magyarország, 2017 - ksh · 500 400 300 200 100 0 ezer fő 0 100 200 300 400 500 fér többlet...

2017

Mag

yaro

rszá

g

Magyarország2017

ISSN 1416-2768

9 771416 276006

inte

rnet

es M

ellé

kle

ttel

internetes Melléklettel

Magyarország, 2017

Nyilvántartási szám: Y/208

Központi Statisztikai Hivatal

Magyarország, 2017

Budapest, 2018

© Központi Statisztikai Hivatal, 2018

ISSN: 1416-2768

Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök

Internet: http://www.ksh.hu

Borítófotó: FotoliaNyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2018.046

*Internetes melléklet

Elérhető: www.ksh.hu/polc Ehhez szükséges az egyszeri ingyenes regisztráció, illetve az alábbi kötetazonosító aktiválása, aminek

eredményeként a melléklet felkerül az Ön felhasználói polcára, ahonnan bármikor elérheti azt.

<<Kötetazonosító>>

http://www.ksh.hu

www.ksh.hu/polc

TarTalom

KöszönTöm az olvasóT! ...................................................................................................7

1. Demográfiai helyzeTKép ..............................................................................................9

2. munKaerőpiaci viszonyoK, oKTaTás ............................................................................ 27Munkaerőpiac .........................................................................................................................30Köznevelés, felnőttképzés, felsőoktatás ...................................................................................44

3. éleTKörülményeK ...................................................................................................... 53 Jövedelem ................................................................................................................................60A háztartások fogyasztása .......................................................................................................78Fogyasztói árak, infláció ..........................................................................................................83Lakáshelyzet ...........................................................................................................................87Egészségügy ............................................................................................................................92Szociális ellátás .......................................................................................................................97Kulturális fogyasztás .............................................................................................................102Digitális társadalom ..............................................................................................................106Szubjektív jóllét.....................................................................................................................110

4. hazai és nemzeTKözi maKrogazDasági KörnyezeT .................................................... 117Nemzetközi gazdaság ...........................................................................................................119Makrogazdasági folyamatok Magyarországon ......................................................................123Külkereskedelem ...................................................................................................................132Kormányzati szektor .............................................................................................................142

5. ágazaTi TeljesíTményeK ........................................................................................... 143 Vállalkozási környezet ...........................................................................................................148 Kutatás-fejlesztés ..................................................................................................................153

Mezőgazdaság.......................................................................................................................156Ipar .......................................................................................................................................161Építőipar ...............................................................................................................................168Szállítás, közlekedés ..............................................................................................................171Távközlés, internet ................................................................................................................174Kiskereskedelem ...................................................................................................................176Turizmus, vendéglátás ...........................................................................................................181

Központi Statisztikai Hivatal, 2018

5


6

Magyarország, 2017

6. KörnyezeT és energia .............................................................................................. 191 Környezet ..............................................................................................................................193 Energia .................................................................................................................................201

ábráK jegyzéKe ............................................................................................................. 207

TábláK jegyzéKe ........................................................................................................... 213

Jelmagyarázat

– = A jelenség nem fordul elő. .. = Az adat nem ismeretes. x = A mutató nem értelmezhető. + = Előzetes adat. üres hely = Az üresen hagyott blokkba eső mutatókat nem értelmezzük.

Megjegyzés

A kiadványban szereplő – 2017-re vonatkozóan többnyire előzetesnek tekintendő – adatok elsőd-leges forrása a Központi Statisztikai Hivatal, a nemzetközi adatok pedig elsősorban az Eurostat adatbázisából és kiadványaiból származnak. Minden egyéb forrást a felmerülés helyén jelöltünk. Az Európai Unióra közölt adatok a 28 tagú integrációra vonatkoznak. A módszertani információk a KSH honlapján (www.ksh.hu) találhatók. A kézirat lezárásának időpontja: 2018. április 4.

http://www.ksh.hu

Köszöntöm az Olvasót!

Immár 24 éve megjelenő kiadványsorozatunkban évről évre bemutatjuk hazánk statisztikai adatok-kal megragadható társadalmi és gazdasági helyzetét, környezetünk főbb jellemzőit. Az e kötetben megjelenő elemzéseinkben elsősorban a 2017-ben lezajlott folyamatokra, az azok közötti összefüggé-sek vizsgálatára összpontosítunk, azonban a bemutatott jelenségek természetétől függően esetenként hosszabb távra is visszatekintünk. Néhány témakörnél a 2017. évi adatok még nem álltak elő, ezért ezeket a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján elemeztük. Annak érdekében, hogy minél átfo-góbb képet adjunk Magyarország társadalmáról és gazdaságáról, a hazai és a nemzetközi statisztikai szolgálatok adatain túl más szervezetekben, tudományos műhelyekben készült szakmai és tudomá-nyos kutatások eredményeit is felhasználtuk.

Kiadványunkban bemutatjuk a társadalom legfontosabb jellemzőit, demográfiai és munkaerőpiaci helyzetét, a megélhetési viszonyokat és az életkörülményeket, valamint a társadalmi jóllét néhány aspektusát. Kitekintünk a nemzetközi környezetre, vizsgáljuk helyünket, kapcsolatainkat a világ és Európa gazdaságával, és részletes áttekintést adunk – a makrogazdasági és az ágazati statisztikák felhasználásával − a magyar gazdaság teljesítményéről. Kiadványunkat a természeti környezet állapo-tának és az infrastruktúra legfontosabb elemeinek a bemutatásával zárjuk.

Az ábrák számanyaga, a kötet pdf állománya, valamint a Magyar statisztikai zsebkönyv, 2017 című kiadványunk az online mellékletről érhető el, amelyhez először aktiválni kell (www.ksh.hu/polc) a kiadványunk 4. oldalán található egyedi kódot.

Bízom benne, hogy Magyarország, 2017 című összefoglaló kötetünket – más kiadványainkhoz ha-sonlóan – haszonnal és érdeklődéssel forgatják Olvasóink. Tisztelettel ajánlom figyelmükbe honla-punkat (www.ksh.hu), ahonnan jelen kiadványunk mellett továbbiak érhetők el a Kiadványtárból, valamint adataink többféle témakörben letölthetők kész és online táblázatok formájában.

Dr. Vukovich Gabriellaelnök

www.ksh.hu/polc

www.ksh.hu


9

4. 5. 6. 3. 2. 1. 1.

Népességszám, népesedési folyamatok

Születésszám, termékenység

1. Demográfiai helyzetkép

• 2018. január 1-jén az ország népessége 9 millió 771 ezer fő volt,26,9ezerfővelkevesebb,mintegyévvelkorábban.

• 2017-benafontosabb népmozgalmi folyamatokbankedvezőésked-vezőtlenirányúváltozásokegyaránttörténtek.Azelőzőévhezviszonyít-vaatermékenységkismértékűemelkedéseellenérecsökkentaszületés-szám,ugyanakkorazévelejéntapasztalhatóinfluenzajárványkövetkez-tébenemelkedettahalálozásokszáma,ebbőlkövetkezőennőttatermé-szetes fogyásmértéke.Mindaházasságkötések,mindaválásokszámamérséklődött. 2017-ben kevesebb terhességmegszakításra került sor,mintegyévvelkorábban.Újabbtörténelmiminimumracsökkentacse-csemőhalálozásokaránya.

• Az előzetes adatok szerint 2017-ben 91 600 gyermek született és131700lakoshunytel.

• A természetes fogyás 18%-kal, 6110 fővelmeghaladta az egy évvelkorábbit.

• Atermészetesfogyásbóleredőnépességcsökkenésta nemzetközi ván-dorláspozitívegyenlegemérsékelte.Acsökkenőkivándorlásmellett akülföldről visszavándorló magyar állampolgárok száma folyamatosannövekszik, 2017-ben közel 9%-kal többen vándoroltak vissza, mint2016-ban.

• Anépesség26900főstényleges fogyásamintegy6000fővel,18%-kalalacsonyabbvolta2016.évinél.

• A2011.évitörténelmimélypontotjelentőmintegy88ezresszületés-számot követően az élveszületések száma ingadozásokkal tarkítva, deemelkedő irányzatot mutat. 2017-ben 1,6%-kal, 1463-mal kevesebbcsecsemő jöttvilágra,mintegyévvelkorábban, ígya születések számalényegébenazonosszintűvolta2015.évivel.

• A2017.éviszületésszám-csökkenésaszülőképeskorúnőkszámánaktöbbmint20ezerfősvisszaesésévelpárhuzamosanmentvégbe.

• Ateljes termékenységi arányszámszáznőrejutóértékeazelőzőévi149-ről150-reemelkedett,ami1996ótaalegmagasabbérték.

• 2017-benfordultelőelőször,hogyatermékenységiarányszámemel-kedéseellenérecsökkentaszületésekszámaaszülőképeskorúnőkszá-mánakjelentősvisszaesésemiatt.


10

Magyarország, 2017

Halálozások

Házasságkötések

Válások

Népességcsökkenés

Demográfiai öregedés

• Ahalálozásokszámahosszúidőnkeresztülfolyamatosanmeghaladtaa130 ezer főt, 2011 és 2016 között viszont – 2015 kivételével – alattamaradt. 2017-ben jelentősen nőtt a halálozások száma: a 2016. évihezképest3,7%-os,mintegy4650főstöbblethalálozástörtént.Ahalálozások2017.évi131700főrebecsültszámagyakorlatilagmegegyezikakétévvelkorábbanmért,2015.évihalálozással.

• A csecsemőhalandóság csökkenő irányzatot mutat. Az ezerélveszületésrejutó1évenalulielhunytakszáma2011-bencsökkentelő-ször5ezrelékalá,dea4ezrelékettovábbraismeghaladta.2017-benazelőzetesadatokszerintezerújszülöttközül3,6hunytelegyéveskoraelőtt,ami az eddigmért legalacsonyabb csecsemőhalálozási arány a hivatalosnépmozgalmistatisztikatörténetében,egybenazelsőév,amikor4ezrelékalásüllyedtamutatóértéke.

• A házasságkötések száma az ezredfordulót követő években alacsonyszinteningadozott,majd2006és2010közöttjelentősen,ötödévelvissza-esett. Ezt követően emelkedő irányzat vette kezdetét: 2010 és 2016közöttközelmásfélszeresérenőttaházasságralépőpárokszáma,ésszá-muk két évtizedre visszatekintve először 2016-ban haladta meg az50 ezret. 2017-ben 2,3%-kal, mintegy 1200-zal kevesebb pár kötöttházasságotazegyévvelkorábbinál,azonbanezaz50600házasságkötésamásodiklegmagasabbérték1996óta.

• Az ezredforduló utáni első évtizedben évente átlagosan 24–25 ezerválás történt,azeztkövetőévekbenazonbanhatározottcsökkenésvolttapasztalható. 2014-ben 50 év után először 20 ezer alámérséklődött afelbontott házasságok száma, majd a 2015. évi emelkedést követően2016-banés2017-benismét20ezernélkevesebbválástörtént.2017-benabíróságokáltalfelbontottházasságokszáma18600-rabecsülhető,ami4,9%-kal,közel1000válássalkevesebba2016.évinél.

• 2017-ben a születések és a halálozások egyenlegeként 40 100 fővelcsökkent volna az ország népessége, a nemzetközi vándorlás pozitívegyenlegénekhatásáraazonbana népesség tényleges fogyásaennéljóvalkevesebb, mintegy 26 900 fő volt. 2016-ban a nemzetközi vándorlásegyenlegemégigenalacsonypozitívértéketmutatott,2017-benviszontmár13200fővelmérsékelteanépességszámcsökkenését.

• A népesség életkor szerinti összetételét tekintve folytatódtak a márhosszabbidőótatapasztaltszerkezetiváltozások.Felgyorsultanépességelöregedési folyamata.A60évesésannálidősebblakosokszámaésará-nyaelőször1992-benhaladtamega0–14éves,gyermekkorúnépességét,2005ótaviszontmára65évesekésannál idősebbekistöbbenvannak,mintagyermekkorúak.2018.január1-jénszázgyermekre130időskorú(65évesésannálidősebb)lakosjutott.



11

1.1. tábla

Összefoglaló adatok

Megnevezés 1990 2010 2015 2017+2017+

(2016=100,0)

Élveszületés 125679 90335 93063 91600 98,4Halálozás 145660 130456 127053 131700 103,7Csecsemőhalálozás 1863 481 368 330 89,7Házasságkötés 66405 35520 51805 50600 97,7Válás 24888 23873 19552 18600 95,1Terhességmegszakítás 90394 40449 30439 28500 93,6Természetesfogyás –19981 –40121 –33990 –40100 118,0Ténylegesfogyás –1670 –28602 –32924 –26900 81,7Teljestermékenységiarányszám 1,87 1,25 1,49 1,50

1.1. ábraA népesség nem és korcsoport szerint

0100200300400500 0 100 200 300 400 500ezer főezer fő

0100200300400500ezer fő

0 100 200 300 400 500ezer fő

Fér�többlet

Nőtöbblet

Nőtöbblet

Fér�többlet

Fér� Nő

Fér�

0– 4 5– 9

10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–79 80–84 85–89 90–éves Nő

1990. január 1.

2018. január 1.a)

0– 4 5– 9

10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–79 80–84 85–89 90–éves

a) Előzetes, részben becsült adatok.


12

Magyarország, 2017

A népességszám alakulása2018. január 1-jén Magyarország lakónépessége– a 2011. évi népszámlálás továbbvezetett adataialapján–9millió771ezerfővolt.Azországjelen-legiterületén1981.január1-jénéltekalegtöbben,10millió713ezren,azótaaszületésekésahalá-lozások egyenlegéből adódó természetes fogyásugyanváltozóütemű,defolyamatos.1981.január1. és 2018. január 1. között a természetes fogyáskövetkeztében összesen 1 millió 142 ezer fővelcsökkent hazánk lélekszáma.A legnagyobbmér-tékűfogyás1999-bentörtént,abbanazévben48,6ezerreltöbbenhaltakmeg,mintahányanszülettek.Azelmúlttízévrevisszatekintve2011számítottalegkedvezőtlenebbnek,többmint40,7ezerfőster-mészetes fogyással.A2017.éviértéknemsokkalmaradelettől,40,1ezerfővolt.

Anépességszámtényleges fogyásátanemzetkö-zivándorlásegyenlegeisbefolyásolja.1981.január1.és2018.január1.közöttaténylegesnépességfo-gyás942ezerfővolt,200ezerfővelkevesebb,mintatermészetesfogyás,mivelanemzetközivándorlásez időszakalattösszességében200ezerfőspozitívegyenlegeteredményezett.Avándorlásipozitívum2016-ban1066,2017-benviszontmár13200fővelfékezteanépességszámcsökkenését.

1.2. ábraA természetes népmozgalmi folyamatok

alakulása

10

12

14

16

18

20

1970

2010

1974

1986

1994

1998

2006

‰

Élveszületés Halálozás

0

1978

1982

1990

2002

2014

2017

a)

8


Természetes szaporodás Természetes fogyás

2017-ben a halálozások száma az ország vala-mennyi régiójában és megyéjében meghaladta aszületésekét, az ebből adódó természetes fogyásazonbanterületiegységenkénteltérőmértékűvolt.Ezer lakosra vonatkoztatva a természetes fogyásDél-Dunántúlon és Dél-Alföldön volt a legma-gasabb, Észak-Alföldön és Pest régióban pediga legalacsonyabb. Megyei szinten az átlagosnálalacsonyabb születési és magasabb halálozási rá-ták következtében az országos átlagnál jelentősengyorsabbanépességcsökkenésBékés,Zala,NógrádésSomogymegyében.UgyanakkorSzabolcs-Szat-már-Bereg,Hajdú-BiharésPestmegyében–főlegazországosnálfiatalabbkorösszetételbőladódóan–viszonylagmagasaszületésiésalacsonyahalálozásiarány,ennekkövetkeztébenottalegkisebbatermé-szetesfogyásmértéke.

1.3. ábraEzer lakosra jutó természetes fogyás

megyénként, 2017*

(–5,6)–(–4,3)

(–2,8)–(–4,2)–(–2,9)

* Előzetes, részben becsült adatok.

(–7,0)–(–5,7)–(–7,1)

2017-benazországnakkétolyannagyobbterü-letiegységevolt,aholatermészetesfogyásellené-reabelföldiésanemzetközivándorlásegyüttesenténylegesnépességgyarapodásteredményezett:PestésGyőr-Moson-Sopronmegye.Mindkétmegyé-benmindabelföldi,mindanemzetközivándorláspozitívegyenlegetmutatott,deabelföldivándor-lásbóleredőtöbbletjelentősebbvolt.Alegnagyobbbelföldivándorlásinyereségetezerlakosraszámítvaugyancsakezakétmegyekönyvelhetteel(12,4,il-letve5,8ezrelékkel),debelföldivándorlásitöbbletjellemezte Közép-Dunántúl megyéit, különösenFejért,valamintNyugat-DunántúlonVasmegyétis.



13

A legnagyobb mértékű belföldi elvándorlástSzabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-ZemplénésBékésmegyeszenvedteel,ámjelentősvoltabel-földielvándorlásbóleredőnépességcsökkenésTol-na,Hajdú-BiharésJász-Nagykun-Szolnokmegyé-benis.

A nemzetközi vándorlást tekintve a főváros ésSzabolcs-Szatmár-Bereg megye volt a legvonzóbbterületiegység,deanemzetközivándorlásiegyen-leg Győr-Moson-Sopron, Csongrád, Vas, Heves,valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye népes-ségszámát is az országos átlagnál jobban növelte.Apozitívnemzetközi vándorlási egyenleg ellenéreBudapestlélekszámaazelőzőévhezképestkevesebblett,mivelatermészetesfogyásmellettabelföldiel-vándorlásiscsökkentetteafővároslakosságát,ésanemzetközi vándorlásból eredő nyereség ezt nemtudtaellensúlyozni.

Emelkedő termékenység mellett csökkent a születésszám Aszületésszám-változás iránya ésmértéke alapve-tőenaszülőképeskorúnőklétszámátólésatermé-kenységükszintjétőlfügg.

Az élveszületésekszámaelőször1998-bancsök-kent 100 ezer alá, majd az ezredfordulót követőévtizedben alapvetően alacsony szinten, 95–100ezerközött ingadozott.A2010.éviújabb jelentőscsökkenést követően 2011-ben 88 049 újszülött

jött a világra, ami a legalacsonyabb születésszáma hazai népmozgalmi statisztika közel másfél év-százados történetében. Innen egy ingadozásokkaltarkított lassú emelkedés indult el, aminek ered-ményeként 2016-ban 93 063 gyermek született,5,7%-kal,5014-gyeltöbb,mintamélypontotjelentő2011-ben.2017elsőhathónapjánakszületésiadataimégbiztatóképetmutattak,mivelaszületésekszá-makismértékbenugyan,demeghaladtaazelőzőévelsőfélévit,főlegamájusi10%-ostöbbletszületéseknyomán,viszontazévmásodikfelébenatöbbletfo-kozatosaneltűnt,ésa2017.évi91600születésszámösszességében1,6%-kal, közel 1500újszülöttel el-maradtazelőzőévitől.

Aszületésszámcsökkenéséhezeltérőmértékbenjárultak hozzá a szülőképes korú nők különbözőkorcsoportjai. A legnagyobb fogyás a 25 év alattifiataloknál történt, akikmintegy1000gyermekkelkevesebbethoztakvilágra,mintegyévvelkorábban,a30–39évesnőknekpedigtovábbi770újszülöttelcsökkentagyermekszámuk.Születésszám-emelke-déscsaka40évesésannálidősebbnőkkörébentör-tént,mintegy300többletszületéssel,ámezcsupánmérsékelnitudtaavisszaesést.

A2017.éviszületésszám-csökkenésaszülőképeskorú nők létszámának visszaesésével párhuzamo-san ment végbe. Az előző évhez viszonyítva többmint20ezerfővelkisebbletta15–49évesnőkévközepi létszáma.Acsökkenés igenváltozatosmó-

1.4. ábraA születésszám és a szülőképes korú nők létszámának változása az előző évhez

képest a nők korcsoportja szerint, 2017*

Születésszám-változás Női létszámváltozás

–400

–200

0

200

Gyermek

–600

400

15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49korcsoport, éves


–10

–5

0

5

Ezer fő

–20

10

15

15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49korcsoport, éves

–15


14

Magyarország, 2017

donérintetteakülönbözőkorcsoportokat.A40évalatti nők létszáma szinte valamennyi korcsoport-ban visszaesett, összességében 37 ezer fővel, ezzelszembena40–49évesnők létszámamintegy16,6ezer fővel gyarapodott. Ez azt jelenti, hogy nem-csakazössznépesség,hanemezenbelülaszülőké-pes korú nők korösszetétele is fokozatosan öreg-szik. Az elmúlt évtizedek alapvetően csökkenőés alacsony szintű születésszáma miatt 2017-ben3,8ezerrelfogyottaszülőképeskorbabelépő15–19évesnőklétszáma,éstöbbmint9ezerfővelmérsék-lődötta20–24éveseké.Alegjelentősebbvisszaesésazonbana30-aséveikbenjárónőkkörébentörténtmintegy25,5ezerfővel,ezenbelülisalegnagyobbmértékű,közel20ezrescsökkenésa35–39évesnő-ketérintette.Ennekokaelsősorbanakorcsoportbabelépő(1982-benszületett)ésazaztelhagyó(1977-ben született) női nemzedékek létszáma közöttinagykülönbség.

Az egyes korcsoportok szülésgyakorisága is igeneltérően alakult. A 25 év alatti nőknek nemcsak alétszámuk,hanematermékenységükiscsökkentazelőzőévhezviszonyítva,ezokoztaaszületésszámbanészleltmintegy1000fősvisszaesést.A30-aséveik-ben járó nőknél enyhe termékenység emelkedés fi-gyelhetőmeg,ezviszontnemvoltelegendőahhoz,hogy ellensúlyozza a létszámukban észlelt jelentőscsökkenést, ígymindez náluk ismintegy 770 fővelkevesebb születésszámmal párosult. A 40 év felettinőknélazasajátoshelyzetalakultki,hogyalétszá-

mukmellettatermékenységükisemelkedett,ésezaszületésekszámánakemelkedésével jártegyütt,ösz-szességében mintegy 300 többletszületéssel. Ennektúlnyomó többsége a40–44 évesnőktől származik,termékenységiszintjükviszontigenalacsony,ésezanövekedés ellenére semeredményezett olyan szüle-tésszámemelkedést,amikompenzálnitudtavolnaatöbbikorcsoportcsökkenőszületésszámát.

A házasságon kívüli születések aránya 1990 és2000közötttöbbmintkétszeresére,13%-ról29%-ranőtt.Azezredfordulótkövetőenezazarányegyrövidmegtorpanás után újból dinamikus emelkedésnekindult,és2015-benelérteeddigicsúcspontját(48%).Azelmúltkétévbenhosszúidőótaelőszörcsökkenta házasságon kívül született gyermekek száma ésaránya.Emögöttmindenbizonnyalaházasságköté-sekelmúltévekbentapasztaltdinamikusemelkedé-seáll.2017-benagyermekek55%-aszületettházas-ságbólés45%-aházasságonkívül.Azelőzőévhezviszonyítvaaházasságbólszületettgyermekekszá-ma1,9%-kal,917újszülöttelemelkedett,aházassá-gonkívülieké5,4%-kal,2380gyermekkelcsökkent.Ezaztjelenti,hogya2017.éviszületésszám-csök-kenésteljesegészébenaházasságonkívülvilágrajöttgyermekekkisebbszámábóladódott,amitaházas-ságból született gyermekeknövekvő számamérsé-kelt.A házasságból született gyermekek száma azanyák valamennyi korcsoportjában, a házasságonkívüliszületésekécsaka40–49évesanyákkörébennőtt,azennélfiatalabbkorcsoportokbancsökkent.

1.5. ábraA termékenység szintje és változásának mértéke a nők korcsoportja szerint, 2017*

Termékenység Változás az előző évhez képest

20

40

60

70

100Ezer nőre jutó élveszületés

0

80

90

15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49korcsoport, éves


0

3

6

15%

–6

15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49korcsoport, éves

–3

50

30

10

9

12

–9



15

1.6. ábraÉlveszületések az anya családi állapota szerint

50

100

150

1990

2010

2014

1992

1998

2002

2004

2008

Ezer fő

Házas Nem házas

0

1994

1996

2000

2006

2012


2017

a)20

16

1.7. ábraTeljes termékenységi arányszám

100

150

200

1992

2010

1996

2008

1994

1998

2006

Száz nőre

0

2000

2004

1990

2002

2014

2017

a)


2012

2016

A teljes termékenységi arányszám száz nőrejutóértékeazelőzőévi149-ről150-reemelkedett2017-ben,amiaztjelenti,hogya2017.évitermé-kenységiszintmellettszáznő150gyermekethoznavilágraéletefolyamán.Előszörfordultelő,hogyazelőzőévhezviszonyítottemelkedőtermékenységel-lenére csökkent a születésszám.Ennek az az oka,hogyanövekvőtermékenységösszességébenkeve-sebbszülőképeskorúnőtőlszármazik.A2017.évitermékenységiszinttovábbraisszámottevőenelma-radazegyszerűreprodukcióbiztosításáhozátlago-sanszükséges210körüligyermekszámtól,de1996óta a legmagasabb érték. A bruttó reprodukciós

együtthatóértéke0,726volt,azaza2017.évi ter-mékenységiszintmellettezernőazéletesorán726leánygyermeknekadnaéletet.Azígyfelnövőleány-gyermekek létszáma 27%-kal maradna el a szülőinőinemzedéklétszámától.

Mérséklődtek a magzati veszteségekAterhességmegszakításokhosszabbidőótameg-figyelhetőcsökkenőirányzataa2008.évimegtorpa-nástkövetőentovábbfolytatódott,acsökkenésüte-meazelmúltévbenlátványosanfelgyorsult.A2017.évi28,5ezerbeavatkozásközel2000-rel,azaz6,4%-kalvoltkevesebb,mintegyévvelkorábban.Ezerszü-lőképeskorúnőre12,6művivetélésjutott,szembenazelőzőévi13,3műtéttel.Acsökkenőirányzatelté-rőmértékben,devalamennyikorcsoportbanmegfi-gyelhető.Aterhességmegszakításokgyakoriságaazátlagosnál kisebbmértékbenmérséklődött a 25 évalattinőkkörében,alegjelentősebbvisszaeséspediga 35 év feletti, ezen belül is a 35–39 éves nőknéltörtént,amiösszefügghetazilyenkorúnőkgyako-ribbgyermekvállalásával.Aterhességmegszakításokéletkorszerintiprofiljanemváltozott,2017-benisahuszonévesnőknélvoltaleggyakoribb,körükbenezer nőre 20–23 terhességmegszakítás jutott. Mi-vel az előző évhez képest a művi vetélések számanagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké,ennekeredményeként2017-benszázélveszületésre31,1 terhességmegszakítás jutott, szembena2016.évi32,7műtéttel.

1.8. ábraA szülészeti események alakulása

120

160

240

1992

2010

1996

2008

1994

1998

2006

Ezer fő

0

2000

2004

1990

2002

2014

2017

a)


2012

Élveszületés Magzati halálozás

200

80

40

Terhességmegszakítás

2016


16

Magyarország, 2017

A művi vetélések mellett csökkent a magza-ti halálozások száma is, ami a korai és közép-idős (24. betöltött terhességi hétig bekövetkező)magzati halálozások, valamint a halvaszületésekösszegét együttes számát jelenti. A 16,7 ezer-re becsült magzati halálozás 2,9%-os csökkenéstmutat az előző évhez képest.Mivel a születésekszámaennélkisebbmértékbenesettvissza,aszázélveszületésre jutó magzati halálozások számais kismértékbenmérséklődött az előző évhez vi-szonyítva: 18,5-ről 18,2-re.Amagzati halálozá-sokcsökkentésepotenciális tartalékot jelenthet aszületésszámemelkedésére,mivelazesetekdöntőtöbbségébenkívánt fogamzásokról van szó, ami-korazanyaakarataellenéreveszítielmagzatát.

Mivelmindamagzatihalálozások,mindaművivetélésekszámacsökkent,együttesösszegük,azaza magzati veszteségek értéke is mérséklődött.2017-benszázélveszületésre49,3magzativeszte-ségjutott,szembenazelőzőévi51,2-del.Ezmégmindigmagasérték,mivelaztjelenti,hogymajd-nemmindenmásodikélveszületésre jutegymag-zati veszteség (művi vetélés és magzati halálozásegyütt).

Kevesebb fiatal és több idősebb pár kötött házasságotAházasságkötések számának– az 1970-es évekközepétől zajló – tartós és jelentős csökkenése

2010-benérte elmélypontját, ami anépmozgal-mi statisztika eddigi történetének egyik legkeve-sebb házasságát jelentette. Az 1970-es évekbena Ratkó-korszakban született nemzedékek tagjaikötöttek fiatalon és nagy számban házasságot,az ezredfordulót követően pedig az ő gyermeke-ik ugyancsak nagy létszámú korosztályai léptekházasodási korba. Ennek ellenére a házasságkö-tések száma tovább csökkent, és a2010-benkö-tött35,5ezerházasságcsakvalamivel többmintegyharmada volt az 1970-es évek közepén mértés lokális maximumot jelentő több mint 100ezer házasságkötésnek. Az erről a mélypontróltörtént kedvező irányú elmozdulás eredménye-ként hat év alatt csaknem másfélszeresére emel-kedett a házasságkötések száma. A 2016. évi51,8 ezer házasság az eztmegelőzőhúsz év leg-magasabbszámúházasságkötésevolt.2017-benazemelkedő irányzatmegállt, és az50,6 ezerrebe-csültfrigyekszámaazelőzőévhezképest2,3%-oscsökkenést,mintegy1200-zalkevesebbházasság-kötéstjelentett.

A házasságkötések száma a nők és a fér-fiak nem mindegyik korcsoportjában csök-kent. A hiány kizárólag a 40 évesnél fia-talabb pároknál jelentkezik, miközben azennél idősebb nők és férfiak körében emelkedetta házasságkötések száma az előző évhez képest.A 40 év alatti nőknél 4,9, a férfiaknál 5,3%-kal

1.9. ábraHázasságkötések száma a férfiak és a nők korcsoportja szerint

Nő


Fér�Házasság, ezer db

15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–49 60–korcsoport, éves

50–59

Házasság, ezer db

15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–49 60–korcsoport, éves

50–59

2016 2017a)

0123456789

1011121314151617

0123456789

1011121314151617



17

csökkentaházasságralépőkszáma,amitöbbmint2000-relkevesebbházasságot jelentett azegyév-velkorábbihozviszonyítva.Azátlagosnálnagyobbmértékű volt a visszaesés a 20–24 évesnőknél ésa harmincas éveikben járó nőknél és férfiaknál.A40évesésannálidősebbkorcsoportoknövekvőházasodásikedvecsupánmérsékelnitudtaeztahi-ányt,mivelnálukmindössze800párkörülvoltaházasságkötésitöbblet.

A házasságkötések intenzitását az ezermegfe-lelő korú nem házas nőre, illetve férfira jutó fri-gyek számával ismérhetjük.Ennek amutatónakaz értékét nemcsak a megfelelő életkorban lévőkszáma,hanemezenbelülanemházasokarányaisbefolyásolja, azoké, akik potenciálisan házasságotköthetnek.Aházasságralépőpárokkorcsoportjáttekintveeltérőirányúváltozásoktörténtekazelőzőévhezképest.Nemmindenéletkorbancsökkentaházasságkötésikedv, csupána40évalattinőkésa45évalatti férfiakkörében.Ezenéletkorok fö-löttmindkétnemesetébenésvalamennyikorcso-portbanemelkedettaházasságkötésekintenzitása.A legnagyobb mértékű csökkenés a 35–39 évesférfiaknálés30–34évesnőknélfigyelhetőmeg,alegdinamikusabb emelkedés pedig mindkét nemesetébenaz55–59éveskorcsoportbantörtént.Ittmeg kell jegyezni, hogy a házasságkötési életkorkitolódásamiatt a 30-as éveikben járó nőknél ésférfiaknál magas a házasságkötések gyakorisága,így ha ez csökken, jelentős hiányt okoz a házas-ságkötésekszámában.Az50évfelettikorosztályokviszontviszonylagritkánkötnekházasságot,ígyanövekvő házasságkötési gyakoriságuk kevesebbszámútöbbletházasságkötésseljáregyütt.

87 azonos nemű pár létesített bejegyzett élettársi kapcsolatot2009. július 1-jétől a családi állapot új kategóri-ával, a bejegyzett élettársi kapcsolattal bővült.1)2009másodikfelében67bejegyzettélettársikap-csolatotlétesítettek,2010-ben–azelsőteljesévben–pedig80-atanyakönyveztek.2013-igévrőlévrecsökkent az ilyen párkapcsolatot létesítők száma,ésebbenazévbenösszesen30ilyenpárkapcsolatotregisztráltak az anyakönyvvezetők, ami kevesebbmintfelevoltaháromévvelkorábbinak.Azelmúltnégyévbenismétemelkedőirányzatotvettabejegy-zettélettársikapcsolatotlétesítőkszáma:2015-ben

65-öt, 2016-ban 85-öt, 2017-ben pedig 87-etanyakönyveztek, az eddigi legtöbbet az új csalá-di állapotúkategóriabevezetéseóta.A férfipárokáltal létesítettélettársikapcsolatokszámamindenévbenmeghaladta anőkét. 2017-ben49 férfi- és38nőipártregisztráltakazanyakönyvvezetők.Bárváltozatlanul a férfiak vannak többségben, 2014-hezképest többmintháromszorosáraemelkedettanőibejegyzettélettársikapcsolatotkötőkszáma.Abejegyzettélettársikapcsolatoktöbbmint felétbudapestiésPestmegyeilakosúpároklétesítették.A férfiak átlagosan 38,7, a nők 34,3 évesen kez-deményeztékahivataloseljárást.Aférfipartnerekközötti korkülönbség átlagosan 6,4, a női párokközöttiátlagosan6,1évvolt.

Csökkent a válások számaAz ezredforduló utáni első évtizedben 24–25 ezereset körül stagnált a válások száma, majd 2010–2014 között határozott csökkenésmutatkozott, és2014-benhosszú időótaelőszöresett20ezeralá.2015-benajavulóirányzatmegtorpant,azonbanazelmúltkétévbenismét20ezeralattiválástmond-takkiabíróságok.A2017.évi18,6ezerrebecsültválásszámszerűen952-vel,4,9%-kalvoltkevesebbazelőzőévinél,amiazelmúltfélévszázadlegalacso-nyabbszámátjelentette.

A házasságkötések száma 2010 óta – a 2017.évi csökkenés ellenére – 42%-kal emelkedett, aválásokéugyanezenidőszakalattviszont28%-kalmérséklődött. Ha a válások száma úgy csökken,hogy közben a házasságkötéseké nő, akkor ez aházas párkapcsolatok növekvő stabilitására utalójellehet.

A válások gyakoriságának életkor szerinti pro-filjaeltéra férfiakésnőkkörében.A40évalattinők valamennyi korcsoportjában gyakoribb a vá-lás,mintahasonlóéletkorúférfiaknál,40évfelettviszontmindenkorcsoportbana férfiaknálmaga-sabbválásigyakoriság.A20–24évesnőkfeltűnő-enmagas arányú válásai az átlagos női házasság-kötési életkort tekintve azt jelzi, hogy viszonylagrövidházasságtartammellettbomlanakfelazilyenfiatalon kötött házasságok.A 20–44 éves nőknéla legmagasabb, 19–22 közötti az ezer fennállóházasságra jutó válások száma. Hasonló gyakori-ságaférfiaknála30–44évesekkörébentapasztal-ható.

1)2009.július1-jénlépetthatálybaabejegyzettélettársikapcsolatokrólszóló2009.éviXXIX.törvény,amelyszabályozzaazazonosneműszemélyekközöttikapcsolatlétesítését,megszűnését.


18

Magyarország, 2017

1.11. ábraVálási arányszám a korábbi házasfelek

korcsoportja szerint, 2017+

Férj Feleség

10

20

25

Ezer megfelelő korú és nemű házasra

0

15

5

15–1

9

20–2

4

25–2

9

30–3

4

35–3

9

40–4

4

60–

55–5

9

45–4

9

50–5

4

korcsoport, éves

Aházasságbanélőkszámaazújházasságkötésekáltalgyarapodik,ezzel szembenaválásokésözve-gyülések következtében csökken. A házasságok mérlegepozitív,hatöbbújházasságköttetik,mintamennyi megszűnik, ellenkező esetben negatív.Aházasságokmérlegeközelnégyévtizedefolyama-tosannegatív,vagyistöbbházasságszűnikmegválásésözvegyülésmiatt,mintamennyilétrejön.Ezenaz

utóbbi évek növekvő számú házasságkötései semtudtakváltoztatni,ugyanakkorlényegesenmérsék-lődöttazújonnanlétrejövőésamegszűnőházassá-gokközöttikülönbség.2017-ben63300házasságbomlottfel,többmint70%-uközvegyülésmiatt,ésmindössze50600újköttetett.Ezaztjelenti,hogy2017-ben száz házasságkötésre 125 házasságmeg-szűnésjutott,kicsiveltöbb,mintazelőzőéviérték(123), főlegahalálozásáltalmegszűntházasságokmagasabbésaházasságkötésekalacsonyabbszámamiatt.

1.2. táblaHázasságkötés és -megszűnés

Megnevezés 1990 2000 2016 2017+

Házasságkötés 66405 48110 51805 50600

Megszűntházasság 89817 79685 63480 63300

halálkövetkeztében 64929 55698 43928 44700

váláskövetkeztében 24888 23987 19552 18600

Százházasságkötésrejutómegszűntházasság 135 166 123 125

A házasságok hosszú idő óta negatív egyen-lege jelentősen módosította a népesség családiállapot szerinti összetételét. 1990-hez képest a15évesésannálidősebbnépességkörébenahá-

1.10. ábraVálások száma a férfiak és a nők korcsoportja szerint

Nő


Fér�Felbontott házasság

15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–49 60–korcsoport, éves

50–59

2016 2017a)

Felbontott házasság

15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–49 60–korcsoport, éves

50–590

5001 0001 5002 0002 5003 0003 5004 0004 5005 0005 5006 0006 5007 0007 5008 0008 500

0500

1 0001 5002 0002 5003 0003 5004 0004 5005 0005 5006 0006 5007 0007 5008 0008 500



19

zasok részaránya 61%-ról 42%-ra csökkent, ez-zel párhuzamosan20%-ról 35%-ra emelkedett anőtlenek, illetve hajadonok és 7,4%-ról 12%-raaz elváltak aránya.Az özvegy népesség hányadaiskissémérséklődött:11,2%-ról10,8%-ra.A15évesésannálidősebbnépességkörében2004-benszűntmegelőszöraházasságbanélőkdominan-ciája, azóta a nem házas népesség túlsúlya egy-re nyilvánvalóbbá vált. Az elmúlt évek növekvőházasságkötéseimég nem tudtákmegváltoztatniezt az irányzatot, csakmérsékelték a nemházasnépességnövekvőtúlsúlyát.Jelentősekakülönb-ségekaférfiakésnőkközött:arányukattekintvemindkétnemnélaházasokvannakalegtöbben,anőknélviszontjóvalalacsonyabbahajadonokhá-nyada,mintaférfiaknálanőtleneké,ugyanakkor4,6-szermagasabbazözvegyésközel1,3-szeresaz elvált nők aránya,mint az „erősebb” nemnél.Akülönbségek főlega férfiakésnőkeltérőkor-összetételébőléshalandóságából, valamintahá-zasságiésújraházasodásiszokásaikéslehetősége-iknemenkéntieltéréseibőladódnak.

1.12. ábraA 15 éves és annál idősebb népesség családi állapot szerinti megoszlása

Házas Nőtlen, hajadon Özvegy Elvált

1990. január 1. 2018. január 1.a)

a) Előzetes, részben becsült adatok. A 2009. július 1. előtti családiállapot- kategóriák szerint.

61,2%20,3%

11,2%7,4%

41,9%

35,1%

10,8%

12,2%

Mérséklődött a férfiak és a nők halandósága közötti különbség Ahalálozások száma az 1990-es évek elejétől in-gadozásokkal,dealapvetőenereszkedőtrendetkö-vetett.Az1993.évi150ezretmeghaladóhalálesethosszúévtizedekótaalegmagasabbvolt.Innenin-dultacsökkenés,gyakranmegszakítvaegy-egyki-

sebbemelkedéstvagystagnálásthozóévvel.A2011.évfordulatotjelentett:hosszúidőótaelőszörszorultahalálozásokszáma130ezeralá,és2014-igeszintalatt maradt. Az elmúlt három évben hektikusanalakult a halálozások száma.A 2015. évi 4,3%-osemelkedés 131,7 ezer elhunytat eredményezett,majd a 2016. évi újabb csökkenés következtében127ezer főremérséklődöttaszámuk.A2017.évi131 700 főre becsült elhalálozás ismét 3,7%-kal,mintegy 4650 fővel haladta meg az előző évit, ésnagyságrendjéttekintvemegegyezettakétévvelko-rábbiértékkel.

A halálozások száma az év során egyenetlenülalakult.Azévelsőnégyhónapjamárközel6000főstöbblethalálozásteredményezettazelőzőévazonosidőszakáhozviszonyítva,főlegajanuári26ésafeb-ruári 19%-os emelkedés következtében.Májusbanmár lényegében megegyezett a halálozások számaaz előző évivel, június és december között pedigegyhónapkivételévelkevesebbenhunytakel,mintegyévvelkorábban.Azévmásodik felébenészleltcsökkenésmintegy1370fővelmérsékelteazaddigfelhalmozotttöbbletet.

1.13. ábraA halálozások száma havonta

9

12

15Ezer fő

001


10

11

13

02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12hónap

2016 2017a)

14

Ahalálozásitöbbleteltérőmértékbenérintetteakülönbözőéletkorúésneműlakosokat.Aférfiaknála60évalattiakszintevalamennyikorcsoportjábancsökkentahalálozásokszáma,ezalólkivételta30–34évesekjelentik.Afiatalabbéletkorokviszonylagalacsony halandósága rendkívül érzékenyen reagál


20

Magyarország, 2017

valamely tragikus baleset vagy váratlan halálozástokozó esemény hatására. Valószínűleg ennek kö-vetkezménye a 30–34 éves férfiak halandóságának21%-os emelkedése, ami 54 fős többlethalálozásteredményezett.

Figyelmetérdemelaz55–59évesférfiakhalálo-zásainakjelentős,7,3%-oscsökkenése,amiazelőzőévhez képestmintegy 370 fősmérséklődést jelentebbenakorcsoportban.Összességébena60évalattiférfiakközül3,9%-kal,mintegy470fővelkeveseb-benhunytakel2017-ben,mintegyévvelkorábban.Ugyanakkora60évesésannál idősebbférfiakva-lamennyi korcsoportjában emelkedett a halálozá-sokszáma,különösena75–79éveseknél,akiknéla6,8%-osemelkedés550fővelnövelteazelhunytakszámát az egy évvel korábbihozképest.A60 évesés annál idősebb férfiak halálozása összességében3,6%-kal, mintegy 1800 fővel emelkedett, ezt atöbbletetmérsékeltea60évenaluliakkevesebbha-lálozása,ígyaférfitöbblethalálozás2017-ben1342főtértel.

1.14. ábraA halálozások számának változása az

előző évhez képest, a férfiak és a nők korcsoportja szerint, 2017*


01–

1415

–29

30–3

435

–39

40–4

4

90–

55–5

9

45–4

950

–54

korcsoport, évesFér� Nő

0

400

600

Halálozás

200

–200

–400

75–7

9

65–6

970

–74

60–6

4

85–8

980

–84

1 000

800

Anőkkörébena60évenaluliaknálsemészlehetőszámottevő csökkenés.A60 évesnél fiatalabbnőköt korcsoportjában, illetve a 60 éves és annál idő-sebbnőkmindegyikkorcsoportjábanemelkedettazelhunytakszámaazelőzőévhezképest.Azidősebbnőkmagasabb száma és férfiakénál nagyobbmér-

tékű halandósági romlása eredményezte, hogy azösszestöbblethalálozástúlnyomótöbbségeazidős-korúhölgyeket érintette.Összességében a 60 évesésannálidősebbelhunytnőkszáma5,7%-kal,többmint3300fővelemelkedett,jóvalnagyobbmérték-ben,mintazehhezakorosztályhoztartozóférfiaké.Ígya2017.évitöbblethalálozásokdöntőtöbbsége,71%-a a nőktől származik. Itt meg kell jegyezni,hogya60évfelettikorcsoportokbanjóvaltöbbanő,mintaférfi,ésa80évfelettiekközöttmárcsaknem2,5-szertöbbenvannak,mintazerősebbnemkép-viselői. Egy romló, emelkedő halandóság ezért anőknél jóval magasabb számú többlethalálozásteredményez,mintahasonlókorúférfiaknál.

2017-benezerlakosra13,5halálozásjutott,ezenbelülezerférfira13,7,ezernőre13,2.Azelőzőév-hezviszonyítottnyers halálozási arányszám aférfi-aknál0,3,anőknél0,7ezrelékponttalnőtt.

2017-benazeltérőmértékűhalandóságijavulás,illetveromláskövetkeztébenmérséklődöttaférfiakésanőkhalandóságaközöttikülönbség.Mindemel-lett a férfiak halálozásimutatói változatlanul jóvalkedvezőtlenebbek,minthasonlóéletkorúnőtársai-ké,ígyhamérséklődöttis,demegmaradtésjelentősa férfiak mortalitási többlete a megfelelő életkorúnőkéhezképest.Alegjelentősebbkülönbséga30és74évközöttiéletkoroknálvan,aholaférfimortalitásvalamennyi korcsoportban megközelíti vagy meg-haladjaanőihalandóságkétszeresét,a15–29éveskorcsoportbanpedigaháromszorosát.

1.15. ábraA férfiak halandósági többlete korcsoportok

szerint, 2017*


01–

1415

–29

30–3

435

–39

40–4

4

90–

55–5

9

45–4

950

–54

korcsoport, éves

150

250

300Női=100%

0

200

50

100

75–7

9

65–6

970

–74

60–6

4

85–8

980

–84



21

Az elhunytak családi állapotát tekintve a legki-sebbmértékű (1% alatti) emelkedésmindkét nemesetébenaházascsaládiállapotúaknál,alegjelentő-sebb növekedés pedig a nőtlen férfiaknál és a ha-jadon nőknél tapasztalható. Az időskorúak eltérőcsaládiállapotaésavárhatóélettartamnemeksze-rinti különbsége okozza azt a jelenséget, hogy azelhunyt férfiak többsége, 50,8%-a házasságban élthalálaelőtt,azelhunytnőkközöttviszontazözvegycsaládi állapotúak részaránya volt a meghatározó,62,5%-kal.

A csecsemőhalandóság az összes halálozásonbelülnemképviseljelentőshányadot,mégiskiemel-kedő fontosságú mutató, hiszen az ország egész-ségügyiellátórendszerénekfejlettségét,avárandós-gondozásésazújszülöttellátásszínvonalátkifejezőnemzetközileg számon tartottmérőszám,másfelőlkulcsszerepevanaszületéskorvárhatóátlagosélet-tartamszámításánál.

1.16. ábraHalálozási és csecsemőhalálozási arány

nemek szerint

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

2010

2012

2014

2016

Ezer élveszülöttreEzer lakosra

Fér� Nő Fiú Leány

2017

a)


Halálozás (bal tengely) Csecsemőhalálozás (jobb tengely)

Az egy éven aluli csecsemők ezer élveszülöttrejutó száma először 2011-ben csökkent 5 ezrelékalá, és2012-ben is e szint alattmaradt.2013-bana javuló irányzat megtorpant, és ismét 5 ezrelékföléemelkedettamutatóértéke,majdazeztköve-tő évekbenvégbementhatározott és jelentős javu-lás eredményeként 2017-ben ezer újszülött közül

3,6hunytelegyéveskoraelőtt,amiazeddigmértlegalacsonyabbértékahivatalosnépmozgalmista-tisztikatörténetében,egybenazelsőalkalom,hogy4ezrelékalásüllyedtamutató.A2017.évifiúúj-szülöttek4,0ésaleányok3,2ezrelékescsecsemőha-lálozásamindkétnemesetébenatörténelmilegmértlegalacsonyabbérték.

Gyakoribbá váltak a lakóhely-változtatásokA belföldi vándorlás iránya és mértéke lényege-senmódosíthatjaegyadottterületnépességszámát,ezértaszületésekéshalálozásokmérésemelletten-nekszámbavételeisfontos.

2017folyamán265ezrenváltoztattakállandóés307ezrenideigleneslakóhelyet,amiateljesbelföl-di vándorlásban20ezer fős, vagyis3,6%-osnöve-kedést jelent az előzőévhezképest.Azállandóésaz ideiglenes belföldi vándorlások száma egyaránt10ezerfővelemelkedett,ezazelőbbivándorlástípusesetében3,9,utóbbinál3,4%-osnövekedésnekfelelmeg.

Atelepüléstípusok közötti mobilitásfőirányaiazaztmegelőzőévekhezképest2016-banmegfor-dultak,ésatendenciákkiskülönbségekkel2017-benisfolytatódtak.Afővárosteljesvándorlásiegyenlegeaszuburbanizációsfolyamathatására2016-hozha-sonlóan2017-benisnegatívlett.Acéltelepüléski-választásábannőttafővároskörnyékiagglomerációsövezetszerepe.Budapestteljesvándorlásivesztesé-geelértea2800főt,ezenbelülazállandóvándorlás-bóleredően3300fősveszteség,az ideiglenesván-dorlásból500fősnyereségadódott,szembenazegyévvelkorábbi161fősveszteséggel.Atöbbivárosraakorábbitrenddelszembenazodavándorlásvoltjel-lemző2017-benis,ámavándorlásinyereség2016-hozképestcsökkent:együttesen450fősvándorlásitöbbletmutatkozottezekenatelepüléseken,hozzá-vetőlegnegyedea2016.évinek.Avisszaesésazide-iglenesvándorlásokbólfakadó800fősveszteségnektudhatóbe,miközbenazállandóvándorlások1250fősnyereségetjelentettek.Aközségilakosoknépes-ségszámát szintén növelte a bevándorlási többlet:mind az állandó, mind az ideiglenes vándorlásokegyenlegepozitívvolt(2050,illetve300fő),együt-tesösszegükmeghaladtaa2016-bantapasztalt1805fősnyereséget.

Akorábbiévekhezhasonlóan,területi összeha-sonlításban Pest (15 600 fő), Nyugat-Dunántúl(3150 fő) és Közép-Dunántúl (2500 fő) vándor-lásiegyenlegevoltpozitív,mígazAlföldésÉszak


22

Magyarország, 2017

nagyrégióminden régiójára továbbra is az elván-dorlás volt jellemző. A megyék közül 2017-benisPest,Győr-Moson-Sopron,Fejér,Vas,Komá-rom-Esztergommegyevonzottaa legtöbbbeköl-tözőt, valamint 2016-hoz hasonlóan Veszprémmegyébenispozitívanalakultabelföldivándorlásiegyenleg.Pestmegyevándorlásinyereségételsőd-legesenaBudapestrőlodavándorlókadták,12900-zal többen költöztek a fővárosból Pest megyébe,mintfordítva.Amásodiklegnagyobbpozitívván-dorlásiegyenleggelrendelkezőGyőr-Moson-Sop-ron2650fősnyereségeleginkábbaSzabolcs-Szat-már-Bereg megyével (400 fő), a Hajdú-Biharral(400 fő), valamint a Borsod-Abaúj-Zemplénnel(350 fő) történő népességcseréből fakad. Komá-rom-Esztergom, Vas és Veszprém megye ván-dorlási többlete is jellemzően a Borsod-Abaúj-Zemplénnel ésaSzabolcs-Szatmár-Bereggelvalóösszevetésben megmutatkozó pozitív különbö-zetből származik. Fejér megye pozitív migrációsegyenlegét leginkábbaPestmegyébőlésaBuda-pestrőlodavándorlókadják.

1.17. ábraEzer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet,

2017*

0,01– 2,50

(–6 )–(–2,50) (–2,49)– 0,00

2,51– 5,00 5,01–

*Előzetes, részben becsült adatok.

Összességében a régiók közül Észak-Alföldés Észak-Magyarország népességmegtartó erejevolt a leggyengébb, ahol8250, illetve4850 fővelcsökkent a népességszám a belföldi vándorlásbóleredően. Megyei szinten a korábbi évekhez ha-sonlóan 2017-ben is Szabolcs-Szatmár-Bereg és

Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből vándoroltakel a legtöbben, 4900, illetve 4150 fős vándorlásiveszteségetokozva.Azelvándorlókmindkétme-gye esetében leginkább Budapesten és Pest me-gyébentelepedtekle.ADunátólkeletreesőtöbbiterületre szintén a fővárosba történő elvándorlásvoltalegjellemzőbb.

A nemzetközi vándorlásból egyre növekvő pozitív egyenleg mutatkozikAnemzetközi vándorlásszinténhatástgyakorolaz ország népességszámának alakulására: a be-vándorlás csökkentheti a természetes népesség-fogyást,mígazelvándorlásnegatívhatással lehetakárakedvezőtermészetesnépmozgalmiesemé-nyekreis.

Hazánkban 2017-ben a nemzetközi ki- és be-vándorlásokpozitívegyenlege13200fővelmérsé-kelteatermészetesfogyásbóladódónépességszámcsökkenést. A nemzetközi vándorlás egyenlegepozitívvoltBudapesten,Észak-AlföldönésNyu-gat-Dunántúlon, ezeken belül is leginkább Sza-bolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopronmegyében. A nemzetközi vándorlás tekintetébenévekótakiemelkedikBudapestis,ahová2017-benszinténazátlagosnál sokkal többenérkeztekkül-földről. A nemzetközi vándorlás népességszámragyakorolt negatív hatása a legjelentősebben So-mogymegyébenvoltérzékelhető.

1.18. ábraEzer lakosra jutó külföldi állampolgárok száma,

2018. január 1.*

9,2–15,4

– 4,3 4,4– 9,1

15,5–21,421,5–




23

2018. január 1-jén a jogszerűen és huzamosanMagyarországon tartózkodó külföldi állampolgá-rokszáma156ezerfővolt,azországnépességének1,6%-a.Az itt élőkülföldiek túlnyomó többsége,65%-a Európából, ezen belül a környező orszá-gokból,főképpRomániából(15%),Németország-ból (11%), Szlovákiából (6,0%), valamint Ukraj-nából(5,7%)érkezett.További28%-ukÁzsiából,4,0%-uk Afrikából, 3,4%-uk az amerikai konti-nensrőlszármazik.Ázsiábólelsősorbankínaiakésvietnámiakérkeztek.

A 2018. január 1-jénMagyarországon tartóz-kodókülföldiek50%-aBudapesten, 33%-a a fő-városon kívüli városokban, 17%-a községekbenélt.NépességhezviszonyítottarányukafővárosonkívülBaranya,Győr-Moson-SopronésZalame-gyében volt a legjelentősebb, Békés megyében alegkisebb.Akülföldiekközöttösszességébentöbbaférfi(57%),mintanő(43%).Ahazánkbanélőkülföldiek korösszetétele fiatalabb,mint a honosnépességé. Mindkét nem esetében a 20–39 éveskorosztály létszámaameghatározó,arányuk47%voltaMagyarországonélőkülföldiekkörében.

A magyar állampolgárok kivándorlásának

pontos mérése több tényező miatt is nehézsé-gekbe ütközik, de az adminisztratív nyilván-tartásokból rendelkezésre álló adatok alapjánaz látható, hogy az utóbbi években a növeke-dés megtorpant, majd megfordult. Míg a csúcs-pontot jelentő 2015-ben 32 800 magyar ál-lampolgár távozott külföldre, addig 2017-ben25 100, ami 15%-kal kevesebb a 2016. évinél.A2017-benkivándorlómagyarok32%-aNémet-országot, 27%-a Ausztriát, 17%-a az EgyesültKirályságot választotta új otthonának. Külföldretúlnyomórésztafiatalkorosztályoktagjaivándo-rolnak: a migráns magyarok 43%-a 30 év alatti,72%-apedigmégnemérteela40éveskort.Aki-vándorlók többsége férfi (54%), túlnyomórészüknőtlen,illetvehajadoncsaládiállapotú(64%).

2017-ben18500korábbankivándoroltmagyarállampolgár költözött haza. A külföldről vissza-vándorló magyar állampolgárok száma 2014-tőlfolyamatosan növekszik, 2017-ben közel 9%-kal többen vándoroltak vissza, mint 2016-ban.Avisszavándorlómagyarok30%-aNémetország-ból,közel29%-aAusztriábóléstovábbi20%-aazEgyesültKirályságbóltértvisszaMagyarországra.

a női és a férfiéletút forDulópontjai európában2)

AzEurópaiUnióbantöbbnő(mintegy261millió)él,mintférfi(250millió),a2017.január1-jeiadatokszerintszázférfira105nőjut.Anőtöbbletatagországoktöbbségérejellemző,sőtLettországban,Litvá-niábanésÉsztországbananőkarányaazátlagosnálismagasabb(13–18%-kalhaladjamegaférfiakét).Ugyanakkorháromtagállamban,Svédországban,illetveakislélekszámúLuxemburgbanésMáltánanépességnagyobbhányadaférfi.Anemekarányakülönbözikazegyeskorosztályoknál:a0–18éveseknélmég5%-kalmeghaladjaafiúkszámaaleányokét,azonbanazéletkorelőrehaladtávalegyreinkábbanőkkerülnektöbbségbe:a65évesésannálidősebbnépességkörébenmárharmadávaltöbbenvannak,mintaférfiak.

Azuniómindentagországábanhosszabbélettartamraszámíthatnakanők,mintaférfiak,2016-banazEU-bananőkszületéskorvárhatóélettartamaátlagosan83,6,aférfiaké78,2évvolt.

2)Forrás: AnőkésaférfiakéleteEurópában–statisztikaiportré(Eurostat,2017)https://www.ksh.hu/interaktiv/eurostat/womenmen/index.html?lang=hu

https://www.ksh.hu/interaktiv/eurostat/womenmen/index.html?lang=hu


24

Magyarország, 2017

1.19. ábraA férfiak és a nők születéskor várható élettartama az EU-28-tagállamokban, 2016

65 70 90életév

0 75 80 85

Fér�ak Nők

LitvániaLettországÉsztország

LengyelországRomaniaSzlovákiaBulgária

MagyarországFranciaország

PortugáliaSzlovénia

HorvátországCseh Köztársaság

FinnországSpanyolország

GörögországAusztria

NémetországBelgium

LuxemburgOlaszország

MáltaDánia

ÍrországCiprus

SvédországEgyesült Királyság

HollandiaEU-28

Azéletútegyesmérföldköveitismás-máséletkorbanélikmeganőkésaférfiak.A2016.éviadatokszerintazEU-bananőkátlagosan25éveskorukbanhagyjákelaszülőiházat,2évvelkorábban,minta férfiak.Anők szinteminden tagországbankorábbankötnekházasságot.Bulgáriában,Görögor-szágbanésRomániábantöbbmint3évvel,Írországban,LitvániábanésPortugáliábankevesebbmint2évvelvoltakfiatalabbakazelsőházasságkötésükkor.

Azunióbana15évesésannálidősebbnépességkörébenanők45,aférfiak48%-aéltpárkapcsolat-ban.A25–49éveskorosztályhoztartozónők9,5,aférfiak16%-aéltgyermeknélküliegyedülállóként.Ugyanebbenakorosztálybanviszonthétszerannyi(7,7%)agyermekesegyedülállóanyákrészesedése,mintazapáké(1,1%).Azidősekettekintveazegyedülélő65évesésannálidősebbnőkaránya(40%)kétszerakkoravolt,mintazegyedülélőidősférfiaké(20%).



25

1.20. ábraA nők és a férfiak életútja az EU-ban és Magyarországon, 2016

a) 2012. évi adat.

10 20 30 40 50 60 70 80

10 20 30 40 50 60 70 80

Nők

A kötelező iskolai

tanulmányok megkezdése

(5,0 év)

A munkába állás

kezdete(23,0 év)

A szülői ház

elhagyása(26,3 év)

Nyugdíjba vonulása)

(57,5 év)

Születéskor várható

élettartam(79,2 év)

Fér�ak

Első gyermek születése(27,8 év)

23,0

Első házasságkötés

(29,2 év)



(5,0 év)

A munkába állás

kezdete(22,0 év)

A szülői ház



(59,8 év)



Első házasságkötés

(32,0 év)

Magyarországon

Életév

10 20 40 50 60 70 80

10 20 30 40 50 60 70 80

Nők



(6,0 év)

A munkába állás

kezdete(23,0 év)

A szülői ház



(58,8 év)



Fér�ak

Első gyermek születése(29,0 év)

23,0



(6,0 év)

A munkába állás

kezdete(22,0 év)


(59,4 év)

Európai Unióban



Életév

30

A szülői ház



27

5. 6. 4. 3. 2. 1.

Munkaerőpiac

2. Munkaerőpiaci viszonyok, oktatás

• 2017-ben folytatódtakakorábbiévekre jellemzőkedvezőmunkaerő-piacitendenciák.Afőbbmutatókjavultak:agazdaságilagaktívakrétegeszélesedett,ezenbelülafoglalkoztatottságnőtt,amunkanélküliségcsök-kent,ezzelpárhuzamosanpedigazinaktívakszámaésarányaiselmaradtazelőzőévitől.Afoglalkoztatottságésamunkanélküliség2017.éviszintjeamunkaerő-felmérés negyedszázados történetének legkedvezőbb értékevolt.

• 2017-ben a foglalkoztatottak száma a 15–64 éves korcsoportban4millió373ezerfővolt,64ezerfőveltöbbazegyévvelkorábbinál,mígafoglalkoztatási arány1,6százalékponttal,68,2%-rabővült.Uniósösz-szehasonlításbanhazánkfoglalkoztatásipozíciójajavult:a20–64éveskor-csoportfoglalkoztatásiaránya2017III.negyedévében1,2százalékponttalmeghaladtaazuniósátlagértéket,egyévvelkorábban0,6százalékpontvoltakülönbség,2010-benmégazutolsóhelyenálltunk.

