- 1 -Leslie M. LeCronAZ ÖNHIPNOZIS technikája és felhasználása a mindennapi életben

Magyar Könyvklub

A fordítás az alábbi kiadás alapján készült:Leslie M. LeCron: Selbsthypnose.Ihre Technik und Anwendung im tüglichen Leben(Self Hypnotism: The Technique and its Use in Daily Living, PrenticeHall Inc., Englewood Cliffs, N. J.)Copyright 1964 by Leslie M. LeCronHungarian translation Pap Éva, 1998

Bevezetés

Napjainkban számtalan könyv kínálja az önmegvalósításkülönféle útjait és eszközeit, valamint az emocionális, az-az érzelmi zavarok leküzdésének lehetőségeit. Ezek a ta-nácsok és technikák, melyek a pozitív gondolkodástól azönhipnózisig, a materialista szempontú megközelítéstől avallási vagy metafizikus megközelítésig terjedő széles ská-lán mozognak, kétségkívül hasznosak és értékesek. Való-színűleg jó pár embernek nyújtottak segítséget, ám leg-

- 2 -alább annyian vissza is riadtak e fáradságos és időt rablómódszerek láttán.A fent említett szerzők többsége megpróbálja ugyan rá-vezetni az olvasót, hogy változtasson gondolkodásmódjánés tanulja meg befolyásolni tudatalattiját, ám a lelki és tes-ti zavarok okainak magyarázatával adósunk marad.

A bajok gyökere

Ahhoz, hogy állapotán javítani tudjon, elengedhetetlenülszükséges felismernie a bajok gyökerét. Meg kell vizsgálniabizonyos jellemvonásokat és viselkedési módokat, és figye-lembe kell vennie a pszichés betegségek lehetőségét is.A pszichológiai problémák leküzdésére s egy újfajta gon-dolkodás- és viselkedésmód kialakítására az egyetlenmegoldás, ha közvetlen hozzáférhetőséget teremtünk abelső tudatossághoz, s általa rálátást nyerünk valamennyiszemélyes problémánk okaira. Ilyen megoldást kínálunkönöknek ebben a könyvben, éspedig egy rendkívül izgal-mas, szinte egyedülálló megoldást - a kristályingát, amely-nek segítségével oly meghökkentő eredményeket értek el,hogy már-már varázslatnak hinnénk. Ezt a technikát azon-ban számos orvos és pszichiáter alkalmazta, s állításuk sze-rint kiválóan alkalmas a bajok eredetének és okainakkönnyű és gyors felismerésére. A kristályinga hatalmat adaz ön kezébe arra, hogy egész életét megváltoztassa. Ez a

- 3 -könyv hozzásegíti önt, hogy a tudatalatti működését és ha-tásmechanizmusát jobban megértse. Megtanulhatja, mi-ként tud közvetlen kapcsolatot teremteni a tudatalattijá-val, s hogyan képes befolyásolni önmaga kiteljesedését.

Kezelhetjük-e önmagunkat?

Önkéntelenül is felmerül a kérdés, vajon az érzelmileg la-bilis, személyes problémákkal küszködő beteg ember tud-emagán segíteni, vagy szakszerű orvosi ellátásra szorul? Haön pszichés betegségben szenved, megpróbálhatja-e kezel-ni magát? Természetesen van néhány olyan komoly beteg-ség, melynek okai mélyebben gyökereznek annál, semhogyszakember segítsége nélkül lehetne gyógyítani. Sok-sokszimptóma esetében azonban az öngyógyítás kifejezettenkönnyű és gyors gyógyulást eredményez, hozzásegít aproblémák megoldásához és a hibás gondolkodásmód kor-rigálásához. Igaz ez minden olyan esetben, amikor érzelmitermészetű zavarról van szó, vagy torzult jellemvonások-ról, illetve szokásokról vagy akár pszichoszomatikus, azazlelki eredetű testi panaszokról, mely utóbbiaknál igengyakran csak a szimptómák kezelésére szorítkoznak az or-vosok. A gyógyszerek azonban a legritkább esetben szün-tetik meg azokat az okokat, melyek mélyen elfojtva nyug-szanak a tudatalattiban.

- 4 -Mindannyiunknak megvannak a magunk sajátosságai

Az idegfeszültség legáltalánosabb kiváltó okai a belsőkonfliktusok és a túlhajszoltság. Mai életfeltételeink kö-zött lehet-e egyáltalán bárki is nyugodt és kiegyensúlyo-zott? Azt szokták mondani, hogy "normális" ember nincsis. Mindannyiunknak megvannak a maga sajátosságai.Egyre-másra logikátlan és kényszeres viselkedésformákkalállunk elő, és lelki betegek vagyunk. Még egy közönségesnáthának is lehet lelki oka.Ezek a zavarok általában a tudatalattiban gyökereznek,s okairól igen ritkán van tudomásunk, annak ellenére,hogy belső tudatunk tökéletesen tisztában van velük. Se-gítséget és gyógyulást úgy érhetünk el, ha ezeket az oko-kat tudatosan feltárjuk, megértjük és a könyvünkben leírtöngyógyító módszert alkalmazzuk.Az első fejezetekben bemutatjuk a központi tudat fel-építését és működését, az esetleges káros magatartásfor-mák kialakulását és a pszichés betegségek gyökereit.Többféle módszert kínálunk önöknek, mely lehetővé teszi,hogy közvetlenül a tudatalattijukból ismerjék meg, miértéppen úgy cselekszenek és nem másként. A későbbi feje-zetekben olyan módszereket ajánlunk, melyek segítségévela hibás gondolkodásmódot és magatartásformát korrigál-ni tudják, és gyógyulást érhetnek el.

- 5 -Az öngyógyítás előnyei

Természetesen mindenki szeretne minél előbb megszaba-dulni a bajaitól, s némely könnyebb probléma valóban rö-vid időn belül gyógyítható. Vannak azonban olyan esetek,amikor hosszabb kezelésre van szükség. Feltételezhető,hogy ha megfelelő pszichoterapeuta, pszichológus, pszi-chiáter vagy a pszichoszomatikus betegségek szakorvosavégzi a kezelést, rövidebb idő alatt érünk el tünetmentes-séget, mint az öngyógyítással. Csakhogy nem olyan egysze-rű megfelelő szakorvost találni, sokba is kerül, s ha mind-ezek tetejébe még a tünetek sem súlyosak, nyugodtan fo-lyamodhatunk az öngyógyításhoz.Jelölje meg a célt és tartson ki!Ha eredményesen akar gyógyítani, nem elég általánosság-ban ismerni a lelki zavarok és testi fájdalmak leggyakoribbokait. Az ön számára nem az általános, hanem a különös,az ön speciális esetére vonatkozó okok az érdekesek, azösszes többit akár el is felejtheti. Az okok a legritkábbesetben ismertek és tudatosak, az ön feladata éppen az,hogy beemelje őket a tudatába. Az eredmény minden fá-radságot megér. Ön élni fog, nem pedig csupán létezni.Akik ezeket az öngyógyító módszereket alkalmazzák, sajáterejükből meglepően rövid idő alatt egészségesek, boldo-gok és sikeresek lesznek.Ne hagyjon ki egyetlen fejezetet sem!

- 6 -Lehet, hogy néhány fejezetről azt fogja gondolni, nem tar-tozik önre, hiszen különleges betegségeket taglalunk ben-ne, mégis azt ajánljuk, olvassa el ezeket is. Különböző be-tegségeket lehet egy és ugyanazon okra visszavezetni: afejfájásnak például ugyanazok a pszichés okai lehetnek,mint az ízületi gyulladásnak vagy egyéb betegségeknek.A különféle betegségek ismertetésénél utalunk rá, ho-gyan tud előhívni tudatalattijából olyan tényeket, amelyekmég nem tudatosultak.A delphoi Apolló-templomban a következő felirat olvas-ható: "Ismerd meg önmagad!" Az önismeret az egyetlenigazi kulcs az egészséghez, a boldogsághoz és a sikerhez.LESLIE M. LeCRON

* * *

1. FEJEZETAmit a tudatalattinkról tudnunk kell

Önmagunk tökéletesítéséhez ismernünk kell elménk mű-ködését és felépítését, és tudnunk kell, hogy létezik a tu-datalatti, mert bajaink forrása ez a belső vagy központi tu-dat. Megtanulhatjuk befolyásolni és a gyógyítandóbetegségek forrását feltárni. Ennek legjobb módja a hip-nózis. A következő fejezetekben megismerkedünk a hip-

- 7 -nózissal és az önhipnózis alkalmazási lehetőségeivel.

A belső tudat felépítése

Nagyjából mindnyájan tisztában vagyunk vele, hogy létezikegy belső vagy központi tudat, amelyet többek között szub-jektívnak szoktunk nevezni. A pszichiátriában leggyakrab-ban a "tudatalatti" kifejezést használják, ám hogy össze nelehessen keverni az álom során vagy narkotikumok hatá-sára fellépő "tudatvesztéses" állapottal, a továbbiakban in-kább a "tudatalatti" kifejezést fogjuk alkalmazni.Sajnálatos módon mind ez ideig igen keveset tudtunkmeg arról, hogy az elmének ezen belső része valójában mi-lyen felépítésű és miként működik. Már az ókori görög or-vosok, Hippokratész és Aszklépiosz is tisztában voltak vele,hogy létezik ez az alkotórész. Freudnak a tudatalatti műkö-dése terén végzett vizsgálódásai, valamint a tanítása, a pszi-choanalízis, számos új ismerettel bővítette tudásunkat. Az-óta a tudomány csekély mértékben foglalkozott a tudatalat-tival, s ez annál is meglepőbb, hiszen általánosan elfogadotttény, hogy a legtöbb betegség pszichés eredetű. Némely or-vos állítása szerint a betegségek fele vezethető vissza pszi-chés zavarokra, mások szerint nyolcvan százaléka. Selye Já-nos, a magyar származású kanadai professzor a stressznekhívott idegrendszeri túlterheltséget tartotta valamennyi be-tegség kizárólagos okának, még a fertőző betegségekének

- 8 -is, mivel a stressz gyengíti ellenálló képességünket, s ekkép-pen fogékonnyá tesz bennünket a fertőzésre.Miután az USA-ban és - bár kisebb mértékben - vala-mennyi angol nyelvterületen Freud elmélete oktatásianyag volt az orvosi egyetemeken és a pszichiáterképző in-tézményekben, érthető, hogy a legtöbb pszichiáter az ő né-zeteit vallotta. A világ másik felén a pszichiátria inkább azorosz pszichológus, Pavlov elméletét fogadta el, melyről akésőbbiekben még szó lesz.Bár Freud elmélete a tudatalatti struktúrájáról eseten-ként kétségkívül helytálló, néhány lelki folyamat azonbanmegmagyarázatlan marad, s egészében véve meglehetősenmechanikus. Tagadhatatlan, hogy Freud óta néhány tudat-alatti jelenséget jobban megértünk. Freud úgy vélekedett,hogy a psziché három részből áll. Azt a részt, amellyel gon-dolkodunk, ÉN-nek nevezte, a másik részt, mely a lelkiis-merethez áll legközelebb, FELETTES ÉN-nek, s a tudat-küszöb alatti részt, az ŐSVALAMI-t (vagy ÖSZTÖN-ÉNT) az emlékezet és az ősi ösztönök székhelyének tartot-ta. Később Freud kidolgozta azt az elméletét, mely szerintaz ÖSZTÖN-ÉN ( az ŐSVALAMI) és az ÉN között, köz-vetlenül a tudatküszöb alatt volna még egy negyedik részis, melyet tudatelőttesnek nevezett. A tudatalatti fogalma,abban az értelemben, ahogy mi használjuk, magában fog-lalja a freudi ÖSZTÖN-ÉNT (ŠSVALAMI-t), a tu-

- 9 -datelőttest és a FELETTES ÉNt.A kiváló svájci pszichiáter, Carl Jung a FELETTESÉN-t nemcsak a lelkiismeret megfelelőjének tartotta, ha-nem mint a psziché szellemi részét tudatfelettinek nevez-te, és annak a kollektív tudatalattinak a részeként tárgyal-ta, amely közvetlen kapcsolatban áll Istennel, illetve alegfelső lény részét képezi. Ezt a gondolatot a keleti filo-zófiákból kölcsönözte.A belső tudat felépítéséről még számos elmélet létezik.Az időközben elhunyt kiváló pszichiáter, Anita Mühl kí-sérleti úton próbált meg az automatikus írás lenyűgözőjelenségéhez hozzáférkőzni. Ha egy tollat vagy egy köny-nyű ceruzát a kezünkben tartunk, tudatalattink átveheti akontrollt kézizmaink felett, és értelmes szövegeket vethe-tünk papírra anélkül, hogy tudatában volnánk annak, mitis írunk. Miközben a kezünk szélsebesen ír, mi akár nyu-godtan olvashatunk valami könyvet vagy folyóiratot. Ér-dekes módon néhány automatikus írásban jártas személyképes volt tudatosan olvasni, miközben jobb keze vala-mely témáról, bal keze pedig ezzel egyidejűleg merőbenmás témáról írt. Egyazon időben három teljesen más szel-lemi tevékenységről van szó! Az automatikus írással ro-kon jelenség jön létre például az Ouija-tábla használata-kor.Dr. Mühl azt állította, hogy öt ember közül négy több-órás gyakorlás után el tudja sajátítani az automatikus írást,

- 10 -mások ennél lényegesen kisebb mértékben tartják ezt le-hetségesnek. Hipnózisban csaknem minden átlagos adott-ságokkal rendelkező ember képes az automatikus írásra.Különösen gyorsan megtanulják azok, akik "firkálgatnak",hiszen alapjában véve rokon tevékenységről van szó, s a"firkák" helyes olvasatából sok mindenre vissza lehet kö-vetkeztetni.Ötventagú tesztcsoporttal végzett kísérletei során dr.Mühl hét tudatréteget különített el, melyek az automati-kus íráson keresztül egymástól függetlenül identifikálód-tak. Beszámolójából megtudjuk, hogy ezek a Jung által tu-datfelettinek nevezett tudatrétegtől a legalacsonyabbig, agyakorta "a gonosz ellenség" vagy "az ördög" titulussal il-letett rétegig terjedtek, mely utóbbi alighanem ősi ösztö-neink hordozója, a bennünk lakozó ősember.

A tudatalatti mint adatfeldolgozó gép

A belső tudat felépítésének másik ragyogó példáját dr.Maxwell Maltz adta (Pszichokibernetikus, Prentice HallIne., Englewood Cliffs, New Jersey). Norbert Wiener dol-gozta ki először a kibernetikával kapcsolatos elméletet,mely szerint a tudatalatti úgy működne, mint egy adatfel-dolgozó gép, melyet az agy működtet. Teljesen mechani-kus folyamatról van szó, amely azonban oly bonyolult,hogy hozzá képest a legrafináltabb elektronikus agy is gye-

- 11 -rekjáték csupán. Ez az elmélet kétségbe vonja a tudatalat-ti döntésképességét.A viselkedéslélektannal foglalkozók tagadják a tudat-alatti létezését, és azt vallják, hogy kizárólag a külvilág be-folyása és a saját élményeink határoznak meg bennünket.A mai modern pszichológia már nem osztja ezt a nézetet,amelynek értelmében viselkedésünk és gondolataink me-rőben gépiesek lennének, s ellentmond neki az automati-kus írás jelensége is, hiszen éppen a belső tudat létezését,gondolkodási, illetve döntési képességét bizonyítja.A tudatalatti irányításával hozott kézjelek, melyeket azigennel vagy nemmel megválaszolható kérdésekre hozunk,ugyancsak bizonyító erejűek. A későbbi fejezetekből meg-tudhatjuk, hogy itt voltaképpen az automatikus írás egyikváltozatával van dolgunk, amelyet bárki elsajátíthat. Két-ségtelenül igaz és bizonyított tény, hogy a tudatalatti csu-pán deduktív módon működik, míg a tudatos tudat induk-tív módon is.

A tudatalatti irányítja a test mechanizmusait

A központi tudat egyik feladata a test mechanizmusainakirányítása az agyon keresztül. Az egész úgy működik, mintegy termosztát. Az agy egyik része az autonóm idegrend-szer munkáját szabályozza és rajta keresztül irányítja vala-mennyi szerv és mirigy működését. A tudatalatti valószí-

- 12 -nűleg kémiai és elektromos reakciókat is irányít. Hipnózis-kísérleteken keresztül sikerült tudományosan is bizonyíta-ni, hogy sok hasonló mechanizmus áll a tudatalatti kont-rollja alatt. Hipnotikus szuggesztióval befolyásolható avérkeringés, lassítható vagy éppen serkenthető a szívdobo-gás, megváltoztatható a különféle szervek és mirigyek mű-ködése, gyorsítható valamely seb vagy sérülés gyógyulásifolyamata, növelhető vagy csökkenthető a testhőmérsék-let, s még sok egyéb ehhez hasonló testi változás érhető el.

Miként gondolkodik és dönt a tudatalatti

Ha a magunk számára kedvezően akarjuk befolyásolni atudatalattit, nem árt tisztában lenni vele, miként is műkö-dik. Időnként úgy tűnik, teljesen gyermeki és éretlen: min-dent szó szerint vesz. Gyakran nem azt mondjuk, amit va-lóban gondolunk. Igen sűrűn használjuk például azt akifejezést, hogy "valami megőrjít bennünket", s ezzel csu-pán azt akarjuk kifejezésre juttatni, hogy bosszúsak va-gyunk, nem pedig azt, hogy eszünket vesztjük. Hipnózis-ban a tudatalatti mintha közelebb kerülne a felszínhez,alkalmanként egyenesen átveszi a tudatos gondolkodásszerepét, például az automatikus írásnál. Ha valakinekéber állapotban felteszik a kérdést: "Megmondaná, ké-rem, hogy hol született?", akkor az illető csaknem kivételnélkül mindig valamely helységet fog megnevezni. égy ér-

- 13 -telmezi a kérdést, mintha a helyre volnánk kíváncsiak ésakképpen válaszol. A hipnózis előrehaladottabb állapotá-ban a kérdezett vagy azt mondja: "igen" vagy egyszerűenbólint. A korrekt válasz a "megmondaná nekünk" szó sze-rint értelmezett kérdésére az igen, s ez remekül illusztrál-ja, miként értelmez a tudatalatti.Ez a módja az értelmezésnek azonban nagy kárunkra islehet. Nem kell ahhoz hipnózisban lennünk, hogy bármitis beképzeljünk magunknak. Ha aztán az orvos példáulvégső kétségbeesésében azt találja mondani a páciensé-nek, akit hosszú időn át hiába próbált meggyógyítani,hogy: "Attól tartok, nincs mit tennünk, ettől a tünettől önebben az életben már soha meg nem szabadul!" - ez szószerint azt fogja jelenteni a páciens számára, hogy abban apillanatban meghal, mihelyt tünetmentessé válik! S bár azorvos nyilván nem ezt akarta mondani, szavainak ilyen ér-telmezése azt eredményezheti, hogy a páciens görcsösenragaszkodni fog ahhoz a bizonyos tünethez, nehogy meg-haljon.Ahogy felnövekszünk, érettebbé és tanultabbá válunk,megváltozik tudatos hozzáállásunk a dolgokhoz. A tudat-alatti is korrigálhatja nézeteit, többnyire azonban megtart-ja gyermeki hozzáállását. Ha önnel történt valami hatéveskorában, tudatalattija nagy valószínűséggel egy hatévesgyermek szemszögéből fogja szemlélni azt az eseményt.Például egy kígyó által okozott rémisztő gyerekkori él-

- 14 -mény előidézhet olyan beteges reakciót, hogy a pácienstmár egy ártatlan giliszta láttán is páni félelem fogja el. Ter-mészetesen tisztában van vele, hogy a visszataszító kígyókközött léteznek ártalmatlanok is, ennek ellenére már egykígyót ábrázoló kép is elegendő a pánikreakció kiváltásá-hoz.Az öngyógyítás részben abból fog állni, hogy korrigáljaa korábbi élményekhez való tudatalatti viszonyulást.

Bűntudat és önbüntetés

A központi tudat emlékeink tárháza is egyben. Valószínű-leg minden egyes benyomást nyomban elraktározunk,mintha csak filmet készítettünk volna róla. Ezzel egyidejű-leg minden egyéb érzetet is feljegyzünk magunkban, tehátnem csupán azt, amit láttunk vagy hallottunk, hanem aztis, amit tapintottunk, szagoltunk vagy ízleltünk. Ezeket azérzeteket aztán hipnózisban újra fel tudjuk eleveníteni.Normális körülmények között emlékeinknek csupán kishányadát vagyunk képesek emlékezetünkbe idézni. A leg-több ember néhány különösen megrendítő vagy érdekesemléktől eltekintve alig őriz tudatos emléket az ötéves ko-ra előtti időből. Néha valóban korai élményekről van szó,legtöbbször azonban az adott eseményt csupán jóval ké-sőbb mesélték el nekünk. µm akárhogy van is, tény, hogytudatalatti emlékezőképességünk a legapróbb részletekig

- 15 -minden egyes élményt megőriz.Tudatunk felejthet, tudatalattink soha. Sok minden, amitudatos figyelmünket elkerülte, tovább dolgozik bennünk.Tudatalatti emlékezetünkre a hipnózis szolgáltat bizonyí-tékokat. Az érzelmi zavarok igen gyakran a gyerekkorbanelszenvedett, többnyire traumatikus (riasztó vagy sokkoló)külső hatásokra vezethetők vissza. Gyakran elfojtjuk a-kel-lemetlen eseményeket idéző emlékeket, kitöröljük a tuda-tunkból, mert nem akarunk foglalkozni velük. Ebben azesetben nem is tudjuk visszahívni őket az emlékezetünkbe,de a tudatalattiban tovább munkálnak, és ezerféle zavarelőidézőivé válhatnak. Ha az ilyen zavar kiváltó okát egy-szer elfojtottuk, az a tudatos emlékezés számára el is ve-szett.Nehéz megmondani, mikortól él az emlékezet, néhányhónapos kortól vagy egy-két éves kortól, vagy létezik netánkorábbi emlékezet is? A hipnózissal foglalkozó orvosokközül néhányan állítják, hogy a tudatalatti őrzi a születésemlékezetét, mások meg vannak győződve róla, hogy léte-zik prenatális emlékezet is. Dr. Fodor Nándor Search forthe Beloved című könyvében (Hermitage Press, New York)az álomanalízis segítségével próbálja bizonyítani, hogynemcsak a születés, hanem az azt megelőző idők emléke-zete is él bennünk.Vannak esetek, amikor a hipnotizált páciens mintha asaját születésére emlékezne, sőt részletesen le is írja ezt az

- 16 -élményt. Én meg vagyok győződve róla, hogy valódi él-ményről van szó, de ez természetesen igen nehezen bizo-nyítható tudományosan. Lehet, hogy a hipnotizált csupánfantaziál, vagy olyasmire emlékszik, amit valamikor mesél-tek neki, csak időközben elfelejtette.A korai vagy elfojtott emlékek tudatosítása jelentős se-gítséget nyújthat érzelmi nehézségek megoldásánál, bizo-nyos jellemvonások korrigálásánál és a pszichoszomatikusbetegségek gyógyításánál. A későbbi fejezetekben arról isszót ejtünk, miként kell ilyen esetekben eljárni.

A központi tudat védőfala

A belső tudat legfontosabb feladata, hogy védelmezzenbennünket. Ez a része a pszichének örökké éber és beve-tésre kész, függetlenül attól, alszunk-e vagy ébren va-gyunk. Igen, a tudatalatti akkor is működik, ha a tudat va-lami oknál fogva - ütés vagy narkotikum következtében -ki van kapcsolva.Bármily mélyen alszik is egy anya, gyermeke első moc-canására vagy sírására azonnal éberré válik, mert tudat-alattija figyelmezteti: "Gyere gyorsan, ébredj fel! Valamibaj lehet a picivel!"Ha véletlenül megérintünk valamely forró tárgyat, tu-datalattink nyomban utasítást küld a karizmunknak, s mi-előtt még tudatosan értékelhetnénk a helyzetet, már vissza

- 17 -is rántottuk a kezünket. Belső tudatunk ugrásra készen álltehát, hogy minden bajtól és veszedelemtől megóvjon ben-nünket, ám paradox módon akár betegséget is előidézhet,sőt önpusztításra is adhat késztetést.Valamennyi viselkedési zavar, jellemhiba, neurózis,pszichózis és pszichoszomatikus betegség hátterében a tu-datalatti áll. Ha sikerül rálátnunk a betegség eredetére ésősokára, s ennek megfelelően tudunk változtatni tudatosés tudatalatti hozzáállásunkon, meggyógyulhatunk.A fent említettekből arra lehetne következtetni, hogyegyfajta "másik én" lakozik bennünk, ám ez teljesen hamisnézet volna. Egyetlen pszichénk van, igaz: többrétegű. Azemberi elmét a tengerben úszó jéghegyhez szokták hason-lítani: ennek értelmében az éber tudat a víz felszínén lévőrésznek felel meg, a tudatalatti pedig a hegy sokkal na-gyobb, víz alatti része.Az ember a test és a szellem egysége, melyek egymásrakölcsönhatással vannak. Érzelmi zavarok kezelése soránaz egész személyiséget figyelembe kell venni. A belső tu-dat az agyon keresztül irányítja és befolyásolja a testet.

ÖSSZEFOGLALµS

Önnek most már bizonyára pontos elképzelése van saját szelle-

- 18 -mi felépítéséről. A gondolkodás és az észlelés az éber tudat tel-jesítménye. Az éber tudat felszíne alatt helyezkednek el a tudat-alatti és a tudatfeletti szintjei, melyekről még elég kevesettudunk.Az automatikus írás jelensége bizonyítja, hogy a tudatalattiítélőképes, még ha bizonyos értelemben meglehetősen éretlenis. Mindent szó szerint vesz, és gyermeki nézeteket őriz, melye-ket az öngyógyítás során meg kell változtatni. A tudatalatti kont-rollálja valamennyi testműködésünket, s bizonyos betegségekgyógyításánál ezt a képességet fel lehet használni. Soha semmitnem felejt, mindazt, ami valaha is történt velünk, őrzi a tudat-alatti emlékezet, bár tudatosan ezeknek a történéseknek csupántöredékét tudjuk felidézni. Hipnózisban a korábbi elfeledettesemények élménye is felidézhető. A tudatalatti olykor büntet-heti is önt tetteiért, ugyanakkor az is a feladata, hogy megóvja a

- 19 -bajoktól.* * *

2. FEJEZETKözvetlen kapcsolat a központi tudattal

A tudatalattiról szerzett eddigi ismereteit úgy fogja fel-használni öngyógyító programjában, hogy befolyásolja ezta tudatalattit, felderíti a torzult viselkedésformák gyöke-rét, és felismeri a betegség eredendő okát. Önön múlik,miként tudja úgy befolyásolni a tudatalattiját, hogy an-nak erejét kihasználva megszabaduljon szenvedéseitől. Abetegség gyökerének vagy eredendő okának megértése akésőbbi gyógyítás-gyógyulás legfontosabb előfeltétele, sehhez a megértéshez számos módszer áll rendelkezé-sünkre.

Hát a pszichoanalízis?

A pszichoanalízis a páciens szabad asszociációit és azesetleges álmok magyarázatát használja fel, hogy a prob-léma gyökerét megértse. Szabad asszociációnak a gondo-latok kontroll nélküli közlését nevezzük. A páciens, aki-nek elmagyarázzák, milyen fontos, hogy semmit vissza netartson, gondolkodás és szégyenkezés nélkül kimondja,

- 20 -ami éppen az eszébe jut. Lehet, hogy ő valamit jelenték-telennek tart, ami azonban esetleg nagy horderejű infor-máció. Sokaknak nehezére esik ennyire gátlástalanul ki-adni mindent magából, s általában beletelik egy kis időbe,míg valaki képes minden gondolatát hangosan kimonda-ni. Néhány páciens számára ez legyőzhetetlen akadálynaktűnik. Ezzel a módszerrel természetesen igen sok időmegy el, hiszen gondolataink foroghatnak éppen teljesenérdektelen dolgok körül is. Hajlamosak vagyunk rá, hogya kellemetlenségeket jó mélyre eltemessük. Akadnak be-tegek, akik leblokkolnak, s egyik beszélgetés a másikatéri, anélkül hogy valami érdemleges dologra fény derül-ne. A páciensnek legalább elméletben fokozatosan el kel-lene jutnia betegségének gyökeréig, mert ezzel már dön-tő lépést tenne a gyógyulás felé vezető úton. Az okokmegismerése-megértése azonban még nem elegendő,szükség van egyfajta szellemi emésztési folyamatra és atudatalatti beállítottság megfelelő átprogramozására. Azálmok gyakorta fontos támpontokat adnak, s ha nem na-gyon zavarosak és nincsenek teli áttekinthetetlen szimbó-lumokkal, megfejtésük nem is okoz különösebb gondot.A helyes megfejtéshez azonban többnyire nagy tapaszta-lat és ügyesség szükséges.A népszerű és ostoba álomfejtések éppen ezért teljesenhasználhatatlanok. Számos lebilincselően izgalmas pszi-chiátriai szakkönyv van forgalomban, mely az álomfejtés

- 21 -módszereivel foglalkozik. Ezek ismerete kétségkívül hasz-nos volna az önterápiában, de nem elengedhetetlenül fon-tos. Leginkább a következő műveket ajánlanám: GutheilHandbook of Dream Analysis-e (Liveright, New York) ésFodor New Approaches to Dream Interpretation-je (CitadelPress, New York).A pszichoanalízis kétségkívül gyógyuláshoz vezethet,ám olyan hosszadalmas és költséges, hogy leginkább csaka jómódúak számára hozzáférhető módszer. Pontos sta-tisztikai adatokhoz nehezen lehet hozzáférni, ám az eddigpublikált adatok alapján azt a következtetést vonhatjuk le,hogy a pszichoanalízis a kezelt betegeknek csupán egyne-gyedénél mutatkozott eredményesnek. Más módszerek lé-nyegesen gyorsabbak és hatékonyabbak. A hipnoanalízis-ben például az analitikus módszert hipnózisban alkal-mazzák a páciensnél, és sokkal rövidebb idő alatt érik el akívánt célt. Más hipnotikus technikák még gyorsabb és biz-tosabb sikert eredményeznek.

Az automatikus írás többi ismérve

Aligha akad az automatikus írásnál ideálisabb módszer ar-ra, hogy a tudatalattit vallomásra bírjuk. Ne feledjük, hogya tudatalatti tökéletesen tisztában van emocionális problé-máínk és pszichoszomatikus betegségeink gyökereivel.Kérdéseket tehetünk fel neki, melyekre az automatikus

- 22 -írás segítségével választ kapunk, sőt előfordulhat, hogy ké-rés nélkül is felvilágosítással szolgál, de kierőszakolni sem-miféle felvilágosítást nem lehet.Az automatikus írás lenyűgöző jelenség. A szavak több-nyire egymásba folynak, időnként tökéletesen tiszta azírás, máskor szinte felismerhetetlenek a betűk, alig lehetkiolvasni őket. Előfordul, hogy lassan mozog a kéz a papí-ron, máskor meg szélsebesen szalad, hol normálisan balróljobbra, hol éppen ellenkezőleg: jobbról balra halad, vagyéppen fejjel lefelé. Nemegyszer ezek kombinációját ta-pasztaljuk. Sok esetben sűrítéssel találkozunk bizonyosszavaknál, az egykettőre például így is jelentkezhet: egy2re.

További módszerek a belső tudat közvetlenmegismerésére

Az automatikus írásra időhiány vagy egyéb okok miattnem mindig nyílik lehetőség, ám van ennek egy olyan vál-tozata, amelyet bárki alkalmazni tud. A megértés tudat-alatti irányítású jelzésen (szignálon) alapszik, amelyet aszakirodalom ideomotorikus (lelki eredetű, a tudat be-avatkozása nélkül keletkező) válasz néven ismer. A kérdé-seket úgy kell feltenni, hogy a tudatalatti olyan szignállaltudjon rájuk válaszolni, amely vagy igent, vagy pedig ne-met jelent. Ezeket a szignálokat egy felfüggesztett, ide-odaingó tárgy adja.

- 23 -

Az inga módszere

Ingaként bármely könnyű tárgy alkalmazható, példáulgyűrű vagy fémfüggő, amelyet 12-17 cm hosszú szálra kö-tünk. Bizonyos áruházakban láncra erősített, fénylő kis go-lyócskákat árulnak, amelyek remekül megfelelnek e cél-nak. Az ingát a jövőbe látás, jóslás eszközeként árulják,valójában azonban nem több, mint az Ouija-tábla egyikváltozata.Az ingát évszázadok óta használják jóslásra, mi azonbanazért alkalmazzuk, hogy segítségével a tudatalattiból in-formációkat szerezzünk. Ez a legegyszerűbb és leggyor-sabb módszer arra, hogy a pszichoszomatikus betegségekés egyéb bajok gyökerét feltárjuk.Orvosok, fogorvosok és pszichológusok az ún. hipnózis-szimpóziumokon ezreket tanítottak meg erre a technikára,melyet sokezer esetben a pszichiáterek is eredménnyel al-kalmaztak.Az inga használatakor fogja hüvelyk- és mutatóujja kö-zé a szálat, miközben könyöke a szék karfáján, az asztalonvagy végszükség esetén a térdén nyugszik. Ögy az inga há-borítatlanul tud mozogni, éspedig négy fő irányban: azóramutató járásával megegyező és az óramutató járásávalellentétes irányban, aztán balra és jobbra, végül előre éshátra. Az irány megválasztását hagyjuk a tudatalattira. Az

- 24 -egyik fajta mozgás "igen" jelentésű lesz, a másik "nem", aharmadik "nem tudom", a negyedik "erre nem akarok vá-laszolni". Ez utóbbi válasz különösen fontos, mert a tudat-alatti ellenállására utal.Mi is meghatározhatjuk előre, melyik irány mit jelent,tanácsosabb azonban a tudatalattira bízni a döntést, ezzelugyanis növelhetjük együttműködési készségét, ugyanak-kor bizonyítja tudatalattink gondolkodási és döntési ké-pességét.Az ingát két ujja közé fogva tudatosan lendítse ki min-den irányba, majd tartsa mozdulatlanul, és kérdezzen rá,melyik irány lesz az "igen". µltalában nem szükséges han-gosan is kimondani a kérdést, elegendő rágondolni csu-pán. A tudatalatti ki fog választani egy irányt, amelyik az-tán az igenlő választ fogja jelenteni. A következőképpenfogalmazhatja meg kívánságát: "Válasszon ki a tudatalat-tim egy irányt, amely az igent fogja jelenteni." Az ingagyorsabban mozgásba lendül, ha kitartóan figyeli.µltalában egy-két másodpercen belül megmozdul az in-ga, néha azonban ez hosszabb időbe kerül. Ha nem reagál-na azonnal, gondoljon többször egymás után az "igen" szó-ra. Soha ne mozgassa akarattal az ingát! Próbálja megrezzenetlenül tartani, s tapasztalni fogja, hogy magátólmegindul. Ha valami oknál fogva mégsem lendülne ki azinga, kérjen meg valakit, tegye fel a szükséges kérdéseket,hogy a négy választ rögzíthessék.

- 25 -Ha megállapodtak az "igen"-t jelölő irányban, kérdez-zen rá tudatalattijánál a "nem"-et, a "nem tudom"-ot és a"nem akarok válaszolni"-t jelölő szignálra is. Bizonyára ér-dekesnek fogja találni ezt az eljárást. Sokan hangosan fel-kiáltanak meglepetésükben, amikor válaszul kérdésükrevalamelyik irányba kileng az inga. Lehet ez a mozgás egé-szen finom is, ám az esetek többségében határozott ésnagy ívű.Mindennek semmi köze a varázslathoz, csupán a leg-szkeptikusabb nézők számára is nyilvánvalóan bizonyítja,hogy a tudatalatti valóban gondolkodik és dönt, sőt azizomműködést is irányítja, éspedig folyamatosan. Miköz-ben ön olvas, a tudatalatti a légzőizmait kontrollálja. Járásközben ön nem gondol az ehhez szükséges mozgásokravagy e mozgások koordinálására. Gyerekkorában tanultameg, sok-sok gyakorlás és elesés után fejlesztette ki a kon-dicionált reflexet, és tudatalattija átvette az irányítást az iz-mok felett. Járása ettől kezdve automatikussá vált. Ugyan-ez a helyzet, amikor írógéppel ír. Nagyon lassan pötyögtet-ne, ha tudatosan a billentyűzetre és a helyes leütésre kelle-ne koncentrálnia.Az inga az esetek többségében kimozdul, ám ha még-sem, akkor nagy valószínűséggel arról van szó, hogy az il-lető tudatalattija ellenállást tanúsít, úgy vélvén, hogy olyas-mit akarnak megtudni tőle, amit nem kíván kiadni.

- 26 -Ujjmozgás (Ujjtechnika)

Hasonló módszer a belső tudat faggatására az ujjmozgás,ám éber állapotban több időt és nagyobb figyelmet igényel.Hipnózisban a legtöbb ember képes ilyen reakcióra. Sokanazok közül, akiknek nem sikerül mozgásba hozni az ingát,ujjmozgással tudják szóra bírni a tudatalattijukat és fordít-va. Szétterpesztett ujjakkal helyezze kezét az ölébe vagyegy szék karfájára, és szólítsa fel a tudatalattiját, hogy vá-lassza ki, melyik ujja jelenti majd az igenlő választ. Amikorez megtörtént, kérje meg, hogy a maradék három kérdés-re is válassza ki a megfelelő ujjakat. Soha ne mozgassa tu-datosan az ujjait! Azt azonban megteheti, hogy ön nevezimeg tetszés szerint az ujjakat, melyik jelentse az igenlő,melyik a nemleges stb. választ.Miközben a tudatalattiját faggatja, koncentráljon erő-sen az ujjaira. Valószínűleg enyhe bizsergést fog érezni ab-ban az ujjában, amelyik nyomban utána meg is fog moz-dulni és jellegzetes tartást fog felvenni. Miközbenfelemelkedik az ujja, ön enyhe reszketést vagy rángatózástfog észlelni. A mozgás általában nagyon lassú, legalábbiskezdetben, bár idővel, ha nagyobb gyakorlatra tesz majdszert, gyorsabb is lehet. Az ujjak vagy csak enyhén, vagynagyon is erőteljesen felemelkednek. Kerüljön mindenakaratlagos mozgást, amikor ingával vagy ujjmozgássaldolgozik, és soha ne próbálja tudatosan meghatározni a

- 27 -választ.

A tudatalatti faggatása

A kérdések helyes megformálása nagy körültekintést,ügyességet és tudást igényel. A betegségek ismertetésénélerről még majd lesz szó. A kérdésnek mindenesetre vilá-gosnak és egyértelműnek kell lennie. Ne feledje, hogy a tu-datalatti mindent szó szerint vesz. Néhány válasznál meg-lepődve fogja tapasztalni, hogy az inga ferdén leng ki, vagynem a megállapodásban szereplő ujj mozdul meg. Ez aszokatlan mozgás azt is jelentheti, hogy kérdése nem voltelég világos vagy nem lehet megválaszolni. Ha ön ezt atechnikát az öngyógyításnál akarja felhasználni, leghelye-sebb, ha leírja a kérdéseket, mert így megbizonyosodhatfelőle, hogy valóban egyértelműek. A tudatalattinak ilyenformájú faggatása nemcsak az öngyógyításban válhat hasz-nára. Ha valamiben döntenie kell, tudatalattija lényegesentöbb adattal rendelkezik, mint a tudata, s a legjobb taná-csot fogja adni önnek. Ha ön úgy gondolja, hogy bizonyosesetekben rábízhatja magát az intuíciójára, tanácsos dön-tésének helyességét felülvizsgáltatnia a tudatalattijával.Elveszett tárgyakat is megtalálhat tudatalattija segítségé-vel, s ha egyszer megbarátkozott ezzel a módszerrel, másalkalmakat is találni fog, hogy tudatalattiját kifaggassa. At-tól azonban óva intem, hogy a jövőre vonatkozó előrejel-

- 28 -zéseket kérjen a tudatalattijától, mert bár vannak arra mu-tató jelek, hogy elménk ezen rétege egynémely esetbenrendelkezik bizonyos ismeretekkel a jövőre vonatkozóan,ám tudományosan ez még nincs bizonyítva. Kérdése való-színűleg nem marad megválaszolatlan, hiszen tudatalattijaroppant segítőkész, ám a válasz aligha lesz több merő fan-taziálásnál, s drága árat fizet érte, ha ily módon akarjamegtudni, ki lesz a lóverseny befutója.Több terapeuta társammal együtt az évek során azt ta-pasztaltuk, hogy az ideomotorikus válaszok általában he-lyesek. A legtöbb embernél nem ad hamis választ a tudat-alatti, legfeljebb azt mondja, hogy nem kíván válaszolni.Az ellenőrzésig bizonyos fenntartásokkal fogadtunk min-den választ, ám az esetek többségében a feleletek megbíz-hatónak bizonyultak. Elhanyagolhatóan ritka, patologikusesetekben vagy megrögzött hazudozóknál előfordulhat,hogy a tudatalatti hamis adatokat közöl. Ha úgy érzi, tévesválaszt kapott, tanácsos újrafogalmazni a kérdést, mertelőfordulhat, hogy az nem volt pontos. Gyakran tapasztal-tam betegeimnél, hogy miközben szóban határozottan ta-gadó választ adtak valamely kérdésre, kezükben az inga az"igen" felé mozdult ki. Ezekben az esetekben mindig a tu-datalatti válasza volt a helyes.Az álomfejtésnél ugyancsak felhasználható a tudatalattikikérdezése. Még a leggyakorlottabb analitikusokkal iselőfordul, hogy nem bizonyosak valamely álom értelmezé-

- 29 -sében. Ilyenkor segítségül lehet hívni a tudatalattit, hiszenez a réteg hozta létre az álmot, jól ismeri hát szimbolikájátés igazi jelentését. Kellő óvatossággal az álom diagnoszti-zálásra is felhasználható, bár a tudomány ezt még nem ku-tatta elég behatóan. A tudatalatti kétségtelenül meg tudjamondani, hogy organikus vagy pszichés betegségről van-eszó. Ha az orvos a diagnosztizálásnak ezt a formáját vá-lasztja, egymásnak ellentmondó válaszok esetében bizo-nyára inkább saját orvosi tudására, semmint páciense tu-datalattijára fog hagyatkozni. µm ha kételyei támadnának,nyugodtan alkalmazza a tudatalatti kifaggatásának mód-szerét, mert az ekképpen kapott válaszok a későbbiekbenmindig helyesnek bizonyultak.Egy fiatal betegem erős medencetáji fájdalmakra pa-naszkodott. Előző nap nőgyógyászával konzultált, akimegvizsgálta, hogy nem méhen kívüli terhesség vagy másegyéb okozza-e a heves fájdalmat, de nem talált semmifé-le organikus elváltozást. Aznap, amikor a hölgy engem fel-keresett, szinte elviselhetetlen fájdalmai voltak, s szerettevolna tudni, vajon ingával ki lehetne-e deríteni az okát.Feltettem néhány kérdést, többek között, hogy méhen kí-vüli terhességről van-e szó, s az inga igenlő választ adott.Kértem a beteget, hogy sürgősen keresse fel újra a nő-gyógyászát, mert a fájdalom erősödésének bizonyára okavan. Az újabb vizsgálat során kiderült, hogy valóban mé-hen kívüli terhessége van.

- 30 -Érdekes kísérletre került sor bábák és orvosok közre-működésével, akik tapasztalataikat megosztották egymás-sal. Arra kerestek választ, vajon a terhes nők tudatalattijaképes-e megmondani a születendő gyermek nemét. 402nőt kérdeztek ki az inga-, illetve ujjtechnika segítségével,közülük 360 helyes választ adott. Hárman még azt is megtudták mondani, hogy ikrük lesz, s az ikrek nemét is meg-határozták. Azok az asszonyok, akik tévedtek, annak anemnek a javára tették, amelyet gyermeküknek kívántak,tehát kívánságukkal valószínűleg tudatosan befolyásoltáka választ.Ha másnál alkalmazza ezt a technikát, általában könnyűmegkülönböztetni a tudatos mozgást a tudatalattitól. Azinga használata közben alig lehet észrevenni a kéz vagy azujj rezdülését, bár valószínűleg megmozdul, hiszen külön-ben moccanatlanul lógna az inga. Tudatos kontroll melletta kézmozgás egyértelmű, és az inga erőteljesebben kileng.Az ujjtechnikánál az illető ujj csak lassan és reszkete-gen emelkedik fel, időnként meglehetősen hosszú időmúltán. Megfelelő gyakorlással fel lehet gyorsítani a fo-lyamatot, ám enyhe reszketés mindig megfigyelhető lesz,és csak milliméterről milliméterre emelkedik. Tudatoskontroll esetén a mozgás gyors és sima, s az ujj magasabb-ra emelkedik. Ennek alapján el tudja dönteni, hogy a kér-dezett tudatosan idézi-e elő az ujjmozgást. Hívja fel a fi-gyelmét rá, hogy minden szándékos mozdulat meghami-

- 31 -sítja az eredményt. Öngyógyításnál időnként autoszug-gesztiót alkalmazunk, ilyenkor fontos, hogy a szuggeráltgondolat a tudatalatti számára elfogadható legyen, külön-ben nem reagál rá. A helyes kérdezés majd igazolja, hogya tudatalatti hajlandó-e az általunk kívánt eredménytprodukálni.

Egyéb módszerek

Van még egy módszer a tudatalatti kifaggatására, ám ezkorántsem vezet olyan pontos eredményre, mint a fentemlítettek, mert a tudat erősen belezavarhat. A követke-zőképpen kell eljárni: behunyt szemmel képzelje el, hogyegy fekete tábla előtt áll. Tegye fel a kérdést tudatalattijá-nak, és szólítsa fel, hogy a választ fehér krétával erre a kép-zeletbeli táblára írja fel. Ha ön erőteljes vizuális fantáziá-val rendelkezik, ily módon könnyen, gyorsan választkaphat kérdéseire.Még egy apró trükköt lehet megemlíteni. Ha nem sike-rülne valamely betegség okát nyomban kideríteni, szugge-rálhat a tudatalattijának egy olyan gondolatot, amelynekvégrehajtása meghozza a kívánt választ. Elalvás előtt csu-kott szemmel szuggerálja be magának, hogy másnap hirte-len sugallatra megkapja a kívánt választ. E sugallat tartal-mát pontosan határozza meg. A kívánt válasz rendszerintmeg is érkezik, bár előfordulhat, hogy ön nem jár sikerrel.

- 32 -Ne feledjük, hogy gondolataink nagy része a tudatalat-tiból indul, éspedig az asszociáció törvényeinek megfelelő-en olyanképpen, hogy az egyik gondolat előhívja a mási-kat. Ezek a gondolatfolyamok a tudat kontrollja alattállnak, ám jó páran közvetlenül a tudatalattiból bukkan-nak fel.A következő fejezetekből, különösképpen pedig az otttárgyalt esetekből megtudhatja, miként kell helyesen fel-tenni a kérdéseket. Igen fontos tudni, milyen kérdéseketlehet feltenni, és hogyan kell megfogalmazni őket. Lenyű-gözőnek fogja találni az inga és az ujjtechnika alkalmazá-sát. A belső tudat kutatása az önismeret kulcsa, amelymegnyitja a jellemhibák és viselkedési problémák, pszi-chés zavarok, betegségek, fóbiák stb. okaihoz vezető utat.Mihelyt tisztában van az okokkal, könnyen megtalálja amódját, hogyan állítsa vissza egészségét, hogy boldog és si-keres életet éljen.

Az automatikus íráshoz vezető út

Mielőtt hozzáfogna az öngyógyításhoz, tanácsos megbizo-nyosodni afelől, vajon képes-e elsajátítani az automatikusírást. Nagy hasznára válna, ha megvolna a természetesadottsága hozzá. Ha ön szokott firkálgatni, akkor valószí-nűleg az automatikus írást is meg tudja tanulni, s ezzelújabb út nyílik az ön számára a tudatalattijához.

- 33 -Helyezkedjék el kényelmesen egy támla nélküli széken,és fektessen a térdére egy gyúródeszkát vagy egy tálcát.Csomagolópapírral egészen borítsa be a deszkát. Ha márigazi "automatává" lett, egy egész tekercs papírt is odaké-szíthet magának, amiből mindig annyit vesz le, amennyireéppen szüksége van. Öróasztal vagy pult mellett ülve karjá-nak korlátozottabb a mozgása, mint amikor a térdére he-lyezett deszkán ír. Puha ceruzát vagy golyóstollat használ-jon, amely könnyen szalad a papíron. Vegye hüvelyk- ésmutatóujja közé, tartsa függőlegesen úgy, hogy hegye a pa-pír bal felső széle fölött nyugodjék.Utasítsa tudatalattiját, hogy vezérelje a kezét, és tetszé-se szerinti témáról írjon. Örja fel a nevét, miközben a fentemlített módon tartja a ceruzát vagy a tollat, körözzön ve-le egy kicsit, majd vigye vissza a kezét a lap bal felső sar-kához. Ettől kezdve ne moccanjon. Néha azonnal megin-dul az írás, többnyire azonban kell hozzá néhány perc.Lehet, hogy kezdetben csak vonalakat és geometrikusmintákat fog rajzolni, mintha csak bemelegítene. Füg-gessze tekintetét a kezére, és koncentráljon erősen arra,hogy meg fog mozdulni. Valószínűleg csak egy kis bizser-gést fog érezni az izmaiban, de az is lehet, hogy olyan ér-zése támad, mintha az egész karja önálló életet élne. Haegyszer belelendült az írásba, ne is próbálja értelmezni aleírtakat. Kézírása valószínűleg erősen el fog térni a megszokot-

- 34 -tól, a szavak esetleg egymásba futnak, mozdulatai szögle-tesek lesznek, keze hol nekilódul, hol meg-megtorpan. Be-csukhatja a szemét ha akarja, legfontosabb, hogy az írássalkapcsolatos minden tudatosságot kizárjon. A kísérlet kö-rülbelül húsz percig tartson, s ha szükség van rá, ismételjemeg. Ha már elég jártasságra tesz szert az önhipnózis te-rén, ezt a technikát haszonnal tudja majd alkalmazni. Nekedvetlenítse el, ha nem jár azonnal sikerrel, csak kevesek-nek adatott meg, hogy különösebb vesződség és gyakorlásnélkül elsajátíthassák ezt a képességet.

ÖSSZEFOGLALÁS

Ebben a fejezetben megtudtuk, hogyan vehetjük fel a kapcsola-tot belső tudatunkkal, s hogyan juthatunk általa információkhoz.Kérdéseinkre a választ az inga vagy az ujjunk mozgása közvetí-ti, vagy pedig egy képzeletbeli fekete táblára fehér krétával írtszöveg. Esetleg az automatikus írást is elsajátíthatjuk, és segítsé-gével még több részletet tudhatunk meg.Ezek a technikák rendkívül nagy segítséget jelentenek prob-lémáink gyökereinek feltárásában.

- 35 -* * *

3. FEJEZETA hipnózis mint a gyógyuláshoz vezető út

Ön természetesen szeretne meggyógyulni, amilyen gyor-san csak lehet. Az önhipnózis segítségével hamarabb elér-heti célját, mintsem gondolná. Lehet, hogy ezzel a különösjelenséggel kapcsolatban ön is a világszerte elterjedt tévesnézeteket vallja, ám ha egyszer valóban megértette a mód-szert, képes lesz a hasznára fordítani. A hipnózis kínáljaugyanis a legkönnyebb hozzáférést az elme tudatalatti ré-tegeihez, rajta keresztül lehet a legegyszerűbben utasítania tudatalattit, hogy az ön által kívánt változtatásokat élet-re hívja.

A hipnózis az valami egészen más dolog

Nagyon sok téves nézet forog közszájon a hipnózissal kap-csolatban, s ezeket egynémely orvos is képviseli. Ennek el-lenére mintegy 20-30 ezer nő szülte meg gyermekét hip-nózisban, ezreknél olyan terápiát alkalmaztak, amelynekalapja a hipnózis valamely formája volf. Sajnálatos módonmégis annyira elterjedtek a negatív hiedelmek, hogy azokis kénytelenek lemondani a hipnózisról, akik pedig nagy

- 36 -hasznát látnák. Csaknem mindenki azt hiszi, hogy a hipno-tizált személy elveszti tudatát, s ettől természetesen vala-mennyien megriadunk. Valójában azonban a páciens méga legmélyebb hipnózisban is tökéletesen tudatában van akörnyezetének. Enyhe bágyadtságon vagy tompaságon kí-vül mást nem érez, mozoghat is, ha akar, bár van, akinekez nehezére esik, akárcsak a beszéd. A hipnotikus állapotoly kevéssé különbözik az éber állapottól, hogy az enyhénhipnotizáltak közül sokan egyenesen úgy gondolják, nincsis rájuk hatással, s ez teljesen normális dolog.Mélyhipnózisban is tudatában van az ember annak, amivele történik. Még közepes stádíumban is érzi, hogy vala-mi "másként" van. A tapasztalt hipnotizőr megpróbálolyan hipnotikus jelenséget előhívni, amely értésére adja apáciensnek, hogy hipnotikus állapotban van. Beleszugge-rálhatja például, hogy nem tudja kinyitni a szemét, s a pá-ciens legnagyobb meglepetésére azt tapasztalja, hogy való-ban nem tudja kinyitni. Egy olyan szuggesztió, miszerint azillető karja oly nehéz, hogy fel se bírja emelni, valóban le-hetetlenné teszi a hipnotizált számára, hogy megmozdítsaa karját. Az efféle szuggesztió sikere azt bizonyítja, hogy azillető valóban hipnózisban van, éber tudatnál ugyanisnagyra nyitná a szemét és magasba lendítené a karját.A másik, széles körben elterjedt téves nézet az, hogy ahipnotizált személy kénytelen mindent végrehajtani, amitbeleszuggerálnak. A hipnotizőr azonban nem teljhatalmú,

- 37 -és a hipnotizált páciens soha nincs tökéletesen kiszolgál-tatva neki. Ha így volna, a hipnózis valóban nagyon veszé-lyes volna. Ezrek olvasnak különféle könyveket a hipnó-zisról, és ezrek tanulnak meg bánni vele, s bizonyára akad-nának közöttük olyanok, akik gátlástalanul hasznot húz-nának belőle, ha tökéletesen uralmuk alá tudnák hajtanihipnotizáltjukat. A sajtó nyomban szétkürtölné, ha bármivisszaélés, bűncselekmény történne. Fontos tudni, hogysenki nem tud saját alaptörvényeivel ellentétes módon vi-selkedni hipnózisban sem, és nem fog olyan parancsotvégrehajtani, amely számára elfogadhatatlannak tűnik. Afélelem attól, hogy elveszítheti önkontrollját, odavezethet,hogy a páciens egyáltalán nem esik hipnózisba, vagy leg-alábbis nem jut el a mély fázisig. A másik téves képzet sze-rint hipnózisban esetleg olyasvalamit közöl az ember, amitszívesebben megtartana magának. Minthogy azonban ahipnotizált személy tökéletesen tudatában van a környe-zetének, azt is pontosan tudja, mit mond, tehát hipnózis-ban éppoly kevéssé árulna el "államtitkot", mint éber ál-lapotban. Ugyanezért nem állja meg a helyét az a nézetsem, mely szerint hipnózisban az ember nem képes hazud-ni vagy hamis felvilágosítást adni, hiszen ha valaki eztakarná tenni, senki meg nem akadályozhatná benne.Egy fiatalember elhozta egyszer hozzám a feleségét, ésazt kérte, hipnotizáljam, mert mindenáron tudni akarta,megcsalja-e őt az asszony. Paranoid féltékenységben szen-

- 38 -vedett. Közöltem vele, hogy kérésének csak a felesége be-leegyezésével tehetek eleget, és azt is, hogy a hipnotizálásalatt nem lehet jelen, hanem csak utána teheti fel a kérdé-seit. Amikor kettesben maradtam az asszonnyal, felvilágo-sítottam, hogy nem köteles alávetni magát a faggatásnak,és a hipnózis alatt úgy válaszolhat, ahogy a legjobbnak lát-ja. A hölgy azt felelte, hogy nincs titkolnivalója, és semmikifogása az ellen, hogy hipnózisban kifaggassák. Férje kér-déseire válaszolva tagadta, hogy hűtlen lett volna, s ez -legalábbis egy időre - megnyugtatta a férfit. Paranoid fél-tékenysége miatt később valószínűleg újabb gyanú ébredtbenne, ám az a tévhit, miszerint hipnózisban nem lehet ha-zudni, ezúttal megmentette a házasságát.Ugyancsak gyakran teszik fel a kérdést: mi van akkor, havalaki egyáltalán nem ébred fel a hipnózisból? Ez a legrit-kább esetben fordul elő, mert parancsra a hipnotizált sze-mélyek könnyedén felébrednek. Bárki bármikor feléb-resztheti magát. Többnyire akkor fordul elő, hogy valakinehezebben tér vissza az éber tudatszintre, ha jól érzi ma-gát tökéletes nyugalmi állapotában. Ha az ilyen személytmagára hagyná a hipnotizőr, nyomban felébredne.

Veszélyes-e a hipnózis?

