A környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatvezető szaklapja13. évf. 3. szám (37)2008. ősz

... a fenntarthatóság feléLépések...

KÖVET Egyesület

a Fenntartható Gazdálkodásért

Tartalom:

Emberi tényező – dr. Fülöp Sándor ombudsman

2. oldal

Másért vállalkozó? –Altus Kft.4-5. oldal

CSR-mesék -Jancsi három próbája, 4. rész

6. oldal

Önálló CSRmenedzsment képzés

7. oldal

Felelősen a közösségért!Felelősen Fehérvárért!

8. oldal

Környezettudatosság a SZILÁNK® Csoportnál

9. oldal

CR programok belső kom-munikációja a Vodafone

Magyarországnál10. oldal

A fenntartható fejlődésbelső kommunikációja

11. oldal

Fenntartható létesítmény-gazdálkodás

12. oldal

Erdőrezervátum CO2 megkö-tésének modellezése

13-14. oldal

A jövő itt van, és sosem lesz vége

15. oldal

Te is lásd tisztán tetteid!16. oldal

Új KÖVET tagvállalatok17. oldal

Jogszabályok19. oldal

Egy neves cég vállalati felelősség (VF) jelentését la-pozgatom. Nevezzük Arikának. Arika nemzetközi cég. A jelentésben 20 ország kb. 30 VF kezdemé-nyezése szerepel. Az Arika Ausztria például tiné-dzser lányok érdeklődését szítja az információ-technológia iránt. Az Arika Bosznia segít az éhezők eteté-sében. Az Arika Bulgária ker-tészkedik, szemináriumot tart egyetemi hallgatóknak, sérült gyerekek visszailleszkedését segíti a társadalomba. A több-nyire remek, de teljességgel különböző programok 40 ol-dalon át folytatódnak, végül a té betűnél az Arika Törökország szerepel, amely kar-diológiai osztályt támogat anyagilag.

Miért van hiányérzete az embernek egy ilyen fel-sorolás olvasása után? Miért támad a szakember-nek az a határozott benyomása – minden jó szán-dék feltételezése mellett –, hogy ettől egyáltalán nem lesz kevésbé fenntarthatatlan a fejlődés? Azért,

mert ha mindezt beszoroznám százzal, akkor az Arika International vagy csődbe menne, vagy átala-kulna egy nem túl éles profillal bíró nemzetközi hu-manitárius szervezetté.

A vállalatok éppen olyan kezdők a közcélok megvalósításában, mint a civi-lek a profi menedzsmentben. Valóban az-e a feladatuk, hogy átvegyék a humanitárius segít-séget, az egészségügy és okta-tás finanszírozását? Persze, se-gíteniük kell Ausztriában, Bosz-niában és Bulgáriában a gyen-géken, elesetteken. De elég-e ez?

Talán el kellene gondolkodniuk a felelős veze-tőknek a VF kezdeményezések indítása előtt / he-lyett, hogy mitől is pusztul gyorsuló ütemben a vi-lág. Feltehetően attól, hogy gyorsuló ütemben fo-gyasztjuk az erőforrásokat, lakjuk be a földfelszínt,

Egy több mint három,három több mint 30

Interjú Fülöp Sándor ombudsmannal

A május 26-án megválasztott jövő nemzedékek or-szággyűlési biztosát az új hivatalról, jövőbeli elképze-léseiről kérdeztük, valamint arról, hogy mit gondol a hazai vállalatok környezetvédelmi tevékenységéről. A zöld ombudsman több mint 10 évig az EMLA Egye-sület igazgatója volt.

(Részletek a 2. oldalon)

Felelősen a közösségért! Felelősen Fehérvárért!

Székesfehérvár felelősségi programja a társadalmi felelősségvállalás jegyé-ben három fő területre összpontosít: a környezetvédelemre, fenntartható-ságra; egészségmegőrzésre, preven-cióra és a közbiztonságra.

(Részletek a 8. oldalon)

Erdőrezervátum CO2 megkötésé-nek modellezése

A KlímaFa Kft. ökológiai restaurációval foglalkozó vál-lalat, amely az Európai Unió területén, nagy léptékű erdőtelepítési projektekben kötelezte el magát. Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetével közö-sen egy Eger melletti klímaerdő telepítésén működik együtt.

(Részletek a 13. oldalon)

A jövő itt van, és sosem lesz vége

Másodszor került megrendezésre a Jövőképzés Nyári Egyetem Keszthelyen fenntarthatóság és vállalatok társadalmi felelősségvállalása témában. A szakmai program mellett, mely nemcsak elméleti, de gyakor-lati oktatást is jelentett, a résztvevők morálisan is so-kat tanulhattak.

(Részletek a 15. oldalon)

(Folytatás a 3. oldalon)

13. évfolyam 3. szám (37)

2

... a fenntarthatóság feléLépések... Emberi tényező

Mióta foglalkozik Ön környezetvédelem-mel?

Sokáig ügyészként dolgoztam. Amikor 1990-ben a Legfőbb Ügyészségen Györgyi Kál-mán legfőbb ügyész látta, hogy a környezetvé-delem még külön nem szerepel az ügyészség tevékenységében. Felhasználva a nemzetközi tapasztalatait és kapcsolatait, elhatározta, hogy meghonosítja. Engem választott ki erre a fel-adatra. Részt vettem egy nagyobb nemzetközi környezetvédelmi konferencia megszervezésé-ben, illetve kaptam egy három hónapos kép-zést az USA-ban. Környezetvédelmi büntetőjo-got tanultam New Yersey-ben Steven Madon-na környezetvédelmi legfőbb ügyésznél és kör-nyezetvédelmi polgári jogot Minnesotában Leroy Paddock legfőbb ügyészségi ügyésztől.

Magyarországon volt már szakember ezen a speciális területen?

Kilényi Géza, Bándi Gyula professzor már elismert szakjogászok voltak, Sólyom László köztársasági elnökünk pedig 1979-ben pub-likálta a Környezetvédelem és polgári jog cí-mű könyvét. 1994-ben alapítottuk meg az EMLA Egyesületet, amelynek alapítása óta Bándi Gyula az elnöke, én igazgatója voltam a kinevezésemig. Környezettudományok-ban tevékenykedő tudósok, egyetemi taná-rok, jogászok csatlakoztak a szervezethez.

Milyen ügyekkel foglalkozott az EMLA?

Az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület közérdekű ügyvédi irodája társa-dalmi szervezetek, önkormányzatok és ma-gánszemélyek környezetvédelemmel kap-csolatos problémáival foglalkozik. Évi 30-40 ügyet visznek ingyen, önkormányzatoknak önköltségi áron.

Május 26-án választották meg Önt ország-gyűlési biztossá. Akkor volt már egy stáb Ön mellett?

Teljesen nulláról kezdtük kiépíteni a hiva-talt. A négy főosztályvezető alatt 30 ember fog dolgozni a jogi, környezetpolitikai és stratégiai, nemzetközi és koordinációs főosztályon. Na-

gyon elégedett vagyok, mert az első mérkőzést már úgy érzem megnyer-tük. Kiváló szakemberek mondtak igent. Az én fe-lelősségem, hogy meg-felelő működést biztosít-sak a különböző képzett-ségű és hátterű szakem-berek számára.

Lesz elrettentő ereje a hivatalnak?

Nem szabad, hogy elrettentő ereje legyen. Mi jogkövetésre ösztönzünk, de nem vagyunk hatóság. Nincs kötelező érvényű rendelkezé-sek kiadására jogunk. Körülbelül 70 ügyünk van. Civilek, önkormányzatok, magánszemé-lyek egyaránt fordulhatnak hozzánk, akár az országgyűlés elnöke is. Minden ügyet min-den oldalról meg szeretnénk vizsgálni. A sze-rencsi szalmaégető erőmű ügyében például olyan vizsgálati tervet készítettünk, hogy leg-alább másfél tucat helyről szerzünk be plusz információkat. Körbejárjuk a szakértőket, ha-tóságokat, mindenkit, akinek komoly infor-mációja van az ügyben. Igyekszünk minden-kit meghallgatni és utána a környezet védel-mének megfelelő álláspontot kialakítani.

Ön szerint milyen ma Magyarországon a környezettudatosság? Tapasztal javulást?

Magyarország büszke lehet arra a hatal-mas fejlődésre, amely a cilvil szektorban vég-bement. Már a 80-as évek végén jöttek létre jelentős környezetvédelmi civil szervezetek. Idén volt a 18. országos találkozójuk, Pécsett. A környező országokban nem jellemző, hogy ennyi jól szervezett környezetvédelmi civil szervezet működjön. A lakosság körében is terjed a környezettudatosság, gondoljunk csak a szelektív hulladékgyűjtésre. Probléma esetén megtalálják a civil szervezeteket, a jo-gi lehetőségeket. Látjuk, hogy a mindennap-ok környezetvédelmével kapcsolatos ügyek jönnek be többségben, mert megemelke-dett a lakosság „zöld ingerküszöbe”. Ez na-gyon bíztató dolog.

Ön a zöld civil szervezetek körében jól is-mert és elismert szakember. Hogyan se-gíthetik az Önök munkáját ezek a szerve-zetek?

Én gesztusnak szántam, de komoly mun-ka kerekedett belőle, hogy rögtön a kineve-zésem után meghívtam a civileket az Ombudsmani Hivatalba. Három órát dol-goztunk 26 szervezet képviselőjével: össze-állítottunk egy témalistát, hogy mivel kelle-ne foglalkoznia a hivatalnak, útmutatót dol-goztunk ki az egyedi ügyek beadásához. Ez a honlapon is elérhető.

Szaklapunkat főként vállalatoknál dolgo-zó környezetvédelmi szakemberek olvas-sák. Mit gondol a vállalati önkéntes kör-nyezetvédelmi kezdeményezésekről?

Beszélgettem nemrég egy cég képvise-lőjével erről. Néhány vállalatnak azonban még nem elég erős a társadalmi érzékeny-sége és nem tudja megkülönböztetni, hogy a lakosság nem ismeri eléggé az adott válla-

A jövő nemzedékek érdekébenInterjú Fülöp Sándor ombudsmannal

A május 26-án megválasztott jövő nemzedékek országgyűlési biztosát az új hivatalról, jövőbeli elképzeléseiről kérdeztük, valamint arról, hogy mit gondol a hazai vállalatok

környezetvédelmi tevékenységéről.

Ön a zöld civil szervezetek körében jól is-Ön a zöld civil szervezetek körében jól is-

Névjegy

Név dr. Fülöp Sándor

Végzettség jogász, pszichológus

Családi állapot nős

Hobbi karate

Kedvenc író Kazuo Ishiguro

Kedvenc zenei stílus operarock (pl. Nightwish)

3

... a fenntarthatóság feléLépések...KÖVET Egyesület

a Fenntartható Gazdálkodásért Emberi tényező

latot, vagy tényleg van egy valós konfliktus. Amennyiben konfliktus van, nem elég a PR anyagok terjesztése, hanem változtatni kell. Ha lakossági panasz van ilyenkor, mi leül-tetjük a feleket, feltárunk minden jogi vo-natkozást. A jog bizonyos esetekben rugal-mas tud lenni, de egy vállalat azzal nem vé-dekezhet, hogy most nem tudja betartani a jogszabályt, majd esetleg öt éven belül szép lassan kidolgoz erre egy tervet. Be kell látni, hogy a környezetvédelem nem min-dig alku képes. A vállalatok gyorsan alkal-mazkodnak a piachoz, ugyanúgy a jogsza-bályokhoz is alkalmazkodniuk kell. A jog-szabályok egységesítésében nekünk is lesz szerepünk. Szeretnénk egy adatbankot lét-rehozni, amely az egységes joggyakorlatot segíti. Összegyűjtjük civil szervezetektől, ügyészségtől, felügyelőségektől, egyetemi kutatóműhelyektől azokat a jogértelmezé-seket, amelyek a joggyakorlat számára se-gítséget jelenthetnek.

Mit tudhat meg Önről az olvasó, mint ma-gánember? A jogi egyetem mellett úgy tudom pszichológiát is hallgatott…

Büntetőjogászként kezdtem, fiatalkorú-ak ügyészeként dolgoztam, ahhoz hasznos volt. Végül más felé fordult az érdeklődé-sem. Inkább a szemléletformáló ereje ma-radt meg a pszichológiai tanulmányoknak, de nem gyakorlom. Nős vagyok, feleségem közlekedési bíró, lányom jogász, fiam épí-tészhallgató. A feleségemnek és a lányom-nak van egy karate klubja, oda le szoktam menni hobbiból.

Csizmadia Edit / KÖVET

A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Eljárása

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény szerint a jö-vő nemzedékek országgyűlési biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint vala-mely hatóság vagy közszolgáltatást végző szerv az egészséges környezethez való jo-gát sértette vagy veszélyezteti. Ha a beadványtevő kéri, kilétét a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa nem fedheti fel, egyébként is gondoskodni köteles arról, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosához való fordulás miatt senkit se érhessen hátrány. A jövő nemzedékek ország-gyűlési biztosa eljárására nem vonatkoznak a közigazgatási eljárási törvényben írt ha-táridők. Az eltérő eljárási rend (iratok beszerzése, érintettek meghallgatása stb.) miatt a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa eljárása esetenként hosszabb időt vehet igénybe.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa egyebek közt:

felhívhatja a környezetet jogellenesen veszélyeztető, szennyező vagy károsító a) személyt vagy szervezetet e tevékenységének megszüntetésére,felhívhatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot a környezet védelmére vonatkozó b) intézkedés megtételére,feladatkörében egyedi ügyben, valamint általános jelleggel meghatározott szerv, c) intézmény, hatóság vagy személy részére ajánlást, kezdeményezést bocsáthat ki,a környezet állapotával összefüggő közigazgatási döntéssel szemben felügyeleti d) eljárás lefolytatását, illetve végrehajtásának felfüggesztését kezdeményezheti, va-lamint annak bírósági felülvizsgálata során a perben beavatkozóként részt vehet,véleményezi a feladatkörével összefüggő jogszabályok, illetve más kormányzati e) előterjesztések tervezeteit, feladatkörében jogalkotásra tehet javaslatot,megismerheti és véleményezheti a helyi önkormányzatok hosszú távú fejlesztési, f ) területrendezési, valamint a jövő nemzedékek életminőségét közvetlenül érintő terveit és koncepcióit,figyelemmel kíséri, értékeli a nemzetközi környezetvédelmi szerződések hazai ér-g) vényesülését,részt vesz a feladatkörével összefüggő ügyekben az Európai Unió kormányzati h) részvétellel működő intézményeiben képviselt magyar álláspont kialakításában,részt vehet a jogszabály rendelkezése alapján kötelezően tartandó, feladatkörével i) összefüggő közmeghallgatáson.

bocsátjuk ki az üvegházhatású gázokat. Pedig nem akarjuk. Miért rohanunk hát egyre gyorsabban?

Nemrég találtam egy szenzációs ábrát Bernd Senf könyvében. A futószalagon gyalogló emberkék a gazdaság szereplői, vállalatok avagy fogyasztók. Egyre gyor-sabban megy a szalag, s a meredeksége is fokozódik. Régen még csak a több profit reményében versenyeztünk rajta, de ma már a leeséstől való félelem az elsődleges motiváció. Aki megáll, elesik, eltapossák, leesik. Rettegnek az elöl haladók, a közép-

mezőnyben lévők és a sereghajtók. Mi old-juk meg a globális felmelegedést, miköz-ben a világ pénzügyi rendszere is össze akar dőlni az USA irányából?

