A vasárnapi kereszténység Vecsei H. Miklós színész a For-rásPont fesztiválon

Tablóképek Szent Márton életéről Itt az első tabló. A többi is ha-marosan a Márton-harangban

II. János Pál pápa megválasztása Pontosan negyven évvel ez-előtt történt Rómában

Normális környezet, normális gyerek Pál Feri atya gondolatai a gye-rekek normális fejlődéséről

GNARAHNOTRÁM .Ravazd, Bakonypéterd, Lázi és Veszprémvarsány római katolikus egyházközségeinek lapja

2018 november • 65. szám

Együtt az úton! – Élni a hitben! – Nyitottan mindenkire!

Éljünk úgy, mint a világosság

fiai (és ne úgy, mint a sötétségé)!

Szent Pál levele az efezusiakhoz, 5. fejezet, 8. vers

Két évig szabadon, tíz évig kényszer-lakhelyen Márton Áron püspök öregkori küzdelmei (Szerző: Virt László)

MártonHARANG A ravazdi, bakonypé-terdi, lázi és veszprémvarsányi római ka-tolikus egyházközségek lelkiségi és infor-mációs lapja. • Megjelenik havonta 1200 példányban. • Felelős szerkesztő: Horto-bágyi P. Arnold OSB plébános • Elérhető-ség: 9090 Pannonhalma, Vár 1. • Telefon: (+36) 30/920 22 46 és (36) 96/570 143 • E.mail: arnold@osb.hu • Ezúton mondunk köszönetet Berkiné Verának és Horváthné Volf Mónikának a korrektúráért. • Nyomta-tás: Palatia Nyomda (Győr) • Látogasson el a www.4plebania.hu-ra is!

Impresszum

2 Márton-harang Főcím helyett

A ForrásPont fesztivál a 2020-as Nem-zetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülés egyik fontos állomása volt: a budapesti MOM Sportközpont-ban kétezer fiatal gyűlt össze szerte az országból, ahol többek között Ve-csei H. Miklóst is meghallgathatták. A Junior Príma-díjas színész először a vasárnapi kereszténység veszélyére figyelmeztette az egybegyűlteket: „Egyre inkább úgy gondolom, hogy a katolicizmus a tettek terepe, csak és kizárólag. A legintenzívebben próbá-lom elutasítani a vasárnapi keresztény-séget, és egy folyamatos önvizsgálatra invitálom magamat ebben a világban. Én is voltam vasárnapi keresztény, és néha most is az vagyok, hiszen vala-hogy nálunk az egy fertőző betegség. Szavakban abszolút jól látjuk a dolgo-kat, de ennek ellenére nincsen önrefle-

xiónk. Nekünk ezért van szükségünk sok csöndre, hogy rajtakapjuk magun-kat, amikor megítéljük a világ másik ol-dalát, azokat, akik nem találkoztak még ezzel a dimenzióval.” Jákfalvy Kata műsorvezető kérdésé-re több példaképet is felsorolt a „Hasi” becenévre hallgató 26 éves színész, rá-adásul több pap is volt közöttük: „Nekem Kozma Imre atya volt az első hittantanárom, tőle nagyon sokat tanultam. Ő egy igazi „tett-központú” ember, ezért én nagyon hálás vagyok neki. Vagy például nagyon szeretem Pál Ferit és Böjte Csaba testvért, mert nagyon sok szeretet árad belőlük.” Végezetül a műsorvezető Ferenc pápa egyik idézetét hozta fel, amely-ben Ferenc pápa arra kéri a fiatalokat, hogy ne legyenek kanapékereszté-nyek: Vecsei H. Miklós igen önkritikus

választ adott arra a felvetésre, hogy buzdítsa az embereket ennek elkerü-lésére: „Nagyon nehezen buzdítok, mert én is gyakran kanapékeresztény va-gyok: Én a Kálvin térnél lakom, egy olyan környéken, ahol az aluljáróban éjszakánként húsz éves fiatalok fekszenek. Ha én keresztény lennék, akkor mindegyikük mellé egyenként leguggolnék és fölsegíteném, és ad-dig nem nyugodnék meg, amíg nem áll mellettem. Nem tudom még meg-csinálni, és nem is akarok megítélni addig másokat, amíg én nem tudom ezt megtenni.”

„A LEGINTENZÍVEBBEN PRÓBÁLOM ELUTASÍ-TANI A VASÁRNAPI KERESZTÉNYSÉGET”

– VECSEI H. MIKLÓS

Kétezer fiatal előtt tett tanúságot hitéről Vecsei H. Mik-lós: az elmúlt években az ország egyik legnépszerűbb színészévé váló „Nemecsek” a ForrásPont nevű esemé-

nyen beszélt kendőzetlen őszinteséggel hitéről és botla-dozásairól.

MÁRTON-NAPI MEGLEPETÉSSZENT MÁRTONT BEMUTATÓ

TABLÓSOROZAT KÉSZÜLTA hat táblaképből álló tablósorozat a ravazdi plébánia folyosóján van kiállítva. Az illusztrációk, az idézetek és a magyarázó szövegek kiválogatásánál arra törekedtünk, hogy a játékos ismeretterjesztő munka a lehető legátfogóbb képet adjon Szent Márton alakjáról és életművéről minden korosztálynak. A tablósorozat első darabját adjuk közre e havi számunkban. A hátralévő táblák a Márton-harang következő számaiban jelennek meg. Az eredeti táblók mérete: 430 × 604 mm

>

A TABLÓK AZ INTERNETEN IS MEGTEKINTHETŐEK

Olvassa be okostelefonjának QR-kód olvasójával az itt található kódot, és máris megnézheti az összes táblát. A kódolvasó alkalmazás letölthető az AppStore-ból.

.

3Márton-harang

4 Márton-harang

Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepea szeretet nevében meg-nyitott kötény ünnepe

Ragyogjon világosságod, amint a nap az égen!A Pannonhalmi Egyházmegye Árpád-házi Szent Erzsébetet ünnepli Ravazdon.

November 19-én hétfőn este fél 6-kor kezdődik az ünnepi szentmise a ravazdi Szent Márton plébániatemplomban, amelynek főcelebránsa és igehirdetője: Hortobágyi Cirill főapát úr.

JELENTKEZÉS Akik részt kívánnak venni az ünneplésen, kérjük, hogy saját templomukban iratkozzanak fel november 15-ig. A jelentkezéseket a plébános atyák továbbítják Arnold atyának.

CÉLKITŰZÉS Idén Teréz anya érdi nővérei számára gyűjtünk tartós élelmiszert. A hajléktalan emberek étkez-tetésével foglalkozó szerzetesnővérek számára komoly segítséget jelent az ételek előállításához szükséges alapanyag (cukor, só, liszt, olaj, konzerv, tészta, rizs, stb.)

ADOMÁNYOZÁS Kérjük, adományaikat (nem lezárt nejlontáskában) saját templomukban adják át az ezzel foglalkozó személynek. Lejárt szavatosságú termékeket, kérjük, ne adományozzanak! Az egyházközségek jelképes adományait az ünnepi szentmisén a diakónusok fogadják. Az összegyűjtött adományokat Arnold atya szállítja el Teréz anya nővéreihez. Aki szeretné őt elkísérni, jelentkezzen saját egyházközsége plébánosánál.

PROGRAM A Ravazdon 17.30-kor kezdődő szentmisét követően szeretetvendégségre hívunk mindenkit Ra-vazd Község Önkormányzatának Nagytermébe.

UTAZÁS Ingyenesen igénybe vehető autóbusz gyűjti össze és szállítja a híveket Ravazdra a következő útvonalakon: 1. autóbusz: Lázi (buszforduló): 16.304Veszprémvarsány (Korona étterem): 16.40

4Bakonypéterd (Templom): 16.454Ravazd 2. autóbusz: Tápszentmiklós (templom): 16.304Táp (templom): 16.404Ravazd 3. autóbusz: Nyalka (templom): 16.454Pannonhalma (Piactér): 17.004Ravazd 4. autóbusz: Ménfőcsanak (templom): 16.304Ravazd

SZERETETTEL VÁRJUK! ÜNNEPELJEN VELÜNK!

