magyar nyelvű szakelőadások - Építő- és építészmérnöki kar

TERMINOLÓGIA

Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság

Magyar nyelvű szakelőadásoka 2000-2001-es tanévben

Kolozsvári Műszaki EgyetemÉpítő- és Építészmérnöki Kar

Szerzők:Krizsán IldikóKrizsán Imola

Dr. Murádin KatalinDr. Szabó Bálint

Kolozsvár, 2001

Támogató:Apáczai Közalapítvány – Budapest

Lektor:Dr. Köllő Gábor – egyetemi tanár

Kolozsvári Műszaki EgyetemÉpítőmérnöki Kar

Kiadó:Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos

Társaság

Tartalomjegyzék

dr. Murádin KatalinMagyar szakszókincs az építészetben...........................................................................3

Krizsán Imoladr. Szabó Bálint

A történeti fedélszerkezetek meghatározása és csoportosítása...................................22

Krizsán IldikóKrizsán Imoladr. Szabó Bálint

Bevezetés a boltozatok terminológiájába....................................................................33

Krizsán Imoladr. Szabó Bálint

A gótikus jellegű fedélszerkezetek tartószerkezeti szintézise....................................42

Történelmi fedélszerkezetek terminológiája.............................................................................59


EMT – 2001 3

Magyar szakszókincs az építészetben

Murádin Katalin, egyetemi tanárKolozsvári Műszaki egyetem, Építészeti kar, Tervezési Tanok tanszék

A műszaki szakszókincsnek, a terminológiának a kisebbségi létben tapasztalható fo-kozatos elszegényedése nem csupán erdélyi, még csak nem is a Kárpát–medencei jelenség.Nyomon követhető ez a folyamat mindenütt, ahol népcsoportok, nemzettestek szakadtak el azanyaországtól, és illeszkedtek egy más nyelvű kultúrába.

A szakmai nyelvezet romlásának, kialakulásának kimutatható fokozatai vannak. Nyil-vánvaló, hogy amíg szakmát még anyanyelvén tanuló idősebb nemzedék, még jelen van ésaktív, addig van biztosíték a kifejezések átadására, részleges megőrzésükre. Erdélyi vonatko-zásokban ugyanezt tapasztalhattuk az építészetben és más műszaki ágazatokban is. A magyarszakiskoláknak, technikumoknak a II. világháborút követő rövid életű működése az anyanyel-vi szakszókincs romlását ugyan lelassította, de megállítani nem tudta. Építész diákok fiataltervezők magyar szakirodalomhoz sok éven át egyáltalán, vagy csak elvétve jutottak hozzá. Amagyar terminológia elsajátítása ilyen körülmények között komoly erőfeszítést, külön meg-terhelést jelentett, és a tovább terhelt tanulmányi évek alatt ezt kevesen vállalták. Az építész-képzés különösen hátrányos helyzetben volt, és van is, mivel ezt a szakmát erdélyi magyardiákok kizárólag román nyelven tanulhatták. Az építkezés fórumai 1970–ig a Bukaresti IonMincu Építészeti Főiskola, majd a szintén egynyelvű kolozsvári, jászvásári és temesvári inté-zetek. Az amúgy is gyengülő műszaki anyanyelv minőségét tovább rontotta a mintegy tíz–ti-zenöt éve jelentkező és egyre agresszívabbá váló nemzetközi, főként angol terminológia át-vétele.

A magyar szakkifejezések helyes és árnyalt jelentésű használata az élőbeszédben is, ésa kisebbségi magyar publikációban is visszaszorul. Ma már észre sem vesszük, hogy szakmaibeszélgetésekben milyen kevert nyelvet használunk. Van, aki egyszerűen, gondolkodás nélkülátveszi és beépíti a magyar mondatszerkezetbe a román kifejezéseket. Mások – a tisztább be-szédre törekedve – gyakran megmosolyogtató tükörfordításokkal próbálkoznak. Én magam isakkor látom, milyen nehezen találom meg a megfelelő magyar terminológiát, amikor egy–egyigényesebb előadásra vállalkozom, vagy szakmai kérdésekről írok.

A Kelet– és Közép–Európát is átfogó történelmi változások korában egyre sürgetőbbéválik az anyanyelvi terminológia elsajátítása. Távlatok és lehetőségek nyíltak a szakmai kap-csolatteremtésben és továbbtanulásban. Ösztöndíjak, pályázatok, külföldi doktorátusi képzé-sek segítik a mai fiatal szakembereket. Kötelességük tudni azt a szakmai nyelvet, amelyentanulni, tanítani akarunk.

A tájékozódást a műszaki szótárak könnyíthetik meg. Ilyen szótárak léteznek ugyan,de – legalábbis ami az építészetet illeti – ezek egynyelvűek. Egy magyar–román építészetiszakszótár megszerkesztése lenne a legsürgetőbb feladat. A szakkifejezések kétnyelvű teljesismertetése néhány előadásban lehetetlen. A 2000/2001–es tanévben a hallgatók húsz előadá-son vehettek részt, amelyekben főként a fa, beton, és acél épületszerkezetek szakkifejezései-vel, a lakásépítés és épületrehabilitáció terminológiájával ismerkedhettek meg. Az én előadá-som az építőművészet és belső téralakítás térkörét fogja át.

Terminológia Előadások

4 EMT - 2001

Magyar szakszókincs az építészetben

Arhitectură – építészet, építőművészet neve görög eredetű: arch = elkezdés, vállalkozás

tekton = feltalálás, alkotás, építésArhitectura interiorului – belsőépítészetUrbanism – városrendezésPeisagistică – kertépítészetArhitectură industrială – ipari építészetArhitectură agricolă – mezőgazdasági építészetArhitectură civilă – polgári (civil) építészetCentrul istoric al oraşului – történelmi városmag

Történelmi városmagA város legrégibb része, ahol a legtöbb mű-emlék (monument de arhitectură) és műemlékjellegű épület található. A legtöbb történelmivárosmag egyben műemléki jelentőségű terü-let (zonă cu valoare istorică)

Történelmi városmag (Székesfehérvár)

Zonă protejată – védett területSitul Istoric – műemléki környezet

Műemléki környezet. Az Országos Műemlé-ki Felügyelőség határozatával védetté nyilvá-nított, körülhatárolt terület, amely túllépi aműemlék közvetlen szomszédaira is kiterjedővédettségnek területét. A műemlék megjele-nését ugyanis nemcsak egyedi értéke, hanemépítészeti, tájképi környezete is nagymérték-ben meghatározza, befolyásolja.

Műemléki jelentőségű terület (Eger)


EMT – 2001 5

Clădire cu valoare de patrimoniu – műemlék jellegű épület

Műemlék jellegű épület: A magyar törvénymeghatározása szerint az építészeti, történeti,képzőművészeti, iparművészeti, vagy néprajziszempontból jelentős építmény és egyéb al-kotás, annak tartozékai, továbbá a vele kap-csolatos képző- vagy iparművészeti alkotások.A műemlék jellegű épület osztályába sorolásjellemzője, hogy az idetartozó épület lehető-leg fenntartandó (ellentétben a feltétlenülfenntartandó műemlékkel).

Műemléki környezet (Nagyvázsony, Kinizsi– várés az egykori Zichy– kastély)

Protecţia monumentelor istorice – műemlékvédelem

aşezarea caselor în dinţi de fierestrău – fűrészfogas beépítés

Fűrészfogas beépítés. Az utcavonalra ferdetelekosztásokkal kiülő házak sorozata(Fertőszentmiklós)

Fűrészfogas beépítés (Fertőszéplak)

aşezarea caselor în pieptene – fésűs beépítés


6 EMT - 2001

Fésűs beépítésAz utcavonalra merőleges, szalagtelkeken álló– bütüjükkel az utcára néző házak sora

Fésűs beépítés

Locuinţe unifamiliale izolate – szabadon állócsaládi házak

Locuinţe cuplate – ikerházak

Locuinţe înşiruite – sorházak

Locuinţe covor, locuinţe atrium –szőnyegházak, átriumházak


EMT – 2001 7

Locuinţe terasate, locuinţe în pantă – terasz-házak, dombházak

Bloc de locuit, locuinţe colective – tömbhá-zak, több lakásos házakconstruirea compactă la aliniament a unui lotînconjurat cu străzi – tömbös beépítés

aşezare – településsat – falucomună – községoraş satelit – alsóváros, bolygóváros (modern nagyváros környezetében épült település, aholnincsenek ipari munkahelyek és csupán lakóhely a nagyvárosban dolgozóknak)lot – telekadăpost – hajlék, menedék, óvóhelysubsol – alagsorparter – földszíntmezazin – félemeletetaj – emeletmansardă – tetőtérplan de situaţie – helyszínrajzplan – alaprajzsecţiune transversală – keresztmetszetsecţiune longitudinală – hosszmetszetfaţadă, vedere – homlokzat, nézetreprezentare axonometrică – axometrikus ábrázoláspiatră de temelie – alapkősoclu – lábazatfundaţie – alaprost de taşare – épülethézag (olyan függőleges hézag, amelynek mentén két épület csatlako-zik. Jelezheti egyetlen épületnek a korábbi részekből való összetettségét is)schelă – állványzatorganizare de şantier – építésszervezés, munkatelep szervezésstâlp, coloană – oszlopcoloană în torsadă – csavarttörzsű oszlop


8 EMT - 2001

Csavart törzsű oszlop: a késő gótikában és a barokkbangyakori oszlopforma, amelynél a törzs megcsavart farúd-hoz hasonló vagy a törzs vájata csavarmenetszerűen ha-lad. Általában nem az erő, hanem a játékos mozgás kife-jezésére alkalmazzák.

capitel – oszlopfőbaza coloanei – oszloplábazatdistanţa între 2 coloane – oszlopközconsoală – konzol (részben falba illesztett, abból merőlegesen kiemelkedő tartóelem kőből,fából, vasból vagy vasbetonból. Általában a felette levő elemek, tagozatok alátámasztásáraszolgál, de lehet díszítőelem is, pl. az oszloprendek főpárkányában)

pilastru – pilaszter, fallpilér

mănunchi de piloni – kötegpillér

Kötegpillér: a későromán és a gótikus épí-tészetben gyakori pillér, amely kiugró pál-cák és köztük mély hornyok változatos ésgazdag hatású kötegéből áll.

lezenă – lizéne, falsáv (a falsíkból kismértékben kiemelkedő, fejezet és lábazat nélküli falpil-lér, amely az épület, illetve, falfelületeinek tagolására szolgál)rizalit – rizalit (ol. „kiugrás”)rizalit median – középrizalit


EMT – 2001 9

Középrizalit: az épület homlokzatának többrizalit esetén a középső

boltă cu nervuri – bordás boltozatBordás boltozat: boltozat, amelynek felületétrendszerint az éleken kiálló bordák tagolják,illetve merevítik. Legegyszerűbb formája azálkeresztboltozatból kifejlődő bordás kereszt-boltozat, amely a 11. század végén tűnt fel. A13. századtól kezdve egyre bonyolultabb borda-rajzú boltozatok (csillagboltozat, hálóboltozat,legyezőboltozat) alakultak ki, amelyeket a későgótika végéig alkalmaztak. Ekkor szűnt meg akő- és idomtéglabordák alkalmazása. A bolto-zatok felületének vakolt bordás tagolása későbbis előfordult.

boltă în cruce – keresztboltozat boltă în reţea – hálóboltozat

Keresztboltozat:1. Római 2. Román 3. Négysüveges gótikus 4.

Hatsüveges gótikus

penetraţii pe boltă – boltozatfiók (fiókboltozat)


10 EMT - 2001

boltă stelată – csillagboltozat boltă cilindrică cu penetraţii – fiókos donga-boltozat

Fiókos dongaboltozat: rendszerint az ablak-nyíláson, illetve ajtónyílások kiosztását kö-

vető és velük szemben szimmetrikusan is so-rakozó fiókboltozatok során tagolt

boltă mănăstirească – kolostorboltozat boltă cu oglindă – tükörboltozat

boltă în evantai – legyezőboltozat boltă a velă – csehsüveg boltozat


EMT – 2001 11

Csehsüveg boltozat, kupolasüveg-boltozat:félgömbből származtatott boltozatforma. A fél-gömbből lemetszik azokat a részeket, amelyek azalapkörében beleírható tetszőleges méretű négy-vagy sokszög oldalaira állított síkokon kívül es-nek. A boltozat homlokívei körszeletek, magas-sága a csehboltozathoz képest csekély. Szabályosés szabálytalan négy- vagy sokszögű terek lefe-désére alkalmas. A belső építészet általánosanalkalmazott térlefedő szerkezete, mert egymásmelletti terek, illetve térszakaszok fölött soroza-tosan alkalmazható, mintadeszkázat nélkül épít-hető.

câmpul bolţii – boltmezőBoltmező: a boltozatnak a bordák vagy boltélek, illetve a boltövek közötti része.

arhitravă – gerendapárkány, architráv (hevedergerenda vagy vízszintes tartó a függőleges tá-maszok fölött, amely a födém és tetőgerendázatot hordja, és ezek terhelését átadja az oszlo-poknak)arhivoltă – ívgerenda, ívpárkány, archivolt, homlokív (félköríves nyílásnak a homlokzat sík-ján fekvő keretezése)profil arhitectural – építészeti tagozat (épületek külső vagy belső felületein, az alapsíkból ál-talában kiemelkedő, főként geometrikus elemek vagy ezek csoportja. Gyakorlati rendeltetésükmellett tagoló, osztó, lezáró, díszítő, szerepük van. Általában hosszantiak, arányuk szerintfüggőlegesek, vízszintesek, ritkábban ferdék.)profil orizontal intermediar (brâu) – övpárkány (kis kiülésű, néhány tagozatból álló párkányaz épülethomlokzat tagolására)

atlant – atlasz (ember alakú támasz)balustru – baluszter, korlátlábcontrafort – támpillér, gyámpillérscară – lépcsőtreaptă – lépcsőfokpodest, palier – lépcsőpihenőrampa scării – lépcsőkarcasa scării – lépcsőházbalustradă – karfa, mellvéd, bábos korlátscară elicoidală – csigalépcsőzidărie – falazatzid portant – tartófal

Bábos korlát, balusztrád (kőbáb, olasz–francia): fedős talppárkány között elhelyezett,változatosan kialakított, ütemesen változókorlátlábból álló, esetenként posztamensekkelváltakozó fa– vagy kőkorlát, illetve mellvéd.Alkalmazása szerint lehet lépcső, loggia kor-látja, ablak mellvédje vagy attika tartozéka.


12 EMT - 2001

Falazat: Az agyagból, napon szárított téglából, ter-méskőből vagy faragott kőből, betontestekből és mástermészetes valamint mesterséges anyagokból fala-zott tömör szerkezet. A falazat alsó részét lábazat-nak, felső részét falkoronának nevezzük. Az épület-ben elfoglalt helye szerint lehet alapfal, lábazati fal,külső fal, belső fal, körítőfal. Ha teherhordó, akkorkőfal, ha nem teherhordó, akkor válaszfal. A szom-széd felé tűzfal. Lehet támaszfal is csúszás, kibille-nés ellen.

1. zidărie de cărămidă2. zidărie de piatră3. zidărie mixtă4. zidărie de piatră fasonată

zid despărţitor – válasz-fal

Válaszfal: az épület körítő és szerkezeti falain belül a tereket fel-osztó és elválasztó vékony, kis teherbírású fal

calcan – tűzfal Tűzfal: az épület szomszédos ház felől határoló, nyílásokkal át nemtört, a tűz átterjedését gátoló fal

tirant – falkötő vas

perete de bârne – boronafalperete din chirpici – vertfal, vályogfal

clădire cu structură de lemn – favázas épületFavázas ház (németül: Fachwerk): Szerke-zete vízszintes és függőleges gerendák rácsá-ból áll, amelyet átlós gerendák merevítenek; agerendaközöket kifalazzák. Ez az építésmódkülönösen német területen terjedt el a közép-korban. Magyarországon egyetlen példájasem ismert.

întărirea colţului – armirozás

Armirozás: Az épületen a falazott sarkok megerősítése, na-gyobb, faragott kváderkövekkel – futó és kötő köveknek egy-mást váltó falazásával.


EMT – 2001 13

zid de sprijin – támfalperete cortină – függönyfalluminator – felülvilágítópasarelă – járópalló, átjárócurte de lumină – légudvar (lichthof); az épület homlokzati falaival nem határos, jobbáramellékhelyiségek megvilágítására és szellőztetésére szolgáló kis alapterületű belső udvar.Különösen a 19. századi bérházépítésnél használtáktencuială – vakolatmortar – habarcs, malterproptea, suport – dúc (kiásott fölpartokat, elmozdulással fenyegető épület vagy szerkezetetmegtámasztó, rendszerint ferde vagy függőleges, ékekkel feszített gerenda vagy acélcső fe-szítőcsavarral)lambriu – faburkolat, faborítás, lambériastucatură – stukkó (gipszes mészhabarcs, főleg a belsőkben használt, mert a gipsz nem időál-ló. Különösen kedvelt a római és a barokk építészetben, a belső mennyezeteken, a szabadonfelhordott alakos és ornamentális díszítéseknél, a húzott párkánytagozatoknál, sík, simítottfalfelületek kialakításánál)stucatură “lustro” – stukkó lustro (márványporral kevert mészvakolat, amelyet esetleg több-színű pasztával elegyített felhordása után vassal simítanak és fényeznek)faianţă – csempe (mázas vagy mázatlan csempelap padló és fal borítására. Anyaga általábanónmázas cserép)intarzie – intarzia, berakás (különböző színű és erezetű fafajtákból, fém vagy márványokbólkészített berakás. Lehet elefántcsont, gyöngyház, teknőc anyagokból is, főként a XVI – XVIIszázadi bútorokon)duşumea – hajópallóparchet – parkettaduşumeaua oarbă – vakpadlóteracotă – kályhacsempe

balcon – erkély, balkon

Balkon: fedetlen födémkiugrás, kilépő, amelyet korlát, vagybalusztrád határol. A középkorban aránylag kicsi, fából vagykőből készült, csak a reneszánsz építészetben lett nagyobbméretű. Még jelentősebbé vált a barokkban, dekoratív elem-ként a homlokzatokon (kapuk felett) vagy lépcsőházak ki-alakításában.

Columbar – kolumbárium

Kolumbárium (lat. galambház): 1. A késő római korbanföld alatti fülkés temetősírok tömeges elhelyezését jelentet-te, amit az ókereszténység is átvett. 2. Mai értelmezésbenurnás temetkezés számára kijelölt hely

centură – koszorúgerendagard viu, gard de nuiele – sövénykerítésorientare – tájolásreleveu – felmérésproiect pentru autorizaţie de construcţie – jóváhagyási tervproiect de execuţie – kivitelezési tervdetalii – részletrajzokproporţie – arányproporţie de aur – aranymetszés


14 EMT - 2001

Axă – tengely, axis

Axis: Olyan vízszintes vagy függőleges vonal,amelyhez az építészeti alkotás (városszerkezet,épületalaprajz, homlokzat, ajtó–, ablaknyílás stb.,az épület függőleges metszete) viszonyul. Ahosszirányra vonatkozókat hossztengelyűnek (axi-ális = tengelyhez tartozó), a keresztirányúakat ke-reszt tengelyűnek, hasonlóan átlós tengelyűnek,függőleges tengelyűnek nevezzük

lucrări de finisaj – pucolási, simítási munkákşantier – munkatelepantemăsurătoare – előméret

Goluri (uşi, ferestre) – Nyílás–zárók

uşi (fereastră) basculantă – billenő–ajtó (ablak)uşi (fereastră) batantă – szárnyas–ajtó (ablak)uşi (fereastră) culisantă, glisată – tolóajtó (ablak)uşi (fereastră) cuplată (dublă) – duplaajtó (ablak)uşi (fereastră) oarbă – vakajtó (ablak)uşi (fereastră) pliantă – harmonika–ajtó (ablak)uşi (fereastră) oscilantă – lengőajtó (ablak)uşi (fereastră) oscilantă – forgóajtók (ablak)uşi (fereastră) pivolantă – forgóajtó (ablak)nişa ferestrei – ablakmélyedés, ablakfülkegol de uşă (fereastră) – ajtó (ablak) nyíláscanat (uşă, fereastră) – ajtó (ablak) szárnyochi de fereastră – ablakszemtoc de uşă – ajtó (ablak) tokcercevea – ajtó (ablak) keretşpros – ajtó (ablak) osztó, keresztfapervazul ferestrei – ablakpárkány, ablakkönyöklőparapetul ferestrei – ablakmellvédboiandrug – ajtó (ablak) szemöldökancadrament – ajtó (ablak) keret (kőből, vakolatból, tég-lából, belsőben fából készült képlékeny keret)


EMT – 2001 15

grilă (uşă, fereastră) – ajtó (ablak) rács

ablakkosár (a falsík elé ugró, alul domborúanelőre ívelő, öblösödő, többnyire díszes védővasrács)

ablak (ajtó) béllet (az ablaknak a külső és bel-ső falsík közé eső, az ablakot belülről, a nyílásfelől határolt része)

ambrazură – ablak (ajtó) rézsű (az ablakbélletferde, rézsűs kiképzése. Vastag falakban ki–és befelé egyaránt kiképezték)

Grilă – ablakrács

1. evul mediu – középkori2. barocă – barokk (ún. apácarács)3. barocă târzie – későbarokk4. barocă târzie – későbarokk


16 EMT - 2001

Fereastră – ablak1. romanică – román2. gotică – gótikus3. renascentistă – reneszánsz4. barocă – barokk5. clasicistă – klasszicista6. eclectică – eklektikus

rozeta – rozetta (stilizáltvirágforma, köralakbanelrendezett szirmokkal.Gyakran alkalmazott dísz arozetta a kazetta közepén)

rozasă – rózsaablak (vagy kerékab-lak; a román kori építészetben atemplom főbejárata fölötti nagyobbméretű kerek ablak, amelyet a kerékküllőire emlékeztető oszlopocskák,ívek tagolnak. A gótikában a küllőskerék alakból változatos kőrács lesz,amelynek sugaras beosztása rózsáraemlékeztet)


EMT – 2001 17

Ornamente – Díszítések

incrustaţie – inkrusztáció (az építé-szetben különböző színű vagy ere-zésű márványlapokból készített, be-rakásos díszítés, geometrikus mintaszerint felrakott falburkolat, amilye-nek a firenzei S. Maria Novella, S.Minia al Monte, vagy a Battisterohomlokzatai; a budapesti Szent Ist-ván bazilika, a pécsi székesegyházszentélybelső)

palmeta – pal-metta

meander – meander, maeander (aszeszélyesen kanyargó kisázsiaiMaiandrosz folyóról elnevezett ge-ometrikus díszítőmotívum. Európá-ban már az újabb kőkor óta ismert,de főként az ókori görög művészet-re jellemző a meander különbözőváltozatainak széles körű használa-ta. A későbbi korok építészetének iskedvelt díszítőmotívuma)

ornament – ornamens1. ornament bandă2. împletitură3. meander4. valuri5. şir de ove

ornament bandă în dinţi drepte – farkasfogdísz (zegzugvonalasépítészeti díszítőszalag. Háromszög alakú fogak, illetve he-gyesszögben egymáshoz illesztet pálcatagok sorából áll. Bi-zánci és normann közvetítéssel a román építészetbe is átkerült,ahol gyakran alkalmazták)

ornament geometric – geometrikus díszítés, geometrikus or-namentika (mértani elemekből, idomokból álló, esetleg körző-vel és vonalzóval szerkesztett, festett vagy plasztikus dísz)


18 EMT - 2001

ghirlade – fűrészdísz, fesztón, girland (összefont virágokból, levelekből, gyümölcsökből álló,gyakran szalagokkal átkötött, egyik végén vagy két pontján felfüggesztett, füzért ábrázoló dí-szítmény. Az antik és a reneszánsz művészet, valamint a copfstílus kedvelt díszítőmotívuma)ornament în dinţi de fereastră – fűrészfogas fríz

arabesc – arabeszk (növényi elemekből kialakított díszítmények. Alevelek, virágok és indák szövevénye szigorú szimmetriával, egyen-letesen tölti ki az alapot. Az elnevezés ellenére nem az araboknál,hanem a hellénizmus művészetében alakult ki. A reneszánsz idejénújra felelevenítették; formáira ekkor már az iszlám művészet is ha-tott)

tăblie – táblázat (azajtóknak a vastagabbvázzal körülvett, véko-nyabb faanyagú táblái)

rastel – raszter (német vonalazott üveg – a modern építke-zésben a vázas szerkezetű épület, iroda vagy lakóház,homlokzati rendszere, amelyet az épület szerkezete határozmeg. A függőleges támaszok és vízszintes tartók négyzet-hálós rendszerével már adott a raszter, amely lehet a tartókalá épített, rendszerint üveg, függönyfal, vagy a tartókraelhelyezett előre gyártott elemek, panelek összessége. Azegyes elemek homlokzati ismétlődéséből előálló szabályosfelületmintát nevezzük raszternek)

grinzi cu zăbrele – rácsos tartó (hidak és nagyobb tetők fő-tartói, ahol a felső és alsó tartóövet függőleges és ferde tar-tók, ún. rácsrúdak, merevítik, amelyeknek nézete rácsszerűrajzot ad)


EMT – 2001 19

arhitectura greacă – görög építészet (a mükénéi kultúra hanyatlásától az i.e. 1. századig tartóidőszak építészete a göröglakta területeken. Három nagyobb stíluskorszakát különböztetjükmeg: az archaikus – i.e. 700–480 körül; a klasszikus – i.e. 480–330 körül; a hellenisztikus –i.e. 330–30 körül. Az archaikus korban alakult ki a klasszikus görög templom)

plan în cruce – görögkereszt absidă – apszis (a templom tengelyében álló, a szentélyhezcsatlakozó félkör alaprajzú, és félkupolával boltozott ki-sebb tér)

1. închidere dreaptă2. închidere

semicirculară3. trei nave cu o absidră4. trei nave cu trei

absidre5. absida principală

prelungită6. absidă treflată

Apszisalaprajzok1. egyenes és2. félköríves záródású3. három hajó egy apszissal4. három hajó három apszissal5. nyújtott tőapszis6. háromkaréjos apszis7. ciszterci szentély8. bencés szentély

sedila – üllőfülke, sedilia (olyan kismélységűfalifülke, amelyet a gótikus szerzetesi temp-lomok szentélyében építettek, benne végig-futó ülőpaddal a szerzetesek számára. A vár-építészetben a várkapuk kapualjában az őrségrészére építették. A polgári építészetben isgyakori)


20 EMT - 2001

mulură – mérmű (a német Masswerk kénysze-rű fordítása). Magyar megfelelője kőrács vagykőcsipke

scară – mérték, lépték (az ábrázolás nagyságának viszonya a valósághoz. A valódi nagyság-nak megfelelő mérték 1:1. Az épületek tervrajzai általában 1:100, vázlattervek 1:200, részle-tes ún. pallérterv 1:50, asztalosmunka és egyéb részletek 1:20 stb. mértékű kicsinyítésben ké-szülnek. A városrendezési térképek általában 1:1000, a részletes városrendezési tervek 1:500és 1:200 –as léptékűek. A mérték feltüntetése az alaprajz jobb megértésének feltétele.

bazilica – bazilika (nagyméretűrangos templom főhajóval ésmellékhajóval)

sistem bazilical – bazilikás elren-dezés (legalább háromhajós épü-letek meghatározott tér– és tö-megkapcsolással. A főhajó maga-sabb a mellékhajónál, és a fény afőhajó ablakain átjut az épületbe.Az ablakok a főhajónak a mellék-hajók fölé emelkedő falsíkjánhelyezkednek el)

a. főhajób. mellékhajóc. kereszthajód. apszise. oltár

a. nava principalăb. nava lateralăc. transeptd. absidăe. altar

biserica sală – csarnoktemplom: aközépkori építészet két vagy többhajóból álló típusa. A bazilikálistérrendszerrel ellentétben azonosmagasságú, közös tetővel fedetthajókból áll. A megvilágítást egy-ségesen, az oldalhajók ablakain átkapja. Az elrendezés a románcsarnoktemplom kriptákon, vala-mint a 12 századi délnyugat–fran-cia lombard építkezésben gyakori


EMT – 2001 21

Esenţe de lemn – Fafajták (az építészetben és bútorművészetben)

esenţe indigene – hazai fajtákesenţe tropicale – trópusi fajtákmahon, acaju – mahagóniabanos – ébenfaarin, anin – égernuc caucazian – kaukázusi diópalisandru – platántrandafir – rózsafarăşinoasele – tűlevelűekfoioasele – lombhullatókbrad – fenyőmolid – lucfenyőpinul alb – ezüstfenyőpinul comun – közönséges fenyőpinul silvestra – erdei fenyőzambru – cirbolyafenyőlariţă – vörösfenyőtisa – tiszafacireş – cseresznyefafag – bükkfafrasin – kőrisfamestecăn – nyírfanuc – diófapaltin – juharfaarţar – szemes juharpăr – körtefaplop – nyárfa, jegenyetei – hársfaulm – szilfastejar – tölgyfagorun – kocsonyás tölgy

Terminológia Elõadások

EMT – 200122

A történeti fedélszerkezetek különlegeskulturális-örökségértékû tartószerkezetek,amelyeket nagy választékban készítettek azépítõipar története folyamán. Több száz éves –szellemében és anyagában hiteles – történetiüzenetet hordoznak magukban. Az Erdélybenfennmaradt történeti fedélszerkezet-típusoknakegy sor sajátságos – az általános elveket helyisajátosságokkal ötvözõ – jellemzõje van. Fontostudatosítani, hogy Erdélyben több ezer történetifedélszerkezet maradt fenn, amelyeknekfelleltározása, tudományos feldolgozása,felújítása védelme és közkincsé tétele olyanfeladat, amelyet a közeljövõben orvosolni kell.

