Az amerikai és az európai életforma –a fogyasztói társadalom –

Gyerekkorban rácsodálkozunk a Világra - az Újvilágra is…-hiszen az irodalmon, a filmvásznon és képernyőn, zenén, gasztronómiánkeresztül AMERIKA berobbant a mindennapjainkba!

Megismerve Tom Sawyer és Huckleberry Finn kalandjait, Laura farmját -ahol éltek,Tamás bátya kunyhóját, figyelve a tv-ben felvételről közvetített, Leonard Bernsteingyerekeknek szóló vasárnapi koncertelőadásait -amelyek szerintemművelődéstörténeti mérföldkövek a média világában-, látva a mozikban a"klasszikus" Walt Disney rajzfilmek figurái által megelevenedett, Nagyimesekönyveiből életre keltett meséket és mozi után egy "Happy Meal" menü játékáthazahozva, ahol a CNN csatorna éjjel-nappal nézhető, vagy az Internetennaprakész információkat kaphatunk az amerikai koribajnokság eredményeiről -mondhatnám a rugbyt, vagy a baseballt, de én műkorcsolya rajongó vagyok-AMERIKA jelen volt és jelen van életünkben.

Ezt nevezik kulturális külpolitikának?! Egy külpolitikai háttéranyagban olvastam ezt akifejezést: "public diplomacy"...

Azaz, az amerikai "kultúra és civilizáció" annak következtében, hogy aglobalizálódás sok tekintetben az "amerikanizálódással" vált azonossá, lehetővétette, hogy a közvetlen állami politika helyett, inkább a nem kormányzati szereplőkjussanak nagyobb befolyáshoz - így az Egyesült Államokról kialakított országképetleghatásosabban /és talán torzító képet adva/ a „tömegkultúra” közvetítheti felénk..Elsősorban a hollywoodi mítoszokat teremtő "álomgyár" , vagy a populáris zene, ésemellett párhuzamban a "mcdonaldizmus", majd újabban CNN-jelenség és azInternet, amely a közvéleményt formáló "vélemény-irányítók" elérését méginkábblehetővé teszi.

Párhuzamba állítható egy kialakult amerikai „hamburger” és egy magyar „gulyás”szemlélet, amely egysíkú beskatulyázása a századok alatt kifejlődött életmódnak,életstílusnak és életvitelnek. Ez a szemlélet figyelmen kívül hagyja a társadalmi-kulturális rétegződés szerint változó életminőséget, pedig az életmód szervesenösszefügg a művelődéssel – amit gazdasági tényezők befolyásolnak, akárcsak aglobalizációt…

Amerikában is a globalizáció következtében változni fog az emberek életmódja,életstílusa és életvitele? Meghatározza majd az életminőséget? Gondoljunk Chaplinvilágsikerű filmalkotására a”MODERN IDŐK” –re…

Létezik-e érdemi különbség a magyarok életvitele és az amerikaiak között?Gondoljunk egy magyar retro zenekar slágerének refrénjére –amelyben a szocreálideológia köszön vissza…

„8 óra munka

8 óra pihenés

8 óra szórakozás”

Egyenlőségjelet tehetünk vajon a globalizáció és az amerikanizáció közé ésvonható-e párhuzam az európaizációval, hiszen a globalizációkontinensünkön történő egyik megvalósulása az Európai Únió létrejötte ésfolyamatos bővülése.Erre közgazdászok, szociológusok, ökológusok keresik a választ – én csupánpróbálom nyomon követni az eredményeket - az „IGAZSÁG” lehet, hogyközépen /vagy „ODAÁT” / van?Mit jelent tulajdonképpen az amerikanizáció?Az ” American way of life” lett a Nagy Mixer: a világ életformabeli, kulturálisvívmányaiból szelektál, magába szívja ami piacképes - mert mindenütt ehető- és aztán mint domináns trendet ráárasztja a világra. De ez már legalább annyira avilágé is, mint amennyire amerikai – de a trendek terjesztése nagy üzlet - ilyen aposzt-posztmodern kapitalizmus..., amelyben példakép a mai USA legendás,propagált eszménye, a „yuppie”, vagyis a fiatal, diplomás, nagy karrier előtt állógazdag fiatalember, aki előtt nyitva áll a világ, és aki előbb-utóbb (de inkább előbb) acsúcsra fog jutni… Magyarországon az amerikai kultúra térhódítása, a globalizációegyik szembetűnő jelensége. -Egyrészt tömegesen jelentek meg nemcsak és nemfeltétlenül amerikai gyártmányú, de az amerikai kultúra jellegzetes arculatát hordozótárgyak: a már korábban elterjedt farmernadrágok mellett baseballsapkák, baseball-ütők, cowboykalapok, amerikai játékok, amerikai típusú léggömbök és egyéb party-kellékek; a Disney-stúdió rajzfilmfigurái játékváltozatban, trikókra és a legkülönfélébbtárgyakra nyomva; Halloween-álarcok, amerikai tájak és városok képei, NBA-kosárlabdasztárok fotói…. -Másrészt ez párhuzamosan zajlott azzal, ahogy az életlegkülönfélébb területeire behatolt az amerikai kultúra :- étkezés: Mc Donalds, Burger King, Kentucky Fried Chicken, Dunkin Donuts stb.hálózatok és a hozzájuk kapcsolódó ételfajták; - ünnepek: Magyarországonsemmiféle hagyománnyal nem rendelkező ünnepek, szokások beáramlása:Valentin’s Day, Halloween, Challenge Day; amerikai születésnapi szokások ésdalok, amerikai karácsony-ünneplési formák; -a sportban: a baseball, a golf, a dartsmegjelenése, a kosárlabda és a jégkorong felértékelődése; - a médiában, amozikban az amerikai film szinte mindent kiszorító áradása, a televízióban azamerikai show-műsorvezetői stílus és hírközlési technikák terjedése;