• 2017-ben a munkanélküliek száma a 15–64 éves népességen belül191ezer főt tettki,42ezer fővelkevesebbetazegyévvelkorábbinál,amunkanélküliségi ráta 4,2%-osértékepedig1,0százalékponttallettalacsonyabb.Amunkanélküliségimutatókaférfiakkörébencsökkenteknagyobbmértékben,ennekkövetkeztébenesetükbenamunkanélküliségszintjeújbólalacsonyabb,mintanőké.2017III.negyedévébena15–64éveskorcsoportbanamagyarmunkanélküliségimutató3,4százalékpont-talkevesebbvoltazEU-28átlagánál, egybenazegyik legalacsonyabbatagállamokrangsorában.

• Atartósan,vagyislegalább egy éve állástalanokarányaegyévalattje-lentősmértékben,5,8százalékponttal,42,6%-racsökkent.

• Amunkaerő-keresletnövekedésévelpárhuzamosanamunkanélküliekenfelülfigyelembevettún.potenciális munkaerő-tartalék 360ezerfőslét-száma61ezerfővelkevesebbvolta2016.évinél.

• Azelmúlt évekbenazüres álláshelyek számaés aránya folyamatosanemelkedett.2017-ben–abecsült adatokkal együtt–anemzetgazdaságegészét1)23%-osbővülésjellemezte,ígyátlagosanmintegy68,1ezerbe-töltetlenálláshelyvolt.Aversenyszféra49,7ezerüresálláshelye27%-kalmeghaladtaazelőzőévit.

• A főbb munkaerőpiaci mutatók tekintetében a területi különbségektovábbra is jelentősek:mígBudapest,Pest,Közép-ésNyugat-Dunántúl

1)Afegyveresszervekfoglalkozásainélkül.


28

Magyarország, 2016

Köznevelés, felnőttképzés,

felsőoktatás

régiókbanazországosátlagnálmagasabbvoltafoglalkoztatásiarányésala-csonyabbamunkanélküliségiráta,addigDél-Dunántúlt,Észak-Magyaror-szágotésakétalföldirégiótannálalacsonyabbfoglalkoztatásiésmagasabb,vagyazzalmegegyezőmunkanélküliségiszintjellemezte2017-ben.

•Anépesség iskolázottsági szintjetovábbjavult:2001és2011közötta25–64évesnépességbőlalegmagasabbvégzettségkéntérettségizettekaránya 27,6%-ról 31,5%-ra, a diplomásoké 14,3%-ról 21,0%-ra nőtt.A2011-esnépszámlálásótatovábbemelkedettanépességiskolázottságiszintje,2016-banadiplomásoka25–64évesnépesség25,2,azérettségi-zetteka32,8%-áttettékki.

• A2017/2018-astanévbenazelőzőévhezképest5-teltöbb–összesen4579–óvodai feladatellátásihely fogadta agyermekeket.Azóvodaiférőhelyekszáma379ezervolt,jelentősennemváltozott2016-hozké-pest.Azóvodásgyermekekszáma1,7%-kalemelkedettazelőzőévihezviszonyítva. 2017-ben323ezeróvodásgyermekvolt, kevesebb,mintamennyi férőhely rendelkezésreállt, száz férőhelyre85óvodás jutott.A3–5évesnépességbőlazóvodábajárókarányaa2012.évi88,3%-ról2017-re91,5%-raemelkedett.Azóvodaipedagógusokszámagyakor-latilagugyanannyivolt,mintegyévvelkorábban,2017-ben31ezerfőttettki,egypedagógusra10,3gyermekjutott.

• Anappalirendszerűáltalános iskolai oktatásbanrésztvevőkszámaazérintettgyermekkorosztálylétszámánakalakulásávalösszefüggésbena 2017/2018-as tanévben 1,2%-kal csökkent az előző évihez képest,ígyabeiratkozotttanulóklétszámaa3585iskolaifeladatellátásihelyen732ezerfővolt.Apedagógusokszámánakévekótatartómérséklődése2013-banmegállt,aszámemelkednikezdett,a2017/2018-astanévben77 ezer pedagógus dolgozott az általános iskolákban, 7,0%-kal több,mint2012-ben.2017-benegypedagógusra9,5tanulójutott.

• Aközépfokúnappalioktatásbanrésztvevőtanulókszámajelentősencsökkent,2017-ben428ezerfőttettki,azelőzőévinél1,5,a2012.évinél21%-kalkevesebbet.Agimnáziumsúlyanövekvőaközépfokúoktatás-ban:anappalioktatásbanrésztvevőtanulók43%-agimnáziumba járt,részesedésük1,3százalékponttalemelkedettazelőzőévihezképest.

• Afelsőoktatásbanazegyetemekésfőiskoláknappaliképzéseirefelvet-tekszámaösszesen51ezerfőttettki.Azösszesjelentkezőbőlafelvettekaránya69%volt,2,1százalékponttaltöbb,mintegyévvelkorábban.

• A hallgatók képzési terület szerinti megoszlása részben a korábbitrendeknekmegfelelőenalakult2012és2017közöttis,ugyanakkorné-milegkiegyenlítettebbévált.2017-benisagazdaságésirányításképzésiterületen tanultak a legtöbben, hallgatói létszámból való részesedésük6,1 százalékpontos csökkenés után (ami a legnagyobb mértékű voltaképzésiterületekközül)16%-ottettki.Aműszakitudományokképzé-siterületismegőriztemásodikhelyét.2012és2017közöttalegnagyobbmértékbenatanárképzésésazinformatikaszerepeerősödött.


29

• Mígafelnőttoktatásszerepeaköznevelésbenazelmúltévtizedekbenmérséklődött,addigafelsőoktatásbanazelmúltévtizedelsőharmadáignőtt.Azalapfokúoktatásbanafelnőttoktatásrészarányaaz1990-esévekközepétőlalacsony(0,3%körüli)volt.Középfokon–aközépfokúokta-táskétévvelezelőttiátszervezésekövetkeztében–emelkedettafelnőttekösszestanulónbelüliaránya,2017-ben18%-ottettki.Afelsőoktatás-bana2017/2018-astanévbenanemnappaliképzésbenrésztvevőkará-nya(29%)kismértékbennövekedettazelőzőtanévhezképest,összesen81ezerhallgatótanultilyenképzésiformában.

• A költségvetés oktatási kiadásai 2015-ben 1480 milliárd forintottettek ki, a GDP 4,3%-át, folyó áron 8,0%-kal többet az előző évi-nél, a GDP-hez viszonyított arányuk pedig 0,1 százalékponttal nőtt.2016-ban oktatásra fejenként 9660, 2012-ben 6129 forintot fordítot-tunk.Azoktatásraköltöttösszegteljesfogyasztáshozmértrészesedése2016-ban0,9%-ottettki.Aháztartásokoktatásrafordítottfogyasztásikiadásai2016-ban(309milliárdforint)aGDP0,9%-átértékel,és2012ótalényegébenváltozatlanmaradtak.

2.1. táblaÖsszefoglaló adatok

Megnevezés 2014 2015 2016 2017

Foglalkoztatottakszáma,ezerfőa) 4069,9 4175,8 4309,4 4373,4

Foglalkoztatottakaránya,%a) 61,8 63,9 66,5 68,2

Munkanélküliekszáma,ezerfőa) 342,7 307,0 233,9 191,5

Munkanélküliségiráta,%a) 7,8 6,8 5,1 4,2

Tartósanállástalanokaránya,%a) 49,5 47,4 48,4 42,6

Üresálláshelyekszáma,ezer 42,9 44,6 55,2 68,1

Érettségizetteka18évesekszázalékában,%b) 62,6 63,8 62,9 63,5

Okleveletszerzetteka22évesekszázalékában,%c) 31,3 33,7 33,1 31,9

a)A15–64évesnépességenbelül.b)A18évesnépességbőlazokaránya,akikazadottévbensikeresérettségivizsgáttettekanappaliképzésben.c)A22évesnépességbőlazokaránya,akikazadottévbenfelsőfokúokleveletszerezteknappaliképzésben.

2.Munkaerőpiaciviszonyok,oktatás


30

Magyarország, 2017

munkaerőpiac

2017-benamunkaerőpiaconfolytatódottakoráb-bi évek javuló trendje: bővült a gazdaságilag aktí-vakköre,ennekeredményeképpena foglalkoztatásamunkaerő-felmérésnegyedszázadostörténeténeklegmagasabbszintjéreemelkedett,amunkanélküli-ségpedigalegalacsonyabbramérséklődött,miköz-bentovábbcsökkentagazdaságilaginaktívakrétege.Afolyamatokalakulásátkedvezőenbefolyásoltákabelsőgazdaságitényezők:amagyargazdaságtartó-sannövekedésipályáraállása,alakosságjövedelmé-nek kiáramlása, a növekvő fogyasztás- és reálbér-emelkedés, illetve a nemzetgazdasági beruházások2017.évidinamikusbővülése.Azegyrejavulókon-junkturális folyamatok a gazdaság részéről növek-vőlétszámigénytgeneráltakamunkaerőpiacon,ér-dembencsökkenőmunkaerő-kínálatmellett.

2.1. ábraA 15–64 éves foglalkoztatottak és

munkanélküliek számának alakulása

Millió fő

Foglalkoztatottak száma (bal tengely), millió főMunkanélküliek száma (jobb tengely), ezer fő

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

500

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

4,5

5,0Ezer fő

2000

2004

2012

2002

2017

2006

2010

2008

2014

2016

Hazánk foglalkoztatási szintje második éve meghaladja az unió átlagértékétAz Európai Unió a gazdasági világválság ellensú-lyozásaérdekébentízévreszólógazdaságiprogra-mothagyottjóvá2010-ben,aminekmunkaerőpiac-ra vonatkozó passzusa a foglalkoztatás növelését,2020-ra a 20–64 éves népesség körében a 75%-osfoglalkoztatásiszinteléréséttűztekicélul.

Azelmúltévekbenafoglalkoztatásiaránytartósemelkedésevoltmegfigyelhetőazuniótagállamai-ban, ennek köszönhetően a foglalkoztatás szintjeazországoktöbbségébenmármeghaladtaaválságotmegelőzőt. A bővülés a 2017-es esztendőben isfolytatódott, a rendelkezésreálló legfrissebb,2017.III. negyedévi unós foglalkoztatási adatok szerinta20–64éveskorcsoportban–egytagországkivéte-lével–mindenholnövekedettamutatóazegyévvelkorábbihozviszonyítva(Dániábanmagas,77,7%-osszinten stagnált). Az Európai Unióban 72,6%-osátlagértéketmértek,ez1,1százalékpontosnöveke-déstjelentetta2016.III.negyedévihezképest.Tíztagállam(Ausztria,Csehország,Dánia,azEgyesültKirályság, Észtország, Hollandia, Lettország,Litvánia,NémetországésSvédország)foglalkozta-tási szintje meghaladta a 2020-ra célul kitűzöttet,ezekben a tagállamokban a foglalkoztatási arány75,5–82,7%közöttalakult.VáltozatlanulaGörög-országban mért 58,9%-os érték volt a legalacso-nyabbmutató.

2.2. ábraFoglalkoztatási arány az EU-28-tagállamokban,

2017. III. negyedév(a20–64évesnépességenbelül)

0 10 30 50 70 100 %

82,779,579,379,078,378,377,7

76,375,975,574,874,174,173,873,373,072,071,871,871,371,370,870,3

58,9 EU-28 átlaga: 72,6

80604020

Litvánia

Csehország

Szlovákia

Észtország

Lengyelország

LettországFinnország

Szlovénia

NémetországSvédország

Ausztria

Magyarország

Horvátország

Dánia

Írország

Egyesült Királyság

CiprusLuxemburg

Franciaország

Hollandia

RomániaBelgium

GörögországOlaszország

Spanyolország

Portugália

MáltaBulgária

90

62,765,666,2

68,5



31

A visegrádi országokat bővülő foglalkoztatásiarány jellemezte az elmúlt években. 2017 III.negyedévében a 20–64 éves népesség körébenLengyelországban és Szlovákiában azonos, 71,3,Csehországban pedig 79,0%-ot tett ki a mutatóértéke.Magyarországon73,8%voltafoglalkoztatá-si arány, 1,7 százalékponttal több, mint 2016 III.negyedévében.Hazánkazuniótagállamirangsorá-ban stabilan a középmezőnyben helyezkedett el,míghétévvelkorábbanafoglalkoztatásmagyaror-szágiszintjeazegyiklegalacsonyabbvoltazEurópaiUnióban.

Negyedszázados csúcson a hazai foglalkoztatás2017-bena15–74éveskorcsoportbanafoglalkoz-tatottak számaátlagosan4millió421ezerfőttettki,70ezerfővelmeghaladtaazegyévvelkorábbit,ésamunkaerő-felmérésnegyedszázadostörténeté-nek legmagasabb értéke volt. A létszám bővüléseteljesegészébenahazaielsődlegesmunkaerőpiaconrealizálódott: 103 ezer fővel többen találtak ittmunkátazelőzőévinél,ugyanakkor–27ezer,illet-ve7 ezer fővel – kevesebbendolgoztakközfoglal-koztatottkéntésvállaltakmunkátkülföldön.

2.2. táblaA 15–74 éves foglalkoztatottak számának

megoszlása főbb demográfiai jellemzők szerint, 2017

(%)

Megnevezés Összesen

Ebből:

elsődlegesmunkaerő-

piac

közfoglal-koztatott

külföldönvállal

munkát

Nemek

Férfi 54,7 92,9 3,7 3,4

Nő 45,3 93,4 5,3 1,3

Korcsoport, éves

15–24 6,8 90,9 5,8 3,4

25–54 76,7 93,1 4,2 2,7

55–74 16,5 94,3 4,6 1,2

Legmagasabb iskolai végzettség

Alapfok 11,9 77,9 20,1 2,0

Középfok 62,2 94,0 3,0 3,0

Felsőfok 25,9 98,1 0,5 1,4

Összesen 100,0 93,1 4,4 2,5

A foglalkoztatottak közül 4 millió 373 ezerfő tartozott a 15–64 évesek korcsoportjába, ami64 ezer fős (1,5%-os) növekedést jelentett az egyévvelés581ezerfős(15%-os)bővüléstazötévvelkorábbihoz képest. (A foglalkoztatás szezonálisjellege 2017-ben tompult: az éven belül a III. ésa IV. negyedévben érte el a legmagasabb értéket.A foglalkoztatottak száma átlagosan4,4millió fővolt, a foglalkoztatási arány pedig megközelítettea69%-ot.)

A gazdasági válságot megelőzően tartósanalacsony foglalkoztatási szint jellemezte a hazaimunkaerőpiacot. A 2000-es években 56–57%körül alakult a foglalkoztatási arány, ez a2009–2010. évben, a válságmélypontján55%-racsökkent. (Eközbena foglalkoztatottak száma ismérséklődött: 3,8–3,9 millió főről 3,7 millióra.)Abővülés 2011-ben vette kezdetét, azóta folya-matosafoglalkoztatásiarány-növekedés.Afolya-matokkedvezőalakulásábanszerepetjátszott–agazdasági reálfolyamatok pozitív kimenetelemiatt–aversenyszféramunkaerő-felvevőképes-ségének javulása, aközfoglalkoztatáskiterjeszté-se, valamint a munkavállalási célú migráció– csak részben számszerűsíthető – intenzitása.Továbbá közrejátszhattak olyan adminisztratívintézkedésekis,mintanyugdíjkorhatárfolyama-tosemelése(ígymindenévbentöbbenmaradnakbenn a munkaerőpiacon, ellensúlyozva az odabelépő korosztályok kisebb létszámából fakadóforrásszűkülést), vagy az inaktívakat érintőcélzott foglalkoztatási intézkedések (pl. a gyer-mekgondozásiellátásmellettimunkavállalásösz-tönzése).Ennekkövetkeztébenamagyarmunka-erőpiac egyre több területén jelentkezikmunka-erőhiány,amiolyannemzetgazdaságiszegmense-ket érint, mint a kereskedelem, a vendéglátás,vagy a lakáspiac fellendüléséből profitáló építő-ipar.

2017-bena15–64évesnépesség foglalkozta-tási aránya68,2%-ot tettki,1,6 százalékponttalmeghaladvaazelőzőévit,és11,5százalékponttalfelülmúlvaazötévvelkorábbit. (Azegyévalattbekövetkezett változás mintegy négytizede– a korább évekhez hasonlóan – demográfiaifolyamatok eredménye volt, vagyis a 15–64 éveskorosztály létszám-csökkenése magyarázza.)A foglalkoztatás 2017. évi szintje a munkaerő-felmérés25évestörténeténeklegmagasabbérté-kéttetteki.


32

Magyarország, 2017

Jelentősen csökkent a közfoglalkoztatottak számaAz elmúlt években a közfoglalkoztatásban résztvevőkszámánakalakulásajelentősbefolyássalbírta foglalkoztatásegészénekváltozására.Aközfog-lalkoztatás súlya eltérő mértékű volt: míg2012-ben és 2013-ban a foglalkoztatottak lét-számbővülésének hattizede, addig 2016-ban márcsak7%-aszármazottaközfoglalkoztatottakszá-mánaknövekedé-séből,2017-benpedigmárjelen-tősen csökkent a közfoglalkoztatás volumene.Aközfoglalkoztatásemellettfontosszerepetjátsz-hat a potenciális munkavállalók munkaerőpiaciszocializációjábanis.

Hazánkbanaktívéspasszíveszközökkelkívánjákelőmozdítani,hogyaközfoglalkoztatáshelyettminéltöbben az elsődleges munkaerőpiacon találjanakmunkát.3) 2017-ben éves átlagban 164,6 ezer főtalkalmaztak közfoglalkoztatottként,4) 38 ezer fővel(19%-kal)kevesebbetazelőzőévinél.Alegnagyobblétszámbantovábbraisaköltségvetésiintézmények-

nélálltakalkalmazásban.Aversenyszférajellemzőenállamitulajdonúvállalkozásainál8,1ezer főtalkal-maztak közfoglalkoztatotti státusban, ez közelháromtizedévelkevesebbvoltazelőzőévinél.Ezzelszembenanonprofitszférábantöbbminttizedével,12,7ezerfőrebővültalétszámuk.(Aközfoglalkoz-tatottakátlagosanbruttó81700forintotkerestek,ez3,5%-os növekedést jelentett a 2016. évihez viszo-nyítva.Összehasonlításképpenaminimálbérösszege127 500, a garantált bérminimumé161 000 forintvolt, előbbi 15, utóbbi 25%-kalmeghaladta az egyévvelkorábbit.)

Aközfoglalkoztatásterősterületi differenciált-ság jellemzi: míg Észak-Alföldön – 2016-hozhasonlóan – 2017-ben is kiemelkedő, 11,7% voltaközfoglalkoztatottak15–64évesfoglalkoztatotta-konbelüliaránya,ésÉszak-Magyarországonszin-ténmagas,9,2%-oshányadottettki,addigBudapestésPest régióbanmindössze0,4–0,5%volt az ará-nyuk. (Az országos átlag 2017-ben 4,4, egy évvelkorábban5,1%-otértel.)

2)MunkaerőpiaciTükör,2016.MagyarTudományosAkadémiaKözgazdaságiésRegionálisTudományiKutatóközpont,Közgazdaság-tudományiIntézet,Budapest,2017.http://www.econ.core.hu/kiadvany/mt.html3)Ennekértelmébenaközfoglalkoztatásbólkilépőkelhelyezkedésijuttatástigényelhetnek,hasikeresenelhelyezkednekanyíltmunkaerőpiacon,afoglalkoztatástbiztosí-tómunkahelyekenlehetőségvanabérköltségtámogatásmellettszakmaisegítőigénybevételére,emellettcélzottmunkaerőpiaciszolgáltatásokérhetőkel.Aminimálbérésaközfoglalkoztatásibérközöttitávolságnövelésepedigalegfőbbpasszíveszközannakeléréseérdekében,hogyamagasabbkeresetaközfoglalkoztatásbólanyíltmunkaerőpiacirányábatörténőellépésfelétereljeadolgozókat.Forrás:Munkaerőpiacifolyamatok,2017.I–IV.negyedév.KSH,Budapest,2018.http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mpf/mpf1712.pdf4)Forrás:intézményimunkaügyistatisztika.

a Munkaerő-kínálatot befolyásoló tényezők

Azelérhetőmunkaerőlétszámátésminőségéttekintvekínálatnövelőtényezőanyugdíjkorhatármindkétnemreegységesésfokozatos65évreemelése,párhuzamosanazidőelőttikilépéslehetőségénekkorlátozá-sával.(Akorengedményesnyugdíjazásiformákköreanők40évmunkaviszonyutáninyugdíjjogosultságátleszámítvajelentősenszűkült,ugyanakkorazegészségiállapototfigyelembevevőjogosultságokesetébenszigorodtakaminősítésikondíciók.)Azidősebbgenerációkígytovábbmaradnakamunkaerőpiacon,né-milegellensúlyozvaafiatalabbakmeghosszabbodotttanulásiidejét.Anépmozgalmi(demográfiaiésván-dorlási)folyamatokkedvezőtlenhatássalvannakapotenciálismunkaerő-kínálatra.Atermészetesmunka-erő-cserélődéshatásáraamunkaerőpiacróljelenlegkilépő,az1950-esévekben,azazaRatkó-korszakbanszületett nagy létszámú korosztályok helyét az 1990-es évtizedben világra jöttek létszámában sokkalkisebb generációi foglalják el. (Ennek negatív következményét a nyugdíjkorhatár folyamatos emelésevalamelyestkompenzálja.)Ezenkívülanemzetközivándorlásmindszámát,mindstruktúrájáttekintvehatássalvanamunkaerő-kínálatra.Jóllehet2017-benamunkaerő-felmérésadataiszerintmintegy7ezerfővelcsökkentakülföldönmunkátvállalókszáma,amigrációkeresletszűkítőhatásaerőteljesenérvénye-sültbizonyosszakmák,szakmacsoportokesetében.(Anyugdíjazásmiattikilépőkésakülföldöndolgozókközöttjelentősszámbantalálhatunkipari,építőipariszakmunkásokat,ápolókat,kereskedelembenvagyvendéglátóiparbandolgozókat.)Nagyságrendjét tekintve kisebb, ugyanakkor a kínálatnövelő tényezőkközétartozikagyermekgondozásidejealattimunkavállalás,hiszenamielőbbimunkaerőpiacivisszatéréstelősegítőintézkedésekcsökkenthetikagyermekvállalásmiattitávolléthosszát.2)

http://www.econ.core.hu/kiadvany/mt.html

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mpf/mpf1712.pdf



33

2.3. ábraA közfoglalkoztatottak aránya a 15–64 éves foglalkoztatottakon belül régiónként, 2017

0,4 – 4,0 4,1 – 8,0 8,1 – 11,7

Mérséklődött a külföldön munkát vállalók számaA külföldön dolgozó magyarok számát pontosanmeghatározó statisztika nem áll rendelkezésre.Akülföldön munkát vállalók5)közülazokatvesz-

szükszámba,akiketaválaszolókháztartásuktagja-kéntazonosítanak,vagyisazérintettekrendszeresenhazajárnak,ésjövedelmükkelhozzájárulnakazada-totszolgáltatóháztartástagjainakmegélhetéséhez.6)

2017-ben éves átlagban– a15–64 éveskorcso-porton belül – 109,3 ezer fő, a foglalkoztatottak2,5%-ajelöltmegamunkaerő-felmérésbenkülfölditelephelyen történőmunkavégzést.Számukegyévalatt7,0ezerfővel(6,0%-kal)kevesebblett,ugyan-akkorazötévvelkorábbihozképestközel29ezerfővel(36%-kal)nőtt.

Azelmúltévekhezhasonlóanakülföldönmunkátvállalók jellemzően középfokú végzettségű (ezenbelül túlnyomórészbenszakiskolátés szakmunkás-képzőt végzett) 25–44 év közötti férfiak voltak.Akülföldöndolgozómagyarok85%-aháromorszá-got: Ausztriát, Németországot és az EgyesültKirályságot részesítette előnyben. Jelentős számbandolgoztak külföldön a Győr-Moson-Sopronban,aBorsod-Abaúj-Zemplénben,aBudapestenésaVasmegyében élők, a kétnyugat-magyarországimegyeesetébenpedigsokannapontaingáztakAusztriába.

5)Forrás:munkaerő-felmérés.6)Afelmérésnemterjedkiazokraaháztartásokra,akiknekmindentagjakülföldöntartózkodik,ígyaháztartásmegélhetésiköltségeiiskülföldönrealizálódnak.Szinténnehézazoklétszámátmeghatározni,akikidényjelleggel–síszezonban,mezőgazdaságibetakarításkor,nyáriszünetben–vállalnakrövidebbidőszakramunkátkülföldön.

Munkaerő-forgaloM

2016I.negyedévébenamunkaerő-felméréskérdőívéhezMunkaerő-forgalomcímmelkiegészítőfelvételkapcsolódott,amelybenamunkalehetőségérdekébentörténőmobilitásrólésmigrációs(külföldimun-kavállalási)szándékróliskérdeztéka15–74évközöttiválaszadókat.

Tízmegkérdezettközül8-annemlennénekhajlandókmunkalehetőségérdekébenvállalniaköltözéstésfeladniaddigilakóhelyüket.Enneklegfőbbokaacsaládikötődés,kötöttségekmellettazvolt,hogynemtudjákelképzelni,hogyazországegymásiktelepülésénéljenek.Akikviszonthajlandóaklennénekmunkalehetőségérdekébenköltözni,azok leginkábbanyagielőnyökmiatt,másrésztkényszerűségbőltennékezt,mivel lakóhelyükközelébennehézmunkát találni.A férfiaknagyobbaránybanvállalnákaköltözést,mintanők(23és18%-uk).Afiatalokkönnyebbenmobilizálhatóak,a15–24,illetvea25–29évesektöbbmintnégytizedehajlandólenneköltözni.Korcsoportonbelüliarányukazévekszámánaknövekedésévelegyrecsökken,ígymíga45–49évesekközöttezazarány18%volt,addiga60–64éve-seknélnemérteela4%-ot.Aköltözéstvállalókközöttfelülreprezentáltakamunkanélküliek,miközbenalegkisebbhajlandóságotazinaktívakmutatták.Alegmagasabbiskolaivégzettségettekintveegyedüla gimnáziumot végzettek aránya voltmagasabb (28%), a többi iskolatípus esetében kiegyenlítettebbahelyzet,18–20%közöttiahányaduk.Anőtlenéshajadonválaszadók36%-amunkalehetőségérde-kébenvállalnáazelköltözést,miközbenezaházasok,vagyazelváltakésazözvegyekkörébenegyaránt12%-ottettki.AleginkábbÉszak-AlföldönésNyugat-Dunántúlonköltöznének,arányukközel23%volt,alegkevésbé(19%)aDél-Dunántúlonélők.


34

Magyarország, 2017

A foglalkoztatottak demográfiai jellemzőiAgazdaságiválságmérsékeltemindaférfiak,minda nők foglalkoztatottságát. A nők foglalkoztatásakisebb mértékben esett vissza, mint a férfiaké–főkéntamiatt,hogyaválságnegatívhatásaelső-sorbanaférfiakatfoglalkoztatóágazatokat(feldol-gozóipar,építőipar)sújtotta–,amiakét nemközöt-tifoglalkoztatásikülönbségmérséklődéséteredmé-nyezte. Ugyanakkor az elmúlt években a férfiakfoglalkoztatásabővültmarkánsabban,emiattadif-ferenciaújbólnőtt. 2017-bena15–64éves férfiakfoglalkoztatási aránya az előző évihez viszonyítva2,2 százalékponttal, 75,2%-ra javult, miközbena nőké 1,0 százalékpontos növekedés mellett61,3%-raemelkedett.Azötévvelkorábbiszinthezképestaférfiakfoglalkoztatásiaránya13,6,anőké9,4 százalékponttal magasabb volt. Nemzetközi

összehasonlításban2016III.és2017III.negyedéveközöttmígaférfiakfoglalkoztatásiarányanövekvőmértékben (2,3 százalékponttal) haladta meg azEU-28 átlagát, addig a nőké növekvő mértékben(1,1százalékponttal)elmaradtattól.Azuniósrang-sorttekintveaférfiakváltozatlanulaközépmezőnyelején,anőkannakvégénhelyezkedtekel2017III.negyedévében.

Afoglalkoztatottnőklétszámaazelmúltévekbenfolyamatosanbővült,2017-ben1millió984ezerfőttettki,12ezer fővelmagasabbvolt,mintazelőzőévi,és220ezerfősnövekedéstjelentettazötévvelkorábbihozviszonyítva.Anőkfoglalkoztatásiszint-jét (munkaerőpiaci aktivitásukat) erőteljesen meg-határozza az általuk nevelt, gondozott gyermekekszáma. Általánosságban megállapítható, hogya gyermekszám szerint differenciált női foglal-

Afelvételkiterjedtakülföldi munkavállalási szándékrais.Mindenhuszadik15–74évesválaszadómondta, hogy a következő két évbenmunkavállalás céljából külföldre költözne. (Amegkérdezettek84%-ánaknincskülföldimunkavállalásiszándéka,12%-ukeddigmégnemgondolterre.)Közöttükna-gyobbaránybanvoltakaférfiak,afiatalok(főlega20–39éveskorosztályból),afoglalkoztatottak,akö-zépfokúvégzettségűek(ezenbelülisszakmávalrendelkezőszakmunkásképzőtésszakiskolátvégzettek),avárosokbanlakók,anőtlenekésahajadonok,valamintaBudapestenélők.Akülföldimunkavállalásttervezők46%-akét évnélhosszabb idejű,denemvégleges letelepedéssel kalkulált. (Végleges letele-pedéstamegkérdezettek14%-atervezett.)A15–74évesekegyharmada1–2évigmaradnakülföldönmunkavállaláscéljából,6,1%-ukegyévnélrövidebbideig.

%

015–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74

Vállalják a költözést Nem vállalják a költözést

100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

éves

2.4. ábraAzon 15–74 évesek korcsoporton belüli aránya, akik munkalehetőség érdekében

hajlandóak/nem hajlandóak költözni, 2016. I. negyedév



35

koztatási arányagyermekszámnövekedésévelpár-huzamosancsökken,vagyisagyermektelenekköré-ben volt a legmagasabb (67%). 2017-ben a 15–64éves egygyermekes nők 60, a kétgyermekesek 56,míg a három vagy annál több gyermeket nevelők35%-avoltjelenfoglalkoztatottkéntamunkaerőpi-acon. A legnagyobb mértékben – az előző évihezképest–akétgyermekesekkörébenbővültafoglal-koztatásiarány,denövekedésvoltagyermektelenésa három vagy annál több gyermeket nevelő nőkkörébenis,ugyanakkorazegygyermekesekesetébennémicsökkenéstmértek.

2.5. ábraA 15–64 éves nők foglalkoztatási aránya

a háztartásban élő gyermekek* száma szerint

0,0 10,0 30,0 50,0 70,0 80,0 %

2012 2017

Három vagy annáltöbb gyermeket

nevelők

Két gyermeketnevelők

Egy gyermeketnevelők

Gyermektelenek

233

189

40,0 60,020,0

Összesen

* Gyermek: 0–24 éves inaktív, gyermek státusú személy.

56,3

35,2

61,3

48,7

27,0

51,9

60,053,2

67,156,4

Az elmúlt évekbenmindhárom fő korcsoport-ban(15–24,a25–54ésaz55–64évesek)egyarántfoglalkoztatottilétszám- és aránynövekedés voltmegfigyelhető,jelentősjavulásakétszélsőkorcso-portbantörtént.(2012és2017közöttafoglalkoz-tatottak száma a fiatalok körében négytizeddel,alegjobbmunkavállalásikorúaknálvalamiveltöbbmint tizedével, az idősebbeknélharmadávalnőtt.)A15–24évesfiatalok29,0%-aminősültfoglalkoz-tatottnak2017-ben,szembenazegyévvelkorábbi28,1 és az öt évvel azelőtti 18,4%-kal.A fiatalokfoglalkoztatásiaktivitásánaknövekedéséhezhozzá-járult a kötelező közoktatásban történő részvételkorhatáránakleszállításamellettanövekvőmunka-erőhiány,amiamunkaadókategyrenagyobbszámúdiákfoglalkoztatásáraösztönözte.Alegjobbmun-

kavállalásikorúak,a25–54évesekalkottákafoglal-koztatottaklegnépesebbcsoportját.2017-benfog-lalkoztatásiarányuk83,7%-ottettki,1,4százalék-ponttal meghaladta az egy évvel korábbit, és 9,0százalékponttala2012.évit.Az55–64évesekese-tébenanyugdíjkorhatáremelésevoltafoglalkozta-tás-bővülésfőtényezője,viszontezanőkkörébena 40 éves szolgálati idő után igényelhető nyugdíjmiatt kevésbé voltmeghatározó. 2017-ben a kor-csoport foglalkoztatási aránya 51,7 volt, ez 1,8százalékpontosnövekedéstjelentettazelőzőévihezviszonyítva,és15,5százalékponttalvoltmagasabb,mint2012-ben.Nemzetköziösszevetésbenafiata-lok foglalkoztatási arányának uniós átlagértékhezviszonyított elmaradása 2016 III. és 2017 III.negyedéve között 5,7-ről 6,5 százalékpontra nőtt,az 55–64 éveseké lényegében változatlan maradt,5,1 százalékpontot tett ki. Ugyanakkor javult a25–54éveskorcsoporthelyzete,amelynekesetébenahazaifoglalkoztatásimutatónövekvőeltérésmel-lett(3,5-ről4,2százalékpontra)továbbraismegha-ladta azEU–28 átlagát.Akorcsoportos tagállamirangsorbana fiatalokésaz idősebbekaközépme-zőnyben,alegjobbmunkavállalásikorúakamaga-sabbmutatóvalrendelkezőkközöttszerepeltek.

A foglalkoztatottak között a kvalifikáltabbmunkavállalókelhelyezkedésiesélyeikedvezőbbek,ígyaziskolai végzettségszintjedöntőenbefolyá-solja a munkavállalási lehetőségeket. Az elmúltévekben a foglalkoztatottakon belül változás tör-tént: míg a közép- és felsőfokú végzettségűekaránya csökkent, addig a legfeljebb alapfokúakénémileg nőtt, utóbbit a közfoglalkoztatottaknövekvőszámamagyarázza.2017-benafoglalkoz-tatottak12%-alegfeljebbalapfokú,62%-aközép-fokú,26%-apedigfelsőfokúvégzettséggelrendel-kezett. Javult a foglalkoztatás szintje mindháromvégzettségi kategória esetében, mind az öt évvelkorábbihoz, mind – a felsőfokú végzettségűekkivételével–azegyévvelkorábbihozviszonyítva.Mindkétidőponthozképestalegfeljebbalapfokoniskolázottakfoglalkoztatásiarányabővültalegin-kább (öt év alatt 12,5, egy év alatt 1,9 százalék-ponttal),körükbenamutatóértéke38,5%-ot tettki 2017-ben. A jelentős mértékű rátanövekedésellenérealegfeljebbalapfokúvégzettségűekfoglal-koztatásiarányatovábbraisszámottevőmértékbenelmaradt a középfokú (73,1%) és a felsőfokú(84,3%) végzettségűekétől. Nemzetközi összeha-sonlításban mindhárom iskolai szint esetében


36

Magyarország, 2017

javultahelyzet2016.III.és2017.III.negyedéveközött.Alegfeljebbalapfokúvégzettségűekhazaimutatójánakuniósátlaghozviszonyítottelmaradá-sacsökkent(7,8-ről6,9százalékpontra),miközbena közép- és felsőfokúaké növekvő mértékbenhaladtamegazEU–28átlagát.Azunióstagállamirangsorban a legfeljebb alap- és a felsőfokú vég-zettségűek a középmezőnyben, a középfokúaka legmagasabb értékekkel rendelkezők közötthelyezkedtekel.

2017-ben a nemzetgazdaság szektorai közülamezőgazdaságban,illetveaziparbanésazépítő-iparbantöbbendolgoztakazegyévvelkorábbinál,ugyanakkoraszolgáltatásterületénafoglalkozta-tottak száma lényegébennemváltozott.A15–64évesek4,9%-adolgozottazagráriumban,azágazat215 ezres létszáma egy év alatt 1,1%-kal bővült.Az iparban1millió80ezer főt foglalkoztatottak– a korcsoporthoz tartozók 25%-át –, 4,2%-kaltöbbeta2016.évinél.Alegnagyobbipariágazatot,a feldolgozóipart szintén létszámnövekedés jelle-mezte.(Ezenbelülanagyobblétszámújárműgyár-tás, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékgyártása,továbbáagumi,műanyag-ésépítőanyag-ipar területén jelentősenbővülta létszáma2016.évihez viszonyítva, viszont a textiliparban és

az elektronikai iparban kevesebben dolgoztak,mintegyévvelkorábban.)Azépítőiparbanfolyta-tódott a 2013 óta tartó növekedés, 2017-ben301 ezer főt foglalkoztatottak itt, egy év alatt9,1%-kal bővült a létszám. A szolgáltató szektor2millió777ezerfőslétszáma–idetartozottafog-lalkoztatottak63%-a–gyakorlatilagmegegyezettazelőzőévivel(–0,1%).Apiaciszolgáltatástvégzőágakban és a jellemzően a közszolgáltatást ellátóterületek egészében egyaránt kismértékű csökke-nés volt megfigyelhető az előző évihez képest.Előbbiekben 1 millió 715 ezer, utóbbiakban1 millió 62 ezer főt foglalkoztattak 2017-ben.Az üzleti szolgáltatóágak közül nőtt a létszámakereskedelem,aszállítás,raktározás,azingatlan-ügyletekésaszakmai,tudományos,műszakitevé-kenység területén, ugyanakkor a szálláshely-szol-gáltatás, vendéglátás, az információ és kommuni-káció, a pénzügyi szolgáltatás, valamint az admi-nisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységterületénkevesebbendolgoztak,mintamegelőzőévben.Aközszolgáltatástellátó területeketellen-tétesfolyamatokjellemezték:mígahumán-egész-ségügyi, szociális ellátásban a foglalkoztatottakszámameghaladtaa2016.évit,addigaközigazga-tásbandolgozóklétszámacsökkent.

2.3. táblaA 15–64 évesek foglalkoztatási aránya és munkanélküliségi rátája

főbb demográfiai jellemzők szerint

Megnevezés

Foglalkoztatásiarány Munkanélküliségiráta

2017változása

2017változása

2012-hözképest

2016-hozképest

2012-hözképest

2016-hozképest

százalék százalékpont százalék százalékpont

Nemek

Nő 61,3 +9,4 +1,0 4,6 –6,0 –0,5

Férfi 75,2 +13,6 +2,2 3,8 –7,6 –1,3

Korcsoport, éves

15–24 29,0 +10,6 +0,8 10,7 –17,5 –2,2

25–54 83,7 +9,1 +1,4 3,7 –6,3 –0,8

55–64 51,7 +15,6 +1,8 3,6 –4,8 –0,8

Iskolai végzettség

Legfeljebbalapfokú 38,5 +12,5 +1,9 11,2 –13,8 –2,1

Középfokú 73,1 +11,2 +1,7 3,8 –7,0 –1,0

Felsőfokú 84,3 +5,8 –0,1 1,6 –2,9 –0,2

Összesen 68,2 +11,5 +1,6 4,2 –6,9 –1,0



37

Rekord alacsony szintre csökkent a munkanélküliségA gazdasági válság következtében a munkanélküli-ség a rendszerváltás óta nem tapasztalt mértékben nőtt. A válság 2010. évi mélypontján a 15–64 évesek munkanélküliségi rátája 11,3% volt (létszáma pedig 470 ezer fő), ami a folyamatos mérséklődés hatására 2017-re rekord alacsony szintre csökkent.

2017-ben a 15–64 éves munkanélküliek száma 191 ezer főt tett ki, 42 ezer fővel (18%-kal) keveseb-bet az egy évvel korábbinál, a 2012. évihez viszo-nyítva pedig négytizedére esett vissza. A munka-nélküliségi ráta 4,2%-os értéke, 1,0 százalékponttal alacsonyabb volt a 2016. évinél, az öt évvel korábbi-hoz képest ez 6,9 százalékpontos javulást jelentett. A munkanélküliség 2017. évi szintje egyrészt szig-nifikánsan alulmúlta a gazdasági válság időszakában mértet, másrészt a munkaerő-felmérés 1992. évi kezdete óta ez messze a legalacsonyabb érték volt.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adminisztratív nyilvántartásából szintén rendelke-zésre állnak munkanélküliségi adatok. A munkaerő-felmérés szerinti és az adminisztratív adatok szerin-ti munkanélküli létszám hasonlóan mérséklődő ívet ír le, és az elmúlt öt évben a két felvétel közötti különbség 70–90 ezer fő körül alakult. A nyilván-

tartott álláskeresők száma 2017-ben átlagosan 283 ezer fő volt, 9,8%-kal (31 ezer fővel) kevesebb az egy évvel korábbinál. A csökkenés mértéke alatta maradt a munkaerő-felmérés szerintinek, feltéte-lezhetően a közfoglalkoztatás hatása miatt, mivel számottevő hányaduk a munkanélküli és a (köz)foglalkoztatotti státus között ingázott.

2.6. ábraA nyilvántartott álláskeresők és a munkanélküliek

számának alakulása

Nyilvántartott álláskeresőka)

15–64 éves munkanélküliek számab)

a) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai. b) A munkaerő-felmérés szerint.

0

100

200

300

400

500

700

2007 2009 2011 2013 20152005 2017

600

Ezer fő

ÁllÁskereső munkanélküliek

2017-ben 192 ezer 15–74 éves munkanélkülit tartott számon a munkaerő-felmérés, ami 4,2%-os rátát je-lentett. Számuk és arányuk folyamatosan és szignifikánsan csökkent az elmúlt években, így jelenleg rekord alacsony szintű. Közülük a legtöbben (közel négytizedük) munkahelyük különböző időszakokban történt elvesztése miatt váltak munkanélkülivé, de jelentős, 16%-os arányt képviseltek azok, akiknél befejeződött a közfoglalkoztatás. A munkanélküliek 12%-ánál a munkahelyük megszűnésének okaként felmondás, illetve a vállalkozás megszűnése szerepelt. 5–5%-uk esetében családi kötöttségek, illetve időszakos vagy szezonális munka befejeződése állt indokként munkahelyük megszűnésének a hátterében. A munkanélkü-liek között nem elhanyagolható, 16%-os arányt képviseltek azok, akik eddig még sosem dolgoztak.

A legtöbben, a munkanélküliek mintegy fele az álláskeresés során csak teljes munkaidős állás meg-szerzésében gondolkodott, de ennek hiányában a munkanélküliek közel harmada részmunkaidős állást is elvállalt volna. (Ennek a fordítottját 2,1%-uk válaszolta, tehát olyan, aki eredetileg részmunkaidős állást keresett, de elvállalt volna teljes munkaidőset is.) Kimondottan részmunkaidős állást a munkanél-küliek 3,2%-a szeretett volna betölteni. 2017-ben 13%-uk mondta azt, hogy bármilyen típusú munka megfelelne neki, és elenyészően kicsi (0,2%) volt azok hányada, akik önálló vállalkozásba fogtak volna.

A munkaerő-felmérés 2016. I. negyedévi kiegészítő felvétele során a 2015-ben új munkahelyre belé-pőktől megkérdezték, hogy mi volt a legfőbb szempontjuk a munkahely-választás során, illetve milyen módon igyekeztek munkához jutni. A válaszadók 46%-a mondta azt, hogy nem volt más lehetősé-gük, mint ezen az új munkahelyen elkezdeni dolgozni. Ennél lényegesen kevesebben voltak azok, akik


38

Magyarország, 2017

Azelmúltévekben–a15–64éveskorcsoport-ban–mindaférfiak,mindanőkmunkanélküliségirátá-ja jelentős mértékben csökkent, a 2010 és 2012között mért 11–12%-os szintről 4–5%-ra javult.2017-ben a férfiakat némileg alacsonyabb szintűmunkanélküliségirátajellemezte,mintanőket(3,8,illetve 4,6%), emellett a férfiak körében az egy évalattmértrátacsökkenésisszámottevőbbvolt(1,3és0,5 százalékpont). A 2017. III. negyedévi adatokszerint a magyar nők és férfiak munkanélküliségirátájajelentősenalattamaradtazunióátlagának(3,1,illetve3,6százalékponttal).Ennekeredményekéntazuniótagállamirangsorábanmindanők,mindafér-fiak munkanélküliségi rátája a legalacsonyabbakközötttalálható,utóbbiakéráadásulamásodiklegki-sebbvolt2017IIInegyedévében.

Amunkanélküliségkapcsánleginkábbafiatalabbgenerációhoz tartozók érintettsége a meghatározó:akorcsoportokközüla15–24évesekmunkanélkü-liségi rátája a legmagasabb hosszú évek óta, illetve

minden ötödik munkanélküli közülük került ki2017-ben.Nohaafiatalokvannakleginkábbkitéveamunkanélküliségnek,azelmúltévekbenesetükbentörténtalegnagyobbmértékűjavulás.Munkavállalásilehetőségeiket az alacsony iskolai végzettségűekmagasaránya,aképzésikibocsátásésamunkaerőpiaciigényekközötti eltérés, az idősebbgenerációk„fel-torlódása”,vagyamunkatapasztalathiányaegyarántmeghatározza.2017-bena15–24évesekmunkanél-küliségi rátája 10,7% volt, 2,2 százalékponttal ala-csonyabb az egy évvel korábbinál, a 2012. évihezviszonyítvapedigannakkevesebbmintnégytizedétjelentette.ANEET-ráta–amelyazoknaka15–24évesfiataloknakakorcsoportonbelüliarányátmutat-ja,akiknemtanulnak,denemisdolgoznak–révénátfogóbb képet kapunk az ifjúság helyzetéről. Ezamutató–a15–24évesekmunkanélküliségirátájá-hoz hasonlóan – csökkenő trendet követett azelmúlt években.Ugyanakkora2017. évi11,0%-osérték megegyezett az előző évivel. (2012 és 2017

amunkahely-választásnálaszakképesítés/végzettségmegfelelőségét(16%),alakóhelyközelségét(14%)vagyakedvezőfizetést,juttatást(12%)tekintettéklegfőbbszempontnak.5–6%-ukdöntésébenakedve-zőmunkafeltételek(pl.rugalmasmunkaidő,műszak,műszakrend),illetveazújmunkacsaládikötött-ségekkelvalójóösszeegyeztethetőségejátszottaalegfontosabbszerepet.A2015-benújmunkahelyenkezdőkkevésseltöbbmintfeleújmunkájáhozszülő/rokon/barát/ismerősajánlásárajutott.Közelötö-düketmunkaügyiközpontsegítettemunkáhozjutni,16%-ukpedighirdetésútjántaláltállást.Alacsonyazoknak az aránya (0,5 és 1,2%), akik állásbörzén, vagymagán-munkaközvetítőn keresztül jutottakmunkához(9,5%-ukegyébmódonszerzettállást).

2.7. ábraA munkanélküliségi ráta korcsoportonként

2008 2009

15–64 évesek

0,0

5,0

15,0

20,0

25,0

30,0%

10,0

2010 2011 2012 2016

19,5

26,4

26,4

26,0

28,2

26,6

20,4

17,3

12,9

10,7

7,2

9,1

10,4

10,2

10,0

9,1

6,8

6,0

4,5

3,7

5,1

6,5

7,9

9,2

8,4

8,1

6,4

5,8

4,4

3,6

15–24 évesek 25–54 évesek 55–64 évesek

2017201520142013



39

között 3,8 százalékponttal esett vissza a NEET-ráta,anegatívrekordota2013.évi15,5%-osmuta-tó jelentette.)Amunkanélküliekkétharmadátvál-tozatlanula25–54éves,ún.legjobbmunkavállalásikorúak jelentették. A korcsoport 3,7%-os rekordalacsony munkanélküliségi rátája az előző évihezviszonyítva0,8százalékponttalcsökkent,mígazötévvel korábbi mutatónak mintegy négytizedéreesettvissza.Jóllehetaz55–64évesekesetében2012és 2017 között 8,4%-ról 3,6%-ra mérséklődött amunkanélküliségi ráta, ugyanezen időszak alatt amunkanélküliekenbelüliarányuk10%-ról13%fölénőtt.Körükbenamunkanélküliségirátaértékeegyév alatt ugyancsak 0,8 százalékponttal csökkent,annak3,6%-osszintjeelmaradtaválságotmegelőzőévekétől,detovábbraismagasabbalegalacsonyabb,1999. évi 2,7%-os értéknél. Nemzetközi összeha-sonlításban mindhárom korcsoport esetében amagyar mutató jelentősen alatta maradt az unióátlagának,egyúttalezekazértékekatagállamirang-sorttekintvealegalacsonyabbakközöttvoltak2017III.negyedévében.

Agazdaságiválságaz iskolai végzettségszintjé-től függetlenül a munkanélküliség növekedéséteredményezte, annak ellenére, hogy a magasabbiskolai végzettség, a megfelelő szakképesítés mér-sékliamunkanélkülivéváláskockázatát.2017-benalegfeljebbalapfokú,aközépfokúésafelsőfokúvég-zettségűekkörébenegyaránt javultak amunkanél-küliségimutatók.Változatlanulalegfeljebbalapfo-kúvégzettséggelrendelkező15–64évesekmunka-nélküliségi rátája a legmagasabb: az elmúlt évben11,2%volt,2,1százalékponttalalacsonyabb,minta2016.évi.Csökkent–ésegybenátlagalattivolt–aközépfokúésafelsőfokúvégzettségűekmunkanél-küliségirátája is:2017-benazelőzőévihezképest,előbbi1,0százalékponttal,3,8%-ra,utóbbi0,2szá-zalékponttal, 1,6%-ra mérséklődött. (2012-ben amunkanélküliségi ráta sorrendben 25,0, 10,8 és4,5%-ot tett ki.) Nemzetközi összehasonlításbanmindhárom iskolai végzettségi szint esetében amagyar értékek jelentősen alatta maradtak azEU–28 átlagának a 2017. III. negyedévi adatokalapján.Atagállamirangsorbanalegfeljebbalapfo-kúvégzettségűekaközépmezőnyelején,aközépfo-kúak a legalacsonyabb munkanélküliségi rátájú

országokközötttalálhatók,ugyanakkorafelsőfokúiskolával rendelkezők munkanélküliségi rátájaMagyarországonvoltalegkisebb.

Ajavulómunkaerőpiacimutatókmellettahazaimunkanélküliség egyik legkedvezőtlenebb jellem-vonása továbbra is a tartósan, legalább egy évemunka nélkül lévőkmagasaránya.Amunkanélkü-liként eltöltött idő elhúzódása mérsékli az egyénmunkaerőpiaci értékét, rontja munkába állásánakaz esélyét. A munkanélküliség átlagos időtartama– a hosszabb időtávon nézett csökkenő tendenciaellenére–magasnaktekinthető,jóllehetamunkáju-katelvesztőknagyobbrészetudegyrerövidebbidőnbelülújbólelhelyezkedni.2017-ben–a15–64évesnépességenbelül–atartósanmunkanélküliekará-nya42,6%volt,érdemben,5,8százalékponttaljavultazelőzőévihezképest.Azelmúltévbenazálláske-resőkátlagosan16,4hónapottöltöttek munkake-reséssel,szembena2016.évi18,5hónappal.2017III. negyedévében a tartósanmunkanélküliek ará-nyahazánkban37,8%volt,azunióátlagáhozképest7,3 százalékponttal alacsonyabb (egy évvel koráb-banezakülönbség0,8százalékpontvolt).Amagyarmutatóazunióstagállamirangsorközépmezőnyé-nek elején helyezkedett el, és jelentősen javítottkorábbipozícióján.

Amunkanélküliekenfelülszámbavettpotenciá-lis munkaerő-tartalék7) nagysága – a munkaerő-kereslet növekedésével párhuzamosan – csökkenőtrendetkövet.2017-benapotenciálismunkaerő-tar-talék létszáma – a 15–74 éves népességen belül –360 ezer fő volt, 61 ezer fővel kevesebb az előzőévinél, az öt évvel korábbinál pedig 433 ezer fővelalacsonyabb. Ezen belül az alulfoglalkoztatottakszámaegyévalatt20%-kal,40ezerfőreesettvissza.Adolgozniakaró,dea rendelkezésreálláskritériu-mátnemteljesítőklétszámaazelmúltévhezhason-lóan7 ezer főt tettki,míga rendelkezésre álló,demunkátnemkeresők120ezerfőtképezőcsoportja6%-kal lett kevesebb a 2016. évihez képest. Ez atartalék egyenlőtlenül oszlott meg a régiók között.Az ezer főre jutó potenciális munkaerő-tartalék alegnagyobb tömegben Észak-Magyarországon ésÉszak-Alföldön volt található (ezer főre vetítve62–83fő),a legkisebbrészbenpedigPest,valamintKözép-ésNyugat-Dunántúlrégióban(22–30fő).8)

7)Potenciálismunkaerő-tartaléknaktekintendőkazInternationalLabourOrganizationnemzetközimódszertanaszerinti(ILO)munkanélküliekmellettmindazoninak-tívszemélyek,akiknél-azILOmunkanélküliségrevonatkozóhármasdefiníciójából-vagyazaktívmunkakeresés,vagyakéthétenbelülirendelkezésreálláskritériumanemteljesül.Továbbitartaléknakszámítanakazalulfoglalkoztatottak,vagyisazok,akikteljesmunkaidősálláshiányábankényszerülnekrészmunkaidőbendolgozni.8)Forrás:munkaerő-felmérés.


40

Magyarország, 2017

2.8. ábraA 15–74 éves potenciális munkaerő-tartalék alakulása, 2017

15–74 éves népesség, 7 millió 460 ezer fő

Foglalkoztatott, 4 millió 421 ezer fő Inaktív, 2 millió 847 ezer fő

Munka-nélküli,

192 ezer fő

Foglalkoztatott alulfoglalkoztatott nélkül, 4 millió 381 ezer fő

40ezer

fő

192ezer

fő

7ezer

fő

120ezer

fő

Inaktívak, akik nem minősülnek munkaerő-tartaléknak,

2 millió 720 ezer fő

Alulfoglalkoztatott Munkanélküli Munkanélküli, aki nem tudna2 héten belül munkába állni

2 héten belül munkába tudna

állni, de nem keres munkát

Forrás: munkaerő-felmérés.

KiK jelentiK a munKaerő-tartaléKot?

A potenciális munkaerő-tartalék szegmensének szűkülése a munkaerőpiaci kínálat merítési mélységét is befolyásolja. A nemzetközileg meghatározott definíció szerint mindhárom munkaerőpiaci alapkategóri-ából (foglalkoztatott, munkanélküli, inaktív) bizonyos csoportok idetartoznak.

A foglalkoztatottak közül az alulfoglalkoztatottakat és a közfoglalkoztatottakat soroljuk ide. Alul-foglalkoztatottak alatt azokat a részmunkaidős (pl. nyugdíj vagy gyermekgondozás, betegápolás mel-lett) dolgozókat értjük, akik nem találtak teljes munkaidős állást maguknak. Az alulfoglalkoztatottakkal párhuzamosan az elmúlt években egyre csökkent a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma és aránya is. Utóbbiak 2017-ben a 15–74 éves foglalkoztatottak 4,8%-át tették ki, ami 0,4 százalékpontos mér-séklődést jelentett az előző évihez képest, létszámuk ugyanezen időszak alatt 16 ezer fővel (6,8%-kal), 213 ezer főre csökkent. Jelentős munkaerő-tartalékot képeznek a közfoglalkoztatottak. Sajátos he-lyet foglal el a közfoglalkoztatás, ami részben kényszermegoldás (a „normál” munkavégzést helyettesítő foglalkoztatási forma), részben (a munkanélküli-ellátáshoz való hozzáférés előfeltételeként) a munka-nélküliség kezelésére szolgáló eszközrendszer. 2016-tól célként fogalmazódott meg, hogy a közfog-lalkoztatottakat elsősorban az elsődleges munkaerőpiac felé kell elmozdítani. Ennek hatása 2017-ben már látható, létszámuk – az intézményi-munkaügyi statisztika adatai szerint – egy év alatt 38 ezer fővel csökkent.

A munkaerő-tartalék legszélesebb – ugyanakkor egyre szűkülő – rétegét a munkanélküliek jelen-tették. 2017-ben a 15–74 éves népességen belül 192 ezren voltak, számuk egy év alatt 43 ezer fővel lett kevesebb. Az újbóli elhelyezkedésüket a munkaerő iránti növekvő kereslet, vagy az unióban kirívóan rövidnek számító munkanélküli segélyre való jogosultsági idő segíti elő. (A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint az elmúlt évben a regisztrált álláskeresők 53%-a kapott valami-lyen pénzbeli ellátást, 2016-ban arányuk 51%-ot tett ki.)

Az inaktívak szintén a munkaerő-tartalék részét képezik. 2017-ben 120 ezren voltak azok, akik dolgozni szerettek volna, de nem kerestek munkát, abban az esetben viszont, ha adódott volna erre le-



41

Komoly bővülés a versenyszféra üres álláshelyeinek számábanA betöltésre váró üres álláshelyek száma és aránya jelzi az aktuális munkaerő-kereslet alakulását, illetve tükrözi a gazdasági helyzet változását. A foglalkoz-tatási kilátások előrejelzésére is szolgáló üres állás-helyek számát a gazdasági válság mérsékelte, viszont 2012 óta folyamatosan és jelentős mértékben bővült. 2017-ben – a nemzetgazdasági szinten9) imputált adatokat is tartalmazó mutató alapján – hazánkban átlagosan 68,1 ezer olyan üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyet jelentettek, amelynek mielőbbi betöltése érdekében a munkáltatók már lépéseket tettek (pl. közvetítő céghez fordultak, hir-detést tettek közzé stb.) – ez 23%-os növekedés az egy évvel korábbihoz, és 2,6-szeres emelkedés a 2012. évihez viszonyítva. A nemzetgazdaság mindhárom szegmensét – a versenyszférát, a költ-ségvetést, valamint a nonprofit szférát – egyaránt az üres álláshelyek számának emelkedése jellemezte. Az üres álláshelyek egyre nagyobb része található a versenyszférában: 2012 és 2017 között arányuk 55%-ról 73%-ra nőtt. A versenyszférában 49,7 ezer álláshely minősült betöltendőnek 2017-ben, 27%-kal több az egy évvel korábbinál, és 3,4-szer annyi, mint 2012-ben. 2017-ben az üres álláshelyek aránya nemzetgazdasági szinten 2,2%-ot tett ki, szemben az előző évi 1,9%-kal. A nemzetgazdasági átlagnál némileg magasabb (2,3%) volt az üres állás-helyek aránya a versenyszférában. Ezen belül az adminisztratív szolgáltatás (4,2%), valamint az információ és kommunikáció (3,2%) ágban volt lét-számarányosan a legtöbb betöltetlen álláshely, vagy-is ezek a területek küzdöttek a leginkább létszám-gondokkal, a legkevésbé pedig a bányászat (0,6%), a mezőgazdaság (0,8%) és az ingatlanügyletek (0,9%).

Alapvetően javult a régiók munkaerőpiaci helyzeteA gazdasági válság hatására a munkaerőpiac terü-leti különbségei mérséklődtek, miután a termelés-visszafogás foglalkoztatottságra gyakorolt hatása inkább az iparosodottabb régiókban mutatkozott meg, ezt erősítette a hátrányos munkaerőpiaci térsé-gekre koncentrálódó közfoglalkoztatás kiterjesztése. Az elmúlt években a foglalkoztatás terén lényegében egy 11 százalékpontos differencia kezd állandósulni, miközben a munkanélküliség esetében – a szélső értékeket alapul véve – alapvetően mérséklődő a régiók közötti különbség. A közfoglalkoztatás kiegyenlítő hatása, illetve a munkaerőpiaci helyzet általános javulása ellenére továbbra is jelentős terü-leti egyenlőtlenségek mutatkoznak: Budapesten, Pest megyében, Közép- és Nyugat-Dunántúl régió-ban az országos átlagnál kedvezőbbek a munka- erőpiaci mutatók, míg Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és a két alföldi régióban kedvezőt-lenebbek, vagy az átlaggal megegyezőek voltak. 2017-ben mindegyik régióban nőtt a foglalkoztatás, és – Dél-Dunántúl kivételével – csökkent a munka-nélküliség az előző évihez képest. A leginkább Észak-Alföld munkaerőpiaci helyzete javult: a foglalkoztatási arány itt bővült a legnagyobb mér-tékben (2,4 százalékponttal), míg a munkanélkülisé-gi ráta visszaesése szintén itt volt a legjelentősebb (1,9 százalékpont). A foglalkoztatás szintje Budapesten, Pesten, Közép- és Nyugat-Dunán-túlon volt a legmagasabb (69,2–74,0%), egyúttal itt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta (2,3–2,9%). Ezzel szemben Dél-Dunántúlon mér-tük a legkisebb foglalkoztatási arányt (63,0%), Észak-Alföldön pedig a legmagasabb munkanélkü-liségi rátát (7,4%).

hetőségük, két héten belül munkába tudtak volna állni. Létszámuk 8 ezer fővel elmaradt a 2016. évitől. Az inaktívak tartalékai közé sorolandó az a 7 ezer fő is, akik ugyan kerestek munkát, de két héten belül nem tudnának munkába állni (például tanulnak).

Munkaerőforrásként vehetők számba – és a közfoglalkoztatottakhoz hasonlóan nem tartoznak az uniós definíció szerinti klasszikus potenciális munkaerő-tartalék kategóriájába – a jelenleg külföl-dön dolgozó magyarok, valamint a hazánkban munkát vállaló külföldiek. Nehezen számszerűsíthető, hogy a Magyarországon kívül foglalkoztatott magyarok mikor, milyen arányban és milyen intenzitás mellett térnek majd haza. A külföldi munkavállalók inkább előnyben részesítik a hazánknál magasabb bérszínvonallal rendelkező uniós tagországokat.

9) A fegyveres szervek foglalkozásai nélkül.