Álljunk meg egy pillanatra és nézzük meg az ábrát! Mi hajtja a futószalagot? A rajta haladó emberkék! Ők diktálják az egy-re gyorsabb tempót, amelytől egyre töb-ben érzik magukat kellemetlenül. Még az elöl haladó Arika is. A megoldáshoz csak annyit kellene tenni, hogy valaki elkezd las-sabban haladni, s ha nem esik le, a többiek is lassítani fognak, ezzel lassul a szalag. Az

Arika International tehát ne akarjon piac-vezető lenni, ne akarja felvásárolni a ver-senytársait, ne egyre növekvő profitot ígér-jen befektetőinek, hanem fenntartható ho-zamot, megélhetést, hosszú távú piacon maradást. Több idő marad a játszótér fes-tésre, kevésbé stresszelnek a vezetők, de ami a legfőbb: nem használjuk el a föld erőforrásait és az emberi lelket a futószalag hajtásához.

Tóth Gergely / KÖVET

Egy több mint három, három több mint 30(Folytatás az 1. oldalról)

13. évfolyam 3. szám (37)

4

... a fenntarthatóság feléLépések... Másért vállalkozó?

Nemcsak az építőipar virágzik, hanem az alpintechnikai alkalmazások is egyre nép-szerűbbek. Ennek egyik oka a rugalmasság, ami sokszor más módon megoldhatatlan feladat (tisztítási, karbantartási munkálatok) elvégzését teszi lehetővé. Az Altus Kft. azzal szerzett hírnevet magának, hogy munkáju-kat olyan precizitással, pontossággal és elő-vigyázatossággal végzik, hogy a megbízók egy idő után gyakorlatilag minden feladatot (nem csak alpintechnikait) velük végeztet-nek el. Az építőipar eléggé rossz hírnévre tett szert az elmúlt időszakban Magyaror-szágon. Ennek egyik legfőbb oka a becsüle-tes és precíz munka hiánya. Gyakori, hogy a kivitelező a lehető leggyorsabban és legol-csóbban szeretné megúszni a munkát, és ennek köszönhető a silány végeredmény. Ezzel a szemlélettel ellentétes nézeteket vall az Altus Kft. ügyvezetője, aki nem akar en-gedni a maximalizmusából, és úgy gondolja (és a cége működésével is ezt igazolja), hogy van kereslet a tisztességes munkára (is).

Hogyan alakult a cég, miért éppen ezt a tevékenységet választottátok?

A 90-es évek elején, miután a nagybá-tyámmal közösen működtetett cég tevé-kenysége és az egyre kevésbé tisztességes irányba tolódó vezetői stílus nem volt ked-vemre való, befejeztük a közös munkát. Va-lamiből azonban meg kellett élni, ezért gye-rekkori kedves barátommal, Kujáni Zoltán-nal úgy döntöttünk, hogy mivel régen is vé-geztünk alpintechnikai munkákat, a kör-nyező házakba bejelentkezünk, hogy mi ügyesen tudnánk panelt szigetelni. Sok ilyen megbízásunk akadt, és egyre gyorsab-bak és jobbak lettünk. Később az ő édesap-ja, aki a KIPSZER-nél volt főmérnök, szerzett nekünk másfajta munkákat is (ablaktisztítás stb.).

Akkoriban sziklamászással töltöttem a szabad időmet (régebben barlangásztam is, innen erednek a kötéltechnikai ismeretek) és 1992 volt egy súlyosabb balesetem, ami miatt hosszabb időre ágyba kényszerültem. Akkor ők cserben hagytak engem, és a cég eléggé megsínylette a távollétemet, így nagy segítséget jelentett, amikor kedves ré-

gi ismerősöm, Szenthe István (ismert bar-langkutató) meglátogatott, és vele társulva újítottam meg a céget. Ettől az időszaktól kezdődött az Altus máig is tartó sikeres me-netelése. Szenthe István segítségével jutot-tunk be az első szállodába (Marriott), ahol annyira meg voltak a munkánkkal eléged-ve, hogy a mai napig is ragaszkodnak hoz-zánk, nem csak alpintechnikai munkák ese-tén. Sőt, azóta a mi végezzük a rendszeres

ablaktisztítási munkáikat is.Gyakorlatilag, egyetlen esettől eltekint-

ve (egy német cégtől próbamunka alapján nyertünk), nem pályáztunk, és nem jelent-keztünk egyetlen munkára sem. Mindig a megbízók kerestek meg minket, mivel a meglévő megrendelőinktől híre ment a munkánknak (Fórum, Sofitel, Kempinski, BM, Universale, Meridien, Grasham, Royal, „Boscolo”).

Kis cég lévén fontosak voltak az állandó megbízások, és az olyan megrendelők meg-tartása, akik pontosan és tisztességesen fi-zetnek. Fontos a kölcsönös bizalom és a megelégedettség.

Sajnos akadtak olyan megrendelők, akik-kel azóta nem vagyunk hajlandóak dolgoz-ni, akik nehéz helyzetbe hozták a céget a késedelmes fizetéssel. Sajnos sok nagy cég visszaél a hatalmával.

Van versengés az ipari alpin cégek között? Változott ez az idők folyamán.

Tudok róla, hogy sok ilyen cég van, mert általában barlangászokból és mászókból ala-kulnak, akiket ismerek. De nekünk valahogy úgy éreztem, hogy nincs konkurencia. Azo-kon a területeken, ahol akarunk és szeretünk dolgozni, nem igazán jelentek meg verseny-társak. Ennek főleg a minőség, rugalmasság, alkalmazkodó képesség lehetnek az okai. Né-ha akadtak próbálkozók, mint nemrégiben amikor egy megrendelőnket megkereste egy másik cég, hogy ők olcsóbban megcsinálnák a munkát és azt a választ kapták, hogy ha in-gyen csinálják, sem váltanak céget. Ennek a megrendelőnek is az a fontos, mint nekünk, inkább legyen jobb, mint olcsóbb. Nem min-denáron csinálni meg mindent, ha azt annyi-ból nem lehet.

Nálunk is, mivel próbáltam mindig az én szempontjaimat érvényesíteni, így alapelv volt, hogy ha valamit elvállaltunk és meg-egyezés született, akkor akár veszteségek árán is teljesítettük a vállalt feltételeket a le-hető legjobb minőségben.

A kiszámíthatóság és a megtérülés érdeké-ben inkább nagyobb munkákat vállalunk el. Mivel az alkalmazottakat el kell látni megfele-lő mennyiségű munkával, hogy ne legyenek nagy hullámvölgyek és hullámhegyek (ami-kor pedig nem bírjuk kapacitással) nem lehet sok kis munkát vállalni, mert ezek nem üte-mezhetőek jól.

Hogyan fejlődött a cég? Hányan dolgoznak az Altus Kft.-ben?

Nem gondolkoztunk soha abban, hogy je-lentősen növeljük a cég méretét az ellenőrzés miatt. Nehéz olyan munkatársakat találni, akik hasonló szellemben tudnák a koordiná-lást végezni, mint én.

Jelenleg két része van a cégnek: szállodák-ban végzett rendszeres munkák fix emberek-kel: nekik külön vezetőjük van, Gombos Zsu-zsa, aki 8-10 önállóan dolgozni tudó alkalma-zottat irányít. Jellemző, hogy vannak közöttük többen, akik 10 évnél régebben dolgoznak a cégnél.

Rajtuk kívül van egy 6 fős álladó csapat,

Másért vállalkozó a magasbanAmikor Magyarországon kezdett megjelenni az ipari alpinizmus, még kevesen

rendelkeztek a kellő ismeretekkel, és még kevesebben a megfelelő felszerelésekkel (ezek egy része drága és nehezen beszerezhető volt) ahhoz, hogy alpintechnikával

foglalkozzanak. Mára a helyzet jelentősen megváltozott.

5

... a fenntarthatóság feléLépések...KÖVET Egyesület

a Fenntartható Gazdálkodásért Másért vállalkozó?

amely az egyéb olyan munkákon dolgozik, amelyek nem a rendszeres szerződésekhez kapcsolódnak (molínók, építési hálók kihelye-zése). Akik jól dolgoznak és van kedvük, jutal-mul átkerülhetnek a rendszeres munkát vég-ző csapatba. Ez nekünk is jó, mert szeretem, ha olyan ember kerül a rendszeres munkákra, akit ismerünk.

Az átláthatóság kedvéért kidolgoztunk egy vállalatirányítási rendszert maguknak, ami még fejlesztés alatt van, de már most is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Mivel internet alapú, a megrendelő is hozzáfér, és rá tartozó részeket meg tudja nézni.

Mik a szempontok, amikor arról döntötök, hogy elvállaltok-e egy munkát?

Alapvető szempont, hogy az eddigi meg-bízható megrendelőktől elvállalunk bármi-lyen munkát, amit ránk szeretnének bízni. Vannak viszont olyan cégek, amelyektől sem-milyen szín alatt nem vállalunk el munkát (ez a feketelista).

Általában ahol azt nézik, hogy hogyan dol-gozunk, és nem pedig azt, hogy mennyi pénzt adnak nekünk, onnan nagyon sok mun-kát kapunk azok után, hogy kipróbáltak min-ket. Tisztességtelen, etikátlan versenybe nem szállunk be. De az a jellemző, hogy nem ke-ressük a megbízásokat. Ez talán a jövőben változni fog. Terveink között szerepel, hogy bővítjük a megrendelőink körét, amit az új irá-nyítási rendszerünk lehetővé tesz majd.

Fontos szempont még, hogy nem válla-lunk el munkát, ha nem lehet jó minőségben megcsinálni, még ha megrendelő azt akarja, akkor sem. Inkább megpróbálom rábeszélni a jóra!

Az anyagok megválasztásánál a legfonto-sabb szempont a minőség, a legjobb anya-gokkal szeretek dolgozni. Ha olyan megbízást kapunk, ami eddig még nem volt, utánajárok a lehetőségeknek, kikérem a szakértők véle-ményét is. A minőség és a tartósság azért is fontos, mert az alpintechnikában a munkadíj a drága, a teljes költség 80%-át teszi ki a mun-kadíj, az anyagköltség csupán 15-20%. Bár nem elsődleges szempont, de mindig keres-sük azokat a megoldásokat, amelyek környe-zet- és emberbarátok. Például évek óta nem használunk oldószeres impregnálószert épü-letekhez, hanem vizes alapút. Ami káros az emberre közvetlenül, azt nem vagyok hajlan-dó használni, még ha a megrendelő azt is kér-né.

A takarításokhoz használt szereink már na-gyon régóta olyanok, amelyek lebomlanak, vagy akár csatornába is önthetőek. Ezeket így választottuk, és nagyon jól beváltak. De nem vagyunk nagy vegyianyag-felhasználók.

Kik lehetnek a cég alkalmazottai?

Legfontosabb, hogy a jelentkező a köté-len hogyan tud mozogni. Ez pár nap alatt ki-derül. Ezen túl az igényesség a legfontosabb, minden egyéb megtanulható. Tanulható, ho-gyan kell ablakot mosni, festeni, impregrálni. Ezek mind jól tanítható munkák azoknak, akik akarják csinálni, és önmagukkal szem-ben is igényesek. Ha valaki ilyen, azt tovább képezzük, betanítjuk, és akkor nálunk marad.

Nem szeretem azt az embert, aki leül, azért van a munkaidő, mert azt ki kell tölteni. Telefonálás, cigizés nem a munkahelyre való, intézze utána.

Az alkalmazottak személyes problémáit viszont messzemenőkig tolerálom. Azt szok-tam mondani, hogy én megértek mindenkit, csak engem is értsen meg valaki…

Aki nem él vissza a lehetőségekkel, és le-het számítani rá, amikor sürgős munka van azt én is szívesen elengedem bármikor, ha időben szól. A szállodai munkák sokszor szo-katlan időben vannak, és gyakran sürgősen kell megcsinálni őket. Közös érdek, hogy el-készüljenek a munkák, ezért elvárom az al-kalmazottaktól, legyenek partnerek ebben akár hétvége van, akár hajnal. De cserébe ter-mészetesen kérhetnek akár szabadnapot is.

Azt gondolom, hogy nem érezhetik rosz-szul magukat a cégnél az alkalmazottak, mert különben elmennének.

Milyen a viszonyod az alkalmazottakkal?

Régebben voltak gondok abból, hogy túl-ságosan baráti volt a viszony. Ma már igyek-szem elkülöníteni a munkát és a barátságot, de a legjobb barátom is a cégnél dolgozik. Így inkább abban nyilvánul meg, hogy mun-ka kérdésben próbálok főnök lenni, de nem munka kérdésben abszolút partner vagyok. Ha olyat kérnek tőlem, amit nem mint főnök kell megtennem, abban szívesen segítek.

Mivel úgy vélem, hogy jobban tudom, hogy mit szeretne a megrendelő, ezért in-kább teljesítsük azt túl, mint hogy ők teljesít-sék alul. Így elég sok mindenbe beleütöm az orromat, ha tehetem.

Alapvetően optimista természetű vagyok. Mindig vannak tervek, miket régen kitalál-tam, hogy úgy kéne lennie… meglátom a problémát és tudom, hogy csak idő kérdése, és olyan lesz, amilyennek szeretném.

Megtanultam, hogy mi az, amivel nem kell foglalkozni, hogy legyen energiám a fon-tos dolgokra. Az embereket is olyannak kell elfogadni, amilyenek. Általában megelőle-gezem a bizalmat, és sok támogatást kapnak tőlem. Volt olyan is, aki nálunk lakott teljesen ingyen, amikor bajban volt. Nem vártam vi-

szonzást érte soha.Azt is megtanultam, hogy fel kell mérni, ki

mire képes, és ehhez mérten látni el őket fel-adatokkal. Ha pedig valamit nem tudnak tel-jesíteni, akkor én hibáztam, mert túlbecsül-tem a képességeit. Vannak viszont olyan egyszerűbb munkák, amit ő tud jól megcsi-nálni. Például egy mérnök embert, aki szeret gondolkodni, ne küldjünk el lapátolni, mert nem fogja jól csinálni. Ez mind annak a fele-lőssége, aki munkát ad az embereknek. Az eltelt 18 év alatt sikerült ezt is megtanulni.

Gyakran sokkal nehezebb szavakba önte-ni, hogy mitől gondoljuk egy szervezetről, hogy érték alapú, mint megérezni, ha ilyen-nel találkozunk. Az Altus Kft. esete sem mér-hető objektív eszközökkel. Az ő értékeik ke-vésbé egyértelmű, ugyanakkor nagyon fon-tos tényezőkből tevődnek össze, mint a tisz-tesség, a lojalitás, a kölcsönös megbecsülés, a munka szeretete és a jól végzett munka öröme. Ahol az alkalmazottak nem csak a fi-zetésért járnak be dolgozni, még ha viszony-lag jól meg is vannak fizetve, hanem azért a légkörért, ami körülveszi őket, és azért a csa-patért, ahova tartozhatnak.