1.1. ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1.1. A tetõszerkezetek biztosítják azépületek felsõ bezárását, illetve védik azokat azesõ, hó, szél, hõmérsékletváltozás – az idõjárásviszontagságai – ellen. Egy fedélszerkezetneknevezett tartó-szerkezeti és egy általa hordott,héjazatként ismert épületszerkezeti részbõlállanak. Elõfordul, hogy padlásfödém függesztõszerepük is van, különösen, ha a födém fábólkészül. Geometriai és mechanikaiszerkezetkialakítási elvek, felhasználtanyagok, vagy kivitelezési technológiákfontos és jól körülhatárolt viszonyításilehetõség a tetõszerkezetek térben és idõbentörténõ rögzítéséhez.

1.1.2. A tetõ tömege követi azalaprajz alakját (téglaalap, négyzet, kör,vagy összetett síkidomokból kialakítottalaprajz); az esztétikai, vagy funkcionáliselvárások, illetve a lefedett építményföldrajzi fekvése számottevõenbefolyásolják a tetõszerkezet alakját éstömegét. Az esõvíz hatékony levezetésénekérdekében a tetõszerkezetek bizonyos dõlésszöggel épülnek. A szög nagysága függ a szerkezetépítésének idejétõl (korától), az épület földrajzi fekvésétõl és a héjazat anyagától.

1.1.3. A tetõszerkezet, – amelynek feladata a héjazat fenntartása – egy lineáriselemekbõl felépülõ térszerkezet, amely különbözõ anyagokból készülhet (fa, fém, vasbeton,

A TÖRTÉNETI FEDÉLSZERKEZETEKMEGHATÁROZÁSA ÉS CSOPORTOSÍTÁSA

Krizsán Imola – Transilvania Trustdr. Szabó Bálint, egyetemi tanár

Kolozsvári Mûszaki Egyetem, Építészeti és vátosrendezési Kar

1. ábra - A székelydályai református templomhosszmetszete

2. ábra Példák egyszerû és összetett tetõszerkezetekre

stb.); az elemek összekapcsolása jellegzetes (ács)kötések segítségével történik. A kötésekanyaga megegyezhet a szerkezet alapanyagával, vagy eltérhet ettõl. Az idõk folyamán többtetõszerkezet típus készült, a mindenkori kivitelezõk ösztönösen sejtették meg a szerkezetmechanikai alapelveit.

1.1.3.1. A történeti tetõszerkezetektapasztalat és intuíció alapján fából készültek,ácskötéseket használva (általában a 19. századvégéig) a lefedett tér oldalfalaira támaszkodva.Az évszázadok során megjelentek románkori,gótikus, barokk és eklektikus változataik. Akülönbözõ típusok megjelenése és használataidõben fedte egymást, ezért gyakran atetõszerkezet két vagy három típus jegyeit ismagán hordozta.

1.1.3.2. A mérnöki tetõszerkezetek a 19. században jelentek meg és a 20. századbanterjedtek el széles körben. Elõzetes elgondolás,tervezés és számítások alapján készülnek, fából,betonból vagy acélból; általában az oldalfalakonbelüli térben is rendelkezve alátámasztásipontokkal.

1.1.4. A koncepciós, anyagi éstechnológiai változatosság mellett, atetõszerkezetek története folyamán a 18. századigépült szerkezetek esetében elhatárolhatók az„atlantikus” [2], [6], [11] illetve a „kontinentális”[7], [10] történeti fedélszékek. Valószínûleg azinformációáramlás felgyorsulásának köszön-hetõen a 19. században világszerte felépülteklektikus tetõszerkezetek már egységesebbek,mint korábbi társaik.

1.1.4.1. Az „atlantikus” tetõszerkezetekmár a középkortól kezdõdõen racionálismegoldásokon alapulnak; a talp-, közép- ésélszelemen bevezetése jelentõs mennyiségûfaanyag megtakarítását teszi lehetõvé [11].

1.2. A TÖRTÉNETI TETÕSZERKEZETEKKIALAKÍTÁSA

1.2.1. A történeti tetõszerkezetkialakítása szorosan összefügg a befedendõépület alaprajzi elrendezésével, a tartófalakkiképzésével (hosszanti vagy haránt elhe-lyezéssel). Általában a történeti tetõszerkezeteksíkszerkezetekbõl tevõdnek össze, de akad példatérszerkezet szerûen elgondolt és felépítetttetõszerkezetekre is (pl. tornyok tetõszerkezete).Mi több, a történeti tetõszerkezetek nagyrészetartalmaz térjelleggel bíró részeket (pl. apsziszáródás felett).

A hosszanti és harántirányú síkszerkezetekbõl álló tetõszerkezetek általában nyújtotttéglalap vagy ezekbõl összetett alaprajzú épületeket fednek – jó példa erre a teremtemplom,ahol a falak megfelelõ alátámasztási felületet nyújtanak a tetõszerkezet számára.

3. ábra A történelem folyamán kialakulttetõszerkezetek

4. ábra Nagyenyedi Bethlen GáborKollégium, fiúbentlakás - tetôszerkezet

5. ábra Puhafából készült mérnökitetôszerkezet - axonometria

6. ábra „Kontinentális” tetõszerkezet - a beszterceievangélikus templom fõszaruállása

Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság

EMT – 2001 23


EMT – 200124

A tulajdonképpeni térszerkezetek –amelyeket csak erõltetett módon bonthatunk felsíkszerkezetekre, vállalva a mechanikai modellhibás értelmezését – fõként a szögletes vagy köralaprajzú tornyokra jellemzõk (templomtornyok,bástyák).

1.2.1.1. Harántirányú síkszerkezetek(szaruállások): síkrácsokból álló tartószerkezetialegységek, általában háromszög alakúak, síkjukmerõleges a befedendõ tér hosszanti tengelyére; aköztük levõ távolság 0,80 - 1,50 m. A sajátsíkjukban ható terheléseket átveszik éstovábbítják a hosszanti merevítõ rendszer felé.Lehetnek fõ- vagy mellékszaruállások.

A fõszaruállások (1) olyan önálló,merev, a mellékszaruállásokat hordósíkszerkezetek, amelyek vízszintes és függõlegesterhelés átvételére és továbbítására egyarántképesek.

A mellékszaruállások (2) kisebbmerevségû síkszerkezetek (különbségek avízszintes terhelések átvételénél mutatkoznak); afõszaruállásokra támaszkodnak és ezeknektovábbítják az átvett terheléseket.

1.2.1.2. A hosszanti síkszerkezetek(merevítõ rácsok) az épület hosszanti tengelyévelpárhuzamosan, függõlegesen vagy dõlve helyezkednek el; hosszanti irányú gerendákból,függesztõ rudakból, ferdetámaszokból és könyökfákból állnak; vízszintes terhelések átvételérealkalmasak.

1.2.2. A szerkezetek mechanikai viselkedése függ az elemek és síkszerkezetekcsatlakoztatási-alátámasztási megoldásától, a felhasznált anyag minõségétõl és a kivitelezésitechnológiától.

Az elemek, valamint a síkszerkezetek támaszkodásának és csatlakoztatásánakmegoldása a következõket veszi figyelembe: (a) a tetõtömege (a szarufák dõlésszöge); (b) a fõ- ésmellékszaruállások felépítése; (c) a haránt irányúsíkszerkezetek közötti mennyiségi és minõségi viszony;(d) a hosszanti síkszerkezetek felépítése; (e) a hosszantiés haránt síkszerkezetek kölcsönhatása; (f) atetõszerkezet kapcsolata az épület más tartószerkezetialegységeivel.

A tetõszerkezeteknél felhasznált anyagminõségét a fa (a) biológiai és (b) mechanikaitulajdonságai határozzák meg.

A kivitelezési technológiáját (a) a rudak megmunkálása, (b) a felhasznált kötések és(c) az egymásra merõleges síkrendszerek összekapcsolása jellemzi. A történeti tetõszerkezetekbeazonosításában támpontot nyújtanak az alkalmazott kötések típusai: (1) lapolás (feles, felessarok lapolás); (2) beeresztés (merõleges, ferde beeresztés); (3) horgolás (egyszerû, fészkeshorgolás); (4) csapolás (ferde, merõleges csapolás).

7. ábra „Atlantikus" tetõszerkezet - csûrtetõszerkezetének fõ- és mellék-szaruállása - Actton

Scott UK

8. ábra Sík-(1) és térszerkezetek (2) a csíkménaságirómai katolikus templom tetõszerkezetében

1

2

1.3. TÖRTÉNETI TETÕSZERKEZE-TEK CSOPORTOSÍTÁSA

A történeti tetõszerkezeteket jellegükszerint négy nagy csoportba sorolhatjuk:románkori, gótikus, barokk, eklektikus.

A legfontosabb osztályozási szempont: atetõszerkezet kora, illetve az építészeti stílus,amelynek keretében az illetõ csoport elõszörmegjelent. Említésre méltó, hogy Erdélybengótikus tetõszerkezeteket még a 18. században isépítettek, holott ekkor a barokk uralkodott.Hasonlóképpen, a 19. század elsõ felében azépülõ tetõszerkezetek többsége barokk jellegû. A különbözõ csoportok ismertetõjegyei amechanikai tulajdonságok, a felhasználtépítõanyag és technológia alapján különíthetõkel.

1.3.1. Románkori tetõszerkezetekIsmereteink szerint nem maradtak fennhazánkban. A szakirodalom [2] szerint ezekkizárólag háromszög alakú, harántszerkezetekbõl álltak (kötõgerendával össze-kapcsolt szarufa-pár), a tetõ dõlésszöge nemhaladta meg a 45o-ot. A hosszanti merevítés ahéjazatot tartó lécezés segítségével valósult meg.

1.3.2. Gótikus jellegû tetõszerkezetekkeretében a szakirodalom több alcsoportotkülönböztet meg [3], [5], [7], [9], [10], közülükegyesek hiányoznak hazánkból. Akövetkezõkben csak azokra a típusokra térünk ki,melyek képviselõi a mai napig megmaradtakErdélyben. Példaként említjük a csíkmenaságikatolikus, a besztercei evangélikus és a dályai,hunyadi, erdõszentgyörgyi reformátustemplomokat. E tetõszerkezetek besorolása azemlített altípusokba komoly vizsgálatot igényel.

(1) Az elemek, valamint a síkszer-kezetek támaszkodásának és csatlakoz-atásának megoldása a következõket veszifigyelembe:

(a) a tetõ tömegét, amit a szarufákdõlésszöge határoz meg - a szarufák dõlésszöge50o-75o;

(b) a fõ- és mellékszaruállások között csaka vízszintes terhelés szempontjából vankülönbség; a fõ- és mellékszaruállások több közösjellemzõvel rendelkeznek (mindkettõ önntartó,rendelkeznek szarufákkal, kötõgerendákkal ésegy- vagy két szinten torokgerendákkal,

1 1

2 2 2

3

4 4

St. Germain-des-Près Paris 1044

3

1 2

9. ábra A tetõszerkezet axonometriája éssíkszerkezetei - szilágysámsoni református templom

10. ábra Történeti tetõszerkezeteknél használtkötéstípusok


EMT – 2001 25


EMT – 200126

kakasülõkkel, szögletkötõkkel - merevítve a szarufa-kötõgerenda valamint szarufa-torokgerenda csomópontokat éskönyökfákkal), de csak a fõszaruállásoknak van függesztõfája;

(c) a fõ- és mellékszaruállások kiosztása változó; ajellemzõ kiosztás az, amelyben a szaruállás-sor fõszruállással (F)indul és azzal is zárul, valamint minden második állásmellékszaruállás (M), vagyis: F - M - F - M - F; ritkább a csakfõszaruállásokat tartalmazó eset: F - F - F - F - F vagy azamelyben két egymás utáni fõszruállás között kétmellékszaruállás található, vagyis: F - M - M - F - M - M - F.

(d) a hosszanti merevítõrácsok önálló, jólkörülhatárolható egységek, a függõleges szimmetriatengely síkjában, vagy ezzel párhuzamoskét szimmetrikus síkban helyezkednek el (a tetõ nyílásszögétõl függõen), függõlegesen egyvagy több szinten; a felsõ és alsó talpgerendák között függõleges elemek helyezkednek el,amelyeket szögletkötõk és könyökfák merevítenek,ezekkel akár mtszõdhetnek is;

(e) a hosszanti merevítõrács talp- illetvefejgerendái a kötõ- és a torokgerendákon nyugszanakkötés nélkül, vagy csak beeresztéssel; a hosszantimerevítõrácsoknak és a fõszaruállásoknak közösfüggesztõrúdjaik vannak.

(f) a terhelések az alapok felé továbbítódnak agyakran dupla vagy tripla sárgerendákon keresztül,amelyek a hosszanti tartófalakon nyugszanak; ahosszanti terhelések részben az orom- és a harántfalakonkeresztül továbbítódnak.

(2) A felhasznált faanyag általában keményfa(kocsányos vagy kocsánytalan tölgy, melynek élettartamaaz épületben, száraz körülmények között 500-1000 év),amelybõl sudár elemek készülhetnek.

(3) Az építési tehnológia feltételezi az elemekbárdolását, valamint a csomópontok kialakítását jellegzeteskötések - fecskefarkos lapolás - használatával, amelyekethenger alakú tölgyfaszegekkel erõsítenek meg. A szegekátveszik a nyírófeszültségeket, megakadályozva az elemekegymáshoz viszonyított elmozdulását a csomópontban. Afecskefarkú lapolás, az elemek egymásba ékelésévelelõsegíti a tengelyirányú és a hajlítási terhelésátvételét, egy magasabb fokú befogatást biztosítva.

1.3.3. A barokk jellegû tetõszerkezeteketa szakirodalom [4], [8], [10] három alcsoportraosztja: (a) A típusú tetõszerkezet: az állásokmindegyike rendelkezik kötõgerendával ésfolytonos szarufával; (b) B (manzárd) típusútetõszerkezet: az állások mindegyike rendelkezikkötõgerendával és megszakított szarufákkal; (c) Ctípusú tetõszerkezet: csak a fõállásoknak vannakkötõgerendái és folytonos szarufái.

(1) Az elemek valamint a síkszerkezetek támaszkodásának és csatlakoztatásánakmegoldása a következõket veszi figyelembe:

(a) a tetõ tömege lehetõvé teszi a szarufák kisebb dõlésszögét, kb. 45o (kivételt

12. ábra Gótikus jellegû tetõszerkezet -Székelydálya, református templom

11. ábra Románkori tetõszerkezetFranciaország; St. Pièrre de

Montmarte Paris 1147

13. ábra Gótikus jellegû tetõszerkezet -besztercei evangélikus templom

képeznek a manzárd típusú tetõszerkezetek, aholaz alsó szarufák dõlésszöge 60o-75o);

(b) a fõszaruállások kötõgerendával,torokgerendával és kakasülõvel összekapcsoltszarufapárral és jellegzetes feszítõmûvel (amelytorokgerendával valamint szarufával párhuzamosmellszorítóból és ferdedúcból áll) rendelkeznek.A mellékszaruállás kötõgerenda vagy fiók-kiváltóba (amelyek a fõszaruállások kötõ-gerendáira támaszkodnak) futó fiókgerendákáltal összekötött szarufapárból, torokgerendábólés kakasülõbõl áll. A szarufa-kötõgerenda illetveszarufa-torokgerenda találkozásoknál ritkántalálunk sarokmerevítõt.

(c) a fõszaruállások és mellékszaruállásokkiosztása változó, jellemzõ az a kiosztásamelyben a szaruállás-sor fõszruállással (F) indulés azzal is zárul, két egymást követõ fõszaruállásközött két mellékszaruállás (M) van, vagyis F -M - M - F - M - M - F; ritkábban három vagynégy mellékszaruállás kerül két egymást követõfõszaruállás közé;

(d) a hosszanti merevítõ szerkezetek jólelkülöníthetõk, egy vagy két szintbõl állnak; azalsó szint merevítõi mindig a szarufák síkjában helyezkednek el – helytelenül alsó- középsõ- ésélszelemennek nevezett (annak ellenére, hogynincs szelemen szerepük) - három hosszantimerevítõ rúdból és két fõszaruállás közéelhelyezett ferdedúcból – melyek 30o-60o-os szögalatt metszik vagy sem egymást - áll; a másodikszinten a hosszanti merevítõk hasonlóan az alsószinten levõkhöz a szarufák síkjábanhelyezkedhetnek vagy a függõleges szimmet-riatengelyhez képest kétoldalt szimmetrikusanelhelyezve függõleges síkokban; ez utóbbi estbenaz eklektikus fedélszékek általánosított hosszantimerevítõrácshoz hasonló és csak fejgerendából,függesztõfákból és ezeket merevítõ, hosszirányúkönyökfákból áll. A fesztávolság függvényében amerevítõk a középsõ függõleges síkban (17. ábra)vagy ehhez képest, – kötelezõen szimmetrikus -két függõleges síkban helyezkedhetnek el (16. ábra).

(e) a kereszt- és hosszirányú sík szerkezetek közötti kapcsolat függesztõfákon keresztülvalósul meg, amelyek alkotói úgy a fõszaruállásoknak, mint a hosszanti sík merevítõrácsoknak,valamint a mellékszaruállásoknak a fõszaruállásokra való támaszkodását biztosító elemekenkeresztül: fiókgerenda, fiókkiváltó gerenda, hosszanti sík merevítõrács talpgerendái; a szarufáksíkjában található hosszanti sík merevítõrácsok talpgerendái ötszög keresztmetszetûek; afüggõleges merevítõrácsok talpgerendái (ha léteznek) a torokgerendákra (kakasülõkre)támaszkodnak illesztés nélkül vagy beeresztéssel kötõdnek, ezek fejgerendái és a torokgerendákközé ékelt, csapolt vagy laposvassal rögzített és könyökfákkal merevített függesztõfákat

református templom — Bánffyhunyad

római-katolikus templom — Csíkménaság

14. ábra Fecskefarkú lapolás típusok a gótikusjellegû tetõszerkezeteknél


EMT – 2001 27


EMT – 200128

helyeznek;(f) a terhelések a hosszanti tartófalakra fektetett,

általában dupla sárgerendán keresztül továbbítódnak azalapok felé; a hosszanti terheléseket részben átvehetik azoromfalak vagy a haránt irányú tartófalak is; a hosszantisíkszerkezetek legtöbbször szervesen kapcsolódnak (18.ábra) a kontyolásnál található fél-szaruállásokhoz.

(2) A felhasznált faanyag általában puhafa(jegenye vagy lucfenyõ, stb. melynek élettartama, azépületbe, száraz körülmények között 200-500 év), azelemek vastagabbak, robusztusabbak.

(3) A kivitelezési tehnológiát a faanyagbárdolásos megmunkálása, a kötéseknél feles lapolás,beeresztés, csapolás vagy horgoláshasználata jellemzi; a csomópontokatmogyoró, akác vagy más fából készültszeggel erõsítik meg. A szegek átveszik anyírófeszültségeket és megakadályozzákaz elemek egymáshoz viszonyítottelmozdulását a csomópontban; a gótikuskötésekkel szemben, ezek a kötésekkevésbé képesek a tengelyirányú és ahajlítási terhelés átvételére. A fém elemek(ha léteznek) kovácsoltak, ezek elégpontosan jelzik a szerkezet korát.

2.2.4. Eklektikus jellegû tetõ-szerkezeteket nálunk a 19. századbanvalamint a 20 század elején építettek. Ezeka szerkezetek már sokkal átgondoltabbak,fõként ami a felhasznált faanyag mennyiségét illeti, megépítésük alapjául sokszor már mérnökiszámítások szolgálnak. Átmenetet képeznek a történeti és a mérnöki szerkezetek között. Aszakirodalom [1], [8] három alcsoportot különböztet meg:

(a) A típusú tetõszerkezet - függõleges hosszanti merevítõ rendszerrel és középsõfüggesztõrúddal,

(b) B típus tetõszerkezet - függõleges hosszanti merevítõ rendszerrel és oldalsófüggesztõrudakkal,

(c) C típus tetõszerkezet - dõlt hosszanti merevítõ rendszerrel és középsõfüggesztõrúddal.

(1) Az elemek valamint a síkszerkezetek támaszkodásának és csatlakoztatásánakmegoldása a következõket veszi figyelembe:

(a) a tetõ tömege, amely 30o - 45o (50o)-os dõlésszöget követ;(b) a fõszaruállások a kötõgerenda, kakasülõ és torokgerenda által összekötött szarufa-

párokból állnak és jellegzetes feszítõmûvekkel rendelkeznek (mellszorító és a szarufátólelkülönülõ ferdedúc); a mellékszaruállásokat a fõszaruállások tartják a szelemenekenkeresztül, általában szarufapárból, fiókkiváltóba futó fiók-gerendákból, torkgerendából éskaksülõbõl állnak; a fiókkiváltók a fõszaruállás kötõgerendáira támaszkodnak; szarufa-kötõgerenda illetve szarufa-torokgerenda találkozását ritkán merevítik könyökfák. Amellékszaruállások a födém függesztését szolgáló kötõgerendával is rendlkezhetnek;

(c) a fõszaruállások és mellékszaruállások kiosztása változó, jellemzõ az a kiosztás,amelyben a szaruállás-sor fõszruállással (F) indul és azzal is zárul, két egymást követõ

15. ábra A típusú barokk tetõszerkezet [22]- tordai római katolikus templom

tetõszerkezete

16. ábra B tipusú barokk tetõszerkezet, Bethlen GáborKollégium fiúbentlakása, Nagyenyed

fõszaruállás között három mellékszaruállás (M) van,vagyis F - M - M - M - F - M - M - M - F; ritkábbankettõ vagy négy mellékszaruállás kerül két egymástkövetõ fõszaruállás közé;

(d) a hosszanti merevítõ rendszer önállóegység, csak felsõ talpgerendákat feltételez(amelyeket könyökfával merevít a függesztõ-rudakhoz); egy vagy több szinten helyezkedik el, afüggõleges szimmetriatengelyben (19. ábra), vagyehhez képest kétoldalt szimmetrikusan függõlegeshelyzetben (20 ábra) vagy dõlten (21. ábra). Ez utóbbiesetben általában szelemen szerepe is van; dõlthosszanti merevítõ rendszer talpgerendái merõlegeseka szaruállások síkjára; a talpgerendák a szarufákhozillesztés nélkül vagy horgolással, beeresztésselkapcsolódnak, míg a talpgerendák és a kötõgerendákközé csapolással és/vagy laposvassal rögzített éskönyökfával merevített függesztõfák kerülnek;

(e) a kereszt- és hosszirányú sík szerkezetekközötti kapcsolat függesztõfákon keresztül valósulmeg, amelyek alkotói a fõszaruállásoknak, ahosszanti sík merevítõrácsoknak, valamint amellékszaruállásoknak a fõszaruállásokra valótámaszkodását biztosító elemeken keresztül:fiókgerenda, fiókkiváltó gerenda, hosszanti síkmerevítõrács talpgerendái. A függõleges mere-vítõrácsok talpgerendái a torokgerendákra (kakas-ülõkre) támaszkodnak illesztés nélkül vagybeeresztéssel kötõdnek, ezek fejgerendái és atorokgerendák közé ékelt, csapolt vagy laposvassalrögzített és könyökfákkal merevített függesztõfákathelyeznek;

(f) a terheket az alapozási talaj felé fõként a -általában szimpla vagy dupla - hosszanti tartófalakrahelyezett sárgerendák közvetítik; a hosszantiterheket részben átvehetik az orom- illetve akeresztfalak is. A hosszanti merevítõrácsokrendszerint nem kapcsolódnak a kontyolt szaka-szokon található fél-szaruállásokhoz. A megfelelõalátámasztás hiánya a hosszanti erõk hatására akereszirányú merevítõrácsok síkjából valókimozdulását eredményezik; egyes esetekbenmegjelennek a kiegészítõ – mérnöki – merevítõk aszarufák síkjában (19. ábra). Sokszor, akeresztirányú tartóelemekkel rendelkezõ fafödémekesetében a gravitációs terhelések átvételét segítik afõszaruállásokra függesztett hosszanti mester-gerendák (22 ábra).