42

Magyarország, 2017

Az unión belül hazánkban a harmadik legalacsonyabb a munkanélküliségi rátaA gazdasági válság hatására mindegyik tagállamban nőtt a munkanélküliség szintje, az egyes tagorszá-gok közötti különbséget az emelkedés mértéke mutatja. 2016-ban a 15–64 éves népesség körében Magyarország mellett öt további uniós országban (Csehországban, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban, Németországban és Máltán) volt kisebb a munkanélküliségi ráta a 2008. évinél. Ugyanakkor Görögországban és Spanyolországban nagymértékű emelkedést mértek 2008 és 2016 között.

Az elmúlt éveket a munkanélküliség csökkenése jellemezte az unióban is. A rendelkezésre álló leg-frissebb, 2017. III. negyedévi munkanélküliségi adatok szerint a 15–64 évesek körében – Finnország kivételével – tovább mérséklődött a munkanélküli-ség az egy évvel korábbihoz képest, és az EU-28 átlagértéke 7,5%-ot tett ki. Csehországban (2,8%), Németországban (3,7%), Magyarországon és Máltán (egyaránt 4,1%) volt a legalacsonyabb a munkanélküliség szintje az uniós tagállamok között, miközben Görögország és Spanyolország a munkanélküliséggel leginkább sújtott országok, ahol nagyarányú rátacsökkenés ellenére 20,4 és 16,5%-ot tett ki a mutató értéke 2017 III. negyed-évében.

2.9. ábraA munkanélküliségi ráta alakulása a visegrádi

országokban és az Európai Unióban, 2017. III. negyedév

8,711,3

14,719,7

16,62,8

4,14,8

8,07,5

0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22

CsehországMagyarországLengyelország

SzlovákiaEU-28 átlaga

CsehországMagyarországLengyelország

SzlovákiaEU-28 átlaga

15–2

4 év

esek

15–6

4 év

esek

%

A munkanélküliség a 15–24 éves fiatalok körében is javuló tendenciát mutat. 2016 III. és 2017. III. negyedéve között – Svédország kivételével – mind-egyik uniós országban csökkent a fiatalok munka-nélküliségi rátája. Németországban a legalacso-nyabb, 7,0%-os a mutató értéke, emellett Hollandiában és Csehországban volt még egy számjegyű 2017. III. negyedévében (8,4 és 8,7%). Ugyanakkor a görög és a spanyol fiatalok helyzete változatlanul kedvezőtlen, magas, 40,1 és 36,0%-os a munkanélküliségi rátájuk. A magyar mutató

2.4. táblaA foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta alakulása régiónként, 2017

(a 15–64 éves népességen belül)

Területi egység, régió

Foglalkoztatási arány Munkanélküliségi ráta

Százalék

változása

Százalék

változása

2012-höz képest

2016-hoz képest

2012-höz képest

2016-hoz képest

százalékpont százalékpont

Budapest 74,0 +10,2 +1,3 2,9 –6,7 –1,5

Pest 69,2 +10,3 +1,0 2,6 –6,8 –0,5

Közép-Dunántúl 70,5 +11,3 +2,1 2,3 –7,7 –0,8

Nyugat-Dunántúl 71,0 +10,0 +2,1 2,5 –5,1 –0,2

Dél-Dunántúl 63,0 +11,1 +0,8 6,4 –5,7 +0,2

Észak-Magyarország 63,5 +14,3 +1,7 5,9 –10,3 –0,4

Észak-Alföld 64,4 +12,6 +2,4 7,4 –6,6 –1,9

Dél-Alföld 67,4 +11,8 +1,7 4,2 –6,2 –1,5

Ország összesen 68,2 +11,5 +1,6 4,2 –6,9 –1,0



43

11,3%-os értéke jóval kisebb az unió (16,6%-os)átlagánál,egyúttalazalacsonyabbakközétartozottatagállamirangsorban.

Tovább tart a gazdaságilag inaktívak számának és arányának csökkenéseAgazdaságilag inaktívak (akik sem foglalkozta-tottként, sem munkanélküliként nincsenek jelena munkaerőpiacon) száma és népességen belüliarányafolyamatosanésjelentősmértékbenzsugo-rodott az elmúlt években, részben demográfiai,10)részben munkaerőpiaci okok következtében.(Agazdaságiválságésazarraválaszulhozottbizo-nyosintézkedésekaktívabbmunkaerőpiaciszerep-vállalásraösztönöztékaz inaktívakegyescsoport-jait.) 2017-ben száz 15–64 éves közül 29 fő voltinaktív, egy évvel korábban 30, 2012-ben pedig36fő.Nemzetköziösszehasonlításbanazinaktivi-tásszintje–afolyamatosjavulásellenére–válto-zatlanul magasnak minősül. A hazai és az uniósátlagérték (28,3 és 26,4%) közötti differencia2016III.és2017III.negyedéveközöttcsökkent,2,6százalékpontról1,9százalékpontra.

2017-ben a 15–64 éves korcsoporton belül1millió850ezerfőtartozottazinaktívakközé,azegy évvel korábbinál 84 ezer fővel, az öt évvelazelőttinél579ezerfővelkevesebben.Akétlegna-gyobb csoport, a nyugdíjasok, egyéb ellátottak,járadékosok, valamint a tanulók száma egyarántcsökkentegyévalatt.Anyugdíjbólélőklétszáma47ezer fővelmérséklődött,elsősorbananyugdíj-korhatár emelése miatt, jóllehet ennek hatását anők40évmunkaviszonyutáninyugdíjbavonulásilehetőségenémilegtompította.Atanulókszámá-ban mért 20 ezer fős mérséklődés demográfiaiokokra vezethető vissza. A gyermekgondozásiellátást igénybe vevő inaktívak száma amunkábatörténőmielőbbivisszatéréstösztönző intézkedé-sek nyomán csökkent. Egyre kevesebb a munka-nélküli-ellátást igénybe vevők száma, ugyanakkorazegyéb inaktívakénémilegmeghaladtaazelőzőévit.(Ezutóbbikategóriábatartozókközülsokanegészségiállapotukmiattnemtudtakmunkátvál-lalni,miközbenanőkesetébenacsalád,aháztartásellátásaazindokaamunkaerőpiacitávollétnek.)

Agazdaságilag inaktívak és a teljesnépességetjellemző demográfiai ismérvek bizonyos pontok

mentén különböznek: az inaktívak között maga-sabb a nők (63%), a 15–24 éves fiatalok (38%),valamintalegfeljebb8évfolyamotvégzettek(41%)aránya. A nők inaktivitásának alakulását elsősor-ban a gyermekgondozási ellátás igénybevétele, azegyébcsaládikötöttségek–betegápolás, idősgon-dozás–,valaminta férfiakétóleltérőnyugdíjazásikor és annak szabályai határoztákmeg.A legna-gyobbinaktivitásakorskálakétvégét,a15–24évesfiatalokatésaz55–64évesidősebbeketjellemezte,miutánelőbbieknagyrésztnappali tagozatosdiá-kok, utóbbiak pedig leginkább nyugdíjban, egyébellátásban, járadékbanrészesülőkvoltak.2012ótaamegfigyelt három fő korosztálymindegyikébencsökkentazinaktívakszáma,annakeltérőmértékemiatt ugyanakkor a fiatalok inaktívakon belüliaránya36-ról38%-ranőtt,a25–54évesekéválto-zatlan maradt (29%), míg az idősebbeké 35-ről33%-ramérséklődött.Azelmúltötévbenazisko-laivégzettségettekintvealegfeljebbalapfokúvég-zettségű inaktívak létszáma csökkent leginkább(24%-kal),emellettafelsőfokúakéis15%-kal lettkisebb.

Lassú ütemben mérséklődik a rendszeres éskimutathatójövedelemmelrendelkező15–64évesinaktívak aránya: 2017-ben az inaktív népesség53%-át jelentették, szembenazegyévvelkorábbi54,valamintazötévvelkorábbi55%-kal.Amér-séklődést elsősorban a jövedelemmel rendelkezőklegnagyobbcsoportjának,anyugdíjban,egyébellá-tásban, járadékban részesültek arányának csökke-nése magyarázza (2012 és 2017 között 39%-ról36%-ra), mivel a gyermekgondozási ellátásbanrészesülteké némileg nőtt (11%-ról 13%-ra),mígamunkanélküli-ellátást, illetveápolásidíjat,árva-ellátást kapottaké lényegében változatlan maradt(2–2%). A jövedelemmel nem rendelkező, ún.klasszikus eltartottak döntő része tanuló (34%),vagy olyan egyéb inaktív (13%), akik nem tanul-nak, és állandó (szociális típusú) jövedelemmelsemrendelkeznek.Előbbiekaránya2012ótavala-melyestemelkedett,utóbbiakéviszontgyakorlati-lagstagnált.(Azegyébinaktívakközétartozónőkelsősorbanklasszikusháztartásbelinektekinthetőkéscsaládikötöttségeikmiattszorulnakkiamun-kaerőpiacról,vagypedigegészségiállapotukindo-koljaonnanatávolmaradásukat.)

10)A15–64éveskorosztálybatartozók2017.éviszáma6millió415ezerfő,azelőzőévinél63ezerfővelkevesebbvolt.


44

Magyarország, 2017

2.5. táblaA 15–64 éves inaktívak munkaerőpiaci távollétük

oka szerint, 2017

Megnevezés Ezerfő

Változás

2012-hözképest

2016-hozképest

%

Nyugdíjban,egyébellátás-ban,járadékbanrészesül 672,5 –26,6 –6,5

Tanuló 636,5 –17,3 –3,0

Gyermekgondozásiellá-tásbanrészesül 233,1 –13,6 –3,8

Egyébinaktív 232,3 –18,8 +2,2

Álláskeresésiellátásbanrészesül 39,2 –57,5 –13,1

Ápolásidíjban,árvaellá-tásbanrészesül 36,8 –38,5 –17,1

Összesen 1 850,3 –23,8 –4,4

kÖZneVeLÉS, FeLnőTTkÉpZÉS, FeLSőOkTaTÁS

Egyországoktatási rendszerénekállapotahatássalvantöbbekközöttafoglalkoztatottságrais.

Astatisztikaiadatokszerintaziskolaivégzett-ség tekintetében európai összehasonlításbanMagyarországotkettősség jellemzi: a 25–64 évesnépességre vonatkozóan a 2017-es előzetes ada-tok szerint a legfeljebb alapfokú végzettségűekaránya 6,4 százalékponttal az uniós átlag alattvolt,ugyanakkorafelsőfokúvégzettséggelrendel-kezők aránya 7,2 százalékponttal elmaradt attól.A többi visegrádi országhoz (Csehország, Len-gyelország, Szlovákia) viszonyítva Magyarorszá-gon a legmagasabb az alacsony végzettségűekaránya, a 16,2%-os arányszám 9,9 százalékpont-talmagasabbvolt,mintacsehérték.Avisegrádiországokközülaközépfokúvégzettségűekarányanálunkvoltalegalacsonyabb.Afelsőfokúvégzett-séggel rendelkezők részesedése hazánkban24,0%-ottettki,Lengyelországbanennél5,7szá-zalékponttal nagyobb,Csehországban és Szlová-kiában ugyanakkor a magyarországihoz hasonlómértéketértel.

2.10. ábraA 25–64 éves népesség megoszlása iskolai

végzettség szerint az EU-28-tagállamokban, 2017+

0 10 30 50 70 100 %

80604020

LitvániaCsehország

Szlovákia

Észtország

Lengyelország

Lettország

FinnországSzlovénia


AusztriaMagyarországHorvátország

Dánia

ÍrországEgyesült Királyság

Ciprus

Luxemburg

FranciaországHollandiaRománia

BelgiumGörögországOlaszország

SpanyolországPortugália

Málta

EU-28

90

Legfeljebb alapfokú

Bulgária

Középfokú Felsőfokú

A népesség iskolai végzettsége magasabb lettAnépszámlálásadataialapján2001és2011közötta 25–64 évesnépességből a legmagasabb végzett-ségként érettségit szerzettek aránya 27,6%-ról31,5%-ra,adiplomásoké6,7százalékpontotemel-kedve 21,0%-ra nőtt.Ezen időszak alatt a legfel-jebb általános iskolai végzettséggel rendelkezőkszáma és aránya jelentősen csökkent. Hosszabbidőtávban még jelentősebb volt a változás.A 2011-es népszámlálás óta – a 2016. évimikrocenzus-adatokalapján–továbbemelkedettanépesség iskolázottsági szintje. 2016-ban a diplo-másoka25–64évesnépesség25,2,azérettségizet-teka32,8%-áttettékki.



45

2.11. ábraA 25–64 éves népesség legmagasabb iskolai

végzettség szerinti megoszlása a népszámlálások és a 2016. évi mikrocenzus alapján

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 %

Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb

Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Általános iskola 8. évfolyam

1990

2001

2011

2016

ÉrettségiFőiskolai, egyetemi végzettség

1980 29,2 9,9 17,9 7,635,4

14,4 16,1 21,0 11,537,1

4,1 23,5 27,6 14,330,6

1,9 28,7 31,5 21,016,9

1,4 26,3 32,8 25,214,3

A2016.évimikrocenzusadataiszerintafelsőfo-kúvégzettséggelrendelkezők30%-atársadalomtu-dományok,gazdaság,jog,23%-aoktatás,pedagógia,18%-a műszaki területen szerzett diplomát.Azegészségügyésszociálisgondoskodás,ahumántudományokésművészetek,aszolgáltatások,azag-rártudományok, és a természettudományok (ide-értveazállatorvosiképzést is) arányakülön-külön5–8%körülivolt.

A 2017/2018-as tanévben az iskolarendszerű oktatásban–aköznevelésbenésa felsőoktatásbanegyütt–összesen1millió862ezrentanultak,azegyévvelkorábbinál1,0,a2012.évinél9,1%-kalkeve-sebben. A leginkább érintett korcsoport, a 3–22évesek létszáma azutóbbi időben évről évre csök-kent,2017.január1-jén7,1%-kalkisebbvolt,mint2012-ben. Az iskolába járók számának nagyobbfokú visszaesése mögött elsősorban a felsőoktatáskorábbi expanziójának az elmúlt évtized másodikfelében, végén bekövetkező lecsengése ésa felsőoktatást meghatározó kormányzati intézke-dések állnak: a felsőfokú oktatási intézményekbenappali és nem nappali képzési formákra járókszáma2012ótaegyüttesen16%-kalcsökkent.

Az általános iskolát sikeresen (nappali képzéskeretében)befejezőkszáma2017-ben89ezervolt,a2016.évitől0,3,a2012.évitől5,7%-kalelmaradt.Sikeres érettségi vizsgát 68,3 ezer diák, az előzőévinél0,4%-kalkevesebbtett,kilenctizedüknappa-liképzésben.2017-bennőttaszakmaivizsgáttetttanulókszáma,összesen50ezerfőszerzettszakké-pesítést, 72%-uk nappali képzés keretében.Felsőfokúoklevelet50ezerhallgatókapott,közü-lüknappaliképzésben38ezren.Anappaliképzésnövekvősúlyátmutatjaazis,hogyazebbenakép-zési formában felsőfokú végzettséget szerzők ará-nya 2012 és 2017 között 3,3 százalékponttal75%-raemelkedett.Afelsőfokúoktatási intézmé-nyeknemnappaliképzéseinvégzettekszámacsök-kent,2017-ben12,7ezerfővolt,18%-kalkevesebb,mintazelőzőévben.

A 2016. évi adatok alapján Magyarországona25–64évesnépesség58%-aegyetlenidegennyel-vetsembeszélt,ezazarányszámalegmagasabbakközétartozottazuniósországokközött,hazánkatcsak az Egyesült Királyság (65%) és Románia(64%)előztemeg.AzOktatásiHivataladataisze-rint2017-ben117ezerkísérlettörténtvalamilyennyelvvizsgamegszerzésére,ezek81%-aközépfokúnyelvvizsgára irányult. A kísérletek 64%-a zárultsikerrel. A sikeres nyelvvizsgák 74%-a angol,19%-anémetnyelvűvolt.

Több óvodai feladatellátási helyAz óvoda a köznevelés részét képezi, jelentőségenemmerülkiagyermekekfelügyeletében,ugyaniskötelezőiskola-előkészítőévfolyamaegyrésztalap-vetőfontosságúahátrányoshelyzetűcsaládokgyer-mekeinek szocializációja szempontjából, másrészt– hasonlóan a bölcsődei ellátáshoz – a nők gyer-mekgondozással töltött időszakát követően segítia munkaerőpiacra történő visszatérést, és éppenezért közvetvemagát a gyermekvállalást is.A3–5éves népességből az óvodába járók aránya a 2012.évi 88,3%-ról 2017-re 91,5%-ra emelkedett,anövekvőtrendhezajogszabályiváltozás–misze-rint 2015 szeptemberétől kezdődően ötéves korhelyetthároméveskortólkötelezőóvodábajárni–ishozzájárult.

Azóvodai feladatellátási helyek száma2013-igfolyamatosancsökkent,eztkövetőenazonbanemel-kedésnekindult.2017-benösszesen4579intézmé-nyifeladatellátásihelyfogadtaagyermekeket,5-teltöbb, mint egy évvel korábban. A 2012. évihez


46

Magyarország, 2017

képest6,0%-kalnőttafeladatellátásihelyekszáma.A férőhelyek száma 2008 óta emelkedő volt,azezredfordulótólmeghaladtaazóvodásgyermeke-két, bár a területi egyenlőtlenségek következtébeneznemmindenholjelentetteazigényekteljesmér-tékű kielégítését. 2015-től azonbanmár nemnőtttovább az óvodai férőhelyek száma, 2017-benaz országban – az előző évhez hasonlóan – többmint 379 ezer férőhelyet biztosítottak.Azóvodás gyermekek323ezresszáma alattamaradta férő-helyszámnak, az egy évvel korábbinál 1,7, a 2012.évinél5,1%-kalkevesebbvolt.2017-benszázférő-helyre85óvodásgyermekjutott.

2.12. ábraAz óvodás gyermekek és az óvodai férőhelyek

számának alakulása

Óvodás gyermekek száma Óvodai férőhelyek száma

0

300

340

360

380

400

420Ezer

320

1990

/199

1

1992

/199

3

1994

/199

5

1996

/199

7

1998

/199

9

2000

/200

1

2002

/200

3

2004

/200

5

2006

/200

7

2008

/200

9

2010

/201

1

2012

/201

3

2014

/201

5

2016

/201

720

17/2

018

Gyógypedagógiai nevelésben a korábbi évekhezhasonlóanmintegy1600óvodásrészesült.Azóvo-dapedagógusokszáma2008-igcsökkent,aztköve-tően emelkedett. A 2017/2018-as tanévben – azelőzőévihezhasonlóan–31ezeróvodapedagógusdolgozott,3,4%-kaltöbb,mint2012-ben.2017-benegy pedagógusra 10,3 gyermek jutott. Az óvodai csoportok átlagos létszáma 21,7 fő volt, 1,5-delkisebba2012.évinél.

Nemzetköziösszehasonlításbanaközoktatásleg-korábbi szakaszában való részvétel tekintetébenMagyarország 2015. évi 95%-os aránya megegye-zett az EU átlagával. 100%-os volt a részvétel11)

Franciaországban, Máltán és az Egyesült Király-ságban, a legalacsonyabb hányad Horvátországot(74%), Szlovákiát (78%) és Görögországot (80%)jellemezte.

Tovább csökkent az általános iskolai tanulók számaA2017/2018-astanévbenazáltalános iskolanap-pali tagozatára járókszámaazelőzőévihezképest1,2,azötévvelkorábbihozmérten1,4%-kalcsök-kent.Abeiratkozotttanulóklétszáma3585iskolaifeladatellátásihelyen732ezerfőttettki.Azáltalá-nosiskolákbantanulókszámátalapvetőenazérin-tett gyermekkorosztály létszáma határozza meg.A2017/2018-astanévbenazelső évfolyamot meg-kezdők89ezerfőslétszámaazegyévvelkorábbinál6,3%-kalalacsonyabbvolt.Gyógypedagógiaiokta-tásbanközel16ezergyermekrészesült.

2.13. ábraAz általános iskolai tanulók száma

a nappali képzésben

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1990

/91

1994

/95

2000

/01

2006

/07

2010

/11

2017

/18

Ezer fő

2014

/15

1992

/93

1996

/97

1998

/99

2002

/03

2004

/05

2008

/09

2012

/13

2016

/17

A pedagógusok száma az ezredfordulótól2012-ig lényegében folyamatosan csökkent,90 ezerről 72 ezerre esett vissza, a 2013/2014-estanévtől számuk emelkedni kezdett. 2017-ben7,0%-kaltöbbendolgoztak,mint2012-ben,azegyévvelkorábbiévhezképestviszont0,7%-kalkeve-sebben,összesen77ezren.Azegypedagógusrajutódiákok száma a 2012. évi 10,3-ről 2016-ra 9,5-recsökkent.

Amegelőzőtanévhezhasonlóan2017/2018-banisanappalioktatásbanrésztvevőáltalánosiskolások56%-a részesült napközi otthoni és tanulószobai ellátásban. Az iskolai étkeztetésben részesülők

11)AzEurostatadataia4évesnélidősebbésakötelezőköznevelésbenvalórészvételkorhatára(Magyarországon6éveskor)alattigyermekpopulációköznevelésbenvalórészvételétmutatják.Magyarországon2015szeptemberétőlkezdődőenötéveskorhelyetthároméveskortólkötelezőóvodábajárni.



47

77%-os aránya 0,3 százalékponttal csökkentazelőzőévihezképest.

Az oktatásból, képzésből való lemorzsolódástmutatjaazún.korai iskolaelhagyókaránya,vagy-is a 18–24 évesek közül azoké, akik legfeljebbalapfokúvégzettséggelrendelkeznek,ésatovábbi-akbannemvettekrésztsemiskolarendszerűokta-tásban,semfelnőttképzésben.Alisszabonistraté-gia folytatásaként 2010-ben elfogadott Európa2020 stratégiaiprogramegyik célkitűzéseakoraiiskolaelhagyók arányának uniós szinten 10%-ratörténő csökkentése. (Hazánk is ezt az értékethatározta meg célkitűzésként.) Ez az arányMagyarországon2017-benazelőzetesadatoksze-rint (2016. IV. negyedév–2017. III. negyedévátlagadata) az uniós átlagnál (10,6%) magasabb,12,2%volt,ahetediklegnagyobbazEurópaiUniótagállamai között. A mutató értéke 2012-hözképest 0,4 százalékponttal emelkedett, miközbenazuniósátlagcsökkent.Hazánkbana leszakadókaránya a nőknél (12,4%) magasabb volt, mint aférfiak esetében (12,0%). Az Európai Unióbanazonbanéppenfordítvaalakult,ráadásulakétnemközöttikülönbségisnagyobb(3,1százalékpontos)volt.

A gimnázium súlya nő a középfokú oktatásbanAhosszabbképzésiidő,12)valamintkisebbrészbenaziskolázottság javulásaisazteredményezte,hogyaz elmúlt évtizedben a középfokú oktatásban tanulókszámaazérintettgyermeklétszámcsökke-nése ellenére is kismértékben emelkedni tudott.Azújévtizedelejétőlazonbanfordulatkövetkezettbe, azóta a nappali oktatásban részt vevő tanulókszáma jelentősen csökkent, 2017-ban428 ezer főttett ki, 1,5%-kal kevesebbet az előző és 21%-kalkisebbeta2012.évinél.

A 2016/2017-es tanévtől jelentős átalakulástörténtaközépfokúoktatásban,amiteljesenmeg-változtatta a szakképzés struktúráját.Azúj rend-szerbenszakiskolák,szakközépiskolák,szakgimná-ziumok és gimnáziumok vannak. A szakiskoláka sajátos nevelési igényű tanulókat készítik felszakmaivizsgára,amunkábaálláshoz,azéletkez-déshezszükségesismereteketnyújtanakszámukra.Akorábbiszakiskolákviselikjelenlegaszakközép-iskolanevet,aholadiákokháromévutánszakmai

vizsgát tehetnek, és ha még két évig tanulnak,érettségitisszerezhetnek.Azérettségitadókoráb-biszakközépiskolákneveszakgimnáziumlett,ahola9–12.évfolyamelvégzéseutánadiákokszakmaiérettségit tesznek, és további tanulmányok utánérettségihez kötött szakképesítést szerezhetnek.Agimnáziumokesetébennemtörténtváltozás.

2017-benanappalioktatásbanrésztvevőtanu-lók43%-agimnáziumbajárt,részesedésük1,3szá-zalékponttal növekedett az előző évihez képest.A185ezergimnazistalétszáma1,5%-kalnagyobbvolt,mintazelőzőtanévben.Aszakgimnáziumokrészesedéseelértea38%-ot,ámarányuk0,7száza-lékponttal, az idejáró tanulók létszáma pedig3,2%-kal csökkent 2016-hoz viszonyítva.A szak-középiskolai tanulók létszáma 5,3%-kal csökkent,míg a szakiskolai tanulóké 0,9%-kal emelkedettazelőzőtanévhezképest.

2.14. ábraKözépfokú, nappali oktatásban részt vevő tanulók

megoszlása intézmények szerint, 2017/2018

Gimnázium

Szakgimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola, készségfejlesztő iskola

43,1%

37,9%

17,3%

1,7%

Azegy osztályra jutó tanulókszámaagimnázi-umbanvolta legnagyobb(28,2).Aszakgimnáziu-mok esetében 23,3, a szakközépiskolákban 18,5,a szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákbanpedig 8,5 tanuló jutott átlagosan egy osztályra.Az egy pedagógusra jutó tanulók száma tekinte-tébenaháromintézménytípustfigyelembevévekiskülönbségek voltak: a szakközépiskolákban 12,1,a gimnáziumokban 10,1, a szakgimnáziumokban8,8tanulójutottegypedagógusra,aszakiskolákbanés készségfejlesztő iskolában viszont ennél jóvalkevesebb,megközelítőleg4,8fő.

12)Aképzésiidőmeghosszabbodásaelőszöraszakképzésbenjelentmegaz1990-esévekben,aziskolarendszerűszakképzésmegreformálásával.Eztkövetően2004-tőllehetővéváltaközépiskolák9.évfolyamainnyelvielőkészítőosztályindítása,amiagimnáziumiképzésesetébenisnövelteaképzésbentöltöttidőt,aszakközépiskolákegyrészétpedigújbólérintette.


48

Magyarország, 2017

Természettudományos területre a legkisebb, művészeti képzésre a legnagyobb a túljelentkezésA lisszaboni stratégia folytatásaként elfogadottEurópa2020stratégiaiprogram–amelyakorábbilisszaboni stratégiához hasonlóan célul tűzte kiaversenyképességnövelésétésatudásalapúgazda-ságéstársadalomlétrehozását,amelybenazoktatáskitüntetett szerepet kapott – egyik célkitűzésea felsőfokú végzettségűek arányának növelése.Ennek kulcsindikátora a 30–34 éves népességrevonatkozóanmutatjaafelsőfokúvégzettségűekará-nyát.Azegyestagállamokáltalvállaltcélkülönbö-ző,Magyarország esetében 34,0, azEurópaiUnióegészében40%.Amutatóértéke2017-benazelő-zetesadatok(2016.IV.negyedév–2017.III.negyed-év átlagadata) szerint 32,3% volt, 2012 óta 2,5százalékponttal emelkedett. Az unió átlagától2017-ben7,4,2012-ben6,2százalékponttalmaradtelamagyararány.

A felsőoktatásban nappali képzés keretébena 2017/2018-as tanévben felsőfokú alapképzésre52ezerfőjelentkezett,akiknek71%-anyertfelvé-telt. A felvettek aránya az előző évihez képest2,5százalékponttalnövekedett.Mesterképzésre(ésosztatlanképzésre)23ezrenjelentkeztek,közülük15 ezret vettek fel (64%). A felvettek számaaz egyetemek és főiskolák nappali képzéseireösszesen 51 ezer fő volt, az összes jelentkezőnbelüli arányuk69%-ot tettki,2,1 százalékponttaltöbbet,mintegyévvelkorábban.A2017/2018-astanévadataiszerintalapképzésreatermészettudo-mányi (94%) és a társadalomtudományi (85%)képzési területre, amesterképzésben pedig a jogi(79%) és a tanárképzés, oktatástudomány (77%)területekre vettek fel hallgatókat a legnagyobbarányban.Mindazalapképzés,mindamesterkép-zés esetében a művészetek szakterületeire volta legnehezebbbejutni, legalábbis ittvolta legala-csonyabbafelvettekarányaazelsőhelyrejelentke-zettek százalékában (alapképzésben 35, mester-képzésben32%).

Afelsőoktatásbanaz1990-esévekelejénkezdő-dött expanzió 2004-ben lelassult, majd az évtizedmásodikfelétőlcsökkentahallgatóilétszám(anemnappaliképzésbenmár2005-től,anappaliképzés-ben2009-től).Ezzelpárhuzamosananappalikép-zésre járók részaránya emelkedett. 2017-benazösszesen283ezerhallgató71%-anappalikép-zésben tanult, ez 2,3 százalékponttal meghaladtaa2012.évit.

2.15. ábraA felsőoktatásban tanulók létszáma

050

100150200

400450

1990

/91

1994

/95

2000

/01

2006

/07

2010

/11

2016

/17

Ezer fő

2014

/15

1992

/93

1996

/97

1998

/99

2002

/03

2004

/05

2008

/09

2012

/13

250300350

Nappali képzésben Nem nappali képzésben

2017

/18

A felsőfokú alap- és mesterképzésben(egyete-mi,főiskolai,ésosztatlanképzésbenrésztvevőkkelegyütt) 247 ezer hallgató vett részt 2017-ben,a2012.évinél18,azelőzőévinél1,5%-kalkeveseb-ben. 2017-ben a hallgatók 76%-a nappali képzéskeretébenfolytattatanulmányait,4,2százalékpont-taltöbben,mint2012-ben.Közülük65%államilagfinanszírozott oktatásban részesült, arányuk azutóbbi években csökkent, 2012 óta 4,8 százalék-ponttal.Anappaliképzésrejáróhallgatókközöttakülföldiek száma 17 ezerről 29 ezerre, aránya 7,3százalékponttal15,3%-ranőtt2012és2017között.

2.16. ábraA hallgatók* számának és a külföldi hallgatók

arányának alakulása a nappali képzésben

Ezer fő

02012/2013 2013/2014 2015/2016 2016/2017 2017/2018

Hallgatók száma, ezer fő Külföldi hallgatók aránya, %

250

200

150

100

50

2014/2015

* Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók száma az egyetemi,főiskolai, és osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.

20

16

12

8

4

0

%

187190195204209214

(jobb tengely)(bal tengely)



49

A2017.éviadatokszerintalegtöbben(3175-en)Németországból érkeztek, de viszonylag sokan– országonként 1000–2000 fő körül – jöttekKínából, Iránból, Szerbiából, Szlovákiából,Romániából, Törökországból, Norvégiából ésNigériábólis.

Ahallgatókképzési terület szerintimegoszlásarészben a korábbi trendeknek megfelelően alakult2012 és 2017 között is, ugyanakkor némilegkiegyenlítettebbévált.Agazdaságésirányításkép-zésiterületentanultakalegtöbben2017-benis,ámennekaterületnekahallgatóilétszámbólvalórésze-sedéseazötévvelkorábbihozmért6,1százalékpon-toscsökkenésután(amialegnagyobbmértékűvoltaképzésiterületekközül)16%-ottettki.Aműsza-ki tudományokképzési terület ismegőriztemáso-dikhelyét,részesedése2,4százalékponttalcsökkenta 2012. évihez képest. A harmadik legmagasabbarányszámmalazegészségügy,szociálisterületren-delkezett 2017-ben és 2012-ben is.A legnagyobbmértékbenatanárképzésésazinformatikaszerepeerősödött.

2.6. táblaFelsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő

hallgatók képzési területek szerint

Képzésiterület

2012/2013-astanév

2017/2018-astanév

arány,%

rang-szám

arány,%

rang-szám

Gazdaságésirányítás 22,4 1. 16,4 1.

Műszakitudományok 18,2 2. 15,8 2.Egészségügy,szociális

gondoskodás 10,4 3. 11,7 3.Tanárképzés,oktatástu-

domány 6,7 7. 11,2 4.

Társadalomtudományok 9,1 4. 8,3 5.

Informatika 3,1 10. 7,5 6.

Szolgáltatás 8,6 5. 6,0 7.

Humántudományok 7,0 6. 5,8 8.

Jog 4,7 8. 4,8 9.

Mezőgazdaság 2,6 11. 3,7 10.

Természettudományok 4,3 9. 3,1 11.

Művészetek 2,4 12. 2,7 12.Képzésiterületszerint

nembesorolható 0,5 3,1

Összesen 100,0 100,0

Amagyarfelsőoktatás2006-tólakorábbiduálisrendszerről(a3–4évesfőiskolaiésa4–5évesegye-

temiképzésről)áttértabolognai(többciklusú)kép-zésirendszerre.Azebbeilleszkedőfelsőfokúszak-képzés és doktori (PhD-, DLA-) képzés máraz 1990-es évekbenmegjelent, az ezekre jelentke-zők és felvettek száma dinamikusan emelkedett.Azelmúltévekbenadoktoranduszokszámaválto-zóan alakult, 2012-höz képest számuk 4,7%-kalnőtt, a 2017/2018-as tanévben7676hallgató volt,akiknektöbbmintnyolctizedenappaliképzésifor-mábantanult.

A felsőoktatási (korábban felsőfokú) szakkép-zéskereteiközött–akárállamifinanszírozásmel-lett –már két év után képzettség szerezhető, amilehetőséget ad arra, hogy a később továbbtanulniszándékozók a felsőfokú alapképzésbe (BA/BSc)bekerülveakorábbi felsőfokú szakképzésben szer-zett tanegységeiket beszámíthassák. Ez a képzésiforma az 1990-es évek végén jelent meg, az errejelentkezők és felvettek száma 2011-ig gyorsannőtt,majd2012és2014közöttjelentősencsökkent(a tanulók száma a felére esett vissza). Számuk– különösen a nappali képzésben részt vevőké –azóta változóan alakul. 2017-ben 12 236 fő jártfelsőoktatásiszakképzésre,héttizedüknappalikép-zés keretében. A nappali képzésre járók létszáma9,2, az összes felsőoktatási szakképzésre járóké8,1%-kalcsökkentazelőzőévihezképest.

Felnőttképzés, felnőttoktatásMíg a felnőttoktatás szerepe a köznevelésbenazelmúltévtizedekben–máraz1980-asévektől–csökkent,addigafelsőoktatásbanazelmúltévtizedelsőharmadáignőtt.Azalapfokúoktatásbanafel-nőttoktatás részaránya mindig is alacsony volt,azonbanarendszerváltásutántovábbmérséklődött,az1990-esévekvégeóta0,3%körüli,amiazelmúltévekben évente mintegy 2–2,5 ezer főt jelentett.A2017/2018-astanévbenafelnőttoktatásbanrésztvevőkszáma(2405fő)azelőzőévihezhasonlóvolt(5fővelmaradtelattól).Középfokonafelnőttokta-tás súlya 20 éves távlatban alig módosult, ámaközépfokúoktatáskétévvelezelőttiátszervezésekövetkeztébenemelkedettazarányszám,2017-ben18%-ra.Aközépfokúintézményekközülaszakkö-zépiskolákban a legmagasabb a felnőttoktatásbanrészt vevők aránya, a diákok 27%-a (mintegy28ezertanuló)folytattatanulmányaitilyenformá-ban. A felsőoktatásban az expanzió alatt a nemnappaliképzésbenrésztvevőkegyrenagyobbaránytképviseltek, számuk1993és2003közöttgyorsab-


50

Magyarország, 2017

ban nőtt, mint a nappali képzésben részt vevőké.A nem nappali képzésre járó hallgatók arányaa 2003/2004-es tanévre 47,1%-ra emelkedett. Eztkövetően visszarendeződés történt, a nem nappaliképzésben részt vevőhallgatók részaránya fokoza-

tosan,évrőlévrecsökkent.A2017/2018-as tanév-benviszontismétkismértékbennövekedettazará-nyuk, 29% volt, ami az 1990-es évek elején mértszintnek felelt meg. A jelenlegi tanévben 81 ezerhallgatótanultnemnappaliképzésben.

egész életen át tartó tanulás – Mit Mutatnak a száMok?13)

Azoktatás,képzés,tanuláskifejezésekkorábbanhagyományosanagyermekkorhozkötődtek.Azéletmindenterületéntapasztalható,egyregyorsabbüteműváltozásokazonbannemtesziklehetővé,hogyafelnőttkorbalépettnemzedékabbahagyjaatanulástéscsupánazéleteelsőszakaszábanmegszerzettismeretekrehagyatkozzon.AzEurópaiUnióisfelismerteazegészéletenáttartótanulásfontosságát:azEurópa2020stratégiakiemeltcéljaiközöttszerepelazintelligens,fenntarthatóésbefogadógazdaságlét-rehozása,amihezfeltétlenülszükségesapolgárokismereteinekfolyamatosbővítése,ameglévőkfejlesz-tése.Ennekmegfelelőenazuniójogszabálybantettekötelezővéafelnőttlakosságoktatásban,képzésbenvalórészvételérőlszólóadatainakgyűjtését,ésmeghatároztaazadatgyűjtésmódszertanielemeit.Ennekkeretébenatagállamokstatisztikaihivatalaielőször2012-ben,eztkövetőenpedig2017I.negyedévé-benönálló felmérésthajtottakvégrea25–64évesnépességoktatásban,képzésbenvalórészvételéről.Afelvételkérdéseireamagyarországimagánháztartásokbanélőkközül6500-anválaszoltak,azadat-felvételkérdéseiazösszeírástmegelőző12hónapravonatkoztak.

2016-banösszességébena25–64évesmagyarnépesség32,8%-avett részt iskolarendszerű, illetveazonkívülioktatásban,képzésben,ami5,6százalékponttaltöbbvolt,mint2011-ben.(Azoktatásban,képzésbenvalórészvételadataiazEurostatmódszertanátóleltérőenamunkavédelmioktatásbanvalórészvételtnemtartalmazzák,amunkavédelmioktatásbanrésztvevőkkelegyüttazarány55,7%-ottettki2016-ban.)Anőketnagyobbrészvételiarányjellemezte,közel34%-ukvettrésztoktatásban,képzésben,mígaférfiaknálezazarány31,6%volt.Mindkétnemesetébennövekedettarészvételiarány2011-hezképest.Aképzésbenvalórészvételszempontjábólalegmeghatározóbbdifferenciálótényezőaziskolaivégzettségvolt,miutánaziskolázottabbakjóvalnagyobbaránybanvettekrésztfelnőttképzésben,mintazalacsonyabbvégzettségűek.

2.17. ábraA felnőttoktatásban, -képzésben való részvétel a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2016

%

0,0Alapfokú vagyalacsonyabb

Szakmunkásképző,szakiskola

Középiskolai érettségi

Felsőfokú

60,0

40,0

30,0

20,0

10,0

55,0

Átlag: 32,8 34,7

19,417,3

50,0

13)ArészleteselemzéstaKSH2018-banmegjelent,ahivatalhonlapjárólletölthetőFelnőttoktatás,-képzés(előzetesadatok)címűkiadványatartalmazza.

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/felnottoktatas16.pdf



51

Oktatási kiadások a költségvetésben és a magánfogyasztásbanA költségvetés oktatási kiadásai 2015-ben 1480milliárd forintot tettek ki, a GDP 4,3%-át. Ezaz összeg folyó áron 8,0%-kal volt több az előzőévinél,GDP-hezviszonyítottarányapedig0,1szá-zalékponttalnőtt.Aköltségvetésoktatásikiadásai-nak GDP-hez viszonyított aránya az EurópaiUnióban, a skandináv országokbanmagas,Romá-niában, Írországban, Bulgáriában alacsony volt2015-ben.AvisegrádiországokközülMagyarországLengyelországgal megegyező arányszámmal ren-delkezett, Szlovákiát ésCsehországot kisebb értékjellemezte.

2.18. ábraA költségvetés oktatási kiadásainak alakulása

0

300

600

900

1 500Milliárd forint

1 200

Óvoda Alapfokú és középfokú oktatásFelsőfokú oktatás Egyéb oktatásOktatással összefüggő egyéb kiadások

20152014

241 265

677 771

2582643734158

146

Hazánkbanazoktatási kiadások felétalapfokúésközépfokúoktatásra,18–18%-átóvodainevelés-re, illetve felsőfokú oktatásra szánták. Az óvodainevelésrefordítotthányad10,azalap-ésközépfo-kú oktatásra együttesen szánt összeg 14%-kalemelkedett az előző évihez képest. A felsőfokúoktatásra fordított kiadás ezeknél kevésbé,2,5%-kal nőtt. Ugyanakkor az egyéb oktatásra,illetve az oktatással összefüggő egyéb kiadásokraelkülönítettösszeg2014-hezviszonyítvacsökkent(8,6,illetve7,9%-kal).

2016-ban oktatásra fejenként 9660, 2012-ben6129 forintot fordítottunk.14) Az oktatásra költöttösszegegyfőrejutóteljesfogyasztáshozmértrésze-sedése2016-ban0,9%-ottettki.

A háztartások oktatásra fordított fogyasztásikiadásai 2016-ban (309 milliárd forint) a GDP0,9%-áttettékki,15)ezazarány2012ótaváltozat-lanvolt.Aháztartásokoktatásikiadásainakvolu-mene 2016-ban az előző évit 4,6, a 2012. évit34%-kalhaladtameg.Azoktatásikiadásokegy-negyedét jelentő felsőfokú oktatási kiadásokvolumene 27, az egyötödét jelentő középfokúoktatási kiadások volumene 38%-kal emelkedett2012és2016között.A legnagyobbvolumennö-vekedés(53%)azoktatásikiadásokból2016-ban39%-kalrészesedőnembesorolhatószintűokta-tás (például nyelviskolai képzés) terén követke-zettbe.

Aziskolaivégzettségmellettagazdaságiaktivitásszerintisjelentőseltérésekmutatkoztak.Miközbenafoglalkoztatottakcsoportjábanarészvételiarány38,7%-ottettki,amunkanél-küliekesetén18,2%volt,azinaktívnépességnélpedigennéliskevesebb.

Iskolarendszerű oktatás keretében a felméréstmegelőző egy évben a 25–64 éves népes-ség4,1%-avettrészt,0,9százalékponttaltöbbena2011-benmértnél.Közülükalegtöbbenafelsőfokúképesítésmegszerzésétirányoztákelő:mintegy60%-uknakazalap-vagymester-képzésbenmegszerezhetővégzettség,közel9%-uknakadoktoricím(PhD,DLA)elérésevoltacéljuk.Aziskolarendszerűképzésbenvalórészvételokaitvizsgálvaarésztvevőkamunkávalkapcsolatosindokokat(kedvezőbbkarrierkilátások,aképesítésmegszerzése,jobbelhelyezke-désiesélyek)tettékelsőhelyre.

Iskolarendszerenkívüliképzésbenamegkérdezettek30,5%-avettrészt,5,3százalékponttaltöbben,mint2011-ben.Közülükalegnagyobblétszámban–a25–64évesnépesség12,5%-a–képesítéstnemnyújtószakmaitanfolyamokatválasztottak,denépszerűvoltmégakonferencián,szemináriumonvaló részvétel (7,2%),amunkáhozkapcsolódóbetanítás (5,0%),acsapatépítőtréning(4,8%)ésazOKJ-képzés(3,4%)elvégzéseis.

14)Aháztartásiköltségvetésiéséletkörülményekadatfelvételalapján.15)Anemzetiszámlákelőzetesadataialapján.


53

6. 4. 5. 2. 1. 3.

Jövedelem

3. ÉletkörülmÉnyek

• Arendelkezésreállólegutóbbiadatokszerint2016-banamagánház-tartások egy főre jutó havi bruttó jövedelme 125,3 ezer forint volt,folyóáron4,4%-kaltöbbazelőzőévinél.Azegyfőrejutóhavinettó jövedelem99,9ezerforintottettki,4,2%-kaltöbbet,mint2015-ben.1

• Aháztartásokjövedelmihelyzetétacsaládszerkezetismeghatározza,elsősorbanaz,hogynevelnek-e gyermeket.2016-ban1millió209ezerháztartásban, a háztartások 29%-ában élt gyermek.E háztartások egyfőre jutóhavinettó jövedelmetovábbraiselmaradtazösszesháztartásátlagától, de 2015-höz képest átlagosan 4,8%-kal nőtt, ami részben acsaládiadókedvezményekbővülésévelmagyarázható.

• 2016-ban a legnagyobbmértékben, 4,7%-kal a harmadik jövedelmi ötödbennőttekanettójövedelmek.Aháztartásokfejenkéntinettójöve-delmealegfelsőjövedelmiötödbenemelkedettmégazösszesháztartásátlagánál(4,2%)nagyobbmértékben,4,6%-kal.

• A jövedelmi egyenlőtlenségek 2010 és 2013 közötti emelkedésemegállt, 2013 óta az S80/S20 ráta, valamint a Gini-együttható értékestagnál, illetve utóbbié kismértékben mérséklődni látszik. Hazánka jövedelmi egyenlőtlenség vizsgálatára használt mutatók alapján azunióban a kevésbé egyenlőtlen országok közé tartozott, 2015-ben–a rendelkezésreálló legfrissebbadatokszerint–azuniósátlagnálésaszomszédosországokegyrészénéliskisebbvoltazegyenlőtlenségmértéke.

• Ateljeslakosságottekintveamunkajövedelmekaránya2011és2016között 66%-ról 70%-ra emelkedett, a társadalmi jövedelmeké32%-ról28%-racsökkent.2016-banazegyébjövedelmekahaviátlagosjövedel-meknemegészen2%-áttettékki,arányuk2013ótafolyamatosanmér-séklődik.

• 2017-benateljesmunkaidőbenalkalmazásbanállókhavibruttóátlag-kereseteésacsaládikedvezményfigyelembevételévelszámítotthaviátla-gosnettókeresetegyaránt13%-kalnőttazelőzőévhezképest.

• 2013-tólfolyamatosanésegyreerőteljesebbennőttakeresetekvásárló-ereje,2017-benacsaládikedvezményfigyelembevételévelszámoltnettó reálkereset10%-kalhaladtamega2016.évit.

• 2012és2017közöttösszességében31%-kalnőttacsaládikedvezményfigyelembevételével számított reálkereset. A legnagyobb mértékben,

1) Aháztartásokegyfőrejutóhavijövedelménekmeghatározásáhozateljesnépességhezviszonyítottunk.


54

Magyarország, 2017

A háztartások fogyasztása

42%-kal a három vagy annál több gyermekről gondoskodók körébenemelkedettakeresetekvásárlóereje.

• Uniósszintenamagyarnyugdíjak keresetpótlóképessége jó,vásár-lóerejeviszontátlagalatti.Anyugdíjasokaszegénységáltallegkevésbéérintettcsoportokközétartoznak.

• 2013-ban a nyugdíjak reálértékének emelkedése még meghaladta akeresetekét,azótaazonbanévrőlévrealattamarad,2016-ban6,4száza-lékpontvoltakülönbség.

• AzországosátlagnálabudapestiekmellettcsakaKomárom-Eszter-gom,aPestésaFejérmegyeieknyugdíjavoltmagasabb.

• Aszegénység vagy társadalmi kirekesztődéskockázatánakkitettnépes-ségarányahazánkban2011-ben33,5%volt,2012-re34,8%-raemelkedett,2013 óta pedig folyamatosan csökken. A rendelkezésre álló legfrissebbadatokszerint2016-banateljesnépesség25,6%-a(2millió465ezerfő),azelőzőévhezképest0,7százalékponttalkisebbarányatekinthetőszegény-nekvagytársadalmilagkirekesztődöttnek.AszegénységvagytársadalmikirekesztődésméréséreazEU-előírásokszerinthasználtösszetettmutatóháromrészindikátorbóláll,amelyekmindegyikealapján2013ótajavuláskövetkezettbe.Arelatívjövedelmiszegénységbenélőkteljesnépességenbelülirészaránya1,1,asúlyosandepriváltaké1,7,anagyonalacsonymun-kaintenzitásúaké1,2százalékponttalmérséklődött2015-hözviszonyítva.

•Aháztartások85,2ezerforintosegy főre jutó havi átlagos fogyasztási kiadása2) 2016-ban–afogyasztóiárakalakulásátisfigyelembevéve–az előző évhez képest 4,0%-kal nőtt reálértéken, a 2011. évinél pedig17,4%-kalmagasabb.Aháztartások kiadásainak legnagyobb, de csök-kenő részét továbbra is az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, alakásfenntartásra, valamint a közlekedésre fordított kiadások tették ki.Aháztartások2016-bana legtöbbet,összeskiadásuk24,1%-átélelmi-szerreköltötték.

• Azalapvető szükségletekhez kapcsolódó tételek–mintazétkezés,lakhatás,közlekedés–kifizetéseutánaháztartásoknál2016-banátlago-san43,3%maradtegyebekre,amiösszességébenazelőzőévit0,4,a2011.évit3,3százalékponttalhaladtameg.

• A háztartások fogyasztása szoros kapcsolatban áll a jövedelmi hely-zettelhiszenminélmagasabb jövedelemmel rendelkezikegyháztartás,annáltöbbetfordítfogyasztásikiadásokra.Alegfelsőjövedelmi ötödbenélők3,6-szerannyitköltöttek2016-banfogyasztásukra,minta legalsóötödbenlévőháztartások.

• A háztartások fogyasztási kiadásainak nagyságát és szerkezetét az ismeghatározza,hányanélnekegyháztartásban, illetvenevelnek-egyer-

2) Aháztartásokegyfőrejutóhavifogyasztásikiadásátateljesnépességrevetítveközöljük.


3. Életkörülmények

55

Fogyasztói árak

Lakáshelyzet

meket.Azegyszemélyes háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadásavoltalegmagasabb,2016-banhavonta128,1ezerforintottettki,amia2015.évitfolyóáron5,4%-kalhaladtameg.Agyermeknélküliháztar-tásokszintemindenfogyasztási főcsoportbanazátlagosnáltöbbetköl-töttekel,mintagyermekesek.Agyermekes háztartásokfogyasztása–ahírközléskivételével–mindencsoportbannőtt.Eháztartások64,7ezerforintoshaviátlagosegyfőrejutókiadásafolyóáron4,1%-kaltöbb2015haviátlagánál.Anyugdíjas háztartásokegyfőrejutó98,0ezerforintoshavikiadásaazelőzőévinél3,3%-kalvoltmagasabb.

• 2017-ben hazánkban gyorsult az infláció az előző évhez képest.A fogyasztói árak átlagosan 2,4%-kal emelkedtek, szemben a 2016. évi0,4%-os növekedéssel. A járműüzemanyagok, a szilárd tüzelőanyagokés egyes élelmiszerek átlagosnál nagyobb mértékű drágulása, valamintadohánytermékekutánfizetendő jövedékiadó januáriés júliusiemelésefokozta az árdinamikát. Ezzel szemben mérsékelte az inflációt néhányalapvetőélelmiszerésszolgáltatásáfakulcsánakjanuárileszállítása,atartóskulturáliscikkek(számítógép,televízió,telefon)árcsökkenése.Azelmúltévbenatartósfogyasztásicikkekkivételévelazegyeskiadási főcsoportok árszínvonalanövekedett.Aruházkodásicikkekésaháztartásienergiaárakismértékbennőtt,utóbbinálafőbbrezsitételek(elektromosenergia,veze-tékesgáz,távfűtés)áraváltozatlanmaradt,atűzifaviszontjelentősendrágult.Afogyasztásbannagysúlytképviselőszolgáltatásokáraátlagalatti,azélel-miszerekéátlagfelettimértékbenemelkedett.Amegelőzőötévhezhason-lóanaszeszesitalok,dohányárukárnövekedésevoltalegdinamikusabb.

• Ahazailakásállománynövekedésiütemeazezredfordulóótatenden-ciájábancsökkent,2012ótaéventemindössze0,1–0,2%-osvolt.A2018.január1-jei4millió440ezerlakás12ezerrelvolttöbb,mintegyévvelkorábban.

• Ahazailakásépítésekszáma2008és2015közöttaligtöbbmintkét-tizedére csökkent, majd a 2016-os fordulatot követően megélénkült:2017-benazelőzőévinél44%-kaltöbb,összesen14389újlakástvettekhasználatba.Azépítettlakásokszáma–afővároskivételével–mindentelepüléstípusbanszámottevően(51–69%-kal)emelkedett.

• Ahasználatbavettlakásokátlagos alapterülete2011óta100m2fölöttivolt, 2016-ban – az építtetői kör átrendeződésének következtében –94m2-recsökkent,2017-benazonbanazépítettlakásokszámánakbővü-lésemellettaháromésannáltöbbszobáslakásokarányánakemelkedésé-velösszefüggésbenazátlagosalapterület100m2-renőtt.

• A2010-etmegelőzőévekbenéventeátlagosan4–5ezer,azóta1–3ezerlakásszűntmeg, legtöbbjetovábbra isavuláskövetkeztében.2017-ben2235lakás szűnt meg,10%-kalkevesebb,mintegyévvelkorábban.

• Továbbnőttazépítésikedv.A2017-benkiadottúj lakásépítési enge-délyek és egyszerű bejelentések száma az előző évinél ötödével több,közel38ezervolt.


56

Magyarország, 2017

Egészségügy

Szociális gondoskodás

•Azingatlanpiaci forgalomamakrogazdaságikörnyezetkedvezőala-kulásávalösszefüggésben2013ótabővül.A2017.I–III.negyedévielő-zetesadatokalapjánalakáspiaciforgalomtovábbélénkült:95ezerlakástértékesítettek, 4%-kal többet,mint egy évvel korábban.A lakáseladá-sok számánakemelkedése továbbra is zömébenahasználtlakás-piaconjelentkezik.Ahasználtlakásokkörébena2017.I–III.negyedévben7,5,akissúllyaljelenlévőújlakásokeladásában7,8%-osáremelkedéskövet-kezettbeazegyévvelkorábbiátlagosárszinthezképest.

• Az állami kamattámogatások rendszerében 2013 elejétől a lakás-hitel-felvétel könnyítését célzó intézkedések léptek életbe. Ezt köve-tőenazengedélyezett hitelek számaésösszegeévrőlévreemelkedett.2017-ben az engedélyezett hitelek száma közel 96 ezer volt, 18%-kaltöbb,mint egy évvel korábban, összegük 642milliárd forintot tett ki,35%-kal nagyobbat az egy évvel korábbihoz képest. 2017. december31-énalakáshitel állománya3015milliárdforintvolt,3,5%-kaltöbb,mintegyévvelkorábban,amia2017.éviGDP7,9%-ánakfeleltmeg.A lakáscélú hitelek minősítése az utóbbi években, így 2017-ben istovábbjavult.Azátlagos futamidő14,8évvolt,3hónappaltöbb,mintegyévvelkorábban.

• Hazánkban2015-benaGDP7,2%-átköltöttékegészségügyre.

• 2016-ban 4755 háziorvos és 1444 házi gyermekorvos dolgozott azországban,számukazezredfordulóóta7,8,illetve8,0%-kalcsökkent.

• Azorvosi egyetemekena2000-esévekelejétőljelentősen(35%)emel-kedettavégzettek száma,ahazaihallgatókéazonbancsak17%-kalnőtt.Azutóbbiévekbenvégzettmagyardiákokszámarendrekevesebbvolt,mintazokéamagyarorvosoké,akikkülföldimunkavállalásrakészültek.

• 2016-banaszakápoláskeretébenközel106ezeresetben57ezerbete-getgondoztak,közel1millió266ezervizitalkalmával.2000ótaakezeltbetegekésavizitekszámaismásfélszereséreemelkedett.

• Apalliatív3)ellátásbanmindabetegekszáma,mindazápolásukkaltöl-töttnapokszámatöbbmintháromszorosáranőtt2006óta.

• Magyarországon pangásos szívelégtelenség, asztma és krónikusobstruktívtüdőbetegségmiattnemzetköziösszehasonlításbantúlsokankerülnekkórházba,agyógyításköltségesebbszintjére.

• Aszociális védelemtársadalmijuttatásaira2015-benaGDPötödét,6769 milliárd forintot költöttek hazánkban. Az ellátásokra kifizetettösszeg4,2%-átnyújtottákjövedelmikorláthozkötve.

3)Asúlyos,életveszélyesbetegségbenszenvedőkneknyújtottellátás,amelynekcéljaabetegszenvedéseinekcsökken-tése,életminőségénekjavítása,odafigyelveabetegésahozzátartozókfizikai,lelki,szociális,kulturálisésspirituálisszükségleteire.


57


Kulturális fogyasztás

Digitális társadalom

• Abölcsőde mellett ezentúl számos új ellátási forma – mini, munka-helyiéscsaládibölcsőde–nyújtagyermekek3éveskoráigellátást.Azellátások lefedettségének és az intézmények kihasználtságának javulása ellenére továbbra is jelen van a területi egyenlőtlenség.

• 2014-tőlatáppénzes napok és az igénybe vevők napi átlagos száma is emelkedett.2016-banamunkavállalókösszesen1millió160ezereset-benvoltaktáppénzen,atáppénzesnapokszámameghaladtaa25milliót.

• 2016-ban686család- és gyermekjóléti szolgálat működött az ország-ban 639 településen és Budapest minden kerületében, tevékenységü-ket Magyarország összes településére kiterjesztve. A szolgáltatásokat 307ezrenegyüttműködésimegállapodásnélkül,217ezrenegyüttműkö-dési megállapodás alapján vették igénybe.

• 2016-banaszociálisellátásbandolgozókközülcsakavezetőkbruttóhavi átlagkeresete haladta meg a nemzetgazdasági átlagot.

• Aköltségvetés kulturális kiadásai 2016-ban365,7milliárd forintottettekki,aGDP1,03%-át.

• Egyfőreszámítvakultúrára,szórakozásraévesszinten68,7ezer,hír-közlésre73,7ezerforintotköltöttekaháztartások2016-ban.Így2016-ban – 2014-et és 2015-ot követően – harmadszor fordult elő, hogy aháztartások már többet és az összes fogyasztási kiadásuk nagyobb hánya-dátköltöttékhírközlésre,mintkultúrára.Akultúrára,szórakozásraszántkiadásokaránya2016-ban6,7,ahírközlésrefordítottkiadásoké7,2%-ottett ki.

• Mérséklődött a darabszám és a példányszám is a könyvpiacon. A kiadott könyvek (címek) száma 2009-től kezdődően – a 2014. és2015. évi mérsékelt növekedés kivételével – csökkenő tendenciájú. 2017-ben11857címetjelentettekmeg,3,5%-kalkevesebbet,mintazelőző évben. A kiadott könyvek példányszáma 2014 és 2016 közöttnövekedett, 2017-ben ez nem folytatódott, a kevesebb kiadott könyvazelőzőévinél16%-kalkisebbpéldányszámbanjelentmeg.Aszabad-forgalmú könyvpiac forgalma2017-ben47milliárd836millió forintvolt,2,0%-kaltöbbazelőzőévinél.Akönyvekátlagáramárötödikévecsökken,2017-ben11%-kal.

• 2017-benazelőzetesadatok szerint664muzeális intézmény műkö-dött,ezekbenösszesen3325kiállítástrendeztekés10,1milliólátogatástregisztráltak. A színházak száma 9-cel nőtt 2016-ban az előző évhezképest,többelőadástistartottak,amelyekenösszesen7,1milliólátogatástregisztráltak,6,1%-kaltöbbet,mint2015-ben.Aközművelődési intéz-ményekszáma2016-ban5,1%-kalmagasabbvolt,mintazelőzőévben.

• Azinternet-előfizetéseknövekvőszámávalpárhuzamosanaháztartá-sok internetellátottsága töretlenül emelkedik,2017-ben82%volt.Ezaz arány uniós összehasonlításbanmégmindig alacsony, de közelít az


58

Magyarország, 2017

Szubjektív jóllét

EU-28átlagához,2017-ben5százalékponttalmaradtelattól.Hazánk-banazemberek69%-anapontainternetezett2017-ben.

• AzIT-eszközökhasználatánakmódjátésminőségétazegyéniismere-teknagymértékbenmeghatározzák.2017-benamagyarlakosság27%-aalacsony szintűnek tartotta digitális képességeit, 24%-a rendelkezettalaptudással, 26%-a állította magáról, hogy az alapszintnél fejlettebbdigitálisképességevan.AzEurópaiUniótösszességébenamagyarorszá-ginálkedvezőbbarányszámokjellemezték.

• Az elektronikus ügyintézés és az e-kereskedelem is egyre népsze-rűbbé válik. 2017-ben a 16–74 évesek 47%-a az interneten keresztüllépett kapcsolatba valamely hatósággal. A közigazgatási ügyintézést akorcsoport29%-aintézteteljesegészébenelektronikusan,vagyisonlinekitöltötteazűrlapokatésbeisküldteazokat,9százalékponttalnagyobbrészük,mint 2012-ben. 2017-ben a 16–74 éves korcsoportba tartozók26%-ainternetenkeresztülrendeltvagyvásároltterméketvagyszolgálta-tástafelméréstmegelőzőháromhónapban,míg2012-ben15%-uk.

• A szubjektív jóllét egyik legfontosabbmutatója az élettel való elé-gedettség,amelyetegy0-tól10-igterjedőskálánmértünk.4)Aválaszokátlagértéke hazánkban 2013 és 2017 között jelentősen nem változott,2017-ben6,09pontvolt.

• Azélettelvalóelégedettségmegítéléséreakérdezettekneme,életkora,családiállapota,iskolaivégzettsége,munkaerőpiaciésjövedelmihelyzeteishatástgyakorolt,valamintjelentőskülönbségekettalálhatunkakkoris,haazátlagértékekettelepüléstípusvagyrégiókszerintibontásbanvizs-gáljukmeg.

• Azösszes szubjektív változóközül– akorábbi évekhezhasonlóan–2017-benisazemberekbevetettbizalomátlagértéke(4,97pont)voltalegalacsonyabb,amia2013-banmértlegmagasabbátlagértékhezképest(5,27pont) csökkent, az eztkövetőévekévelpediggyakorlatilagmeg-egyezett.

