A m

agas

abb

ideg

i te

véke

nysé

gek

élet

tana

Az

EEG

tört

énet

i há

tter

eHan

s Be

rger

(18

73-1

941)

a jén

ai e

gyet

emen

hozt

a létr

e az

első

EE

G labo

rató

rium

ot.

Az

első

re

gisz

trát

umok

eg

yike

(az

alsó

so

r idők

alib

ráció)

Han

s Be

rger

fel

oszt

ása

(192

9) a

z EE

G-be

n előf

ordu

ló,

külö

nböz

ő

frek

venc

iájú

hu

llám

okra

:

delta

(δ; 4

Hz

alat

t)te

ta (θ;

4-8

Hz)

alfa

(α;

8-1

3 Hz)

béta

(β;

13-

20 H

z

vagy

13-

30 H

z)

késő

bb: g

amma

(γ; 30

-80

Hz)

amplitúd

ó

és f

rekv

encia

ford

ítot

tan

arán

yos

EEG

–

elek

troe

ncep

halogr

amem

ber

eset

ében

legg

yakr

abba

n a

haja

s fe

jbőr

ről e

lvez

etet

t ag

yi p

oten

ciál

vált

ozás

okál

latk

ísér

let:

köz

vetl

enül

az

agy

fels

zíné

ről i

lletv

e az

ag

yszö

vetb

ől is

mér

hető

(utó

bbi e

sete

kben

nag

yobb

am

plit

údó)

kis

ampl

itúd

ójú

jel: μV

nag

yság

rend

(↔EK

G: m

V)ki

alak

ulás

ához

fon

tos,

hog

y a

neur

onok

geo

met

riai

lag

rend

ezet

ten

hely

ezke

djen

ek e

l –em

iatt

az ag

ykér

egbő

l (e

lekt

roko

rtigra

m) illet

ve a

hippo

campu

sból v

ezet

hető

el

Az

ag

ykér

eg

szer

keze

te

függ

őleg

es o

szlo

pok

(ver

tiká

lis k

olum

nák)

: kb.

100

00 p

iram

isse

jtet

ta

rtal

maz

nak

pira

mis

sejt

ek s

zóm

ái: I

I., I

II.,

V. é

s VI

. rét

egbe

nle

gnag

yobb

pir

amis

sejt

ek (B

etz-

féle

sej

tek)

: 5. r

éteg

(str

atum

pyr

amid

ale)

az in

tern

euro

nok

közv

etle

nül n

em já

tsza

nak

szer

epet

az

EEG

létr

ejöt

tébe

n Br

odman

n-ar

eák:

52

dara

b, c

itoa

rchi

tekt

onik

a al

apjá

n

Az

EE

G ge

nezise

A p

iram

isse

jtek

sze

repe

több

, min

t 10

000

szin

apsz

is a

szó

mán

és

a de

ndri

teke

n, le

gtöb

b az

api

calis

de

ndri

ten

(den

drit

tüsk

ék a

mem

brán

fels

zín

nagy

obbí

tásá

ra)