MÉG TÖBB INFÓ: 4plebania.hu/szent-erzsebet-nap-az-egyhazmegyeben/

tanulni éskövetni

5Márton-harangGyermekeink

John Payne kambodzsai, dzsakartai menekülttáborokban dolgozott segítő-ként. Ezekben a több százezres tábo-rokban gyerekekkel foglalkozott éve-ken keresztül. Ezrével jöttek-mentek ott a gyerekek, poszttraumás stressz szindrómával. Szorongtak, féltek, miközben állandóan éberen figyeltek, honnan jön a veszély. Ezért impulzívak voltak. Az ösztönkésztetéseiket nagyon nehezen tudták kordában tartani.

Egy pillanat alatt kiborultak, jött a harag, aztán az agresszió, de közben igyekeztek kényszercselekvésekkel valamiféle stabi-litást adni az életüknek. Mindenféle ritu-álékat találtak ki maguknak, protokollo-kat, hogy például a sátruk és az illemhely közötti utat csak ugyanott tették meg, vagy meghatározott számú lépéssel men-tek valahonnan valahova. Annyira insta-bilak voltak belül, hogy megjelentek a kényszercselekvésre utaló motívumok, hogy valami kívülről tartsa őket. John Payne pedig elkezdett azzal foglalkozni, hogy hogyan lehetne segíte-ni rajtuk, és erre kidolgozott egy csomó jó dolgot. Úgy hozta az élet, hogy később elkerült Angliába a családjával. Ott kö-zéposztálybeli gyerekekkel foglalkozott. Azt írja az Egyszerűbb gyermekkor című könyvében, hogy egyszer csak elérkezett a megvilágosodás pillanata: A középosztálybeli angol gyerekek kísértetiesen hasonló tüneteket mutattak, mint a dzsakartai menekülttáborban ret-tenetes borzalmakat átélő, életföltételek

minimumán élő gyerkőcök. Ingerlékenyek voltak, feszültek, lob-banékonyak, késztetéseiket nem tudták kordában tartani, a környezetük fölött szívesen próbáltak uralkodni. Levetették magukat, hisztiztek, ameddig nem úgy volt, ahogy akarták. Az új dolgoktól ret-tegtek, látni lehetett, hogy szorongnak és rosszul vannak. Payne pedig elkezdte a kettőt együtt látni. Hogy ezek a rettenetes sorsú gye-rekek és ezek az angol középosztálybeli gyerekek szinte ugyanolyan tüneteket mutatnak. Rájött, hogy valójában még-iscsak van közös vonás köztük. Még-pedig az, hogy mind a két csoportnak egyaránt elvétetett a gyerekkora. Túl hamar kerültek bele a felnőtt világba. Ez elvette tőlük a gyerekkort, és ez érthe-tővé tette azt, hogy valamilyen válaszre-akciót adtak arra, ami nekik sok volt. A menekülttáborban lévő gyerekek traumatizálódtak. Rettenetes élményeket éltek át. Az angol középosztálybeli gye-rekek pedig ezt sok éven keresztül, apró adagokban kapták meg. Ezért a válaszuk a túl nagy stresszre, a túl nagy ingerre és a túl bonyolult életre hosszú távon ugyanaz lett. Minekutána Payne-nek volt egy csomó jól kidolgozott, szakmailag helytálló módszere, elkezdte ezeket a gyerekeket olyan módon gyógyítani, ahogyan a rettenetesen megsérült ázsiai gyerekeket: és bejött. Megírta az „Egy-szerűbb gyermekkor” című könyvet. Miért érdekes ez? A mi világunkban a gyerekeket túl sok tárgy veszi körül. Túl

sok választási lehetőség és kényszer, vala-mint túl sok információ éri őket, túl nagy sebességen élnek. Amikor ez a négy dolog hosszú távon ér egy gyereket, ez valójá-ban nem felel meg annak a sebességnek, ahogyan fejlődni tud. Mert élettanilag meghatározott, hogy körülbelül mennyi stresszt, információt, impulzust tudunk normálisan elrendezni magunkban. Páyne azt mondja: „Rájöttem, hogy ha normalizáljuk a gyerekek környezetét, akkor normalizálódnak a gyerekek.” A ma gyerekeit nagyon gyakran a magatartászavar, figyelemzavar, hiperakti-vitás, kényszeres cselekvés jellemzi. Van egy kulcsunk: hogy a gyerekeink életét le kellene egyszerűsíteni. Mert ha ezekből túl sok van, az túl nagy stresszt jelent, és erre a gyerekek nem tudnak jó választ adni. Mert az már túl sok. Payne mond egy nagyon érdekes dolgot: tulajdonképpen minden gyerek bogaras. Ez rendben is van! Ahogy épül-nek föl, találják ki a maguk világát, pró-bálnak egyensúlyban lenni, tájékozódni, minden gyereknek van valami kis beüté-se. De ez teljesen rendben van. Végül is a felnőttek is bogarasak, csak mi ezt köny-nyebben megengedhetjük magunknak. Normális, hogy minden gyerek egy ki-csit bogaras, és ebben semmi kritika vagy ítélkezés nincs. Igen ám, de ha a bogaras gyerekekhez túl sok stresszt rendelünk, akkor kapunk mindenféle zavart és szélső-séges magatartásformát. Nagyon egysze-rűen: A gyerekek mindenképp bogarasak, ezzel nincs mit tenni. A stresszel kell valamit kezdeni, vagyis egyszerűsíteni a világot, amiben vannak. Például van egy álmodozó gyerek, ki-csit lassú, de az álmodozásai miatt kreatív, érzékeny. A szülőknek ügyességet igénylő feladat, hogy ezt a gyerkőcöt minden reggel elkészítsék. Valaki így mondta: „A gyerekem olyan, hogy hiába nyolcéves, reggel öltöztetem. Mert ha ő öltözne, sose lenne kész. Föladom rá az inget, mondom neki, hogy: ‘Dugd be a kezedet az ing ujjába!’ Már rajta van, csak be kell dug-ni. Nem dugja be. Ekkor borultam ki, és mentem pszichológushoz.” Ő nem a gye-reket küldte, hanem ő ment, egy szuper anya volt. Azt mondta: „Velem valamit csinálni kell, mert nem bírom.” Ő egy ilyen gyerek. Ezt a néhány évet még pluszban oda kell tolni, keretek között nő. Nem mondhatnánk, hogy egy átlag gyerek, de ez nem is nagy baj, tud fejlődni, növekedni. Egy ilyen gyerkőcben, aki álmodozik, bóklászik, szereti felfedezni a világot, egy csomó érték van. Ha egészséges keretek között nő fel, akkor nagyon értékes felnőtt lesz,

Normális környezet, normális gyermek

6 Márton-harang Hazatértek

aki életképes és rendben van. Ha egy ilyen gyereknek túl sok stresszt adunk, akkor kijöhet egy figyelemzavaros gyerek. Nem volna figyelemzavaros, ha egy megfelelő, egyszerű környezetben lehetne. Ez az ő bogara. Ha az ő bogarasságához túl sok stresszt adunk, akkor figyelemzavaros gyerek lehet belőle. Képzeljünk el egy másik gyereket, aki aktív, állandóan csinál valamit, min-dig van valami jó ötlete. Mielőtt a peda-gógus megszólalna, átveszi az irányítást. Állandóan el kell terelni a figyelmét, összpontosítani, kordában tartani. De ő egy színes gyerek, mert nemcsak arra képes, hogy állandóan csinájon vala-mit, hanem jó ötletei vannak. És azt is mondja, hogy egyedül nem olyan jó eze-ket az ötleteket megvalósítani, maga köré szervezi a többi gyereket. Többször kell rászólni, a szülő stressz-hormon szintje komolyabb szintre evickél tartósabban, kell némi relaxációs gyakor-lat. De egyébként keretek között tartható, és egy nagyon értékes valaki lesz, olyan, aki jól van, köszöni szépen. Adjunk hozzá túl sok stresszt, lesz belőle egy hiperaktív, kezelhetetlen gyerek. De ha a stresszből elveszünk, akkor kezelhető. Másik gyerkőc: akinek bélyeggyűj-teménye van. Bejön a nagymama, akit megkért az édesanya, hogy „Te, Ilonkám, egy kicsit takaríts fel a gyereknél.” Jön a nagymama, már csinálja is, bélyeggyűj-temény föl a polcra, a bélyeg elszakad. „Nem számít, rendnek kell lenni!” Jön a gyerek az iskolából, a többiek elmentek focizni, de ő rohan haza a bélyegeihez. Ordítás, sírás, összeomlás: „Anya, nézd meg, hogy mit csinált a bélyegemmel?!”Vannak gyerekek, akik nagyon szeretik azt a fajta rendet, amit ők találnak ki. Ez egy felnőtt számára lehet, hogy kutyul-mány, rendetlenség. De ez az ő rendje. És ha elvesszük tőle az ő rendjét, ami az ő bogara, hozzáadunk jó sok stresszt, és kijön belőle egy kényszerneurotikus gyerek. Megyünk és agyonkezeljük őt, pedig megtehetnénk, hogy egyszerűsítjük az életét. Túl sok tárgy, választási lehetőség, információ és sebesség. Pont azt érdemes csinálni, amit meg is tudunk csinálni. Egy amerikai gyereknek átlagosan 150 játéka van. Mi történik akkor, ha túl sok tárgya van egy gyereknek? Lesz egy kupac, ami-vel nehéz mit kezdeni. Még egy felnőttnek is, de egy gyereknek még inkább. „Melyi-ket vegyem elő?” Előveszi az egyiket két percre, akkor lökdösi, az mégsem érdekli, inkább a másik, sőt, inkább a szatyor, és erre azt mondják, hogy figyelemzavar.