(2) A felhasznált faanyag általában puhafa(erdei fenyõ, amely tartóssága épületben, szárazkörülmények között 200-500 év), ezért az elemek

18. ábra A típusú [1] eklektikus tetôszerkezet,kolozsmonostori Kálvária templom

17. ábra C típusú [14] barokk tetõszerkezet -református templom, Magyaró (Maros

megye)


EMT – 2001 29


EMT – 200130

19. ábra B típusú [13] eklektikus tetôszerkezet -Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium - fõépület

20. ábra C típusú eklektikus tetõszerkezet[17] ortodox templom, Kékesújfalu

21. ábra Eklektikus tetõszerkezet, amely födémetfüggeszt

vastagabbak. Az esetek nagy részében afüggõleges elemekben (függesztõfákban)fellépõ nyújtófeszültséget laposvas közvetítia kötõgerendának.

(3) A kivitelezési tehnológiárajellemzõ a bárdolás, a kötések közül a feleslapolás, beeresztés vagy horgolás, puhafa-szeggel megerõsítve. A helyesen rögzítettszegek átveszik a nyírófeszültséget ésmegakadályozzák az elemek tengelyirányúelmozdulását is a csomópontban. A gótikuskötésekhez viszonyítva, ezek a kötésekkevésbé veszik át tengelyirányú és a hajlításiterheléseket. A fém-elemek kovácsoltvasbólkészülnek, elég pontosan jelzik a szerkezetkorát.

I r o d a l o m j e g y z é k :

[1] EKE, Éva; MAKAY, Dorottya:O restaurare de excepþie finanþatã de enoriaºi - Biserica Mãnãºtur-calvaria din Cluj-N. / Bucureºti,Bucureºti, Ed. DAIM, 1998 - Simpozionului Naþional „Concepte ºi tehnici de restaurare”, Bistriþa, 1998.

[2] FROIDEVAUX, Yves-Marie Techniques de l'arhitecture anciènne - construction et restauration Liège, ed. Solédi, 1985.

[3] KIRIZSÁN, Imola; SZABÓ, BálintSinteza structuralã a ºarpantelor având caracter goticCluj-N., Ed. Utilitas - Volumul Simpozionului Internaþional de ªarpante Istorice, Cluj-N., 1999.

[4] MAKAY, Dorottyaªarpanta tip mansardã a internatului pentru bãieþi al colegiului Bethlen din AiudCluj-N., Ed. Utilitas - Volumul Simpozionului Internaþional de ªarpante Istorice, Cluj-N., 1999.

[5] POMOZI, Istvánªarpante goticeCluj-N., Ed. Utilitas - Volumul Simpozionului Internaþional de ªarpante Istorice, Cluj-N., 1999.

[6] SCHAPCOT, CharlesAnaliza tipurilor de acoperiºuri englezeºti Cluj-N., Ed. Utilitas - Volumul Simpozionului Internaþional de ªarpante Istorice, Cluj-N., 1999.

[7] SZABÓ, Bálint; KIRIZSÁN, ImolaAspecte legate de analiza ºi sinteza structuralã a ºarpantelor istorice având caracter gotic Iaºi, Ed. Helios, 2000 - Volumul Simpozionului Naþional „Monumentul, tradiþie ºi viitor”, Iaºi 1999.

[8] SZABÓ, BálintIntroducere în teoria reabilitãrii structurilor de rezistenþã istoriceCluj-N., Editura Utilitas, 1998.

[9] VÁNDOR, AndrásStructuri de ºarpanteCluj-N., Ed. Utilitas - Volumul Simpozionului Internaþional de ªarpante Istorice, Cluj-N., 1999.

[10] VÁNDOR, András16-19. századi ácsolt tetõszerkezetek Magyarországon (ªarpante istorice în Ungaria din secolele 16-19)Budapest, Ed. In volumul: Magyar Mûemlékvédelem, Az OMvH évkönyve 1980-1990

[11] YEOMANS, D.T.A Preliminary Study of „English” Roofs in Colonial AmericaHarrisburg, Ed. T. H. Spiers, The Association for Preservation Technology Bulletin, Vol. XIII NO. 4. 1981.

[12] * * *Releveul Internatului de bãieþi, Colegiul Bethlen Aiud - AlbaSc Utilitas Srl - Cluj-N., 1995.


EMT – 2001 31


EMT – 200132

[13] ] * * *Releveul Clãdirii principale, Colegiul Bethlen Aiud - AlbaSc Utilitas Srl - Cluj-N., 1995

[14] ] * * *Releveul Bisericii Reformate din Aluniº - MureºFundaþia Transilvania Trust - Cluj-N., Universitatea Tehnicã Cluj-N., Facultatea de Arhitecturã, 2000

[15] ] * * *Releveul Bisericii Romano-catolice Armãºeni - HarghitaSc Atelier M Srl - Sf.Gheorghe, 1996

[16] ] * * *Releveul Bisericii Evanghelice din Bistriþa - Bistriþa-NãsãudSc Utilitas Srl - Cluj-N., 1992

[17] ] * * *Releveul Bisericii Ortodoxe din Corvineºti - Bistriþa-NãsãudSc Utilitas Srl - Cluj-N., 2000

[18] ] * * *Releveul Bisericii Reformate Daia - HarghitaSc AX Srl - Sf.Gheorghe, 1992

[19] ] * * *Releveul Bisericii Reformate din Huedin - ClujFundaþia Transilvania Trust - Cluj-N., Universitatea Tehnicã - Budapesta , 1998

[20] ] * * *Relevelu Bisericii Reformate ªamºud - SãlajSc Utilitas Srl - Cluj-N., US ICOMOS - Wasington 1998

[21] ] * * *Releveul Bisericii Reformate din Sângeorgiu de Pãdure - MureºSc Utilitas Srl - Cluj-N., 1998

[22] ] * * *Releveul Bisericii Romano-catolice Turda - ClujFundaþia Transilvania Trust - Cluj-N., Universitatea Tehnicã Cluj-N., Facultatea de Arhitecturã, 1999


EMT – 2001 33

Boltfelület – intrados – ívbélletA boltozat alsó, belsõ, homorú felülete.

Bolthát – extrados A boltozat felsõ, külsõ domború felület.

Boltöv – hevederA boltszakaszokat elválasztó, haránt irányú heveder, amely megvastagítva követi a boltozatívét.

Boltozat – bolthajtásÍves felületû, a teret függõleges irányban határoló tartószerkezeti alegység, kõbõl, téglából

stb. falazott, egyszerû vagy összetett alakú, sima, vagy bordás kialakítású; lehet zárt, félignyílt, vagy nyitott rendszerû; a boltozat elemei: boltfelület (intrados), bolthát (extrados),boltozatél, boltozatalap, boltozathomlok, boltozatkõ, boltozatmagasság, boltozatnyílás,boltozattengely, boltöv, boltsüveg, boltszakasz, vállpont, ellenfal, homlokfal, vállvonal,záradékkõ, záradékpont, záradékvonal.

BoltozatélA boltfelület (intrados) metszésvonala a boltozatvonal síkjával.

BoltozathomlokA boltozat tengelyre merõleges keresztmetszete a boltozatnak.

Boltozati kõ (tégla)A boltozat falazó elemei; lehetnek: kezdõ támasz vagy váll kövek (téglák), a boltmezõtalkotó kövek (téglák), valamint a legfelsõ, uolsónak elhelyezett, felül szélesedõ kõ (tégla):zárókõ, záró tégla.

Bevezetés a boltozatokterminológiájába

Krizsán Ildikó, Kirizsán Imola - Transilvania TrustDr. Szabó Bálint, egyetemi tanár,

Kolozsvári Mûszaki Egyetem, Építészeti és városrendezési Kar

1. Boltbéllet2. Bolthát3. Boltváll4. Bolttámasz5. Boltzáradék, záradékkő6. Boltozatvonal, középvonal7. Boltozati kő8. Fuga, hézag9. Vállvonal10. Homlokfal

a. Boltozat vastagságah. Boltozat magasságax. Boltozattengelyl. Boltozatnyílás

34


EMT – 2001

BoltozatmagasságA vállvonal és a párhuzamos csúcsérintõ távolsága.

BoltozatnyílásEgyenes szakasz, mely a vállpontokat a boltozatvonalsíkjában összeköti.

BoltozatszárAz a két boltozatrész, amelyet a csúcsvonalon fektetettfüggõleges sík jobbra és balra meghatároz.

BoltozattengelyA vállsíkban található, az ívgörbék középpontját összekötõhosszirányú egyenes.

BoltozatvastagságAz intrados és az extrados közötti távolság, a felfekvési hézag hosszával mérik.

Boltozatvonal (középvonal)A boltozathomlokon levõ, az extradostól és az intradostól egyenlõ távolságra lévõ pontok

mértani helye.

Boltozatvonal síkjaA boltozattengelyre merõleges, a boltozatvonalattartalmazó sík.

Boltszakasz – travéeA boltozat egységnyi része, amelyet boltöv (heve-der) határol.

Boltváll (boltozatalap) A támasz (falazat. oszlop, pillér) és a boltozat csat-

lakozási felülete, építészeti kialakítása gyakranhangsúlyos.

Csegely – pendentif Gömbháromszög alakú boltozott szerkezet, amelyelvileg függõkupolából (csehboltozat) származ-tatható. Kétoldalt homlokív, felül a kupola alap-köre határolja. A négyzetes, vagy sokszögû tér ésa félgömb kupola közötti támasztó, illetveátvezetõ szerkezet.

Csegelyes kupolaNégyzetes vagy sokszögû tér befedésére alkalmazott félgömb kupola, amelynek alapköre azalaprajzba beírható legnagyobb kör és a sarkokba épített csegelyeken nyugszik. Érett formá-ja a bizánci építészetben alakult ki.

Csehboltozat – függõkupolaFélgömbbõl kialakított szerkezet. A félgömbbõl az alapkörbe írt négyszög oldalaira állítottfüggõleges síkokon kívül esõ részeket lemetszik. Homlokívei félkörök, felülete agömbfelület egy darabja. Négyszög alaprajzú terek boltozására alkalmas és csak 4 sarokpon-ton kíván alátámasztást. Fõleg a barokk építészetben kedvelt térlefedés, mert egymás mellettiterek, illetve térszakaszok fölött sorozatosan alkalmazható és mintadeszkázat nélkül megépí-thetõ.

Csehsüveg-boltozat – kupolasüveg-boltozat Gömbsüvegbõl származtatott boltozatforma. A süvegbõl lemetszik azokat a részeket, amelyekaz alapkörébe beírható tetszõleges méretû négy-, vagy sokszög oldalaira állított síkokon kívül

Csehboltozat

Csegelyes kupola

Csehsüveg-boltozat


EMT – 2001 35

esnek. A boltozat homlokívei körszeletek, magassága a csehboltozathoz képest csekély. Szabá-lyos és szabálytalan négy-, vagy sokszögû terek lefedésére alkalmas. A barokk építészetáltalánosan alkalmazott térlefedõ szerkezete, mert egymás melletti terek illetve térszakaszokfölött sorozatosan alkalmazható és mintadeszkázat nélkülmegépíthetõ.

DongaboltozatTranszlációs boltozat, általában félhenger alakú, a vállvonalmentén folyamatos alátámasztást igényel, hordozó, gyá-molító szerkezete két párhuzamos fal. A dongaboltozat fajtáielnevezésüket az ívbéllet ívformájából kapták; tagolására aközépkori építészetbe gyakran hevederíveket (boltövek)alkalmaztak. Speciális formái: a gyûrûs dongaboltozat,emelkedõ dongaboltozat (lépcsõkarok alatt gyámolítássalhasznált), fiókos dongaboltozat, féldongaboltozat, stb.

Egyszerû boltozat Felületét egy vezérgörbe határozza meg. Lehet hengerfelületû transzlációs boltozat, vagygömbfelületû rotációs boltozat.

Ellenfal – támaszfalKerítõfal, amely támaszként szolgál és átveszi a függõleges-, illetve oldalnyomásokat.

Félig nyílt boltozatokAmikor csak két egyással szemben fekvõ fal tartja a boltozatot (donga- és csehsüveg boltoza-tok).

Fuga – hézagA falazat (boltozat) szomszédos falazókövei között többnyire kötõanyaggal (habaccsal)kitöltött rés.

Függõ zárókõRendszerint csillagboltozathoz tartózik, a boltsüvegek középpontjánál mélyebben, részben aboltozat egyes pontjairól leágazó bordákon csüng; a késõ gótika jellegzetessége.

HomlokfalOlyan zárófal, amely nem támasz.

KeresztboltozatNyitott boltozat, amely elvileg, két egyforma, egymást derékszögben metszõ, dongaboltozatáthatásából keletkezõ, négy boltsüvegbõl álló, négy sarkán támaszkodó boltozat. Általában akeresztboltozat annyi süvegbõl áll ahány oldalú a beboltozandófelület, a süvegek vízszintes vetületben háromszögeket alkotnak,amelyek csúcsai mind egy záradékpontban találkoznak. Az egyessüvegek derékszög, vagy tetszõleges szög alatt metszik egymást.A süvegek áthatolása a boltháton mélyedés alakjában jelenikmeg, ezt vápaívnek nevezzük. Ha a homlokív félkör, akkor avápaív ellipszis lesz. Szerkezeti elõnyei mellett, a keresztboltozatmechanikai viselkedése is jobb – a dongaboltozattal szemben –,mert két irányban dolgozik. A mintaív elkészítése és felállításaután következik a boltozás, amelyet a sarkoktól kell kezdeni.Téglaboltozás esetében általában fecskefarkú falazást használtakúgy, hogy két egymást metszõ süveg sorai merõlegesek a ger-incvonalra. Ezzel a falazási módszerrel a vápaívet erõsítették,támaszul szolgálva az egyes süvegeknek. A vápaív vastagsága ½téglával nagyobb lehet a süvegnél. Bordás boltozat esetében, fõleg ha kõbõl készül, a falazáskét részre oszlik: a borda rendszer felállítása és a süvegek kifalazása. Kõbordák használataesetén szükséges a zsaluzás. A boltozat stabilitását a behelyezett zárókõ biztosítja.

Dongaboltozat

Keresztboltozat kialakulása

36


EMT – 2001

KolostorboltozatNégyzetes vagy szabályos sokszögû terek fölött vaknegyedekbõlalkotott, a vállvonal mentén folyamatos alátámasztást igénylõ zártboltozat.

Kupola Kör, négyzet vagy sokszög alakú terek lefedésére használt félgömb-boltozat. A zárt boltozatok alaptípusa, mivel alapkörén folyamatosantámaszkodik. Ezen utóbbi esetekben a köralakra az átmenetet csege-lyekkel, vagy más módon realizálják; máskor a sokszög alak meg-

marad, ilyenkor gömbszeletekbõl áll össze a kupola. Technológiai vagy esztétikai meggon-dolásokból sokszor eltér az ideális, félgömb formától: gyakori a csúcsíves, elliptikus von-alvezetés is; a lanternás, tamburos, kettõs kupola a reneszánszdómok leghangsúlyosabb eleme.

Legyezõboltozat – tölcsérboltozatA késõ angol gótika jellemzõ, dekoratív boltozattípusa.Szerkezetét tekintve bordás boltozat, lényegében csillagboltozat,amelyet a támaszokból sugarasan szétágazó azonos profilú bor-dák tagolnak. Közeiket szétnyitott legyezõre emlékeztetõvakkõrácsok töltik ki.

Négyszöges borda –lombard borda A románkori építészetben széles körben elterjedt, lapos négyszög keresztmetszetû borda;alárendelt helyiségek lefedésére a koragótikában is alkalmazták.

Nyitott boltozat Amikor a boltozatnyomás csak a sarokpillérekre, oszlopokra helyezõdik át, úgy hogy az összeskörülzáró fal csak térhatároló és nem boltozathordozó. Nyitott boltozatok: csehboltozat,csehsüvegboltozat, keresztboltozat, stb. A nyitott boltozat elõnyei a zárt boltozatokhoz képest:

Legyezõboltozat

CsillagboltozatCsúcsíves boltozat Hatsûveges boltozat

Kupola dobbalGömbcikk kupolaFélgömb kupola

Kolostorboltozat

magasabb terek létrehozása, kisebb anyagszükséglet, jobb megvilágítás lehetõsége.


EMT – 2001 37

magOldalnyomás – boltnyomásAz ívek, boltozatok támaszerõinek vízszintes komponense; léte a tartószerkezeti elemek, al-egységek geometriája, illetve támaszaik azon jellegzetességének tudható be, hogy képesekoldalnyomást átvenni.

Öntött falazat – opus caementicumViszonylag kis méretû, megdolgozatlan kövekbõl, bõ habarccsal készített falazat az ókorirómaiaknál.

Összetett boltozatA boltozat felületét több vezérgörbe határozza meg.

Poroszsüveg boltozatKörülbelül egy méter tengelytávolságban kiosztott lapos szeg-mensívû többnyire I keresztmetszetû fémgerendák közöttidongaboltozat. A 2-3 cm ívmagasságú boltmezõk alulról vízsz-intes síkúra vakolhatók, így ezek sorával síkmennyezetalakítható ki.

Római keresztboltozatA keresztboltozat alapvetõ formája. Vízszintes záradékvonalú boltozat. Kétegymásra merõleges tengelyû, azonos szélességû, félköríves dongaboltozatátmetszésébõl származtatható. Négyzetes alaprajzú, négy azonos bolt-süvegbõl áll, záradékai vízszintes egyenesek, átlós ívei félelipszisek, hom-lokívei félkörök. Csak a négy sarkán igényel alátámasztást.

Románkori keresztboltozatA római keresztboltozat emelt záradékú középkori típusa, amely bordanélkül és bordás változatban egyaránt elõfordul. A legegyszerûbb kereszt-boltozat a négyzetre szerkesztett boltozat, amelynek homlokívei egyenlõk,és a gerincvonalak, vagy a bordák egymást derékszögben metszik. Ha az alaprajz téglalap, akkora rövidebb oldal homlokíve lesz félkör, a hosszabb oldal homlokíve egy lapos ív, amely pontosanmeghatározható. Vízszintes vetületben a gerincvonal mindig egyenes lesz. Az oldalak közöti aránykisebb mint 1.5, ha mechanikailag és esztétikailag megfelelõ a boltozat. Keresztboltozat szerkesz-thetõ szabályos vagy szabálytalan sokszög fölé is. A kivitelezése a mintaív elkészítésével indul,mintaívet helyezve a homlokíveknek, vápaíveknek, a süveg viszont tégla esetében már szabad-kézbõl is kifalazható A záradékpont alá támaszt helyeznek, erre támaszkodnak az egymást metszõmintaívek.

Rotációs – gömbfelületû boltozatEgyszerû boltozat, a vezérgörbe függõleges tengely mentén történõ elforgatásának ered-ményeképpen jön létre; alaptípusai: a félgömb- és elipszoidkupola, ezekbõl származtathatóka függõkupola, (cseh-boltozat), csehsüveg boltozat, legyezõboltozat.

SejtboltozatA közép-európai késõ gótikus építészetben a 15. század végén és különösen a 16. századbanalkalmazott hálóboltozat vagy csillagboltozat típus. Többnyire borda nélküli, élekkel határoltboltmezõi kolostorboltozatokhoz hasonló homorú kiképzésûek.

Süveg–boltnegyedNégyzet alaprajzú dongaboltozat-szakasznak két átlós síkkal való metszésébõl adódó, ahomlokfalak felé esõ két boltfelülete.

Teknõboltozat Téglap alaprajzú, zárt boltozat, két végén vaknegyedekkel lezárt,csúcsíves dongaboltozat. Teljes kerületén alátámasztást igényel.Hosszú terek boltozására alkalmas. A kivitelezése úgy történik

Teknõboltozat

Poroszsüveg

Római keresztboltozat

38


EMT – 2001

VaknegyedNégyzet alaprajzú dongaboltozat-szakasznak két átlós síkkal valómetszésébõl adódó, a gyámfalak felé esõ két boltfelülete.

VállpontAz ívgörbe kezdõpontja, mely a boltozat támaszkodási keresztmet-szetében található.

VállsíkA vállpontokat tartalmazó sík, mely merõleges a boltozatvonalsíkjára.

VállvonalA válltengelyre merõleges egyenes, amely két átellenes vállponton halad át.

Vegyes falazat – opus mixtumKõbõl és téglából épített falazat. Rendszerint váltakozó sorokban falazottan, illetve a nagy-obb terheléseknek kitett részekben kõ felhasználásával történik.

Vezérgörbe (directrix)A boltozat ívét meghatározó szabályos síkgörbe.

Vonóvas – vonórúdVízszintes irányú vasrúd, amit fõleg boltozatok és árkádok alatt, a húzóerõ fékezésére, azépület szilárdítására alkalmaznak.

Záradékpont – csúcspont. A boltozaélneknek legmagasabb pontja.

Záradékvonal. A boltozatfelület legmagasabb pontjait összekötõ vonal.

Zárókõ – záradékkõA boltív záradékát alkotó, a boltozásnál utolsóként elhelyezett, felül szélesedõ kõ. Bordásboltozatoknál a bordákat a felsõ metszéspontban kiékelõ elem, olykor a bordacsatlakozások

Transzlációs – hengerfelületû boltozatOlyan egyszerû boltozat, ahol a vezérgörbét, mind alkotót meghatározott tengely mentén tol-unk el; válfajai: donga-, kereszt-, csillag-, háló-, kolostor, teknõ, tükör-, cellás boltozatok.

TükörboltozatVízszintes síkkal lemetszett záradékú teknõboltozat., amelyet egy nagyon laposkolostorsüveggel zárunk be. A tükörboltozat két részbõl áll: egyalsó részbõl, amely féldongákból áll és gyakran fiókokkal vanáttörve, és egy felsõ részbõl, egy kolostorsüvegbõl, az úgyn-evezett tükörbõl. Falazása: az alsó rész kupás falazással és hát-falazással készül, míg a tükröt fecskefarkú falazássa. Ha aboltozat magassága az átló 1/36-od része, úgy a boltozat egynagyon lapos kosárgörbe, míg a tükör egy majdnem vízszinteskolostorsüveg. A fecskefarkú sorok bekötésére a sarkokban nagy-obb természetes köveket használnak. Ha a sarokvápa vonal nemfüggõleges, hanem ferde érintõjû, akkor az egész boltozatot fecskefarkú falazással készítik. Afalazásnál a teljes felületet bezsaluzzák, és a kötõanyagnak nagyon fontos szerepe van, mivela középsõ rész csak akkor tart, ha a boltozat egy egészként mûködik. Ebbõl az is következik,hogy a tükörboltozat nem terhelhetõ. A tükörboltozat a reneszánsz találmánya, nagy felületûfestményekre ad lehetõséget. Nagy terek esetében, mint termek, lépcsõházak, a tükröt mintgerendaszerû födémet alakíthatják ki, úgy hogy a padló által közvetített terheléseket agerendák vegyék át. Gyakran szabadon hagyják a tükröt és felülvilágításnak adnaklehetõséget.

a

b

Dongaboltozat szakasza – vak-boltnegyed

b – süveg-boltnegzed

Tükörboltozat


EMT – 2001 39

alatt kör alakú, sokszögû, esetleg címer alakú tagozattal, alsó felületén geometrikus vagyalakos ábrázolással, címerrel díszítve.

Zárt boltozatA boltozat a teljes vállvonal mentén alátámasztást igényel. Ilyen a kolostorboltozat, ateknõboltozat, a tükörboltozat és a kupolaboltozat.

40


EMT – 2001

Magyar Román

Boltfelület – intrados – ívbéllet Intradosul bolþiiBolthát – extrados Extradosul bolþiiBoltöv – heveder Centura bolþii – cordonul bolþiiBoltozat – bolthajtás BoltãBoltozatél Profilul bolþiiBoltozathomlok Fruntea bolþiiBoltozati kõ (tégla) BolþarBoltozatmagasság Sãgeata bolþiiBoltozatnyílás Deschiderea bolþiiBoltozatszár Flancul bolþiiBoltozattengely Axa bolþiiBoltozatvastagság Grosimea bolþiiBoltozatvonal (középbvonal) Fibra medieBoltozatvonal síkja Planul fibrei mediiBoltszakasz – travée Segment de boltã –traveeBoltváll (boltozatalap) Naºterea (baza) bolþiiCsegely – pendentif PandantivCsegelyes kupola Cupola pe pandantivi Csehboltozat – függõupola Boltã a velã (boemicã) – cupolã suspendatãCsehsüveg-boltozat, kupolasüveg-boltozat Calotã a velã (boemicã), boltã calotã decupolãDongaboltozat Boltã cilindricãEgyszerû boltozat Boltã simplãEllenfal – támaszfal Peretele de rezemareFélig nyílt boltozatok Bolþi semi deschiseFuga – hézag RosturiFüggõ zárókõ Cheie de boltã suspendatãHomlokfal Frontonul bolþiiKeresztboltozat Boltã cu muchii – boltã în cruceKolostorboltozat Boltã mãnãstireascãKupola CupolãLegyezõboltozat – tölcsérboltozat Boltã în evantai (în pâlnie)Négyszöges borda –lombard borda Nervurã dreptunghiularãNyitott boltozat Boltã deschisãOldalnyomás – boltnyomás Împingerea lateralã – împingerea de boltãÖntött falazat – opus caementicum Perete (zidãrie) turnat – opus caementicumÖsszetett boltozat Boltã compusãPoroszsüveg boltozat BolþiºoarãRómai keresztboltozat Bolta în cruce romanãRománkori keresztboltozat Bolta în cruce romanicãRotációs – gömbfelületû boltozat Boltã de rotaþieSejtboltozat Boltã celularãSüveg–boltnegyed Sfert de boltã calotãTeknõboltozat Boltã în segmenþiTranszlációs – hengerfelületû boltozat Boltã de translaþie – boltã cilindricãTükörboltozat Boltã cu oglindã

BETÛRENDES NÉVMUTATÓ


EMT – 2001 41

Vaknegyed Sfert de boltã oarbãVállpont Centrul naºterii bolþiiVállsík Planul naºterilorVállvonal Linia naºterilorVegyes falazat – opus mixtum Zidãria mixtã – opus mixtumVezérgörbe (directrix) Curba directoareVonóvas – vonórúd TirantZáradékpont – csúcspont Cheia bolþiiZáradékvonal Axa cheilor de boltãZárókõ – záradékkõ Bolþar de cheieZárt boltozat Boltã închisãVaknegyed Sfert de boltã oarbãVállpont Centrul naºterii bolþiiVállsík Planul naºterilorVállvonal Linia naºterilorVegyes falazat – opus mixtum Zidãria mixtã – opus mixtumVezérgörbe (directrix) Curba directoareVonóvas – vonórúd TirantZáradékpont – csúcspont Cheia bolþiiZáradékvonal Axa cheilor de boltãZárókõ – záradékkõ Bolþar de cheieZárt boltozat Boltã închisã

EMT – 200142


PREAMBUL

Sinteza structuralã a ºarpantelor aremenirea de a se ocupa de comportareaglobalã a grupului de subansamblustructural. Deºi punctele de vedere alecercetãrii s-au fixat cu precãderestructural-mecanice, cercetarea globalãpresupune luarea în considerare ºi acaracteristicilor legate de alcãtuireaconstructivã a subunitãþii structurale.