az apica

lis d

endr

itek

pos

ztsz

inap

tiku

s po

tenc

iálja

i(EP

SP-k

és

IPSP

-k) g

ener

áljá

k az

EEG

-ta

szin

apti

kus

bem

enet

ekke

l akt

ivál

t pi

ram

isse

jtek

ben dipó

lus

alak

ul k

i: az

api

calis

de

ndri

t (s

ok m

űköd

ősz

inap

szis

) mem

brán

pote

nciá

lja p

ozit

ívab

b, a

szó

ma

terü

leté

n (k

evés

és

gátl

ósz

inap

szis

) neg

atív

abb →

a ké

t te

rüle

t kö

zött

ára

mkö

r al

akul

ki,

ami a

z EC

tér

en k

eres

ztül

zár

ódik

az a

gyké

rgi ak

ciós

pot

enciálok

NEM

sze

repe

lnek

az

EEG

létr

ejöt

tébe

n!az

em

beri

agy

bar

ázdá

lt, a

z EE

G ke

letk

ezés

ében

csa

k a

kopo

nya

érin

tőjé

re

mer

őleg

es ir

ányú

pira

mis

sejt

ek, i

ll. k

érgi

kol

umná

k sz

erep

elne

k

Az

EE

G mér

ése

különb

öző

EE

G elek

tród

ok

klin

ikai

dia

gnos

ztik

a: E

EG e

lvez

etés

e ko

venc

ioná

lisan

meg

álla

píto

tt

hely

ekrő

l→ún

. nem

zetk

özi 10

-20-

as r

ends

zer

a re

ndsz

erbe

n né

gy a

nató

mia

i ref

eren

ciap

ont

a ko

pony

án(n

asio

n-or

rnye

reg,

inio

n-a

nyak

szir

tcso

nt le

gink

ább

kiem

elke

dőré

sze

és a

két

pr

eaur

icul

áris

pon

t re

fere

ncia

pont

ok k

özöt

t tö

bbfé

le t

ávol

ság,

atá

vols

ágok

10,

ille

tve

20%

-os

osz

tásp

ontj

ain

hely

ezik

el a

z el

ektr

ódok

at

Jelle

gzet

es E

EG h

ullámok

Gamma:

30-

50Hz

a bé

ta t

arto

mán

y na

gyfr

ekve

nciá

s ré

sze,

inte

nzív

fig

yelm

i álla

potb

an é

s pa

rado

x al

vás

álom

képe

i ala

tta

“des

zink

roni

zált

”eln

evez

és n

em h

elyé

nval

ó: a

neu

rono

k gy

ors

tüze

lése

ebb

en a

z es

etbe

n na

gyon

is s

zink

ron,

ezt

a k

éreg

neu

ronh

álóz

atai

saj

át m

aguk

(a t

hala

mus

né

lkül

) hoz

zák

létr

eBé

ta:

13-3

0 Hz

éber

álla

pot,

álo

mlá

táso

s=RE

M=p

arad

oxal

vás

idej

énAlfa:

8-1

3 Hz

embe

r es

etéb

en m

ár a

sze

m b

ecsu

kása

kor,

fől

eg a

z oc

cipi

talis

kére

gben

elal

vás

sorá

n 0.

5-10

más

odpe

rces

"cs

omag

ok"

(ors

ók) f

orm

ájáb

an, e

zek

az e

gész

ag

ykér

egbe

n sz

inkr

on je

lent

kezn

ekco

rtic

o-th

alam

o-co

rtic

alis

pál

yák

hozz

ák lé

tre:

a t

alam

usz

reti

cula

ris

sejt

ei

prio

diku

san

hipe

rpol

ariz

áljá

k a

relé

sejt

eket

→ut

ána

posz

tinh

ibit

oros

akt

ivál

ódás

→

ez a

rit

mus

adó

dik

át a

kér

gi s

ejte

knek

.Te

ta:

4.0-

8.

0 Hz

•

felnőt

tben

csa

k el

alvá

s so

rán

•

met

abol

ikus

vag

y st

rukt

urál

is z

avar

ok h

atás

ára

•

gyer

mek

eken

nor

mál

isan

ébr

en is

Delta

: 4.

0 Hz

alat

tm

ély

alvá

s al

att,

ille

tve

elsz

órta

n (K

-kom

plex

ként

) a f

elül

etes

alv

ásba

n (la

ssú

hullá

mú

alvá

s 2.

sza

kasz

ában

)Alvás

i or

sók

(bét

a-or

sók;

szigm

a):

~

15 H

zaz

ela

lvás

csa

lhat

atla

n je

lei

a ta

lam

usz

szin

kron

izál

ja ő

ket

akko

r ke

letk

ezik

, am

ikor

a t

alam

usz

sejt

jei e

gy a

dott

mem

brán

pote

nciá

l-tar

tom

ányb

an

vann

akA k

ülön

böző

EE

G hu

llámok

eltérő

alvá

s-éb

renlét

i illet

ve v

iselke

dési á

llapo

tokh

oz k

ötőd

nek

Az

alvá

s sz

erke

zete

, st

ádiumai

Alvás

vizs

gálato

k, a

lvás

beos

ztás

EEG-

t és

ele

ktro

mio

gram

ot (E

MG)

-t m

érne

k, e

sete

nkén

t el

ektr

ooku

logr

amot

(EO

G) is

→az

ada

tokb

ól h

ipno

gram

ot k

észí

tene

k

patk

ány

EEG-

EMG

felvét

elaz

alv

ásbe

oszt

ás

(„sl

eep

scor

ing”