Általában jellemző, mint ahogyan az Altus esetében is így van ez, hogy egy karizmati-kus, elszánt és érték alapúan gondolkodó ve-zető irányítása alatt válhat egy cég olyanná, amire érdemes odafigyelni. Mint az az inter-júból is kiderül, a cég vezetője számára, bár nem elhanyagolható szempont, de elsősor-ban a profit maximalizálás a cél, és nem is a saját meggazdagodása. Bár ők is sok falba ütköztek, de ennek a fajta elszántan tisztes-ségen alapuló vezetésnek köszönhetően, mint a mesében elnyerték méltó jutalmukat. Megbecsülik a céget és ragaszkodnak hozzá-juk azok a megrendelők, akik számára a mi-nőségi és tisztességesen végzett munka a fontos.

Természetesen számos olyan terület van, ahol az Altus működését fenntarthatóbbá le-hetne tenni, de azt gondolom, hogy ez is csak idő kérdése. A vezetői nyitottság és szándék már megvan.

Besenyei Mónika besenyeimonika@gmail.com

A vállalatról

Cégnév Altus Bt., Altus Kft., Altum Kft (2008)

Alapítás éve 1989

Tevékenység építőipar

Foglalkoztatot-tak száma

14 fő

Tulajdonos Virág Viktor, Tőkésné Sándor Éva

Éves forgalom 150 millió Ft

13. évfolyam 3. szám (37)

6

... a fenntarthatóság feléLépések... CSR-mesék

Jancsi mélyen a szákjába süllyesztette hát a királyi koronáját, övébe varrta a néhány ara-nyat, felnyergelte sárga csikóját, maga mö-gé ültette újdonsült mátkáját, s nekivágott a hazafelé vezető útnak. Mérhetetlenül megelégelte a főszakácsos országot, az ud-vari dámák kényeskedését, a főurak képmu-tatását. Emlékezetében még élénken élt a hét esztendeje odahagyott ország, amely-nek fővárosát ezüstkék folyó szeli ketté, amely fölött kőcsipkés vár uralkodik, s ahol még ember az ember. Elhatározta, hogy hi-vatalt vállal, vagy beáll a seregbe vitéznek, az ország javára fog dolgozni, s tisztességes úton szerzi meg a kenyerét. A királylánnyal meg-beszélték, hogy szerényebben fognak ugyan élni, de azért idő-vel főhivatalnok vagy fővezér is lehet Jánosból, hiszen eddig mindenütt becsületére vált ke-nyéradóinak, addig meg majd-csak kihúzzák valahogy.

Hosszú, de szép volt az út, gyönyörködtek a naplementé-ben, hegyekben és lankákban, kristálytiszta tavakból ittak, le-velek susogása volt altatójuk, madárcsicsergés az ébresztőjük. Keveset beszéltek, de sokat mo-solyogtak, s úgy érezték, mintha a paradicsomban járnának, mió-ta otthagyták a luxuskirálysá-got.

Jancsi magában szép új hivatását tervez-te, néha egészen elgondolkodott, ahogy lo-va az árnyékos úton poroszkált. Alig vette észre a rókát. Persze ezen nem is nagyon le-het csodálkozni, a róka igencsak szánalmas látványt nyújtott, márpedig a koldusok min-dig kevéssé feltűnőek. Jancsinak megfor-dult a fejében, hogy sietős a dolga, neki nagy tervei vannak, s nincs ideje szakadt ró-kákkal kvaterkálni, de aztán csak elfogta a szívét a szánalom.

– Hát a te bundád meg mitől ilyen ritkás, Róka Koma? Tán megfésülték a tyúkos gaz-dák kutyái?

– Ne tréfálkozz a nyomorúságomon, te legény, ahonnan én jövök, nincs már ott tyúk és gazda, utolsónak maradtam a nem-

zetségemből, a többiek éhen haltak.– Nincs tyúk? Hát mit esznek az embe-

rek?– Vannak még baromfifélék, bár azokat

nem nevezném tyúknak, mert szörnyű az ízük. Nagy gyárakban tartják őket, beton épületekben, tápot esznek, napfényt nem látnak, a csőrüket meg levágják. De nekem is csak a nagyapám mesélte ezt, mert oda magamfajta be nem mehet. Magas szöges-drót védi a baromfigyárat, megüt, ha hozzá-érsz. Azért csak be-bejutottak a legjobb va-dászaink, de egyszer az egyiket elfogták. Va-

lami fertőzésveszélyről meg higiéniáról kezdtek el kiabálni az emberek, sokat lát-tam ott Féleket is ólálkodni. Pár napig vitat-koztak, aztán elégették az összes baromfit. Szörnyű bűz volt, tízezer számra égtek a tyúkok. Annyi, hogy abból az egész nem-zetségünk száz évig elélt volna. De nem kaptunk egy falatot sem, aki csak a közelé-be megy a gyárnak, azt távcsöves puskával lövik agyon.

Jancsi nagyon elcsodálkozott a dolgon, ilyesmiről még sosem hallott. Odaadta min-den elemózsiáját a rókának, s elmagyarázta, hol találja meg a főszakács magánfácánosát Luxuskirályságban. Ettől kezdve csak gyü-mölcsöt ettek a királylánnyal, míg haza nem értek, de ettől még jobb kedvük lett.

Alig haladtak tovább az úton, látják ám,

hogy egy öreg koldus fekszik az út mentén. Szakadt széldzseki rajta, hátán motyója nej-lonzacskóban, mellette vizezett borra emlé-kezető színű ital pillepalackban. Jancsi az-előtt sosem látott még ilyeneket, amikor el-hagyta hazáját, Gizi még tündér volt, s az emberek posztóban jártak, átalvetőben vit-ték kevés holmijukat, s forrásvizet ittak ku-lacsból. Az ember Jancsira emelte a szemét, de neki még a lova is hátrahőkölt. Az ember büdös volt a piszoktól, arcán hámlott a bőr a soknapos borosta alatt, de a legijesztőbb a szeme volt. Olyan üresség áradt a szemei-

ből, amilyet Jancsi még sosem lá-tott azelőtt. Megint végigfutott az eszén, hogy a kolduson segíteni nem ötperces történet lesz, s talán sosem ér haza, szép mátkájára né-zett, majd mégis ezt mondta neki hátrafordulva:

– Angyalom, szép szerelmem. Lassan az én hazám határába érünk, de lásd itt le kell táboroznunk há-rom napra, mert el kell intéznem még valami fontosat. Nem bánod-e?

– Menj csak, Jánosom, ha úgy mondja a szíved, várok én rád há-rom esztendeig is, ha kell!

Sátrat vert hát János nem mesz-sze onnan, egy szép tisztáson, s visszament a koldushoz. Az csak bá-mult maga elé, s értelmetlen szava-

kat mormolt, remegő, piszkos kezét pénzért tartotta. Jancsi megszólította:

– Aztán mire kellene a pénz, Öregapám?Az csak az üvegre bökött, nem is próbál-

ta azt hazudni, hogy kenyérre kell, vagy el-vesztette a buszjegyét, esetleg a gyerekei iskoláztatására. Jancsinak megtetszett az öreg becsületessége, s leült mellé. Hosszú lenne a sora annak, hogy elmeséljük, ho-gyan kezdett újra emberi nyelven beszélni az öreg, hogyan barátkoztak össze három nap alatt. Ehelyett hallgassátok most meg az öreg történetét:

– Szép, erős legény voltam én is, mint te,

ből, amilyet Jancsi még sosem lá-tott azelőtt. Megint végigfutott az eszén, hogy a kolduson segíteni nem ötperces történet lesz, s talán sosem ér haza, szép mátkájára né-zett, majd mégis ezt mondta neki hátrafordulva:

Lassan az én hazám határába érünk, de lásd itt le kell táboroznunk há-rom napra, mert el kell intéznem még valami fontosat. Nem bánod-e?

mondja a szíved, várok én rád há-rom esztendeig is, ha kell!

Jancsi három próbája(CSR mesék – 4. rész*)

Az előző részben színre lépett Jancsi-János, aki egy messzi országban mosogatóként kezdte, királyként végezte. Ám ő színről-színre ismerte Gazdag Gizi gonosz szolgáját, Hatalmatakarokot, ezért lemondott a fél királyságról, s mindössze egy zacskó arannyal, no meg paripáján háta mögött a szép

királylánnyal hazaindult, mit sem sejtve arról, hogy szép hazája félig már Gizi boszorkány birtoka.

___________

* A CSR-mesék korábbi részei a Lépések elöző 3 számában je-

lentek meg.

KÖRNYEZETBARÁT GYÁRÚJLAKY MILLA (7) A COLOPLAST KFT. KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP

ALKALMÁBÓL RENDEZETT RAJZVERSENYÉNEK 2. HELYEZETTJE

7

... a fenntarthatóság feléLépések...KÖVET Egyesület

a Fenntartható Gazdálkodásért CSR-mesék

fiam. Volt egy kis házam, feleségem, három gyerekem. Felnőttek, tanultak, becsületes foglalkozása lett mindegyiknek. Akkor szü-letett egy kis testvérük. Én szabó voltam, de egyre nehezebben lehetett megélni. Az emberek mindenféle ócska ruhákat vettek, amiket messzi országokból hoztak. Egyre ócskábbak voltak azok a ruhák, javítani sem lehetett őket. Disznókat is tartottunk, de azok sem kellettek senkinek, azt mondták, nem egészséges a húsuk, meg parizert et-tek csak az emberek, amit nagy gyárakban csináltak. A nagy gyárak olyan keveset fi-zettek a mi disznóinkért, hogy a végén már csak az éhkoppot nyeltük. Az én szép fele-ségem sokáig tűrte, de aztán csak nem bír-ta tovább. Nem tudtam mit tenni, elmen-tem kereskedőinasnak. Arra kellett volna az embereket rábeszélnem, hogy adják oda az uzsorásnak a krajcárjaikat, hogy aztán fial-janak. De nem voltak már az embereknek krajcárjaik, akinek volt, az már régen uzso-rás lett maga is, legfőképp meg nekem nem ment a kereskedőinasság. Az én szép Márinkám – merthogy így hívták a legki-sebbet – meg csak egyre sorvadozott, nem-hogy ruhára, de már betevő falatra sem volt

pénzünk. Ekkor küldött el a főuzsorás, mert hogy gazdaságtalannak tartott, hiába kér-leltem, hogy legalább Márinkára legyen te-kintettel. Sok volt ez már az én szép felesé-gemnek, Isten tartsa meg békességben, el-hagyott engem, s hozzáment egy gazdag kereskedőhöz. Én még sündörögtem egy darabig a muskátlis házuk körül, dolgoz-gattam ezt-azt, de aztán nem bírtam elvi-selni, hogy az én szép családomat csak a kerítésen keresztül nézzem. Hajléktalan va-gyok azóta, útszéle a derékaljam, szemét-ből turkálom az eleségem, s ezt a lőrét iszom, hogy hamar meghaljak.

A mi Jánosunk mélységesen megható-dott, megmosdatta a koldust, s odaadta az öregnek a köpönyegét és a lovát, majd ajánlólevelet írt neki Luxusország konyhá-jára. Először félt attól, mit fognak szólni a hetyke szakácsok, de aztán észrevette, hogy az öreg a három nap alatt egészen megváltozott. Beszéde pallérozott lett, sze-mébe visszaköltözött az élet, s amikor elbú-csúztak, úgy ült a sárga csikón a királyi kö-pönyegben, mint egy született herceg.

A királylány csak mosolygott, amikor Jancsi paripa és köpeny nélkül tért vissza, s

mélyen elgondolkodva kezdte el felszedni a sátorfájukat. Tudta ő jól, mi történhetett, de nem tett szemrehányást, sőt nem is kér-dezett, csak megsimogatta férje arcát, s ar-ról eltűntek a gondterhelt ráncok. Gyalog indultak tovább, de hamar rájöttek, hogy így még jobban tudnak beszélgetni, s gyö-nyörködni a természetben.

Jancsi hazájának, Ezüstfolyó Országnak határához értek. Jancsi nem ismert rá a ha-tárra. A régi határárkelő házikó helyén négyszögletes, emeletes épület állt, a poros út helyén három sávon tolongtak a szeke-rek. Szállítmányok vártak sorukra, kereske-dők nyüzsögtek, határőrök fontoskodtak. Jancsinak elszorult a torka. Emlékezett, hogy nem messze van egy búzamező és egy forrás, gondolta, megpihennek, mielőtt hazaérnének. Átvágtak a mezőn, ahol a haj-dani acélos kalászokat gaz nyomta el. A for-rás alig csepegett. Mérhetetlenül elkese-redve, s szívében szégyenkezve, hogy ilyen országba hozza szép szerelmét, Jancsi a földre hanyatlott és elaludt. Hogy mit álmo-dott, azt megtudhatjuk a következő rész-ből.

Tóth Gergely / KÖVET

A köznyelvben másoddiplomásként élő egy éves kurzuson a hazai CSR szakma repre-zentánsaival találkozhatnak a jelentkezők: Braun Róbert a Braun&Partners alapítója, a navyblue europe ügyvezetője; Tóth Gergely, A Valóban Felelős Vállalat c. könyv szerzője, a KÖVET Egyesület főtitkára; dr. Szeles Péter, a Magyar Public Relations Szövetség elnö-ke; dr. Ligeti György Phd, a Kurt Lewin Ala-pítvány elnöke, a CSR vállalati felelősségvál-lalás c. könyv szerzője; dr. Vass László, a BKF rektora, az Első Magyar Lobbi Szövetség ala-pító elnöke, a Menedzserek Országos Szö-vetségének választmányi tagja. A vállalati szférából többek között Nagy István Ottó, az Ernst&Young üzleti tanácsadás üzletág

igazgatója, Sélei Annamária, a dm Drogerie Markt személyzeti vezetője és Tulik Ágnes, Vállalati kommunikációs és CSR vezető, Bri-tish American Tobacco-tól.

A hallgatók elméleti alapozásként töb-bek között üzleti etikát, felelős vállalatirá-nyítást, CSR elméletet tanulnak, a fenntart-hatóság, CSR stratégiaalkotás, public affairs, társadalmi és munkahelyi esélyegyenlőség, támogatási technikák és kommunikáció té-mákat hallgatnak, majd esettanulmányokat ismernek meg és dolgoznak fel.

"Mára a közép- és nagyvállalatok jórésze

is túljutott azon a szemléleten, hogy ado-mányozási és szponzorációs tevékenységét

tekintse felelős magatartásnak, egyre in-kább stratégiai szemlélet mellett gondol-kodnak a valódi környezeti és társadalmi problémákról. A hazai CSR szakmának már van rendszeres konferenciája, jó gyakorlato-kat bemutató pályázata, különböző díjai, és végre megjelent mint választható szakirány a felsőoktatásban is." - mondta el Perlaky-Papp József a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola docense, a képzés szakmai vezetője.

Október elején indul az első önálló CSR menedzsment képzés

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola diplomásoknak szánja a Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás Menedzsment szakirányú képzését.