Sarcina structuralã de bazã asubunitãþii de ºarpantã este de a prelua ºide a transmite acþiunile exterioaregrupului de subansamblu structural careserveºte drept reazem, mai precis de aasigura transmiterea componentelorverticale ºi orizontale a rezultanteiîncãrcãrilor prin intermediul ºarpanteicãtre subansambluri ale structurilor deplanºee ºi diafragme. ºarpantele suntcorect alcãtuite din punct de vederestructural dacã atât rezultantelecomponentelor orizontale ºi celeverticale sunt transmise reazemelor nemajorate. Este important acest lucru,deoarece datoritã a concepþiei structuraleeronate sau a întreþinerii ne avizatemodalitatea - de altfel normalã - depreluare ºi transmitere a componenteiverticale a încãrcãrii dã naºtere laîmpingeri orizontale neechilibrate lanivel de ºarpantã, obligând suban-

ELÖLJÁRÓBAN

A fedélszerkezetek tartószerkezetiszintézise a szerkezet-alegységcsoportglobális mûködési módjával foglalkozik.Annak ellenére, hogy a vizsgálatszempontjai elsõdlegesen tartószerkeze-tiek, a globális mûködési mód tanulmá-nyoása feltételezi a szerkezet-alegység-csoport épület-szerkezet-kialakítási té-nyezõinek figyelembe vételét is.

A fedélszerkezet-alegységcsoport tartó-szerkezeti alapfeladata a rá hatóterhelések átvétele és továbbítása atámaszul szolgáló felmenõ szerkezetek-nek, amikor a terhelések eredõjénekvízszintes és függõleges komponense - afedélszerkezet közvetítésével - a felmenõszerkezetre továbbítódik. A fedélszerke-zet tartószerkezeti szempontból akkor vanhelyesen kialakítva, ha nemcsak afüggõleges, hanem a vízszintes kompo-nens is értékben változatlan marad.Fontos ez, mert a hibás szerkezetikialakítással, az elhanyagolt karban-tartással járó fedélszerkezeti elég-telenségek következtében a terhelés füg-gõleges komponense - amúgy természetes- átvételi és továbbítási módjánakkövetkeztében fellépõ vízszintes feszítõ-erõ nem egyensúlyozódik ki a fedélszer-kezeten belül, többlet vízszintes terhelés

Sinteza structuralã a ºarpantelor având caracter goticStructural Synthesis of Gothic Roof Structure

A gótikus jellegû fedélszerkezetek tartószerkezeti szintéziseKrizsán Imola – Transilvania Trust

dr. Szabó Bálint, egyetemi tanárKolozsvári Mûszaki Egyetem, Építészeti és vátosrendezési kar

REZUMAT

Comportarea ºarpanteloristorice având caracter gotic,realizate în Europa Centralãpresupune a serie de particularitãøifaþã de cele moderne, ori ºarpanteistorice cu caracter baroc saueclectic. Reabilitarea, care presu-pune transmiterea nevãtãmatã amesajului istoric, nu se poateconcepe fãrã un studiu amãnunþitlegat de comportarea mecanicã. Înlucrare - folosindu-se de meto-dologia sintezei structurale - auto-rii pun în evidenþã rolul fiecãreielement structural în preluarea ºitransmiterea acþiunilor.

KIVONAT

A közép-európai gótikus fedél-szerkezetek egy sor különtulajdonságot feltételeznek,egyrészt a modern, másrészt atörténeti barokk, illetve eklektikusjellegû fedélszerkezetekhez viszo-nyítva. Az a felújítás, amely atartószerkezeteken keresztültovábbított történeti üzenet hibátlanközvetítését feltételezi, alaposmechanikai tanulmány nélküllehetetlen. A szerzõk - tartószer-kezeti szintézis módszerét használ-va - a tartószerkezeti elemek sze-repét tisztázzák a terhelések átvéte-lébe, illetve továbbításában

ABSTRACT

Central-Eastern European gothicroof structures have a series ofcharacteristics that distinguish themfrom modern, as well as historicBaroque and eclectic roofs. Highstandard rehabilitation that wouldensure the accurate transmission ofthe historic message through thehistoric structure as well isimpossible without thoroughmechanical study. The lecture treatsthe role of members of gothic roofstructures in taking over andtransmitting loads, using the methodof structural synthesis.

EMT – 2001 43

samblurile de rezemare de a preluasarcini orizontale suplimentare.

ºarpantele divizibile în sisteme planaresunt alcãtuite din ferme principale ºisecundare transversale, respectiv sistemelongitudinale planare de rigidizare. Încontinuare sunt studiate pe rândsistemele planare, fixând atenþia în finalasupra subansamblului spaþial, ce rezultãdin sinteza lor.

1. SINTEZA STRUCTURALÃ ASISTEMELOR PLANARETRANSVERSALE

Sinteza structuralã a sistemelor planaretransversale - din motive didactice - esteprezentatã în trei etape succesive;începând cu

- rolul elementelor structurale însistemele planare transversale, urmat de

- prezentarea fermelor principale, casisteme statice auto-portante ºi încheindcu

- fermele secundare, de asemenea casisteme statice auto-portante.

1.1. Rolul elementelor structurale însisteme planare transversale

Sinteza sistemelor planare transversaleale ºarpantelor gotice este demaratã prinprecizarea, pe rând a rolului elementelorstructurale; astfel se pun în discuþiesisteme planare alcãtuite din doi cãpriori,urmând sã se completeze sistemele cucorzi, colþari, cãpriori formând streaºina,moaze, traverse, arbaletrieri ºi în finalbare de suspendare.

1.1.1. Sisteme planare alcãtuite dincãpriori

Cu ocazia analizei structurale acãpriorilor [1] s-au precizat urmãtoarele:

- au rolul de a suporta învelitoarea,astfel încât preluarea acþiunilor, respectivtransmiterea lor cãtre reazeme sã serealizeze în condiþii de maximã eficienþã;

- înclinarea lor este dictatã de modul derealizare a învelitorii: în vedereaconducerii apelor pluviale, ºindrilele,respectiv þiglele obligatoriu presupun opantã determinatã;

- încãrcãrile provin din greutateaproprie, din greutatea învelitorii, dinacþiunea vântului ºi seismicã; dacã pantalor este peste 600, zãpada nu stã peînvelitoare, ºi astfel nu încarcã ºarpanta;

- schema lor staticã presupune grinziînclinate cu douã, sau mai multe

átvételére kényszerítve a felmenõszerkezeteket.

A síkszerkezetekre bontható fedél-szerkezetek haránt irányú fõ- és mellék-szaruállásokból illetve hosszirányú me-revítõ síkrendszerekbõl állnak. A követ-kezõkben elõször egyenként vizsgáljuk asíkrendszereket, majd a belõlükösszeállítható fedélszerkezeteket.

1. A HARÁNTIRÁNYÚSÍKRENDSZEREKTARTÓSZERKEZETI SZINTÉZISE

A haránt-irányú síkrendszerek tartó-szerkezeti szintézisét - didaktikai szem-pontokat követve - három lépcsõbenmutatjuk be; elõször

- a tartószerkezeti elemek szerepérõl aharánt-irányú síkrendszerekben, majd

- a fõ-szaruállásról, mint önhordó zártsíkrendszerrõl, végül

- a mellék-szaruállásról, mint önhordózárt sík-rendszerrõl értekezünk.

1.1. A tartószerkezeti elemek szerepe aharántirányú síkrendszerekben

A gótikus jellegû fedélszerkezetekharánt-irányú sík-rendszereinek szinté-zisét a rendszereket alkotó elemeknekszerepének fokozatos felvezetésévelkezdjük. Tárgyaljuk a két szarufából állósíkrendszert, majd bevezetjük akötõgerendát, a szög-letkötõket, avízcsendesítõket, a kakasülõt, atorokgerendákat, a a függesztõfákat.

1.1.1. Szarufákból álló síkrendszerA szarufák tartószerkezeti analízisekor

[1] pontosítottuk a következõket:- szerepük a héjazatot hordani, olyan

módon, hogy a terheléseket a lehetõlegideálisabban vegyék át, illetveközvetítsék a támaszok irányában;

- ferde elhelyezésüket a héjazatkialakítás módja diktálja: a zsindelyek, acserepek kötelezõ módon bizonyoshajlásszöget feltételeznek, az esõvízlevezetés miatt;

- terhelésük önsúlyból, héjazat súlyból,szélteherbõl és szeizmikus teherbõltevõdik össze; ha hajlásszögük 60 fokfelett van, a hó nem áll meg a héjazaton,nem terheli tehát a fedélszéket;

- statikai sémájuk két-, vagy többtá-maszú ferde tartó; alsó támaszuk a sár-gerenda, felsõ támaszuk a másik szarufa;


EMT – 200144


reazeme; reazemul marginal inferior estecosoroaba, cel superior cãpriorul opus;

- reazemele marginale se presupunarticulaþii sau încastrãri parþiale; gradulde încastrare depinde de modul dealcãtuire (conceptual ºi executo-calitativ), respectiv de starea lor tehnicãactualã;

- solicitarea caracteristicã estecompresiunea excentricã; întindere aparedin încãrcãri negravitaþionale ºi este rarmai mare de compresiunea provenitã dela cele gravitaþionale; încãrcarea din vântpoate da rezultantã de întindere în cazulînvelitorilor mai uºoare (ºindrilã, tablã);

- la extremitatea lor inferioarã încarcãcosoroaba în direcþiile orizontale ºiverticale.

Sistemul planar realizat din cãpriori(fig. 1. - Structura formatã din cãpriori)se leagã de subansamblul structural, careasigurã rezemarea, prin cosoroabe.

Cosoroabele - în lipsa corzi - întotalitate structurilor de rezemaretransmit atât componenta verticalã, cât ºicea orizontalã a reacþiunii:- reacþiunile verticale echilibreazãcomponentele verticale ale acþiunilor,precum ºi forþele date de momenteleîncovoietoare provocate decomponentele orizontale ale acþiunilor;- reacþiunile orizontale reprezintã sumacomponentelor orizontale ale acþiunilor,ºi a împingerilor orizontale datorateînclinãrii cãpriorilor, provenite dinîncãrcãri verticale.

Panta cãpriorilor influenþeazãhotãrâtor jocul de eforturi; deodatã cumicºorarea pantei:- scade suprafaþa învelitorii (greutateaproprie), sarcina din vânt, seismicã;- creºte sarcina din zãpadã,compresiunea, momentul încovoietor,forþa tãietoare din bare.

1.1.2. Sistemul planar din cãpriori ºicoardã

Cu ocazia analizei structurale a corzilor [1]sau precizat urmãtoarele:

- sunt grinzi contiune, unde reazemelemarginale sunt fixe (cosoroabele);

- sunt dispuse orizontal, au rolul de aechilibra la nivel de ºarpantã împingerileorizontale provenite din poziþia înclinatã acãpriorilor, de a egala componentele ori-zontale între elementele verticale de rezis-tenþã ºi - eventual - de a suporta încãrcãrileprovenite din planºeul de pod suportat;

- a szélsõ támaszokat csuklónak, vagyrészben befogottaknak tekintjük; abefogás mértéke a kialakításuk(konceptuális és kivitelezés-minõségi)módjától, illetve pillanatnyi mûszakiállapotuktól függ;

- mértékadó igénybevételük akülpontos nyomás, húzóerõ csak a nemgravitációs terhelésekbõl származhat,amely ritkán nagyobb a gravitációsterhelések adta nyomóerõnél; a szélteheradhat nagyobb húzóerõ eredõt könnyebbhéjazat esetén;

- alsó végükön a sárgerendákatfüggõleges és vízszintes iránybanterhelik.

A szarufákból álló síkrendszer (1. ábra- Szarufákból álló szaruállás) asárgerendákon keresztül kapcsolódik atámaszul szolgáló felmenõtartószerkezetekhez.

A sárgerendák - kötõgerendahiányában - teljes egészében a felmenõtartószerkezeteknek adják át mind afüggõleges, mint a vízszintesreakcióerõt:- a függõleges reakcióerõk a terhelésekfüggõleges komponenseit, illetve avízszintes komponensek adta hajlítónyomatékból keletkezõ függõlegeserõket egyensúlyozzák ki;- a vízszintes reakcióerõk a terhelésekvízszintes komponenseinek, illetve afüggõleges komponensek adta - a szaru-fák hajlásszöge által meghatározott -vízszintes feszítõerõknek az összegei.

A hajlásszög mértéke az erõjátékotdöntõ módon befolyásolja; a hajlásszögcsökkenésével:- csökken a héjazat felülete (önsúlya), aszélteher, a szeizmikus terhelés;- nõ a hóteher, a rudakban fellépõnyomóerõ, hajlító-nyomaték, nyíróerõ.

1.1.2. Szarufákból és kötõgerendából állósíkrendszer

A kötõgerendák tartószerkezetianalízisekor [1] pontosítottuk, hogy:

- többtámaszú folytonos tartókéntmûködik, ahol a két szélsõ támasz fix(sárgerenda);

- vízszintes fekvésûek, szerepük aszarufák dõlésébõl származó feszítõ-erõnek kiegyensúlyozása a fedélszerkezet szintjén, a terhelések vízszinteskomponensének kiegyenlítése a felmenõtartószerkezeti elemek között és - esetleg

EMT – 2001 45

- a hordozott födém adta terhelésekátvétele;

- terhelésük önsúlyból (elenyészõrészben), illetve a kapcsolódó tartószerkezeti elemek által esetenként közvetített koncentrált erõkbõl származik;

- mértékadó igénybevételük akülpontos húzás; nagyon ritkán lép felnyomóerõ (szél, vagy szeizmikus teheresetében); a külpontosságot azegyenletesen megoszlónak feltételezettterhelések adják (önsúly, esetenkéntfödémsúly, padlástéri változó teher),néha a kapcsolódó szerkezeti elemekáltal közvetített koncentrált erõk.

A szarufákból és kötõgerendából állósíkrendszer (2. ábra - Szarufákból éskötõgerendából álló szaruállás) zártrendszert alkot, mely a terhelésekeredõjének függõleges és vízszinteskomponenseit eredeti értékeivel képes afelmenõ tartószerkezeteknek továbbítani.

A különbözõ merevítõ elemekre akkorkezd szükség lenni, ha a fesztávok túlnagyok kezdenek lenni. Szükség vanközbeesõ támaszokra, a nyomatékokcsökkentéset, illetve a merevségnövelése végett.

1.1.3. Szögletkötõkkel merevítettsíkrendszer

A sarokfák tartószerkezeti analízisekor[1] pontosítottuk a következõket:

- a terhelések önsúlyból (elenyészõrészben), illetve a kapcsolódótartószerkezeti elemek által esetlegesenközvetített koncentrált erõkbõlszármaznak;

- a mértékadó igénybevétel akülpontos nyomás vagy húzás; akülpontosságot az egyenletesenmegoszlónak feltételezett terhelésekadják (önsúly), esetenként a kapcsolódószerkezeti elemek által közvetítettkoncentrált erõk.

- a kapcsolatok csapoltak és faszeggelrögzítettek, befolyásolva a támaszokmerevségét; így a szélsõ támaszokrészbefogások (nem csuklók), illetve aközbeesõ támaszokon a hajlításimerevséget biztosító inercianyomatékkisebb, mint a mezõkben;

A szarufákból, kötõgerendából ésszögletkötõkbõl álló síkrendszer (3. ábra- Szarufákból, kötõgerendából ésszögletkötõkbõl álló szaruállás) egy, az1.1.2. alatt leírtnál merevebb zártrendszert alkot, mely a terhelések

- încãrcãrile provin din greutateaproprie, respectiv din eventualele forþeconcentrate transmise de elementelestructurale adiacente;

- solicitarea caracteristicã esteîntinderea excentricã; compresiune aparefoarte rar (din încãrcãri de vânt sauseismice); excentricitatea este datã deîncãrcãrile considerate uniformdistribuite (greutatea proprie, eventualgreutatea proprie a planºeului, încãrcãriutile din pod), sau de acþiunileconcentrate ale unor elemente structuraleadiacente.

Sistemul planar alcãtuit din cãpriori ºicoardã (fig. 2. - Structura formatã dincãpriori ºi coardã) formeazã sistemînchis, care transmite subansamblurilorde rezemare componentele orizontale oriverticale ale rezultantei acþiunilor lavaloarea lor iniþialã.

De diferite elemente de rigidizare estenevoie în momentul în care deschiderileîncep sã fie prea mari. Sunt necesarereazeme intermediare în vedereareducerii momentelor încovoietoare,respectiv pentru a majora rigiditatea.

1.1.3. Sisteme planare rigidizate cucolþari

Cu ocazia analizei structurale acolþarilor [1] s-au precizat urmãtoarele:

- încãrcãrile provin din greutateaproprie (într-o micã mãsurã), respectivdin eventualele forþe concentratetransmise de elementele structuraleadiacente;

- solicitarea caracteristicã estecompresiunea sau întinderea excentricã;excentricitatea este datã de încãrcãrileconsiderate uniform distribuite(greutatea proprie), sau de acþiunileconcentrate ale unor elemente structuraleadiacente.

- îmbinãrile sunt cu cep, fiindsolidarizate prin cuie de lemn ºiinfluenþeazã rigiditatea reazemelor;astfel reazemele marginale sunt în-castrãri parþiale ºi nu articulaþii, respectivmomentul de inerþie a barelor în dreptulreazemelor intermediare este mai redusdecât în câmp;

Sistemele planare alcãtuite din cãpriori,coardã ºi colþari (fig. 3. - Structura formatã dincãpriori, coardã ºi colþari) sunt mai rigide,decât cele descrise în cadrul subcapitolului1.1.2., reuºind de asemenea transmiterea


EMT – 200146


subansamblurilor de reze-marecomponentelor orizontale ori verticaleale rezultantei acþiunilor la valoarea loriniþialã.

prin introducerea colþarului între ceidoi cãpriori:

- încãrcãrile gravitaþionale suntpreluate prin deschideri de cãpriori,respectiv momente încovoietoare reduse;colþarul constituie reazem elastic pentrucãpriori, mãsura elasticitãþii fiindproporþionalã cu scurtarea influenþatã deefortul axial;

- îmbinarea celor doi cãpriori setransformã în încastrare, mãrind rigi-ditatea sistemului planar ºi la preluareaîncãrcãrilor orizontale, de ºi în acest dinurmã caz colþarul numai pentru unuldintre cãprior reprezintã reazem (elastic),celuilalt cãprior îi transmite sarcinã con-centratã; mãsura elasticitãþii reazemuluieste proporþionalã cu deformaþia laîncovoiere a cãpriorului încãrcat cu sar-cina concentratã.

Desigur „transformarea în încastrare”depinde de rigiditatea la încovoiere acolþarului, care trebuie sã fie mult maimare decât a barelor rigidizate; din acestmotiv colþarul orizontal - moaza - preaelastic(ã) este traversã ºi nu colþar.

Prin introducerea colþarului întrecãpriori ºi coardã:

- îmbinarea cãprior-coardã setransformã în încastrare, mãrindrigiditatea sistemului planar;

- colþarul numai pentru unul dintreelementele structurale reprezintã reazemintermediar - elastic - ºi în consecinþãreducere de moment încovoietor: pertucel cu rigiditate mai redusã la încovoiere;celãlalt element este supraîncãrcat.

Dacã deschiderea ºarpantelor este maimare, este posibil ca câte doi colþari sã sedispunã între coardã ºi cãpriori, mai alesîn fermele principale; Eficienþa colþaruluial doilea este mai scãzutã, deoarece estemai departe de nod cãprior-coardã, ºi deregulã rigiditatea este mai redusã (nu estecolþar „adevãrat”)

Colþarul - teoretic - este „adevãrat”dacã este atât de rigid, încât obligã barelelegate sã se roteascã uniform; practicdacã acest deziderat se realizeazã înproporþie de 80 %, colþarul poate ficonsiderat „adevãrat”.

függõleges és vízszintes komponenseitszintén eredeti szintjükön képestovábbítani a felmenõtartószerkezeteknek.

A két szarufa közé ékelt szögletkötõbevezetésével:

- gravitációs terhelések átvételekorcsökken mindkét szarufa fesztávja ésezzel együtt a hajlító-nyomatékuk is; aszögletkötõ a szarufák számára rugalmastámaszt biztosít, a rugalmasság mértékeaz axiális erõvel arányosan változórövidülés;

- befogássá alakul a két szarufakapcsolata, merevebbé téve asíkrendszer egészét vízszintes terhelésekátvételére is, bár ebben az esetben aszögletkötõ csak az egyik szarufaszámára (rugalmas) támasz, a másikszarufának koncentrált erõt továbbít; atámasz rugalmasságának mértéke akoncentrált erõt átvevõ szarufa hajlításialakváltozásával arányos.

A „befogássá alakulás” természetesena szögletkötõ hajlítási merevségétõlfügg, melynek jóval nagyobbnak kelllennie, mint a merevített rudaké; a túlrugalmas vízszintes szögletkötõtulajdonképpen torokgerenda, nemszögletkötõ.

Aszarufák és a kötõgerenda közé ékeltszögletkötõk

- befogássá alakítják a szarufa-kötõgerenda kapcsolatot, merevebbétéve szaruállást;

- csak az egyik szerkezeti elemszámára jelentenek közbeesõ - rugalmas- támaszt (illetve hajlítónyomatékcsökkenést), mégpedig a kisebb hajlításimerevséggel rendelkezõ számára; amásik szerkezeti elemet többlet terhelik.

Nagyobb fesztávú fedélszerkezetekesetében két-két szögletkötõ is kerülhet aszarufák és a kötõgerenda közé,különösen a mellékszaruállásokba; amásodik szögletkötõ hatékonysága jóvalkisebb az elsõnél, mert a kötõgerenda-szarufa csomóponttól távolabb van, és amerevsége is kisebb (nem „igazi”szögletkötõ)

A szögletkötõ akkor „igazi”, haannyira merev, hogy a merevített rudakategységes elfordulásra készteti; agyakorlatban „igazi”-nak tekintjük asarokfát, ha ez a feltétel legalább 80 %-ban teljesül.

EMT – 2001 47

1.1.4. Sisteme planare având colþari ºicãpriori formând streaºinã

Cu ocazia analizei structurale acãpriori formând streaºinã [1] s-auprecizat urmãtoarele:


- solicitarea caracteristicã estecompresiunea sau întinderea excentricã;excentricitatea este datã de încãrcãrileconsiderate uniform distribuite(greutatea proprie);

- îmbinãrile sunt crestate, mai rar teºitesau cu cep, fiind solidarizate prin cuie delemn; calitatea îmbinãrilor influenþeazãrigiditatea reazemelor; astfel reazemelemarginale sunt încastrãri parþiale ºi nuarticulaþii, respectiv momentul de inerþiea barelor în dreptul reazemelor interme-diare este mai redus decât în câmp.

Sistemele planare alcãtuite dincãpriori, coardã, colþari ºi cãprioriformând streaºinã (fig. 4. - Structuraformatã din cãpriori, coardã, colþari ºicãpriori formând streaºinã) sunt mairigide, decât cele descrise în cadrulsubcapitolului 1.1.3., deoarece cãprioriiformând streaºinã - mai ales dacã seleagã de cãprior ºi de coardã prin teºiresau cu cep, au rol de rigidizare

- nodul cãprior-coardã se transformãmai accentuat în încastrare, rigidizândsistemul planar transversal;

- practic numai pentru cãpriorireprezintã reazem intermediar, respectivreducere de moment încovoietor; datoritãpoziþiei cosoroabelor, rigiditatea laîncovoiere a corzii în zonã este mult maimare, decât a cãpriorului.

1.1.5. Sisteme planare având colþari,cãpriori formând streaºinã ºi traverseCu ocazia analizei structurale atraverselor [1] s-au precizat urmãtoarele:


- solicitarea caracteristicã estecompresiunea, foarte a rareori apare întinderea(în cazul încãrcãrilor seismice sau din vânt);excentricitatea este datã de încãrcãrileconsiderate uniform distribuite (greutateaproprie), sau de acþiunile concentrate ale unorelemente structurale adiacente;

1.1.4. Szögletkötõkkel és vízcsende-sítõkkel ellátott síkrendszer

A vízcsendesítõk tartószerkezetianalízisekor [1] pontosítottuk, hogy:

a terhelések önsúlyból (elenyészõrészben), illetve a kapcsolódótartószerkezeti elemek által esetenkéntközvetített koncentrált erõkbõlszármaznak;

- a mértékadó igénybevétel akülpontos nyomás vagy húzás; akülpontosságot az egyenletesenmegoszlónak feltételezett terhelésekadják (önsúly);

- a kapcsolatok ferde illesztésûek,ritkábban lapoltak vagy csapoltak ésfaszeggel rögzítettek; a kapcsolatokminõsége befolyásolja a támaszokmerevségét; így a támaszok részbe-fogások (nem csuklók), illetve a közbe-esõ támaszokon a hajlítási merevségetbiztosító inercianyomaték kisebb, mint amezõkben.