) al

apel

ve e

mbe

rben

is

has

onló

Fiat

al f

elnő

tt s

zem

ély

alvá

sána

k hi

pnog

ram

ja

Az

alvá

s alat

ti é

lett

ani vá

ltoz

ások

Felszá

lló

aktivá

ló

rend

szer

ek

szer

epe →

el

térő

ak

tivi

tás

alvá

s ill

etve

ébr

enlé

t so

rán

→ag

ykér

eg a

ktiv

itás

a is

vál

tozi

k →

alvá

s va

gy é

bren

lét

Agy

törz

si f

orm

atio

ret

icul

aris

Szer

oton

in –

ra

phe

–sá

rga

Nor

adre

nalin

–

locu

s co

erul

eus

–zö

ldH

iszt

amin

–

TMN

Ace

tilk

olin

(agy

törz

s) –

PP

T és

LDT

–

nara

ncs

Ore

xin

–

late

rális

hip

otal

amus

z–

piro

s

Bazá

lis e

lőag

y (B

F)

Talamok

ortiká

lis é

s ko

rtikot

alam

ikus

ka

pcso

lato

k

Sutc

liffe

és

de L

ecea

, Nat

Rev

Neu

rosc

i. 20

02;3

(5):3

39-4

9.

Alvás

-ébr

enlét

szab

ályo

zás

alvá

s-éb

renl

ét c

iklik

us v

álta

kozá

sa →

az a

gyké

reg

akti

váci

ós s

zint

je (a

rous

al) i

lletv

e az

akt

ivác

ióm

intá

zata

vál

tozi

kar

ousa

l: ké

pess

ég d

irek

t és

fen

ntar

tott

fig

yele

m m

egva

lósí

tásá

ra →

ébre

n m

agas

, al

vás

közb

en a

lacs

ony

Kivá

ltot

t po

tenc

iálok

rövid

ideig

tart

ó, e

rős

inge

r (p

l. k

oppa

nóha

ng, villa

nófé

ny s

tb.) a

z alka

lmaz

ott

szen

zoro

s mod

alitás

agy

kérg

i (vag

y ké

reg

alat

ti)

érző

terü

lete

in a

z alap

EEG

mintá

zatá

ba é

pülve

ún. kivá

ltot

t po

tenc

iált

(KP)

is e

redm

énye

za

KP-k

am

plit

údój

a jó

val k

iseb

b a

hátt

ér E

EG-é

nél →

egye

di v

álas

zok

elem

zése

legt

öbbs

zör

nem

lehe

tség

es →

nagy

szá

mú

(töb

b sz

áz v

agy

ezer

) KP

-t á

tlag

olna

k ös

sze

szám

ítóg

éppe

l →kö

zel u

gyan

olya

n le

futá

súKP

-k

kiem

előd

nek

az a

dott

ese

mén

yhez

szo

rosa

n ne

m k

apcs

olód

óhá

ttér

EEG

-bő

lsz

enzo

ros

illet

ve k

ogni

tív

funk

ciók

ról k

vant

itat

ív é

s ob

jekt

ív

info

rmác

ióka

t ad

eset

enké

nt le

hets

éges

a k

órfo

lyam

at v

iszo

nyla

g po

ntos

loka

lizác

iója

és

kite

rjed

ésén

ek m

egha

táro

zása

iskivá

ltot

t po

tenc

iálok

típu

sai:

I. v

izuá

lis k

iválto

tt p

oten

ciálok

II. ag

ytör

zsi au

dito

ros

(hallási) kivá

ltot

t po

tenc

iálok

III.

szo

mat

osze

nzor

os k

iválto

tt p

oten

ciálok

IV. mot

oros

kiválto

tt p

oten

ciálok

(elek

trom

os v

agy

mág

nese

s)V.

kisag

yi k

iválto

tt p

oten

ciálok

VI. multimod

ális k

iválto

tt p

oten

ciálok

; fe

ntiek

kombi

nációj

a

Kivá

ltot

t

pote

nciál

ge

nerá

lása

ún.

