Magyarország mezőgazdasága

Készítette: Faragó Nóra

Természeti adottságok

• Napfényes órák száma magas• Megfelelő domborzati viszonyok• Jó termőképességű talajok• Megfelelő éghajlati viszonyok• Elegendő mennyiségű csapadék

Földhasznosítás

• Szántóföldek: 50%• Erdők: 20%• Művelés alól kivont terület: 15 %• Gyep,szőlő,gyümölcsösök,nádasok:maradék

15%

Mezőgazdaság által termelt termékek

Növénytermesztés: Gabonafélék: búza,kukorica,rozs,rizsIpari növények: cukorrépa,napraforgó,repce,szójaZöldség,gyümölcs:

burgonya,hagyma,paradicsom,fűszerpaprika,alma,sárgabarack,őszibarack,bogyósok,szőlő

Állattenyésztés: alapja a takarmánytermesztés

Hungarikumok

• a ; Agrár és élelmiszergazdaság• b; Egészség és életmód• c; Épített környezet• d; Ipari és műszaki megoldások• e; Kulturális örökség• f; Sport• g; Természeti környezet• h; Turizmus és vendéglátás

Agrár és élelmiszergazdaság

• 1.Pálinka• 2.Törkölypálinka• 3.Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász• 4.Magyarországi Tokaji borvidéken előállított

Tokaji aszú• 5.Hízott libából előállított termékek• 6.Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász• 7.Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény

Uniós csatlakozás hatásai

• Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz .

• CAP: közös agrárpolitika• A 2004-ben és 2007-től csatlakozott 12 ország

csatlakozási tárgyalásaiban a CAP kérdése volt a legnehezebb pont.

• A korábbi kedvezményezettek kisebb támogatási nagyságrendhez jutottak volna.

• A 2004-ben belépők közül Magyarország kapta a területegységre vetített második legnagyobb támogatást.

Magyarország

- Az Uniós csatlakozás a magyar gazdálkodók számára új lehetőségeket és kötelezettségeket hozott.

- A gazdálkodóknak már nem csak a hazai, hanem az Uniós jogszabályoknak is eleget kellett tenniük.

- Az Unió a túltermelés elkerülése érdekében kvótákat határozott meg a tagállamok számára

Kvótás termékek Magyarországon

• Cukor• Tej• Rizs• Dohány• Komló• Ipari körte• Ipari őszibarack• Szárított takarmány• Hüvelyes növények

Magyarország 2• Fontos szerepet kap a környezetvédelmi szabályok betartása.• Élővizek, talaj, védett állatok, növények megóvása.• Természetvédelmi szempontból érzékeny területeken a

gazdálkodók számára konkrét korlátozások kerültek meghatározásra.

• Intervenció• Kötelezettségek mellett új lehetőségek ( pl : terület alapú

támogatások)• Termelésorientált mezőgazdaság támogatása helyett

multifunkcionális mezőgazdasági struktúra kialakítása.• Fiatal gazdák számára támogatások

Cukorgyárak• A rendszerváltozáskor Magyarországon 12 cukorgyár működött. A privatizáció már 1991-

ben megkezdődött, a tulajdonosi szerkezet 1997-re alakult ki.• A bezárt gyárak időrendi sorrendben:• Ercsi, Fejér megye, 1910 - 1997• Mezőhegyes, Békés megye, 1889 - 1997• Sarkad, Békés megye, 1912 - 1998• Selyp,(Lőrinci), Heves megye, 1889 - 1999• Sárvár, Vas megye, 1895 - 1999• Ács, Komárom-Esztergom megye, 1871 - 2002• Hatvan, Heves megye, 1889 - 2004• Kaba, Hajdú-Bihar megye, 1979 - 2006• Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok megye, 1914 - 2007• Szerencs, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 1889 - 2008• Petőháza, Győr-Moson-Sopron megyében, 1880 - 2008•

Cukorgyárak• A cukorgyári részvénytársaságokban 3 nagy európai cukorgyártó társaság: az

osztrák Agrana, a francia Eridania Béghin-Say és az Eastern Sugar (a brit Tate&Lyle és a francia Saint Louis Sucre) szerzett többségi tulajdont. A külföldi tulajdonosok saját stratégiájuk szerint jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a cukorgyárakban, amelyek növelték a feldolgozó kapacitást, korszerűsítették a technikát és a technológiát. A belföldi cukorfogyasztás az 1990-es évek második felére 15-20 %-kal visszaesett, az export veszteségessé vált. A csökkenő kereslethez a cukoripari társaságok a kapacitások leépítésével, termelési önkorlátozással alkalmazkodtak, ezért a kiskapacitású, kevésbé korszerű gyárakat bezárták.

A cukoripari reformoknak köszönhetően 2008-ig a magyar cukoripar újabb gyárbezárásokra kényszerült, melynek eredményeként egyetlen működő cukorgyár maradt az országban. A Magyar Cukor Zrt. (Agrana) tulajdonában lévő Kaposvári Cukorgyár mintegy 730 ezer tonna répa-feldolgozási kapacitással pontosan 105 ezer tonna cukrot termel a kvótának megfelelően.

A mezőgazdasági földhasználat művelési ágak szerinti nagysága (ezer hektár) Forrás: KSH

Megnevezés 2008 2009 2010 2011 2012

Szántó 4 502,8 4 501,6 4 322,1 4 322,3 4 323,6

Konyhakert 96,1 96,1 81,5 81,5 81,3

Gyümölcsös 98,5 98,7 93,7 92,4 92,6

Szőlő 82,6 82,8 82,8 82,1 81,6

Gyep 1 009,8 1 004,2 762,6 758,9 758,9

Összes 5 789,7 5 783,3 5 342,7 5 337,2 5 338,0