További információ

Perlaky-Papp Józsefjpapp@bkf.huwww.bkf.hu

13. évfolyam 3. szám (37)

8

... a fenntarthatóság feléLépések... Vállalatok társadalmi felelőssége

Székesfehérvár önkormányzata felismerte azt a felelősséget, amely a város megye- és régióközponti szerepével, gazdaságának erősödésével, a munkahelyek, gépkocsik számának növekedésével, az információs technológia fejlődésével, a jogszabályi hát-tér változásával rá hárul. Ezért az É-L-E-T Egyesülettel karöltve 2008. február 18-án, hosszú és megalapozott szakmai munkát követően életre hívta a Felelősen a közössé-gért! Felelősen Fehérvárért! nevet viselő programot. Ennek újszerűsége abban is-merhető fel, hogy Magyarországon első-ként Székesfehérvár önkormányzata kezde-ményez egy széles társadalmi összefogáson alapuló, ugyanakkor a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának (CSR) elvein és esz-közrendszerén nyugvó, hosszú távú projek-tet.

A politikailag független, Felelősen a kö-zösségért! Felelősen Fehérvárért! program megalkotói széles körű társadalmi egyezte-tést követően három prioritásban határoz-ták meg annak fő célkitűzéseit: környezet-védelem, fenntarthatóság; egészségmegőr-zés, prevenció és közbiztonság. A program és a kezdeményező önkormányzat célja, hogy közösen minden eddiginél tudato-sabb és hatékonyabb koordináló szerepet töltsön be a vállalatok, civil szervezetek, magánszemélyek, intézmények, szakmai szervezetek társadalmi felelősségvállalásá-ban. Székesfehérvár felelősségi programja és a mögötte álló szakember- és infrastruk-turális bázis hivatott elősegíteni a környezet megóvására, egészségünk megőrzésére és a közbiztonság javítására irányuló törekvé-seket oly módon, hogy információkkal és kapcsolatokkal segíti olyan újszerű kezde-ményezések megfogalmazását és megvaló-sítását, melyek azon túl, hogy kapcsolódnak a város közép- és hosszú távú stratégiai cél-kitűzéseihez, elősegítik és erősítik az itt élők, dolgozók, tanulók közösségi szerep-vállalását.

A programhoz kapcsolódóan született meg az az internetes portál is, melyet a www.fehervarert.hu címen érhetnek el. Itt minden érdeklődő és érintett bővebben ol-

vashat a társadalmi felelősségvállalásról, különös tekintettel Székesfehérvár város e témakörben kialakított koncepciójáról. A weboldalra látogatók megtudhatják, ho-gyan lehet bekapcsolódni a programba, tá-jékozódhatnak a kapcsolódó eseményekről, rendezvényekről, programokról és kezde-ményezésekről. Ezen kívül a felelősségi program első félévében három kiadvánnyal és plakátok kihelyezésével igyekeztek elő-

segíteni a tudatformálást, illetve a honlap szolgáltatásaként rendszeresen eljuttatják hírlevelüket is az arra feliratkozottaknak. A program megalkotóinak külön örömére szolgál, hogy mind a honlap, mind a kiad-ványok a társadalmi felelősségvállalás elvei-nek megfelelően, vállalatok, civilek és az önkormányzat meggyőződéséből, közös munkájuk gyümölcseként születtek meg.

A felelősségi program életének első fél-éve meglehetősen mozgalmasnak és sike-resnek mondható, köszönhetően a város életében meghatározó vállalatok, civil szer-vezetek, oktatási intézmények és szakmai szervezetek kezdeményező készségének és összefogásának. A teljesség igénye nélkül

az alábbiakban néhány különösen sikeres program kerül bemutatásra:

Az idén második alkalommal megrende-zett „Vissza a jövőbe” Régiós Családi Napon (www.regioscsaladinap.hu), melyet ugyan-csak Székesfehérvár önkormányzata és az É-L-E-T Egyesület szervezett, 16 program-helyszín várta a rendezvényre a gyermek-nap alkalmából kilátogató több ezer em-bert. Az egyes állomások a felelősségi prog-ram zászlajára tűzött fő értékek köré szerve-ződtek, így a környezetvédelem, az egész-séges életmód és a közbiztonság mindennapi életben hasznos területeit játé-kos formában közelíthették meg a családok. Nagy sikernek tekinthető a rendezvény, nem csak a több ezer látogató és mosolyog-va tanuló ember miatt, hanem azért is, mert a város és a régió civil szervezetei, vállalatai és oktatási intézményei összefogásának kö-szönhetően a felelősségi program minta-projektjévé vált.

Június 1-jén, a társadalmi felelősségvál-lalás napjához kapcsolódva, a környezetvé-delem és fenntarthatóság jegyében több városrész és sportklub kezdeményezése-ként valósultak meg a közvetlen természe-tes- és épített környezet megtisztítására, a lakóhelyek élhetőbbé és barátságosabbá tételére vonatkozó programok, melyek a ki-sebb közösségeket mozgatták meg.

A felelősségi program egyik fő célcso-portja a városban tanuló diákság, így nagy jelentősége volt annak az Európai Bizottság, az Európai Ifjúsági Parlament és a Pillar Ala-pítvány támogatásával megvalósult közép-iskolás programsorozatnak is, melynek ke-retében a diákok négy alkalmas interaktív beszélgetéssorozaton dolgozták fel a fele-lősségi program fő témáit. A jövőben cél-ként tűztük ki e középiskolás program óvo-dai és általános iskolai szintű kiterjesztését is, immár oktatóanyagok segítségével. Ezen kívül a környezetvédelem, egészségmegőr-zés és közbiztonság témáit újszerű tréning módszerekkel – pl. flow chat és open space – próbáljuk meg eljuttatni a városi polgár-ság egyre szélesebb köreihez.

Felelősen a közösségért! Felelősen Fehérvárért!Felelősen a közösségért! Felelősen Fehérvárért! címmel 2008. február 18-án indult útjára

Székesfehérvár felelősségi programja a társadalmi felelősségvállalás jegyében. A Magyarországon egyedülálló kezdeményezés három fő területre összpontosít: a környezetvédelemre, a

fenntarthatóságra, az egészségmegőrzésre, a prevencióra és a közbiztonságra.

WARVASOVSZKY TIHAMÉR POLGÁRMESTER AZ ALCOA MUNKATÁRSAINAK PARTNERE VOLT A

SÓSTÓI TANÖSVÉNY FELÚJÍTÁSÁBAN

9

... a fenntarthatóság feléLépések...KÖVET Egyesület

a Fenntartható Gazdálkodásért Vállalatok társadalmi felelőssége

Székesfehérvár felelősségi programjának második félévében a három állandó témá-hoz kapcsolódóan hasonlóan izgalmas és tartalmas esemé-nyekkel készült a város, a civil szervezetek és a vállalatok. Szeptember 12-én, a JóHír nap-ján, egy környezetvédelmi tájé-koztató kiadvány került átadás-ra a város 3500 óvodásának, majd szeptember 20-án meg-tartották Székesfehérvár Fele-lősségi Napját, melynek során

őszi ”nagytakarítást” szerveztünk az önkor-mányzati képviselők bevonásával valameny-

nyi városrészében. A megvaló-sult és a későbbiekben megva-lósulásra váró programokról részletes tájékoztató olvasható a felelősségi program honlap-ján.

Székesfehérvár felelősségi programjának megalkotói és éltetői – akik száma egyre gya-rapszik – úgy gondolják, na-

gyon fontos úton indultak el 2008-ban, s a programot hosszú távon fenntartani és ki-teljesíteni személyes felelősségük. Közösen kell tudatosítani a Székesfehérváron élő, dolgozó, tanuló, az ide látogató emberek-ben, hogy a városért, az otthonunkért mind-annyian felelősek vagyunk. Együtt kell ten-nünk azért, hogy a város és az ország tisz-tább legyen, csökkenjen a légszennyezés, a lakosok megőrizzék egészségüket és javul-jon a közbiztonság.

Lőrincz Réka / É-L-E-T Egyesület

A SZILÁNK® Csoport 1989-ben alakult, ami-kor folytatva a több évtizedes családi ha-gyományokat, megalapították az üvegipari kereskedelmi és szolgáltató vállalkozást Sze-geden, a napfény városában. A SZILÁNK® Zrt. 2006-tól integrálta cégfilozófi-ájába a környezettudatosságot, amelynek eredményeként 2007. 01. 24-én független tanúsító szer-vezet által (CERTOP) lefolytatott auditálási eljárás során az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rend-szert (KIR) bevezette és tanúsítat-ta. A rendszer bevezetésének célja a környezetterhelés csökkentése a szelektív hulladékgyűjtés beveze-tésével, valamint a gyártási folya-matok fejlesztése során környezet-barát technológiák keresése, és al-kalmazása volt.

A cégcsoport gyártási folyamataira a kör-forgás jellemző: az üvegmegmunkálás alap-eleme a síküveg, amely különböző eljárások után nyeri el végső formáját, jelenik meg a felhasználás helyszínein - épületportálokon, belső terekben, nyílászárókban, ajtókban. A folyamat végén keletkező hulladéküvegek pedig elszállítás után beolvasztásra kerül-nek, azaz a gyártás során keletkező üveg-hulladék újrahasznosításra kerül. A 2007-ben bevezetett rendszer első és legfonto-sabb feladata a dolgozók környezet iránti elhivatottságának erősítése volt, amelyben nagy szerepet kapott a dolgozók rendsze-res tájékoztatása, képzése és oktatása. A hulladékgazdálkodás javítása érdekében fontos volt az új belépő dolgozók oktatását fejleszteni, ebből a célból egy képekkel ki-egészített prezentáció készült.

Az irányítási rendszer bevezetésével a szelektív hulladékgyűjtés is nagy hangsúlyt kapott. A kommunális hulladék mennyisé-gének csökkentése érdekében a hulladékok szelekcióját folyamatosan fejleszti a társaság

(pl. PET palack). A cégcsoport telephelyén külön kerülnek gyűjtésre az alumíniumok, tükrök, fehérüvegek, laminált üvegek, selejt hőszigetelt üvegek, színes üvegek, fémek, fa hulladékok, kommunális hulladékok, papí-rok, és a PET palackok. Az irodai hulladék szelektív gyűjtése négy kategóriába tarto-zik: papír, elektronikai hulladék, PET palack, és kommunális hulladék. A szelektív hulla-dékgyűjtést heti rendszerességgel ellenőr-zik, illetve negyedévente az adott terület ér-tékelésében is megjelenik az elmúlt időszak eredménye.

Az energiafelhasználás csökkentése

A hulladékkezelés mellett fontos szere-pet kapott az energiatakarékosság nemcsak a termelő területeken, hanem az irodai mun-kavégzés során is. Az energiafelhasználás és

a költségek csökkentése érdekében sor ke-rült az irodaépületek nyílászáróinak cseréjé-re, illetve felújítására, valamint vegyes tüze-lésű kazánok üzembe állítására. A SZILÁNK® Csoport 2008-ban az irodaépület homlokza-

ti hőszigetelésével is hozzájárult az energiafelhasználás csökkenté-séhez. Cégünk a szigetelő üvegek gyártásával hozzásegíti a lakossá-got az energiatakarékossághoz, mert a fokozottan hőszigetelő üvegekkel a fűtőanyag használata csökken, ezzel együtt pedig a CO2 levegőbe jutása is kevesebb. A hő-szigetelő üvegeket az Ug-érték alapján lehet jellemezni, ami meg-mutatja, a kültér és a beltér közöt-ti egységnyi hőveszteség értékét. Minél kisebb, annál jobb a hőszi-getelő üveg, annál több energia takarítható meg. Mindezek mel-lett a Cégcsoport szigetelő üvege-

inek fontos tulajdonsága a fényvédelem is. A fényvédő üvegek megakadályozzák a belá-tást, és a napsugárzás fény- és energiatartal-mának nagy részét visszaverik, vagy elnye-lik. A fényvédő termékeknek a légkondicio-nálóval ellátott nagy üvegfelületű épületek-nél van nagy jelentőségük, mivel megaka-dályozzák a belső terek felmelegedését, ezáltal kevesebb energiát kell felhasználni a légkondicionálásra.

A környezetirányítási rendszer kialakítása és működtetése a cég életében állandó fej-lődési, fejlesztési folyamatot indított el, mely a rendszeresen ismétlődő, de egyre maga-sabb szinten megvalósuló tevékenységek sorozatán alapul.

Baghy László / KIR vezetőbaghy.laszlo@szilank.hu

ti hőszigetelésével is hozzájárult az energiafelhasználás csökkenté-séhez. Cégünk a szigetelő üvegek gyártásával hozzásegíti a lakossá-got az energiatakarékossághoz, mert a fokozottan hőszigetelő üvegekkel a fűtőanyag használata csökken, ezzel együtt pedig a COlevegőbe jutása is kevesebb. A hő-szigetelő üvegeket az Ug-érték alapján lehet jellemezni, ami meg-mutatja, a kültér és a beltér közöt-ti egységnyi hőveszteség értékét. Minél kisebb, annál jobb a hőszi-getelő üveg, annál több energia

Anyagfajta Hulladéksors %

Papír újrafeldolgozás 1,54%

Fém újrafeldolgozás 1,57%

Üveg újrafeldolgozás 82,71%

Kommunális hulladék

lerakás - műszaki védelemmel ellátott hulla-déklerakón

13,22%

Fa újrafeldolgozás, energetikai célú hasznosítás 0,72%

PET újrafeldolgozás 0,07%

Elektronikai hulladék

újrafeldolgozás 0,04%

Veszélyes hul-ladék

ártalmatlanítás 0,13%

A TÁBLÁZATBÓL LÁTHATÓ, HOGY A SZILÁNK® CSOPORT ÁLTAL TERMELT HULLADÉKOK MENNYISÉGE KÖZEL 85 %-BAN ÚJRAFELDOLGOZÁSRA KERÜL.

Környezettudatosság a SZILÁNK® Csoportnál

13. évfolyam 3. szám (37)

10

... a fenntarthatóság feléLépések... Kommunikáció

A Vodafone Magyarországnál 2004 óta létezik egy csoport, melynek feladata a vállalat CR stratégiájának kidolgozása, konkrét akcióter-vek megfogalmazása és azok megvalósítása. A hazai Vodafone-nál megközelítően 1300 fő dolgozik négy budapesti helyszínen, valamint 22 márkaboltban országszerte. Legtöbb mun-katársunkat (kb. 800 főt) a IX. kerületi Millenni-um City Center irodaházban foglalkoztatjuk. A vállalati felelősség programok belső kommu-nikációjának célja, hogy munkatársaink büsz-kék legyenek arra, hogy egy felelős vállalatnál dolgoznak, ösztönözni szeretnénk őket arra, hogy ötleteiket megosszák velünk, és ők is részt vállaljanak a CR programok megvalósítá-sában. Ennek érdekében a CR csoport karöltve a belső kommunikációért felelős vezetővel, el-készít egy olyan részletes, a vállalat éves CR stratégiájára épülő kommunikációs tervet, amely a fenti célokat szolgálja. A terv fontos részét képezi az a 2-3 nagyobb CR akció, amely az egész kommunikáció ívét adja. Emellett ter-mészetesen folyamatosan informáljuk dolgo-zóinkat a CR területén elért eredményeinkről és felhívjuk figyelmüket egy-egy programon történő részvételi lehetőségre.