• 2013 és 2017 között folyamatosan nőtt a lakosság biztonságérzete.Míg2013-banamegkérdezettek65%-anyilatkozottúgy,hogynagyon,vagyeléggébiztonságbanérzimagát,hasötétedésutánalakóhelyekör-nyékénsétál,addignégyévvelkésőbbugyanezazaránymár79%volt.

4) Akérdezettekegy,0-tól10-igterjedőskálán(0=egyáltalánnemelégedett,10=teljesmértékbenelégedett)értékelhették,hogyösszességébenmennyirevoltakelégedettekazéletükkel.


59

3.Életkörülmények


Megnevezés 2014 2015 2016 2017

Alkalmazásbanállókátlagkeresete,forint/hóbruttó 237695 247924 263171 297017nettó 155690 162391 175009 197516

Reálkereset-index,2012.év=100,0 106,5 111,1 119,3 131,5Nyugdíjra,ellátásra,járadékraésegyébjárandó-

ságrafordítottkiadásokaGDPszázalékában 10,7 10,2 10,0 ..Öregséginyugdíjasokhaviátlagosellátása,

forint/főa)

115786

118439

121041 123725Fogyasztóiár-index,2012.év=100,0 101,5 101,4 101,8 104,2Építettlakásoktízezerlakosrajutószáma 8,5 7,7 10,2 14,7LakáshitelállományaGDPszázalékában 10,4 8,9 8,3 7,9Kiadottkönyvekszáma 11555 12572 12291 11857Százlakosrajutószínházlátogatás 66 68 73 78Százlakosrajutómúzeumlátogatás 97 97 106 104a)Januáriadat.


60

Magyarország, 2017

Jövedelem

A lakosság jövedelmének alakulása szorosan ösz-szefügganemzetgazdaságmindenkorihelyzetével,annak külső környezetével és belső egyensúlyával.Agazdaságiválságotkövetően2010és2011közöttkismértékbennövekedettamagyargazdaság.2012-ben azonban csökkent a GDP, ami elsősorban afogyasztásésaberuházásokvisszaesésérevezethetővissza.2013-tólahazaigazdaságnövekedésipályá-raállt.Ahazaimunkaerőpiacihelyzetafentiekkelegyüttváltozott,2011-tőlkezdődőenafoglalkozta-tásihelyzetjavult.Afentifolyamatoktükröződnekaháztartások jövedelmihelyzetében is.A lakossá-gireáljövedelem–amakrogazdaságihelyzetpozi-tív irányú változásaival összefüggésben – 2013-tólnőtt, a bruttó reálkereset 2016-ban5,7, 2017-ben10,3%-kalhaladtamegazelőzőévit.

Alakosság jövedelmeháromrészbőláll:mun-ka-, társadalmi és egyéb jövedelmekből. A la-kosság jövedelmi szerkezetén belül a 2010 előttinéhány évet a társadalmi jövedelmek arányánakemelkedése jellemezte, 2010-től azonban többekközött a foglalkoztatottságbővülése, azalkalma-zásban állók keresetének folyamatos növekedése,valamint a munkanélküliség csökkenése miatt amunkajövedelmek részesedése évről évre nőtt,2016-banmáraháztartásokjövedelmének70%-amunkábólszármazott.Azegyébjövedelmekrész-aránya 2014-től folyamatosan csökken, 2% alattirészarányttettki.

Tovább nőttek a reálkeresetekAmunkavégzésbőlszármazójövedelemdöntőtöbb-ségétkitevőkeresetváltozásanagyszerepetjátszika lakosság jövedelmének alakulásában. Nagyságáttöbbek között a mindenkori gazdasági környezetés a gazdaságpolitikai intézkedések befolyásolják,mozgása rendszerint érezhető a jövedelemegészé-nekmódosulásában.

Az ezredforduló utáni években gyors ütembennőttekareálkeresetek,majdaköltségvetésiexpanzi-ótkövetőegyensúlyjavítóintézkedésekésa2008-asgazdasági válságkövetkeztébencsökkentakerese-tekvásárlóereje.Míg2000és2008között38%-kalnőtt,addigazeztkövetőnégyévbenösszességében1,6%-kal csökkent a nettó keresetek reálértéke.Aválságjövedelmekregyakoroltkedvezőtlenhatá-

sánakmérséklődésévelésazadójogszabályokválto-zásakövetkeztében2013-tólfolyamatosanésegyreerőteljesebbennőttakeresetekvásárlóereje,acsaládikedvezménytisfigyelembevéveötévalattösszesen31%-kal.Ezenbelül2017-benacsaládiadókedvez-ményfigyelembevételévelszámoltnettóreálkereset10%-kalemelkedett.

A 2008. évi válsághoz eltérő módon alkalmaz-kodott a verseny- és a közszféra: míg a vállalko-zásoknál jellemzően a foglalkoztatottak létszámacsökkent, addig a költségvetésben a bérek. Mi-közben a versenyszférában 2008 és 2012 között5,5%-kal nőtt a nettó reálkereset, a közszférában17%-kalcsökkent.2013ótaabérekvásárlóerejemáraköltségvetésbenisfolyamatosanemelkedett,ötévalatt35,mígavállalkozásoknál31%-kal,ezenbelül2017-ben13,illetve9,0%-kalnőtt.

3.1. ábraA havi nettó átlagkereset alakulása

és reálértékének változása 2012-höz képest*

144 151 156 162 175198

03691215182124273033

020406080

100120140160180200220

2012 2013 2014 2015 2016 2017

%Ezer forint

Havi nettó átlagkereset

Reálkereset-változás 2012-höz képest

*Adókedvezmények �gyelembevétele nélkül számítva.

Kiemelkedő ütemben emelkedtek a bruttó keresetek2017-benateljesmunkaidőbenalkalmazásbanál-lókhavibruttó kereseteavonatkozásikörbetar-tozószervezeteknélátlagosan297000forintvoltnemzetgazdasági szinten,5) az adókedvezményeknélküli nettó átlagkereset pedig 197500 forint.2016-hoz képest folyó áron egyaránt 13%-kalemelkedtek.Ezakiemelkedőnövekedéstöbbté-nyezőegyütteshatásánakazeredménye.

5) Alegalább5főtfoglalkoztatóvállalkozásoknál,aköltségvetésiintézményeknélésamegfigyeltnonprofitszervezeteknél.



61

Aközpontiintézkedésekközülaminimálbérésagarantált bérminimum15,illetve25%-oseme-lésejelentősenbefolyásoltamindaverseny-,mindaközszférakereseténekazalakulását.2017.január1-jétőlaminimálbérösszege127500,alegalábbközépfokú iskolai végzettséget, illetve középfokúszakképzettségetigénylőmunkakörbenfoglalkoz-tatottak garantált bérminimuma 161 000 forintvolt. 2003-tól 2011-ig a minimálbér bruttó át-lagkeresethez viszonyított aránya 35–37%közöttmozgott, majd a 2012. évi jelentősebb, 19%-osemelésóta42–43%-ranőtt.2012és2017közöttaminimálbérösszege37,agarantáltbérminimumé49%-kalemelkedett,mígareálértékük32,illetve43%-kalnőtt.

3.2. ábraA minimálbér és a garantált bérminimum bruttó átlagkeresethez viszonyított aránya

41,7 42,5 42,7 42,4 42,2 42,9

48,4 49,4 49,6 49,2 49,0

54,2

0,05,0

10,015,020,025,030,035,040,045,050,055,0

2012 2013 2014 2015 2016 2017

%

Minimálbér Garantált bérminimum

A versenyszférában a keresetek növekedésé-reaminimálbérjelentősemelésénkívülazennekkövetkeztébenfellépőbértorlódásmegelőzésemi-atti korrekciós intézkedések, a munkavállalókértfolyó verseny éleződésének keresetfelhajtó hatá-sa, valamint az állami tulajdonú közszolgáltatóvállalkozások dolgozóit érintő keresetrendezésekishatássalvoltak.Azállamiközszolgáltatóvállal-kozásokmunkavállalói2017-benavállalatokkalésaszakszervezetekkelmegkötöttbérmegállapodás-nakköszönhetően3évalattösszesen30%-oske-resetemelésbenrészesültek.Ennekelsőütemeként2017I.negyedévénekvégén–2017.január1-jétőlvisszamenőleges hatállyal – 13–14%-kal emel-kedtekakeresetek.Azérintettszervezetekközött

vannakegyebekmellettavíziközmű-társaságokésaregionálisközlekedésiközpontok.

2017-benaköltségvetésbenazátlagkeresetválto-zásátszámostényezőbefolyásolta.Akeresetekátla-gánaknövekedéséhezhozzájárult,hogyazátlagosnállényegesenalacsonyabbkeresetűközfoglalkoztatottakszámaaköltségvetésben20%-kalcsökkent.Emellettaközszfératúlsúlyávaljellemzettháromnemzetgaz-daságiágban–aközigazgatásban,azoktatásbanésahumánegészségügyi,szociálisellátásban–akereseteknövekedésébennéhánykorábbibéremelésáthúzódóhatása, illetve2017-benhozott intézkedések issze-repet játszottak.Arendvédelmiéshonvédelmidol-gozókilletménye2017-bentovábbi5,0%-kalnőtt,ésa terület közalkalmazottai is emelésben részesültek,amelyetpótlék formájábankaptakmeg.ANemze-tiAdó- ésVámhivatal (NAV)munkatársainakbé-rét 2016 II. félévétől 30,majd 2017 elején további5,0%-kalemelték.Ajárásihivatalokban2016.július1-jétől, a fővárosi és megyei kormányhivataloknál2017.január1-jétőlnöveltékadolgozókilletményét,míg2016októberétől abírák,ügyészekfizetésénekrendezése is megkezdődött. Az oktatás területén2017-benafelsőoktatásioktatók,kutatókéstanárok2016 őszén indult bérrendezésének volt legjelentő-sebbhatása.Aközoktatásbandolgozópedagógusokfizetésea2013-banindítottés2017-igtartóbéreme-lésiprogramkeretében2016és2017őszénistovábbi3,5%-kalnőtt.Anempedagógusvégzettségűneve-lést-oktatástsegítődolgozók2016júliusábanésde-cemberébenkiegészítőjuttatásban,2017januárjában10%-osfizetésemelésbenrészesültek.Aszociálisellá-tásbanfoglalkoztatottak2017-ben isbérkiegészítéstésbérpótlékot, az egészségügyi szakdolgozókpediga 2016 őszi, átlagosan 26,5%-os emelés után 2017novemberébentovábbibruttó12%-osfizetésemeléstkaptak.Afenti3nemzetgazdaságiágbanemtartozókulturális terület közalkalmazottainakbére is emel-kedett,2017januárjátólátlagosan15%-kal.

A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a havibruttó átlagkereset 310 800, a nettó 206 700 fo-rintra nőtt, mindkettő 12%-kal volt magasabb a2016. évinél. Ezen belül a versenyszférában al-kalmazottak havi nettó átlagkeresete 2016-hozképest 11%-kal, 206 200 forintra emelkedett.Aköltségvetésiintézményeknélésnonprofitszerve-zeteknélaközfoglalkoztatottaknélkülinettóbérek13,illetve11%-kalmúltákfelülazegyévvelkoráb-bit,ígyazittdolgozók2017-benátlagosan211000,illetve 187 100 forintot kaptak kézhez. A családi


62

Magyarország, 2017

kedvezmény figyelembevételével becsülhető nettóátlagkereset205400forintvolt,13%-kalmagasabbazelőzőévinél.

Aköltségvetési intézményeknélésadelegáltál-lami feladatokat ellátó nonprofit szervezeteknéldolgozókazonrésze,akika2011–2012.éviadó-ésjárulékváltozásokmiatt hátrányos helyzetbe kerül-tek, a keresetbe nem tartozó bérkompenzációbanrészesülnek.Akeresetkorrekciós intézkedésekésamunkaerő cserélődése következtében tovább szű-kültajogosultakköre,2017-benmintegy106ezerfőrészesültjuttatásban,aminekhaviátlagosösszegebruttó8700,illetve8500forintvolt.

3.2. táblaA havi nettó átlagkeresetek alakulása, 2017*

Megnevezés

Összesen Közfoglalkoztatásnélkül

forint

változásazelőzőévhez

képest,%

forint

változásazelőzőévhez

képest,%Vállalkozás 205500 11,6 206200 11,4Költségvetés 183000 15,9 211000 13,0Nonprofitszervezetek 171800 11,2 187100 10,6Nemzetgazdaság

összesen 197 500 12,9 206 700 11,7*A teljesmunkaidőben alkalmazásban állók adókedvezmények figyelembevé-telenélkül számítotthavinettóátlagkeresete.A legalábböt főt foglalkoztatóvállalkozások, költségvetési intézmények és megfigyelésbe bevont nonprofitszervezetekadatai.

2017-ben a 165 ezer közfoglalkoztatottat iscsaknem kizárólag teljes munkaidőben alkalmaz-ták.Bruttó és nettó átlagkeresetük 81 700, illetve54300forintottettki,mindkettő3,5%-kalnőtta2016.évihezviszonyítva.Aközfoglalkoztatáskere-tébenmunkátvállalók2017-benaminimálbérnet-

tó értékének 64%-át kapták kézhez, bérlemaradá-suk7,0százalékponttalnőttazelőzőévihezképest.Aközfoglalkoztatottaknettóátlagkereseteközelkétésfélszeresevoltafoglalkoztatásthelyettesítőtámo-gatás(22800forint)összegének.

Afizikaifoglalkozásúakbruttókereseténeknöve-kedésiütemeazelőzőkétévutánismétmeghalad-taaszellemifoglalkozásúakét,ez2017-benháromkivételével (információ és kommunikáció, humánegészségügyi, szociális ellátás, művészet és sza-badidő) az összes nemzetgazdasági ágra igaz volt.A fizikai munkakörűek kiemelkedő keresetnöve-kedési ütemében jelentős szerepet játszott amini-málbér15,illetveagarantáltbérminimum25%-osemelkedése, különösen azokban az ágazatokban,ahol magas a minimálbéren bejelentettek aránya.Afizikai foglalkozásúakbruttóbéreaművészetésszabadidőnemzetgazdaságiágbanemelkedettaleg-nagyobbmértékben (25%-kal), ahol aminimálbéremelésénkívülakulturálisterületközalkalmazottaitérintő, átlagosan15%-oskeresetemelés is szerepetjátszott.Eztkövetőenazingatlanügyletek(23%),apénzügyiszolgáltatás(20%),azoktatás(19%),ésaszálláshely-szolgáltatás,vendéglátásterületén(18%)emelkedett legdinamikusabbanafizikaimunkakö-rűekkeresete.2017-benaszellemi foglalkozásúakbruttóátlagkeresete392400,afizikai foglalkozá-súaké209900forintvolt,előbbi11,utóbbi16%-kalnőttazelőzőévihezviszonyítva.Aszellemimunka-körben alkalmazásban állók átlagkeresete 32%-kalmagasabb,afizikaiaké29%-kalalacsonyabbvoltanemzetgazdaságiátlagnál.2016-hozképestaránya-ibanmindaszellemi,mindafizikaifoglalkozásúakesetébenközeledettegymáshozaverseny-ésaköz-szféraalkalmazottainakátlagkeresete.

Az uniós tAgállAmok többsÉgÉben mÉrsÉklődött A nők És fÉrfiAk keresete közötti különbsÉg

Anők és a férfiakkeresete közötti különbség számos tényező függvénye,mintpéldául az iskolaivégzettség,amunkatapasztalat,anőkáltalvégzettfoglalkozásokfajtája,azegyesnemzetgazdaságiágakrajellemzőmunkaköriéskeresetiviszonyok,jogszabályikeretek.

2016-banazEurópaiUniótagországaibananőkbruttóórabéreátlagosan16%-kalvoltkevesebb,mintaférfiaké.6)Nohaanőkátlagoskeresetemindentagállambanalacsonyabbaférfiakénál,anemekközöttikeresetirésmértékeeltérő.AlegnagyobbkülönbségÉsztországban(25%),Csehországban

6) Anői-férfikeresetirésszámításaeltérahazaiésazeurópaiuniósgyakorlatban.Magyarországigyakorlat:ateljesmunkaidőbenalkalmazásbanállónőkhavibruttóátlagkeresetehányszázalékkalalacsonyabb,mintateljesmunkaidőbenalkalmazásbanállóférfiaké.Amutatóértékénekmeghatározásasoránateljesnemzetgazdaságonbelülalegalább5főtfoglalkoztatóvállalkozásokat,ateljesköltségvetésiszférát,valamintakijelöltnonprofitszervezeteketvesszükfigyelembe.Női-férfikeresetirésazEurópaiUnióban:anőkésaférfiakegyórárajutóbruttóátlagkereseteközöttikülönbségarányaaférfiakegyórárajutóbruttóátlagkeresetéhezviszonyítvaamezőgaz-daságésaközigazgatásgazdaságiágaknélkülinemzetgazdaságbanalegalább10főtfoglalkoztatószervezetekkörében.



63

ésNémetországban(egyaránt22%)jellemző,mígalegkisebbRomániában(5,2%),Olaszországban(5,3%)ésLuxemburgban(5,5%).Magyarországon(14%)uniósátlagalattiakeresetirés,atagorszá-gokközülCiprusésSpanyolországmutatóértékeállalegközelebbhozzá.Avisegrádiországokkö-zülCsehországbanésSzlovákiábannagyobb(22,illetve19%),Lengyelországbanpediglényegébenfeleakkora(7,2%)volt2016-banaférfiakésnőkórabéreközöttirelatívkülönbség,minthazánkban.

2011 és 2016 között az unió egészében, ezen belül a tagállamok többségébenmérséklődött anemekközöttikeresetirés.AtagországokközülalegnagyobbmértékbenRomániaésMagyarországmutatójajavult,4,4,illetve4,0százalékponttal.

3.3. ábraA női-férfi kereseti rés az EU-28-tagállamokban, 2016*

25,321,8

21,521

20,119,0

17,517,4

17,015,6

15,215,0

14,414,414,214,013,913,9

13,312,5

11,08,7

7,87,2

6,15,55,35,2

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0Észtország

CsehországNémetország

Egyesült KirályságAusztria

SzlovákiaPortugália

FinnországLettországHollandia

FranciaországDánia

BulgáriaLitvánia

SpanyolországMagyarország

CiprusÍrország

SvédországGörögország

MáltaHorvátország

SzlovéniaLengyelország

BelgiumLuxemburgOlaszország

Románia

%

* Horvátország, Görögország és Írország: 2014-es adat.

EU-28 átlaga: 16,2

Anemzetgazdaságiágakközülapénzügyiszolgáltatásterületénalegnagyobbanemekköztikeresetirés,mígvannakolyanterületek,aholatagországokjelentősrészébenanőkfizetéseamagasabb.Ez jellemzőenott fordul elő, ahol anői alkalmazottak inkábbakvalifikáltabbmunkaerőtigénylőállásokattöltikbe,mintpéldáulabányászatban,azépítőiparban,avíz-éshulladékgazdálkodás,vagyaszállításésraktározásterületén.

Korcsoportonkéntvizsgálva,2016-banMagyarországona25évalattiakeseténvoltalegkisebbaférfiakésanőkórabéreköztirelatívkülönbség(3,7%),majda35–44éveskorcsoportignőttazeltérésmértéke,amelybenanőkkarriermegszakításaitükröződtek.44éveskorfelettközeledtekegymáshozazórabérek,áma64évfelettikorcsoportbanakeresetirésismétjelentősvolt(22%).

Ahazaimódszertanalapjánaversenyszféránbelülakisebbvállalkozásoknál (5–9, illetve10–49fős)mintegyfeleakkoravoltaférfiakésanőkórabéreköztirelatívkülönbség,mintanagyobb (50–249 fős vagy eztmeghaladó létszámú) vállalatoknál, amellett, hogy2011-hezképestakeresetirésakisebbvállalkozásokeseténnőtt,mígalegalább250főtfoglalkoztatóvállalkozásoknálszűkült.


64

Magyarország, 2017

2017-ben – az előző évhez hasonlóan – vala-mennyi nemzetgazdasági ágban nőttek a kere-setek. A foglalkoztatási szempontból legnagyobbsúlyúágakközülafeldolgozóiparbanésakereske-delemben12,ahumánegészségügyi,szociálisellá-tásban20%-kalemelkedettanettóátlagkereset.Alegnagyobbnövekedés–azegészségügymellett–aművészetésszabadidő(27%),azingatlanügyletek(18%),illetveazegyébszolgáltatás(18%)nemzet-gazdasági ágakat (ez utóbbin belül elsősorban azérdekképviseleteket) jellemezte, míg a legalacso-nyabb akétkiugróanmagaskereseti átlagú terü-letet, az információ és kommunikációt (6,5%) ésa pénzügyi szolgáltatást (8,2%). A legtöbbet – anemzetgazdaságiátlagközelkétszeresét–tovább-ra is a pénzügyi szolgáltatás területén dolgozókkeresték(373ezerforintot),amitváltozatlanulazinformációéskommunikáció(340ezerforint),va-lamint az energiaipar (331 ezer forint) területénalkalmazásban állók nettó átlagkeresete követett.A legalacsonyabbkeresete2017-bena szálláshelyszolgáltatás, vendéglátásban dolgozóknak (126ezerforint),valamintaközfoglalkoztatottakjelen-tősrészét(adminisztratívokokból)magábafogla-ló humán egészségügyi, szociális ellátás területéndolgozóknak volt (123 ezer forint).A közfoglal-koztatottak adatait figyelmen kívül hagyva a hu-mán egészségügyi, szociális ellátás ágban a nettóátlagkeresetértéke170ezerforintvolt.

A nemzetgazdasági ágak közti kereseti különb-ségek – az átlagkeresetek relatív szórása alapján –mérséklődtek: míg 2012-ben a nemzetgazdaságiágaknettókereseteiátlagosan29%-kaltértekelazátlagtól,addig2017-ben27%-kal.

Valamelyest csökkentek az országon belüli bérkülönbségek2017-ben – az előző két évhez hasonlóan –min-denrégióbantovábbgyorsultakereseteknövekedésiüteme.AbéremelkedésmértékeBudapestkivételé-velazösszesrégióbanmeghaladtaanemzetgazda-ság13%-os átlagát.A legmagasabbnettó átlagke-resettelaBudapestenmunkátvállalókrendelkeztek(251 ezer forint), köszönhetően a főváros kiemel-kedőkeresetilehetőségeinek,illetveazittjellemzőágazati,munkaköristruktúrának.Atöbbirégióát-lagkeresetenemérteelanemzetgazdaságiátlagot,alegkevesebbettovábbraisazÉszak-Alföldönke-

restek(153ezerforintot).AzelőzőévhezképestalegnagyobbmértékbenÉszak-Alföldrelatívhelyze-te javult,de a régiós átlagkeresetnemzetgazdaságiátlagtól való eltérése alapjánÉszak-Magyarország,Dél-DunántúlésDél-Alföld–a3 további legala-csonyabb átlagkeresetű régió – is előremozdult.Az előző évhez képest csekélymértékben, de kö-zeledett a nemzetgazdasági átlaghoz Pest régió,Nyugat-DunántúlésKözép-Dunántúlátlagkeresetimutatója,Budapestviszont–kiugróértékeellenére–vesztettelőnyéből.Akeresetekbenmutatkozóterü-letikülönbségek–anettókeresetekrelatívszórásaalapjánis–csökkentek.

3.3. táblaA keresetek regionális jellemzői, 2017

Régió

Nettóátlag-

kereset,forint

Anemzet-gazdaságiátlagtól

valóeltérés

Változásazelőzőévhezképest

Anemzet-gazdaságiátlagtól

valóeltérés

változásaazelőzőévhezképest,

százalék-pont

%

Budapest 250599 26,9 10,9 –2,3Pest 179887 –8,9 13,0 0,1Közép-Dunántúl 187305 –5,2 13,3 0,4Nyugat-Dunántúl 187412 –5,1 13,1 0,2Dél-Dunántúl 166311 –15,8 14,8 1,4Észak-Magyarország 161103 –18,4 15,1 1,6Észak-Alföld 152946 –22,6 15,6 1,9Dél-Alföld 162770 –17,6 14,4 1,1Ország összesen 197 516 X 12,9 X

Ismét a két gyermeket nevelők reálkeresete nőtt a legdinamikusabbanAzúj szemléletű személyijövedelemadó-rendszerkeretében 2011-ben bevezetett egykulcsos adóés a gyermekek száma szerint differenciáló csa-ládi adókedvezmény hozzájárult a reálkeresetekemelkedéséhez.Ennekhatására a bevezetés évé-ben11%-kalnőttek a családi kedvezményfigye-lembevételével korrigált nettó átlagkeresetek,7)ami 7,3%-os reálkereset-emelkedést eredménye-zett.Eztkövetőena reálbéreknövekedésiütememesszeelmaradta2011-esszinttől,ám2016-banmegközelítette, majd 2017-ben meghaladta azt.

7) Anettókeresetek–acsaládiadókedvezményhatásátisfigyelembevevő–gyermekszámszerintialakulásánakbecsléseaháztartásokdemográfiaiésjövedelmiadatainalapulómikroszimulációsmodellsegítségéveltörténik.



65

2017-benacsaládikedvezményfigyelembevételé-vel számított nettó átlagkereset 13, a reálkereset10%-kalnőtt.

A családi adókedvezmény igénybevételének2017.éviszabályaielsősorbanakétgyermekescsa-ládokszámárabiztosítottakazelőzőévinélnagyobbkedvezményt, így a reálkereset körükben nőtt alegnagyobb mértékben, 11%-kal. A gyermektele-neknél és az egygyermekeseknél 10%-kal emelke-dett a nettó kereset reálértéke, míg a legkevésbé,9,0%-kal a háromgyermekeseknél nőtt. A családikedvezményfigyelembevételévelszámítotthavinet-tóátlagkereset7900forinttalvoltmagasabb,mintakedvezményfigyelembevételenélkülszámítottadat.2017-ben átlagosan 205 400 forint volt a családikedvezményfigyelembevételévelbecsültnettóbér,agyermekszámszerintikülönbséghavi55600forinttöbbletet eredményezett a három vagy annál többgyermeketnevelőknélagyermektelenekkeresetéhezképest.

2012 óta nemzetgazdasági szinten összességé-ben31%-kal emelkedtek a családikedvezményfi-gyelembevételével számolt reálkeresetek.2012-hözmértenalegnagyobbmértékben,42%-kalaháromvagyannáltöbbgyermekrőlgondoskodókkörébennőttabérekvásárlóereje,míg legkevésbé,30%-kalaz egygyermekesek körében.Akétgyermekesek ésagyermektelenekesetébencsekélymértékbenátlagfelettivoltareálkereseteknövekedése.

3.4. ábraA reálkereset változása az eltartott gyermekek

száma szerint, 2017

10,1

9,0

11,1

10,2

10,0

31,5

41,6

31,8

29,7

32,2

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45

Összesen

3 vagy többgyermek

2 gyermek

1 gyermek

Nincs gyermek

%

2012-höz képest 2016-hoz képest

Amunkaerőköltségmagábafoglaljaamunkajöve-delmet,aszociálisköltségeket,valamintaképzésiésmásköltségelemeket,azazamunkaerőigénybevételé-hezkapcsolódóösszes,munkáltatótterhelőköltséget.AzEurópaiUnióban2016-banamunkajövedelmekaránya a foglalkoztatással összefüggésben felmerülőköltségekközöttalegalább10főtfoglalkoztatóvál-lalkozásokkörében–amegfigyeltnemzetgazdaságiágakban8)–2015-hözhasonlóanátlagosan76%volt.Az egyes tagországokban 67% (Franciaország) és94%(Málta)közöttszóródott.Magyarországmuta-tójamegegyezettazuniósátlaggal.

8) Amegfigyeltnemzetgazdaságiágakmagukbanfoglaljákazipari,építőipariésaszolgáltatásiterületetaközigazgatás,védelem,kötelezőtársadalombiztosításkivételével.9) Idetartozik:abruttókereset,azegyébmunkajövedelem,amunkáltatómunkavállalóivalkapcsolatosalapokba történőbefizetései,amunkavállalóknakközvetlenülnyújtott,amunkavállalóérdekébenteljesítettszociálisjuttatások,hozzájárulások,szakoktatás,képzés,továbbképzésköltségeiésegyébazélőmunkávalkapcsolatbanfelmerülőmunkáltatótterhelőtételek.10) Alegalább10főtfoglalkoztatóvállalkozások.11) NACERev.2szerintiB–NésP–Snemzetgazdaságiágak.

Jelentősek A különbsÉgek A munkAerőköltsÉg tekintetÉben Az európAi unión belül

Amunkaerőköltségmagábafoglaljaamunkáltatótterhelő,amunkavállalókfoglalkoztatásá-hozközvetlenülvagyközvetettenkapcsolódóösszesfelmerülőköltséget.Legjelentősebbtételeamunkajövedelem,emellettszociális,képzésiésmásköltségelemektartoznakbele.9)

A2016-ravonatkozóadatokszerintavonatkozásikörbetartozó10)szervezeteknél–ameg-figyeltnemzetgazdaságiágakban11)–azátlagosóránkéntimunkaerőköltségazunióban25,4euróvolt.Azegyestagországokközöttjelentősekakülönbségek,amunkaerőáraBulgáriában(4,4euró)alegalacsonyabb,ésDániábanalegmagasabb(42,0euró).A2004ótacsatlakozott13országban,valamintaz1980-asévekbentaggávált3dél-európaiállambanátlagalattivoltamunkaerőköltség,közülükavoltszocialistablokkországaiban–Szlovéniátkivéve–azuniósátlagfelétsemérteel.AvisegrádiországokközülMagyarországonalegalacsonyabb(8,3euró)amunkaerőátlagosóránkéntiköltsége.


66

Magyarország, 2017

Kevesebb a jövedelmi szegény a nyugdíjasok közöttAz aggregált helyettesítési ráta mint a nyugdíj-színvonal egyik mutatója a 65–74 évesek nyugdí-játviszonyítjaaz50–59évesekkeresetéhez.Minélnagyobbamutatóértéke,annálnagyobbanyugdíjkeresetpótlóképessége.Ahelyettesítésirátaértékealegfrissebb,2016.éviadatszerintMagyarországon67%volt,anegyediklegmagasabbazEurópaiUni-óban, 9 százalékponttalmeghaladta a tagországokátlagát.

A nyugdíjak vásárlóereje az uniós országok kö-rébennagyszóródástmutat.Azosztráknyugdíjasokközelötszörannyiterméketvagyszolgáltatásttudtakvennihavinyugdíjukból2015-ben,mintabolgárok.Amagyarnyugdíjakvásárlóerejeuniósösszehasonlí-tásbanatagállamirangsorharmadikharmadánakele-jénállt.Egymagyarátlagnyugdíjas61%-kalkevesebbterméket és szolgáltatást tudott venni havi ellátmá-nyából,mintegyosztrák,és83%-kaltöbbet,mintegybolgár.Avoltszocialistaországokközülacsehésaszlováknyugdíjakvásárlóerejenagyobbamagyarénál.

3.5. ábraAz átlagos óránkénti munkaerőköltség

az EU-28-tagállamokban, 2016

12,0 – 19,4 4,4 – 11,9

19,5 – 26,927,0 – 34,434,5 – 42,0

Euró/óra

2016-banazEU-tagországoktöbbségébenapénzügyi,biztosításitevékenység,avillamosenergia-,gáz-,gőzellátás, légkondicionálás, valamintaz információ,kommunikáció területénvolt a legmagasabbazélőmunkaköltsége,mígalegalacsonyabbaszálláshely-szolgáltatás,vendéglátás,ésazadminisztratívésszolgáltatásttámogatótevékenységágakban.Eszélsőértékekközöttikülönbségekazegyestagállamok-banigeneltérőenalakultak.Finnországbanmindösszekétszeresevoltalegmagasabbmunkaerőköltségűterületenazélőmunkaátlagosóránkéntiköltségea legalacsonyabbénak,Portugáliábanközelnégyésfélszerese,Magyarországonpedigtöbbmintháromszorosa.



67

A szegénységi mutatók alapján a nyugdíjasokrétegeaszegénységáltallegkevésbéérintettcsopor-tokközétartozik.Mígarelatívjövedelmiszegény-ség12)atársadalom13%-át,addiganyugdíjasoknak9,1%-átérintette2016-ban.Aszegénységvagytár-sadalmi kirekesztődés kockázatának a nyugdíjasok19%-a,azegésztársadalomnakpedigtöbbmintne-gyedevoltkitéve.

Mérséklődött a korhatár előtt nyugdíjba vonuló nők számának növekedéseANyugdíjfolyósítóIgazgatóság2millió639ezerfőnek, a népesség 27%-ának folyósított 2017 ja-

nuárjában nyugdíjat, járadékot vagy valami-lyen egyéb ellátást. Számuk valamivel kevesebb(–0,8%) lett az előző év elejéhezképest, és közel13%-kalcsökkentazutóbbiévtizedben.Akorábbinyugdíjazáslehetőségeésamagasabbvárhatóélet-tartamukmiatttöbb(61%)voltközöttükanő.Egyellátottnakátlagosan112ezer forintot folyósítot-tak,2687forinttaltöbbet,mint2016elején.

Azellátottak78%-a–2millió46ezerfő–öreg-ségi nyugdíjatkap,amelynekátlagösszege124ezerforint volt 2017 elején.Döntő többségük (93%) anyugdíjkorhatár elérésével lett öregségi nyugdí-jas, számukaz előző év elejéhezképest többmint

12) Amediánekvivalensjövedelem60%-ánálkevesebbjövedelemmelrendelkezőháztartásokbanélőkaránya.(AteljesnépességOECD2fogyasztásiegységrejutójöve-delemalapjántörténősorbarendezésutánasorközepeamedián.)

idősek

Magyarországon65éveskorukbanmindanők,mindaférfiakmég5,9egészségbeneltöltöttévre,azuniósországokátlagánál (9,4év)kevesebbre számíthattak2015-ben.Ugyanebbenazévbena60–69évesek75ezer,a69évfelettiek123ezerforintotfordítottakegészségügyikiadásokra,amiazátlagos49ezerforintnáljóvalmagasabbösszeg.2017-benaz54évfelettiekélettelvalóáltalánoselégedettsége(0–10-esskálán)mindenkorcsoportban–55–64éveseknél5,7,a65–74éveseknél5,8,a75évesésannálidősebbekkorcsoportjában5,3–elmaradtazátlagtól(6,1pont).2013és2017közöttazemberekátlagoselégedettségenemváltozott,az55évfelettiekkörébenazonbankismértékbenugyan,demindenkor-csoportbanalacsonyabblett.Azidősekhasznosság-ésbiztonságérzete,valamintbizalmiszintjeisátlagalattivolt2015-benés2017-ben.Az55–74évközöttimagyarnépességmindössze2%-anemhasználtsoha számítógépet életében, ami az unió legkedvezőbb aránya.Az internetet nemhasználók arányaazonbanmagasabb(40%)azuniósáltagnál(27%)ugyanebbenakorcsoportban.

3.4. táblaAz idősek néhány jellemzője

Jellemző Magyarország EU-28 Azuniómaximálisértéke

Azunióminimálisértéke

65éveséletkorbanvárhatóélettartam,férfi,év,2015 14,5 17,9 Franciaország:19,4 Bulgária:14,0

65éveséletkorbanvárhatóélettartam,nő,év,2015 18,2 21,2 Franciaország:23,5 Bulgária:17,6

65évfelettiférfiakfoglalkoztatásirátája,%,2016 3,8 8,0 Portugália:16,8 Spanyolország:2,4

65évfelettinőkfoglalkoztatásirátája,%,2016 1,6 3,7 Észtország:12,3 Belgium:1,2

Szegénységkockázatánakkitett65évesekésidősebbekaránya,%,2016 6,8 14,6 Észtország:40,2 Szlovákia:5,7

Élettelvalóáltalánoselégedettséga0–10-esskálán,65–74évesek,2013 5,9 7,0 Dánia:8,6 Bulgária:4,3

Internethasználókarányaazutóbbi3hónapban,%,55–74évesek,2017 48 64 Luxemburg:93 Románia:31


68

Magyarország, 2017

31 ezerrelnőtt. 2017-ben azokkérhettéköregségiteljesnyugdíjmegállapítását,akik1954elsőfelébenszülettek, legalább 20 év szolgálati idővel rendel-keztekésbiztosításijogviszonyukatmegszüntették.Azelőzőkét évhezképest– amikorkétszámjegyűnövekedéstörtént–2017januárjáraazegyévvelko-rábbihozképestcsak1,6%-kalemelkedettazoknakanőknekaszáma,akika40évesjogosultságiidőtelérveéltekakorhatárelőttinyugdíjbavonuláslehe-tőségével,számuk2017-ben142ezervolt.

A nyugdíjak reálértéke is nőtt2016-ban nyugdíjakra, ellátásokra, járadékokra ésegyéb járandóságra 3534 milliárd forintot fordí-tottak, 0,9%-kal többet, mint az előző évben. Akiadások GDP-hez viszonyított aránya 0,2 száza-lékponttal,10%-racsökkent.A nyugdíjak és egyéb ellátások legfőbb forrása (86%) aNyugdíjbiztosí-tásiAlap,amelynek2016-oskifizetései–3054mil-liárd forint – a központi költségvetés kiadásainak18%-átjelentették.AzEgészségbiztosításiAlapbólszármazó316milliárd forint 9,0, aNemzetiCsa-lád-ésSzociálpolitikaiAlapbólszármazó140milli-árdforintpedig4,0%-átadtaateljesfinanszírozásialapnak.

2016-ban–azinflációtervezettmértékévelszá-molva – 1,6%-os nyugdíjemelést hajtottak végre,ugyanakkoranyugdíjasfogyasztóiár-index0,6%-kalemelkedett2015-hözképest,ezenváltozásokhatá-sára a nyugdíjak reálértéke 1,0%-kal emelkedett.Anyugdíjakreálértékeötödikévenő.

Az1993.éviXCVI. törvénya társadalombiz-tosításreformjánakrészekéntazönkénteskölcsö-nösbiztosítópénztárakatahazaijogrendbeillesz-tette,ésezzelazöngondoskodásúj,intézményesformájátteremtettemegújra.Ajelenlegisfunk-cionálókötelezőnyugdíjbiztosításirendszertezekazönkéntesnyugdíjbiztosításokésegyébmegta-karítási,öngondoskodásiformákegészítikki.Azönkéntesnyugdíjpénztáraktaglétszámaazutóbbiévekben nem változott számottevően, 2017 elsőfélévébenmegközelítetteaz1millió141ezerfőt.Kezeltvagyonukmeghaladtaaz1313milliárdfo-rintot,amely60%-átmagyarállampapírban fek-tették.

Területi különbségek az öregségi nyugdíjbanAz öregségi nyugdíjak havi átlagos összegénekterületi különbségei a gazdasági fejlettség és amunkaerőpiaci lehetőségek eltéréseit tükrözik. Azországosátlagnálabudapestiöregséginyugdíjasok19%-kal többet, a dél-alföldiek 9,0%-kal keveseb-bet kaptak kézhez 2017 januárjában, a különbségtöbbmint35ezerforintvolt.AzországosátlagnálaBudapesten,aPestrégióban,ésaKözép-Dunán-túlonélőknyugdíjavoltmagasabb.Eháromrégió-ban,valamintNyugat-Dunántúlonafoglalkoztatásirátaisátlagfelettivolt.AzegyfőrejutóbruttóhazaitermékazátlagnálcsakBudapestenésNyugat-Du-nántúlon voltmagasabb 2016-ban.Budapest gaz-dasági fejlettségeazországosátlag többmintkét-szeresevolt.

3.5. táblaNyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma, 2017. január

AfőellátástípusaFérfi Nő Összes Változás2016

januárjáhozképest,%ellátottszáma,fő

Öregséginyugdíj 756437 1289301 2045738 1,5Korbetöltöttöregséginyugdíj 754560 1147005 1901565 1,7

Ebből:rokkantságinyugdíjbólátsorolt 145551 184502 330053 –3,5Nőknek40évjogosultságiidőalapjánjárónyugdíj – 141904 141904 1,6Életkoronalapuló(korhatáralatti)ellátások 37692 4452 42144 –35,2

Megváltozottmunkaképességűeknekjáró(rokkantságiésrehabilitációs)ellátások 159079 196109 355188 –5,5Korhatáralattiaknakjárórokkantságiellátások 117226 132683 249909 9,3Özvegyiésszülőinyugdíj 4381 74288 78669 –7,2Árvaellátás 32934 33779 66713 –5,2Járadékok,pótlékok,egyébjárandóságok 26771 23394 50165 2,0Balesetijáradék 6245 1001 7246 –8,6Rokkantságijáradék 18234 14555 32789 1,1Ellátások összesen 1 017 294 1 621 323 2 638 617 –0,8

Ebből: nyugellátások összesen 793 752 1 397 368 2 191 120 1,0



69

3.6. ábraAz egy ellátottra jutó öregségi nyugdíj átlagos összege

a régiókban, 2017. január

Családtámogatások13) A gyermekneveléssel kapcsolatos támogatások– az anyasági támogatástkivéve, amelyre a szüléstkövetőenegyszerjogosultaterhesgondozásonrésztvettédesanya–bizonyosideigtartórendszeresjut-tatástjelentenek.Acsecsemőgondozásidíjaszülésiszabadság idejére (168 nap), a gyermekgondozásidíjagyermek2,agyermekgondozástsegítőellátásagyermek3éveskoráig,agyermeknevelésitámogatásháromvagyannáltöbbgyermeketnevelőkesetébenalegkisebbgyermek8éveskoráig,acsaládipótlék

pedig a tankötelezettség végéig, illetve a közokta-tási intézményben tanuló gyermek 20 éves koráigjár.14) A gyermekét otthon nevelő szülőnek a leg-nagyobbanyagisegítségetabiztosítási jogviszony-hoz kötött csecsemő- és gyermekgondozási díjakjelentik, amelyek a bruttó keresethez, illetve jöve-delemhezkötődnek.Előbbiegyellátásinapra jutóösszege 2016-ban átlagosan 5255 forint volt, amiegyhónapra100ezer forint feletti juttatást jelent,akárcsakagyermekgondozásidíjegyigénybevevőrejutóhaviátlaga,ami2016-ban119ezerforintvolt.Azokanők,akiknemvoltakbiztosítottak,nemvoltkeresetük a szüléstmegelőzően rendszeresen, csakgyermekgondozástsegítőellátásraéscsaládipótlék-ra,háromnáltöbbgyermekneveléseesetébenpediggyermeknevelésitámogatásrajogosultak.Agyesegysegélyezettre jutó havi átlagos kiadása 2016-ban32ezerforint,acsaládipótlékegycsaládrajutóhaviátlagosösszegepedig24ezerforintvolt.

Acsakgyestéscsaládipótlékotkapóktámogatá-sainak reálértéke hosszabb időtávot tekintve csök-ken.Agyesreálértéke1990ótaötödével,2011óta4,1%-kal,acsaládipótléké1990óta44%-kal,2011óta9,7%-kalcsökkent.

Az1996-banmegszűnt,majd2000-tőlújrabe-vezetettgyermekgondozásidíjreálértéke1990-hez(89%)és2011-hez (31%)viszonyítva is jelentősenjavult.

3.6. táblaA családtámogatásokban részesülők száma és az ellátásokra kifizetett összeg

EllátásEllátásbanrészesülőkhavi

átlagosszáma,főVáltozás2011-hezképest,%

Ellátásokrafordítottkiadások,millióforint

Változás2011-hezképest,%2011 2016 2011 2016

Biztosításhoz kötött

Csecsemőgondozásidíja) 24769 26931 8,7 36017 49662 37,9

Gyermekgondozásidíj 87717 91126 3,9 89290 128950 44,4

Biztosításhoz nem kötött

Anyaságitámogatás 7033 7423 5,5 5558 5875 5,7

Gyermekgondozásisegély 169721 162992 –4,0 62991 62353 –1,0

Gyermeknevelésitámogatás 37829 33381 –12,0 13161 11386 –13,5

Családipótlék 1933498 1773047 –8,3 350472 313096 –10,7

Ebből:magasabbösszegűcsaládipótlék 167583 118426 –29,3 47283 31309 –33,8

a)2015előttterhességi-gyermekágyisegély.

13) Acsaládiadókedvezménytakeresetekenbelül,acsaládiotthonteremtésikedvezménytalakáshelyzetenbelültárgyaljuk.14) Asúlyosanbetegvagyfogyatékosgyermekekesetébenmásszabályérvényes.

112 569

113 652

118 451

119 450

120 397

126 388

127 730

147 108

0 40 000 80 000 120 000 160 000

Dél-Alföld

Észak-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Pest

Budapest

forint

Országos átlag:

123 725


70

Magyarország, 2017

3.7. ábraA gyermekneveléssel kapcsolatos támogatások egy

családra jutó reálérték-indexe (2011=100)

Tovább javult a háztartások jövedelmi helyzete 2016-ban15)

A háztartások jövedelmi helyzetére a makrogaz-dasági környezet, a GDP nagysága és növekedésiüteme,valamintazadottháztartástípusa,gazdaságiaktivitása és gazdálkodásának eltérő gyakorlata, abevételiforrásokéskiadásokmennyiségeésszerke-zeteishatástgyakorol.

2016-banamagánháztartásokegyfőrejutóhavibruttójövedelme125,3ezerforintvolt,folyóáron4,4%-kal magasabb az előző évinél. Az egy főrejutóhavinettójövedelem99,9ezerforintottettki,4,2%-kal többet,mint2015-ben, ez– a2016. évi0,4%-osátlagosfogyasztóiár-emelkedéstfigyelembevéve–3,8%-osreáljövedelem-növekedéstjelentett.Aháztartások jövedelmébenmegfigyelhetőpozitívirányúváltozástöbbekközöttagazdaságteljesítmé-nyénekbővülésével, amunkanélküliségi ráta csök-kenésével,valamintafoglalkoztatásirátaemelkedé-sévelisösszefüggésbehozható.

A háztartások jövedelmének legnagyobb része 2016-ban is munkavégzésből származottA lakosság jövedelmének három legnagyobb cso-portját a munkából (munkaviszonyból és vállal-kozásból) származó, a társadalmi (pl. nyugdíjak,nyugdíjszerűellátások,családtámogatások,munka-nélküli-ellátások,egyébszociáliséstársadalmiellá-

tások),valamintazegyéb(pl.befektetésbőlszárma-zó) jövedelmekalkotják.Ezekközülaháztartásokmegélhetésének legfontosabb forrása a munkábólszármazójövedelem.

A háztartások jövedelemszerkezetében 2011 és2016 között a munkajövedelmek aránya folyama-tosanemelkedett, a társadalmiésazegyéb jövedel-meké szinte évről évre mérséklődött. 2011-ben aháztartásokösszeshavi jövedelmének66,2016-banmár70%-amunkából származott.A társadalmi jö-vedelmek aránya – folyamatos csökkenés mellett –2011 és 2016 között 32-ről 28%-ra mérséklődött.2016-ban a havi átlagos jövedelmek 1,6%-át tettékkiazegyébjövedelmek(pénzügyibevételek,háztar-tásokegymásközöttipénzmozgásábóleredőjövedel-mek),amelyekaránya2013ótaévrőlévrecsökken.

3.8. ábraAz egy főre jutó havi bruttó jövedelmek megoszlása a jövedelmek típusa szerint

2016-ban – a teljes népességre számított16) – egyfőrejutóhavibruttómunkajövedelem(87,8ezerfo-rint)6,0%-kalvoltmagasabb,mintazaztmegelőzőévben.Amunkavégzésbőlszármazójövedelemleg-nagyobbrésze (89%-a) továbbra ismunkaviszony-bólszármazott,azegyfőre jutóhavi78,6ezer fo-rint2015és2016között7,1,a2011.évihezképest38%-kallettmagasabb.Amunkajövedelmekmásikcsoportját alkotó vállalkozói jövedelmek 2012 ótatartó folyamatos emelkedése 2016-ra megtorpant.

15)AháztartásokjövedelmihelyzeténekfőbbjellemzőitmutatjabeaKSH2017-benmegjelentA háztartások életszínvonala, 2016címűkiadványis,amelyaKSHhon-lapjánakiadványtárbólletölthető.16)Azegyfőrejutómunkajövedelmekkiszámításasoránateljesnépességhezviszonyítunk,beleértveazokatis,akiknemrendelkeznekmunkajövedelemmel.

0

75

100

125

150

2011 2012 2013 2014 2015 2016

%

Gyermekgondozási díj

Gyermekgondozást segítő ellátás

Családi pótlék

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

2011 2016

%

Munkajövedelem

Egyéb jövedelema)

2012 2013 2014 2015

Társadalmi jövedelem

a) Befektetésekből származó, illetve a háztartások egymás közötti pénzmozgá- saiból származó jövedelmek.

66,0 66,267,6 68,2 69,0

70,1

2,4 2,1 2,2 2,0 1,9 1,6

31,6 31,6 30,2 29,8 29,0 28,3



71

A Jövedelmi egyenlőtlensÉgek hAzánkbAn 2013 ótA folyAmAtosAn csökkennek

A jövedelmi egyenlőtlenségeket az S80/S20-ráta és aGini-mutató alapján is vizsgálhatjuk.Míg azelőbbiaztfejeziki,hogyafelsőésazalsójövedelmiötödbetartozókjövedelmehogyanaránylikegymás-hoz,addigazutóbbiaztmutatjameg,hogyanoszlikmeganépességáltalbirtokoltösszesjövedelematársadalomegyescsoportjaiközött.17)

Mindkétmutatóalapjánelmondható,hogy2010-etkövetőenajövedelmiegyenlőtlenségekfoko-zódtak,2013ótaazonbanstagnálnak,illetvekismértékbencsökkennek.Míg2013és2015közöttazS80/S20-rátaértékestagnált(4,3),addigaGini-mutatóé28,6-ről28,2-recsökkent.

AjövedelmiegyenlőtlenségekalakulásátaGini-együtthatóalapjánvizsgálva–amelyszázalékosskáláraátszámítva0és100közöttiértéketvehetfel–megállapíthatjuk,hogyMagyarországake-vésbéegyenlőtlenországokközétartozik.Azadatokértelmezésénélszemelőttkelltartanunk,hogyminélmagasabbaGini-mutatóértéke,annálnagyobbegyenlőtlenséget jelez.Hazánka2015-benmértértékkel(28,2%)azEurópaiUniótagállamainakrangsorábana10.legalacsonyabbnakszámí-tott,vagyisajövedelemegyenlőtlenségekszempontjábólnemcsakazuniósátlagnál(30,8%),hanematagállamoktöbbségénélkedvezőbb mutatóvalrendelkezett.

3.9. ábraA Gini-mutató értéke az EU-28 tagállamaiban, 2015*

Magyarország2015-revonatkozóértéke18)a szomszédosországokegyrészénél, többekközöttazegyik legnagyobb jövedelmi egyenlőtlenséggel rendelkező Romániánál (34,7%), Horvátországnál(29,8%),továbbáavisegrádiországokközétartozóLengyelországnál(29,8%)iskedvezőbbnekszámí-tott.AzEurópaiUniótagállamaiközülalegkisebbjövedelmiegyenlőtlenségetSzlovákiában(24,3%),valamintSzlovéniában (24,4%)mérték, továbbáAusztria is amagyarországinál alacsonyabbértékkelrendelkezett(27,2%).

17)AGini-mutatóazeloszlásokegyenlőtlenségeitméri,elsősorbanajövedelemkoncentrációvizsgálatárahasználják.Azegyüttható0és1értéketvehetfel,amelyekközüla0ateljesegyenlőségetjelenti,ekkormindenkiegyenlőösszeggelrendelkezik,az1-esértékezzelszembenateljesegyenlőtlenségreutal,amikorazösszesjövedelemegyetlenszemélykezébenösszpontosul.AGini-indexetgyakranszázalékosskáláraátszámítvaelemzik,amelyebbenazesetben0–100-igterjed.Minélmagasabbamutatóértéke,annálnagyobbajövedelemkülönbségatársadalmonbelül.18)Adiagramonazidőbeliösszehasonlíthatóságmiattvalamennyiországesetébena2015.évrevonatkozóadatokatszerepeltettük.

*Az ábrán feltüntetett adatok a referenciaidőszakra, a 2015-ös évre vonatkoznak.

EU-28 átlaga: 30,8

SzlovákiaSzlovénia

CsehországFinnország

BelgiumHollandia

AusztriaSvédország

DániaMagyarország

MáltaFranciaországNémetország

ÍrországHorvátország

LengyelországLuxemburg

Egyesült KirályságCiprus

ÉsztországOlaszország

PortugáliaGörögország

SpanyolországLettország

RomániaLitvániaBulgária

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 45,0 %

24,324,425,125,4

26,326,927,227,627,7

28,228,529,329,529,529,829,831,031,532,132,733,1

33,934,334,534,5

34,737,0

38,3


72

Magyarország, 2017

Egyfőrehavontaátlagosan9194forintvállalkozóijövedelemjutott,eza2015.évinél1,7,a2011.évi-nélpedig0,5%-kalkevesebb.

A társadalmi jövedelmek legnagyobb részét,76%-át2016-banisanyugdíjak,nyugdíjszerűellátá-soktettékki,amelyekfejenkéntiösszege–ateljesné-pességrevetítve–havontaátlagosan27,0ezerforintvolt,vagyisalakosságjövedelmének22%-anyugdíj-bólszármazott.Atársadalmijövedelmekmásiknagycsoportját (14%-át) agyermeknevelésselösszefüggőellátásokalkották,aminekazegésznépességreszámí-tott,egyfőrevetítetthaviösszegeaz1,1%-osemelke-déseredményeként2016-ban5126forintvolt.

Leginkább a harmadik és a legfelső jövedelmi ötödben élők nettó jövedelme gyarapodott19) 2016-banlegnagyobbmértékbenalegfelsőjövedel-miötöd(5,5%)egyfőrejutóbruttó jövedelmenőtta 2015. évihez viszonyítva, miközben a negyedikötödben– azösszesháztartás átlagávalközel azo-nos–4,5%-os,atöbbibenennélkisebbemelkedéskövetkezettbe.Anövekedésütemealegalsójöve-delmiötödbenvolta legkisebb (1,7%).Leginkábbaharmadik(4,7%),illetvealegfelsőjövedelmiötöd(4,6%) fejenkénti nettó jövedelme gyarapodott azelőzőévhezképest.Anettójövedelmekanegyedikjövedelmiötödbenbővültekazátlagossalmegegye-ző,4,2%-osmértékben,atöbbiesetébenelmaradtakattól.

3.10. ábraA háztartások jövedelmének szerkezete

jövedelmi ötödök szerint, 2016

Alegalsóésalegfelsőjövedelmiötödjövedelmé-nekszínvonalátésszerkezetétösszehasonlítvajelen-tősek a különbségek. A munkajövedelmek arányaalegfelső,atársadalmijövedelmekéalegalsójöve-delmiötödbenvoltmagasabb.Azegyébjövedelemrészarányaazalsókétjövedelmiötödbenismegha-ladtanémilegazösszesháztartásátlagát(1,6%).

A gyermeket nevelő háztartásokon belül leginkább a kétgyermekesek jövedelme nőtt 2016-banAháztartások jövedelmihelyzetét a családszerke-zetisbefolyásolja,elsősorbanaz,hogynevelnek-e gyermeket.2016-ban1millió209ezerháztartás-ban,aháztartások29%-ábanéltgyermek.Bárezek-nek a háztartásoknak az egy főre jutó havi nettójövedelmetovábbra iselmaradtazösszesháztartásátlagától,annakösszege2011és2016közöttévrőlévreemelkedett.2014-tőlazátlagtólvalóeltérésné-milegmérséklődött, ami a családpolitikai intézke-désekhatásával,többekközöttazadókedvezményekbevezetésévelisösszefüggésbehozható.2016-banagyermekesekegy főre jutóhaviátlagosnettó jöve-delme78,3ezerforintvolt,amiazösszesháztartásátlagának78%-a,azelőzőéviösszegnél4,8,a2011.évinélpedig14%-kaltöbb.

A gyermeket nevelő háztartásokon belül2015-höz képest leginkább, 6,9%-kal a két gyer-meket nevelők jövedelmi színvonala javult, de azegygyermekeseké is csaknem azonos mértékben(6,7%-kal) emelkedett. A gyermekes háztartásokközül 2016-ban a három és annál több gyerme-ket nevelők fejenkénti nettó jövedelme csökkent,azelőzőévhezképest1,3%-kalkevesebb,összesen60,5 ezer forint jutott havonta egy főre átlagosan.Bárazegyszülősháztartásokegyfőrejutóhavinettóátlagjövedelme 2016-banmeghaladta az egy évvelkorábbit,mégmindig jelentősen elmaradt az ösz-szes háztartás átlagától, annak mindössze 64%-átérteel.A legkedvezőbb jövedelmihelyzetben–azelőzőévekhezhasonlóan–azegyszemélyesháztar-tásokéltek.Körükbenafejenkéntihavinettójöve-delemösszege133,4ezerforintvolt,amiazátlagot33%-kalhaladtameg.

Hazánkban 2016-ban 1 millió 228 ezer nyug-díjas háztartásélt,azösszesháztartás30%-a.Egyfőre jutóhavinettóátlagos jövedelmük109,5ezerforintvolt,azösszesháztartásravetített fejenkéntiösszegnél10%-kalnagyobb.

19) Azelsőjövedelmiötödalegalacsonyabb,azötödikalegmagasabbjövedelemmelrendelkezőkrevonatkozik..

Munkajövedelem Társadalmi jövedelem Egyéb jövedelema)

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0%

Összesháztartás

5.

4.

3.

2.

1.Jövedelmi ötöd


59,0

73,7

66,2

65,9

74,9

70,1

38,9

24,4

32,2

32,7

23,5

28,3

2,1

1,9

1,6

1,4

1,6

1,6



73

3.11. ábraA háztartások egy főre jutó havi nettó

jövedelme*

A háztartások egy főre jutó havi nettó jövedelme Budapesten volt a legmagasabbAháztartások jövedelmében jelentősekakülönbsé-gektelepüléstípus szerintibontásban.Afővárostólaközségekfeléhaladvaazátlagoshavinettójövedelemegyrekisebb.Azegyfőrejutóhavinettójövedelem2016-ban is a népesség 18%-át tömörítőBudapes-ten(129,9ezerforint)ésamegyeijogúvárosokbanvolt a legmagasabb (106,8 ezer forint).A legkeve-sebb fejenkénti havi nettó jövedelemmel továbbrais a népesség valamivel több mint háromtizedénekotthontadókisebbvárosok (91,7ezer forint), illet-vealakosság32%-ánaklakóhelyétjelentőközségek(87,3ezer forint) lakói rendelkeztek.Aháztartásokjövedelmiszínvonalátazegyestelepüléstípusokeltérőmunkaerőpiacilehetőségeiismeghatározzák.

Aháztartásokjövedelmihelyzeteregionális szin-tenisjelentősenkülönbözik.2016-banaBudapestenélő háztartások egy főre jutó havi nettó jövedelme30%-kalmeghaladtaazországosátlagot.Aháztar-

tásokKözép-Dunántúlon (105,6 ezer forint), vala-mint Nyugat-Dunántúlon (103,1 ezer forint) is azországosátlagnálmagasabb,a többi régióbanannálalacsonyabbhavijövedelemmelrendelkeztek.Aleg-kedvezőtlenebb jövedelmihelyzetbentovábbra isazészak-alföldiháztartásokéltek,aholafejenkéntiát-lagoshavinettójövedelem84,5ezerforintottettki.

3.12. ábraAz egy főre jutó havi bruttó jövedelem

településtípusok szerint, 2016

Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők a különböző megélhetési szinthez alacsonyabb összeget társítanakA háztartások szubjektív megítélésén alapulnakazok az adatok, amelyek a különbözőmegélhetésiszintekhez havonta szükségesnek tartott jövedel-meket mutatják be. Az adatfelvétel időpontjában,2017. március–áprilisban az átlagos színvonalúmegélhetéshez a háztartások az egy évvel koráb-binál2,5%-kal többet, fejenkénthavonta117ezerforintot tartottak elegendőnek. A nagyon szű-kös megélhetéshez 65 ezer, a nagyon jó szinthez229ezerforintnyibevételrelenneszükségük.Aház-tartásokjövedelmihelyzetenagybanmeghatározza,hogy mennyi jövedelmet tartanak szükségesnek amegélhetés különböző szintjeinek biztosításához,ugyanismígaz alsó jövedelmiötödbe tartozóknak86,addigalegfelsőötödnek159ezerforintralen-ne szüksége ahhoz, hogy az általa elvárt „átlagos”életszínvonalonéljen.Szembetűnőtovábbá,hogyakülönbözőmegélhetésiszintekhezafelsőjövedelmiötödbetartozóháztartásokkétszerannyijövedelmetpárosítottak,mintazalsó jövedelmiötödbenélők.

0,0

20,0

40,0

60,0

140,

0

Egy szülőgyermek(ek)kel

Két felnőttegy gyermekkel

Két felnőttkét gyermekkel

Két felnőtt háromvagy annál több gyermekkel

Összes gyermekesháztartás

Egyszemélyesgyermektelen háztartás

Kétszemélyes, 65 év alattiszemélyekből álló

gyermektelen háztartásKétszemélyes gyermektelen

háztartás,ahol az egyikszemély 65 éves vagy annál

idősebbÖsszes gyermektelen

háztartás

Összes háztartásátlaga

ezer forint

20152016

80,0

100,

0

120,

0

* A kék és a szürke eltérő színárnyalatai az összes háztartás részátlagait jelzik.

61,1

90,8

78,2

61,3

78,374,7

125,3

117,9

114,0

115,9

95,9

63,7

96,8

83,6

60,5

133,4

121,5

118,0

120,6

99,9MunkajövedelemTársadalmi jövedelemEgyéb jövedelema)

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

120,0

140,0

Budapest Megyei jogúvárosok

Többiváros

Község Összesen

Ezer forint


119,8

88,580,4 77,0

87,8

41,9 42,733,0 30,0 35,5

4,0 2,5 1,2 1,4 2,0


74

Magyarország, 2017

nőtt A várAtlAn kiAdást sAJát forrásAiból finAnszírozni kÉpes háztArtások ArányA 2011 És 2016 között

Míg2011-benaháztartásokmindösszevalamiveltöbbmintegynegyedeválaszoltaazt,hogyképeslen-neegyváratlan,nagyobbösszegűkiadástasajátforrásaibólfedezni,addigugyanezazarány2016-banmárjóvalnagyobb,68%volt.