-az építkezésben: a könnyű szerkezetes, gyorsan kivitelezhető építésmód; alakáskultúrában a jellegzetes angolszász lakásbeosztás – alsó szint: nappali,konyha, felső szint háló-, és gyerekszobák- illetve az úgynevezett „amerikai konyha”divatja, stb. S végül mindezt igen erős azonosulások és ellenérzések kísérték: már afarmernadrág és a Coca Cola is a „szabad világ” szimbólumaiként jelentek meg ahatvanas években, de az összes felsorolt amerikai jelkép egyúttal fejlettség ésgazdagság jelkép is, és elsősorban azoknak a társadalmi csoportoknak körébenterjednek, akik számára az „american way of life” felemelkedési mintát jelent.A globalizáció, mint amerikanizáció másfelől Magyarországon is kitermelte a magaellenzékét: a „kulturális imperializmus”, a helyi kulturális hagyományokháttérbeszorulása, a kultúra „vadnyugati” stílusú elsekélyesítése ellen sokan anemzeti kultúra vagy az európaiság értékeinek hangsúlyozásával tiltakoznak. Ez atárgyi kultúrában is a nemzeti jelleg előtérbe helyezését jelenti –folklór tárgyak, anemzeti történelem jelképei- ami sok esetben az amerikai és nyugat-európaimodernizmus kritikájaként megjelent „zöld” szemlélet (természetes anyagok,organikus formák) választásával is összefonódik. Az amerikanizáció tehát, mindközvetlen hatásaiban, mind a vele szembeni reakciókat figyelembe véve, afelfokozott pro és kontra indulatok egy-egy jelenség szimbolikus jelentősége - a koregyik szembetűnő, jelentős tendenciájának mutatkozik.Minden esetre a globalizációval kapcsolatban napjainkban is időszerű GROTIUS, amodern diplomáciatörténet úttörőjének az a mondása, mi szerint: ”Még azt semszabad ráerőszakolnom másra, ami neki hasznos lenne. Azoknak ugyanis, akikeszük használatával bírnak, szabad választási lehetőséget kell biztosítani arranézve, hogy mi hasznos és mi nem hasznos nekik.”

Több értelmezése van a globalizációnak:- Hírek, információk, modern technológiák, árúk, szolgáltatások világméretűáramlása, modernizáció…- Anyagi és szellemi javak korlátok nélküli áramlása egyes tőkecsoportokérdekeinek megfelelően…- Az erős hatalma a gyenge felett…-A globalizáció egy új gazdasági és társadalmi erő létrejöttét jelenti, amely mindenhagyományos határt átlép…- Egy új társadalmi réteg létrejötte, ők a globális gazdaság hatalmasai, mivelők rendelkeznek a legjobb és legújabb ismeretekkel, legjobb kapcsolataikrévén a világon a legjobb szakemberekkel és létesítményekkel tudnakérintkezésbe lépni, így a média világához közelállók és a professzorok, bárholés bármit a legmagasabb színvonalon tudnak működtetni.

-Az értelmezések körében elterjedt a „tittytainment” kifejezés: A „tittytainment”kifejezés, magyarázata szerint, a szórakozást jelentő „entertainment” szónak és azamerikai szlengben a női mellet, jelölő „tits” szónak a keveréke és ez az új mozaikszónem valamiféle szexszimbólumra utalás, hanem aszociáció a tejre, amellyel aszoptató anya táplálja az újszülöttet – tehát az elkábító szórakozás és az elégségestáplálék megfelelő keverékével lehet majd elérni, hogy a világ frusztrált lakossága nelázadjon föl, hogy elégedett maradjon… - vélekednek e nézet követői. „Alles schöndagewesen” - nincs új a nap alatt…, hiszen ezt az ókori Rómában máralkalmazták:”panem et circenses” – kenyeret és cirkuszt /a népnek…/! De atörténelem- könyvekből ismeretes, hogy a Római Birodalom mégis összeomlott …

-Elterjedt egy másik kifejezés is: a ”húsz a nyolcvanhoz”:A számok nyelvén a természeti erőforrások g l o b a l i z á l t felhasználásátjelenti, azaz a csúcson lévő, jómódú húsz százalék a világ fafelhasználásának85 százalékát, a fémfeldolgozás 75 százalékát és az energia 70 százalékátveszi igénybe a maga számára. Magától adódik a következtetés: valamennyiföldlakó sohasem részesülhet ilyen, a természetet ilyen nagy mértékbenmegterhelő jólétben.Figyelmen kívül hagyjuk, hogy a Föld határt szab az emberiségnek...!E kifejezés értelmezése szerint az elkövetkező évszázadban a munkaképeslakosság húsz százaléka elég ahhoz, hogy lendületben tartsa avilággazdaságot. A munkát keresők mindössze egy ötöde fogja tehátmegtermelni mindazt az árut, illetve nyújtani mindazt a nagy értékűszolgáltatást, amelyet a világ társadalma megengedhet magának Ez a húszszázalék lesz aztán az, amelyik majd aktívan vesz részt az életben, akenyérkeresésben és a fogyasztásban – akármelyik országról is légyen szó - ésa többi, a munkavállalók nyolcvan százaléka állástalan lesz minden bizonnyal– az alsó nyolcvan százaléknak rettenetes gondjai lesznek, ugyanis a jövőkérdése ez lehet: „to have lunch or be lunch”, azaz vagy te eszel, vagy tégedesznek meg...- írta egy neves közgazdász - mintha Shakespeare is írt volnaehhez hasonlót: „lenni, vagy nem lenni – ez itt a kérdés” Idézhetnénk egy latinközmondást is:„homo homini lupus” ember embernek farkasa…

