MAGYAR

NÖVÉNYTANI LAPOKSZERKESZTI ES KIADJA

KANITZ ÁGOST.X. ÉVF. 111. SZ. 1886. AUGUSZTUS.

MINDEN JOG FENNTABTATIK.

TARTALOM: Erdély flórájának kis pótléka I. BOKBÁS V. — A Pozsony-megyei Rosa Timeroyi BKAÜN H. — Könyvismertetések: BECCABIMalesia II.,III.i. Annalen dés k. k. naturhistorischen Hofmuseums1.1.2.3. RABEHHOKST-WINTER Kryptogamen-Flora von Deutschland etc.I.ii.20—22. Lief. M.T.MASTEES Contributions to the History of cer-tain Species of Conifers. H. CONWENTZ Die FJora des Bernsteins II,A. DE CANDOLLE Nouvelles recherches sur le type sauvage de lapomme de térre. NÁGELI und PETEK Die Hieracien Mittel-Eui'opasILI.Lief. F.WoENie Die Pflanzen im altén Aegypten. PANCSICS NovaGrácsá za floru knezsevine Bngarszke. — Tudós társaságok.

ERDÉLY FLÓRÁJÁNAK KIS PÓTLÉKA-I.

DR. BOKBÁS VisrcÉ-től.

17b. Thalictrum galioides NESTL. Déva körül (BARTH!)150. Az Aquilegia nigricans-hoz BAUMG. a FI. exsicc. austro-

hungarica 893. száma alatt Erdélyből több synónym -citál-tatik, mint a mennyi valóban ide tartozik. Az A. Stern-bergii RBICHBNB. minden adatot tekintetbe véve nem másmint az A. Reutert Boiss. — A. Bertolonii SCHOTT, melyaz igazi A. viscosá-tól Gou. (A. Magnóin LORET) csak ke-véssé különbözik. Ezeket Erdélyből nem láttam, de az^á.nigricans-hoz senki se vonná. Az A. subscaposa BOKB. Ér-tek, term. tud. kör. 1882. 82. is inkább az utóbbiakkal ro-kon, mint az A. nigricans-sed. Nem kell felednünk, hogyFBBYN (Flóra 1880. n.2) az A. dichroa leirásakor azt mondja,hogy ez az Aquilegia a legkisebb, a melyet eddig látott.Végre én A. orthoceras-t nem különböztettem meg, hanemA. Haenkeana var. orthoceras-t, a mely az A, nigricans-iM.BAUMG. (A. Haenkeana KOCH, non A. Haenkei HOPPÉ et

Magy. növényt, lapok X. 111. 8

— 114 —

FÜHRNR.) fajilag természetes hogy nem különbözik; deakkor, midőn a sarkantyúk egyenességére és görbeségéreaz osztályozást fektetjük, az A. nigrkans körében ez azeltérés feltűnő s ezt akartam kitüntetni vele.

753. Cytisus Heuffeln WIERZB. Flóra 1840. 375, KERNER-nek az„Abhüngigkeit der Pflanzengestalt von Klima und Boden"c. munkája szerint, GRISEBACH és SCHENK Iter Hungaricum-jokban 1852-ben jelent volna meg legelőször, de WIERZ-BICKI tulajdonképen már a Flóra i. h. közölte s rövidenazt mondja: „von C. Austriacus durch die seidighaarig-aschgrauen schmalen Blatter und kleinere Blumen beson-ders ausgezeichnet". Eredeti termőhelye neki Gajtasol,Grebenác mellett, synonymja WIERZB. szerint a 0. Austria-cus var. cinereus WIERZB. (non HEÜFF., nec HŐST).Minthogy a Temesmegyei homokpuszták belsejében egymásik, nagyon közelről rokon Cytisus, a C. Noeanus REI-CHBXB. exs. in herb. Noéano n. 251 is nő, s minthogy aC. Heuffeln zöldes színű, gondolni lehetne, hogy a C.Heuffetii WIERZB. Flóra 1840, a selymes és hamvas szín-ről, a C. Noeanus-ra, vonatkozik, melynek synonymjai a C.Austriacus var. cinereus HEUFF., 0. arenarius SIMK. Ak. Közi.XV. 1878. 509 C. Austriacus var. Noeanus REICHENB.FIL. ICO-nogr. XX. 13! s talán a C. Austriacus var. Thessalus Boiss.FI. Or. II. 53 is. — A Temesmegyei homokpuszták belse-jében élő C. Noeanus t. i. hamvasabb színű, a homokpusztaszélén (Grebenác, Gajtasol) bőségben termő C. Heuffelnpedig inkább zöld színű; de hogy a C.Heuffeliinek Flóra1840 mégis arra a zanóthbokorra kell vonatkoznia, ame-lyet máig is C. Heuffelü-nak neveznek, WIERZBICKI rövidleírásában az apróbb virágok döntik el, mert a C. Noeanusvirágai a C. Austriacusénál nem apróbbak. WIERZBICKI előtt,midőn a rövid diagnosisát szerkesztette, nem feküdt aC. Austriacus rokonságának teljes alaksorozata, mert kü-lönben a C. Heuffeliit zöldellőnek nevezi, ha az alakokategymástól helyesen akarja elkülöniteni.