Tapasztalatlan hipnotizőr valóban okozhat bizonyos kelle-metlenségeket, például ha elfelejti visszaállítani a páciens

- 39 -fájdalomküszöbét, amelyet hipnotikus narkózisban fel-emelt. Az efféle szuggesztiók hatása előbb-utóbb ugyanmegszűnik, mégis könnyelműség volna hagyni, hogy nemszakember végezze a hipnózist. Ebbe a kategóriába tartoz-nak például a varietékban fellépő hipnotizőrök, akik aligtudnak valamit a hipnózisról. A megfelelően kiképzett or-vosok, pszichológusok, fogorvosok ismerik és könnyűszer-rel elkerülik a lehetséges veszélyeket.Ami az önhipnózist illeti: sok ezer ember elsajátította, segyetlen olyan esetet sem ismerek, melyben a módszerhátrányos következményekkel járt volna. Az egyetlen sza-bály, amelyet nem árt betartani, hogy még ébredés előttvonjon vissza és szüntessen meg minden szuggesztiót vagyhipnotikus jelenséget.Könyvünk nem a hipnózis tankönyve, ha valaki ezzelszeretne behatóbban foglalkozni, forduljon a megfelelőszakirodalomhoz.

Miért alkalmazzák a hipnózist oly ritkán az orvosok?

Ennek elég sok oka van. Az orvosok jó része ugyanolyan tévhitben él a hipnózissal kapcsolatban, mint a laikusok. Többeket orvosi szaklapokban és népszerű magazinokban

- 40 - megjelent cikkek riasztanak el, melyeknek szerzői jobbára olyan pszichiáterek, akik még a szakmabeliek által alkal- mazott hipnózist is ellenzik. Az Amerikai Pszichiáterek Társasága szakorvosok által alkalmazott pszichoterápiás módszereket ajánl helyette, s csatlakozott ehhez az ameri- kai orvosi kamara is. Mindennél nyomósabb ok azonban az időhiány. Tekin- tettel arra, hogy egy-egy hipnózisterápiához legalább 30-40 perc (vagy még ennél is több) szükséges, aligha tud ennyi időt szakítani egyetlen betegre az az orvos, aki na- ponta negyven-ötven pácienst is fogad. Nem is beszélve a "futószalagon gyógyítók"-ról, akiknél naponta akár 80 be- teg is megfordul. A North West Medicine 1962. februári számában megje- lent egy cikk dr. David Cheek San Franciscó-i nőgyógyász

- 41 -főorvos tollából, amelyben az orvosok, sőt a pszichiáterekkörében is tapasztalható sajnálatos tudatlanságról érteke-zik. David Cheek, aki hosszú évek óta foglalkozik a hip-nózissal, beszámol arról a kérdőívről, amelyet 930 kalifor-niai pszichiáternek küldtek el, s közülük csupán ötven je-lezte, hogy a hipnózist felhasználja a kezelésben, demindössze húsz tartotta rendkívül fontos módszernek.Minthogy ezt a húszat személy szerint is ismerem, állítha-tom, hogy a hipnoterápiát a legfontosabb gyógymódnaktartják.Valami nyilvánvalóan nem stimmel, ha mindössze 2%találja hasznosnak a hipnózist. Miért csak az ő számukrarendkívül értékes, s a többi harminc számára, aki pedigugyancsak alkalmazza, nem az? Nyilvánvalóan azért, mertnem értették meg a lényegét, s nem tudták eredményesenfelhasználni, különben fel kellett volna ismerniük a hipno-terápiás kezelések jelentőségét. Mindezekből azt a szomo-rú következtetést vagyunk kénytelenek levonni, hogy a kali-forniai pszichiáterek 98%-a nem bízik meg ebben a bizo-nyítottan kitűnő módszerben. Gyanítható, hogy ez a számegész Amerikára vonatkoztatva még nagyobb. Egészenmás a helyzet Oroszországban, ahol a pszichiáterek több-sége alkalmazza a hipnózist. Az érdeklődés hiányának má-sik oka az lehet, hogy igen kevés orvosnak volt lehetőségeegyetemi tanulmányai során vagy később megtanulni ahipnoterápiát, hiszen ilyen jellegű kurzusokat csak kis

- 42 -számban hirdettek meg az orvosi fakultásokon. Kevés ki-vételtől eltekintve a fogorvosok ugyanilyen sanyarú hely-zetben voltak.Mindössze 15-18 ezer orvos, fogorvos és pszichológusismerkedhetett meg a hipnózistechnikával, s ők is magánúton. 1952-ben érlelődött meg bennem a gondolat, hogyspecialisták egy csoportja tartson ilyen kurzusokat, s eztmeg is szerveztem. Mostanáig hetven-egynehány szimpó-ziumot tartottunk Amerika-szerte, Kanadában, a karibiországokban és Mexikóban, ahol az illető szakterületekendolgozókat a hipnózissal megismertettük. Később még jónéhány hasonló csoport alakult.A megnövekedett érdeklődés következtében két orszá-gos szövetség is létrejött, melyek tagsága együttesen mint-egy 4000 főt számol. Mindkét szövetség negyedéves folyó-iratot jelentet meg a hipnózis témakörében, tagjai a szak-ma kiválóságai, bár nem minden hipnoterapeuta tartozikhozzájuk. Vannak orvosok, akik megtanulták a hipnózisalkalmazását, ám a fent említett okok valamelyike miattegyáltalán nem vagy csak ritkán alkalmazzák.

A hipnózis néhány ismérve

A hipnotizált egyén vagy könnyű, vagy közepes vagy mélyhipnózisba kerülhet. A könnyű stádiumnak általában akövetkező szimptómái vannak: ellazultság, ami azzal jár-

- 43 -hat, hogy az illető nem szívesen mozdul; a lehunyt szem-héjak remegése, s hogy megfelelő szuggesztióra nem tud-ja kinyitni a szemét; az elszakíthatatlanul egymásba fonó-dó két kéz; bágyadtság; nehézségérzet a végtagokban;végtag-katalepszia (merevség) vagy izomzsibbadás, vala-mint egyfajta részleges visszatérés korábbi életkorokba.Ezekről a jelenségekről később még majd bővebben leszszó.A közepes transzállapotban a következő szimptómák fi-gyelhetők meg: totális katalepszia; részleges vagy teljes ér-zéketlenség minden testrészben; még nagyobb ellazultság;ébredésnél részleges emlékezetkiesés, amennyiben a pá-ciens ezt a szuggesztiót kapja; még erősebb fáradtságérzet;néhány organikus funkció - például vérzés és nyálelválasz-tás - szabályozása.Mély transzban a következőket tapasztaljuk: teljes visz-szatérés egy korábbi életkorba; a szem kinyitása anélkül,hogy a páciens felébredne (ez a középső stádiumban isgyakran előfordul); tökéletes érzéketlenség; tökéletes em-lékezetkiesés, testfunkciók szabályozása; az öt érzékszervpozitív vagy negatív hallucinációi; időtorzulás.Ezek az általános szimptómák. A hipnotizált személyvalamennyi stádiumban tökéletesen kommunikatív. Poszt-hipnotikus szuggesztiók minden egyes stádiumban hatéko-nyak lehetnek, de minél mélyebb a hipnózis, annál valószí-nűbb, hogy a páciens végre is hajtja őket. Poszthipnotikus

- 44 -szuggesztiónak azt az utasítást nevezzük, amelyet még hip-nózisban adunk, de végrehajtására már ébredés után kerülsor.A szimptómák megfigyelése, különféle tesztek, illetveideomotorikus reakciók (melyekről a következő fejezet-ben lesz szó részletesebben) alapján következtetni lehet ahipnózis mélységére. Bár egyénenként apróbb-nagyobb el-térések mutatkozhatnak - valaki például mély hipnózisbansem képes tökéletes érzéketlenséget produkálni, másnálpedig ez már könnyű hipnózisban is bekövetkezik -, alap-jában véve azonban a fent említett jelenségek mindenkinélmegfigyelhetőek a hipnózis három stádiumában.Az öngyógyítás szempontjából legfontosabb jelenség arészleges korregresszió, ami azt jelenti, hogy az illető ké-pes visszamenni korábbi életkorába és mind az öt érzék-szervével újraérzékelni az akkori eseményeket. Lényege-sen többről van szó tehát, mint emlékezésről. A totálisregresszió, amelyet gyakorta revivikatiónak, újraélésnek isneveznek, természetesen nem valóságos, fizikális állapot.Ennél a jelenségnél a páciens olyan rendkívül mély szintenvan, ahová önhipnózissal nemigen kerülhet. Ha ilyenkor ahipnotizőr azt sugallja a hipnotizált személynek, hogy azmondjuk ötéves, akkor az illető úgy is fog viselkedni, mintegy ötéves gyerek, és a hipnotizőrről nem is vesz tudomást.A belészuggerált kor után történtek mintha kitörlődtekvolna az emlékezetéből. A tudományos kutatások bizony-

- 45 -sága szerint nem állítólagos, hanem valóságos élményekrőlvan szó.A legtöbb ember könnyű hipnózisban is igen gyorsan el-éri a részleges korregressziót. Az illetőnek úgy tűnik, mint-ha korábbi időkbe tért volna vissza, s az akkor történteketmind az öt érzékszervével újra átéli, ugyanakkor tisztábanvan a környezetével és a hipnotizőr jelenlétével is, tehátvalamiféle kettős élményről lehet itt szó.A regressziónak ez a formája a leghasznosabb a pszicho-terápiában és az öngyógyításban egyaránt. Könnyedén előlehet hívni, s a páciens képes analizálni és értelmeznimindazt, amin újra keresztülmegy. Képes tehát megítélni,hogy egy korábbi élmény mekkora hatással volt mai életé-re. A totális regresszióban nincs lehetőség efféle belátásravagy megértésre, hiszen a páciens az élményt ugyanabbóla nézőpontból éli át, mint annak idején. A regressziónakmindkét fajtájánál olyan régi élményeket lehet újra átélni,melyekre már nem tudunk emlékezni. A regresszió alkal-mazására később még említünk példákat.

Már ön is gyakran hipnotizálta önmagát

Életkorától függően ön több százszor vagy akár több ezer-szer is volt már az önhipnózis állapotában. Életünk soránnap mint nap egyfajta transzállapotba kerülünk, még haezt általában nem nevezzük is hipnózisnak.

- 46 -Dr. Griffith Williams, a Rutgers egyetem munkatársa azExperimental Hypnosis című kötetben (New York, Macmil-lan, szerk. LeCron) írt egy cikket erről a spontán állapot-ról. Az úgynevezett álmodozások is könnyebb vagy éppenmélyebb hipnotikus állapotok. Ha valamire nagyon kon-centrálunk, legyen az könyv, film, tévéműsor, sőt akár amunkánk, könnyen előfordulhat, hogy hipnotikus állapot-ba kerülünk. Estabrooks megállapítása szerint igen való-színű, hogy valahányszor erősebb érzelmi hatások érnekbennünket - például félelem vagy bosszúság -, transzálla-potba kerülünk.Az egyházi szertartások alkalmával, különösen ha zeneés rituális cselekedetek kísérik őket, a jelenlévők nagy ré-sze spontán hipnózisba esik. Autóvezetés közben gyakranelőfordul, hogy kis forgalmú úton ellazulva ülünk a volánmögött, szemünket az út közepén húzódó fehér sávra me-resztve, s a motor monoton zúgása közben egyszer csak rá-ébredünk, hogy keresztülmentünk egy városon anélkül,hogy ezt tudatosítottuk volna magunkban. Hipnotikus ál-lapotban voltunk tehát, enyhe emlékezetkiesést éltünkmeg, majd újra magunkhoz tértünk.Ha arra gondolunk, milyen természetes és mindennapiállapotról van szó, már nem is félünk a hipnózistól, s gondnélkül alkalmazzuk az önhipnózist.

ÖSSZEFOGLALµS

- 47 -

Ebben a fejezetben néhány újabb ismeretet szerezhettek a hip-nózisról, amely megfelelő alkalmazás mellett tökéletesen ártal-matlan, és a szakemberek tudják, miként lehet a legkisebb ve-szélyt is elkerülni. Az önhipnózist minden szempontból teljesbiztonságban lehet alkalmazni. Hipnotikus állapotban mindigmegőrzi éber tudatát, függetlenül attól, milyen mély a hipnózis,nem kell hát attól tartania, hogy "eszméletét veszti". Önkont-rollját soha nem fogja elveszíteni.Orvosok ezreit ismertették meg a hipnózissal, akik saját pra-xisukban fel is használják ezt a módszert. (Magyarországon, saj-nos, még elég kevesen.)A hipnózis három különböző stádiumában tapasztalható ér-dekes jelenségek közül néhánnyal megismerkedtünk, s tudjuk,hogy a hipnotikus állapot teljesen normális, hétköznapi dolog,

- 48 -nincs hát mitől félnünk.* * *

4. FEJEZETAz önhipnózis mint a boldogabb élet kulcsa

Ön most már tisztában van a hipnózis mibenlétével, itt azideje, hogy megtanulja, miként tudja önmagát úgy hipno-tizálni, hogy az előnyére váljék. Hipnotikus állapotbankönnyebben befolyásolhatja tudatalattiját, s ekképpen bel-ső tudatát saját szolgálatába állíthatja.Az önhipnózis viszonylag könnyedén megtanulható,vannak, akiknek első próbálkozásra sikerül, de akadnakolyanok is, akik nehéznek találják. Valószínűleg szükségvan egy kis gyakorlásra, hiszen tanulási folyamatról vanszó. Minél többször próbálkozik hát, annál biztosabb si-kerre számíthat.Legkönnyebben és leggyorsabban úgy érhet célhoz, hahipnózissal gyógyító orvossal vagy pszichológussal konzul-tál. Egy, két, esetleg három beszélgetésre alighanem szük-sége lesz (óvakodjék azoktól, akik hipnotizőrnek mondjákmagukat!). A terapeuta hipnózisban poszthipnotikus uta-sítást ad önnek, egy rövid jelszót például, amelynek segít-ségével hipnotikus állapotot tud előidézni és elmélyíteniönmagánál. Valahányszor ezt a jelszót alkalmazza, poszt-

- 49 -hipnotikus szuggesztiót hajt végre, és enyhe transzba fogesni. Néhány beszélgetés elegendő lesz a kellőképpenmély stádium eléréséhez.

Az önhipnózis módszere

Amennyiben senkit nem talál, aki önt hipnotikus állapot-ba hozná, akkor a következő módszer segítségével hipno-tizálhatja önmagát. Ennek a technikának a begyakorlása-kor koncentráljon erősen valamely tárgyra - egy képre afalon, a mennyezeten lévő foltra, bármire, amit mindennehézség nélkül hosszan tud szemlélni. Talán mindennélalkalmasabb erre a célra egy szál égő gyertya. A lobogógyertyalángnak hipnotikus hatása van, de ugyanilyen ha-tást lehet elérni a kandallóban égő tűzzel, valamint a kris-tályingával is. Halk háttérzene nagyón hozzájárul a siker-hez. Később efféle segédeszközre már nem is lesz szüksé-ge.Helyezkedjék el kényelmesen, akár ülő, akár fekvő hely-zetbe, s miközben a gyertya lángjának szemlélésébe merül,sóhajtson háromszor jó mélyet, elősegítve ezzel a teljes el-lazulást. Nem szükséges hangosan kimondania, elég hacsak rágondol az adott szuggesztióra.Ilyesféle szuggesztió javasolható, mint például: "Ahogynézem a gyertyalángot, szemhéjam egyre súlyosabb és sú-lyosabb lesz, míg végül lassan lecsukódik, s én hipnotikus

- 50 -állapotba kerülök." Ezt a gondolatot saját szavaiba önthe-ti és néhányszor elismételhetí, miközben szemét a gyertyalángjára függeszti. Amint elnehezül a szemhéja, hagyjanyugodtan becsukódni, egy-két percnél tovább fölöslegesmereszteni.Tartson készenlétben egy kulcsszót vagy utasítást, amelyszignálként szolgál a tudatalattija számára, hogy amint le-hunyja a szemét, juttassa önt hipnotikus állapotba. Ilyenmondatot lehet például elismételni, háromszor lassan egy-más után: "Most lazulj el!" Fontos hangsúlyozni a "most"szót, mert ez arra utal, hogy azonnal, nem pedig valamikorkésőbb.Lazítsa el az izmait, éspedig úgy, hogy a lábizmoknálkezdi: először a jobb lábán az ujjaktól kezdve fel egészena csípőig, majd ugyanígy a bal lábán. Feszítse meg előszöraz izmokat, s azután ernyessze el őket. Hasonlóképpenjár-jon el a has- és mellizommal, a légzőizmokkal. Valószínű-leg észlelni fogja, hogy légzése lelassul, és egyre inkább atüdő alsó szakaszából történik - ezt hívjuk hasi vagy re-keszizomlégzésnek. Esetenként a hipnózis kezdetén élén-kebb légzés és gyorsabb pulzus figyelhető meg, ám ahogymélyül a hipnózis, úgy lassul a légzés. Lazítsa el a hát-, aváll- és a nyakizmait is. Ezeken a területeken fordul előleggyakrabban izomgörcs. Következik ezután a kar, válltóllefelé egészen az ujjakig. Ha már mély hipnózisban van, azarc izmai automatikusan ellazulnak. Az arcizmok kisimult-

- 51 -sága s az arckifejezés bizonyos merevsége a hipnózis jel-legzetes kísérőjelensége.Ezután rátérhet a következő fázisra. Gondoljon arra,hogy: "Most egyre mélyebbre és mélyebbre megyek" - sezt többször ismételje el. Képzelje maga elé, amint egymozgólépcső elején áll, s amikor rálép a mozgólépcsőre,amely egyre lejjebb és lejjebb viszi, mindkét kezével meg-kapaszkodik a gumikorlátban, és tíztől lassan visszafelékezd számolni. A nullához érve gondolatban leszáll a moz-gólépcsőről. Amikor először gyakorolja ekképpen az ön-hipnózist, háromszor egymás után ismételje meg a mozgó-lépcsőn való lemenetelt, s ne feledjen el közben tíztőlnulláig számolni. Amikor már nagyobb gyakorlatra tettszert, elég lesz egyszer lemenni gondolatban a mozgólép-csőn. Ha fél a mozgólépcsőtől, gondoljon inkább felvonó-ra vagy egyszerűen lépcsőre. Az egyik betegem megkér-dezte egyszer, nem lehetne-e felfelé menni, mert ővalamiért ellenszenvesnek találja a lefelé haladást. Miértne? - válaszoltam. Igaz ugyan, hogy a mély és a lefelé kö-zött gondolati összefüggés van, ám ha jobban tetszik felfe-lé haladni, a "mélyebbre" helyett mondja azt, hogy egyre"magasabbra" megy.Ön valószínűleg már enyhén hipnotikus állapotban van,sőt előfordulhat, hogy egyesek a mély stádiumot is elérték.Ha akarja, megfelelő szuggesztióval még mélyebb hipnó-zisba kerülhet. Megkönnyíti a dolgát, ha olyan helyre kép-

- 52 -zeli magát, ahol jól el tud lazulni - "látja" magát példáula tengerparton vagy a hegytetőn, horgászás vagy csónaká-zás közben, vagy odahaza a nappalijában. Ezek az ima-ginációs képek megkönnyítik önnek a mélyebb hipnóziselérését.A kezdőket ekkor valószínűleg aggodalom fogja el, va-jon sikerült-e a kísérletük. Alapvető fontosságú, hogy azeredménnyel kapcsolatban ne legyenek negatív gondola-tai, csak pozitívak. A gyakorlás kezdetén legjobb, ha nemis gondol rá, vajon sikerült-e a hipnózis vagy sem. Semmi-képpen ne akarjon "erőszakkal" eredményt elérni, megfe-lelő gyakorlással minden magától megy majd. Mindenerőlködés hátrányára van, próbáljon meg teljesen passzí-van viselkedni. Egyszerűen csak vegye tudomásul, hogyhipnotikus állapotban van, s ebben valószínűleg nem is fogtévedni.

Hogyan lehet mérni a hipnózis mélységét?

A hipnózis mélysége változó. Mély stádiumban hullámsze-rű mozgást érzékelünk, mintha lassan leereszkednénk ahullámvölgybe, hogy azután ugyanolyan lassan ismét fel-emelkedjünk. Ez az érzés egyértelmű bizonyítéka annak,hogy meglehetősen mély szinten vagyunk.A hipnózisnak általában három fázisát szoktuk megkü-lönböztetni: könnyű, közepes és mély (a legmélyebbet

- 53 -szomnambulizmusnak is nevezik). Az első gyakorlatoknálmég ne törődjék vele, milyen mély szintre jutott, a későb-biekben majd megkérdezheti a tudatalattijától, miután amértéket megadta neki. A tapasztalatok azt bizonyítják,hogy ezek az ideometrikus mérések nagyon pontosak.A mérték teljesen tetszőleges. Mondhatja például, hogya könnyű stádium 1-50 cm-ig tart, a közepes 51-100-ig, amély 101-től 150-ig. A teljes transznak nevezett legmé-lyebb hipnotikus állapot eléréséhez még a kitűnő képessé-gekkel megáldott embereknek is többórás indukcióra vanszükségük. Minthogy rendkívül ritkán előforduló, kivéte-les állapotról van szó, s legfeljebb a tudományos kutatá-sokban játszik szerepet, nem is érdemes foglalkozni vele.Hipnózis közben az ujjtechnika segítségével megállapít-hatja a hipnózis mélységét, s amikor felébredt, vagy az ujj-technikával, vagy az ingatechnikával megkérdezheti tudat-alattiját, milyen mélyre jutott el.A kérdéseket a következőképpen fogalmazhatja meg:"Milyen volt ma a legmélyebb stádium? 20 cm vagy több?"Ha nemleges a válasz, kérdezzen tovább: "15 cm vagytöbb?" Ha az első kérdésre igenlő választ kap, érdeklődjemeg, elérte-e a 25 cm-t és így tovább. A felső és az alsó ha-tár meghatározása után nagyon pontos eredményt kaphat,de céljainak a +/-5 is tökéletesen megfelel.Kipihenten és felfrissülve ébredjen!Ha fel akar ébredni, nem kell mást tennie, mint arra gon-

- 54 -dolni: "Most fel fogok ébredni", s aztán számoljon lassanháromig vagy akár ötig. Kivétel nélkül mindig frissnek, ki-pihentnek és üdének fogja érezni magát, s megfelelőszuggesztióval ezt az érzést még tovább fokozhatja. Oly-kor-olykor megesik, hogy enyhe fejfájással ébred valaki,de egyrészt ez valóban igen ritkán fordul elő, másrésztmegfelelő szuggesztióval elejét lehet venni.Hipnózisban úgy tűnik, mintha rohanna az idő, a hipno-tizált személy néha azt hiszi, hogy fél óra is eltelt, holottalig néhány percről volt szó. Ha az indukciónál fáradt volt,előfordulhat, hogy belealszik a hipnózisba. Ezt azzal aszuggesztióval tudja megakadályozni, hogy addig maradhipnózisban, míg fel nem ébred. A hipnózisban eltöltöttidő szabályozható. Miközben a gyertya lángját nézi, vagymielőtt megkezdené az ellazulást, szuggerálja magának,hogy egy bizonyos idő múlva magától fel fog ébredni. Eztökéletesen megbízható módszer.A hipnózis mély stádiumait testi és szellemi tompaságjellemzi, amikor nehezünkre esik mozogni és gondolkod-ni. Minthogy esetleg a kitűzött célra sem tudunk koncent-rálni, legjobb, ha a közepes szintnél nem merülünk mé-lyebbre, ha valamilyen szuggesztiót akarunk adni a tudat-alattinknak. Az önhipnózishoz legideálisabb a 35-55 cm-es mélység, bár könnyű hipnózisban is elég sok mindent ellehet érni.Miután tudatalattijának megadta a megfelelő szuggesz-

- 55 -tiót, és legalább háromszor megismételte, hagyjon nekiegy kis időt a feldolgozásra, s közben gondoljon valamiegészen másra.

Az önhipnózis gyakorlása és az eredményekmeghatározása

Szánjon legalább fél órát a hipnotikus állapot elérésére éselmélyítésére. Az első négy-öt alkalommal ne is próbáljamegállapítani, milyen mély stádiumot sikerült elérnie,mert esetleg kedvét szegi a felfedezés, hogy semmilyenvagy csak csekély eredménnyel járt. Minden újabb próbál-kozással egyre mélyebb hipnózisba fog kerülni, s a nyolca-dik-tizedik után el fogja érni a megfelelő mélységűt. Azötödik alkalom után már elvégezhet néhány tesztet, sőt haegészen bizonyos benne, hogy az első vagy a második alka-lommal már megfelelő stádiumot ért el, akkor korábban ismegteheti ezt. Ha mindezeken sikeresen túljutott, meg-próbálkozhat a legérdekesebb és legfontosabb hipnotikusjelenségek előhívásával.Az első teszt az ún. kézlevitáció. Először is merüljönhipnózisba és lazítsa el teljesen a szék karfáján nyugvó ke-zét. Ha balkezes, koncentráljon a bal kezére, ha jobbkezes,akkor a jobbra. Érezni fogja, hogy elnehezül a karja. Szug-gerálja, hogy ez az érzet alábbhagy, képzelje el, amint las-san kihúzódik a karjából, s ekkor gondolja a következőket:

- 56 -"Karom egyre könnyebb és könnyebb lesz, a súlyosságér-zet tökéletesen megszűnik a karon, lassanként pehely-könnyűvé válik, a könyököm behajlik, kezem a levegőbeemelkedik, s mindjárt megérinti az arcomat."Miközben ezt szuggerálja, karját valóban könnyebbnekkezdi érezni. Lehetséges, hogy ujjmozgást fog észlelni,még mielőtt a magasba emelkedne a keze. Ne emelje tu-datosan a karját, szuggerálja inkább többször egymás után,s ha megindul, soha ne tartsa vissza. Tudatalattija által ve-zérelve magától fel fog emelkedni.A személyes adottságoktól függően hosszabb-rövidebbidőt vesz igénybe, míg a kéz eléri az arcot. Észre fogja ven-ni, hogy a kar szakaszosan és gyorsan kezd emelkedni. Mi-nél magasabbra emelkedik, annál gyorsabb a mozgása (eztegyébként szuggerálhatja is), és eltűnik a szakaszosság.Amint megérintette az arcát, engedje visszahullani a kezét.Ha sikerül ez a teszt, ön kétségkívül könnyű pinotikus stá-diumban van. Ha nem sikerülne azonnal, tegyen újabb kí-sérletet.

Szemhéjteszt és a kinyújtott kar tesztje

Zárja le szorosan a szemhéját, és szuggerálja magának,hogy mire hármat számol, már nem fogja tudni kinyitni aszemét. Ismételgesse közben a következő gondolatot: "Mi-nél jobban igyekszem kinyitni a szemem, annál erősebben

- 57 -zárnak a szemhéjaim." Ezután alkalmazza a következőszuggesztiót:1. Szemhéjam szorosan le van zárva, le van zárva.2. Mintha összeforrt volna, összeforrt volna, többé nemtudom kinyitni.3. Immár zárva van, szorosan zárva.A zárva szót ismételgesse, miközben megpróbálja ki-nyitni a szemét. Ha sikerül a teszt, szemhéja zárva marad,bármennyire igyekezne is kinyitni. Ha tudatalattija befo-gadta a szuggesztiót, blokkolja az idegi impulzust, úgyhogya szemhéj nem mozdul többé. A szuggesztiókat lassan ada-golja, engedje hatni őket, semmit ne kapkodjon el.Ki lehet próbálni a másik tesztet is, amelynél a két ke-zét szorosan összekulcsolja, vagy a két tenyerét erősen egy-máshoz szorítja, s közben azt szuggerálja magának, hogynem tudja többé szétnyitni őket.

Önhipnotikus szuggesztiók

Amennyiben a fent említett egyszerű módszer segítségévelnem sikerülne hipnotikus állapotba kerülnie, hosszabb in-dukcióra lesz szüksége. Vagy a szuggesztiók számát kellmegnövelnie, vagy pedig igazi indukciós beszélgetést kellfolytatnia. A kulcsszó háromszori elismétlése után a követ-kező szuggesztiót hajtsa végre, mielőtt a képzeletbeli moz-gólépcsőre lépne: "Amint itt fekszem, minden egyes léleg-

- 58 -zetvétellel jobban és jobban ellazulok. A szemem lehuny-va, s érzem, amint a kellemes, lebegő érzés egyre jobbaneluralkodik rajtam. Teljesen átengedem magam ennek agyönyörűséges érzésnek. Kezem, lábam lassan elnehezül.Hipnotikus állapotba kerülök, egyre jobban ellazulok.Mintha minden problémámat elfújták volna, gondom-bá-natom tovatűnt. Remekül érzem magam, egyre mélyebbreés mélyebbre jutok minden egyes lélegzetvétellel. Miköz-ben visszafelé számolok és magam elé képzelem a mozgó-lépcsőt (vagy a felvonót, lépcsőt), fokozatosan egyre mé-lyebbre jutok."Ezt az indukciós szöveget megtanulhatja kívülről, vagyelmondhatja saját szavaival is, de őrizze meg az alapgon-dolatot. Amint a fenti mondatok szuggerálásával végzett,a mozgólépcső-technika alkalmazásával mélyítse el a hip-nózist.Ha az első gyakorláson túl van, és alkalmazza a teszte-ket vagy valamelyik hipnotikus jelenséget szuggerálja, lát-ni fogja, hogy az ön által elvégzett valamennyi sikeres tesztés az ön által előhívott valamennyi hipnotikus szimptómaerősíteni fogja a következő kísérletek sikerét.

önhipnózis alkalmazási lehetőségei

Az önhipnózis több szempontból is rendkívül fontos le-het. Ez a legjobb és legkönnyebben hozzáférhető mód-

- 59 -szer például az álmatlanság leküzdésére. Ha önnek az el-alvással gondjai vannak, lefekvés előtt juttassa magát hip-notikus állapotba, s aztán szuggerálhatja magának, hogyközvetlenül a hipnózis előtt természetes álomba szende-rüljön. Ekképpen fogalmazhat: "Ellazulok, egyre jobbanellazulok, egyre álmosabb és álmosabb leszek. Néhánymásodperc múlva mély álomba merülök, és az egész éj-szakát át fogom aludni." Miután ezt szuggerálta magá-nak, gondoljon valami más kellemes dologra. Döntő fon-tosságú, hogy ettől kezdve ne foglalkozzék az elalvással,mert azzal csak elűzné az álmot. Ha jól alkalmazza ezt amódszert, biztos lehet benne, hogy mély álomba fog me-rülni.Az álmatlanság gyakran mélyen gyökerező, neurotikusszimptóma, ilyen esetben legyőzéséhez a szuggesztió ke-vésnek bizonyul, a gyökerekig kell leásni. Egy későbbi fe-jezetben arra is ki fogunk térni, hogy ilyenkor mely mód-szer alkalmazása a leghatásosabb.Az önhipnózisnak még sok egyéb előnye van. Minthogya hipnotikus szuggesztió kitűnő ellenszere a fáradtságnak,egész nap frissnek fogja érezni magát. Ha a nap végén fá-radtnak érzi magát, pedig még társadalmi kötelezettségeivolnának, elegendő néhány perces hipnózis és az a szug-gesztió, hogy frissen és kipihenten fog ébredni - s ön való-ban úgy fogja érezni, hogy tele van erővel, vitalitással.A hipnotikus narkózisnak is számtalan előnye van. A

- 60 -fájdalomérzet kikapcsolása keserves foghúzásnál vagy bal-esetnél nagy könnyebbséget jelent. A fájdalomnak azon-ban megvan a maga jelentősége és értelme, ezért csak ak-kor kapcsoljuk ki, ha feltétlenül szükséges. A hastájifájdalmak például vakbélgyulladás tünetei lehetnek, s eb-ben az esetben a fájdalomérzet megszüntetése életveszé-lyes lehet. Utolsó stádiumban lévő rákos betegek számárahipnotikus állapotban elviselhetőbbé tudták tenni a ször-nyű fájdalmakat. A hipnotikus narkózist azonban csak ak-kor szabad alkalmazni, ha a fájdalomérzet kikapcsolása tö-kéletesen veszélytelen.Az önhipnózis tanulásnál is igen hasznos lehet. Ha a hip-nózis technikáját olyan jól elsajátította már, hogy ki tudjanyitni a szemét anélkül, hogy felébredne, akkor ebben atranszállapotban képes lesz tanulni is. A hipnózis segítsé-gével mind koncentrálóképessége mind befogadóképessé-ge nagyobb lesz, jobban fog emlékezni, és sikeresebben tudmajd vizsgázni.Ha hipnózisban nyitva akarja tartani a szemét, szugge-rálja azt, hogy a hipnózis mélyül, ha kinyitja a szemét. El-lenkező esetben esetleg átcsúszik könnyebb hipnózisba,sőt az is előfordulhat, hogy felébred, ami valószínűleg ar-ra a gondolatkapcsolatra vezethető vissza, amely szerint anyitott szem éber állapotot jelent.

Hogyan segített az önhipnózis egy tanárnőnek

- 61 -

Egy tanárnő mesélte nekem, aki szakmai előmenetelételősegítendő síkgeometriával foglalkozó nyári kurzusonvett részt, hogy komoly nehézséget jelentett számára ez ahathetes tanfolyam. A félidőn túl volt már, amikor beszél-gettünk, és azt állította, hogy gyűlöli ezt a tárgyat, egy szótsem ért belőle, és képtelen rávenni magát a tanulásra.Rendkívül hipnobilis volt, így hát azt javasoltam neki, ta-nuljon hipnotikus állapotban, és transzban vizsgázzon.Megfogadta tanácsomat, és kiváló eredménnyel végzett.Több hallgatónak is az volt a tapasztalata, hogy ezzel amódszerrel lényegesen jobb jegyet tudott szerezni.Az önhipnózis célja, hogy szuggesztión keresztül befo-lyásoljuk a tudatalattit. Minél többet alkalmazzuk, annálrövidebb idő alatt érjük el célunkat.

A részleges korregresszió alkalmazása

Az öngyógyításnál időnként a részleges korregressziót issegítségül kell hívni. Ha ezt a jelenséget elő akarja idézni,kerülje a hipnózis mély stádiumát. Fiatalabb életkorbakönnyű hipnózisban is vissza lehet térni, de ezekre a ko-rábbi eseményekre hatást gyakorolni csak könnyű hipnoti-kus állapotban lehet. Első próbálkozása egy nemrégibentörtént, jelentéktelen esemény újraélése. Nem egyszerűenemlékezésről van szó! Ezt az élményt meg kell próbálnia

- 62 -mind az öt érzékszervével újra átélni.Merüljön hipnózisba, és gondolatait koncentrálja arraaz étkezésre, amelyre legutóbb egy másik személy társasá-gában került sor. Szuggerálja magába a következőket:"Visszatérek a mai reggelihez, és még egyszer átélem azegész étkezést. Visszatérek a mai reggelihez, visszatérek."Ismételgesse ezt a szuggesztiót, majd próbálja meg az ese-ményt jelen idejűvé tenni. Kezdetben valószínűleg elmosó-dott lesz minden, hamarosan azonban kitisztul a kép, éséletszerűbbé válik a jelenet. Képzelje maga elé az asztalt,és nézze jól meg a társát, figyelje meg, milyen ruha van raj-ta, milyen színű, milyen szabású. A legkisebb részletig pon-tosítsa a képet, mígnem a jelenet élővé válik. Hol ültek?Képzelje maga elé a széket is.Térjen vissza arra a pillanatra, mikor a kávét itták.Szemlélje meg alaposan a csészét, milyen színű, milyenformájú. Vegye a kezébe, érezze, milyen tapintású. Emel-je szájához a csészét, és szívja be a kávé illatát, majd kor-tyoljon bele, érezze a szájában az ízét.Miután letette a csészét, vegye szemügyre az asztalon le-vő ételt, nézze meg pontosan, milyen színű, milyen formá-jú. Aztán térjen vissza ahhoz a pillanathoz, amikor a társamondott valamit magának, és próbálja meg szó szerint új-ra hallani. Valóban hallani fogja a hangját. Próbálja meg ahallóérzékét úgy kifinomítani, hogy valóban mindent hall-jon, amit a társa akkor magának mondott.

- 63 -Ezek a pontos részletek az egyszerű emlékezést a pilla-nat valóságos újraélésévé teszik. Egy kis gyakorlással ha-marosan el tud jutni odáig, hogy bármiféle korábbi élmé-nyét újra tudja élni. Meg fogja tapasztalni, hogy ezzel amódszerrel olyan apró részleteket is megjeleníthet, ami-lyeneket csupán az éber emlékezetre hagyatkozva képte-len lenne. Ha úgy érzi, egymaga képtelen rá, hogy ily mó-don visszatérjen a múltba, kérjen meg valakit, hogymiközben ön hipnózisban van, a fent említett szuggesztióthajtsa végre, és végeztesse el önnel mindazt, amiről azimént szó volt.A következő próbálkozásnál visszatérhet például egyolyan gyermekkori élményhez, amely teljesen kiesett azemlékezetéből. Gyerekkorunkban mindannyiunkkal elő-fordult, hogy leestünk valahonnan, megütöttük vagy meg-vágtuk magunkat. Szuggerálja magának, hogy 4, 5 vagy 6éves korába akar visszatérni, ahhoz a pillanathoz, amikorvalami jelentéktelen baleset történt önnel. Ha egy gyerekmegüti magát, természetesen sírva fakad, s valaki - talánaz édesanyja - vigasztalgatja: "Ne sírj, ne sírj, nincs semmibaj?" Ismételje meg többször egymás után ezeket a szava-kat hangosan, abban a hangnemben, ahogyan egy gyereketszoktunk vigasztalni. Ha úgy gondolja, más szavak kíván-koznak ide az általam említettek helyett, használja nyu-godtan azokat - ez esetben tudatalattija nagy valószínű-séggel azokat a szavakat fogja kínálni, amelyek valóban

- 64 -elhangzottak. A szavak csengése és jelentése közötti kap-csolat elősegíti a regressziót.Nézzen körül képzeletben, és fogalmazza meg, milyenbenyomással van önre a jelenet. Bent van a házban, vagyodakint? µllítsa élesebbre a képzeletbeli képet. Mondja,hogy pontosan ez az a pillanat, amikor az a kis baleset tör-tént önnel, és figyelje meg pontosan, mit csinál. Jelenítsemeg a baleset pillanatát s mindazt, ami utána következett,különösképpen az elhangzottakat. Valószínűleg újra fogjaérezni az akkori fájdalmat, még ha nem olyan erősen is.Ha mindez sikerült, mondja azt magának, hogy ezennela korregressziót befejezi, és visszatér a mába. (Ezt termé-szetesen az első kísérlet után is meg kell tennie!) Akkorsem történik nagyobb baj, ha netán ezt elfelejtené, mertfelébredve egykettőre visszatalál majd a mába. A legtöbbembernek semmi gondot nem okoz a korregressziónak eza formája. Ha önnek nem sikerül képzeletben megjelení-teni egy korábbi apró balesetet, annak az lehet az oka,hogy tudattalanul tiltakozik valamely kellemetlenség fel-elevenítése ellen. Ebben az esetben szuggerálja azt, hogyegy rendkívül kellemes és érdekes élményéhez akar vissza-térni, amelyre nagyjából ugyanabban az életkorban tettszert, s amelyet éppoly tökéletesen elfelejtett. Mondja akövetkezőket: "Körülbelül ötéves vagyok. Ma valami na-gyon kellemes dolog történt velem. Talán karácsony van,esetleg a születésnapom, és gyönyörű ajándékot kaptam.

- 65 -éjra átélem ezt az élményt." Valószínűleg maga előtt fog-ja látni a jelenetet, és még egyszer át fogja élni. Ha élesreállította és megnézte a képet, kapcsolja ki, s közben szug-gerálja magának a jelenbe való visszatérést.Amennyiben nem sikerül a korregresszió, kísérelje megegy másik alkalommal újra. Hasznos volna egy mély hip-notikus stádium elérése, de semmit ne vigyen túlzásba. Azöngyógyítás igen fontos része, hogy olyan jelentős múltbe-li eseményekhez térjünk vissza, amelyek esetleg hatássalvannak jelen életünkre.Ha ön a fent említett módon egy korábbi élethelyzetheztér vissza, az adott eseményben tevőlegesen is vegyenrészt. Ha az adott esemény kellemetlen volt annak idejénaz ön számára, könnyebbnek tűnik majd szemlélőként je-len lenni, semmint újra átélnie azt. Amennyiben a reg-resszió nem sikerülne, próbálja azt szuggerálni magának,hogy csupán szemlélője lesz az eseményeknek. Ezzel meg-könnyítheti a visszatérést az esetleg kellemetlen emlékhez,hiszen a szemlélő szerepe kevésbé fájdalmas.

Az önhipnózis megkönnyítése indukciószöveggel

Ha van magnetofonja vagy lemezjátszója, fel tudja venni akövetkező indukciószöveget, amelynek segítségével köny-nyen, gyorsan meg tudja tanulni az önhipnózist. Vala-mennyi nagyobb lemezboltban vagy rádiószaküzletben vi-

- 66 -szonylag olcsón megcsináltathatja a felvételt, akár a sajáthangjával, akár valaki máséval. A monoton, lassú beszédűfelvétel a leghatásosabb. Az alábbi szuggesztiókat az ön-hipnózis előidézéséhez lehet felhasználni. Ha végighall-gatta a felvételt, és a végén felébredt, az indukciószöveg is-mételt alkalmazásával juttassa magát újra hipnotikusállapotba.Kényelmes ülő vagy fekvő helyzetben hallgassa végig aszuggesztiót. Karja lazán nyugodjék a szék karfáján vagymaga mellett, szemét hunyja le, és kétszer-háromszor léle-gezzék mélyet. S most következzék az indukciószöveg:Ön most teljesen nyugodt, ellazult, figyel minden sza-vamra, és pontosan azt fogja tenni, amit mondok. Megta-nulja, hogyan juthat hipnotikus állapotba, és hogyan tudjamagát hipnotizálni. Szemét lehunyta, lélegezzék ismétmélyet, egy másodpercre tartsa benn a levegőt, majd fújjaki. Minél inkább ellazítja magát, annál mélyebb hipnózis-ba merül. Lazítsa el valamennyi izmát, amennyire csaktudja. Kezdje a jobb lábával. Először feszítse meg az izma-it, mígnem teljesen megmerevedik a lába. Aztán a lábujjá-tól egészen a csípőjéig lazítsa el. Feszítse meg ezután a ballábán is az izmokat, s utána lazítsa el őket lábujjától a csí-pőjéig.Lazítsa el ezek után a has és a gyomor izmait, majd amellkasét. Hátizmai ellazulnak, váll- és nyakizmai eler-nyednek. Ezen a területen a leggyakoribbak az izomgör-

- 67 -csök. Ernyessze el valamennyi izmát. Ezután következneka kar izmai a válltól egészen az ujjak végéig. Arcizmai is el-lazulnak. Az ellazultság kellemes állapotában van, élvezzeezt az ellazultságot. Minden feszültségtől megszabadult,elmondhatatlan jó érzés lesz úrrá önön, könnyednek, fel-szabadultnak érzi magát.Miközben egyre jobban ellazul, mind mélyebb hipnózis-ba merül. Karja, lába alighanem már nagyon elnehezült,vagy esetleg azt érzi, hogy egész teste könnyűvé vált, mint-ha csak a felhők között lebegne. Képzelje el, hogy egymozgólépcső tetején áll, látja, amint lefelé mozog, s látjakétoldalt a gumikorlátot is. Most tíztől nulláig számolok, samikor elkezdem, képzelje el, hogy rálép erre a mozgólép-csőre, mindkét kezével megkapaszkodik a gumikorlátban,s egyre lejjebb halad magával a lépcső, amelyen áll. Elkép-zelhet egy felvonót vagy közönséges lépcsőt is, ha az önnekkellemesebb, de maguk a számok is elegendőek ahhoz,hogy egyre lejjebb és lejjebb érezze magát.(Lassan) 10: Rálép a mozgólépcsőre, és megindul lefe-lé. 9-8-7-6: Minden számnál egyre mélyebbre süllyed. -4-3: Még mélyebbre süllyed. 2-1-0: Most már egészen lentvan, és lelép a mozgólépcsőről. Minden egyes lélegzetvé-tellel egyre mélyebbre kerül. Egyre mélyebbre minden egyes lélegzetvétellel. Tökéletesen ellazult, és remekül ér-zi magát. Hagyja, hogy még mélyebbre kerüljön. Figyeljena légzésére. Valószínűleg erősen lelassult, inkább a hasával

- 68 -és a hasizmával lélegzik.Hamarosan érezni fogja, hogy keze és lába egyre köny- nyebb lesz. Ha jobbkezes, akkor a jobb kezével kezdődik,ha balkezes, akkor a ballal. Karja egyre könnyebbé válik,mindjárt felemelkedik. Lehet, hogy először csak az ujjaimozdulnak meg, de lehet, hogy az egész karja a levegőbeemelkedik. Felemelkedik a magasba, és megindul az arcafelé, mintha mágneses vonzása volna az arcának, melyetaztán valahol megérint az ujjaival. Vajon hol? Karja kö-nyökben meghajlik, lebegve megindul felfelé. Ha nem ten-né magától, emelje meg egy kicsit, hogy a mozgás beindul-jon, aztán már minden különösebb erőltetés nélkülmagától lebegni fog a keze, fel egészen az arcáig.Minél magasabbra emelkedik a karja, annál mélyebbremerül ön; minél mélyebbre süllyed ön, annál magasabbraemelkedik a karja. Emelkedik, lebegve emelkedik egyremagasabbra. Ha megérintette az arcát, engedje lassanvisszaereszkedni a karját. Ha még nem érintette meg az ar-cát, hagyja még tovább lebegni a kezét, míg az érintés megnem történt. S most felejtse el nyugodtan a karját, én pe-dig elmondom önnek, hogyan tud hipnózisba merülni.amikor csak kedve tartja.Az imént ismertetett módszerhez hasonlót kell majd al-kalmaznia. Ha kényelmesen elhelyezkedett, csupán a sze-mét kell becsuknia, s máris hipnotikus állapotba kerül. Azelső három-négy alkalommal, amikor gyakorol, nem árt ha

- 69 -2-3 percig a gyertya lobogó lángját nézi. Lazítsa el magáts aztán hunyja be a szemét.Gondoljon a következőre: "Most hipnózisba merülök."Majd ismételje meg háromszor:"Lazítsd el magad!" Lassan ejtse ki a szavakat. Nemkell feltétlenül hangosan kiejtenie, elég, ha csak gondolatban mondja, máris hipnózisba merül. Végül lélegezzenmélyet, teljessé téve az ellazulást, és végezze el a fent említett ellazulási gyakorlatokat. Utasítsa az izmait, hogyannyira ernyedjenek el, ahogyan azt önnek mutattam.Ha teljesen ellazította a karját, álljon rá a mozgólépcső-re (vagy a közönséges lépcsőre, vagy szálljon be a liftbe).Számoljon lassan tíztől visszafelé nulláig. Az első négy al-kalommal ismételje meg háromszor az egész számolást tíz-től nulláig, mintha csak egymás után háromszor mennea mozgólépcsőn. Ha majd nagyobb gyakorlatra tesz szert,elég lesz egyszeri számolás is.Amikor majd fel akar ébredni, csupán arra kell gondol-nía: "Most felébredek." Számoljon lassan háromig s márébren is van, frissen, kipihenten, vidáman.Ha a hipnózis alatt olyasvalami történik, ami magáravonja a figyelmét - például megcsőrren a telefon, vagy fel-harsan egy sziréna -, nyomban tökéletesen éber, cselek-vésre kész állapotba kerül. Ez akkor is így történne, haa gondolatot nem szuggerálnák önbe, mert a tudatalattijamindig óvja önt.

- 70 -Most tehát háromig számolok, és ön tökéletesen éberlesz. Ha ideje engedi, ennek a módszernek ismételt alkal-mazásával merüljön újra hipnózisba. Emlékszik az induk-ciószövegre, és pontosan úgy ismétli meg, ahogyan itt levan írva. És most ébredjen fel, miközben számolok. 1: Önmost felébred, 2: csaknem teljesen éber, 3: most pedig tö-kéletesen éber.

ÖSSZEFOGLALµS

Az önhipnózis különféle technikáival ismerkedett meg. Alapjá-ban véve minden hipnózis egyfajta önhipnózis. A hipnotizőr csu-pán vezeti önt, miközben a tulajdonképpeni munkát ön végzi az-zal, hogy követi az utasításait. Azt is tudja, hogyan lehet rövidgyakorlás után az elért eredményeket ellenőrizni, hogyan tud-hatja meg tudatalattijától, hogy milyen mély hipnózist sikerűltelérnie. Tisztában van azzal is, hogyan lehet azokhoz a korábbiélményekhez visszatérni, amelyek ilyen vagy olyan formában je-

- 71 -len életére kihatással vannak. Az okok megértése megkönnyíti akáros hatások kiküszöbölését. A hipnózist az öngyógyításon kí-vül még sok egyébre is felhasználhatja. A következő fejezetbenmegtudhatja, miként építheti be programjába leghatásosabban aszuggesztiót.* * *

5. FEJEZETÖnszuggesztió - a boldogabb élethez vezető út

Az önszuggesztió a tudatalatti befolyásolásának egyik leg-jobb módszere. Mint már említettük, valamennyien többé-kevésbé befolyásolhatóak vagyunk, különösen hipnózis-ban vagy erős érzelmi hatás alatt, ez azonban nem jelenthiszékenységet, miként azt sokan tévesen gondolják. Hanem volnánk befolyásolhatóak, nehezebben tudnánk pél-dául tanulni, nagyon fontos tehát ismernünk a szuggesztiótörvényeit. A heteroszuggesztiónak (amikor a szuggesztiótmás végzi) lényegesen nagyobb hatása van, mint az ön-szuggesztiónak, ám a célnak ez utóbbi is tökéletesen meg-felel, különösen ha ismerjük a legmegfelelőbb alkalmazá-

- 72 -si módjait. A befolyásolhatóság már könnyű hipnózisban isa sokszorosára növekszik. Az önhipnózis megrövidíti azöngyógyításhoz szükséges időt, és feltárja a betegségegyébként hozzáférhetetlen okait.

Az önhipnózis és a gyógyászati kutatás

Egy új gyógyszer hatásának vizsgálatánál mindig kiviláglik,mekkora hatalma van a szuggesztiónak és az emberek be-folyásolhatóságának. A vizsgálatnál a tesztcsoport mellettún. kontrollcsoportot is alkalmaznak. A tesztcsoport kap-ja a gyógyszert, a kontrollcsoport pedig csak placébót, pél-dául cukortablettát, majd mindkét csoportnál megfigyelika hatást. A kontrollcsoport több tagjánál is ugyanaz a ha-tás figyelhető meg, mint a tesztcsoport tagjainál. Mindez aszuggesztióval magyarázható, ezért legokosabb, ha agyógyszert kiosztó személy nem is tud róla, kinek adja azigazit, kinek pedig a placébót, nehogy viselkedéséből atesztcsoport tagiai következtetéseket vonhassanak le.

Az igazi szuggesztió szabályai

A szuggesztió valamit engedélyez vagy éppen parancsol,lehet direkt vagy indirekt, pozitív vagy negatív. Az önszug-gesztió általában direkt. A pozitív szuggesztiónak nagyobbhatása van, mint a negatívnak. A pozitív szuggesztiónál ke-

- 73 -rüljük az ilyen negatív kifejezéseket, mint: "nem", "nemakarom", "nem fogom", "nem tudom" stb. Azt a negatívszuggesztiót, hogy: "holnap nem fog fájni a fejem", a kö-vetkezőképpen változtathatjuk pozitíwá: "holnap reggeltiszta fejjel ébredek, és egész nap jól fogom érezni ma-gam".Nagy valószínűséggel hamarabb megvalósul az a szug-gesztió, amely engedélyez valamit, mint amely parancsotad. Az emberek többsége nem szereti, ha parancsolgatnakneki, a központi tudat inkább kész az együttműködésre, halehetővé tesznek valamit a számára, míg a direkt parancsellenérzést válthat ki belőle. Alkalmanként azonban a di-rekt parancs a legcélravezetőbb. Nem vagyunk egyformák,mindenki másként reagál dolgokra. Ha valaki tudat alattarra vágyik, hogy irányítsák és uralkodjanak felette, akkoraz ő számára a direkt parancs lesz a hatékonyabb. Amikora szuggesztiót a "meg tudja csinálni" formában fogalmaz-zuk meg, akkor engedélyezésröl van szó, ám ha azt mond-juk: "meg fogja tenni", akkor parancsról.A hatás alapfeltétele az állandó ismétlés. Ajánlatos aszuggesztiót legalább háromszor-négyszer, ha nem több-ször elismételgetni. Ezen alapszik a reklám is, a szakembe-rek jól tudják, hogy az ismételt reklám hatása megsokszo-rozódik. Bizonyára ön is észrevette, nem kis bosszúsággal,milyen gyakran bombáznak bennünket a tévében reklá-mokkal. (Mellesleg sokkal megnyugtatóbb eredményre

- 74 -juthatnának a reklámozók, ha a szuggesztió törvényeivelés pszichológiájával tisztában volnának. Sokan ugyanis,akiket bosszantanak a reklámok, ekképpen reagálnak:"Már csak azért sem!")Időt kell hagyni a tudatalattinak, hogy az elgondolástbefogadja és végrehajtsa, a szuggesztió tehát ne a jelenre,hanem a közeljövőre vonatkozzék. Ellenkezik a tényekkel,ha azt mondjuk: "megszűnt a fejfájásom", hiszen valójá-ban még nem szűnt meg, ám ha azt mondjuk: "hamarosanmegszűnik a fejfájásom", akkor időt hagyunk a tudatalat-tinak arra, hogy a gondolatot tettekre váltsa.Az önszuggesztiót nem szükséges hangosan kimondani,elég, ha csak gondolatban elmondjuk. Próbálja ki, melyikmódozat a legmegfelelőbb önnek, némely ember ugyanisjobban reagál a hangosan kimondott szavakra.A szuggesztiót meg lehet erősíteni azzal, hogy vizuálisképpel egészítjük ki. A tudatalatti hajlamos arra, hogy azismételten jelentkező képet valósággá változtassa. Az önáltal használt szuggesztiótól függ, hogy kapcsolható-e hoz-zá vizuális kép vagy sem.Mondok egy példát: ön az esti fáradtságot szuggesztiósegítségével akarja megszüntetni. Miután azt szuggeráltamagának, hogy mindjárt friss és kipihent lesz, képzelje elmagát olyan helyzetben, amikor tele van energiával és vál-lalkozó kedwel. Képzelje maga elé, amint éppen golfozik

- 75 -vagy teniszezik, vagy egyéb sportot űz, vagy mellét kifeszít-ve, erőtől duzzadón körbefutja a háztömböt, és őrizze megezt a képet három-négy percig. Az efféle szuggesztiókmeglepően gyors eredményre vezetnek, a fáradtságotmintha elfújták volna. A vizuális kép mindig az eredménytjelenítse meg.Egy másik példa: Egy hölgytől, akit falánkság ellen ke-zeltem, azt kértem, hozzon olyan fiatalkori fényképet ma-gáról, amelyen még karcsú volt. Miután ilyennel nem ren-delkezett, azt tanácsoltam, vágjon ki valamelyik képes új-ságból egy karcsú, fürdőruhás nőalakot, s a fejére ragasszará a saját portréfotóját. Ezt a képet erősítse aztán a tükör-re, s valahányszor ránéz, gondolja azt: "Öme, ilyen vagyok!"Javasoltam, hogy lefekvés előtt képzelje el magát olyan-nak, amilyen lenni szeretne, a képen látható testformával.Fontos a szuggesztió befogadásának motivációja is. Na-gyobb lehet a szuggesztió hatása, ha például valamely ér-zelmi indulattal kapcsoljuk össze. Ilyen érzelmi indulat le-het például a vágy a szavakban vagy képekben megfogal-mazott eredmény, siker elérésére.Amikor ön valamit szuggerál magának, a tudafalattijá-nak be kell fogadnia az ön elképzelését, különben nemhajtja végre a szuggesztiót, ön bármennyire kívánná is azttudatosan. Ha a megengedés formájában megfogalmazott

- 76 -szuggesztiónak semmi hatása sincs, próbálkozzék meg aparanccsal. Ideomotorikus válaszok segítségével megtud-hatja, hogy a tudatalatti elfogadta-e a szuggesztiót, samennyiben nem, további kérdésekkel kiderítheti a vissza-utasítás okát. Ha az inga vagy az ujjtechnika segítségévelmegkapta a visszaigazolást, hogy tudatalattija elfogadta aszuggesztiót, akkor szinte bizonyos, hogy végre is hajtja.