A váratlan kiadások finanszírozása a jövedelmi helyzettel egyértelmű összefüggést mutatott.Afőváros(76%)ésamegyeijogúvárosoklakói(71%)továbbraisnagyobbaránybantudnánakfi-nanszírozniegyilyenjellegűkiadást,mintakisebbvárosokban(69%)ésaközségekbenélők(61%).

Aváratlankiadástfinanszírozni tudóháztartásokarányaaháztartás típusától függetlenülnőtt.Szembetűnő,hogy2016-banagyermekesháztartásokközülakétgyermekesek,illetveazegygyer-meketnevelőkmégazösszesháztartásátlagánálisnagyobbarányszámmalrendelkeztek,amelybenszerepetjátszhatott,hogyazegyfőrejutóhaviátlagosjövedelem2016-banéppenebbenakörbennőttalegnagyobbmértékben.Ezzelszembenazalacsonyabbfejenkéntijövedelemmeljellemezhetőegyszülős,illetveahároméstöbbgyermekesháztartásokjóvalkisebbhányadatudottvolnafedezniegyilyenjellegűkiadástasajátforrásaiból.Mígagyermeknélküliháztartások–eszempontszerintis–mindakétvizsgáltévbenagyermeketnevelőkegyjelentősrészénélésazátlagosnáliskedvezőbbhelyzetbenvoltak,addigazegyszemélyesháztartásokközülcsupána65évesésannálidősebbférfiakarányahaladtamegazösszesháztartásátlagát.

3.13. ábraEgy váratlan kiadást saját forrásaikból fedezni képes háztartások aránya a háztartások

egyes típusai szerint

Egy felnőtt, egy vagy több gyermekkel

Két felnőtt, 3 és több gyermekkel

Két felnőtt, egy gyermekkel

Két felnőtt, két gyermekkelGye

rmek

es h

ázta

rtáso

k

Kétszemélyes, egyik 65 éves és annál idősebb, gyermek nélkül

Két 65 év alatti, gyermek nélkülGye

rmek

nélk

üli

házt

artá

sok

Egyszemélyes, 65 év alatti nő

Egyszemélyes, 65 év alatti fér�

Egyszemélyes, 65 éves és annálidősebb nő

Egyszemélyes, 65 éves és annálidősebb fér�

Összes háztartás átlaga

Egys

zem

élyes

ház

tartá

sok

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0%

2011 2016

12,8

16,9

24,7

25,5

38,1

28,4

18,8

19,5

23,8

29,1

25,6

48,9

54,0

72,7

79,5

74,3

72,5

56,8

60,4

65,1

77,3

68,3



75

A jövedelemelvárás szintje a háztartásban neveltgyermekekszámaszerintisjelentőseneltér,hiszenagyermektelenek143,agyermekesek90,azonbelüla három vagy annál több gyermeket nevelő csalá-dok72ezerforintottársítottakfejenkéntazátlagosmegélhetésiszinthez,azonbanebbenaméretgazda-ságosságisszerepetjátszik.

3.14. ábraA háztartások egy főre jutó jövedelemelvárásai

jövedelemkategória szerint, 2017*

Csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma20) Aszegénységvagytársadalmikirekesztődésméré-sére2010ótaállarendelkezésünkreazazösszetett mutató, amelynemcsaka jövedelmiegyenlőtlen-ségekvizsgálatátteszilehetővéarelatívjövedelmiszegénység meghatározása révén, hanem annakhasználatávalazanyaginélkülözésben,valamintamunkaszegénységben élők számáról, népességenbelüli érintettségéről is képet alkothatunk. A fe-jezet további része nem a háztartásokról, hanemaz egyénekről közöl adatokat.A szegénység vagytársadalmi kirekesztődés kockázatának kitettekarányát a teljes népességhez viszonyítva határoz-zukmeg,figyelembevéve,hogyarelatív jövedel-mi szegénység, a súlyos anyagi depriváció, illetveanagyonalacsonymunkaintenzitásközüllegalábbegybenérintett-e.

3.15. ábraA szegénység mutatószámainak alakulása

Hazánkban 2011-ben a népesség 33,5%-a voltkitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődéskockázatának, ami 2012-re 34,8%-ra emelkedett,2013-tól azonban folyamatosan csökkent, 2013 és2016 közöttmintegy 632 ezer fő került ki a sze-génység vagy társadalmi kirekesztettség koc-kázata alól. A mutató értéke 2016-ban 25,6%-ramérséklődött, ekkor a szegénység vagy társadalmikirekesztéskockázatávalélőkszáma2millió465ezerfő volt, az érintettekaránya az előzőévhezképest0,7, a 2011. évinél pedig 7,9 százalékponttal ala-csonyabb volt. 2015-höz képest azoknak a számais csökkent (38%-kal 71 ezer fővel), akik mind ahárom dimenzióban érintettek voltak, ugyan-is 2016-ban 114 ezren voltak egyszerre jövedelmiszegények, súlyosandepriváltak, illetve éltekolyanháztartásban,aholamunkaképeskorú(15–59éves)felnőttekateljesmunkapotenciáljukkevesebbmint20%-áttöltöttékmunkával.

A relatív jövedelmi szegénységi arány 0,9 százalékponttal alacsonyabb a 2011. évi értéknélArelatív jövedelmi szegénységmutatójánakavi-szonyításipontjátaszegénységiküszöbjelenti.En-nekmeghatározásáhozelőszöramediánjövedelmethatározzákmeg: ez az a jövedelemszint, amelynélugyannyi személynek alacsonyabb a jövedelme,

20) AnemzetköziadatokforrásaazEurostat,amelyekbemutatásasoránnemazadatokfelvételénekazévét,hanemazokreferencia-,vonatkozásiidőszakáttüntettükfel.

1. ötöd 5. ötöd Összes háztartás

0

50

100

150

200

250

300

350

Nagyon szűkös

Szűkös Átlagos Jó Nagyon jó

Ezer forint/hónap

*Az ábrán feltüntetett egy hónapra vonatkozó összegek a kérdezettekszubjektív megítélésén alapulnak, amelyeket 2017. március–áprilisban,az adatfelvétel időpontjában határoztak meg.

61

172159

4686

11990

118

218

309

6585

117

160

229

2011 2012 2013 2014 2015 2016

%

Szegénység vagy társadalmi kirekesztődésRelatív jövedelmi szegénységSúlyos anyagi depriváció

a)A teljes népesség százalékában.

Munkaszegénységa)

0

5

10

15

20

25

30

35

40


76

Magyarország, 2017

mintahánynakmagasabb.AzEurópaiUnióbanel-fogadott módszertan szerint a szegénységi küszöbazadottországravonatkozómediánjövedelem60%-ánakmegfelelőjövedelem,azennélalacsonyabbjö-vedelemmel rendelkezők számítanak szegénynek.Amutatóazegyénszegénységétatársadalomtöbbitagjáhozvalóviszonyítássalhatározzameg.

3.7. táblaA szegénységgel vagy társadalmi kirekesztődéssel

kapcsolatos néhány mutatószám

Megnevezés 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Szegénységi küszöb, ezer forint/hónapEgyszemélyes

háztartás 65,6 64,4 67,0 70,3 73,9 77,7Kétfelnőtt,kétgyer-

mekesháztartás 137,8 135,1 140,7 147,7 155,2 163,1

Relatív jövedelmi szegénységi arány, %

Teljesnépesség 14,3 15,0 15,0 14,9 14,5 13,4

Háztartástípusok szerint

Gyermektelen 9,6 10,1 9,2 10,8 11,3 12,5

Gyermekes 18,8 19,7 20,7 18,9 17,6 14,1Egyszülő

gyermekkel/gyermekekkel 28,2 33,2 32,4 37,5 37,5 31,2

Kétszülőegygyermekkel 12,3 12,8 13,9 13,3 13,1 16,2

Kétszülőkétgyermekkel 13,3 12,3 14,1 14,3 13,7 12,2

Kétszülőháromvagyannáltöbbgyermekkel 34,4 35,6 33,0 27,6 25,2 14,2

Gazdasági aktivitás szerint

Foglalkoztatott 5,7 7,0 6,7 9,3 9,6 10,2

Munkanélküli 49,6 53,2 54,0 54,4 48,5 51,0

Nyugdíjas 5,5 5,6 4,8 5,0 7,1 9,1

Egyébinaktív 22,6 23,3 23,6 24,5 23,5 19,5

Hazánkban 2016-ban a szegénységi küszöb azegyszemélyes háztartásokra vonatkozóan az előzőévinél 5,1%-kal magasabb, havi szinten 77,7 ezerforint volt. Ugyanez az összeg a két felnőttből éskét gyermekből álló háztartások esetében havontaátlagosan163,1ezerforintotjelentett.Ajövedelmiszegényekaránya2010és2012közöttemelkedett,2013-banazelőzőévivelmegegyezett,eztkövető-en azonban csökkent. 2016-ban a teljes népesség13,4%-a, azaz1millió293 ezer fő volt relatív jö-

vedelmi szegény, arányuk 2015-höz képest 1,1, a2011. évihezviszonyítvapedig0,9 százalékponttalcsökkent.

A jövedelmi szegénység kockázatát a munka-erőpiaci aktivitás jelentősen befolyásolja. Magyar-országon – az előző évekhez hasonlóan – amun-kanélküliek között minden második ember a sze-génységiküszöbalattijövedelembőlélt.Ajövedelmiszegényekarányaafoglalkoztatottakkörében2013és2016közöttévrőlévrenőtt.Ugyanebbenazidő-szakbanaközfoglalkoztatáskeretébenalkalmazás-ban állók száma 129,1 ezer főről 202,5 ezer főreemelkedett, a havi átlagos bruttó keresetük 2013-ban77ezer,2016-ban79ezerforintvolt,valami-vel kevesebb, mint az egyszemélyes háztartásokravonatkozó szegénységi küszöbhavi szintre vetítettösszege(77,7ezerforint).Báraszegénységiarányagyermekesháztartásoktagjainakkörébenazelőzőévhezképest3,5százalékponttalcsökkent,a2016.éviadatokszerinttovábbraisazösszesháztartását-lagánáltöbben(14,1%)tartoztakeszempontszerintaszegényekközé.

Leginkább a súlyosan depriváltak aránya csökkent 2011-hez képest Aszegénységmérésérehasználtmásikrészindikátorasúlyos anyagi depriváció,amelyaztmutatjameg,hogyanépességhányszázalékanélkülözegyesmeg-határozottjavakat,illetvenemrendelkezikavizsgáltszolgáltatásokhoz való hozzáféréssel legalább négyesetben. A szegénység mutatói közül leginkább asúlyos anyagi deprivációban élők aránya csökkent2011-hezviszonyítva.2016-banalakosság14,5%-atartozottebbeacsoportba,ami1,7százalékponttalalacsonyabbazelőzőévinél,2011-hezképestpedig11,8százalékpontosacsökkenés.

A nagyon alacsony munkaintenzitásúak aránya a 60 év alatti népességen belül 2011-hez képest 7,0 százalékponttal csökkent A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés har-madik dimenzióját a munkaszegénység jelenti,amely a háztartások munkaképes korú tagjai kö-rében azt vizsgálja, hogy a lehetséges munkaidőmekkora részét töltikmunkavégzéssel.Emegköze-lítésmód értelmében a munkaszegénység azokat aszemélyeketveszélyezteti,akiknélazelőbbemlített,munkával töltött idő aránya nem éri el a 20%-ot.2016-banMagyarországonateljesnépesség4,9%-atartozottanagyonalacsonymunkaintenzitásúakközé.



77

21) Aszegénységiadatokelemzésénélérdemesmegjegyezni,hogymígazokpublikálásakorazEurostatazadatfelvételévét,addigaKSHareferencia-időszakotszoktamegjelölni.Anemzetköziösszehasonlítássoránahazaiadatközlésigyakorlatotkövetjük,ígyarendelkezésreállólegfrissebb,2015.évrevonatkozóadatokalapjánmu-tatjukbeaszegénységjellemzőinekalakulásátazEurópaiUniótagállamaiban.Azadatokdátumaígynemafelvétel,hanemareferenciaévérevonatkozik.Nemzetköziszintenatagállamoktúlnyomótöbbségérea2015.éviadatállrendelkezésre.

A szegÉnysÉg vAgy társAdAlmi kirekesztődÉs kockázAtánAk kitettek ArányA 2010-hez kÉpest mAgyArországon csökkent Az egyik legnAgyobb mÉrtÉkben21)

AzEurópaiUnióteljeslakosságának23,5%-a(118milliófő)voltkitéve2015-benaszegénységvagytársadalmikirekesztődéskockázatának.Azérintettekaránya2010-hezképestatagállamoktöbbségébencsökkent,alegnagyobbmértékbenLettországban(12százalékponttal),Bulgáriában(8,7százalékpont-tal),Lengyelországban(5,3százalékponttal), ÍrországbanésMagyarországon(egyaránt5,2százalék-ponttal).Hazánkban2015-benanépesség26,3%-átérintetteaszegénységvagytársadalmikirekesztő-déskockázata.Bárezazarány2013ótaévrőlévremérséklődik,azuniósátlagnálvalamelyestmagasabbésatagállamokrangsorábana10.legmagasabbérték.AtagállamokközülalegfrissebbadatokszerintisCsehország rendelkezett a legalacsonyabbarányszámmal (13,3%), a legmagasabbalpedigBulgária(40,4%)ésRománia(38,8%).

3.16. ábraA szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányának változása

Európai Unió tagállamaiban, 2010–2015*

Ajövedelmiszegénységarányahazánkbanazelőzőéveknövekedésétésstagnálásátkövetőena2015-ösreferenciaévben0,4százalékponttalcsökkentazelőzőévhezképest(2015-ösreferenciaévben14,5%volt),amiazEU-28átlagánál(17,3%)kisebb,azuniósrangsorbana9.legalacsonyabbnakszámított.AzEurópaiUniótagállamaiközülanépességlegnagyobbrészeRomániában(25,3%)ésBulgáriában(22,9%)éltaszegénységiküszöbalatt.AlegalacsonyabbarányszámmalCsehország(9,7%),Finnország(11,6%),illetveDánia(11,9%)rendelkezett.

* Az adatok forrása az Eurostat. A feltüntetett évszám – az Eurostat gyakorlatával szemben nem az adatfelvétel, hanem – az adatok vonatkozási (referencia)évét jelöli.

Görögország

százalékpont

CiprusLuxemburgOlaszországÉsztország

SpanyolországHollandiaPortugália


BelgiumEgyesült Királyság

DániaSzlovénia

FranciaországAusztria

FinnországCsehország

MáltaRomániaSzlovákiaLitvánia

HorvátországÍrország

MagyarországLengyelország

BulgáriaLettország

–14,0 –12,0 –10,0 –8,0 –6,0 –4,0 –2,0 0,0 2,0 4,0 6,0

4,63,1

3,01,9

1,31,2

1,00,7

–0,2–0,2–0,3

–0,5–0,9–0,91,11,2

1,3–2,0–2,0–2,1

–2,5–3,0

–4,7–5,2–5,2

–5,3–8,7

–11,6


78

Magyarország, 2017

Ezazarányafoglalkoztatottságbővülésének,amun-kanélküliségcsökkenésének,valamintaközfoglalkoz-tatottakszámánakemelkedésemiattakorábbiévhezképest1,2,2011-hezviszonyítva5,4százalékponttalcsökkent.Amunkaszegénységeta60évalattinépes-séghez viszonyítva ismeghatározhatjuk, e szerint anagyonalacsonymunkaintenzitásúháztartásbanélőkaránya2016-ban6,5%-ratehető,azegyévvelezelőt-tiértéknél1,7százalékponttal,a2011.évinélpedig7,0százalékponttalalacsonyabbvolt.

A háztArtások fogyAsztásA22)

Alakosságéletkörülményeirőla fogyasztásikiadá-sok nagysága, valamint belső szerkezete alapján isképetalkothatunk.

A magánháztartások egy főre jutó fogyasztásikiadásai–aháztartási költségvetési és életkörül-mény felvétel (HKÉF) adatai szerint – 2000 és2006 között jelentősen emelkedtek, ezt követőentöbbekközött a válságmiatt fokozódómunkanél-küliség,valamintazinflációhatására2012-igcsök-kentek,illetvestagnáltak.2013-tólagazdaságinö-vekedés,valaminta javulómunkaerőpiacimutatókeredményeként a fogyasztás színvonala is növeke-désnekindult,amiazalacsonyinflációskörnyezet-ben2016-banisfolytatódott.

Többet költöttek 2016-ban a háztartások Aháztartásokfogyasztása2011és2016közöttfolyóáron évről évre emelkedett.Az egy főre jutó haviátlagosfogyasztási kiadás a rendelkezésre álló leg-frissebb adatok szerint2016-ban85,2ezerforintot

tettki, folyóáron4,4,–a fogyasztóiár-indexetfi-gyelembevéve–reálértéken4,0%-kaltöbbetazegyévvelkorábbinál.Akiadások2016-banmértértékea2011.évinélismagasabbvolt,folyóáron26,4,re-álértéken17,4%-kalhaladtamegazt.

3.17. ábraA háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadásai-

nak változása reálértéken 2011-hez képest

A háztartások három legnagyobb kiadási téte-lét továbbra is az élelmiszerekre és alkoholmentesitalokra,alakásfenntartásraésháztartásienergiára,valamint a közlekedés és a szállításra fordított ki-adásokjelentették,amelyekközülhavontaegyfőrevetítve élelmiszerre 20,5 ezer, lakásfenntartásra18,0 ezer, közlekedésre 9792 forintot költöttek aháztartások2016-ban.

A lakossági fogyasztás értéke 2016-ban folyóáron valamennyi fogyasztási főcsoport esetébenemelkedetta2011.ésa2015.évihezképest.Are-

Hazánkban–a2015-ösreferenciaévadataialapján–asúlyosandepriváltakaránya16,2%volt,amimeghaladtaazuniósátlagot(7,5%),de2010-hezképestalegnagyobbmértékűcsökkenésLettország(18,2százalékpont)ésBulgária(11,7százalékpont)utánnálunkkövetkezettbe(7,2százalékpont).Amagyarországi arány azEurópaiUnió tagállamai közül aBulgáriában (31,9%), aRomániában(23,8%),illetveaGörögországban(22,4%)mértnélszámítottkedvezőbbnek.

Anagyonalacsonymunkaintenzitásúháztartásbanélőkarányaa2015-ösreferenciaévben,a0–59évesekszázalékábanMagyarországonalacsonyabbvolt(8,2%),mintazEurópaiUniótagállamainakátlaga(10,5%).Azuniósátlag2014-hezképest0,2százalékponttalalacsonyabb,a2010-esreferen-ciaévhezképestváltozatlanvolt.Atagállamokközüla2010ésa2015-ösreferenciaévekközöttÍror-szágésLettországutánleginkábbMagyarországoncsökkentanagyonalacsonymunkaintenzitásúakaránya.

22) A háztartások fogyasztásának főbb jellemzőit részletesen mutatja be a KSH A háztartások életszínvonala, 2016 című kiadványa, amely a hivatal honlapjánakiadványtárbóltölthetőle.

–5

0

5

10

15

20

2011 2012 2013 2014 2015 2016

%



79

álfogyasztás2015-hözképestalegnagyobbmérték-ben,10,7%-kalaközlekedésfőcsoportbannőtt.Azélelmiszerekreésalkoholmentesitalokra,valamintalakásfenntartásrafordítottegyfőrejutóhavikiadá-sokreálértékenszámítvaazelőzőévhaviátlagát2,5,illetve2,1%-kalhaladtákmeg.

3.8. táblaA háztartások egy főre jutó havi átlagos

fogyasztási kiadásai

Fogyasztásifőcsoportok

2015 2016

fogyasztásikiadás,forint

változásreálértéken,a)%

2011-hezképest

2015-hözképest

Élelmiszerekésalkoholmentesitalok 19976 20544 22,7 2,5

Szeszesitalok,dohányáruk 2692 2798 –7,4 1,8

Ruházatéslábbeli 3379 3586 34,4 5,6Lakásfenntartásés

háztartásienergia 17505 17976 14,9 2,1Lakberendezés,

háztartásvitel 3253 3420 27,2 4,5

Egészségügy 4120 4278 13,6 1,6

Közlekedés 9106 9792 26,6 10,7

Hírközlés 5850 6139 29,0 4,1

Kultúra,szórakozás 5364 5728 9,8 5,2

Oktatás 747 805 40,8 7,4Szálláshely-szolgáltatás,

vendéglátás 2963 3181 17,4 4,5Egyébtermékekés

szolgáltatások 6604 6931 32,3 3,9Fogyasztási kiadások

összesen 81 560 85 178 17,4 4,0

a)Afogyasztóiárakalakulásátfigyelembevéve.

Az élelmiszer főcsoporton belül arányaiban alegtöbbet,27,5%-ot,fejenkénthavonta5643forin-tothúsraéshúskészítményekrefordítottakaháztar-tások, csaknemugyanannyit,mintazelőzőévben.Nőtt a zöldségfélékre és burgonyára (2180 forint/fő), valamint a gyümölcsökre kiadott átlagos haviösszegis(1426forint/fő).

Akenyéréscereáliafogyasztásánakmennyiségeavizsgáltidőszakalattnémilegingadozott,2016-banegy főre jutóan havonta átlagosan 7,2 kilogrammvolt,0,2kilogrammal több,mintegyévvelkoráb-

ban. A sertéshús egy főre jutó havi mennyisége0,1 kilogrammal nőtt, miközben a baromfihúséstagnált.Agyümölcsésazöldségelfogyasztottfe-jenkéntimennyisége–azárakemelkedésénekhatá-samellett–azelőzőévhezképestnémilegcsökkent,a2011.évitvalamelyestmeghaladta.

3.9. táblaAz egy főre jutó havi átlagos élelmiszer-fogyasztás

mennyisége(mennyiség/fő/hónap)

Élelmiszer 2011 2015 2016

Cereáliák,kenyér,kilogramm 7,0 7,0 7,2

Húsfélék,kilogramm 4,4 5,1 5,3

Ebből:sertéshús,kilogramm 1,3 1,4 1,5

baromfihús,kilogramm 1,4 1,6 1,6

Tojás,darab 12 12 12

Tej,liter 4,3 4,4 4,4

Olajészsiradék,kilogramm 1,4 1,5 1,4

Gyümölcs,kilogramm 3,3 3,8 3,7

Burgonya,kilogramm 2,4 2,5 2,4Zöldség(burgonyánkívül),

kilogramm 4,2 4,4 4,3

Cukor,kilogramm 1,1 1,2 1,1

A lakásfenntartás és a háztartási energia egyfőrejutóhavikiadásafolyóáron2,7%-kalnagyobbvolt,mint az egy évvel korábbi. 2016-ban havon-taegy főrevetítveátlagosanvezetékesgázra3779,elektromos energiára 3606, meleg vízre, távhőre1025forintotköltöttekaháztartások.

Aközlekedés és szállítás egy főre vetített átla-goshavikiadásaifolyóáronazelőzőévinél7,5%-kalmagasabbakvoltak.Aközlekedésikiadások60,1%-át – havonta átlagosan 5883 forintot – 2016-banüzemanyag-vásárlásrafordították.

2016-ban is élelmiszerre és alkoholmentes italokra költöttek átlagosan legtöbbet a háztartások A kiadások nagyságán túl annak belső szerkezeti változása is az életszínvonal szemléletesmutatója.Minél alacsonyabb az összkiadáson belül az élel-miszer-ráfordításokhányada,annálkedvezőbbegyadottországéletszínvonala.23)

23)ACOICOPosztályozásirendszerélelmiszerekfőcsoportjacsakavásároltésotthonelfogyasztottélelmiszerekrőltartalmazadatokat,avendéglátóegységekben,házonkívülelköltöttétkezésekadatai–amelyekre2016-banhavontafejenként3200forintotfordítottakaháztartásokavendéglátásésszálláshely-szolgáltatásfőcsoportbanjelennekmeg.


80

Magyarország, 2017

Magyarországonazélelmiszerreés alkoholmen-tes italokrafordítottkiadásokarányaazösszkiadás-ból hosszú évek átlagában csökkent, részesedése2000-ben29,1%-ottettki,eztkövetőenjelentősenvisszaesett,minimumát 2005-ben érte el (22,6%).Azaránynémihullámzástkövetően2010és2013között 22,8 és 23,3% között alakult, 2014 óta(23,1%) újra emelkedni kezdett. Bár 2016-ban azelőzőévhezképest0,4százalékponttalkevesebbet,azösszeskiadásuk24,1%-átfordítottákaháztartá-sokélelmiszerre,alegnagyobbkiadásitételüketto-vábbraisezatermékfőcsoportjelentette.

A háztartási energiaköltségek 2007-től jelen-tősen megnőttek, és az átlagos árváltozást jóvalmeghaladó drágulás nagymértékben befolyásolta alakosságifogyasztástis.Alakásfenntartásikiadásokösszege 2009-től egészen 2013-ig meghaladta azélelmiszerekreésalkoholmentesitalokrafordította-két, de ez2014-től – az energiahordozó- és fűtő-anyagárak12%-oscsökkenésénekhatására–nagy-mértékbenmegváltozott,csökkentekaháztartásokrezsikiadásai.2014-tőlmárnemlakásfenntartásraésháztartásienergiára,hanemélelmiszerekreésalko-holmentesitalokraköltöttekarányaibanalegtöbbetaháztartások.

Aközlekedéssel, szállítással kapcsolatos kiadá-sok2016-banhavi szintenazösszkiadás11,5%-áttettékki,ezazarány0,3százalékponttalnőtt2015-hözképest,a2011.évinélpedig0,4százalékponttalalacsonyabb.

Az alapvető szükségletekre – mint az étkezés,lakhatás,közlekedés–fordítottösszegekkifizetéseután2011és2016közöttévrőlévretöbb,2016-banhavontaátlagosan43,3%maradt egyébkiadásokra(pl.kultúrára,szórakozásra),amia2015.évit0,4,a2011.évit3,3százalékponttalhaladtameg.

Jelentős az összefüggés a háztartások fogyasztása és a jövedelmi helyzete között A legfelső jövedelmi ötödben élők havi szintű fo-gyasztásikiadása2016-ban3,6-szerannyit tettki,mintalegalsóötödbenlévőké,amikisebb,mintazegyfőrejutójövedelmekközötti4,3-szereskülönb-ség.A legfelső jövedelmiötödbe tartozók jövedel-mükkisebbrészétköltikfogyasztásra.

A jövedelmek alapján az alsó 20%-ba tartozókétkezéssel és lakhatással kapcsolatos havi kiadásaiösszkiadásuk többmint felét (55,5%-át) tették ki,miközbenezazaránya felső20%esetében39,2%volt.

Alegfelsőésalegalsójövedelmiötödbetartozókközöttikülönbségazélelmiszerrefordítottösszegekesetében2,4-szeres.Alegalsóésalegfelsőjövedelmiötödbetartozókközöttazegészségüggyelkapcsolat-ban5,3-szeresakülönbség,deennélisnagyobbpél-dáulazeltérésaközlekedésre(5,5-szeres),valamintakultúráraésszórakozásrafordítottösszeg(7,9-szeres)között.

3.18. ábraA háztartások egy főre jutó havi kiadásai

a legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmi csoportokban, 2016

A gyermekes háztartások fogyasztási kiadásai szinte valamennyi csoportban emelkedtekAháztartásokegyfőrejutófogyasztásikiadásainaknagyságát és szerkezetét az ismeghatározza, hogyhányan élnek a háztartásban és nevelnek-e gyer-meket. A háztartástípusok közül az egyszemélyesháztartásokfogyasztásikiadásavoltalegmagasabb,2016-banhavonta128,1ezerforintottettki,amiazelőzőévhezképest5,4,a2011.évihezmértenpedig21,4%-kalnőtt.Ugyanezazösszegakétfelnőttbőléskétgyermekbőlállóháztartásokesetében2016-banegyfőreszámítvahavonta68,5ezerforintvolt,kisebb,mintazösszesháztartás(havonta85,2ezerforintos) átlagos kiadása. A gyermek nélküli ház-tartásokszintemindenfogyasztásifőcsoportbanazátlagosnáltöbbetköltöttekel,mintagyermekesek.Azösszesgyermeknélküliháztartás2016-banegyfőrevetítvea2015.évinélfolyóáron4,9%-kaltöb-bet,havontaátlagosan105,0ezerforintotköltött.

Összesháztartás

5. ötöd

1. ötöd

Élelmiszerek és alkoholmentes italokLakásfenntartás és háztartási energiaKözlekedés

EgyébHírközlés

ezer forint

12,3

29,6

20,5

10,2

27,3

18,0

3,4

18,8

9,8

2,3

10,6

6,1

12,4

58,9

30,7

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 120,0 140,0 160,0



81

3.19. ábraAz egy főre jutó fogyasztási kiadások átlagtól

való eltérése az egyes háztartástípusokban

Agyermeket nevelő háztartásokfogyasztásiki-adásai 2016-ban szinte minden csoportban növe-kedtek,különösenruházkodásra,lábbelireköltöttektöbbet, mint 2015-ben (reálértéken 11,4%-kal).Háztartásaikegy főre jutóátlagoshavi fogyasztásahavonta64,7ezer forintvolt, folyóáron4,1, reál-értéken3,6%-kalmagasabbazelőzőévinél.Mivelagyermekesháztartásokátlagostaglétszáma(3,9fő)azösszesháztartásátlagánál(2,3fő)magasabb,egyfőrejutóhavikiadásaiknagyságatöbbnyirealacso-nyabb értéketmutat az átlagnál.Az egy főre jutókiadásoknagyságábanazeltérés–améretgazdasá-gosságbóladódóan–alakásfenntartássalkapcsola-toskiadásokterénszembetűnő,aminekegyfőreve-títettértéke2016-banagyermekeseknélmindössze68,2%-átteszikiazátlagnak.Aruházkodásraésalábbelire fordított fejenkéntikiadásokhavi szinten2,2, az oktatási kiadások 29,2%-kal haladtákmegazátlagot.

Agyermektelen háztartásokhavikiadása2016-ban – 2011-hez hasonlóan – 23,3%-kal (egy főrejutóan 19,8 ezer forinttal) meghaladta az összesháztartás átlagát. Lakásuk fenntartására havonta5523, háztartásaikban elfogyasztott élelmiszerre4773, egészségügyre 2019, hírközlésre 1579, kul-túrára, szórakozásra 1263, közlekedésre 1221 fo-rinttal költöttek többet fejenként, mint az átlag.

Akülönbségekrészbendemográfiai,életkoriténye-zőkkel, részben az eltérő fogyasztási és háztartás-vezetési szokásokkalmagyarázhatók.Agyermekesháztartások alacsonyabb fogyasztása jellemzően azélelmiszerek és alkoholmentes italok, a lakásfenn-tartásikiadásokésazegészségügyterületénjelentős.Az alacsonyabb élelmiszer-fogyasztáshátterében agyermekekkisebbkalóriaszükségleteésaköltségektudatos visszafogása állhatnak.A lakhatási költsé-gekesetében–afajlagoskiadásalacsonyabbszintjerévén – amagasabb átlagos taglétszámra vezethe-tővissza,hogyalacsonyabbazegyfőrejutókiadás.Ugyanakkor bizonyos gyermekneveléshez kötődőkategóriában,mintpéldáulazoktatástekintetébenagyermekesháztartásokegyfőrejutóhavikiadásaimeghaladtákazátlagot.

A nyugdíjas háztartások aránya 2016-ban azösszesháztartásonbelül30,0%volt.Egy főre jutószemélyes célú kiadásuk 98,0 ezer forintot tett ki,azegyévvelkorábbinál folyóáron3,3, reálértéken2,9%-kaltöbbet.Eháztartástípusbanélőkfogyasz-tási kiadásai évről évre meghaladják az átlagot,2016-ban15,1%-kal.

3.20. ábraA nyugdíjas, a gyermekes, valamint az összes

háztartás egy főre jutó havi kiadásai, 2016

A nyugdíjasok fogyasztási szerkezetének továb-bi sajátossága,hogyazátlagosnál többet fordítanaklakásfenntartásra (2016-ban 4,1 százalékponttal),az egészségügyre (2016-ban 4,5 százalékponttal),valamint élelmiszerre és alkoholmentes italokra(2016-ban 3,3 százalékponttal). Egészségügyre az

–60,0 –40,0 0,0 20,0 40,0 %

2011 2016

–20,0

23,3

–24,0

–7,4

–19,6

–23,8

–33,2

–40,5

22,7

–20,9

–1,1

–16,8

–6,9

–34,4

–42,0

Gyermek nélküliháztartások összesen

Gyermekes háztartások összesen

Ebből:

két felnőtt egy gyermekkel

két felnőtt kettő gyermekkel

egy szülő egy vagy több gyermekkel

egyéb gyermekes

két felnőtt három és annál több gyermekkel

Nyugdíjasháztartások

Gyermekesháztartások

Összesháztartás

Élelmiszerek és alkoholmentes italok

Lakásfenntartás, háztartási energia

Közlekedés HírközlésEgészségügy Egyéb

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0Ezer forint

26,915,6 20,5

24,7

12,318,0

5,9

8,59,8

6,8

4,5

6,1

9,3

2,2

4,3

24,5

21,6

26,4


82

Magyarország, 2017

átlagosnál2,2-szertöbbet(9291forintot),ezenbelülgyógyszerekre6765forintotadtakkifejenkénthaviszinten,azátlag2,3-szeresét.Aszámukrabiztosítottjelenlegingyenes,illetvekedvezményestömegközle-kedés, továbbá azért,mert körükben alacsonyabb agépkocsihasználók aránya, az átlagosnál 39,9%-kalkevesebbetköltöttek2016-banközlekedésre.

A fogyasztási kiadások régiónként is jelentősen különböznekHaaháztartásokfogyasztásikiadásainakalakulásátrégiókés településtípusok szerintvizsgáljukmeg,jelentős különbségeket találhatunk. 2016-ban azegy főre jutó havi szintű fogyasztási kiadásBuda-pesten volt a legmagasabb, amelyeket a dunántúlirégiókkövettek.Aháztartásokmindegyikrégióbanegyfőrejutóan2016-bantöbbetköltöttekfogyasz-tásra,mint2015-ben,illetve2011-ben.

3.10. táblaAz egy főre jutó havi átlagos fogyasztás alakulása

régiónként, 2016

Régió Kiadások,forint

Afogyasz-tásiszintátlagtól

valóelté-rése,%

Afogyasztásikiadásváltozása

folyóáron,%

2011=100

2015=100

Budapest 112732 32,3 21,8 2,4

Nyugat-Dunántúl 86252 1,3 38,1 0,3

Közép-Dunántúl 85781 0,7 37,7 4,2

Dél-Dunántúl 81814 –3,9 34,8 4,5

Dél-Alföld 80775 –5,2 23,6 9,5

Pest 77390 –9,1 8,9 3,1

Észak-Magyarország 76939 –9,7 32,4 8,1

Észak-Alföld 70412 –17,3 24,7 5,6

Összesen 85 178 – 26,4 4,4

ArégiókközülDél-Dunántúlon,Észak-Magyar-országon, valamint Észak- és Dél-Alföldön voltkisebbaháztartásokfogyasztásikiadása,mintazor-szágos átlag, ami részben a gazdaságilag inaktívakésmunkanélküliekmagasabbarányávalisösszefüg-gésbehozható.

Településtípusok szerinti összehasonlításban islényegeskülönbségekvannaka fogyasztásban,aminagyrésztazeltérőfejlettségbőlésamunkaerőpiaci,jövedelmi helyzetből, illetve az eltérő fogyasztásilehetőségekből és szokásokból fakad. A budapestiháztartásokegyfőrejutófogyasztása(112,7ezerfo-

rint)mintegymásfélszeresevoltaközségekbenésakisebbvárosokbanélőkének.

A háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága tovább javultA háztartások tartós javakkal való felszereltségefolyamatosanjavul,számoscikkesetébenmegköze-líti,vagymegishaladjaateljesellátottságot.Ahazaiháztartásokdöntőrészemárrendelkezikaminden-napiéletvitelbenhasználatosműszakitermékekkel,ugyanakkor az újabb és minőségben is különbözőfogyasztási cikkek elterjedtsége továbbra is szo-rosan összefügg a háztartások anyagi, jövedelmihelyzetével.A felsőbb jövedelmi kategóriákba tar-tozókalényegesenkorszerűbbfogyasztásicikkeketkönnyebben meg tudják vásárolni, körükben pél-dául amosogatógéppel, a plazma-,LCD-,LED-televízióval,adigitáliskamerávalésfényképezőgép-pel, illetve a laptoppal való ellátottság lényegesennagyobb,mintatöbbimagyarországiháztartásban.

3.11. táblaA tartós fogyasztási cikkek száz háztartásra jutó

éves átlagos állománya, 2016

Megnevezés1. 5. Összes

háztar-tásjövedelmiötöd

Mikrohullámúsütő 82 91 87Mosogatógép 17 22 17Televízió,színes 159 150 156

Ebből:plazma-,LCD-,LED-televízió 62 79 66Digitálisfényképezőgép 34 51 38Asztaliszámítógép(PC) 49 55 48Hordozhatószámítógép(laptop) 49 63 50Sajátelőfizetéseséskártyásmobiltelefon 209 158 180Összesmobiltelefonbólokostelefon 76 61 61Személygépkocsi 62 75 63

Ebből:saját 59 70 59

2016-banmosógéppeléstelevízióvalszintemin-den háztartás rendelkezett. Az utóbbi években ahagyományos televíziókészülékekkel szemben azLCD-,LED-ésplazmatévékelőfordulásajelentő-senemelkedett,2016-banmáraháztartások50,1%-ábanvoltilyeneszköz,százháztartásraösszesen66darab jutott.Szintén jelentősennőttahordozhatószámítógépek,laptopok,illetvenotebookokszáma,a százháztartásra jutó átlagos számuka2016. éviadatokszerint50darabvolt.



83

Alegnehezebbanyagihelyzetűháztartásokhelyzeteisjavultazelmúltévekben,körükbenisnőttakorszerűtartósfogyasztásicikkekelterjedtsége.Míg2015-bena legrosszabb jövedelmi helyzetben lévő háztartásokesetében száz háztartásra 37 plazma-, LCD- vagyLED-televíziójutott,addig2016-banmár62.

fogyAsztói árAk, infláció

A fogyasztói árakévesátlagosváltozásánaküteme2012-től2014-ig lassult,2014–2015-ben történel-mi mélypontra süllyedt, elsősorban a szabályozot-tanvégrehajtottenergia-ésközműszolgáltatásiárakcsökkentéseésazalacsonyvilágpiacinyersanyagárakmiatt.Azárszínvonaleztkövetőenlassúnövekedés-nekindult,többekközöttadohánytermékekrekive-tett jövedékiadó többszöriemelése,a járműüzem-anyagok és néhány fogyasztásban nagyobb súlytképviselő termékésszolgáltatásátlagotmeghaladódrágulása következtében. A fogyasztói árak 2016-ban összességében 0,4, 2017-ben 2,4%-kal maga-sabbakvoltakazegyévvelkorábbinál.

3.21. ábraA fogyasztói árak változása

(azelőzőévhezképest)

Amaginflációkiszűriafogyasztóiár-indexbőlazátmeneti,egyszerivagynempiacieredetűhatásokat(pl.időjárás,hatóságiintézkedés),ezáltalfeltárjaazalapinflációalakulását.Azalapdrágulás2013és2016közöttmagasabbvolt,mintafogyasztóiár-index,mi-velnemszerepeltbenneafontosabbenergiatípusokésközműszolgáltatásokhatósági árcsökkentéseésajárműüzemanyag-árak visszaesése. A maginfláció2017-benmajdnemazáltalánosárszínvonalszintjéreemelkedett(2,3%),amihezamegemeltjövedékiadómiattdrágulódohányárukishozzájárultak.

Az inflációt az árak ellentétes irányú változása alakította2017-ben a fogyasztói árak növekedési üteme azelőzőévihezképestgyorsult,összességébenazonbanalacsonymaradt.Az árszínvonalat ellentétes hatá-sok alakították. A dohánytermékek jövedéki adó-jának januáriés júliusiemelése,a járműüzemanya-gok,a szilárd tüzelőanyagok,egyesélelmiszerekésszolgáltatások átlagosnál nagyobb mértékű drágu-lásanövelteazárdinamikát.Ezzelszembennéhányalapvetőélelmiszerésszolgáltatásáltalánosforgalmiadókulcsánakjanuárileszállítása,bizonyosműszakicikkekárcsökkenésemérsékelteazinflációt.Agyor-sulógazdaságinövekedés,azerőteljesbérkiáramlásés a bővülő kiskereskedelmi forgalom fokozta, azalacsony kamatkörnyezet az inflációs várakozásokhűtésévelvisszafogtaazinflációmértékét.

2017egyeshónapjaibanafogyasztóiárak12hó-napalattinövekedésiüteme1,9és2,9%között in-gadozott, amiben a bázishatás is szerepet játszott.Az árindex az év első két hónapjábannőtt,márci-ustól júniusigmérséklődött, az évmásodik felébenhullámzóanalakult.Decemberbenazárakátlagosan2,1%-kalvoltakmagasabbakazegyévvelkorábbinál.

3.12. táblaA fogyasztói árak változása kiadási főcsoportok

szerint, 2017(%)

Kiadásifőcsoport

Változás

Súlyarányazelőző a2012.

évhezképest

Élelmiszerek 2,8 6,9 25,9Szeszesitalok,dohányáruk 4,8 30,2 9,9Ruházkodásicikkek 0,5 -0,2 3,6Tartósfogyasztásicikkek -0,3 -1,4 6,9Háztartásienergia 0,8 -21,0 7,6Egyébcikkek,üzemanyagok 3,6 -3,3 18,4Szolgáltatások 1,5 10,7 27,8Összesen 2,4 4,2 100,0

2017-ben a fogyasztási javak főbb csoportjaiközül a tartós fogyasztási cikkek ára kissé mér-séklődött(–0,3%).Aműszakifejlődésésaválasz-ték bővülése nyomán a tartós kulturális cikkekért(számítógép,televízió,telefon)átlagosan3,5%-kalkevesebbetkellettfizetni,mint2016-ban.Atartósháztartási cikkek ára 1,2%-kal nőtt, a járművekénemváltozott,utóbbiakközülazújszemélygépko-csikat1,9%-kaldrágábban,ahasználtakat4,7%-kal

5,7

1,7

–0,2 –0,1

0,4

2,4

–1,0

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

7,0

2012 2013 2014 2015 2016 2017

%


84

Magyarország, 2017

olcsóbban lehetett megvásárolni. A ruházkodá-si cikkek árszínvonala 0,5%-kal nőtt, ezen belüla férfiruházaté0,7, anőié0,3%-kal emelkedett, agyermekruházaté változatlan maradt. A háztar-tási energia ára 0,8%-kal növekedett, ezen belülaz árszabályozásba vont energiatípusoké (elektro-mos energia, vezetékes gáz, távfűtés) nemmódo-sult.Apalackosgázésaszilárdtüzelőanyagokáranőtt,különösena tűzifadrágult jelentősen (7,6%)akeresletnövekedése és a forgalmazás szigorításarévén kialakult hiány miatt. A fogyasztói kosár-ból 28%-kal részesedő szolgáltatások árváltozása(1,5%)azonosvolt azegyévvelkorábbival.A ru-hajavítás, kölcsönzés 4,9, a háztartási szolgáltatás4,8,azüdülésiszolgáltatás4,3,aszerencsejáték4,1,a testápolási, egészségügyi szolgáltatás 3,5, a kul-turálisésszabadidőszolgáltatás2,7,aközlekedésiszolgáltatás0,9%-kalkerülttöbbe,mint2016-ban.A lakbér, lakásszolgáltatás átlagos mértékben(1,5%) drágult. A hírközlés ára 2,8%-kal csök-kent, részben amiatt, hogy az internetszolgáltatásáfakulcsa2017.januárban18%-ramérséklődött.

2017-benafogyasztóikosártöbbmintegynegye-dét kitevő élelmiszerek ára az átlagosnál nagyobbütemben (2,8%) növekedett, a főcsoporton belülazonbanjelentősvoltaszóródás.Avágósertéster-melői árának első félévi emelkedése begyűrűzött afogyasztóiárakba,ezáltalasertéshús10%-kaldrá-gult.Ezzelszembenabaromfihús15%-kalolcsóbblett,miután2017 januárjábanáfakulcsát5%-ra le-szállították. Az élelmiszerek közül a vaj, vajkrém9,4,asajt7,5,apárizsi,kolbász6,0,acukor5,9,apéksütemények5,6,akenyér4,9,a tojás3,8,a tej1,1%-kal drágult.A tej és tojás ára annak ellené-renőtt,hogyáfakulcsuk januárban5%-ramérsék-lődött. A tej áremelkedését alapvetően a tehéntejfelvásárlásiáránaknövekedése,atojásétazeurópaitojáskínálatállategészségügyiokokbóltörténtvisz-szaeséseidézteelő.Afrisshazaiésdéligyümölcsért4,6,afrisszöldségért2,6%-kaltöbbetkellettfizetni.Aburgonya4,5%-kalkevesebbekerült,elsősorbanfelvásárlási árának csökkenése miatt. A tartósítottzöldség, a liszt, az édesipari lisztesáru, a csokolá-dé,kakaóésabelsőségekáraszinténmérséklődött.Aházonkívüliétkezés3,5,ezenbelülanemelőfizeté-seséttermiétkezés4,7%-kaldrágult,annakellenére,hogyazétkezőhelyivendéglátásáfakulcsajanuárban18%-ramérséklődött.2017-benamegelőzőötév-hezhasonlóanaszeszes italok,dohányárukárnöve-kedésevoltalegdinamikusabb(4,8%),alapvetőena

dohányárukutánfizetendőjövedékiadójanuáriésjúliusiemelésemiatt.Aszeszesitalokára2,2,ado-hányáruké7,3%-kalmagasabbvolt,mint2016-ban.

Hosszabb időszak távlatában az átlagos árszín-vonal 2017-ben 4,2%-kal felülmúlta a 2012. évit.Ötévalattalegnagyobbmértékbenaszeszesitalok,dohányárukdrágultak(30%).Agyógyszerek,gyógy-áruk ára 2012-höz képest 13%-kal nőtt. A szol-gáltatási díjak ugyancsak átlagon felüli mértékbenemelkedtek(11%),leginkábbalakásjavítás,-karban-tartás,azegészségügyi,apostai,aháztartásiésegyeskulturálisésszabadidősszolgáltatások20%-osvagyafelettidrágulásakövetkeztében.Azélelmiszerárak2012-höz viszonyítva 6,9%-kal növekedtek, ezenbelül–azidőszaksoránnéhányesetbenbekövetke-zettnagyarányúdrágulásmiatt–20%-otmeghaladóütembennőtt a burgonya, a friss zöldség, a szárazhüvelyesekésafrisshazaiésdéligyümölcsára.Aru-házkodásicikkekárszínvonalaaligváltozott(–0,2%).Atartósfogyasztásicikkeketaműszakifejlődésselésabővülőválasztékkalegyüttjáróárversenyhatására2017-ben1,4%-kalolcsóbbanlehetettmegvásárolni,mint2012-ben.Ötévalattaháztartásienergiaára21%-kal csökkent, ezen belül a palackos gázé és ahatósági árintézkedés által érintett energiatípusoké23–25%-kalvisszaesett,miközbenaszén,abrikettés a koksz 12, a tűzifa 23%-kal drágult.A jármű-üzemanyagokért2017-benátlagosan16%-kalkeve-sebbetkellettfizetni,mint2012-ben.

Az Európai Unióban kismértékben gyorsult a fogyasztói árak emelkedéseA28 tagúEurópai Unióban2011és2015közöttlassultafogyasztóiáraknövekedésiüteme,2016-tólamagyarországinálmérsékeltebbütembennőtt azárszínvonal. Az országok közötti összehasonlítástbiztosító harmonizált fogyasztóiár-index (HICP)alapjánazEurópaiUnióban2017-ben1,7%voltazinfláció, szembena2016.évi0,3%-kal.Azelmúltévben valamennyi tagállamban nőtt a fogyasztóiárszínvonal az egy évvel korábbihoz képest, vagynövekedés váltotta fel a 2016. évi árcsökkenést.AlegnagyobbmértékbenÉsztországban,Litvániá-ban(3,7–3,7%)ésLettországban(2,9%)emelkedtekazárak,alegkevésbéÍrországban(0,3%),Cipruson(0,7%)ésFinnországban(0,8%).AVisegrádiEgyütt-működésországaiközülCsehországbanhazánkévalazonos (2,4%) volt a fogyasztóiárindex, Lengyel-országban 1,6, Szlovákiában 1,4%-kal emelked-tekazárak.



85

3.22. ábraA fogyasztói árak változása

az EU-28 tagállamokban, 2017* (az előző évhez képest)

Az Európai Unióban 2017-ben az egyéni fogyasz-tás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) alapján a közlekedés ára nőtt a legnagyobb mértékben (3,2%), a járműüzemanyagok 7,0%-os drágulása követ-keztében. Ezen kívül a vendéglátás és szálláshely-szol-gáltatás, a szeszes italok, dohányáruk, az élelmiszerek és alkoholmentes italok, valamint a lakásszolgáltatások és háztartási energia ára is átlagon felül növekedett. A távközlés volt az egyetlen főcsoport, ahol csökken-tek (1,1%-kal) az árak. Magyarországon 2017-ben a távközlés ára 3,1%-kal mérséklődött, a többi területen az árnövekedés üteme 0,2 (lakberendezés, lakásfelsze-relés, rendszeres lakáskarbantartás) és 5,0% (szeszes italok, dohányáruk) között mozgott. Hazánkban a ruházat és lábbeli, a lakásszolgáltatások és háztartási energia, a lakberendezés, lakásfelszerelés, rendszeres lakáskarbantartás főcsoportokban a drágulás az uniós átlagnál alacsonyabb volt. 2017-ben az egészségügy árnövekedési üteme csupán Csehországban volt ma-gasabb a magyarországinál, miközben a távközlésé az

5., a lakásszolgáltatások és háztartási energiáé a 7. leg-alacsonyabb értéket érte el a tagállamok rangsorában.

Nemzetközi kitekintésben alacsony a magyarországi árszínvonalA fogyasztási kiadások 2016. évi adatai szerint az Európai Unióban a relatív árszínvonal24) országon-ként jelentősen különbözött. A legmagasabb ár-színvonalú tagállamok Északnyugat-Európában (Dánia, Írország, Luxemburg, Svédország), a leg-alacsonyabb árszínvonalúak Kelet-Közép-Európá-ban (Lengyelország) és Délkelet-Európában (Bul-gária, Románia) találhatók.

3.13. táblaMagyarország árszínvonala az egyéni fogyasztás

rendeltetés szerinti osztályozása szerint az Európai Unióban, 2016

Kiadási főcsoportRelatív

árszínvonal, EU-28 =100

Országsorrendbeli helyezés

(legalacsonyabb árszínvonalú = 1.)

Élelmiszerek és alkoholmentes italok 80 4–5.

Szeszes italok, dohányáruk 67 2.Ruházat és lábbeli 85 2.Lakásszolgáltatás, víz, villamos

energia, gáz és egyéb tüzelő-anyagok 40 4.

Lakberendezés, lakásfelszerelés, rendszeres lakáskarbantartás 70 4.

Egészségügy 40 3.Közlekedés és szállítás 79 9.Távközlés 89 11.Szabadidő és kultúra 62 4.Oktatás 46 5.Vendéglátás és szálláshely-

szolgáltatás 59 4.Egyéb termékek és szolgáltatások 53 4.Háztartások fogyasztási kiadásai

összesen 60 4.

2012 és 2015 között a magyarországi árszínvonal az EU–28 átlagához képest 61%-ról 58%-ra mér-séklődött, 2016-ban azonban újból megközelítette a 60%-ot. Ezzel hazánk az utolsó vizsgált évben Bulgária, Románia és Lengyelország után a 4. leg-alacsonyabb árszínvonalú tagállamnak bizonyult. A távközlés, valamint a közlekedés és szállítás kiadási főcsoport kivételével Magyarország az alacsony ár-színvonalú országok közé tartozott az unióban.

24) A relatív árszínvonal az egyes országok árszínvonalának összehasonlítására alkalmas mutató. Az Európai Összehasonlítási Program esetében a vásárlóerő-egységhez (PPS-hez) mért vásárlóerő-paritásnak és az adott ország nemzeti valutája euróval szembeni éves átlagos jegybanki árfolyamának a hányadosaként számítható.

3,73,7

2,92,7

2,42,4

2,22,2

2,12,0

1,91,7

1,61,61,61,4

1,31,31,31,31,21,2

1,11,11,1

0,80,7

0,3

0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5

LitvániaÉsztországLettország

Egyesült KirályságMagyarország

CsehországBelgiumAusztria

LuxemburgSpanyolország

SvédországNémetország

SzlovéniaPortugália

LengyelországSzlovákia

OlaszországMálta

HorvátországHollandia

FranciaországBulgária

RomániaGörögország

DániaFinnország

CiprusÍrország

%

EU-28 átlaga: 1,7

* A harmonizált fogyasztóiár-index alapján.


86

Magyarország, 2017

A JövedÉkiAdó-szAbályozás változásánAk hAtásA A JárműüzemAnyAgok árAirA

A2016. június7-énelfogadott, a jövedéki adóról szóló2016. éviLXVIII. törvény szerint a jármű-üzemanyagokjövedékiadójánakmértékét2016.október1-jétőlaBrenttípusúkőolajvilágpiaciárátólteszikfüggővé25).Haanyersolajhordónkéntiátlagáraatárgynegyedévetmegelőző3hónapátlagábanajogszabálybanrögzítettszámításalapján50dollárfelettvolt,azautóbenzinjövedékiadójaliterenként125-ről120forintra,agázolajé120,35-ről110,35forintracsökkent.Haazolajárazemlítettértékalattmarad,ajövedékiadóabenzinnél5,agázolajnál10forinttalnő.

Ajogszabályalapján2016.október1-jétőlajárműüzemanyagokjövedékiadójanőtt.2016.szeptember-benazautóbenzinliterenkéntifogyasztóiátlagára334,októberben345forintvolt.Azáltalánosforgalmiadóvalegyüttszámítottegyhavi11forintosáremelkedés58%-át(6,35forint)ajövedékiadóemelése,42%-át(4,65forint)egyébtényezőkokozták.Ezenidőszakalattagázolajliterenkéntifogyasztóiátlagára333-ról354forintraemelkedett,abruttó21forintnövekmény60%-át(12,7forint)azadóemelés,40%-át(8,3forint)máshatásokidéztékelő.2017.januárésmárciusközöttajövedékiadóösszegenemváltozott,mivel2016utolsónegyedévébenazolajhordónkéntiárfolyamanéhánycenttel50dolláralattmaradt.

3.23. ábraA járműüzemanyagok jövedéki adója és fogyasztói átlagára

2017elsőnegyedévébenakőolajvilágpiaciátlagárahordónként55dollárvolt,ígyáprilis1-jétőla2016.szeptemberiszintrecsökkentajövedékiadó.Márciusbanabenzinértliterenként364forintotkel-lettfizetni,áprilisban362forintot,ígyabruttó6,35forintosadócsökkentéshatásátvalamiveltöbbmintkétharmadrészbenpiacifolyamatokellensúlyozták.Ezzelszembenabruttó12,7forintadócsökkentésteljesegészébenmegjelentagázolajfogyasztóiárában,azonfelültovábbi1,3forinttalmérséklődött.

Akövetkezőhónapokbanjúliusigbezárólagazolajáránakcsökkenésemiattajárműüzemanyagokfogyasztóiáramérséklődött,ezenbelülagázolajnálvoltnagyobbavisszaesés.Anyárközepétőlazévvégéigfolyamatosanemelkedőkőolajárazévmásodikfelébenbegyűrűződöttafogyasztóiárakba.Mivelanyersolajhordónkéntiátlagáravégig50dollárfelettmaradt,ajövedékiadómértékeazévhátralévőidőszakábannemváltozott.Agázolajliterenkéntifogyasztóiátlagáraoktóberben,abenzinénovember-benújbólelérteazáprilisiértéket,majddecemberbenmindkétüzemanyagfajtaáravalamelyestcsök-kent.Ennekkövetkeztébenazévvégénazalacsonyabbjövedékiadóárszabályozószerepeismételtenjelentősebbenérvényesült.

2017 2017

0

50

100

150

200

250

300

350

400

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

januá

rfe

bruá

rm

árciu

sáp

rilis

máju

sjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

januá

rfe

bruá

rm

árciu

sáp

rilis

máju

sjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

Forint/literAutóbenzin

Jövedéki adó Többi árösszetevő

Gázolaj

2016 2016

25) AtárgynegyedévrevonatkozójövedékiadómértékétaNemzetiAdó-ésVámhivatalahonlapjántesziközzé.



87

lAkáshelyzet

A lakásállomány gyarapodásának üteme kissé élénkültAhazailakásállománymeghatározóhányada(mint-egynyolctizede)arendszerváltozástmegelőzőidő-szakbanépült, ígynapjainkbanismagánhordozzaaz akkori évtizedek szerkezeti,minőségi sajátossá-gait.Alakásállományta lakásmegszűnéseketmeg-haladóépítésekgyarapítják.2012–2017közöttösz-szesen58206lakásépültés11878lakásszűntmeg,azaz az épített lakások 20%-amegszűnt lakásokatpótolt.

Magyarországon2018. január1-jéna lakásállo-mány 4millió 440 ezer volt, 2017-hez képest 0,3(12 154 lakással), 2012 óta 1,1%-kal gyarapodott.Az ezredforduló óta a növekedési ütem lassult, és2012-től évente mindössze 0,1–0,2%-os volt. Azutóbbi évek visszaszorult lakásépítését lecsökkentéstartósanalacsonyszintenmaradtlakásmegszűnéskísérte.

Ahazailakásállománynagyságaterületiegysé-genként eltérő irányban és mértékben változott.2012ótaPest régióbanésaNyugat-Dunántúlondinamikusabban(2,4, illetve2,3%-kal)nőtta la-kásokszáma.2018elejénÉszak-Magyarországonazonbanaligvolttöbb(0,2%)lakás,mint7évvelkorábban.

Továbbra is a községek lakásai a legzsúfoltabbakAlaksűrűség2017-benalakásállománynövekedéseés anépesség számánakcsökkenésekövetkeztébentovábbjavult.2018elejénszázlakásbanországosát-lagban220főélt,6-talkevesebb,mint2012-benés1fővelkevesebb,mint2017-ben.

Százlakásraalegtöbblakosaközségekben,aleg-kevesebbafővárosbanjutott.Területiegységenként–Pestkivételével–mindenrégióbanfolyamatosancsökkentalaksűrűség.Észak-AlföldönésPestré-gióbanéltekalegtöbbenlakásonként.

Ahazailakásállományszobaszámszerintiössze-tételeamennyiségiváltozáskövetkeztébennémilegátrendeződött.2010ótaazegy-éskétszobáslaká-sokaránya1,8,illetve2,3százalékponttalcsökkent,aháromésannáltöbbszobásoké4,2százalékponttalnőtt.2018.január1-jénalakások10%-aegyszobás,38%-akétszobás,52%-aháromésannáltöbbszo-básvolt.

Nemzetközi összehasonlításban a Magyaror-szágon2016-banegylakóraátlagosanjutó1,2szo-bakevesebbazEU-281,6szobásátlagánál.AV4országaiközülLengyelországbanésSzlovákiábanazegyszemélyrejutóátlagosszobaszám1,1,Csehor-szágban1,5volt.

Az ezredfordulót követően a hazai lakásépí-tési piacot az állami hitelprogramok fokozatosanélénkítették, ezek eredményeként 2004-ben márközel44ezerlakásépült.Azépítésekintenzitásá-banazonban2005-tőlnagyobb fokúmérséklődéskezdődött, ami 2007-ben megtorpant, 2008-tólpedig–agazdaságiválságkibontakozásávalössze-függésben – csökkenésbe fordult.Ahasználatba-vételekszáma2009-tőlnagymértékbenvisszaesett.A2014.éviátmenetiélénkülésellenére2013ótaahazai lakásépítések évenkénti száma10ezer alattmaradt.2016-banazonbanalakásépítéselmozdultamélypontról, amit2017-ben az építőipari tevé-kenység látványos növekedésének részeként mar-kánsélénküléskövetett.

Tovább élénkült a lakásszektorAmagyarországi lakásépítési piac a 2016-os for-dulatután2017-bentovábbbővült:14389új la-kásépült,44%-kal több,mintegyévvelkorában.Az élénkülés hátterében továbbra is a családokotthonteremtését segítő vissza nem térítendő ál-lamitámogatásbevezetéseéselterjedése,valaminta háztartások jövedelmi helyzetének javulása áll.2017-benamegyeijogúvárosokban51%-kaltöbblakásépült,atöbbivárosbanésaközségekbenen-nélis jelentősebben(69,illetve65%-kal)emelke-dettalakásépítésekszámaazelőzőévhezképest.Ugyanakkorafővárosbanazértékesítésreésbérbe-adásraépítettlakásokszámánakcsökkenése(8,7%)a korábbi növekedés megtorpanását okozta. Ezta–kisebbarányban jelenlévő– főleg természetesszemélyek által saját használatra épített lakásokszámának növekedése (31%) sem tudta ellensú-lyozni.A2017-benkiadottúj lakásépítési enge-délyekésazegyszerű bejelentésekegyüttesszámaközelítetta2008előttiévekszintjéhez.Azépítenitervezettlakásokszáma(37997)2,6-szeresevoltahasználatbavettújotthonokénak.

2017-ben–Budapestenkívül–mindenrégióbanemelkedettazépítettlakásokszámaDél-Dunántú-lonmegduplázódott.