' WIERZBICKI Gajtosoli és később Szvinicai példája is a maiC. Heuffelii-k. HEUFFEL gyűjteményében, melyet biborostulajdonosa a legnagyobb s eléggé meg nem köszönhetőszívességgel, tanulmány kedvéért kölcsönözni méltóztatott,WIERZBICKI e Cytisús mellé a következőket jegyzi:

j „0. Heuffelii Mim"„(?. Austriacus var. cinereus mm olim"

— 115 -

„Auf Sandhügeln und Wegen bei Gajtasol in der Militár-grenze 26. Jun. 1839."„Stricte ramosus, cinereo-sericeus, angustifolius, parv i-f lorus" .E mellé HEUFFEL a következőket jegyzi:„Calycis pili elongati, erecto patuli et corollae vexillummagis hirsutum, quam in planta montana Danubii tractus."Egy példa mellé HEUFFISL „C. Banaticus ScHBNK"-et is irt,a legumen sericeumra, meg a virág színére nem figyelvén.Égy Dunavölgyi példához HEUFFEL a következőket irja:„Calycis labio superiore truncato parum a C. Austriacorecedit".Egy másik mellett pedig a következőt olvasni, a mi nincsaz „Enumeratio'i-jában:„Hamis, foliis calycibusque hirsut's, pilis adpressis, fioresterminales, pedunculi extoriores bracteolati. Labio infe-riori triangulari tubo duplum fere superato. Labium pi-perius fere longitudine tubi".A C. Heuffelii WIBRZB. a C. Noeanussal lesimuló szőreze-tére, gyakran fürtösen helyezkedő virágfejecskéire nézvemegegyezik; de az előbbi zöldes, az utóbbi szürke színű,amaz apróbb virágú és selymes hüvelyű.A C. Noeanus soha se olyan fehér mint a C. Austriacus,szőrezete nem szétálló; a kehelyé rövidebb és inkábbselymes, tehát mondhatni a C. Noeanus a C. Austriacusselymes szőrű fajtája, az a láncszem mely a C. Austria-cust a Tubocytisusok sorozatában a C. Heuffeln-hez kap-csolja. Ez mind a kettőnél kopaszabb, főleg végre a kelyhemeg a vitorlája.Erdély vidékeiről a C. Noeamist nem láttam. Romániá-ban mind a kettő terem. A C. Heuffelii „in campis et pra-tis siccis ad Kitilla á la gare, sept, 1881", C. paliidusGKBCBSCU exsicc. (non SCHRAD).A G. Noeanus pedig „in collibus, locis siccis argillosis Si-minon a Hinowa distr. Mehedintzi" jelzéssel van gyűjte-ményemben és szintén GrRBCEscu-tól való.

790b.Trifolium médium L. var. Banaticum HBUFF. (T. SárosienseHAZSL.) Tusnád körül a hegyeken}!

9á5h.Geum urbanum L. var. australe Guss. a Büdöshegy körül.959b.-Rw&«s Dadcus BORB.

in Conspectu Radularum FOCKBI (Synops. Rub. Germ. 3.19)R. indusiatum sequitur:

8*

— 116 —

c. folíola mediocriter serrata, basi haud cordata, pedicellihaud fasciculati.Turiones glandulosi, atroviolacei, aculeis subulatis onustiatque dense et patenter pilosi, pilis glandulas superanti-bus; fólia tenuia, supra sparse pilosa, subtus puberula,terminálé ellípticum, non acuminatum; fólia caulis flori-feri acumine brevi excellunt, ceterum obovata, superiorabasin versus cuneata, supra pilosula, subtus cinerascentitomentosa. Inflorescentia angusta racemose. 4

Circa Élőpatak légit cl. L. RICHTER,967. R. Bellardü WEIHE et N. FOCKE l.c. 358 Sz. Anna tava körül.W20a,.Rosa Transsilvanica SCHTJR Maros-Ujvár (L. RrcHTER). Ex-

emplaria foliis minoribus et magis lanceolatis, Nagy-Ényedkörül!! (R. tortuosa BORB. monogr. Rosar.)

1020cff. dumalis BEOHST. Remete, a Ponofra vezető hegyi útszélén (CSATÓ !).

1020d.R. sjmria PUG. u.i. (CSATÓ!).1020e.iü. solstitialis BESS. Nagy-Enyed erdejében, a Rózsamező

nevű hegyi kaszálón (CSATÓ!).1021b.iü. Zalana WIESB. Vajnafalu (L. RICHTER!), R. Dacicaxú..102ic.R. micranthaSii. (R. permixta Ds.) var. pleiofrichn BORB.

Deutsche Bot. Monatschr. 1886. 50 (R. pérmixta BORB. i. h.496) Nagy-Enyed erdejében a Rózsamező nevű hegyi ka-szálón (CSATÓ!).

137Q.Asperula iincioria L. var. subciliata M.Inter A. iinctoriam L. cuius habitum refert, et A. cilliatamROCH. média, priori tamen affinior. Ab hac difiért var. sub-ciliata bracteis ciliato-marginatis, non glabris et foliorum,margine scaberrimo. In A. tinctoria bracteae glaberrimae(NEILB. Diagn. 60). Ab A. ciliata ROCH., quacum var. sub-ciliata bracteis ciliatis convenit, dinert habitu A. fincto-riae, foliis anguste linearibus ut in A. tinctoria, haud lan-ceolatis lineari-lanceolatisque, inflorescentia non diffusa,ramis enim inflorescentiae robustis, magis abbreviatis,bracteis inflorescentiae superioribus subrotundis, acutis,2—3-plo (quam in A. ciliaia) minoribus (bracteae A. ci-Uatae ovatae, acuminatae), floribus paulp minoribus. — JÍ.ciliata multo magis ac var. subciliata ramosa, ramis elon-gatis; rami inflorescentiae fere capillares, flores virgineinutantes.A typüstól pillás bracteái s nagyon érdes szélű leveleikülönböztetik meg. A Német typus bracteái egészen ko-

— 117 — .

pasz szélűek, mint REILREICH (Diagn.) is állítja. Ez az al-faj tulajdonképen az A. tinctoria meg az A. ciliata ROCH.összekapcsoló láncszeme. Ettől a keskeny szálas (nem lánd-sás vagy szálas lándsás) levelek, a sűrűbb virágzat, az in-florescentiának rövidebb és erősebb ágai, csaknem kerek-ded, ki nem hegyezett, csak hegyes bracteai s valamivelapróbb virágai választják el. A Tordai hegyeken, Monora.

lőöö.Inula setnicordata b) corymbosa M. a Büdösről == I. rigidaDÖLL, Magyar-Igen vidékéről I. pleiocephala (HEUFF.!),

1124.Centanrea phrygia L. Élőpatakon (BARTH!).2í82.Veronica Bihariensis KBEN. hegyi réteken Nagy-Csűr kö-

rül (REKN. FI. exs. austro-hung. 925 közé vegyülve).2354.Stachys recta L. var. angustata M. (KERN. 1. C. 174) Brassó-

ban az EhezŐkő felé.2355.Batonica Danica MILL. a Kolozsvári Szénafüveken!2647 .Quercus conferta KIT.! (Q. Esculus Fuss) Déva'körül a

Q. Hungaricá~va\ HÜBBNY vagyis a tőrhegyű levélfogakkalfelruházott eltérő alakkal együtt nő (ILLÉS N. exsicq.!) V.ö.„Erdészeti Lapok" 1886. iii. füz.