A szarufákból, kötõgerendából,szögletkötõkbõl és vízcsendesítõkbõlálló síkrendszer (4. ábra - Szarufákból,kötõgerendából, szögletkötõkbõl ésvízcsendesítõkbõl álló szaruállás) az1.1.3. alatt leírtnál merevebb zártrendszert alkot, mert a víz-csende-sítõnek, különösek akkor, ha lapolássalkötõdik a szarufához és kötõgerendáhozsarokmerevítõ szerepe van:

- a szarufa-kötõgerenda kapcsolatothangsúlyozottabban alakítják befogássá,merevebbé téve szaruállást;

- gyakorlatilag csak a szarufa számárajelentenek közbeesõ támaszt (illetvehajlító-nyomaték csökkenést); asárgerendák helyzete következtében akötõgerenda hajlítási merevsége jóvalnagyobb a szarufáénál.

1.1.5. Szögletkötõkkel, vízcsendesítõkkelés torokgerendákkal ellátott síkrendszerA torokgerendák tartószerkezeti analí-zisekor [1] pontosítottuk, hogy:

- a terhelések önsúlyból (elenyészõrészben), illetve a kapcsolódó tartó-szerkezeti elemek által esetlegesenközvetített koncentrált erõkbõl származ-nak;

- a mértékadó igénybevétel a külpontosnyomás; nagyon ritkán lép fel húzóerõ(szeizmikus, vagy szél teher esetében);akülpontosságot az egyenletesen megoszlónakfeltételezett terhelések adják (önsúly),esetenként a kapcsolódó szerkezeti elemekáltal közvetített koncentrált erõk;


EMT – 200148


- a kapcsolatok lapoltak, ritkábbancsapoltak és faszeggel rögzítettek; akapcsolatok minõsége befolyásolja atámaszok merevségét; így a szélsõtámaszok részbefogások (nem csuklók),illetve a közbeesõ támaszokon a hajlításimerevséget biztosító inercia-nyomatékkisebb, mint a mezõkben.

A szarufákból, kötõgerendából,szögletkötõkbõl, vízcsendesítõkbõl éstorokgerendákból álló síkrendszer (5.ábra - Szarufákból, kötõgerendából,szögletkötõkbõl, vízcsendesítõkbõl éstorokgerendákból álló szaruállás) az1.1.4. alatt leírtnál merevebb zártrendszert alkot, akkor is ha atorokgerendák tartószerkezeti szerepeelsõsorban nem a merevítés, hanemköztes támaszok biztosítása, illetve azezzel járó - hajlító-nyomatékbólszármazó - feszültségek csökkentése aszarufákban.

A gótikus jellegû fedélszerkezeteknélegy szaruállásba három torokgerendát isbeépítenek (a felsõ, a kakasüllõ, szöglet-kötõként is dolgozhat), a karcsú szarufákkövetkezményeként.

A - szaruállás síkjában ki nemmerevített - torokgerendák hajlítási me-revsége nem számottevõ, ezért a nem gra-vitációs terhelésekbõl származó igény-bevételek alakváltozási jellemzõit igenkis mértékben csökkentik; az (általábanszimmetria tengelyben megjelenõ)inflexiós pontok is erre a tényre engednekkövetkeztetni: a torokgerendának tehátsarokmerevítõ szerepe alig van.

1.1.6. Szögletkötõkkel, vízcsendesítõkkel,torokgerendákkal és ferdedúcokkalellátott síkrendszer

A ferdedúcok tartószerkezetianalízisekor [1] pontosítottuk, hogy:

- a terhelések önsúlyból (elenyészõrészben), illetve a kapcsolódótartószerkezeti elemek által esetenkéntközvetített koncentrált erõkbõlszármaznak;

- a mértékadó igénybevétel akülpontos nyomás; nagyon ritkán lép felhúzóerõ (szeizmikus, vagy szél teheresetében); a külpontosságot azegyenletesen megoszlónak feltételezettterhelések adják (önsúly), esetenként akapcsolódó szerkezeti elemek általközvetített koncentrált erõk;

- a kapcsolatok csapoltak, esetleglapoltak és faszeggel rögzítettek,befolyásolva a támaszok merevségét; így

- îmbinãrile sunt crestate, mai rar teºitesau cu cep, fiind solidarizate prin cuie delemn; calitatea îmbinãrilor influenþeazãrigiditatea reazemelor; astfel reazemelemarginale sunt încastrãri parþiale ºi nuarticulaþii, respectiv momentul de inerþiea barelor în dreptul reazemelorintermediare este mai redus decât încâmp.

Sistemele planare alcãtuite dincãpriori, coardã, colþari, cãprioriformând streaºinã ºi traverse (fig. 5 -Structura formatã din cãpriori, coardã,colþari, cãpriori formând streaºinã ºitraverse) sunt mai rigide, decât celedescrise în cadrul subcapitolului 1.1.4.,chiar dacã rolul structural preponderental traverselor nu este rigidizarea, ciasigurarea reazemelor intermediare,respectiv - ceea ce implicã aceastamãsurã - reducerea eforturilor provenitedin momentele încovoietoare în cãpriori.

ºarpantele cu caracter gotic admit chiartrei traverse într-un sistem planartransversal (cel mai de sus - moaza -poate avea rol de colþar), consecinþãdirectã a cãpriorilor zvelþi.

Rigiditatea la încovoiere a traverselor -nerigidizate în planul sistemului planartransversal - nu este semnificativã, astfelcaracteristicile de deformaþii care apardin încãrcãri negravitaþionale sunt înfoarte micã mãsurã reduse de acestea;punctele de inflexiune ce apar vin însprijinul acestei constatãri: astfeltraversele au rol de rigidizare de nodnesemnificativ.

1.1.6. Sisteme planare având colþari,cãpriori formând streaºinã, traverse ºiarbaletrier

Cu ocazia analizei structurale a arba-letrierilor [1] s-au precizat urmãtoarele:

- încãrcãrile provin din greutateaproprie (într-o micã mãsurã), respectivdin eventualele forþe concentrate trans-mise de elementele structurale adiacente;

- solicitarea caracteristicã estecompresiunea excentricã, foarte a rareoriapare întinderea (în cazul încãrcãrilorseismice sau din vânt); excentricitateaeste datã de încãrcãrile considerateuniform distribuite (greutatea proprie),sau de acþiunile concentrate ale unorelemente structurale adiacente;

- îmbinãrile sunt cu cep sau teºite, fiindsolidarizate prin cuie de lemn, influ-enþând rigiditatea reazemelor; astfelreazemele marginale sunt încastrãri

EMT – 2001 49


a szélsõ támaszok részbefogások (nemcsuklók), illetve a közbeesõ támaszokona hajlítási merevséget biztosítóinercianyomaték kisebb, mint amezõkben;

A szarufákból, kötõgerendából,szögletkötõkbõl, vízcsendesítõkbõl,torokgerendákból és ferdedúcokból állósíkrendszer (6. ábra - Szarufákból, kötõ-gerendából, szögletkötõkbõl, vízcsende-sítõkbõl, torokgerendákból ésferdedúcokból álló szaruállás; 7. ábra -Szarufákból, kötõgerendából, kettõzöttszögletkötõkbõl, vízcsendesítõkbõl,torokgerendákból és ferdedúcokból állószaruállás - a besztercei evangélikustemplom hajójának mellék-szaruállása)az 1.1.5. alatt leírtnál merevebb zártrendszert alkot; a mellékszaruállásokjellegzetes síkrendszerei.

A ferdedúcoknak merevítõ (a mellék-szaruállásban csak ez) és függesztõ (a fõ-szaruállás függõleges rudjai esetében)szerepük van; nem „igazi” ferdedúcok,mert nincsenek szelemenek, melyeknek akoncentrált terheit a támaszok feletovábbítanák.

1.1.7. Szögletkötõkkel, vízcsendesítõkkel,torokgerendákkal, ferdedúcokkal ésfüggesztõfákkal ellátott síkrendszer

A függesztõfák tartószerkezetianalízisekor [1] pontosítottuk, hogy:

- a terhelések önsúlyból (elenyészõrészben), illetve a kapcsolódótartószerkezeti elemek által esetenkéntközvetített koncentrált erõkbõlszármaznak;

- a mértékadó igénybevétel a külpontos húzás; ritkán lép fel nyomóerõ (szél,vagy szeizmikus teher esetében); akülpontosságot az egyenletesen megoszlónak feltételezett terhelések adják(önsúly), esetenként a kapcsolódószerkezeti elemek által közvetítettkoncentrált erõk;

- a kapcsolatok csapoltak vagylapoltak és faszeggel rögzítettek,befolyásolva a támaszok merevségét; ígya szélsõ támaszok részbefogások (nemcsuklók), illetve a közbeesõ támaszokona hajlítási merevséget biztosítóinercianyomaték kisebb, mint amezõkben;

A szarufákból, kötõgerendából,szögletkötõkbõl, vízcsendesítõkbõl,torokgerendákból, ferdedúcokból ésfüggesztõfákból álló síkrendszer (8. ábra- Szarufákból, kötõ-gerendából, kettõzött

parþiale ºi nu articulaþii, respectivmomentul de inerþie a barelor în dreptulreazemelor intermediare este mai redusdecât în câmp;

Sistemele planare alcãtuite dincãpriori, coardã, colþari, cãprioriformând streaºinã, traverse ºi arbaletrieri(fig. 6. - Structura formatã din cãpriori,coardã, colþari, cãpriori formândstreaºinã, traverse ºi arbaletrieri; fig. 7 -Structura formatã din cãpriori, coardã,colþari dublaþi, cãpriori formândstreaºinã, traverse ºi arbaletrieri - fermasecundarã a navei Bisericii Evanghelicedin Bistriþa) formeazã sistem închis,fiind mai rigide, decât cele descrise încadrul subcapitolului 1.1.5.; suntsistemele planare caracteristice fermelorsecundare.

Arbaletrierii au rol de rigidizare (înfermele secundare numai atât) ºi desuspendare (dacã sunt ajutaþi de barele desuspendare ale fermelor principale); nusunt arbaletrieri adevãraþi, deoarecelipsesc panele, ale cãror sarciniconcentrate sã fie necesar a se conducecãtre reazeme.

1.1.7. Sisteme planare având colþari,cãpriori formând streaºinã, moaze, tra-verse, arbaletrieri ºi bare de suspendare

Cu ocazia analizei structurale a barelorde suspendare [1] s-au precizaturmãtoarele:

- încãrcãrile provin din greutateaproprie (într-o micã mãsurã), respectivdin eventualele forþe concentrate transmise de elementele structurale adiacente;

- solicitarea caracteristicã esteîntinderea excentricã, foarte a rareoriapare compresiunea (în cazul încãrcãrilorseismice sau din vânt); excentricitateaeste datã de încãrcãrile considerateuniform distribuite (greutatea proprie),sau de acþiunile concentrate ale unorelemente structurale adiacente;

- îmbinãrile sunt cu cep sau teºite, fiindsolidarizate prin cuie de lemn,influenþând rigiditatea reazemelor; astfelreazemele marginale sunt încastrãriparþiale ºi nu articulaþii, respectivmomentul de inerþie a barelor în dreptulreazemelor intermediare este mai redusdecât în câmp;

Sistemele planare alcãtuite dincãpriori, coardã, colþari, cãprioriformând streaºinã, traverse, arbaletrieriºi bare de agãþare (fig. 8 - Structuraformatã din cãpriori, coardã, colþari

EMT – 200150


szögletkötõkbõl, vízcsendesítõkbõl,torokgerendákból, ferdedúcokból ésfüggesztõfákból álló szaruállás- abesztercei evangélikus templom hajójának fõszaruállása) egy, az 1.1.6. alattleírtnál merevebb zárt rendszert alkot; afõszaruállások jellegzetes síkrendszerei.

A függesztõ hatást a szarufákhoz,esetleg torokgerendákhoz kapcsolódóferde függesztõfák, vagy ferdedúcokbiztosítják; ezek függõleges rudakatfüggesztenek, amelyek függesztõ hatá-sukat a hosszanti talpgerendákhoz kap-csolódva, vagy (ritkábban, mint a besz-tercei evangélikus templom fõszaru-állása esetében) - a sarokmerevítõként isdolgozó, függesztett vízszintes elemhezkapcsolódó - ferde rudak beiktatásávalérik el.

A függesztõ hatás tisztán csak agravitációs terhelések esetébenjelentkezik és akkor, ha a síkrendszerelemei, illetve csomópontjai nemkárosultak; ellenkezõ esetekben afüggesztõfa gyakran nyomóerõt közvetít.

1.2. A fõszaruállás, mint önhordó zártsíkrendszer

A fõszaruállás csak szilárdságiteherbírás-szempontból önhordó zártsíkrendszer,

- melyben a tartószerkezeti elemekstabilitása is biztosított, de

- szerkezeti alegységként - a síkjáramerõleges irányú minimális merevségemiatt, stabilitás hiányában - a rá hatóterheléseket csak a hosszanti merevítõrendszerek segítségével képes átvenni éstovábbítani a sárgerendákon keresztül afelmenõ tartószerkezeteknek.

A fõszaruállások függesztõfái - ahosszanti merevítõ rendszertalpgerendáin keresztül - a mellék-szaruállások vízszintes elemeit isfüggesztik. Ettõl vállnak fõszaruállássá,annak ellenére, hogy inkább a fõ-szaruállás vízszintes terhelésekkelszembeni merevsége indokolná ezt amegnevezést, amely a csomópontokmagasabb számának egyeneskövetkezménye.

dublaþi, cãpriori formând streaºinã,traverse, arbaletrieri ºi bare de agãþare -ferma principalã a navei BisericiiEvanghelice din Bistriþa) formeazãsistem închis, fiind mai rigide, decât celedescrise în cadrul subcapitolului 1.1.6.;sunt sistemele planare caracteristicefermelor principale.

Efectul de suspendare este asigurat debare de suspendare înclinate sau dearbaletrieri, ancoraþi de cãpriori ori oaze;acestea suspendã bare verticale, carerealizeazã efectul de suspendare pringrinzile de talpã longitudinale, sau mairar (cum se întâmplã în cazul fermeiprincipale de la Biserica Evanghelica dinBistriþa) prin introducerea unor bareînclinate - colþari - legate direct de baraorizontalã suspendatã.

Efectul de suspendare se realizeazãpentru încãrcãrile gravitaþionale ºiatunci, când nodurile sistemelor planarenu sunt degradate; în caz contrar barelede suspendare transmit efort decompresiune.

1.2. Ferma principalã, sistem planarauto-portant închis

Ferma principalã numai din punct devedere al rezistenþei este un sistem auto-portant închis,

- în care este asiguratã ºi stabilitateaelementelor structurale, dar

- ca subansamblu structural - din cauzaa rigiditãþii reduse în direcþiaperpendicularã pe planul lui, din motivede stabilitate - acþiunile exterioare lepoate prelua ºi transmise prin cosoroabesubansamblului de rezemare numai cuajutorul sistemelor longitudinale derigidizare.

Barele de suspendare ale fermelorprincipale - cu ajutorul grinzilor de talpãale sistemelor longitudinale suspendã ºielementele orizontale ale fermelorsecundare; astfel se justificã denumireade fermã principalã, deºi mai de grabãmotivul ar fi rigiditatea superioarã laacþiunile orizontale, provenitã dinnumãrul de noduri mai mari (faþã defermele secundare), asigurate de barelede suspendare.

EMT – 2001 51

1.3. A mellékszaruállás, mint önhordózárt síkrendszer

A mellékszaruállás szilárdságiteherbírás-szempontból szintén önhordózárt síkrendszer,

- akkor is, ha saját függesztõfákhiányában - a fõszaruállás segítségenélkül - vízszintes elemeinek nagyobblenne a lehajlása;

- esetében is biztosított atartószerkezeti elemek stabilitása, illetve

- szerkezeti alegységként - a síkjáramerõleges irányú minimális merevségemiatt, stabilitás hiányában - a rá hatóterheléseket õ is csak a hosszantimerevítõ rendszerek segítségével képesátvenni és továbbítani a sárgerendákonkeresztül a felmenõ tartószerkezeteknek.

A mellékszaruállások vízszinteselemeit csak a hosszanti merevítõrendszer talpgerendáin keresztülfüggesztik (a fõszaruállások függesz-tõfái); ez a tény teszi õketmellékszaruállássá annak ellenére, hogyinkább a szaruállás vízszintes terhelé-sekkel szembeni kisebb merevségeindokolná ezt a megnevezést, a rudak éscsomópontok alacsonyabb számánakegyenes következményeként.

2. A HOSSZIRÁNYÚ SÍKRENDSZE-REK TARTÓSZERKEZETISZINTÉZISE

A hosszirányú síkrendszerektartószerkezeti szintézisét - didaktikaiszempontokat követve - három lépcsõ-ben mutatjuk be; elõször

- a tartószerkezeti elemek szerepérõl ahosszirányú síkrendszerekben, majd

- a szaruállások szimmet-riatengelyé-ben található fõ merevítõ rendszerrõl,végül

- a különbözõ hosszanti mellék mere-vítõ síkrendszerekrõl értekezünk.

2.1. A tartószerkezeti elemek szerepe ahosszirányú síkrendszerekben

A gótikus jellegû fedélszerkezetekhosszirányú merevítõ síkrendszereibenáltalában hosszanti talpgerendák, függõlegesrudak, ferdedúcok és könyökfák találhatók. Atalpgerendák, ferdedúcok és könyökfáktartószerkezetileg csak a hosszirányú sík-rendszerhez tartóznak, a függõlegesrudaknak (függesztõ) szerepük van a haránt-irányú (fõ) szaruállásokban is.

1.3. Ferma secundarã, sistem planarauto-portant închis

Ferma secundarã de asemenea dinpunct de vedere al rezistenþei este unsistem auto-portant închis,

- chiar dacã, în lipsa barelor proprii desuspendare - fãrã ajutorul fermelorprincipale - elementele orizontale ar aveasãgeþi mai mari;

- ºi în cazul ei este asiguratãstabilitatea elementelor structurale,respectiv

- ca subansamblu structural ºi ea - dincauza a rigiditãþii reduse în direcþia per-pendicularã pe planul lui, din motive destabilitate - acþiunile exterioare le poateprelua ºi transmise prin cosoroabesubansamblului de rezemare numai cuajutorul sistemelor longitudinale derigidizare.

Elementele orizontale ale fermelorsecundare sunt suspendate de barele desuspendare ale fermelor principale cuajutorul grinzilor de talpã ale sistemelorlongitudinale; astfel se justificãdenumirea de fermã secundarã, deºi maide grabã motivul ar fi rigiditateainferioarã la acþiunile orizontale,provenitã din numãrul mai mic de bare ºinoduri, în lipsa barelor de suspendare.

2. SINTEZA STRUCTURALÃ ASISTEMELOR LONGITUDINALEPLANARE

Sinteza structuralã a sistemelor longi-tudinale planare - urmãrind aspecte di-dactice - prezentãm în trei etape; primadatã ne referim la

- rolul elementelor structurale însistemele planare longitudinale, urmat de

- sistemul principal de rigidizare aflatîn axa de simetrie verticalã a fermelor, iarîn final ne referim la

- diferite sisteme planare longitudinalesecundare de rigidizare.

2.1 Rolul elementelor structurale însistemele planare longitudinale

Sistemele planare longitudinale aleºarpantelor cu caracter gotic sunt alcãtuitede regulã din tãlpi longitudinale, bareverticale (montanþi), arbaletrieri ºicontrafiºe; tãlpile longitudinale, arbaletrieriiºi contrafiºele aparþin numai sistemuluiplanar longitudinal, iar montanþii au rol (desuspendare) ºi în cadrul fermelortransversale (principale).


EMT – 200152


Contrafiºele, arbaletrierii, barele deagãþare ºi tãlpile sunt prezentate în [1].Proprietãþile comune:

- reazemele numai teoretic sunt fixe,elasticitatea lor fiind variabilã,proporþionalã cu solicitãrile, respectiveste în funcþie de deformata (aferentãsolicitãrilor) elementului structural careasigurã rezemarea;

- acþiunile provin din greutatea proprie(într-o mãsurã foarte micã), dineventualele acþiuni concentrate date deelementele structurale adiacente;

- îmbinãrile sunt cu cep sau teþite, fiindsolidarizate prin cuie de lemn ºiinfluenþeazã rigiditatea reazemelor;astfel reazemele marginale suntîncastrãri parþiale ºi nu articulaþii,respectiv momentul de inerþie a barelorîn dreptul reazemelor intermediare estemai redus decât în câmp;

- solicitarea caracteristicã estecompresiunea sau întinderea excentricã,legat de direcþia acþiunii longitudinale;Proprietãþile specifice:

- tãlpile se comportã ca grinzi continuecu reazeme intermediare, cele marginalefiind asigurate de fermele principale decapãt; reazemele intermediare posibilesunt bare de agãþare, contrafiºe,arbaletrieri; distanþa maximã întrereazeme corespunde cu cea între douãferme adiacente;

- arbaletrierii sunt grinzi continue cureazeme intermediare, reazemelemarginale fiind realizate prin tãlpi;reazemele intermediare sunt asigurate demontanþi sau de contrafiºe; reazemelesunt cel mult la 2 m între ele;

- montanþii de regulã se comportã cagrinzi continue, reazemele marginalefiind realizate prin elementele orizontalede rezistenþã, sau de cãpriori; reazemeleintermediare sunt asigurate dearbaletrieri sau de colþarii;

- colþarii leagã montanþii de grinzile detalpã, transformând în încastrare nodulmontant-talpã, majorând rigiditateasistemului planar longitudinal; constituiereazem (ºi în consecinþã reducere demoment încovoietor) numai pentru unuldin elementele structurale concurente,pentru cel cu rigiditate mai mic laîncovoiere; celãlalt element fiindsupraâncãrcat.

Tãlpile constituie distanþieri dintrefermele transversale ºi - ca niºte tãlpi degrinzi Vierendeel - transmit eforturi de

A könyökfákra, a függesztõfákra, atalpgerendákra és a ferdedúcokra az [1] -ben leírtak érvényesek.Közös ismervéik:

- a támaszok csak elméletileg stabilak,rugalmasságuk különbözõ, terhelés-arányos, illetve a támaszt biztosító szer-kezeti elem (igénybevételbõl származó)alakváltozásának függvénye;

- a terhelések önsúlyból (elenyészõrészben), illetve a kapcsolódó tartószerkezeti elemek által esetenkéntközvetített koncentrált erõkbõl származnak;

- a kapcsolatok csapoltak vagylapoltak és faszeggel rögzítettek,befolyásolva a támaszok merevségét; ígya szélsõ támaszok részbefogások (nemcsuklók), illetve a közbeesõ támaszokona hajlítási merevséget biztosítóinercianyomaték kisebb, mint amezõkben;

- a mértékadó igénybevétel akülpontos húzás; vagy nyomás, ahosszanti vízszintes terhelés irányátólfüggõen;Specifikus jellemzõik:

- a talpgerendák többtámaszúfolytonos tartóként mûködnek, ahol a kétszélsõ támasz általában a szélsõ fõ-szaruálláson nyugszik, a lehetségesközbeesõ támaszok függesztõ-fák,könyökfák, ferdedúcok; a támaszokmaximális távolsága két szomszédosszaruállás távolságával egyezik;

- a ferdedúcok általában többtámaszúfolytonos tartók, ahol a két szélsõtámaszt talpgerendák biztosítják, aközbeesõ támaszok könyökfák, esetlegfüggesztõfák; a támaszok maximálisan 2m távolságra vannak egymástól

- a függesztõfák általában többtámaszúfolytonos tartóként mûködnek, ahol a kétszélsõ támaszt vízszintes szerkezetielemek (vagy szarufák) biztosítják, aközbeesõ támaszok ferdedúcok, vagykönyökfák;

- a könyökfák a függesztõfák és atalpgerendák közé ékeltek, befogássáalakítva a függesztõfa-talp-gerendakapcsolatot, merevebbé téve a hosszantisíkrendszert; csak az egyik szerkezetielem számára jelentenek közbeesõtámaszt (illetve hajlító-nyomatékcsökkenést), mégpedig a kisebb hajlításimerevséggel rendelkezõ számára; amásik szerkezeti elemet többlet terheli.

A talpgerendák távolságot tartanak a

EMT – 2001 53

compresiune sau de întindere, care pe deo parte provin din:

- încãrcãrile gravitaþionale ale barelororizontale din fermele secundare, iar depe altã parte din

- încãrcãrile din vânt (în strictãconcordanþã cu alcãtuirea constructivã)ºi (întotdeauna) din activitatea seismicã.

Elementele verticale ale grinziiVierendeel sunt montanþii, iar rigiditateanodurilor se încearcã a se asigura princontrafiºe respectiv arbaletrieri.

Este drept, analogia cu grindaVierendeel nu este completã; oricumavem de a face cu o grindã Vierendeel -câteodatã continuã - care se sprijinã pe(sau este suspendatã de) fermeleprincipale, chiar dacã contrar ipotezelorde bazã aferente unor asemeneasubansambluri structurale, încãrcãriledate de fermele secundare nu sunt înnodurile grinzii.

2.2. Sistemul principal de rigidizareaflat în axa de simetrie verticalã afermelor

Sistemul principal de rigidizare aflat înaxa de simetrie verticalã a fermelor nueste obligatoriu - de exemplu lipseºte încazul ºarpantei Bisericii Reformate dinDaia; sistemele sunt de una, douã, mairar de trei nivele, respectiv sunt dispuseîntre coardã ºi traversa de la primul nivel,eventual între traversele de la primul ºi aldoilea, respectiv de la al doilea ºi altreilea nivel. Cu asemenea ocazii tãlpilese dubleazã, deci fiecare nivel derigidizare are perechea de talpã proprie;acest lucru nu este lege, de ex. înºarpanta peste sanctuarul BisericiiEvanghelice din Bistriþa, de traversa dela primul nivelul se leagã o singurãgrindã de talpã.