„odd

ball”

para

digm

ával

le

het

regi

sztr

álni

(s

tand

ard,

sz

abál

yos

idők

özön

ként

ad

ott

soro

zati

nger

ek

közö

tt

alka

lman

ként

„c

élin

gere

ket”

adna

k és

err

e ke

ll fi

gyel

ni)

csak

akk

or je

lent

kezi

k, h

a a

szem

ély

a „c

élin

gerr

e”ös

szpo

ntos

íta

szen

zoro

s in

form

áció

tuda

toso

dásá

t je

lezh

eti

skiz

ofré

nia,

csö

kken

t ko

gnit

ív k

épes

sége

k: k

iseb

b P3

00

Nap

i ritm

usos

válto

záso

k, h

ormon

szinte

k

Cirk

adian

ritm

usok

, bi

ológ

iai ór

a

az a

lvás

és

ébre

nlét

vál

tako

zása

em

berb

en k

b. 2

5 ór

ás p

erió

dust

mut

atna

, am

it a

fé

ny-s

ötét

vál

tako

zása

24

órás

ra m

ódos

ít

a ri

tmus

gen

erát

ora

(„m

este

róra

”) a

sup

rach

iasm

atic

us m

ag (S

CN) a

hi

potl

alam

uszb

anSC

N-h

ez s

ok r

ost

fut

a re

tiná

ból –

fény

rit

mus

állít

óha

tása

SCN

irán

yíth

atja

az

egyé

b na

pi r

itm

usai

nkat

(hőm

érsé

klet

, hor

mon

szin

tek

stb)

is,

ezek

sza

bado

n fu

tóri

tmus

a (s

ötét

ben,

mik

or a

fén

y ne

m ig

azít

be)

köz

eleb

b va

n a

24 ó

ráho

za

tobo

zmir

igy

az S

CN ir

ányí

tása

ala

tt á

l, az

ált

ala

term

elt

mel

aton

in

konc

entr

áció

ja é

jsza

ka a

legm

agas

abb

A m

este

róra

működésén

ek m

olek

ulár

is

alap

jai

ún. ó

ragé

nek

nega

tív

viss

zacs

atol

ásos

tra

nszk

ripc

iós-

tran

szlá

ciós

ci

klus

aipe

riod

ikus

vis

elke

dés

akko

r le

hets

éges

, mik

or m

olek

ulár

is s

zint

en a

z ak

tivá

ció

(A) é

s az

öne

lnyo

más

(R) k

özöt

t időb

eli k

ésés

van

A b

iológiai ó

ra h

atás

a

SCN: látó

ideg

ker

eszt

eződ

és f

elet

ti m

agnu

cleu

s pa

rave

ntricu

laris

(PVN

): h

armad

ik a

gyka

mra

mellett

i mag

SCN

PVN

szem

tobo

zmirigy

melat

onin k

iboc

sájt

ás

tobo

zmirig

y

gátló

ha

tás

Vise

lked

és

és m

agat

artá

s

vise

lked

és é

s m

agat

artá

s: ö

rökl

ött

és t

anul

t el

emek

vise

lked

és:

asz

enzo

ros

bem

enet

ekre

adot

t(m

otor

os) v

álas

zm

inde

n, a

mi a

z ál

latt

al t

örté

nik,

am

it c

siná

l és

ami v

égbe

meg

y be

nne

foly

amat

os é

s a

moz

gás

hián

ya is

bel

etar

tozi

k (t

ehát

az

alvá

s is

vi

selk

edés

)ge

neti

kusa

nkó

dolt

azeg

ész

szer

veze

tsz

intj

énér

vény

esülő

ideg

iés

kém

iaif

akto

rok

szab

ályo

zzák

a kö

rnye

zeth

ezva

lóal

kalm

azko

dás

(ada

ptál

ódás

), az

azta

nulá

ské

pess

ége

szin

tén

gene

tiku

san

adot

t→

azel

sődl

eges

biol

ógia

im

otiv

áció

ram

ásod

lago

sre

gulá

ciós

rend

szer

épül

mag

atar

tás:

sz

ándé

k, e

lőre

látá

s, t

udat

os k

ompo

nens

is v

an b

enne

vise

lked

ésél

etta

n és

eto

lógi

a fo

glal

kozi

k ez

ekke

l a p

robl

émák

kal,

de

az e

lem

i szi

ntű

ta

nulá

s vi

zsgá

lata

ele

ktro

fizi

ológ

iai v

izsg

álat

okka

l tö

rtén

ik

Vise

lked

és

Közp

onti

mintá

zatg

ener

átor

Reflex

:m

egha

táro

zott

ku

lcsi

nger

ha

tásá

ra

min

dig

és

ugy

anúg

y be

köve

tkez

ő

vála

szre

akci

ó

Reflex

lánc

olat

(ö

röklöt

t

moz

gásk

ombi

náció)