- Ismeretes egy másik, nagyon kifejező mérőszám: az „ökológiai lábnyom”:Közismert az, hogy egy személy, vagy településen lakók közössége nemcsak azt ateret használja fel az élethez szükséges igények kielégítéséhez, ahol közvetlenül él,hanem jókora terület kell ahhoz, hogy a számára szükséges javak megtermelésrekerüljenek. De nemcsak a létezésünkhöz szükséges erőforrásokat vesszük el akörnyezetünktől, hanem hulladékainkat is oda juttatjuk vissza, tőle várjuk ezekfeldolgozását – az ókorban épített hatalmas piramisok hirdetik az egyiptomi kultúradicsőségét – a mi korunk a végeláthatatlan szemét-hegyekkel hagy majd nyomot ajövőnek… Összefoglalva az életünk kielégítéséhez szükséges teret nevezzükökológiai láblenyomatnak, azaz egy olyan mérhető tér, amelyet egy-egy ember,település vagy társadalom felhasznál létezése során. Ha az egész bolygóra vetítjük aszámokat, akkor ma egy földlakó átlag láblenyomata 2,3 hektár, de csak 1,8 hektárökológiailag produktív terület áll rendelkezésünkre.Ökológiai deficitnek nevezzük a tényleges rendelkezésre álló terület és a felhasználttér nagysága közötti különbséget, és ez a világ egészét tekintve: 0,5 hektár.A fejlett országok, tehát nem a saját erőforrásaikból élnek és nem a sajáterőforrásaikból halmozták fel azt a tőkét és vagyont, amely most fejlettséget biztosítszámukra. Ez a siker megismételhetetlen, mert a földi rendszer eltartóképességétmeghaladtuk, nincs honnan több erőforrást elvenni... A túlfogyasztás jelenségét is jólszemlélteti az „Ökológiai Lábnyom” fogalma. Az „Ökológiai Lábnyom” megmutatja,hogy az egyes emberek életmódjukkal a Föld mekkora részét veszik igénybe, hányhektár terület tartja el őket jelenlegi fogyasztási szintjükön.Az emberiség azonban növekszik, mindenben fejlődni akar, és ehhez felhasználjaazt az energiakészletet, amit az egész bioszféra évmilliók alatt felhalmozott (kőszén,kőolaj stb.) Ezek felhasználásával kibillenti a Földet az egyensúlyi állapotából,aminek a kimenetele katasztrofális lehet… Túlságosan sok szén-dioxidot juttatunk alégkörbe, s elkerülhetetlen a rohamos globális fölmelegedés, melynek előjelei márláthatók a sarkköri jéghegyek olvadásával.A klímaváltozással foglalkozó szakemberek jóslata szerint 50 éven belül a sí ipar amai jövedelmezőségében megszűnik létezni az Alpokban. Az egyik, leglátványosabbjelenség a gleccserek fogyása, pedig kétféle módon is fenyegetést jelenthet.Rövidtávon a gyors olvadás veszélyesen megnöveli a moréna tavakban, a folyókbanlévő víz mennyiségét, földcsuszamlásokkal, árvizekkel fenyegetve nemcsak kisebbhegyi falvakat, hanem már nagyobb településeket is. A Himalájában és az Andokbanezek már most is égető gondok. Hosszú távon viszont éppen fordított problémavárható: a vízhiány.

Ma a jégtakarók és gleccserek tárolják a világ édesvízkészletének mintegy 70%-át, aHimaláját „Ázsia víztornyának” is nevezik. Az emberiség több, mint a felének ahegyekben összegyűlő víz biztosítja az ivóvizet. A gleccserek jelentősebb fogyásávalegyre kevesebb lesz majd a kiolvadó, a folyókat tápláló vízmennyiség. A Gangeszvízhozama nyáron, akár a harmadára is csökkenhet, amely Indiában majd félmilliárdember számára okozhat tragédiát.Nem tehetjük meg, hogy azzal a felkiáltással, hogy India messze vanAmerikától, Európától, ne foglalkozzunk vele – a probléma g l o b á l i s !

Tehát, a fogalom és a probléma összetett – és a megoldás is kizárólagGLOBÁLIS lehet!Az egyik nézet szerint, a világon egyeduralkodóvá vált nyugati típusúdemokrácia a jövőben is eleget tud tenni a kihívásoknak – a másik nézet szerinta globalizáció evolúciós zsákutca…Lehet, hogy nekem kissé utópisztikus elképzeléseim vannak a VILÁGról -legyen az„régi”, vagy „ÚJVILÁG”- de, ha ezek az említett aránypárok megváltoztathatóaklennének és mai viszonyokkal, termeléssel számolva gazdálkodnánk tovább itt aFöldön, akkor nem lenne éhezés és nyomor, mindenkinek tisztességes megélhetéselehetne. Ez viszont azt eredményezhetné, hogy megszűnhetne a meglévőantagonisztikus különbség, a szakadék a SZEGÉNYség és a GAZDAGság között…-Talán visszaköszönne megint a történelem?Ez volt a szocializmus, kommunizmus ideológiai alapja? De, azt is ismerjük atörténelemkönyvekből, sőt szemtanúk elbeszéléseiből – akik átélték ezt az időszakot– nem a prognosztizált módon alakultak az események… Ma az USA-ban a lakosságleggazdagabb 1%-a rendelkezik az ország vagyonának 40%-ával. Az óriásigazdagodás egyre inkább a gazdagok és a szegények éles különválásához vezet. Agazdagok lakóparkokba költöznek és anyagilag biztos alapokon álló magániskolákbajáratják gyerekeiket, ami meghatározza a jövőjüket… Ha, ez a folyamat folytatódik,akkor komoly szociális feszültségek várhatók, ahogyan egy Nobel-díjas közgazdászszemléltette egy cikkében: „ma a helyzet ahhoz hasonlítható, mint amikor egy kuktátmaximális lángra tesznek, és figyelik, hogy mikor robban fel. A gazdagodás- az egyikoldalon, tehát együtt jár a szegényedéssel- a másik oldalon, és az egész folyamatrombolja a társadalom értékrendjét, de káros a családra is és ezáltal veszélyes agyermekekre.”Szerintem, az is egy skrizofrén helyzet, hogy annyi ember küzd elhízással,zsírleszívással, gyomorszűkítésre kényszerül, mint amennyi az éhhalál küszöbéntengődik, az alultápláltság miatti betegségekkel küzd, vagy éhenhal! Talán, megoldáslehetne, hogy a fejlett országokban a fogyasztással mért életszínvonal szintjétcsökkenteni lehetne, hiszen rengeteg olyan dolog van, ami nem járkörnyezetszennyezéssel, nem jár energiafelhasználással, anyagok elpocsékolásával.

Az adakozás és jótékonyság - ami egyik embernek már nem szükséges,másnak lehet, hogy nélkülözhetetlen, vagy a tanulás, olvasás, a zenei, aművészeti és esztétikai élmények, sakk-partik a barátokkal és a természetjárása családdal, nagy séták, kocogás, futás, úszás, korcsolyázás a befagyotttavon kinn a szabadban …/nem az extrém sportok/ lehetne, amikárpótolhatná az embert az olyan dolgokért, mint hogy napokat töltsünk elvásárlással egy „Plázában”, vagy „dagadtra együk magunkat”. Hiszen a„békebeli” idők temérdek társasjátéka, kártyajáték /persze, nem aCasinókban/, keresztrejtvény fejtés - amivel elfoglalhatjuk magunkat a TV ésa computer függőség helyett – újra EGYMÁSra terelné a figyelmet, nem aPÉNZre…A g l o b a l i z á c i ó problémakörét számomra két osztrák közmondásszemlélteti a legfrappánsabban:„Az aranynokedlit nem lehet megenni!”„Ahol semmi sincsen, a császár is közember!”