A CR stratégiára alapuló éves akcióterv ki-dolgozását nagyban támogatják azok a veze-tőktől és dolgozóktól kapott ötletek, melyek-kel folyamatosan megkeresnek bennünket. A CR csoport közvetlenül 20-25 dolgozóval van kapcsolatban, az úgynevezett „adattulajdono-sokkal”, ők szolgáltatják a CR csapatnak a Vodafone csoport felé negyedévente jelentett minőségi és mennyiségi adatokat. Az együtt-működés nem reked meg ezen a szinten, hisz a vállalati stratégiára alapuló akciók kidolgo-zásában a CR-ért felelős kollégák is részt vesz-nek. Ezeken az egyeztetéseken is felmerülnek olyan témák, melyek érintik a dolgozókat. A CR csapat feladata, hogy összegyűjtse, ele-mezze az ötleteket, és mérlegelje megvalósí-tásukat. Az éves akciótervet a területért felelős igazgató hagyja jóvá, és ezt követően a válla-lat igazgatótanácsa is tájékoztatást kap az el-képzelésekről. A visszajelzések alapján kerül

véglegesítésre az éves CR akcióterv és ezek külső-belső kommunikációs terve.

A belső kommunikációs csatornák tárháza kifogyhatatlan. Amire nagyon oda kell figyel-ni, az a rendszeresség, a csatornák letisztult használati módszere. A munkatársak legyenek tisztában azzal, hogy egy adott csatornán ke-resztül milyen gyakorisággal és milyen infor-mációhoz juthatnak.

A Vodafone-nál azt tapasztaltuk, hogy ke-vesebb dolgozóhoz jut el az információ, ha csak emailen keresztül kapják meg azt. Olyan megoldást kellett kitalálnunk, amely a leg-több dolgozóhoz eljut. Ezen csa-tornák közé tartozik a negyed-évente megrendezésre kerülő Dolgozói Fórum, amin több száz kolléga vesz részt, a személyre szóló ajándék kézhezvétele mun-kába érkezéskor, a földszinti lift mellett elhelyezett kiadványtartó állvány, a liftek mellé felrögzített és a konyhákban is megtalálható faliújságok. A földszinten megta-lálható pihenőszobában is van egy faliújság, amire szintén fel tu-dunk tenni bármilyen informáci-ót, egyeztetve a belső kommuni-kációs vezetővel. Nagyobb kampányok, ren-dezvények esetén időlegesen megjelennek irodaházunkban a plazma tévék és a digitális kijelzők is. Nemcsak a hazai Vodafone-nál, kül-földön is használatos megoldás, hogy a mos-dókban található tükrökre, liftekbe helyezik fel azokat a rövid üzeneteket, melyek figyelemfel-keltő értékkel bírnak.

Az elektronikus megoldások elsősorban tá-mogató jelleggel működnek. A legtöbb he-lyen használt elektronikus körlevél a Vodafone-nál is használatos. Egyre nagyobb elismertsé-get vív ki a havonta elektronikus formában megjelenő színes hírlevelünk, melyben helyt kapnak a vállalati felelősség programok is. Az intranetre felkerülnek a telekommunikációs

szektort érintő hírek, ezek közt mindig szere-pelnek CR jellegű cikkek. Szintén itt kapnak helyet a vezetői üzenetek, videók, melyeket munkatársaink bármikor meg tudnak nézni. Ezek megjelenéséről, frissüléséről emailben kapnak tájékoztatást a dolgozók.

Hogy konkrét példákat említsünk…

Nagyon sikeres volt az a mobil újrahaszno-sítási kampány, melyet 2006-ban valósítot-tunk meg munkatársaink körében. Sikerült fel-hívnunk figyelmüket a használt készülékek és tartozékaik felelős gyűjtésére és megsemmisí-tésére. Egy kiadványt kaptak kézhez a dolgo-

zók, plakátokat helyeztünk ki irodaházunk-ban, kör emailt küldtünk ki minden munkavál-laló címére, és minden olyan kolléga, aki visz-szahozta használt készülékét, újrahasznosított papírból készült táskában pólót kapott aján-dékba.

A kampány óta folyamatosan érkeznek hozzánk olyan kérdések, melyek a veszélyes hulladékok tárolására, megsemmisítésére vo-natkoznak.

2007-ben több CR programot is szervez-tünk dolgozóink számára, többek közt önkén-tes munkát a Vakvezető Kutyakiképző Iskolá-ban, az alapítvány által támogatott partnere-ket elhívtuk központunkba, ahol a munkatár-sak előadást hallhattak a támogatott progra-

Vállalati felelősség programok belső kommu-nikációja a Vodafone MagyarországnálA világ egyik vezető nemzetközi mobilkommunikációs vállalatcsoportja, a huszonöt

országban jelenlévő Vodafone számára a vállalati felelősség programok üzleti stratégiába történő beépítése elengedhetetlen fontosságú. A programok belső

kommunikációjának célja, hogy a munkatársak büszkék legyenek arra, hogy egy felelős vállalatnál dolgoznak és ők is részt vállaljanak a CR programok megvalósításában.

kációs vezetővel. Nagyobb kampányok, ren- zók, plakátokat helyeztünk ki irodaházunk-

11

... a fenntarthatóság feléLépések...KÖVET Egyesület

a Fenntartható Gazdálkodásért Kommunikáció

A fenntartható fejlődés kommunikációs esz-közeinek kiválasztásában sokat segít a párbe-széd: a vállalatoknak érdemes megosztaniuk egymással a jó gyakorlatokat és a tapasztala-tokat. Nagyon hasznosak a közös rendezvé-nyek, fórumok, ezért is tartottuk jó ötletnek a KÖVET kezdeményezését a belső kommuni-kációról szóló tapasztalatcserére, amelyet jú-nius 24-én a Kinnarps Házban tartottak. A fenntartható fejlődés vállalati megközelítése többféle lehet. Veszélyes, ha a mindennapok-tól elrugaszkodott, nem életszerű fogalom-ként jelenik meg a cégen belül a fenntartha-tó fejlődés, mert a munkatársak nem tudnak azonosulni vele. Ugyanilyen veszélyforrásnak látjuk, ha pusztán kommunikációs céllal vég-zik a tevékenységet, és „zöldre festik” a céget. A megfelelő arányokat minden vállalat maga találja meg, és a saját értékrendjétől függően alakítja ki hozzáállását.

Tapasztalataink szerint akkor lesz eredmé-nyes a felelősségvállalási tevékenység, ha a vállalati hierarchia minden szintjén megjele-nik:

a fenntarthatóság alapértékei jelen van-•nak a céges dokumentumokban (straté-giákban, oktatási, képzési programok-ban);a felsővezetői szint tud róla, jóváhagyja a •projekteket, és a külső, belső kommuni-kációjában is elhangzanak olyan monda-tok, amelyek a fenntarthatósággal, fele-lősségvállalással foglalkoznak;

a középvezetői réteg már elvárásokat is •megfogalmaz a feladatokkal kapcsolat-ban, és tisztában van az irányítása alá tar-tozó részlegben végzett feladatokkal;a munkatársak aktívan részt vesznek a •programokban, felelősségvállalási pro-jektekben, CSR jelentés írásában és a fel-sővezetői kommunikációból is megér-keznek hozzájuk az üzenetek.

A fenntarthatóság belső kommunikációjá-ra nincsenek általánosan jó eszközök, sémák. Hosszú, következetes, sokcsatornás kommu-nikációval, vezetői példamutatással lehet eredményeket elérni. A tanácsadó feladata, hogy ismerje a lehetőségeket, és segítsen olyan eszköztárat javasolni és/vagy finomhangolni, ami figyelembe veszi az adott cég sajátosságait és ennek megfelelően ered-ményes a belső és külső kommunikációban. Sokféle kommunikációs eszközt használhat-nak a vállalatok: van, ahol az intranet, belső újság és a céges rendezvény a legjobb esz-köz, és akad olyan multi, ahol a célzott CSR oktatás, képzés a hatékony. Kreatív ötletekkel is találkoztunk a nagyvállalatok körében: akad, ahol a számítógépekre, nyomtatókra ragasztott matricákkal hívják fel a munkatár-sak figyelmét az energiahasználat csökkenté-sére. Sok helyen bevált és hatékony eszköz, ha a munkatársakat aktívan bevonják a fele-lősségvállalási programokba, pl. csapatépítés keretében fákat ültetnek, játszóteret építe-nek. Az ilyen programok kiválasztásába érde-

mes civil szervezeteket is bevonni, és olyan helyen keresni a segítségnyújtás lehetősége-it, ahol valóban szükség van rá. (Pl. több civil szervezet beszámolt róla, hogy rendszeresen jelentkeznek cégek, önkéntes munka kereté-ben szeretnék a civil szervezet épületét felújí-tani, holott nekik igazából új számítógépekre lenne szükségük, és nem felújításra.) Minden vállalat esetében igaz, hogy a külső kommu-nikáció hatása erős a munkatársak felé, mivel sokat találkoznak a médiában a saját vállala-tukról szóló hírekkel.

Tanácsadóként fontosnak tartjuk, hogy a programok tervezési folyamatában alakulja-nak ki olyan elvárások, amik alapján a kom-munikáció eredményessége is értékelhető. Ugyanilyen fontos a kommunikáció tervezé-se. Ez építkezhet alulról felfelé (elemzés után ötletelés a kommunikációs feladatokról), ami gyors, látványos, viszont a hosszú távú hasz-nokat tekintve kockázatosabb. Stratégiai ta-nácsadóként mi a fentről lefelé történő épít-kezést tartjuk eredményesebbnek, amikor a vállalati stratégiából leszűrve fogalmazzuk meg egyes területek (így a fenntarthatósági tevékenység) programjait, azok sikerkritériu-mait, és így jutunk el a megvalósítási akció-tervekig. Ez az út több ráfordítást igényel, a módszertan viszont garantálja az eredmé-nyességet.

Garai Ágnes PersonaR Kommunikációs Tanácsadó Kft.

A fenntartható fejlődés belső kommunikációjaTapasztalataink szerint – ezt médiaelemzések is alátámasztják – egyre többet foglalkozik a sajtó a felelősségvállaláshoz kapcsolható témákkal. A cégek egy

része ugyanakkor még bizonytalannak tűnik a belső kommunikációs megoldások kiválasztásában, keresi az eredményes eszközöket.

mok eredményeiről, és karácsonyt megelőzően a Down Alapítvány rendezett kétnapos kéz-műves vásárt irodaházunkban. A tavalyi prog-ramok közül kiemelném a számítógépek és monitorok adományozására vonatkozó kez-deményezésünket is. A dolgozók által koráb-ban használt, még működőképes Pentium IV-es számítógépeket az év során folyamatosan lecseréltük, így körülbelül ötszáz számítógép és monitor adományozásával segítettük több mint ötven, munkatársaink által javasolt civil szervezet munkáját. Ezekről a lehetőségekről emailben értesültek munkatársaink, faliújság-ra kihelyezett cikkekből, felhívásokból tájéko-zódhattak részletesebben.

Több esetben jó megoldásnak bizonyult, hogy testközelbe hoztuk a dolgozókhoz első-sorban az alapítvány által támogatott célokat. Ilyen volt legutóbb az idén márciusban 5. szü-letésnapját ünneplő alapítvány által a Gödör Klubba szervezett „Ki törődik velük?” kiállítás egy-egy darabját először a Dolgozói Fórumon tekinthették meg a munkatársak, majd elhe-lyeztük őket irodaházunkban, illetve márka-boltjainkban.

A fent leírt megoldások csak egy kis szele-tét tükrözik annak a belső kommunikációs tervnek, ami valójában megvalósul a Vodafone-nál. Nagyon sok múlik azon, hogy a

kigondolt elképzelés eredeti, színes, ötletes és azok számára is érthető nyelven legyen meg-fogalmazva, akik nem a vállalati felelősség té-májával foglalkoznak nap mint nap. Csak ak-kor tudnak a munkatársak azonosulni egy té-mával, ha annak fontosságát, értékteremtő voltát értik, megtapasztalják. Így értük el a Vodafone-nál, hogy évről évre több kolléga vesz részt önkéntes programokon, egyre töb-ben ismerik a Vodafone Magyarország Alapít-ványt, és növekvő számban érkeznek kezde-ményezések a dolgozók felől.

Zolnai EmeseVodafone Magyarország Alapítvány

13. évfolyam 3. szám (37)

12

... a fenntarthatóság feléLépések... Fenntartható fejlődés

Igaza lesz-e Malthusnak, és mi köze van a lé-tesítménygazdálkodáshoz?

Idén kétszáztíz éve, hogy megjelent Thomas Robert Malthus műve, az 1798-ban írott Tanulmány a népesedés törvényéről (An Essay on the Principle of Population). Ebben az akkori megfigyelésekre hivatkozva megállapította, hogy míg az élelmiszerter-melés legfeljebb számtani sor szerint tud növekedni (tehát pl. 1, 2, 3, 4, 5, …), addig a népesség mértani sor szerint nő (1, 2, 4, 8, 16, …). Ennek megfelelően egységnyi élel-miszerre egyre több és több ember jut. Még a 19. század végén is úgy gondolták, hogy Malthusnak igaza volt, aztán a XX. század második technikai forradalma következté-ben a borúlátás átadta a helyét az optimiz-musnak, a tudományba vetett, azóta is tö-retlen bizalomnak. Még fényesebb képet rajzol elénk a szárnyait bontogatni kezdő biotechnológia, gondoljunk itt a génmódo-sított élelmiszerekre, amelyek csak a szerény és bátortalan kezdetet jelentik.

Most mégis egyre inkább úgy tűnik, Malthus valóban próféta volt, csak nem úgy, ahogy eddig gondoltuk. (Egy friss példa: The Specter of Malthus Returns by Jeffrey D. Sachs, www.sciam.com/sep2008, vö. The Tragedy of Commons by Garett Hardin, 1968, http://dieoff.org/page95.htm)

Röviden: a helyzet sok tekintetben nem-sokára hasonló lesz ahhoz, mint amit Malthus jósolt, a népesség ha nem is a mér-tani haladvány szerint, de ahhoz nagyon kö-zeli módon növekszik, az erőforrások viszont végesek, az olaj, az édesvíz, a termőterület, a halászható tengerek, a légkör maga. Ma so-kan úgy gondolják, ha így megy tovább, tényleg az fog történni, amit a jó öreg Malthus mondott; háborúk, járványok fog-ják helyreállítani az egyensúlyt. Igaz, déd-unokáink dédunokái fognak szenvedni tőle és nem mi.

Tisztázzuk most, mi is a létesítménygaz-dálkodás.

Üzleti diszciplina, ill. irányító funkció egy szervezeten belül, aminek a feladata egy szervezet belső szolgáltatásai döntő részé-nek irányítása. Az egyik nagyon fontos, ösz-szetett szolgáltatás az épített környezet ma-ga, ehhez, és az ezt használó emberekhez

kapcsolódik az összes többi szolgáltatás. Va-lamennyi egyedüli célja a szervezet főtevé-kenysége működésének elősegítése, persze optimális szolgáltási szinten és költséggel.

A legtöbb szervezetnél a létesítménygaz-dálkodás feladat az energiaellátás biztosítá-sa, a munkahelyi étkezés, őrzés, többször a számítógéphálózat is ide tartozik, a takarí-tás, az irodaszerekkel való ellátás, és még hosszan sorolhatnánk, 100-200 fajta műve-letről van szó.

A létesítménygazdálkodási költségek ál-talában azonos nagyságrendűek a teljes szervezet bérköltségével, sokszor meg is ha-ladják azt.

A fentiek tükrében könnyen belátható a létesítménygazdálkodás jelenlegi működé-sének kihatása unokáink unokáinak majdani életére. Az épített környezet és a szerveze-tek fenntarthatósága alapvető jelentőségű, és mindez a nagyrészt létesítménygazdálko-dástól függ.

