magyarorsz ág poz íci ói a nemzetk özi innov áci ós versenyben...

MagyarorszMagyarorszáág pozg pozíícicióói a i a

nemzetknemzetköözi innovzi innováácicióós s

versenyben versenyben

(2004(2004--2014)2014)

Török ÁdámCsuka Gyöngyi

Az elAz előőzmzméényeknyek

� 2002-es MKT Vándorgyűlés: ◦ Kérdés: milyenek a magyar pozíciók a nemzetközi K+F versenyben?

◦ Válasz: nem vagyunk az első 20 között, de az első 30-ban igen

◦ Akkori következtetés: a nemzetközi GDP/fő, és a WEF versenyképességi rangsorhoz képest is jobban állunk

� ÉS 2014-BEN?

2014. 09. 04.Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza 2

MiMiéért fontos az orszrt fontos az orszáág innovg innováácicióós s

teljesteljesíítmtméénye?nye?

� A közepes fejlettség csapdája („middle income

trap”): ◦ még a folyamatos és jelentős működőtőke-beáramlás sem tudja kiemelni a gazdaságot az alacsony hozzáadott értéket termelő „bedolgozói” szerepből;

◦ a nemzeti innovációs rendszer megerősítése kell.

� Ehhez részben a K+F-bázis jobb teljesítménye, részben a NIS (NIR) és a vállalatok közötti kapcsolatrendszer szervessé tétele szükséges.

� Az előadás főleg az első kérdéssel foglalkozik.


A gazdasA gazdasáág egg egéészszéének nek

versenykversenykéépesspesséége (WEF)ge (WEF)

2014. 09. 04.Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza

A nemzetkA nemzetköözi innovzi innováácicióós versenys verseny

� A Krugman-vita itt is: kooperatív vagy nem-kooperatív játék?

� A 2000-es évek eleje óta megfigyelhető◦ Európa lemaradása, ◦ Észak-Amerika szerepváltozása,◦ a tágabb „BRICS-országcsoport” megerősödése.

� A nemzetközi kereskedelem tartalmi átalakulása:◦ Az országok közötti kapcsolatok vállalatközi és vállalatcsoportokon belüli forgalommá válnak,◦ az áru-, és a szolgáltatáskereskedelem elmosódó határai,◦ sikeres innovációk mindkét fajta áramlásban „elrejthetők”.

� Adott ország vártnál jobb K+F- és innovációs teljesítménye tőkevonzó és telephely-felértékelő tényező◦ „vártnál jobb”: mi a mérce?

5Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza2014. 09. 04.

K+F+I pozK+F+I pozíícicióók az Eurk az Euróópai Unipai Unióóbanban

� Az innovációs rendszer teljesítményének javítása – GERD/GDP mutató

� Lisszaboni program: 3% (2010-re 1,9%)◦ gyorsan romló költségvetési helyzet◦ gazdasági növekedés visszaesése

� EU2020: 3% (Magyarország: 1,8% 2020-ra)� Új mérési módszerek?� EU innovációs eredménytáblája◦ Részben a K+F és kevésbé közvetlenül az innováció mutatóit tartalmazza.


InnovInnováácicióós teljess teljesíítmtméény az EU ny az EU

eredmeredméénytnytááblbláája alapjja alapjáánn

7

Forrás: Innovation Union Scoreboard, 2013Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza2014. 09. 04.

Az EU27 Az EU27 éés Magyarorszs Magyarorszáág innovg innováácicióós s

teljesteljesíítmtméénynyéének vnek vááltozltozáása (2008sa (2008--2012)2012)

8

Forrás: Innovation Union Scoreboard, 2013 adatai alapján saját szerkesztés

Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Nyíregyháza2014. 09. 04.

Az EU pozAz EU pozíícicióói az innovi az innováácicióós s

versenybenversenyben

� Lemaradás Dél-Koreához, az Amerikai Egyesült Államokhoz és Japánhoz képest

� EU-n belüli kettősség:◦ a világ legjobb teljesítményű országai (pl. Svédország, Finnország, Hollandia)◦ lemaradó országok (pl. Bulgária, Románia)

� Lemaradás okai:◦ átlagosan alacsony GERD/GDP◦ „európai paradoxon”


A K+F rA K+F rááfordfordííttáások szerepe az innovsok szerepe az innováácicióós s

versenyben versenyben –– éérvek a GERD/GDP mutatrvek a GERD/GDP mutatóó

mellett mellett éés ellens ellen

� A megfelelő finanszírozás a sikeres innovációmegkerülhetetlen tényezője.

� Elméleti ellenérvek:◦ K+F+I sikerességének más tényezői is vannak, mint az elegendőfinanszírozás◦ flow típusú mutató◦ nem tükrözi a hatékonyságot◦ nem jelzi honnan származnak a források (a GERD/GDP és BERD/GDP mutatók közötti kapcsolat)

� Gyakorlati ellenérvek:◦ Az EU legtöbb országában nem várható az innovációs rendszer érdemi teljesítmény-javulása a GERD/GDP arány növelése következtében.◦ Csak több politikai ciklus után látható a finanszírozás növelésének eredménye.