A „Világban” tapasztalható válság, a tüntetések, a terrorhullám képei áramlanakfelénk a médiából - tehát, Montesquieu jóslata a „negyedik hatalom”-ról bevált!A különböző TV csatornákon közvetített reklámokban a gyerekek kapnak főszerepet,nem ritkán egészen döbbenetesen torz szituációban! A „Ford” cég egyik reklámfilmjeazt sugallja, hogy a vihartól, villámlástól megijedt kisgyerek nagyobb biztonságbanérzi magát a garázsban a cég új modelljének hátsó ülésén, mint a szomszédszobában, a szülei mellett… A gyerekekre való összpontosítás zseniális marketingesmegoldás, mivel megkerülve a médián legalább némileg átlátó felnőtteket, a hirdetőka gyerekek meggyőző erejére támaszkodhatnak, mivel a gyerekek a felnőtteknéljóval könnyebben manipulálhatóak – de egyben sebezhetőbbek is…A reklámcégekés megrendelőik, éppen ezért veszik olyan szívesen célba a gyerekeket, merteszményi befogadói a reklámoknak és a jövő fogyasztóivá válnak. A reklámokpszichopata világában a sebezhetőség nem az oltalmat váltja ki, hanem a támadást.Ma a televízió az elsődleges közeg, amelyen keresztül a tőkés társaságok azamerikaiak kultúráját és magatartását formálják. A statisztika hátborzongató. A kettőés öt év közötti amerikai gyerekek átlagosan napi három és fél órát nézik a TV-t, afelnőttek átlaga majdnem öt óra. (Magyarország egyes korcsoportokban már utolérteezt) Csak a munka és az alvás foglal le többet az átlagos felnőtt életéből – a televíziógyakorlatilag a közösségi és családi élet helyébe lépett, helyettesíti a kulturálistevékenységet és az olvasást. Ez azt jelenti, hogy az átlagos amerikai felnőttkörülbelül 21 000 reklámot lát évente, amelyek többsége ugyanazt az üzenetethordozza: ”Vedd meg – vedd meg most!” A 100 legnagyobb amerikai vállalat fizetimeg a kereskedelmi televíziók műsoridejének kb. 75 százalékát, és a közszolgálatitelevíziók idejének 50 százalékát.

Volt idő, amikor az amerikaiak életmódjában a takarékosság és amértékletesség központi szerepet töltött be.A híres puritán etikában - amelyet kezdetben a puritán telepesek hoztak magukkalAmerikába- a puritánok hittek a kemény munkában, a közösségi életben, amértéktartó életvitelben és az őszinte lelki életben. Alapszabályuk volt, hogy nemszabad többet kívánni az anyagi javakból, mint amennyit valóban felhasználunk.Gyermekeiknek ezt tanították:

„Használd, nyűdd el, csináld meg - ha tudod, vagy légy meg nélküle.”

Ez az életszemlélet alaposan megváltozott és az 1950-es években kialakult„amerikai fogyasztói társadalom modellje” felé halad az egész v i l á

g, követendő példa lett az „amerikai életforma”. Az Egyesült Államok volt azemberiség történetében az első ország, ahol a lakosság nagyobbik feleösszkomfortos lakásban élt, a táplálkozásban a fő probléma nem a biológiaiminimum elérése, hanem éppenséggel a túltápláltság elkerülése volt, ahol aháztartások többségében a lakbér kifizetése, a havi élelmiszer és alapvetőruhaneműk megvásárlása után a havi jövedelem nagy része még mindig megmaradt.1960-ban egy átlagos amerikai állampolgár körülbelül a dupláját fogyasztotta aháború előtti szintnek. Ennek a fogyasztásnak mintegy 40 százaléka luxuscikk volt.1960-ban az amerikai háztartások több mint 90 százalékában volt hűtőgép,tévékészülék, elektromos vagy gázfűtés, több mint 70 százaléka rendelkezettmosógéppel, kenyérpirítóval és háztartási robotgéppel. Az amerikai utakon több autófutott, mint ahány család lakott az Államokban. Az ’50-es években született meg a„két fridzsidert egy lakásba” típusú fogyasztásösztönzés. Ezekben az évekbendobtak először piacra külön férfi és női dezodorokat. Megjelent a „szemüveg öltöztet”szlogen, minden ruhához megfelelő szemüveget ajánlottak. A folyamat betetőzése a„két lakás minden családnak” mozgalom, legyen minden családnak egy városi és egyvidéki lakása. Ez természetesen minden használati és berendezési eszközt rögtönmegdupláz, nem beszélve a többlet autósszükségletről. Az az amerikai család, aholegy autó van, olyan, mint a röghöz kötött középkori jobbágy. A fogyasztásösztönzésmásik nagy serkentője az egyszer használatos cikkek dömpingje. Ezekben azévekben jelentek meg az eldobható üdítős dobozok, melegíthető tálcás élelmiszerek.A csomagolás önmagában is drága, néhány élelmiszernél tízszer annyiba kerül, mintmaga a tartalom. Az ’50-es években az eldobhatóság tovább terjedt azélelmiszerekről az egyéb cikkek felé, megjelentek például az eldobható órák, ruhákstb.Magyarországon nagy csata folyt az elmúlt években a csomagolóipar és akörnyezetvédők között. A termékdíj-törvény elfogadásával az eldobható csomagolásgyártói már évek óta megfizetik az okozott károk egy kis részét, az újabbtörvénymódosítás ezt az eljárást kívánta még igazságosabbá és ésszerűbbé tenni.A „vásárlási kényszer” kialakulásának másik „ösztönzője” a tervezett elavulás,melynek az a lényege, hogy az új típusú, rendkívül tőkeigényes, hatalmas kutatásiberuházásokat igénylő termelés nem alapozhat arra, hogy a termék minél továbbműködjön…