Valójában nem biztos, hogy az, hanem túl sok mindenre figyel. Annyira sok minden van körülötte, hogy ennyi minden között nehéz egy dologra figyelni. Ilyen egyszerű dolgokat lehet elkez-deni, hogy bemegyek a gyerek szobájába, akár meg is lehet vele beszélni, hogy a játékokat felezzük. Az derül ki, hogy a gyerekeknek ez nem szokott problémát okozni. Ha ezt esetleg úgy csináljuk, hogy: „Gyűjtsük össze néhány játékodat, és odaadjuk valamelyik szeretetszolgá-latnak. Vannak olyan gyerekek, akiknek egyáltalán nincsenek is játékaik. Milyen jó dolog, hogy fognak örülni! Gyere, válo-gassuk ki.” A gyerekek a játékaik több-ségét minden további nélkül odaadják. Hogyha leegyszerűsödik mindez, akkor elkezd játszani azokkal a tárgyak-kal, és a tárgyaknak megnő az értéke. Ha túl sok tárgy van, azok az értékükből éppenhogy veszítenek, hiszen a játék kimarad, a tárgy marad. Egy kutatás sze-rint az Egyesült Államokban, körülbelül az ’50-es években történt meg a fordulat, amikor a játékról a tárgyra helyeződött a hangsúly. Ez azt jelenti, hogy már egy kulturális örökségünk, hogy nem a játék folyamatán van a hangsúly, amitől kész-ségfejlesztés, egészség, önmagunk el-foglalása, és sok egyéb jó dolog történik velünk, hanem a tárgyakon. Ha sok tárgy van, eltűnik az értéke. Miközben a választás egy csomó stresz-szel jár. Ezt azok, akik gyártják a kütyüket, nagyon jól tudják. Régen úgy volt, hogy gyerekjátékokat a játékboltban lehetett kapni. Most ki emlékszik még erre? Ma már mindenhol. Ez persze hogy hat a gye-rekre. A szülő pedig – és itt megint van egy nagyon izgalmas trükk – azt mondja: „Amikor megveszem neki a századik kütyüt, és elnézem, ahogy játszik vele, látni való, hogy mekkora öröm ez!” A szü-lőnek. Mert a gyerek egyre rövidebb ideig játszik, hiszen nem a játékot tanulta meg, hanem azt, hogy tárgyakra van szükség. A szülő pedig örömmel veszi, ahogy látja, hogy a gyereke – bár egyre rövidebb ideig –, de örül annak, amit vett. Kevesebb tárgy, lassítás, kevesebb információ és választási lehetőség. Egy kutatás során mindenféle zavarban érintett gyereknek – hiperaktivitás, ma-gatartászavar, figyelemzavar, kényszer-neurotikus tünetek – egyszerűsítették az életét. Maradt a bogarasság, és kevesebb lett a stresszhatás. Majdnem 70%-uk a nem elfogadható világból az elfogadható világba került át, amivel lehet egy osz-tályban tartani, amivel tud fejlődni. És nem kellett semmilyen gyógyszert adni.

Pék Lajosné született Slánicz Klára

Életének 77. évében2018. szeptember 9-én hazatért

Teremtőjéhez.

Temetése 2018. szeptember 14-én volt a lázi temetőben.

Pihenjen békében!

TESTVÉREINK, AKIKET ISTENÜNK AZ Ő

ORSZÁGÁBA BEFOGADOTT

– ELHUNYTJAINK ––

Kálmán Istvánné született Tóth Margit

Életének 71. évében2018. október 23-án hazatért

Teremtőjéhez.

Temetése 2018. október 19-én volt a ravazdi temetőben.

Nyugodjon békében!

7Márton-harang40 évvel ezelőtt...

II. János Pál pápa megválasztása40 évvel ezelőtt történt Rómában, 1978. október 16-án. Ezen a napon szállt fel a fehér füst a Vatikánban a Sixtus-kápolnából, ami azt jelentette, hogy megvá-lasztották a katolikus egyház 264. pápáját, aki aztán 1978 és 2005 között állt a katolikus egyház élén. Szent Péter és IX. Piusz után ő volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa. A Karol Wojtyłából lett II. János Pál a történelem egyik legismertebb és legked-veltebb egyházfője, és talán a legismertebb lengyel a világon. Négyszázötvenöt éve - 1523 óta - ő az első nem olasz, és az első szláv pápa!

Karol Wojtyla messziről indult, és változatos életutat járt be, amíg kiemelkedett. Kezdetben senki se gon-dolta volna, hogy személyében egy leendő egyházfe-jedelmet tisztelhet. 1920. május 18-án született Lengyelországban, egy Krakkótól 50 kilométerre lévő településen. Apja ny. katonatiszt és szabó volt, anyja pedig tanítónő. Katolikus családból származott, 9 évesen lett elsőál-dozó, 18 évesen pedig bérmálkozó. Fiatalon sokat sportolt, evezett, úszott, síelt, hegyet mászott, és színjátszókörökben is részt vett. 1938-ban beiratkozott a krakkói Jagelló Egyetem-re, de elvégzett egy drámaiskolát is. A bölcsészeti tanulmányokat megszakította a háború miatt, fizikai munkásként egy vegyi üzemben dolgozott.

1942-ben elhatározta, hogy papi pályára lép, 1946-ban pappá szentelték, majd Rómába ment ta-nulni. Két évet Rómában töltött, ahol doktorátust szerzett. Ezalatt elzarándokolt a híres Pio atyához, aki megjósolta neki, hogy egy napon övé lesz „a legma-gasabb tisztség az Egyházban”. Érdekes, hogy később éppen ő emelte a szentek sorába. Lengyelországba visszatérve továbbra is Krakkó ma-radt papi pályafutásának színtere. 1958-ban szentelték