3024.Scirpus Táber.naemontani GM. a Kolozsvári Szénafüveknedves helyein.

3084.Carex Dacica HEUFP. nedve,s réteken Torockón (BARTH!).3085b.C acuta L. var. sphaerocarpa UBCHTR. in FIEK FI. Schles.

484, BOEBÁS Békésm. fl. non EHKH., nec WILLD. mocsárosréteken Sz.-Udvarhely körül (BARTH!). Talán tanácsosabbsubsphaerocarpanak nevezni.

3l83.Phleum Boehmeri Wm. var. léce MB., fide HACK. Nagy-Enyed szőllei közt!!

3226b. Stipa longifolia M.Az egész növényen valami berzedtség látszik. Szárítva nemsimul meg a papiron, hanem az egész inkább feldombo-rodik és könnyen szétkúszálódik.Glaucescens, f o l i i s convoluto-setaceis, o m n i u m a n -g u s t i s s i m i s , filiformibns, scabris, sub lente antrorsumaculeatis, flaccidis, c a u l i n i s a r i s t a s g l u m a r u ml o n g i t u d i n e s u p e r a n t i b u s ; l i g u l a glabra, obvaginám superne longissime angustatam a c u 1 m o sublente hirtulo r e m o t i s s i m a ; inflorescentia inclusa, fruc-tus 19—20 mm. longus; aristae pars glabra 8—9 cm.,pars plumosa 25—30 cm. longa, glumis longe aristatis.Dereszöld szín, levelei összehengerednek, hervatagok, va-lamennyi árvalány hajunkénál keskenyebbek, fonalképüek,

— 118 -

érdesek, tüskécskéi előre néznek; a s z á r l e v e l e i a g y ü -m ö l c s p e l y h e s s z á l k á i n á l h o s s z a b b a k ; levél-hártyája a többiekénél valamivel rövidebb, kopasz s mivela levélhüvely felfelé nagyon elvékonyodik, a ligula a szártól,melyen nagyító lencsével apró szőröket látni, messzire esik.Virágzata a levél hüvelyéből ki nem emelkedik, gyümölcs-szeme 19—20 mm. hosszú, tokiásza a szélen nem végigszőrös, a szőrök már a felső harmadban megszűnnek.A Kolozsvári Szénafüveken 1878. Jul, elején!!A Stipa longifoliát, melyet leginkább a hosszúra nyúltlevelek tüntetnek ki, valaki talán hajlandó lenne a StipaTirsá yal STEV. egyesíteni. Eleinte magam is erre gondol-tam. Ámde a St. Tirsa ligulái elsatnyultak („ligula obso-leta") tokiászai pedig — STEVEN szavai szerint —- végigazaz oly módon szőrösek, mint a Sl. Grafianaé „paleainferíore circum circa, s u p e r n e l i n e a u n i c a p i l o s a " ;azután pedig a St. pennata L. különbségéül azt mondja:„semine duplo maiore, u l t r a m é d i u m p i l o s o " , a St.longifolia tokiászának a szőrezete tehát olyan, mint a St.pennataé L., STEV. .

3226c. St. Grafiana STEV. Torockó (BAETH!).3273.Avena alpina SM. Brassó völgyeiben HACKEL szerint helyes.3342.Festuca violacea SCHL. var. aureo-flava SCHÜK, Crepatura szik-

láin Zemyest mellett!!3342b.i^. dura HŐST, a Királykő tetején!!3344.JP. sulcata HACK. Hátszeg hegyein!

var. Valesiaca (SCHL.) Brassóban a Cenken Secale cornu-tum-ma.1!!

3344b.jF. Pseudo-ovina HACK. var. tenuissima HACK. Déva hegyein!3345..F. glanca LAM. var. longifolia HACK. a Hegyhasadék(ü) F.-

Gáld és Csáklyaikő szikláin (BARTH!).3369.jBroMMS secalimis L. Brassó és Derestye vetéseiben.3370.J5. commutatus SCHRAD. ííyirmezőn; f. stenostachys Nagy-

Enyed és Székelyó körül. — Kalászkái keskenyek, minta B. arvensisé L.

A POZSONYMEGYEI ROSA TIMEROYI.Közli

BRAUS HEHRIK.

A MNL. X. 52. SABRANSKY a „Bosa Timeroyi CHABERT" fej-tegetése alkalmával, azon észrevételt tette, hogy ezen növény

— 119 —

Morvái példányai nero bírnak „aciculasa-t, de ők mégis ámbárritkán „aciculas"-t mutatnak fel; az Alsó-Ausztriai példányo-kon, úgy szintén a Francia eredeti példányokon, ezek számo-san lépnek fel. Miután barátom DR. BORBÁS hozzám intézett le-veleiben az ő „Rosa Waitziana f. Moravica'1-ját az OBORNY-félepéldányoktól különbözőnek nyilvánitja, én csak azt mondhatom,hogy az ő birtokában levő ..Rosa Waitziana f. Moracicaíl ere-deti példányai a „Rosa Timeroyi CHABERx"-től különbözők le-hetnek, de az OBOKNY, SABRANSKY és általam talált példányoka „ü. Timeroyi CnABEKT"-tel teljesen azonosak.x

KÖNYVISMERTETÉSEK.Málesia raceolta di osservazioni botaniche intorno allé piante deli'