A befolyásolásnak három fő területe alakult ki. Az egyik a funkcionáliselavulás. Ilyenkor a régi termék helyett új, hasonló, de „okosabb” típus jelenikmeg. Ilyen például a fekete-fehér helyett a színes televízió, a mono rádióhelyett a sztereó.A második terület a minőségi avulás. Ilyenkor a termék egy meghatározott időután elromlik vagy elkopik. A feladatot ruhák esetében könnyű megoldani,de a bonyolultabb műszaki cikkek esetében óriási technikai bravúr, hiszen aztkell elérni, hogy a különböző alkatrészek nagyjából egyszerre romoljanak el,máskülönben érdemes volna megjavíttatni a készüléket. A másik trükk, hogycsak egy lényeges alkatrész elromlását időzítik, de ennek az alkatrésznek,illetve a javításának az árát olyan magasra srófolják, hogy a vevőnek inkábbmegérje a régit kidobni és újat vásárolni.Miután a minőségi javulás, illetve a funkcionális avulás korlátozott lehetőségetjelentettek, a nagy gyárak a divat tervezését vették célba. A harmadik nagyüzlet a divat.A divat lényege, hogy a régi termék a vevő agyában avuljon el, az új termékhitesse el vele, hogy jobb is, nemcsak új. A pszichológiai elavulásra építővezető iparág a nőiruha-gyártás.A másik gyorsan váltó divatágazat az autóipar. Az új típusok először 3, majd 1évente jöttek ki, és a változás 90 százalékban a borításra és a formárakorlátozódott. Egy „átlag” amerikai kétévente cserélt kocsit.Mindenki a saját tapasztalatából ismeri az árleszállítások, akciók, diszkontáruházak példáját. Mindez szintén az ’50-es évek elejétől lendült fel, mint avásárlásösztönzés új eszköze.A vásárlásösztönzés egy rendkívül hatékony eszköze a hitelbe, részletretörténő vásárlás, illetve a pénzhelyettesítők -csekk, hitelkártya- rohamosterjedése. A hitelek, részletfizetési kedvezmények sok esetben kifejezettendrága árat jelentenek (kamat, kezelési költség), de csökkentik a korlátokat,sokan e nélkül nem is juthatnának nagyobb értékű fogyasztási eszközökhöz.Az ’50-es években a lakossági hitelek állománya háromszor magasabbra nőtt,mint a jövedelem.Sok ember került nehéz helyzetbe Magyarországon is az elmúlt években, mertszemélyi igazolvány felmutatása fejében, bárki kaphatott különféle kártyákata nagy bevásárlóközpontokban. Azonnal le is vásárolták az 50–100 ezerforintos „ajándékpénzt”, visszafizetni azonban, nem tudták. Azóta is rettegneka behajtóktól...Ennek az „á r á t” most fizeti meg az egész világ, most robbant fel az egyik„rotyogó kukta” VILÁGVÁLSÁG formájában...A régi vágású amerikai, keményen dolgozott és takarékoskodott – és a régiéletmód elleni legeredményesebb „támadás” az ünnepek felhasználása avásárlás fellendítésére. Ma már az ünnepek régi tartalmából (húsvét,ballagás, anyák napja, apák napja, Valentin-nap és főleg a karácsony) szintesemmi sem maradt, minden ünnep a vad, lázas vásárlásokkal vált egyenlővé.

A vásárlásokat eseménnyé kellett tenni – ösztönzésként nagy, díszes boltok,palotaszerű bevásárlóközpontok épültek szökőkutakkal, márványborítással,gyermekmegőrzőkkel, ahol halk zene szól, kávézó és egyéb szolgáltatások, agyerekeknek játéktermek állnak a rendelkezésre. A bevásárlás a család egésznapos, legfontosabb programjává vált...és láthatjuk, hogy vásárlásra kényszerítés leghatékonyabb eszközei a reklámok – ésa reklámipar, szintén világméretű iparággá nőtte ki magát…..

Egy cikkben olvasható, az a döbbenetes adat, hogy a „Nike” híres cipőgyártónagyvállalat a reklámokban önmagát „hálózatokból álló vállalat”-nak nevezi. Ez aztjelenti, hogy 8000 embert foglalkoztat a vezetésszervezés, tervezés, eladás ésreklám területein, at e r m e l é s t pedig, független alvállalkozók által foglalkoztatott, mintegy 75 000főből álló bérmunkástömegre bízza.A kihelyezett termelés legnagyobb része Indonéziában folyik - ahol egy pár Nikecipőt, aminek az ára Amerikában vagy Európában 73 és 135 dollár között mozog,körülbelül 5-6 dollárért állítanak elő, olyan lányok és fiatal nők, akik mindössze 15centes órabérért dolgoznak. /Ázsiában, amúgy elterjedt a gyermekmunkaerőfoglalkoztatása is./ A munkások a vállalat barakkjaiban laknak, szakszervezetüknincs, a túlóra gyakran kötelező, és ha munkabeszüntetéssel próbálkoznak, amunkáltató igénybe veheti a hadsereg segítségét a sztrájk leverésére.Az a h ú s z m i l l i ó dollár, amit a kosárlabdacsillag Michael Jordan 1992-ben aNike-cipők reklámozásáért kapott, meghaladta azon indonéziai gyárak dolgozóinakösszesített évi fizetését, ahol e cipőket előállították.

Egy magyarországi tv csatornán is nézhettük pár éve az „Ürszekerek” címüamerikából „árasztott”, tudományos-fantasztikus tévésorozatot, amelynek 74.epizódja,

„A fellegjárók” címmel, az Ardana nevü bolygónjátszódott. A film, melyet először 1969. február 28-án sugároztak, egy bolygótmutatott be, amelynek vezetői Stratosban, a csodálatosan szép és békés városbanéltek, a művészeteknek szentelvén magukat.Stratos magasan a bolygó sivár felszíne fölött függve helyezkedett el. Mélyen alatta,a bolygó felszínén éltek a trogliták, nyomorúságos körülmények között, akik a bolygóbányáiban dolgoztak azért, hogy a bolygóközi kereskedelemhez szükséges pénztArdana számára előteremtsék. Ebből a pénzből fedezték ugyanis a Stratoson lakóvezetők a luxuscikkek behozatalát más bolygókról”

Bár, fantazmagória - mégis, milyen szembeötlő a hasonlóság a mi világunkkal,melyben az igazán gazdagok és hatalmasok óriási, gyönyörű irodaépületekbendolgoznak, a gyűlésekre limuzinnal meg helikopterrel járnak, a kontinensek közöttsugárhajtású repülőgép röpíti őket magasan a felhők fölött, miközben a figyelmesutaskísérők a legfinomabb borokkal kínálják őket / talán még mannát is esznek?/,védett birtokok falai mögött élnek, előkelő negyedekben meg felhőkarcolók tetejénlaknak, ahol műkincsek, szépség és védett környezet veszi körül őket! Ezek azemberek pont úgy elszigetelődnek bolygónk „ hétköznapi” embereinek életétől, minta Stratoson élők a troglitáktól. Egy á l o m v i l á g veszi körül őket, miközbenelszakadnak a realitásoktól. Mi lehet az, ami plusz „ingert” adhat nekik…, az extrémsportok, az extra kívánságok kielégítése…?