A létesítménygazdálkodás és a fenntart-hatóság kapcsolatában szinte mindenkinek az energiatakarékosság jut eszébe. Az, hogy egy közepes irodaépület még üresen is me-gawattnyi energiát fogyaszt, felelőtlen és közvetlen merénylet utódaink ellen, de még ennél is sokkal többről van szó.

Arról, hogy a jövőre gondolni csak teli hassal lehet.

A fenntarthatóság, a fenntartható fejlő-dés legnagyobb kihívása a szegénység és a szegénység kiváltó oka: sok társadalom, or-szág képtelensége, hogy kilépjen a fél- vagy egészen feudális, törzsi korlátok közül. Saj-nos, ez ránk is érvényes.

Mit tehet ma nálunk a létesítménygazdál-kodás, a létesítménygazda?

A létesítménygazdálkodási ipar, az „FM industry”, így említik a világ sok táján azt az ipart, amely a szervezetek, vállalatok belső szükségleteinek kielégítéséhez szükséges termékek és szolgáltatások széles körét állít-ja elő.

A létesítménygazdálkodási ipar kézzel fogható valóság. Minden működőképes szervezetnek van létesítménygazdálkodása, hiszen ennek hiányában dolgozni sem le-hetne, nem lenne áram, fűtés, épület, ebéd stb., azaz a szervezet nem létezne.

Ugyanígy van a létesítménygazdálkodási iparral is. Biztos, hogy létezik, különben nem maradhatna fenn egyetlen vállalat, szerve-zet sem, más kérdés, hogy ez az ipar egy jól definiált, saját szakmai szabályait követő pi-acon működik-e, vagy minden szereplő bol-dogul, ahogy éppen tud, többnyire saját maga alatt fűrészelve az ágat.

De! És ez egy igen nagy és fontos DE. Egy szolgáltatási kör biztos van, amelyet

helyben kell előállítani (nem importálható), előállítása alapvetően manufakturális jelle-gű, azaz a tömeggyártásnál kisebb fokú szervezettséget kíván, jelentősége alapvető minden szervezet számára és ez a létesít-ménygazdálkodási szolgáltatások köre.

Ha vonzani akarjuk a fejlett és bonyolult technológiával dolgozó vállalkozásokat, ak-kor nem az árban, hanem a minőségben kell versenyeznünk. A magas színvonalú, bonyo-lult munka megbízható és magas színvona-lú létesítménygazdálkodási szolgáltatásokat feltételez, amelyek természetesen drágáb-ban adhatók el a létesítménygazdálkodási szolgáltatások piacán, és ami így egy felfelé emelkedő ár-minőség spirált indíthat el a mostani „Mindegy, hogy mit szállítanak, csak olcsó legyen” öngyilkos szemlélettel szem-ben.

A létesítménygazdálkodási szolgáltatáso-kat Magyarországon ma kizárólag KKV-k, kis és közepes vállalkozások állítják elő, éppen az említett második, alig-alig fejlődő gazda-ságban. A formálódó magyar létesítmény-gazdálkodási ipar lehet az ország és Kelet-Európa kitörési pontja és ez segíthet megol-dani a ránk egyre nagyobb súllyal nehezedő szegénység problémáját is.

A létesítménygazdálkodásnak, mint üzle-ti diszciplinának hazai fejlődése sok más égető gondon is segíthet, csak ezt még ed-dig nem nagyon vette észre senki.

Ezzel a fontos problémakörrel foglalkozik majd a Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség éves konferenciája is 2008. októ-ber 16-án. Látogassank el ide: www.fmkonferencia.hu

Czerny JózsefMagyar Létesítménygazdálkodási

Szövetség, elnök

Fenntartható létesítménygazdálkodás:a kézzel fogható valóság

A legtöbb szervezetnél a létesítménygazdálkodás feladata az energiaellátás biztosítása, a munkahelyi étkezés, őrzés, a takarítás. Hogy történhet ez fenntartható módon?

13

... a fenntarthatóság feléLépések...KÖVET Egyesület

a Fenntartható Gazdálkodásért Fenntartható fejlődés

A KlímaFa Kft.-t 2006-ban alapította dr. Gazdag Dávid a globális klímaváltozás hatásainak csökkentésére, elegyes fa-fajú, őshonos erdők telepítésével. Ezen klímaerdőknek keresztelt erdők nem csak csökkentik a légköri CO2-szintet, hanem a biodiverzitást helyreállító, he-lyi víz- és hőháztartást kiegyensúlyozó szerepükkel az éghajlatváltozáshoz va-ló adaptációban is segítenek.

A program finanszírozásra két üzleti modellt dolgoztunk ki:

Az önkéntes kibocsátás-csökkenté-•si egységekből való finanszírozást, amellyel cégek, magánszemélyek tehetik magukat zölddé, kibocsá-tásmentessé. A KÖVET környezettu-datos tagvállalatainak ez különö-sen érdekes lehet.Az országok közötti kereskedelem-•be való bekapcsolódás, üvegház-hatású gázok nemzetközi kibocsá-tás-csökkentési egységeinek létre-hozásával.

Együttműködés a biodiverzitás érde-kében

Mindkét esetben igen sarkalatos pont a CO2 megkötési egységek stan-dardizált, tudományosan megalapo-zott mérési egysége, független szakér-tőtől. Ezért alakult ki a KlímaFa Kft. és a Magyar Tudományos Akadémia Ökoló-giai és Botanikai Kutatóintézete között egy hosszú távú együttműködés, amely a fentieken kívül a terület ökoló-giai értékének és biodiverzitásának nö-vekedését is előre jelzi és monitorozza. Klímaerdők létesítése és táji léptékű ökológiai erdőrestauráció során a faül-tetvényektől és vágásos rendszerű er-dőktől eltérően, olyan állományokat kell létrehozni, amelyek hosszú távon (a) nagy természetes stabilitással ren-delkeznek, (b) önszabályozó és alkal-mazkodni képes ökoszisztémává fej-lődnek, (c) minimális szintű költségrá-fordítást igényelnek és (d) maximális mértékben vonnak ki CO2-ot a légkör-ből. Ez akkor lehetséges, ha a klímaer-dő telepítése és nevelése a legnagyobb

mértékben épít a táji adottságokra, és őshonos fafajokból álló, elegyes és több korosztályú, gazdag élővilággal rendelkező erdőállományt hoz létre, amelyben a természetes erdődinami-ka: a megújulás és elhalás, a talajfejlő-dés és humusz-felhalmozódás, az er-dőre jellemző élővilág populációinak tartós megtelepedése és fennmaradá-sa csak minimális emberi beavatko-zással irányítva folyik.

A fatermesztés célú erdészeti kuta-tások eredményei – igen sok értékes és felhasználható ismeretanyaguk mellett – nem nyújtanak elegendő tu-dást, mert rövidtávú vágásos ciklusok-ra, egyetlen vagy néhány fafajú, és egykorosztályos állományokra, a gaz-dálkodó által irányított erdőgazdálko-dásra vonatkoznak. A faültetvények és vágásos erdők stabilitása, önszabályo-zó képessége és biodiverzitása rend-szerint igen alacsony. A CO2FIX mo-dell (Alterra, Schelhaas et al. 2004) ha-zai adaptációja számára kerestünk egy természetszerű állapotban lévő, öreg és jól ismert erdőt, amelyhez a mo-dellszámításokat hasonlítani lehet. Vá-lasztásunk a felsőtárkányi Vár-hegy er-dőrezervátumra esett. Ezt 2005-ben mértük fel, majd az összehasonlító elemzés érdekében elkészítettük a kö-zel 100 hektáros erdőállomány 125 évre visszanyúló fejlődéstörténeti re-konstrukcióját.

A Vár-hegy erdőrezervátum fejlődés-története

Az erdő az egri érseki uradalom bir-tokában volt 1261-től a II. világhábo-rút követő államosításig. Üzemterv szerinti vágásos gazdálkodás az 1880-as években kezdődött. Ebben az idő-ben 10-20 éves, tölgyek által dominált fiatalos borította a területet (a ma 120-130 éves korosztály), amelyben nagy számban álltak idősebb, makk-termő hagyásfák (ma 150-170 évnél öregebb fák). A II. világháború idősza-kában történt szórványos falopások egy újabb (ma 55-75 éves) korosztály növekedésének nyitottak utat. Az

1. ÁBRAA FŐBB FAFAJOK ELEGYARÁNYÁNAK ÉS AZ ÖSSZES FÁBAN

MEGKÖTÖTT SZÉN MENNYISÉGÉNEK TÉRKÉPE.

Erdőrezervátum CO2-megkötésének modellezéseA KlímaFa Kft. ökológiai restaurációval foglalkozó vállalat, amely az Európai Unió területén, nagy léptékű erdőtelepítési projektekben kötelezte el magát. Az MTA Ökológiai és Botanikai

Kutatóintézetével közösen egy Eger melletti klímaerdő telepítésén működik együtt.

13. évfolyam 3. szám (37)

14

... a fenntarthatóság feléLépések... Fenntartható fejlődés

1950-es években a szakszerű erdőgazdál-kodás újra indult, de a 60-as évekre vágás-érettnek tartott állomány véghasználata későbbre tolódott. Hamarosan előtérbe kerültek azonban a természetvédelem szempontjai és a Bükki Nemzeti Park meg-alakulásával a terület fokozott védelem alá került1986-ban. Ebben az időszakban fel-ütötte fejét egy titokzatos hervadásos tölgypusztulás is, amelytől elsősorban a kocsánytalan tölgyek jelentős része, mint-egy 10-30%-a egy évtized alatt kiszáradt. A kiligetesedéssel párhuzamosan a fák kö-zött egy újabb, 20-30 éves betöltődő kor-osztály is megjelent. Az erdő helyenként már 20-40 éve szabadon, erdészeti be-avatkozásoktól mentesen fejlődik.

Az erdő állapota 2005-ben

A Vár-hegy a Déli-Bükk része, legmaga-sabb pontja 669 m. Fő tömegét triász-korú mészkő-változatok alkotják, helyenként dolomittal, vörös kovapala és tűzkő réte-gekkel. Az átlagos évi csapadék 550-700 mm, a hőmérséklet évi átlaga 9 oC. Válto-zatos talajtípusokat találunk itt, legjellem-zőbbek a rendzinák és a barna erdőtalajok különböző típusai (Bidló és mtsai 2004). Az erdő főbb fafajai: a kocsánytalan tölgy, csertölgy, molyhos tölgy, gyertyán, bükk, magas kőris, mezei juhar és számos ősho-nos elegyfaj. Jellemző erdőtársulások a cseres-tölgyes, gyertyános tölgyes, továb-bá a cserszömörcés molyhos-tölgyes és a szubmontán bükkös. A termőhely gyen-ge-közepes minőségű, a fák magassága 10-25 m között változik, átlagosan 20 m körüli. Az erdő szerkezete és a faállomány igen változatos, amelyet döntően négy korosztály (hagyásfák, uralkodó fák, kö-zépkorúak és fiatal betöltődők) alkot, lé-kek és sűrűségek egyaránt előfordulnak, helyenként pedig kiemelkedően magas a holtfa mennyisége. A nagyvadállomány évtizedek óta túlzottan magas, ami a töl-gyek felújulását megakadályozta, helyet-tük mezei juhar, magas kőris és további elegyfa fajok biztosítják az erdő regenerá-cióját.

A CO2FIX modell-futtatások eredményei

A modell segítségével szimuláltuk az er-dő 125 éves fejlődését, különböző forgató-könyveket alakítva ki. A munka során négy szcenáriót paramétereztünk fel, az erdőre-zervátum eltérő faállományokkal bíró 28 részterületén – összességében tehát 112 modellfuttatást végeztünk. Az eredménye-

ket adatbázisba és térinformatikai rend-szerbe vittük át. For-gatókönyvek kialakí-tásával szimuláltuk a klímaerdő tervezése-kor szükséges előze-tes számításokat, ami-kor még nincsenek pontos ismereteink a m e g v a l ó s u l á s r ó l , majd azt a helyzetet is, amikor menet köz-ben monitorozásos tevékenység alapján történő korrekciót, visszacsatolást alkal-mazunk. A részterüle-tekre vonatkozó mo-dellszámítások ered-ményeit az alábbi gra-fikonokkal illusztrál-juk.

A modell-adaptáció és a kidolgozott módszertan értéke-lése

Értékeltük a számí-tások eredményeinek megbízhatóságát a nem várt események bekövetkezése, a holtfa-képződés és le-bomlás paramétere-zése, a sablonos fater-mési táblák és para-méterek alkalmazása, a fafajsoros leegyszerűsítés és a monitorozásos mintavételi reprezentativi-tás szempontjaiból. A felsorolt tényezők mindegyike valamekkora bizonytalansá-got visz be a modellezett rendszerbe, azonban a klímaerdők fejlődését és a holt-fa mennyiségét monitorozni fogjuk, amelynek eredményeivel a tervek és az előrevetített számítások folyamatosan kor-rigálhatóvá válnak. Az egyes tényezőkben rejlő bizonytalanságot azonban nem lehet teljesen kiküszöbölni. Mindezek mellett 25-50 évre előretekintve már ma is ± 5-10%-os pontosságú számításokat tartunk elérhetőnek. Az erdőrezervátum-kutatási program közép- és hosszú távon egyre több erdődinamikai tapasztalatot fog hoz-ni, amelyek alapján a ma még jelentős bi-zonytalanságokat hordozó paraméterek pontosítása lehetőséggé válik.

Az Erdőrezervátum Programot és a Vár-hegy erdőrezervátum kutatását a KvVM, a bemutatott projekt elemzéseit az INNOCSEKK támogatja.

Horváth Ferenc*, Bathó G. Zoltán**, Balázs Borbála*, Mázsa Katalin* és dr. Gazdag Dávid**

* MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót

** KlímaFa Kft, Budapest

___________

Hivatkozott irodalom

Bidló A., Gucsik A., Heil B., Illés G., Juhász P., Kovács G. és • Varga Zs. (2004): Termőhelyfeltárás a Vár-hegy erdőrezer-vátum területén, Kutatási jelentés. ER Archívum, KvVM – MTA ÖBKISchelhaas, M. J., P. W. van Esch, T. A. Groen, B. H. J. de Jong, • M. Kanninen, J. Liski, O. Masera, G. M. J. Mohren, G. J. Nabuurs, T. Palosuo, L. Pedroni, A. Vallejo and T. Vilén (2004): CO2FIX V 3.1 – A modelling framework for quantifying carbon sequestration in forest ecosystems. Wageningen, Alterra, Alterra-rapport 1068.

2. ÁBRAÜDE TERMŐHELYEN ÁLLÓ, KOCSÁNYTALAN TÖLGYES SZÁLERDŐ IDŐSO-

ROS ÉS AZ EGYES KOMPONENSEK ÖSSZEGZETT ÉRTÉKEIT BEMUTATÓ DIA-GRAMMJAI NÉGY SZCENÁRIÓ ESETÉN.