A szuggesztió további szabályai

Egyszerre kettőnél többel ne terhelje a tudatalattiját, merta sok szuggesztió gyengíti a hatásfokot. Az adott szuggesz-tiót kétszer-háromszor ismételje meg, s ha további célokatis tűzött maga elé, akkor ezek szuggerálása után térjenvissza az elsőhöz, és ismételje meg.A szuggesztiót mindig a végső eredmény figyelembevé-telével fogalmazza meg. Határozza meg pontosan, mitakar elérni. Tudatalattija sokkal jobban tudja, hogyan le-het ezt a célt elérni, mint éber tudata, engedje hát szaba-don, hadd találja meg a legmegfelelőbb utat.Néhány szerző azon a véleményen van, hogy a szuggesz-tió megfogalmazásának nagy a jelentősége, különös tekin-tettel a személyes névmásra. Kipróbálhatja, hogy önnél az"én" vagy a "te" hatásosabb-e, szerintem a tudatalattimindkettőt önre vonatkoztatja. Ezt a meggyőződésemet aza tény is alátámasztja, hogy a terápia során a rögzült ké-

- 77 -pekké alakított és megvalósított szuggesztiókat vagy azegyik, vagy a másik formában fogalmazták meg, vagy akármindkettőben.Befolyásolhatóságunk következtében két egymással el-lentétes hatás is felléphet. Negatív szuggesztió is hatásoslehet. Valójában szuggesztiók özöne zúdul ránk. Például akövetkező rossz tréfát lehet eljátszani valamelyik kollé-gánkkal: "Hűha, Péter, de vacakul nézel ki, mi van veled,nem aludtad ki magad?" - üdvözöljük, amikor belép azirodába. Ettől az illető valószínűleg meglepődik, hiszen re-mekül érzi magát. Pár perccel később csak úgy mellékesenmegjegyzi egy másik kolléga: "Mi van, másnapos vagy?Elég nyamvadtul nézel ki." Egy harmadik pedig részvéttel-jes hangon megkérdezi, nincs-e láza. Péter ekkorra, hanem előbb, már valóban betegnek fogja magát érezni, ésha a kollégák tovább folytatják a játékot, olyan rosszul lesz,hogy haza kell mennie.Az öngyógyítás fontos része a negatív, káros szuggesz-tiók lokalizálása, kiiktatása saját pozitív szuggesztióink ál-tal. Valamennyien hordozunk magunkban olyan szuggesz-tiókat, amelyeknek nem vagyunk tudatában. Max LongSelf Suggestion című könyvében (Huna Research Publica-tions, Vista, California) azt ajánlja, hogy mélyeket lélegez-zünk szuggerálás közben, s hagyjuk a gondolatot "pulzál-ni", azaz egy pillanatra koncentráljunk rá, majd tartsunkegy kis szünetet, s aztán ismét koncentráljunk, miközben

- 78 -mélyeket lélegzünk. Long még hozzáfűzi, hogy a hit és aszilárd meggyőződés vezet a legjobb eredményre.Dr. James Hixson hollywoodi fogorvos, aki a hipnózis-szimpóziumok munkatársa is, az önhipnózis rövidítettmódszerét ajánlotta. Eszerint a kívánt eredményt megfo-galmazzuk és papírra vetjük, majd egy-két mondatba sűrít-jük, elhagyva a fölösleges részleteket. Ebből kiválasztjuk akulcsszót vagy a teljes szuggesztiót tartalmazó, nagyon rö-vid mondatot, amit aztán néhányszor elismétlünk, miköz-ben egészen másra irányítjuk a figyelmünket.

Emil Coué módszere

A század húszas éveiben az öngyógyítás eszközeként nagydivatja volt az önszuggesztiónak, bár inkább Európában,mint Amerikában. Coué, Baudouin, Pierce és mások szá-mos könyvet írtak e témában. Különösen jelentős közülükPierce, bár Baudouin is melegen ajánlható. Coué Nan-cyban önszuggesztióval foglalkozó klinikát vezetett, mely-nek eredményei világszerte ismertté tették a nevét. Erede-ti szakmáját tekintve gyógyszerész volt, ám aztán pszicho-lógiával és hipnózissal kezdett el foglalkozni. Az európai-ak nagyra értékelték tevékenységét, ám amerikai előadó-körútja teljes fiaskó volt, mert a szkeptikus újságírók őt isés elméletét is gúny tárgyává tették. Nem ezt érdemelte,hiszen elmélete helyes. Egyik módszere az volt, hogy a pá-

- 79 -ciens naponta a következő szuggesztiót ismételgesse:"Napról napra minden tekintetben egyre jobban érzemmagam." Kezdetben még minden szuggesztióját pontosanés a legapróbb részletekig kidolgozta, s ezek rendkívül ha-tásosak voltak. Később arra a következtetésre jutott, hogyelőnyösebb egy általános szuggesztió, amely nem egy adottesetre vonatkoztatva ad utasítást a tudatalattinak. Egyilyen szuggesztió nem csupán egyetlen célra irányult, ha-nem mindazt tartalmazta, amit az illető el akart érni. En-nek a formulának rendkívül nagy jelentősége van, s bárCoué módszere Amerikában nem nagyon terjedt el, Euró-pában számos követőre talált, aki aztán mind nagy hasznothúz belőle.Coué volt az első, aki a szuggesztiót és hatását alaposvizsgálat alá vetette, és ezzel kapcsolatban számos igenfontos felfedezést és törvényt megfogalmazott. Ezek egyi-ke az ún. fordított hatás. Coué a következőt állította: "Havalaki azt gondolja, hogy Ższeretném ezt meg ezt megcsi-nálni, de nem tudom® (negatív gondolat), akkor az illetőbármennyire erőlködik is, nem fog eredményt elérni. Nagy-jából ugyanilyen hatása van a következő kifejezésnek is:"egyszer majd megpróbálom." Ebben ugyanis benne rejlika sikertelenség lehetősége. Minden alkalommal pozitívgondolatot fogalmazzunk meg, tehát ne így: Ż"meg fogompróbálni", hanem: Ż"meg fogom csinálni!®"A következő szituáció jól megvilágítja a fordított hatás

- 80 -törvényét. Ha lefektetünk a földre egy 4 m hosszú, 30 cmszéles deszkát, minden különösebb gond nélkül végig tu-dunk sétálni rajta. Akkor sincs nagyobb baj, ha ugyanezt adeszkát két székre helyezzük, így is végig tudunk rajta sétál-ni, legfeljebb jobban odafigyelünk. µm ha két háztetőn át-fektetve akarnánk végigmenni rajta, félelem és kétség len-ne úrrá rajtunk, és életbe lépne a fordított hatás törvénye:vagy nem mernénk a deszkára lépni, vagy leesnénk róla.Egy másik jól ismert példa az álmatlanság. Ha valaki ál-matlanságban szenved, azzal a gondolattal tér nyugovóra,hogy: "Valószínűleg ma sem fogok tudni elaludni" (nega-tív szuggesztió ). Ezek után megpróbál elaludni, s minéljobban igyekszik, annál kevésbé sikerül neki. Végül aztánamikor teljesen kimerülve valami egészen másra terelődika figyelme, akkor pár percen belül elnyomja az álom.Ennek a törvénynek a működését Baudouin egy másikpéldán keresztül mutatja be. Ha valaki, aki csak nemrégtanult meg kerékpározni, s ezért még bizonytalan, megpil-lantván egy fát, nyomban megrémül, és kétségbeesettenpróbálja kikerülni, holtbiztos, hogy neki fog menni.Coué egyszer nagy bölcsen megjegyezte: "Ha a fantáziaés az akarat szembekerül egymással, mindig a fantáziagyőz." Más szóval: a tudatalatti a tudat ellenére is mindigkeresztülviszi akaratát.Coué másik fontos felfedezése a tudatalattiról az ún. na-

- 81 -gyobb erőfeszítés törvénye: minden gondolat megvalósul-ni igyekszik, s az erősebb érzelmi indulat mindig érvényte-leníti a gyengébbet.

ÖSSZEFOGLALµS

Ebben a fejezetben az öngyógyító programban fontos szerepetjátszó szuggesztió hatalmával ismerkedtek meg. Mindig pozitívszuggesztiót alkalmazzon, még akkor is, ha tudatalattijánakidőnként határozottabb megfogalmazásra van szüksége. Ne fe-ledkezzék meg az ismétlésről! Fontos, hogy megfelelően moti-válja valamely gondolat elfogadását. Egyszerre ne adjon túl sokszuggesztiót, és lehetőleg alkalmazzon vizuális formákat, azazképeket. A tudatalattijának inkább a kívánt eredményt szugge-rálja, nem pedig a módot, ahogyan ezt az eredményt elérheti. Haminden ébredésnél és minden lefekvésnél a Coué által megfo-

- 82 -galmazott formulát ismételgeti, a hatás nem marad el, s végül isalig néhány másodpercébe kerül.* * *

6. FEJEZETZavartalan érzelmi élet

Ha ön meg akar szabadulni valamely emocionális zavartólvagy lelki betegségtől, először az okokat kell felderítenie.

Egy freudi gondolat

Nemcsak az öröklődés és a környezeti hatások határoznakmeg bennünket, hanem élményeink is. Az érés, a felnőttéválás folyamatában kétségkívül az első gyermekévek a leg-fontosabbak. Freud szerint ezek a gyermekkori élmények saz általuk előídézett konfliktusok okozzák a legtöbb érzel-mi sérülést. A freudi pszichológia elsősorban arra irányul,hogy ezeknek az élményeknek a hatását tudatosítsa. Másterapeuták kisebb jelentőséget tulajdonítanak a gyerekkor-nak, számukra fontosabb a jelenkor problémája, mint amúlté. A mentális problémák kezelésénél általában Freudnézeteit használják fel, bár az adott esetnek megfelelőenalkalmanként erősen módosítva, s ez a hagyományos keze-

- 83 -lés hosszan tartó és meglehetősen költséges. A pszicho-analitikusok nagy része szinte minden változtatás nélkülalkalmazza a freudi módszereket. A pszichoanalízisbőlmeghatározott rítusú kultusz lett. Freud ifjabb éveiben szé-gyenlős volt, és zavarta, ha fiatal páciense szemben ülve ve-le az arcába meredt, ezért heverőre fektette a betegeit, őmaga pedig az illető fejéhez telepedett, hogy ne is lehessenlátni őt. Ebből a pszichoanalitikusok rítust csináltak: mint-hogy Freudnál így volt, valószínűleg így a legjobb!A pszichoanalízis általában 300-600 órát vesz igénybe, abetegeket gyakran hetente öt alkalommal rendelik be egy-egy órára. A módszer lényegében passzív, hiszen az anali-tikus csupán arra szorítkozik, hogy bizonyos dolgokatmegvilágítson és kommentáljon. Olykor tanácsokat is ad agyógyuláshoz, többnyire azonban hagyja, hadd mondja apáciens mindazt, ami éppen az eszébe jut - azaz a szabadasszociációt alkalmazza.Néhány mélyen gyökerező neurózis esetében szükség isvan hosszú kezelésre, mert másként nem lehet hozzáfér-kőzni a bajhoz, s az öngyógyítás itt nem sokat segít. Az időazonban pénz, így aztán a pszichoanalízis a gazdagok pri-vilégiuma lett. Pedig az érzelmi zavarok nagy részét másmódszerekkel gyorsabban és talán eredményesebben is le-het kezelni.

Pavlov és a feltételes reflex

- 84 -

Pavlov elméletei a feltételes reflex fogalmán alapulnak.Ivan Pavlov orosz fiziológus a század elején végezte el hí-res kutyakísérleteit, amelyekkel bemutatta, hogyan alakulki a feltételes reflex. Valahányszor a kutyák megéheztekés enni kaptak, megszólalt egy csengő. Miután ezt több-ször egymás után megismételték, a kutyáknál már a csen-gő hangjára is megindult a nyálelválasztás, bár enni nemkaptak. A csengő hangja és az étkezés között gondolatikapocs jött létre a kutyáknál, aminek következtében acsengő hangja kiváltotta a nyálképzés megindulását. Eb-ben az esetben a feltételes reflex tehát a nyálelválasztásvolt.Az ember ugyanúgy kifejleszthet feltételes reflexeket,mint a kutya. Bizonyos ingerre, például egy szóra vagy egyszituációra olyan viselkedéssel reagálunk, amely - úgy tűn-het - semmiféle összefüggést nem mutat a kiváltó ingerrel.És mégis a kapcsolat ugyanaz, mint ami a fent említett pél-dában a csengő és az étel között jött létre. Mi magunk ta-lán nem is tudjuk, hogy ingerre válaszolunk, amikor töké-letesen értelmetlennek tűnő gondolat ötlik az eszünkbevagy érthetetlenül viselkedünk. Ilyenkor aztán megpróbá-lunk valami elfogadható magyarázatot találni különös vi-selkedésünkre.A feltételes reflexeknek mindazonáltal rendkívül nagyjelentőségük van. A tökéletesen automatikussá vált felté-

- 85 -teles reflexeknél, amelyek gyakran szokássá rögzülnek,már gondolkodás nélkül cselekszünk. Csakhogy ezek atudatalatti reflexek károsak is lehetnek, mert példáulbűntudatot, haragot, gyűlöletet és egyéb ingereket vált-hatnak ki, melyek aztán nem kívánt reakciókhoz vezet-nek. Többnyire ekképpen alakulnak ki a neurotikuskomplexusok.A nem angolszász országokban a pszichiáterek igyekez-nek megszabadítani a pácienseket ezektől a feltételes ref-lexektől, amelyekről azt gondolják, hogy az emocionáliszavarok kiváltó okai. Minthogy sok esetben valamely szóváltja ki a nem kívánt reakciót, ezért az általános szeman-tikának itt fontos szerepe van. Platinov orosz pszichiáterA szó című, oroszul publikált, angolra is lefordított köny-vében arról számol be, hogy Oroszországban sok pszichiá-ter alkalmazza a hipnózist a feltételes reflexek okainak ki-derítésére. A beteget visszavezetik ahhoz az élményhez,amely a feltételes reflex kialakulását eredményezte. Volta-képpen a páciens dehipnotizálásáról van szó, mert a felté-teles reflex gyakran szinte teljesen megegyezik a poszthip-notikus szuggesztióval. Platinov azt állítja, hogy módszerea páciensek 78%-ánál sikert hozott, s ha ez igaz, akkormessze túlszárnyalja Freud módszerének eredményessé-gét.Dr. Joseph Wolpe dél-afrikai pszichiáter, aki jelenleg azEgyesült Államokban dolgozik, orosz kollégájáéhoz igen

- 86 -közel álló pszichoterápiai módszert dolgozott ki (Psy-chotherapy Through Reciprocal Inhibition, Stanford Uni-versity Press, Stanford, California). Š is hipnózist alkal-maz a feltételes reflexek felderítésére, technikája meg-egyezik az öngyógyítás technikájával, a későbbiekben méglesz szó róla.

A szuggesztió terápiás célú alkalmazása

A pszichoterápia egy másik fajtája a szuggesztiót helyezielőtérbe, melyet a páciens maga is alkalmazhat (önszug-gesztió), és más is alkalmazhatja rá (heteroszuggesztió).Ez utóbbi valószínűleg hatékonyabb, ám az önszuggesztióis nagyon jó eredményekre vezet, különösen ha hipnózis-sal együtt alkalmazzák.Mielőtt a freudi gondolatok szélesebb körben elterjed-tek volna, a pszichoterápia egyetlen módszere a szuggesz-tió volt. 1880-tól 1900-ig vagy egy kicsivel későbbig ezt afajta szuggesztiós hipnózist igen jó eredménnyel alkalmaz-ták. Hyppolite Bernheim francia orvost egy Nancybanpraktizáló, egyszerű vidéki körorvos, Liébeault ismertettemeg a hipnózissal és a szuggesztióval. Bernheim csatlako-zott Liébeault-hoz, és közösen irányítottak egy klinikát,ahol húsz év alatt több mint harmincezer beteget gyógyí-tottak szuggesztiós hipnózis segítségével, s olyan hihetet-len eredményeket értek el, hogy módszerük elsajátítására

- 87 -tömegesen érkeztek hozzájuk az orvosok Európából, köz-tük Freud.Első kísérletei során Freud, aki akkortájt egy Breuer ne-vű pszichiáterrel dolgozott együtt, megpróbált hipnózistalkalmazni. Breuer kora kiemelkedő orvosi hipnotizőrevolt, Freud pedig egy zöldfülű kezdő, aki azt hitte, hogy akezeléshez feltétlenül mély hipnotikus állapot szükséges.égy találta azonban, hogy betegei közül ezt a stádiumotcsak keveseknek sikerült elérniük. Š maga keveset tudottmég a hipnózisról, és igen gyenge hipnotizőr volt, mint-hogy hiányzott belőle az önbizalom, amely nélkül nem le-het eredményes munkát végezni.Elviselhetetlennek találta, hogy míg ő semmi eredménytnem tud felmutatni, Breuer sikert sikerre halmoz, ezért az-tán új módszereket és technikákat keresett. Ögy jutott el aszabad asszociáció és az álomértelmezés technikájához, ésfelhagyott a hipnózissal. Követői ezért tartják mind a mainapig használhatatlannak a hipnózist a pszichoterápiában.A pszichiáterek többségének fogalma sincs a hipnózisról,még kevésbé modern felhasználásáról. Sokan azt hiszik,miként annak idején Bernheim, hogy ma is csak mint aszuggesztió egyik formáját alkalmazzák.Freud nézetei szerint - amelyeket a pszichiáterek több-sége is oszt - azért veszélyes a szuggesztiós kezelés, mertaz így eltávolított szimptóma helyébe egy még rosszabblép. Népszerű magazinokban, sőt orvosi szaklapokban is

- 88 -ennek az elméletnek az alapján támadják a pszichiátereka hipnózis alkalmazását, s akik ezeket a cikkeket olvasták,máig félnek a hipnózistól.Ez esetben azzal a felfogással van dolgunk, mely szerintvalamennyi szimptóma mögött energia rejlik, amely szele-pet keres. Maga a szimptóma a szelep, amelyet ha szug-gesztióval eltávolítunk, blokkolódik az illető energia, ésmás kiutat keres magának. Ha például az alkoholista alko-hol iránti szenvedélyét szuggesztióval megszüntetjük,esetleg kábítószerhez folyamodik. Ez a gondolat, hogy ittvalamiféle energiáról lenne szó, meglehetősen légből ka-pottnak tűnik, semmiféle ilyen energiát sem mérni, semkimutatni nem lehet. Lehetséges, hogy van valamilyen tu-datalatti igény az efféle szimptómára, ami ekképpen gya-korlati célt szolgál, a hipnózist ellenzők azonban teljesenfigyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a legmasszívabbszuggesztióval sem lehet eltávolítani a szimptómát, hanagy igény van rá. Minden tapasztalt hipnotizőr pontosan tudja, hogy a hipnotikus szuggesztiók csak akkor hatáso-sak, ha azok a hipnotizált számára mind tudatosan, mindtudatalattiul elfogadhatónak tűnnek. Hipnotikus szug-gesztióval eltávolítható egy szimptóma, ám sok esetben ahipnotizőr nem jár sikerrel. Tapasztalt hipnotizőrök azzalis tisztában vannak, hogy ha egy bizonyos szimptómátakarnak megszüntetni, akkor a szuggesztiót nem hipnoti-kus parancs formájában kell megfogalmazniuk, hanem

- 89 -mindig a megengedés formájában. Ez pedig olyan bizton-sági eljárás, amely eleve kizár a szimptóma megszünteté-sével esetleg fellépő minden veszélyt, ha egyáltalán létezika Freud által feltételezett titokzatos energia.Dr. Roy Dorcus pszichológus a közelmúltban a kansasiegyetem által rendezett hipnóziskonferencián előadásttartott, amelyben nem kevesebbet állított, mint hogy a fer-tőzéseknél alkalmazott antibiotikumos és szulfonamidoskezelések kivételével szinte minden orvosi kezelés eseté-ben voltaképpen a szimptóma megszüntetéséről van szó.A gyógyszeres kezelés csupán a szimptómát szünteti meg,nem pedig a kiváltó okot. A fejfájás ellen szedett aszpirincsak a fájdalmat szünteti meg. Azok, akik ellenzik a szimp-tómának szuggesztió általi megszüntetését, depresszióbanszenvedő pácienseiket a legnagyobb lelki nyugalommallátják el nyugtatókkal, amivel pedig csak a szimptómamegszűnését érik el. Ha a szimptómát gyógyszerek segít-ségével szüntetjük meg, az helyénvaló és biztos, ám haugyanezt a célt szuggesztióval érjük el, az veszélyes - azilyen álláspont természetesen teljesen nevetséges. Ha a so-kat emlegetett energia valóban létezne, valamely szimptó-ma gyógyszeres megszüntetése után is más szelepet keres-ne magának.A pszichiáterek által említett esetekben az újabb szimp-tómák keletkezéséért vagy a hipnózis káros következmé-nyeiért a szimptómák megszüntetését tették felelőssé, ho-

- 90 -lott az ok nagy valószínűséggel egy egészen másfajtaszükségletben rejlett, amelynek az eredeti szimptómáhozsemmi köze nem volt.

érzelmi zavarok és betegségek hét legáltalánosabb oka

A káros magatartásformák, lelki betegségek, hibás gondol-kodási szokások és kellemetlen jellemvonások más és másokokra vezethetők vissza, és ezt az öngyógyítás módszeré-nek kiválasztásánál figyelembe kell venni. Az itt ajánlottmódszereket azonban minden esetnél fel lehet használni.

Belső konfliktus

Ez az érzelmi zavarok leggyakoribb oka, Freud egyenesen az emocionális zavarok közös nevezőjének tartotta. Akkoráll elő, amikor olyasvalamire érzünk vágyat vagy igényt,amit a társadalmi tabuk vagy a lelkiismeret tilt. A gyöke-rek a legtöbb esetben a szexualitásban lelhetők fel.Konfliktusainkat gyakran töröljük ki erőszakkal a tuda-tunkból vagy fojtjuk el, mert kellemetlennek érezzük őketvagy bűntudatot ébresztenek bennünk. Leggyakrabban azagressziót és a gyűlöletet fojtjuk el, vagy a kellemetlen,ijesztő események emlékét töröljük emlékezetünkből.Csakhogy ezek tudatalattinkban tovább élnek, és tartóskárokat tudnak okozni anélkül, hogy bajaink igazi okának

- 91 -tudatában lennénk.Az öngyógyítás módszereivel ezeket az elfojtásokat újratudatosíthatjuk. Előfordulhat azonban, hogy olyan erős el-fojtással van dolgunk, hogy pszichoterapeuta segítségenélkül nem boldogulhatunk. Természetesen számos olyankonfliktusunk is van, melyet nem fojtottunk el, tudomá-sunk van róla, s könnyűszerrel meg is tudjuk oldani.A belső konfliktusokon kívül még a következő okokróllehet szó:1. motiváció2. valamely szuggesztió hatása3. szervbeszéd4. azonosulás5. önbüntetés (mazochizmus)6. korábbi élmények, különösképpen a traumatikusjellegűek.Némely betegségnél a fent említett hat ok közül valószí-nűleg csak egy jelentkezik kiváltó okként, többnyire azon-ban több is lehet, nagy ritkán akár valamennyi is.

Motiváció

Ahhoz, hogy valamely szimptóma, beteges állapot vagy vi-selkedési komplexus okát lokalizálni tudjuk, ismernünkkell, hogy mi célt szolgál. A betegség talán részvétet éb-reszt a környezetben, általa a páciens magára vonhatja a

- 92 -figyelmet, amire talán erős neurotikus igénye van. A gye-rek, aki úgy érzi, szülei nem törődnek vele, betegségévelmagára tudja vonni a figyelmüket, s még az utált iskolátólis megszabadul.Barbara 21 éves, egy éve élt házasságban egy rendkí-vül okos, jó megjelenésű férfival. A férj akadémikus, őazonban csak középfokú végzettséggel rendelkezett. Fé-lénk, jól fejlett kisebbrendűségi komplexusokkal megál-dott, bizonytalan lény, akit négy hónapja nem szűnő fejfá-jás gyötört. Nem volt annyira erős a fájdalom, hogy ágyhozkötötte volna, de egész napját tönkretette. Gyógyszerekkelenyhíteni lehetett a fájdalmait, de megszüntetni nem.Minthogy a háziorvosa a sokféle - többek között neuroló-giai - vizsgálat során a fájdalomnak semmiféle organikusokát nem találta, ezért arra gondolt, hogy a tünetnek alig-hanem valamilyen emocionális alapja lehet. Nem volt ne-héz megállapítani, hogy Barbara a fejfájással akarta szülei,sőt a férje figyelmét és részvétét felkelteni. Megmagyaráz-ták neki, hogy célszerűbb volna, ha nagyobb érdeklődéstmutatna férje munkája iránt, és olvasással, tanulással tu-dásszintjét közelebb tudná hozni a férfiéhoz, aki nyilván-valóan nagyon szerette őt. Amikor Barbara számára vilá-gossá vált, hogy viselkedése milyen éretlen, nyomban meg-szűnt a fejfájása.Egy-egy szimptóma gyakran védelmünkre szolgál. Bar-bara a fejfájással voltaképpen önmagát védte. Ilyen ese-

- 93 -tekben ki kell deríteni, mivel szemben akar a szimptómavédelmet nyújtani. Előfordulhat, hogy a páciens a valósá-gos problémák elől akar ekképpen elmenekülni, Migrén-nél többnyire a gyűlölet, az agresszivitás és a csalódás elő-li menekülésről van szó, mely érzelmeket nem tartjákszalonképesnek, ezért elfojtják őket. A fejfájást ezeknekaz érzelmeknek a feltörése is okozhatja, de önbüntetés-ként is jelentkezhet ezek miatt a "szégyenletes" érzelmekmiatt. Néha ugyanezek a tényezők játszanak szerepet abursitis vagy az arthritis kialakulásában (később ezekrőlrészletesen lesz szó). Ezek a szimptómák megakadályoz-nak bennünket abban, hogy olyan agresszív cselekedetek-re ragadtassuk magunkat, amilyenekre dühünk vagy gyű-löletünk sarkallna bennünket.Egy másik esetnél teljesen más motiváció derült ki. G.úr elvesztette a hangját, afóniának nevezett állapotba ke-rült, amikor is csak halk suttogásra futotta erejéből. Az or-vos sem tudta mire vélni a dolgot, hiszen a hangszálak tö-kéletesen épek voltak. Amikor G. úr hipnotikus állapotbakerült, minden további nélkül tudott beszélni, s ez a tényarra engedett következtetni, hogy emocionális zavarról le-het szó. Hamarosan az okokra is fény derült. G. úr üzletisikerei fellendülőben voltak, az előző évekéhez képestmegduplázta a forgalmát, készpénznek azonban meglehe-tősen szűkében volt, nagy kölcsönöket vett fel, árukat vá-sárolt, hogy a megrendeléseknek eleget tudjon tenni, s a

- 94 -számláit már nem tudta kifizetni. Néhány hónapon belülelegendő pénz folyna be, hogy kötelezettségeinek elegettegyen, hitelezői azonban fenyegetőleg léptek fel veleszemben, s követelték adóssága megfizetését. Nap mintnap kellemetlen telefonhívások érkeztek. Amikor elvesz-tette a hangját, a szükséges intézkedéseket még el tudtasuttogni a gyárban, de telefonon már nem tudott beszélni.Ez az állapot tehát arra volt kísérlet, hogy a kellemetlenmagyarázkodásoktól megszabaduljon.Azt ajánlották G. úrnak, hogy hitelezői megnyugtatásá-ra írjon mindegyiknek egy levelet, amelyben részleteseneléjük tárja anyagi helyzetét, valamint az előző év biztatóforgalmát, s ígérje meg, hogy három-négy hónapon belülki fogja egyenlíteni a számláját. Alighogy ennek eleget tett,G. úr vissza is nyerte a hangját.A neurózis egyik fajtáját a szakirodalom hisztériánaknevezi. Olyan betegségről van szó, amelynek semmi közea hisztérikus érzelmi kitörésekhez. Az orvosi értelembenvett hisztéria például bénulás vagy funkcionális vakság elő-idézője lehet. Ezek a szimptómák természetesen nem or-ganikus eredetűek.

Valamely szuggesztió hatása

Bizonyos mértékig minden ember befolyásolható, külön-ben képtelen volna tanulni. Ezt a befolyásolhatóságot nem

- 95 -szabad összekeverni a hiszékenységgel. Minél többször is-métlünk meg valamit, annál jobban bevésődik a tudatalat-tinkba, és a szuggesztió annál hatékonyabb lesz.A gyerekkorban folyton ismétlődő dolgok mélyen bevé-sődtek tudatalattinkba, s aztán tettekké formálódtak. Ha agyerek gyengén szerepel az iskolában, s a szülei folyton aztsulykolják belé, hogy "egyszerűen ostoba vagy, képtelenvagy bármit is megtanulni", akkor ez a gyerekben mélymeggyőződéssé válik, s bármennyire intelligens is, nehezé-re fog esni a tanulás.A hipnózisban járatlan pszichoterapeutáknak fogalmuksincs a szuggesztió hatalmáról és hatásáról, pedig a leg-több emocionális zavart éppen a szuggesztió okozza. Hanem sikerül lokalizálni és kiiktatni az ilyen szuggesztiókat,nem is lehet eredményes a kezelés. A terápia jelentős ré-sze abból áll, hogy az adott pácienst "dehipnotizáljuk" ésaz efféle szuggesztiókat megszüntetjük.Valamely jellemvonás vagy szimptóma okozója lehetegy egyszerű megjegyzés, amely a tudatalattiban fixa ideá-vá merevedett. Feltételes reflexről van szó, amelyet a be-teg éppúgy végrehajt, mintha poszthipnotikus szuggesztióvolna. Érzelmi felindulás hatása alatt befolyásolhatósá-gunk úgy megnő, mintha hipnózisban lennénk. Az ilyenjellegű rögeszmék gyakran épp ilyenkor alakulnak ki, vagypedig a szüntelen ismétlés következtében jönnek létre.Poszthipnotikus szuggesztiónak azt a szuggesztiót nevez-

- 96 -zük, amelyet hipnózisban kap a páciens, de ébredése utánhajt végre.Dr. George Estabrooks azt írja könyvében (Hypnosis,Dutton, New York), hogy érzelmi felindulás hatása alatt atudatalatti úgy regisztrálja a megállapításokat, mintha le-mezre nyomtatták volna. Ha valamely asszociáció kiváltjaa feltételes reflexet, az illető elképzelés tetté alakul, akár-csak a poszthipnotikus szuggesztiók esetében.Ezt a következő példával tudom igazolni. Amikor Mexi-kóvárosban orvosoknak a hipnózisról tartottam előadást,ezt a kezelési módot egy páciensen demonstráltuk. Azegyik hallgatóm, dr. R. negyven év körüli orvosnő bevallot-ta, hogy egész életében krónikus hasmenésben szenvedett,s ezidáig minden orvosi kezelés eredménytelen volt. Hip-nózisban kiderült, hogy betegségének oka abban a bélbe-tegségben rejlik, amelybe 18 hónapos korában majdnembelehalt. A szülei már lemondtak róla. Amikor felszólítot-ták dr. R.-t, hogy ezt az eseményt idézze fel újra pontosan,elmesélte, miként feküdt nagybetegen anyja karjában, ho-gyan sírtak a szülei, s hallotta, amint az orvos azt mondta:"Ezt nem fogja túlélni!" Ez a megállapítás spanyolul hang-zott el. Az ujjtechnika segítségével megkérdezték dr. R.-től, hogy az orvos ezen megjegyzése miatt ragaszkodik-e ahasmenés szimptómájához, amelyet betegsége leglényege-sebb részének tartott a gyermek, s a válasz igen volt. A kö-vetkező kérdés így hangzott: "Miután ezt belátta és tudja,

- 97 -hogy ennek a szimptómának a kivételével betegségébőlfelgyógyult, megszabadul ettől a szimptómától is?" Az ujj-technikával adott válasz megint igen volt. Amikor fél évmúlva ismét találkoztunk, dr. R. elmesélte nekem, hogy ezaz egyetlen kezelés megszabadította krónikus hasmenésé-től.Felmerül a kérdés: vajon egy 18 hónapos gyermek ho-gyan értheti meg, mit jelent az orvos megjegyzése? Elkép-zelhető, hogy a tudatalatti a beszédet már igen koránhangsorként regisztrálja, s miután az illető megtanul be-szélni, megérti a mondottak jelentését, és végrehajtja aszuggesztiót. Az a páciens, akit életének egy korábbi sza-kaszába visszavezetnek, és akkori élményeit újra átéli, be-számol róla, hogy hallja mindazt, amit körülötte beszél-nek. Lehetséges, hogy merő fantaziálásról van szó, s nehézvolna bizonyítani, vajon valóban elhangzottak-e azok amondatok, amelyeket az illető hallott. A doktornő eseté-ben - s még sok ehhez hasonló esetben - azonban nagyonvalószínű, hogy az akusztikus emlék tényleg igaz volt, hi-szen a szuggesztió megszüntetése a szimptóma megszűné-séhez vezetett.Egy krónikus köhögésben szenvedő középkorú hölgyesetében ugyanez a kijelentés - "Ezt nem fogja túlélni" -vezetett a betegség kialakulásához. A hölgy elmesélte,hogy amióta az eszét tudja, gyötri a köhögés, és már régenlemondott róla, hogy valaha is megszabadulhat tőle. Aztán

- 98 -arra gondolt, talán hipnózisban ki lehetne őt gyógyítanibelőle. Kiderült, hogy négyéves korában szamárköhögés-ben megbetegedett, komplikációk léptek fel, s az orvos aző szüleinek is azt mondta, hogy ebbe bele fog halni. Fel-gyógyult ugyan, de a köhögéstől nem akart szabadulni,mert hallotta az orvos megjegyzését.A szuggesztió meglehetősen komikus hatásáról számoltbe egy rendkívül vonzó fiatal hölgy. Kezelés közben hipnó-zisban tízéves korába vezettem vissza, amikor édesanyjaegy pálcával fenyegette meg, s azt kiabálta: "Ne merészeljmég egyszer nemet mondani! Higgy és ne mondj nemet!"S ahogy ezt mesélte, a fiatal hölgy hirtelen felült és megje-gyezte: "Mennyit szégyenkeztem! Mi mindent csináltam,csak azért, mert soha nem tudtam nemet mondani!"A sebészeknek és altatóorvosoknak fogalmuk sincs,hogy a tudatalatti akkor is hall, ha az illető személy alszikvagy eszméletlen állapotban, vagy éppen narkózisban van.Dr. David Cheek, valamint Dr. L. S. Wolfe anesztezioló-gus orvosi szaklapokban részletesen beszámolt erről. Ezt atényt könnyen be lehet bizonyítani azzal, hogy a páciensthipnózisban visszavezetjük a műtétjéhez: az orvosok leg-nagyobb meglepetésére mindent el fog mesélni, ami tör-tént vagy elhangzott operáció közben.Ilyenformán káros szuggesztiókat is felfoghat a tudat-alatti. Wolfe például állítja, hogy a műtőasztalon történőhalálesetek egy része az orvos ilyesfajta megjegyzésére ve-

- 99 -zethető vissza, mint: "Súlyos fekély, a betegnek semmi esé-lye."Azok a sebészek és altatóorvosok, akik ezzel tisztábanvannak, jól fel tudják használni ezt a jelenséget arra, hogya betegnek műtét alatt nyugtató szuggesztiókat adjanak,amivel a gyógyulást segítik, és megkímélik a pácienst a mű-tét utáni hányástól és sokkhatástól.Richard S. harmincéves fiatalembert már több mint egyéve eredménytelenül kezelt egy pszichoanalitikus, amikorhozzám fordult, abban a reményben, hogy néhány problé-máját meg tudom oldani. Egyik látogatása alkalmával el-mesélte, mennyire gyűlöli az apját."Nem értem, miért gyűlölöm - mesélte Richard. -Apám orvos, és mindig jó volt hozzám. Soha nem volt túlszigorú, csak akkor büntetett, amikor valóban meg is érde-meltem. Csodálom őt, ugyanakkor gyűlölöm is, és ez sú-lyos konfliktust okoz nekem."Kérdezéssel lokalizáltuk a gyűlöletet kiváltó eseményt.Richard hipnózisban újraélte mindazt, ami 18 éves korá-ban, mandulaműtétje közben történt. Éterrel altatták,öntudatlanul feküdt a műtőasztalon - mesélte -, amikorbejött az apja."Furcsa, eddig nem tudtam, hogy apám is ott volt, demost hallom a hangját, amint mond valamit rólam. Kisfattyúnak nevez, ezért gyűlölöm. Gyakran tűnődtem, vajonaz apám-e, vagy tényleg házasságon kívül született gyerek

- 100 -vagyok." Felszólították, hogy ismételje el szó szerint, amitaz apja mondott."Azt mondja: ŻTe kis fattyú, hiszen te csak egy kis nyo-morult fattyú vagy!® De nem nekem mondja, hanem a se-bésznek, dr. Jamisonnak, aki épp az imént szólt rá, hogynem maradhat a műtőben. Felszólítja, hogy hagyja el a mű-tőt, mire apa dühös lesz és ezt mondja neki. Pedig bará-tok.""Miután most már tudja, hogy az apja nem magát nevez-te fattyúnak, azt is tudja, hogy nincs miért gyűlölnie őt, ésnyugodtan a barátjának tekintheti?""Természetesen, hiszen ez mindent megmagyaráz! Nemrám mondta. Micsoda megkönnyebbülés, hogy tudom, mi-ért gyűlöltem!"Richard apja épp ebben az időben kereste fel a fiát, smegkérdezték tőle, emlékszik-e, mi történt a műtőben,ahol a fia manduláját távolították el. Az apa igazolta mind-azt, amit Richard elmondott, s elmesélte, mennyirebosszantotta, hogy a kollégája kiutasította őt a műtőből.Fia ellenszenve nem kerülte el a figyelmét, és bántotta is,ettől kezdve azonban nagy barátságban éltek.

Szervbeszéd

Ez rendkívül érdekes pszichológiai jelenség. A kellemet-lenségre számtalan kifejezésünk van, ám a tudatalatti az

- 101 -ilyen kifejezések mögött rejlő gondolatot valódi fizikai ál-lapottá változtathatja. Ha például azt mondjuk, hogy:"rosszul vagyok már a gondolatától is", "ezt már nem tu-dom lenyelni", "felfordul tőle a gyomrom", "fáraszt ez adolog", "megfájdul tőle a fejem" stb., akkor az említett pa-naszok valóvá válhatnak.H. úr üzletember, és úgy került hozzám, hogy örökösenkellemetlen ízt érzett a szájában, amire az orvosa nem ta-lált magyarázatot. Minthogy semmi nem ízlett neki, keve-set evett és erősen lefogyott.Egyik alkalommal elmesélte, hogy egy peres ügyben,ahol az alperes egy nagy vállalat vezetője volt, s mint ilyenH. úr egyik legjobb vevője, tanúként hallgatták ki. H. úrattól rettegett, hogy felteszik majd neki azt a kérdést,amelyet ha a valóságnak megfelelően válaszol meg, akkorazzal kimondja az ítéletet a vevője fölött, magát pedig ka-tasztrofális helyzetbe hozza, hiszen legfőbb bevételi forrá-sát veszíti el vele. Szerencséjére azt a bizonyos kérdéstnem tették fel.A történet végén még hozzáfűzte: "Nagyon rossz szájíz-zel hagytam ott a tárgyalótermet!" Alighogy kimondta, márrá is kérdezett: "A per óta érzem ezt a rossz ízt a számban,gondolja, hogy ettől van?" Feltételezése természetesen he-lyes volt, ehhez járult még bizonyos bűntudat is, hiszen tud-ta, hogy vevője olyan büntetendő cselekedetet hajtott vég-re, amely a vállalatnak 100000 dollárjába került. H. úr pol-

- 102 -gári kötelességének érezte, hogy erről a bíróságot tájékoz-tassa, ám önös érdekből fedezte a bűncselekményt.Elmagyaráztam neki, hogy az önbüntetésnek ezzel aformájával az egészségét veszélyezteti, aminek ártatlancsaládja is kárát látja, s felhívtam a figyelmét, hogy a csa-ládja iránti felelőssége fontosabb, mint a polgári köteles-sége. Ezeknek az érveknek, valamint a valódi okok megis-merésének köszönhetően a szimptóma hamarosan meg isszűnt.

Azonosulás

Jól tudják a szülők, hogy a gyerekek mindent utánoznak,igyekeznek olyanok lenni, mint a hozzájuk közel állók. Eza viselkedés normális esetben a szülők iránti szeretetenalapul, de előfordul, hogy éppen a gyűlölt-rettegett, min-denhatónak tűnő szülőt utánozza a gyerek. Ez a szülőmegszabja, hogy a gyerek mit tehet és mit nem, és büntetis, ezért aztán a gyerek szeretne olyan nagy, erős és hatal-mas lenni, mint ő. Más esetekben az utánzási vágyat azefféle kijelentések gyakori ismétlése ébreszti fel, mintpéldául: "Egészen olyan vagy, mint az apád."Ezt a viselkedésmódot azonosulásnak (identifikáció)hívjuk, ami nem más, mint dramatizálás. A gyermek igye-kezete, hogy minél jobban hasonlítson apjára vagy anyjáraoda vezethet, hogy neki is ugyanolyan jellemvonásai ala-

- 103 -kulnak ki, mint a szüleinek, sőt bizonyos esetekben szüleibetegségét is átveszi. Ha az anya például túlsúlyos, előfor-dulhat, hogy a vele azonosuló gyermek ugyancsak túlsú-lyos lesz. Gyakran nehéz eldönteni, vajon öröklésről van-eszó vagy azonosulásról. Kétségkívül minden ember azono-sul valakivel, és ezek a gyerekkori identifikációk a felnőtt-korban szokásokként rögzülnek.Felkeresett egyszer egy fogorvos, akinek folyton viszke-tett a füle, s bármilyen fülszakorvoshoz fordult, fizikai okátnem találták a problémájának. Arra gondolt, hátha pszi-chológiai háttere van ennek a viszketegségnek. A kezeléssorán feltettem neki a kérdést: volt-e valamelyik hozzá kö-zel álló személynek hasonló panasza?"ŕ igen - válaszolta -, anyámnak ugyanígy viszketett afüle, s ő is a kisujjával vakargatta, ahogy én. Idősebb korá-ban erre a fülére kissé nagyothallott, s azt hiszem, már azén hallásom is meggyengült."Azt is elmesélte, hogy nagyon ragaszkodott az anyjához.Elmagyaráztam neki az azonosulás jelenségét, és az ujj-technika segítségével megállapítottuk, hogy valóban ezvolt az oka a kellemetlen fülviszketésnek.

Önbüntetés (mazochizmus)

Nem vagyunk angyalok, és természetes, hogy időnkéntolyasmit teszünk, amit később megbánunk, vagy olyan

- 104 -gondolatok születnek meg bennünk, amelyek miatt szé-gyenkezünk. Ilyen esetben a tudatalatti arra a következ-tetésre juthat, hogy az adott cselekedet, illetve gondolatmiatt büntetés jár. Nagyon sok jel utal arra, hogy éppen alegkedvesebb, legbarátságosabb emberek hajlamosak abűntudatra és az önbüntetésre. Túlfejlett lelkiismerettelvannak megáldva, s a büntetés aztán bármi apró, jelen-téktelen dolog lehet.Gyakran a pszichopaták követik el a legsúlyosabb bűn-cselekményeket, s látszólag minden lelkiismeret-furdalásnélkül, míg más bűnözőknél erős bűntudat jelentkezhet.Kétségtelen, hogy sokukat csak azért lehet elkapni, mertöntudatlan kényszert éreznek arra, hogy elfogják és meg-büntessék őket, olyasmit tesznek hát, ami elárulja őket, ésletartóztatásukhoz vezet.A neurotikusok a mazochizmusra való hajlamot az ön-megsemmisítésig fokozhatják. Dr. Karl Menninger pszichiá-ter részletesen tárgyalja ezt a jelenséget Man Against Him-self című könyvében (Harcourt Brace, New York). Az ön-büntetés extrém formái időnként valóban öngyilkossághozvagy halálos pszichoszomatikus betegségekhez vezetnek.A mazochizmus gyakran játszik szerepet a pszichoszo-matikus betegségek kialakulásában, s ezek gyógyítása csakakkor lehetséges, ha a bűntudat okát kiderítjük. A kezeléscélja ilyen esetben az, hogy a tudatalattit meggyőzzük ar-

- 105 -ról, hogy nincs már szükség büntetésre. Sok esetben aziszákosságot éppen ilyen tudatalatti önpusztítási vágyokozza.E beteges fájdalomvágy következményeként az illetőtgyakran éri baleset, vagy gyakran kerül a sebész kése alá.Egy tapasztalt orvos nyomban mazochizmusra kezd gyana-kodni, ha azt látja a kórlapon, hogy a beteg több műtétenesett át. A lelki fájdalom utáni vágy nemritkán fájdalmaspszichoszomatikus betegségeket okozhat.Sokszor előfordul, hogy azzal keresi fel a fogorvosát apáciens, akinek több fogát kihúzták már, hogy újabb fogá-tól akar megszabadulni. Lehet, hogy ilyenkor az összesmaradék fogát ki akarja húzatni, még ha egészségesek is,csakhogy - mint állítja - végre nyugta legyen. Valójábanazonban fájdalmat akar érezni, s minden bizonnyal az őkórlapja is több műtétről árulkodna.Az egyik betegem - nevezzük őt Helennek, mert termé-szetesen senkit sem említünk a saját nevén - gyönyörű,harmincas éveiben járó, súlyosan mazochista hölgy volt,aki egy semmirekellőhöz ment férjhez, mert úgy hitte, job-bat nem érdemel. Teste tele volt sebekkel és kék-zöld fol-tokkal, és folyton fájt valamije, mert hol elesett, hol bever-te magát valamibe, hol valami más módon okozott kártmagában.Helen elmesélte, hogy gyerekkorában, ameddig csakvissza tud emlékezni, szadista anyja mindennap megverte,

- 106 -s ő anyjától való félelmében szófogadó, engedelmes kis-lány volt. Amikor 16 éves lett és veréssel már nem lehetettbüntetni, anyja más módot talált gyötrésére. Ezeknek az élményeknek a hatása alatt a kislányban ön-tudatlanul az a meggyőződés alakult ki, hogy ő szörnyengalád valaki lehet, ha az anyja így bánik vele. S miután eztaz önmagáról kialakított képet elfogadta, elkerülvén ott-honról, büntetni kezdte magát. A kislány tudatalattija ez-zel átvette a büntető szerepét.

élmények

Pszichoszomatikus betegségek és egyéb zavarok kialakulá-sánál gyakran játszanak szerepet különféle korábbi élmé-nyek. Bűntudatnak és szuggesztiónak ugyanaz a kiváltóoka, az elutasító gondolatok ugyancsak a múltban gyöke-reznek, s a pszichoterápia fontos része, hogy ezeket az epi-zódokat felszínre hozza.Különösen a traumatikus, sokkoló élmények játszanakfontos szerepet. Ilyen lehet például valamely szeretett lényhalála: Éppen mert ezek kellemetlen élmények, gyakranelfojtjuk őket. Az eredeti ok felderítésével megszabadítjukmagunkat annak hatásaitól.A dadogás is visszavezethető valamely traumatikus él-ményre, bár más okai is lehetnek. John B. húszas évei kö-zepén járt, és hároméves kora óta erősen dadogott. Hip-

- 107 -nózisban az ujjtechnika segítségével kiderült, hogy ekkorszörnyű élményben volt része, korábban folyékonyan be-szélt.Jonh rajongva szerette a szomszédék kutyáját, gyakraneljátszott vele. Egy nap tűz ütött ki a szomszédék házában,szirénázva érkeztek a tűzoltók. Összeszaladt a környék,nagy volt a felfordulás. Édesanyja Johnt is kivitte a ház elé,hogy nézze, amint elborítja a tűz a házat. Miközben ott né-zelődtek, a kiskutya felugrott az egyik ablakpárkányra,ahonnan jól lehetett őt látni. Rászakadt az égő függöny éslángot kapott a kutyus bundája is. Ott a szemük láttáraégett el elevenen. John szívszaggatóan felsikoltott, zoko-gásban tört ki, s attól kezdve dadogott. Miután a traumaáltal kiváltott izgalmi állapotot újra átélte és tudatosította,enyhült a szenvedése, és hamarosan újra folyékonyan be-szélt.A legtöbb dadogónak, aki sajátos módon kiváló hipno-tikus alany is, az a tapasztalata, hogy hipnózisban kifogás-talanul beszél, ám felébredvén újra dadogni kezd.Az öngyógyításnál vizsgáljuk meg alaposan a fent emlí-tett hétféle okot. Ideomotorikus válaszok segítségével meg-tudhatjuk, éppen melyekjátszanak szerepet és melyeket le-het biztonsággal kizárni. Ez a hét kulcs megnyitja ön előttaz egészség és a boldogság kapuját.

ÖSSZEFOGLALµS

- 108 -

Ebben a fejezetben a pszichoszomatikus betegségek és egyéb pszichés zavarok okairól a Freud és Pavlov által felállított elmé- leteket tárgyaltuk. Mindkét elmélet bizonyos értelemben helyt- álló, és az említett betegségek kezelésénél jó, ha együttesen alkalmazzuk őket. Megtanultuk, hogyan alkalmazhatjuk a szug gesztiót a terápiában, s megbizonyosodhattunk afelől, hogy va lamely szimptóma szuggesztióval történő eltávolítása semmi veszéllyel nem jár. Gondolja át még egyszer, mi az a hét kulcs, amely önt szenve déseitől megszabadítja. Ezek azok a rejtett okok, amelyek az ideomotorikus kérdezés technikájával lokalizálhatóak és felszín re hozhatóak. Mihelyt ön tudatosítja magában az okokat, hama

- 109 - rosan megszűnnek a panaszai. Lehetséges, hogy csak egy faktor játszik szerepet a betegség kialakulásában, de előfordulhat, hogy egyszerre több, sőt akár mind a hét is oka lehet valamely szimp tómának. A hét kulcs a következő: belső konfliktus, motiváció, valamely szuggesztió hatása, szervbeszéd, azonosulás, önbüntetés, vala- mint a korábbi élmények hatása. Az öngyógyításnál ki kell de- ríteni, hogy ezek közül éppen melyikről van szó.* * *

7. FEJEZETBeteg lélek, beteg test

Az érzelmi zavaroknak különféle megnyilvánulási formáiklehetnek, s nem könnyű megállapítani, miért éppen azadott formában jelentkeznek. Szinte mindenkinek vannak

- 110 -olyan jellemvonásai és gondolkodásmódbeli szokásai, me-lyek alkalmanként kifejezetten károsak. Senki nem valljabe szívesen magának, hogy neurotikus, de valamennyienfel tudjuk mutatni a neurotikus tünetek egyikét-másikát.Ez egyszerűen része az emberi természetnek, nincs ember,aki tökéletesen kiegyensúlyozott lenne, akinek soha ne lettvolna semmiféle pszichoszomatikus betegsége. Még a nát-hának is lehet pszichés alapja, miként sok balesetben isfontos szerepet játszik a tudatalatti. Még egy egyszerű ígé-ret motivációja is lehet tudatalatti.A legsúlyosabb lelki betegség a pszichózis, de még aneurózis is ölthet olyan súlyos formát, hogy a páciensképtelen normális életet élni. Könyvünkben nem foglal-kozunk sem a pszichózissal, sem pedig a súlyos neuroti-kus esetekkel, mert ezek gyógyításához pszichotera-peutára van szükség.

Amikor az öngyógyítást nem javasoljuk

Az öngyógyítást bizonyos esetekben nem javasoljuk, báráltalában teljesen veszélytelenül alkalmazható, és jó ered-ményeket lehet elérni vele. Az elmebeteget azonban min-denképpen pszichiáternek kell kezelnie, esetleg intézet-ben, bár ez a betegség súlyosságától függ. Lehet, hogy azillető nincs is tudatában annak, milyen állapotban van, márcsak ezért sem valószínű, hogy kezelni tudja magát. Sokan

- 111 -vannak, akik erős érzelmi felindultság állapotában úgygondolják, hogy az őrület határán állnak, holott valójábanigen messze vannak tőle. Ha valaki erősen ingerlékenyjobb, ha nem próbálkozik öngyógyítással.Az olyan súlyos neurózis esetében sem lehet sikeres azöngyógyítás, amely a pácienst képtelenné teszi a normáliséletvitelre. A gyógyítás eredményessége attól függ, milyensúlyos a betegség. A neurózis egyik formája az ideg-összeroppanás, melynek kezelését feltétlenül terapeutára kelbízni. Ha ön erősen szorongásos vagy gyakran annyiradepressziós, hogy már az öngyilkosság gondolatával játszik, feltétlenül forduljon szakemberhez. A szexuális zavarok extrém formái, mint például a homoszexualitás, alighakezelhetők pszichoterapeuta értő segítsége nélkül.A valódi neurózisnak különféle megjelenési formái van-nak: szorongás (alighanem ez a legelterjedtebb forma), fó-bia, rögeszme, kényszergondolat és -cselekvés, hisztéria,szélsőséges személyiségzavar. Néha elég nehéz megállapí-tani, vajon kifejlett neurózisról vagy csak neurotikus vo-násról van-e szó. Enyhe fóbiák gyakran "konverziós szimp-tómaként" jelentkeznek, s mint ilyenek, a hisztériáhozsoroltatnak, ha azonban súlyos az állapot, neuróziskéntkezelik őket. Időnként az alkoholizmust, a kábítószer-füg-gőséget és a szexuális zavarok egy részét is a neurózishozsorolják.Az öngyógyítás akkor a legegyszerűbb és legeredménye-

- 112 -sebb, ha lelki beállítottságunkon, jellemvonásainkon vagygondolkodásmódunkon kell változtatnunk. Ezek ugyanpszichoszomatikus betegségek kialakulásához vezethet-nek, kijavításuk megkönnyebbülést, gyógyulást hozhat.Az öngyógyítás, hacsak nem a fent említett esetekbenalkalmazzuk, szinte teljesen veszélytelen. Néha nem árt azóvatosság, ám az egyszerű elővigyázatossági rendszabá-lyok betartásával - erről a későbbiekben még bővebbenlesz szó - minden baj elkerülhető.

test és fáradtság

Bizonyos érzelmek és gondolkodásmódok az emocionáliszavarok minden formájánál megjelennek. Ilyen például aszorongás, amelyet úgy lehetne jellemezni, mint mindenkonkrét ok nélküli félelmet és a fáradtságérzetet. A leg-több pszichés zavarokkal küszködő ember fáradtságról ésgyengeségről panaszkodik: reggel fáradtan ébred, pedigvégigaludta az éjszakát. Valójában kétféle fáradtság van: afizikai megerőltetés következtében fellépő, valamint a lel-ki fáradtság, melynek okát ugyan még nem vizsgálták megelég alaposan, ám az általános nézet szerint a túlterheltségés a megoldatlan problémák válthatják ki.

Negativizmus

- 113 -A lelki zavarok és neurotikus tünetek szoros összefüggés-ben állnak a negatív lelki beállítottsággal, melyben a "tu-dom" helyett örökké a "nem tudom" áll. Ez valójában any-nyit jelent, hogy "nem akarom". A reménytelenség és atehetetlenség érzése lesz úrrá a páciensen. Azzal, hogy azélettől a legrosszabbakat várja, nagy valószínűséggel elő ishívja a kellemetlenségeket, hiszen ebben az esetben egy-fajta negatív szuggesztióról van szó, és a tudatalatti az il-lető számára keserves következményekkel járó viselkedés-módot fog szorgalmazni.

Kisebbrendűségi érzés

Szinte nincs ember, akinél ne lenne tetten érhető a ki-sebbrendűségi érzés és a bizonytalanság. Előfordulhat,hogy az arrogáns és látszólag szerfelett magabiztos emberviselkedése sem más, mint a kisebbrendűségi érzések lep-lezésére tett, nem tudatos kísérlet. Hasonló ez a vereke-dős gyerek esetéhez, aki ezzel csupán gyávaságát akarjaleplezni.A gazdag emberek nagy részében annyira elhatalmaso-dott a bizonytalanságérzet, hogy egész életükben csak avagyonfelhalmozásra tudtak koncentrálni. Egymillió dol-lár éppen elég anyagi biztonságot nyújtana bárkinek, még-is újabb és újabb milliók megszerzésére törekszenek. Min-den bizonnyal valamennyi milliárdos jól fejlett bizonyta-

- 114 -lanságérzettel rendelkezik, amely arra készteti őt, hogyvagyonát tovább gyarapítsa. Az érzelmi zavarokban szenvedők nehezen tudnak kon-centrálni, olvasás vagy tanulás közben gondolataik ide-odaugrálnak, és soha nem tudják magukat teljesen annakszentelni, amit éppen csinálnak. Ennek a nagyfokú kon- centrációhiánynak azonban az a sajnálatos következmé-nye, hogy az illető személy az olvasottakat nem tudja töké-letesen befogadni, és később nem tudja emlékezetébeidézni. Mindez megnehezíti a tanulást, és csökkenti amunkaképességet.A bizonytalanság másik tüneteként az illető személyutálja, ha döntenie kell. Attól tartván, hogy helytelenül ha-tároz, megpróbálja elodázni a döntést. Belejátszik ebbe asikertelenségtől való félelem is. Ha semmire nem vállalko-zom, nem is tudok felsülni. Csakhogy erőfeszítés nélkül si-ker sem születik. A "megpróbálom" szóban már benne vana sikertelenség lehetősége is. Ha azt mondom: "Megpró-bálom megcsinálni", akkor felsejlik a gondolat, hogy eset-leg nem járok sikerrel.