Caracteristic acestor sisteme este baraclasicã de agãþare, verticalã, din fermeleprincipale; arbaletrierii cu înclinaþiiopuse adeseori se intersecteazã, mai cuseamã la nivelele inferioare. Exemplulºarpantei deasupra navei BisericiiEvanghelice din Bistriþa aratãarbaletrierii dispuºi proporþional curigiditatea doritã de asigurat (este drept,apare ºi o micã neregulã: rigidizarea dela nivelul trei nu mai este în axul desimetrie).

haránt-irányú szaruállások között és -mint egy hosszanti Vierendeel-tartótalprészei - nyomó vagy húzóerõttovábbítanak; ezek egyrészt

- a mellék-szaruállás vízszintes ele-meinek gravitációs terhelésébõl, más-részt

- (az épületszerkezeti kialakítástólfüggõen) szél és (minden esetben)szeizmikus terhelésbõl származnak.

A Vierendeel-tartó függõleges elemei afüggesztõfák, a csomópontok merevségét a könyökfák, illetve a ferdedúcokpróbálják biztosítani.

Igaz, az analógia nem teljes; minden-képpen a gravitációs terhelésre a fõszaru-állásokban támaszkodó (illetve függesz-tett) többtámaszú, (helyenként) folytonosVierendeel tartóval állunk szemben,akkor is ha - az ilyen típusú tartók egyikalaphipotézisével ellentétben - a mellék-szaruállások adta terhelések nem a tartócsomópontjaiban hatnak.

2.2. A szaruállások szim-metriaten-gelyén áthaladó fõ merevítõ rendszer

A szaruállások szimmetriatengelyénáthaladó fõ merevítõ rendszer nemkötelezõ - például a székelydályaifedélszerkezet esetében hiányzik; egy-,két-, ritkábban háromszintesek, azaz akötõgerendák és az elsõ torokgerenda-szint között futnak végig, illetve az elsõés a második torokgerenda-szint között istalálhatók, esetleg a második és aharmadik torokgerenda-szint között isléteznek. A talpgerendák ilyenkoráltalában duplázottak, tehát mindenszintnek külön talpgerenda-párja van; deez sem kötelezõ, a besztercei szentélyfeletti fedélszerkezetnek a legalsótorokgerendájához csak egyetlenegytalpgerenda csatlakozik.

Jellegzetességük, hogy függõlegesrudjaik a fõ-szaruállásban klasszikusfüggesztõfák. Ellentétes dõlésûferdedúcaik gyakran metszik egymást,különösen az alsó szinteken. A beszterceievangélikus templom hajó-fedélszer-kezetének hosszmetszetén világosankövethetõ a különbözõ három szint -merevségarányos - ferdedúc elhelyezése(igaz, a példa szépséghibás: a harmadikszint itt már nincs a szimmetriaten-gelyben).


EMT – 200154


2.3. Sisteme de rigidizare secundare

Sistemele sunt de una, douã, mai rar detrei nivele, respectiv sunt dispuse întrecoardã ºi traversaa de la primul nivel,eventual între traversele de la primul ºi aldoilea, respectiv de la al doilea ºi altreilea nivel. Cu asemenea ocazii tãlpilese dubleazã, deci fiecare nivel derigidizare are perechea de talpã proprie.

Caracteristic acestor sisteme este baraneclasicã de agãþare, asigurate dearbaletrieri din fermele principale;arbaletrierii din sistemul longitudinalplanar, cu înclinaþii opuse arareori seintersecteazã.

3. SINTEZA SPAÞIALÃ ASARPANTELOR DIVIZIBILE ÎNSISTEME PLANARE

ºarpanta, în calitate de grup desubansamblu structural are menirea de aprelua ºi de a transmite acþiunile cãtregrupul de subansamblu structural derezemare, format din subansambluri deplanºee ºi subansambluri verticale derezistenþã.

În acest sens sunt de evaluat:-acþiunile de preluat ºi de transmis, - modul de preluare ºi- modul de transmitere a acþiunilor.

3.1. Acþiunile preluate de ºarpante

Acþiunile permanente, variabile ºi ex-cepþionale sunt de caracter gravita-þionale, climaterice respectiv seismice.

3.1.1. Încãrcãrile permanente sunt datede greutatea proprie a structurii derezistenþã, respectiv a învelitorii.

3.1.2. Încãrcãrile variabile sunt cele date dezãpadã, de vânt, ºi din acþiunea tem-peraturii.Se remarcã, în cazul acoperi-ºurilor cu caractergotic douã aspecte majore:

- zãpada întotdeauna persistã pe ver-santul nordic al acoperiºurilor, indiferentde panta lor, încãrcând asimetricstructura ºarpantei; astfel contrarprevederilor STAS 10122/91 încãrcareadin zãpadã nu ar trebui neglijat niciatunci, când panta este peste 60o;

- eforturile provenite din încãrcãrile devânt de regulã depãºesc pe cele seismice,mai ales dacã învelitoarea este uºoarã, iaractivitatea seismicã mai redusã (zonaseismicã F sau E).

2.3. A mellék merevítõ rendszerek

Egy-, két-, ritkábban háromszintesek,azaz a szarufák és az elsõ torokgerenda-szint között, illetve az elsõ és a másodiktorokgerenda-szint között, esetleg amásodik és a harmadik torokgerenda-szintközött is léteznek. A talpgerendák itt isáltalában duplázottak, minden szintnekmegvan tehát a saját talp-párja.

Jellegzetességük, hogy függõlegesrúdjaik nem klasszikus függesztõfák,függesztésüket a fõszaruállásban álta-lában ferdedúcokkal realizálják. A hosz-szanti síkrendszerbeli ellentétes dõlésûferdedúcaik ritkán metszik egymást.

3. SÍKSZERKEZETEKRE BONT-HATÓ FEDÉLSZERKEZETEKTÉRSZERKEZETI SZINTÉZISE

A fedélszerkezetnek, mint tartó-szerkezeti alegység-csoportnak az szerepe,hogy a terheléseket átvegye és közvetítse atámaszként szolgáló – födém-szerkezetialegységekbõl és függõleges tartó-szerkezeti alegységekbõl álló – tartó-szerkezeti alegység-csoport fele.

Ilyen értelemben pontosítani kell:- az átvett és a közvetített terheléseket, - az átvétel módozatait és - a terhelések közvetítésének módo-

zatait.

3.1. A fedélszerkezetekre ható terhelések

Az állandó, változó illetve kivételesterhelések gravitációs, klimatikus, illetveszeizmikus jellegûek lehetnek.

3.1.1. Az állandó terhelések atartószerkezet és a héjazat önsúlyábóladódnak.

3.1.2. A változó terhelés hóból, szélbõl és ahõmérséklet változásból eredhet. A gótikusjellegû fedélszerkezeteknél két fontosdolgot kell kiemelni:

- a hóteher mindig megmarad az északioldalon, aszimetrikusan terhelve afedélszerkezetet, akkor is ha az érvénybenlevõ szabványok szerint (STAS 10122/91)a hóteher 60o-nál nagyobb hajlásszögûhéjazat esetében elhanyagolható;

- a szélteher okozta igénybevételekáltalában nagyobbak, mint a szeizmikusterheléseké, fõként, ha a héjazat könnyû(zsindely, vagy lemez), illetve aszeizmikus teher kisebb (F, vagy E zóna).

EMT – 2001 55


3.1.3. Încãrcãrile seismice sunt de maimicã importanþã, având în vedere com-portarea elasticã a structurii de rezistenþãºi masa relativ redusã de suportat.

3.2. Modul de preluare a acþiunilor

De regulã, modul de preluare aacþiunilor de cãtre structurile derezistenþã depinde de calitatea concepþieistructurale, a execuþiei ºi a întreþinerii.ºarpantele având caracter gotic se supunacestor reguli.

În prezentul capitol ne referim lastructuri de ºarpante, corect concepute,executate ºi întreþinute - desigur înlimitele permise de etapa istoricã în careele s-au realizat.

3.2.1. Acþiunile gravitaþionale - aproape întotalitate - sunt preluate de sistemeleplanare transversale (de regulã excepþiefac numai elementele subansamblurilorstructurale ne divizibile în sistemeplanare). Sistemele planare se comportãdiferit, în directã relaþie cu mãrimeavolumului ºarpantei ºi a suprafeþelortriunghiulare mãrginite de bare întregi,componente ale fermelor transversale.Diferenþã esenþialã între fermeleprincipale ºi cele secundare se manifestãcu ocazia preluãrii încãrcãrilornesimetrice. Pentru acþiuni gravitaþionale,ansamblul fermelor transversale ºi asistemelor planare longitudinale secomportã corespunzãtor.

3.2.2. Acþiunile negravitaþionale (vânt,seism) sunt deopotrivã preluate de siste-mele planare transversale ºi longitu-dinale, desigur aportul fiecãruia este înstrictã concordanþã cu direcþiaîncãrcãrilor. Cele douã sisteme planare,respectiv cele transversale ºi longitu-dinale de regulã nu sunt legate decât prinfrecare, modalitate total insuficientã.Cert este, cã din alura deformateiºarpantei se poate identifica cu destulãexactitate zonele reale de contact întresistemele planare transversale ºilongitudinale. La componentele longitu-dinale ale acþiunilor se poate concluzionao comportare ne corespunzãtoare, deregulã. În cazuri particulare, situaþiapoate fi îmbunãtãþitã - de exemplu - desubansamblul spaþial din dreptulabsidelor circulare ori poligonale (careserveºte drept reazem ºarpantelor

3.1.3. A szeizmikus terhelés kisebbjelentõségû, hiszen a fedélszerkezetrugalmassága nagy, illetveviszonylag kis tömeget tart fenn.

3.2. A terhelések átvétele

A tartószerkezetek terhelés-átvételi módozata a tartószerkezetikoncepció, a kivitelezés, illetve akarbantartás minõségének függvé-nye. A történeti fedélszerkezetekesetében sincs ez másként.

Az elkövetkezendõkben helyesen meg-alkotott, kivitelezett, illetve karbantartottfedélszerkezetekrõl esik szó, máramennyire ez az adott korban lehetségesvolt.

3.2.1. A gravitációs terhelések - szinteteljesen - a keresztirányú tartó-szerkezeti síkrendszerek veszik át(általában kivételt csak a síkrend-szerekre nem bontható tartószerkezetialegységek képezik). A síkrendszerekeltérõen viselkednek, arányosan afedélszerkezet térfogatával és a három-szögek felületével, melyeket a szaru-állások egy darabból kialakított rudjaihatárolnak. Nagy különbség a fõ ésmellékszaruállások között a nem szim-metrikus terhelések átvételekor adódik.A gravitációs terhelések esetében aharánt és hosszirányú síkrendszerekbõlálló térrács megfelelõen viselkedik.

3.2.2. Nem gravitációs terhelésekesetében (szél-, szeizmikus terhelés)a keresztirányú és a hosszirányúsíkrendszereknek is szerepük van, aterhelések irányával szorosösszefüggésben. A síkrendszerek, aharánt-, illetve a hosszirányúak,általában csak súrlódással vannakösszekötve, teljesen nem megfele-lõen. A fedélszerkezet alakválto-zásából pontosan következtetni leheta haránt- és hosszirányú síkrend-szerek valós kapcsolódási pontjaira.A hosszanti irányú terhelésekbõl egyteljesen elégtelen viselkedési módralehet következtetni. Sajátos esetek-ben javítani lehet a helyzeten -például - az apszisok térszer-kezeteivel, amikor is ezek a szer-kezetek támaszul szolgálnak hosz-szanti irányú terhelésekre, vagy

EMT – 200156


sanctuarelor), de frontoanele suficient derigide (care pot constitui reazem pentruîncãrcãrile din vânt).

3.3. Modul de transmitere a acþiunilorSe va acorda atenþie eficacitãþii

detaliilor constructive ºi criteriilor detransmitere a acþiunilor.

3.3.1. Eficacitatea detaliilor constructivedestinate asigurãrii transmiteriiacþiunilor

De regulã, acþiunile sunt transmisecãtre reazeme prin cosoroabe. Cosoroabele- în mod normal - sunt înglobate în diafrag-mele de susþinere, dar nu ºi obligatoriu;astfel transmiterea acþiunilor de la ºarpantãla subansamblul structural de rezemare seface adeseori numai prin frecare.

Frontoanele din zidãrii, ori corpuri de clãdirivecine pot constitui, de asemenea, reazeme -vrute sau ne vrute - mai ales pentrucomponentele orizontale ale acþiunilor.

3.3.2. Criterii de transmitere a acþiunilorDacã subansamblurile componente ale

ºarpantelor sunt corect concepute ºirealizate, acþiunile preluate suntneschimbat transmise cãtre reazeme. Încaz contrar apar solicitãri suplimentare,de care trebuie þinut cont cu ocaziaprocesului de reabilitare. Problemamajorã o constituie echilibrarea la nivelde ºarpantã a împingerilor orizontale cese nasc din acþiuni verticale, cauzate demodul de alcãtuire a fermelortransversale ale ºarpantelor istorice (ori aneajunsurilor structurale provenite dinconcepþii, execuþii sau întreþineri neadecvate).

szélnyomásra elég merev oromfalakesetében, amikor a tetõszerkezet azoromfalra támaszkodhat.

3.3. A terhelések továbbításaA figyelmünk a részletmegoldások ha-

tékonyságára, illetve a terhelések továb-badásának kritériumaira összpontosul.

3.3.1. A terhelések továbbítása céljábólmegalkotott részletmegoldások haté-konysága

Általában a támaszok fele a sárge-rendák közvetítenek. Normálisan asárgerendák be vannak fogva a felmenõtartószerkezetekbe, de nem kötelezõmódon; így gyakran a terhelésátadás afedélszerkezet és a felmenõ szerkezetközött csak súrlódás által történik.

Az oromfalak, illetve szomszédosépülettömbök akarva, akaratlan támaszailehetnek a fedélszerkezetnek, különösennem gravitációs terhelések esetén.

3.3.2. A terhelések továbbításánakfeltételei

Ha a fedélszerkezetek tartószerkezetialegységei helyesen vannak kitalálva,illetve kivitelezve, a terhelések változat-lanul adódnak tovább a felmenõ tartó-szerkezeteknek. Ellenkezõ esetekben több-letterhelés keletkezik, amelyre figyelni kella felújítás folyamán. Az igazán komolyproblémát a függõleges terhelésbõl szár-mazó vízszintes komponens tetõszerkezet-szinti felvétele adja, mely egyenes követ-kezménye a történeti fedélszerkezetek kia-lakítási módjának (vagy a nem megfelelõtartószerkezeti koncepció, kivitelezés vagykarbantartás esetében).

EMT – 2001 57


Deformata la acþiunea vântuluiSzél terhelés okozta deformáció



Geometria structuriiA szerkezet geometriája




Deformata la acþiuni gravitaþionaleGravitációs terhelés okozta deformáció




fig. 1. - Structura formatã din cãpriori 1. ábra - Szarufákból álló szaruállás

fig. 2. - Structura formatã din cãpriori ºi coardã 2. ábra - Szarufákból és kötõgerendából álló szaruállás

fig. 3. - Structura formatã din cãpriori, coardã ºi colþari 3. ábra - Szarufákból, kötõgerendából és szögletkötõkbõl álló szaruállás

fig. 4. - Structura formatã din cãpriori, coardã, colþari ºi cãpriori formând streaºinã

4. ábra - Szarufákból, kötõgerendából, szögletkötõkbõl ésvízcsendesítõkbõl álló szaruállás


EMT – 200158








Geometria structuriiAszerkezet geometriája






fig. 5. - Structura formatã din cãpriori, coardã, colþari, cãpriori formând streaºinã ºi traverse

5. ábra - Szarufákból, kötõgerendából, szögletkötõkbõl, vízcsendesítõkbõlés torokgerendákból álló szaruállás

fig. 6. - Structura formatã din cãpriori, coardã, colþari, cãpriori formând streaºinã, traverse ºi arbaletrieri

6. ábra - Szarufákból, kötõgerendából, szögletkötõkbõl, vízcsendesítõkbõl, torokgerendákból és ferdedúcokból álló szaruállás

fig. 7. - Structura formatã din cãpriori, coardã, colþari dublaþi, cãprioriformând streaºinã, traverse ºi arbaletrieri - ferma secundarã a navei

Bisericii Evanghelice din Bistriþa

7. ábra - Szarufákból, kötõ-gerendából, kettõzött szögletkötõkbõl,vízcsendesítõkbõl, torokgerendákból és ferdedúcokból álló szaruállás - a

besztercei evangélikus templom hajójának mellék-szaruállása

fig. 8. - Structura formatã din cãpriori, coardã, colþari dublaþi, cãprioriformând streaºinã, traverse, arbaletrieri ºi bare de agãþare - ferma

principalã a navei Bisericii Evanghelice din Bistriþa

8. ábra - Szarufákból, kötõgerendából, kettõzött szögletkötõkbõl,vízcsendesítõkbõl, torokgerendákból, ferdedúcokból és függesztõfákból álló

szaruállás - a besztercei evangélikus templom hajójának fõ-szaruállása

59

ªarpantãª arpanta - grupul de subansambluristructurale - susþine învelitoarea acoperi-ºului, fiind o reþea spaþialã de elementestructurale lineare. ª arpantele se potclasifica în cele istorice sau moderne. Se potrealizate din lemn, oþel sau beton armat.

ªarpantã istoricãConcepute cu dispozitiv de agãþare, ºarpanteleistorice sunt realizate din lemn, având - înlipsa reazemelor intermediare - de regulãrezemarea asiguratã pe conturul clãdirii.Bisericile cu mai multe nave, sau construcþiiînglobând alte funcþiuni, de cât cele bisericeºti(palate, castele cu pereþi portanþi interiori), potface excepþie. Curent, în aceste cazuri,reazemele intermediare sunt improvizate,reducând deformaþiile exagerate provocate deîntreþinere neglijentã, chiar dacã ºarpanteleistorice sunt concepute, sã se descarce numaipe contur.

Reþeaua spaþialã a ºarpantei istoriceAsamblatã prin cepuiri ºi/sau chertãri dinelemente lineare de lemn, alcãtuind unsistem zãbrelit stabil, reþeaua spaþialã aºarpantei istorice poate fi asamblatã dinferme planare (cu precãdere dacã partiul estedreptunghiular), descãrcarea putându-sedesfãºura ºi dupã o singurã direcþie.Partiurile circulare sau pãtratice de regulã seacoperã cu sisteme spaþiale „adevãrate”,care nu se pot scinda în sisteme planare.Desfacerea ºarpantelor turnurilor de bisericãsau a bastioanelor, în ferme planare arpresupune o procedurã forþatã, care induceerori grosolane în alcãtuirea modeluluimecanic.

Reþea planarã a ºarpantei istoriceReþea planarã a ºarpantei istorice este unsubansamblu structural planar compus dinelemente lineare de lemn, apt de preluarea ºitransmiterea încãrcãrilor exterioare ceacþioneazã în planul propriu. Sistemeleplanare pot fi ferme transversale saulongitudinale, verticale, eventual înclinate.Elementele lineare componentefuncþioneazã ca grinzi simplu rezemate oricontinue. Reazemele de regulã numaiteoretic sunt fixe; elasticitatea lor estevariabilã, proporþionalã cu solicitãri, în

FedélszerkezetA fedélszerkezet lineáris tartószerkezetielemekbõl álló térrács, héjazatot hordótartószerkezeti alegység-csoport. Történeti,illetve modern fedélszerkezetekre szokásõket csoportosítani. Fából, acélból, vagyvasbetonból készíthetõk.

Történeti fedélszerkezetA történeti fedélszerkezetek fából vannak,függesztõ-mûvesek és általában (közbeesõtámaszok hiányában) az épületek külsõfalain támaszkodnak. Kivételt képezhetnek atöbbhajós templom-terek, belsõ tartófalaspaloták, kastélyok fedélszerkezetei, ahol akarbantartási munkálatok elhanyagolásamiatt jelentkezõ túlzott alakváltozásokmegakadáyozására szokás szerint közbeesõtámaszokat improvizáltak. Ennek ellenéreminden esetben a történeti fedélszerkezetúgy van kiképezve, hogy mûködik akkor is,ha csak a külsõ falakon támaszkodik.

Történeti fedélszerkezet térrácsaTörténeti fedélszerkezet térrácsa csapolássalés/vagy lapolással egymáshoz rögzített, fa-anyagból készített, stabil térbeli rúdrendszer.A térrács síkrácsokból állhat össze (jel-legzetesen a téglaalap alaprajzú építményekesetében), a teherlevezetés ilyenkor egyirányban is történhet, síkrendszerekre bontvaa térszerkezetet. A kör, vagy négyzet alaprajzúterek lefedésekor a fedélszerkezet általában„igazi” - síkrendszerekre nem bontható -térrács. A templom-tornyok, bástyák fedél-szerkezeteinek síkrendszerre bontásaerõltetett és durva megközelítést eredményeza mechanikai modell kialakításakor.

Történeti fedélszerkezet síkrácsaTörténeti fedélszerkezet síkrácsa farúdelemekbõl álló tartószerkezeti alegység,olyan síkrendszer, amely képes a sajátsíkjában ható terheléseket átvenni és atámaszok felé továbbítani. A síkrendszereklehetnek haránt-irányúak (szaru-állások),vagy hossz-irányúak, függõlegesek, vagydûltek.Az alkotó rúdelemek két vagy többtámaszúfolytonos tartóként mûködnek. A támaszokáltalában csak elméletileg stabilak,rugalmasságuk különbözõ terhelésfüggõ,illetve a támaszt biztosító szerkezeti elem

Terminologia ºarpantelor istorice - propunere Történeti fedélszerkezetek terminológiája - javaslat


EMT – 2001

EMT – 200160


funcþie de deformata (aferentã solicitãrilor)elementului structural de rezemare; este posibil -legat de alcãtuiri constructive sau combinaþii deîncãrcãri - ca unele reazeme intermediare sãtransmitã încãrcare în loc sã preia;Excentricitatea solicitãrilor este datã deîncãrcãrile considerate uniform distribuite(greutatea proprie, eventual alte acþiuni), saude componentele concentrate ale unorelemente structurale adiacente.Imbinãrile influenþeazã rigiditatea reaze-melor; astfel reazemele marginale suntîncastrãri parþiale ºi nu articulaþii, respectivmomentul de inerþie a barelor în dreptulreazemelor intermediare este mai redusdecât în câmp.

Ferma transversalãFermele transversale sunt reþele planare debare, dispuse de regulã dupã contururitriunghiulare, pãrþi componente ale ºarpan-telor istorice posibile de desfãcut în sistemeplanare. Preiau ºi transmit cãtre suban-sambluri structurale de rezemare longitudinaleîncãrcãri, care acþioneazã în planul lor. Pot fiferme principale sau secundare.

Ferma transversalã principalãFerma transversalã principalã, fiind derigiditate mai mare (atât la acþiuni verticale,cât ºi la cele orizontale) faþã de celesecundare, are întotdeauna - ºi sine stãtãtor -exigenþele de rezistenþã asigurate, susþinândºi ferma secundarã.

Fermã transversalã secundarãFermã transversalã secundarã - faþã de ceaprincipalã - este de rigiditate mai micã, de re-gulã incapabilã de auto-preluare a încãrcãrilor,fiind susþinutã de ferma principalã. Fermelesecundare aparþinând ºarpantelor tip gotic saubaroc - care dispun de corzi - fac excepþie ºisunt caracterizate de rigiditate scãzutã faþã decele principale la acþiuni orizontale.

Sistem planar longitudinal de rigidizareSistemele planare longitudinale de rigi-dizaresunt alcãtuite din tãlpi longitudinale, montanþide agãþare, arbaletrieri ºi colþari. La rândul lorcaracterizeazã tipul de ºar-pantã; sunt de unsingur nivel, sau de douã, mai rar de treiniveluri, fiecare având una, douã sau trei tãlpilongitudinale; pot fi dis-puse în planuriverticale, sau înclinate, întot-deauna simetricefaþã de axul vertical de simetrie.

(igénybevételbõl származó) alakválto-zásának függvénye; elõfordul bizonyosszerkezeti kialakításoknál, illetve teherkom-binációknál az is, hogy egy-egy közbeesõtámasz terhelést ad át ahelyett, hogyátvenne;Az igénybevételek külpontosságát az egyen-letesen megoszlónak feltételezett terhelésekadják (önsúly, esetenként más teher), néha akapcsolódó szerkezeti elemek által közvetí-tett koncentrált erõk. A kapcsolatok befolyá-solják a támaszok merevségét; így a szélsõtámaszok részbefogások (nem csuklók),illetve a közbeesõ támaszokon a hajlításimerevséget biztosító inercianyomatékkisebb, mint a mezõkben.

SzaruállásA szaruállások síkrácsokra bonthatótörténeti fedél-szerkezetek rúdjainak haránt-irányú - általában háromszög képzésû -síkrendszerei. Képesek a saját síkjukbanható terheléseket átvenni és továbbítani ahosszanti irányú tartószerkezeti alegységek(a felmenõ szerkezetek) fele. Lehetnek fõ-,vagy mellék-szaruállások.

FõszaruállásA fõszaruállás mellékszaruállásokat hordó,önállóan is szilárdsági követelmény biztos(mint függõleges, mint vízszintes iránybanható) terhelés-átvételre és átadásra képes, (amellékállásénál) nagyobb merevségûszaruállás.

MellékszaruállásA mellékszaruállás fõszaruállásokratámaszkodó, önálló terhelés-átvételreáltalában képtelen, kisebb merevségû szaru-állás. A kötõgerendával rendelkezõ gótikusés barokk jellegû mellékszaruállások akivételek közé tartoznak; jellegzetességük afõszaruálláshoz viszonyított - vízszintesterheléssel szembeni - kisebb merevségük.

Hosszrács merevítõ szerkezetA hosszrács merevítõ szerkezet hosszantiirányú talpgerendákból, függesztõ rudakból,ferdedúcokból és könyökfákból áll. Amaguk rendjén meghatározzák a fedél-szerkezet jellegét; egy, két, ritkán háromszintesek, mindenikük egy vagy kéttalpgerendával rendelkezik és függõlegesvagy dõlt (a függõleges szimmetriaten-gelyhez viszonyítva mindig szimmetrikus)síkban helyezkednek el.

EMT – 2001 61


EMT – 200162


ªarpantã având caracter goticª arpantele cu caracter gotic sunt executate deregulã din lemn de esenþã tare (stejar), înBazinul Carpatin pânã în secolul al 18-lea.Barele lor zvelte sunt legate în noduri aproapeîn totdeauna prin teºire. Fermele dispunfiecare de coardã, respectiv de dispozitiv deagãþare (corzile propriu-zise parþial pot lipsi,dacã ºarpantele acoperã spaþii boltite ºi aucosoroabele dispuse sub cota cheii bolþilor).Sistemele planare longitudinale de rigidizaresunt verticale ºi presupun tãlpi, dispuse deregulã la fiecare nivel.