15

... a fenntarthatóság feléLépések...KÖVET Egyesület

a Fenntartható Gazdálkodásért KÖVET-hírek

Mikor elvállaltam e beszámoló megírását, a KÖVET finoman a tudtomra adta, hogy csak jót írhatok a Jövőképzés Nyári Egyetemé-ről, mert különben… Nem, nem, természe-tesen erről szó nincs. Egyszerűen sokat gondolkoztam azon, hogyan magyarázom majd meg, hogy csak áradozni tudok a ren-dezvényről, hogy ne tűnjön valamiféle PR fogásnak. A tiszta igazság az, hogy a szer-vezők olyan pár napot adtak nekünk részt-vevőknek, amiről mindenféle elfogultság, reklámozási cél vagy akár fenyegetettség nélkül is csak jót tudok írni.

A-ból B-be. Vagy Z-be?

Július 15. és 19. között másodszor került megrendezésre a KÖVET szervezésében a Jövőképzés Nyári Egyetem. A fenntartható-ság témáját jártuk körbe, koncentrálva a CSR területére, igen átfogóan dolgoztuk fel a meghirdetett fó-kusztémát. Az elméle-ti háttér tisztázásától eljutottunk a gyakor-lati megvalósításig, mind eszközök, mind egyéni cselekvés szintjén. A kurzus szép ívet követve kerek egésszé formálódott a probléma felvetés-től annak megvitatá-sán, elemzésén ke-resztül a megoldáso-kig. Az elméleti háttér tisztázása után, mely-nek során a fenntart-hatóság meghatáro-zására tettünk kísérle-tet, további adalékot adott a rendszer, vala-mint az érintett-elmé-let bevezetése. Ezután többféle eszköz ke-rült bemutatásra, elsősorban a környezet-tudatos vállalatirányítási eszközökre kon-centráltunk, majd az egyén szerepével fog-lalkoztunk: mit tehet egy szervezetben egy alkalmazott, egy ember. A kurzus végén pedig a saját egyéni megoldásaink lehető-ségeit vitattuk meg. Mindenképp sokat adott, hogy a lehangoló helyzet értékelése

után mindenki számára emészthető, követ-hető gyakorlati megoldásokat és gondol-kodásmódot kaptunk, ami lelkesedésünket és elhivatottságunkat csak megerősítette. „Mindenki rendkívül lelkes, el sem tudja képzelni, hogy mást is csinálhatna az élet-ben, mint azt, hogy egy fenntarthatóbb vi-lágért dolgozik” - mondta Ertsey Kati, az egyik előadó.

Közös cél, közös gondolkodás, eltérő vé-lemények

Mivel a tárgyalt terület még gyerekcipő-ben jár itthon, a különböző fogalmak tisz-tázása lehetőséget adott többfajta megkö-zelítésre, vitára. Ez egyrészt rendkívül el-gondolkodtató, másrészt szélesebb látó-kört biztosít, nem beszélve arról, hogy má-sok vagyunk, mással tudunk azonosulni. Erre példa lehet Tóth Gergő hozzáállása, aki

felülről próbál változtatni, a sárkány szívét megtámadni vagy Ertsey Kati, aki bevallása szerint a szorgalmas fejleszabdalásban hisz. Szintén érdekes volt hallani, mennyire el-lentétes véleménnyel bír a tanácsadó cég vezetője, Radácsi László és a nagyvállalat-nál szerzett tapasztalatokkal bíró Ertsey Ka-ti a CSR és a kormányzati szabályozás viszo-nyáról. Mi, résztvevők élő, dinamikus esz-

mecserének, szemléletformálásnak lehet-tünk a részesei, amelyet igen fontos volt át-élni még egyetemista vagy pályakezdő fejjel. Ehhez tartozik még, hogy nem pasz-szív részesei voltunk a programnak. A je-lentkezés előfeltétele volt, hogy bemutas-sunk felesleges vagy távolról szállított ter-mékeket. Az interaktivitás végigkísérte a kurzust, érezhettük, hogy a mi vélemé-nyünk is számít, kíváncsiak rá az előadók, készségesek megválaszolni a kérdéseinket, sokat beszélgettünk, vitázunk. Ez az egye-temi oktatás után mindenképp felüdítő volt és talán hatásosabb is.

Elfáradtunk, de megérte

A program ugyan sűrű volt, de nagyon sokat kaptak mind a résztvevők, mind az oktatók. A feszített tempót azonban nem lehetett annyira érezni a változatosság mi-

att. Az előadások mellett - amelyek már maguk is dina-mikusak voltak - sok gyakorlati feladatot kaptunk a kurzus-nak otthont adó is-kolán kívül is. Néz-tünk szakmai témá-jú filmet, voltunk borkóstoláson, szál-lodalátogatáson, rendkívül sokat be-szélgettünk, és egy jó hangulatú tábor-tűzre is sor került az utolsó estén. Termé-szetesen minden program gondolko-dásra késztette az embert, hisz a gya-korlatilag úgy folyt

az oktatás, hogy állandóan kérdéseket kap-tunk. Nemcsak elméleti szinten találkoz-tunk a fenntarthatósággal és a felelősség-gel egy osztályteremben, hanem a gyakor-latban is érezhettük a saját bőrünkön. Et-tünk olyan kiflit egy kis pékségben elfo-gadható, sőt olcsó áron, amit egyszerűen

A jövő itt van, és sosem lesz végeMásodszor került megrendezésre a KÖVET Jövőképzés Nyári Egyetem Keszthelyen, fenntarthatóság és vállalatok társadalmi felelősségvállalása témában. A szakmai

program mellett, mely nemcsak elméleti, de gyakorlati oktatást is jelentett, a résztvevők emberileg, morálisan is sokat tanulhattak.

(Folytatás a 18. oldalon)

tünk szakmai témá-jú filmet, voltunk

jó hangulatú tábor-tűzre is sor került az

A NYÁRI EGYETEM RÉSZTVEVŐI

13. évfolyam 3. szám (37)

16

... a fenntarthatóság feléLépések... Taghírek

A Dreher Sörgyárak felelős nagyvállalatként a fenntartható fejlődés elvének szellemében végzi mindennapi tevékenységét. Napjaink-ban egy nagyvállalat felelőssége nem csupán a fogyasztói, az üzletfelei, a munkavállalói, és az állami szervek iránti kötelezettségei teljesí-tésére korlátozódik. Gazdasági ereje révén egy sikeres üzleti vállalkozás katalizátor sze-repet tölthet be bizonyos társadalmi problé-mák megoldásában.

A fenntartható fejlődés elvét szem előtt tartva a Dreher Sörgyárak Zrt., anyavállalatá-hoz a SABMiller-hez hasonlóan, különböző fejlesztési területeket jelölt ki magának. Ezek közül a vállalat jelentős eredményeket ért már el a környezettudatos vízgazdálkodás, az energiafel-használás és a légszennyező anyagok kibocsátásának csök-kentése, valamint az újrahaszno-sítás és az újrafeldolgozás terén. A környezetvédelem mellett azonban különböző társadalmi ügyekben is szeretne hozzájárul-ni Magyarország fejlődéséhez. Ennek szellemében indította út-jára, és működteti sikeresen im-már két éve „A jövő fiatal vállal-kozója” programot, mellyel a vál-lalkozásbarát szemléletmódot kívánja ösztö-nözni hazánkban.

A magyar sörpiac meghatározó szereplő-jeként a Dreher Sörgyárak Zrt. aktívan fellép a sörkultúra, a kulturált és felelős alkoholfo-gyasztás népszerűsítése mellett is.

Az alkoholtartalmú italok felelős, mérték-letes fogyasztása pozitívan járulhat hozzá a felnőtt emberek életminőségéhez. Ugyanak-kor a túlzott, felelőtlen alkoholfogyasztás ne-gatív mentális, szociális vagy egészségügyi következményekkel járhat. Ebből adódóan a Dreher Sörgyárak Zrt. – mint alkoholos ter-méket gyártó vállalat – aktívan lép fel a mér-téktelen és felelőtlen alkoholfogyasztás ellen. Fontosnak tartja vásárlói tájékoztatását, hogy olyan tudatos fogyasztói legyenek, akik tisz-tában vannak az alkoholos italok fogyasztá-sának alapelveivel, és jó példaként szolgálnak környezetük, baráti körük és a jövő nemzedé-

ke számára. E célból, társadalmi szerepvállalásának

legújabb lépéseként, a Dreher Sörgyárak Zrt. útjára indította Felelős Alkoholfogyasztás programját. Maga a kezdeményezés hazánk-ban teljesen egyedülálló, ugyanis ez az első hazai társadalmi értékteremtő kampány, melynek célja a felelős alkoholfogyasztással kapcsolatos tudatosság növelése.

A Dreher Sörgyárak együttműködő part-nere a program során Talmácsi Gábor gyorsa-sági motoros világbajnok. „Olyan emberrel

szerettük volna megvalósítani a Dreher Sör-gyárak Felelős Alkoholfogyasztás programot, aki tisztában van ismertségével, sikereivel, és tudatában van az ezzel járó felelősségnek is” – mondta Vass Kornélia, a Dreher Sörgyárak Zrt. kommunikációs igazgatója. „Talmácsi Gá-bor mindannyiunk számára példakép. Telje-sítménye és eredményei mellett sportemberi magatartása is példaértékű. Tudatában van annak, hogy mögötte ott van egy csapat, a család, szurkolók ezrei, akikért felelősséggel tartozik, és minden döntését ennek a felelős-ségnek a tudatában hozza.

A felelős alkoholfogyasztás lényege, hogy tisztában vagyok vele, mikor, hol, mit és mennyit ihatok. Tudom, azt, hogy felelős va-gyok saját magamért és környezetemért. És ennek megfelelően viselkedem. Fontos, hogy mindig tisztán lássuk a tetteinket, és számot tudjunk adni róluk. Innen ered a program

mottója: „Te is lásd tisztán tetteid!”. Ezért esett a választásunk Talmácsi Gáborra, hiszen ha valaki, akkor ő tisztában van azzal, hogy mit jelent a felelősség.”

A Dreher Sörgyárak Felelős Alkoholfo-gyasztás programja az egyéni felelősség kö-zéppontba állításával kívánja felhívni a figyel-met a tudatos és felelős alkoholfogyasztás kérdésére.

A program fő üzeneteit figyelemfelkeltő online és nyomtatott hirdetések formájában is igyekeztek a szervezők minél szélesebb ré-

tegekhez eljuttatni a nyár folyamán. A főbb gazdasági, női és férfi életmód magazinokban, illetve különböző hír-portálokon is találkozhattunk a Dreher Sörgyárak Felelős Alkoholfogyasztás programjának hirdetéseivel, melyen Talmácsi Gábor saját tükörképével néz szembe. A „Te is lásd tisztán tette-id!” mottóval megjelenő hirdetések az egyéni felelősség kérdését helyezik a középpontba. A program meghirde-tését erőteljes PR kommunikáció is kí-sérte, mely egy sajtótájékoztatóval in-dult, ahol Talmácsi Gábor a sajtó je-lenlétében beszélt a Dreher Sörgyárak Zrt-vel való együttműködéséről és az egyéni felelősségvállalásáról.

„A Dreher Sörgyárak Felelős Alko-holfogyasztás programjának mondanivalója nagyon egyszerű: felelősek vagyunk – önma-gunkért és másokért is. Profi sportolóként tisztában vagyok azzal, mit jelent ez. Bármi-lyen döntést is hozok – a pályán vagy azon kí-vül –, tudom, hogy döntésemnek következ-ményei vannak, amelyek másokra is kihat-nak” – mondta Talmácsi Gábor. „Ugyanez a helyzet az alkoholfogyasztás esetén is. Akkor is felelős vagyok, és felelősen kell döntenem. Tudnom kell, hogy mikor, hol és mennyit iha-tok. Tudnom kell, hol a határ. Tisztán kell lát-nom tetteimet és azok következményeit!” – nyilatkozta Talmácsi Gábor a sajtótájékozta-tón. A program sikerét bizonyítja, hogy a kez-deményezésről számos médium hírt adott, és ez által a fő üzenetek széles rétegekhez jut-hattak el.

Agócs Mónika / Dreher Sörgyárak Zrt.

Te is lásd tisztán tetteid! A Dreher Sörgyárak Zrt. 2008 júniusában Magyarországon eddig példa nélküli kampányba kezdett a felelős alkoholfogyasztás népszerűsítéséért. A program

elsődleges célja az alkoholfogyasztással kapcsolatos tudatosság növelése a magyar lakosság körében. A Talmácsi Gábor együttműködésével megvalósuló kezdeményezés

az egyéni felelősség középpontba állításával kíván társadalmi értéket teremteni.

tegekhez eljuttatni a nyár folyamán. A főbb gazdasági, női és férfi életmód magazinokban, illetve különböző hír-portálokon is találkozhattunk a Dreher Sörgyárak Felelős Alkoholfogyasztás programjának hirdetéseivel, melyen Talmácsi Gábor saját tükörképével néz szembe. A „Te is lásd tisztán tette-id!” mottóval megjelenő hirdetések az egyéni felelősség kérdését helyezik a középpontba. A program meghirde-tését erőteljes PR kommunikáció is kí-sérte, mely egy sajtótájékoztatóval in-dult, ahol Talmácsi Gábor a sajtó je-lenlétében beszélt a Dreher Sörgyárak Zrt-vel való együttműködéséről és az egyéni felelősségvállalásáról. HECTOR GOROSABEL, DREHER SÖRGYÁRAK ZRT. ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ

ÉS TALMÁCSI GÁBOR MOTORVERSENYZŐ

17

xxx ... a fenntarthatóság feléLépések...KÖVET Egyesület

a Fenntartható Gazdálkodásért

Coca-Cola Beverages Magyarország Kft.

A Coca-Cola Bevera-ges (Magyarország) Kft. az athéni köz-pontú, 29 országot átfogó Coca-Cola Hellenic hazai vállalata. A dunaharaszti szék-helyű, két palackozó üzemet és tíz regioná-lis elosztóközpontot működtető cég 1400 dolgozót foglalkoztat. A vállalat mostanáig 100 milliárd forintot meghaladó összeget fordított magyarországi gyártókapacitásá-nak kialakítására és fejlesztésére. A cég élejár a környezetkímélő technológiák al-kalmazásában, a felhasznált víz és műanyag mennyiségének folyamatos csökkentésén túl, több mint 2 milliárd forintért kapcsolt hő- és hidegenergia előállítására alkalmas gázerőművet helyeztek üzembe, amely évente mintegy 18000 tonnával csökken-tette a gyár szén-dioxid kibocsátását. A vál-lalat jelentős erőfeszítéseket tesz irodai te-vékenységek zöldítésére is, a sikereket a KÖ-VET idei Zöld Iroda versenyén elért második helyezés is jól mutatja.

További információ

Varga Viktória, környezetvédelmi vezetőTel.: 24/500-229viktoria.varga@cchellenic.comwww.cocacola.hu

KÖVET-hírek

Új KÖVET-tagvállalatok

Solar Shine Factory Kft.