Éretlenség

Ez az ugyancsak gyakori jelenség számtalan neurotikusviselkedésmód és gondolkodási szokás előidézője. Azéretlen ember nem tud felnőtt módon szembenézni a

- 115 -problémákkal. Igaz, bizonyos mértékben valamennyienéretlenek vagyunk, tehát ezen a területen is az éretlenségmértéke határozza meg, hogy normális avagy abnormálisesetről van-e szó.Az érzelmi zavarokkal küszködő vagy gyakori pszicho-szomatikus betegségekben szenvedő személyek előbb-utóbb valószínűleg erősen énközpontúvá válnak. Gondo-lataik folyton az állapotuk körül forognak, és kizárólagcsak magukkal foglalkoznak. Természetes, hogy bizonyosmértékig minden ember fontos önmaga számára, ám azilyen beteges formában az illető már csak csupa nagybetű-vel írt ÉN. Ez azonban nem azt jelenti, hogy egoista, mertha közben véletlenül másra is tud gondolni, még akárnagyvonalú tettekre is ragadtathatja magát. µltalábanazonban leginkább önmagával foglalkozik.A 142. oldalon talál egy egyenleget, amelyben aktívum-nak vagy passzívumnak számító jellemvonások szerepel-nek. Az öngyógyítás fontos része, hogy a passzívumot ak-tívummá alakítsa. Ha összeveti őket egymással és látja,hogy jó tulajdonságai és képességei többségben vannak,jobb véleményt fog kialakítani önmagáról, és le fogja győz-ni kisebbrendűségi érzéseit.

Pszichoszomatikus betegségek

Ezeknél a betegségeknél az öngyógyítás sikere a páciens

- 116 -személyiségétől és betegsége súlyosságától függ. A gyógy-szerek könnyíthetnek az illető állapotán, és általában ja-vallott az orvosi kezelés akkor is, ha ezzel egyidejűleg azöngyógyítás módszerét is alkalmazza. Ha pszichológushozvagy pszichiáterhez jár kezelésre, csak akkor folyamodjékaz öngyógyításhoz, ha az illető kezelőorvos ebbe beleegye-zik.Voltaképpen milyen is a pszichoszomatikus betegség?Dr. A. J. Winter Selbstüberwindung von Krankheit undAngst (A betegség és a félelem önerőből való legyőzése,Ariston Verlag, Genf) című könyvében remek definíciótad:Azokat a betegségeket nevezzük pszichoszomatikusok-nak, melyek a következő ismérvekkel rendelkeznek:Nem annyira organikus, mint inkább funkcionális zavar-ról van szó, bár a későbbiekben organikus elváltozások isjelentkezhetnek.Inadekvát inger váltja ki a zavart.A reakciónak semmi köze az ingerhez.Valamely korábbi, többnyire fájdalmas élmény az alap-ja.Kötött gondolatkapcsolaton alapul - egy bizonyos ingercsaknem mindig ugyanazt a reakciót váltja ki.Az időbeli és testi jelen tudatossága hiányzik. A páciensmintha egy korábbi élmény miatt figyelmen kívül hagyná ajelenlegi szituációt.

- 117 -Az ilyen betegségeket alighanem problematikus helyzetekés szavak keltik életre, nem pedig valódi sérülések.Sokan tisztában vagyunk vele, hogy a betegségeknek le-hetnek lelki okai, mégis szívesebben hisszük, hogy ez csakmásokra vonatkozik, ránk nem. Ha azt mondja nekünk azorvos, hogy betegségünk pszichoszomatikus természetű,mindaddig elfogadhatatlannak tartjuk ezt a gondolatot,míg egy másik orvos meg nem erősíti. Sajnos azok az orvo-sok, akik nem jártasak a pszichoszomatikában (a test-lélekkapcsolat tudományában), az ilyen betegeket nem tudjákeredményesen kezelni, s azzal a megjegyzéssel bocsátjákel, hogy: "Az egészet csak beképzeli magának." A betegség pszichés alapú ugyan, de szó sincs beképzelésről, a fáj-dalom éppoly keserves lehet, mint bármely organikus be-tegségnél.A hozzám küldött betegek gyakran csodálkoznak: "Nemtudom, miért javasolta dr. Schmid, hogy forduljak önhöz,hiszen ön pszichológus, az én fejfájásom (vagy asztmám,vagy egyéb panaszom) pedig fizikai állapot."Elmagyarázom neki, miként hatnak ránk az érzéseink ésa tudatalattink, s az ingamódszer használatának jelentősé-gére is kitérek. Ezután felteszem a következő kérdést:"Van-e valamilyen emocionális vagy pszichológiai oka azön fejfájásának?" Ha valóban pszichoszomatikus jelen-ségről van szó, az inga válasza kivétel nélkül igenlő lesz, sez meggyőzi a pácienst, hiszen nem én mondtam neki, ha-

- 118 -nem ő - az ő tudatalattija mondta nekem. Amint ezzel agondolattal megbarátkozott, már meg is tette az első lé-pést a gyógyulás felé.Minthogy az olvasók nagy része nem ismeri az orvosokáltal pszichoszomatikusnak tartott betegségeket, felsoro-lunk közülük néhányat. Ha az összeset fel akarnánk so-rolni, egy teljes orvosi szótárt kellene kiadnunk. Bizonyoseseteknél, mint például az allergia vagy az arthritis, csu-pán korlátozott ismeretekkel rendelkezünk, s így tisztaképet nem tudunk alkotni magunknak. Ezeknek organi-kus okai is lehetségesek, általában azonban lélektani ere-detűek.A következő betegségeket általában pszichoszomatikus-nak tartják:Légutak: allergia, melléküreg-gyulladás, szénanátha, kö-zönséges nátha, bronchitis, asztma, emfizéma (tüdőtágu-lat), tüdőtuberkulózis.Bőr: ekcéma, csalánkíütés és sok más bőrpanasz, ame-lyeket allergiának is szoktak nevezni.Emésztés: hízás, szorulás, vastagbélgyulladás, hasmenés,gyomorfekély, hányás, gyomorpanaszok, étvágytalanság,aranyér, epehólyag-gyulladás.Érrendszer: magas vérnyomás, szívbetegségek, hirtelenideges szívdobogás, Reynaud-kór (a szövetek rossz vérel-látása, (különösen a végtagokon), Buerger-kór (a kis arté-riák fokozatosan terjedő elzáródása, (főképp a lábon és a

- 119 -lábfejen).Húgyvezeték: ágybavizelés, ideges vizelési inger, poszt-operatív vizeletelzáródás és hasonlók.Idegrendszer és mirigyek: tic, trigeminus neuralgia, mig-rén, kábítószer-függőség, alkoholizmus, az epilepszia né-mely formája, Parkinson-kór, szklerózis multiplex,miaszténia (izomgyengeség), cukorbetegség, golyva,hipoglikémia (a vér cukortartalmának drasztikus csökke-nése).Nemi szervek: férfiaknál - impotencia, korai magömlés,sterilitás. Nőknél - menstruációs zavarok, görcsök, termé-ketlenség, frigiditás, fehér folyás, hüvelygyulladás, dys-pareunia (közösülés alatti fájdalom).A túlterheltség és az idegfeszültség oly mértékben csök-kentheti a szervezet ellenálló képességét, hogy mindenfé-le fertőzéssel szemben védtelenné válik, ilyen értelembentehát minden betegség pszichés alapúnak tekinthető.

ÖSSZEFOGLALµS

Nem foglalkoztunk a nagyon komoly pszichés betegségekkel, aneurózisokkal és az elmebetegségekkel, mert ilyen eseteknél ke-vés sikerrel alkalmazható az öngyógyítás, a páciens vagy pszichi-

- 120 -áter, vagy pszichológus segítségére szorul.Egyvalamit nem árt alaposan megfontolni: aki tudatában vanerős érzelmi indulatainak és tudja, hogy bizonyos cselekedeteikényszeresek és értelmetlenek, felteheti magának a kérdést: ál-lapota vajon nem pszichotikus-e, más szóval nem elmebeteg-e?Az ettől való félelem még nagyobb méretű szorongást és mégnagyobb indulatokat válthat ki. Nagy valószínűséggel aggodalmaindokolatlan, bár akad egy-két elmebeteg, aki tudatában van ál-lapotának. Ha valakinek ez komoly problémát okoz, okvetlenülforduljon pszichiáterhez.Szorongás, fáradtságérzet, negativizmus, kisebbrendűség-ér-zet, aggodalom, koncentrációképtelenség, döntésképtelenség,éretlenség és énközpontúság - ezek az érzelmi zavarok legálta-lánosabb tünetei. Neurotikus szimptómákról van szó, nem pedig

- 121 -kifejlett neurózisról, de ezek felléphetnek a valódi neurózis kí-sérőjelenségeiként is. Vannak természetesen egyéb neurotikusvonások is, amelyekre más összefüggésben még kitérünk.Felsoroltuk a legáltalánosabb pszichoszomatikus betegsége-ket. Hasznára válnak ezek az ismeretek, ha valamelyik tünetbena sajátjára ismert. Szükséges lehet az orvosi kezelés, de nem árt,ha pszichológustól is tanácsot kér.* * *

8. FEJEZETA pozitív gondolkodás és az egészségesellazulás jelentősége

Szinte minden ember viselkedés- és gondolkodásmódjánakad valami javítanivaló, bizonyára az önén is. Mostaniszokásai bizonyos érzelmek, feltételes reflexek, valamintneveltetése következményeként alakultak ki. A most kö-vetkező fejezetben tárgyalt esetek egy része talán nem vo-natkozik önre, mások viszont nagy valószínűséggel igen.Az ismertetett módszerek segítségével minden kijavítható,s ön boldogabb és sikeresebb lehet.

- 122 -Negatív-e az ön gondolkodásmódja?A kiegyensúlyozott emberek általában hajlamosak a pozi-tív gondolkodásra, és pontos képet alkotnak önmagukról.Azzal is tisztában vannak, mely képességek hiányoznak be-lőlük, és olyan célokat tűznek maguk elé, melyek elérésé-hez elegendő tehetséggel rendelkeznek. Még ha híjávalvolnának is valamely képességnek, ettől nem keserednekel. Optimisták, célokat tűznek maguk elé, és hisznek ab-ban, hogy el is érik. µltalában sikerül is nekik. A pozitívgondolkodásnak köszönhetően tudatalattijuk olyan csele-kedetekre és teljesítményekre ösztönzi őket, amelyekmegfelelő sikereket és jó egészséget garantálnak. Ha nemúgy mennek a dolgok, ahögy elképzelték, nem izgatják felmagukat, neurotikus tüneteik szinte egyáltalán nincsenek.A negatív gondolkodásnak épp ellenkező hatása van:elégedetlenséget, szorongást, gondokat, csalódottságot ésgyűlölködést szül. Ezeket az indulatokat belső konfliktu-sok váltják ki, ezért a negatív gondolkodású egyén hajla-mosabb a pszichés megbetegedésekre. Nem szívesen nézszembe a valósággal, nem mer célokat tűzni maga elé,mert nem hisz a sikerben, ezért aztán alig is ér el sikere-ket. Kisebbrendűségi érzése súlyos koloncként akadályoz-za az előrejutásban. A tudatalattija által irányított viselke-désmódja valószínűleg minden próbálkozását kudarcbafullasztja.Számos könyv foglalkozik a pozitív gondolkodás jelen-

- 123 -tőségével. A mélyen vallásos embereknek dr. Joseph Mur-phy Tudatalattid csodálatos hatalma című (magyarul ismegjelent) könyvét ajánlom, amelyben a szerző azt vallja,hogy imádsággal és az isteni segítségbe vetett szilárd hittela kívánt cél elérhető. Más könyvek is alapvető fontosságú-nak tartják a meggyőződést.U. S. Andersen metafizikai módszert ajánl, amely né-hány keleti filozófiával mutat rokonságot (The Secret ofSecrets, Nelson, New York). Az általajavasolt utak és mó-dok hasznunkra lehetnek.Napoleon Hill szakszerű, közérthető stílusban megírtműveiből ("Hogyan érjünk el sikereket a pozitív gondolko-dás segítségével" vagy "Tűnődj el és légy gazdag" - sajnosezek magyarul nem jelentek meg) megtudhatjuk, mikéntlehet rávenni a tudatalattinkat arra, hogy céljaink elérésé-re nógasson bennünket. Az általa javasolt módszerekrendkívül praktikusak és sikert ígérőek, akárcsak a többiszerző által ajánlott technikák. Minthogy annyi sok könyvfoglalkozik a pozitív gondolkodással és azokkal az eljárá-sokkal, amelyekkel elsajátítható, ezért itt nem térnék ki rábővebben. Mindenki számára hasznos lehet, ha ezek közülbármelyiket is elolvassa, és a benne javasolt úton elindul.A pozitív gondolkodás titka a szilárd hit. Bár kétségkí-vül nem lehetetlen, de nem is egyszerű megváltoztatni anegatív gondolkodásmódot. Senkitől sem várható el, hogyminden pillanatban pozitívan gondolkodjék, ám magát ezt

- 124 -a gondolkodásmódot el lehet sajátítani. Nem varázs-vesszőről van szó, amely egy csapásra megszabadít ben-nünket minden problémánktól; szilárd elhatározás, türe-lem és sok gyakorlás kell hozzá. Előfordulhat, hogy csakhosszabb idő múlva jelentkeznek az első eredmények, s acsüggedés csak lassítja a folyamatot.A pozitív gondolkodás nagy segítséget jelent, ha az em-ber jellemvonásain vagy lelki beállítottságán akar változ-tatni, ha sikerre és boldogságra vagy fájdalmai enyhülésé-re vágyik. Minden orvos tudja, hogy a betegség ki-menetelét illetően döntő fontosságú a páciens lelki beállí-tottsága. Amennyiben a beteg pesszimista, és már mindenreményt feladott, hogy valaha is meggyógyuljon, vagy sem-mi élni akarás sincs benne, akkor nagy valószínűséggelmeg is fog halni. Az a súlyos beteg viszont, akiben erős azélni akarás és hisz a gyógyulásában, valószínűleg meg is foggyógyulni.

A félelem hatásmechanizmusa

A pesszimizmus esetében feltételes reflexszel van dolgunk.Szorongásaink korábbi környezeti befolyások eredménye-ként alakultak ki, s a negatív gondolkodásnak ebben nagyszerepe volt. Olyan érzelmi indulatokról van szó, mint a fé-lelem, az aggodalmaskodás, a csalódottság, az ellenséges-

- 125 -ség és a bűntudat - s valamennyinek kísérőtünete az ideg-feszültség.Azt tudjuk, ha valamely tárgytól vagy helyzettől félünk,s talán meg is tudjuk mondani, hogy miért, ám a fóbiák(beteges félelmek) okai többnyire ismeretlenek. A legel-terjedtebb félelem a halálfélelem, amely gyakran még amélyen vallásos embereket is meggyötri, akik pedig hisz-nek a halál utáni életben. Ez talán azzal magyarázható,hogy némely vallás a kelleténél erősebben hangsúlyozza apoklot és a tisztítótüzet, megfélemlítéssel akarván az em-bereket jó útra téríteni.A halálfélelem kialakulásában a környezet is szerepetjátszhat, például valamely szeretett lény fájdalmas elvesz-tése folytán. Az esetek többségében nem is annyira magá-tól a haláltól félünk, mint inkább a fájdalmaktól, amelyekaz elmúlással járhatnak.A betegségtől való félelem kialakulásában is bizonyosmértékben szerepet játszik a környezet. Életünk soránvagy magunk is átesünk különféle gyermekbetegségeken,vagy szemlélői leszünk másokéinak, márpedig senki sembetegeskedik szívesen, legalábbis tudatosan nem. Félel-münk a betegségtől vonatkozhat mind a saját, mind pedigmások betegségére, s hogy milyen sokakat érint ez a féle-lem, arra bizonyíték a betegségmegelőzéshez felhasznált,milliós értékű gyógyszer- vagy gyógykúra.Igen nagy tömegeket érint és teljesen természetes az

- 126 -anyagi összeomlástól való félelem. Nem könnyű előterem-teni a mindennapi megélhetéshez szükséges pénzt, valódianyagi biztonságot pedig különösen nehéz elérni, s ha nemsikerül, állandósul a félelem és a szorongás.Bizonytalanságot nemcsak a pénzhiány okozhat, hanemaz emberi kapcsolatok alakulása is. Az egyik legerősebbtudatalatti késztetésünk embertársaink szeretetének meg-nyerése. Ha valakinek gyerekkorában sok visszautasítás- ban volt része, ez a szeretetigény egyre erősebb lesz, s akárneurotikus tüneteket is okozhat. A pesszimista eleve aztvárja, hogy megvetik, lenézik, s az ettől való erős félelmemiatt képtelenné válhat arra, hogy szeretetet adjon vagyelfogadjon, hiszen eleve biztos benne, hogy a végén úgyiső húzza a rövidebbet.A szorongás a félelem különleges, felettébb kellemetlenmegjelenési formája. Többnyire arról a bizonytalan érzés-ről van szó, hogy hamarosan valami nemkívánatos dologfog történni velünk. Minthogy ennek a félelemnek az okaa tudatalattiban rejtőzik, a szorongásos ember rendszerintnincs is tisztában vele. A neurózis egyik legelterjedtebbformáját szorongásos neurózisnak nevezik, amely súlyo-sabb esetben rohamszerű, páni félelemként jelentkezhet.Ha a szorongásnak nincs felismerhető oka, akkor "feltéte-les szorongásnak" nevezzük. Abból a félelemből táplálko-zik, hogy valami megnevezhetetlen szörnyűség fog történ-ni, s ez Damoklész kardjaként lebeg az ember felett. Min-

- 127 -den sikertelenség és minden kellemetlen élmény alátá-masztja ezt a félelmet és megerősíti azt a meggyőződést,hogy még több sorscsapás várható. A bajvárásnak ez a for-mája feltételes reflexként alakul ki. A kiegyensúlyozottemberek a sikertelenséget nem veszik túl komolyan, meg-rántják a vállukat, és végzik tovább a dolgukat, még hanincsenek is elragadtatva tőle.A szorongásos beteg azonban képtelen szabadulni félel-meitől, meg van győződve róla, hogy teljesen tehetetlenvelük szemben, ennek következtében reménytelenség leszúrrá rajta, ami pedig csak növeli szorongását, ideges fe-szültsége krónikussá válik. Ha képzelt balsorsát maga mö-gött hagyhatná, hamarosan félelmeitől is megszabadulna,ám amíg ez nem sikerül neki, a szorongásos állapot továbbtart.

Ellenségeskedés és harag

Ezek rokon érzések, s ha nem túlzottak vagy nem tartanaktúl sokáig, teljesen helyénvalóak. Nem volnánk emberek,ha időnként nem haragudnánk akár magunkra, akár asorsra. Indulatainkon azonban tudnunk kell uralkodni.Nem csaphatunk mindig oda, ha valakire dühösek va-gyunk, mert ezzel elég sok kellemetlenséget okoznánk ma-gunknak - különösen ha az illető erősebb nálunk.Sokan rossznak tartják ezeket az indulatokat, s erős

- 128 -bűntudat alakul ki bennük, ha meglétüket önmagukban isfelfedezik. Ez a bűntudat aztán tudatalatti önbüntetésikényszert alakíthat ki. Minthogy az érintett személyek el-ítélik ezeket az indulatokat, megjelenésük pillanatábannyomban el is fojtják őket. Az elfojtásnak lehet más oka is:az illető fél, hogy haragjában elveszti önuralmát, s ennekbeláthatatlan következményei lesznek. A bűntudat és azelfojtás tehát szövetségre lép, és ez olyan kellemetlen je-lenségek előidézője lehet, mint például a migrén vagyegyéb fájdalmas tünetek.Ha azonban a haragot és a gyűlöletet valamely ingerrEadott teljesen természetes érzelmi reakcióként fogjuk fel,nincs is szükség az elfojtásra. Ha az ember elraktározza azindulatait, azzal még nem vezette le, az indulat továbbra ismegmarad és a tudatalattiban fortyog. Legjobb, ha ezeketaz indulatokat tudomásul vesszük, és valamilyen elfogad-ható módon levezetjük. Túlságosan gyakran vetítjük ki el-fojtott gyűlöletünket valaki másra, aki többnyire teljesenártatlan. A gyűlölet ingerültséggé változik, ami pokollá te-heti a közvetlen környezet életét.Ha már egyszer úrrá lett valaki a haragján, akkor akárannak okairól is tud beszélni, mégpedig vita, veszekedés,ellenségeskedés nélkül. Ha nyugodtan végig tudja gondol-ni, mi váltotta ki a gyűlöletet, már semlegesítette is az in-dulatot.Ezeknek az érzéseknek a levezetésére a testmozgás is

- 129 -segítséget ad. Micsoda megkönnyebbülést jelent ilyenkorpéldául keményen megütni a teniszlabdát!Amikor ilyesféle sportot űzünk, többnyire valamely lá-tens gyűlölet- vagy haragérzetet győzünk le, és milyennagyszerűen érezzük utána magunkat! A legkülönfélébbtestmozgások, legyen az favágás, kerti munka, gimnasztikavagy bármi, alkalmasak arra, hogy a látens vagy hirtelenfellobbanó haragot levezessék. A focirajongó rejtett gyűlö-letétől szabadul meg, amikor azt ordítja, hogy: "Le a bíró-val!", vagy valamelyik játékost átkozza.Pszichológiai törvény, hogy az erősebb indulat kioltja agyengébbet. Ekképpen lehetséges, hogy a harag legyűrhe-ti a félelmet, s akit felbosszantottak, nekiesik annak, aki őtmegijesztette. µm ha a félelem nagyobb, mint a harag, ak-kor az illető visszavonul és nem támad. Egyébként egyál-talán nem könnyű olyan érzést felkelteni, amely felülmúl-ja a dühöt. Az egyéb ellenséges érzéseket könnyebb le-rázni, mert azok nem járnak együtt olyan erős indulattal,mint a harag. µm ha mondjuk egy férfi dühös a feleségé-re, de képes uralkodni a haragján, s gyalázkodás helyettmosolyogva megöleli és megcsókolja az asszonyt, akkor adühe is nyomban elpárolog. Ögy van ez a nőnél is - feltéve,ha nem legyőzhetetlenül erőteljes a harag.Az alábbi technika segítségével úrrá lehet dühödt indu-latain. Mindenekelőtt gondoljon arra: "Na és akkor mivan? Az egésznek semmi jelentősége!" Egy kis gyakorlás-

- 130 -sal ezek a gondolatok megülnek a tudatalattiban, az indu-latok elcsitulnak, s nem okoznak kárt. Ha ön megbántvaérzi magát, csalódott vagy valami kihozta a sodrából, jóhasznára lesznek ezek a mondatok elvesztett egyensúlyavisszaszerzésében. Minden le fog peregni magáról, s nemfogja nyugtalanítani semmi. Jó hasznát veszi ennek a mód-szernek, valahányszor felingerlik, de alkalmazását termé-szetesen nem szabad túlzásba vinni, mert könnyen közö-nyössé válhat az ember.

Csalódás

Az élet számolatlanul nyújtja a csalódásokat, különbözőváltozatait a szülői tiltásoknak köszönhetően már gyerek-korban megtapasztalhatjuk. A "nem teheted, nem szabad"s más efféle tiltásokkal már zsenge gyermekéveinkben ta-lálkozunk. A társadalom felől érkező "Nem szabad!"-nakaz emberi "Akarom!" feszűl. A szűlői és társadalmi tiltá-sok szükségesek ugyan, de meghiúsítják elképzeléseinket,és meghasonláshoz vezetnek.A későbbiekben is előfordul, hogy vágyainkat nem tud-juk megvalósítani, ami újabb csalódásokat okoz. Ezek ter-mészetes és normális érzések, veszélyessé csak akkor vál-nak, ha állandósulnak. A "na és akkor mi van?" típusúmondatok igen alkalmasak arra, hogy csalódottságunkatlevezessük, és megbékéljünk a helyzettel. Akik célokat

- 131 -tűznek maguk elé, és hozzászoktak, hogy többnyire el isérik őket, kevésbé rendülnek meg egy-egy sikertelenség-től. A folyamatos sikertelenség azonban krónikus csaló-dottságot okozhat.Ha alapvető életszükségleteinket ki tudjuk elégíteni, ésez nagyjából megelégedéssel tölt el bennünket, akkorkönnyebben el tudjuk viselni a csalódásokat. Szükségünkvan arra, hogy szeressenek, hogy szerető család vegyen kö-rül bennünket, s hogy mi is szerethessünk. Önbecsülésrevan szükségünk, arra, hogy megfelelő nézőpontból szem-lélhessük magunkat, ahonnan megnyugtató képet muta-tunk. A sikerhez elengedhetetlenül szükséges bizonyosmértékű önbizalom és önállóság. Célokat kell kitűznünkmagunk elé, legyenek azok akár személyesek, akár gazda-ságiak, s ha e téren sikereket érünk el, nem szenved csor-bát sem a szellemi, sem a testi egészség.

Bűntudat

Mindenkinek megvannak a maga hibái és gyengéi, s egé-szen soha nem tudunk megfelelni saját ideálunknak. Sen-ki sem tökéletes, mindegyikünkben ott lakik még az ős-ember, s ott vannak a társadalmi tabuk miatt elfojtott ösz-tönök és beállítottságok. Néha olyasmit teszünk, amit ké-sőbb megbánunk, vagy általunk rossznak tartott gondola-tok foglalkoztatnak bennünket. Mindez az emberi termé-

- 132 -szet része. Vágyainkat szerencsére fékezi a lelkiismeret,mert különben még szomorúbb képet nyújtana a világ.Csakhogy lehet az ember túlságosan lelkiismeretes is. Hi-báinkból, rossznak ítélt cselekedeteinkből, gondolataink-ból levonhatjuk magunk számára a tanulságot, s nem kö-vetjük el másodjára is ugyanazt, amit a lelkiismeretünkhibásnak tart, de fölösleges, sőt káros túl sokat és túl erősbűntudattal foglalkozni a múlttal. A tartós szégyenérzetés a bűntudat ugyanis önbüntetéshez és emocionális zava-rokhoz vezethet. Miként a későbbiekben még bővebbenkitérünk rá, a bűntudat egyik fő forrása a szexualitás.A félelem és az ennek következtében fellépő pszichésmegterhelés idegfeszültséghez vezet, ez az állapot pedigideges szokásokban mutatkozik meg, például körömrágás-ban, nyugtalanságban, dohányzásban, mértéktelen alko-holfogyasztásban stb.

Aggodalmaskodás

A túlzott aggodalom is szerfelett kellemetlen feltételesreflex. Mindenkinek vannak gondjai, s bizonyos esetek-ben, például ha szeretteink megbetegszenek, az aggoda-lom teljesen természetes dolog, ám a folytonos aggodal-maskodás már abnormális jelenség. Az ilyen borúlátókakkor is tele vannak aggodalommal, ha minden a legna-gyobb rendben van, s ha az egyik gond megoldódott,

- 133 -nyomban találnak maguknak másikat. Éjszaka is felriad-nak álmukból, s alvás helyett vélt vagy valós problémáikontűnődnek. Valószínűleg örömüket lelik ebben, bár ezt so-ha be nem vallanák maguknak. Ilyen esetekben mazochis-ta önbüntetéssel van dolgunk.Az efféle krónikus aggodalmaskodásban alighanem azazonosulás is szerepet játszik. Ha valamelyik szülő hajla-mos a túlzott aggódásra, akkor ezt a szokást átruházhatjaa gyermekre, aki tudat alatt arra törekszik, hogy olyan le-gyen, mint az apja vagy az anyja. Az a tapasztalatom, hogya nők hajlamosabbak a krónikus aggodalmaskodásra, minta férfiak. Az azonosulás tárgya többnyire az anya, de lehetaz apa vagy más rokon is.A krónikus aggodalmaskodást legtöbbször a borúlátáshívja elő. A gondok idegfeszültséget okoznak, az idegfe-szültség hajlamossá tesz a borúlátásra, s a kör bezárult.Különösen nehéz megszabadulni a krónikus aggodal-maskodástól, ha kialakulásában a büntetésigénynek is sze-repe van. Az illetőnek tudatosítania kell magában, hogy egymásik személy viselkedésmódját utánozza, mert csak ígytud kiszabadulni az azonosulás bilincséből. Mihelyt gond-terheltnek érzi magát, azonnal terelje gondolatait kelleme-sebb dolgok felé. Knight Dunbar, a szokások kialakulásá-nak kiemelkedő kutatója más módszert javasol, hangsú-lyozván, hogy valamely szokás megszüntetésére irányulóerőszakos próbálkozás csak megerősíti azt a bizonyos szo-

- 134 -kást (a jól ismert fordított hatás törvényének értelmében).Azt ajánlja, hogy a kívánt végeredményt mentálisan jelenít-sük meg (ez is a szuggesztió egy fajtája). Ha az ember vala-mely szokást érvényre jutása pillanatában kellőképpen el-túloz, később könnyebben meg tud szabadulni tőle.Ezt az állítást a krónikus aggodalmaskodásra alkalmaz-va azt mondhatjuk, hogy minél feketébbre festi az illető avilágot, s minél mélyebbre süllyed a gondokban, annáljobb. Közben ajánlatos a következő mondatot ismételget-ni: "Minden erőmből azon kell lennem, hogy aggodalmas-kodhassam; most éppen szörnyűségesen aggódom, merthamarosan valami egészen borzasztó dolog fog történni!"Rövid időn belül az egész szituációt roppant nevetséges-nek fogja tartani.Gyakran hallani efféle ellenvetést: "Mindent megpróbá-lok, de egyszerűen képtelen vagyok gondtalanul élni." Eznegatív gondolat, ám amit az illető valójában mondaniakar, az így hangzik: "Nem akarok gondtalanul élni." Ez abeállítottság bizonyos esetekben valamely leplezett féle-lemmel áll összefüggésben, vagy pedig büntetésigény ki-elégítésére szolgál.

Féltékenység és irigység

Rokon indulatok, mindkettő hátterében a kisebbségi érzésés a bizonytalanság áll. Aki a szerelem ajándékát higgad-

- 135 -tan fogadja és bízik a szeretett társban, soha nem lesz fél-tékeny, kivéve, ha bizonyított hűtlenségről van szó. A fél-tékenységet, melynek többféle megjelenési formája van, abelső bizonytalanságérzet és az önmagunkkal való elége-detlenség táplálja. A valóban sikeres riválisra való félté-kenység esetében az érzés a vetélytársra koncentrálódik,és akár jogos is lehet, mégis nagy hiba volna féltékenysé-günk tárgyának tudomására hozni érzéseinket. Az egyet-len, amit ilyenkor tenni lehet, hogy megpróbáljuk meg-emészteni a dolgot. A "na és akkor mi van?"-technikaalkalmazása a közönyösség védőpajzsát vonja a szenvedőköré.A féltékenység azonban konkrét tárgy nélküli, homályosérzés is lehet, melynek hátterében a félelem rejlik. A fél-tékeny személy attól tart, hogy egyszer csak megjelenik va-laki, és kiszorítja őt, vagy hogy már van is riválisa, csak mégnem tud róla. Nagy szerepet játszik ebben a féltékenységtárgya iránti bizalmatlanság. Ha a szerelemhez nem társulbizalom, soha nem hozhat megnyugvást, viszont annáltöbb kellemetlenséget. Valószínűleg minden extrém félté-kenység paranoid, miként annak a férfinak az esete is, akihipnotizáltatta a feleségét, hogy megtudja, hűtlen volt-ehozzá.Az irigység is a bizonytalanságérzetből fakad, abból,hogy az illető másoknál alábbvalónak tartja magát. Ez az

- 136 -érzés mindenféle riválissal szemben feltámadhat, legyenaz kolléga vagy valamely vágyott tárgy, tulajdonság, anya-gi előny.

Ellazulás

Az idegfeszültség kísérőjelensége, hogy az illető személyképtelen ellazulni, többnyire azért, mert nem tudja, ho-gyan fogjon hozzá. A krónikus stressz mind szellemileg,mind lelkileg rendkívül káros, a pszichés betegségek - pél-dául a gyomorfekély - alapvető okaként tartják számon.Az ellazulás, legalábbis átmenetileg, enyhíti az idegi túlter-heltséget, néhány gyakorlattal a krónikus idegfeszültségetis meg lehet szüntetni.Az ellazulásról számtalan könyv látott napvilágot, legis-mertebb közülük Jacobson You must Relax (Whittlesey 'House, New York). A szerző progresszív ellazulásnak ne-vezte rendkívül sikeres módszerét, melynek elsajátításá-hoz sajnos több hétig tartó rendszeres gyakorlás szükséges.Van azonban egy másik technika, amelynek begyakorlásá-hoz mindössze három-négy alkalom is elegendő.Ezt a ma már szinte teljesen elfelejtett technikát Fre-derick Pierce írta le Mobilizing the Mid-Brain című, 1924-ben megjelent, igen hasznos könyvében. "Decubitis"-nekelnevezett lazító gyakorlata az általa felfedezett és nagyonmeggyőző elven alapul. Egyik nap tekézés közben nagyon

- 137 -elfáradt a karja. Miközben letette a golyót, figyelme más-felé terelődött, s amikor újra fel akarta emelni a golyót, uj-jai erőtlenül csúsztak le róla. Fáradt izmai tökéletesen el-lazultak. Amikor aztán megpróbálta tudatosan ellazítani akarját, az eredmény távolról sem volt olyan tökéletes. Sok-sok kísérletezéssel kifejlesztette az ezen az elven alapulógyakorlatot: ha valamely izomcsoportunk elfárad, tökéle-tesen ellazul magától, mihelyt figyelmünket valami másraösszpontosítjuk.

Hogyan lazuljunk el

A teljes testi ellazuláshoz leghelyesebb, ha lefekszünk. Ülőhelyzetben is alkalmazható ez a technika, ám az eredménynem lesz tökéletes. Hat gyakorlatról van szó.Az első gyakorlathoz üljön fel az ágyon (de mihelyt be-fejezi ezt a gyakorlatot, feküdjék vissza). Csukja be a sze-mét, és amennyire csak tudja, lazítsa el a nyak- és válliz-mait. Végezzen négy fejkörzést az óramutató járásávalmegegyező irányban, s próbálja meg közben még jobbanellazítani az izmait. Ismételje meg a fejkörzést négyszeraz ellenkező irányban.Mihelyt kész van ezzel a gyakorlattal, feküdjék vissza,és emelje fel a jobb lábát kb. 40 cm-re, s közben feszítsemeg jó erősen, hogy hamarabb elfáradjon. Miközben a lá-bát a magasba emeli, próbálja meg gondolatban követni

- 138 -az izmok útját a lábujjaktól a csípőig. Szeme maradjonvégig csukva. Minthogy lelki szemeivel a lábizmokat jele-níti meg, figyelmét eltereli a nyak- és vállizmokról, me-lyek ekképpen tökéletesen ellazulnak.Tartsa a magasban a lábát mindaddig, míg el nem fárad,s a helyzet elviselhetetlen nem lesz (1-4 perc). Amint elfá-rad a lába, hagyja, hogy hirtelen lazán visszahulljék. Ezt alaza visszahullást valószínűleg sokszor kell gyakorolni, fon-tos, hogy ne lassan engedje le a lábát. Mihelyt a jobb lábaleért az ágyra, ugyanúgy emelje fel a balt, és feszítse megaz izmait. Gondolatban kísérje figyelemmel az izmait alábujjaktól a csípőig. Attól függően, hogy milyen gyorsanfárad el a lába, akár háromszor-négyszer is végigkísérhetigondolatban az izmok útját, aztán ezt a lábát is engedjevisszahullani.Ezzel egy időben emelje fel ökölbe szorított jobb kezét,s feszítse meg az izmait, amennyire csak tudja, hogy mi-előbb elfáradjon a karja. Kövesse gondolatban az izmokútját az ujjhegyektől a vállig és a nyakig, míg csak teljesenel nem fárad a karja. Mivel a kar könnyebb, mint a láb, va-lószínű, hogy ez a folyamat tovább fog tartani. Miként akét lábat, a kart is teljesen ellazulva engedje visszahullani.Ezután ugyanezt csinálja végig a bal karjával is, azaz a jobbkar leejtésével egy időben terelje gondolatait a bal kar iz-maira.Amikor a bal kar is visszahullt, még mindig csukott

- 139 -szemmel képzeljen maga fölé a mennyezetre egy kb. más-fél méter átmérőjű kört, s gondolatban futtassa végig aszemét a kör kerületén négyszer az óra járásával megegye-ző irányban. Aztán négyszer ismételje meg ezt a lassú kö-rözést az ellenkező irányban is. Végül képzeljen a kör he-lyébe egy négyzetet, melynek oldalai kb. másfél méteresek,s most négyszer kövesse a négyzet vonalait az óramutatójárásával megegyező irányban, majd négyszer az ellenkezőirányban.Ez a hat közül az utolsó gyakorlat. Maradjon ezutánmég néhány másodpercre nyugodtan elnyúlva az ágyon, ésélvezze a tökéletes ellazultság állapotát. Gondoljon valaminagyon kellemes dologra, elterelve ezzel a figyelmét a sze-méről. Három-négy alkalom elegendő ahhoz, hogy ezt atechnikát mesterien megtanulja, s meg fog lepődni, milyentökéletes ellazultságot tud majd elérni a segítségével.

Az ellazulási technika gyakorlati alkalmazása

A későbbiekben korlátozhatja e módszer alkalmazását atúlfeszítettség pillanataira. Ha egész nap arra edzi magát,hogy minél jobban ellazuljon, hamarosan észlelni fogja en-nek üdvös hatásait. Természetesen továbbra is adódnakmajd olyan helyzetek, amelyek idegfeszültséget váltanak kiönből, ez a feszültség azonban már nem lesz krónikus, hi-szen ön közben sokkal ellazultabbnak érzi magát. Bizo-

- 140 -nyos ideges szokások is megmaradnak, bár esetleg másformában jelentkeznek, de még ezen a téren is javulást fogészlelni. Ráadásul aki képes ellazulni, az önhipnózist iseredményesebben tudja végezni. A fentebb ismertetetttechnika kisebb-nagyobb mértékben eltér a Pierce által ja-vasolttól. Szerinte ugyanis a lábunkat-kezünket lassan kel-lene visszaengednünk, nekem viszont az a tapasztalatom,hogy hatékonyabb az általam módosított verzió. Próbáljaki ön is mindkettőt, s válassza azt, amelyiket a maga szá-mára a legjobbnak ítél.

A mély légzés ellazít

Van egy másik technika is, amelyet haszonnal alkalmazha-tunk az idegfeszültség levezetésére, s ez a mély légzés. Báraz egészségkutatók régóta ismerik és nagyra értékelik ezta módszert, mégis kevesen vannak, akik veszik maguknaka fáradságot és megtanulják. Jól megfér együtt a Pierce-féle lazítási technikával úgy, hogy először - még ülő hely-zetben - a szükséges légzőgyakorlatokat elvégezzük.A jóga követői nagyra értékelik ezt a több mint kétezeréve ismert légzőgyakorlatot, amelynek döntő szerepe vanaz egészség megőrzésében. A jógagyakorlatok egy részenehéz, sőt némelyik kifejezetten veszélyes, úgyhogy a kez-dők feltétlenül tanári útmutatás mellett végezzék. Egy egy-szerű gyakorlat is éppen olyan hatásos lehet, viszont telje-

- 141 -sen veszélytelen, hacsak nem visszük túlzásba.A négy-nyolc-négy néven ismert gyakorlatot egyenes, delaza tartásban ülve, a vállat hátrahúzva, a fejet felemelvevégezzük. Bal kezünk a testünk mellett lóg, vagy az ölünk-ben nyugszik. Ha ön balkezes, akkor ugyanez vonatkozik ajobb kezére. Emelje az arcához a szabad kezét úgy, hogyaz ujjait összezárja, a hüvelykujjával pedig szorítsa be ajobb orrlyukát. Ezzel lezárja ezt a légutat, a bal oldali orr-lyukán át pedig mélyen szívja be a levegőt. Ez a gyakorlatkb. négy másodpercet vesz igénybe. Lassan visszaszámlál-va ellenőrizheti az időt: 21- 22 - 23 - 24. Nyolc másodperc-re tartsa vissza a lélegzetét, közben vegye el a hüvelykujjáta jobb orrlyukáról, s fordítsa úgy a kezét, hogy mutatóuj-jával be tudja fogni a bal orrlyukát. Miután leszámolta anyolc másodpercet, négy másodpercig lassan lélegezzék kia jobb orrlyukán. Ügyeljen arra, hogy a tüdeje teljesen ki-ürüljön.Miközben a bal orrlyukát továbbra is zárva tartja, ismétlélegezzen be a jobb orrlyukán négy másodpercig, hogymegteljék a tüdeje. Fordítsa el a kezét úgy, hogy ismét ajobb orrlyukát zárja le, és a balt szabaddá teszi, tartsa benta levegőt megint nyolc másodpercig, s aztán lélegezzék kinégy másodpercig a bal oldalon. Ezzel lezárult egy ciklus.Kezdetben elég, ha négy ciklust végigcsinál, lehetőlegfelkelés után és lefekvés előtt. Ha naponta csak egyszer iselvégzi ezt a légzőgyakorlatot, érezni fogja jótékony hatá-

- 142 -sát. Ha már egy kis ügyességre tett szert benne, hatraemelheti a ciklusok számát, később pedig akár nyolcra, deha szédülne, azonnal csökkentse őket.

Jóga és egészség

Ez a légzőgyakorlat oxigénnel tölti meg a tüdejét, és ala-posan kitisztítja, aminek következményeként jóleső érzésárasztja el. Sokkal ellazultabbnak fogja magát érezni,ugyanakkor tele lesz tetterővel. Az eredmény megér min-den fáradságot, s ráadásul az egész mindössze néhány má-sodpercig tart. Néhány páciensem azt állította, hogy a gya-korlat végeztével egy időre megszabadult a szorongásaitól.Véleményem szerint eredményesen alkalmazható ez agyakorlat a pszichoszomatikus betegségeknél, például azasztmánál vagy a bronchitisnél. Az asztmások természete-sen csak akkor alkalmazhatják ezt a technikát, ha nem ful-ladnak.A jógik a prána szóval az életerőt, az őserőt jelölik, smeggyőződésük, hogy ezzel a gyakorlattal a szövetekbe ésa tüdőbe újabb pránakészletek raktározódnak el. Az oxi-gén a prána alkotórésze. A hagyomány szerint a prána azidegrendszert, az egész testet és valamennyi érzékünketfelfrissíti.A jóga gyógymódja nagyon erős koncentráción alapul(ami sok gyakorlást igényel), autoszuggesztióval párosul,

- 143 -és ez a légzőgyakorlat vezeti be, amelyet ilyenkor addigcsinál az illető, míg kiveri a verejték, és teljesen kimerül.Voltaképpen napon vagy fürdés közben kellene végezni,gyakori ismétléssel.

ÖSSZEFOGLALµS

Mindenkinek hasznára válik, ha megismeri és megérti indula-tait, érzéseit, és másképpen áll hozzájuk. Kizárólag önön múlik,hogy uralkodni tudjon rajtuk, és szükség esetén megváltoztassaőket. Segítséget nyújt ebben önnek az önhipnózis és az önszug-gesztió.Egészen biztos, hogy az önhipnózisnak köszönhetően nagyfo-kú ellazultságot élvezhet. Ha nehezen tudna ellazulni, használjaa Pierce-módszert, ami aztán hozzá fogja segíteni önt egy mé-lyebb hipnotikus szint eléréséhez. Ez a relaxációs technika a hip-nózis előhívásánál is alkalmazható. Sokan úgy találták, hogy a

- 144 -gyakorlat befejezése után spontán hipnózisba estek. Megfelelőszuggesztió kíséretében a hipnotikus hatás még erőteljesebblesz.Ha szakít időt rá, és naponta legalább egyszer, de még jobb,ha kétszer elvégzi ezt a jógalégzést, hamarosan tapasztalni fog-ja, hogy közérzete javult, és ön tele van energiával. Minthogy eza gyakorlat helyreállítja egészségét, mindenképpen megéri a rá-fordított néhány másodpercet.* * *

9. FEJEZETA kisebbrendűségi és a szegénységikomplexus legyőzése

Meglepő, hogy hány ember küszködik kisebbrendűségi ér-zéssel, mennyien becsülik alá saját képességeiket. Mindenvalószínűség szerint ön sem mentes ezektől a felettébbhátrányos érzésektől, tekintse hát elsőrendű feladatának,hogy mielőbb megszabaduljon tőlük. A kisebbrendűségikomplexusok feltételes reflexen alapulnak és hamis önér-

- 145 -tékeléshez vezetnek. Ennek következtében az illető nemmer belevágni dolgokba, amelyeket pedig mesterien megtudna oldani.Psycho-Cybernetics című könyvében (Prentice Hall Ine.,Englewood Cliffs, New Jersey) dr. Maltz külön hangsú-lyozza az énkép fontosságát. Véleménye szerint a helytelenönértékelés emocionális zavarokhoz vezet. Az önmagunk-ról kialakított kép korrigálásával a pszichés problémákmegoldhatóak.Dr. Rolf Alexander szinte szóról szóra ugyanezt mond-ja a "hamis személyiség" leírásakor Creative Realism címűkönyvében (Pageant Press, New York ). Sok problémátólmegszabadul az ember, ha valódi énjét sikerül felfedeznie.Önértékelésünk felülvizsgálata nagy segítségünkre le-het. Az ember az, aminek tartja magát, tudatalattink azo-kat a gondolatokat valósítja meg, amelyeket magunkkalkapcsolatban megformálunk. Ha sikertelenségre számí-tunk, nem hiszünk a sikerben, akkor a jól ismert fordítotthatás lép életbe, s már meg is van a kudarc. Alapvető fon-tosságú hát, hogy önmagunkat helyesen ítéljük meg. Az"ismerd meg önmagadat" legalább annyira örök igazság,mint az, hogy a "tudás hatalom".

Van-e valamilyen testi fogyatékossága?

- 146 - A kisebbrendűségi komplexust többnyire valamilyen testi fogyatékosság váltja ki. Dr. Maltz plasztikai sebész igen fontosnak tartja a külső megjelenést. Nagy csapás lehet például, ha valakinek csúf az arca. Dr. Maltz sok olyan esetről számol be, amikor a testi torzulá- sok sebészi korrigálása nagy változást idézett elő az illetők személyiségében. Ahhoz, hogy valaki alacsonyabb rendű- nek érezze magát, elég, ha nyúlszájjal születik. A veleszü- letett testi fogyatékosság bizonytalanságérzetet és tetemes mértékű kisebbrendűségi komplexust okozhat, de hason- lóképpen reagálhatnak azok is, akik például baleset követ- keztében lettek fogyatékosok. A testi hibák - mint például a nagyothallás vagy süket- ség, rossz látás, beszédhiba, kövérség, alacsony termet -

- 147 - részben vagy teljesen elhomályosítják az ember valós érté- keit. Ha ezek a testi hibák pszichés okokra vezethetők visz- sza, mint például a kövérség, akkor könnyen megszüntet- hetőek, ám ha olyan jellegűek, hogy nem sokat lehet tenni ellenük, akkor az illető személyiségében súlyos sérüléseket okozhatnak. Ilyen esetben az illetőnek feltétlenül korrigál- nia kell az önértékelését, és meg kell keresnie saját érté- keit. Ha az ilyen emberek egészséges önszeretetre tesznek szert, környezetük ezt az önértékelést fogja visszatükröz- ni. Ne feledjük, hogy mások olyannak látnak bennünket, amilyennek mi tartjuk magunkat. Mihelyt valaki elfeledke- zik testi fogyatékosságáról, más sem fog foglalkozni vele. Ha valaki alacsony termetű, gondoljon arra, hogy a minő-

- 148 - ség mindig is fontosabb, mint a mennyiség, s arról se feled- kezzék meg, hogy az igazi barátokat a legkevésbé sem za- varja vélt vagy valós fogyatékossága. Mindenki ösztönösen vágyik rá, hogy szeressék és tisz- teljék. A szép és vonzó embereket gyakran annyira lefog- lalja önimádatuk, hogy nem jut idejük arra, hogy mások iránt megértést, szeretetet tanúsítsanak. Aki viszont figye-lemmel és tisztelettel fordul embertársai felé, az szintemágneses vonzerővel rendelkezik, függetlenül testi tulaj-donságaitól. Ha valaki nem tartaná elég szépnek magát,gondoljon George Sandra, a sugárzóan vonzó személyisé-gű írónőre, akibe 60-70 éves korában is fiatalemberek tu-catja volt szerelmes, pedig a hölgy lófejű volt, és mindentlehetett mondani rá, csak azt nem, hogy csinos.Roosevelt "emberfeletti" személyisége miatt az embe-rek könnyen megfeledkeztek róla, hogy az elnöknek para-lízise van, és nem tud járni. Kortársainak többsége nagyonszerette őt. A születésétől fogva vak Helen Keller is fényesbizonyítéka annak, hogy a sorscsapások ellenére is lehet si-keres életet élni. Ezek a személyiségek helyes önértékelés-sel rendelkeztek.

- 149 -Nem lehet eléggé hangsúlyozni az önbecsülés fontossá-gát. A szuggesztió és az önhipnózis nagy segítséget nyújt amegfelelő önértékelés elérésében.

Valamely testi hiba miatt nem kell feltétlenül elkeseredni

Egyik barátom, aki kiváló úszó volt, egy vadászaton meg-botlott a fegyverében, és elvágódott, ráadásul el is sült afegyver, és a golyó szétroncsolta a csuklóját. Még évekkela felgyógyulása után sem volt hajlandó többé mások je-lenlétében úszni, mert attól félt, hogy amputált keze fel-tűnést keltene. Amikor egy alkalommal a Csendes-óceánegyik gyönyörű strandján voltunk, elmagyaráztam neki,milyen nevetséges, amit csinál. Ugyan kit érdekel, hogyhiányzik az egyik keze? Baleset történt, ennyi az egész,ennek ellenére ugyanolyan remekül úszik, mint koráb-ban, oda se fognak figyelni rá. Jó felépítésű, sportos alka-tú férfi, miért is fosztaná meg magát az úszás örömétől.Legfőbb ideje, hogy alaposan végiggondolja helyzetét, éshelyesen értelmezze. Végighallgatta dorgálásomat, majdnevetve így szólt: "Azt hiszem, tényleg nagyon ostobavoltam, gyerünk úszni!" Attól kezdve újra rendszeresensportolt.

Tökéletes alakformálás - meg felelő szuggesztiósegítségével

- 150 -

Néhány évvel ezelőtt a kis mellű nőknek kedvezett a divat,a nagy melleket szigorúan leszorították. Mára megválto-zott a helyzet, Sophia Loren lett az ideál. A lapos mellűnőket mélyen megviselni látszik ez a testi "fogyatékosság",olyannyira, hogy hatalmas mennyiségben fogynak a szi-vacsbetétek, s az erre specializálódott plasztikai sebészekki sem látszanak a munkából. Beültetnek a mellbe egy ke-vés szilikont, és máris megvan a kívánt méret. Vannak se-bészek, akik veszélyesnek tartják ezt a műtétet, és nem vál-lalják, ám a nők továbbra is özönlenek azokhoz az orvo-sokhoz, akik elvégzik az operációt.Bármily különösen hangzik, mégis igaz, hogy sokan kö-zülük minden sebészeti beavatkozás nélkül, kizárólag ön-erőből is elérhették volna ugyanezt. Sok olyan esetet is-merünk, amikor a mellméret hipnotikus szuggesztióvalmegnövekedett. Hét hölgy keresett fel engem ezzel a kí-vánsággal, hatan közülük bizonyos idő elteltével 3-5 cm-esgyarapodást könyvelhettek el, s hogy mennyire örültek,azt el sem lehet mondani. Az eredményt vizualizációvalösszekötött, célzott szuggesztióval érték el: lefekvés előttlehunyt szemmel elképzelték maguknak a kívánt mellfor-mát. Közben egy másik szuggesztiót is alkalmaztak. Amell a pubertás korában kezd el növekedni, néha azonbanfélbemarad ez a növekedés, mielőtt a kívánt nagyságot el-érné. Ezt nyilvánvaló tényként kezelve a hölgyek azt szug-

- 151 -gerálták maguknak, hogy a tudatalattijuk ugyanezt a nö-vekedési folyamatot indítja be, s ezzel mellük legalábbnégy centivel megnagyobbodik. Az is szóba került, hogy apubertás kori mellnövekedésben mirigy- és hormonműkö-dés, valamint egyéb fiziológiás folyamat vesz részt, s ezeka folyamatok most is végbemennek. Hogy valóban így tör-tént-e, nem tudom, ám abból ítélve, hogy a mell ténylegmegnövekedett, elképzelhetőnek tartom.

A kislány, aki nem akart nő lenni

Egyedül az a lány vallott teljes kudarcot, aki mindig is fér-fi akart lenni, nem pedig nő. Érdekes, hogy a másik hatnakis voltak hasonló ellenérzései saját nemiségével szemben,bár kétségkívül nem annyira meghatározóan. Megpróbál-tuk korrigálni ezt a beállítottságot. Nem tudom, vajon azindította-e el mellük növekedését, hogy a páciensek nőisé-güket ezúttal tudatosan elfogadták, mindenesetre érde-mes volna alaposabban megvizsgálni ezt a kérdést. Elvbenelképzelhető, hogy annál a gyereknél, aki nem akar kislánylenni, a tudatalatti átveszi ezt a gondolatot, és megakadá-lyozza a mellek tökéletes kifejlődését, de ez csupán felté-telezés.Dr. Cheek nőgyógyász megállapítása szerint sokféle nőibetegség - például a terméketlenség, a gyakori spontánabortusz, a menstruációs fájdalmak - hátterében az áll,

- 152 -hogy az illető nem akarja elfogadni nőiségét. Ez természe-tesen összefügg az énképpel. Tapasztalata szerint sok páci-ensét az segítette át ezeken a problémákon, hogy korrigál-ta az önmagáról alkotott képet.Több oka is lehet annak, hogy egy nő férfi szeretne len-ni. Előfordulhat, hogy az illető gyerekkorában hallotta,amint a szülei arról beszélgettek, jobban örültek volna egyfiúnak, vagy azt tapasztalta, hogy a bátyjának nagyobb fi-gyelmet szenteltek és több mindent megengedtek neki. Azis oka lehet - felnőttkorban -, hogy irigyli a férfiak kivéte-lezett helyzetét, a társadalomban betöltött szerepüket.Természetesen a homoszexualitásnak is megvan a magaszerepe ebben.Sokkal egyszerűbb kezelési mód a hipnotikus szuggesz-tió, mint a veszélyes mellműtét. Pácienseim kiegészítés-ként autoszuggesztiót is alkalmaztak. Bár semmi bizonyí-tékom nincs arra, hogy a mellnövekedés kizárólag önszug-gesztióval elérhető volna, de meg volnék lepve, ha nemlenne így. Bármely célt tűzünk is magunk elé, önhipnózis-sal tudjuk a legkönnyebben elérni, ráadásul ez semmifélekáros következménnyel nem jár. Biztos vagyok benne,hogy sok lapos mellű leányzó a szó szoros értelmébenmérhető eredményt fog elérni, érdemes hát időt áldoznirá. Az én pácienseim életkora 22 és 33 között volt.Nem ismeretes, hogy szuggesztióval testrészeink befo-lyásolhatók-e. A hipnózis nem varázsvessző, csodákra nem

- 153 -képes. Természetesen meg lehet próbálni, de kicsi a való-színűsége annak, hogy vastag bokát vagy lábat ilyen útonmódon karcsúvá varázsoljunk.

Hogyan alakulnak ki gyerekkorban a kisebbrendűségikomplexusok

Kisebbrendűségi komplexusok már az első gyermekévek-ben kialakulnak. Sok esetben a szülők túl sokat várnakgyermeküktől, s megszidják, ha csemetéjük nem felel megelvárásaiknak. A gyereknek egyszerűen zseninek kell len-nie. A gyerek pedig, attól tartván, hogy kudarcot vall, nemis mer próbálkozni, s emiatt újabb szemrehányásokat kap.A sikertelenségek valójában arra valók, hogy tanuljunk be-lőlük, s akkor a következő kísérletünk már sikerrel jár, deha valakit a kudarcért még meg is büntetnek, minden ked-ve elmegy attól, hogy újabb kísérletet tegyen.A túl aggodalmas szülők is sokat árthatnak gyermekük-nek. Rosszul értelmezett szeretetből és segíteni akarásbólnem engedjük, hogy saját kárán tanuljon a gyerek. Hanem adunk neki elég lehetőséget arra, hogy önerőből old-ja meg a problémáit, hogyan tanuljon meg önállóan dön-teni? Magam is gyakorló apa vagyok, s jól tudom, milyengyakran akartam "segíteni", s milyen nehezemre esettvisszafognom magam. "Hagyd, hogy én magam csináljam"- hangzott újra és újra a fiam figyelmeztetése, valahány-

- 154 -szor bele akartam avatkozni az életébe. Az alkoholistákközül néhányan ugyancsak a túlságosan aggodalmas, na-gyon engedékeny szülőknek köszönhetik állapotukat,mert nem tanították meg őket az önálló döntésre és cse-lekvésre, s amikor az élet ezekre rákényszeríti őket, azitalba menekülnek.A fiatalabb testvér is hajlamos a kisebbrendűségi komp-lexusokra, különösen, ha idősebb testvére vele egynemű.A bátyjával ritkán tudja sikeresen felvenni a versenyt azöccse, de ha megfelelő bátorítást kap, és elmagyarázzákneki, hogy nem várnak tőle annyit, mint a bátyjától, akkorszépen alkalmazkodik, s nem veszíti el önmagába és ké-pességeibe vetett hitét.A szülők általában nem szakértők a gyermeknevelésbenés a gyermekpszichológiában, sokszor hibáznak, bár azsem ritka, hogy éppen pszichológus szülők nevelik félre agyermeküket. Könnyebb másnak tanácsot adni, mint a ma-gunk problémáit megoldani.A szülők szájából elhangzó meggondolatlan megjegyzé-sek mélyen meggyökerezhetnek a gyermek tudatalattijá-ban, és rögeszmékké alakulhatnak, melyek aztán poszthip-notikus szuggesztióként működnek. A rögeszmék kialaku-lásának lehetőségét fokozza, ha a gyermek éppen izgatottállapotban van, például szidás vagy büntetés után, mertilyenkor a befolyásolhatósága a normálisnál nagyobb.Lehet, hogy az ilyen megjegyzés: "Komisz fiú vagy!"