Lehet, hogy Hollywood egy „álomgyár”- de, milyen jó álmodozni nekünk is!– és a sok álom közül valamelyik mégis, csak valóra válik – vagy, maga lesz aTÖRTÉNELEM! Engem, mindig mélyen érint az a filmfelvétel, amikor MerilynMonroe boldog születésnapot „énekel” J.F. Kennedynek! Annak aKennedynek, aki azt mondta híres beszédében:„…Ne azt kérdezd, hogy mit tesz érted a haza, hanem azt, hogy mit tettél tema a nemzetért!...”Az a Kennedy, aki politikai merénylet áldozata lett és halálának nyomozatiiratait több évtizedre titkosították.Az a sex-ikon Merilyn, aki egy híres róla készült fotóján „ Ulysses”-t olvas, akirőlAndy Warhol festette a „Lemon Marilyn” c. képet…, Merilyn, aki a feleségevolt Arthur Millernek, ”Az ügynök halála” szerzőjének, mely műben a szerző azamerikai, a „ jómódért” veszélyes, morális kompromissziumokra is képes életetítéli el, az „átlag” amerikai kialakulásáról, talán arról a mindent összedaráló,képlékennyé alakító "népkohóról" ír művében…Merilyn, akinek a halála körülményei a mai napig tisztázatlanok, politikaigyilkosság, vagy öngyilkosság…?Lehet, hogy Hollywood „álomgyár” – de filmtörténeti alapműveket is ittálmodtak meg – és mennyi magyar álmodott itt! Kertész Mihály, GeorgesZukor, Lugosi Béla, Toni Curtis, Andy Vajna és még sokan mások… de, ittalkották meg a „Requiem egy álomért” c. filmet is…

Lehet, hogy a médiából özönlő zene „populáris zene” – de, emellett Emerson-Lake-Palmer mégis Bartókot dolgozott fel, Muszorgszij mellett… -Bartók Béla isAmerikában keresett menedéket, /mint megannyi magyar…/ ott, ahol Gerswinalkotott, ott ahol Bernstein, még csak álmodta a „West side storyt”! Ahol Amstrongénekelt a ”Wundelful world-ről”! „Egy szép új világról” – amit Huxley is „megénekelt”könyvében… Amerika – ahol Hemingway írta „az öreg halász és a tenger” ckönyvében: „AZ EMBER NEM ARRA SZÜLETETT, HOGY LEGYŐZZÉK!...” Amerika- ahol Edgar Allan Poe, Marc Twain, Nathaniel Hawthorn, Jack London, WilliamFaulkner, Emily Dickinson, John Steinbeck, Tennessee Williams, Eugene O’ Neil,Arthur Miller, James Joys, Isaac Baasevich Singer, Josef Heller alkotott…!Amerika - ahol a tudományos munkában tevékeny részt vállaltak a magyarszármazású Nobel-díjas tudósok: Szilárd Leó fedezte fel elméleti szinten azatombomba alapját képező láncreakciót, ez vezetett a „Manhattan project”-hez ésebben vett részt Teller Ede is, aki 1951-ben létrehozta a hidrogénbombát. Meg kellemlíteni Szentgyörgyi Albertet a C-vitamin felfedezőjét, aki munkássága nagy részétAmerikában töltötte. John Kemény magyar származású komputer tudós alkotta mega BASIC számítógép nyelvet, ami lehetővé tette a computerek tömeges használatát.Számos magyar származású pénzember és politikus él Amerikában, ide tartozik NewYork állam korábbi kormányzója Georges Pataki, és a magyarországi tudományosalapítványt létrehozó Soros György, továbbá a magyar származású „űrturista”Charles Simonyi - akinek szintén fizikus apja a Sopron melletti Egyházasfalubanszületett és Károly fia meg sem állt az „egy ház nélküli Világűrig / egyház nélküli világÚrig” …! Amerika - a lehetőségek hazája!Amerika - ahol, „cowboy gazdálkodás folyik, egy űrhajó méretű világban!” -olvashatóegy ökológiai cikkben…Amerika - a munka, a pihenés és a szórakozás szélsőséges lehetőségeinek is ahazája! –ez is közhely lenne?De, hol van a világon még egy hely, ahol a fehér filmvászonról „le lehet lépni” a FehérHázig, és csupán kétszáz év léptékével el lehet jutni a távoli „Tamás bátyakunyhójá”-tól is a Fehér Házig…?

A gazdaság által behatárolt kultúrán, oktatáson, tömegkommunikáción kívül azéletminőséghez hozzátartozik a szociális jogháló, a betegbiztosítás, azegészségügy…A jóléti társadalom népbetegségének -az elhízás- ésszövődményeinek a gyógyítása, a „szépészeti beavatkozások”, csakis a sajátpszichó-analitikus válaszaival megoldható „gondok”, majd a narkó zsákutcája - mintvégállomás…

A közbiztonság is kapcsolódik a „komfort-érzéshez” – olvashatjuk a statisztikáta bűnözés arányáról, a felderítési mutatókat, tapasztalható az életvitel-szerűbűnözés…gondolhatunk az intellektuális bűnözésre, hiszen közismert az a tréfásmondás, hogy "Rembrandt 420 képet festett és ebből 800Amerikában van"...,avagy, a „fehér galléros” bűnözésre, melynek hatása, most világgazdaságiválsághoz vezetett…és tapasztalhatóan mindennapi jelenség a „smash and grab” ,amikor azember az autóval megáll a pirosnál, valaki odamegy hozzá, betöri a kocsijaablakát, és kirántja a kézitáskáját vagy a pénztárcáját…de, vannak újabb módszerek is, ilyen például az „irgalmas szamaritánus”rablás, amikor úgy tesznek, mintha defektet kaptak volna, és amikor valakimegáll segíteni, rávetik magukat, elveszik a kocsiját, és ha szerencsés az illető,megússza egy veréssel, de lehet, hogy meg is ölik.Az okok között szerepel az elmúlt „emberöltő” növekvő társadalmipolarizációja és az, hogy a népesség egyre szélesebb rétegei sodródnak aperifériára és „az éhség nagy úr!”…Amerika – a szélsőségek hazája is egyben…?A Függetlenségi Nyilatkozat hazájában emberjogi aktivisták narancssárgaruhában, fejükön zsákkal tüntetnek – ugyanakkor, ezrek látogatnak a WorldTrade Center emlékhelyhez…A Függetlenségi Nyilatkozat hazájában a jogrendszer millióknak szolgáltatigazságot és ébreszt kételyeket - gondoljunk az O.J.Simpson ügyre…Mivel, jogász családban nőttem fel, és én is nemzetközi jogásznak készülök,nyitott vagyok a jogi esetekre a jogrendszer bármely területén!Valamint, -mivel osztrák iskolába járok- kifejezetten polgári jogi kuriózumnaktartom Adel Bloch-Bauer örököse és az osztrák állam közti pert, a nácik általelhurcolt Klimt festmények visszaszerzéséért - amely polgári per, a számomranagyon tanulságos.Amerikában - semmi sem lehetetlen…!