Arcipelago Indo-Malese e Papuano pubblicata da ODOARDO BEC-CARI destinata principalmente a descrivere ed illustrare le Pianteda esso raccolte in quelle regioni durante i viaggi eseguiti dali'anno 1865 alF anno 1878. Vol.II. Fasc.i.—ii. Genova Tipográfiadel K. Istituto Sordo-Muti 1884. 128 pp. Tav.XV.4°.Vol. II. Fasc. iii. Genova ibid. 1885. p. 129—212. Tav. XXVI—LIV. 4°.Vol.II. Fasc.iv. Genova ibid. 1886. p. 213—284. Tav. LV—LXV. 4°.Vol. III. Fasc. i. Firenze-Roma Tipográfia dei fratelli BenciniGiugno 1886. 80 pp. Tav. V. 4°.[1.MNL.L91,113—116, III. 168., VIII. 26.1.]

7] A második kötet, három vaskos füzete a 65 nagyon érde-kes táblával a következő című tanulmányt tartalmazza: Piante ospi-tatrici, ossia piante formicarie della Malesia e della Papuasia de-scritte ed illustrate da 0. BBCCARI.

Szerző nagyon érdekes vizsgálatait és észleleteit egy általá-nos bevezetéssel nyitja meg, melynek címe: Sulla uniformita dei fe-nomeni vitali nelle piante e negli animali (8—36). Nagy vonások-ban vázolja itt szerző világnézletét. NAB»BLI ösmeretes mechaniko-physiológiai származási tana szolgál részben következtetési alap-

1 BRAUS egyben figyelmeztet hogy ugyancsak a MNL. X. 53. hibá-san áll Rosa mixta H. BRAÜS, B. hirta H. BEAUJJ helyett, az előbbi ne-vet már TKATTINICK használta Monogr. Ros. II. (1823) 198. Ez a hiba fáj-dalom nyomdahiba, melyet csak avval lehet kimenteni, hogy a kézirata szedőnek sok nehézséget okozott. Kívánatos, hogy a nyomdának szántkéziratokban növény-, autor- és helynevek mindig nagyon olvashatóanlegyenek írva. Idősebb írók erre mindig óvatosan ügyelnek. Szerk.

— 120 —

jáúl, látszik hogy a modern protoplasma-elméletekkel elméletilegsokat foglalkozott éscsak sajnálni kell hogy égy oly elsőrangú uta-zónak és észlelőnek mint BECCARI, nem juthatott idővel alkalom,hogy a protoplasmával közvetlen behatóan foglalkozzék, azért igensok szép de néha szokatlan goudolatra akadhatunk, mely ellen ne-vezetesen a Német dogmatikusok lehetőleg szabadkoznak. Az igaz,még sok, bizonyításra vár és ha egy és más még hosszú idő múlvasem lesz elfogadható, mégis oly sok gondolkodni és vizsgálni valótnyújt BECCAEI, hogy ezen bevezetés termékenyítő hatása alól, azilletők minden szabadkozás dacára sem fogják magukat egészen ki-vonhatni. Növények, melyek hangyáknak sajátságos szerkezetű haj-lékokat nyújtanak az előttünk levő három fűzetben a Myristicaceák,Euphorbiaceák, Verbenaceak, Leguminosák, Arcdiaceák, Pálmák,Nepénthesek, Melastomaceak, Filixek, Asclepiadeák, Monimiaceákés különösen a Rubiaceák közül tárgyaltatnak. Természetesen szá-mos no vitás, lát ezen alkalommal napvilágot.

Függelékben (279—284) tárgyalja még, azon családokat,melyek szintén hangyáknak szállást nyújtóknak emiitettnek az iro-dalomban.

A második kötet tehát be van fejezve, csak a terjedelmes tar-talomjegyzék fog majd később megjelenni.

A III. kötet első Jüzetének tartalma: Rivista delle specie delgenere Nepenthes (1 — 15).

Rivista delle Felei e Licopodiacee di Borneo e della NuovaGuinea, enumerate o deseritte dal BAKOKÉ V. CESATI etc. (p.16—55. tab. IV—V).

Nóta sopra alcune Felei raccolte dal Sig. J, E. TEYSMAÍQÍ all'isola di Sumba o Sandái-Wood ed in Timor (p.56—57).

Nuovi studi sulle Paline Asiatiche (p.58—80).Ezen füzetek hát/alsó boritékoldalán vörös betűkkel olvas-

ható : Pubblicazione del R. Istítuto di Studi superiori pratiei e diperfezionamento in E'irenze. Csekély hálajele azon intézetnek, mely-ben BECCAEI nagyszerű gyűjteményei őriztetnek.

Ugy halljuk hogy csak még egy pár füzetet akarnak kiadni;pedig a ÜELPiNO-féle dichogamikus tanulmányok óta, elsőrangú dol-gozatokat csak BECCAEI közöl Olaszországban és épen azért a hírtnagy sajnálattal fogadjuk. Kár lenne ha egy ily nagyszerű munkafolytatása lasíttatnék, mert hogy az nem fog egészen megszűnni, arranézve BECCAEI ismeretes erélye és hazafisága, teljesen megnyugtatnak.

Annalen des k. k. naturMstorisclieii Hofmuseums redigirt von DKERANZ RITTER VON HAUKR Bandi. Nr. 1.2 und 3. Wien 1886.236, Notizen 26 pp. XX. Taf. Lex. 8°.

8] Időhöz nem kötött füzetekben szándékozik a cs. és kir.udvari természetrajzi múzeum intendánsa egy folyóiratot kiadni,melynek három első füzete előttünk fekszik. A második füzetben, nincsegy növénytani közlemény sem, de az első az 1885. évi jelentésttartalmazza, mely az új a Burgringen levő múzeum berendezését is-merteti, a növénytani osztály, a második emeleten foglal el négytermet mellékhelyiségekkel és ideiglenes felállitása be van fejezve.A herbárium, mely körülbelől 340,000 félívre ragasztott növénye-ket tartalmaz 1885-ben kb. 3400 félívvel gyarapodott; csak 263 fajszereztetett vétel utján, a többi mind ajándék. Ellenben a fák, gyü-mölcsök, magvak és egyéb szekrényekben kiállítandó tárgyak gyűj-teménye, mely épen a nagy közönséget érdekelné, még nagyon hiá-nyos és jövőre, épen ennek a gyarapodására forditandnak különösfigyelmet.