:ol

yan

ös

szet

ett

m

ozgá

sfor

ma,

am

ely

az

ál

lat

m

otiv

álts

ága

es

etén

ad

ott

ku

lcsi

nger

ha

tásá

ra

bekö

vetk

ezik

Taxi

sad

ott

in

ger

ál

tal

ir

ányí

tott

he

lyvá

ltoz

tató

m

ozgá

sba

rota

xis

kemot

axis

alva

nota

xis

hydr

otax

is,

term

otax

istigm

otax

isku

llanc

s (vaj

sav),

plan

ária (fé

ny)

pióc

a ús

zása

Vise

lked

és

és t

anulás

Vise

lked

ésso

roza

tok

impr

inting

(kor

aibe

véső

dés)

örök

lött

mag

atar

tási

form

ale

gink

ább

asz

árny

asok

nálf

igye

lhető

meg

mag

atar

tás

akti

válá

sakü

lső

inge

rekk

elös

ztön

: örö

klöt

t m

ozgá

smin

táza

t, d

e ta

rtal

maz

tan

ult

elem

eket

ism

ozgá

skom

biná

ciók

tanu

lása

újin

form

áció

meg

tanu

lása

Tanu

lás :

m

emór

ia-n

yom

kel

etke

zik,

ez

táro

lódi

k és

kés

őbb

kiol

vash

ató

(fel

idéz

hető

)as

szoc

iáci

ós f

olya

mat

zaj

lik, a

miv

el a

tár

olt

info

rmác

ióaz

akt

uális

tör

téné

sekk

el ö

ssze

hang

olha

tóa

tanu

lás

révé

n a

vise

lked

és h

ossz

útá

von

meg

vált

ozik

→

jobb

ada

ptác

ióa

körn

yeze

thez

Konr

ad L

oren

z-re

an

yjuk

ként

tek

inte

nek

a ki

skac

sák

és k

övet

ik

Tanu

lási

mod

ellek

illet

ve d

oktr

ínák

I. P

.

Pavl

ovPa

vlov

: klas

szikus

kon

dícion

álás

Beha

vior

izmus

(Jo

hn B

. W

atso

n, B

.F.

Skinne

r)a

vise

lked

ést

azob

jekt

ívm

egfi

gyel

éseg

yetl

enle

hets

éges

tárg

yakö

rnye

zeti

felt

étel

eka

tanu

lás

révé

na

vise

lked

ést,

a s

zem

ély

vise

lked

ése

a kö

rnye

zete

tbe

foly

ásol

jaa

vise

lked

és r

eakt

ív, i

nger

-vál

asz

együ

ttes

ek s

oroz

ata

inge

rek:

oly

anha

táso

k, a

mel

yek

egy

álla

tiva

gyem

beri

szer

veze

tet

érne

k, a

bban

vala

mily

envá

ltoz

ást

idéz

nek

elő.

Az

inge

rek

min

den

pilla

natb

anaz

onos

ítha

tók,

fi

zika

ipar

amét

erek

keli

s le

írha

tók.

vála

szok

: oly

anes

emén

yek,

am

elye

kkel

azad

ott

élől

ény

a ho

zzá

elju

tóin

gere

kre

reag

ál. I

zom

moz

gáso

kkén

tva

gym

irig

yműk

ödés

ekké

ntre

kons

truá

lhat

ók.

a sz

erve

zet

(ille

tve

az a

gy) e

gyfe

kete

dobo

z: n

emsz

üksé

ges

feln

yitn

i,a

bem

enő

hatá

sok

ésa

kim

enet

iese

mén

yek

segí

tség

ével

kellő

képp

enje

llem

ezhe

tőTi

nber

gen,

Lor

enz:

az á

llati

vis

elke

dés

spon

tán

és n

em r

eakt

ív je

llegű

(↔be

havi

oriz

mus

)ör

öklö

tt m

ozgá

smin

táza

tok,

„ös

ztön

ök”

K. L

oren

zN

. Tin

berg

enB.