2008-ban, a nyári olimpiai játékok évében - amikor több millió ember nem hisz aszemének számolgatva minden idők legeredményesebb olimpikonjának, azúszófenomén Michael Phelps-nek a nyakában lógó 8 olimpiai arany érmet -mindenképp meg kell említeni az életmódot meghatározó sportolást, tömegsportot,extrém sportot… Amerika - a „LEG”-ek hazája is egyben…?Magyarország is gyönyörű sporttörténeti múltra tekint vissza az eredményekettekintve és összehasonlítva az arányokat - anyagi lehetőségeket, a felkészülésheznélkülözhetetlen „háttér-állapotot” /szövetségek, edzők, pszichológusok, orvosok,kutatási eredmények, uszodák…/- nagyon büszkén járhatunk-kelhetünk anagyvilágban és az Újvilágban egyaránt, a mi „CsehLacink” - és lévén szívügyem aműkorcsolya, a mi „SebestyénJulink” – eredménye és a többi magyar élsportolóteljesítménye láttán…!

Amerikában a sport is összefügg a politikával, és az a tény, hogy Amerika ésKína között javultak a kapcsolatok - a sportdiplomáciának köszönhető.Nixon elnök idejében 1970-ben, Mao Ce Tung elnök káprázatosfogadtatásban részesítette az amerikai asztalitenisz csapatot. Ez az esemény„PINGPONG” diplomácia néven került be a XX. század diplomáciatörténetébe…Nixon politikatörténelmet is írt - mivel a Watergate-botrány1974. augusztusában az elnök lemondásához vezetett.A sportdiplomácia – a public diplomacy összefügg…Én, a sportvilágban -a műkorcsolya világában- mozgok otthonosabban,mivel gyerekkoromban korcsolyáztam. Jelenleg, műkorcsolya vonatkozásúcikkeket írok németül, franciául, olaszul az iskolai web oldalamon.Érdekes adat, hogy az amatőr korcsolyaversenyeket az ISU /NemzetköziKorcsolya Szövetség/ rendezi, melynek a központja a svájci Lausanne-banvan és 1892-ben alakult - a profi korcsolya szövetség /World ProfessionalFigure Skating Championships/ 1973-ban alakult az USA-beli Maryland-ben.Az amatőr korcsolya világából egy amerikai–magyar vonatkozású friss hír- amely sajnos szintén a p é n z r ő l szól :a Magyar Korcsolya Szövetség 50.000 dollárt fizetett az amerikai-orosz juniorvilágbajnok jégtáncos Maxim Zavozin egyesületének, hogy magyarszínekben indulhasson a 2009-ben Los Angelesben megrendezendőműkorcsolya világbajnokságon, ahol felcsendülnek majd Dvorzsák „Újvilág”szinfóniájának dallamai egy- egy kűrben…vagy a „Requviem egy álomért”főcímzenéje, ami igen kedvelt a korisok körében…és többek között a„Chicago” fimmusical „soundtrack”-ja…

Abban a Los Angelesben, ahol Merilyn Monroe született és halt meg, ott ahol azosztrák származású budybuilder bajnok, színész és politikus Arnold Schwarzeneggerma, Kalifornia Állam kormányzója… Hát igen, ez is Amerika - a magyar sikeresjátékfilm címével élve /melynek költségvetése töredéke Schwarzenegger filmjeinek/:

„V a l a m i A m e r i k a”…!

2009-ben New Yorkban és Washingtonban magyar kulturális évadotrendeznek

„EXTREMELY HUNGARY” -Csordultig Magyar- címmel,amely a kortárs magyar művészetet, illetve annak az amerikai kultúrára tett hatásátszándékozik bemutatni. Azóta, hogy az „európaiak” megjelentek az Újvilágban, amagyarok is kivették részüket Amerika történelméből; az amerikai függetlenségiháború idején a magyar Kováts Mihály a felkelő hadsereg ezredeseként halt hősihalált.A magyar emigráció hullámai /a XIX-XX.század fordulójának nagyarányúkivándorlásán túl/ az 1848-as és az 1956-os magyar forradalmakhoz kötődnek.Fennmaradt Kossuth Lajos tengerentúli tartózkodásának az emléke az irodalmi,zenei, képzőművészeti alkotásokban és bélyegeken, KOSSUTH nevű településeknevében, amelyeket levelezőlapok postabélyegzője és térképek is megörökítenek.A telepesek és emigránsok hazájává váló Amerikában a magyarok ismegtalálták a maguk szilárd helyét és számos kiváló magyar intellektuel nyomtará bélyegét Amerika tudományos és kulturális életére…

Lehet, hogy az „úgynevezett” amerikai kultúra és életforma „NEMLÉTEZŐ”fogalom…?Mert, mi volna a közös az Idaho állambeli krumplitermesztő, a floridaiszállodaportás, a bostoni professzor, az oregoni halász, a californiai magasszakképzettségű számítástechnikus és a texasi farmer életmódja között?Szintén „amerikai” a Fehér Ház körüli szennycsatorna melegítő kigőzölgésébenáttelelő hajléktalan is és „amerikai” az angolt csak„no english, please!” szókinccsel beszélő, Mexikóból illegálisan beszivárgott,feketemunkából élő fizikai munkás…Az „amerikai” életformát képviselik a Manhattant behálózó éjjel-nappalnyitva tartó zöldségüzletek bevándorló személyzete, a sikeres üzletemberek, asaját repülőgépükön utazó cégvezetők, a nagyvárosi forgalom jellegzetessárga színű kocsijait vezető, nagyrészt szintén bevándorlókból toborozotttaxisofőrök és „amerikai” az egyetemista második nemzedékbeli vietnamidiák, vagy akár a „kitántorgott Amerikába...” magyarok leszármazottjai…