A harmadik füzet is csak kevés növénytanit tartalmaz: Noti-zen 17 hogy KAMMLBE Ritter v. HAEDBGGEE azon növénygyűjteményt,melyet legnehezebb körülmények között gyűjtött Hárár körül, az ud-vari múzeum növénytárának ajándékozta. Voltak a gyűjteménybenlevél és gyökdarabok azon eddig ösmeretlen növénytől, melyből otta nyílmérget nyerik; DR. G. BBCK kideritette, hogy azon növény aCarissa Schimperi DC (Prodr.VIII. 1854. 675).

A második közlemény Notizen 25 arról értesit, hogy EUGENSCHOTT az Osztrák-Magyar bank pénztári ellenőre, édesatyja Schön-brunn hires egykori növény- és állat-kerti igazgatójának H. W.ScHOTT-nak hagyatékából, körülbelől 2000 számra menő szabad-kézzel rajzolt növényképgyüjteményt ajándékozott ugyanoda. Nagy-ban dicsérik a képeket, melyek nagyobbrészt ScnoTT-féle növények-re vonatkoznak, igy péld. van közöttük 350 többnyire színezettPrimulak&p, 127 Senvpervivumvik&t mutat, 300 olyan növényeketábrázol, melyek az „Analecta"-ban és más helyeken Írattak le. Aközlemény azt mondja e rajzokról: „da die íneisten Originalexem-plare des Herbares SCHOTT verschollen sind, von unsehatzbaremWerthe bleiben." SCHOTT herbáriumának Araceáit a 3500 táblávalegyütt FENZL előterjesztésére az udvari növénytár számára vettékmeg, MIKSA MBXICÓI CSÁSZÁR hagyatékából és ugyanonnan vettemeg HAYNALD bibornok és érsek ScHOTT-nak többi herbáriumát, azAnalectaban leirt növényeket nemsokára a vétel után, NBILREICHkérte kölcsön és azokat a Bécsi akadémia irataiban ismertette. Bizo-

— 122 —

nyosan a többi „versehollen" növények nagyobb része is megvanHAYKALD-nál.

DR. L. KABBNHORST'S Kryptogamen-Flora von Deutschland, Oester-reicll Ulld der ScLweiz. Erster Bánd II. Abtheilung: Pilze vonDR G.WINTER 20—22. Lieferung. Pyrenomycetes (Sphaeriaceae)bearbeitet von DR Gr. WINTER Leipzig. Verlag von Eduárd Kuni-mer. 1885.1886. p.385- 592.. [l.MNL.IV. 162. V.41. VII. 13,89,115. VIII.57. IX.26,103.] '

9] A Sphaer ellő ideák befejeztetnek, a Plaeosporeák, Massa-rieák, Clypeosphaerieák és Gnomonieák egészen tárgyaltatnak ezenhárom füzetben.

A Pyrenomyceték feldolgozása WiNTBR-nek sok munkát oko-zott, mert FucKEuiek és SACCARDonak ide vonatkozó munkái olya-nok, hogy a diagnosisokon sok javitás és változás kikerülhetetlennévált, miután \V. a legtöbb faj originalejét birja. azokat pontosanmegvizsgálta, ugy hogy a Pyrenomyceték ezen munkában önállóanés újólag a leggondosabban feldolgozva szerepelnek.

Contributions to the History of eertain Species of Conifers by DRMAXWELI, T. MASTBRS F.R.S., F.L.S. [Extr. from the LinneanSociety's Journal-Botan-y Vol. XXII. 169—212. Plates II.—X.]London April, 1886. 8°.

10] Ritkább Conifera-i&jok különösen Észak-Amerikából,Ázsiából és Dél-Európából közöltetnek Írásban és képekben, a képekelébb már a Gardners-Chronicle-ben jelentek meg, de azért ezeketmindenki bizonynyal ismét szívesen fogadja, ezen nagy szakértelem-ről tanúskodó füzetben. Honi botanikusaink a kevés herbáriumbantalálható két Dél-Európái faj a Picea Omorika PANC. és Pinus PeulceGRIS. képeit talán érdekkel fogják megnézni.

Die Flóra des Bernsteins und ihre Beziehungen zur'Flora der Ter-tiarformation und der Gegenwart von H. E. GOEPPERT und A.MBNGB. Nach derén Hinscheiden selbststandig bearbeitet undfortgesetzt von H. CONWENTZ. Mit Unterstützung des Westpreus-sischen Provinzial-Landtages herausgegeben von der Naturfor-schenden Gesellschaft in Danzig. Zweiter Bánd. Die Angiosper-men des Bernsteins von D R . C CONWEXTZ. Mit dreizehn farbigenTafeln in Lithographie. Danzig 1886. Commisions-Verlag von

— 123 —

Wilhelm Engelmann in Leipzig. IX. 3 inn. 140 ram. pp. 4°. [1.MNL. VII. 75 sk.

11] GOEPPERT halála után CONWENTZ bízatott meg a boros-tyánkő flórájának folytatólagos feldolgozásával. Ezen pompás kiállí-tású kötetben az Angiospermák tárgyaltatnak. Szerző egyelőre csaka növénymaradványok rendszertani leírását adja és csak a rokonalakok előjövetelét a múltban és jelenben említi fel, de egyelőre tar-tózkodik általános következtetésektől melyek szerinte csak akkoreszközölhetők megközelítő biztossággal, ha az egész borostyánkő-flóra fel van dolgozva.