- 155 -számunkra jelentéktelennek tűnik, ám ha a gyermek sok-szor hallja, el is fogja hinni, s kényszerítve lesz rá, hogykomiszul viselkedjék. Pedig valószínűleg csak neveletlenvolt, és nem rossz vagy komisz. Felnőtteknél gyakran ta-pasztaltam, hogy a kiskorukban hallott ilyen ítéletek,mint: "Semmirekellő vagy!", "Semmire se fogod vinni!","Mindig mást csinálsz, mint amit mondanak neked!" vagy"Ostoba vagy!" - milyen mélyen beleivódtak a tudatalattijukba.

Eredményesen kezelt kényszeres viselkedés

A fent említett ítéletek egyike döntő szerepet játszott an-nak a fiatalembernek az esetében, aki kétségbeesetten ke-resett fel, és a segítségemet kérte. Elmesélte, hogy már ötpszichiáterrel próbálkozott. "Valami arra kényszerít - me-sélte -, hogy mindig az ellenkezőjét tegyem annak, amitmondanak nekem, különösen ha konkrét felszólításról vanszó. Szerencsére örököltem egy kis vagyont, így nem kelldolgoznom, mert alig hiszem, hogy hosszabb ideig kibír-nám bárhol is. Amikor felkerestem a pszichológusokat, ésők átnézték a papírjaimat, búcsúzóul azt mondták, hogy:ŻJöjjön vissza egy hét múlva!® - vagy valami ehhez hason-lót. S én egyszerűen képtelen voltam visszamenni! Hipnó-zisban meg tudna szabadítani ettől a kényszertől?"Azt feleltem a fiatalembernek, hogy még nem tudom, de

- 156 -megpróbálkozom vele. Nem volt könnyű őt hipnotizálni.Alaposan végiggondolva, minden egyes szót külön mérle-gelve a következőket mondtam neki: "Hogyan hipnotizál-hatnám, hiszen magát nem lehet hipnotizálni! Azt szugge-rálnám magának, hogy egyre nehezebb a szemhéja,mindjárt be fogja hunyni a szemét - s mit látok? Hogynagyra nyitja a szemét, s ahelyett hogy elnehezülne a szem-héja, nyilvánvalóan egyre könnyebb lesz, egyre nagyobbranyitja a szemét. Nemhogy ellazítana, amint az a hipnózis-hoz szükséges volna, hanem egyre feszültebb és görcsö-sebb lesz. Látom, mennyire görcsösen ül itt. Ahelyett hogyernyedtnek érezné magát, percről percre éberebb lesz."Ekképpen folytattam, mindig az ellenkezőjét mondva an-nak, amit valójában el akartam érni, s pár pillanat múlva afiatalember már mély hipnózisban volt. Ekkor végre kitudtam deríteni, mi az oka elutasító viselkedésének: indu-latos, despotikus apja gyakran büntette a fentebb említettszidalmazások kíséretében. Ez volt hát viselkedésének főoka, bár egyebek is közrejátszottak benne. Ezek után márnyugodtan felkereshetett egy másik pszichológust, aki atovábbi kezelést elvégezte.Az efféle reakciók, ha nem ilyen komoly formában is, deelég gyakoriak. Dr. Clark Hull számos hipnotikus kísérle-tet végzett a Yale Egyetemen. Annak kiderítésére, hogypáciensei hipnotizálhatók-e, azt a parancsot adta nekik,hogy essenek hanyatt. Meglepetéssel tapasztalta, hogy

- 157 -húsz közül egy mindig orra bukott.

A szegénységkomplexus és kezelése

A szegénységkomplexus a kisebbrendűségi komplexussalszoros kapcsolatban van. Talán nem árt meghatározni akomplexus fogalmát, hiszen sokszor beszélünk róla, denem tudjuk pontosan, miről is van szó. A komplexus olyanrokon gondolatok, érzések, emlékek és impulzusok cso-portja, melyek a tudatalattiban többnyire együttműködnekegymással.A kisebbrendűségi érzés és a szegénységkomplexusgyakran együtt lép fel, és jelentős akadályt képez a sikerútjában. Bár többet lehet hallani a kisebbrendűségi érzés-ről, de a másik is éppoly széles körben ismert jelenség.Ime egy példa: Philip D. kitűnő ügyvéd, akinek szakmaihírnevéből és meglehetősen jó praxisából következően te-kintélyes jövedelemmel kellene rendelkeznie, csakhogyegészen a közelmúltig a fix kiadások levonása után még-sem maradt több pénze évi néhány ezer dollárnál. Mint-hogy csak kis összegekben tudott gondolkodni, gyakrankisebb honoráriumot számolt fel, mint amennyit lehetettvolna. Egy esetben az egyik nagy vállalatnak több mint100000 dollárt takarított meg, ám saját fáradozásaiértmindössze 1500 dollárt kért. Ez volt a legnagyobb honorá-rium, amit addigi pályafutása során kapott. Egy pszicholó-

- 158 -gusnak sikerült megértetnie vele, milyen hatással volt éle-tére a gyerekkorában rögzült szegénységi komplexus. Fia-talkorától kezdve hozzá kellett járulnia a család létfenn-tartásához, először újságkihordóként, később alkalmimunkákat vállalva. Sohasem volt elég pénzük. Phil több-nyire a bátyja által levetett ruhákat viselte, s ritkán lakottjól. De becsvágyó volt, s az egyik rokonuktól kapott kölcsön segítségével, no meg saját kemény munkájának kö-szönhetően el tudta végezni a jogi egyetemet.Miután az ügyvéd megértette, hogy viselkedésének ésbeállítottságának mik a gyökerei, könnyűszerrel változtat-ni tudott rajtuk, s a jövedelme hamarosan jelentős mérték-ben megnövekedett. Önértékelése megváltozott.

Hogyan lehet legyőzni a játékszenvedélyt

A kisebbrendűségi komplexus mérhetetlenül káros neuro-tikus tünet, többek között még a szerencsejáték-szenve-dély előidézője is lehet. A lóversenyeken, játékkaszinók-ban és a szerencsejátékok számtalan illegális változatábangazdát cserélő iszonyúan nagy összegek bizonyítják, mi-lyen méreteket ölthet ez a szenvedély. A játékbarlangoktulajdonosai százmilliós nagyságrendű bevételekre tesz-nek szert. Természetesen nincs róla pontos adat, hiszen alegtöbb szerencsejáték illegális, a hivatalos szervek nemtudnak róla, vagy épp csak megtűrik.

- 159 -Nagyon igaz a régi közmondás: Aki fogad, szegényenhal meg. Mindig a másik nyer, a hivatásos játékos, a hamis-játékos, a játékbarlang tulajdonosa. A szenvedélyes játé-kos azonban még ha esetleg belátja is, milyen kevés esély-lyel indul, mintegy belső kényszerre újra és újra beteszi apénzét, és újra meg újra veszít.Ez a játékkényszer a legrosszabb fajtájú neurotikus be-tegség, amely teljes anyagi romlásba döntheti az áldozatot.Mindennek a tetejébe a szenvedélybetegeknek rendszerinttudatalatti szükségletük a vesztés, bár ezt soha be nem is-mernék. Ha véletlenül rájuk mosolyog a szerencse, addigjátszanak, míg mindent újra el nem veszítenek.Egyik páciensem illegális bukméker volt, szép feleséggelés két gyönyörű gyerekkel. Egy szindikátusnak dolgozott,de heti átlag 1000 dollárt keresett, amit azonmód és szin-te maradéktalanul el is játszott. Előfordult, hogy a család-ja éhezett. A férfi gondjai miatt álmatlanságban szenve-dett, ezzel a problémával keresett fel, a játékot azonbannem akarta abbahagyni, hiába könyörgött neki a felesége.Nem sikerült meggyőznöm róla, hogy neurotikus kényszervezérli, s kezeltetnie kellene magát. Szentül hitte, hogy akövetkező alkalommal nyerni fog. Csupán egyszer talál-koztam vele, nem sokkal később olvastam, hogy öngyilkoslett. A felesége elmesélte, hogy nagy összeget tulajdonítottel a szindikátustól, amelyet a fogadáson elvesztett, s való-színűleg félt a következményektől. Az ilyen játékszenve-

- 160 -délynél általában arról van szó, hogy az illetőnek erős abüntetésigénye, ezért is kívánja tudat alatt, hogy veszítsen.Ha ön gyakran játszik és többnyire veszít, érdemes ki-faggatni a tudatalattiját, nem kényszerjátékról van-e szó, sha igen, ki kell deríteni, mi a bűntudat oka, ami önbünte-tésre készteti. Ha önhipnózissal és önszuggesztióval nemjárna sikerrel, tanácsos volna sürgősen felkeresni egy pszi-chológust vagy pszichiátert, és a segítségét kérni. Mint-hogy ez erős neurózis, előfordulhat, hogy az öngyógyításhatástalan lesz.

Mindig meg felelő célt tűzzön maga elé

Pácienseimnél igen gyakran tapasztalom, hogy nincsenekkomoly céljaik, s ez nyilván másokra is igaz, hiszen valódinagy sikereket csupán kevesen tudnak felmutatni. Akad-nak természetesen szép számmal, akik átlagosan jó ered-ményekkel dicsekedhetnek, s elég boldogok is, ám ahhoz,hogy az ember valóban elégedett lehessen, szükség van ha-tározott célokra. Már az is megelégedéssel tölthet el ben-nünket, hogy egyáltalán megpróbáljuk elérni a kitűzöttcélt, s még akkor is, ha csak félig aratunk sikert. Különbö-ző oka lehet a céltalanságnak, például lustaság vagy a becs-vágy hiánya, de szerepet játszhat a kudarctól való félelemis. Ilyenkor azzal a gondolattal nyugtatja magát az ember,hogy ha nem fog semmihez, kudarc sem éri. Akkor is ér-

- 161 -telmetlennek tűnik bármilyen célkitűzés, ha az ember foly-ton valamilyen szerencsétlenségtől tart. Ha úgysem fogomelérni a célom, ugyan miért erőlködjem? - gondolja apesszimista. Az efféle céltalan élet az önbizalomhiány és akisebbrendűségi komplexusok eredménye.Könnyebb lesz nagy célokat elérni, ha kezdetben csak ki-sebbeket tűzünk magunk elé, s azokat valósítjuk meg. A ja-vulás felé vezető úton az első lépés lehet például, ha olyas-mivel foglalatoskodunk, ami iránt komoly érdeklődést ta-núsítunk, s ami képességeinkkel, tehetségünkkel is össz-hangban áll.Célul tűzheti ki magának valaki, hogy a szakmájában bi-zonyos idő múlva nagyobb fizetést vagy előléptetést ér el.A pozitív gondolkodás, a határozottság és a megfelelő erő-feszítések rövid időn belül meghozzák gyümölcsüket. Haön nem érzi jól magát jelenlegi munkahelyén, tűzze magaelé azt a célt, hogy állást változtat, vagy akár szakmát is, hi-szen ha nem szereti a szakmáját, nem is tud sikereket elér-ni. Milyen célt tűzhet maga elé? Legfontosabb, hogy bol-dog legyen, amihez hozzátartozik a jó egészség is, mindenegyéb cél erre építhető. Nem elvetendő az anyagi bizton-ság, a kiegyensúlyozott családi és szakmai élet. Kevésbéfontos a társadalmi elismertség és közkedveltség, ami bizo-nyos értelemben a csordaösztönt elégíti ki. Ne feledkezzékmeg az önismeretről sem, mert ez fontos, hiszen segítségé-vel tágra nyílnak a siker kapui.

- 162 -

A kisebbrendűségi és szegénységi komplexus legyőzése

Első lépésként készítsen részletes egyenleget: pontosantüntesse fel, mit gondol önmagáról, s lehetőség szerint aztis, milyen késztetés áll önértékelése mögött. Tanácsosmindent írásban rögzíteni, nemcsak elgondolni, mert ígyalaposabb munkát tudunk végezni. Senkinek nem kell tu-domást szereznie arról, amit papírra vetünk, később akármeg is semmisíthetjük ezt az irományt.Milyen gyermekkori emlékek járultak hozzá mai énké-pének kialakulásához? égy érezte, hogy a szülei visszauta-sították közeledését? Megszidták vagy büntették önt a szü-lei, ha valamit nem jól csinált? Túlságosan aggodal-maskodók voltak? Milyen kapcsolata volt a testvéreivel,különösen az önnél idősebbekkel? égy érezte, hogy nemegyenrangú velük? Ezen tényezők közül bármelyik kivált-hatta önben a kisebbrendűségi komplexust. Következő lé-pésként vegye leltárba önmagát, külön feltüntetve az aktí-vumot és külön a passzívumot, ahogyan egy cég könyvelőjeteszi. Ennek a fejezetnek a végén talál egy összeállítást,amely segítségére lesz, hogy semmi fontos dolog ki ne ma-radjon a leltárból. Az ott említetteken kívül felsorolhatmég olyan faktorokat is, amelyek az ön esetében fontosak.Már maga az a tény, hogy ön ezt a könyvet olvassa, éspe-dig azzal az elhatározással, hogy tökéletesíti magát, bizo-

- 163 -nyítja, hogy az ön aktívuma messze túlszárnyalja a passzí-vumát.Ön nem fog tudni minden apró részletet helyesen meg-ítélni, ezért azt javasoljuk, kérjen meg egy vagy több csa-ládtagot, akik jól ismerik, hogy készítsenek ők is egyenle-get önről. Ki fog derülni, hogy több pontban teljesen más-ként ítélik meg önt.Ez a gyakorlat hozzásegíti egy reálisabb, helyesebb önér-tékeléshez, hiszen ön nyilvánvalóan eltúlozza a gyengéit,miközben figyelmen kívül hagyja értékes tulajdonságait,durván megsértve ezzel a tényeket. A leltár felülvizsgálatasorán rá fog jönni, mekkorát tévedett, amikor alábecsülteadottságait.Az önszuggesztió hozzá fogja segíteni a helyes önértéke-léshez. Adjon utasítást a tudatalattijának, hogy helyesbítsekorábbi véleményét. Vésse a tudatalattijába, hogy ön alap-jában véve nagyon rendes ember, sok-sok jó tulajdonság-gal és képességgel megáldva, s hogy a jövőben néhánygyengéjétől meg fog majd szabadulni.Az öngyógyítás további lehetőségei akkor mutatkoznakmajd meg, ha az inga- vagy az ujjtechnika segítségével fel-deríti téves nézeteinek eredendő okát. Ugyanezzel a mód-szerrel próbálja meg bűntudatának okát is kideríteni, ku-tassa végig a múltját, s találja meg azokat az eseteket,amelyekben ön - véleménye szerint - rosszat tett. Ugyemilyen jelentéktelen kis ügyek voltak ezek? Ugye milyen

- 164 -indokolatlan az ön bűntudata? Nem volna bölcsebb dologazt mondani, hogy hibázott ugyan, ám tanult belőle, és ajövőben bizonyára nem fogja megismételni ezt. Ha ez ígyigaz, máris becsukhatja múltja kapuját.Conditioned Reflex Therapy című könyvében Salter ajánlnéhány jó módszert a kisebbrendűségi komplexus legyőzé-sére, helyes alkalmazásukkal ön is növelheti öntudatát.Mindig hangosan fogalmazza meg, amit érez, öntse sza-vakba minden spontán indulatát. Ha dühös, juttassa meg-felelő módon kifejezésre, ha megbántva érzi magát, nehúzódjék vissza a csigaházba, hanem mondja meg az ille-tőnek, hogy fájdalmat okozott önnek. Ekképpen adjonhangot minden érzelmi indulatának.Mondjon nyugodtan ellent, és támadjon. Ha valamivelnem tud egyetérteni, mondja meg nyugodtan, ne hallgas-son és ne helyeseljen. Mindezt nagyon udvariasan is meglehet tenni, tegye közkinccsé saját gondolatait.Használja minél gyakrabban és hangsúlyosan az én sze-mélyes névmást. "É úgy gondolom...", s adjon az "én"-nek külön nyomatékot.Ha valamely teljesítménye miatt megdicsérik, fogadja elnyugodtan a dicséretet, s ne utasítsa vissza ilyesféle meg-jegyzéssel, hogy: "ŕ, semmiség az egész". Ismerje el, hogyvalóban jelentős munkát végzett. Improvizáljon és éljen apillanatnak. Ne csináljon hosszú távú terveket.Salter ezt a folyamatot a gátló reflexek visszaszorítására

- 165 -hivatott "ösztönző feltételes reflexek" fejlődésének nevez-te, s azt ajánlotta, hogy legyen az ember minél agresszívabb.Megvan ennek a tanácsnak a maga létjogosultsága, ám énmégis úgy gondolom, hogy határozottsággal jobb eredmé-nyeket érhetünk el, mint agresszivitással. Fontos, hogy han-gunk határozottan és magabiztosan csengjen, s bizonyos tá-madókedv sem hátrány. Az ilyen viselkedés azonban felet-tébb nehezére esik egy gátlásos egyénnek, s agresszivitásacsak kelletlenséget és elutasítást fog kiváltani partneréből.Ha helyesen alkalmazzuk ezeket a tanácsokat, jó szolgála-tot fognak tenni a kisebbrendűségi érzés leküzdésében.A kisebbrendűségi komplexusok végső soron belső bi-zonytalansághoz vezetnek, amely a félelem egyik fajtája. Akudarctól való félelem, a félszegség, az agresszivitás hiá-nya, az érzékenység, a határozatlanság, valamint a vissza-húzódásra való hajlam - mind-mind ebből a komplexusbólered, s együttesen okozói az éretlenségnek és a szorongás-nak. Téves önértékelésének és szellemi énképének kor-rekciója segít önnek legyőzni negatív beállítottságát ésmegváltoztatni a gátló tényezőket, hogy a tudatalattija si-kerhez és boldogsághoz juttathassa. Ezzel megszabadul akolonctól, mely eddig visszafogta önt. A tudatalatti kétalapvető célja, hogy keresse az élvezetet és a boldogságot,valamint hogy kerülje a fájdalmat. A helyes önértékelésnagy léptekkel viszi közelebb önt ezekhez a célokhoz.

- 166 -

Az ön személyes értékeinek és hiányosságainakegyenlege

Az alábbi saját leltárt ceruzával töltse ki, hogy később kitudja majd radírozni, és jegyezze fel az eredményt. Ezutánaz inga segítségével kérdezzen rá tudatalattijánál mindenegyes pontra, s számolja ki újra az egyenleget. Csodálkoz-ni fog, hogy bizonyos helyeken más értékek szerepelnek,mint amilyeneket ön beírt. Ezután megkérdezheti például:"Valóban lusta vagyok?" "Valóban könnyen döntök?""Tényleg ostoba volnék?" "Valóban senki sem szeret?"Érdekes lesz megtudni, miként vélekedik a tudatalattija azön tulajdonságairól, s ez hozzásegíti majd önt az új önér-tékeléshez.Amennyiben lehetséges, kérje meg hozzátartozóit is,hogy jellemezzék önt. Valószínűleg az ő értékelésük né-mely ponton el fog térni az önétől. Ez is segítséget jelentmajd önértékelése megváltoztatásában.Ha elkészítette saját egyenlegét, vizsgálja meg a passzí-vumot olyan szempontból, hogy mely ponton tud a leg-könnyebben változtatni. Már maga az a tény, hogy egyné-mely hiányosságát tudatosította magában, megkönnyíti akorrekciót. Némely embernek ez semmi nehézséget nemokoz, másoknak nagyobb erőfeszítésre van szükségük ah-hoz, hogy önmagukat legyőzzék. Önszuggesztióval kétség-

- 167 -kívül ön is számos passzívumát ki tudja egyenlíteni. Egy évvel öngyógyító programjának befejezése után új-raértékelheti magát. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a változá-sok végbemenjenek az ön tudatalattijában. Egészen bizo-nyos, hogy új értékelése jelentős eltérést fog mutatni azelőzőhöz képest.

ÖSSZEFOGLALµS

Ahhoz, hogy programját végre tudja hajtani, elengedhetetlenülszükséges a helyes önértékelés. Bármilyen testi hibája van, ne tu-lajdonítson neki túl nagy jelentőséget, hiszen valószínűleg szám-talan olyan képességgel és tulajdonsággal rendelkezik, amelyekkárpótolják érte.Ha önben erős a bizonytalanságérzet, ha úgy érzi, kevesebbetér, mint mások, akkor a gyermekkori élmények alapos átvizsgá-lásával kiderítheti ennek eredendő okát. Ebben az összefüggés-ben különösen fontos lehet a szüleivel való kapcsolata, az a mód,

- 168 -ahogy a szülei viselkedtek önnel szemben.Ellenőrizze, van-e e pillanatban valamiféle célkitűzése. Ezrendkívűl fontos. Lehet, hogy meglévő céljai mellett távolabbi-akra is szüksége van. Egészsége és boldogsága attól függ,mennyire biztos önmagában, hogy kellemes családi életet él-e ésmegfelelő társadalmi elismerést kap-e. Ha mindezekhez kiválóegészség is társul, valóban boldognak tudhatja magát. Céljaimegvalósításakor testileg is, szellemileg is egészségesnek fogjaérezni magát.Kisebbrendűségi komplexusai legyőzéséhez meg kell tanulniaújraértékelni önmagát. Ennek eszköze a gyermekkori élményekmegértése, az önszuggesztió, a Salter-féle gyakorlatok, valaminta bűntudat felülvizsgálata s a büntetésvágy megszüntetése. Az újönértékeléshez nagy segítséget nyújt az alábbi önleltár elkészíté-se, s nem árt, ha másokkal is leíratja, mit gondolnak önről.

JELLEMBELI, TESTI ÉS EGYÉB

- 169 -TULAJDONSµGOK EGYENLEGE

Az itt felsorolt tulajdonságok között vannak olyanok, ame-lyek nagyon fontosak, mások esetleg kevésbé fontosak.Minden egyes tulajdonság mögött három érték áll, döntseel, hogy az adott jellemvonás önben milyen értékű. Példá-ul ha úgy találja, hogy rövid tétovázás után bár, de elégkönnyen meghozza döntéseit, akkor a döntésképesség tu-lajdonsághoz írjon hármast, ha jónak ítéli meg, akkor né-gyest, ha pedig úgy találja, hogy ön nagyon határozott em-ber, akkor ötöst. Ha anyagi helyzete kielégítő, akkorszámoljon hárommal, ha jó - néggyel, ha pedig kiváló, ak-kor öttel. Ha középiskolába járt, a végzettséghez hármastírjon, ha el is végezte, akkor négyest, és ha felsőbb iskolátvégzett, akkor ötöst.Nézzük a passzív oldal tulajdonságai közül az ingerlé-kenységet: ha egy kicsit ingerlékeny, adjon magának ket-test, ha elég gyakran ingerült, akkor hármast, s ha nagyoningerlékeny, akkor négyest. Vagy vegyük a külső megjele-nést: ha ön úgy találja, hogy nem nagyon mutatós, adjon 3pontot; ha csúnyácskának találja magát, akkor 4 pontot; hapedig nagyon rondának, akkor 5 pontot. Ha úgy gondolja,hogy bizonyos tulajdonságokat nem tud pontosan értékel-ni, hagyja üresen a rubrikát.A végén adja össze az aktívum, majd a passzívum száma-it, s az így kapott érték madártávlatból láttatja majd önnel

- 170 -saját tulajdonságait. Ez az egyenleg még megbízhatóbbáválik, ha összeveti a mások által önről készített értékeléssel.

AKTÖVUMJellemvonások: Becsületes? 3,4,5 Becsvágyó? 3,4,5Jóságos? 3,4,5Tapintatos? 3,4,5Szereti az igazságot? 3,4,5Határozott? 3,4,5Szorgalmas? 3,4,5Elszánt? 3,4,5Energikus? 3,4,5Bátor? 3,4,5Pozitív értelemben agresszív? 3,4,5Jólelkű? 3,4,5Szembe tud nézni a valósággalés a problémáival? 3,4,5Šszinte? 3,4,5Türelmes? 2,3,4Toleráns? 3,4,5Nagyvonalú? 2,3,4Könnyen meggyőzhető? 2,3,4Jól tud koncentrálni? 2,3,4Pontos? 1,2,3

- 171 -

Testi tulajdonságok: Egészséges? 3,4,5 Megjelenése kielégítő, jó vagy vonzó? 3,4,5 Testi felépítése jó, nagyon jó vagy nagyszerű? 3,4,5 Jó növésű? 1,2,3 Jó szeme van? 2,3,4

Egyéb tulajdonságok: Intelligens? 3,4,5 Vannak céljai? 3,4,5 Tehetséges? 3,4,5 Jó nevelést kapott? 3,4,5Jó állása van? 3,4,5 Anyagi helyzete jó? 3,4,5 Jó házasságban él? 3,4,5 Vannak gyerekei?Gyerekenként számoljon 3 pontot! Élvezi a társadalmi elismertséget? 2,3,4 Szeretik önt? 3,4,5 Jó sportteljesítményei vannak? 2,3,4

PASSZÖVUMJellemvonások: Tisztességtelen? 3,4,5

- 172 - Megbízhatatlan? 3,4,5 Nem elég szorgalmas? 3,4,5 Barátságtalan, szadista szörnyeteg? 3,4,5 Önközpontú, egoista? 3,4,5 Depressziós? 3,4,5 Negatív beállítottságú? 3,4,5 Aggódó? 3,4,5 Bűntudatos? 3,4,5 Vannak kisebbrendűségi komplexusai? 3,4,5 Megfutamodik a felelősség elől? 3,4,5 Vannak fóbiái? 3,4,5 Határozatlan? 3,4,5 Lusta? 3,4,5 Egoista? 2,3,4 Ingerlékeny? 2,3,4 Közönyös? 1,2,3 Kritikus? 1,2,3 Türelmetlen? 1,2,3 Nehezen koncentrál? 1,2,3 Perfekcionista? 1,2,3 Önfejű? 1,2,3 Pesszimista? 1,2,3 Túlságosan agresszív? 1,2,3 Túl passzív? 1,2,3

Testi tulajdonságok:

- 173 - Rossz az egészségi állapota? 3,4,5 Külső megjelenése jelentéktelen,fogyatékos vagy csúf? 3,4,5 Testi felépítése nem szerencsés, nagyonnem szerencsés, kifejezetten előnytelen? 3,4,5 Kis termetű? 2,3,4 Ügyetlen? 1,2,3 Rossz a látása? 1,2,3

Egyéb tulajdonságok: Képzettsége nem kielégítő? 3,4,5 Anyagi helyzete rossz? 3,4,5 Ostoba? 3,4,5 Rossz házasságban él? 3,4,5 Nem kedvelik? 2,3,4 Rövid az emlékezete? 2,3,4 Elégedetlen a munkájával? 2,3,4 Túl sokat iszik? 3,4,5

Aktívum összértéke:Passzívum összértéke:* * *

10. FEJEZET

- 174 -A fájdalom és a rossz szokások leküzdése

Mielőtt rátérnénk az öngyógyító program legfontosabbrészének tárgyalására, ebben a fejezetben megmutatjuk,hogyan tudja enyhíteni vagy megszüntetni a fájdalmát, sarra is talál hasznos tanácsot, hogyan szokjon le a do-hányzásról.Le akar szokni a dohányzásról?A hipnózissal foglalkozó könyvek némelyikében a szerzőkarról számolnak be, hogy segítségükkel pácienseiknek si-került leszokni a dohányzásról. Ezzel sajnos azt a tévhitetkeltik, hogy elég, ha az ember egyszer hipnotizáltatja ma-gát, s azzal már örökre meg is szabadult káros szenvedé-lyétől, holott ez száz közül csak egynek sikerül.Az erős dohányos még hipnózis segítségével sem tudkönnyűszerrel leszokni, pedig a hipnózis valóban nagy se-gítség. Sokan kibírhatatlanul nehéznek találják, és keser-vesen hosszú időbe kerül, míg végül sikerrel járnak. Ko-rábbi dohányosok egy része jelenlétemben számolt beróla, hogyan tudott végleg lemondani a cigarettáról, máso-kat én segítettem hozzá hipnózisban. Ha valaki szilárdaneltökélte, hogy felhagy a dohányzással, akkor nem hiszem,hogy terve végrehajtásához szüksége volna bármiféle se-gítségre. Sokan maguk is csodálkoznak, hogy milyen köny-nyen ment.A legtöbb ember azért akar leszokni, mert a cigarettát

- 175 -büdös, drága és egészségkárosító dolognak tartja, ám nemelég, hogy minderről meg vagyunk győződve, valóbanakarnunk is kell megszabadulni tőle. Sokan azonbanegyáltalán nem akarják abbahagyni a dohányzást, hanemtovábbra is ki akarják elégíteni orális szükségletüket. Kí-vánságukat észokokkal jól alátámasztják, döntésük azon-ban nem végérvényes. A vágy negatív gondolkodással ke-veredik: "Nehéz lesz leszokni a cigarettáról, hosszú, keser-ves periódus áll előttem, míg végül megszabadulok ettől aszenvedélytől." Az ilyen ember már a kezdet kezdetén ké-telkedik a sikerben, s amikor valóban megpróbál leszokni,a jól ismert fordított hatás törvénye érvényre jut, és garan-tálja a kudarcot.

Egy sikert ígérő módszer

Ennek a problémának egyetlen megoldása van: amikorszilárdan eltökéli, hogy leszokik, legyen határozottan meg-győződve róla, hogy sikerrel is fog járni. Ön nem holminyimnyám alak, s most végre eljött az ideje, hogy rabságá-ból kiszabadítsa magát.Néhányan önök közül könnyen tettekre tudják majd vál-tani szilárd elhatározásukat, másoknak nehezebb lesz. Ne-kik a hipnózisban alkalmazott szuggesztió nagy segítségük-re lehet. Vésse be a tudatalattijába az indokokat, amiért leakar szokni a dohányzásról. Pozitív szuggesztióval minimá-

- 176 -lisra csökkentheti a dohányzási vágyat. Hiba volna aztszuggerálni, hogy teljesen mentes tőle, hiszen egy ideigmég vágyakozni fog a cigaretta után.Ha végleg eldöntötte, hogy leszokik, a végrehajtást ha-lassza el két nappal, s ez alatt a két nap alatt kétszer annyicigarettát szívjon, mint amennyit szokott. Ettől annyirameg fogja utálni, hogy gond nélkül abba tudja hagyni.Néhány dohányos képes rá, hogy mindennap eggyel ke-vesebb cigarettát szívjon, míg végül teljesen elhagyja, ámez a módszer a legtöbb esetben kudarchoz vezet, hiszenvagy dohányzik az ember, vagy nem. Akad szerencsére jónéhány módszer, mely megkönnyíti az első napok keser-veit. A dohányzás esetében orális szükségletről van szó,amelyet más úton-módon is ki lehet elégíteni, például cu-korkát szopogatva vagy rágógumit rágva. Kapható gyógy-füves cigaretta is, végszükség esetén pedig egy fogpiszkálóis megteszi. Recept nélkül kapható gyógyszerek is rendel-kezésre állnak, például a Nicobrevin, mely csökkenti azegy ideig még fennálló nikotinéhséget. µllítólag hat nap-pal az utolsó cigaretta elszívása után ürül csak ki teljesena nikotin a szervezetből.

Hogyan lehet elnyomni a dohányzási vágyat

Akik felhagynak a dohányzással, kezdetben erősen inger-lékenyek. Ilyenkor alighanem a nikotinmegvonással járó

- 177 -kellemetlenséggel szegülnek szembe. Gyakran súlygyara-podás is megfigyelhető, hiszen az ízlelőbimbókat nemtompítja a nikotin, ezért jobban ízlik az étel, s az orálisszükséglet is gyakoribb evésre késztet. Szuggesztió segítsé-gével ezek a hajlamok legyőzhetők.Amikor elfogja a vágy, hogy rágyújtson egy cigarettára,gondoljon a következőkre: "Már nem dohányzom, nincs isrá szükségem", s ezzel a gondolatait máris másfelé terelte.Ha egyszer megtört a varázs, már csak ritkán fog eszébejutni a dohányzás. Van azonban két veszélyes időpont,amikor könnyen vissza lehet szokni, éspedig a harmadikhónap vége és az első év vége. Ilyenkor megkísérti az em-bert a gondolat: "Mi volna, ha elszívnék egy cigarettát?"Ha nem tud ellenállni a kísértésnek, menthetetlenül visz-szaszokik. Ugyanez előfordulhat egy évvel a leszokás után,de ha egyszer már ellenállt a csábításnak, másodjára semlesz nehéz.Statisztikai adatok bizonyítják, hogy minél többet do-hányzik valaki, annál rövidebb lesz az élete - a különbségakár tíz év is lehet. A tüdőrák tízszer gyakoribb a dohányo-soknál, mint a nemdohányosoknál. Ezt a tényt figyelembevéve az angol kormány nagyarányú kampányt indított adohányzás ellen, aminek eredményeképpen jelentősencsökkent az eladott cigaretták száma. Ez is azt bizonyítja,hogy le lehet szokni a dohányzásról. Ha a fent említett mó-don veszi fel a harcot káros szenvedélyével, próbálkozását

- 178 -hamarosan siker koronázza, s élete meghosszabbodik.

A fájdalom legyőzése

Nem mindenki tudja ellenőrzése alatt tartani a fájdalmat,ám ha valaki az önhipnózis közepes szintjét el tudja érni,akkor számára ez nem jelent problémát. Minthogy olva-sóim közül sokan olyan fokon lesznek képesek alkalmazniaz önhipnózist, hogy érzéketlenné tudják majd tenni ma-gukat mindenféle fájdalommal szemben, ezért hát ismer-tetem a módszert.A hipnotikus narkózison és bizonyos szereken kívülmás lehetőség is van a fájdalom csökkentésére. Minél el-lazultabb valaki, annál magasabb a fájdalomküszöbe.Minden fogorvos tisztában van ezzel, s mielőtt hozzálát-na a fájdalmas kezeléshez, megpróbálja ellazítani a féle-lemmel és feszültséggel teli beteget. Az idegfeszültségugyanis leszorítja az ingerküszöböt. A fogorvosok a hip-nózist a páciens fokozottabb ellazítására használják, hogybetegük lehetőleg minél kevesebb fájdalmat érezzen. Haez sikerül, a kezelt személy még az injekciós tű szúrásátsem fogja érezni.A figyelem elterelésével is lehet csökkenteni a fájdal-mat. Bizonyára önnel is megesett már, hogy egyszer csakfelfedezte: vérzik az ujja, s amikor utánagondolt, mitől vé-rezhet, rájött, hogy valószínűleg megvágta, s még csak ész-

- 179 -re sem vette. Figyelmét másra összpontosította, ezért fáj-dalmat sem érzett, ám mihelyt tudatosította magában,hogy megsérült és vérzik, a fájdalom is nyomban jelentke-zett. Ütközetben előfordul, hogy a katonákban nem tuda-tosodik azonnal, hogy megsebesültek. Abban a feszült ál-lapotban, amikor valami másra koncentrálnak, nem érzika golyó vagy a repesz behatolását, s a fájdalom csak akkorjelentkezik, amikor sebesülésük tényére rádöbbennek.

Egy állatorvos leckét ad pszichológiából

A lányom macskájának hasmenése lett, és állatorvoshozkellett vinni. Két injekciót kapott. Első alkalommal azasszisztens vette át a macskát, letette az asztalra, és meg-ragadta az injekciós tűt. A macska érezte, hogy itt valamiszörnyű dolog fog történni vele, és hangosan nyávogni kez-dett, megpróbálva kiszabadulni az asszisztens karmai kö-zül. Az asszisztens arra kért, segítsek lefogni az állatot,amit meg is tettem: én fogtam a lábát, ő egyik kezével amacska fejét fogta, másik kezével a hátába szúrta a tűt. Aszúrás pillanatában a macska a fájdalomtól hangosan el-nyávogta magát.Amikor egy hét múlva visszamentem, nem az asszisz-tens, hanem az öreg állatorvos rendelt. Kérdeztem, segít-hetek-e, mire azt válaszolta, hogy nem szükséges. Kezét amacska fejére tette, és orrát finoman az asztalhoz nyomta,

- 180 -miközben másik kezével megragadta a tűt, és ügyesen be-adta az injekciót. A macska meg sem érezte, annyira el voltfoglalva azzal, hogy mi történik az orrával.

Élményfelidézés a fájdalom enyhítésére

A fájdalom enyhítésére van még egy gyorsan ható mód-szer. Tegyük fel, hogy ön valahol megsérült - például kifi-camította a bokáját. Feküdjék le, és csukott szemmel pró-bálja meg újra átélni a balesetet. Lelki szemei előttpergesse vissza az eseményeket egészen a baleset előtti pil-lanatig. Mit csinált akkor éppen? Mit nézett? Hol volt?Fordítsa figyelmét ezekre a dolgokra, és próbálja meg hal-lani, látni a történteket, tudatosítsa magában a testét a bal-eset pillanatában. Mondott valaki valamit? Idézze emléke-zetébe, mi volt a reakciója a balesetre? Lehet, hogy eköz-ben erősödik a fájdalom, ami a sérülés óta esetleg máralábbhagyott. Jelenítse meg lelki szemei előtt a balesetutáni néhány pillanatot is.Ismételje meg ezt a gyakorlatot háromszor-négyszer.Minden alkalommal tisztábban fogja látni a jelenetet, és afájdalom csökkenni fog, majd szinte teljesen meg is szűnik.Ez az élményfelidézés egyébként a sebgyógyulást is meg-gyorsítja. A kezelést még kiegészítheti azzal, hogy az inga-vagy ujjtechnika segítségével kifaggatja a tudatalattiját,nem volt-e a balesetnek valami tudatalatti oka. Ha igen a

- 181 -válasz, próbálja meg kideríteni ezt az okot. Természetesenaz is lehet, hogy véletlen balesetről van szó.

A hipnotikus narkózis

Önhipnózisban különféle módszerekkel tökéletesen ki le-het kapcsolni a fájdalomérzetet. Minél mélyebb a hipnó-zis, annál jobb eredményt érhetünk el.A fájdalomélményt idegcsatornák továbbítják az agy-hoz. Ezeket az idegáramokat az ún. miográfokkal mérni islehet. Az orvostudomány feltételezése szerint a helyi ér-zéstelenítésre használt szerek, mint például a Novokain,megbénítják vagy blokkolják az idegeket, a fájdalomimpul-zus így nem jut el az agyba, s nem alakul ki fájdalomérzet.Feltételezhető, hogy a hipnotikus narkózisnak ugyan-ilyen hatása van. Hunyja be a szemét, merüljön hipnózis-ba, és képzelje el, hogy a fejében kapcsolók sora van,mindegyik fölött más-más színű lámpácskával. Az egyikkapcsoló fölött például egy piros színű lámpa ég, a másikfölött rózsaszín, aztán egy világoskék, egy narancsszínűstb., az összes létező színben és színárnyalatban, s mindenegyes lámpácskával egy-egy testrész van összekötve.Tegye most érzéketlenné a jobb vagy a bal karját. Téte-lezze fel, hogy a világoskék lámpácska van összekötve azadott karral, s képzelje el, hogy ezt a világoskék lámpács-kát kikapcsolja.

- 182 -Valamely testrész érzéketlenségének nem feltétlenül kí-sérőjelensége a zsibbadás. Ha kapott már fogorvosnál No-vokain injekciót, akkor megpróbálhatja ugyanazt az érzéstmagába szuggerálni, amelyet akkor érzett. Ismételje elkétszer-háromszor az alábbi szuggesztiót: "A karom eny-hén elzsibbad, hűvös áramlat kúszik végig rajta." Majd ígyfolytassa: "Meg fogom csípni a kezem, és semmit sem fo-gok érezni. Minden újabb csípésnél egyre érzéketlenebblesz a karom. Először csak egészen enyhén csípem meg, anegyedik csípésre már semmi fájdalmat sem fogok érezni."Várja meg, míg a zsibbadtságérzés erőteljessé válik, éscsipkedje meg a karját különböző pontokon, végül mé-lyessze bele a körmeit a húsába. Szemernyi fájdalmat semfog érezni, mintha vékony bőrkesztyűt csipkedne.Az első kísérletnél talán még nem lesz tökéletesen érzé-ketlen a karja, de próbaképpen csípje meg a nem narkoti-zált karját, s érezni fogja a különbséget.A kezelés sikere nagymértékben függ a hipnózis mélysé-gétől és az ön beállítottságától. Ha ön kétkedő és szkepti-kus, akkor a tudatalattija nem fogadja el teljes mértékbena szuggesztiókat, ennek következtében a fájdalmat közve-títő idegek nem lesznek tökéletesen blokkolva. Mint emlí-tettük, a tudatalatti az idegáramokat éppúgy ki tudja kap-csolni, ahogyan valamely narkotikum átmenetileg megbé-nítja az idegeket.Szkepticizmusa valószínűleg szertefoszlik, ha meggon-

- 183 -dolja, hogy nők ezrei hozták világra gyermeküket hipnoti-kus narkózisban teljesen fájdalommentesen.Előfordult ugyan, hogy néhányan éreztek valami kis fáj-dalmat, a többségnél azonban teljesen fájdalommentesvolt a szülés. Sok altatóorvos alkalmaz hipnózist súlyos be-avatkozásoknál is - például lábamputálásnál, szív- és tüdő-műtétnél -, éspedig minden kiegészítő gyógyszer nélkül.µltalában természetesen narkotikumokat alkalmaznak, deelőfordul, hogy a beteg állapota miatt ezek használata el-lenjavallt. Annak tudatában, hogy a hipnotikus narkózissegítségével megszabadulhat minden fájdalmától, köny-nyebben fogja előidézni önmagánál ezt az állapotot.Ha már mestere az önhipnózisnak, akkor egyszerűbbtechnikát is alkalmazhat. A következő szavakkal szugge-rálja magának, hogy az egyik karja teljesen érzéketlen: "Ajobb kezem tökéletesen érzéketlen lesz, mihelyt három-szor végigsimítom a bal kezemmel. Ha megcsipkedem,érezni fogom ugyan a nyomást, de nem fog fájni." Ezutánszuggerálja még azt is, hogy minden egyes csípés fokozot-tabb érzéketlenséget vált ki, majd a fentebb leírt módon el-lenőrizze az eredményt.Ha megtanulta, miként kell érzéketlenné tennie a kar-ját, bármely más testrészével is megteheti ugyanezt. Enneka módszernek legnagyobb hasznát valószínűleg akkor fog-ja látni, ha fogorvoshoz kell majd mennie. Kérjen tőle párperc türelmet, míg ön hipnózisba merül, és narkotizálja

- 184 -magát. Miután érzéketlenné tette az állkapcsát, nyugodtszí vvel átadhatja magát a kezelésnek. Az orvos valószínű-leg ettől függetlenül Novokain injekciót fog ajánlani, ámha ön ezt a technikát valóban elsajátította, nem lesz szük-sége rá.Sose felejtse el az érzéketlenséget később megszüntetni.Maradhat ez az állapot néhány napon keresztül, sőt ha éj-szaka megszűnne, másnap újra előidézheti, ami különösenhosszan tartó fájdalom esetén kívánatos is, ám nyombanszüntesse meg, mihelyt nincs már rá szükség. A fájdalomfeladata az, hogy a sérülésre vagy betegségre felhívja a fi-gyelmünket, de ha ezt elvégezte, semmi nem indokolja,hogy tovább is gyötörjön bennünket.

A fájdalomnak néha pszichés oka van

Gyakran keresik fel a páciensek orvosukat azzal a pa-nasszal, hogy valamely testrészükben - leggyakrabbanmell- és gyomortájon - éles fájdalmat éreznek. Az orvosszámtalan vizsgálatnak veti alá őket, ám a fájdalom okáranem derül fény. Kellemetlen ez a helyzet mind a páciens,mind pedig az orvos számára. A beteg meg van győződveróla, hogy - időnként kifejezetten erős - fájdalmainak fizi-kai oka van. Ilyen esetekben nemritkán műtéti beavatko-zás mellett döntenek. Jó sok hasfalat felnyitottak máranélkül, hogy a fájdalomnak bármi szervi okára bukkantak

- 185 -volna. Az az orvos, aki tisztában van vele, hogy a fájdalompszichés okokra is visszavezethető, műtét előtt ezt a lehe-tőséget is meg fogja vizsgálni. A pszichoszomatikus fájda-lom éppoly elviselhetetlen tud lenni, mint az organikus, hi-szen a páciens nem csupán beképzeli magának, hanemvalóban át is éli a fájdalmat.A hipnózisszemináriumunkon részt vevő egyik orvos ar-ra kért, hadd lehessen kísérleti személy, mert időnként na-gyon erős, a jobb lapockája alól kiinduló fájdalmat érez.Azt remélte, hogy ez a fájdalom hipnotikus narkózisbanmegszüntethető. Egy hónappal korábban szívrohamot ka-pott, s bár gyógyulóban volt, dolgozni még nem mehetett,s már alig várta, hogy praxisába visszatérhessen. Vállfáj-dalmát egyértelműen szervi eredetűnek ítélte. A szimpó-zium vezetője ingamódszerrel kifaggatta. Első kérdése ar-ra vonatkozott, hogy a fájdalom vajon pszichés eredetű-e.Az orvos legnagyobb meglepetésére az inga igenlő választadott, pedig ő már megfogalmazta a maga nemleges vála-szát. Tudatalattija más véleményen volt!A szimpózium vezetője tovább kérdezett:K.: Tudomást szerezhet a fájdalmat kiváltó pszichésokról?V : Igen (inga). K.: Én is megtudhatom és a hallgatóság is? V : Igen. K.: Önbüntetésről van szó?

- 186 - V: Nem. K.: Mondott magának valaki valamit, ami ezt a fájdal- mat kiváltotta? Szuggesztió hatásáról volna szó? V : Nem. K.: Összefüggésben van a fájdalom egy korábbi él- ménnyel? V : Igen. K.: Húszéves kora előtt történt? V : Igen. K.: Tízéves kora előtt történt? V : Igen. K.: Ötéves kora előtt történt? V : Igen. K.: Kétéves kora előtt? V : Igen. K.: Egyéves kora előtt? V: Nem. K.: Betegséggel kapcsolatos? V: Nem. K.: Baleset? V : Igen. K.: A szabadban történt? V : Igen. K.: Más résztvevője is volt?

- 187 - V : Nem tudom. (Később kiderült, hogy ezt a kérdést nem lehetett helyesen megválaszolni, mert volt ugyan egy másik személy is a helyszínen, aki azon- ban csak szemlélője volt az esetnek, nem pedig ré- szese.) K.: Megsérült a balesetben? V : Igen. K.: A jobb válla sérült meg? V : Igen.Miközben dr. P az ingára koncentrált, spontán hipnózis-ba esett. A hipnotikus állapotot tovább mélyítve az ujjtech-nika segítségével megérdeklődtük, vissza tud-e térni bajnélkül ehhez a gyermekkori élményhez. A válasz igenlővolt, visszavezettük hát az adott időponthoz, s felkértük,mesélje el, mi történik.A doktor elmesélte, hogy babakocsiban fekszik, egyéveslehet, senkit nem lát maga körül, de a babakocsi gurul le-felé. Aztán azt érezte, hogy felborul a kocsi, s ő kirepül be-lőle, majd a jobb vállára esik. Az ujjtechnika segítségéveltovább kérdeztük:K.: Köze van a balesetnek az ön mostani fájdalmá- hoz?V : Igen.

- 188 -K.: Ennek valami oka van. Ön most vissza fog emlé- kezni rá, milyen összefüggés lehet a kettő között.V : (szóban) Az anyám.K.: Az anyjának köze van ahhoz, hogy a fájdalom újra feltűnt?V: Igen.K.: Tett vagy mondott valamit, ami ezt a fájdalmat ki- váltotta?V : Igen. (Aztán szóban: Beszélt valami üvegről, de nem látok semmi összefüggést. Pár héttel ezelőtt meglátogatott és veszekedtünk. Azon az éjszakán jelentkezett a fájdalom.)K.: Van a fájdalomnak más oka is?V : (inga) Igen.A további kérdések nyomán kiderült; a fájdalom célja azvolt, hogy otthon tartsa a doktort, nehogy a szívrohamután túlterhelje magát. Tudatalattija hajlamosnak mutat-kozott enyhíteni, de mindaddig fenntartani a fájdalmat,míg teljesen fel nem épül.Két héttel később levelet kaptam dr. P-től, amelybenbeszámolt róla, hogy vannak ugyan még fájdalmai, de sok-kal enyhébbek. Anyja emlékezett az esetre, sokszor tettmagának szemrehányást elővigyázatlansága miatt. A baba-kocsi kicsúszott a kezéből és legurult egy dombocskáról, sa baba pontosan úgy esett ki belőle, ahogy azt leírtuk. Azanya megerősítette, hogy mindez nem sokkal a gyermek

- 189 -egyéves születésnapja után történt, s hogy soha nem be-szélt erről a fiának, annyira szégyellte magát.Nagy a jelentősége ennek az esetnek, egyrészt mert ko-rai emlékről van szó, másrészt mert dr. P egészen biztosvolt benne, hogy fizikai fájdalomról van szó. Mindez azt bi-zonyítja, hogy hipnózisban igen korai élmények is előhív-hatók, s hogy a tudatalattink ismeri bajaink okát.

ÖSSZEFOGLALµS

Nem lesz nehéz leszoknia a dohányzásról, ha őszintén akarja ésszilárdan elhatározta. Döntően fontos, hogy szilárdan eltökélje,s meg is legyen győződve róla, hogy elhatározása sikerrel fog jár-ni.Önhipnózis és önszuggesztió segítségével dohányzási vágyáta minimumra csökkentheti, elszántságát pedig fokozhatja. A do-hányzás orális igényeket elégít ki, ezért szükség van valamilyenpótlékra, mely lehet cukorka, bonbon vagy rágógumi, vagy akár

- 190 -egy szipka, amelyet rágni lehet, esetenként gyógyfüves cigaretta.Javasolhatók olyan gyógyszerek is, amelyek enyhítik a nikotin-éhséget.Jelentkezése pillanatában azonnal el kell nyomnia a cigarettairánti vágyát. Mondja ilyenkor, hogy nincs szüksége a dohány-zásra, s fordítsa a figyelmét valami másra. Ha enged a vágynak,hogy csak egyetlen cigarettát elszívjon, valószínűleg vissza fogszokni a dohányzásra. Ismételje meg időről időre, milyen alaposmegfontolásból döntött úgy, hogy végérvényesen lemond a ciga-rettáról.Arról is olvashatott, miképpen enyhíthető, illetve szüntethetőmeg teljesen a fájdalom a hipnózis segítségével. Ily módon többezer nő hozta már világra gyermekét fájdalommentesen vagylegalábbis erősen mérsékelt fájdalom mellett. A fogkezeléseknél

- 191 -is nagy sikerrel alkalmazzák ezt a módszert.Próbálja meg önhipnózisban úgy kikapcsolni a fájdalmat,hogy maga elé képzeli a "kapcsolót". Soha ne feledje idejébenvisszavonni a hipnotikus narkózist!A fájdalomnak fizikai és pszichés okai is lehetnek, mindkétfájdalom egyformán keserves. Az ideomotorikus válaszokbólmegtudhatja, hogy pszichés fájdalomról van-e szó, s további kér-désekkel a fájdalom okát is kiderítheti. * * *

11. FEJEZETA pszichés betegségek gyógyítása

Itt most csak a leggyakrabban előforduló bajokkal tudunkfoglalkozni, de az öngyógyítás során alapjában véve min-dig ugyanazt a módszert követhetjük.Bizonyos betegségeknél elengedhetetlenül szükséges azorvosi kezelés. Ha lehet, kérjünk tanácsot pszichotera-peutától, ám ha valami oknál fogva - például anyagiak mi-att - erre nem nyílik lehetőség, az öngyógyítással is széperedményeket érhetünk el, csakhogy nagyon elővigyáza-tosnak kell lennünk. Akkor is folyamodhatunk az öngyó-

- 192 -gyítás módszeréhez, ha a pszichoterápiás kezelés valamimiatt nem járt eredménnyel. Néhány esetben a gyógyulásifolyamatot felgyorsíthatja, ha alkalmanként felkeresünkegy pszichoterapeutát, és az elért eredményeket megbe-széljük vele.Nem ismeretes, hogy miért alakul ki az egyik embernélidegi túlterhelés vagy lelki problémák következtében gyo-morfekély, a másiknál ízületi gyulladás, a harmadiknál pe-dig allergia. Bizonyos egyének hajlamosabbak gyomorfe-kélyre, míg mások inkább migrénre, de általában kevésolyan pszichoszomatikus betegség van, ami valamilyen tí-pushoz kötődne.

A betegség mint védekezés

Fontos, hogy higgyen benne: öngyógyítása eredményeslesz, ám ez csupán tudatos beállítottság. Nem feledkezhe-tünk meg arról, hogy tudatalattink esetleg egészen más-ként látja a helyzetet. Érzelmi zavaraink nagy része, köz-tük a pszichoszomatikus betegségek is, védelmi mecha-nizmusok. A tudatalatti megpróbál megoldani egy felada-tot, ám a kivitelezéshez választott módszer nem feltétle-nül a legjobb, sőt időnként határozottan káros is lehet. Atudatalatti nem gondolkodik logikusan, és a végered-ménnyel sem foglalkozik. Ha egyszer már kiválasztottmagának valamilyen védekezési mechanizmust, nem is

- 193 -akar lemondani róla.Ilyen esetben a tudatalatti esetleg a védelem elleni fe-nyegetésnek értékelheti az öngyógyítást, ami belső ellenál-láshoz vezethet, ez pedig igen megnehezítheti a kezelést.A célt tehát olyan egyértelműen kell megfogalmazni, hogya tudatalatti megértse, hiszen ön nem ellene dolgozik, se-gítségére továbbra is szüksége van. Ön csupán fölösleges-sé akarja tenni a szóban forgó szimptómát vagy betegségetazáltal, hogy kiváltó okait megérti. Ha erről sikerül meg-győznie a tudatalattiját, akkor tudattalan beállítottsága ismegváltozik, s abban a pillanatban szükségtelenné válik avédekezési mechanizmus is. A legjobb eredményt termé-szetesen akkor fogja elérni, ha a tudatalattija együttműkö-dik önnel, és ellenkezés nélkül végrehajtja az ön szuggesz-tióit.A belső ellenállás egyik formájaként tudatalattija bizo-nyos negatív gondolatokat sugall az éber tudatnak, ame-lyek el akarják téríteni önt a védekezési mechanizmusmegzavarásától: "Ez az öngyógyítás nagyon sokáig fog tar-tani (ami pedig nem feltétlenül igaz). Valószínűleg nem issegít rajtam, miért kezdjek hát neki? Maradjon mindenúgy, ahogy van." Máskor már szépen halad, mígnem vala-milyen elfojtott, traumatikus élményhez közeledik, s akkorkülönböző kifogásokkal halogatni kezdi a további keze-lést. A tudatalattiban rejtőző rögeszmének ugyanolyan ha-tása lehet, mint az elfojtásnak. Ha ilyen gondolatok merül-

- 194 -nek fel, mint például: "Már semmi sem segít", "Ugyanminek", "égyse lesz belőle semmi", "Ki kell békülnöm ez-zel a betegséggel", azonnal meg kell szabadulnia tőlük, kü-lönben a kezelés nem lesz eredményes. A tudatalatti kikér-dezése itt is megmutathatja önnek a helyes utat. Az effélegondolatok korábbi, poszthipnotikus szuggesztióként mű-ködő élmények eredményeképpen születtek, melyeket fellehet oldani.Ha ön ilyen gondolatok rabja, akkor ezeket újra meg új-ra ki is fogja mondani, akár szervbeszéddel is. Mihelyt raj-takapja magát, hogy efféle kifejezéseket és képeket hasz-nál, azonnal ellenőrizze, nem befolyásolják-e állapotátvagy viselkedését.