Hihetnénk a filmekből hogy, ha egy amerikai valahányszor jobb állásajánlatot kap,karrierje érdekében „az amerikai” eladja házát, bérelt teherautóra rakja fel bútorát,szállító ketrecbe zárva magával viszi kutyáját vagy macskáját… és a baráti körétmeg „csapot-papot” maga után hagyva, áttelepedik a keleti partról a nyugati partravagy fordítva…– de ez a mozgékonyság csupán az értelmiségiekre jellemző; de egynyugat-virginai bányászcsaládnál nem megy ritkaság számba, hogy nemzedékekenát szülőhelyükön maradnak, nagyszüleik házában élnek, a járásból sem mozdulnakki. Hasonlóképpen a holland származású „amesh” parasztgazdák, akik ma isteljesen „zártkörű” életet élnek, lovas szekeret hajtanak, nyáron mezítláb járnak,gyakran az áramot sem vezetik be a házukba; amennyiben pedig mégisrepülőgéppel utaznának öltözékük olyan, mintha időutazást hajtanának végre, és mais a 200 évvel ezelőtti divatot követnék – melyet láthattunk egy „HarrysonFord”-osfilmben is…Az amerikaiak nyitottsággal és tanulékonysággal oldják fel a sok évszázadoshagyományok kialakulásának a hiányát is, melyre példa lehetne az EgyesültÁllamokban „elterjedt” híg és gyenge minőségű kávé ivás számottevőmegváltozása.. A „Starbucks kávézók” minőségi feketekávét kínálnak, sokféleváltozatban. A vállalkozás annyira sikeres, hogy üzleteik futótűzként terjedtek anyugati parttól a keletiig, mi több BÉCSben, az osztrák fővárosban, a feketekávéegyik európai fellegvárában is nyitottak amerikai kávézót... Az „amerikaiak” könnyenváltanak át a jóra, és hamar alakulnak ki „hagyományaik” - persze, az ÜZLET semelhanyagolandó szempont ebben…

Ugyanúgy, egységes „európai életformáról” és „hagyományról” sembeszélhetünk – hiszen, akkor nem tekinthetnénk magunkat angolnak,hollandnak, osztráknak, magyarnak…Az amerikai államok közül mind a mai napig New Yorkban él a legtöbbmagyar és a magyar kultúra jobb megismerését szolgáló New York-i MagyarKulturális Központ, Magyarország múltját, jelenét és jövőjét érintőlegkülönbözőbb rendezvények szervezője és támogatója.A központ 2001-es létrehozása óta neves intézményekkel, így a „New YorkPublic Library”-vel és a „Lincoln Center”-rel együttműködve, kiállítások,előadások, koncertek, színházi események és vetítések sorával teremtettkapcsolatot a magyar művészek és az amerikai közönség között.

„Az Éden illúziói” címmel volt látható a budapesti Kortárs Művészeti Múzeum -LudwigMúzeumban "az amerikai hátország képei" alcímet viselő kiállítás. Hogy az AmerikaiEgyesült Államok tekintetében mi minősül hátországnak? A "legamerikaibb amerikaividék", az Ohio és a Missouri folyók közé zárt terület, Midwest, azaz Középnyugat,mely akkora, mint Nyugat- és Kelet-Európa együttvéve és a kanadai határig terjed.. Atörténeti anyag az 1920-as évektől, az 1940-es évek végéig mutatta be, hogyanváltozott a hagyományosan mezőgazdasággal foglalkozó térség ipari régióvá, ésezzel párhuzamosan hogyan született meg az úgynevezett „amerikai életforma”prototípusa – amennyiben pontosan behatárolható ez a fogalom…

Amerika -már, nem csak- az amerikaiaké! Megváltozott Monroe elnökmondása....A rendezvények hídak az ÚJVILÁG és az ÓHAZA között, megtanít minketszemlélni, gondolkodni…és tanuljuk meg szelektálni a felénk özönlő impulzusokat, tanuljuk megfelfedezni a valódi értékeket, hogy legyen elég időnk rá, hogymegismerhessük…- hiszen :

„TIME IS MONEY” de, közben sohasem felejtsük el,hogy MINDANNYIUNKBAN egy a közös, hogy az universum egyetlen helyén élünka:

F Ö L D Ö N !

Money. Money, Money, Money… - éneklik a ”Cabaret”című filmmusicalben,DISZNÓFEJŰ NAGYÚR… - írja Ady Endre a versében…de, így álmodott az „Új Világ”-ról az amerikai gondolat költõi kifejezője:

Walt Whitman

„Brain of the New World! what a task is thine!To formulate the Modern. - Out of the peerless grandeur of the Modern,Out of Thyself - comprising Science - to recast Poems, Churches, Art,(Recast - maybe discard them, ant then - Maybe their work is done - whoknows?)By vision, hand, conception, on the background of the mighty past, thedead,To limn, with absolute faith, the mighty living present.”

ADY ENDRE magyar költő versét választottam „v á l a s z k é n t”:

ÚTINÓTA

Úgy járok az azúr parton, Mintkirályfi... Azaz pardon: Mint újrangú magyar báró, Pénzözönben,fényözönben Nyakig járó.

Meg is ismer tán a tenger: Sápadtember, álom ember, A vagyona néhánynóta S ez is nyomja egy bizonyos Időóta.

Így van, így van... Ezt se költöm...Odahaza, magyar földön Kelletlen arégi fajta, Új tábor van rangra, pénzre,Könyvre, dalra...

Ki itt jár az azúr parton, Azt sem tudja,merre tartson, Nem új magyar s nem isbáró: Régi magyar, ennél fogvaVilágjáró!

// AJÁNLÁS & KÖSZÖNET

Ajánlom „mozaikomat” azoknak, akik nyitottak a k ö z ö s gondolkodásra…

Köszönet az I n t e r n e t világhálónak, ahol a sok gondolatébresztő véleménytolvashattam…

Beretvás Blanka //

Függelék

2001.Szeptember

11.

Beretvás Blanka verse

Arnold Schwarzenegger

Sylvester Stallone

Brad Pitt

Robin Williams

Nicolas Cage

Colin Farrell

Robbie Williams

Hugh Grant

(Madame Tussaud's Panoptikum London)

Műkorcsolya és jégtánc /USA/

Jonny Weir Timothy Goebel

Evan Lysacek

Tanith Belbin/Benjamin Augusto

Sasha Cohen

Charlotte Maxwell/Nick Traxler Wesley Campbell

Lynn Kriengkrairut/Logan Giuletti-Schmitt edzőjük:Juri Tchesnitchenko

Molly Oberstar

Tommy Steenberg és edzője Audrey K. Weisiger

Edvin Marton „Emmy-díjas” hegedűművész

Disneyland Paris

Alpok hósapkája…

Beretvás Blanka