2005-ben alakult cégünk fő tevé-kenysége az építő-anyag-kereskedelem. 2007 óta végezzük a Solarspot bevilágító rendszerek forgalma-zását és ezek beépítését is. Szakmai, tech-nológiai hozzáértésünket, termékeink és szolgáltatásunk kiválóságát számos referen-cia és mintaprojektünk igazolja. Fő termé-künk, a Solarspot világító csőrendszer – mi-közben tetemes mennyiségű energiát taka-rít meg – megvilágítja a helyiségeket oly módon, hogy a felfogott napfényt egy fény-visszaverő és fényvezető tulajdonságokkal rendelkező bevonat a telepített cső belsejé-ben a megvilágítandó helyiségekbe szállít-ja. Így az ún. „mély terek”, ill. az ablakkal nem rendelkező helyiségek is bevilágíthatók, le-gyen szó irodáról, lakásról, autószalonról, ipari vagy éppen raktárhelyiségről. A termé-ket 2003-ban, Párizsban a Batimaton, Euró-pa egyik legnagyobb, nemzetközi építőipari szakkiállításán Innovációs Aranyéremmel jutalmazták. Elkötelezett KÖVET tagként a

ÖKO-KORD Országos Nonprofit Kft.

Az ÖKO-KORD Orszá-gos Nonprofit Kft. gondoskodik a csoma-golási hulladék szak-szerű, ökológiailag legmegfelelőbb feldolgozásáról, újrahasz-nosításáról, továbbá ingyenes tanácsadást biztosít termékdíj fizetéssel, környezetvé-

Szinergia Kft.

Az 1994-ben alakult Sziner-gia Kft. partnerek tulajdoná-ban álló üzleti vállalkozás a magyarországi vezetési ta-nácsadás, képzés és projekt-vállalkozás piacán. A cég számos területen köteleződött el a társadalmi felelősségválla-lás mentén: az adományozástól kezdve a konkrét munkavégzésen át a társadalmi fe-lelősségvállalásra fókuszáló tanácsadásig számos tevékenység megtalálható szerve-zeti palettánkon. Vállalatunk deklarálta a társadalmi felelősségvállalás melletti elkö-teleződését azzal, hogy 2007-ben tagja lett a magyarországi ENSZ Globális Megállapo-dásnak. Tanácsadásaink során fokozott hangsúllyal figyelünk a társadalmi felelős-ségvállalás megvalósulásának lehetőségei-re. Ilyen kezdeményezésünk egyike, hogy a projektmenedzsment tréningeinken a helyi közösségekben hasznosítható játszótér pro-jektet tervezünk a résztvevőkkel.

Cégünk vezetése felelősséggel, valós cé-lokkal, elvárásokkal csatlakozott a KÖVET népes táborához. Bízunk a jövőbeli szinergikus együttműködésben!

További információ

Kisszőlősi Szánthó BeátaTel.: 1/325-57-62szinergia@szinergia.huwww.szinergia.hu

Nemzeti Hírközlési Hatóság

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) kormányhivatalként a ma-gyarországi hírközlési piacok (mobiltelefon, vezetékes telefon, internet, kábeltelevízió stb.) szabályozó hatósága. Adminisztratív, felügyeleti, illetve hatósági eljárási feladato-kat látunk el, fő tevékenységünknek azon-ban a piacszabályozás tekinthető.

Az NHH egyre több területre terjeszti ki CSR jellegű kezdeményezéseit is. A fogyasz-tói tudatosság növelésére irányuló progra-munk mellett ebben az évben a környezet-tudatos gondolkodásra szeretnénk felhívni a figyelmet. Az értékteremtés mellett fon-tosnak tartjuk, hogy energiatakarékos és in-telligens irodatechnikai berendezésekkel, a papír-, az energia- és vízfelhasználás csök-kentésével, környezetbarát irodaszerek, ta-karítószerek beszerzésével, az iroda levegő-minőségének javításával védjük, óvjuk kör-nyezetünket. Mindezek és a környezettuda-tosság fontossága miatt csatlakoztunk a KÖ-VET Egyesület Zöld Iroda programjához.

További információ

Fehér Ferenc, osztályvezetőTel.: 1/457-71-14feher@nhh.huwww.nhh.hu

fenntartható épülettechnikai megoldások-ra szeretnénk felhívni a figyelmet, a költsé-ges és hatékonyságot mellőző „csővégi” megoldások helyett a megelőző magatar-tásra és a kölcsönösen előnyös gazdasági-üzleti, társadalmi és környezeti működés ki-alakítására helyezzük a hangsúlyt.

További információ

Lichtblau KrisztinaTel.: 1/204-08-08info@solarspot.huwww.solarspot.hu

delmi koncepció kialakításával és szelektív hulladékgazdálkodással kapcsolatos kérdé-sekben. Az ÖKO-KORD szeretné, ha minél több cég venné igénybe szolgáltatásait, és ügyfeleikkel közösen növelnék a kibocsá-tott csomagolási hulladékok EU előírásai-nak megfelelő újrahasznosítását. A cég ki-emelt feladatának tekinti a lakossági tájé-koztatást, oktatást a szelektív hulladékgyűj-tés széles körben való elterjesztése érdeké-ben.

Az ÖKO-KORD Országos Nonprofit Kft. örömmel csatlakozik minden olyan szerve-zethez, amely a környezettudatos szemlélet terjesztését és elfogadtatását hivatásának tekinti.

További információ

Bokor Éva, ügyfélkapcsolati menedzserTel.: 1/424-01-00info@oko-kord.huwww.oko-kord.hu

13. évfolyam 3. szám (37)

18

... a fenntarthatóság feléLépések...

muszáj megkóstolni Keszthelyen, mert el nem tudom mondani, mennyire finom volt. A kezünkbe foghattunk olyan elké-pesztően felesleges termékeket, amiket el se tudnánk képzelni, hogy gyártanak; ezek közül a legmaradandóbb emléket talán a feldobálás közben csörgőkígyó-hangot utánzó mágnes hagyta. Mindehhez hozzá-járult a program egyik fontos része, hogy olyan szakemberekkel találkozhattunk, akik beszámoltak munkájukról, megosz-tották gondolataikat, tapasztalataikat ve-lünk. Az az élmény, hogy hús-vér emberek-kel beszélgethettünk, megismertük az egyéneket, személyiségeket, talán a leg-meghatározóbb a képzésben, hisz láthat-tuk, mi vár ránk, milyen gondolkodásra, hozzáállásra van szükség, szintén megerő-sített bennünket hivatásunkban. A KÖVET Másért vállalkozók c. filmjének megtekin-tése után egyszercsak Tóth Gergő behívta a terembe a Család Iskola egyik vezetőjét,

Molnár Zsuzsannát és az egyik vépi szélkirályfit, Szilárdot. Akármilyen fáradtak is voltunk már este tízkor, hihetetlenül fel-töltött ezeknek az embereknek a tiszta te-kintete és egyszerű őszintesége. De meg-említhetem Gärtner Szilvit, akinek elhiva-tottsága és meggyőződése kézzelfogható eredményeket hozott egy olyan nagyválla-latnál, mint a Denso.

Jövő, jövőkép, jövőképzés

A résztvevők egymástól is nagyon so-kat tanultak, mivel különböző egyetemek-ről, szakirányokról, sokszínű tudással jöt-tünk. A kurzus végére megfogalmazódott bennünk az az igény, hogy valamilyen for-mában kapcsolatban maradjunk, akár kö-zös munka is szóba jöhet. Ezt a szervezők, kurzusvezetők is támogatták, Tóth Gergő-ben a következő merült fel ezzel kapcso-latban: „A nyári egyetem számomra ritka

megterhelő volt a szervezés miatt. Mégis ritka sok erőt nyertem a mások lelkesedé-séből. Furcsa ez a hatás-visszahatás, amit részben mi, oktatók váltottunk ki. Kicsit úgy érzem magam, mint a rókaszelidítő kis herceg. Vajon lesz rá energiánk, hogy összetartsuk a fenntartható fejlődésért tenni akaró és tudó új, kis közösséget?” Az előadók közvetlenek, nyitottak voltak az eszmecserékre, nem viselkedtek megkö-zelíthetetlen mindentudókként. Ez a ba-rátságos, nyitott légkör véleményem sze-rint elengedhetetlen egy olyan terület szakembereinek képzésében, ahol a sze-mélyes elhívatottság, meggyőződés, hit alapszükséglet az eredményes munkához. Összességében szerintem a program neve és célja, azaz a Jövőképzés, mint a jövő szakembereinek képzése és jövőképük alakítása is megvalósult. Nekem szemé-lyesen mérföldkő az életemben.

Pignitzky Ágota

KÖVET-hírek

A jövő itt van, és sosem lesz vége(Folytatás az 15. oldalról)

19

... a fenntarthatóság feléLépések...KÖVET Egyesület

a Fenntartható Gazdálkodásért Jogszabályok

Államigazgatás, közigazgatás

2008. évi XIX. törvény a környezeti ügyek-ben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgál-tatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény módosításának kihirdetéséről

Az Országgyűlés e törvénnyel felhatal-mazást ad a környezeti ügyekben az infor-mációhoz való hozzáférésről, a nyilvános-ságnak a döntéshozatalban történő részvé-teléről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. júni-us 25-én elfogadott Egyezmény módosítása kötelező hatályának elismerésére. E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a természetvédelemért felelős miniszter és az agrárpolitikáért felelős miniszter gon-doskodik.

57/2008. (V. 22.) OGY határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jog-állásáról, jogköréről, összetételéről és fel-adatairól, valamint működési kereteiről

Az Országgyűlés a 100/2007. (XI. 14.) OGY határozat alapján létrehozott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács a fenntartha-tó fejlődés kérdéskörében az Országgyűlés által létrehozott egyeztető, véleményező, javaslattevő testület. A Tanács általános fel-adatköre, feladatai: a hazai fenntartható fej-lődési alapelvek, célkitűzések, átfogó fel-adatok meghatározásának elősegítése, az ezzel összefüggő nemzetközi együttműkö-dés figyelembevétele, a fenntartható fejlő-déssel foglalkozó stratégia rendszeres meg-újításának és végrehajtásának elősegítése, a vonatkozó tervezési és egyeztetési felada-tok koordinálásának támogatása, a nyilvá-nosság és a társadalmi részvétel erősítése.

Vízgazdálkodás, vízvédelem

59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek me-zőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselek-vési program részletes szabályairól, vala-mint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről

A rendelet hatálya kiterjed a nitrátérzékeny területen valamennyi mező-gazdasági tevékenységet folytatóra, továb-bá az adatszolgáltatás és nyilvántartás te-kintetében nitrátérzékeny területen kívül a külön jogszabály szerinti magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi sze-mélyre, illetve jogi személyiséggel nem ren-delkező gazdasági társaságra is.

A cselekvési program a Helyes Mezőgaz-dasági Gyakorlat (HMGY) e rendeletben foglalt előírásainak betartása.

Hulladékgazdálkodás

181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet az ele-mek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről

E rendelet hatálya kiterjed az elemekre és az akkumulátorokra, a belőlük származó hulladékokra, továbbá ezen hulladékokkal kapcsolatos visszavételi és begyűjtési tevé-kenységekre. A gyártó a hulladékká vált ele-met és akkumulátort visszaveszi, a hordoz-ható elem, illetve akkumulátor begyűjtésé-ről gondoskodik. A gyártó a visszavett és begyűjtött hulladékká vált hordozható elem, illetve akkumulátor kezeléséről az ele-mek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről szóló külön jogszabály szerint gondoskodik.

Általános rendelkezések

139/2008. (V. 16.) Korm. rendelet a Kör-nyezet és Energia Operatív Program derogációs projektek kamattámogatásá-nak igényléséről, folyósításának, elszámo-lásának és ellenőrzésének részletes feltét-eleiről

Az önkormányzatoknak nyújtott kamat-támogatás mértékét és időtartamát a „Sike-res Magyarországért” Önkormányzati Inf-rastruktúrafejlesztési Hitelprogramhoz kap-csolódó kamattámogatásról és az Új Ma-gyarország Fejlesztési Tervhez és az Új Ma-gyarország Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó Új Magyarország Önkormány-zati Infrastruktúrafejlesztési Kötvényfinan-szírozási Programról szóló 2196/2007. (X. 27.) Korm. határozat határozza meg. E ren-delet alkalmazásában a KEOP 1. „Egészsé-ges, tiszta települések” prioritása keretében meghirdetett pályázati konstrukciókban a projekt megvalósítására vonatkozóan tá-mogatási döntéssel rendelkező, a szenny-vízkezelés, ivóvízminőség-javítás és a hulla-dékgazdálkodás területén önkormányzat által megvalósítandó beruházás. Kedvez-ményezett: olyan önkormányzat, illetve jogi személyiségű önkormányzati társulás, amely derogációs projekt megvalósítására az NFÜ által adott támogatási döntéssel rendelkezik, és a projekt finanszírozásához a hitel-, illetve kötvényprogramját veszi igénybe.

Új és módosított jogszabályok 2008. április – június

Módosított jogszabályok

Módosító rendelkezés Módosított rendelkezés

141/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 70/2008. (V. 29.) FVM rendelet a piaci szereplőknek az 1973/2004/EK rendelet 37. cikke alapján energianövény feldol-gozóként, illetve felvásárlóként történő elismeréséről

38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 154/2008. (VI. 6.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlan-gok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzété-teléről

13. évfolyam 3. szám (37)

20

... a fenntarthatóság feléLépések...

Megrendelem a negyedévente megjelenő Lépések című szaklapot 1 évre az alábbi áron:

5 000 Ft + ÁFA – önköltségi ár 2 000 Ft + ÁFA – kedvezményes ár (anyagi okok miatt nem tudjuk vállalni az önköltségi árat) ingyenes – KÖVET-tagok számára 10 000 Ft + ÁFA – támogatói ár (cégem nem tagvállalat, de támogatjuk az egyesületet törekvéseiben)

Postacím

Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beosztás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fax:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Számlázási cím (ha különbözik)

Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Dátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aláírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kérjük, küldje vissza a következő faxszámra: (1) 473-2291

c. szaklap negyedévente jelenik meg a KÖVETés a TTMK szerkesztésében. A cikkek a szerkesz-tőség jóváhagyásával és a forrás megjelölésével sza ba don kö zölhetők. Várjuk észrevételeiket,közleményeiket a KÖVET címére.

a kör nye zet tu da tos és társadalmilag felelős szer-ve ze ti mű kö dést se gí tő non-profit, füg get len szer ve zet, amely az INEM és a CSR Europe nem-zet kö zi há ló za tá nak tag ja. (www.kovet.hu)

a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább ter me lé si központok nemzetközi hálózatának a tagja, amely nek célja a megelőző környezetvé-delem magyarországi elter jesz tése. (http://hcpc.uni-corvinus.hu)

Csizmadia Edit / KÖVET1068 Budapest, Dózsa György út 86/B.Tel.: (1) 473-2290 Fax: (1) 473-2291info@kovet.hu

Luda Szilvia / TTMKBCE, 1093 Budapest, Fővám tér 8.Tel.: (1) 482-5251 Tel./Fax: (1) 482-5407ttmk@uni-corvinus.hu

Marton Ádám / KÖVETCrew Nyomdaipari Kft. (EMAS-hitelesített)

A kiadvány anyaga CYCLUS OFFSZET papír,amely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok és optikai fehérítô felhasználá-sa nélkül készült.

A szaklap KÖVET-tagoknak ingyenes.

ISSN 1786-9536 Megjelenik 800 példányban.

KÖVET-hírek

Lépések... megrendelőlap A Lépések

A KÖVET

A TTMK

Felelős szerkesztő:

Szerkesztő:

Tördelő: Nyomda:

... a fenntarthatóság feléLépések...

KÖVET Egyesület

a Fenntartható Gazdálkodásért