püspökké, 1964. január 18-án megválasztották Krakkó érsekévé, 1967-ben pedig bíborossá nevezték ki. A hetvenes évek közepén Wojtyla már egyike volt a nagy tekintélyű egyházi vezetőknek, de sem VI. Pál, sem pedig I. János Pál halála után nem emlegették a nevét a pápaságra esélyes személyek között. A 1978-ban meghalt VI. Pál pápa helyére Albino Luciani velen-cei pátriárkát választották meg, de csak rövid ideig volt pápa, mert 33 nap után meghalt. Utoljára XI. Leó pápa ült összesen 18 napig Szent Péter trónján, 1605-ben. Ekkor Franz König bécsi érsek, - Wojtyla zsinati har-costársa - agitációba kezdett az 58 éves krakkói bíboros megválasztása érdekében. Így történt, hogy a konklávé harmadik napján, nagy többséggel pápává választották Krakkó érsekét, aki elfogadta ezt a döntést. A nyolcadik szavazási fordulóban szavaztak neki bizalmat (a 111 voksból 104 támogatta, tehát egy-hangúlag választották meg). Felszállt a fehér füst a Sixtus-kápolnában, de ez nem volt ilyen egyszerű.A konkláve szó kettős értelemben használatos. Tá-gabb értelemben az új pápa megválasztásának egész procedúráját jelenti. Szűkebb értelemben azt a külvi-lágtól elzárt helyet jelenti, ahol a választás folyik. Tit-kai kifürkészhetetlenek, a résztvevőket eskü kötelezi a hallgatásra. 1978. október 14-én, szombaton délután fél ötkor a pápaválasztásra összegyűlt 111 bíboros bevonult a Sixtus-kápolnába. Az ajtók lezárása után felolvasták a pápaválasztás rendjét szabályozó dekrétumot, majd a bíborosok esküt tettek, hogy arra szavaznak, akit a leg-alkalmasabbnak találnak az egyház vezetésére. A pá-pákat titkos szavazással választják. A cédulákon beírják a személy nevét, összehajtják, majd az oltáron elhelye-zett kehelybe teszik. Tisztviselők megszámolják a cé-dulákat, hangosan bemondják a nevet, a jegyzőkönyv elkészítése után pedig elégetik a cédulákat. Ha a sza-vazás eredménytelen, akkor olyan anyagot kevernek közé, amitől fekete füst száll, ha eredményes, akkor csak a papírt égetik el, ebből fehér füst lesz. Naponta négy szavazást tartanak (kettő délelőtt, kettő délután). A kápolnát a választás idejére kicsit átalakítják, kis fül-kéket rendeznek be a bíborosok számára.

8 Márton-harang Pápa a vasfüggöny mögül

A vasárnapi három szavazás, valamint a hétfő dé-lelőtti is eredménytelen volt. Hétfőn délután azonban – hat óra után – végre fehér füst szállt fel a Sixtus-ká-polna kéményéből annak jeléül, hogy megválasztot-ták az új pápát. Ezután Felici dékán-bíboros a Szent Péter-bazilika erkélyéről bejelentette a sokezres tö-megnek: „Habemus Papam! Nagy örömöt hirdetek, van pápánk: főtisztelendő Wojtyła Károly őeminenci-ája, a római szent egyház bíborosa, aki magának a II. János Pál nevet választotta.” A nyolcvanezres tömeg hatalmas tapsban tört ki, majd azt várta, hogy az új pápa megjelenjen a bazilika erkélyén. Hét óra után húsz perccel ismét felzúgott a tö-meg, mert feltűnt az új pápa alakja, aki köszöntötte az ünneplő tömeget: „Dicsértessék a Jézus Krisztus!” Ezu-tán rövid, olasz nyelvű beszédet mondott, majd az egy-háztörténelem első lengyel származású pápája áldását adta Róma városára és az egész világra. „Urbi et orbi!” „Messziről jöttem. Ha majd elhibázok valamit olaszul, ti kijavítotok!”– mondta. Megnyerő gesztus volt, hogy a rómaiak anyanyelvét használta a latin he-lyett. Az első pillanattól szerették az egész világon. Zbiegnew Brzezinski, az amerikai elnök külügyi ta-nácsadója azt jósolta beiktatásakor: „Nagy pápa lesz belőle!” Valóban így is lett... Wojtyla megválasztása meglepetést okozott. Elő-ször meglepődtek az emberek az idegen hangzású néven, a japán turisták azt hitték, hogy japán pápát választottak. Első néhány közszereplése inkább pápaságának lelkipásztori oldalát hangsúlyozta, amint ezt híres „Ne féljetek!” kezdetű megnyilatkozása is jelezte. II. János Pál jó érzékkel alkalmazta a modern tömegtájékozta-tási eszközök, a média által nyújtott lehetőségeket. Október 22-én, vasárnap a Szent Péter-téren mu-tatta be székfoglaló szentmiséjét. Azon a napon már korán reggel gyülekezni kezdtek a rómaiak, és az új pápa ünnepélyes beiktatására az Örök Városba érke-zett zarándokcsoportok. Hamarosan a térhez közeli utcákat annyira elárasztották a gyalogosok, hogy az ünnepségre érkező hivatalos állami delegációk gép-kocsijai csak lépésben tudtak haladni. A gyülekező – negyedmilliós tömegben – feltűntek a lengyel zarán-dokcsoportok is. II. János Pál pápa, miután imát mondott Szent Pé-ter sírja felett, tíz óra után megjelent a bazilika kapujá-ban. Ekkor az új pápát a téren hatalmas örömrivalgás fogadta, csaknem minden mondatát megszakította a felzúgó taps. Elődje iránti tiszteletből II. János Pál néven lépett a trónra. Ő is elhatározta, hogy kevesebbet ad a cere-móniákra, és hű marad ahhoz, amit „Servus Servorum Dei” címe kifejez (Isten szolgáinak szolgája). Egysze-rűbb beiktatási ceremóniát akart, és nem viselte a pá-pai tiarát. Nem tért vissza a pápák világi hatalmát is jelképező szokásra, a hármas koronával történő meg-koronázásra. Ehelyett Felici bíboros a vállára helyezte

a legfőbb pásztori hatalmat, a felelősséget jelképező palliumot. Beszédének végén először lengyelül, majd franci-ául, angol, német, orosz, litván, cseh és szlovák, spa-nyol és portugál nyelven mondott néhány köszöntő mondatot. Végül üdvözölte az állami delegációkat, majd odament a tömeget feltartóztató korlátokig, hogy közelről is találkozzék az emberekkel. Déli egy óra után újra feltűnt alakja lakosztályának ablakában, hogy a tömeghez szóljon, és áldást adjon. Ezt az első beszédet így fejezte be a pápa: „Be kell fejezni a talál-kozást, mert ideje már ebédelni nektek is, a pápának is. Áldjon meg az Atya, Fiú és Szentlélek Isten!” Íme egy részlet a pápa beiktatási beszédéből: „Ne féljetek, Krisztus tudja, mi lakik az emberben. Egyedül ő tudja. Ma az ember gyakran nem tudja, mit hordoz magában a lelke és a szíve mélyén. Gyakran nem tud-ja, mi a földi élet értelme. Elárasztja a kétkedés, amely kétségbeeséssé változik. Engedjétek meg tehát, kér-lek benneteket, alázatosan és bizalommal könyörgök, engedjétek meg, hogy Krisztus beszéljen az ember-ről! Egyedül nála vannak az örök élet igéi.”

II. János Pál újra a világpolitika szereplőjévé tette a Vatikánt. Nagy megbecsülést biztosított a pápának a világbéke és a harmadik világ érdekében végzett munkája. Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése. A béke híve volt, gyakran felemelte szavát a háborúk ellen. Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. Az „utazó pápa” több mint egymillió kilométert utazott, és 104 utazása során 129 országot látogatott meg. 144-szer járt Olaszországon belül, Róma püspö-keként 334 parókia közül 301-ben járt. A (volt) kommunista országok közül mindegyik-ben megfordult, kivéve Oroszországban, Észak-Kore-ában és Kínában. Első audienciáján a szovjet külügy-minisztert fogadta. Járt nála az összes amerikai elnök, Jasszer Arafat, a protestáns és anglikán egyház veze-tői, de királyok és közéleti személyiségek is. Mintegy 700 audienciát adott államfők részére, 235-öt minisz-terelnököknek, beszédeit maga írta.