Ferma transversalã principalã avândcaracter goticFermele transversale principale gotice,având rigiditate mai mare (faþã de acþiunileverticale ºi orizontale) comparat cu cele

secundare, au exigenþele de rezistenþãasigurate, susþinând ºi fermele secundare.Sunt realizate din cãpriori, coardã, moazã,(eventual) traverse, colþari, arbaletrieri, bareverticale, (eventual) înclinate de agãþare.

Fermã transversalã secundarã avândcaracter goticFerma secundarã goticã este de rigiditatemai micã, faþã de ferma principalã, maiales la acþiunile orizontale, fiind susþinutã

Gótikus jellegû fedélszerkezetA gótikus jellegû fedélszerkezeteket általábankemény (tölgy) fából készítik, a Kárpát-medencében a 18. századig. Karcsú rúdjaikszinte mindig lapolással kapcsolódnakegymáshoz. Minden szaruállásnakkötõgerendája van, illetve függesztõ mûve (akötõgerendák részben hiányozhatnak, ha afedélszerkezetek boltozott tereket fednek és asárgerendák a zárókövek szintje alatthelyezkednek el). A hosszanti merevítõsíkrendszer(ek) függõleges(ek) és mindenszinten talpgerendákat feltételez (nek).

Gótikus jellegû fõszaruállásA gótikus jellegû fõszaruállás mellék-szaruállásokat is hord, szilárdságikövetelménybiztos önálló (mint függõleges,mint vízszintes) terhelés-átvételre képes,

nagyobb merevségû szaruállás. Szarufákból,kötõgerendából, kakasüllõbõl, (esetleg)torokgerendákból, sarokkötõkbõl, ferdedúcokból, függõleges, (esetleg) ferdefüggesztõfákból áll.

Gótikus jellegû mellék-szaruállásFõszaruállásokra támaszkodó, önállóterhelés-átvételre képes, kisebb merevségûszaruállás; jellegzetességük a fõszaru-álláshoz viszonyított - vízszintes terheléssel

EMT – 2001 63


de fermele principale; de regulã -dispunând de corzi - este capabilã de auto-preluare a încãrcãrilor. Este realizatã dincãpriori, coardã, moazã, (eventual)traverse, colþari ºi arbaletrieri. Fermelesecundare ale ºarpantelor, care acoperãspaþii boltite, având cosoroabele dispusesub cota cheii bolþilor, nu dispun de corzi,având rigiditatea mult inferioarã faþã deceea a fermelor principale chiar ºi laacþiuni verticale.

Sistem planar longitudinal avândcaracter goticSistemele planare longitudinale avândcaracter gotic sunt întotdeauna verticale ºisimetrice faþã de axa de verticalã a fermelortransversale, de una, douã, mai rar de trei

niveluri, fiind dispuse între coardã ºi traversade la primul nivel, eventual între traversele dela primul ºi al doilea, respectiv între traversade la al doilea nivel ºi moaza. Cu asemeneaocazii - de regulã - grinzile de talpã sedubleazã, deci fiecare nivel de rigidizare areperechea de talpã proprie. Caracteristicacestor sisteme sunt barele clasice de agãþare,verticale, prezente ºi în fermele principale,respectiv arbaletrierii cu înclinaþii opuse, careadeseori se intersecteazã, mai cu seamã lanivelele inferioare.

ªarpantã având caracter baroc ª arpantele având caracter baroc sunt

szembeni - kisebb merevségük.Szarufákból, kötõgerendából, kakasüllõbõl,(esetleg) torokgerendákból, sarokkötõbõl ésferde-dúcokból áll. Azoknak a fedélszerke-zeteknek a mellékszaruállásai, melyek bol-tozott tereket fednek és ahol a sárgerendák azárókövek szintje alatt helyezkednek el,nem rendelkeznek kötõgerendával, amiért(füg-gõleges terhelésekre is) jóval kisebbmerevséggel rendelkeznek, mint a fõ-szaruállások.

Gótikus jellegû hosszrács szerkezetA gótikus jellegû hosszrács szerkezetekmindig csak függõleges (a szaruállásokfüggõleges tengelyéhez viszonyítvaszimmetrikus) síkban helyezkednek el, egy,két, ritkán három szintesek, a kötõgerenda

és az elsõ szinten levõ torokgerenda, az elsõés második szintû torokgerenda, esetleg amásodik szintû torokgerenda és a kakasüllõközött helyezkednek el. Ilyen esetekbenáltalában a hosszanti gerendákmegduplázódnak - minden szinten talp ésfejgerendával rendelkeznek. Ezenszerkezetek jellegzetességei a fõszaru-állások függõleges függesztõfái és a kétirányban dõlt ferdedúcok, amelyek gyakranmetszik egymást, különösen az alsószinteken.

Barokk jellegû fedélszerkezetA barokk jellegû fedélszerkezetek általában

EMT – 200164


executate de regulã din lemn de esenþãmoale (brad), presupun dispozitive deagãþare ºi (câteodatã) de tensionare,respectiv sisteme longitudinale de rigidizaredispuse în planul cãpriorilor, obiºnuit de unsingur nivel. Fermele transversale suntprincipale, ori secundare, fiind diferite întreele prin existenþa a sistemului suplimentarde descãrcare. Între douã ferme principaleconsecutive se dispun 2-4 (mai rar) 5 fermesecundare. Fermele fiecare dispune decoardã, excepþie fãcând ºarpantele careacoperã spaþii boltite, având cosoroabeledispuse sub cota cheii bolþilor, în care cazcorzile fermelor secundare lipsesc.

puha fából (fenyõbõl) készülnek, függesztõ-és (néha) feszítõmûvesek; egy-, (esetleg)kétszintes merevítõ hosszrácsokatfeltételeznek, melyek a szarufák síkjábanhelyezkednek el. A fõ-, vagy mellék-szaruállások egymástól általában a pótlólagosfeszítõrendszerben különböznek. Két egymásmelletti fõszaruállás közé 2-4 (ritkábban) 5mellékszaruállást helyeznek. A szaruállásokmindenike kötõgerendával rendelkezik,kivételt képeznek azok a fedélszerkezetek,melyek boltozott tereket fednek és ahol asárgerendák a zárókövek szintje alatthelyezkednek el, ilyenkor a mellék-szaruállások kötõgerendái hiányoznak.

EMT – 2001 65

Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos TársaságFermã transversalã principalã având

caracter barocFerma transversalã principalã baroc, avândrigiditate mai mare (atât la acþiuni verticale,cât ºi la cele orizontale) faþã de fermelesecundare; are întotdeauna exigenþele derezistenþã asigurate, susþinând ºi fermasecundarã. Este realizatã din cãpriori,coardã, moazã, (eventual) traverse, colþari,antretoazã, arbaletrieri, bare (de regulã)verticale, (eventual) înclinate de agãþare.

Fermã transversalã secundarã avândcaracter barocFerma secundarã baroc este de rigiditate maimicã, faþã de ferma principalã, mai ales laacþiunile orizontale, fiind susþinutã defermele principale; de regulã - dispunând decorzi - este capabilã de auto-preluare aîncãrcãrilor. Este realizatã din cãpriori,coardã, moazã, (eventual) traverse ºi colþari.Fermele secundare ale ºarpantelor, careacoperã spaþii boltite, având cosoroabeledispuse sub cota cheii bolþilor, nu dispun decorzi (asemãnãtor fermelor secundareeclectice, componenta orizontalã fiindparþial preluatã de grinziºoare ºi longeroni),având rigiditatea mult inferioarã faþã de ceeaa fermelor principale chiar ºi la acþiuniverticale.

Barokk jellegû fõszaruállásA barokk jellegû fõszaruállás mellék-szaruállásokat is hord, szilárdságikövetelménybiztos önálló terhelés-átvételreképes, (mint függõleges, mint vízszintesterhelésre) nagyobb merevségû szaruállás.Szarufákból, kötõgerendából, kakasüllõbõl,(esetleg) torokgerendákból, sarokkötõkbõl,mellszorítóból, ferdedúcokból, (általában)függõleges, (esetleg) ferde függesztõfákbóláll.

Barokk jellegû mellék-szaruállásA barokk jellegû mellék-szaruállás általábanképes önálló terhelés-átvételre, fõszaru-állásokra támaszkodik; jellegzetessége afõszaruálláshoz viszonyított - vízszintesterheléssel szembeni - kisebb merevsége.Szarufákból, kötõ-gerendából, kakasüllõbõl,(esetleg) torokgerendákból, és sarokkötõbõláll. Azoknak a fedél-szerkezeteknek amellék-szaruállásai, melyek boltozotttereket fednek és ahol a sárgerendák azárókövek szintje alatt vannak, nemrendelkeznek kötõgerendával (a vízszinteskomponenst a fiókkiváltók és a fiók-kötõgerendák veszik át), amiért (függõlegesterhelésekre is) jóval kisebb merevséggelrendelkeznek, mint a fõ-szaruállások.

EMT – 200168


lungimea poate fi de 20 m; în secþiunedimensiunile a rareori depãºesc valorile de16 x 20 cm; excepþiile se leagã de situaþiileîn care corzile susþin planºee de pod (deexemplu planºee casetate);(c) se comportã ca grinzi continue cureazeme intermediare, cele marginale fiindfixe (cosoroabe); reazemele intermediaresunt barele de agãþare, eventual colþari sauarbaletrieri (eventualitatea este consecinþamodului de dispunere a rigidizãrilor: capãtulopus al acestora poate rezema pe un elementstructural, care are rigiditatea la încovoieremai redusã, decât coarda - rigidizarea înasemenea situaþii nu este reazem pentrucoardã);(d) numai reazemele marginale (cosoroabele)sunt fixe;(e) acþiunile provin din greutatea proprie aelementului structural (într-o mãsurã foartemicã), respectiv din eventualele acþiuniconcentrate date de elementele structuraleadiacente (colþari, bare de agãþare, cãprioriformând streaºinã, arbaletrieri);(f) îmbinãrile sunt crestate, teºite, sau cu cep,fiind solidarizate prin cuie de lemn; (g) solicitarea caracteristicã este întindereaexcentricã, foarte a rareori aparecompresiunea (din acþiunea datã de vânt sauseism);

Moazã - traversa superioarã(a) este dispusã orizontal;(b) realizat dintr-o bucatã, cu lungime de 2-4 m; în secþiune dimensiunile rareoridepãºesc 10 x 12 cm;(c) se comportã ca grinzi simplu rezematesau (rar) continue, reazemele marginale fiindcãpriorii; reazemele intermediare suntasigurate de arbaletrieri;(d) reazemele sunt elastice;(e) încãrcãrile provin din greutatea proprie(într-o mãsurã micã) ºi din eventualele acþiuniconcentrate date de elementele structuraleadiacente (cãpriori, arbaletrieri, tãlpilongitudinale, bare de agãþare);(f) îmbinãrile sunt teºite, sau cu cep, fiindsolidarizate prin cuie de lemn ºi influenþeazãrigiditatea reazemelor;(g) solicitarea caracteristicã este compresiuneaexcentricã, a rareori apare întinderea (dinacþiunea datã de vânt sau seism);

Traversã(a) este dispusã orizontal;(b) este realizat dintr-o bucatã, lungimeapoate fi de 15 m; în secþiune dimensiunilerar depãºesc 12 x 16 cm;(c) se comportã ca grinzi simplu rezemate

akár 20 m is lehet, keresztmetszete ritkánnagyobb mint 12 x 14 cm; kivételt többnyireaz az eset képvisel, amikor a kötõgerendafödémet is hordoz (például kazettásmennyezetet);(c) többtámaszú folytonos tartókéntmûködik, ahol a két szélsõ támasz fix(sárgerenda), a közbeesõ támaszokfüggesztõrudak, esetleg sarokmerevítõk,ferdedúcok (az esetlegesség a merevítõkkialakítás-módjából adódik, lehetséges,hogy a merevítõ másik vége olyan szerkezetielemre támaszkodik, amelynek hajlításimerevsége kisebb, mint a kötõgerendáé -ilyen esetben a merevítõ nem támasza akötõgerendának); (d) csak a két szélsõ támasz fix(sárgerendák);(e) a terhelések önsúlyból (elenyészõrészben), illetve a kapcsolódótartószerkezeti elemek (szarufák,ferdedúcok, sarokmerevítõk, talpgerendák,függesztõfák, vízcsendesítõk) általesetenként közvetített koncentrált erõkbõlszármaznak;(f) a kapcsolatok csapoltak vagy lapoltakés faszeggel rögzítettek;(g) a mértékadó igénybevétel a külpontoshúzás; nagyon ritkán lép fel nyomóerõ(szél, vagy szeizmikus teher esetében);

Kakas¿lõ - felsõ torokgerenda(a) vízszintes fekvésû;(b) egy darabban készül, hossza 2-4 m islehet, keresztmetszete ritkán nagyobb mint10 x 12 cm;(c) két, vagy (ritkán) többtámaszú folytonostartóként mûködik; a két szélsõ támasz aszarufákon nyugszik, lehetséges közbeesõtámaszok ferdedúcok;(d) a támaszok rugalmasak;(e) a terhelések önsúlyból (egy kis részben),illetve a kapcsolódó tartószerkezeti elemek(szarufák, ferdedúcok, talpgerendák,függesztõfák) által esetlegesen közvetítettkoncentrált erõkbõl származnak;(f) a kapcsolatok csapoltak, ritkábbanlapoltak és faszeggel rögzítettek; (g) a mértékadó igénybevétel a külpontosnyomás; nagyon ritkán lép fel húzóerõ (szél,vagy szeizmikus teher esetében);

Torokgerenda(a) vízszintes fekvésû;(b) egy darabban készül, hossza akár 15 m islehet, keresztmetszete ritkán nagyobb mint12 x 16 cm;(c) két, vagy többtámaszú folytonos

EMT – 2001 67


Sistem planar longitudinal avândcaracter eclecticSistemele planare longitudinale având caractereclectic - de una, mai rar de douã niveluri - deregulã sunt amplasate în planurile verticalesimetrice faþã de axa verticalã a fermelortransversale, având talpã superioarã, bareverticale de agãþare, prezente ºi în fermeleprincipale ºi contrafiºe.

Cãprior(a) se leagã de coardã cu un unghi de 60grade aproximativ; datoritã pantei mari,zãpada nu stã pe acoperiº, încãrcarea ei fiindneglijatã;(b) se realizeazã de regulã dintr-o bucatã,lungimea atinge 20 m; secþiunea eitransversalã rar depãºind 20/24 cm; (c) funcþioneazã ca grindã continuã, cureazemele marginale asigurate de cãpriorulopus (la partea superioarã) respectiv coarda(la partea inferioarã); reazemeleintermediare (dispuse la cel mult 3 m întreele) sunt asigurate de moaze, antretoaze,eventual de colþari (eventualitatea se pune peseama alcãtuirii colþarilor: dacã capãtul opusal acestora se sprijinã pe bare cu rigiditatemai micã la încovoiere, decât a cãpriorului -colþarul nu constituie reazem pentrucãprior);(d) la sarcini verticale scurtarea moazelorsolicitate la compresiune, la cele din vântsau seism rigiditatea la încovoiere acãpriorului opus caracterizeazã elasticitateareazemelor;(e) acþiunile provin pe de o parte dingreutatea proprie a elementului structural(într-o mãsurã foarte micã), din greutateaînvelitorii (acþiune verticalã permanentã),din vânt (presupus vertical pe suprafeþeleînvelitorii) ºi - mai rar - din miºcãrileseismice (care sunt considerate acþionând încentrul comun de greutate al ºarpantei ºi alînvelitorii), iar pe de altã parte dineventualele acþiuni concentrate date deelementele structurale adiacente (corzi,moaze, colþari, bare de agãþare, cãprioriformând streaºinã);(f) îmbinãrile sunt cu cep sau teºite, fiindsolidarizate prin cuie de lemn;(g) solicitarea caracteristicã estecompresiunea excentricã, foarte a rareoriapare întinderea (din acþiunile date de vântsau seism);

Coardã(a) este dispusã orizontal;(b) de regulã este realizat dintr-o bucatã,

Eklektikus jellegû hosszanti merevítõsíkrendszerAz eklektikus jellegû hosszanti merevítõsíkrendszerek egy, ritkán két szintesek és(általában) függõlegesek. Általában aszaruállások tengelyére szimmetrikusanvannak elhelyezve, hosszanti fejgerendából,a fõszaruállások függõleges függesztõ-fáiból és könyökfákból állanak.

A szarufa(a) 60 fok körüli hajlásszöggel kapcsolódika kötõ-gerendához; a nagy hajlásszög miatthó nem áll meg a héjazaton, ezért a hóterhetelhanyagoljuk;(b) általában egy darabban készül, hosszaakár 20 m is lehet, keresztmetszete ritkánnagyobb mint 20 x 24 cm;(c) többtámaszú folytonos tartókéntmûködik, ahol a két szélsõ támasz a másikszarufa (a felsõ végén), illetve a kötõ-gerenda(az alsó végén); a közbeesõ támaszok(maximálisan 3 m távolságra egymástól)kakasüllõk, torokgerendák, esetleg sarokkötõk(az esetlegesség a szerkezetkialakításkövetkezménye: lehetséges, hogy a sarokkötõmásik vége olyan szerkezeti elemretámaszkodik, melynek hajlítási merevségekisebb, mint a szarufáé - ilyen esetben asarokkötõ nem támasza a szarufának);(d) függõleges terhelés esetén a torok-gerendák axiális igénybevétel együtt járórövidülésbõl, szél vagy szeizmikus teheresetében a másik szarufa hajlítási merev-ségébõl következik a támaszrugalmasság;(e) a terhelések (elenyészõ részben), aszarufára közvetlenül ható önsúlybólhéjazat súlyból (függõleges állandó ter-helés), szélbõl (a héjazatra merõlegesen fel-tételezzük) és - ritkábban - szeizmikusmozgásból (melyet a héjazat és atetõszerkezet közös súlypontjában hatóvízszintes teher-ként számítunk), másrészt akapcsolódó tartószerkezeti elemek(kötõgerendák, torokgerendák, sarokfák,függesztõfák, vízcsendesítõk) általesetlegesen közvetített koncentrált erõkbõlszármaznak;(f) a kapcsolatok csapoltak vagy lapoltak ésfaszeggel rögzítettek,;(g) a mértékadó igénybevétel a külpontosnyomás; nagyon ritkán lép fel húzóerõ (szél,vagy szeizmikus teher esetében);

Kötõgerenda(a) vízszintes fekvésû;(b) általában egy darabban készül, hossza

EMT – 200168


lungimea poate fi de 20 m; în secþiunedimensiunile a rareori depãºesc valorile de16 x 20 cm; excepþiile se leagã de situaþiileîn care corzile susþin planºee de pod (deexemplu planºee casetate);(c) se comportã ca grinzi continue cureazeme intermediare, cele marginale fiindfixe (cosoroabe); reazemele intermediaresunt barele de agãþare, eventual colþari sauarbaletrieri (eventualitatea este consecinþamodului de dispunere a rigidizãrilor: capãtulopus al acestora poate rezema pe un elementstructural, care are rigiditatea la încovoieremai redusã, decât coarda - rigidizarea înasemenea situaþii nu este reazem pentrucoardã);(d) numai reazemele marginale (cosoroabele)sunt fixe;(e) acþiunile provin din greutatea proprie aelementului structural (întro mãsurã foartemicã), respectiv din eventualele acþiuniconcentrate date de elementele structuraleadiacente (colþari, bare de agãþare, cãprioriformând streaºinã, arbaletrieri);(f) îmbinãrile sunt crestate, teºite, sau cu cep,fiind solidarizate prin cuie de lemn; (g) solicitarea caracteristicã este întindereaexcentricã, foarte a rareori aparecompresiunea (din acþiunea datã de vânt sauseism);

Moazã - traversa superioarã(a) este dispusã orizontal;(b) realizat dintr-o bucatã, cu lungime de 2-4 m; în secþiune dimensiunile rareoridepãºesc 10 x 12 cm;(c) se comportã ca grinzi simplu rezematesau (rar) continue, reazemele marginale fiindcãpriorii; reazemele intermediare suntasigurate de arbaletrieri;(d) reazemele sunt elastice;(e) încãrcãrile provin din greutatea proprie(într-o mãsurã micã) ºi din eventualele acþiuniconcentrate date de elementele structuraleadiacente (cãpriori, arbaletrieri, tãlpilongitudinale, bare de agãþare);(f) îmbinãrile sunt teºite, sau cu cep, fiindsolidarizate prin cuie de lemn ºi influenþeazãrigiditatea reazemelor;(g) solicitarea caracteristicã este compresiuneaexcentricã, a rareori apare întinderea (dinacþiunea datã de vânt sau seism);

Traversã(a) este dispusã orizontal;(b) este realizat dintr-o bucatã, lungimeapoate fi de 15 m; în secþiune dimensiunilerar depãºesc 12 x 16 cm;(c) se comportã ca grinzi simplu rezemate

akár 20 m is lehet, keresztmetszete ritkánnagyobb mint 12 x 14 cm; kivételt többnyireaz az eset képvisel, amikor a kötõgerendafödémet is hordoz (például kazettásmennyezetet);(c) többtámaszú folytonos tartókéntmûködik, ahol a két szélsõ támasz fix(sárgerenda), a közbeesõ támaszokfüggesztõrudak, esetleg sarokmerevítõk,ferdedúcok (az esetlegesség a merevítõkkialakítás-módjából adódik, lehetséges,hogy a merevítõ másik vége olyan szerkezetielemre támaszkodik, amelynek hajlításimerevsége kisebb, mint a kötõgerendáé -ilyen esetben a merevítõ nem támasza akötõgerendának); (d) csak a két szélsõ támasz fix(sárgerendák);(e) a terhelések önsúlyból (elenyészõrészben), illetve a kapcsolódótartószerkezeti elemek (szarufák,ferdedúcok, sarokmerevítõk, talpgerendák,függesztõfák, vízcsendesítõk) általesetenként közvetített koncentrált erõkbõlszármaznak;(f) a kapcsolatok csapoltak vagy lapoltakés faszeggel rögzítettek;(g) a mértékadó igénybevétel a külpontoshúzás; nagyon ritkán lép fel nyomóerõ(szél, vagy szeizmikus teher esetében);

Kakas¿lõ - felsõ torokgerenda(a) vízszintes fekvésû;(b) egy darabban készül, hossza 2-4 m islehet, keresztmetszete ritkán nagyobb mint10 x 12 cm;(c) két, vagy (ritkán) többtámaszú folytonostartóként mûködik; a két szélsõ támasz aszarufákon nyugszik, lehetséges közbeesõtámaszok ferdedúcok;(d) a támaszok rugalmasak;(e) a terhelések önsúlyból (egy kis részben),illetve a kapcsolódó tartószerkezeti elemek(szarufák, ferdedúcok, talpgerendák,függesztõfák) által esetlegesen közvetítettkoncentrált erõkbõl származnak;(f) a kapcsolatok csapoltak, ritkábbanlapoltak és faszeggel rögzítettek; (g) a mértékadó igénybevétel a külpontosnyomás; nagyon ritkán lép fel húzóerõ (szél,vagy szeizmikus teher esetében);

Torokgerenda(a) vízszintes fekvésû;(b) egy darabban készül, hossza akár 15 m islehet, keresztmetszete ritkán nagyobb mint12 x 16 cm;(c) két, vagy többtámaszú folytonos

EMT – 2001 69


tartóként mûködik, ahol a két szélsõ támasza szarufákon nyugszik, a lehetségesközbeesõ támaszok függesztõfák, esetlegsarokmerevítõk, ferdedúcok (azesetlegesség a merevítõk kialakítás-módjából adódik, elõfordul, hogy amerevítõ másik vége olyan szerkezetielemre támaszkodik, melynek hajlításimerevsége kisebb, mint a torokgerendáé -ilyen esetben a merevítõ nem támasza atorokgerendának);(d) a támaszok rugalmasak;(e) a terhelések önsúlyból (kis részben),illetve a kapcsolódó tartószerkezeti elemek(szarufák, ferdedúcok, sarokfák, talpge-rendák, függesztõfák) által esetlegesenközvetített koncentrált erõkbõl származnak;(f) a kapcsolatok csapoltak, ritkábbanlapoltak és fa-szeggel rögzítettek;(g) a mértékadó igénybevétel a külpontosnyomás; nagyon ritkán lép fel húzóerõ (szél,vagy szeizmikus teher esetében);

Mellszorító(a) vízszintes fekvésû;(b) egy darabban készül, hossza akár 10-15m is lehet, keresztmetszete ritkán nagyobbmint 12 x 16 cm;(c) általában kéttámaszú tartóként mûködik, ahola két támasz a függesztõfákon nyugszik;(d) a támaszok rugalmasak;(e) a terhelések önsúlyból (kis részben),illetve a kapcsolódó tartószerkezeti elemek(szelemenek, ferdedúcok, függesztõfák)által közvetített koncentrált erõkbõlszármaznak;(f) a kapcsolatok csapoltak, ritkábban lapoltakés faszeggel rögzítettek; kapcsolatok be-folyásolják a támaszok merevségét; így aszél-sõ támaszok részbefogások (nemcsuklók);(g) mértékadó igénybevétel a külpontosnyomás; ritkán lép fel húzóerõ (szél, vagyszeizmikus teher esetében);

Ferdedúc(a) párhuzamos a szarufákkal, 60 fok körülihajlásszöggel kapcsolódik a vízszintesszerkezeti elemekhez (kötõgerendához,torokgerendákhoz);(b) egy darabban készül, hossza 3-5 m,keresztmetszete ritkán nagyobb mint 12 x 14cm;(c) általában többtámaszú folytonos tartókéntmûködik, ahol a két szélsõ támaszt vízszintesszerkezeti elemek biztosítják, a közbeesõtámaszok sarokkötõk, esetleg függesztõfák (azesetlegesség a függesztõfák kialakításának

sau continue, reazemele marginale fiindcãpriorii; reazemele intermediare suntasigurate de bare de agãþare, eventual colþarisau arbaletrieri (eventualitatea esteconsecinþa modului de dispunere arigidizãrilor: capãtul opus al acestora esteposibil sã rezeme pe un element structural,care are rigiditatea la încovoiere mai redusã,decât traversa - în asemenea situaþiirigidizarea nu este reazem pentru traversã);(d) reazemele sunt elastice;(e) încãrcãrile provin din greutatea proprie(într-o mãsurã micã) ºi din eventualeleacþiuni concentrate date de elementelestructurale adiacente (cãpriori, arbaletrieri,colþari, tãlpi longitudinale, bare de agãþare);(f) îmbinãrile sunt teºite, sau cu cep, fiindsolidarizate prin cuie de lemn ºi influenþeazãrigiditatea reazemelor; (g) solicitarea caracteristicã este compresiuneaexcentricã, a rareori apare întinderea (dinacþiunea datã de vânt sau seism);