Borostyánkő (Bernstein) névvel jelölnek, nem csekély számúfossil gyantákat mint p. a Beckeritet, Gedanit-et, Glessit-et, Sime-tit-et, Stantienit-et, Succinit-et stb., melyek származásuk, eredetük,sőt koruk szerint teljesen különfélék; C. ezen munkájában kizáró-lag a Succinit-et azaz a Balti-tengeri borostyánkőt vette tekintetbeés csak azon fossilokat melyek abba be vannak zárva, nem pedigazokat melyek csak mellettük vannak a fekvőhelyeken, miután ezutóbbiak egy kissé ifjabb korúak. A műben leírt daraboknak tekin-télyes része olyan, melynek pontos leihelye nagyobb részt ismeretlen,mindazon által igen valószínűen az összes anyag a Német- és a Balti-tengerpartjairól származik.

A borostyánkőben magas szerkezetű növényekből természete-sen csak egyes részecskék jönnek elő s pedig leginkább csak a le-hulló szervek, szőrök, pikkelyek, levélkék sat. melyek többnyire olykevéssé jellemzők, hogy a növény melytől származnak, nem mond-ható meg; szerző ezen munkában csak azon növények bemutatá-sára szorítkozott, melyeket rendszertani helyükre némi biztonság-gal besorozhatott.

A folyékony borostyánkő-gyanta azon tulajdonsággal bírt,hogy az illető növényrészeket gyorsan és teljesen körülvehette, úgyhogy a tárgy egész természetességébén mutatkozik, — pedig ezek afossilok által okozott üres lenyomatok (Hohldrücke); miután a nö-vényrészektől csak kevés hamu maradt az űrben vissza, miről azkönnyen meggyőződik, ki ilyen darabokat ketté hasít. A lenyoma-tok különben, sok esetben oly élesek, hogy a felfegyverzett szemmég finomabb szerkezeti állapotokat is felismer; ezen célra az illetőborostyánkődarabokat kellően kell metszeni és csiszolni, hogy amikroskopiai vizsgálatra alkalmasok legyenek. A vizsgálatnál igenfontos a világítás, mely a különböző tárgyakhoz mérten különféle.

Az újabb vizsgálatok azt eredményezték, hogy GoBPPBRT-neka borostyánkőben előjövő Angiospermákra vonatkozó meghatározá-sai, nagyobb részt tarthatatlanok; a darabok akkor, mikor G. azok-

— 124 —

kai foglalkozott, még nem voltak úgy a vizsgálatokra elkészíthetőkmint most és a jelenkori összes összehasonlító anyag sem volt ren-delkezésére.

A nomenklatúrára nézve C, azon növénymaradványokat, melyekmost élő nemekkel egyeztethetők, habozás nélkül azokhoz állította,ellenkező esetekben új genusokat állított fel. Ilyen esetekben töre-kedett sz. a recens genusokra és családokra való hasonlatosságra azelnevezésben utalni, p. leveleket melyek mostani Myriceákeihez ha-sonlítanak MyricQphyllurn-nak, pikkelyeket melyek Magnolia-pik-kelyekhez hasonlítanak Magnoliotepis-vek, virágokat melyek Con-naraceakéihez hasonlítanak Connaracanthium-nak stb. nevezett el.

A munka szerint a borostyánkőben többé-kevésbé jól felis-merhető töredékek találhatók a következő családokban :Monocotyleae: Liliaceae, Commelinaceae, Palmae, Araceae, Gra-

mineae.Diotyleae: Cupuliferae, Myricaceae, Salkaceae, Urticaceae, Ul-

maceae, Polygonaceae, Lauraceae, Magnoliaceae, Cistaceae,Ternstroemiaceae, DiUeniaceae, Geraniaceae, Oxalidaceae, IÁ-naceae, Aceraceae, Celastraceae, Olacaceae, Pittosporateae,Aquifoliaceae, Bhamneae, Euplwrbiaceae, Umbelliferae, Saxi-fragaceae, Hamametidaceae, Thymelaeaceae, Proteaceae, Bo-saceae, Connaraceae^ Papüionaceae, Ericaceae, Myrsinaceae,Oleaceae, Apocynaceae, Campanulaceae, Rubiaceae, Caprifo-liaceae, Santalaceae, Loranthaceae.

Genusok a melyek nem a fennjelzett módon alkottattak, tehátmostani genusoktól nagy valószínűséggel mint külön genusok meg-különböztethetők :

Trianthera 49 (Lauraceae), Adenanthemum 91 {Saxifraga-ceae\ Mengea 101 (Rosaceaé) ez tulajdonképen csak névváltozásPteropetaliim MENGE helyett, mely utóbbi elnevezés CONWEXTZ sze-rint azért ejtendő el, mert olyan talajdonságot jelent melyet a növé-nyen hiába keresünk.

A gyönyörű táblákat minden botanikus nagy élvezettel fogjaszemlélni, a borostyánkő-képeket szerző mindig világos sárga szin-ban tüntette fel, mi az eredeti állapotnak felel meg, habár jelenlegegyes darabok sötétebbek.

Remélhetőleg szerző a hátralévő részekkel sem fog soká késniés a már most is szerzett nagy érdemeit, újakkal nevelni. A szerzőmellett elismerést érdemelnek a Nyugot-Porosz tartományi gyűlés ésa Danzigi természettudományi társulat azért, mert a munka ily fényesmegjelenhetésére szükséges anyagi támogatást, készségesen nyúj-tották.

— 125 —

Nouvelles recherches sur le type sauvage de la pomme de térre(Solanum tuberosnm) par M. ALPH. DE CANDOLLE [Extr.Arch. desse. phys. et nat. 3.Periode Tome XV. 15 Mai 1886J 14pp. 8°.