88

Magyarország, 2017

3.14. táblaA használatba vett lakások, az új lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések száma

településtípusonként, 2017

Településtípus

Használatbavettlakások

Kiadottújlakásépí-tésiengedélyekés

egyszerűbejelentések

száma előzőév=100,0 száma előzőév=

100,0

Budapest 2761 99,4 14632 156,3

Megyeijogúvárosok 4162 150,7 8151 91,0

Többiváros 4761 169,2 9727 109,2

Községek 2705 164,8 5487 126,6

Összesen 14 389 144,0 37 997 120,4

3.24. ábraÉpített lakások számának változása régiónként


2017-bena lakásépítésekintenzitása(tízezer la-kosrajutószáma)továbbraisagazdaságilagfejlettközépsőtérségbenésegyesnyugatiországrészekbenvoltátlag(14,7)feletti.

3.25. ábraTízezer lakosra jutó épített lakás régiónként, 2017

A vállalkozások építtetői tevékenysége továbbra is a fővárosban a legjellemzőbb Alakásépítéselhúzódóválságaatermészetes sze-mélyekésavállalkozásoképíttetőitevékenységétegyaránt érzékenyen befolyásolta. 2011-től jel-lemzően a természetes személyek voltaknagyobbaránybanjelenahazailakásépítésben,2016ótaré-szesedésükkiegyenlítettebb,mintegyfele-feleará-nyú (2017-benelőbbi51,utóbbi49%-ot tettki).UgyanakkorBudapesten évek óta a vállalkozásoképíttetőiaktivitásaameghatározó(2017-ben71%voltazarányuk).

3.26. ábraLakásépítés

–40,0–20,0 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 120,0%

Dél-Dunántúl

Pest

Nyugat-Dunántúl

Dél-Alföld

Közép-Dunántúl

Észak-Alföld


Budapest

Országos átlag

–18,5

–0,6

39,8

26,5

20,7

65,4

22,9

20,0

44,0

31,3

101,9

67,8

59,8

54,9

52,4

46,1

36,9

44,0

2016 2017

Dél-Dunántúl

Pest

Nyugat-Dunántúl

Dél-Alföld

Közép-Dunántúl

Észak-Alföld


Budapest

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0darab

34,1

27,4

15,8

10,9

10,6

9,5

7,8

3,7Országos átlag 14,7

2012 2013 2014 2015 2016 2017

Önkormányzat Vállalkozás

Természetes személy

0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

12 000

14 000

16 000Darab

3 218 2 924 3 236 2 9994 958

7 023

7 177

4 1674 911

4 476

4 852

7 309



89

Azépítettlakásokátlagosalapterülete2010-ig100m2alatti,2011–2015között101–107m2volt.A2016-banépültlakásokátlagosalapterülete–avállalkozói lakásépítésekneka természetesensze-mélyekénéldinamikusabbbővülésekövetkeztében–8m2-rel,94m2-recsökkent.2017-benahaszná-latba vett lakások átlagos alapterülete (6 m2-rel)100 m2-re emelkedett a három és annál többszobás lakások arányának emelkedésével össze-függésben. Észak-Alföldön (121 m2) és Észak-Magyarországon(120m2)épültekalegnagyobbát-lagosalapterületűújlakások,Nyugat-Dunántúlon(87 m2) és Budapesten (83 m2) épültek a legki-sebbek.

Tovább emelkedtek a lakásépítés költségeiA lakásépítési költség az építtető oldaláról fel-merülőbecsültköltség,tartalmazzaakivitelezésközvetlen és közvetett költségeit. Az 1 m2-rejutó lakásépítési költség 2000 óta – 2010 kivé-telével–változóütembenévrőlévreemelkedett,2016-ban2015-hözképestkissémérsékeltebben,1,7%-kal. Az építkezéssel kapcsolatos munka-erőköltségek (közvetlenbérköltségek)2012ótagyorsabbütembennőttek,mintazanyagköltsé-gek: előbbiek 2016-ban 2,3, utóbbiak 1,5%-kalemelkedtek.

A lakáspiaci forgalom tovább élénkültAlakásépítéselhúzódóválságátkövetőenalakáspi-acfellendüléséttöbbtényezőbefolyásoltaazutób-biévekben:ahosszútávúmunkaerőpiacikilátásokjavultak,aháztartásokjövedelménekvásárlóerejeareálbérek emelkedésével nőtt.Az alacsony kamat-környezet növelte a lakhatási, illetve a befektetésicélú keresletet a piaci szegmensben, a devizahite-lek forintosításával pedig megszűnt az árfolyam-kockázatis.Acsaládiotthonteremtésikedvezmény(CSOK)bevezetésévelpedigjavultalakáshozjutáslehetősége.

Az ingatlanpiaci forgalom a2012-esmélypontután2013ótabővül,2016-ban146ezerlakástér-tékesítettek,ami9,1%-kalmeghaladtaazegyévvelkorábbit.2017I–III.negyedévébenalakáspiacifor-galomtovábbélénkült,nagyságatovábbközelítetteaválságelőtti(2008-as)szintet,95ezerlakástérté-kesítettek,4%-kaltöbbet,mintegyévvelkorábban.A lakáseladások számának emelkedése továbbra istúlnyomó többségében a használtlakás-piacon je-lentkezik.

Lassult a lakásárak növekedése Azingatlanpiaconazutóbbiévekbengyorsáremel-kedésbontakozottkiamakrogazdaságiésszabályo-zásikörnyezetkedvezőalakulásávalösszefüggésben.A használt lakások ára 2015-ben 11,4, 2016-bantovábbi13,3%-kalemelkedett.2017-benakorábbiévekhezképestlassultalakásáraknövekedése:2017.I–III.negyedévbenazelőzetesadatokalapján7,5%-os tiszta áremelkedés következett be az egy évvelkorábbiárszinthezképest.(Atisztaáremelkedésaztjelenti, hogy ennyivel kerültek volna többe a laká-sok,haebbenazévbenisugyanazokatadtákvolnael,mintegyévvelkorábban.Mivelazidőszakfolyamánértékesített használt lakások összetétele az alacso-nyabbértékűlakásokfelétolódottel,aténylegeseneladotthasználtlakásokárakisebbmértékbenemel-kedett,2,8%-kallettmagasabb,mint2016-ban.)

Alakáspiaconazújlakásoktovábbraiskissúlytképviselnek, azonban az újlakás-piacon is töret-len az árak emelkedése, 2017. I–III. negyedévben7,8%-kalemelkedtekazelőzőévhezképest.Alaká-sokreálértékénekváltozásáta2017.évifogyasztóiár-indexkissétompította:azújlakások16,ahasználtlakások átlagosan 19%-kal kerültek többe, mint2015-ben,haazárváltozásmértékétafogyasztóiár-indexszelkorrigáljuk.

3.27. ábraTiszta lakásárváltozás(azelőzőévhezképest)

2017 I–III. negyedévében aBudapesten eladotthasznált lakások átlagos ára23,3millióforintvolt,2,1millióforinttal több,mintegyévvelkorábban.A megyeszékhelyeken ezalatt 1,1 millió, a kisebbvárosokban átlagosan 200 ezer forinttal kerültek

Használt lakások Új lakásoknegyedév

2012 2013 2014 2015 2016 2017. I–III.–6,0–4,0–2,00,02,04,06,08,0

10,012,014,016,0

%

–3,8–2,9

4,2

11,413,3

7,5

0,0 1,0

4,4

8,0

10,5

7,8


90

Magyarország, 2017

többealakások.Mígaközségekbennemmutathatókinövekedésalakásokteljesárában,addiganégy-zetméteráraktekintetébenkisebbemelkedés(72-ről74ezerforintra)volt.

Közel másfélszeresére emelkedett az igénybevett családi otthonteremtési kedvezmény összegeA családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK),amely elsősorban a gyermekvállalást kívánja ösztö-nözni és segíteni,2015. január1-jétől igényelhető.(Avisszanemtérítendő lakástámogatást–megha-tározottfeltételekmellett–új,illetvehasználtlakásvásárlására,újlakásépítéséreésmeglévőlakásbőví-tésérelehetfelhasználni.)A2016.január1-jétőlin-dultotthonteremtésiprogramabővítettcsokmelletttöbb fontos elemet (a lakásépítési áfa csökkentése,áfa-visszaigénylés lehetősége és államilag támoga-tott hitel) is tartalmaz. 2017-ben a rendelkezésreállóadatokszerintacsaládiotthonteremtési támo-gatásokszámatöbbmint29ezer,összegemintegy70 milliárd forint volt. Az igénybevett támogatá-sok száma 40, összege 48%-kal nőtt egy év alatt.A támogatásokat 40%-ban új lakás vásárlására ésépítésére,58%-banhasználtlakásokvásárlásáravet-tékigénybe.Atámogatásokösszegéttekintvefordí-tottak az arányok: nagyobb részüket, 65%-ukat új,35%-ukathasználtlakásokrafordították.

3.28. ábraFolyósított családi otthonteremtési

kedvezmény összege

A jelzálogtörlesztés miatt súlyosan eladóso-dottcsaládokhelyzeténekrendezésére iskiterjedalakáshitelezés 2013. január 1-jétől érvényes szabá-lyozása.EnnekkeretébenaNemzetiEszközkezelő

megvásároljaa törleszteniképtelenhiteladósok la-kóingatlanát,amelyetaztkövetőenazadósokbérlő-kénttovábbhasználhatnak.2013.január1.és2017.december 31. között 32 146 fedezeti lakóingat-lant26)vásároltakmeg,ezenbelül2017-ben6328-at,2,3%-kaltöbbetazegyévvelkorábbinál.

A lakáscélú hitelek tovább emelkedtekAz engedélyezett hitelek száma és összege 2017-ben tovább emelkedett 2016-hoz képest.Anöve-kedés egyarántmegfigyelhető voltmind az államitámogatással,mindatámogatásnélkülodaítélthi-telekszámábanésösszegében.Azengedélyezetthi-telekszámaközel96ezervolt,18%-kaltöbb,mintegyévvelkorábban,összegük642milliárdforintottettki,ami35%-osemelkedéstjelentazelőzőévhezképest.

Afolyósított lakáscélú hitelekösszege2008-banérteelatetőpontját(887milliárdforint),azeztkö-vetőcsökkenésmélypontja2013-banvolt(168mil-liárdforint).2014ótaahitelekszámaésösszegeév-rőlévreemelkedik:a2017-benfolyósítottlakáscélúhitelekszáma105ezer,összege605milliárdforintvolt,23,illetve33%-kaltöbba2016.évinél.Ahi-telek túlnyomó többségét évek óta használt lakás vásárlására veszik igénybe.Az átlagos folyósításrajutóösszeg5,8millióforintvolt,400ezerforinttaltöbb,mintegyévvelkorábban.

3.29. ábraFolyósított lakáscélú hitelek

26) Fedezetilakóingatlan:alakáshitel-szerződésbőleredőhiteltartozásbiztosításárajelzálogjoggalterheltlakóingatlan,haalakáshitel-szerződésbőleredőlejárttartozásmegfizetésetekintetébentöbbmint90naposkésedelemállfenn.

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0milliárd forint

Új lakás építésére

Használt lakásvásárlására

Új lakásvásárlására

Lakásbővítésre

2016 2017

17,0

20,9

8,8

0,7

25,2

24,2

20,0

0,6

2012 2013 2014 2015 2016 2017

Ezer darabMilliárd forint

Folyósított lakáscélú hitelek összege, milliárd forint

Folyósított lakáscélú hitelek száma, ezer darab

0

20

40

60

80

100

120

140

0

100

200

300

400

500

600

700



91

egyre korszerűbb lAkásokbAn Élünk

Akorszerűépítésimódok,technológiákalkalmazásávalésarégebbiépítésűlakásokkorszerűsítésévelfolyamatosanjavulalakásállományfelszereltségeéskomfortossága.Míg1990-benalakottlakásokkö-rébenazösszkomfortosésakomfortoslakásokegyüttesaránya70%volt,addig2001-rerészesedésükmármeghaladtaa80,2011-repediga90%-ot is,ésa2016.évimikrocenzusadatai szerinta lakottlakások95%-atartozottekétlegmagasabbkomfortfokozategyikébe.

Alakásokminőségénekmegőrzése,illetvejavításaérdekében2006és2016közöttalakottlakások85%-ánál végeztek karbantartási, illetve 64%-ánál korszerűsítésimunkálatokat.Ebben a tíz évben akarbantartás leggyakoribb formája a belső festés volt (a lakott lakások 81%-ánál).Külső tatarozásraa lakásokháromtizedénél,burkolatcserére43,agépészetiberendezésekcseréjérea lakások27%-ánálkerült sor.Ezekakarbantartásimunkálatokaz1970és1980között épült, illetveazösszkomfortos,vagyanégyésannáltöbbszobáslakásoknálvoltakaleggyakoribbak.Azönkormányzatitulajdonbanlévőlakásoknálkisebbaránybanvégeztekkarbantartásimunkálatokat,mintamagánszemélyvagyegyébszervezettulajdonábanlévőknél.

Akorszerűsítésre irányuló fejlesztésekközül azenergiamegtakarítást is eredményezőmunkálatokvoltak a leggyakoribbak: a lakott lakások 38%-ánál nyílászárót cseréltek,minden negyedik lakásbanhőszigeteléstvégeztek,alakások17%-ánálafűtésirendszertkorszerűsítették,vagymegújulófűtőanyaghasználatáratértekát.

Afővárosban,illetveanagyvárosokbanlakókkorszerűsítettékleginkábblakásaikat.Aközségeklaká-saibanelvégzettkorszerűsítésimunkákarányaelmaradazországosátlagtól.Aközségekbenaközművekalacsonyabbszintűkiépítettségemiattavizsgálttízévbenalakottlakások21%-ánáltörténtközműépí-tés,amiközelduplájaazországosátlagnak.Aközségekbenazátlagosnálnagyobbaránybanvoltjellem-zőalakásokbővítése,újabbhelyiségekkialakítása.

3.15. táblaA lakásban végzett felújítási munkálatok a lakók korcsoportja szerint, 2016

Agyermekes,fiatalabblakókazátlagosnálnagyobbaránybanvégeztettekfelújításimunkálatokat,a70évfelettilakókvoltakalegkevésbéérintettekbenne.Azokbanalakásokban,amelyekbengyermekek(15évalattiak)islaktak,leginkábbújabbhelyiségeketalakítottakki,klímátszereltettekfelvagyafűtésirendszertkorszerűsítették,azokbanpedig,amelyekben69évfelettieklaktak,jellemzőenkülsőtatarozástvégeztek,nyílászárótcseréltek,vagybelsőfestésthajtottakvégre.

(%)Felújításimunkálatok2006–2016

között–14 15–29 30–59 60–69 70– Összeslakó

éves

Karbantartás:belsőfestés,mázolás 85,5 85,0 84,0 81,9 75,5 83,1burkolatokcseréje,javítása 48,0 44,9 46,1 44,1 34,3 44,5 külsőtatarozás 29,2 27,4 29,7 32,9 29,8 29,7

gépészetiberendezésekcseréje 29,5 27,1 28,8 28,5 24,2 28,0Korszerűsítés:újmérőórákfelszerelése 14,0 11,9 12,8 11,0 9,6 12,2klímafelszerelése 13,5 10,6 12,7 10,6 7,2 11,5közművekkiépítése 13,2 12,7 12,8 12,6 11,3 12,6meglevőközművekfejlesztése 18,5 15,1 16,9 14,4 11,5 15,8újabbhelyiségekkialakítása 12,5 8,6 8,4 5,0 3,6 8,0Energiamegtakarításteredményezőhőszigetelés 26,4 23,5 25,7 25,9 19,5 24,7fűtésirendszer 22,0 18,2 19,8 18,2 13,7 18,9nyílászárócseréje 38,9 37,1 39,0 41,3 35,7 38,6

3.15. táblaA lakásban végzett felújítási munkálatok a lakók korcsoportja szerint, 2016


92

Magyarország, 2017

A lakáshitel-állomány a rendszerváltást követő-en 2010-ben érte el csúcspontját, amit lassulás,nagyarányú visszaesés, majd stagnálás követett. Adevizahitelek forintra váltása következtében a la-káshitel-állomány szerkezete teljesen átalakult: aforinthitelekarányaa2014.évvégi48-ról2015vé-géremegközelítette a 100%-ot.Adevizaalapúhi-telállomány2017végén4,3milliárdforintvolt,ésahitelállomány0,1%-áttetteki.

2017.december31-énalakáscélúhitelekállomá-nya3015milliárdforintvolt,3,5%-kal több,mintegyévvelkorábban,ésa2017.éviGDP7,9%-ánakfeleltmeg.

3.30. ábraLakáscélú hitelek állománya

A lakáshitelek folyósítását az ezredfordulótól2010-ig 70–85%-ban bankok bonyolították, majd2011-tőlalakástakarék-pénztárakésajelzáloghitel-intézetek egyre nagyobb szerepet vállaltak, 2017-ben a hitelek összegének 50%-át bankok, 47%-átegyüttesenajelzáloghitel-intézetekéslakástakarék-pénztárakfolyósították.

A lakáscélú hitelek minősítése 2017-ben istovább javult. A problémamentes hitelek szám-

aránya a 2014. évi 79-ről 93%-ra, az összegbőlvalórészesedése68%-ról91%-raemelkedett2017végére.Akülönfigyelendőhitelekarányatovábbcsökkent,aszámuké12-ről2,5%-ra,azösszegüké17-ről2,6%-ra.Akétesésrosszminősítésűhite-lekszámaegyüttesen4,0,összege6,3%-osaránytképviselt.

A folyósított lakáshitelek átlagos futamideje2008-ig emelkedett (akkor 15 év volt), 2010-től2014-ig csökkent, az utóbbi években pedig ismétközelítaválságelőttihez:2017-ben14,8évvolt.

egészségügy

2017-ben kedvezőtlenek voltak a halálozási mutatókA 2015. évi nemzetközi adatok szerint a magya-rok százezer lakosra jutó halálozása Bulgáriát ésRomániátkövetőenaharmadik legkedvezőtlenebbazunióban.AnőkhalálozásigyakoriságaBulgáriaésRomániautánaharmadik, a férfiakéLitvániát,Bulgáriát és Lettországot követve a negyedik leg-magasabb.

3.31. ábraEzer lakosra jutó halálozás

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0

90,0

100,0

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

3 500

4 000

4 500

5 000

2005 2010 2017

%Milliárd forint

Lakáscélú hitelek állománya, milliárd forint

Devizaalapú hitelek aránya, %

2 242

20,7

4 284

65,83 015

0,1

A felújításokban érintett lakók 83%-a élt olyan lakásban, ahol belső festést végeztek, 45%-uklakásábanburkolatotcseréltek,39%-uknálnyílászárót.Agyermekes,fiatalabb lakókazátlagosnálnagyobbaránybanvégeztettekfelújításimunkálatokat,a69évfelettilakókvoltakalegkevésbéérin-tettekbenne.

0,0

11,0

12,0

13,0

14,0

15,0

2000

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Ezer lakosra jutó halálozásEzer fér�ra jutó megfelelő nemű halálozásEzer nőre jutó megfelelő nemű halálozás

Lineáris (ezer fér�ra jutó megfelelő nemű halálozás)Lineáris (ezer nőre jutó megfelelő nemű halálozás)



93

2016-ról 2017-re mindkét nem halandóságaemelkedett.Azezredfordulóótaazezerlakosrajutóösszes halálozás hazánkban alig változott – 2017-ben13,5 volt –,miközben anőihalálozás trendjeemelkedő (2017-ben 13,2), a férfiaké pedig csök-kenő (2017-ben 13,7). 2010 óta – ellentétben azaztmegelőzőévekkel–mindenévbentöbbnőhaltmeg,mintférfi,ahalálozásokezermegfelelőnemű-rejutószámaazonbantovábbraisaférfiaknálvoltmagasabb.Ahalálozásoktöbbmintháromnegyedétdaganatok(26%)ésakeringésirendszerbetegségei(49%)okozták2016-ban.Adaganatokmiattihalá-lozásszázezermegfelelőneműrejutószámaaférfiak–392(nők:298)–,akeringésibetegségekéanőkkörében – 681 (férfiak: 596) – voltmagasabb. 50év felettmindenkorcsoportbantöbb férfihalmegszázezermegfelelőneműrevetítvedaganatokbanéskeringésibetegségekbenis.

Nő a háziorvosok leterheltsége2016-ban4755háziorvosés1444házi gyermekor-vosdolgozottazországban.Számukazezredfordu-lóóta folyamatosan,összesen7,8, illetve8,0%-kalcsökkent.A legnagyobb csökkenés a községekbenvolt,aholaháziorvosokszáma27,aházigyermek-orvosoké 45%-kal lett kevesebb. A rendelőkbenlebonyolítottegyorvosra jutóbetegforgalomahá-ziorvosok esetében 26, a házi gyermekorvosoknál18%-kal nőtt 16 év alatt, ezzel párhuzamosan 69,illetve64%-kalkevesebblettarendelőnkívüliellá-tásokszáma,amelynekaránya2016-ramárcsakné-hányszázalékracsökkent.Egy-egyfelnőttháziorvostöbbmintkétszerannyibetegetirányítottEKG-ra,röntgenre vagy laborvizsgálatra, ugyanakkor kór-házbacsakvalamivel(2,8%)kevesebbetutalt,mint2000-ben.

2016-bantöbbmint43ezerorvosi állásvoltazországban:96%-ukbevolttöltveés45%-ukbanvál-lalkozókéntdolgoztakazorvosok.Azorvosiállások

35%-aafekvőbeteg-ellátásban,31%-aajáróbeteg-ellátásban, ötöde az alapellátásban, míg 13%-a afogorvosiellátásbanvoltbetöltve.

2016-ban6596háziorvosiésházigyermekorvosipraxisvoltazországban,127-telkevesebba2008.évinél.397praxisbanhelyettesítveláttákelabete-geket,ezeknekapraxisoknaka86%-ábannemvoltállandó orvos. Ez utóbbi praxisok száma 2,6-sze-resére nőtt 2008 óta. A helyettesítésben ellátottpraxisok száma legnagyobbmértékben – négysze-resére,illetve3,4-szeresére–BudapestenésNyugat-Dunántúlon emelkedett (számuk 22-vel nőtt),míg Észak-Magyarországon 52-vel, Dél-Alföldön44-gyel lett több 8 év alatt. A legtöbb praxisbaÉszak-Magyarországon (83) Észak- (60) és Dél-Alföldön(58)kerestekorvost.

3.32. ábraAz orvostudományi egyetemeken végzett

hallgatók száma

Orvosi egyetemeink általános orvosi karán a2000-esévekelejétőljelentősen(35%)emelkedettavégzettek száma.Mígazonban85%-kaltöbbkül-földifejeztebeazegyetemet,addigahazaihallgatók

3.16. táblaSzakképesítésük külföldön történő elismerése céljából hatósági bizonyítványt kérők száma

Településtípus 2012 2013 2014 2015 2016 2016.I.félév 2017.I.félév

Orvos 1106 951 954 941 823 419 324Fogorvos 255 268 245 252 258 108 78Gyógyszerész 65 78 89 71 54 23 19Szakdolgozó 518 655 680 707 631 359 327 Összesen 1944 1952 1968 1971 1766 909 748

Forrás:ÁllamiEgészségügyiEllátóKözpont.

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

Hazai Külföldi

Fő

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

276

241

232 27

726

923

123

823

524

2 299 36

9 418 55

453

848

455

4

799

818

675

729

747

703

700

719

656

762

794 96

091

989

789

489

3


94

Magyarország, 2017

számacsak17%-kalemelkedett.Azutóbbiévekbenvégzettmagyardiákokszámarendrekevesebbvolt,mintazokéamagyarorvosoké,akikhatóságibizo-nyítványtkértekszakképesítésükkülföldöntörténőelismerésecéljából,azazakikkülföldimunkaválla-lásrakészültek.

Egyre több a beteg a szakápolásban2016-ban a szakápolás keretében közel 106 ezeresetben 57 ezer beteget gondoztak, közel 1 mil-lió 266 ezer vizit alkalmával. A vizitek 60%-ábanszakápolást végeztek, 36%-ában gyógytornára ke-rült sor, 3,9%-ábanfizioterápiás kezelést adtak, és0,2%-ában logopédiai foglalkozást tartottak. 2000óta a kezelt betegek és a vizitek száma ismásfél-szereséreemelkedett.Ugyanezenidőalatt,agyógy-tornát igénylő betegek aránya 17 százalékponttalemelkedett (49%-ra),míga szakápolástésafizio-terápiátigénylőké8–8(46és5,6%-ra),alogopédiaifejlesztést igénylőké fél százalékponttal csökkent.Avizitekrelegnagyobbaránybanazalsóvégtagfe-kélye(18%)ésfelfekvés(9,5%)miattvoltszükség,6,9%-banacsípő-,6,4%-banatérdízületporckopá-saés5,0%-bancombcsonttörésvoltalátogatásoka.Tízezerlakosraszámítva58betegkapottszakápo-lást2016-ban,alegtöbbbetegetDél-(69)ésNyu-gat-Dunántúlon(68)gondozták,mígalegkeveseb-betÉszak-Alföldön(50).

3.33. ábraBetegek, esetek, vizitek száma

a szakápolásban

Apalliatívellátásraazöregedő–elsősorbanfej-lett–társadalmakbanegyrenagyobbazigény,aholmindahaldoklók,mindahozzátartozókinkábbvá-lasztanákkórházakhelyettabetegekotthoni,vagyspeciális intézményi ápolását. A modern nyugatiegészségügynekezena területén (ahalál felékísé-rés)érvényesülleginkábbaholisztikusszemléletésamultidiszciplináris csapatmunka a beteg érdeké-ben. 2016-ban közel 6 ezer beteget ápoltak közel176ezernaponkeresztülahospiceellátásbanMa-gyarországon.Mindabetegek,mindazápolásukkaltöltöttnapokszámatöbbmintháromszorosáranőtt2006óta.Ahospicegondozásbanrészesülőkdöntőtöbbségerosszindulatúdaganatbanszenvedett,har-madukahörgőéstüdő,azemlővagyabelekdaga-nataimiatt.

OECD összehasonlításban Magyarországon sok a kórházba utalásApangásosszívelégtelenség,azasztmaésakróni-kus obstruktív tüdőbetegség (COPD) széles kör-ben elterjedt krónikus betegségek. A pangásosszívelégtelenség–amikoraszívnemképeselegen-dő vért pumpálni a testbe – leggyakrabbanmagasvérnyomás, diabétesz vagy szívkoszorúér-betegségkövetkezménye.Az asztma és aCOPD is légzésinehézségeketokoz,deamígazelőzőbetegségidő-szakosan jelentkezik és akár visszafordítható álla-pot, addig az utóbbi súlyos progresszív betegség.A WHO adatai szerint a szívkoszorúér-betegsé-gek,aCOPDésadiabéteszavilág10vezetőha-lálokaközöttszerepelnek,adiabéteszmintegy422,aCOPD251, azasztmapedig235millió embertérintavilágon.

3.17. táblaA háziorvosoknál bejelentkezettek betegségei,

2015

Év

Tízezerlakosrajutómegbetegedés

Változás1999és2015között,%

0–18éves

19évesésidő-sebb

0–18éves

19évesésidő-sebb

Magasvérnyomás 65 3855 100 71

Szívkoszorúér-betegség .. 1523 .. 70

Diabétesz 26 1243 141 171

Idültalsólégútibetegség .. 679 .. 77

Asztma 626 453 238 229

Ezer vizitEzer beteg/eset

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

Betegek Esetek Vizitek

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

0

20

40

60

80

100

120

140

160



95

27)Forrás: OECDHealthataGlance.

növekvő igÉny A gyógyításrA, ápolásrA27)

Avárhatóélettartamnövekedésenyománkorosodótársadalmakbanegyrenagyobbigénymutatkozikamunkaintenzívegészségügyiésszociálisellátásbantevékenykedőmunkaerőre.Azezekenaterületekendol-gozókszámavilágszerteegyrenagyobbrészétadjaafoglalkoztatottaknak.AzOECD-országokkörébenezazarány10%volt2015-ben,és1,7százalékponttalnőtt2000és2015között.Askandinávországokban,FinnországbanésHollandiábanafoglalkoztatottak15–20%-átmárazegészségügyiésszociálisszférábandolgozóktettékki,arányuklegnagyobbemelkedésétpedigJapánban,ÍrországbanésDél-Koreábanlehetettmegfigyelni.AzOECD-országokbanaz ekét területen foglalkoztatottak számánaknövekedése2000 és2015között42%-osvolt.

3.34. ábraAz egészségügyben és szociális ellátásban foglalkoztatottak aránya az összes

foglalkoztatottból

2000-benazOECD-országokkörébenazorvosokötöde,2015-benmárharmada–Olaszországbanés Izraelben többmint fele–55évesnél idősebbvolt.Franciaországban, Olaszországban,Spanyol-országbanésAusztriábanezenidőalattmegduplázódottazarányuk.AzEgyesültKirályságbanésDél-Koreábanugyanakkorcsak15–17%-osarészesedésük,amiösszefüggazezenországokbanutóbbiévti-zedbendiplomázóknagyszámával.Azorvoshiányrareagálva2000ótaazOECD-országokegészségpo-litikaidöntéshozóiszorgalmazzákazorvosképzéskeretszámainaknövelését.Kanadábanazalapellátástjavítandó2000és2013közöttmegdupláztákacsaládiorvosokatposztgraduálisanképzőoktatásiférő-helyekszámát.Azorvosidiplomátszerzők100ezerlakosrajutószámaországonkéntnagyváltozatossá-gotmutat.Írországban(23,7),Dániában(19,5)ésSzlovéniában(17,4)alegmagasabb,Izraelben(5,5)ésJapánban(6,4)alegalacsonyabb,Magyarországon(13,4)azOECDátlagához(12,1)közeli.

OECD átlaga: 10,1

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 %

MexikóTörökország

LettországChile

GörögországSzlovákia

LengyelországCsehországÉsztország

SzlovéniaMagyarország

Dél-KoreaSpanyolország

OlaszországPortugália

LuxemburgKanada

AusztriaIzrael

Új-ZélandIzland

ÍrországJapán

Egyesült KirályságNémetország

BelgiumAusztrália

SvájcEgyesült Államok

FranciaországFinnországHollandia

SvédországDánia

Norvégia

2,74,0

5,25,35,4

5,85,9

6,26,26,3

6,86,87,0

7,67,9

10,210,310,410,410,8

11,412,212,412,4

12,812,913,013,013,3

14,315,615,7

16,717,9

20,4


96

Magyarország, 2017

Ezenbetegségekegyrészemárafiatalabbpopu-lációbanismegjelenik.Amagyar18évesekésfia-talabbakközülközel5ezrenküzdenekdiabétesz-szel,közel12ezerfiatalnakmagasavérnyomása,és114ezrenasztmások.Abetegségek jelenléte afelnőtt populációban sokkal erőteljesebb. A ma-gas vérnyomással élők száma többmint 3millió,aszívkoszorúér-betegekémeghaladjaaz1milliót,a diabéteszeseké megközelíti azt. Krónikus alsólégúti betegséggel 544 ezren, asztmával 363 ez-ren élnek együtt.Az alapellátásban történőhaté-konyterápialassíthatjavagyakármegisállíthatjaazállapotrosszabbodásátezenbetegségekesetén,és csökkentheti a szükségtelen kórházi kezelésekszámát.Magyarországonjelenlegtúlsokankerül-nekebetegségekmiattkórházba,agyógyításegyköltségesebb szintjére.AzOECDadatai szerint2015-ben százezer lakosra számítva 428 kórházifelvételtörténtasztmavagyCOPDmiatthazánk-ban,amialegmagasabbazországkörben,és jóvalazOECD-átlag(237)feletti.Pangásosszívelégte-lenségmiatt isazátlagnál (228) jóval több,száz-ezerlakosraszámítva441magyarkerültkórházba.EnnélcsakLitvániábanésLengyelországbanvolttöbbkórházbautalás.

Nemzetgazdasági átlag alatti az egészségügy bruttó átlagkereseteAhumánegészségügyiellátásbandolgozókbrut-tó havi átlagkeresete 2012 óta közelíti a nem-zetgazdasági átlagot (akkor több mint 26 ezerforint volt a különbség), de még 2017-ben semérteel (96%-avolt),ekkor 285ezer forintvolt,12ezerforinttalalacsonyabbazátlagnál.ANem-

zeti Foglalkoztatási Szolgálat által az egészség-ügybenmegfigyeltszakmákban2016-bancsakazorvosokbruttóátlagkeresetehaladtameganem-zetgazdaságiátlagot.

3.35. ábraBruttó havi átlagkeresetek, 2016

Hazánkban a GDP 7,2%-át költik egészségügyreA visegrádi négyek közül Magyarország költiGDP-jének legnagyobb részét az egészségügy-re.Avásárlóerőparitásonszámítottegy főre jutóérték Csehországban és Szlovákiában magasabba hazainál, míg Lengyelországban alacsonyabb.Az egy főre számítva legtöbbet költő országok amagyarországinálkétésfélszer,vagyannálistöb-betszánnakegészségügyre.

A demenciA gyorsAbbAn terJed A feJlett világbAn

Ademenciasokfélerendellenességetfoglalmagába,deelterjedtségénekmeghatározására–elsősorbanazidőspopulációkban–azAlzheimer-kórbanmegbetegedettek,meghaltakszámáthasználjákáltalánosan.Megjelenéseafiatalabbkorösszetételűtársadalmakbanritkább,ésadiagnosztizáltakfelefejlettországoklakója.AWorldAlzheimerReport2015-ben47milliórabecsülte számukat világszerte, ami2050-re132millióraisemelkedhet.Agyorsterjedésmiattaszakemberekarrafigyelmeztetnek,hogyakezelé-sihatékonyságésapalliatívellátásfejlesztésemellettfontos lenneazalapellátásreagálóképességéneknöveléseabetegségészlelésévelkapcsolatban.Azonbanjelenlegmégafejlettegészségügyirendszerrelrendelkezőországokalapellátásánakszakértelmeiskevésasokasodóesetekkiszűréséhez.Azalapellátásbevonásaaszűrésbeéskezelésbebecslésekszerintakár40%-kaliscsökkenthetnéakezelésköltségeitafejlett világban.Ugyanakkor a fejlett világban érvényes kezelési protokolloknehezenkivitelezhetők akevésbéfejlettegészségügyirendszerekben.

Rendszergazda

Általános iskolai tanár

Autóbuszvezető

Nemzetgazdasági átlag: 236

Szakorvos

Általános orvos

Orvosi laborasszisztens

Védőnő

Szülésznő

Gyógytornász

0 100 200 300 400 500 600ezer forint

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat.



97

3.36. ábraEgyészségügyi kiadások az EU-28 tagállamaiban, 2015

szociális ellátás

Magyarországon a szociális védelem társadalmijuttatásai aGDPötödét tettékki 2015-ben.Ez a2004-benéskésőbbcsatlakozottországokkörébenSzlovéniát, Ciprust és Horvátországot követően anegyedik legmagasabb részesedés, és jóval alacso-nyabbanyugat-ésészak-európaiországok30%-otközelítővagyaztmeghaladóarányainál.Akiadásokvásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó szintjé-vel az utolsó harmadot nyitjuk, kiadásaink 70%-kalmeghaladjákaromániait,és28%-átteszikkialuxemburginak,37%-átadániainak.

3.37. ábraA szociális védelem társadalmi juttatásai az

EU-28 tagállamaiban, 2015

A szociális védelem társadalmi juttatásaira2015-ben6769milliárdforintotköltöttekhazánk-ban.Ajövedelemhezkötöttellátásokrészesedéseazuniósarányfele,ésidőbeniscsökkenőarészesedé-se,2000-benmég6,8%volt.Akiadásoklegnagyobbhányadát az időskori ellátások (44%) és a beteg-séggel, egészséggondozással összefüggő juttatások(35%)tettékki.AzegyesfunkciókközülMagyar-országonazidőskoriellátásokra,valamintcsalád-ésgyermekvédelemreajuttatásoknakazuniósátlagnálnagyobb,mígamunkanélküliségkezelésére,alak-

0 2 4 6 14 16 18%

Egy főre jutó vásárlóerő-paritáson, ezer PPS

A GDP százalékában, %

8 10 12

Ezer PPS

0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5


FranciaországHollandia

BelgiumDánia

AusztriaEgyesült Királyság

FinnországSpanyolország

OlaszországPortugáliaSzlovénia

GörögországBulgáriaÍrország

HorvátországMagyarország

CsehországSzlovákia

CiprusLitvánia

ÉsztországLengyelország

LuxemburgLettország

Románia

0 5 10 15 35 40%

Egy főre jutó vásárlóerő-paritáson, ezer PPS

A GDP százalékában, %a) 2014. évi adat.

20 25 30

Ezer PPS0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0 16,0

LuxemburgDánia

AusztriaHollandia

NémetországFranciaország

BelgiumSvédországFinnország

Egyesült KirályságOlaszország

ÍrországSpanyolország

PortugáliaSzlovénia

GörögországCiprus

CsehországMálta

SzlovákiaMagyarország

Lengyelországa)

ÉsztországHorvátország

LitvániaLettország

BulgáriaRománia


98

Magyarország, 2017

hatássegítéséreésatársadalmikirekesztődésenyhí-tésérekisebbarányakerültkifizetésre.

Rugalmasabb ellátási formák a gyermekvédelmi törvény módosítása utánA gyermekvédelmi törvény 2017. január 1-jétőlérvényes módosításának célja az volt, hogy amunkaerőpiaciadottságokhozésatelepülésekkis-

gyermekkorinépességszámáhozigazodvaa3éves-nél fiatalabb gyermekek napközbeni ellátásamindteljesebben valósulhasson meg. Az új jogszabályszerint2018végéigmindenolyantelepülésenmegkellszerveznieazönkormányzatnakazellátásvala-melyik formáját, ahol 40-nél több 3 éven aluli él,vagylegalább5gyermekesetébenigényjelentkezikazellátásra.

biztos kezdet gyerekház – korAi segítsÉg A rászorulóknAk28)

Aleszakadótársadalmirétegekfelzárkóztatásaannáleredményesebb lehet,minélkorábbiéletkorbankezdik el a szakemberek aprevenciós segítségnyújtást az érintett gyermeknek és szüleinek a szocio-kultúrálishátrányok leküzdéséhez.ABiztosKezdetGyerekházkezdeményezéskeretébenelsősorbanazóvodáskortmégelnemértgyermekekfejlődésilemaradásátpróbáljákcsökkenteniaszülőikompe-tenciákerősítésével,desegítségetnyújtanakamunkavállalásbanis.Aházakszolgáltatásaitagyermekekegyedülisigénybevehetik,afőcélazonbanaszülőkbevonása.Agyermekek77%-a2évesvagyfiata-labb,96%-ukétkezést,28%-ukmosási lehetőséget is igénybevesz.Agondozottak81%-aaDunátólkeletrefekvő3régióbanél.

3.18. táblaBiztos Kezdet Gyerekházak és gondozottjaik

ÉvHázak Gondozott

gyermekekGondozottcsaládok

száma

2013 58 1441 13122014 114 2507 23412015 111 2463 22112016 112 2578 2334

3.38. ábraA Biztos Kezdet Gyerekházakban gondozott családok

és gyermekek száma régiónként, 2016

Közép-Dunántúl

Budapest és Pest

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld


0 200 400 600 800 1000 1200

Gyermek Család

43

163

263

287

778

1 044

38

157

253

269

684

933

28)Nyugat-DunántúlonnemműködikBiztosKezdetGyerekház.



99

3.39. ábraA gyermeket nevelő 15–49 éves nők

foglalkoztatási rátája, és az ellátásban részesülő 3 éven aluli gyermekek aránya

Abölcsődemellettezentúlszámosújellátásifor-ma–mini,munkahelyiéscsaládibölcsőde–nyújtagyermekek3éveskoráigellátást,ésspeciálistanács-adás, időszakos gyermekfelügyelet, gyermekhotelés a gyermeknevelést támogató segítő szolgáltatásis igénybevehetőnáluk.16éveskorignapközbenigyermekfelügyelet és alternatív napközbeni ellátásegészítikiaszolgáltatásokkörét.

Abölcsődeésaminibölcsőde intézményeske-retekköztlátjaelagyermekeket,acsaládiésmun-kahelyi bölcsőde szolgáltatásként vehető igénybe.Akorábbi családinapközikből alakult családiböl-csődékben5–7, aminibölcsődékben7–8 fős cso-portokkal dolgoznak.Az ellátások lefedettségénekésaz intézményekkihasználtságának javulásaelle-

néretovábbraisjelenvanaterületiegyenlőtlenség.2017-ben 2610 olyan település volt az országban,amelyeken összesen több mint 70 ezer gyermek–azérintettek25%-a–számárahelybennemvoltelérhető az ellátás. Az intézmények 70%-a tíz-ezer főnél népesebb településen működött, míg499 főnél kisebb lélekszámún csak összesen 11.A46475férőhelyre44903gyereketírattakbe,és2879gyermeketkénytelenekvoltakelutasítani.

Újra emelkedik a táppénzesek száma2003-atkövetőenmindatáppénzen levőkátlagosszáma,mindatáppénzekátlagoshosszacsökkennikezdett, ami összefüggött a táppénzszabályok szi-gorításával, amivel a jogosulatlan táppénzkifizeté-seketpróbáltákvisszaszorítani.Aválság idejealatta folyamatokat felerősítette a jogosultak körénekcsökkenése,ésamunkavállalókállásukelvesztésétőlvalófélelme.Aválságutánnövekedettafoglalkoz-tatottság,atáppénzesesetekszáma,2014-tőlpedigatáppénzesnapokésazigénybevevőknapiátlagosszámais.2016-banamunkavállalókösszesen1mil-lió160ezeresetbenvoltaktáppénzen,atáppénzesnapokszámameghaladtaa25milliót.Anövekedés2014-hezviszonyítva21,illetve17%-osvolt.Atáp-pénzenlevőknapiátlagosszáma17%-kal,69ezerrenőtt.

A táppénzes esetek közel negyede a csont- ésizomrendszer,közelötödealégzőrendszermegbe-tegedéséből, 13%-a fertőző betegségekből adódott2016-ban.Az emésztőrendszer betegségeit (8,4%)követőenazigénybevételötödikleggyakoribbokaiaterhességgel,szülésselésgyermekággyalkapcsolatosállapotokvoltak.

2011 2012 2013 2014 2015 2016

Foglalkoztatási ráta, % Napközbeni ellátásban részesülők aránya, %

0

10

20

30

40

50

60

70

80%

3.19. táblaA gyermekek napközbeni ellátását biztosítók adatai, 2017. május 31.

Megnevezés

Intézmé-nyek Férőhelyek Beíratott

gyermekekElutasítottgyermekek

Kisgyermek-nevelők

Szolgáltatástnyújtók Dajkák

száma

Bölcsőde 754 40040 37977 2201 7346 X 1517

Minibölcsőde 50 354 346 27 73 X 43

Családibölcsőde 938 6032 5732 651 648 1513 X

Munkahelyibölcsőde 7 49 38 – 14 17 X

Összesen 1746 46475 44903 2879 8081 1530 1560

Napközbenigyermekfelügyelet 138 X 792 .. X 271 X


100

Magyarország, 2017

3.40. ábraA táppénz igénybevétele

Integrált családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás Az1993.éviIII.törvényésaz1997.éviXXXI.tör-vénymódosításanyomán2016.január1-tőlvalósultmegacsaládsegítésésagyermekjólétiszolgáltatásokteljesintegrációja,amelykeretébentelepülésszintenacsalád-ésgyermekjólétiszolgálatok,járásiszintena család- és gyermekjóléti központok jöttek létre.Aszolgálatokáltalnyújtottcsaládsegítésimmárnemlakosságszámhozkötött,mindenönkormányzatnakbiztosítaniakell.Ajárásiszékhelyekönkormányza-taiműködtetikaközpontokat,amelyekelsősorbanhatósági feladatokhoz kapcsolódó tevékenységetlátnakelésspeciálisszolgáltatásokatbiztosítanak.

2016-ban686 szolgálatműködött azországban639településenésBudapestmindenkerületében,te-vékenységétMagyarországösszestelepülésérekiter-jesztve.Aszolgáltatásokat307ezrenegyüttműködé-si megállapodás nélkül, 217 ezren együttműködésimegállapodás alapján vették igénybe. Ez utóbbiakközött többségben (54%) voltak a felnőttek, akikleggyakrabbananyagiokokbólkerestékfelaszolgá-latokat,míga18évalattiakleginkábbelhanyagolásmiattrészesültekvalamilyenszolgáltatásban.

A 201 központban 35 ezren speciális szolgál-tatásokat, 75 ezren pedig hatósági intézkedéshezkapcsolódó esetmenedzseri tevékenységet vettekigénybe. Ez utóbbiak között 57 ezer gondozottgyermekkorú volt, 56%-ukat a központ hatóságieljárás következményeként védelembe, 38%-ukatnevelésbevette.

2016 folyamán 7447 gyermek részesült átmenetigondozásban, többségüket (86%) családok átmenetiotthonábanhelyezték el.Az átmenti elhelyezéstki-váltóokokközülaszülőkéletvezetésiproblémájaazesetekötödében,azelégtelenlakhatásikörülmények19,ahajléktalannáválás16,abántalmazásésacsaládikonfliktusok12–12%-ábanjátszottakszerepet.

Nőtt a védelembe vett és a hátrányos helyzetű gyermekek száma, de kevesebben vannak halmozottan hátrányos helyzetbenArról, ha egy nehéz helyzetbe került családban agyermekekvalamilyenformábanszükségetszenved-nek,közvetlenülvagyajelzőrendszerbőlérkezőjelzésnyomán a helyi önkormányzatok által fenntartatottcsalád- és gyermekjóléti szolgálatok értesülnek elő-ször.Ezengyermekek számára az önkormányzatokjegyzői egy speciális pénzbeli juttatást, rendszeresgyermekvédelmikedvezménytítélhetnekmeg,vala-mintkérelemremegállapíthatjákahátrányos,illetvehalmozottanhátrányoshelyzetetis.Ebbenakörbenaszülőkingyenesétkezéstisigényelhetnekgyermekükrészére az iskolai szünetek időtartamára az önkor-mányzattól.Haaszülőagyermekveszélyeztetettsé-gétazalapellátásokigénybevételeellenéresemtudjamegszüntetni,deafejlődésesegítséggelmégcsaládikörbenbiztosítható,agyermeketajárásigyámhivatalvédelembeveszi,miközbena járási család-ésgyer-mekjólétiközpontcsaládgondozótjelölkimellé.

3.20. táblaA gyermekvédelmi ellátórendszerrel

kapcsolatba került gyermekek ezer megfelelő korúra jutó száma

Megnevezés 2014 2015 2016

Védelembevett 13,3 13,6 14,8Hátrányoshelyzetű 42,0 42,3 54,8Halmozottanhátrányoshelyzetű 78,3 70,9 66,9Rendszeresgyermekvédelmi

kedvezménybenrészesülő 285,0 245,3 228,8Anyáriszünetbeningyenes

étkezéstkapó .. .. 86,3

Avédelembe vett és a hátrányos helyzetű gyer-mekek ezer megfelelő korúra jutó száma 2014 és2016 között nőtt. 2016-ban közel 101 ezer gyer-mekről állapítottákmeg,hogyhátrányoshelyzetű.Ennek oka leggyakrabban (75%) a szülő alacsonyiskolai végzettsége volt. A halmozottan hátrányoshelyzetűekszámaugyanakkorcsökkent,mertahát-rányoshelyzetegyikkörülménye,aszülőkalacsony

Táppénzben részesülők napi átlagos száma, ezer fő

Egy táppénzes esetre jutó táppénzes napok száma, nap

0

20

40

60

80

100

120

140

160Ezer fő

0

5

10

15

20

25

30

35

40Nap

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016



101

3.41. ábraVédelembe vettek régiónként, 2016

foglalkoztatottságaaközmunkaterjedéseésajavulómunkaerőpiaci lehetőségek miatt ritkábban fordulelő.2016.december31-éntöbbmint25ezergyer-mek volt védelembe véve, 9,0%-kal több,mint azelőzőévvégén.Azesetek41%-ábanagyermeknek,

38%-ában a szülőnek felróható okok, 19%-ábana környezet és 2%-ában a gyermek bántalmazásamiattkerültsorazintézkedésre.AvédelembevettkiskorúakezermegfelelőkorúrajutószámaÉszak-Alföldön(24),Észak-Magyarországon(23)ésDél-Dunántúlon(19)haladtameglegjobbanazátlagot(15).

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek több mint fele 5 ezer főnél kisebb lélekszámú településen élA szociális segélyezés jövedelempótló támogatásait–amelynek legnagyobbtételéta foglalkoztatásthe-lyettesítőtámogatásésazápolásidíjjelenti–pénzbelijuttatáskéntkapjákmegarászorulók.Atermészetbe-nijuttatásokelsősorbanarendszeresgyermekvédelmikedvezményhezésatelepülésitámogatáshozkötőd-nek. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény akiemelés elkerülését, a gyermek családi környezet-benvalóellátásáttámogatja.Azingyentankönyvésétkezésmellett az évi két alkalommal – augusztus-banésnovemberbenegyaránt5800 forint–kapottErzsébet-utalványt étel, ruházat és tanszer vásárlá-sára lehet fordítani.2016végén192ezercsaládban388 ezer gyermek volt jogosult erre a támogatásra,55%-uk5000főnélkisebblélekszámútelepülésenélt.

Ezer fő Fő

0

Ezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú, fő

5

10

15

20

25

30

35

Védelembe vettek száma, ezer fő

Észa

k-A

lföld

Észa

k-M

agya

rorsz

ág

Buda

pest

és P

est

Dél-

Alfö

ld

Dél-

Dun

ántú

l

Köz

ép-D

unán

túl

Nyu

gat-

Dun

ántú

l0

1

2

3

4

5

6

7

3.21. táblaJövedelempótló támogatások

Támogatás 2011 2015 2016

Támogatásban részesítettek havi átlagos száma, főEgészségkárosodásiésgyermekfelügyeletitámogatása) - 14018 18126Foglalkoztatásthelyettesítőtámogatásb) 209918 158138 115568Alanyijogonjáróápolásidíj,évesátlag 44750 55357 53969Időskorúakjáradéka 5907 6784 6958

Felhasznált összeg, millió forintEgészségkárosodásiésgyermekfelügyeletitámogatás 3997 5691Foglalkoztatásthelyettesítőtámogatás 63325 43242 31721Alanyijogonjáróápolásidíj,évesátlag 16781 24884 24566Időskorúakjáradéka 1913 2228 2244

Egy főre jutó havi átlagos összeg, forintEgészségkárosodásiésgyermekfelügyeletitámogatás 28517 26164Foglalkoztatásthelyettesítőtámogatás 25139 22787 22874Alanyijogonjáróápolásidíj,évesátlag 31251 37459 37931Időskorúakjáradéka 26994 27362 26870

a)2015.március1-jénvezettékbe,a2015.éviadatokamárcius–decemberközöttiidőszakravonatkoznak.b)A2015.március1-jeijogszabályváltozásokmiattazadatokkorábbiévekkelvalóösszehasonlíthatóságakorlátozott,a2015.éviadatokamárcius–decemberközöttiidőszakravonatkoznak.


102

Magyarország, 2017

A települési támogatásban részesítettek 38%-a kap-ta természetben a juttatást, ami a felhasznált összeg 35%-át tette ki. A természetbeni juttatás egy főre jutó átlagos értéke 22 ezer forint volt.

Bérek a szociális szférábanA Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2016. évi ada-tai szerint a szociális ellátásban dolgozók közül csak a vezetők bruttó havi átlagkeresete haladta meg a nemzetgazdasági átlagot. Mind a szociális munkáso-ké, tanácsadóké, mind a szociális segítőké elmaradt tőle. Egy általános orvos bruttó keresete 61, egy ál-talános iskolai tanáré 35%-kal magasabb, mint egy szociális munkásé. Míg a többi segítő területen – ok-tatás, egészségügy – az utóbbi években emelkedtek a keresetek, a szociális szférában nem.

3.42. ábraAz alkalmazásban állók havi bruttó

átlagkeresete

Kulturális fogyasztás

A költségvetés kulturális kiadásai 2016-ban 365,7 milliárd forintot tettek ki, a GDP 1,03%-át.

A háztartás-statisztika fogyasztásra vonatkozó adatai szerint az egy főre jutó éves összes kiadás 2011 és 2016 között 26%-kal, 1 millió 22 ezer forintra emelkedett. Ebből kultúrára, szórakozásra éves szin-ten 68,7 ezer, hírközlésre 73,7 ezer forintot költöt-tünk 2016-ban. A háztartások 2011 és 2015 között összes kiadásuk egyre kisebb hányadát fordították kultúrára, szórakozásra, a 2016-os 6,7%-os arány ugyan valamelyest meghaladta az előző évit, de így is 0,7 százalékponttal kisebb volt, mint a 2011. évi.

A hírközlésre fordított kiadások aránya 2011 és 2016 között 0,7 százalékponttal, 7,2%-ra nőtt. (A vizsgált időszak minden évében a hírközlés, és a kultúra, szó-rakozás árai emelkedtek az előző évihez képest, az utóbbi három évben mindkettő esetében a fogyasztói árak átlagos változását meghaladóan.) A jövedelem-szint jelentősen befolyásolja a kiadások mértékét, a két szélső jövedelmi tized kultúrára és szórakozás-ra fordított kiadásai közötti különbség 11,4-szeres, az internet-előfizetést, mobiltelefon díját, illetve a készülékek vásárlását is magában foglaló hírközlés esetében 5,1-szeres volt. (Összehasonlításképpen: az összes fogyasztási kiadás átlagos különbsége a két szélső jövedelmi tized között 2016-ban 4,5-szeres volt.) A leggazdagabbak és legszegényebbek fogyasz-tásbeli különbsége mind a kultúrára, szórakozásra, mind a hírközlésre fordított kiadások terén nőtt, előbbi esetében 11,0-szeres, utóbbi esetében 4,4-sze-res volt az eltérés 2011-ben.

3.43. ábraA kultúra, szórakozás és a hírközlés aránya az

egy főre jutó fogyasztásban

A háztartások típusa szerint is jelentősek az elté-rések, 2016-ban az egy főre jutó, kultúrára, szórako-zásra fordított összeg a gyermek nélküli háztartások-ban átlagosan 84 ezer (ezen belül az egyszemélyes háztartásokban 111 ezer forint), a gyermekes ház-tartásokban 53 ezer forint volt. Hírközlésre egy fő a gyermek nélküli háztartásokban átlagosan 93 ezer forintot fordított, 39 ezer forinttal többet, mint a gyermekes háztartásokban. Az egygyermekes, két-szülős családokban fejenként átlagosan 1,4-szer költöttek többet kultúrára, szórakozásra, és 2,4-szer többet hírközlésre, mint a három vagy annál több gyermekes családokban.

2012 2013 2014 2015 2016 2017

Ezer forint

0

50

100

150

200

250

300

350

Szociális ellátás Nemzetgazdaság összesenHumán egészségügyi ellátás Oktatás

111 108 105 110 112133

223231 238

248263

297

197212

216 221245

285

197

217246

258274

297

HírközlésKultúra, szórakozás

0,0

2,0

4,0

5,0

6,0

7,0

9,0%

8,0

3,0

1,0

7,4 7,2 7,1 7,16,6

6,76,5 6,4

6,77,4 7,2 7,2

2011 2012 2013 2014 2015 2016



103

Csökkent a darabszám és a példányszám is a könyvpiaconA kiadott könyvek (címek) száma 2009-től kez-dődően–a2014.és2015.évinövekedéskivételé-vel–csökkenőtendenciájú.2017-ben11857címetjelentettekmeg,3,5%-kalkevesebbet,mintazelő-zőévben.Akönyvekpéldányszámamáraz1990-es évektől kezdődően erőteljesen visszaesett, majdkisebb ingadozások után a válság évei alatt továbbmérséklődött.2014ebbenatekintetbenisfordulatothozott, ekkorazelőzőévhezképest2,9,2015-ben3,9,2016-ban11%-kalgyarapodottakönyvekpél-dányszáma. A növekedés 2017-ben nem folytató-dott,akevesebbkiadottkönyvazelőzőévinél16%-kalkisebbpéldányszámban(26,2millió)jelentmeg.

Acímek számaa tudományos és az ismeretter-jesztőkönyvekesetébencsökkentlegnagyobbmér-tékben (40, illetve 21%-kal). A példányszámok atankönyvekesetébenestekvisszaalegnagyobbmér-tékben,32%-kal.

Atudományos, ismeretterjesztő és szakirodal-mi műveket összesen tekintve 8,0%-kal kevesebbcím jelent meg 2017-ben, a természettudomány,matematika,avallás,hittudományésazirodalomtu-dománykategóriánkívülvalamennyitématerületnélcsökkent a címek száma, a legnagyobbmértékben(30%) a nyelvészet, nyelvtudomány témánál. Pél-dányszámuk összességében 11%-kal mérséklődött,a nyelvészet, nyelvtudomány 35%-os visszaesése

mellett az alkalmazott tudományok témájú köny-vekpéldányszámacsökkentjelentősen(21%-kal)azelőzőévhezképest.Ezzel szembena természettu-domány,matematika kategóriában 31%-kal emel-kedettapéldányszám.

2017-benamegjelentszépirodalmi művekcím-száma2,5%-kalmeghaladtaazelőzőévit,amegje-lent3353könyvhéttizederegény,illetveelbeszélésvolt,számuk2,0%-kalcsökkent2016-hozviszonyít-va.Aszínművekettartalmazókötetekszáma38-ról35-re mérséklődött. A verses művek, antológiákszámaegyévalatt18,azegyébszépprózáké16%-kalemelkedett.A2017-benmegjelentszépirodalmiművek55%-amagyar,30%-aamerikaiszerzőtollá-bólszármazott.Aszépirodalmiművekpéldányszá-malényegébennemváltozottazelőzőévhezképest.Alegjelentősebbváltozásaversesműveket,antoló-giákattartalmazóköteteketjellemezte,példányszá-muk60%-kalemelkedett2016-ról2017-re.

A könyvpiac a 2017. évi adatok alapján továbberősödött. A szabadforgalmú (közoktatási tan-könyveket figyelmen kívül hagyó) könyvpiac for-galma2017-ben47milliárd836millióforintvolt,2,0%-kaltöbbazelőzőévinél.29)Akönyvekátlagáramárötödikévecsökken,2017-ben11%-kal.

A nyomtatott sajtótermékek példányszáma a2000-esévekközepétőlmérséklődött,ezalólnéhánynapilap, hetilap, illetve magazin jelentett kivételt.Enneklegfőbbokaazinternetespublikációsformák

ezer darab0,0 2,0 4,0 6,0 8,0

millió darab10,0 12,0

Száma Példányszáma

2012 2017

0,4

0,1

1,1

1,2

2,0

3,1

3,7

0,6

0,1

1,1

1,4

1,6

3,4

3,8

0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5

0,6

0,1

3,2

3,7

9,5

7,6

4,5

0,6

0,0

2,5

3,9

9,2

6,6

3,3Szakirodalmi

Szépirodalmi

Tankönyv

I�úsági ésgyermekirodalom

Ismeretterjesztő

Tudományos

Egyéb

3.44. ábraKönyvek száma és példányszáma

29) Forrás: MagyarKönyvkiadókésKönyvterjesztőkOrszágosEgyesülete.


104

Magyarország, 2017

elterjedése,deazévtizedvégigazdaságiválságéveialattazéletkörülményekromlásaishozzájárulhatottehhez.Mindezekmiattazújságokésafolyóiratokára2007-től jelentősennőtt,2009-tőlazáltalánosfogyasztóiár-emelkedést meghaladó mértékben.Azelmúltévekbenafolyóiratokésújságokárato-vábbemelkedett,2017-benátlagáruk7,7%-kaltöbbvoltazelőzőévinél.

Az 1990-es évek elején – főként a munkahelyikönyvtárakmegszűnésével–akönyvtárakszámaje-lentősen,mintegyharmadávalvisszaesett.Afolyamatazezredfordulóramegállt,eztkövetőenakönyvtárakszáma összességében keveset változott. A könyv-tárhasználat ma is jellemzően az egyik legolcsóbbkulturálódási és kikapcsolódási forma. A 2016-banműködő,többmint7300könyvtárcsaknemfelete-lepülési(3574),továbbikétötödeiskolai(2954)volt.Atelepülésikönyvtárakbólnapjainkraszintemindentelepülésen található szolgáltató hely. Az ezekheztartozókönyvállománymennyiségeésazolvasókszá-maazelmúltévekbenlényegesennemváltozott,ámakikölcsönzöttkönyvtáriegységekszámaötévalatt17%-kalkevesebblett.Akölcsönzésiaktivitásazez-redfordulótkövetőenlényegesencsökkent,amibenaze-könyveknövekvőnépszerűségemellettakorábbanjelentősVHS-ésCD-kölcsönzésvisszaeséseisszere-petjátszhatott.2016-banatelepülésikönyvtáraknak1,5millió,anemzetiésországosszakkönyvtáraknak60ezer,azegyébszak-ésmunkahelyikönyvtáraknak637ezerolvasójavolt.Akikölcsönzöttkönyvtáriegy-ségekszámaatelepülésikönyvtárakban21,9millió,azegyébszak-ésmunkahelyikönyvtárakban3,8millió,anemzetiésországosszakkönyvtárakban–ahelybenkölcsönzésselegyüttszámítva–0,6millióvolt.

Alevéltárakszámaaz1990-esévekmásodikfe-lében jelentősen, majd kismértékben emelkedett.2016-ban 93 levéltári tagintézményük volt, 2-velkevesebb,mintazelőzőévben,a2011.évitviszont9-celhaladtameg.Afondokésgyűjteményekszá-ma összesen közel 74 ezer volt, 8,1%-kal több azötévvelkorábbinál.Azintézményekbenmegfordu-lókutatók–azérdeklődődiákokkal,hallgatókkal,magánszemélyekkel együtt vett – száma (közel 21ezerfő)2011-hezképest29,azelőzőévhezképest39%-kalbővült.

Túlnyomórészt növekvő kereslet a kulturális szolgáltatások irántA muzeális intézmények száma 2012 és 2015közöttemelkedett,aztkövetőencsökkent.2017-

benazelőzetesadatokszerint664muzeálisintéz-mény működött, ebből 85 Budapesten. A mú-zeumok szervezésében rendezett 3325 kiállítás15%-aafővárosbanvolt.A10,1milliólátogatás-bólennélmégnagyobb,36%voltBudapestrésze-sedése.