Biztonsági intézkedések az öngyógyításnál

Ha öngyógyításhoz folyamodik, nagyon fontos, hogy amegfelelő biztonsági intézkedéseket betartsa. Tudatalatti-ja nemcsak ismeri az ön állapotának okait, melyeket ön ismeg akar tudni, hanem ezenkívül még a birtokában vanmindazon tapasztalat és felismerés is, amelyet az emléke-zete elraktározott. Tudatalattija mindig arra törekszik,hogy önt megvédelmezze. Előfordulhat, hogy az adott tü-net hátterében meghúzódó esemény olyan borzasztó ta-pasztalattal járt annak idején, hogy mélyen el lett temetve,és a váratlan ráeszmélés elviselhetetlen lenne az ön számá-

- 195 -ra. Ritkán fordul ugyan elő, de ilyen esetekben az emléke-zés valóban veszélyes lenne.Tudatalattija minden valószínűség szerint meg fogja óv-ni attól, hogy az ön számára veszélyes eseményhez hozzá-férjen, de a biztonság kedvéért meg is kérdezheti tőle:"Megtudhatnám-e veszélytelenül ennek vagy annak a baj-nak az okát?" Igenlő válasz esetén nincs mitől tartania, haazonban nemleges a válasz, kérdezzen rá: "Azonkívül,amit nem tudhatok meg, vannak-e olyan tényezők, ame-lyekről tudomásom lehet?" Ha az ön bajának többféle okais van, valószínűleg azon az egyen kívül a többit mind meg-ismerheti.A másik biztonsági intézkedés hasonló ehhez. Kérdezzeki alaposan tudatalattiját, mielőtt korábbi időszakba vezet-né vissza magát: "Nincs semmi veszélye annak, ha erremeg erre az időpontra visszamegyek? Nem lesznek károskövetkezményei számomra, ha az adott eseményre vissza-emlékezem?"Bár ha valamilyen elviselhetetlen élményről volna szó,amúgy sem tudna hozzáférkőzni, mégsem árt ez a kiegé-szítő biztonsági intézkedés, amely minden lehetséges ve-szélytől megóvja.Az öngyógyításnál alkalmazható technikák közül eddigmár jó néhánnyal megismerkedhetett az olvasó, ám mi-előtt hozzáfogna az öngyógyításhoz, győződjék meg róla,rendelkezik-e a szükséges előfeltételekkel. Mindenekelőtt

- 196 -tanulja meg tökéletesen ellazítani a testét, s ha az önhip-nózist is elsajátítja, még gyorsabb és jobb eredményeketérhet el, bár ez a technika nélkülözhető is. Már azt is tud-ja, milyen hatással vannak ránk érzelmi problémáink, és is-meri a pszichoszomatikus betegségeket kiváltó hét fő fak-tort. Ezzel ön a siker kulcsát tartja a kezében. Mielőttnekilátna az öngyógyításnak, olvassa el még egyszer figyel-mesen a szuggesztióról és a betegségek különféle okairólszóló fejezetet.Ismét néhány szó a pszichés panaszok hétleggyakrabban előforduló okárólHogy megkönnyítsük a dolgát, felelevenítjük a hét okot: 1.belső konfliktus, 2. motiváció, 3. valamely szuggesztió ha-tása, 4. szervbeszéd, 5. azonosulás, 6. önbüntetés, 7. koráb-bi élmények. Önnek most már csak azt kell kiderítenie,hogy e hét tényező közül melyik vagy melyek játszanak ön-nél szerepet, a többivel nem kell foglalkoznia.Faggassa ki a tudatalattiját a következő módon: "Van-evalami lelki oka jelenlegi állapotomnak?" (Nevezze meg atünetet vagy az állapotot.) Mihelyt kiderül, hogy a fent em-lített tényezők közül van valamelyikkel dolga, kérdezzenmáris tovább: "Véd engem valamiképpen ez a lelki ok?""Vagy valami más célt szolgál?" "Például a menekülést?""Együttérzésre és egy kis figyelemre vágyom?" "Ez a tünetmegakadályozza, hogy elkövessek valamit?" Annak alap-ján, amit önmagáról tud, további kérdéseket tehet még fel.

- 197 -A belső konfliktus lehet olyan felszíni, hogy ön is tuda-tában van létezésének, de lehet, hogy mélyen el van temet-ve. Ha valóban belső ellenállásról van szó, és ön képtelentudatosítani ennek okát, megkérdezheti a tudatalattijától.A belső konfliktusnak leggyakrabban szexuális oka van,bár számtalan egyéb is lehet.Ha megtudta, hogy szuggesztiók hatása alatt áll, létre-jöttük módját és idejét is ki kell derítenie. A későbbiekbenelemzek majd olyan eseteket, amelyekből a felteendő kér-déseket és a lehetséges okokat megismerheti. Ha mármegvan az időpont, próbálja meg a helyet és az esetleges,szemtanúk vagy résztvevők kilétét megállapítani. Kérdez-zen rá, milyen jellegű élményről van szó: megriadt-e vala-mitől, vagy betegséggel, operációval kapcsolatos-e a dolog,otthon történt-e vagy a szabadban, az iskolában, az egyikbarátjánál vagy orvosi rendelőben? Ezzel a kérdezési tech-nikával korábbi, esetleg traumatikus élményeket is lokali-zálhat.Ha az ön állapotának vagy tünetének hátterében azono-sítás áll, első kérdése ez legyen: "µllapotom arra vezethe-tő vissza, hogy valakivel azonosulok? Valaki más akaroklenni?" Igenlő válasz esetén kérdezzen rá, hogy kivel vagymivel azonosul.Ha a szervbeszéd esete áll fenn, először arra kérdezzenrá, hogy: "Gondolatról van-e szó, amelyet a tudatalattimvégrehajt, és az jelenlegi állapotom vagy tünetem formájá-

- 198 -ban mutatkozik meg?" A tünettől függően célzott kérdéstis feltehet: "Azért fáj a fejem, mert valami fejfájást okoznekem?"Azt is könnyen ki lehet deríteni, nem önbüntetésrőlvan-e szó. Formálja úgy a kérdést, hogy világossá váljék,mi okozza bűntudatát. Szerepet játszhatnak a bűntudat ki-alakulásában korábbí élmények is, melyeket megfelelőkérdéssel lokalizálni kell. Ezek a legáltalánosabb módsze-rek, amelyek segítségével a keresett okokra fényt deríthet.Fontos, hogy megértse, mi áll valamely szimptóma hátte-rében, de ezt az információt tudatos értelmével fel is kelldolgoznia, sőt a tudatalatti álláspontját is korrigálnia kell,rá kell vennie a tudatalattiját, hogy azt a bizonyos tünetetmegszűntesse. Ebben nagy segítséget jelent a szuggesztió.Ha már át tudja tekinteni a helyzetet, lelkileg is könnyeb-ben fel tudja dolgozni majd.Néhány esetben a tudatalattija által végrehajtott szug-gesztiókat kell eltávolítania, azaz dehipnotizálnia kell ma-gát, sőt esetenként feltételes reflexeket is hatástalanítaníakell. Hogy ilyen esetekben hogyan kell eljárnia, azt későbba különféle betegségek ismertetéséből megtudhatja.Az álomértelmezés is bepillantást enged belső konfliktu-sainkba és érzelmi életünk egyéb zavaraiba. Ha azonbannem ismerjük az álom struktúráját és szimbolikáját, akkornehéz lesz megértenünk az álmot, sőt az is lehet, hogy tuda-tos elménk egyáltalán nem érti meg. A tudatalatti azonban

- 199 -ismeri jelentését és szimbolikáját, hiszen az álmot ő hivtaelő. Az öngyógyítás keretében anélkül is értelmezni lehetvalamely álmot, hogy az álommechanizmusról túl sokattudnánk. Transzállapotban néhány embernek megvilágosodhat az álmok értelme, s ez annál nagyobb valószínűséggel bekövetkezik, minél mélyebb a transz. Ha olyasmit álmodik, amiről úgy gondolja, fontos üzenet lehet az ön számára, hipnotizálja magát, és kérdezze ki a tudatalattiját.

Hogyan lehet legyőzni a depressziót

Mint már említettük, a depresszió súlyosabb formáinál azöngyógyítás nem javasolt eljárás. Ha krónikus és nagyonelőrehaladott állapotról van szó, ami gyakorta öngyilkos-sághoz vezet, feltétlenül pszichiátriai kezelésre van szük-ség. Az USA-ban évente huszonötezren követnek el ön-gyilkosságot, nagy részük depressziós állapotban.Az érzelmi ciklusok tanulmányozása során kiderült,hogy a jókedv és a lehangoltság minden embernél perio-dikusan változik, éspedig úgy, hogy a csúcspont és a mély-pont között a görbe egy ideig mindig kiegyensúlyozott.Ennek a ciklusnak szélsőséges formáját mániás depresszi-ós pszichózisnak hívják, és ez rendkívül súlyos lelki beteg-ség. Normális ciklus esetén kb. három napig rendkívül jólérezzük magunkat, és nagyon feldobottak vagyunk, majdvisszatérünk megszokott érzelmi állapotunkba, ezt aztán

- 200 -egy háromnapos nyomott kedélyállapot követi. A ciklushosszúsága változó, általában azonban 30-35 napig tart.Néha a csúcspont és a mélypont erőteljesebben mutatko-zik meg - ilyenkor cikluson belüli ciklusról beszélünk.Mi itt nem foglalkozunk a fent említett normális lefolyá-sú szakasszal, bár nem árt, ha tudunk létezéséről, és szél-sőséges stádiumaiban lehetőleg nem döntünk fontos dol-gokról.A nem ciklikus hátterű depresszió kusza érzéseink ésgondolataink hatására keletkezik. Az ember nem lehetboldog, ha nyomott hangulatban van, és fordítva: nem le-het deprimált, ha boldog. Ez a két érzés kölcsönösen kizár-ja egymást. Mihelyt szembe tudunk nézni problémáinkkal,és meg tudjuk őket oldani, mihelyt legyőzzük félelmeinket,eltűnik a depresszió, és megelégedettség lép a helyébe.Dr. Hornell Hart Autoconditioning című könyvében(Prentice Hall Inc., Englewood Cliffs, New Jersey) leírja,milyen hangulataink vannak, s hogyan tudjuk kordábantartani őket. Javasolja, hogy állítsunk fel egy diagramot ér-zéseink napi változásairól, éspedig úgy, hogy legfelül le-gyenek az eksztatikus érzelmek, alatta a megelégedettségés vidámság mint normál állapot, majd a gondterheltség,aggodalom, elbátortalanodás stb., majd legalul a letörtség.Hart öt lépést dolgoz ki önmagunk befolyásolására.Mindenekelőtt tudatosítjuk a problémát magunkban, az-tán visszahúzódunk, és önhipnózisban ellazulunk. Ezután

- 201 -szuggesztióval megszüntetjük a problémát, majd feléb-resztjük magunkat, és - amennyiben szükséges - megismé-teljük az egész folyamatot. Eközben koncentrálhatunkugyanarra a problémára vagy akár egy másikra. Dr. Hartszerint boldogok és sikeresek leszünk, ha képessé válunkúrrá lenni negatív, deprimált hangulatainkon. Könnyebbproblémák és konfliktusok esetében határozottan ígére-tesnek tűnik ez a módszer.

Az álmatlanság vége

Évente milliókat adnak ki az emberek altatókra, ami aztbizonyítja, hogy igen sokan szenvednek álmatlanságban.Felettébb kellemetlen állapot ez, bár még senki sem haltbele. Előidézői többnyire a rossz alvási szokások, ebben azesetben az öngyógyítással gyors eredményt érhetünk el.Ugyanakkor előfordulhat, hogy az álmatlanság mélyengyökerező, nehezen kezelhető neurotikus tünet. Az álmat-lanságnak két fajtája van. Az egyiknél a szenvedő alanyakár órák hosszat is forgolódhat az ágyban, míg végre eltud aludni, a másiknál hamar elalszik ugyan az illető, dehárom-négy óra múlva, az éjszaka kellős közepén vagy haj-nal felé ismét felébred, s már nem tud újra elaludni. Arossz szokások következtében kialakult álmatlanság soránaz illető személy, aki rendszerint született pesszimista, azágyba is magával viszi a problémáit, és olyan lázasan töri a

- 202 -fejét, hogy képtelen elaludni. A negatív gondolkodás és anegatív szuggesztiók miatt, valamint a már említett fordí-tott hatás törvényének értelmében állapota egyre súlyo-sabb lesz. Lefekszik, forgolódik egy ideig az ágyban prob-lémái megoldásán tűnődve, majd úgy dönt, hogy elalszik,csakhogy a korábbi tapasztalatok alapján (feltételes ref-lex) előre meg van győződve róla, hogy ez úgysem fog si-kerülni. Mégis megkísérli, minden figyelmét arra a kíván-ságára összpontosítja, hogy elaludjék, ehelyett azonbanmég éberebb lesz. Végül annyira kimerül, hogy feladja aküzdelmet, már nem is akar elaludni, s akkor hirtelenálomba merül.

A szorongás elviszi az álmot

Az álmatlanság mindkét fajtájának hátterében neurotikusokok is állhatnak. A leggyakoribb ok a szorongás. Az ál-matlanságban szenvedő személy ugyanis attól fél, hogy al-vás közben ki van szolgáltatva, bármilyen szörnyűségesdolog megtörténhet vele. Nagyon gyakori ok a halálféle-lem is, mert a halált sokan az alvással kapcsolják össze.Ez az elképzelés a gyermekkorban gyökerezik. A gyerek-nek nehéz elmagyarázni, mi is az a halál, így a családta-gok többnyire azt mondják: "A nagymama elaludt, s márnem is fog felébredni." Ha egy kicsi gyereket arra kény-szerítünk, hogy megnézzen egy halottat, súlyos traumát

- 203 -idézhetünk elő. Még ennél is rosszabb, ha a halott meg-csókolására kényszerítjük, mert ez az álmatlanságnál sok-kal súlyosabb reakciókat válthat ki belőle. Egy jól ismerttudathasadásos esetnél a kiváltó ok bizonyítottan az volt,hogy a gyermeket arra kényszerítették, csókolja meg ha-lott nagyanyját. Hihetetlen, hogy egyes szülők milyen ré-mületes helyzetbe képesek hozni gyermeküket, de néhamégis megtörténik, s ez elkerülhetetlenül hatással lesz agyermek érzelmi életére.Az alvás és a halál között van még egy összefüggés, ne-vezetesen az, hogy a halálról mint "hosszú alvás"-ról szok-tunk beszélni. Meglepően sok páciensnél fedeztük fel,hogy a halál és az alvás közti kapcsolatot egy jól ismertgyermeki ima teremtette meg, amelyben arra kérik Istent,hogy vegye magához a lelküket, ha felébredésük előtt hal- nának meg. Ennek az imának a hatását megerősíthette, haaz álmatlanságban szenvedő személy gyerekkorában kö-zelről látott halottat.Alvászavarokat okozhat az is, ha az illető olyasvalakivelazonosul, aki gyerekkorában közel állt hozzá, álmatlanság-ban szenvedett, és sokat beszélt róla. Büntetésvágy is áll-hat a háttérben, hiszen az álmatlanság meglehetősen kel-lemetlen állapot. Akinek rendszeresen lidércnyomásosálmai vannak, ugyancsak félni fog az elalvástól.

Öngyógyítással fel lehet deríteni az okokat

- 204 -

Ezeket a lehetőségeket mind meg kell vizsgálni, s ami nemillik bele a képbe, azt félre kell tenni. Ha egyszer tudato-sodott bennünk, hogy valamely félelmünk indokolatlan, elis felejthetjük. Az a felnőtt, akiben tudatosodott, milyenhatással volt rá egy gyermekkori ima, be fogja látni, hogyaz alvás és a halál között semmiféle kapcsolat nincsen. Né-hány esetben vissza kell térni ahhoz a pillanathoz, amikora páciens a halottat megpillantotta, s mihelyt az élmény ál-tal kiváltott érzelmeket feldolgozta, nyomban hatástalaní-totta is őket.µlmatlanság ellen természetesen a szuggesztió is rend-kívül hatásos módszer. Önhipnózisban az okok megszün-tetésével lehet végérvényesen megszabadulni az álmatlan-ságtól. Az ember este lefekszik, és a következő szuggesztióalkalmazásával hipnózisba merül: "Néhány pillanat múlvamély álomba fogok merülni, és végig fogom aludni azegész éjszakát." Ezután nyomban valami kellemes dolograösszpontosítsa a figyelmét, és még csak véletlenül se gon-doljon az alvásra. A "néhány pillanat múlva" vagy a "ha-marosan" nem konkrét időpont, jelenthet 15-20 vagy akártöbb percet is, van ideje hát a szuggesztiónak arra, hogy atudatalattira hasson és az álmot előhívja. Ha azonban azálomra koncentrál, épp az ellenkező hatást éri el. Minélerősebb a meggyőződés önben, hogy ezzel a módszerrel elfog tudni aludni, annál biztosabb a siker.

- 205 -Minthogy az álmatlanság kialakulásában nagy szerepetjátszik az a félelem, hogy nem fog tudni elaludni, azzal issegíthet, ha a következőket szuggerálja magába: "Akkor iski fogom pihenni magam, ha egy ideig még így heverek.Lehet, hogy egy-két órába belekerül, míg el tudok aludni,de nem érdekes. Egy idő után úgyis el fogok aludni." Ezeka gondolatok a kétkedés és a negatív várakozás ellenébenhatnak. Ha önnek mindegy, mikor alszik el, és nem igyek-szik görcsösen, hogy azonnal álomba merüljön, hamarosanaz igazak álmát alussza. Az ellentétes hatás törvénye egy-szerűen nem érvényesül. Annak felismerése, hogy - mégha kevesebbet és esetleg nem is olyan mélyen, mint ahogyszeretné, de - mégiscsak alszik, és egészsége ettől cseppetsem károsodik, megszabadítja önt félelmeitől, és meg-könnyíti a fentebb említett gondolatok alkalmazását.

Aki újra és újra felébred

Egyik páciensem - nevezzük Évának - minden baj nélkülel tudott aludni, ám aztán mindig újra felébredt, s többénem jött álom a szemére. Néhány órácskát azért aludt, detöbbnyire reggel hat óra után, miután a férje már felkelt.Amint a férje távozott, 9 óráig tudott még aludni egy keve-set, kivéve hétvégén, amikor a férje nem ment munkába.Elégnek tűnt számára a napi néhány óra alvás, frissnekés kipihentnek érezte magát, de kellemetlennek találta az

- 206 -álmatlan forgolódást. Férje korán nyugovóra szokott tér-ni, ő azonban szívesen olvasgatott még, vagy késő estignézte a tévét. Lefekvés után hamar el is aludt, de egy-kétóra múlva felébredt, s aztán hajnalig csak forgolódott.Bevallotta, hogy nagyon sok gondja-baja van, s folytonezeken a megoldatlan problémákon töri a fejét. Azt taná-csoltam neki, hogy lefekvés előtt írja össze valamennyiproblémáját, mindenekelőtt a legsúlyosabbakat, s amikorfelébred, koncentráljon rájuk, amennyire csak tud. Vala-mely szokástól úgy lehet a legkönnyebben megszabadulni,ha az ember szándékosan eltúlozza azt. Miután egy-két éj-szaka előre megfontolt szándékkal és teljes intenzitássalkizárólag a gondjaival foglalkozott, hamarosan rájött,mennyire jelentéktelenek is azok.Az ingatechnikával álmatlanságának esetleges egyébokaira is rákérdeztünk.K.: Van egyéb oka is, hogy éjszaka felébred?V : Igen (inga).K.: Több oka is van?V : Igen.K.: Több mint két oka van?V : Nem.K.: Büntetni akarja magát azzal, hogy ébren marad? Kellemetlen ez az állapot önnek?V : Nem.K.: Valamilyen félelem okozza alvászavarát?

- 207 -V : Igen.K.: Rémálmoktól fél?V : Nem.K.: Attól fél, hogy álmában meghalhat?V : Igen.K.: Ennek a félelmének van valami alapja. Gyerekko- rában, amikor valamelyik rokona meghalt, azt mondták önnek, hogy "elaludt"?V : (szóban) Igen, emlékszem nagymamám temetésé- re, hatéves voltam, amikor meghalt. Nyitott kopor- sóban feküdt, és én féltem, amikor meg kellett néznem, mire azt mondták, hogy csak alszik.K.: Van ennek a gyermekkori élménynek valami köze ahhoz, hogy éjszakánként felébred, és nem tud új- ra elaludni?V : Igen.K.: µlmatlansága mögött más félelem is rejlik?V : Nem.K.: Más ok is belejátszik abba, hogy éjszakánként fel- ébred?V : Igen.K.: Megtudhatja az okát?V : Igen.K.: Valami célja van ennek az álmatlanságnak?V : Igen.K.: Összefüggésben áll valamely korábbi élménnyel?

- 208 -V : Nem.K.: Valamelyik szülője szenvedett álmatlanságban? Azonosítja magát valakivel, aki álmatlanságban szenvedett?V: Nem.Feltettünk még néhány kérdést, ám az álmatlanság má-sik okára nem derült fény. Végül azt mondtam neki, hogyháromig számolok, s akkor ő hirtelen emlékezni fog erre amásik okra. Meg is jött a válasz: "Most már tudom. Azt hi-szem, ezzel akartam elkerülni a férjem közeledését. Sohanem jelentett élvezetet a testi kapcsolat, azt hiszem, frigidvagyok. Utálom, ha közeledik hozzám, s erre többnyire éj-szaka kerül sor. Azt hiszem, azért ébredek fel, nehogymeglepjen álmomban, vagy hogy éberen tudjak valami ki-fogást mondani."Néhány konzultáció után sikerült Évát megszabadítanifrigiditásától, s ezután hamarosan álmatlansága is nyom-talanul eltűnt.

ÖSSZEFOGLALµS

A pszichés betegségek védelmi célokat is szolgálhatnak, s ilyenesetekben a tudatalatti minden kezelésnek ellenáll. Mihelytazonban a betegség okait kiderítjük, azt az öntudatlan szükség-

- 209 -letet, amely a betegséget életre hívta és fenntartja, le tudjukgyőzni a tudatalatti ellenállását. A cél tehát nem a védekezésimechanizmus szétrombolása, hanem feleslegessé tétele.Az okokra fényt deríthetünk a tudatalatti ideomotorikus ki-faggatásával. Csaknem valamennyi pszichoszomatikus betegségkialakulásában az alábbi faktorok közül legalább egy, de eseten-ként akár több is szerepet játszik:belső konfliktusmotivációvalamely szuggesztió hatásaszervbeszédazonosulásönbüntetéskorábbi élményekMihelyt kiderítette, melyik tényező játszik szerepet az ön ál-lapotának kialakulásában, már a legfontosabb lépést megtette agyógyulás felé.Azt is tudja már, hogy lesz depressziós az ember. A könnyebbdepressziót általában már azzal le lehet küzdeni, hogy az okára

- 210 -rájövünk, de ha ön mély depresszióban szenved, inkább fordul-jon pszichiáterhez, ne próbálkozzék az öngyógyítással.Ebben a fejezetben arról is szó volt, hogyan lehet az álmatlan-ságtól önhipnózis segítségével megszabadulni. Mindenekelőtt atudatalatti kifaggatásával meg kell állapítani az álmatlanság ki-váltó okát, amely lehet mélyen gyökerező, neurotikus szimptó-ma is, és ezt nem lehet öngyógyítással kezelni. µltalában azon-ban meg lehet szabadulni ettől a kellemetlen állapottól azzal azegyszerű módszerrel, hogy lefekvés előtt hipnotizáljuk ma-gunkat, és azt szuggeráljuk magunknak, hogy "néhány pillanatmúlva" el fogunk aludni. Ezzel egykettőre véget lehet vetni rosszalvási szokásainknak. * * *

12. FEJEZETFélelmeink és fóbiáínk legyőzése

- 211 -

Mindenkível megesík, hogy időnként félelem fogja el, s en-nek elfogadható magyarázatát is tudja adni. Ezek a félel-mek nem nevezhetők neurotikusnak. A minden különö-sebb ok nélkül jelentkező szorongásos állapot is védeke-zési mechanizmus. Idetartoznak a fóbiák, melyek azonbanneurotikus szimptómák is lehetnek. Ha végigkérdezi bará-ti körét, ki fog derülni, hogy szinte kivétel nélkül minden-kinek van kisebb-nagyobb fóbiája.A pszichológia számtalan szorongásos állapotot ismer, melyek közül a klausztrofóbia, az agorafóbia, a zoofóbia ésa hidrofóbia a leggyakoribb.A fóbia olyan félelem, amelynek nincsen racionális ma-gyarázata. A legtöbb ember szinte ösztönösen fél a kígyók-tól, mert tudja, hogy néhány egyed marása halálos. A bűn-beesés története csak tovább erősíti ezt az iszonyt. Haazonban egy mégoly ártalmatlan kígyócska látványa, sőtextrém esetben már a kígyó képe páni félelmet vált ki, ak-kor fóbiáról beszélünk.

Hogyan alakul ki a fóbia

Bizonyos fóbiáknál úgynevezett átruházással van dolgunk.A páciens fél valamitől, de ennek a valaminek már a gon-dolata is olyan taszító, hogy a tőle való félelmét inkább át-

- 212 -ruházza valami másra, projektálja, magát az eredeti dolgotpedig tudata mélyére temeti. Ilyen észérvekkel megma-gyarázhatatlan félelmet kiválthat valamilyen tárgy ís, több-nyire azonban egy bizonyos szituáció áll a háttérben. Sze-rencsére ritkán fordul elő. Leggyakrabban olyan feltételesreflexről van szó, amelyet valamilyen korábban megtör-tént, ijesztő esemény vagy eseménysor hívott életre. Ezeket az élményeket leginkább a korai gyermekkorban szerzik a páciensek, bár traumatikus események felnőttkorbanis hasonló hatást tudnak kiváltani. A gyermekek néha be-zárják valamilyen sötét szekrénybe fiatalabb játszótársu-kat, akit ott rémület fog el, s ehhez járulhat még a megful-ladástól való félelem is. Megdöbbentő, hogy meggondolat-lan szülők milyen gyakran zárják be gyermeküket bünte-tésből valamilyen sötét helyre. Egy ilyen élmény következ-ménye a klausztrofóbián kívül az is lehet, hogy az érintettszemély mindig félni fog a sötétben.A rémítő élmények egy életen át tartó fóbia kialakulá-sához vezethetnek. Ha egyszer valaki majdnem vízbe ful-ladt, attól kezdve félni fog a víztől. Lányom négyéves ko-rában szívesen lubickolt a medencében, bár még nemtudott úszni. Egyszer egy nála jó pár évvel idősebb barát- nője kivitte a strandra, s a sekély vízben egy hirtelen tá-madt hatalmas hullám leverte őt a lábáról. Sok vizet nyelt,és nagyon megijedt. Attól kezdve nem lehetett rávenni,hogy bármilyen vízbe is bemenjen.

- 213 -Két évvel később, amikor már elég idős volt ahhoz, hogyhipnotizáljam, visszavezettem a strandon történt élmény-hez, s bár sírt és kérte, hogy hagyjuk abba, többször is újraátélettem vele az eseményeket. Ez a kezelés megszabadí-totta minden félelmétől, olyannyira, hogy legutóbb márnevetve mesélte, hogyan görgette magával a hullám a ba-rátnőjével együtt. Hamarosan megtanult úszni, és vidámanjárt a barátaival uszodába, strandra. E kezelés nélkül alig-hanem egész életében félt volna a víztől.

Hogyan szabaduljunk meg saját erőnkből valamelyfóbiánktól

Hacsak nem átruházásról van szó, ami szerencsére igenritkán fordul elő, könnyen meg tudunk szabadulni fóbi-ánktól, ha felkutatjuk, milyen esemény vagy eseményekvezettek kialakulásához, és a hozzá kapcsolódó vala-mennyi érzelmi indulatot nyomban le is vezetjük. Nemelegendő csupán felidézni a kiváltó okokat. A pszichotera-peuták újra átéletik a pácienssel az egész élményt. Elsőalkalommal heves félelmet érez a páciens, de többszöri is-métlésre - három-négy alkalom után - ez maradéktalanuleltűnik.Csak akkor tekinthetjük gyógyultnak magunkat, ha va-lóban valamennyi érzelemtől túlfűtött traumatikus élmé-nyünket "lereagáltuk" (Freud), azaz levezettük. Ezeknek

- 214 -az élményeknek a levezetését a pszichológia katarzisnakhívja. A fóbiát kiváltó eseménynek gerjesztő, a katarzisnakazonban, amely az adott eseményre visszaemlékezve jönlétre, gátló hatása van.

A félelmet kiváltó ok felderítése

A fóbiákat úgy kezelheti önhipnózissal, hogy többször vé-gigéli a fájdalmas eseményt. Mindenekelőtt lokalizálni kella félelemélményt, vagy úgy, hogy tudatosan felidézi, vagyha nagyon mélyen elfojtotta, akkor az ideomotorikus mód-szerrel.Mielőtt visszatérne a fóbiát kiváltó élményhez vagymegpróbálna visszaemlékezni rá, feltétlenül tegye fel a kö-vetkező kérdést: "Végigélhetem-e újra minden veszélynélkül ezt az élményt?" Ritka a tagadó válasz, tehát való-színűleg az öné is igen lesz. A nemleges válasz azt jelenti,hogy az adott esemény annyira traumatikus volt, hogy öne pillanatban még nem tudná elviselni.Egyéb, félelmet kiváltó szituációk esetében az ún. "gát-láselv" alkalmazható. Dr. Joseph Wolpe kitűnő módszertajánl arra, hogyan szabaduljunk meg félelmeinktől és fó-biáinktól (Psychotherapie by Reciprocal Inhibition): listátállíttat össze pácienseivel azokról a dolgokról és helyzetek-ről, amelyek félelmet váltanak ki belőlük, kihagyatva belő-le a mindenki számára nyilvánvalóan ijesztő dolgokat.

- 215 -Ezután újraíratja velük a listát, éspedig úgy, hogy első he-lyen szerepeljenek a számukra legfélelmetesebb dolgok, saztán sorban a többiek.

Tegye érzéketlenné magát a kellemetlen helyzetekkelszemben

Dr. Wolpe ezután arra kéri pácienseit, hogy lazítsák el iz-maikat, amennyire csak tudják, majd hipnózist alkalmazva(ez nem feltétlenül szükséges) felszólítja őket, hogy a lis-tán szereplő élmények közül a legenyhébbet éljék újra át.Azért fontos a lista végén kezdeni, mert az elején a legna-gyobb félelmet kiváltó helyzetek szerepelnek, s ezek újraátélése erős ellenállásba ütközhet.Ezután egy-egy másodpercre több, nem túlságosan ijesz-tő helyzetet elevenítenek fel. Egyik páciensét, akiben a te-metések enyhe félelmet ébresztettek, felszólította, hogymintegy kétszáz méter távolságból nézzen végig egy teme-tést, majd egészen közelről vegyen szemügyre egy halottas-kocsit, aztán a sírnál azt a jelenetet, melynek során a halot-taskocsiból kiemelik a koporsót, és a sírba helyezik. Min-den jelenetet többször megismételtek, s a reakció egyrehalványabb lett, míg végül az illetőben megszűnt a félelem.A kezelés során hasonlóképpen megelevenítik a kelle-metlenebb eseményeket is, később pedig sor kerül a való-ban ijesztő helyzetekre, mígnem a páciens megszabadul

- 216 -minden félelmétől.Wolpe hangsúlyozza, hogy a sikeres kezeléshez elenged-hetetlenül szükséges a teljes ellazulás. Hipnózis nélkül islehet eredményt elérni, csakhogy sokkal lassabban. Ami-kor a listát végigveszik a pácienssel, nemritkán fény derülegyéb félelmet kiváltó helyzetekre is, amelyeket ugyanúgyvégig kell élni.Ezt a technikát alkalmazhatjuk, ha valamely szorongásosállapottól vagy fóbiától önerőből akarunk megszabadulni,bár az utóbbi esetében hatásosabb, ha a kiváltó okokat lo-kalizáljuk, emlékezetünkbe idézzük és az általuk kiváltottérzelmeket levezetjük. A tudatalatti kikérdezésével általá-ban hamar rátalálhatunk a bajok gyökerére. A következőfejezetekben néhány esetet ismertetek, melyből megtud-hatják, milyen kérdéseket kell ilyenkor feltenni. Ha több él-ményről van szó, kezdjük legfrissebbel, s ha ezt már fel-dolgoztuk, keressük meg a következőt, és haladjunk így to-vább, míg valamennyi fóbiánktól meg nem szabadultunk.

Az ellenállás legyőzése

Ha tudatalattijának ellenállása miatt nem képes felszínrehozni, amit keres, alkalmazza Wolpe módszerét. Mihelytaz enyhébb szorongásoktól megszabadult, valószínűleg afóbia valódi okához is hozzáférhet majd.Már születése pillanatában meg tudunk szabadulni fé-

- 217 -lelmünktől, ha az eredetinél még erőteljesebb érzelmekkelfeltöltött élményt hívunk életre. Ha valakinek például lám-paláza van, vagy fél a nyilvános szerepléstől, csak akkor fogfellépni valahol, ha motivációja erősebb, mint a félelme.Például egy tanuló versmondásra vállalkozik, mert az hoz-zájárul vizsgája sikeréhez; ez a motiváció elég erős ahhoz,hogy legyőzze benne a szereplés miatti szorongást, sőt mégazon aggodalmát is, hogy esetleg lejáratja magát. Ha mi-nél gyakrabban vállalna ilyen feladatot, annál inkább eny-hülne a félelme, s a végén teljesen meg is szűnne. Ennélazonban még hatékonyabb módszer annak felderítése, va-jon miért is fél a nyilvános szerepléstől.Meg kell jegyeznünk, hogy Wolpe módszere, mely vizua-lizáción alapszik, s hatásosságát növeli a közvetett szug-gesztió, eredményesen megszabadítja az illető személytszorongásaitól.A fóbiák többnyire korai élményekből alakulnak ki, dekeletkezésükhöz belső konfliktusok is hozzájárulhatnak,sőt szuggesztiók is, éspedig oly módon, hogy a gyermek-nek megtanítják a félelmet. Ha valamelyik szülőnek fóbiá-ja van valamitől, akkor a gyermek is átveheti ezt a reak-ciót, részben azonosulással, részben pedig szuggesztiónkeresztül: ha a papa vagy a mama fél, akkor az a helyzetveszélyes, és neki is félnie kell. Az ilyen szituációt a későb-biekben mindig rosszul fogja megítélni, és szörnyen veszé-

- 218 -lyesnek fogja tartani.

Repülésfóbia

Felnőtteknél éppoly könnyen kialakulhatnak fóbiák, mintgyerekeknél. Az orvosok számára tartott hipnózisszimpó-ziumok valamelyikén az egyik jelenlévőt teszteltük annakbemutatására, miként lehet valamely fóbia okát kideríteni.Dr. Johnson elmesélte, hogy a második világháborúbana légierőnél szolgált, több bevetésben vett részt, sértetle-nül megúszta, és nagyon élvezte a repülést. Egyszer csak-nem lelőtték, de sikerült baj nélkül letennie a gépét. Le-szerelése után hosszú ideig nem volt alkalma repülni, saztán első civil útja alkalmával páni félelem fogta el. Az-óta repülőgépnek a közelébe se tud menni, s képtelenmegérteni, mi lehet félelmének oka, hiszen pilóta volt. Ér-dekes körülmény, hogy állapotát ő klausztrofóbiának, zárttértől való félelemnek tartotta.Az ideomotorikus kikérdezés módszerével kiderült,hogy fóbiáját egy korábbi rémületes élmény váltotta ki.Hamar fény derült rá, hogy elfojtott emlékről van szó.Hipnózisban visszavezettük ehhez az élményhez, és rábír-tuk, hogy négyszer egymás után élje át újra.A háború befejezése után azt a parancsot kapta, hogyegy texasi repülőtérről Seattle-be repüljön, ahol majd le-szerel a légierőtől. A csapatot egy őrnagy vezette, dr. John-

- 219 -son csak százados volt. Idaho állam fölött hatalmas vihar-ba kerültek. A csapat többi tagja ki akarta kerülni a légör-vényt, az őrnagy azonban azt a parancsot adta, hogy repül-jenek át rajta, mert benzinszűkében voltak, s túl nagy lettvolna a kitérő.A vihar minden várakozásuknál nagyobb volt, elveszítet-ték a kapcsolatot egymással, s csak úgy csapkodtak a villá-mok körülöttük. Dr. Johnson attól tartott, hogy valamelyiktelibe találja a gépét. Iszonyúan dobálta a szél, belekerültegy lefelé húzó légáramba, s amikor kiszabadult belőle, agép egyik szárnya remegni kezdett. Elveszítve uralmát agép felett, végül ejtőernyővel kiugrott, de mielőtt földet értvolna, alaposan megdobálta őt a szél. Később megtudta,hogy még két másik pilótának is ki kellett ugrani, egy har-madik pedig szörnyethalt, amikor a gépe egy hegyorom-nak csapódott.Megmenekülése után dr. Johnson vonattal Seattle-beutazott, ahol leszerelték, anélkül hogy még egyszer gépreült volna. Ezt az élményét sohasem hozta összefüggésbefóbiájával, most azonban kiderült, hogy ez volt az alapve-tő ok, a korábbi pedig, amikor majdnem lelőtték, csupánmásodlagos. Amikor hipnózisban újra átélte az egész ese-ményt, nagy félelmet mutatott, többszöri ismétlés utánazonban tökéletesen megnyugodott és megkönnyebbült.Néhány hónappal később azt írta nekem dr. Johnson,hogy vett magának egy repülőgépet, letette a pilótavizsgát,

- 220 -és újra élvezi a repülést.Ez az orvos nem törölte ugyan emlékezetéből az esetet,de nem is hozta összefüggésbe a repüléstől való félelmé-vel. És bár semmi félelmet nem érzett zárt térben, inkábbúgy döntött, hogy klausztrofóbiának nevezi állapotát, csakhogy ne kelljen végiggondolnia az okokat. Jellemző ez atudatalatti működésére, hogy ésszerű okok elősorolásávala kellemetlen és riasztó élményekről eltereli a figyelmet.Nem volt ugyan elég idő, hogy utánajárjak, de valószínű-nek tartom, hogy más rémisztő események is szerepetjátszhattak dr. Johnson fóbiájának kialakulásában, példá-ul egy gyerekkorban bekövetkezett baleset, amely soránlezuhant valahonnan. Mindenesetre a kiváltó ok felfedésé-vel elegendőnek bizonyult a kezelés ahhoz, hogy fóbiájátólmegszabaduljon. Feltételezésem azon alapszik, hogy a fó-biák általában gyermekkori élményekkel állnak összefüg-gésben.

ÖSSZEFOGLALµS

A félelem lehet egészen normális jelenség is, ám ha mindenésszerű magyarázatot nélkülöz, akkor már fóbiáról beszélünk.Dr. Wolpe módszerét eredményesen alkalmazhatjuk az öngyó-

- 221 -gyításban, ha szorongásos állapotról van szó, de a fóbiák kezelé-sére ugyanez kevésbé alkalmas. Minthogy széles körben elter-jedt jelenség, valószínűleg önnek is van valamilyen fóbiája.Többségük nem komoly, s könnyedén elkerülhetők azok a hely-zetek, amelyben fellép, vannak azonban igen kellemetlen hatá-súak is. Ha önnek például klausztrofóbiája van, és nem tudjahasználni a liftet, kénytelen lépcsőt mászni. A fóbiák hátterébentöbbnyire valamilyen gyermekkori élmény rejlik.Az itt bemutatott módszerek segítségével könnyedén meg tudszabadulni fóbiáitól. Mindenekelőtt lokalizálja az okokat, aztánvezesse vissza magát az élményhez, és mindaddig élje át újrameg újra, míg a vele kapcsolatos érzésektől túlfűtött traumatikusélményt teljesen le nem vezette. Mindig kérdezzen rá, nem ve-szélyes-e az ön számára, ha visszamegy a fóbiát kiváltó élmény-

- 222 -hez, mert bár ritkán, de mégis előfordulhat, hogy egyelőre elvi-selhetetlen a visszaemlékezés. Valószínűleg ebben az esetbenúgysem tudna visszaemlékezni az adott eseményre, ám nem árt,ha kétszeresen is bebiztosítja magát. A szorongásos állapotok ésa fóbiák többsége saját erőből is gyógyítható, de túl mélyen gyö-kerező neurotikus fóbia esetén ajánlatos szakemberhez fordul-ni!

* * *

13. FEJEZETDiéta nélkül is lehet karcsú és fiatal

Érzelmi és pszichés tényezők sok-sok kellemetlenségetidézhetnek elő, melyek közül most csak a leggyakrabbanelőfordulókkal foglalkozunk. Nem mindig lehet pontosantudni, vajon ezek a tényezők miért okoznak az egyik em-bernél bőrbetegséget, a másiknál gyomor- és bélpanaszo-kat, a harmadiknál pedig légúti megbetegedést. Vegyükszemügyre a sok kellemetlenséget okozó túlsúlyt, mely

- 223 -ugyan nem betegség, de kétségkívül pszichés eredetű ál-lapot.

A felesleges kilók

A túlsúly többnyire a mértéktelen evés következménye, s aháttérben a legkülönbözőbb okok kombinációját találjuk.A többlet lehet csupán néhány kiló, de az igazán hájas em-bereknél ennek sokszorosa is. Egy-két kilót bárki könnyenle tud dolgozni, ha egyszer rászánta magát, de a szélsősé-gesen nagy túlsúly esetében valószínűleg neurotikus álla-potról van szó, és ez pszichoterápiás kezelést tesz szüksé-gessé.Előfordulhat, hogy valamely mirigy működésének zava-ra okozza a bajt, ez esetben is orvosi kezelés szükséges.Régebben azt tartották, hogy csupán az esetek 2%-a vezet-hető vissza a mirigyrendszer zavarára, ma már azonban lé-nyegesen nagyobb százalékot gyanítanak a szakemberek, saz is előfordulhat, hogy a mirigyműködés zavara nem oko-zója, hanem éppen következménye a túlsúlynak.Ha az ember mindössze néhány kilótól akar megszaba-dulni, ahhoz nem kell orvosi kezelés, csak egy tisztességesdiéta, megfelelő önszuggesztió és nagy adag akaraterő.A következőkben az erősen túlsúlyos esetekkel foglalko-zunk.Megfelelő diétával néha még akkor is elérhetjük célun-

- 224 -kat, ha a túlsúlyt neurotikus tényezők okozzák. Ha orvosikezelésnek veti alá magát a páciens, valószínűleg étvágy-csökkentő készítményeket fognak felírni neki, sőt talán vi-zelethajtókat is, amelyekkel a túlzott folyadékmennyiségkiválasztását serkentik, valamint a kalória bevitelét korlá-tozó, igen erős fehérjediétát. Mindezek mellett óva intik amértéktelen evéstől. A páciens általában veszít is a súlyá-ból, ám aztán mihelyt abbahagyja a diétát, nagyon hamarújra visszahízik. Még ha hosszú ideig tartaná is magát a dié-tához, és valóban jelentős súlycsökkenést érne el, egy évmúlva valószínűleg ismét eredeti súlyánál volna. Minthogynem az okokat szüntetik meg, hanem csak a szimptómá-kat, ritkán sikerül tartós súlycsökkenést elérni, ezért aztána diétával próbálkozók csalódottak lesznek és kedvüketvesztik. A kezelés eredménye attól függ, sikerül-e a túlzottételfogyasztás okait felszámolni.Ha saját erőből kívánná radikálisan csökkenteni testsú-lyát, kérjen tanácsot orvosától, hogy milyen tempójú fo-gyást tud elviselni az ön szervezete. Az orvos étvágycsök-kentő tablettákat is felírhat, ami átsegíti önt a kezdetinehézségeken. Az ön feladata abban áll, hogy kiderítse,miért eszik sokat, s ha ezt az okot kiiktatja, valamint étke-zési szokásain is változtat, egykettőre megszabadul a feles-leges kilóktól.

Miért eszik túl sokat az ember?

- 225 -

A számtalan ok közül néhány minden esetben kimutatha-tó. Kényszeres evésről van szó, amellyel szemben mindenakaraterő és önuralom hatástalan. A túlsúlyos emberekgyakran panaszkodnak, hogy semmi akaraterejük nincs,ami így nem igaz, inkább csak gyenge az akaraterejük.A kövérség okait többnyire a gyermekkorban találjukmeg. Ha egy gyermek rosszkedvű, akkor rendszerint éhes,és mihelyt enni kap, jókedvre derül. Ugyanolyan feltételesreflex alakul itt ki, mint Pavlov kutyájánál. A kutya a csen-gőt összefüggésbe hozta az élelemmel, a gyermek pedig afokozott derűvel.A túlsúlytól szenvedő személy idegességében azonnal ahűtőszekrényhez megy. "Ha eszem, jobban fogom éreznimagam" -bár nem tudatosan gondolja ezt, ám a tudatalat-tija erre a cselekedetre ösztönzi.Hasonló gondolatkapcsolatot találunk a dohányosoknális. A gyermek orális szükségletének tesz eleget, amikorszopja az ujját. A dohányos az ujját cigarettával helyettesí-ti. A dohányzásnál ugyanaz a motiváció vagy szükséglet,mint az ujjszopásnál: a dohányos hisz benne, hogy a ciga-retta megnyugtatja az idegeit, ami átmenetileg igaz is le-het, csakhogy később a nikotin fokozza az idegességét, svégül egyik cigarettáról a másikra fog gyújtani.A túlsúly kialakulásának hét alapvető oka közül vegyükmost szemügyre a motivációt. Milyen célt szolgál a kövér-

- 226 -ség? Ha egy nő nem kívánja a testi kapcsolatot, túlsúlyátaz motiválhatja, hogy férje számára szexuálisan kevéssé vonzóvá tegye magát (frigiditás). Az a nő viszont, akinekszexuális igényeit nem elégítik ki, pótkielégülést találhataz evésben. Ilyen esetben kényszerszuggesztív éhség lép felaz édességekre. Ugyanez megfigyelhető olyan nőknél is,akik úgy érzik, nem szeretik őket. Előfordulhat, hogy egygyermek, aki úgy érzi, szülei eltaszítják maguktól, mérték-telenül enni kezd, ezzel akarván vigasztalni magát a szere-tetlenségért.Ha valamelyik szülő túlsúlyos, akkor azonosulásról is le-het szó. Szerepet játszhat ugyan a kövérségben örökletestényező is, ám nagyobb a valószínűsége annak, hogy tudat-alatti szükségletről van szó az illető szülővel való azonosu-lásra.Oka lehet a túlsúlynak olyan szuggesztió, amelyet agyermek öntudatlanul elraktároz: "Mindent meg kell en-ned, ami a tányérodon van!" "Ételt nem szabad kidobni" "Csak akkor kapsz édességet, ha mindent megettél" "Csakakkor leszel nagy és erős, ha sokat eszel." Efféle monda-tok gyakorta elhangzanak, hiszen a legtöbb gyermek életé-ben van egy olyan periódus, amikor szülei bosszantásárakeveset eszik.A kisebbrendűségi komplexus és az értéktelenség érzé-se is szerepet játszhat a túlsúly kialakulásában. Testi adott-

- 227 -ságaink aláértékelése eleve lehetetlenné teszi a vonzó kül-sőt, ami aztán önutálathoz, sőt akár önbüntetéshez is ve-zethet.Az öngyógyításnál mindezeket a tényezőket gondosanmeg kell vizsgálni, különösen azt, hogy nem korábbi élmé-nyek idézték-e elő a mértéktelen evést. A szuggesztió fon-tos része a kezelésnek.

Nincs szükség diétára!

Ha ön valóban fogyni akar, legjobb, ha kerül minden dié-tát. A kövér ember számára gyűlöletes szó a diéta, ezer faj-táját végigpróbálta már, s néhány kiló ledolgozása után va-lamennyit abbahagyta. A diéta gondolata a lemondástidézi, a lemondás pedig lázadáshoz vezet. Senki sem él szí-vesen diétás ételeken. Ha ön saját erőből akar megszaba-dulni felesleges kilóitól, nincs szüksége diétára, mindösszeétkezési szokásain kell változtatnia.Az ember szájában ízlelőidegek vannak, amelyek lehe-tővé teszik az étel élvezetét. Egyik ételt ízletesebbnek talál-juk, mint a másikat, de általában jó étvággyal elfogyasztjukőket. Semmi egyebet nem kell tennünk, mint ügyelnünk azélelmiszerek fehérjetartalmára, s lehetőleg kerülnünk kella szénhidrátokat, az állati zsiradékot és az édességet. Dr.Leonid Kotkin szerint ("Egyél, gondolkozz és légy kar-csú", Ariston Verlag, Genf - a könyv magyarul nem jelent

- 228 -meg) telítetlen zsírokat kellene fogyasztanunk, nem pedigtelített, azaz állati zsiradékot, és jó volna tartózkodnunk aszénhidrátoktól is.A diéta elleni tiltakozást úgy lehet elkerülni, ha megér-tetjük magunkkal, hogy senki nem kényszerít rá bennün-ket. Akár el is hízhatunk, csakhogy semmi értelme nemvolna, no meg nem is ezt akarjuk. Le fogunk adni kilóink-ból, mert ez a kívánságunk, és az eszünk is ezt diktálja.Senki nem követeli meg, hogy soha többé egyetlen szembonbont se együnk, csak éppen ritkábban fogunk élni ez-zel a lehetőséggel. Semmit nem kell megtagadnunk ma-gunktól, csak éppen másféle ételeket fogunk fogyasztani,mint eddig.Örja le pontosan, hogy miért akar lefogyni.Ha súlykorrekcióra készül, nagyon fontos a motiváció.Jobban bevésődik a tudatalattijába, ha pontosan leírja, mi-ért kíván lefogyni, első helyen említve az egészségügyiszempontokat. A statisztikák azt bizonyítják, hogy a túlsúlynagyobb erőfeszítésre kényszeríti a szervezetet, és megrö-vidíti az életet. Vannak, akik halálra eszik magukat, villá-val ássák meg saját sírjukat. Ha valakinek nap mint naphúsz-harminc kilót kellene cipelnie mindkét kezében,igencsak elfáradna. Testünk a folytonos megterhelés kö-vetkeztében hamarabb elhasználódik.A motivációk sorában második helyen állhat a külsőmegjelenés. Mindenki azt szeretné, ha vonzó külseje len-

- 229 -ne. Néhány keleti országban a testes asszonyokat tartjákszépnek, nálunk nyugaton épp fordítva van.Fontos szempont az is, hogy jól érezzük magunkat, s eza túlsúlyos emberekről nem mondható el. ők sok tekintet-ben hátrányos helyzetűnek érzik magukat, sem testileg,sem lelkileg nem mondhatók kiegyensúlyozottnak.

Változtasson étkezési szokásain

A túlsúlyos emberek általában úgy kapkodják magukba azételt, hogy oda se figyelnek. Hagyjon magának időt az ét-kezésre, rágjon meg jól minden egyes falatot, s élvezze azétel ízét. Észre fogja venni, hogy ily módon kevesebb enni-valóra lesz szüksége.Sokan közülünk hajlamosak arra, hogy mindent meg-egyenek, amit eléjük tesznek. Ha ön odahaza étkezik, le-gyen gondja rá, hogy tányérjára mindig kis adagok kerül-jenek. Ha még éhes, természetesen vehet magának újabbadagot, de ez ritkán szokott előfordulni. Ha házon kívülétkezik, nem kell mindent megennie, amit a tányérjáratesznek. Ne gondolja, hogy megbántja vele a háziasszonyt.Az is igen gyakori a fölösleges kilókkal rendelkezőknél,hogy lefekvés előtt még egy negyedik étkezést is beiktat-nak. A kalóriafelesleg csökkentésének legegyszerűbbmódja, ha megszabadulunk ettől a rossz szokástól. Ha kététkezés közben valóban megéheznénk - ami a vércukor-

- 230 -szint csökkenésének jele is lehet -, valami kalóriaszegényétket fogyasszunk.

A piros zászlócska

A két étkezés közötti falatozás elkerülésére kitűnő megol-dás, ha a hűtőszekrényre egy piros kendőt vagy egy piroszászlócskát erősítünk, amely figyelmeztet bennünket: "Kine nyisd!"Fogyókúra idején naponta szoktunk mérlegre állni, pe-dig elegendő volna hetente egyszer vagy még inkább csakkéthetente, mindig ugyanabban az időben.Még ha pontosan ugyanannyi kalóriát vesznek is maguk-hoz az emberek, mindenki másképpen fogja feldolgozni:az egyik meghízik tőle, a másik esetleg lefogy. Ezt az elté-rést nem lehet egyedül a testműködés vagy az aktivitásmértékének különbözőségével magyarázni. Ha önszug-gesztióval akar leadni néhány kilót, akkor utasíthatja a tu-datalattiját, hogy az elfogyasztott ételből kevesebb ener-giát hasznosítson. Szuggerálja magának, hogy csak annyiételt használjon fel, amennyire egy bizonyos testsúly fenn-tartásához szüksége van. Tudományosan ugyan nincs mégbebizonyítva, hogy a tudatalatti ily módon kontrollálnitudja az elfogyasztott étel felhasználását, de elég valószí-nűnek látszik, tekintettel arra, hogy egyéb testfunkciókatbizonyítottan a tudatalatti irányít.

- 231 -Ha szuggesztióval akar megszabadulni fölösleges kilói-tól, tűzze ki célul a végleges testsúlyt, amelynek elérésén fá-radozik, s határozza el, hogy ettől semmi el nem tántorítja.A szuggesztió mellett vizualizáljon is. Ha tudja, hogy ide-gességében nyomban a hűtőszekrényhez megy, tenni is tudellene. Időnként visszaesést fog tapasztalni, mert túl sokateszik majd, és egy-két kilót magára szed, de ne hagyja eltán-torítani magát. Lehet, hogy soha nem fog előfordulni, de hanetán mégis megtörténne, tekintse átmeneti állapotnak, shaladjon rendületlenül a célja felé. Mihelyt elérte a kívánttestsúlyt, alkalmankénti szuggesztióval és étkezési szoká-sainak kontrolljával meg is fogja tudni tartani.

Az emésztés további zavarai

Az emocionális zavarok emésztőrendszeri betegségek-ben, gyomorfekélyben, szorulásban, hasmenésben, vas-tagbél-gyulladásban, gyomorhurutban, aranyérben, sőtfogromlásban is kifejeződhetnek, de számos más beteg-ség is lehet pszichoszomatikus jellegű. A szorongásos ál-lapot kihat a gyomor- és bélrendszerre. Ha megijedünkvalamitől, összehúzódik a gyomrunk, leáll az emésztésifolyamat, nagy ijedelem esetében pedig bélsárürülés iselőfordulhat. A krónikus szorongás különféle módokon

- 232 -zavarja a normális emésztést.Azoknál az embereknél, akik állandó gondokkal küsz-ködnek, rendkívül aktívak, tehetségesek és agresszívak,nagy felelősséget vállalnak és vezető beosztásban vannak -például orvosok - igen gyakori a gyomorfekély. Ezek azemberek a munkahelyükön, az üzleti életben többnyireérett személyiségnek mutatkoznak, odahaza azonban egé-szen mások, nemritkán egyenesen infantilisak.Az időközben elhunyt dr. J. A. Winter említi ezeket azellentmondásos jellemvonásokat, és felhívja a figyelmet agyermekek és a gyomorfekélyes betegek közötti hasonló-ságra. A gyermek éppoly keveset eszik, mint a gyomorfe-kélyes beteg, mindkettő könnyű, pürészerű ételeket fo-gyaszt, mindkettő morgós kedvű lesz és csupa panasz, haéhes, vagy ha valami nem úgy sikerül, ahogy elképzelte,mindkettő együttérzésre vágyik, s arra, hogy odafigyelje-nek rá. A gyomorfekélyes személy szeretne megfelelni an-nak az elvárásnak, hogy felnőtt ember teljesítményétnyújtsa, miközben legszívesebben továbbra is gyermek ma-radna.

A hányinger és gyógyítása

A kellemetlen, ijesztő, fenyegető dolgoktól úgy kíván a tu-datalatti megszabadulni, hogy kilöki magából őket. Testiszinten ez vagy hányásként, vagy bélsárürítésként jelentke-

- 233 -zik, mely utóbbi hasmenéssé fokozódhat. Ha romlott ételtvesz magához az ember, a gyomor az említett módon ürítiki magából. Hasonlóképpen szeretne elbánni a tudatalattiis a számára kellemetlen gondolatokkal vagy helyzetekkel,ami ugyan nem sikerül neki, de az erre való törekvés meg-marad. Az eredmény krónikus hányinger vagy hasmenés,mely utóbbiból vastagbélhurut is kifejlődhet. A tudatalat-ti sajnálatos módon időnként logikátlan, és nem törődik avégeredményekkel.

Marion esete

Egy fiatalasszonynak hónapok óta krónikus hányingerevolt, semmilyen étel nem maradt meg benne. Háromszoris kórházba kellett szállítani, intravénásan táplálták, és na-gyon lesoványodott. Amikor újra elbocsátották a kórház-ból, háziorvosa tanácsára felkeresett, hogy kétségbeejtőhelyzetén hipnoterápiával kíséreljünk meg segíteni. Tuda-tos szinten készen állt arra, hogy hipnotizáljam, tudatalat-tija azonban olyan nagy ellenállást tanúsított, hogy mégcsak enyhe transzba se tudtam ejteni.Mindennap jelentkezett kezelésre. Szuggesztió segítsé-gével annyit el lehetett érni, hogy már nem hányt ki min-dent, lassanként hízni kezdett és megerősödött. µm to-vábbra is elő-előfordult, hogy hányinger fogta el, és fogal-ma sem volt, mi lehet ennek az oka. Az ingamódszer se-

- 234 -gítségével kiderült, hogy Marion - nevezzük őt most így -betegségének oka egy korábbi eseményben keresendő, demagát a betegséget egy frissebb élmény váltotta ki. A nagybelső ellenállás miatt először nem tudtunk hozzáférkőzniehhez az eseményhez. A tudatalattit megfelelő szuggesz-tiókkal figyelmeztettük a helyzet veszélyességére, s né-hány konzultáció után végre sikerült ezeket az okokat tu-datosítani.Gyakran előfordul, hogy valamely szimptóma oka egykorábbi eseményben rejlik, de a látens betegséget csak egykésőbbi, az eredetihez hasonló eset lobbantja fel. Ez volt ahelyzet Marionnál is.Amikor Marion tizennégy éves volt, apját súlyos anyagiveszteség érte, s félő volt, hogy fel kell adnia az üzletet.Házára nagy összegű biztosítást kötött, s egy napon meg-jegyezte, hogy jó volna, ha leégne a ház, mert akkor fizet-ne a biztosító, és ezzel meg lehetne menteni az üzletet.Marion hallotta ezt a megjegyzést. Leghőbb vágya volt,hogy apján segítsen, fontolgatta, mit tegyen, majd döntött.Amikor szülei távol voltak, a nappaliban a függöny alánagy halom petróleummal átitatott papírt helyezett el.meggyújtotta. Kiment a házból, gondosan becsukva magamögött az ajtót. A szoba lángba borult. Csakhogy lelkiis-meret-furdalása támadt, átszaladt a szomszédba, és kihív-ták a tűzoltókat, akik hamarosan meg is érkeztek, és elol-tották a tüzet, mielőtt nagyobb kár keletkezett volna.