12] Ujabb pontos vizsgálatnak veti A.DC. a burgonya hazá-jára vonatkozó adatokat és anyagot alá és végre oly eredményekrejut, melyeket legjobban a következő diagnosisok mutatnak.Solanum tuberosum L. A.DC. l.c. 13. plus minus pilosum, segmentis

folii 5—9 petiolatis ovatis acutis obtusisve extremis paulomajoribus, minoribus supra basim interjectis irregularibusovatis vei rotundatis petiolulatis vei subsessilibus, lobis caly-cinis lanceolatis acutis corolla saepius dimidio brevioribus.aChilosnse A.DC. l.c.13. segmentis majoribus 7, basi aentis vei ob-

tusis. minoribus plerumqae ovatis, in eadem planta sessilibas veipetiolulatis. In insula Chiloe. S. esculenttim? var. PHILIPPI a.1862in herb. DC. Flores omn'no S.tuberosi oulti. Corolla caerulea. Foliibasis ut in culto segmentis orbata. Varietas culto proxima.

ficultum A.DC. l.c.13. segmentis majoribus namero et amplitndinevariabili basi plerumqae obtasis nunc obliqae sabeordatis, tu-berculis majoribus forma colore etc. variantibus. corolla álba v.fcaeruléa.

iSabini A.DC. l.c.13. segmentis majoribus 5—6 basi in eadem plantaobtusis vei acutis, minoribus raris ovatis. la littore Chili. S. tu-berosnm SABINE in Trans. hort. soc. V. 249. t. 9.10; DAKWM Voyage.S.MagliaJiooK. FIL. Bot. Mag. t.6756.tlaules costulis in iconeHooKEKisubalati, sed deest in SABISI. Corolla álba, extus apice caerulescensin ic. SABINI Stylus stamina superans, sod saepe in cultis.

tMaglia A.DC. l.c.14. segmentis majoribus 3 plus minus petiolulatisovato-acutis, terminali majoré, minoribus nullis vei rarissimis.In littore Chili. S. fuherosum7oEPviahevb.72. n.105 mh..~DG. S.Ma-glia MOLISA?, SCHLECHT. Hort. Hal. 6. DÜNAL! in Prodr. et h. DC.,BAKKK Journ. Linn. Soc. XX. t 42.Ezek szerint tehát, a mint látszik, A.DC. végleg eldöntötte,

hogy a burgonya hazája Chili partvidéke és a Chiloe-sziget.

Die Hieraeien Mittel-Éuropas. II. Bánd. Monográphische Bearbei*tung úer Arehieraeien mit besonderer Berücksichtigung der mit-teleuropáischen Sippen von C. VON NÁGELI und A. PETBR. I.Heft.München E. Oldenburg 1886. 84 pp. 8°. [1. MNL.'IX. 71, 113sk. 11.]

13] Most csak röviden jelezzük, hogy ezen fontos munka II.kötetének kiadása is mégindult és hogy szerzők azt fűzetenként ad-ják ki, Ígérvén hogy azt mielőbb be is fejezik, azon akarnak lenni,hogy minden füzet vagy egy nagyobb fajcsoportot vagy több kisebbcsoportot relatív összefüggő alakkörrel tartalmazzon. Az előttünkle-Vő fizet- a (SfeíMc/wa-csopórtot tárgyalja. Majd ha ezen második

— Í26 —

kötet is befejeztetett, annak bővebb ismertetését is adni fogjuk,most csak még annyit akarunk megjegyezni, hogy az előttünk levőelső füzetnél szerzők kizárólag a Német nyelvet használták; mi haszerzőknek a szabatosabb kifejezést lehetségessé teszi, azért is saj-nálandó, mert a munka egyöntetűség hiányában szenved.

Die Pflanzen im altea Aegypten ihre Heimat, Gescbichte, Kulturund ihre mannigfache Verwendung im sozialen Lében, in Kultur,Sitten, Gebrauchen, Medizin, Kunst nach den eigenen bildlichenDarstellungen der altén Aegypter, Pflanzenresten aus Gráber-funden, Zeugcisse altér Schriftsteller und den Ergebnissen derneuen Forschungen von FRANZ WOENIG mit zahlreichen Origi-nal-Abbildungen Leipzig Wilhelm Friedrich 1886. 425 pp. 8°.

14] A könyv a híres aegyptologus GEORG EBBRS-nek van ajánl-va, egy tanítványától ki 1874—1877-ig Lipcsében hallgatta. Ezenelőadások befolyása alatt gyűjtötte sz. több mint tíz éven át azanyagot. A kezdetben tervezett botanico-systematikus dispositiótólmindinkább elterelte az anyag és a mivelődéstörténelmi felé iráuyi-totta, mindazonáltal ezen alaktan is, sok élvezetet fog nyújtani abotanikus olvasónak. Kétes növénytani esetekben a régi és új Egyp-tom flórájának kitűnő ismerője ASCHERSON PÁL szívesen adott felvi-lágosítást, A könyv tartalma a következő:

Vorwort (9—12), Inhaltsverzeichniss (13—14).I. Sumpf-pflanzen im altén Aegypten (17—135) 1. Der Lotus,

2. Die Papyrusstaude, 3. Die übrigen bisher bekannten Sumpf-pflanzen.

II. Ackerbau, Brotpflanzen und Brotbáckerei im altén Aegyp-ten (136-—180).

III. Die Kultur des Lein im altén Aegypten (181 — 189).IV. Gemüsebau im altén Aegypten (190—223) 1. Allium-

arten, 2. Melonengewáchse, 3. Spargel, Artischoke, Colocasia, 4. DieHülsenfrüchte, 5. Eettig und Rübe, 6. Die Bamia, 7. Kohl- und Sa-latpflanzen.

V. Gewürzpflanzen im altén Aegypten (224—227).VI. Gartenanlagen, Garten- und Kranzblumen im altén Aegyp-

ten (228—253).VII. Weinbau im altén Aegypten (254—276).VIII. Baume und Stráucher im altén Aegypten (277—363).