9Márton-harangHozzánk is ellátogatott

Először 1991 augusztusában járt II. János Pál pápa Magyarországon, ekkor találkozott Göncz Árpád köz-társasági elnökkel és Antall József miniszterelnökkel. 1996 szeptemberében másodszor is ellátogatott hazánkba, amikor megfordult Debrecenben, Pannon-halmán és Szombathelyen. Magyarországon is terek, utcák, iskolák viselik nevét. Máriapócsi hivatalos lá-togatásakor már másodszor írt a templom vendég-könyvébe: az első bejegyzését még diákkorában, há-tizsákos turistaként tette. A legek pápájának is lehet nevezni, mert any-nyi rekordot megdöntött: 482 embert avatott szent-té, 1340-et boldoggá. 14 pápai enciklikát, 13 apos-toli buzdítást, 11 apostoli alapszabályt adott ki. 42 apostoli levelet, 3 könyvet írt, 201 bíborost nevezett ki. Boldoggá avatta többek között Teréz anyát, de ő avatta szentté Hedviget, Nagy Lajos lányát és Kingát, IV. Béla lányát. II. János Pál pápa gyakran inkognitóban hagyta el a Vatikánt. A Szentatya különösen szeretett Abruzzo hegyeiben kirándulni. Gugel, a hűséges inas megem-lítette azt is, hogy 27 év alatt II. János Pál soha nem kért az asztalnál semmit, mindig azt ette, ami volt. Pá-pasága alatt rendszeresen böjtölt, és megtartóztatta magát a világi szenvedélyektől. Szent Péter utódaként három ördögűzést is végrehajtott. Ő volt az első, aki bocsánatot kért a protestánsok és a zsidók elleni bűnökért, az erőszakos hitterjeszté-sért, az egyház összes múltbéli bűnéért, még Galileit is rehabilitálta. Először látogatott el a római zsina-gógába. 1998-ban megemlékezett a holokausztról, 2000-ben ellátogatott a Szentföldre, Izraelben, a je-ruzsálemi Siratófalnál is imádkozott. Irányítása alatt a katolikus egyház egyetemes világegyház lett. Bang-kokban a buddhistákkal, Canterburyben az angliká-nokkal imádkozott. Sokat találkozott fiatalokkal, nyitott volt minden-re, bennük látta az egyház jövőjét. Többször szakított a protokollal, használta a tömegmédiát. Nyíltan kiállt egy-egy nemzetközi konfliktusban az egyik fél mel-lett, leginkább a béke érdekében.

Néhány nézete miatt kritizálták, mint pl. az abor-tusz elutasítása és a cölibátus eltörlésének hiánya mi-att. Ezekben a kérdésekben konzervatív volt. 1981. májusában merényletet kíséreltek meg elle-ne, de ő megbocsátott a török Agcának. Nem ez volt az egyetlen ellene elkövetett merénylet. II. János Pál pápa 2005. április 2-án hunyt el. Utó-da, XVI. Benedek pápa 2011. május elsején boldoggá nyilvánította, majd 2014. április 27-én Ferenc pápa szentté avatta. A lengyel pápa nélkül Európa és az Egyház sorsa másként alakult volna! II. János Pál pápa nagy formátumú európai sze-mélyiség volt. Utazásaival és tanításával nemzetközi szinten jelenítette meg az Egyházat, ugyanakkor Eu-rópa mindvégig figyelmének középpontjában maradt. Megválasztásának pillanatától kezdve hangsúlyozta, hogy Európának „két tüdővel kell lélegeznie”, mely arra vonatkozott, hogy a kontinens keleti és nyuga-ti országainak a közös célokért együtt kell működni, másrészt, hogy a keleti és nyugati kereszténység pár-beszéde is szükséges. A két felekezet megbékélésé-ben hatalmas szerepet játszott. A katolikus presztízs visszaállítására törekedett.

Egyik életrajzírója szerint arra a kérdésére, hogy melyik lenne az az evangéliumi mondat, amelyet ak-kor választana, ha csak egyetlen mondatot hagyhatna örökül az utókornak, a pápa gondolkodás nélkül azt válaszolta, hogy „az igazság szabaddá tesz titeket” (János 8. fej. 32.)

Sulyok Attiláné

Források:https://ujember.hu/van-papank-2/https://24.hu/tudomany/2010/10/16/papava-va-lasztjak-karol-wojtylat-1978/Gergely Jenő: II. János Pál pápa élete és munkássága (Bp, 1991)

10 Márton-harang Itt dobog az egyház szíve

Mi már nem az évek számával mért fiatalság soraiból valók va-gyunk, túl vagyunk az ötvenen. Mégis hosszú évek óta a tavaszi és az őszi Nagymarosi Ifjúsági Ta-lálkozón mi is részt veszünk, hi-szen fiatalként megtapasztaltuk Nagymaros erejét. Nem magunk megyünk, hanem fiatalabb és ifjú házas gyermekeinkkel, valamint az autó(k)ban fennmaradt üres helyeket felkínálva még néhány lelki töltekezésre vágyó ismerős-sel. Néhányszor a „vári „ kisbuszt is megigényeltük, melyért nagy köszönettel tartozunk Lőrincz Pál atyának. A mostani őszi ifjúsági találko-zóra szerettünk volna minél több érdeklődőt elhívni, főleg fiatalokat, de „lélekben” fiatalokat is. Horto-

bágyi Arnold atya kezdeményezé-se - hogy egy egész busznyi Nagy-marosra vágyónak lehetőséget teremtsen a találkozóra eljutni - jó lehetőségnek bizonyult, így hát él-tünk is vele. Így jutott el 10 pan-nonhalmi fiatal és négy „örökifjú” ez év őszén Nagymarosra a sok pannonhalmi bencés diák és más bencés plébániák fiataljai mellett. Mondhatnánk, hogy Nagyma-roson soha nem esik az eső, most sem esett. Ragyogó napsütés, a nagymarosi templom ég felé muta-tó tornya, a plébánia kertjét meg-töltő több ezer fiatal, a szervezők mindenre kiterjedő figyelme és a rengeteg (több, mint 600) gyerek, diák, kamasz, akiket külön prog-ramokkal vártak. Előadás kiváló meghívott vendégekkel, szentsé-

NAGYMAROSI IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ Főelőadás: Kató-Bellavics Ágota és Kató CsabaA főelőadást erről a QR kódról lehet elérni és visszahallgatni:

MIT JELENT SZÁMUNKRA NAGYMAROS?Simon Ildi és Laci (Pannonhalma)

„Nagymaros” története több mint négy évtizedre nyúlik vissza, amikor Sillye Jenő és barátai a Dunakanyar-ban énekes-imádságos összejövete-leket szerveztek. A programot később pártfogásukba vették a fiatalokkal foglalkozó papok, köztük Balás Béla – ma nyugalmazott kaposvári megyés-püspök – és Kerényi Lajos, és segítet-tek rendszeressé tenni a találkozókat. Az országos lelkinap sok határon túli fiatalt is vonz, különösen a közeli Felvidékről.

gimádás, sokféle fakultációs prog-ram, gyóntató atyák, szentmise és sok-sok éneklés. Ez Nagymaros!!! Olyan itt, mintha a Hegyen ülnénk és hallgatnánk Jézus tanítását. Nem a kényelem a fontos, hanem mind-az, Akit és amit befogadhatunk és hazavihetünk, hogy életünkben va-lóra válthassuk és másoknak is jut-tathassunk belőle. Nagymaros lel-kisége mindenkit megérint! Ahogy elindulunk hazafelé, már várjuk, tervezzük a következő Nagyma-rost. Hogy meddig? Amíg csak bírjuk, hiszen minden Nagymaros után lelkünk felfrissül és fiatalabbak leszünk! Gyertek ti is tavasszal, vár benneteket Nagymaros!Köszönjük Arnold atya a szerve-zést! Köszönjük Pál atya a támo-gatást!

11Márton-harangForrásPont

Szeptember 15-én a Nemzetközi Eucha- risztikus Kongresszus titkársága által megrendezésre került a ,,Forráspont- Egy nap Jézussal” című ifjúsági eucha-risztikus nap. A rendezvény a budapesti MOM Sportközpontban volt.

Én, Hortobágyi Arnold atya által szer-vezett busszal utaztam, ami 9-kor in-dult Veszprémvarsányból. A buszúton közösen imádkoztunk és már odafele nagyon jó hangulat volt. Budapesten a Gellért-hegynél szálltunk le, és mivel még volt időnk, így sétálva mentünk az eseményre, ahova érkezve beje-lentkeztünk, majd el is foglalhattuk helyeinket. Az egész zenés dicsőítés-sel kezdődött, majd következtek az előadások: Gersei Csenge kezdésével, majd Fábry Kornél, Vecsey H. Miklós és végül Hodász András.

Gersei Csenge az anorexiájáról beszélt és, hogy Isten hogyan hall-gatta meg és segített neki. Életét megváltoztatta a Jézussal való sze-mélyes és szeretettel teli kapcsolata. Egy mondata a végén nekem nagyon megütötte a fülemet, amit már ko-rábban is hallottam tőle, és azóta kíséri életemet: ,,…mert Isten nem teremt selejtet”.