F. S

kinn

er

Nem

as

szoc

iatív

ta

nulás

i.

habi

tuác

ió:i

smét

elt

in

ger

eg

yre

ki

sebb

re

flex

vála

szt

vá

lt

ki

(a

szen

zoro

s

kolla

terá

lis

egy

gá

tló

ne

uron

t

inge

rel)

ii.sz

enzitizá

ció :

a re

flex

íven

ko

nver

gáló

m

ásik

ne

uron

egy

szer

i

inge

rüle

te

a kö

vetk

ező

sz

inap

tiku

s

vála

szok

at

meg

növe

li.

Pres

zina

ptik

us

hatá

s, a

xo-a

xona

lis

szin

apsz

isok

kal.

Ass

zociat

ív t

anulás

–

több

folya

mat

öss

zeka

pcso

lása

a)klas

szikus

kon

dicion

álás

b)op

erán

s ko

ndicioná

lásTa

nulás

típu

sai

Klas

szikus

ko

ndicioná

lás

(P

avlov)

felt

étel

es r

efle

x ki

alak

ítás

aké

t fe

ltét

len

refl

ex

társ

ítás

a,is

mét

lés,

m

eger

ősít

és f

onto

s

Ope

ráns

felté

teles

reflex

kiépíté

se (op

erán

s ko

ndícioná

lás)

Ope

ráns

tan

ulás

: az

álla

t a

körn

yeze

tét

aktí

van

befo

lyás

olja

→

a vi

selk

edés

sza

bály

ozza

a k

övet

kezm

énye

ket.

Thor

ndike-

féle e

ffek

tus-

törv

ény:

ha

egy

ado

tt v

isel

kedé

sfor

ma

köve

tkez

mén

ye a

z eg

yed

szám

ára

pozi

tív,

akk

or m

egje

lené

si

való

színűs

ége

nő

(meg

erős

ítés

). H

a a

köve

tkez

mén

y ne

gatí

v, a

kkor

cs

ökke

n (k

iolt

ás).

A k

ivit

elez

és s

orán

az

álla

t az

ún.

Skinn

er-d

oboz

ban

van

és e

gy

kapc

soló

t (p

edál

, gom

b, le

mez

stb

.) m

ozga

t. A

z ál

lat

mot

ivál

t (é

hezt

etet

t va

gy s

zom

jazt

atot

t).

Mem

ória

Nem

-dek

lara

tív

mem

ória:

álta

lába

nne

mtu

dato

s, t

öbbn

yire

ism

étlé

ssel

véső

dik

beily

en a

hab

ituá

ció,

sze

nzit

izác

ió,f

elté

tele

sre

flex

, tan

ult

moz

gáso

k, p

rim

ing

(pl.

a sz

óel

sőbe

tűje

eszü

nkbe

jutt

atja

a sz

ót)

Dek

lara

tív

mem

ória:

tény

ekés

tört

énés

ekm

egje

gyzé

seeg

ysze

rial

kalo

mm

alra

ktár

ozód

ik, c

sak

tuda

tosa

nid

ézhe

tőfe

la

mem

ória

tart

alom

bevé

sésé

hez

a hi

ppoc

ampu

s, a

pe

rirh

inal

is-,

azen

torh

inal

isés

a pa

rahi

ppoc

ampa

liské

reg

szük

sége

s→

sérü

lésü

kan

tero

grád

amné

ziát

okoz

Típu

sTe

rület

Funk

ció

Példa

Nem

dek

lara

tív

mem

ória

proc

edur

ális

mem

ória

kisa

gy é

s ba

zális

gg

l.-o

kcs

elek

vés

végr

ehaj

tása

keré

kpár

ozás

klas

szikus

ko

ndicioná

lás

agyk

éreg

hozz

ászo

káso

s vise

lked

éská

vész

ünet

félelm

i ko

ndicioná

lás

amigda

laem

ocioná

lis t

anulás

fóbi

ák

nem-a

sszo

ciat

ívmem

ória

gerinc

velő

habi

tuác

ió

vagy

sz

enzt

izác

ióinge

rre

adot

t meg

változ

ott

válasz

hoss

zó

távú

be

vésé

stö

bb a

gyké

rgi

terü

let

új m

emór

ia a

lapj

a gy

ermek

kori m

emór

ia

Dek

lara

tív

mem

ória

epizod

ikus

mem

ória

agyk

éreg

elmúlt

esem

énye

kre

emléke

zés

előző

he

ti p

rogr

am

szem

antiku

s mem

ória

fron

tális

és

tempo

rális

leb

eny

tény

ek r

ögzíté

sesz

avak

és

szim

bólumok

ért

elme

Mun

kamem

ória

Mem

óriatípu

sok

Mem

ória

-

ag

yter

ület

i loka

lizác

ió

arö

vid

távú

mem

ória

foly

amat

oka

neok

orte

xben

zajla

nak

arö

vidt

ávú

mem

ória

emlé

kkép

eia

hipp

ocam

pus

segí

tség

ével

váln

aka

hoss

zútá

vúm

emór

iaem

lékn

yom

aivá

(eng

ram

), m

elye

ksz

inté

nne

okor

texb

entá

roló

dnak

az e

ngra

mfe

lidéz

éséh

ezne

mke

lla

hipp

ocam

pus

Elem

i ta

nulási f

olya

mat

okA

plys

ia n

evű

teng

eri c

siga

kop

olty

úvis

szah

úzó

refl

exe

és a

nnak

ha

bitu

áció

jasz

ifon

t m

egér

intv

e vi

ssza

húzz

a a

kopo

ltyú

ját:

fel

tétl

en r

efle

x

Hab

ituá

ció:

sz

ifon

ism

étel

t m

egér

inté

sére

egy

idő

után

nem

húz

za v

issz

a a

kopo

ltyú

ta

szen

zoro

s ne

uron

és

a se

rken

tőin

tern

euro

n tr

ansz

mit

ter

lead

ása

csök

ken,

a

gátl

óin

tern

euro

néke

vésb

é→

a m

otor

os n

euro

n gá

tlód

ik il

letv

e ne

m s

erke

ntőd

ik

Szinap

tiku

s

haté

kony

ságv

álto

zás

-

rö

vidt

ávú

Szinap

szis e

rősö

dése

:a)

fa

cilit

áció

–

rö

vid

idei

g ta

rtó

vá

ltoz

ásb)

au

gmen

táció

–

kö

zepe

sen

hoss

zú

idei

g ta

rtó

vá

ltoz

ásc)

po

tenc

iáció

–

ho

ssza

bb id

eig

tart

ó

vált

ozás

(p

tp =

pos

zt

teta

niku

s po

tenc

iáci

ó

–

soro

zati

nger

lést

kö

vető

en)

Szinap

szis g

yeng

ülés

e :1)

ha

bitu

áció

2)

depr

essz

ióPá

ros

inge

rlés

hat

ása

a sz

inap

szis műk

ödés

ére

LTP

-

long

ter

m p

oten

tiat

ion

(h

ossz

ú

idejű

sz

inap

tiku

s ha

téko

nysá

g

foko

zódá

s)elős

zör

a hi

ppoc

ampu

sban

írtá

k le

, de

álta

láno

s je

lens

ég (B

liss,

Lom

o)al

apm

odel

l: Sc

haff

er-f

éle

kolla

terá

lisok

nag

yfre

kven

ciás

inge

rlés

ekor

a

kivá

ltot

t vá

lasz

(EPS

P) a

mpl

itúd

ója

a CA

1 ré

giób

an ó

rakr

a-na

pokr

a is

m

egnő

het

assz

ociatív

tanu

lás

alap

mec

hanizm

usa

Hos

szút

ávú

sz

inap

tiku

s

haté

kony

ságv

álto

zás

Hos

szút

ávú

sz

inap

tiku

s

haté

kony

ságv

álto

zás

LTP:

lon

g te

rm p

oten

tiat

ion

depo

lari

záci

ó→

fels

zaba

duló

glut

amát

AM

PA r

ecep

toro

khoz

köt

→po

szts

zina

ptik

us s

ejt

is

depo

lari

záló

dik →

NM

DA

-csa

torn

ák

nyíln

ak →

Ca2+

beár

amlá

s →

Ca2+

enzi

mek

et a

ktiv

ál →

hoss

zúidőt

arta

mú

szen

ziti

záci

óre

trog

rád

hatá

s: p

resz

inap

tiku

s gl

utam

át f

elsz

abad

ulás

meg

nőa

posz

tszi

napt

ikus

sej

tből

fel

szab

adul

óN

O h

atás

ára

(ret

rogr

ád t

rans

zmit

ter)

LTD:

long

ter

m d

epre

ssion

(h

ossz

ú

idejű

sz

inap

tiku

s ha

téko

nysá

g cs

ökke

nés)