- 235 -Marion megfeledkezett a nappaliban alvó ölebéről. Azállat a füsttől és az oxigénhiánytól elpusztult, s amikor Ma-rion meglátta kedvence tetemét, nem tudta visszatartani ahányást. Iszonyú bűntudata támadt, hogy ő ölte meg a kisjószágot, s tettét nem merte bevallani a szüleinek.A kiváltó esemény - ahogy a feltételes reflexnél a csen-gő - az volt, hogy a férje egy napon ugyanolyan fajtájú ku-tyát hozott neki, mint amilyet ő - legalábbis így gondolta -elpusztított. Marion hisztériás rohamot kapott, hányt,minthogy naponta látta a kutyát, hányása krónikussá vált.Megpróbálta a gyerekes gyújtogatással kapcsolatos kelle-metlen emlékét és bűntudatát kilökni magából.Mihelyt tudatosodott benne állapotának eredendő oka;bűntudatától is képes lett megszabadulni. Azt javasoltamneki, meséljen el mindent a szüleinek, mert minden gyó-nás gyógyír a lélekre. Elmagyaráztam neki, hogy eléggémegbűnhődött már gyermeki meggondolatlanságáért. Rá-adásul terve nem is sikerült, hiszen a biztosító csak a szük-séges javításokat fizette ki. Marion férje jómódú volt,amikor megértette, miről van szó, felajánlotta, hogy vissza-fizeti a biztosítónak a mintegy 1000 dollárt. Ezzel Marionlelkiismerete megkönnyebbült, és krónikus hányingeremegszűnt.

Szorulás

- 236 -Hashajtóból legalább annyit adnak el, mint altatóból. Mil-liók küszködnek szorulással, s a renyhe bélműködést újrameg újra serkenteni kell. Az okok itt is a gyermekkorbankeresendők, éspedig a bilire szoktatásnál. A mama erőlte-ti és ideges, a gyermek pedig többnyire nem akarja teljesí-teni a kívánságát, mert végre itt az alkalom, hogy vissza-vágjon. S amikor végül a pelenkába végzi el dolgát, esetlegazt is csak bosszúból teszi, hogy egy kis kellemetlenségetokozzon a mamának. Szokása lesz visszatartani a székle-tét, s ettől gyakran élete végéig nem szabadul.A széklet visszatartása a fösvénységgel is összefüggésbehozható. A pszichoanalitikusok véleménye szerint a székletés a pénz között tudatalatti kapcsolat van. Miként a fukarember sem akar megválni a pénzétől, úgy a létbizonytalan-ság és az anyagi gondok is vezethetnek székletvisszatartás-hoz.A szorulásnál az erőltetés és a végbélizmok megfeszíté-se aranyér kialakulásához vezethet. Érzelmi feszültség isokozhat végbélmerevséget. Különösen nagy és hosszantartó idegi megterhelésnél ez az állapot olyan súlyossá vál-hat, hogy már csak sebészi beavatkozással lehet gyógyítani.

ÖSSZEFOGLALµS

Ha felesleges kilóitól szeretne megszabadulni, mindenekelőtt ki

- 237 -kell faggatnia a tudatalattiját, állapota kialakulásában milyen té-nyezők játszottak szerepet. Alkalmazhatja erre az ideomo-torikus technikát, s aztán az itt ismertetett módszer segítségévelelérheti a kívánt testsúlyt. A valódi probléma az, hogy ön túl so-kat eszik, a túlsúly csak ennek következménye. Nem szükségesdiétát tartani vagy a kalóriákat számolgatni, de étkezési szoká-sain alighanem változtatnia kell.Szó esett a gyomorfekélyről, a hányingerről, a szorulásról ésaz emésztőszervek egyéb bántalmairól. Ha ön ezek közül vala-melyikben szenved, önerőből is meggyógyulhat, bár előfordul-hat, hogy orvosi kezelésre is szüksége lesz.

* * *

14. FEJEZETBúcsú a fejfájástól

- 238 -A statisztikák tanúsága szerint Amerikában több mint há-rommillióan szenvednek migrénben, s a többségük nő.Más jellegű fejfájása valószínűleg még több embernek van,enyhébb fajtáját pedig időről időre valamennyien megta-pasztaljuk. Minthogy ennyire elterjedt panaszról van szó,részletesen foglalkozunk vele. Pontosan leírjuk a tünete-ket, hogy könnyebben megérthessük az okokat.A migrén többé-kevésbé egy bizonyos típushoz kötöttbetegség: kicsi, törékeny, jó alakú nőknél fordul leginkábbelő, bár természetesen vannak kivételek. A migrénes fér-fiak ezzel szemben nagy termetűek, széles vállúak, izmo-sak. Mind a férfiak, mind a nők perfekcionisták (tökéletes-ségmániások), és külsőre határozottan simulékonyak ésbarátságosak.A migrén jellegzetes tünete a heves, általában féloldalifejfájás, amelyhez néha erős szemgolyófájdalom társul, aszem kidülled, és a látás korlátozottá válik. Kísérheti hány-inger, hányás, sőt hasmenés is. A roham előtt a látás időn-ként fátyolossá válik.A rohamok általában bizonyos ritmus szerint jelentkez-nek, a hétnek egy adott napján vagy azonos intervallumok-kal, bár jelentkezhetnek alkalmanként is. A nőknél gyak-ran a menstruáció idején kezdődnek az erős fájdalmak,melyek a menstruációs görcsökkel együtt hatva ágybakényszeríthetik áldozatukat. A beteg ilyenkor legszíveseb-ben elsötétített szobában fekszik.

- 239 -

A fejfájás oka

A migrénes esetek nagy részének ugyanazok a jellemzői. Aszenvedő alany külsőre többnyire kiegyensúlyozott, szívé-lyes, barátságos és mindenben tökéletességre tör. Belülazonban egészen másként fest a dolog! Minthogy a migréngyakrabban fordul elő nőknél, vegyünk most egy női pél-dát. Az illető tele van fel nem ismert, felhalmozódott ellen-séges érzülettel, haraggal, csalódottsággal és keserűséggel,amit persze nem juttat kifejezésre, mivel egyáltalán be semvallja magának. Elfogadhatatlannak tartja ezeket az érzé-seket, s ezért elfojtja őket. Hasonló jelenség figyelhetőmeg, mint a gőzgépnél: túlnyomásra kienged egy biztonsá-gi szelep. A migrén esetében a fejfájás a biztonsági szelep:túlságosan nagy érzelmi feszültségnél fájni kezd a fejünk.Minthogy ezeket az érzéseket elfogadhatatlannak tartjaa beteg, szégyelli is magát miattuk, következésképpenbüntetésigény jelentkezik, erre pedig kiválóan alkalmas afejfájás. Az önbüntetés igényének lehet azonban más okais. Ha a menstruációval együtt jelentkezik, és más szituá-cióban is előfordul, akkor lehetséges, hogy a szexuális gát-lásokra visszavezethető bűntudat áll a háttérben, de a mi-rigy- és hormonműködésben bekövetkező változások isszerepet játszanak.A perfekcionista szerint mindennek megvan a maga he-

- 240 -lye, a ruháknak szép rendben kell sorakozniuk a szekrény-ben; a cipőknek nemkülönben, elképzelhetetlen, hogy amosogatóban szennyes edény legyen, a hamutartót azon-nal ki kell üríteni, a bútoroknak mindig ugyanazon a he-lyen kell állniuk, rendnek és tisztaságnak kell uralkodniahhoz, hogy az ilyen típusú nő jól érezze magát. Szó sze-rint kényszerítő erő hajtja a rendrakásra, egy ferdén lógóképet például azonnal meg kell igazítania. Migrénes roha-mainak kiváltó okai közé tartozik még a bosszúság és a ke-serűség mindazokkal szemben, akik a dolgoknak ezen tö-kéletes rendjét megzavarják - s ez többnyire a férj.A migrénben szenvedő személy ezeket az érzéseket ál-talában letagadja, így nem sokat használ, ha az orvos el-magyarázza neki e tényezők jelentőségét. Sokkal bonyo-lultabb, kifinomultabb módon azonban mégiscsak ráve-zethető a beteg e tények belátására. Azt fogja mondani,hogy őt is fel lehet bosszantani, holott valójában csak ak-kor jön ki a sodrából, ha a végsőkig felingerlik. Sohasemfogja bevallani, hogy gyűlöletet vagy haragot érez valakiiránt, mert ezeket az érzéseket megvetendőnek tartja.Gyógyszerekkel enyhíthető ugyan a migrénes fejfájás,ám teljesen kigyógyulni belőle csak a legritkább esetbenlehet. A beteg általában előre megérzi a roham közeledtét,még akkor is, ha alszik, ilyenkor a gyógyszereket azonnalbe kell vennie. Többnyire azonban nem sokat segítenek,ráadásul a tünetek kezelésére szolgálnak csupán, az oko-

- 241 -kat nem szüntetik meg.Meg kell értetní a beteggel, hogy a baj okozóí a felhalmo-zott indulatok. A migrénes páciens hipnózisos kezelésénélszükségesnek és hasznosnak tartom egy könnyebb rohamelőhívását, éspedig oly módon, hogy visszavezetem a páci-enst a legutóbbi rohamhoz. Súlyosabb rohamtól igyekszemmegkímélni. Hagyom, hogy egy-két másodpercig érezze afájdalmat, aztán visszahozom a mába, s ezzel a fájdalommeg is szűnik. Ez még a legszkeptikusabbakat is meggyőziarról, hogy szenvedésüknek nem szervi, hanem érzelmi okavan, s azt is belátják, hogy a fejfájást nemcsak előhívni, ha-nem kontrollálni is lehet.

A migrén családi ismertetőjel is lehet

Előfordulhat, hogy a család minden tagja migrénben szen-ved, de nem tudjuk, örökletes betegségről van-e szó. Két-ségtelenül alkati sajátosság is lehet, ugyanakkor például azazonosulás révén is átveheti a gyermek valamelyik szülőjeperfekcionizmusát. Ha az anyának migrénes rohamai van-nak, a dramatizálás, valamint a hasonulási vágy együttesena gyermeknél is kiválthatja a rohamot. A perfekcionizmustáltalában a szülőtől tanulja meg a gyermek. Ha érzelmi ki-töréseiért, heves temperamentumáért megszidják vagymegbüntetik, megtanulja, hogy a harag és a gyűlölet elíté-lendő, s gondosan magába is fojtja ezeket. A végletekig fo-

- 242 -kozott önuralom különösen jellemző az ilyen típusú nőre.Ha környezetét nem tudja saját elképzelése szerint alakí-tani, a fenyegetettség érzése keríti hatalmába, és páni fé-lelem lesz úrrá rajta. Minthogy azonban az önuralom bel-ső kényszerével szemben tehetetlen, nem marad másmegoldás számára, mint hogy érzelmeit elfojtsa. Ördögikör ez. Attól fél, hogy szörnyű dolgok történnek, ha egy-szer elveszti az önuralmát, és támadásba lendül.A perfekcionizmus a bizonytalan önértékelés jele,amely kisebbrendűségi komplexusokhoz vezet, és ez az-tán újabb keserűség és düh forrása. Az ilyen nőnek ellen-őrzése alatt kell tartania környezetét, különben nem érzibiztonságban magát. Csakhogy a környezetbe embertár-sai is beletartoznak, akik nem mindig hagyják magukatszó nélkül kontrollálni. A migrénes beteg ráadásul rend-kívül érzékeny, olyan megjegyzéseket is magára vesz,amelyeket egyáltalán nem neki szántak, és hajlamos min-denért önmagát hibáztatni.

A migrén kezelése

Ha a migrént önerőből akarjuk gyógyítani, elengedhetet-lenül szükséges az okok feltárása és a fent említett tulaj-donságok bizonyos korrekciója. A perfekcionizmus legyő-zését elősegítendő meg szoktam kérdezni a pácienstől:"Gondolja, hogy az édesanyja megkövetelte volna magától

- 243 -a tökéletességre való törekvést, ha tudja, milyen heves fej-fájást okoz ez önnek?"Javaslom neki ezután, hogy megrögzött szokásait adjafel: "Menjen haza és dúlja fel egy kicsit a lakását. Hagyja,hogy imitt-amott szennyes edény éktelenkedjék, és ne te-gye azonnal helyre a férje széthajigált holmijait. Lakásaakkor is rendes lesz, ha nem töröl le azonnal mindenegyes porszemet. Próbálja visszafogni tökéletességre valótörekvését, de ne fojtsa el ez iránti vágyát. Elég, ha ezt avágyát csupán 90%-ban váltja valóra, hiszen 100%-banúgysem sikerül, és ez csak bosszúságot és csalódottságotokoz."A bosszúságot és a dühöt sokféleképpen le lehet vezet-ni. A migrénes betegnek tudatosítania kell, hogy ezek tel-jesen normális érzések, nincsen bennük semmi kivetniva-ló. Ha egyszer már feltámadtak, semmiképpen sem sza-bad elfojtanunk őket, hanem meg kell találni levezetésükmódját. A férfiak könnyebben találnak erre elfogadhatómódot, mint a nők, de például valamely sportág vagy fizi-kai munka mindkét nem számára hozzáférhető. Ha másmegoldás mégsem kínálkozna, be lehet menni a hálószo-bába, és az indulatokat beleöklözni a párnába, de szavak-ba is lehet foglalni őket, anélkül hogy viszályt szítanánkvele.A sikeres öngyógyításhoz feltétlenül szükséges változ-tatnunk megrögzött szokásainkon. Az ingamódszer segít-

- 244 -ségével faggassa ki tudatalattiját, vajon a hét tényező kö-zül jelen esetben melyikről van szó. Ha gyógyszeres keze-lést alkalmaz, fokozatosan csökkentse a mennyiséget, ésvégül hagyja el a gyógyszert. Ha a migrén a menstruációvagy a menstruáció előtti feszültség kísérőjelenségekéntlép fel, az orvos bizonyos gyógyszereket és vízhajtó szere-ket írhat fel, ezekkel könnyít az ön állapotán, és így fejfá-jásának egyik okát kiiktatja.A szabályos időközönként jelentkező rohamok valószí-nűleg összefüggésben állnak valamely korábbi élménnyel,amelyre a tudatalatti kikérdezésével fényt deríthet. A mig-rénben szenvedők valószínűleg nem szívesen veszik, ha egykorábbi rohamukhoz visszavezetik őket, mert félnek a fáj-dalomtól, ezért inkább ne alkalmazzunk regressziót.Mindazonáltal nagyon fontos tudnunk, hogy a migréntmesterségesen elő lehet hívni és meg is lehet szüntetni.

Egyéb fejfájások

Számtalan egyéb oka is lehet a fejfájásnak, például fáradt-ság, a szem megerőltetése, de létezik olyan pszichés fejfá-jás is, melynek az a célja, hogy a rá való hivatkozással meg-szabaduljunk valami kellemetlen teendőtől. Megfázással,torokgyulladással és egyéb betegségekkel is együtt járhatfejfájás, de - miként sok betegség - szolgálhat figyelmez-tetésül is. Gyakori vagy krónikus fejfájás esetén feltétlenül

- 245 -forduljon orvoshoz, a diagnózistól függően esetleg orvosikezelés is szükségessé válik, bár hipnotikus szuggesztióvala legtöbb fájdalom enyhíthető. Hatástalan csupán akkorlesz ez a kezelés, ha a háttérben erős neurotikus szükség-let áll. A legtöbb fejfájás fiziológiai magyarázata az, hogyaz illető szövetekben felgyülemlik a vér. Minthogy a vérke-ringést a tudatalatti szabályozza, megfelelő szuggesztióvala pangást s vele együtt a tünetet is éppoly gyorsan meg tud-juk szüntetni, mint ha aszpirint vettünk volna be.

A krónikus fejfájás gyógyítása önerőből

Mielőtt hozzáfogna krónikus fejfájása gyógyításához, elő-ször itt is - miként valamennyi pszichoszomatikus beteg-ségnél - a kiváltó okot kell megkeresni, ha az már bizo-nyos, hogy a fájdalom nem szervi eredetű. Šrültség volnapéldául agytumor vagy egyéb komoly szervi baj okozta fej-fájást ily módon kezelni.Vizsgálja meg, hogy az ismert hét tényező közül az önállapotában melyik játszik szerepet. Többnyire szervbe-szédről van szó, mert az ilyen kifejezések, mint "ettől a fe-jem is megfájdul", valóban fejfájást okozhatnak. Bármelykellemetlen szituáció, tapasztalat vagy elképzelés kivált-hatja ezt a gondolatot s vele együtt magát a fejfájást is. Va-lószínű, hogy egyidejűleg több tényező is szerepet játszik.Minthogy nagyon fájdalmas dologról van szó, előfordul-

- 246 -hat, hogy az illető ezzel akarja büntetni magát valamiért.Ha szuggesztióval akarja kezelni fejfájását, akkor a kö-vetkezőképpen fogalmazhat: "Néhány másodperc múlvalassan kitisztul a fejem. A fölösleges vér visszaáramlik a tes-tembe, és enyhül a nyomás a fejemben. Hamarosan meg-könnyebbülök, és teljesen megszűnik a fejfájásom." Ezt aszuggesztiót kétszer-háromszor ismételje meg, s aztán kon-centráljon valami másra.

Miért szenvedett John D. krónikus fejfájásban?

Johnt, a 43 éves szobafestőt hónapok óta egyre gyakrab-ban és erősebben jelentkező krónikus fejfájás gyötörte.Végül már hetente háromszor-négyszer is megrohanta, smindig éjszaka. Néha olyan heves fájdalmai voltak, hogyfelébredt, és ordított kínjában. Szervi okát nem találták abajának, s a gyógyszerek hatástalanok voltak. A neuroló-gus szerint egyedüli lehetőség a fájdalom megszüntetésérea lobotomia (a homloklebeny rostjainak átmetszése), amisajnos gyakran azzal a következménnyel jár, hogy a páci-ens utána már csak vegetál. John annyira el volt kesered-ve, hogy még ezt a rizikót is vállalta volna, háziorvosaazonban azt javasolta, próbálkozzék előbb hipnotikus ke-zeléssel. Van ugyan olyanfajta fejfájás, amely kizárólag éjszaka

- 247 -jelentkezik, ebben az esetben azonban kétségkívül másrólvolt szó, s a neurológusnak tudnia kellett volna, hogy ittpszichés okok játszanak közre. John meg volt ugyan győ-ződve róla, hogy fájdalmai fizikális eredetűek, mégis re-mélte, hogy szuggesztióval megszüntethetők.A következő kérdéseket tettem fel, melyekre az ingaközvetítésével jött a válasz:K.: Érzéseinkre testünk néha fizikai reakcióval vála-szol. Lehet, hogy az ön fejfájásának is emocioná-lis oka van. Tudatalattija tisztában van ezzel. Ter-mészetesen más oka is lehet, mindenesetrepróbáljuk kideríteni. Az ön fejfájásának emocio-nális oka van? (Az inga igenlő választ adott. Johnmeglepetten felkiáltott, de aztán megjegyezte,hogy az inga nyilván jobban tudja.)K.: Néha bűntudatot érzünk valami miatt. Ezt a bűn-tudatot bizonyos gondolatok is kiválthatják. Vala-mennyien teszünk néha olyasmit, amit későbbmegbánunk. Büntetés önnél ez a fejfájás?V : Igen (inga).K.: Bűntudatot érez?V : Igen.K.: Bűntudata nem általános érzés, hanem valami-lyen konkrét tettel függ össze?V : Igen.K.: Fejfájása körülbelül egy évvel ezelőtt kezdődött.

- 248 -Bűntudata esetleg valami korábbi eseménnyelfügg össze, de az is lehet, hogy ez a valami közvet-lenül az első fejfájás jelentkezése előtt történt. Azelmúlt három évben történt?V : Igen.K.: Az elmúlt két évben?V : Igen.K.: Röviddel a fejfájás kezdete előtt?V : Igen.K.: Van valami köze a szexualitáshoz?(Az inga ferdén mozdult ki, ami jelenthetett"talán"-t is, de azt is, hogy a kérdést rosszul tettemfel, nem lehet sem igenlően sem tagadóan megvá-laszolni.)K.: A kérdés nyilván nem volt világos. Tett valami olyasmit, ami az ön véleménye szerint amorális?V : Igen.K.: Nőről van szó?V : Igen.K.: Az ön feleségéről?V : Nem.Ekkor elmesélte a páciens, hogy felesége néhány hónap-pal a fejfájás jelentkezése előtt meghalt, s ő közben újramegnősült. A fájdalmak nem sokkal az új házasságkötésután kezdődtek. Ez fontos információ volt számomra.K.: µllapotának van valami köze a mostani feleségé-

- 249 - hez?V : Igen.K.: Mesélje el röviden az első felesége halálát.John elmesélte, hogy az asszony hosszú idő óta méhrák-ban szenvedett. Mostani feleségét körülbelül egy évvel el-ső felesége halála előtt ismerte meg, és intim kapcsolatalakult ki kettejük között. Nem találta helyesnek, de márhosszú ideje nem élt házaséletet az első feleségével. Azt iselmondta, hogy szereti a második feleségét, és az első ha-lála után hat héttel már össze is házasodtak. Emiatt elsőfelesége szülei szemrehányást tettek neki, s benne erősbűntudat alakult ki.K.: Fejfájása erre szolgál büntetésül?V : Igen.K.: Ön hisz a halál utáni életben. Mit gondol, mit mondana elhunyt felesége, ha látná, milyen bol- dogan él ezzel a másodikkal?V: Azt mondta, nősüljek meg újra, de lehet, hogy ar- ra gondolna, várhattam volna még egy kicsit. Alap- jában véve, azt hiszem, egyetértett volna velem.K.: Gondolja, örül neki, hogy így bünteti magát?V : Nem (szóban).K.: Van más oka is fejfájásának?V : Igen.K.: Az is az önbüntetéssel függ össze?V: Nem.

- 250 -K.: Összefüggésben áll valamilyen korábbi élményé- vel?V : Nem.K.: A környezetével kapcsolatos?V : Igen.K.: Jelenlegi helyzetét a fejfájáson kívül még valami más is megnehezíti?V : (szóban) Nos, tönkrementem. Első feleségem be- tegsége minden megtakarított pénzemet elvitte. Szobafestőként jól keresek ugyan, de mert a fejfá- jásom miatt reggelenként szörnyen fáradtan éb- redtem, és több napon át nem tudtam dolgozni, így aztán sorra elveszítettem a legjobb kereseti forrásaimat. Anyagi helyzetem miatt valóban fáj- hat a fejem.K.: Emiatt ténylegesen is fejfájása van? Tudatalattija szó szerint meg is valósítja a szólásban foglaltakat, hogy: "Ettől a fejem is megfájdul"?V : Igen.Elmagyaráztam Johnnak a szervbeszéd hatását, majdhipnotizáltam, és jól a lelkére beszéltem, elmagyarázva,hogy anyagi helyzete nyomban jobbra fordul, mihelyt meg-szűnik a fejfájása. Kérdésemre, hogy ismervén az okokat,meg tud-e szabadulni a fájdalmaktól, ujjával igenlő választadott.Mindez akkor történt, amikor John másodszor keresett

- 251 -fel. Harmadik alkalommal az is kiderült, hogy első felesé-gének migrénje volt. A fejfájást - bár nála nem migrénrőlvolt szó - megfelelő büntetésnek érezte vétkéért. A kivál-tó okok tudatosításával - szervbeszéd és nagyfokú bünte-tésigény - John gyötrő fejfájása megszűnt.

ÖSSZEFOGLALµS

Mielőtt hozzálátna, hogy fejfájását önerőből meggyógyítsa, fel-tétlenül keresse fel háziorvosát. Bár szuggesztióval a legtöbb fáj-dalom enyhíthető, a józan ész mégis azt kívánja, hogy ellenőriz-zük, nincs-e valami szervi oka.Ha önnek is migrénes fájdalmai vannak, most esetleg arragondol, hogy az említett jellemvonások önre nem vonatkoznak.Lehet, hogy egyik-másik valóban nem, de akadhat olyan is, ame-lyik viszont igen. Amennyiben kétségei volnának, kérdezze ki atudatalattiját az inga segítségével. Valószínű, hogy nem fogja ön-magára vonatkoztatni, amit az elfojtott gyűlöletről említettem,

- 252 -azt azonban nem árt megszívlelni, hogy ezek teljesen normálisérzések, és szégyenkezés helyett inkább megfelelő módot kellkeresni levezetésükre.A fejfájás egyéb fajtáinál az öngyógyítás módszerével gyorssikereket lehet elérni. A közönséges fejfájást egyszerű szuggesz-tióval megszüntetheti, még csak az okokat sem kell felkutatni. Akrónikus fejfájást is lehet ily módon gyógyítani, ám tartós sikertcsak az eredendő okok tudatosításával és érzelmi-lelki áthango-lódással lehet elérni.Ha végigolvassa a fejezetekben leírt eseteket, könnyedénmegtanulja, miként formálja a kérdéseket a lehetséges okok lo-kalizálása érdekében. * * *

15. FEJEZETHogyan lehet boldogabb az életünk?

Mintegy hárommillió ember szenved migrénben, legalább

- 253 -ennyi az ismert s ennek talán a kétszerese az ismeretlen al-koholisták száma. A szexuális életet illetően azonban mégcsak hozzávetőlegesen sem lehet megállapítani, vajonmennyien vannak a frigid, impotens, homoszexuális, per-verz és szexuális gátlásokkal küszködő emberek.A nők nagy része - legalábbis időnként - pszichés ere-detű problémákkal küszködik; például fájdalmas vagyrendszertelen menzesszel, terméketlenséggel, spontánabortusszal. Messze meghaladná ennek a könyvnek a ke-reteit, ha valamennyit fel akarnánk sorolni, de ezek aproblémák végső soron sokban hasonlítanak egymásra, ésa kezelésük is megegyezik.Dr. Cheek véleménye szerint a menstruációs zavarokmindig pszichés okokra vezethetők vissza, függetlenül at-tól, hogy mikor jelentkeznek, és hogy van-e szervi okuk is.A görcsök hátterében az említett hét tényező közül több isállhat, például önbüntetés, azonosulás, belső szexuáliskonfliktus, a közösülés elkerülésének motivációja, s nemutolsósorban különféle szuggesztiók.A serdülőkorba lépő kislány gyakran hallja, milyen fáj-dalmas lehet ez az "átok", s ha meg van győződve róla,hogy a menstruáció fájdalmakkal jár, nagy valószínűséggelfel is fognak lépni nála a görcsök. Ugyanez a mechanizmusműködik a terhességi hányásnál. Amint kiderül, hogy X.vagy Y. terhes, a barátnők és ismerősök nyomban kérdez-getni kezdik: "Reggel már rosszul is voltál?" A legtöbb nő

- 254 -kezdettől fogva számít rá, hogy a terhesség rosszullétteljár, és jóllehet a terhesség valóban megzavarja a hormon-háztartást, a hányinger nem általános érvényű kísérőjelen-ség. Bennszülött nőknél például szinte teljesen ismeretlen.Az egyszerű esetek szuggesztióval könnyen gyógyíthatók,mihelyt a páciens belátta, hogy állapota valamely szuggesz-tió következménye.

Ruth fájdalmas menstruációjának okai

A praxisomban előforduló legsúlyosabb eset a 28 évesRuth R.-é volt. A fiatalasszony férjének volt egy ikertest-vére. Az orvos már morfiummal próbálkozott, hogy a he-ves fájdalmakat enyhítse, de kevés sikerrel, Ruth a men-zesz idején két napig fel sem tudott kelni az ágyból.Emlékezett rá, hogy még gyerekkorában hallott a menst-ruációs görcsökről. Nála enyhe fájdalommal jelentkezett amenzesz, ám ahogy múltak az évek, egyre elviselhetetle-nebb lett. Az ideomotorikus technika segítségével kiderí-tettük az okokat.K.: µllapotának van más oka is, mint az, hogy önnek ezt szuggerálták, s ön várta a fájdalmakat?V: Igen (az ujjával jelezte).K.: A konfliktus szexuális jellegű?V: Nem.K.: Azonosul ön valakivel, akinek ugyanilyen erős fáj-

- 255 - dalmai vannak?V: Nem.K.: Görcsei valamilyen korábbi élménnyel vagy élmé- nyekkel állnak összefüggésben?V : Igen.K.: Több esetről van szó?V: Nem.K.: 15 éves kora előtt történt?V: Nem.K.: Húszéves kora előtt?V : Igen.K.: 18 és 20 éves kora között?V : Igen.K.: 18 éves volt ön akkor?V : Nem.K.: 19?V : Igen.K.: Szexuális élmény volt?V : (szóban) Igen, most már emlékszem. Tizenkilenc éves koromban volt az első szexuális élményem. Szörnyű bűntudatom volt, de nem szakítottam meg a kapcsolatot, mert nagyon szerettem a fiút. Körülbelül három hónappal később kimaradt a menzeszem, és iszonyúan megijedtem. Biztos vol- tam benne, hogy baj van. Egy hét telt el, s egy es- te térden állva könyörögtem Istenhez, jöjjön meg

- 256 - a menzeszem, azt sem bánom, ha nagy fájdalmak közepette, csak ne legyek terhes.Másnapra megjött a menzesze, s attól kezdve mindigerős fájdalmak kíséretében jelentkezett. Arra a kérdésem-re, hiszi-e, hogy valóban csoda történt, nevetve megrázta afejét. Elmagyaráztam neki, hogy nem volt terhes, így hát azIstennel kötött szerződése is szükségtelen volt. Ezután azujjtechnika segítségével megkérdeztem, eleget szenvedett-e ahhoz, hogy a menstruációs görcsöktől megszabadítsamagát, s ő igenlő választ adott.

Ruth - egy évvel később

Körülbelül egy évvel később Ruth ismét jelentkezett ná-lam. Egészen a legutóbbi menzeszig semmi fájdalma nemvolt, akkor viszont újra erősen görcsölt. Megkérdeztem,tett-e valamit, ami miatt bűntudatot érezhetne, de tagadóválaszt adott. "Erre már én is gondoltam - felelte -, desemmi ilyesmire nem tudok visszaemlékezni."Az ideomotorikus technika segítségével a következőkderültek ki:K.: Bünteti magát valamiért?V : Igen.K.: Valami olyat tett, amit nem lett volna szabad?V : Igen.K.: Megcsalta a férjét?

- 257 -V : Igen.K.: Bűnösnek érzi magát valami miatt?V : Igen.K.: Bűntudata a szexualitással kapcsolatos?V : Igen.K.: Valaminek történnie kellett. Ez az esemény köz- vetlenül az utolsó menzesze előtt volt?V: Nem.Hipnózisban azt szuggeráltam neki, hogy hirtelen eszé-be fog jutni, mi történt."ŕ, igen - szólalt meg -, a sógorommal kapcsolatoseset, aki többször próbált közeledni, de én nem akartam.ezt meg is mondtam neki. Egyik este, amikor éppen a fér-jemmel szeretkeztünk, hirtelen eszembe jutott, milyen ér-dekes volna azt képzelni, hogy a bátyjával szeretkezem.Nem volt semmi bűntudatom, mert hiszen a valóságbannem történt meg." (Ögy próbálta logikus érvekkel meg-nyugtatni a lelkiismeretét.)Bár tudatos szinten nem volt bűntudata, tudatalattijamégis büntetendőnek ítélte az esetet, s ezért jelentkeztekújra a görcsei. Mihelyt ezt belátta, s elhatározta, hogy nemfantaziálgat tovább, fájdalmai megszűntek.Sok más menstruációs panasz is érzelmi hátterű. A gya-kori vérzés például ürügyül szolgálhat ahhoz, hogy az ille-tő kitérjen a szexuális kapcsolat elől. Cheek megállapítása-szerint a sterilitásnál, az ismételt spontán abortuszoknál,

- 258 -vagina atrófiánál (atrófia=sorvadás), a hüvelygyulladás-nál, és a frigiditásnál a nőiség megtagadásáról van szó.

A frigid nő és az impotens férfi

Alapjában véve valamennyi szexuális probléma hátterébenvalamilyen gátlás, félelem vagy helytelen gondolkodás-mód áll. A legtöbb zavart a félelem okozza, amelyet a ter-mészet védelmünkre rendelt ugyan, de a helytelen gondol-kodásmód következtében nemhogy javunkat nem szolgál-ja, de szerencsétlenséget, betegséget, sőt akár halált is hozránk. Valamennyi pszichoterápiás kezelés fő célja, hogy ir-racionális félelmeinktől megszabadítson bennünket.Még ma is sok-sok gyerek nő fel úgy, hogy nem kap tisz-tességes szexuális felvilágosítást, mert maguk a szülők istele vannak gátlásokkal. Azt hiszem, csak Oregon állam is-koláiban folyik megfelelő oktatás. Ha egy kislány sohanem hallott a menstruációról, az első vérzés sokkoló hatás-sal lehet rá, s ez bizony elég gyakran előfordul. Azon semlehet csodálkozni, hogy annyi frigid nő van, hiszen épp ele-get hallhatják a lányok, hogy a szexualitás valami bűnös ésmocskos dolog, s hogy ne hagyják elcsábítani magukat. Astatisztikák szerint minden harmadik nő vagy részben,vagy teljesen frigid.A szexualitást oly gyakran nevezik amorálisnak, hogy aszó jelentése lassanként szinte minden esetben a szexuális

- 259 -morálra korlátozódik, holott eredetileg sok más jellemvo-nás és magatartásmód is beletartozott ebbe a fogalomba.A gyerekekben természetes érdeklődés él saját testükiránt, ezért azt is tudni akarják, miért különböznek másiknemű társaiktól. µm ha épp azt tanulmányozná a gyer-mek, milyen is az a másik nem, a felháborodott szülőknagy valószínűséggel szigorú megrovásban részesítenék. Aszexualitást tabuvá teszik, veszélyesnek, rossznak nyilvá-nítják. Amikor felnő a gyermek, tudatos eszével korrigáljaugyan ezt a hozzáállást, ám a tudatalattija esetleg tovább-ra is elítélendőnek tartja a szexet, s mivel a félelem igenmélyen gyökerezik, ezen a házasélet sem sokat segít. Mamár úgynevezett jó társaságban is lehet beszédtéma a sze-xualitás, de néhány éwel ezelőtt még szó sem lehetett ró-la. Az önkielégítés továbbra is elítélendőnek, perverznekszámít, ma sem lehet beszélni róla, pedig puritán nézete-inket rég levetkeztük már. Ezzel a témával kapcsolatbanmég mindig struccpolitikát folytatunk, s nem akarjuk tudo-másul venni, hogy az önkielégítéssel kapcsolatos tévesz-mék és a vele járó bűntudat okozzák szexuális problémá-ink zömét.

Azt hitte, megőrül

Egy huszonegy éves lány - nevezzük őt Helennek - rend-kívül zaklatott és ideges állapotban kereste fel a pszichiá-

- 260 -tert, és arra kérte, utalja be őt a bolondokházába, mertúgy érzi, oda való. Idegállapotára hivatkozva titkárnői ál-lását is feladta. A pszichiáter hiába próbálta megnyugtat-ni, s mivel nem volt egy perc szabad ideje sem, átküldtehozzám.Hamar megtaláltuk a magyarázatot. Helent tízéves ko-rában anyja rajtakapta, amint éppen maszturbált, és szigo-rúan megbüntette. Ova intette a lányát ettől a bűnös "ön-megerőszakolás"-tól, és elvitte orvoshoz, aki sajnos nemállt hivatása magaslatán. Ez a tekintélyt parancsoló úr aztmondta a lánynak, hogy ha nem hagy fel ezzel a rossz szo-kásával, "felnőttkorában megbolondulhat". Ez a véle-mény széles körben elterjedt ugyan, ám minden alapotnélkülöz.Helen, akiben erős szexuális vágy dolgozott, szorongás-tól és bűntudattól gyötörten ugyan, de nem hagyott fel azönkielégítéssel. 21 éves lett, felnőtt. Az orvos azt mondtaneki, hogy meg fog bolondulni, s ettől a gondolattól nemtudott szabadulni. Zavart állapota és idegessége bizonyíta-ni látszott a jóslat igazát: nyilván megbolondult.Nagyon megkönnyebbült, amikor elmagyaráztam neki ahelyzetet. Volt ugyan barátja, de attól való félelmében,hogy elmebeteg lehet, nem merte átadni magát a szere-lemnek. Alig hat héttel később felhívott telefonon, és elúj-ságolta, hogy férjhez ment, és boldogan élnek.

- 261 -A szexuális problémák kezelése

A szexuális problémák kezelésénél nagyon hasznos, ha eb-ben a témában ajánlani tudunk a páciensnek egy jó köny-vet. A házaspárok felolvashatják egymásnak, és nyíltanmegbeszélhetik a problémákat, felszámolva ezzel a gátlá-sokat és a téves nézeteket.Ha nincs mód és alkalom rá, hogy szexuális vágyunkatkielégítsük, a legtermészetesebb dolog, hogy az önkielégí-téshez folyamodunk. A fogságban lévő állatok, sőt még amadarak is ezt teszik, ha az adott időszakban partnerüknem akad, és természetesen semmi bűntudatuk sincsen. Abűntudat feltételes reflex, mely csak az embernél van meg.Az állatvilágban a nőstényt csak az ovuláció időszaká-ban érdekli a szexus, más időpontban minden közeledéstelutasít. Az embernél másképpen van ez, mintha csak atermészet azt akarta volna, hogy a nő bármikor élhessenszexuális életet. A félelem és a gátlások a természet akara-ta ellen hatnak.A frigid nők némelyike elutasítja magától a szexuális ak-tust, és csak házastársi kötelességből tesz mégis eleget fér-je kívánságának. Mások élvezik ugyan a szexet, de az or-gazmusig soha nem jutnak el, megint mások ritkán ugyan,de eljutnak a tökéletes kielégüléshez, s vannak olyanok is,akik álmodnak a szerelemről, s álmukban orgazmusuk isvan.

- 262 -A férfiaknak is vannak szexuális problémáik. Sokszornem is a nővel van a gond - mert nem frigid, csak nemmegfelelő számára az előjáték-, hanem a férfi tudatlansá-gával vagy gátlásaival. A legtöbb férfi nagyszerű szerető-nek tartja magát, az esetek többségében azonban a férfiakönértékelése nem fedi a valóságot. Vagy nincs előjáték,vagy csak nagyon rövid, így aztán az aktuson két szempil-lantás alatt túljutnak, pedig a nőnek időre van szükségeahhoz, hogy szexuálisan izgalomba jöjjön s eljusson az or-gazmusig. A férfiak közül sokan teljesen normális dolog-nak tartják, hogy pillanatok alatt eljutnak a csúcsra, s igenmeg volnának lepve, ha azt mondaná nekik valaki, hogy ezaz impotencia egyik formája. Mihelyt a férfi késleltetnitudja az orgazmusát, a látszólag frigid nő is képes lesz nor-mális reakciókra. A férfiak hajlamosak arra, hogy a gyako-riságot szerelmi teljesítőképességük mércéjének tekintsék,összekeverve a mennyiséget a minőséggel.Az örök Casanovák, Don Juanok és szoknyavadászokállandóan újabb hódításra indulnak, hogy aztán eldicse-kedhessenek a nőknél aratott sikereikkel. Az ilyen férfiak-ban azonban mélyen él a kétség önmaguk teljesítőképes-sége iránt, kénytelenek hát újra meg újra bizonyítani.A Kinsey-féle tanulmányból tudjuk, hogy Amerikábamaszexuális aktus általában 5-10 percig tart. Franciaország-ban hasonló felmérést végeztek, s kiderült, hogy ott többmint fél óra az átlag. Talán nem is legenda, hogy a déli fér-

- 263 -fiak jó szeretők. A férfiak ugyan kevésbé gátlásosak szexu-ális téren, mint a nők, ám nekik is jól az eszükbe vésték,hogy a szexualitás csúf és bűnös dolog, s valószínűleg arrais felhívták a figyelmüket, hogy az önkielégítés impoten-ciához vezet. Ez a nézet széles körben elterjedt ugyan, deminden alapot nélkülöz, viszont szuggesztióként hat, s ek-képpen valóban impotenciát idéz elő.Néha a freudi kasztrációs komplexus is szerepet játszikaz impotencia kialakulásában. Freud hívei azt állítják,hogy valamennyi férfi sőt némely nő gyermekkorában isvan egy olyan időszak, amelyre ez a komplexus nyomja ráa bélyegét. Normális körülmények között nyomtalanul el-múlik, ám előfordul, hogy felnőttkorban is megmarad. Akasztráció kifejezés nem a leghelyesebb, hiszen voltakép-pen a nemi szerv megsérülésétől való félelemről van szó.Az önkielégitésen rajtakapott fiút azzal fenyegetik meg:"Ha még egyszer meglátom, hogy ezt csinálod, hát levá-gom!", s ez könnyen kiválthatja nála a fent említett komp-lexust. Olyan félelmek is előfordulnak, hogy közösüléskora nemi szerv esetleg megsérülhet.A férfiak gyakran anyafigurát keresnek a nőben, a nőkviszont apafigurát a férfiban, s ha aztán a házastársat tudatalatt azonosítják az apával vagy az anyával, a szexuális kap-csolat vérfertőző jellegűvé válik. Bár soha nem tudatoso-dik, mégis fontos tényező ez a frigiditás és az impotenciakialakulásánál.

- 264 -

A szexuális gátlások okai

Volt egyszer egy rendkívüli esetem. Egy kisportolt testal-katú fiatalember feleségül vett egy gyönyörű lányt, s házas-ságuk három éve alatt mindössze hatszor közösültek. Alegkülönösebb a történetben az, hogy a férfiban erős sze-xuális vágy dolgozott, és fizikailag tökéletesen alkalmasvolt a testi szerelemre, mégis csak ritkán tudta rávenni ma-gát arra, hogy a becézgetésen túl mást is csináljon a fele-ségével. Nem volt impotens, de a közösülés előtt teljesenleblokkolt. Az inga segítségével a következőkre derültfény:K.: Valamílyen félelem gátolja a nemí érintkezésben?V : Nem.K.: Mocskosnak és elítélendőnek tartja a szexet?V : Igen.K.: Problémájának van más oka is?V : Igen.K.: Valami korábbi élményével áll összefüggésben?V : Nem.K.: Feleségét anyafigurának érzi?V : Igen.A fiatalember elmesélte, hogy anyját korán elveszítette,és a nagynénje nevelte. Felesége sok tekintetben hasonlí-tott erre a nagynénire.

- 265 -K.: Azért kellemetlen az ön számára a közösülés,mert a feleségében egyfajta anyapótlékot lát?V : Igen.Amikor rákérdeztem, miért tartja elítélendőnek ésmocskosnak a szexuális kapcsolatot, kiderült, hogy a fele-ségét jobban tiszteli és csodálja annál, semhogy nemi érint-kezésbe lépjen vele. Kívánta ugyan, de úgy érezte, hogy az-zal bemocskolná és megalázná: tisztességes lányok nemfoglalkoznak szexszel. Meglehetősen szokatlan helyzetvolt ez.A nők szexuális problémáinak hátterében gyakran női-ségük elutasítása áll, ami nem feltétlenül jelent homo-szexuális hajlamot. A normális szexuális vágyat blokkol-hatja az irigykedés a férfiak által élvezett előnyökre. Ha aférfiaktól való tudatalatti félelemről vagy éppen a férfiakelutasításáról van szó, akkor a frigiditás a bosszú eszközeis lehet. Az ellenszenvet és a gyűlöletet képzelt vagy valósvisszautasítás válthatja ki. Talán az apa volt az első, akinem viszonozta a szeretetet, s aztán jött a többi férfi. Von-zó nőknél gyakran elhárító reakcióról van szó, mert túl sokférfi környékezi meg őket. "A férfiak mind állatok, mind-egyiknek csak a szex kell" - mondják. Az impotencia, illet-ve a frigiditás néha csak a házastárssal kapcsolatban igaz,más partnerrel a szexuális élet kifogástalanul működik.Ennek oka valószínűleg a férfi és a nő kapcsolatában rej-lik. Különösen nagy szerepet játszik a csalódottság, vala-

- 266 -mint az a felismerés, hogy korunk előrehaladtával szexuá-lis vonzerőnk is megcsappan. Ehhez járul még amegszokottság, az állandó együttlét. Mihelyt azonban azérdeklődés más személy felé fordul, megváltozik a helyzet.Egy fiatal barátnő nagyobb szexuális ingert jelent a férfiszámára, mint a jól ismert, öregedő feleség, következés-képpen impotenciája nyomban feledésbe merül.A fordított hatás törvénye, a kétségek és elvárások nagy-ban hozzájárulnak a szexuális gátoltság kialakulásához. Haa férfi egyszer már megtapasztalta, hogy nem tud eljutni azerekcióig, illetve az orgazmusig, akkor minden további"erőlködése" nyilvánvalóan kudarccal fog végződni.

Hogyan tudjuk megőrizni érzelmi egyensúlyunkat

Mind a férfi, mind pedig a nő számára nehéz feladat az ér-zelmi egyensúly megőrzése. A fáradtság, a munkahelyi ésegyéb gondok által okozott kisebb-nagyobb emocionáliszavarok szinte minden férfi életében előfordulnak, ámezek átmeneti jellegűek. Ha azonban az okokat nem tudjakideríteni, könnyen előfordul, hogy az újabb kudarctól va-ló félelem szexuális gátoltság kialakulásához vezet, ebbenaz esetben az impotencia krónikussá válhat.Nem sokkal a második világháború után egy fiatal ten-gerésztisztet felmentettek a szolgálat alól. Nős volt ugyan,de a két év szolgálat alatt szexuális kapcsolatra lépett egy

- 267 -ápolónővel, s emiatt lelkiismeret-furdalása támadt. Na-gyon örült, hogy viszontlátja a feleségét, s újra együtt le-hetnek, ám legnagyobb riadalmára teljesen csődöt mon-dott. Hosszú út állt mögötte, nagyon fáradt volt, mégis úgygondolta, ilyen hosszú távollét után nyomban az első éjjelmagáévá kell tennie az asszonyt. Nap nap után kudarcotvallott, s végül pszichológushoz fordult. Az okokat könnyűvolt kideríteni, minthogy a felszínen voltak, így a férfi sze-xuális élete hamarosan visszatért a régi kerékvágásba. Apszichológus elmagyarázta neki, hogy az impotencia, ame-lyet hazatérése után az első éjszaka tapasztalt, a kimerült-ségtől volt, de szerepet játszott benne a bűntudat és az ön-büntetés is. Azt tanácsolta neki, minél előbb gyónja megfélrelépését a feleségének, aki szerencsére rendkívül ki-egyensúlyozott személyiség volt, és nagyon szerette a fér-jét. Meg is bocsátott neki, s ezzel a férfi gondjai is meg-szűntek.

Öregedés és szexuális erő

A férfiak körében általánosan elterjedt nézet, hogy idővelcsökken a szexuális erő. Ez ugyan bizonyos mértékig igaz,ám a csökkenés lényegesen kisebb mértékű, mint ahogyfeltételezik. Ha várja az ember, hogy hanyatlás következ-zék be, akkor az minden valószínűség szerint be is fog kö-vetkezni, ugyanakkor sok nyolcvanéves férfi szexuálisan

- 268 -még igen aktív. Erre is igaz - legalábbis részben - az állí-tás: "mindezt csak beképzeled magadnak". A nemi érint-kezés gyakoriságára vonatkozó körkérdés során egy 82éves férfi így válaszolt: "Hát minden este. Miért, másholnem így van?" Kétségtelenül aranyérmet érdemelne.

Impotensek számára ajánlható technika

A frigiditás és az impotencia könnyen korrigálható, mi-helyt felismertük az okait, hacsak ezek az okok nem túlsá-gosan mélyen gyökereznek. Wolpe kitűnő technikát ajánlaz impotencia leküzdésére, de módszere a frigiditás ellenis sikerrel alkalmazható.Mindenekelőtt a feleség együttműködését kell meg-nyerni, akinek nem lesz könnyű helyzete. Ezután a férfifeladata, hogy hosszú szerelmi játékot kezdeményezzen,de előre megállapodnak, hogy aktusra nem kerül sor. Aférfi érezze s élvezze a szexuális gerjedelmet, de magátólaz aktustól tartózkodjék, még ha képes volna is rá. A tu-datalattival kötött egyezségről van itt szó: egy bizonyospontig élvezhetem a szexet, de tovább nem. Mihelyt rög-zült a gondolat, hogy aktusra nem kerül sor, a gátlások ismegszűnnek. Amikor ezt a "gyakorlatot" jó néhányszorvégigcsinálta, és egyre erősebb benne az érzés, hogy több-re is képes volna, engedélyt kap rá. Fokról fokra halványulbenne a kétség, s végül megtörik a jég. Ugyanezt a mód-

- 269 -szert lehet alkalmazni annál a nőnél, aki nem jut el az or-gazmusig.Kevesen tudják, hogy a hüvelyizom tudatosan kontrol-lálható, megfeszíthető és elernyeszthető. Dr. Arnold Tegelmegállapítása szerint a frigiditás - legalábbis ha nem mé-lyen rejlő okai vannak - könnyen megszüntethető, ha ne-mi érintkezés közben a hüvelyizmot tudatosan működtet-jük.A homoszexualitást, perverzitást és néhány más problé-mát nem lehet önerőből gyógyítani, kezelésükkel tapasz-talt pszichoterapeutára van szükség, ezért ezekről itt nemis beszélünk. Amennyiben a páciens valóban ki akar gyó-gyulni belőle, valamennyi korrigálható, de többnyire ép-pen az akarat hiányzik.

ÖSSZEFOGLALµS

Olvasóim most már valószínűleg tisztában vannak a menstruá-ciós problémák okaival. Ha menstruációs görcsei vannak, és min-den szervi ok kizárható, a rendelkezésére álló öngyógyítási mód-szerek segítségével minden további nélkül meg tud szabadulni

- 270 -tőlük. Győződjék meg róla, nem valamely szuggesztió hatásárólvan-e szó, s ha igen, akkor hipnózisban alkalmazzon ellenszug-gesztiót. Vizsgálja meg azt is, vajon a bűntudat és az önbüntetésnem játszanak-e szerepet a fájdalmak jelentkezésében.A frigid nőknek hasznára válik, ha a sikeres családi és szexu-ális életről szóló könyvek valamelyikét áttanulmányozzák. Azöngyógyítás fontos része a szexualitással kapcsolatos téves el-képzelések korrigálása. Kutassa fel, volt-e valaha szexuális élmé-nye, kapcsolata gyerektársaival vagy esetleg felnőttekkel, s nemtörölte-e tudatos emlékezetéből. Vannak-e titkos félelmei? Haigen, állapítsa meg, milyen jellegű félelemről van szó. A termé-szet nagy ajándéka, hogy a nemi érintkezés örömforrás. Derítseki, esetleges bűntudatának lehet-e oka például az önkielégítésvagy a terhességtől való félelem.

- 271 -Az impotens férfi ugyanezeket a tanácsokat értelemszerűensaját esetére vonatkoztathatja. A férfi a feleségét az anyával azo-nosíthatja, a feleség a férjét pedig az apával. Ez a jelenség sze-rintem gyakrabban fordul elő férfiaknál, akik hajlamosabbak ar-ra, hogy anyafigurát formáljanak a feleségükből, mint a nőknél.Az impotencia leggyakrabban azért alakul ki, mert az illető egykorábbi tapasztalata alapján félni kezd attól, hogy impotens lesz.Alig akad férfiember, akivel ne esett volna meg, hogy ilyen vagyolyan oknál fogva - többnyire fáradtság miatt - meghiúsult a ne-mi aktus. Egy félrelépés miatti lelkiismeret-furdalás is okozhatimpotenciát. A férfiak többségét bosszantja ugyan, hogy csődötmondott, de belátja, hogy mindenkivel történhet baleset, és kü-lönösebben nem izgatja magát miatta. Ha nagyon a szívére veszi

- 272 -és nyugtalankodik miatta, akkor esetleg félelem támadhat ben-ne, hogy megismétlődik, s ez szuggesztióként működve valóbanelőhívja a rettegett állapotot. éjra a jól ismert ellenkező hatástörvénye lép érvénybe. Szabadítsa meg magát az aggodalomtólés a szorongástól, rántsa meg a vállát, és mondja azt, hogy: "Naés akkor mi van!"Wolpe kitűnő technikát kínál az impotencia legyőzésére. Me-sélje el a feleségének, miről van szó, és kérje a segítségét, aztánkezdjen hosszas szerelmi játékba, anélkül hogy az aktusra sorkerülne. Először célszerű megtartóztatnia magát még akkor is,ha esetleg képes volna rá. Kétszer-háromszor ismételje meg ezta gyakorlatot, míg úgy nem érzi, hogy képes a tökéletes nemi ak-tusra.

* * *

- 273 -

16. FEJEzETAz allergia gyógyítása és az önuralom

Az egyik leggyakoribb pszichoszomatikus betegség a nát-ha, valóban szerte a világon ismerik. A nátha miatt kiesettmunkaidő sokkal több, mint amennyit bármely más beteg-ség miatt kényszerültek táppénzen tölteni az emberek.Alighanem nincs is olyan személy, aki soha ne lett volnanáthás.Minden igyekezet ellenére a nátha mind a mai napig fel-derítetlen titok maradt az orvostudomány számára. Tüne-tei nagyon hasonlítanak a torokgyulladás és néhány másbetegség tüneteihez, aminek következtében az a nézet ter-jedt el, hogy a náthát is vírus okozza. Annyi bizonyos, hogyfertőző, s valószínűleg több fajtája van, melynek egyike-másika vírusos.A kutatások nem igazolták azokat a széles körben elter-jedt nézeteket, miszerint a náthát megfázás, vizes láb vagyhuzat okozhatja, viszont érzelmi izgalmak annál inkább.Ha egy gyerek nagyon izgatott vagy dühös, hamarosanszívni kezdi az orrát. Az is lehet, hogy a sírást utánozza. Aköhögés, a melléküregek ürülése, a csöpögő orr mind-mind kísérlet lehet arra, hogy a test, akárcsak hányáskor,valamit kilökjön magából. A nátha időnként azt a célt szol-

- 274 -gálja, hogy bizonyos kellemetlenségektől megkíméljenbennünket: a gyereknek például nem kell iskolába men-nie, a felnőtt megszabadul valamilyen nem kívánt feladat-tól, de szolgálhat alibiként is.Kifejezésre juthat a náthában valamely érzelmi indulatis, például bánat vagy önsajnálat.A krónikus orrmelléküreg-gyulladásnak és a szénanát-hának hasonló tünetegyüttese van, mindkettő lehet vala-mely érzelmi állapot kifejeződése.Előfordul, hogy a páciens erősen náthás, amikor a pszi-choterapeutát felkeresi, s ha a kezelés során fény derül atudattalan okokra, az illető náthájából kigyógyulva távo-zik. Ilyen esetben nyilván nem vírusos betegségről van szó.

Az allergia okai

Az allergia legalább olyan titokzatos betegség, mint a nát-ha. Érzékenyen reagálhat valaki pollenre, porra s szintemindenre, ami körülöttünk van, sőt néha még egy másikemberre is. Angliában például felbontottak egy házassá-got, mert az asszony olyan érzékenyen reagált a férjére,hogy minden együttlét után tele lett a teste kiütéssel. Devajon miért vagyunk bizonyos dolgokra ilyen érzékenyek?A háziállatok éppúgy lehetnek allergiások, mint az embe-rek, akiknek társaságában élnek, viszont úgy tudom, hogya vadon élő állatoknál még nem fedeztek fel allergiás tü-

- 275 -neteket. Ez arra enged következtetni, hogy az allergiás re-akció pszichés megbetegedés, amelyet modern életünkidegfeszültségei idéznek elő. Ennek bizonyítására gyakranidézik annak a férfinak az esetét, aki a rózsákra volt aller-giás. Amint megpillantott egy rózsát, allergiás rohamot ka-pott, tüsszögni kezdett, folyt az orra, és könnyezett a sze-me. Egy nap belépett egy szobába, ahol az asztalon egycsokor rózsa állt. Abban a pillanatban kitört rajta az aller-gia, de nyomban el is múlt, mihelyt megtudta, hogy a vázá-ban művirágcsokor van!