Fábry Kornél atya történeteket mesélt nekünk, saját vagy ismerősei tapasztalatai alapján, amelyek a ta-núságtételről, a hit fontosságáról és jelentőségéről szóltak.

Egy kis szünet után Vecsey H. Mik-lós elmondta, hogy számára mennyi-re fontos a kereszténységben a tett, és addig nem ítél el senkit, amíg ő

maga meg nem tudja azt tenni, hogy lehajoljon egy utcán fekvő emberhez, és talpra segítse. Kanapékeresztény-ségnek hívta ezt.

Hodász András atya a boldogság-ról beszélt, és annak kereséséről. A 8 boldogságból hozott példákkal fejtet-te ki mondanivalóját rendkívül érde-kesen és szórakoztatóan.

Szintén szünet után egy gyönyö-rű szentmise következett, majd egy csodaszép szentségimádás. A szent-ségimádás közben lehetőségünk volt felírni egy kis cetlire imakéréseinket, amit az oltár előtti tálba dobhattunk. A mellette lévő tálból pedig kártyákat húzhattunk, amin különböző Bibliai idézetek voltak.

Nekem kifejezetten tetszett, hogy itt senki sem nézett le, vagy ítélt el

>>> FORRÁSPONT EGY NAP JÉZUSSAL

A logóban az ostya és a kehely szimbo-lizálja az Oltáriszentséget. Az ostyában látható kereszt az Eucharisztia áldozat-jel-legére és a Golgotára utal. A kereszt piros színe továbbá Jézus irántunk való szerete-tét, értünk vállalt kereszthalálát is kifejezi. A „Minden forrásom belőled fakad” zsoltáridézetet jeleníti meg az Oltári-szentségből fakadó forrás, aminek vize négy vonalban zubog alá, utalva az örömhír terjedésére, melyet számunkra a négy evangélista örökített meg. A forrás folyóba ömlik, melyet az

senkit. Aki akart az állva, égnek emel-ve kezeit, akinek úgy volt kedve az térde ereszkedve imádkozott vagy dicsőített. Fantasztikus érzés volt, hogy korosztályombeliekkel együtt, hitben, reményben és szeretetben le-hettem Jézussal. Bevallom őszintén, nem egyszer könnyeztem meg.

A hazafele utat már fáradtan, de így is kiváló hangulatban töltöttük. Nagyon hálás vagyok, hogy ott lehet-tem, és kiváltképpen hálás vagyok azért, hogy megismerhettem a Pan-nonhalmi Bencés diákokat, mert még soha nem voltam együtt olyan közös-ségben fiúkkal, akik ilyen mélyen val-lásosak lettek volna. Remélem még sok hasonló élményben lesz részem!

Bogár Sára (Győr-Szentiván)

alsó hullám jelez. Ez a hullám kifejezi az Egyház örömhírvivő tevékenységét és utal a Dunára, Budapest folyójára is. A Duna számos európai országot köt össze, Nyugatról Keletre, Északról Délre folyva, így kifejezi, hogy az Eucharisztia közös forrásként összeköt bennünket, különböző nyelvű és kultúrájú európai keresztényeket, s így kiengesztelődésünk forrása is. A forrásból fakadó négy folyó a világ négy égtáját is jelképezi. Ezeket az égtá-jakat termékenyíti meg az evangélium és élteti az Eukarisztia. A logóban használt színek az ikonfestés hagyományai szerint jelenítik meg a Szent-háromságot: az Atya színe a piros, a Fiúé az arany (sárga), a Szentléleké az égszínkék. Magyarország nemzeti színei is meg-jelennek a logóban, utalva Budapestre, ami 2020-ban otthont ad a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak.

A Nemzetközi Eukarisztikus Kongresszus logója

MOHÁP MÁRTON KERESZTELŐJE

Márton gyermekünk keresztelőjével kapcsolatban semmi-lyen különleges elvárás nem fogalmazódott meg bennünk. Csupán annyi, hogy családunkkal együtt élhessük meg azt. Boldog és örömökben teljes napot tudhatunk ma-gunk mögött. Picit bosszússá teszi mindezt a szertartást megelőző bürokrácia (keresztlevelek kikérése, adatlapok kitöltése ) de szerencsére mi ezzel, most a második gyer-mekünk keresztelőjén nem szembesültünk. Nyugodt szív-vel mondhatom, hogy minden segítséget és támogatást megkaptunk ahhoz, hogy fiunk keresztelője rendben és nyugalomban lezajlódjon. Köszönet érte Mónika néninek. Bernát atya tartotta a misét és a szertartást. Végtelenül kedves és barátságos volt Mártonnal és a családdal is. A szertartás emlékezetes maradt mindannyiunk számára. Az ajándékba kapott pólót megőrizzük emlékül és szeretettel emlékezünk vissza 2018. szeptember 16-ra.

TAKÁCS-VARGA KRISTÓF KERESZTELŐJE

2018. október 7-én a veszprémvarsányi római katolikus templomban, a vasárnapi szentmise keretében, Arnold atya szerető lelkipásztori közbenjárásával Takács Kristóf kisfiunk (Takács Richárd és Takács-Varga Krisztina gyermeke) részesült a keresztség szentségében. Izgalommal keltünk vasárnap reggel, vajon Kristóf hogyan fogja viselni a napot. Nagy volt a készülődés, kis családunk tagjai összegyűltek a templom bejáratánál. A keresztelő ideje alatt a ránk áradó jóság és szeretet melegített bennünket. Kisfiunk nagyon jól viselte a templomban töltött perceket. Ide-oda nézegetett, csendben hallgatózott, majd a szentmise végére ő is „prédikálni” kezdett. A Keresztszülők izgalommal várták ezt a pillanatot, hogy hivatalosan is Ők lesznek azok, akik Kristóf beavatásán mint Keresztszülők részt vesznek. A keresztelőt követően Kristóf Édesapja büszkén vette kezébe és mutat-ta körbe gyermekét a hívő közösségnek, akik nagy öröm-mel fogadták őt. Köszönjük, hogy kisfiunk beavatása igazi fénypontja lehetett ennek a szép vasárnapnak!

12 Márton-harang Keresztelések

A KERESZTSÉGBEN ISTEN GYERMEKEI LETTEKGyermekek keresztelése Veszprémvarsányban

Szent Erzsébet!

Te Krisztus szemével néztél, Krisztus kezével adtál,Krisztus szívével szerettél…

Segíts, hogy mi is Krisztus szemével lássunk,Krisztus kezével adjunk, az Ő szeretetével szeressünk.

Remélünk benned, Bízunk benned, Isten munkatársát látjuk benned,

Krisztus szemével néző, Krisztus kezével adó, Krisztus szívével szerető szent Erzsébet!

Ámen.

Október 20-23 között egy csodála-tos, négy napos zarándokúton vet-tünk részt Medjugorjében, a Szűzanya bosznia-hercegovinai szentélyében. Hajnali órán indultunk az autó-busszal, de megérte korán kelni. A ve-gyes összetételű társaság legfiatalabb tagja 14 éves fiú volt, de egy nászutas pár is velünk utazott. Az első nagyobb megállónk Varasd volt, ahol egy kis városnézésen vettünk részt, és az egy-tornyú Városházát, a Székesegyházat, valamint az Erdődy grófok kastélyát is megtekintettük. Zadar (magyarul Zára) következett, amely nyáron a turisták egyik kedvelt helye, de most kényelmesen lehetett sétálni az Óváros hangulatos utcá-in. A Katedrálison kívül megnéztük a Szent Donát-körtemplomot is, Zára leghíresebb műemlékét. A tengerpar-ton meghallgattuk a Tengeri orgonát, amelyet a természet – a hullámzó víz és a szél – szólaltat meg. Többen elő-ször látták a mélykék színű tengert! A dalmát partvidék korábban a Magyar Királyság része is volt, de állandóan sokan versengtek érte. Szlovénián és Horvátországon át érkeztünk meg célunkhoz 900 km megtétele után. Ilyen kedves, szívélyes fogadtatással még nem találkoztunk! A házigazda mindenkit személyesen fogadott az autóbusznál. Az ellátás is finom és bőséges volt, senkinek nem lehetett oka panaszra. Két napot töltöttünk Medjugor-jében, amely az egyik legnagyobb Mária-kegyhely, hegyek között fek-