2017-ben5974 hangverseny-előadást tartottak.Alátogatásokszáma2,6%-kaltöbbvoltazegyévvelkorábbinál,atöbbmint2milliólátogatófelebuda-pestielőadásokatnézettmeg.

2016-banösszesen491ezermozielőadást tar-tottak, ezek felét a fővárosban. Az előadásokon14 millió 293 ezer látogatást regisztráltak, ebbőlBudapesten7millió511ezret.Ezerlakosra1456látogatás jutott, amagyarfilmeket látogatók ará-nya 3,8% volt. Az egy látogatásra jutó jegybevé-tel 1362 forintot tett ki. Az országban található402mozi terem (37%-abudapesti) teljesbefoga-dóképességemegközelítőleg72ezerfő(afőváros-ban26ezerfő)volt.

A regisztrált táncegyüttesek száma a színhá-zakhoz hasonlóan a nyilvántartási és finanszírozásrendszer változásait tükrözően alakul, 2009–2010közöttazelőadó-művészetitörvényhatásárajelen-tősenemelkedett.2017-ben55volt(35afőváros-ban),11-gyeltöbb,mintazelőzőévben.2017-ben2001 előadást tartottak, a látogatások száma651ezervolt.AzelőadásokhattizedéreBudapestenkerültsor.

A közművelődési intézményként számba ve-hetőszervezetekköre2016-ban5735volt,5,1%-kaltöbb,mintazelőzőévben.2016-banazintéz-ményekbentartottrendezvények,előadásokközültovábbra is a közösségi rendezvények (73 ezer)és a művészeti események (66 ezer) száma volta legmagasabb, előbbi 1,9, utóbbi 19%-kal többvolt,mint2015-ben.Azismeretterjesztőrendez-vények száma 2016-ban 48 ezer volt, 4,6%-kalkevesebb, mint az előző évben. A szórakoztatórendezvények száma 6,6%-kal lett több a 2015.évinél, így35ezer ilyen jellegű rendezvényt tar-tottak.2016-banközel19ezerkiállítástrendez-tekmeg.Azalkotóművelődésiközösségekszámarégebbennövekvőtendenciátmutatott–bár2011és 2013 között keveset változott –, 2016-ban14 ezret regisztráltak,16%-kalkevesebbet,mintazelőzőévben.Arészvételiszámokalapjánakö-zösségi rendezvényekállnakazelső, a szórakoz-tatórendezvényekamásodik,aművészetiesemé-nyekaharmadikhelyen.



105

30)Forrás:WilliamShakespeare:AhogytetszikII.felvonás7.szín.FordítottaSzabóLőrinc.31)ArészleteselemzéstaKSH2017-benmegjelent,ahivatalhonlapjárólletölthető,Színpadi szórakoztatás, 2016címűkiadványatartalmazza.

„színház Az egÉsz világ”30)

Az elmúlt évtized végétől a színházak száma jelentősen gyarapodott, alapvetően az előadó-művészetitörvény(2008.éviXCIX.törvényazelőadó-művészetiszervezetektámogatásáróléssajátosfoglalkoztatásiszabályairól)nyománmegváltozottműködési,nyilvántartásiésfinanszírozásrendszernekköszönhetően.Atörvényalapjánugyanisakülönbözőformában(államifenntartású,alapítványi,egyesületi)működő,deilyentevékenységetfolytatószervezetekegységeselbírálásaláesnek.Ígyazeddigcsakmarginálisanjelenlévőkate-góriákismegjelentek:pl.abefogadószínház,amelynekvanjátszóhelye,viszontnincsensajáttársulata,vagyaprodukciósszínház,amelyrendelkeziksajáttársulattal,denincselőadásraalkalmasépülete.

Aszínházakszámánakugrásszerűnövekedésemiattazelőadásokéslátogatókszámaisjelentősenemelke-dett.2016-ban179önállószínházműködött,a2010.évinél36-tal,a2015.évinél9-celtöbb.Ebből99Bu-dapesten,71atöbbivárosban,9aközségekbenvártaalátogatókat.2016-banközel29ezerszínházielőadásttartottak,másfélszerannyit,mint2010-ben,és8,3%-kaltöbbetazelőzőévinél.Azelőadásoktöbbmintfelét–akorábbiévekhezhasonlóan–afővárosbanrendeztékmeg.Azévsorán7,1milliólátogatástregisztráltak,a2010.évinél56,a2015.évinél6,1%-kaltöbbet.

Azelőadásokésalátogatókszámánakjelentősnövekedésébőladódóanaszínházakjegybevételeszinténnőtt,2016-bancsaknem25milliárdforintottettki,többmintháromszorosáta2010.évinek.Egyretöbbenvásárolnakbérletet,a2016/2017-esévadbanazösszeseladottszínház-ésoperabérletszámameghaladtaa400ezret,ami31%-kalvolttöbb,minta2010/2011-esévadban.A407ezerbérletből99ezerbudapestiszínházakban,ezenbelül28ezerazOperaházbanésazErkelSzínházbantaláltgazdára.

3.45. ábra

Eladott színház- és operabérletek száma

Atechnológiaifejlődéskövetkeztébenajegyvásárlásiszokásokjelentősenátalakultakazutóbbiévek-ben.Apénztárijegyvásárlásoktovábbraismintegyfelétteszikkiazösszesnek,aközönségszervezőktőlvalóvásárlásviszontveszítettjelentőségéből,ezzelszembenazinternetesjegyvásárlásegyreelterjedtebb,2016-banmármindenötödikjegyhezígyjutottakhozzá.31)

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

Ezer darab

évad

BudapestenForrás: EMMI.

Vidéken


106

Magyarország, 2017

digitális társAdAlom

A folyamatosan fejlődő információtechnológianemcsak az egymás közötti kommunikációra, ha-nem a mindennapi szokásokra is hatással van.Eztöbbekközöttazinternethasználatgyakoriságá-ban,módjábanéscéljábanismegmutatkozik.

Az emberek héttizede napi rendszerességgel internetezikAz internet-előfizetések növekvő számával párhu-zamosanaháztartások internetellátottsága folya-matosan emelkedik: 2012-ben ahazai háztartások67%-a,2017-ben82%-arendelkezettinternet-hoz-záféréssel,amiuniósösszehasonlításbanmégmin-digalacsony,deközelítazEU-28átlagához.Ahazaiésazuniósellátottságközött2012-ben9,2017-ben5százalékpontvoltakülönbség.Avisegrádiorszá-gokközülaháztartásokinternetellátottságahazán-kéhoz hasonló volt 2017-ben: Csehországban 83,Lengyelországban82,Szlovákiában81%.

A jövedelmi negyedeket tekintve 2017-benaz alsó jövedelmi negyedhez tartozó háztartások45%-atudottavilághálóracsatlakozni,amijelentő-senelmaradta70%-osuniósátlagtól.Azalsójöve-delminegyedtőlafelsőnegyedfeléhaladvaegyrésztnövekszik a hazai háztartások internetellátottsága,másrészt csökken azuniós átlagtól való elmaradá-suk. A legmagasabb jövedelmi negyed háztartásaiközül 2017-ben Magyarországon százból átlago-san 96, az unióban 98 rendelkezett internettel.

2012-hözképestmindegyik jövedelmikvartilisbenemelkedettazinternetellátottság.

3.47. ábraAz internetkapcsolattal rendelkező háztartások

aránya az összes háztartásból

Az internetkapcsolattal rendelkező háztartáso-konbelülahelyhezkötöttszélessávúinternet-ésaszélessávúmobilnet-kapcsolattalrendelkezőháztar-tásokaránya94, illetve79%volt2017-ben.Utób-bi rendkívülgyorsan terjed,2012-benaz internet-kapcsolattal rendelkező háztartásoknak még csak26%-aalkalmazta ezt a lehetőséget a világhálóel-érésére.

Az internetellátottság és az okostelefonok egy-re nagyobb mértékű elterjedtsége miatt napjainkrakönnyen elérhetővé vált a világháló. Hazánkban a

3.46. ábraKözművelődési intézmények adatai, 2016

ezer millió

Száma Részvételek

5

13

14

19

35

48

66

73

0 10 20 30 40 50 60 70 80

Népművészeti rendezvények

Klubok, körök, szakkörök

Alkotó művelődési közösségek

Kiállítások

Szórakoztató rendezvények

Ismeretterjesztő rendezvények

Művészeti események

Közösségi rendezvények

0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0

1,8

0,4

0,3

5,5

8,1

1,5

7,2

10,8

Magyarország EU-28

0

20

40

60

80

100

2012 2013 2014 2015

%

2016 2017

67 70 73 76 79 8276 79 81 83 85 87



107

16–74évesnépesség83%-amárhasználtaazinter-netetéletesorán,ezenbelül2017-ben69%-uknapirendszerességgelböngészettaneten.(2012-ben58%voltezazarány.)Azinternethasználatarányaafia-talokkörébenmagas,azidősebbekesetébenalacsony.(Azarányokazuniósátlaggalnagyjábólmegegyez-nek, egyedül az 65–74 évesek korcsoportjában vanjelentősebbelmaradásunk.)Anapirendszerességgeltörténő internetezést elősegíti az egyremegfizethe-tőbbmobilinternetésazarraalkalmasokostelefonokterjedése. 2017-ben az emberek 58%-a használtamobiltelefonjátinterneteléréséhez,ötévvelkorábban10%-uk.(2016-banszázháztartásraátlagosan61,sa-játtulajdonúokostelefonjutott.32))

3.48. ábraNapi rendszerességgel internetezők aránya

korcsoportok szerint

Napjainkra az internet a kulturális fogyasztásegyikfontoscsatornájávávált.2017-benafelméréstmegelőző 3 hónapban internetet használók 90%-a e-mailezett, 85%-a híreket olvasott, 84%-a kö-zösségi oldalakat látogatott vagy aktívan használt,59%-atelefon-vagyvideohívástbonyolított,49%-ainternetenkeresztül intézte a pénzügyeit.Ezen in-ternetes tevékenységeket végzők aránya az elmúltévekben jellemzően emelkedő tendenciát mutatott.AzEurópaiBizottság2016. évi felmérése33) szerintaMagyarországonmegkérdezettek(15–45évközöttiinternethasználók)74%-aegyhétenegynéltöbbszörhasználja az internetet, hogy hozzáférjen zenéhez,zenei videóhoz, 64%-a azért, hogy hozzáférjen ké-pekhez (fényképek, festmények, rajzok),53%-ape-

digazért,hogyfilmeket,sorozatokatnézzenonline.Magyarországafentimutatókattekintvesorrendben4.,8.,illetve14.helyenálltatagállamokközött.

Minden második magyar legalább alapszintű digitális képességekkel rendelkezikAz IT-eszközök használatának módját és minő-ségét az egyén képességei nagymértékbenmegha-tározzák. 2017-ben amagyar lakosság 27%-a ala-csony szintűnek tartotta digitális képességeit,34)

illetve 24%-a rendelkezett alaptudással. A 16–74évesek26%-aállítottamagáról,hogyazalapszintnélfejlettebbadigitálisképessége.AzEU-28egészé-benalakosság26%-ánakalacsony,26%-ánakalap-szintű, 31%-ának ennél magasabb digitális tudásavolt.(Hazánkban23,uniósszinten16%nemtudtabesorolnimagátegyikcsoportbasem,mertafelmé-réstmegelőző három hónapban nem használta azinternetet.)

3.49. ábraAlapszintnél magasabb digitális tudással rendel-kezők aránya különböző dimenziók szerint, 2017

32) Aháztartásiköltségvetésiéséletkörülményekadatfelvételbőlszármazóadat.33) Forrás:Internetusers’preferencesforaccessingcontentonline.FlashEurobarometer437.EuropeanCommission,2016.szeptember.34) Adigitálisképességfelmérésenégyrészmutatósegítségéveltörtént:információkezelésiképesség(példáulállományokmozgatása,információkeresésavilághálón),kommunikációsképességdigitáliskörnyezetben(példáule-mailfogadása/küldése,sajátkészítésűtartalommegosztásaweblapon),problémamegoldásiképesség(példáulállománymásolása számítástechnikaieszközésadathordozóközött,onlinevásárlás/értékesítés),valamint szoftverhasználatiképesség (példáulprezentációkészítése,programkódírásavalamelyprogramnyelvsegítségével).

2012 2017

0

20

40

60

80

100%

16–24 65–74 55–64 45–54 35–44 25–34 korcsoport, éves

82 7968

58

38

15

94 8981

73

51

24

Magyarország EU-28

Legfeljebbalapfokú

Középfokú

1. negyed

2. negyed

3. negyed

4. negyed

Felsőfokú

65–74

25–64

16–24

Jöve

delm

i neg

yed

Isko

lai vé

gzet

tség

Kor

csop

ort 57

31

7

14

27

55

20

22

30

43

45

27

3

11

20

55

6

7

18

38

0 10 20 30 40 50 60 70%


108

Magyarország, 2017

35) Arobotegyolyangépezet,amelytámogatjaazembereketamindennapifeladatokelvégzésesorán,állandóutasításvagyútmutatásnélkül,pl.úgy,mintegymunka-társ,akisegítagyártásifolyamatban,vagymintegyrobotporszívó,vagymintakiközreműködikolyanhelyzetekben,amelyekazemberszámáraveszélyesek(pl.keresésésmentéskatasztrófákidején).Arobotoksokfélealakotölthetnekéstöbbféleméretbenismegjelenhetnek,némelyikükazemberekreishasonlíthat.Amesterségesintelligenciaolyanrendszerekleírásárahasználtkifejezés,amelyekbizonyosmértékbenazemberekhezhasonlóanérezni,érzékelni,gondolkodniéscselekednitudnak,racionálisanviselkednek.Mesterségesintelligenciáthasználnakpéldáulavezetőnélküliautókvagyadrónok,vagyalakásokbanazautomatafűtésbeállításánál,vagyazegészségügybenazorvosidiagnózisokjavításacéljából.36)Forrás:Attitudestowardstheimpactofdigitisationandautomationondailylife.SpecialEurobarometer460.EuropeanCommission,2017.május.

A robotok És A mestersÉges intelligenciA megítÉlÉse

Adigitálistechnológiaegyrenagyobbhatássalvanagazdaságra,atársadalmiéletre,kezdvearobotok35)ésamesterségesintelligencianövekvőhasználatától,egészenaze-egészségügyése-közigazgatásegyrenagyobb népszerűségéig.A technológiai fejlődésmellett ugyanakkor az is fontos, hogy az emberekképeseklegyenekmagabiztosanhasználniazújfajtatechnológiákat,bízzanakerendszerekbenéshasz-náljákkiabennükrejlőlehetőségeket.

2017márciusábanazEurópaiBizottságkérdőívesfelmérésthajtottvégre,amelyadigitalizálásésazau-tomatizáláshatásátvizsgáltaamindennapiéletrevonatkozóan.AzEU-28tagállamaibólösszesenmintegy28ezerfőt,Magyarországon1053főtkérdeztekmeg.Azeredményeketelemzésben36)foglaltákössze,amisokfajtatémátmutatbe,ezekközülarobotokésamesterségesintelligenciamegítélésénektémakörérefó-kuszálunk.

Amegkérdezettektöbbsége,azEU-banátlagosan85%-a,Magyarországon89%-amégsosemhasználtilyentechnológiát.AhasználókközöttazEU-banazotthonialkalmazásjellemzőbbvolt,mintamunkahelyi(9%és6%),miközbenMagyarországonmegegyezettakétarányszám(4–4%).

AlapvetőenpozitívezentechnológiákmegítéléseazEU-ban:Dániában,HollandiábanésSvédországbanaválaszadóknyolctizedepozitívannyilatkozottarobotokrólésamesterségesintelligenciáróláltalábanvéve,Magyarországoncsakmindenmásodikválaszadóvolthasonlóvéleményen.

3.50. ábraA robotok és a mesterséges intelligencia általános megítélése

az EU-28 tagállamokban, 2017

EU-28GörögországHorvátország

CiprusMagyarországFranciaország

AusztriaPortugália

SpanyolországLuxemburg

NémetországMálta

RomániaSzlovénia

Egyesült KirályságOlaszország

BelgiumBulgária

SzlovákiaCsehország

ÍrországLettország

LitvániaLengyelország

FinnországÉsztországSvédországHollandia

Dánia

0 20 40 60 80 100%Nagyon pozitív Inkább pozitív Inkább negatív Nagyon negatív Nem tudja



109

Azalapszintnélmagasabbdigitálistudássalren-delkezőkarányaa16–24évesekkörébenalegmaga-sabb(45%),ésezazarányazéletkoremelkedésévelpárhuzamosancsökken.Akorcsoportokmellettaziskolaivégzettség,illetveajövedelemszint(azegyénmelyikjövedelminegyedbetartozóháztartásbanél)szerintisjelentőskülönbségekrajzolódnakkiadi-gitálistudásalapján.

Egyre többen intézik elektronikusan az ügyeiket, vásárolnak onlineAzinformációtechnológiafejlődésévelpárhuzamo-sanaközigazgatásisfokozatosandigitalizálódik,alakosság jelentős részeveszi igénybeaze-közigaz-

gatás szolgáltatásait. Az egyre fejlettebb e-köz-igazgatás egyaránt idő- és költségmegtakarítástjelenthetazügyintézési folyamatmindkétoldalán,kényelmesen,gyorsabbanigénybevehetőszolgálta-tásokat,jobbinformációellátástnyújt.Afolyamatotegyaránterősítiazinternetesalkalmazásokfejlődé-se,atakarékosság,valamintafelhasználókrészérőljelentkezőhasználatiigény.2017-bena16–74éve-sek 47%-a interneten keresztül lépett kapcsolatbavalamelyhatósággalafelméréstmegelőzőegyévenbelül, ez 5 százalékponttal több,mint a 2012. éviérték.Akorcsoportba tartozók43%-akeresett in-formációtközigazgatásiszervezethonlapján,31%-aletöltötte,29%-aonlinekitöltötteazűrlapotésbeis

Afelméréstvégrehajtókmegkérdeztékaválaszadóktól,hogymitéreznénekazokbanahelyzetekben,amelyeksoránrobotokműködnekközre.AzEU-banésMagyarországonisleginkábbamunkasoránnyújtottsegítségnyújtástéreznékkellemesnek.Hazánkbanlegjobbanarobotáltalelvégzettműtéttől,azEU-banpedigavezetőnélküliautóbanutazástóltartanakaválaszadók.

3.51. ábraRobotok közreműködésével kapcsolatos érzések átlagpontszáma*

Ajelenlegimunkafolyamatokrobotokkalvagymesterségesintelligenciasegítségéveltörténőelvégzé-sétMagyarországonamegkérdezettek53%-a(6%-ukszerintteljesegészében,16%-ukszerinttöbbnyi-re,31%-ukszerintcsakrészben),mígazunióban44%-atartjalehetségesnekajövőben.Magyarországonésazunióegészében isaválaszadókmintegyháromnegyedeszerintezentechnológiákelterjedéséveltöbb állás fogmegszűnni,mint amennyikeletkezik.Ennek ellenéremind azunióban,mindnálunktízválaszadóból8-annyilatkoztakúgy,hogyarobotokszükségesek,mertolyanmunkátiselvégeznek,amelyazemberszámáratúlnehézvagytúlveszélyes,tízből7-enpedigalapvetőenhasznosnakítéltékeztatechnikátatársadalomszámára.

Egy robot orvosi műtétet végez Önön

Vezető nélküli autóban utazika forgalomban

Egy robot ellátást és társaságot biztosít, ha Ön beteg/idős

Egy robot vagy drón szállít Önnekterméket, árut

Egy robot segítséget nyújt Önneka munkában

1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0 7,0 8,0 9,0 10,0átlagpontszám

Magyarország EU-28

*A válaszadóknak 1-től 10- -ig terjedő skálán kellett pontozniuk (1: teljes mértékben kényelmetlen, kellemetlen érzés, 10: teljes mértékben kényelmes, kellemes érzés).

4,2

3,9

4,3

5,0

5,2

3,2

3,7

3,9

5,0

5,3


110

Magyarország, 2017

küldte. (Utóbbi teljes egészében elektronikus ügy-intézést jelent.) Mindhárom mutató tekintetében közel azonos a hazai és az uniós arány.

3.52. ábraA teljes körű elektronikus ügyintézést igénybe

vevők aránya a 16–74 éves népességből

Az elektronikus ügyintézésben egyáltalán nem érintettek aránya 2012 óta csökken, 2017-ben a lakosság 14%-a nem küldött vissza elektro-nikusan beadványt a közigazgatási szerveknek. A 2017. évi felmérés szerint a 16–74 évesek 10%-a elektronikus ügyintézéshez szükséges képesség hiánya, 12%-a személyiségi adatok védelmével kapcsolatos aggályok miatt nem vette igénybe az e-közigazgatást. A lakosság 19%-ánál az ügyinté-zés során másik, megbízott személy (például adó-tanácsadó, könyvelő) járt el. A 16–74 évesek 9%-a jelölte meg problémaként az elektronikus aláírás hiányát vagy az elektronikus személyazonosítás problémáját.

Az e-közigazgatás mellett az e-kereskedelem is egyre népszerűbb. 2017-ben a felmérést megelőző három hónapban a 16–74 éves korcsoportba tarto-zók 26%-a interneten keresztül rendelt, illetve vá-sárolt terméket vagy szolgáltatást, 2012-ben pedig 15% volt ez az arány.

Szubjektív jóllét37)

A lakosság életkörülményeinek jellemzőit nemcsak a kiadványban már bemutatott objektív indikáto-rok – a lakáskörülmények, a jövedelmi helyzet és a fogyasztási szokások –, hanem szubjektív tényezők mentén is érdemes vizsgálni. Az utóbbiak az egyén által megélt, szubjektív megítélésen alapulnak, így a lakosságnak az életkörülményekkel kapcsolatos ér-zéseit tükrözik.

A szubjektív jóllét mutatóinak középpontjában az emberek élettel, annak meghatározott területei-vel való elégedettsége, mentális egészsége, valamint jellemző érzelmi állapota áll. A szubjektív jóllét – az OECD definíciója szerint – „az embereknek a velük történt eseményekkel, a testükkel, a gondolataikkal és az életkörülményeikkel, összességében az életükkel kapcsolatos különböző értékelések gyűjtőfogalma”,38) legfontosabb mutatója az élettel való elégedettség, valamint a különböző érzelmi állapotok vizsgálata.39)

A fiatalok a legelégedettebbek az életükkelA 16 éves és annál idősebb megkérdezettek 0-tól 10-ig terjedő skálán értékelhették, hogy mennyire elégedettek az életükkel. Minél magasabb értéket adtak, annál inkább az elégedettségüket fejezték ki. A válaszok átlagértéke 2013 és 2017 között ér-demben nem változott. A 16 éves és annál idősebb magyar lakosság élettel való átlagos elégedettsége 2017-ben 6,09 pont volt, a korábbi években mért átlagértékekkel gyakorlatilag megegyezik.

A mutató értéke nemenként eltért egymástól, a fér-fiak élettel való elégedettsége (6,18 pont) magasabb volt, mint a nőké (6,02 pont). A vizsgált változók kö-zül az életkor, a családi állapot, az iskolai végzettség, a munkaerőpiaci, valamint a jövedelmi helyzet eseté-ben is markáns összefüggések mutathatók ki.

Az élettel való elégedettség – a korábbi évekhez hasonlóan – 2017-ben is a 16–24 évesek körében volt a legmagasabb (6,75 pont), a mutató értéke az életkor előrehaladtával szinte folyamatosan csök-kent. A 75 éves vagy annál idősebb korosztály volt a legkevésbé elégedett az életével (5,29 pont).

37) A lakosság szubjektív jóllétével a KSH következő kiadványai is foglalkoznak, amelyek a hivatal honlapján a kiadványtárban ingyenesen letölthetőek: Érdekességek a szubjektív jóllét (well-being) magyarországi vizsgálatából. Statisztikai tükör, VIII. évfolyam, 2014/2.; A jóllét magyarországi indikátorrendszere, 2013.; A szubjektív jóllét vizsgálatának eredményei nemzetközi összehasonlításban. Statisztikai Tükör 2015/39.; A háztartások életszínvonala, 2014.; A háztartások életszínvonala, 2015; A háztartások életszínvonala, 2016.38) Forrás: A háztartások életszínvonala, 2016. Központi Statisztikai Hivatal, 2017 (49. o.).39) A 2017-es adatfelvétel az egyének által megélt különböző érzelmi állapotokról nem tartalmazott kérdéseket.

Magyarország EU-28

2012 2013 2014 2015

%

2016 20170

5

10

15

20

25

30

35

2018

24 24 24

29

22 21

26 2628

30

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/szubjektiv_jollet.pdf

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/szubjektiv_jollet.pdf

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/jollet13.pdf

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/jollet_nemzetkozi.pdf

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/jollet_nemzetkozi.pdf

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/hazteletszinv/hazteletszinv14.pdf






111

40) MódszertanikülönbségekmiattazEurostatésazOECDáltalközöltátlagértékekeltérnekegymástól.41) Forrás: OECD.

A mAgyAr lAkosság Élettel vAló elÉgedettsÉge nem változott

AlakosságélettelvalóelégedettségétazEU-SILClakosságiadatfelvételmellettazOECDáltalvizs-gált,úgynevezett„jobbéletindexszel”(BetterLifeIndex)ismérhetjük,nemzetköziösszehasonlításokatvégezhetünk.

Akérdezettekmindkétadatfelvételsoránegy0-tól10-igterjedőskálánnyilatkozhattakarról,hogyösszességébenmennyireelégedettekazéletükkel.AzOECDlegfrissebb,2017-revonatkozóadataisze-rintazátlagoséletelégedettségMagyarországonazegyévvelkorábbihozképestnemváltozott,5,3pontvolt.40)A hazai átlagérték továbbra is azOECD-átlag (6,5 pont) alatti, nálunk kevésbé elégedettekéletükkelaportugálésagörögválaszadók.41)

3.53. ábraAz élettel való elégedettség átlagértékei az OECD „jobb élet indexe” alapján

az OECD európai tagországaiban, 2017

OECD átlaga: 6,5

átlagérték

Forrás: OECD.

0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0 7,0 8,0 9,0 10,0

PortugáliaGörögország

MagyarországÉsztország

SzlovéniaOlaszország

LettországLengyelország

SzlovákiaFranciaországSpanyolország

CsehországEgyesült Királyság

LuxemburgBelgiumÍrország

NémetországAusztria

SvédországHollandia

FinnországDániaIzland

NorvégiaSvájc

5,25,25,3

5,65,85,95,96,06,1

6,46,4

6,66,7

6,96,97,07,07,0

7,37,47,57,57,57,57,5


112

Magyarország, 2017

3.54. ábraAz élettel való elégedettség átlagértékei

korcsoportok szerint*

A házastársukkal együtt élők elégedettebbekHaazélettelvalóelégedettségmegítélésétcsaládiál-lapotszerintvizsgáljuk,akkor2017-ben–akorábbiévekkelszemben–nemanőtlen,hajadoncsaládiál-lapotúak(6,29pont),hanemaházasokkörében(6,39pont)találjukalegmagasabbátlagpontszámot,azon-bantovábbraisazözvegyek(5,21pont)alegkevésbéelégedettek az életükkel. Amennyiben azt is figye-lembe vesszük,hogy aházas családi állapotúak egyháztartástalkotnak,aztlátjuk,hogyaházastársukkalegyüttélőházascsaládiállapotúakelégedettebbekazéletükkel,mintakülönháztartásbanélők.

3.55. ábraAz élettel való elégedettség átlagértékei családi

állapot szerint, 2017*

Az iskolai végzettség szintjének növekedésévelpárhuzamosannőttazéletáltalánosszubjektívmeg-ítélése:alegkevésbéelégedettek–akorábbiévekhezhasonlóan–2017-benisalegfeljebbalapfokúkép-zettségűek(5,27pont),alegelégedettebbekpedigabefejezettfelsőfokúvégzettséggelrendelkezők(7,03pont)voltak.

A munkaerőpiaci helyzet szempontjából nézveazegyéniésatársasvállalkozókvoltakaleginkábbelégedettekazéletükkel(6,88pont).Amunkahely-lyelnemrendelkezőkközülatanulókadtáka leg-magasabbátlagpontszámot(7,21pont).Azéletelé-gedettségafogyatékossággalélő,egészségügyiokokmiattmunkaképtelennéváltszemélyek(4,35pont),valamintamunkanélküliek(4,39pont)körébenvoltalegalacsonyabb.

Az élet szubjektívmegítélése a jövedelmi hely-zettelisösszefüggéstmutatott.Ajövedelmiszinttelpárhuzamosanazélettelvalóelégedettség is folya-matosan emelkedett. A legalsó és a legmagasabbjövedelmi ötödbe tartozók átlagértéke közötti kü-lönbség 2013 és 2017 között évről évre csökkent.Az életelégedettség a jövedelemihelyzet alapján alegfelső 20%-ba tartozók körében volt a legmaga-sabb(6,81pont),a legalsó20%-batartozókeseté-benalegalacsonyabb(5,54pont).

3.56. ábraAz élettel való elégedettség átlagértékei

jövedelmi ötödök szerint*

Településtípus szerint mindegyik évben a köz-ségekben élők voltak a legkevésbé, amegyeszékhe-lyeken vagy megyei jogú városokban élők pedig aleginkábbelégedettekazéletükkel.Régiónkéntvizs-

Átlagérték

0

2013 2017

* 0-tól 10-ig terjedő skálán.

1

2

3

4

5

6

7

8

16–24 25–34 35–44 45–54 55–64 65–74 75– Össze-sen

0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 7,00 8,00

Házas

Ebből:

Házas, házastársávalegyütt él

Házas, házastársávalnem él együtt

Nőtlen, hajadon

Elvált

Özvegy

* 0-tól 10-ig terjedő skálán.átlagérték

6,39

6,42

5,69

6,29

5,51

5,21Összesen: 6,09

Átlagérték

2013 2017


1. 2. 3. 4. 5. ötöd Összesen0,00

1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

7,00

8,00

5,07

5,95 6,12 6,236,87

6,115,54 5,71 5,95 6,17

6,81

6,09



113

gálva az átlagértékeket 2013-ban a nyugat-dunán-túliak (6,35 pont), 2015-ben aKözép-Dunántúlonélők(6,49pont),2016-banDél-Alföld(6,42pont),2017-benpedigújraKözép-Dunántúllakosaivoltakalegelégedettebbek.AlegkevésbémindegyikévbenaDél-DunántúlonésazÉszak-Magyarországonélőkvoltakmegelégedveazéletükkel.

3.57. ábraAz élettel való elégedettség átlagértékei régiók

szerint*

A jövedelemnek fontos szerepe van az elégedettségbenA16évesésannálidősebbnépességelégedettségé-nek fontos tényezője az anyagi helyzetükmegíté-lése, amit – az élettel való elégedettséghezhason-lóan–egy0-tól10-igterjedőskálánértékelhetteka megkérdezettek, a magasabb értékek a nagyobbelégedettségetjelezték.Amutatóraadottátlagpont-szám2013és2017közöttszinteváltozatlanmaradt.Aháztartásanyagihelyzeténekmegítélésea16évesés annál idősebb lakosság körében 2013-ban átla-gosan 5,17, négy évvel később 5,18 pont volt.Azanyagikörülményekszubjektívmegítéléséreakér-dezettekneme,családiállapota,legmagasabbbefe-jezettiskolaivégzettsége,valamintamunkaerőpiaciésajövedelmihelyzeteishatástgyakorolt.

A 2017-es adatfelvétel alapján megállapítható,hogyaférfiakelégedettebbek(5,24pont)aháztar-tásuk anyagi helyzetével, mint a nők (5,13 pont).Ugyanez az összefüggés a korábbi évek esetébennemmutathatóki.

A családi állapot szerinti bontásban – hason-lóan a korábbi felmérések eredményeihez – a leg-magasabbátlagértékkel2017-benisaházascsaládi

állapotú megkérdezettek (5,49 pont), a legalacso-nyabbalpedigazelváltak(4,53pont)rendelkeztek.Aházasokközöttérdemesaztismegkülönböztetni,hogyaházastársakegyüttélnek-e,ugyanisazada-tok–akárcsakazéletelégedettségnél–arrautalnak,hogyakülönháztartásbanélőházascsaládiállapo-túak(4,71pont)csupánazelváltaknáladtakmaga-sabbátlagpontszámot.

Mindanégyévadatfelvételealapjánelmondha-tó,hogyalegmagasabbiskolaivégzettségszintjénekemelkedésével párhuzamosan az anyagi helyzettelvalóátlagoselégedettségisnő.

3.58. ábraAz anyagi helyzettel való elégedettség átlagérté-

kei iskolai végzettség szerint*

Munkaerőpiaci helyzetszempontjábóltovábbraisazegyéniésatársasvállalkozók(6,08pont)adtákalegmagasabbátlagpontszámot,alegalacsonyabbatpedig amunkanélküliek (2,99 pont).A jövedelmiszinttelpárhuzamosanazanyagihelyzettelvalóelé-gedettségisemelkedett.Alegfelsőésalegalsójöve-delmiötödbetartozókátlagoselégedettségeközöttikülönbségévrőlévremérséklődött.

Anagyobbvárosokbanélőknemcsakazéletükkel,hanemanyagihelyzetükkeliselégedettebbekvoltak.Míg2017-benaközségbenélőszemélyekátlagértéke4,83,addigamegyeszékhelyekenvagymegyei jogúvárosbanélőké5,56pontvolt.ArégiókközülaKö-zép-ésaNyugat-Dunántúlonélőkvoltakalegelége-dettebbek,alegkevésbéÉszak-MagyarországésPestrégió16évesésannálidősebblakossága.

2013 2017

átlagérték


0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 7,00

Közép-Dunántúl

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Budapest

Észak-Alföld

Pest

Dél-Dunántúl


Országos átlag

6,28

6,29

6,35

6,13

6,10

5,98

5,98

5,85

6,11

6,33

6,27

6,26

6,24

6,14

6,05

5,71

5,59

6,09

Átlagérték

0,00

2013 2017

*0-tól 10-ig terjedő skálán.

1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

7,00

Alapfokú Középfokú,érettséginélkül

Középfokú,érettségivel

Felsőfokú Összesen

4,384,74

5,51

6,28

5,17

4,204,80

5,47

6,39

5,18


114

Magyarország, 2017

3.59. ábraAz anyagi helyzettel való elégedettség átlagértékei jövedelmi ötödök szerint*

Továbbra is bizalmatlan a lakosságÉletminőségünket nagyban meghatározza, hogybízhatunk-e másokban, szükség esetén számít-hatunk-e mások támogatására és segítségére. Azemberekkeltörténőpozitívegyüttműködés,azem-berekbevetettbizalomatársadalmitőkével,atársa-dalmiintegrációval,valamintajólléttelisösszefüg-gésbehozható.

A0-tól 10-ig terjedő skálán az emberek irántibizalomazösszesszubjektívváltozóközültovább-raisalegalacsonyabbátlagértéket(4,97pont)mu-tatta, amia2013-banmért5,27-esátlagértékhezképest csökkent, a 2015. (4,95 pont) és a 2016.évivel(5,00pont)pediggyakorlatilagmegegyezett.Mindegyik vizsgált évben a fiatalok (16–24 éve-sek)bizalmiszintjevoltalegmagasabb,a75évesés idősebbekéa legalacsonyabb.Akérdésre adottpontokátlagaakorábbiadatfelvételekesetébenjel-lemzőena40-es,50-eséletévekvégérejelentősenvisszaesett, ezt követően pedig hullámzóan ala-kult, a2017.évi felméréseredményeialapjánez-zelszembenmáregyértelműenkimutatható,hogyazéletkorelőrehaladtávalcsökkenazemberekbenvalóáltalánosbizalom.

Az iskolai végzettség növekedésével nő a másemberek iránti bizalommértéke.Míg 2017-ben alegfeljebbalapfokúiskolaivégzettséggelrendelkező16 éves és annál idősebbnépesség átlagosan 4,63,

addiga felsőfokúvégzettségűek5,46pontotadtakazerrevonatkozókérdésre.

3.60. ábraAz emberek iránti bizalom átlagértéke

korcsoportok szerint*

Anagyvárosokbanélőketnagyobbbizalomjelle-mezte: 2017-ben – az aztmegelőző évhezhason-lóan – a Budapesten élők átlagértéke (5,21 pont)voltalegmagasabb,máramegyeszékhelyekenésamegyeijogúvárosokbanélőkét(5,15pont)ismeg-haladta.Továbbra is a kisvárosokban (4,71 pont),valamint a községekben élők (4,97 pont) bíztak alegkevésbéegymásban.

Tovább nőtt a lakosság biztonságérzeteA lakóhely környéki közterületen való bizton-ságérzetrenemcsakazgyakorolhatást,hogyazegyén mennyire bízik a szűkebb környezetében,hanem a lakóhely környezete, a közbiztonsághelyzete is befolyásoló tényező lehet.A 16 évesésannálidősebblakosságbiztonságérzeténekjel-lemzőitmindanégyévbenannakakérdésnekamegválaszolásánkeresztülvizsgáltuk,hogymeny-nyireérzikamegkérdezettekmagukatbiztonság-ban, ha sötétedés után a lakóhelyük környékénsétálnak.

Az adatfelvételek tapasztalatai alapján a lakos-ságbiztonságérzeteévrőlévrenőtthazánkban.Míg2013-ban a válaszadók 65%-a számolt be arról,hogynagyon,vagyeléggébiztonságbanérzimagát

Átlagérték

2013 2017


1. 2. 3. 4. 5. ötöd Összesen0,00

1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

7,00

8,00

3,41

4,595,10

5,60

6,51

5,17

4,144,51

4,955,43

6,37

5,18

Átlagérték

2013 2017


0,00

1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

7,00

16–24 25–34 35–44 45–54 55–64 65–74 75– Össze-sen

5,05

5,665,34 5,26 5,11 5,17 5,23 5,34 5,275,44

5,08 4,90 4,85 4,83 4,784,97



115

sötétedés után az utcán, addig a 2017-es felméréssoránezazaránymár79%-ottettki.

A lakosság biztonságérzete mindegyik telepü-léstípusesetébenjavult,azonbantovábbraisaköz-ségekben élők biztonságérzete volt a legmagasabb(83%),amegyeszékhelyek16évesésannálidősebblakosságáépedigalegalacsonyabb(75%).Amagu-katbiztonságbanérzőkhányada2013-hozképestaleginkább (egyaránt 19 százalékponttal) Budapes-ten és a megyeszékhelyeken emelkedett. Ugyanezazarányarégiókközül–azelőzőévhezhasonlóan–2017-benisaNyugat-Dunántúlonélőkkörébenvoltkiugróanmagas(88%).Észak-Magyarországonviszontamegkérdezettekvalamiveltöbbmintegy-harmadaválaszoltaazt,hogykisebbvagynagyobbmértékben, de veszélyben érezte magát sötétedésutánegyedülazutcán.

3.61. ábraA lakosságon belül azok aránya, akik bizton-

ságban érezték magukat közterületen sötétedés után, régiók szerint

2013 2017

Közép-Dunántúl

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Budapest

Észak-Alföld

Pest

Dél-Dunántúl


Országos átlag

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100%

63

64

63

64

69

61

63

74

65

69

77

7778

79

80

8388

79


117

6. 5. 3. 2. 1. 4.

Nemzetközi gazdaság

Makrogazdasági folyamatok Magyarországon

Külkereskedelem

4. Hazai és nemzetközi makrogazdasági környezet

• A globális gazdaság teljesítménye – a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint – 2017-ben 3,7%-kal bővült az előző évhez képest. A világgaz-dasági folyamatok középpontjában leginkább az Egyesült Államokkal kapcsolatos gazdaságpolitikai döntések álltak. A növekedés jelentős mér-tékben az ázsiai országok teljesítményével függött össze. A meghatározó globális szereplők közül az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2,3, Kínáé 6,9, Japáné 1,7%-kal bővült.

• A szűkebb nemzetközi környezetünkbe tartozó Európai Unióban a gazdasági fellendülés erősödött, az EU-28 esetében a GDP volumene 2,4, a hazánk legjelentősebb külgazdasági partnerének számító Német-országban 2,2%-kal növekedett 2017-ben.

• Részben a gyengülő amerikai dollár hatására a nyersanyagpiacokat alapvetően áremelkedés jellemezte. 2017-ben a globális élelmiszerár-index FAO által számított értéke 8,1, a Brent piaci átlagára 24%-kal magasabb volt a 2016. évinél.

• A több mint négy éve tartó konjunktúra 2017-ben folytatódott a magyar gazdaságban. A bruttó hazai termék volumene 2017-ben 4,0%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, ezzel a növekedés-sel az uniós rangsor középmezőnyébe tartoztunk.

• A felhasználási oldalon egyrészt a 2016. évinél 4,1%-kal többet fogyasztó háztartások, másrészt a 17%-kal nagyobb bruttó állóeszköz-felhalmozás okozta a gazdasági növekedést, ugyanakkor a külkereskede-lem teljesítménye visszafogta a GDP bővülését.

• A GDP növekedését jelentősen támogatta az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest 17%-kal bővülő beruházási teljesítmény. A beruházá-sok bővülésében szerepet játszott, hogy a vállalkozások kapacitásnövelő beruházásainak élénkülése mellett a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus elindított projektjeinek tényleges megvalósítása is nagyobb lendü-letet vett, valamint az ingatlanberuházási aktivitás is emelkedett.

• A termelési oldalon a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye nőtt. A bővülés húzóereje a piaci szolgáltatások, a feldolgozóipar és az épí-tőipar voltak, ugyanakkor a mezőgazdaság teljesítménye visszafogta a GDP bővülését.

• 2017-ben a termékek exportjának volumene 5,8, az import 8,2%-kal nőtt 2016-hoz képest. A kivitel növekedési üteme megegyezett a 2013–2016. évek átlagával, a behozatalé 2,0 százalékponttal meghaladta azt.


118

Magyarország, 2017

Kormányzati szektor

2017-ben a kivitel értéke 100,6 milliárd euró volt, 8,2%-kal több, mint 2016-ban. A behozatal értéke 92,5 milliárd eurót tett ki, ami 11%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

• Külkereskedelmünk 8,1 milliárd eurós többlettel zárta a 2017-es évet, a mérleg 1,6 milliárd euróval romlott az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2009 óta mutat többletet, az aktívum összege 2012–2014-ben évente 6–7 milliárd euró között vál-takozott, 2015-ben és 2016-ban pedig egyaránt rekord nagyságra nőtt.

• 2017-ben a forgalom forintban mért árszínvonala exportban 1,5, importban 1,9%-kal haladta meg a 2016. évit. A cserearány 0,4%-kal romlott, ezzel megszakadt a 2013–2016. évek javuló tendenciája. 2017-ben a forint kismértékben erősödött, így a külkereskedelmünk devizaárszintje nagyobb mértékben emelkedett, mint a forintárszintje.

• 2017-ben a szolgáltatások exportjának értéke 23,8 milliárd, az import 15,8 milliárd euró volt. Exportbevételeink 7,3, importkiadásaink 6,7%-kal nőttek a 2016. évihez képest. 2017-ben a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalmunk-ban 8,1 milliárd eurós többlet keletkezett, az egyenleg 0,6 milliárd euróval javult 2016-hoz képest. A mérleg a 2010-es években folyamatosan kedve-zőbbé vált, a javulás mértéke 2012-höz viszonyítva 3,9 milliárd eurót tett ki.

• A kormányzati szektor hiánya 2017-ben 746 milliárd forint volt, ami a GDP 2,0%-ának felelt meg. A deficit 157 milliárd forinttal, GDP-arányosan pedig 0,3 százalékponttal nőtt a 2016. évihez képest. A hiány bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 2012-től 2017-ig mindegyik évben alacsonyabb volt, mint a 3,0%-os maastrichti hiány-korlát. 2017 végén a kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nem-zeti Bank adata szerint – a GDP 73,6%-át tette ki, ami az egy évvel korábbinál 2,4, a 2012. év véginél 4,0 százalékponttal alacsonyabb volt. A csökkenés ellenére a maastrichti kritérium 60%-os határértéke még nem teljesült. Az adósság forintban számított értéke az elmúlt öt évben 26%-kal nőtt, és 28,1 ezer milliárd forintot tett ki 2017 végén.


Megnevezés 2014 2015 2016 2017Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe,

2012=100,0 106,4 110,0 112,4 116,9Egy főre jutó GDP, az EU-28 átlaga = 100,0a) 68 68 67 ..

Beruházás volumenindexe, 2012=100,0 126,3 136,4 118,7 138,6Háztartások tényleges fogyasztásának

volumenindexe, 2012=100,0 102,9 106,3 110,4 114,8A külkereskedelmi termékforgalom

egyenlege, millió euró 6 274 8 595 9 725 8 082Behozatal volumenindexe, 2012=100,0 114,2 121,4 127,4 137,8Kivitel volumenindexe, 2012=100,0 111,4 120,1 125,4 132,6Kormányzati szektor egyenlege,

a GDP %-ában –2,6 –1,9 –1,7 –2,0Kormányzati szektor adóssága,

a GDP %-ában 76,6 76,7 76,0 73,6a) Vásárlóerő-paritáson számolva.


4. Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok

119

Nemzetközi gazdaság

A globális gazdaság a pénzügyi-gazdasági válságot követően 2010-ben dinamizálódott, a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint 5,4%-kal bővült az egy évvel korábbihoz mérten.1) 2011-ben és 2012-ben a növekedési ütem csökkenő tendenciát mutatott, ezt részben az euróövezet gazdasági és monetáris problé-mái és az átalakuló gazdasági szerkezete miatt lassuló teljesítménynövekedést realizáló Kína okozták. 2012 és 2016 között a világgazdaság 3,2 és 3,6% közötti mértében bővült, 2017-ben a korábbi évekhez ké-pest valamelyest lendületesebben, 3,7%-kal emelke-dett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ezen belül a fejlett országok gazdasági teljesítménye összességé-ben 2,3, a felzárkózó és fejlődő országokat tömörítő országcsoporté 4,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Mindkét növekedés nagyobb volt az előző évinél. A globális folyamatokra 2017-ben a legin-kább az Egyesült Államokban meghozott gazdaság-politikai döntések és a velük kapcsolatos várakozások voltak hatással.

4.1. ábraA globális GDP volumennövekedése*

(az előző évhez képest)

3,7 3,7

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

2015 2016 2017

%

Nemzetközi Valutaalap Világbank

* Becsült adat.Forrás: Nemzetközi Valutaalap, Világbank.

3,43,23,3 3,2

Fejlett országok − már érezhető az adórendszer-reform hatása az Egyesült Államok teljesítményébenA fejlett országok (például az Egyesült Államok, az Európai Unió tagállamai, Japán, Kanada) teljesít-

ménybővülése több mint 10 éve elmarad a világgaz-daság átlagától, 2012 óta 1,2–2,2% között mozgott, 2017-ben 2,3%-os volt.2)

Az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2017-ben 2,3%-kal bővült az egy évvel korábbi, visszafogottabb növekedést követően. (A 2016. évi 1,5%-os GDP-emelkedés a 2009. évi visszaesés óta a legalacsonyabb növekedési ütem volt.) Az év má-sodik felében a dinamikusabb teljesítményhez már hozzájárultak az adórendszerreform, így a vállalati- adóteher-csökkentések hatásai is. 2017-ben a ház-tartások és a háztartásokat segítő nonprofit szektor együttes fogyasztása, valamint a bruttó állóesz-köz-felhalmozás (2,8, illetve 3,4%-os) növekedése segítette a gazdasági fejlődést, ugyanakkor a kor-mányzat fogyasztási kiadásai stagnáltak (+0,1%). A külkereskedelem visszafogta a GDP bővülését: az import volumennövekedése (4,0%) meghalad-ta az exportét (3,4%), a külkereskedelmi deficit (572 milliárd dollár) 2011 óta a legnagyobb volt. Termelési oldalon az ipari termelés – kétévi csök-kenést követően – 1,6%-kal emelkedett a 2016. évihez viszonyítva. A gazdasági élénkülés követ-keztében 2017-ben a munkanélküliségi ráta (4,4%) tovább mérséklődött, a fogyasztói árak (2,1%-os) emelkedése gyorsult az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel párhuzamosan a jegybank szerepét betöltő Fed – részben kamatemelés formájában – szigorított a monetáris politikán.3)

Japán gazdasági teljesítménye 2017-ben 1,7%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest, ez 2013 óta a legmagasabb növekedési ütem. 2017-ben a ház-tartások és a háztartásokat segítő nonprofit szektor együttes fogyasztása 1,1, a bruttó állóeszköz-felhal-mozás 2,5%-kal nőtt, ugyanakkor a kormányzati fo-gyasztási kiadások gyakorlatilag stagnáltak (+0,1%). A japán gazdaság termékei és szolgáltatásai iránti külső kereslet élénkült, a kivitel volumene 6,8%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Ennek ellenére a külkereskedelmi egyenleg romlott, miután a behozatali szerkezetben nagyobb részarányt képvi-selő energiahordozók miatt az importárak nagyobb mértékben emelkedtek. Az exportfolyamatokkal összhangban 2017-ben az ipari termelés – a meg-előző két év csökkenését követően – 4,4%-kal nőtt. A japán gazdaságpolitika középpontjában – az alap-kamat változatlansága mellett – továbbra is a likvi-

1) Forrás: World Economic Outlook, Nemzetközi Valutaalap. Az adatbázis 2017-re vonatkozó adatai részben becsléseken alapulnak.2) Forrás: World Economic Outlook, Nemzetközi Valutaalap.3) Az Egyesült Államokra vonatkozó adatok forrása az OECD adatbázisa.


120

Magyarország, 2017

ditás bővítése állt, ezzel párhuzamosan 2017-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,5%-kal meghaladták az egy évvel korábbit.4)

4.2. ábraA GDP volumenváltozása a fejlett országokban

(szezonálisan kiigazított, az előző év azonos negyedévéhez képest)

OECD Egyesült Államok Japán EU-28

%

negyedév

–2

–1

0

1

2

3

4

2012

. I.

2013

. I.

2014

. I.

2015

. I.

2016

. I.

2017

. I.

2017

. IV

.

Forrás: az OECD adatbázisa.

Fejlődő és felzárkózó országok – növekedési pályára állt a brazil gazdaságAz elmúlt években a fejlődő és a felzárkózó orszá-gok jóval nagyobb mértékben járultak hozzá a vi-lággazdasági növekedéshez, mint a fejlett országok, így részesedésük is nagyobb lett a globális terme-lésből. A fejlődő és a felzárkózó országok együt-tes teljesítménye5) 2012 és 2016 között lassuló, de a globális átlagot meghaladó ütemben növeke-dett. Az országcsoport együttes GDP-je 2017-ben a korábbi évekhez képest valamelyest gyorsabban, 4,7%-kal emelkedett. A fejlődő és felzárkózó orszá-gok közül a gazdasági súlyt tekintve kiemelkedett Brazília, India és Kína, amelyek mindegyike a világ tíz legnagyobb nemzetgazdasága közé tartozott.

2017 folyamán véget ért a több mint két évig tartó recesszió Brazíliában: a GDP volumene 1,0%-kal nőtt az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz képest. 2015-ben és 2016-ban a brazil gazdaság teljesítmé-

nye egyaránt 3,5%-kal visszaesett az egy évvel ko-rábbihoz viszonyítva. Ebben a (leginkább bányaipari és infrastrukturális) beruházások elmaradása mellett az elmélyülő politikai-társadalmi feszültségek szin-tén jelentős szerepet játszottak. A 2017. évi teljesít-ménynövekedést segítették az alap- és nyersanyag-piaci folyamatok és a fogyasztás újbóli bővülése is.6)

4.3. ábraA GDP volumenváltozása néhány fejlődő országban

(szezonálisan kiigazított, az előző év azonos negyedévéhez képest)

Brazília India Kína

–8–6–4–202468

10%

negyedév

2012

. I.

2013

. I.

2014

. I.

2015

. I.

2016

. I.

2017

. I.

2017

. IV

.

Forrás: az OECD adatbázisa.

India gazdasági teljesítménye 2012 és 2016 kö-zött fokozatosan gyorsult, 2016-ban 7,9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. 2017-ben a globális folyamatokkal szemben az indiai gazdaság lassult, a GDP volumene 6,4%-kal meghaladta az előző évi, magas bázist. A visszafogottabb növekedést részben a beruházási ütem lanyhulása és a növekvő import-felhasználás okozta.7)

2017-ben – az import terén az egyik legfontosabb külkereskedelmi partnerünknek számító – Kínában a GDP volumene 6,9%-kal haladta meg az egy év-vel korábbit. A korábbi éveket jellemző növekedés lanyhulása megállt, amiben fontos szerepet játszott a kedvezőbb világgazdasági környezet és a központi kormányzati intézkedések. A nemzetgazdaság főbb területein emelkedett a hozzáadott érték, közülük a feldolgozóiparé 7,0, a kereskedelemé 7,1%-kal

4) Japánra vonatkozó adatok forrása az OECD adatbázisa.5) Forrás: World Economic Outlook, Nemzetközi Valutaalap.6) A Brazíliára vonatkozó adatok forrása az OECD adatbázisa.7) Az Indiára vonatkozó adatok forrása az OECD adatbázisa.



121

nőtt az előző évhez viszonyítva. Az ázsiai ország exportforgalma – folyó áron – 11, importforgalma 19%-kal emelkedett az előző évhez képest. A kül-kereskedelmi többlet mértéke a GDP arányában 3,5%-os volt.8) Az erőteljesen növekvő importfel-használás összefügg a lakossági fogyasztás alakulá-sával, amely növekvő tendenciát mutatott, és szer-kezetében az importtermékek egyre nagyobb részt képviseltek.

Dinamizálódott az uniós gazdaság9)

A hazánk szűkebb nemzetközi környezetét jelentő Európai Unió (EU-28) gazdasági teljesítménye 2012 és 2014 között az OECD átlagánál kedvezőtleneb-bül alakult, 2015 óta viszont azt meghaladó ütem-ben növekszik. A 2012. évi, a dél-európai tagorszá-gok fiskális válsága által okozott recessziót követően az uniós gazdaság 2013-ban bővülésnek indult.

4.4. ábraA GDP volumenváltozása

az EU-28-tagállamokban, 2017(az előző évhez képest)

EU-28 átlaga=2,4%%

3,3–3,9

2,5–3,2

1,9–2,4

1,4–1,8

4,0–7,8

2017-ban a GDP volumene 2,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, ennél gyorsabban utoljára 2007-ben bővült az EU gazdasága. Az unió legnagyobb nemzetgazdaságának számító Németor-szág gazdasága dinamizálódott, 2,2%-kal nőtt az egy

évvel korábbihoz képest, ehhez hozzájárult a ház-tartások fogyasztásának 1,9 és a bruttó állóeszköz- felhalmozásnak a 3,3%-os bővülése. A legjelentősebb nemzetgazdaságok közül az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Olaszországban szintén emel-kedett a GDP volumene, de annak üteme elmaradt az uniós átlagtól. A leggyorsabb növekedést Írország mellett jellemzően a 2004 óta csatlakozott tagálla-mok érték el.

A visegrádi országok több éve tartó gazdasági konjunktúrája 2017-ben folytatódott, a növeke-dés mértéke (4,3%) magasabb volt az uniós átlag-nál (2,4%). Hazánkban 4,0, Lengyelországban 4,6, Csehországban 4,4, Szlovákiában 3,4%-kal nőtt a GDP volumene.

4.5. ábraA GDP volumenváltozása a visegrádi országokban(szezonálisan és naptárhatással kiigazított, az előző

év azonos negyedévéhez képest)

%

negyedév

2012

. I.

2013

. I.

2014

. I.

2015

. I.

2016

. I.

2017

. I.

2017

. IV

.

a) Szezonálisan kiigazított.

–3–2–101234567

Csehország LengyelországMagyarország Szlovákiaa)

A 19 tagállamot tömörítő eurózóna gazdasági teljesítménynövekedése 2017-ben gyorsult: a GDP volumene a 2016. évi 1,8%-os emelkedést követően 2017-ben 2,4%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz vi-szonyítva. A térség gazdasági teljesítményére hatás-sal van az élénkítő monetáris politika is. A defláció elkerülése és a stabil gazdasági növekedés érdeké-ben 2016 márciusában az Európai Központi Bank (EKB) 0,05%-ról 0,00%-ra csökkentette a jegybanki

8) Forrás: a National Bureau of Statistics of China honlapja.9) Az Európai Unió gazdasági folyamatait meghatározó mutatók (ipar, ipari termelői árak, építőipar, kiskereskedelem, külkereskedelem, munkaerőpiac, fogyasztói árak) alakulásáról az adott témakör részletes áttekintésében írunk.


122

Magyarország, 2017

alapkamat mértékét, ami azóta változatlan. Viszont az euróövezet jegybankja számos, hitelpiacot élénkí-tő intézkedést hozott.10) (Részben ez is segítette az alacsony hazai kamatkörnyezet kialakulását.)

2016 utolsó két hónapjában az euró az elmúlt 15 év leggyengébb árfolyamszintjén mozgott az amerikai dollárral szemben, ahonnét 2017 szep-temberéig – kisebb hullámzás mellett – számottevő-en felértékelődött. Szeptemberben az euró a megelő-ző két és fél év legerősebb árfolyamszintjét érte el. Az amerikai dollár annak ellenére gyengült, hogy az Egyesült Államok gazdasága fellendült. Egy euró-ért 2017-ben átlagosan 2,1%-kal több amerikai dol-lárt kellett fizetni az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A gazdasági fejlettséget tekintve az Európai Unió és az Egyesült Államok között számottevő különb-ség van: az Egyesült Államok – vásárlóerő-paritáson számolt – egy főre jutó GDP-je 2016-ban 45%-kal meghaladta az uniós átlagot, ez az arány gyakorlati-lag nem változott 2012 óta. Japán gazdasági fejlett-sége szintén (2012 és 2016 között 5–7%-kal) maga-sabb szinten van az unióénál.11)

A kőolaj ára újra emelkedettA 2008–2009-es pénzügyi-gazdasági válságot kö-vető gyors kilábalás következtében a nyers- és alap-anyagpiacokon 2011-re rekord magas árszintek alakultak ki, ezt követően, 2012 és 2016 között az árak mérséklődtek. 2017 folyamán a globális nyers- és alapanyagpiacokat az árszínvonal emel-kedése jellemezte, ami a legtöbb nemzetgazdaság-ban, így hazánkban is, hozzájárult a termelői árak növekedéséhez. (2017-ben az EU egészében az ipa-ri termékeket átlagosan 3,1, hazánkban 3,3%-kal drágábban állították elő.) A Nemzetközi Valuta-alap által kalkulált, minden fontosabb alapanyagot tartalmazó árindex (Primary Commodity Price Index) 2017-ben 12, ezen belül az ipari alap- és nyersanya-gokat lefedő árindex 13%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál.

Az Európában irányadó Brent típusú kőolaj árát jellemző, 2016 januárja óta tartó emelkedő tenden-cia 2017 elején megállt. Mindez annak ellenére történt, hogy 2016. november végén az OPEC-tagállamok12) megállapodtak a kitermelés visszafogá-sában, amihez szervezeten kívüli országok (például

Oroszország) is csatlakoztak. A Brent hordónkénti ára 2017 januárjában és februárjában 55 dollár körül mozgott, március–júniusban – nagyobb hullámzások mellett – csökkenő tendenciát mutatott. 2017 júliu-sától a kőolaj erőteljesen drágult, ehhez az OPEC-megállapodás fenntartása és az amerikai dollár gyen-gülése egyaránt hozzájárult. 2017 végén egy hordó olajért 66,73 dollárt fizettek, ennél magasabb szinten több mint három éve nem járt a kőolaj ára. 2017-ben a Brent piaci átlagára (54,12 dollár/hordó) összes-ségében 24%-kal magasabban mozgott az egy évvel korábbi alacsony szintnél. (A világpiaci folyamatok-kal összhangban az üzemanyagok hazai fogyasztói ára 2017-ben 7,2%-kal emelkedett az előző évihez képest.)

4.6. ábraA Brent nyers kőolaj éves világpiaci átlagára

Forrás: U.S. Energy Information Administration.

112 10999

5244

54

0

20

40

60

80

100

120

140

2012 2013 2014 2015 2016 2017

Amerikai dollár/hordó

Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) számításai szerint a globális élelmiszerárak13) 2017-ben 8,1%-kal növekedtek az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz viszonyít-va. Az alindexek közül a legnagyobb mértékben (31%-kal) a tejtermékek ára nőtt az egy évvel ko-rábbihoz képest. (Ezzel párhuzamosan a tej hazai termelői ára is számottevően, 24%-kal emelkedett az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz viszonyít-va.) Az olajok, a gabonafélék, valamint a húské-szítmények ára szintén emelkedett (3,1, 3,2, illetve 8,9%-kal). 2016 őszén a cukor ára több mint 4 éves

10) Forrás: az Európai Központi Bank honlapja.11) Az Európai Unió Összehasonlítási Program referenciaként figyelembe veszi az Egyesült Államok és Japán adatait, amelyeket az OECD számolt ki.12) Az OPEC a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének rövidítése.13) A FAO az élelmiszerár-indexen belül alindexeket tesz közzé a gabonafélék, az olajok, a cukor, a tejtermékek, valamint a húskészítmények árváltozásáról. Az indexeket 55 nyersanyag áralakulása alapján állítják össze, és havonta jelentetik meg.