A GERD a GDP szA GERD a GDP száázalzaléékkáában (%, 2012)ban (%, 2012)

11

*elnevezés az eredeti forrás szerint

Forrás: OECD MSTI, 2014.


A gazdasA gazdasáági fejlettsgi fejlettséég (GDP/fg (GDP/főő) ) éés a GDPs a GDP--araráányos nyos

K+F rK+F rááfordfordííttáások sok öösszefsszefüüggggéése (2011)se (2011)


Az eurAz euróópai paradoxonpai paradoxon

� Az EU-ban élvonalbeli kutatások folynak, eredményeik mégsem mutatkoznak meg a versenyképesség javulásában, s a gyakorlatban kevésbé hasznosulnak.

� Lehetséges magyarázatok:◦ alapkutatások túlsúlya◦ szabadalmi bejelentések alakulása – bejelentési és bejegyzési feltételek eltérései◦ A vállalatok a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos problémák miatt sok eredményt nem szívesen publikálnak.


Az adott orszAz adott orszáág szabadalmi hivatalg szabadalmi hivataláánnáál tett l tett

szabadalmi bejegyzszabadalmi bejegyzéések szsek szááma (1998ma (1998--2012, db)2012, db)

14Forrás: World Intellectual Property Organization, 2014 Magyar Közgazdasági Társaság

Vándorgyűlés, Nyíregyháza2014. 09. 04.

PublikPublikáácicióók szk szááma (2012, darab)ma (2012, darab)

15

Forrás: SCImago Journal&Country Rank alapján saját számítás és szerkesztés, 2014.


EU kifizetEU kifizetéések a keretprogramokban sek a keretprogramokban

(1984(1984--2013, milli2013, millióó ECU, illetve EUR)ECU, illetve EUR)

16

Forrás: Európai Bizottság, Development of Community research – commitments (1984-2013)


MagyarorszMagyarorszáág innovg innováácicióós rendszere: s rendszere:

intintéézmzméények nyek éés ps páálylyáázati teljeszati teljesíítmtméényny

� Állami intézmények – különféle szektorális vagy érdekvédelmi szervezetek – vállalati szereplők

� Magyar Tudományos Akadémia ◦ új vagy újszerű K+F-politikai kezdeményezések, hatékonyság-növelő intézményi megoldások, új pályázati rendszerek (pl. Lendület program).◦ Az innovációk ösztönzése kívül esik hatókörén.

� Az „európai paradoxon” sajátos formája:◦ Sikeresebb teljesítmények az ipartól távolabbi területeken.

� Ugyancsak a regionális pozícióknak megfelelőversenyképességű felsőoktatási rendszer


A magyar felsA magyar felsőőoktatoktatáás nemzetks nemzetköözi zi

versenykversenykéépesspessééggéérrőől (l („„dunaduna--

medenceimedencei”” öösszehasonlsszehasonlííttáásban) I.sban) I.

OrszágTop 100

egyetem %

Top 500

egyetem %Világ GDP %

Világnépesség

%

Németország 5,90 7,80 5,40 1,20

Ausztria 0,00 1,40 0,60 0,20

Magyarország 0,00 0,40 0,20 0,20

Csehország 0,00 0,20 0,30 0,20

Horvátország 0,00 0,20 0,10 0,10

Szlovénia 0,00 0,20 0,05 0,05

Áttekintett rangsorok: ARWU (Sanghaj), THES, Q21, Multiranking


A magyar felsA magyar felsőőoktatoktatáás nemzetks nemzetköözi zi

versenykversenykéépesspessééggéérrőől (l („„dunaduna--

medenceimedencei”” öösszehasonlsszehasonlííttáásban) II.sban) II.

� A magyar egyetemi rendszer reprezentációja a nemzetközi élmezőnyben attól is függ, hogy az utóbbit mennyire tágan definiáljuk◦ 2 magyar egyetem a TOP500-ban

� A „Top200”-ban nincsenek osztrák egyetemek sem (4 rangsor együttes elemzése alapján)!◦ A vele azonos GDP-jű és lakosságú Bajorországból 2 egyetem is a TOP200-ban szerepel…◦ Szlovák, román és szerb egyetem nincs az első 500-ban sem

� A rangsorok komoly módszertani problémáit itt nem érintjük


10 10 éév magyar K+F+I mv magyar K+F+I méérlegerlege

� Lényegesen nem növekedett a GERD/GDP mutató – a BERD/GDP hányad valamelyest javult.

� A K+F+I intézményrendszer egyes elemei korszerűsödtek.

� Inkább stagnálás („a pozíciók őrzése”), mint lemaradás.

� A felsőoktatásban a nemzetközi K+F versenyképességnek és a gazdaság fejlettségének megfelelő pozíciók

� EU közvetlen K+F+I versenytársai körének gyors bővülése – gyorsan iparosodó távol-keleti és kisebb részben latin-amerikai gazdaságok.


21

KKööszszöönnööm a figyelmet!m a figyelmet!

magyarorsz ág poz íci ói a nemzetk özi innov áci ós versenyben...

Documents