szik, innen kapta a nevét. Több mint negyedszázada még csak egy kis her-cegovinai falu volt, amikor 1981 júni-usában néhány fiatalnak megjelent a Szűzanya, és ez a hír gyorsan elterjedt a világban. Azóta több millió zarándok érkezett már ide, és folyamatosan jön-nek napjainkban is. A pápa hivatalo-san még nem foglalt állást, de a hívek ideérkezése élteti ezt a szent helyet, a zarándokokat megérinti a hely kisu-gárzása. Az egész település a látoga-tók kiszolgálására rendezkedett be, és sorra épülnek a szállodák, panziók. Medjugorjében magyar nyelvű szentmiséken vettünk részt, megte-kintettük a Szűzanya hófehér szobrát, a megváltó Krisztus karcsú, bronzból készült szobrát, és a Világosság rózsa-füzérnek állított állomásokat, melynek képei mozaik-technikával készültek. Az egyik napon megmásztuk a Jele-nések hegyét, ahol először megjelent a Szűzanya. A másik napon pedig a Krizsevácot, melynek tetején hatalmas fehér kereszt áll, melyet 1933-ban az akkori plébános emeltetett (magyarul Keresztes-hegy). Nem volt könnyű fel-adat felkapaszkodni a köves, meredek

>>> MEDJUGORJEI ZARÁNDOKLATON Sulyok Attiláné Erika

1

2

3A KÉPEKEN ––––––––––––––––––––––1 A međugorjei kéttornyú kegytemplom

várja a zarándokokat. Szent Jakab apos-tolról elnevezve.

2 A templom előtti téren áll a fehér kőből faragott Mária-szobor.

3 Úton a Krizevacra. Valóban olyan, mint a keresztút: sziklás és embert próbáló.

13Márton-harangCsodálatos zarándoklat

14 Márton-harang Feledésbe nem merülő élmény

hegyoldalon, de a „sikerült” érzése, és a csodálatos kilátás kárpótolt minde-nért. Valószínűleg ez a legnehezebben járható keresztút, ennek ellenére né-hány zarándok mezítláb járja végig. Nagyon érdekes élmény volt a Ce-nacolo közösség megismerése, akik kö-zül két fiatal elmesélte az eddigi sorsát, hogyan kerültek ide, és milyen rengeteg segítséget kaptak a talpra álláshoz és az újrakezdéshez. Jelenleg a világ különbö-ző országaiból mintegy 70 fiatal él itt, és tölt el hosszabb-rövidebb időt. Utunk során kirándulást tet-tünk Mostarba is, ahol átsétáltunk az Öreg-hídon, melyet a 90-es években a háború alatt leromboltak, de már újra felépítettek, éppen magyarok segítsé-gével. Betekintettünk egy mohamedán dzsámiba, sőt a vállalkozó kedvűek még a minaretbe is felmásztak. Na-gyon hangulatos volt sétálni az utcács-kákon a kézműves termékeket áruló ajándékboltok között. Bosznia hegyes tájai lenyűgöztek bennünket, ott is az ősz változatos színeibe öltöztek. Hazafelé is megálltunk két csodás helyen, a Kravica-vízesésnél és Trogir városában. A vízesés-sorozat mintegy 100 m szélességben húzódik, és nagy robajjal zúdul a víz a mélybe. Trogir-ban elsősorban a pálmafás sétány ra-gadott meg bennünket, ahol az erőd magasodik. Ide menekült a tatárok elől IV. Béla királyunk. Megnéztük a hatalmas székesegyházat is a főtéren, a szűk kis sikátorokban sétálgattunk, és élveztük a napsütést. A zarándokok számára a szervezők tartalmas imafüzetet állítottak össze, zarándokénekekkel és hasznos infor-mációkkal. Ezúton szeretnék köszöne-tet mondani – zarándoktársaim nevé-ben is – Székely Szilviának és Arnold Atyának, hogy megszervezték, és lehe-tővé tették ezt a szép utat, mely lelki feltöltődést és sok szép élményt nyúj-tott mindazok számára, akik eljöttek.

A KÉPEKEN ––––––––––––––––––––––4 Csoportkép a jelenések hegyén, a

Szűzanya szobra előtt. Mindenki látni akarja a csaoda helyszínét.

5 A templom előtti téren Arnold atya megáldotta a házaspárokat.

6 A megváltó Krisztus szobra. Érthetetlen okoknál fogva állandóan „könnyezik” a szobor térde. Mindenki érinteni akarja.

4

5

6

MÉG TÖBB KÉPÉRT KERESSE FEL:4plebania.hu/medju2018/

Használd a QR-kódot!

4PLEBANIA.HU/MEDJU2018/

Kövesd zarándoklatunkat okostelefo-noddal! Töltsd le telódra a QR-kódot

beolvasó alkalmazást az App Store-ból Androidos vagy IOs-es készülékedre és szkenneld be e fenti QR-kódot!

Zarándokénekek, imádságok, elmélkedések,

előadások, rövidfilmek között válogathatsz.

A MEĐUGORJEI ZARÁNDOKLAT KÍSÉRŐ INTERAKTÍV IMAFÜZETE ELÉRHETŐ, HA AZ ALÁBBI SEGÍTSÉGET IGÉNYBE VESZI

15Márton-harangIsten szolgája, Áron püspök

Amikor Márton Áron visszatért Gyula-fehérvárra, 1955. március 25-én azon-nal kiadott egy körlevelet, mellyel jogi értelemben egy nap alatt felszámolta a „békemozgalmat”, megszűntette annak lehetőségét, hogy a kommu-nistákkal kollaboráló papi csoport folytathassa tevékenységét. Ehhez tegyük hozzá, hogy a „békemozga-lom” legitimációját már a börtön előtt lehetetlenné tette Márton Áron, ami-kor saját letartóztatása esetére meg-szervezte azt a kormányzati rendszert, ami a börtönévek alatt is az Aposto-li Szentszék hűségében tartotta az erdélyi katolikus egyházat. Márton Áron letartóztatása után mindig volt ordinarius substitus (helyettesítő kor-mányzó), aki biztosította ezt, mégpe-dig 1951-től titkos fórumokon műkö-dött a Szentszékhez hű kormányzati rendszer. A Márton Áronhoz hűséges papság nélkül Márton Áron valószínű-leg soha nem került volna elő a bör-tönből, és az 1955. Gyümölcsoltó Bol-dogasszony napján kiadott körlevél a püspök letartóztatása előtti állapotot állította vissza. A körlevél hangvétele egyértelmű: az egyházban minden jog az Apostoli Szentszéktől származik, amibe az egy-házon kívüli hatalom, például az állami hatóság nem szólhat bele. A körlevél kitér a „békepapság” által kiváltott bi-zalmatlanságra, amit fel kell számolni. Már ez a körlevél egyértelművé teszi, hogy Márton Áron nem a „jó pap” és a „rossz pap” kategóriái szerint gondol-kodik, hanem a papság számára köte-lező egységet kívánja helyreállítani. A körlevél tisztázta az elveket és az ezekből származó jogköröket, de a kollaboráns papok (az egyházmegye papságának körülbelül 10%-a) által 1950-ben okozott bizalmatlanságnak morális és lelkipásztori következmé-nyei is voltak. Hogy a papságon be-lüli, és a világi hívők által is jól látható ellentét megszűnjön, Márton Áron a következő két évben lelkigyakorlato-kat szervezett, melyek valamelyikén minden szabadlábon lévő papnak részt kellett venni, nem csak a kol-