1. Die Sykomore, 2. Der Feigenbaum, 3. Die Nilakazie, 4. Die Dat-telpalme, 5. Die Dumpalme, 6. Hyphaent,\ Argwn MART., 7. Balani-tes aegyptiaca DEL., 8. Mimusops Schimperi HOCHST., 9. Der Gra-

— 127 —

natbaum, 10. Der Ölbaum, 11. Cordia myxa L., 12. Zizyphus lotusW., Z. spina Christi W., Diospyrus Lotus L., 13. Der Ricinusstrauch,14. Salix safsaf FORSK., 15. Die Tamariske, ]6.Jasminum SambacL., 17. Der Johannisbrotbaum, 18. Die Baumwollenstaude, 19. Ca-lotropis procera RBK., 20. Die Myrte, 21. Lawsonia inermis LAM.und andere Fárberpflanzen im altén Aegypten, 22. Myrrhe, Weih-rauch und Balsamgewáchse im altén Aegypten, 23. Pflanzenresteauslándischer Gewachse.

IX. Heilkunde und medizinische Gewachse im altén Aegypten(364—398).

X. Pflanzenformen im Dienste der altaegyptischen Kunst (299- 4 1 5 ) . .

Kegister (416—425).

Nová Gráesá za floru knezsevine Bugarszke od DRA JOS. PANCSICSA.Nova Elementa ad Flórám Principatus Bulgáriáé [Otst. iz Glasz-nika66kn.] U Beogradu kr.-szrpszka drzsavna stamparija 1886.43 pp. 8°.

15] Szerbország flórájának kitűnő és fáradhatlan vizsgálójaegy ujabb igen érdekes adalékot nyújt Bolgárország flórájához. ASzerbül írt bevezetésre következik a (13—431.) a fajoknak felsoro-lása Latin szöveggel, felsoroltatnak azon növények, melyeket 1883.augusztus havában P. gyűjtött és néhány melyeket JANKA vele köz-lött. Azon fajok melyek Bolgárországra nézve újak cursiv betűkkelvannak feltüntetve, az új fajok és válfajok Latin diagnosisokkal;ez utóbbiak a következők :

ib.Cardamine ameihystea, 27.Anthemis Orbelica; 32.Verbas-cum Jankaeanum, M.Pedicularis Orbelica JANKA, AX.PoaAlpinavax.Orbelica, 41.Festuca varia HABNKE var.valiida UBCHTH.

TÜDŐS TÁRSASAGOK.Hrvatsko naravoslovno druztvo u Zagrebu. A múlt év vége

felé midőn a Horvát irodalom újávirágzásának ötven éves jubileu-mát ünnepelték, alapíttatott az első Horvát természetrajzi társulat(Societas Historico-Naturalis Croatica). A társulat létrehozását elő-ször 1865 ben VIOTOK MIHAILOVICH gymnasiumi tanár Zenggbenpendítette meg, az említett tanintézet értesítőjében „Szózat hazánktermészetbarátaihoz" című értekezésével.

De akkor még nem volt a talaj kellően előkészítve és szó apusztába marad az egész, ha 1868 óta SPIRIDIONE BRUSINA későbba tudomány-egyetemen az állattan tanára, nem sürgeti erélyesen a

— 128 —

társulat alapítását. A tudomány-egyetem alapításával is szaporod-tak az alkalmas erők, mert eltekintve a tanároktól, a tanulók is lel-kesedtek az ügy körül és készek voltak az áldozatra, mert aránylagkevés tagokra számíthatván', a tagdíjat kissé magasra kellett szabni(6 frt évi tagdíj és 1 frt beiratási díj). A tagok száma eddig 200 ésremélhetőleg 250-re, de semmi esetre sem fog többre emelkedhetni.A társulat elnöke SPIRIDIONB BEUSINA, titkára A. GAVAZZI végzettbölcsészetkari hallgató.

A társulat kéthavi füzetekben megjelenő folyóiratot is meg-indított és az első három füzet igen csinosan kiállitva, egy nemépen vaskos kötet alakjában, eló'ttünk fekszik. A folyóirat címe:

Glasnik hrvatskoga naravoslovnoga druztva. Uredjude S. BEU-SINA. A folyóirat nemcsak Horvátf hanem Német. Olasz, Francia,Angol és más nyelveken is akar közölni eredeti értekezéseket, me-lyek Horvátország és a Délszláv vidékek faunájára, flórájára és geá-jára vonatkoznak.

A most megjelent hármas füzetnek 1 minket érdeklő (azaz bo-tanikai vagy általános természetrajzi érdekű) tartalma:

BRTJSINA közli az új társulat keletkezésének históriáját (0 pos-tanku hrvatskoga naravoslovnoga druztva) 1—281. egyben a kö-vetendő irányelveket nagyban körvonalozván.

Ilyen általánosságban mozog a második értekezés is: Covjek iprirodna znanost (Az ember és a természettudomány) 29—74 1.melynek szerzője KUCSERA OTTÓ.

Következnek azután RUDOLF KORONAHERCEG Vadászkirándu-lása a Fruska Gorába (Lov u Fruskoj Gori) 75—89 1. mely előszöra Magyar Salonban jelent meg és

JÓZSEF FŐHERCEG két értekezése, mely a MNL. múlt évi utolsóés ez évi első számában jelent meg: Uspjesi pokusa sa aklimatiza-cijom bilja na Eieci 91—112 1. és Upliv vanredno stroge zinie naRieci 113—1151.

Phallus imperialis von STÉPHAN SCHULZER VON MÜGGENBURG117—1221.

Részünkről a legmelegebben üdvözöljük az új társulatot ésminél több sikert óhajtunk. Még sok nehézségeket kell majd leküz-deni e, de miután a társulat már megvan alapítva és irodalmi törek-vése elismerésre méltóan jut az előttünk levő terjedelmes füzetbennapfényre, biztosan lehet arra számítani, hogy BRUSINA S. erélye,buzgalma és tapintata a társulatot és folyóiratát a kezdet nehézsé-gein át fogja segíteni.

1 Godina I. — Broj. 1.—3. Siecanj-Lipanj. Zagreb vlastnictvo inaklada dr. 1886. 144 1. nagy 8r.

Nyom. a Magyar Polgár nyomdájában Kolozsvárt.