Allergiás reakció képzeletbeli rózsára

Az orvosok és pszichológusok számára rendezett hip-nózisszimpóziumon a kurzusvezető az egész csoportot hip-notikus állapotba hozta, s felszólította a jelenlévőket, hogyhunyják be a szemüket, és képzeljenek maguk elé az asz-talra egy vázát. Ezután arra szólította fel őket, hogy he-lyezzenek a vázába egy képzeletbeli sárga rózsát, szemlél-jék meg és szagolgassák. Ebben a pillanatban az egyik or-vos tüsszögni és fuldokolni kezdett, majd felpattant, és aszemét törölgetve kirohant a teremből. Amikor nem sok-kal később visszatért, megkérték, legyen kísérleti alany,akin bemutatják, hogyan lehet gyógyítani az allergiát. Aférfi csodálkozásának adott hangot, hogy ilyen hevesenreagált egy képzeletbeli rózsára. Elmagyarázták neki az in-

- 276 -gamódszer lényegét, s a következő kérdéseket intéztékhozzá:K.: Van valami oka annak, hogy allergiás a rózsákra?Megtudhatja ezt az okot?V : Igen (inga).K.: Minden rózsára allergiás?V: Nem.K.: Csak a sárga rózsára?V : Igen.K.: Ilyenkor általában egy korábbi eseménnyel kap-csolatos gondolati asszociációról van szó. Igaz ezaz ön esetére is?V : Igen.K.: Több esetről is szó van?V : Nem.K.: 15 évesnél fiatalabb volt, amikor az a valami tör-tént?V : Igen.K.: 5 évesnél is fiatalabb?V : Nem.K.: 10 évnél fiatalabb?V : Nem.További kérdésekkel tisztáztuk, hogy 10 éves volt.K.: Valami ijesztő eseményről van szó?V : Igen.K.: Más is jelen volt?

- 277 -V : Nem.K.: Hol történt? A szabadban?V : Igen.K.: Odahaza?V : Nem.K.: Az iskolában?V : Nem.A további kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogyaz eset színhelye a nagyszülők farmja volt. Dr. N.-t ezutánhipnózisban visszavezették a történtek színhelyére. Éppennyereg nélkül lovagolt, amikor az állat megbokrosodott, sőt egy rózsaágyásba vetette. A tüskék csúnyán felhasogat-ták az arcát, s a vér látványa meg az éles fájdalom nagyonmegijesztette. Megfogta a lovat, ám amikor újra felszálltrá, az állat legelni kezdte a sárga rózsákat. Dr. N. leszakí-tott egy szálat, és megkóstolta, mert tudni akarta, milyenízű, amit a ló oly jó étvággyal fogyaszt.Alighogy visszaért a farmra, beindult a reakció, és hány-ni kezdett, sírt és folyt az orra. Miután elmesélte ezt a tör-ténetet, megkérdezték tőle, van-e még más oka is az aller-giájának, s ujjával tagadó választ adott. A sárga rózsamegpillantása azonnal allergiás rohamot váltott ki belőle.Ezután megkérdezték tőle, hogy megszabadult-e az aller-giájától azzal, hogy megismerte a kiváltó okot. Igenlő vá-laszt adott. Alighogy elhangzott az igen, az egyik orvos ki-ment, majd kisvártatva egy szál sárga rózsával tért vissza,

- 278 -amelyet a közeli virágárusnál vásárolt. Megkérték dr. N.-t,hogy szagolja meg a rózsát, amit ő óvatosan meg is tett, snagy megkönnyebbülésére a roham nem tört ki rajta.Másnap reggel megjelent dr. N., és elmesélte, hogy elő-ző esfe érdekes élményben volt része. Évek óta klausztro-fóbiában szenvedett, valahányszor zárt térbe kellett lépnie- például egy liftbe -, páni félelem fogta el. Miután sikere-sen megszabadult allergiájától, elhatározta, hogy ugyan- azon az úton-módon kideríti, mi lehet az oka klausztrofó-biájának. Megtudta, hogy ötéves korában egyik nagynénjebüntetésből bezárta egy sötét szobába, ahol félelmébenaddig ordított, míg ki nem engedték.Dr. N. már rég elfelejtette ezt az esetet, de nyombaneszébe jutott, amint az inga rávezette. Minthogy allergiájaazonnal megszűnt, mihelyt tudatosította az okát, arra gon-dolt, hátha ekképpen klausztrofóbiájától is sikerül meg-szabadulnia. Kiment a szobájából, felhívta a liftet, és a leg-csekélyebb félelem nélkül többször le-föl ment vele. Tudatos értelmünk általában nem is sejti, mi lehet az al-lergia, a fóbia vagy egyéb pszichés állapot valódi oka, tu-datalattink azonban tökéletesen tisztában van vele, s időn-ként - a fenti példákból láthattuk - nem engedi, hogy az oka felszínre kerüljön. Máskor viszont megfelelő kérdésekkelegykettőre megtudhatjuk, mi váltja ki a tünetet. Egyébmódszereket - mint például a szabad asszociáció - is igény-be lehet venni, ám úgy sokkal tovább tart a folyamat. A he-

- 279 -lyes kérdésfeltevésre az említett esetek adnak példát.

Akinek folyton krákognia kellett

Charlott mindig arról ábrándozott, hogy híres énekesnőlesz. Énekszakos hallgató volt, ígéretes karrier állt előtte.Amikor én találkoztam vele, 35 éves volt, keserű és mély-ségesen elégedetlen a munkájával. Karrierje derékba tört,amikor 22 éves korában torokköszörülési kényszer jelent-kezett nála. Szervi bajnak nyoma sem volt, és semmifélekezelés nem segített. Nem ment férjhez, állapota króni-kussá vált.Valaki felhívta a figyelmét a hipnózisra, és Charlott ab-ban reménykedett, hogy az majd segít rajta. Azt hitte, egy-két beszélgetés elég lesz a gyógyuláshoz, s amikor megtud-ta, hogy hosszabb kezelésre van szükség, mérgesenkijelentette, hogy ezt nem engedheti meg magának. Tekin-tettel arra, hogy a kezelést nem lehetett lerövidíteni, meg-tanítottam az ingamódszerre, hogy a tudatalattija kifagga-tásával saját maga gyógyítsa meg magát. Az inga kilengésemeglepte és felcsigázta az érdeklődését. Két héttel későbbújra jelentkezett, Mintha kicserélték volna, a krákogás ismegszűnt, s nevetve mesélte a következő történetet:22 éves korában eljegyezte őt egy fiatalember, akit na-gyon szeretett. Egyik hétvégén kenuzni mentek egy tóra, samikor ő megpróbált kényelmesebben elhelyezkedni, a

- 280 -kenu felbillent, s mindketten a vízbe estek. Ő egyáltalánnem tudott úszni, s a fiú sem nagyon, akinek azonban nagyüggyel-bajjal mégis sikerült a felborult kenuhoz vonszolnimenyasszonyát. Csakhogy közben annyira kimerült, hogyő már nem tudott megkapaszkodni a csónakban, és meg-fulladt. Pár pillanattal később a lányt kimentették. Sok vi-zet nyelt, fuldokolt, krákogott és köhögött. A tudatalattijakikérdezése során krákogása valódi okaként ezt az él-ményt határozta meg. Azt hitte, hogy vőlegénye az ő fi-gyelmetlensége miatt halt meg, ezért erős bűntudat gyö-törte, s emiatt nem is ment férjhez. Az önbüntetésheztartozott az is, hogy énekesi karrierjét feladta.Most azonban úgy döntött, mesélte, hogy további ön-büntetésre nincs már szüksége. Krákogása teljesen meg-szűnt, s ő hamarosan hozzá fog menni ahhoz a férfihoz, akimár régóta udvarol neki.

Az asztma és az öngyógyítás

Az asztma lehet olyan súlyos is, hogy a beteg a roham alattkétségbeesetten és tehetetlenül kapkod levegő után, ésmegfullad. Orvosi kezeléssel lehet könnyíteni a beteg álla-potán, vannak például görcsoldó és váladékhígító gyógy-szerek, valamint hormonkészítmények is (Cortison,ACTH), csakhogy ezek az okot nem szüntetik meg, csak atüneteket enyhítik.

- 281 - Asztmás légzésproblémák mind belégzésnél, mind ki-légzésnél jelentkezhetnek. A beteg általában nem tudja el-mondani, miként viselkedik egy-egy roham alatt, nagyonmeg kell erőltetnie magát, ha vissza akar emlékezni rá. Haalaposan megfigyeljük, észrevesszük, hogy légzésében bi-zonyos ritmikusság van, és a félelem tünetei is megmutat-koznak: verejték, szapora pulzus és reszketés.Ha ön asztmás, valószínűleg orvosi kezelés alatt áll, deöngyógyítással is segíthet magán. Ha erre szánná el magát,az asztmás roham egyéb kísérőjelenségeit is figyelje meg, saztán alkalmazza Dunlat módszerét: amennyire csak tud-ja, túlozza el az asztmatikus roham alatt szokásos viselke-dését. Lehet, hogy ezzel rohamot vált ki, de ez a rohamegészen enyhe lesz, viszont bizonyítékul szolgál önnek ar-ra, hogy a roham tudatosan előhívható, s ugyanezen oknálfogva kontrollálható, sőt meg is szüntethető.

Allergia-e az asztma

Az asztmások közül csak kevesen tudnak sírni, s amikor ezkiderül, maguk is meglepődnek. A pszichiáterek egy részeazon a véleményen van, hogy az asztma elfojtott sírás kö-vetkezménye, s minden asztmatikus roham esetében olyankonfliktusról van szó, melynek középpontjában az anya áll.A betegség okát szerintük a gyermekkorban és a sírás elfoj-tásában kell keresni. Megint mások azt állítják, hogy az

- 282 -asztma annak következményeként alakul ki, hogy a gyer-mek nem tudja az anyja valamely ballépését megbocsátani.A kezelés alatt váratlanul megkérdeztem asztmás bete-geimtől, hogy mennyi idősek, mire gyakran kaptam azt aválaszt, hogy nyolcéves, vagy e körüli az illető, amin több-nyire maga a páciens is meglepődött. Ilyenkor vagy spon-tán regresszióról, vagy asszociációról van szó, s ezen a vo-nalon lehet tovább folytatni a kérdezősködést.Az anya és a gyermek kapcsolata bizonyos fokig közre-játszik a betegség kialakulásában. Bizonyítja ezt asztmati-kus megbetegedések fellépése olyan gyerekeknél, akiketotthoni környezetükből kiszakítottak. Egy kaliforniai sza-natóriumban, ahol asztmás gyerekeket ápolnak, a legtöbbkis beteg gyorsan összeszedi magát, mihelyt az anyjától el-szakadva a szanatóriumi környezethez hozzászokik, de ha-zatérése után kezdődnek újra a rohamok. Ilyen esetbenelősegítheti a gyermek gyógyulását, ha az apa vagy az anyaviselkedésmódja gyökeresen megváltozik.Bizonyítékul arra, hogy az asztma is allergia, azt szoktákfelhozni, hogy a csecsemőket is megtámadhatja. Ez igaz is,csakhogy a csecsemőnek éppúgy van érzelmi élete, mikénta felnőttnek. Az asztmás beteg a szenvedésein keresztűljuttatja kifejezésre érzelmeit. Fontos, hogy ezt belássa, sharagja és gyűlölete levezetésére más utat-módot találjon.Ugyanezt kell megtanulnia a migrénben szenvedőknek is.Az asztmásnak még sírni is meg kell tanulnia, és kerülnie

- 283 -kell a rohamait kísérő szokásos reakcióit és bevett viselke-désmódját.

Az asztmás pszichiáter esete

Dr. S. pszichiáter a páciensem lett, miután elvégzett egyhipnózistanfolyamot, és felismerte a hipnózis jelentőségéta pszichoterápiában. A nyolcadik konzultáció alkalmávalkérdéseimre hipnózisban a következő válaszokat adta azujjtechnika segítségével.K.: Gyermekkori asztmájának okai közül ön már is-mer néhányat. Próbáljuk most meg az eredetiokot megkeresni, azt az élményt, amely légzésiproblémáját kiváltotta. Mennyi idős volt ön ak-kor? 5 éves kora előtt történt?V: Igen (ujjmozgással).K.: 3 éves kora előtt?V : Igen.K.: Egyéves születésnapja előtt?V : Igen.K.: Féléves kora előtt?V : Igen.K.: Három hónapos kora előtt?V : Igen.K.: Egy hónapos kora előtt?V : Igen.

- 284 -K.: Közvetlenül születése után történt?Ujjával olyan mozdulatot tett, amely azt jelezte, hogy akérdés nem volt világos.K.: Születésekor történt valami, aminek köze van az ön állapotához?V : Igen (ujja többször megmozdult, mintha csak nyo- matékot akart volna adni válaszának).A következő pillanatban a pszichiáter - továbbra is hip-nózisban - megjegyezte: "Hát ez valóban különös. Senkinem emlékezhet a saját születésére. Nevetséges. A tudat-alatti alighanem tréfát űz velünk."K.: Ijesztő élmény volt?V : Igen.K.: Vissza tud rá nagyjából emlékezni?V : Igen.K.: Igazi emléke van a születéséről?V : Igen.Részleges korregresszióval dr. S.-t közvetlenül a szüle-tése előtti percekhez vezettem vissza. Elmesélte, hogynedvesnek érzi magát, és mintha beszorult volna, s aztáncsodálkozva kiáltott fel, hogy mennyire eleven benyomásaivannak. Vonakodott eleget tenni a következő utasításnak,amely úgy szólt, hogy élje át ismét a születés élményét. Ar-ca bíborvörös lett, fuldokolni kezdett, köhögött és azt nyö-szörögte, hogy nem kap levegőt. A következő pillanatbanmélyet sóhajtott, és azt mondta: "A bokámnál fogva ma-

- 285 -gasba emel az orvos és éppen megpaskolja a fenekem.Most már tudok lélegezni!" Szemmel láthatóan meg-könnyebbült, és arcáról is eltűnt a bíborszín.Amikor utasítást adtam neki, hogy másodjára is élje átaz iménti élményt, ez már sokkal könnyebben ment, mintaz első alkalommal. Még kétszer-háromszor megismétel-tük, aztán megkérdeztem:K.: Asztmájának az az eredendő oka, hogy születése- kor légzészavara volt?V : Igen.K.: Miután most már ismeri az igazi okot és az össze- függéseket, meg tud szabadulni az asztmájától?V : Igen.Hipnózisból ébredve dr. S. analizálta tapasztalatát, ésarra a meggyőződésre jutott, hogy szó sem lehet beképze-lésről, hanem valóban mindenre emlékezett. Meg volt ren-dülve, de egyben meg is könnyebbült. Véleménye szerintolyan erőteljes emocionális reakciót, mint amilyen az övévolt, semmiféle képzelgéssel nem lehet előidézni, s hozzá-tette, hogy pszichoanalízissel soha nem lehet ilyen koraiélményekhez közel férkőzni. A kezelés után dr. S.-nek töb-bé már nem volt rohama. Érdekes, hogy soha még csakutalás sem történt rá, hogy az asztmát a születésélmény iskiválthatja. A páciens tudatalattija elénk tárta az eredetiokot.

- 286 -A születésélmény mint a bajok igazi oka

Sok-sok asztmás beteget kezeltem ezzel a módszerrel, s azeredmény ugyanaz volt. A krónikus fejfájásban szenvedőkis a születésélményt nevezték meg bajuk valódi okaként, sérdekes módon valamennyi esetben fogós szülésről voltszó.Szeríntem a páciens valóban visszaemlékezik a szűletéspillanatára, bár ez tudományosan nehezen bizonyítható.Még ha az anya vagy a szülésznő meg is erősíti a páciensállításait, akkor sem lehet teljesen kizárni annak lehetősé-gét, hogy születése után mesélték el a betegnek azt, amit őközvetlen emléknek hisz. Ugyanakkor több pszichotera-peuta is azt tapasztalta, hogy sok esetben az asztma, a fej-fájás, de még a nőiség megtagadása is a születésélményrevezethető vissza. Ha az anya csalódottságának ad hangot,amiért nem fia született, ez a gyermeket arra késztetheti,hogy saját női mivoltát megtagadja.

Pillantás az allergiára

A test valamely allergiás ingerre légúti betegséggel, pél-dául asztmával vagy szénanáthával vagy más effélével rea-gálhat. Az élelmiszerek által kiváltott allergiás reakcióemésztési zavarokat okoz. A pollen, a por vagy egyéb in-gerek bőrpanaszokkal járhatnak. Az allergia is, mint oly

- 287 -sok más betegség, alighanem feltételes reflex.Ha valaki az orvosi kezelés mellett az öngyógyítással ismeg akar próbálkozni, mindenekelőtt a feltételes reflexforrását keresse meg, és állapítsa meg az allergiás reakcióokát. Szinte bizonyosra vehető, hogy az allergiás gyomor-panaszok hátterében valamilyen korábbi élmény rejlik, kü-lönösen, ha a gyermek valamilyen ételtől undorodott. Azilyen gyomorpanaszt nem feltétlenül az a bizonyos ételhívja elő, véletlen egybeesés is okozhatja. Ha valamely ter-méket ehetetlennek nyilvánítanak, az is szuggesztiókénthat. Néhány generációval ezelőtt senki sem evett példáulparadicsomot, mert mérgezőnek tartották. Ha valaki eztelhitte, és mégis paradicsomot kellett ennie, a következ-mény minden bizonnyal hányinger vagy hasmenés volt.

A bőr

Egy korábbi kötetemben (Techniques of Hypnotherapy, Ju-lian Press, New York) tanulmányokat publikáltam, melyekazt tárgyalták, miként lehet a hipnózist az orvostudománykülönféle szakterületein hasznosítani. A "Hypnosis inDermatology" című tanulmányban a szerző, dr. Michael J.Scott röviden összefoglalta nézeteit, amelyeket e témárólkönyv formában is publikált. Véleménye szerint sok bőr-betegség hátterében emocionális vagy pszichés okok áll-nak. Hosszan sorolja azokat a betegségeket, amelyeket

- 288 -ilyen tényezők kiválthatnak. Függetlenül attól, hogy a bőr-betegség milyen formában jelentkezik, az okok igen ha-sonlóak. Előfordul, hogy szervi bajról van szó, de a tüne-teket pszichés okok miatt eltúlozza a páciens.A szuggesztió enyhítheti a panaszokat - például a visz-ketést -, és felgyorsíthatja a gyógyulási folyamatot, bár abajok gyökerén nem változtathat. Évszázadokon át alkal-mazták a szuggesztiót szemölcsök eltávolítására. Indirektszuggesztióról lehet szó például a szemölcsök gyógyszereskezelésekor: hiszünk benne, hogy a gyógyszer segít, s aszemölcsök valóban el is tűnnek. A gyereket is meg lehetszabadítani a szemölcsétől azzal, hogy "megvásároljuk"tőle: "Van egy szemölcsöd. Hátha nincs is rá szükséged.Én viszont gyűjtöm őket. Nem akarod eladni nekem?Adok érte egy tízest." Ha az üzlet megköttetik, azt mond-juk a gyereknek, hogy a szemölcs már nem az övé, nemtarthatja meg. Két héten belül az aztán valóban el is tű-nik.A nedvedző bőrbetegségeknél, akárcsak az asztmánál,könnypótlékról van szó. A bőrgyulladásnál és egyéb visz-kető és nedvedző bőrbetegségeknél általában két tényezőjátszik szerepet, hasonlóképpen az alábbi esetben is.

Hogyan szabadult meg Betty a kiütéseitől

Egy bőrgyógyász ismerősöm arra kért egyszer, menjek el a

- 289 -rendelőjébe, és nézzem meg az egyik betegét. Betty 17éves volt, és rendkívül súlyos neurodermatitiszben (ideg-rendszeri zavar következtében kialakuló súlyos bőrelválto-zásban) szenvedett, egész testét viszkető, nedvedző kiüté-sek borították. Édesanyja hosszú tépelődés után végül úgydöntött, hozzájárul, hogy lányát hipnózisban kezeljék. Š isjelen akart lenni, de a várószobában kellett maradnia. Azanya szemmel láthatóan uralomvágyó volt, túlságosan ag-godalmas, és úgy kezelte a lányát, mint egy gyereket. Bet-ty nagyon csinos volt, de olyan ruhákat hordott, amelyekrosszul álltak neki, és pamutharisnyát viselt, amelyet a kor-osztályához tartozó lányok önszántukból biztosan nemvettek volna fel.Jól lehetett hipnotizálni őt. Azt mondtam neki, hogytudni fog beszélni, anélkül hogy felébredne, s aztán hatá-rozott hangon rákérdeztem. "Valami irritálja magát. Miaz?" Betty felült, és még mindig hipnózisban nagyra nyi-tot ta a szemét. "Anya! - kiáltott fel mély keserűséggel ahangjában. - Az anyám. égy bánik velem, mintha mégmindig kislány volnék. Semmit nem csinálhatok, amit atöbbi lánynak szabad. Nézze meg a ruhámat, a frizurámat!Még soha nem volt randevúm, és csak akkor mehetek bu-liba, ha anya is velem jön. Az anyám!" Biztattam Bettyt,mondjon el mindent, ami a lelkét nyomja. Elmesélte, hogysemmiféle kozmetikumot nem használhat. Elmagyaráz-tam neki, mit jelent a szervbeszéd, s hogy a bőre énjének

- 290 -külső része, mely a külvilág hatásainak a legjobban ki vantéve. Anyja bánásmódja irritálja őt, s ez bőrkiütés formá-jában jut kifejezésre. Miután dermatitisze okaival megis-mertettem, azt szuggeráltam neki, hogy a kiütések eltűn-nek, mihelyt életkörülményei normalizálódnak.A bőrgyógyász ismertette a helyzetet az anyával, aki mé-lyen megrendült, amikor rádöbbent, hogy túlzott gondos-kodásával és tilalmaival ő okozta lánya fájdalmait. Kész-nek mutatkozott változtatni gondolkodásmódján, és lányátfelnőttként kezelni. Egy hónapon belül Betty bőre tökéle-tesen meggyógyult.A szervbeszéd több betegség kialakulásában is szerepetjátszik. A beszédben gyakran előforduló "irritáltság" ésviszketegség" szó a neki megfelelő bőrbántalmakat idéz-heti elő. Másik gyakori tényező a mazochizmus és az azo-nosulás. Freud követői a vakarózást és a karmolászást ön-kielégítés-pótléknak tartják, ami légből kapottnak tűnhet,de némely esetben nagyon is találó. Ha allergiáról van szó,meg kell keresni annak okait.

ÖSSZEFOGLALµS

Ha ön az itt említett betegségek valamelyikében szenved, a be-mutatott esetek útbaigazítást adnak, miként gyógyulhat ki belő-

- 291 -le. Ha orvosi kezelés alatt áll, ne hagyja abba, bár az orvosok saj-nálatos módon nem foglalkoznak a bajok esetleges emocionálishátterével, és csak kevesen ismerik a hipnoterápiát. A bőrgyó-gyászokat azzal szokták ugratni, hogy őket ugyan soha nem hív-ják éjszaka beteghez és a pácienseik sosem halnak meg, de nemis gyógyulnak ki bajaikból. Azok az orvosok, akik az emocioná-lis okokat is figyelembe veszik, olyan szép sikereket érnek el,mint például dr. Scott.A bőrbetegségek hipnoterápiás gyógyításának egyik nagy elő-nye, hogy ily módon gyakran elejét lehet venni a viszkető bőrfe-lület vakarásának: a viszketés enyhe fájdalom, s jól reagál a hip-notikus narkózisra.

* * *

- 292 -17. FEJEZETNéhány gyakori panasz gyógyítása önerőből

Az izmok és a csontok pszichoszomatikus megbetegedéseiéppoly gyakoriak, mint a légutak és az emésztőrendszerbetegségei, az ortopéd orvosok azonban többnyire szerviokokat keresnek, és ritkán utalják a betegeiket pszicho-terapeutához. Porckorongpanaszokkal valószínűleg se-bészhez fordul a páciens, nem pedig pszichológushoz.Dr. Wayne Zimmermann egyike azon kevés ortopéd or-vosoknak, akik pontosan tudják, milyen fontos szerepetjátszanak az érzelmek a fiziológiában is. Azt állítja, hogy"test és lélek nem választható el egymástól, és hatásmód- juk is összefüggésben áll egymással". Egyik különösen ér-dekes esetét, amelyet "Hypnosis in Orthopedic Surgery"címmel Techniques of Hypnotherapy című kötetembenpublikáltam, rövidítve ismertetem.

Nincs mindig szükség az okok tudatosítására

Dr. Zimmermann egyik nőbetege egy éven belül hétszer fi-camította ki a vállát, s végül meg kellett operálni. Egy év-vel később ugyanebben a vállában bursitis (nyálkatömlő-gyulladás) alakult ki, és meg kellett operálni. Nem sokkalkésőbb minden ok nélkül újra fájni kezdett a válla.

- 293 -A gyakori vállfájás alapján dr. Zimmermann emocioná-lis okokra gyanakodott, és az ideomotorikus módszer se-gítségével kifaggatta páciensét. Megkérdezte, van-e vala-milyen emocionális oka betegségének, és igenlő választkapott. A következő kérdés így hangzott: "Beszélhet ró-la?" A válasz ezúttal tagadó volt, a páciensnek valószínű-leg nem volt szabad tudatosítania betegségének okát. Azilyen helyzet mind a beteg, mind pedig kezelőorvosa szá-mára rendkívül kellemetlen, hiszen lehetetlenné tesz bár-minemű előrehaladást.Ezután arra szólította fel őt az orvos, hogy teljesen la-zuljon el, és koncentráljon a problémára. A beteg sírnikezdett, és nagyon zaklatottá vált, de nem tudta megmon-dani, hogy miért. Az orvos megnyugtatta, és ismét megkér-dezte, vajon most már meg lehet-e tudni a betegség okát.A válasz ismét tagadó volt.Ezután utasította az orvos a beteg tudatalattiját, hogykoncentráljon a problémára, és találjon ki rá megoldást,közben a központi tudat pihentesse a vállat, hogy a páci-ens dolgozni tudjon. Az ujjválaszból arra lehetett követ-keztetni, hogy a tudatalatti egyetértett a javaslattal. A fáj-dalom, bár igazi okára soha nem derült fény, végleg el-múlt, és a beteg újra normálisan tudta használni a karját.Ez az eset is azt bizonyítja, hogy az emocionális zavarokokai a tudatalattiban rejlenek, ennélfogva a tudatalatti tö-kéletesen tisztában van velük. Ha megfelelő szuggesztióval

- 294 -hatást gyakorolunk rá, akkor beállítottsága korrigálható ésnormalizálható lesz, anélkül hogy tudatos szinten bármiváltozást észlelnénk. Ez ellentmond annak a freudi tétel-nek, miszerint valamely tünet csak okainak tudatosításávalkezelhető és gyógyítható. Dr. Zimmermann és sok pszi-choterapeuta tapasztalatai alapján állítom, hogy a megér-tés természetesen fontos és kívánatos, de nem feltétlenülszükséges. Ha a belső ellenállás lehetetlenné teszi a tuda-tosítást, a fent említett módszerrel akkor is eredményt ér-hetünk el, kivéve persze, ha túl nagy a belső ellenállás,vagy ha a szimptóma fontosabbnak tűnik a tudatalatti szá-mára, semhogy lemondana róla.

Mit tehetünk az ízületi gyulladás ellen?

Az ízületi gyulladás is nagyon gyakori betegség, és mind ezideig megoldatlan orvosi probléma. A vitaminhiánytól,alultápláltságtól, vírustól vagy baktériumtól kezdve a fo-gaktól eredő fokálfertőzésig és mirigyműködési zavarokigszámos organikus oka lehet. Kezelésénél különféle gyógy-szerekkel, méhek mérgével, ultrahanggal és hormonokkal,például Cortisonnal és ACTH-val is próbálkoztak már. Alegjobb eredményt hormonkezeléssel érték el.Az ízületi gyulladás nagyon fájdalmas, és a gerincoszlopés a végtagok merevedéséhez vezethet. Ha a térdízületettámadja meg, a beteg járóképtelenné válik. Sok arthritises

- 295 -beteg teljesen magatehetetlen és mások segítségére szorul.Ez a betegség szoros összefüggésben áll bizonyos jellem-vonásokkal. Miként a migrénesek, az arthritises betegek isellenségeskedésre, elutasító magatartásra és agresszivitás-ra hajlamosak, de ezeket az érzéseket magukba fojtják. µl-talában hajlíthatatlan személyiségek, és ez a lelki merevségmanifesztálódik a végtagokban. Az arthritises személytöbbnyire rendkívül becsvágyó, és maradék erejével is a si-kert hajszolja.A betegséget kiválthatja a sikertelenségtől való félelem,de lehet figyelmeztetés is, hogy a beteg fékezze túlzott si-kervágyát. Bizonyos esetekben az a félelem is a betegségalapjául szolgálhat, hogy kontrollálatlan temperamentumabajba sodorhatja. Belső konfliktust okozhat az is, hogy egy-részt bosszút akar állni a sorsán vagy egy bizonyos szemé-lyen, másrészt azonban fél a következményektől, és bűntu-data is van, az önbüntetés tehát igen gyakori tényező.

Miért kapott Karen ízületi gyulladást?

Karen negyvenes éveinek vége felé közeledő, rendkívül in-telligens, egyetemet végzett európai nő volt és hajadon. Ötnyelven beszélt, egykor módos családja a második világhá-borúban elveszítette vagyonát. A háború alatt Karen egyikszövetségesünk titkosszolgálatánál dolgozott, csaknem100 beosztottal.

- 296 -Nem sokkal a háború befejezése után Amerikába jött,és kevéske megtakarított pénzét hamar felélte. Minthogyszakmája nem volt, végső kétségbeesésében elfogadott egyházvezetőnői állást egy jómódú asszonynál. Munkaadójaazonban felettébb kellemetlen, veszekedős nőszemélyvolt, akinek dühkitöréseit egyetlen alkalmazottja sem bír-ta sokáig. Bár Karen jól keresett, mégsem tudott semmitmegtakarítani, mert Európában élő apja megbetegedett,és ő minden hónapban küldött neki pénzt. Néhány hónap-pal azelőtt, hogy engem felkeresett volna, Karen súlyosízületi gyulladást kapott. Ujjai annyira begyulladtak ésolyan iszonyúan fájtak, hogy mozgatni is alig tudta őket.Leginkább karomra hasonlítottak, mert ki sem tudta egye-nesíteni őket, s így természetesen dolgozni sem tudott.Több orvosnál is járt már, sokféle kezelést végigcsinált,de javulás nem mutatkozott, sőt állapota egyre romlott.Meg sem fordult a fejében, hogy betegsége lelki eredetű,ezért nem is fordult pszichológushoz, de azt remélte, hogyfájdalmai hipnózissal enyhíthetők lesznek.Igen meglepődött, amikor az ingamódszer segítségévelmegtudta, hogy ízületi gyulladásának emocionális okaivannak.Biztattam, mesélje el élete történetét. Beszámolt a mun-kájáról, és említette, hogy munkaadója hogyan bánik az al-kalmazottaival. Már rég elment volna, de nem tudott elégpénzt félretenni ahhoz, hogy nyugodtan feladhassa az állá-

- 297 -sát. Tele volt keserűséggel, és megalázónak érezte, hogy ő,aki valaha vagyonos volt, most házvezetőnőként kénytelendolgozni.Amikor egyik beszélgetésünk alkalmával éppen munka-adójáról mesélt, hirtelen felkiáltott: "ŕ, hogy gyűlölöm azta nőt! Aljas dög, saját kezemmel tudnám megfojtani!" Ka-romszerűen begörbült ujjait a magasba emelte, mintha va-lakinek a torkát szorongatná. A következő pillanatban rá-döbbent a mozdulat jelentésére, és meglepetten mondta:"Hát ezért merevedtek görcsbe az ujjaim!"Azért a szörnyű gondolatáért, hogy gyűlölt munkaadójátmeg kellene fojtani, büntetést mért önmagára. Betegségétaz okozta, hogy érzelmektől túlfűtött indulatát elfojtotta,és képtelen volt haragját és gyűlöletét megfelelő módon le-vezetni. Tünete azt a mozdulatot szimbolizálta, amellyeltorkon ragadná a munkaadóját. Később még egy motivá-cióra fény derült: görcsbe merevedett ujjai ürügyén akartmegszabadulni a gyűlölt munkától.Nagy megkönnyebbülést érzett, amikor megtudta, hogymi váltotta ki a betegséget, s fájdalmai is enyhültek. Élet-körülményein azonban nem tudott változtatni. Nem sok-kal később munkaadója magával vitte Európába, ahol az-tán egy napon hirtelen haragjában elbocsátotta Karent, dekét hónapi bérét, valamint egy első osztályra szóló repülő-jegy árát kifizette neki. Karen azonban turistaosztályra vettjegyet, a maradék pénz pedig elegendő volt arra az időre,

- 298 -míg új munkát talált. Időközben teljesen megszűntek a fáj-dalmai, és a gyulladás is visszahúzódott az ujjaiból. Önér-zetének nagyon jót tett, hogy korábbi munkaadója későbbbocsánatot kért tőle, és újra magához akarta venni.

Egéb arthritises és abursitises esetek

Az ilyen megbetegedéseket sok esetben az elfojtott dühidézi elő, valamint az a vágy, hogy bosszúságának okozójátmegüsse az ember. A betegség különleges formája nemengedi, hogy a gyűlölet tettekben nyilvánuljon meg, s egy-ben önbüntetésként is szolgál.Minthogy ezen betegségek előidézői merőben fizikai el-változások is lehetnek, előfordulhat, hogy a pszichoterápiáskezelés nem vezet eredményre. Ha például a bursitist me-szesedés okozta, akkor a mészleralódást műtéti úton kelleltávolítani.

Porckorongpanaszok és hátfájás

Az egyik magazinban a következő mondatot olvastam:"Hátfájással lehet a legtöbb munkát megtakarítani." Ez azállapot valóban kiválóan alkalmas arra, hogy valamiből ki-húzzuk magunkat, ugyanakkor önbüntetésnek is megfelel.Az idegi túlterheltség krónikus hátizomgörcshöz vezethet,sőt porckorongbántalmat is előidézhet. Ez utóbbit nehéz

- 299 -teher emelése vagy egy hirtelen rossz mozdulat szokta ki-váltani, Ha visszaemlékszünk rá, hogy milyen gyakran idé-zünk elő öntudatlanul balesetet, fel kell tennünk a kérdést,vajon az izom- vagy porckorongsérülésekhez vezető moz-gásokat nem a tudatalatti irányítja-e.Ezek a panaszok mind a férfinál, mind pedig a nőnél a ne-mi érintkezés kivédésére is szolgálnak. Többnyire a kereszt-csonti fájdalmak is szexuális problémára vezethetők vissza,de ugyanennek a tünetnek élvezetcsökkentő szerepe is le-het, amennyiben a páciensnek e téren erős gátlásai vannak.

Torticollis vagy nyakmerevség

Egészen különleges betegség ez, amelyet az orvosok ritkánhoznak összefüggésbe a páciens érzelmi életével, pedig ki-alakulásában szervi okok nemigen játszhatnak közre. Azokaz esetek, amelyekről nekem tudomásom van, kivétel nél-kül pszichés eredetűek. Torticollisnál - vagy ahogy a nép-nyelv nevezi: nyakmerevségnél - a nyakizom görcse miatta fej oldalt, ritkább esetben előrefordul, s csak nagy keser-vesen lehet visszafordítani, ha egyáltalán lehetséges. A be-teg kénytelen a szemét vagy az egész testét elfordítani, halátni akar valamit. Ilyen állapotban szinte lehetetlen autótvezetni, az izmok teljesen merevek, s ha ez az állapot soká-ig tart, izomsorvadás léphet fel, mely felettébb kellemetlenjelenség. Az orvos által rendelt görcsoldó gyógyszerek és

- 300 -masszázsok is csupán a tüneteit enyhítik a torticollisnak.

Valaki elcsavarta a fejét

Eddigi praxisomban négy nyakmerevedéses beteget kezel-tem, közülük háromnál ugyanaz volt a kiváltó ok. Az elsőesetben megoldhatatlan problémával álltam szemben, scsupán hipnotikus szuggesztiót alkalmaztam az izmok el-lazítására, de eredményt nem értem el. Néhány évvel ké-sőbb egy férfi keresett fel, akinek csaknem teljesen balraferdült a nyaka. Kelly - nevezzük így a beteget - üzletem-ber volt, s mielőtt hozzám jött volna, már jó néhány gyógy-szeres orvosi kezelésen túlesett, de a legcsekélyebb javulássem mutatkozott.Ideomotorikus és szóbeli kérdések nyomán hamarosanvilágossá váltak számomra az összefüggések. Kellynekgyönyörű felesége és több gyermeke volt. Rendkívül muta-tós és vonzó titkárnője az irodában tőle balra ült. Eléggyakran kellett üzleti partnereivel iszogatnia, s lehet, hogyalkoholista volt, bár ezt váltig tagadta, hangsúlyozván,hogy bármikor abba tudja hagyni az ivást. Csakhogy mégsosem próbálta, s valószínűleg nem is fogja soha.Titkárnőjével nap mint nap együtt volt, nem csoda hát,hogy egymásba szerettek, de mivel mindketten ugyanah-hoz az egyházhoz tartoztak, melynek előírásait lelkiisme-retesen betartották, intim kapcsolatról szó sem lehetett.

- 301 -Vallásuk a válást is tiltotta. Hónapokon keresztül viseltékhősiesen ezt a lehetetlen állapotot, míg végül közösen el-döntötték, hogy a titkárnő keres magának egy másik állást,és többé nem találkoznak. A férfi súlyos érzelmi válságbakerült, mégis kitartottak eredeti elhatározásuk mellett, mi-vel ezt találták a legjobb megoldásnak.Miután a lány távozott a cégtől, a férfi azt észlelte, hogynyakizmai újra meg újra bal felé húzzák a fejét. Ez a kény-szer egyre erősebb lett, és semmiféle kezelés nem hozottjavulást. Végül már mozdítani sem tudta a fejét.Ebben az esetben is a szervbeszéd hatásával van dol-gunk. A lány "elcsavarta a fejét" (mégpedig balra, ahol alány íróasztala állt). A férfi mély sajnálattal és szomorú-sággal "nézett vissza" ártatlan kapcsolatukra. Amikor kö-zös döntésükről számolt be, úgy fejezte ki magát, hogy ez-zel "fordulat" állt be az életében. A tünet hátterében mégegy másik tényező is rejlett, éspedig az önbüntetés lelkihűtlensége miatt.Miután Kelly felismerte és tudatosította ezeket a té-nyezőket, enyhült a nyakizom merevsége, és nagy meg-könnyebbüléssel tapasztalta, hogy ismét normálisan tudjatartani a fejét. Legközelebbi látogatása alkalmával azon-ban ismét félre volt csavarodva a feje. Előző este leittamagát, és másnaposan, merev nyakkal ébredt.Kiderült, hogy ezúttal is önbüntetésről volt szó, éspedigaz italozás miatt. Néhány hipnotikus szuggesztió után ja-

- 302 -vult az állapota, és amikor elbúcsúztunk, már normálisantartotta a fejét.Kelly hétközben ritkán itta le magát, szombatonkéntazonban mindig részegen került ágyba. Vasárnap aztán je-lentkezett a nyakmerevség, ami eltartott két-három napig.Ez mintha elegendő büntetés lett volna a számára, a héttovábbi napjain megint normálisan tudta tartani a fejét.Időközben ugyan világossá vált előtte, mi rejlik állapotahátterében, de az ivással nem akart felhagyni. Amikorutoljára hallottam felőle, nyakmerevsége időről időre je-lentkezett ugyan, de a hét nagyobbik részében Kelly tünet-mentes volt.

Szégyenében lehorgasztotta a fejét

Nem túl gyakran előforduló panasz a nyakmerevség, még-is el kell mesélnem a következő esetet is. Harminc év kö-rüli nőről van szó, akinek úgy merevedett meg a nyaka,hogy a feje előrebukott, s egészen hátra kellett hajolnia, havalamit látni akart. Mindez nagy fájdalmakkal járt. Aszervbeszéd itt is nagy szerepet játszott.A nőnek férje és két gyermeke volt. Sem ő, sem a férjenem akart több gyereket, ám a hölgy terhes lett. A férje ra-gaszkodott az abortuszhoz. Nem sokkal ezután jelentke-zett a nyakmerevség. Amikor a fiatal nő eljött hozzám,már több kezelésen esett át, s állapota nem javult.

- 303 -Az előző esetből már tanultam valamit, és hamarosan ráis találtam az okokra. A beteg nem értett egyet az abor-tusszal, és annyira szégyellte magát, hogy szégyenében "mélyen lehajtotta a fejét". Különös, hogy mi mindent ké-pes tenni velünk a tudatalattink!

ÖSSZEFOGLALµS

Ebben a fejezetben dr. Zimmermann esetéről olvashattak, akiugyan nem tudta felderíteni páciense vállfájdalmainak okát, deaz illető tudatalattiját jobb belátásra tudta téríteni. Az okok tu-datosítására itt nem került sor. Az öngyógyítás során előfordul-hat, hogy önök is hasonló gátoltságot tapasztalnak, s ilyenkor azismertetett technika alkalmazásával eredményt érhetnek el.Szuggerálja azt a tudatalattijának, hogy állapota javulása az önérdekét szolgálja.Az arthritis kialakulásában közrejátszanak ugyan fizikális fak-

- 304 -torok is, de emocionális okok is rejtőzhetnek a háttérben. Mint-hogy ez egy fájdalmas állapot, önbüntetésről is lehet szó. A hétkulcs segítségével felszínre hozhatja a valódi okokat. A nyakme-revedéses eseteken keresztül önök most már jobban megértik aszervbeszéd hatásait.

* * *

18. FEJEZETÖnnek hatalmában áll!

A fentebb ismertetett kórtörténetek alapján arra lehetnekövetkeztetni, hogy hipnoterápiával könnyen, gyorsan céltérhetünk, s ez így is van, amennyiben a betegség okai kü-lönösebb nehézség nélkül feltárhatók, és nincs túl erős tu-datalatti szükséglet vagy motiváció valamely szimptómafenntartására. Előfordulhat, hogy a heves belső ellenállásmiatt nem tudunk sikereket elérni, vagy pedig azért nem,mert csekély ismerettel rendelkezünk az emberi lélekről ésaz illető betegségröl. Nagy jelentősége van a régi mondás-nak: "Ismerd meg önmagad!" Bizonyos körülmények kö-zött azonban meglehetősen nehéz eleget tenni ennek a fel-

- 305 -szólításnak. Az itt ismertetett módszerek segítségévelnemcsak gondolkodásmódunk és érzelmi állapotunk hatá-sait érthetjük meg jobban, hanem önmagunkat is alapo-sabban megismerhetjük. Gondolkodásmódunk korrekció-jával, feltételes reflexeink kiküszöbölésével, betegségeinkés viselkedésünk okainak feltárásával megtalálhatjuk azutat igazi Énünkhöz, ez pedig a boldogság és az egészségegyedüli nyitja.Az öngyógyítással akkor is kitűnő eredményeket érhe-tünk el, ha a korábbi kezelések alig vagy egyáltalán nemjártak sikerrel. Teljesen normális dolog, hogy az emberidőről időre ismét a negatív gondolkodás rabja lesz, és ezátmeneti rosszabbodást idézhet elő állapotában. Amintazonban ezeket a téves eszméket a visszaesés okaként fel-ismertük, attól kezdve akár tanulságul is szolgálhatnak,újabb erőfeszítésre sarkallhatnak, s az eredmény nem ma-rad el. Ne hagyja, hogy a kisebb-nagyobb visszaesések el-bátortalanítsák, ne feledje, hogy csupán átmeneti állapot-ról van szó!

Mitől rekedt be az énekes?

A gyógyulási folyamat nem mindig úgy megy végbe, ahogya terapeuta szeretné. Történt egyszer, hogy átküldtek hoz-zám egy énekest, aki attól félt, elveszíti a hangját. Meg-szokta már a sikert, s most nagy félelem élt benne, mert

- 306 -beszéd közben rekedtessé vált a hanja. Ügynöke azzal vi-gasztalta, hogy még nyugodtan felléphet, de maga az éne-kes csapnivalónak tartotta a teljesítményét. Az a tény,hogy ez az állapot már három éve tartott, fogódzót kínáltnekem. Vajon miért nem kért már korábban orvosi segít-séget, holott állítása szerint állapota fokozatosan romlott?Richard - nevezzük őt így - nagyon jól reagált a hipnó-zisra. Az ujjtechnika segítségével kérdeztem ki. Három év-vel ezelőtt mandulaműtéten esett át, s már akkor aggódott,nem fog-e ez megártani a hangjának. Közben szakorvo-soktól megtudtam, hogy ilyesmi nem fordulhat elő. Vala-minek történnie kellett az alatt az idő alatt, amíg ő narkó-zisban a műtőasztalon feküdt, elhangozhatott valamilyenmegjegyzés, mely szuggesztióként hatott rá, és rekedtségétkiváltotta.Hipnózisban visszavezettem őt az operációhoz. Elme-sélte, hogy maszkot borítottak az arcára, s beszámoltmindarról, ami körülötte történt, míg ő "eszméletlenül"feküdt. Amikor a sebész elkészült, odaszólt az egyik nővér-nek: "Nos, ezzel el van intézve ez az átkozott énekes to-rok!" Valószínűleg azt akarta ezzel mondani, hogy vége azoperációnak, Richard tudatalattija azonban másként ér-telmezte. Minthogy már korábban is tartott tőle, hogy aműtét megárthat a hangjának, félelmét most bizonyított-nak látta: az operáció tehát kedvezőtlenül fog hatni ahangjára. Felépülése után nyomban jelentkezett a rekedt-

- 307 -ség, és ő azóta sem tudott megszabadulni tőle.Egyetlen kezeléssel sikerült kigyógyítani rekedtségéből.A hipnózisból felébredvén boldogan és megkönnyebbülvetávozott. Arra kértem, keressen fel még egyszer, mert sze-rettem volna tovább vizsgálni az esetét. Egy héttel későbbújra megjelent, leverten és csalódottan, mert a rekedtségevisszatért.Hamar rá lehetett találni visszaesése okaira. Indulni ké-szült a koncertre, amikor a felesége megjegyezte, milyenkülönös, hogy ilyen egykettőre megszűnt a rekedtsége."Nem hiszem, hogy valóban kigyógyultál belőle - jegyeztemeg. - Fogadni mernék, hogy visszajön a rekedtséged."Természetesen így is történt.Richard nyilvánvalóan könnyen befolyásolható embervolt. A kezelés után ismét gyógyultan távozott tőlem. Többmint egy hónapig semmit sem hallottam felőle, aztán azügynökétől megtudtam a történet végét: néhány nappalkésőbb Richard újra berekedt, s értelmetlennek talált min-den további kezelést.Könnyen elképzelhető, hogy visszaesésének más okai isvoltak. Tisztában volt vele, hogy tünetei - legalábbis átme-netileg - gyógyíthatók, és azt is tudta, hogy bajának pszi-chés okai vannak. Nyilvánvalóan megvolt még a tudatalat-ti szükséglet a fájdalomra, azért tudta bebeszélni magá-nak, hogy minden további kezelés értelmetlen. Remekpélda ez arra, hogyan szakítják meg a páciensek a kezelé-

- 308 -seket, és vándorolnak egyik orvostól a másikig. Tudatosszinten keresik a gyógyulást, tudatalattijuknak azonbanszüksége van a szimptómára. * * *Az öngyógyítási módszerek átismétlése

Az önismeretet nem adják ingyen, nem lehet egyik napróla másikra megszabadulni bevett szokásainktól. Bizonyoseredményeket könnyen el lehet érni, s az öngyógyítási fo-lyamat általában nem tart hosszú ideig. Nem lehet különútmutatást adni minden egyes esetre, mert mindenkinekmás-más célja van.Lehet, hogy ön csupán gondolkodási szokásain akar vál-toztatni és érzéseit kontroll alá vonni. Másvalaki talán mégbelső konfliktusait és egyéb problémáit is szeretné megol-dani. A pszichoszomatikus betegségben szenvedő személyvissza szeretné nyerni az egészségét. Mindezen célok mö-gött az a vágy él, hogy az illető boldog és sikeres legyen.Alapjában véve valamennyi szituációban lehetne - kisebb-nagyobb eltéréssel - ugyanazt a módszert alkalmazni. En-nek a könyvnek az elolvasása után már elegendő ismeret-tel rendelkeznek a tudatalatti működésére vonatkozóan, sa módszereket is megtanulták, amellyel úgy tudják befo-lyásolni tudatalattijukat, hogy segítse önöket céljaik eléré-sében.

- 309 -Az öngyógyítás első lépése az előkészítés

Mielőtt hozzálátna a megfelelő módszer alkalmazásához,lazítsa el magát. A teljes ellazulás minden szempontból na-gyon hasznos. Dr. Wolpe tapasztalatai szerint páciensei tö-kéletesen relaxált állapotban érték el a legjobb eredmé-nyeket.Az önhipnózist is könnyebben tudja elsajátítani és elvé-gezni, ha előbb ellazítja izmait. E könyv elolvasása után re-mélhetőleg minden aggálya megszűnt a hipnózissal kap-csolatban. Még egyszer megismétlem: az önhipnózisegyszerűbbé teszi és meggyorsítja a gyógyulási folyamatot,de az ismertetett módszerek alkalmazása mellett nem fel-tétlenül szükséges.Az önsegítő eljárások nagymértékben növelni fogják ön-bizalmát, és segítenek megszabadulni kisebbrendűségikomplexusaitól. Lámpalázától is meg tud szabadulni, eh-hez talán nem árt, ha a nyilvánosság előtt szerepel.Egyik legérdekesebb páciensem Marilyn Monroe volt,aki egy közös orvos barátunk tanácsára keresett fel. Né-hány évvel azelőtt történt, hogy híres színésznő lett belőle.Marilyn akkortájt éppen jó pár filmajánlatot kapott, ámamikor kiadták neki a szerepet, és a surrogó kamerák előttbeszélnie kellett, félelem bénította meg, se szólni, se moz-dulni nem tudott. Bár rendkívül vonzó és tehetséges volt,egyetlen rendező sem engedhette meg magának, hogy egy

- 310 -ilyen lámpalázas színésznőt foglalkoztasson. µllapota ön-bizalomhiány és kisebbrendűségi komplexusok folyomá-nya volt. A lámpaláz valamilyen gyermekkori élménnyel isösszefüggésbe hozható, például ha iskolai színházi előadásvagy valamilyen más nyilvános szereplés során az illető be-lesült a szerepébe, és nagyon megrémült.Mindez igaz volt Marilyn esetében is. Nyolcszor konzul-tált velem. Nem sokkal később kapott egy filmszerepet, éskiderült, hogy egy csepp lámpaláza sincs. Hamarosan vi-lágsztár lett belőle.

A program megvalósítása

Természetes, hogy először mindenki a legnagyobb problé-májától szeretne megszabadulni, mégis hiba volna ezzelkezdeni az öngyógyítást, mert a terv végrehajtását erősenmegnehezítené. Célszerű a passzívumlistán szereplő gon-dok-bajok közül egy kevésbé súlyossal kezdeni. Ha mármegtanulta az önhipnózist, a következő lépés az lehet,hogy meghatározza, milyen is ön. Amikor jellemvonásaités gondolkodási szokásait korrigálja, lassanként az önma-gáról kialakított képet is megváltoztatja.Ha nincsenek emocionális zavarai, de pszichoszomati-kus betegségben szenved, fel tudja kutatni ennek okait, áma kezelést tanácsos elhalasztani, amennyiben betegsége

- 311 -csupán része valamely komolyabb problémának.Mindenekelőtt tanuljon meg pozitívan gondolkodni, ígyhamar eléri célját. Más vonatkozásban sem árt, ha fegyel-mezi gondolkodásmódját, és korrigálja nemkívánatos jel-lemvonásait. Elsősorban legyen határozott és döntéské-pes. Kezdetben kisebb problémákat oldjon meg, s csakazután térjen rá a bonyolultabbakra, mert így könnyebbenérhet el sikereket, és bátorítást nyer kétségei legyőzéséhez.Kisebb bajok orvoslásánál annak a valószínűsége is kisebb,hogy belső ellenállásba ütközik.Esetleg légzőgyakorlatokkal akarja kezdeni programját.Ha a kisebb fajsúlyú problémákat megoldotta, áttérhet asúlyosabbakra. Semmiképpen ne kezdje a legsúlyosabbal,legyen az a program befejezése.

Dolgozzon ki munkatervet

Legjobb, ha mindjárt az elején elhatározza, mikor ésmennyi időt kíván szánni az öngyógyításra, különben elő-fordulhat, hogy folyton csak halogatja, és más, fontosabb-nak tűnő dolgokat végez helyette. Emögött az a tudat-alatti kívánság rejtőzhet, hogy kerülje a fájó problémákat.Jelölje ki az időpontot még akkor is, ha hetente csak egy-két órát akar ezzel foglalkozni, így az öngyógyítás szokás-sá rögzülhet.Eredményes öngyógyításhoz szükséges az ideomoto-

- 312 -rikus kikérdezés alkalmazása. A hét tényező közül egyrőlse feledkezzék meg, egyike-másika mind az érzelmi állapo-tok, mind pedig a betegségek kialakulásában szerepet ját-szik. Örja fel magának egy darab papírra ezt a hét tényezőt,és győződjék meg róla, nem hagyott-e figyelmen kívül akáregyet is.Ha a betegség kialakulásában egyszerre több tényező isszerepet játszik, valószínűleg csak akkor válhat tünetmen-tessé, ha valamennyit felfedte. Vegye sorra ezeket a té-nyezőket, és utasítsa erre a tudatalattiját is. Ha szükséges,szuggerálja neki, hogy változtassa meg beállítódását, ésenyhítsen a tüneteken. Ugyanígy adjon impulzust köz-ponti tudatának a frissen szerzett felismerések feldolgo-zására.Rá fog jönni, hogy az ideomotorikus kérdéstechnika le-nyűgöző jelenség. Mielőtt a saját négy válaszirányát meg-határozná, kérjen meg valakit, hogy tartsa az ingát, miköz-ben ön az illető tudatalattijától kéri az irányok kijelölését.Amint látja, hogy másnál sikerrel működik a módszer, ön-nek is könnyebben fog menni. Előbb jegyezze le az ingavá-laszokat, s csak aztán alkalmazza az ujjtechnikát.Legalább félórát szánjon rá, hogy az automatikus írástmegtanulja. Sokan értek el vele jelentős eredményeket, snagy előnye, hogy a közlései nem korlátozódnak az igenreés a nemre. Automatikus írásnál az is előfordulhat, hogy atudatalatti spontán felvilágosítást ad.

- 313 -

Ne feledje a biztonsági intézkedéseket

Ne feledje megérdeklődni tudatalattijától, felidézhet-e bi-zonyos eseményeket és megkaphat-e bizonyos felvilágosí-tásokat. A korábbi élményekhez való visszatéréskor rész-leges korregresszió is előfordulhat, függetlenül attól,hipnózisban van-e az illető vagy sem. Mihelyt néhányszorújraélte a szóban forgó eseményt, feltétlenül vissza kelltérnie a jelenbe.Természetesen magától is visszatérne előbb-utóbb a je-lenbe, ám a korábbi élményekkel járó erős érzelmi indu-latok zavarodottságot okozhatnak. Elegendő egy egysze-rű szuggesztió, s ön máris a jelenben van: "Most pedigvisszatérek a jelenbe..." - s itt adja meg az évet, hónapot,napot. Akkor is befejezheti ily módon a regressziót, ha azélmény újraélésekor elviselhetetlenül erős érzelmek sza-badulnak fel, de nem valószínű, hogy ilyesmi előfordulna.Ha ugyanis az adott élmény túlságosan ijesztő lenne az önszámára, tudatalattija amúgy sem engedné, hogy hozzá-férjen.A hipnózis iránti érdeklődés felkelti az emberben a vá-gyat, hogy másokat is hipnotizáljon, csakhogy míg az ön-hipnózis teljesen ártalmatlan, mások hipnotizálásárólmindez nem mondható el. Nem tudjuk ugyanis, mi játszó-dik le a másik emberben, s hiányos ismereteinkkel bajt

- 314 -okozhatunk. Elégedjünk meg inkább az önhipnózissal.Többször felhívtuk a figyelmet arra, hogy a betegségekkezelése során észnél kell lennünk, s nem szabad megfe-ledkeznünk az elővigyázatosságról: alkalmasint orvosi ke-zelés is szükséges lehet.Önnek immár kezében van az egészség és a boldogsághét kulcsa. Használja őket sikerrel. Ezekkel a módszerek-kel el fogja érni a célját. * * * VÉGE!!!

* * * * *

Magyar Könyvklub, Budapest, 1998Felelős kiadó a Magyar Könyvklub igazgatójaIrodalmi vezető Ambrus ÉvaFelelős szerkesztő Zsámboki MáriaMűszaki vezető Szilassy JánosA borítót tervezte Mayer GyulaMűszaki szerkesztő Mátay-Mayer Gergely Szedte a Médiaprint, Budapest Nyomta a Szekszárdi Nyomda Kft. Felelős vezető Vadász Józsefigazgató

Megjelent 14,4 (AJ5) ív terjedelembenSBN 963 548 781 9

- 315 -