laboráns „békepapoknak”, hanem a Márton Áronhoz hű papoknak is, akik őközülük éppen nem voltak börtön-ben. A lelkigyakorlatokat két ferences pap, Bálint Salvator egyháztörténész, a kommunista hatóság által 1949-ben szétvert vajdahunyadi ferences hit-tudományi főiskola rektora, és Tima Dániel tartották. Tima Dániel korán meghalt, de Bálint Salvatort még személyesen ismertem, ő mondta el a lelkigyakorlatok körülményeit. A lelkigyakorlatok feloldozással jártak – a kollaboránsok „viselt dolgai” természetesen közismertek voltak – és a feloldozást az érintetteknek személyesen kellett kérniük. Bálint Salvator hangsúlyozta a beszélge-tésben, hogy a „békepapoknak” a szószéken fel kellett olvasniuk a fel-oldozásuk tényét – „és ennek óriá-si lelkipásztori hatása volt”. Márton Áron ettől kezdve semmilyen oldalról nem akart hallani a békepapság által okozott megosztottságról, mert őt a lelkipásztori hatás érdekelte. Márton Áron tehát jogilag egy nap alatt, egy körlevéllel, morális és lelkipásztori ér-telemben pedig két-három év alatt, lelkigyakorlatokkal véget vetett az er-

délyi „békemozgalomnak” – ami sehol nem szolgálta a békét, ám mindenhol ellentétet, szakadást okozott. A kormány nem szabott ugyan feltételeket ahhoz, hogy Márton Áron visszatérhessen Gyulafehérvárra – sőt, éppen a püspök szabta feltételként azt, hogy távozzanak a kormány által odatelepített „békepapok” –, ám Chivu Stoica miniszterelnök mégis megpró-bálta magához rendelni őt, hogy tár-gyaljanak a katolikus egyház és a püs-pök helyzetéről. Márton Áron udvarias levélben visszautasította a meghívást és ezt írta: „Ön előtt sem titkoltam azon tiszta, határozott és változatlan álláspontomat, hogy a szabadságo-mat nem vásároltam meg az Egyház jogainak feladásával, és tisztelettel bár, de határozottan tiltakozom a be-avatkozás és nyomás minden formája ellen, mely joghatóságom gyakorlásá-nak korlátozását célozza.” Az 1948-as kultusztörvény betil-totta a szerzetesrendeket. Az erdélyi ferencesek erről nem vettek tudomást, folytatták rendi életüket. Ezért három kolostorba internálták őket, lakhelyel-hagyási tilalommal. Ettől kezdve in-ternálótáborrá nyilvánított házaikban – a dési, az esztelneki és a körösbá-nyai kolostorokban – folytatják rendi életüket. A dési kolostorba internál-ták a vajdahunyadi ferences főiskola tanárainak legnagyobb részét és a

KÉT ÉVIG SZADADON - TÍZ ÉVIG KÉNYSZERLAKHELYENMárton Áron öregkori küzdelmei

Szerző: Virt László

A börtön után 1955-ben Kolozsváron

A kényszerlakhely idején is megőrizte derűjét.

16 Márton-harang Mi lesz még?

rendi kormányzatot. A ferences pap-növendékek, akik pedig hazamehet-tek volna, tanáraik után szöktek, így a dési kolostorban titkos körülmények között folyt tovább a ferences pap-képzés, noha Romániában ekkor nem volt szabadlábon lévő püspök, tehát ekkor, 1950-ben nem lehetett embe-ri reményük a papszentelésre. Az így, rendkívüli körülmények között kép-zett papokat Márton Áron 1956-ban és 1957-ben szentelte pappá. 1956-ban még megvolt a teljes mozgássza-badsága, ezért ő utazott Désre, hogy felszentelje az első csoportot. Nekik mondta: „Több évi várakozás után ma végre elértétek életetek célját. A várakozás ideje a próba ideje is volt. Isten az utatokba vetett akadályokkal drága alkalmat adott nektek, hogy a katolikus pap hivatásának jelentősé-gét tisztábban lássátok.” Mivel Márton Áronnak 1957 júniusában bevonták a személyi igazolványát, törvényen kí-vüli állapotba helyezve és kényszer-lakhelyre utalva ezzel (ettől kezdve tíz évig nem mehetett ki az utcára), ezért az 1957 novemberében felszentelt csoport kiszökött a dési internálásból, papírok nélkül vonatra szálltak, Gyula-

A VARSÁNYI TEMPLOM PADJAIRABEFIZETETT ADOMÁNYOK

A gyűjtés kezdete: 2018. június 1. 0 Ft2018. augusztus 30-ig összesen: 140 000 Ft

13. Névtelen adományozó 100 000 Ft 14. Völgyi Jenőné 5 000 Ft 15. Dobján Ferenc és családja 10 000 Ft 16. Névtelen adományozó 10 000 Ft

2018. október 31-ig összesen: 265 000 Ft

Hálásan köszönjük minden testvérünknek a templom pad-jainak felújítására és fűtésének megoldására szánt adomá-

nyát. Isten jutalmazza meg Őket bőségesen!

A RAVAZDI TEMPLOM MÁRIA-KÁPOLNÁJÁRA

BEFIZETETT ADOMÁNYOKA gyűjtés kezdete: 2016. március 21. 0 Ft2018. augusztus 30-ig összesen: 485 705 Ft

57. Fekete Lajosné 4 000 Ft 58. Vajda Csaba 5 000 Ft59. Kiss Róbert és neje 5 000 Ft 60. Jánoki Ernőné 10 000 Ft 61. Laposa Zsolt 25 000 Ft62. Molnár András 25 000 Ft

63. Özv. Pék Lajosné 5 000 Ft 64. Németh Márton Tibor 5 000 Ft65. Simon Ferencné 10 000 Ft 66. Dénes Imre 3 000 Ft 67. Steingart Ferencné 5 000 Ft 68. Ida Arendt (Svájc) 100 000 Ft 70. Nagy László 5 000 Ft71. V. Horváth Lajos és cs. (Izabella Id. Otth.) 50 000 Ft 72. V. Horváth Lajos és cs. (Sokoró-Therm Kft.) 50 000 Ft

2018. október 31-ig összesen: 792 705 Ft

Hálásan köszönjük adományát! Isten fizesse meg!

fehérváron bementek a már kényszer-lakhelyen élő Márton Áronhoz, aki a püspöki kápolnában pappá szentelte őket. Nekik arról beszélt, hogy a pap alter-Christus, a papnak saját életén keresztül is Krisztust kell a világban felmutatnia. Elmondta nekik, hogy „nincs kétféle tökéletesség, szerzetesi és világi. Minden keresztény hivatott a tökéletességre, nem csak a szerzetes.” Közben az állami hatóság válto-zatlanul zaklatta, megpróbálta behó-dolásra kényszeríteni. 1963-ban felszó-lították, hogy támogassa anyagilag az állami békemozgalmat (egyházi „bé-kemozgalom” 1955-től már nem volt). Márton Áron megfelelő érvekkel visz-szautasította ezt. 1966-ban pedig újabb bebörtönzéssel fenyegették, mert bú-csúk engedélyezéséért a Vatikánhoz fordult. A már öreg, ekkor 70 éves püs-pök részletesen ismertette a Vallásügyi Osztály (a román ÁEH) elnökével a kér-désre vonatkozó kánonjogi szabályokat, majd így köszönt el az állami „vallásügy” nagyhatalmú urától: „Az én magatar-tásomat az Egyház és a vallás helyzete determinálja. Sokszor éreztem az Ön hatalmának erejét, és ha a jövőben is éreztetni akarja, el fogom viselni.”

F IGYELEM!

Felhívjuk a kedves hívek és a Márton-ha-rang olvasóinak figyelmét, hogy a mi-serendet és a a templomi hirdetéseket

ezentúl az interneten is követhetik a

4plebania.hu/mise-rend/

oldalon vagy az itt ta-lálható QR-kód beolva-

sásával

SZENT MÁRTON-NAPOK RAVAZDON

November 9., péntek, 17.00, plébániatemplom

• Meghallgatjuk Arnold atya tolmá-csálásában Szent Márton életének legendás történetét.

• Óvodások műsora, melyben a gyerekek eljátszák a szeretet nevé-ben kettévágott köpeny történetét.

• Meggyújtjuk a lámpásokat és átsétálunk az óvodába, ahol a gyerekek megkeresik Mártont, libazsíros vacsora-parti, kézműves-termék-vásár vár mindenkit.

November 10., szombat, plébániatemplom

17.30 Litánia Szent Márton tiszteletére18.00 Ünnepi búcsúi szentmise (Az elsőáldozásra és bér- málkozásra készülők beavatása.)