Antretoazã(a) este dispusã orizontal;(b) realizat dintr-o bucatã, lungimea poate fi10-15 m; în secþiune dimensiunile rareoridepãºesc 12 x 16 cm;(c) se comportã ca grinzi simplu rezemate,reazemele fiind asigurate de bare de agãþare;(d) reazemele sunt elastice;(e) încãrcãrile provin din greutatea proprie(într-o mãsurã micã) ºi din acþiuniconcentrate date de elementele structuraleadiacente (pane, arbaletrieri, bare deagãþare);(f) îmbinãrile sunt teºite, sau cu cep, fiindsolidarizate prin cuie de lemn ºi influenþeazãrigiditatea reazemelor; astfel reazemelemarginale sunt încastrãri parþiale ºi nuarticulaþii;(g) solicitarea caracteristicã: compresiuneaexcentricã, rar apare întindere (din acþiuneadatã de vânt sau seism);

Arbaletrier(a) este paralel cu cãpriorii, se leagã deelementele structurale orizontale (coardã,moaze) cu un unghi de aproximativ 600;(b) realizat dintr-o bucatã, cu lungime 3-5m; în secþiune dimensiunile rareori suntpeste 12 x 14 cm;(c) de regulã se comportã ca grinzicontinue, reazemele marginale fiindrealizate prin elementele orizontale derezistenþã; reazemele intermediare suntasigurate de colþarii, eventual de bare deagãþare (eventualitatea este consecinþa

EMT – 200170


modului de dispunere barelor de agãþare: capãtulopus al acestora poate rezema pe un element, careare rigiditatea la încovoiere mai redusã, decâtarbaletrierul - bara de agãþare ne fiind reazempentru arbaletrier); reazemele sunt cel mult la 2 mîntre ele;(d) reazemele sunt elastice;(e) acþiunile provin din greutatea proprie (într-omãsurã foarte micã), din eventualele acþiuniconcentrate date de elementele structuraleadiacente (elemente orizontale, colþari, bare deagãþare);(f) îmbinãrile sunt teºite, sau cu cep, fiindsolidarizate prin cuie de lemn ºi influenþeazãrigiditatea reazemelor;(g) solicitarea caracteristicã: compresiuneaexcentricã, rar apare întindere (din acþiunea datã devânt sau seism);

Cãprior formând streaºina(a) se leagã de coardã cu un unghi deaproximativ 450;(b) este realizat dintr-o bucatã, cu lungime 1-2 m; în secþiune dimensiunile a rareoridepãºesc 8 x 10 cm;(c) de regulã se comportã ca grinzi simplurezemate, reazemele asigurate de cãpriori ºicorzi;(d) reazemele sunt elastice;(e) acþiunile provin din greutatea proprie(într-o mãsurã foarte micã), respectiv dineventualele acþiuni concentrate aleelementelor structurale adiacente;(f) îmbinãrile sunt crestate, mai rar teºite,fiind solidarizate prin cuie de lemn;(g) solicitarea caracteristicã estecompresiunea sau întinderea excentricã;

Contrafiºã(a) se leagã de diferite elemente structurale(cãprior, coardã, moazã, barã de agãþare,arbaletrier) cu unghi de aproximativ 450;(b) realizat dintr-o bucatã, are lungime 1-3m; în secþiune dimensiunile a rareoridepãºesc 10 x 12 cm;(c) se comportã ca grinzi simplu rezematesau continue, reazemele fiind dispuse ladistanþe maxime de 2 m între ele;(d) reazemele sunt elastice;(e) acþiunile provin din greutatea proprie(într-o mãsurã micã), respectiv dineventualele acþiuni concentrate aleelementelor structurale adiacente (cãpriori,elemente orizontale, arbaletrieri, bare deagãþare,);(f) îmbinãrile sunt crestate, teºite, sau cucep, fiind solidarizate prin cuie de lemn;(g) solicitarea caracteristicã estecompresiunea sau întinderea excentricã;

következménye, lehetséges, hogy ezek másikvége olyan szerkezeti elemre támaszkodik,amelynek hajlítási merevsége kisebb, mint aferdedúcé - ilyen esetben a függesztõfa nem tá-masza a ferdedúcnak); a támaszok maximálisan2 m távolságban vannak egymástól;(d) a támaszok rugalmasak;(e) a terhelések önsúlyból (kis részben), il-letve a kapcsolódó tartószerkezeti elemek(vízszintes elemek, sarokmerevítõk,függesztõfák) által esetenként közvetítettkoncentrált erõkbõl származnak;(f) a kapcsolatok csapoltak, esetleg lapoltakés faszeggel rögzítettek, befolyásolva atámaszok merevségét;(g) a mértékadó igénybevétel a külpontosnyomás; ritkán lép fel húzóerõ (szél, vagyszeizmikus teher esetében);

Vízcsendesítõ pótszaru(a) 450 körüli szöggel kapcsolódik akötõgerendához;(b) egy darabban készül, hossza 1-2 m,keresztmetszete ritkán nagyobb mint 8 x 10cm;(c) általában kéttámaszú tartókéntmûködik, ahol a két támaszt a szarufák,illetve a kötõgerenda biztosítják;(d) a támaszok rugalmasak;(e) a terhelések önsúlyból, illetve a kapcso-lódó tartószerkezeti elemek által esetenkéntközvetített koncentrált erõkbõl származnak;(f) a kapcsolatok általában ferdeillesztésûek, ritkábban lapoltak ésfaszeggel rögzítettek;(g) a mértékadó igénybevétel a külpontosnyomás vagy húzás;

Könyökfa(a) 45 fok körüli hajlásszöggel kapcsolódik akülönbözõ szerkezeti elemekhez (talpfa,kötõgerenda, torokgerenda, függesztõfa,ferdedúc);(b) egy darabban készül, hossza 1-3 m,keresztmetszete ritkán nagyobb mint 10 x 12cm;(c) általában két, vagy többtámaszúfolytonos tartóként mûködik; a támaszokmaximálisan 2 m távolságban vannakegymástól;(d) a támaszok rugalmasak;(e) a terhelések önsúlyból (elenyészõ részben),illetve a kapcsolódó tartószerkezeti elemek(szarufák, vízszintes elemek, ferdedúcok,függesztõfák) által esetlegesen közvetítettkoncentrált erõkbõl származnak;(f) a kapcsolatok csapoltak vagy lapoltak ésfaszeggel rögzítettek;(g) mértékadó igénybevétel a külpontosnyomás vagy húzás;

EMT – 2001 71


Talpa superioarã(a) este dispusã orizontal, în direcþialongitudinalã;(b) este realizat din mai multe bucãþi,lungimea este egalã cu dimensiunealongitudinalã a ºarpantei; în secþiunedimensiunile a rareori depãºesc 12 x 14 cm;(c) se comportã ca grinzi continue, reaze-mele marginale fiind fermele principalelaterale; reazemele intermediare sunt asigu-rate de bare de agãþare, colþari sau arbalet-rieri; distanþa maximã între reazeme esteegalã cu distanþa între douã ferme adiacente;(d) reazemele sunt elastice;(e) acþiunile provin din greutatea proprie(într-o mãsurã foarte micã), respectiv dineventualele acþiuni concentrate date deelementele structurale adiacente (arbalet-rieri, colþari, bare de agãþare);(f) îmbinãrile sunt teºite, sau cu cep, fiindsolidarizate prin cuie de lemn ºi influenþeazãrigiditatea reazemelor;(g) solicitarea caracteristicã estecompresiunea sau întinderea excentricã;

Talpa inferioarã(a) este dispusã orizontal, în direcþialongitudinalã;(b) este realizat din mai multe bucãþi,lungimea este egalã cu dimensiunealongitudinalã a ºarpantei; în secþiunedimensiunile a rareori depãºesc 12 x 14 cm;(c) sunt elemente structurale continue, reazemelemarginale fiind fermele principale laterale;reazemele intermediare sunt asigurate de bare deagãþare, colþari sau arbaletrieri; distanþa maximãîntre reazeme este egalã cu distanþa între douãferme adiacente;(d) reazemele sunt elastice;(e) acþiunile provin din greutatea proprie(într-o mãsurã foarte micã), respectiv dineventualele acþiuni concentrate date deelementele structurale adiacente(arbaletrieri, colþari, bare de agãþare);(f) îmbinãrile sunt teºite, sau cu cep, fiindsolidarizate prin cuie de lemn ºi influenþeazãrigiditatea reazemelor;(g) solicitarea caracteristicã estecompresiunea sau întinderea excentricã;

Barã de agãþare(a) este dispusã vertical, sau se leagã deelementele orizontale structurale (coardã,moazã, antretoaze), respectiv de cãpriori cuun unghi de aproximativ 600;(b) realizat dintr-o bucatã, cu lungime de 3-8 m; în secþiune dimensiunile rareori suntpeste 12 x 14 cm;

Fejgerenda(a) vízszintes fekvésû, hossziránybanhelyezkedik el;(b) általában több darabból készül, hossza afedélszerkezet hosszirányú méretévelegyenlõ, keresztmetszete ritkán nagyobbmint 12 x 14 cm;(c) többtámaszú folytonos tartóként mûködik,ahol a két szélsõ támasz a szélsõ fõ-szaruálláson nyugszik, a lehetséges közbeesõtámaszok függesztõfák, sarok-merevítõk, fer-dedúcok; a támaszok maximális távolsága kétszomszédos szaruállás távolságával egyezik;(d) a támaszok rugalmasak;(e) a terhelések önsúlyból (kis részben),illetve a kapcsolódó tartószerkezeti elemek(ferdedúcok, sarokmerevítõk, függesztõ-rudak) által esetlegesen közvetítettkoncentrált erõkbõl származnak;(f) a kapcsolatok csapoltak vagy lapoltakés faszeggel rögzítettek, befolyásolva atámaszok merevségét;(g) a mértékadó igénybevétel a külpontosnyomás vagy húzás;

Talpgerenda(a) vízszintes fekvésû, hossziránybanhelyezkedik el;(b) általában több darabból készül, hossza afedélszerkezet hosszirányú méretévelegyenlõ, keresztmetszete ritkán nagyobbmint 12 x 14 cm;(c) többtámaszú folytonos tartószerkezetielemek; a két szélsõ támasz fõ-szaruállásonnyugszik, a lehetséges köztes támaszokfüggesztõ-fák, sarok-merevítõk, ferdedúcok; atámaszok maximális távolsága két szomszédosszaruállás távolságával egyezik;(d) a támaszok rugalmasak;(e) a terhelések önsúlyból (kis részben),illetve a kapcsolódó tartószerkezeti elemek(ferdedúcok, sarokmerevítõk, függesztõ-rudak) által esetlegesen közvetítettkoncentrált erõkbõl származnak;(f) a kapcsolatok csapoltak vagy lapoltakés faszeggel rögzítettek, befolyásolva atámaszok merevségét;(g) a mértékadó igénybevétel a külpontosnyomás vagy húzás;

F¿ggesztõfa(a) függõleges, vagy 600 körüli hajlás-szöggel kapcsolódik a vízszintes elemek-hez (kötõgerendához, kakasüllõhöz, torok-gerendákhoz), illetve a szarufákhoz;(b) egy darabban készül, hossza 3-8 m, ke-resztmetszete ritkán nagyobb mint 12 x 14cm;

EMT – 200172


(c) se comportã ca grinzi simplu rezemate saucontinue, reazemele marginale fiind realizateprin elementele orizontale, sau de cãpriori;reazemele intermediare sunt asigurate dearbaletrieri sau de colþarii; (d) reazemele sunt elastice;(e) acþiunile provin din greutatea proprie(într-o mãsurã foarte micã), din eventualeleacþiuni concentrate date de elementelestructurale adiacente (cãpriori, elementeorizontale, colþari, arbaletrieri);(f) îmbinãrile sunt teºite, sau cu cep, fiindsolidarizate prin cuie de lemn ºi influenþeazãrigiditatea reazemelor;(g) solicitarea caracteristicã: întindereaexcentricã, foarte rar apare compresiune (dinacþiunea datã de vânt sau seism);

Barã înclinatã de agãþare(a) este legat de elementele orizontalestructurale (moaze), respectiv de cãpriori cuun unghi de aproximativ 600;(b) realizat dintr-o bucatã, cu lungime 3-5 m;în secþiune dimensiunile rareori sunt peste12 x 14 cm;(c) se comportã ca grinzi simplu rezemate saucontinue, reazemele marginale fiind realizateprin elementele orizontale de rezistenþã, sau decãpriori; reazemele intermediare sunt asiguratede arbaletrieri sau de colþarii;(d) reazemele sunt elastice;(e) acþiunile provin din greutatea proprie(într-o mãsurã foarte micã), din eventualeleacþiuni concentrate date de elementelestructurale adiacente (cãpriori, elementeorizontale, colþari, arbaletrieri);(f) îmbinãrile sunt teºite, sau cu cep, fiindsolidarizate prin cuie de lemn ºi influenþeazãrigiditatea reazemelor; (g) solicitarea caracteristicã: întindereaexcentricã, foarte rar apare compresiune (dinacþiunea datã de vânt sau seism);

Panã (panã intermediarã)(a) este dispusã orizontal, în direcþialongitudinalã;(b) este realizat din mai multe bucãþi,lungimea este egalã cu dimensiunealongitudinalã a ºarpantei; în secþiunedimensiunile a rareori depãºesc 16 x 24 cm;(c) se comportã ca grinzi continue,reazemele marginale fiind fermeleprincipale laterale; cele intermediare suntasigurate de fermele principale intermediare;(d) reazemele sunt elastice;(e) acþiunile provin din greutatea proprie(întro mãsurã micã), respectiv din acþiunileconcentrate date de elementele structurale

(c) általában többtámaszú folytonostartóként mûködik, ahol a két szélsõtámaszt vízszintes szerkezeti elemek (vagyszarufák) biztosítják, a közbeesõ támaszokferdedúcok, sarokmerevítõk;(d) a támaszok rugalmasak;(e) a terhelések önsúlyból (kis részben), illetvea kapcsolódó tartószerkezeti elemek (szarufák,vízszintes elemek, sarokmerevítõk,ferdedúcok) által esetenként közvetítettkoncentrált erõkbõl származnak;(f) a kapcsolatok csapoltak vagy lapoltak ésfaszeggel rögzítettek, befolyásolva atámaszok merevségét;(g) a mértékadó igénybevétel a külpontoshúzás; ritkán lép fel nyomóerõ (szél, vagyszeizmikus teher esetében);

Ferde f¿ggesztõ(a) 60 fok körüli hajlásszöggel kapcsolódika vízszintes szerkezeti elemekhez(torokgerendákhoz), illetve a szarufákhoz;(b) egy darabban készül, hossza 3-8 m,keresztmetszete ritkán nagyobb mint 12 x 14cm;(c) általában többtámaszú folytonostartóként mûködik, ahol a két szélsõ támasztvízszintes szerkezeti elemek (vagy szarufák)biztosítják, a közbeesõ támaszokferdedúcok, sarokkötõk;(d) a támaszok rugalmasak;(e) a terhelések önsúlyból (kis részben),illetve a kapcsolódó tartószerkezeti elemek(szarufák, vízszintes elemek, sarokme-revítõk, ferdedúcok) által esetenkéntközvetített koncentrált erõkbõl származnak;(f) a kapcsolatok csapoltak vagy lapoltak ésfaszeggel rögzítettek, befolyásolva atámaszok merevségét;(g) a mértékadó igénybevétel a külpontoshúzás; ritkán lép fel nyomóerõ (szél, vagyszeizmikus teher esetében);

Szelemen (közbetett szelemen)(a) vízszintes fekvésû, hossziránybanhelyezkedik el;(b) általában több darabból készül, hossza afedélszerkezet hosszirányú méretévelegyenlõ, keresztmetszete ritkán nagyobbmint 16 x 24 cm;(c) többtámaszú folytonos tartókéntmûködik, ahol a két szélsõ támasz a szélsõfõ-szaruálláson nyugszik, a lehetségesközbeesõ támaszok közbeesõ fõ-szaruállások;(d) a támaszok rugalmasak;(e) a terhelések önsúlyból (kis részben),illetve a kapcsolódó tartószerkezeti elemek

EMT – 2001 73


adiacente (mai ales cãpriorii);(f) îmbinãrile sunt teºite, sau cu cep, fiindsolidarizate prin cuie de lemn ºi potinfluenþa rigiditatea reazemelor;(g) solicitarea caracteristicã esteîncovoierea;

Barã dublã de agãþare (a) este dispusã vertical, în axa de simetrie afermelor transversale,legând intersecþia acãpriorilor cu coardã;(b) realizat dintr-o bucatã, cu lungime de 3-8 m; în secþiune dimensiunile rareori suntpeste 16 x 20 cm;(c) se comportã ca grinzi continue,reazemele marginale fiind realizate de corzi,respectiv cãpriori; reazemele intermediaresunt asigurate de elementele orizontale, dearbaletrieri sau de colþarii;(d) reazemele sunt elastice;(e) acþiunile provin din greutatea proprie(într-o mãsurã foarte micã), din eventualeleacþiuni concentrate date de elementelestructurale adiacente (cãpriori, elementeorizontale, colþari, arbaletrieri);(f) îmbinãrile sunt teºite, sau cu cep, fiindsolidarizate prin cuie de lemn ºi influenþeazãrigiditatea reazemelor;(g) solicitarea caracteristicã: întindereaexcentricã, foarte rar apare compresiune (dinacþiunea datã de vânt sau seism);

Colþar(a) se leagã de diferite elemente structurale(cãprior, coardã, moazã, barã de agãþare,arbaletrier) cu unghi de aproximativ 30-600;(b) realizat dintr-o bucatã, are lungime 1-3m; în secþiune dimensiunile a rareoridepãºesc 10 x 12 cm;(c) se comportã ca grinzi simplu rezematesau continue, reazemele fiind dispuse ladistanþe maxime de 2 m între ele;(d) reazemele sunt elastice;(e) acþiunile provin din greutatea proprie(într-o mãsurã foarte micã), respectiv dineventualele acþiuni concentrate aleelementelor structurale adiacente (cãpriori,corzi, moaze, bare de agãþare, arbaletrieri);(f) îmbinãrile sunt crestate, teºite, sau cucep, fiind solidarizate prin cuie de lemn;(g) solicitarea caracteristicã estecompresiunea sau întinderea excentricã;

Longeron(a) este dispusã orizontal, în direcþialongitudinalã;(b) este realizat dintr-o bucatã, lungimea este

(leginkább szarufák) által közvetítettkoncentrált erõkbõl származnak;(f) a kapcsolatok csapoltak vagy lapoltak ésfaszeggel rögzítettek, befolyásolva atámaszok merevségét;(g) a mértékadó igénybevétel a hajlítás;

Páros lengõrúd(a) a szaruállás szimmetriatengelyében lévõfüggõleges elem, a szarufák metszéspontjátköti össze a kötõgerendával;(b) egy darabban készül, hossza 3-8 m,keresztmetszete ritkán nagyobb mint 16 x20 cm;(c) általában többtámaszú folytonos tartókéntmûködik, ahol a két szélsõ támaszt akötõgerenda, illetve a szarufák) biztosítják, aközbeesõ támaszok vízszintes szerkezeti elemekferdedúcok, sarokmerevítõk;(d) a támaszok rugalmasak;(e) a terhelések önsúlyból (kis részben), illetve akapcsolódó tartószerkezeti elemek (szarufák,vízszintes elemek, sarokmerevítõk, ferdedúcok)által esetenként közvetített koncentrált erõkbõlszármaznak;(f) a kapcsolatok csapoltak vagy lapoltak ésfaszeggel rögzítettek, befolyásolva atámaszok merevségét;(g) a mértékadó igénybevétel a külpontoshúzás; ritkán lép fel nyomóerõ (szél, vagyszeizmikus teher esetében);

Szögletkötõ(a) 30-60 fok körüli hajlásszöggel kapcsolódik akülönbözõ szerkezeti elemekhez (szarufa, kötõ-gerenda, torokgerenda, függesztõfa, ferdedúc);(b) egy darabban készül, hossza 1-3 m,keresztmetszete ritkán nagyobb mint 10 x12 cm;(c) általában két, vagy többtámaszú folytonostartóként mûködik; a támaszok maximálisan 2 mtávolságban vannak egymástól;(d) a támaszok rugalmasak;(e) a terhelések önsúlyból (elenyészõ részben),illetve a kapcsolódó tartószerkezeti elemek(szarufák, vízszintes elemek, ferdedúcok,függesztõfák) által esetlegesen közvetítettkoncentrált erõkbõl származnak;(f) a kapcsolatok csapoltak vagy lapoltak ésfaszeggel rögzítettek;(g) a mértékadó igénybevétel a külpontosnyomás vagy húzás;

Fiókkiváltó(a) vízszintes fekvésû, hossziránybanhelyezkedik el;(b) egy darabból készül, hossza a két

EMT – 200174


egalã cu distanþa dintre douã fermeprincipale adiacente; în secþiune dimen-siunile a rareori depãºesc 16 x 24 cm;(c) se comportã ca grinzi simplu rezemate;(d) reazemele sunt elastice;(e) acþiunile provin din greutatea proprie(într-o mãsurã micã), respectiv din acþiunileconcentrate date de elementele structuraleadiacente (mai ales grinziºorii);(f) îmbinãrile sunt cu cep, fiind solidarizateprin cuie de lemn ºi pot influenþa rigiditateareazemelor;(g) solicitarea caracteristicã este încovoierea;

Grinziºor(a) este dispusã orizontal;(b) este realizat dintr-o singur bucatã; însecþiune dimensiunile a rareori depãºescvalorile de 12 x 16 cm; (c) se comportãca grinzi simplu rezemate;(d) reazemele sunt elastice;(e) acþiunile provin din greutatea proprie(într-o mãsurã micã), respectiv dineventualele acþiuni concentrate aleelementelor structurale adiacente (cãpriori,cãpriori formând streaºinã, longeroni);(f) îmbinãrile sunt cu cep, fiind solidarizateprin cuie de lemn ºi influenþeazã rigiditateareazemelor;(g) solicitarea caracteristicã este întindereaexcentricã, foarte a rareori apare compresiunea(din acþiunea datã de vânt sau seism);

CleºtiElement constructiv menit sã poziþionezepanele de coamã sau intermediare.

CosoroabãElement constructiv menit sã asiguretransmiterea încãrcãrilor ºarpanteisubansamblului structural de susþinere. Areºi rol de centurã.

Panã de coamãElement constructiv menit sã asigure co-linearitatea punctelor de intersecþie acãpriorilor (a coamei)

Panã de streaºinãElement constructiv menit sã asigure co-linearitatea punctelor da intersecþie alecãpriorilor ºi corzilor (streaºinii).

szomszédos fõszaruállás közötti távolsággalegyenlõ, kereszt-metszete ritkán nagyobbmint 16 x 24 cm;(c) kéttámaszú tartóként mûködik,(d) a támaszok rugalmasak;(e) a terhelések önsúlyból (kis részben),illetve a kapcsolódó tartószerkezeti elemek(leginkább fiókkötõ-gerendák) általközvetített koncentrált erõkbõl származnak;(f) a kapcsolatok csapoltak és faszeggelrögzítettek, befolyásolva a támaszokmerevségét;(g) a mértékadó igénybevétel a hajlítás;

Fiók-kötõgerenda(a) vízszintes fekvésû;(b) egy darabban készül, keresztmetszeteritkán nagyobb mint 12 x 16 cm;(c) kéttámaszú tartóként mûködik;(d) a támaszok rugalmasak;(e) a terhelések önsúlyból (elenyészõrészben), illetve a kapcsolódótartószerkezeti elemek (szarufák,vízcsendesítõk, fiókkiváltók) általesetenként közvetített koncentrált erõkbõlszármaznak;(f) a kapcsolatok csapoltak és faszeggelrögzítettek, befolyásolva a támaszokmerevségét;(g) a mértékadó igénybevétel a külpontoshúzás; nagyon ritkán lép fel nyomóerõ (szél,vagy szeizmikus teher esetében);

FogópárTaréj-, vagy közbetett-szelemenek geometriaihelyzetét rögzítõ épületszerkezeti elem.

SárgerendaÉpületszerkezeti elem, amely afedélszerkezet terheléseit adja át a felmenõtartószerkezeti alegység-csoportnak.Koszorú szerepe is van.

TaréjszelemenA szarufák metszéspontjainak (a fedél-szerkezet taréjának) linearítását biztosítóépületszerkezeti elem.

TalpszelemenSzarufák és kötõgerendák metszéspontjainak (afedél-szerkezet ereszének) linearítását biztosítóépületszerkezeti elem.

EMT – 2001 75


ÎMBINÃRI DE PRELUNGIRE ILLESZTÉSEKîmbinãri de prelungire dreaptã,

tešire dreaptãegyenes illesztésegyenes lapolás

îmbinare de prelungireînclinatã, tešire dreaptã

ferde illesztés, egyenes lapolás

NODURI CSOMÓPONTOKTEŠIRE LAPOLÁS

tešire pe jumãtatea secøiunii feles lapolás

tešire de coløi pe jumãtateasecøiunii

feles sarok lapolás

tešire în formã de coadã derândunicã pe toate înãløimea

secøiunii sau pe o 2/3 dinînãløime

fecskefarkos lapolás a szelvényteljes magasságában, vagy csak

a magasság 2/3-án

CHERTARE BEERESZTÉSChertare ortogonalã Merôleges beeresztés

Chertare cu pragChertare cu prag dublu

Ferde beersztésFerde kettôs beeresztés

Chertare înclinatã Ferde beeresztés

CEPUIRE CSAPOLÁSCepuire înclinatã Ferde csapolás

Cepuire ortogonalã Merôleges csapolás

CRESTARE HORGOLÁSCrestare simplã Egyszerû horgolás

Crestare dublã Fészkes horgolás

ÎMBINÃRI DULGHEREŠTI ÁCSKÖTÉSEK

magyar nyelvű szakelőadások - Építő- és építészmérnöki kar

Documents