123

rekordra nőtt, majd 2017 első felében jelentős mér-tékben zuhant. Ennek eredményeként a cukor átlag-ára 2017-ben 11%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbi, magas bázisnál. Az ár alakulását a kedvező terméskilátások mellett a jelentős termelőnek számí-tó Brazília devizájának leértékelődése és a visszafo-gottabb kínai import is meghatározta. (A világpiaci folyamatokkal összhangban a cukor hazai fogyasztói átlagára 2017 január–szeptemberében lassuló ütem-ben emelkedett, október–decemberben pedig csök-kent az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest.)

makrogazdasági folyamatok magyarországoN

Négy éve tart a gazdasági konjunktúraA gazdasági-pénzügyi világválságot követően a ma-gyar gazdaságban egy rövid ideig tartó konjunktúra bontakozott ki, ami az exportorientált ipar terme-lésnövekedésén alapult. A bővülés mértéke viszont elmaradt az ezredfordulót követő évekétől: 2010-ben 0,7, 2011-ben az EU-28 átlagával megegyező mértékben, 1,7%-kal emelkedett a GDP volume-ne. 2011-ben az uniós gazdasági környezet mellett – a kedvező időjárás következtében – a mezőgaz-daság is számottevően hozzájárult a növekedéshez. A konjunktúra ellenére a belső keresletben elma-radt a pozitív fordulat: a gazdasági szereplők jel-lemzően csak a pótló beruházásokat hajtották végre, a háztartások pedig mérlegkiigazításra törekedtek. 2012 folyamán a dél-európai országokban tovább mélyült az adósságválság, egyúttal megtorpant az uniós gazdaság növekedése is. A kedvezőtlen külső környezet mellett – részben a magas bázissal ösz-szefüggésben – a csökkenő mezőgazdasági teljesít-mény is visszafogta hazánk gazdasági teljesítmé-nyét, amely ennek következményeként 2012-ben 1,6%-kal mérséklődött az előző évihez képest.

A recesszió 2013 elején véget ért, a hazai gazda-ság gyorsabb növekedési pályára állt, a GDP volu-mene 2013-ban 2,1, 2014-ben 4,2%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ebben az időszakban a bővülés hajtómotorja az exportorientált jármű-ipar és a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok mel-lett elsősorban a gazdaság szinte minden területét érintő beruházások voltak. A következő két évben a magyar gazdaság továbbra is növekedési pályán

mozgott, de a bővülés üteme veszített a lendületé-ből: Magyarország bruttó hazai terméke 2015-ben 3,4, 2016-ban 2,2%-kal növekedett az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan a konjunktúra forrá-sa is megváltozott, a termelési oldalon a járműipar helyett a piaci jellegű szolgáltatások járultak hozzá leginkább a GDP bővüléséhez. A felhasználási ol-dalon szintén más lett a növekedés pillére: az uniós forrásból finanszírozott fejlesztések volumene visz-szaesett, viszont a háztartások fogyasztása dinami-kusan emelkedett.

2017-ben több tényező eredményeként újra len-dületet kapott a magyar gazdaság. A növekvő belső kereslet továbbra is hajtómotorja volt a piaci szolgál-tatások bővülésének, ugyanakkor az ipari termelés dinamikusabban nőtt, valamint az építőiparban is pozitív irányú fordulat következett be. A javuló kül-ső környezet mellett a teljesítmény növekedéséhez hozzájárult a háztartások kedvező pénzügyi helyze-te: a reálbérek megugrottak, a hitelállomány pedig gyakorlatilag stagnált. Mindezek eredményeként a GDP volumene 2017-ben 4,0%-kal nőtt,14) a ko-rábbi két évhez képest a növekedési ütem emelkedett.

4.7. ábraA GDP volumenváltozása

(az előző év azonos negyedévéhez képest, szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva)

NémetországEU-28

negyedév

Magyarország

–3–2–10123456

2012

. I.

2013

. I.

2014

. I.

2015

. I.

2016

. I.

2017

. I.

2017

. IV

.

%

2012 és 2017 között a hazai GDP volumene alapvetően nőtt, a 2017. évi teljesítmény 17%-kal meghaladta a 2012. évit, ami az uniós tagországok

14) A nemzeti számlákra vonatkozó 2017. évi adatok a negyedéves információk alapján becsült, nem végleges értékek, a 2016. éviek pedig előzetesek.


124

Magyarország, 2017

között a hatodik legnagyobb volt. A visegrádi or-szágok gazdaságiteljesítmény-bővülése közel ha-sonló, 15–17% közötti. (A magyar GDP volumene 2017-ben 21%-kal nagyobb volt a 2004. évinél, ez

az elmúlt évek konjunktúrája ellenére a 2004-ben csatlakozott tagállamok közül – az erőteljes pénz-ügyi válságon áteső ciprusi gazdaságot megelőzve – a második legalacsonyabb növekedési ütem volt.)

rekordmértékű a külföldnek fizetendő tulajdonosi jövedelem visszaforgatott aránya

A rezidens gazdasági szereplők külfölddel szembeni elsődleges jövedelmeinek egyenlegével korrigált bruttó hazai termék (GDP), avagy a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) volumene 2010 óta – a 2012. évi 1,0%-os mérséklődés kivételével – emelkedik, 2016-ban 4,3%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz ké-pest. A többévnyi bővülésnek köszönhetően a GNI 2016-ban 14%-kal meghaladta a 2012. évi szintet. A GNI nagysága (folyó áron 34,5 ezer milliárd forint) 2016-ban 2,5%-kal elmaradt a GDP-től, vagyis a kiáramló elsődleges jövedelmek értéke meghaladja a beáramlókét.

A GDP és a GNI közötti különbséget leginkább a külföldi tulajdonú vállalatok profitjának hazavi-tele (tőkerepatriáció) okozza. 2016 folyamán a külföldről kapott tulajdonosi jövedelem és a külföldnek fizetendő tulajdonosi jövedelem egyaránt emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. 2016-ban a külföldnek fizetendő tulajdonosi jövedelemből a visszaforgatott jövedelem aránya 51% (2,4 ezer milli-árd forint) volt, ez 1995 óta a legmagasabb részesedés.

A külföldről kapott és a külföldnek fizetendő munkavállalói jövedelmek egyenlege – az elmúlt évekhez hasonlóan – 2016-ban is rekord mértékű volt. A külföldről kapott munkajövedelem összege (1,1 ezer milliárd forint) – az előző évek folyamatos növekedését követően – korábban nem tapasztalt értékűre emelkedett, de a külföldnek fizetendő munkajövedelem (184 milliárd forint) is nagyobb lett az előző évekhez mérten. (2012-ben a külföldről kapott munkajövedelem értéke 685 milliárd forint volt, 2016-ig évente átlagosan 13%-kal növekedett.)

4.8. ábraA külföldnek fizetendő tulajdonosi jövedelem

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

Arány, %Jövedelem, ezer milliárd forint

Külföldnek �zetendő tulajdonosi jövedelem, ezer milliárd forint

Visszaforgatott jövedelem aránya a külföldnek �zetendő tulajdonosi jövedelemből, %

4,6 4,3 4,5 4,5 4,8

29,235,1

46,3

35,0

50,6

2012 2013 2014 2015 2016

Az EU-tól kapott termék- és termelési támogatások és az uniónak fizetett adók (döntően importadók és -vámok) egyenlege (2016-ban 380 milliárd forint) a csatlakozás óta pozitív, növelve a GNI értékét. 2016-ban 436 milliárd forintnyi uniós támogatást kaptunk, ugyanakkor az EU közös költségvetésébe 55 milliárd forintnyi adót kellett befizetnünk.



125

Magyarország egy főre jutó GDP-je (vásárló-erő-paritáson számítva) 2004-ben az uniós átlag 61, 2012-ben 66, 2016-ban 67%-át érte el. Ezzel a 2016. évi uniós rangsorban hazánk a 24. he-lyet foglalta el. Az unióhoz 2004 óta csatlakozott 13 tagország közül 2016-ban 8 hazánkénál ma-gasabb fejlettségi szinten állt. 2012-höz képest a magyar gazdaság kismértékben (1 százalékponttal) közelebb került az uniós átlaghoz, viszont az új tag-államok közül 6 (Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia, Málta, Románia) ennél gyorsabb ütemben fejlődött.

4.9. ábraAz uniós tagországok vásárlóerő-paritáson számított

egy főre jutó GDP-je az EU-28 átlagában, 2016

%EU-28=100

49– 74 75– 87 88–100101–128129–258

A fogyasztás és a beruházások egyaránt húzták a gazdaságot2010 és 2012 között a külső keresleten, azóta vi-szont már alapvetően a belső keresleten van a hang-súly a GDP volumenváltozásához való hozzájárulás tekintetében. 2009 és 2012 között a belföldi fel-használás – a restriktív fiskális politika mellett a hi-telpiaci folyamatok miatt a háztartások és vállalko-zások kisebb kereslete következtében – visszafogta, 2013 óta viszont már jobban támogatta a GDP bővülését. 2017-ben a belföldi felhasználás volu-mene – a 2016. évi 1,6%-os növekedést követően – 6,0%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a 2012. évit pedig 18%-kal meghaladta. A növe-kedés forrásának a gazdaság szinte minden terüle-

tét érintő beruházások és a háztartások bővülő fo-gyasztása bizonyult.

4.10. ábraHozzájárulás a GDP változásához a felhasználási

oldalon

Százalékpont, illetve %

Háztartások tényleges fogyasztásaKözösségi fogyasztásKészletváltozás

Kiviteli/behozatali többletBruttó állóeszköz-felhalmozás

GDP, %

–4

–3

–2

–1

0

1

2

3

4

5

6

2012 2013 2014 2015 2016 2017

A javuló munkaerőpiaci környezet és a reálbér-növekedés mellett a háztartások 2017-ben is többet fordítottak fogyasztásra. A belső felhasználás legna-gyobb részét, a GDP közel felét jelentő háztartások fogyasztási kiadásainak volumene 2012-ben még 2,4%-kal csökkent, ezt követően egyre gyorsabban, 2017-ben 4,7%-kal emelkedett az egy évvel koráb-bihoz viszonyítva. A fogyasztási kiadási csoportok mindegyikében nőtt a volumen. Az elmúlt öt év-ben a háztartások mérlegkiigazításra való törekvése (a hitelállomány leépítése, a megtakarítások növe-lése) egyre kevésbé volt meghatározó. A bővülő fo-gyasztást a háztartások hitelkeresletének élénkülése is támogatta, miközben a nettó pénzügyi vagyon re-kordszintre bővült.15) A háztartások fogyasztásának részét képező természetbeni társadalmi juttatások a korábbi évekhez hasonlóan szintén emelkedtek: a nagyobb részesedésű, kormányzattól kapott termé-szetbeni társadalmi juttatások volumene 2017-ben 0,9, a kisebb súlyú, háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott juttatásoké 7,0%-kal nőttek.

15) Forrás: Magyar Nemzeti Bank.


126

Magyarország, 2017

A fogyasztási kiadások és a transzferek együt-tes hatására a háztartások tényleges fogyasztása – a 2016. évi 3,8%-os növekedés után – 2017-ben 4,1%-kal emelkedett az előző évihez képest. A ház-tartások fogyasztási szintje 15%-kal meghaladta a 2012. évit, ennek ellenére a GDP-n belüli súlyuk mérséklődött: a 2012. évi 64%-kal szemben 2017-ben 60%-kal részesedtek a bruttó hazai termékből.

4.11. ábraA GDP, a háztartások tényleges fogyasztása

és a reálkereset alakulása(változás az előző év azonos negyedévéhez képest)

negyedév

2012

. I.

2013

. I.

2014

. I.

2015

. I.

2016

. I.

2017

. I.

2017

. IV

.–6–4–202468

1012%

GDPHáztartások tényleges fogyasztásaReálkereseta)

a) A családi adókedvezmény �gyelembevétele nélkül.

A GDP tizedét adó közösségi fogyasztás volu-mene a 2013–2014. évi dinamikus növekedést kö-vetően 2015–2016-ban mérsékelten emelkedett, 2017-ben pedig 0,4%-kal csökkent az egy évvel ko-rábbihoz viszonyítva.

4.12. ábraA GDP és a belső kereslet tényezőinek

volumenváltozása(2012-höz képest)

2012 2013 2014 2015 2016 201705

101520253035%

GDP Háztartások tényleges fogyasztásaKözösségi fogyasztás Bruttó állóeszköz-felhalmozás

A háztartások tényleges fogyasztása és a közös-ségi fogyasztás együtteséből számított, a GDP hét-tizedét kitevő végső fogyasztás 2017-ben 3,4%-kal nőtt.

A 2012. évi csökkenést követően a bruttó álló-eszköz-felhalmozás volumene 2013 és 2015 kö-zött növekedett, számottevően hozzájárulva ezzel a GDP bővüléséhez. A felhalmozás dinamizálódá-sában jelentős szerepe volt az uniós források fel-használásának, a hitelpiaci folyamatoknak (többek között kevésbé szigorú hitelezési feltételek, csök-kenő kamatlábak), valamint a kkv-szektort meg-célzó Növekedési Hitelprogramnak. 2015 végére a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklus támo-gatásaiból finanszírozott beruházások befejeződ-tek, viszont a 2014–2020-as költségvetési ciklus uniós forrásainak felhasználása még alacsony szin-ten volt. Ezek hatására 2016-ban a bruttó állóesz-köz-felhalmozás volumene 11%-kal visszaesett. 2017-ben a nemzetgazdaság egészét számottevő-en növekvő beruházási aktivitás jellemezte, ennek köszönhetően a gazdasági növekedéshez nagymér-tékben hozzájárult a 17%-kal bővülő bruttó álló-eszköz-felhalmozás volumene. A bruttó állóesz-köz-felhalmozás GDP-n belüli aránya hazánkban 2017-ben 21,5% volt.

4.13. ábraA bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-n

belüli aránya

0

5

10

15

20

25%

Magyarország EU-28

19,320,9

22,2 21,9

19,221,5

19,7 19,2 19,4 19,5 19,8 20,1

2012 2013 2014 2015 2016 2017

Az elmúlt években az uniós források jelentősen hatottak a fejlesztések alakulásáraA bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulását alap-vetően meghatározó (2017-ben 78%-kal részese-



127

dő) nemzetgazdasági beruházások16) – négyévnyi csökkenést követően – 2013-ban emelkedésnek indultak. A beruházási teljesítmény 2013-ban 5,9, 2014-ben 19, 2015-ben 7,9%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A növekedést első-sorban az uniós források felhasználása és a Nö-vekedési Hitelprogram támogatta. 2015 végére az uniós támogatásokból finanszírozott fejleszté-sek többsége befejeződött, ennek következtében 2016-ban a beruházások volumene 13%-kal visz-szaesett. 2017-ben a vállalkozások kapacitásnövelő beruházásainak élénkülése mellett a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus elindított projektjeinek tényleges megvalósítása is nagyobb lendületet vett, és az ingatlanberuházási aktivitás is emelkedett. Ezek eredményeként a nemzetgazdasági beruhá-zások volumene az egy évvel korábbi szintet 17, a 2012. évit 39%-kal meghaladta.

A 2017. évi növekedést részben a költségvetési szervek magas fejlesztési aktivitása okozta. A 2016. évi 61%-os csökkenést követően a költségvetés be-ruházási kereslete 2017-ben 59%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az ingadozó beruházási teljesítményben jelentős szerepet játszott az uniós költségvetés ciklusváltása. A 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusban lekötött uniós támogatá-sokból megvalósuló fejlesztések jelentős része 2015 folyamán fejeződött be, az új ciklus forrásaiból fi-

nanszírozott beruházások pedig 2017-ben kezd- tek el realizálódni. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a beruházási teljesítmény 2016-ban – három év növekedést követően – 0,8%-kal mérséklődött az egy évvel korábbi, ma-gas bázishoz képest, amit elsősorban az állami tu-lajdonú vállalatok csökkenő beruházásai okoztak. 2017-ben a vállalkozások beruházási aktivitása 14%-kal újra emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A cégek élénkülő fejlesztési kedve el-engedhetetlen része a versenyképesség javításának és a rövidtávú gazdasági teljesítménynövekedésnek. A vállalatok beruházásainak kedveznek a hitelpia-ci folyamatok, elsősorban az alacsony hitelkamat-lábak és a kkv-szektort megcélzó hitelprogramok (a Növekedési Hitelprogram kifutása után a Piaci Hitelprogram).

A beruházások anyagi-műszaki összetételét te-kintve a nagyobb súlyú építési beruházások telje-sítménye – az uniós költségvetési ciklusok támo-gatásainak felhasználásával összefüggésben – az elmúlt években ingadozott. Az új ciklus forrásai-ból finanszírozott fejlesztések 2017-ben elkezdtek realizálódni, így az építési beruházások volumene 2017-ben az előző évhez viszonyítva 21, 2012-höz képest 33%-kal emelkedett. Ez is hozzájárult az épí-tőipar 2017. évi jelentős növekedéséhez. A gép- és berendezésberuházások volumene 2016 kivételé-

16) A nemzetgazdasági beruházásokra vonatkozó 2017. évi adatok a negyedéves információk alapján számított, nem végleges értékek. A 2016. évi adatok előzetesek.

4.14. ábraA jegybanki alapkamat alakulása

0,00

1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

7,00

8,00

2012

.01.

01

2012

.04.

01

2012

.07.

01

2012

.10.

01

2013

.01.

01

2013

.04.

01

2013

.07.

01

2013

.10.

01

2014

.01.

01

2014

.04.

01

2014

.07.

01

2014

.10.

01

2015

.01.

01

2015

.04.

01

2015

.07.

01

2015

.10.

01

2016

.01.

01

2016

.04.

01

2016

.07.

01

2016

.10.

01

2017

.01.

01

2017

.04.

01

2017

.07.

01

2017

.10.

01

2018

.01.

01%

Forrás: Magyar Nemzeti Bank.


128

Magyarország, 2017

vel 2011 óta emelkedett, 2017-ben 13%-kal nőtt. A gépberuházások elsősorban importból valósulnak meg.

A beruházási volumen 2017-ben az adminiszt-ratív szolgáltatás területén a lízingtársaságok év eleji, jelentős gépjárműimportja ellenére enyhén mérséklődött (0,4%-kal), a többi nemzetgazda-sági ágban nőtt. A nagyobb súlyú területek közül a leginkább a szállítás, raktározás beruházásainak volumene bővült (24%-kal), elsősorban az uniós forrásból finanszírozott útépítések és -felújítások újbóli megindítása következtében. Ehhez hasonló mértékben, 23%-kal emelkedett az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye, ahol a lakásépítések és az üzleti célú ingatlanfejlesztések egyaránt növeked-tek. A legjelentősebb beruházó területnek számító feldolgozóipar beruházási teljesítménye 7,3%-kal magasabb volt az előző évinél, ehhez leginkább az ipari termelésben meghatározó járműgyártás és elektronikai ipar növekvő fejlesztései járultak hozzá. A beruházások koncentrációja magas volt, a nem-zetgazdaság három – feldolgozóipar, ingatlanügyle-tek és szállítás, raktározás – területén együttesen az összberuházások 59,2%-a realizálódott. A koncent-ráció kismértékben (0,7 százalékponttal) mérséklő-dött az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Elsősorban az uniós forrásból történő fejleszté-sek újbóli megindulása következtében 2017 során a legnagyobb mértékben a nagyobb részt közössé-gi finanszírozású területek beruházásai emelkedtek: a közigazgatáséi – az uniósforrás-felhasználás, va-lamint a határvédelemmel és a középület-felújítá-sokkal kapcsolatos kiadások jelentős szerepe mellett – 65, az oktatáséi 67, az egészségügyi szolgáltatá-sokéi 66%-kal növekedtek az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz képest. A beruházások volumene 2017-ben a csekély súlyú bányászat területén 52%-kal emelkedett, elsősorban a szénhidrogén-kutatá-sok és -feltárások ráfordításai miatt. A művészet, szabadidő területén a 37%-os beruházásnövekedést nagyobb részt a versenysporttal kapcsolatos fejlesz-tések, kisebb részt a kultúrával összefüggő nagy-beruházások okozták. A nemzetgazdasági átlagot meghaladó mértékben bővültek a beruházások az információ, kommunikáció (19%) és – az infor-matikai beszerzések következtében – a pénzügyi szolgáltatás (22%) területén. A növekvő turisztikai forgalommal párhuzamosan a szálláshely-szolgál-

tatás, vendéglátásban a szállodaépítések és -fel-újítások segítették a beruházási volumen 29%-os emelkedését. A mezőgazdaság beruházásai – főként mezőgazdasági munkagépek (traktorok, kombáj-nok, permetezőgépek) beszerzései miatt – 12%-kal gyarapodtak. A kereskedelemben 2015 végén indult beruházási hullám az áruházfejlesztések befejeződé-sével 2017 végére kifulladt. Ennek eredményeként a kereskedelmi beruházások volumene 2017-ben összességében alig változott (+0,4%) az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest.

4.2. táblaA 10 legnagyobb beruházó nemzetgazdasági ág

beruházási teljesítménye,* 2017(%)

Nemzetgazdasági ág, anyagi, műszaki

összetétel

Beruházási érték

megoszlása

Volumenváltozás

előző évhez képest

2012-höz képest

Feldolgozóipar 29,2 7,3 34,8

Ingatlanügyletek 16,4 22,5 59,0

Szállítás, raktározás 13,5 24,1 34,7

Kereskedelem 6,0 0,4 36,8

Közigazgatás 5,8 65,2 95,1

Mezőgazdaság 4,8 11,5 20,8

Információ, kommunikáció 3,5 18,7 42,0

Energiaipar 3,0 5,7 21,6Adminisztratív és szolgálta-

tást támogató tevékenység 2,7 -0,4 85,3

Művészet, szabadidő 2,7 36,9 277,9

Nemzetgazdaság összesen 100,0 16,7 43,6

Ebből:

építési beruházások 50,9 21,3 33,4

gép, berendezés, jármű 47,8 12,8 55,6

* A negyedéves adatgyűjtésből származó adatok alapján.

Jelentősen nőtt az importfelhasználás17)

Az elmúlt években hazánk külkereskedelmi telje-sítményén jól tükröződött a fontos uniós export-piacok gazdasági teljesítőképessége. Az Európai Unió recessziója következtében 2012-ben a ma-gyar export volumene hároméves mélypontra ke-rült, 2013 folyamán viszont – részben a járműipa-ri konjunktúrával összefüggésben – újra élénkült, 2014-ben pedig tovább gyorsult a kivitel. Az im-port volumene ugyanakkor az exporténál is gyor-sabban emelkedett, amiben a magas importtar-

17) Az alfejezetben szereplő, külkereskedelemmel kapcsolatos statisztikai adatok az ESA2010 módszertan alapján számítottak, eltérhetnek a „Külkereskedelem” alfejezet adataitól.



129

talmú kivitel mellett a külföldről vásárolt gépek beruházásai és az élénkülő lakossági fogyasztás is szerepet játszott. Ennek eredményeként 2014-ben a – korábbi években a növekedés húzóerejének bizonyuló – külkereskedelem teljesítménye visz-szafogta a GDP növekedését, amire 2004 óta nem volt példa. 2015-ben megfordult a tendencia: ala-csonyabb növekedési ütem mellett az export volu-mennövekedése meghaladta az importét. 2016-ban a folyamat folytatódott, ezáltal 2015-ben és 2016-ban a külkereskedelem egyaránt pozitívan járult hozzá a gazdaság bővüléséhez. A növekvő fogyasztás mellett 2017-ben a beruházások újból élénkültek, és a jelentős importigénnyel bíró ipari termelés is dinamikusabban nőtt. Mindezek együt-tes hatására a behozatal 9,7, a kivitel 7,1%-kal bő-vült. A külkereskedelem döntő részét adó árufor-galom és a szolgáltatás-külkereskedelem mindkét irányban egyaránt nőtt.

A romló cserearányok mellett hazánk külke-reskedelmi forgalmában 2017-ben – az egy évvel korábbihoz képest 0,6 ezer milliárd forintos csök-kenés mellett – 3,0 ezer milliárd forintos többlet keletkezett. Az egyenleg alakulását nagymértékben meghatározta az importált energiahordozók világ-piaci árainak változása. A külkereskedelmi aktívum GDP-hez viszonyított aránya 7,8% volt, 2,3 száza-lékponttal alacsonyabb a 2016. évinél.

4.15. ábraA külkereskedelem teljesítményének alakulása

6,7 7,06,4

8,9

10,1

7,8

2012 2013 2014 2015 2016 2017

A kiviteli (+) / behozatali (–) többlet a GDP arányábanAz export volumenváltozása 2012-höz képestAz import volumenváltozása 2012-höz képest

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

7,0

8,0

9,0

10,0

11,0

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

45,0

50,0

55,0Volumenváltozás, % A GDP arányában, %

Magyarországot nagymértékű gazdasági nyitott-ság jellemzi, ami nemzetgazdaságunkat sebezhető-vé teszi a külső konjunkturális hatásokkal szemben. (A jelentős többlet ugyanakkor hozzájárul a fizetési mérleg szufficitjéhez és egyben a külfölddel szembe-ni befektetési pozíció javulásához.) A külső kereslet alakulásával szembeni növekvő kockázatot mutatja, hogy az export értéke 2017-ben a GDP 90,1%-át érte el, 1995 óta a második legmagasabb arányt.

Több lábon álló bővülés a termelésben

A termelési oldalon 2017-ben a gazdaság húzóereje a piaci szolgáltatások, a feldolgozóipar és az építő-ipar voltak, a mezőgazdaság teljesítménye ugyanak-kor visszafogta a GDP bővülését. A bruttó hozzá-adott érték volumene 4,0, ezen belül az árutermelő ágazatoké (mezőgazdaság, ipar, építőipar) 5,2%-kal meghaladta a 2016. évit. 2012 és 2016 között – a bővülő ipari termelés következtében – a gazdaság szerkezete kismértékben eltolódott az árutermelő ágazatok irányába, 2017-ben a bruttó hozzáadott érték 35,2%-a itt keletkezett, ez 0,6 százalékponttal meghaladta a 2012. évit.

4.16. ábraA hozzáadott érték volumenváltozása az egyes

ágazatcsoportokban(2012-höz képest)

Mezőgazdaság IparÉpítőipar Szolgáltatás

–505

10152025303540

%

2012 2013 2014 2015 2016 2017

45

Az árutermelő nemzetgazdasági ágak közül a mezőgazdaság hozzáadott értéke az elmúlt években az időjárás változékonysága miatt erőteljesen inga-dozott, ez az uniós tagállamok közül hazánkban volt az egyik legerőteljesebb. 2017-ben az agrárszektor teljesítménye visszafogta a GDP növekedési üte-


130

Magyarország, 2017

mét, az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest a hozzáadott érték volumene 9,0%-kal visszaesett.

Az exportorientáltsága révén az uniós konjunk-túrával szoros kapcsolatban álló ipar teljesítménye 2017-ben újra jelentősen támogatta a GDP növe-kedését. Elsősorban az élénk külső kereslet miatt az ipar hozzáadott értéke 3,9, ezen belül a termelés döntő részét adó feldolgozóiparé 4,9%-kal emelke-dett, az energiaiparé csökkent.

Az elmúlt négy év emelkedésének köszönhetően 2012 és 2017 között az ipar teljesítménye összessé-gében 18%-kal nőtt. Ebben jelentős szerepet ját-szott előbb a járműipari konjunktúra, majd az elekt-ronikai ipar erősödése. A teljesítménynövekedéssel párhuzamosan az ipar részesedése kismértékben, 26,4%-ra emelkedett a bruttó hozzáadott értéken belül.

4.17. ábraHozzájárulás a GDP változásához a termelési

oldalon

2012 2013 2014 2015 2016 2017

Százalékpont, illetve %

–2

–1

0

1

2

3

4

5

Mezőgazdaság IparÉpítőipar Piaci szolgáltatások

Közösségi szolgáltatások GDP, %

Az építőiparban – a 2011. évi, átmenetinek bi-zonyuló emelkedéstől eltekintve – a 2006 óta tartó csökkenést 2013-ban növekedés váltotta fel. A for-dulatban elsősorban az uniós forrásból megvalósuló beruházások játszottak fontos szerepet. 2015 végére az infrastrukturális fejlesztések jelentős része befeje-ződött, aminek következtében az építőipar teljesít-ménye 2016-ban 11%-kal visszaesett az előző évihez

képest. Részben az új uniós költségvetési ciklus ke-retében elinduló beruházások, részben az ingatlan-piaci fellendülés hatására a hozzáadott érték volu-mene 2017-ben 32%-kal nőtt az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz viszonyítva. (Az ingadozó telje-sítmény mellett a nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 2017-ben 42%-kal magasabb volt a 2012. évi mélypontnál.) A hozzáadott érték a nemzetgazdasá-gi ág mindegyik ágazatában jelentősen meghaladta az egy évvel korábbit, a leginkább az egyéb épít-mények (például a köz- és vasútépítések) körében. A kormányzati intézkedések és a hitelpiaci viszo-nyok alakulásának következtében a lakásépítések száma (14,4 ezer darab) 2017-ben (44%-kal) tovább emelkedett, ezzel párhuzamosan a lakásépítési kedv is nőtt. 2017 során a kiadott lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések együttes száma 38,0 ezer volt, az egy évvel korábbit 20%-kal meghaladta.

Folytatódott a szolgáltatások több éve tartó bővüléseA gazdasági teljesítmény közel kétharmadát realizáló szolgáltatószektor 2017-ben – a megelőző négy év-hez hasonlóan – nagymértékben hozzájárult a GDP volumennövekedéséhez, teljesítménye 2013 óta fo-lyamatosan emelkedik, 2017-ben 3,3%-kal. A bővülő belső kereslettel összhangban a legtöbb piaci szolgál-tató ágazat átlagon felül teljesített. Az elmúlt évek növekedésének köszönhetően – az ágazatok sokszí-nűsége mellett – a szolgáltatások együttes hozzáadott értéke 2017-ben 16%-kal meghaladta a 2012. évi szintet, ugyanakkor a szektor nemzetgazdaságon be-lüli súlya 0,5 százalékponttal, 64,8%-ra mérséklődött.

2017-ben a legtöbb szolgáltatóágazat gazdasági teljesítménye növekedett, a legnagyobb mértékben (7,2%-kal) az üzleti szolgáltatásoké. Szintén jelen-tős mértékben (6,2%-kal) nőtt a hozzáadott érték a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és ven-déglátás területén, amihez a hazai lakosság emelkedő vásárlási és utazási kedve, valamint a bővülő külföl-divendég-forgalom egyaránt hozzájárult. (2012 óta a szolgáltatószektoron belül a kereskedelem, szál- láshely-szolgáltatás és vendéglátás ágcsoport érte el a legnagyobb volumennövekedést: a hozzáadott ér-ték volumene 2017-ben 25%-kal meghaladta a 2012. évit.) Az információ, kommunikáció nemzetgazda-sági ág teljesítménye több éve folyamatosan bővül, 2017-ben 6,1%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 2,3%-kal nagyobb lett, miután a lakásépítések felfu-



131

tása mellett folytatódott a használtlakás-piac élénkü-lése is. Részben az ipari folyamatokkal összhangban a szállítás, raktározás teljesítménye 4,5, a kis súlyú művészet és szabadidő ágé 5,0%-kal emelkedett. A pénzügyi szolgáltatások teljesítménye 2017-ben 0,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, ennek ellenére 5,7%-kal elmaradt a 2012. évitől. 2012 és 2017 között a terület nemzetgazdasági súlya is mér-séklődött, 1,3 százalékponttal 3,3%-ra csökkent. A pénzügyi szektorra kedvezőtlenül hatottak a devi-zaalapú hitelekkel kapcsolatos jogszabályi előírások. A szolgáltatószektorban mindössze a – jellemzően az államháztartás által finanszírozott – közösségi szolgáltatások (közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás) hozzáadott értéke mérséklődött (1,3%-kal) az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

4.18. ábraA bruttó hozzáadott érték megoszlása

nemzetgazdasági ágak szerint

IparKözösségi szolgáltatásokKereskedelem és vendéglátásÜzleti szolgáltatásokIngatlanügyletekSzállítás és raktározásInformáció, kommunikáció

Pénzügyi szolgáltatásokÉpítőipar

Mezőgazdaság

Egyéb szolgáltatások

2012

2017

2017-ben megállt a forint leértékelődése18)

Hazánk jelentős exporttevékenységéből és nagyfokú importkitettségéből kifolyólag a gazdasági szereplők számára a forint árfolyamának alakulása kockázati forrás. A magyar fizetőeszköz árfolyama az euróval szemben 2017 folyamán a 302–315 forint/eurós árfolyamsávban mozgott. A kurzust nemzetközi ténye-zők és hazai monetáris politikai intézkedések egyaránt alakították. Az átlagárfolyam 2017-ben 309,21 forint/euró volt, az egy évvel korábbinál 0,7%-kal alacsonyabb. (2016-ban 1 euróért átlagosan 311,46 forintot kellett fizetni, ami a 2011 óta tartó folyamatos leértékelődés következtében az euró bevezetése óta a leggyengébb éves átlagos árfolyamszintet jelentette.) Az időszak folyamán a visegrádi országok de-vizái közül – a 2017. évi átlagárfolyamok alapján – a cseh korona 2,6, a lengyel zloty 2,4%-kal erősödött az egy évvel korábbihoz képest. 2012-höz viszonyítva a cseh és a lengyel fizetőeszköz szintén kevesebbet ért 2017-ben, viszont a leértékelődés mértéke (4,7, illetve 1,7%) jóval kisebb volt, mint a forint esetében.

Az amerikai dollárral szemben a forint szintén erősödött: a 2017. évi átlagárfolyam (274,27 forint/amerikai dollár) 2,5%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az év második felében az amerikai dollár jelentősen veszített értékéből, az év utolsó napján egy dollárért 258,82 forintot kellett fizetni. A folyamatot alapvetően az euró dollárral szembeni árfolyama alakította, amiben meghatározóak voltak az Egyesült Államokban meghozott gazdaságpolitikai döntések.

4.3. táblaÁrfolyamok, 2017

Megnevezés

Árfolyam Átlagárfolyam

év elején minimum értéke

maximum értéke

év végi

értéke

változása az előző évhez

képest, %értéke

változása az előző évhez

képest, %

Forint/euró 309,40 302,84 314,62 310,14 –0,3 309,21 –0,7

Forint/amerikai dollár 295,06 252,77 297,38 258,82 –11,9 274,27 –2,5

18) Forrás: Magyar Nemzeti Bank.


132

Magyarország, 2017

Nyugat-Dunántúl gazdasága fejlődött a legtöbbet19)

A gazdasági teljesítmény több mint harmadát elő-állító Budapest a legfejlettebb régió hazánkban, egy főre jutó bruttó hazai terméke 2016-ban két-szerese volt az országos átlagnak. (Budapest régió fejlettségi szintje – és a nemzetgazdaságon belüli súlya – 2011 és 2016 között mérséklődött.) Az or-szágos átlagot ezenkívül még a legtöbbet fejlődő Nyugat-Dunántúl egy főre jutó GDP-je haladta meg (9,5 százalékponttal), a járműipari központ-nak számító Győr-Moson-Sopron megye teljesít-ményének köszönhetően.

2011 és 2016 között nagymértékben (6,3, illetve 6,1 százalékponttal) közeledett az országos átlaghoz Közép-Dunántúl és Észak-Magyarország gazdasági fejlettsége, miáltal a két régió egy főre jutó GDP-je 2016-ra az országos átlag 94,8, illetve 66,3%-át érte el. Észak-Magyarország 2011-ben még a gazdasá-gilag legelmaradottabb régiónak számított a 8 ré-gió közül, 2016-ban viszont már Dél-Dunántúlt és Észak-Alföldet megelőzve a hatodik legfejlettebb-nek bizonyult. Hazánk legkevésbé fejlett térségének 2016-ban Észak-Alföld (63,7%) számított, a régió helyzete 2011 és 2016 között romlott.

2011-hez képest 2016-ra a gazdaságilag leg-fejlettebb (Budapest) és a legkevésbé fejlett régió (2012-ben Észak-Magyarország, 2016-ban Észak-Alföld) közötti fejlettségi szakadék mérséklődött: a két régió között – a 2011. évi 3,6-szeres után – 3,2-szeres különbség volt 2016-ban. Árnyalja a ké-pet, ha a fejlettségi különbséget a második legfej-lettebb régióhoz viszonyítjuk: ilyen viszonylatban kissé nőtt a távolság Nyugat-Dunántúl és a rangsor utolsó helyezettje között.

külkereskedelem

2017-ben gyorsult a külkereskedelem növekedési üteme, az aktívum az elmúlt három év során a legkevesebb volt2017-ben a termékexport volumene – előzetes adatok szerint – 5,8, az importé 8,2%-kal nőtt 2016-hoz képest. A növekedési ütem a forgalom mindkét irányában gyorsult a 2016. évihez viszo-nyítva. Az elmúlt öt évben összességében az ex-port volumene 33, az importé 38%-kal emelke-dett.

19) Székhely szerinti adatok alapján.

4.19. ábraA GDP régiós jellemzői, 2016

Egy főre jutó GDP az országos átlag %-ában (bal oldali tengely)GDP értékének megoszlása folyó áron (jobb oldali tengely)

202,0

109,594,8

80,571,4 66,3 65,8 63,7

36,1

11,0 10,2 10,2 9,1 7,8 6,09,5

0,04,08,0

12,016,020,024,028,032,036,040,044,0

0,020,040,060,080,0

100,0120,0140,0160,0180,0200,0220,0

%%

Budapest Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Pest Dél-Alföld


Dél-Dunántúl

Észak-Alföld



133

4.20. ábraA külkereskedelmi termékforgalom volumenének

változása(2012-höz képest)

0

10

20

30

40%

Behozatal Kivitel

2012 2013 2014 2015 2016 2017

2017-ben a kivitel értéke 100,6 milliárd euró volt, 8,2%-kal több, mint 2016-ban. A behozatal értéke 92,5 milliárd eurót tett ki, 11%-kal megha-

ladta az egy évvel korábbit. A forgalom 2017. évi növekedési üteme exportban az elmúlt hat, import-ban az elmúlt hét év legnagyobbika volt. (A kivi-tel éves átlagos növekedési üteme 2012–2016-ban 3,1, a behozatalé 2011–2016-ban 4,0% volt.) Kül-kereskedelmünk 8,1 milliárd eurós többlettel zárta az esztendőt, az egyenleg 1,6 milliárd euróval rom-lott a 2016. évi, rekord mértékű aktívumhoz képest. A 2017. évi kereskedelmi többlet mindazonáltal nemcsak a megelőző évinél, hanem a 2015-ösnél is kevesebb volt (félmilliárd euróval). A külkeres-kedelmi termékforgalom egyenlege 2009 óta mutat többletet, az aktívum összege 2012–2014-ben 6–7 milliárd euró között váltakozott, 2015-ben pedig 8,6 milliárd euró volt.

2017-ben a forgalom forintban mért árszín-vonala nőtt a megelőző évihez képest, a változás mértéke az exportban 1,5, az importban 1,9% volt. Az import árszínvonalának az exportét meghala-dó mértékű növekedése hatására a cserearány20)

kedvezőtlenül változott, a romlás 0,4%-os volt.

4.4. táblaKülkereskedelmi termékforgalom, 2017

MegnevezésExport Import Egyenleg

érték előző év=100,0 érték előző év=100,0 érték változás az előző évhez képest

Milliárd forint 31 103 107,4 28 602 110,3 2 501 –528

Millió euró 100 581 108,2 92 499 111,1 8 082 –1 642

Millió dollár 113 384 110,1 104 292 113,1 9 092 –1 700

20) A cserearányt a kiviteli és a behozatali árindex hányadosaként számítjuk ki.

4.5. táblaA külkereskedelmi árszintváltozás fontosabb mutatói

(%)

ÉvForintárindex

ÁrfolyamindexDevizaárindexa) Cserearány-

mutatób)kivitel behozatal kivitel behozatal

Előző év=100,0

2013 100,0 99,4 102,1 98,0 97,4 100,6

2014 101,1 100,1 104,0 97,3 96,3 101,0

2015 99,7 98,9 103,4 96,4 95,6 100,8

2016 99,0 97,5 100,5 98,5 97,0 101,5

2017 101,5 101,9 99,0 102,5 102,9 99,6

2012=100,0

2017 101,3 97,8 109,2 92,8 89,5 103,5

a) A devizaárindexet a forintárindex és az árfolyamindex hányadosaként számítjuk ki.b) A cserearány-mutatót a kiviteli és a behozatali árindex hányadosaként számítjuk ki.


134

Magyarország, 2017

Ezzel megszakadt a 2013–2016. évek javuló tenden-ciája. A forint 2017-ben az euróhoz és a dollárhoz képest egyaránt erősödött (0,7, illetve 2,5%-kal). Egy euróért 2014–2017 között éves átlagban mint-egy 310 forintot kellett adni, szemben az ezt meg-előző évekkel, amikor 300 forintnál kevesebbet.

Öt év alatt a külkereskedelem forintban mért árszintje nem változott számottevően: kivitelben 1,3%-kal nőtt, behozatalban 2,2%-kal mérséklődött. A forint ugyanennyi idő alatt 9,2%-kal gyengült a kiemelt devizákhoz képest, így a kereskedelem de-vizaárszintje21) csökkent, exportban 7,2, importban 10%-kal. A 2017. évi cserearány 3,5%-kal kedve-zőbb volt a 2012. évinél.

Külkereskedelmünk legfontosabb árufőcsoportja továbbra is a gépek és szállítóeszközök, de 2017-ben az energiahordozók forgalma nőtt a legerőteljesebbenKülkereskedelmünk legfontosabb árufőcsoportját a gépek és szállítóeszközök jelentik, amelyek több mint felét teszik ki a forgalomnak. Részesedésük az exportban hagyományosan nagyobb, mint az importban, 2017-ben a kivitelben elért arányuk 7,5 százalékponttal meghaladta a behozatalban mértet.

A gépek és szállítóeszközök változatlan áron szá-mított kivitele 4,2, a behozatala 8,3%-kal bővült a 2016. évi szinthez képest, a növekedés üteme ex-portban a legalacsonyabb volt az árufőcsoportok között. 2017-ben az árufőcsoportok közül egyedül a gépek és szállítóeszközök külkereskedelmének forintárszínvonala nem nőtt. Exportjukat lényegé-

ben az egy évvel korábbival megegyező, importjukat pedig 1,2%-kal alacsonyabb áron bonyolították le, amelyek együttesen mérsékelték a cserearányromlás mértékét.

Exportban a legnagyobb forgalmú árucsoportot a közúti járművek jelentették, ezek 17,1 milli-árd eurós 2017. évi kivitele 2,9%-kal haladta meg a megelőző évit. A csoport kivitele 2012-höz ké-pest 2,2-szeresére nőtt, a növekedés túlnyomó része a 2013–2015. évekhez köthető. A termékkör 2017. évi exportjának 35%-a Németországba került, ezt – tőle jelentősen lemaradva – Kína követte a rangsor-ban. A közúti járművek behozatala 9,7 milliárd euró értékű volt 2017-ben, 9,4%-kal több a 2016. évinél. Az árucsoport euróban számított, 2017. évi importja 2,0-szerese volt az 5 évvel korábbinak, a növekedés behozatalban is 2013–2015 során volt két számjegyű. A legfontosabb kereskedelmi partnerünk a forgalom ezen irányában is Németország, részesedése hasonló az exportban tapasztalthoz. A villamos gép, készülék és műszer árucsoport 2017-ben is az export máso-dik legnagyobb, az importnak pedig a legnagyobb forgalmú termékköre volt. 2017 során kereskedel-mük euróértéke a kivitelben 6,8, a behozatalban pedig 13%-kal nőtt. Az árucsoport behozatalában a legfontosabb termékeket az elektronikus integrált áramkörök és mikroszerkezetek, kivitelében pedig az elektromos vezérlésre vagy elektromosság elosztá-sára szolgáló kapcsolótáblák, -panelek, -tartók, -asz-talok, -dobozok és -foglalatok jelentették. Az ener-giafejlesztő gépek és berendezések euróban számított forgalma 2–3%-kal mérséklődött 2017-ben. Az áru-csoport kereskedelme a 2010-es évek során 2017-ben

21) A devizaárindexet a forintárindex és az árfolyamindex hányadosaként számítjuk ki.

4.6. táblaA külkereskedelmi termékforgalom alakulása árufőcsoportok szerint, 2017

(%)

Árufőcsoport

Kivitel Behozatal

volumenindex értékindexa)

megoszlása)volumenindex értékindexa)

megoszlása)

2016=100,0 2016=100,0

Élelmiszerek, italok, dohány 107,2 110,5 7,2 104,8 110,5 5,4

Nyersanyagok 108,4 114,9 2,4 108,6 118,5 2,2

Energiahordozók 122,2 148,1 2,5 111,3 135,6 7,8

Feldolgozott termékek 107,2 111,1 32,1 108,0 111,0 36,3

Gépek és szállítóeszközök 104,2 104,8 55,8 108,3 107,8 48,3

Összesen 105,8 108,2 100,0 108,2 111,1 100,0a) Euróadatokból számítva.



135

csökkent először, 2015-ben még két számjegyű nö-vekedés volt megfigyelhető, ami a rákövetkező évben a kereskedelem mindkét irányában egy számjegyűre mérséklődött. 2017-ben a híradástechnikai, hang-rögzítő és -lejátszó készülékek euróban számított forgalma a kivitelben 9,9, a behozatalban 7,3%-kal bővült. Az árucsoport forgalma 2011–2014-ben je-lentősen csökkent, 2017-ben a kereskedelem euró-ban számított értéke a forgalom mindkét irányá-ban 30%-kal kevesebb volt az 5 évvel korábbinál. Az árucsoport volumenhordozó termékeit 2017-ben is a mobiltelefonok és alkatrészeik, ezeken kívül ex-portban a televíziókészülékek jelentették.

2017-ben a külkereskedelmünk mintegy harma-dát a feldolgozott termékek jelentették. Az áru-főcsoport volumene kivitelben 7,2, behozatalban 8,0%-kal nőtt 2016-hoz képest. A feldolgozott termékek forgalma az elmúlt fél évtizedben az át-lagosnál gyorsabban, kivitelben 36, behozatalban 45%-kal bővült. Utóbbi növekedés a legerőteljesebb volt az 5 árufőcsoport között.

Az idetartozó árucsoportok közül 2017-ben is a gyógyszer és gyógyszerészeti termékekből bonyo-lítottuk le a legnagyobb forgalmat. A kereskede-lem euróban számított értéke kivitelben 8,2%-kal, 4,8 milliárd euróra, behozatalban 8,8%-kal, 3,8 mil-liárd euróra bővült. Gyógyszereket a legnagyobb ér-tékben 2017-ben is Franciaországból importáltunk, miközben legfontosabb célpiacunkká újra Orosz-ország vált, 2016 után visszaelőzve Németországot. (Az Oroszországba irányuló 2017. évi gyógyszerex-port ugyanakkor még mindig harmadával kevesebb volt, mint a – 2010-es évek legnagyobb forgalmát jelentő – 2013. évi.) A feldolgozott termékek közül a második legjelentősebb értékű forgalmat export-ban a szakmai, tudományos ellenőrző műszerekből, importban pedig az egyéb fémtermékekből bonyolí-tottuk le, amelyek kereskedelmének euróértéke 12, illetve 9,1%-kal meghaladta a 2016. évit.

2017-ben az élelmiszerek, italok, dohányter-mékek exportvolumene 7,2, az importé 4,8%-kal magasabb volt, mint 2016-ban. Az árufőcsoport változatlan áron számított forgalma 2012-höz vi-szonyítva az átlagtól elmaradó mértékben, kivitel-ben 13, behozatalban 18%-kal növekedett. Agrár jellegű behozatalunk forintárszínvonala az elmúlt öt évben összességében 16%-kal nőtt, az árufő-csoportok közül a legnagyobb mértékben. Ennek is tulajdonítható, hogy az árufőcsoport kereske-delmére számított cserearány évről évre romlik,

mértéke 2012-höz képest összességében 9,4% volt. A cserearányromlás ellenére az árufőcsoport külke-reskedelmében 2,3 milliárd eurós aktívum keletke-zett 2017-ben.

Az idetartozó árucsoportok közül a legnagyobb értékű exportot 2017-ben is a gabona és gabonaké-szítményekből, importot a hús és húskészítmények-ből bonyolítottuk le. Utóbbi csoport behozatala 2017-ben már kissé megelőzte a zöldségfélékét és gyümölcsökét, miután euróértéke negyedével nőtt, azonos mértékben, mint a gabona és gabonakészít-mények kivitele. A gabonaexport 45%-át a kukori-caexport jelentette, amelynek értéke 28%-kal bővült 2016-hoz képest. A búza euróban számított kivitele is bővült (31%-kal), és az árucsoport exportjának közel harmadát tette ki 2017-ben. Az értéknöve-kedés a kukorica esetében teljes egészében, a búzát illetően túlnyomórészt az exportmennyiség növeke-désére vezethető vissza. Gabonaexportunk legfon-tosabb célpiaca 2017 során is Olaszország volt.

2017-ben az energiahordozók volumene beho-zatalban 11, kivitelben 22%-kal nagyobb volt az előző évinél, az árufőcsoportok közül kizárólag itt volt a növekedés üteme kétszámjegyű. A bővü-lés alacsony bázishoz képest következett be, 2015–2016-ban ugyanis a forgalom mindkét irányban visszaesett. 2012-höz viszonyítva a változatlan áron számított kereskedelem exportban és importban is több mint 20 százalékponttal kisebb ütemben bő-vült, mint a teljes forgalom.

4.21. ábraAz energiahordozó-import árváltozása

(a megelőző évhez képest, forintban számítva)

14,1

–3,9–7,9

–20,7–17,8

20,8

–25,0–20,0–15,0–10,0–5,00,05,0

10,015,020,025,0

2012 2013 2014 2015 2016 2017

%

A volumenen kívül a forintárszint is számot-tevően nőtt, az árufőcsoport 2017-ben mintegy ötödével drágult. 2013–2016-ban jelentős áresés


136

Magyarország, 2017

következett be, amit a 2017-es folyamatok csak részben ellensúlyoztak, így a kivitel árszintje 23, a behozatalé 30%-kal még mindig alacsonyabb volt, mint a 2012. évi. (A háztartási energia fo-gyasztói ára ugyanezen idő alatt 21%-kal csökkent hazánkban.)

Az energiahordozók áremelkedése számotte-vő mértékben járult hozzá a cserearány 2017. évi romlásához, ami azzal magyarázható, hogy keres-kedelmük a behozatalunkból lényegesen nagyobb arányban részesedett, mint a kivitelből (7,8, illetve 2,5%-kal), következésképpen árszínvonaluk válto-zása jobban befolyásolta a teljes import árváltozását, mint az exportét.

A volumen- és árfolyamatok együttes hatásaként az energiahordozók euróban számított importja 2017-ben 36%-kal nőtt, azok után, hogy beho-zataluk 2012 és 2016 között 9,5 milliárd euróról 5,3 milliárd euróra csökkent. Az idetartozó legje-lentősebb forgalmú csoport 2017-ben is a kőolaj és kőolajtermék volt, amelyek 3,6 milliárd eurós be-hozatala 28%-kal meghaladta a 2016. évit. A ter-mészetes és mesterséges gáz esetében még nagyobb, 48%-os növekedés következett be, ennek révén az import 1,9 milliárd eurót tett ki.

A külkereskedelmünkből mindössze 2,3%-os arányban részesedő és ezzel a legkisebb súlyú árufő-csoportnak, a nyersanyagoknak a változatlan áron számított forgalma 2017-ben 8–9%-kal magasabb volt a megelőző évinél. 2012-höz képest az export volumene 4,5%-kal mérséklődött, az importé ötö-dével bővült.

Külkereskedelmünk közel négyötödét az Európai Unió tagállamaival bonyolítjuk le2017-ben az Európai Unió tagországaival lebo-nyolított kereskedelem volumene az exportban 5,9, az importban 6,7%-kal nőtt 2016-hoz képest. Eu-róban számítva a növekedési ütem a forgalom mind-két irányában 2,2 százalékponttal nagyobb volt, mint volumenben mérve. Az elmúlt fél évtizedet összességében vizsgálva az látszik, hogy a forgalom-bővülés az uniós viszonylatban számottevőbb volt, mint az unión kívüli országok relációjában (külö-nösen a behozatalban). Az aktívum 2017-ben nőtt (215 millió euróval), de 2012-höz képest 957 millió euróval kevesebb volt, és 9,1 milliárd eurót tett ki.

Az összes termékforgalom 56%-át a régi tagál-lamokkal (EU-15) bonyolítottuk le, ebben a vi-szonylatban a kereskedelem volumene 6–7%-kal

emelkedett 2017-ben. A velük folytatott kereskede-lem mérlege 6,1 milliárd eurós többletet mutatott 2017-re, 120 millió euróval többet, mint 2016-ban. 2012-höz képest a kivitel és a behozatal euróban számított értéke egyaránt harmadával, volumenben 40%-kal lett nagyobb. Az új, 2004-ben, illetve azóta csatlakozott, összesen 12 tagállammal lebonyolí-tott kereskedelem volumene 2017-ben szintén 6– 7%-kal nőtt 2016-hoz képest. A forgalomban 22%-os arányt képviselő országcsoporttal 3,0 milli-árd eurós többlet alakult ki 2017-ben, ami 2,4 mil-liárd euróval kevesebb volt az öt évvel korábbinál. A jelentős mérlegromlás annak hatására következett be, hogy a behozatal euróértéke lényegesen nagyobb ütemben nőtt, mint a kivitelé (45, illetve 20%-kal). A 2017. évi import 6,2 milliárd euróval több volt, mint az 5 évvel korábbi, a növekmény összességében hattizede Csehország és Lengyelország esetében következett be, ahonnan a leginkább a gépjármű- alkatrészek és -tartozékok, valamint a személygép-kocsik behozatala bővült.

4.22. ábraA külkereskedelmi egyenleg alakulása

a főbb országcsoportok szerint

–8,0

–6,0

–4,0

–2,0

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0Milliárd euró

RégiEU-tagok(EU-15)

Új EU-tagok(EU-13)

EU-nkívüli

európaiországok

Ázsiaiországok

Amerikaiországok

2012 2017

4,75,3

–0,6

–4,4

0,4

6,1

3,01,3

–5,4

2,1

Az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelmünkben a változatlan áron számított ex-port 5,7, az import 14%-kal növekedett 2017-ben. A jelzett országcsoporttal lebonyolított áruforga- lom ötéves időtávban kisebb mértékben bővült, mint az uniós kereskedelem: 2012-höz képest



137

a kivitel euróban számított értéke 15, a behozatalé mindössze 1,5%-kal bővült. 2017 során az egyen-leg jelentősen, 1,9 milliárd euróval romlott, aminek hatására a mérleg 1,0 milliárd eurós passzívumba fordult. Az e relációban folytatott kereskedelem egyenlege 2012-ben még 3,4 milliárd eurós defi-citet mutatott, ugyanakkor 2015-ben már egyen-súlyhoz közeli állapot alakult ki, a rákövetkező évben pedig aktívum keletkezett, amit az energia-hordozó-import alakulása is befolyásolt. A 2017. évi mérlegromláshoz a legnagyobb mértékben az ázsiai országok járultak hozzá (774 millió euró), de azonos nagyságrendet képviselt az unión kívü-li európai országok egyenlegromlása is (732 mil-lió euró). A kedvezőtlenebbé váló mérleg mindkét országcsoport vonatkozásában annak tulajdonítha-tó, hogy az import értéknövekménye meghaladta az exportét.

A legfontosabb partnerünk továbbra is NémetországA legfontosabb külkereskedelmi partnerünk 2017-ben is Németország volt, amellyel forgalmunk több mint negyedét bonyolítottuk le.22) A Német-országgal folytatott külkereskedelem euróértéke kivitelben 7,5, behozatalban 8,8%-kal nőtt, a növe-kedési ütemek valamelyest elmaradtak az átlagos-tól. A német forgalom egyenlege – annak tavalyi kismértékű romlását követően – 2,9 milliárd eurós aktívumot mutatott 2017-ben. Ausztria a vizsgált

évben is a második, Szlovákia pedig a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerünk volt. Utób-bi országnak annak ellenére sikerült megőriznie a harmadik helyét, hogy az exportrangsorban az egy évvel korábbinál két hellyel hátrébb került. A teljes külkereskedelmi forgalmunkban a negyedik legfon-tosabb partnerünkké Olaszország vált, megelőzve Lengyelországot. A tíz legfontosabb kereskedelmi partnerünk túlnyomó többsége uniós ország. Az új tagállamok közül a forgalom mindkét irányában az első tíz között található a három visegrádi ország (Csehország, Lengyelország és Szlovákia), export-ban pedig Románia. A tíz legfontosabb kereske-delmi partnerünket tartalmazó rangsorban csupán Kína nem uniós ország, az összforgalmat tekintve a 10. helyen állt. A 12. helyen lévő Oroszország továbbra is a legfontosabb EU-n kívüli európai partnerünk, az Egyesült Államok követi a sorban. 2017. évi kivitelünk kétharmadát, behozatalunk-nak 71%-át a 10 legfontosabb partnerünkkel bo-nyolítottuk le. 2012-höz képest nem következett be érdemi változás a legfontosabb kereskedelmi part-nereink körében, a 10 legfontosabb importpartne-rünk ugyanazok az országok voltak 2017-ben, mint 5 évvel korábban, míg exportban Oroszország a 10. helyről a 17.-re csúszott vissza. Az utóbbi ország-ba irányuló szállítások euróértéke mintegy harma-dával – 0,8 milliárd euróval – visszaesett, amit az EU és Oroszország közötti kölcsönös embargó is befolyásolt.

4.7. táblaA külkereskedelmi termékforgalom alakulása országcsoportok szerint, 2017

(%)

Országcsoport

Kivitel Behozatal

volumenindex értékindexa)

megoszlása)volumenindex értékindexa)

megoszlása)

2016=100,0 2016=100,0

Európai Unió (EU-28) 105,9 108,1 79,5 106,7 108,9 76,6

Régi tagállamok (EU-15) 105,9 107,5 56,7 106,5 108,2 55,0

Új tagállamok 105,7 109,7 22,8 107,0 110,8 21,5

EU-n kívüli országok 105,7 108,4 20,5 113,7 119,0 23,4

Ebből:

EU-n kívüli európai országok .. 114,9 8,9 .. 133,0 8,2

Ázsiai országok .. 108,7 5,8 .. 112,4 12,2

Amerikai országok .. 101,4 4,5 .. 106,4 2,6

Összesen 105,8 108,2 100,0 108,2 111,1 100,0a) Euróadatokból számítva.

22) A forgalmi irány megjelölése nélkül közölt adatok, információk az összforgalomra vonatkoznak, utóbbi a kivitel és a behozatal összegét jelenti.


138

Magyarország, 2017

A behozatalra nemcsak az árut feladó, hanem a származási országok szerint is rendelkezésre áll-nak adatok. E kétféle adat összehasonlítása révén következtetéseket vonhatunk le arról, hogy mely or-szágok kapcsolódtak be más országok által gyártott

termékek kereskedelmi közvetítésébe, és melyek szakosodtak arra kevésbé. Németországból példá-ul 3,7 milliárd euróval nagyobb értékű áru került 2017-ben Magyarországra, mint amekkora a német származású termékek összértéke volt, legnagyobb

4.8. táblaMagyarország legfontosabb partnerországai a termék-külkereskedelemben, 2017*

(euróadatokból számolva)(%)

Export Import

rang-sor ország részesedés a

forgalombólelőző év=

100,0rang-sor ország részesedés a


100,0

1. Németország 27,3 107,5 1. Németország 26,5 108,8

2. Románia 5,2 111,4 2. Ausztria 6,2 106,6

3. Olaszország 5,1 116,0 3. Lengyelország 5,6 111,8

4. Ausztria 4,8 109,1 4. Szlovákia 5,4 111,9

5. Szlovákia 4,7 104,2 5. Kína 5,1 107,6

6. Franciaország 4,4 99,0 6. Hollandia 5,0 112,7

7. Csehország 4,3 112,0 7. Csehország 4,9 112,0

8. Lengyelország 4,1 109,1 8. Olaszország 4,8 110,5

9. Egyesült Királyság 3,5 96,6 9. Franciaország 4,0 103,9

10. Hollandia 3,4 115,9 10. Oroszország 3,5 134,4

Összesen 100,0 108,2 Összesen 100,0 111,1

* A kereskedelem értéke exportban 100 milliárd 581 millió euró, importban 92 milliárd 499 millió euró volt 2017-ben.

4.23. ábraA visegrádi országok egymás közötti exportja, 2017, millió euró

engelország

ág

eng

elors

zág

ág

Exportáló (az adatot jelentő) ország Importáló ország

4 5315 782

8 673

4 8404 3184 380

5 1445 409

13 092

12 368

4 616

9 672

Forrás: Eurostat adatbázisa.



139

partnerünk tehát aktív más országok által termelt áruk Magyarországra szállításában23) is. Hasonló a helyzet Ausztriát, valamint Szlovákiát illetően is, amelyek esetében a különbség 2,1 milliárd, illetve 1,3 milliárd euró volt 2017-ben. A nagy forgalmú tengeri kikötőkkel rendelkező Hollandia, valamint Belgium vonatkozásában az ideszállított áruk értéke 2,3 milliárd, illetve 0,7 milliárd euróval haladta meg a származás szerinti értéket. A Földközi-tenger fe-lől érkező áruk Magyarországra közvetítésében leg-jelentősebb partnerországunk, Szlovénia esetében szintén 0,7 milliárd eurós különbség adódott. Utób-bi országot illetően a származás szerinti áruforga-lom értéke 2017-ben kevesebb mint felét jelentette az onnan ideérkezett termékekének. A transzkonti-nentális kereskedelem fontos közvetítő országa még Hongkong (Kína) is, ahonnan a hazánkba érkező, 643 millió euró értékű áruforgalomnak mindössze 8%-a volt ottani származású.

Ezen országok legfontosabb „ellenpárja” Kína: az onnan származó és 2017 során hazánkba került áruk értéke (8,5 milliárd euró) 3,8 milliárd euróval több volt, mint az onnan ideszállítottaké. Hasonló jelenség figyelhető meg a Koreai Köztársaság és Japán esetében is, amely országokra 0,7–0,7 milli-árd euró volt a különbség.

A szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege 2017-ben mintegy 650 millió euróval javult2017-ben a szolgáltatásexport értéke 23,8 milliárd euró volt, 7,3%-kal több, mint 2016-ban. A szol-gáltatásimport értéke 15,8 milliárd eurót tett ki, 6,7%-kal többet, mint egy évvel korábban. 2012-höz képest a szolgáltatások forgalma a termékeké-nél nagyobb mértékben, exportban 48, importban 33%-kal bővült a folyó áras euróadatok szerint. (A termék-külkereskedelem esetében a forgalom két iránya azonos mértékben, 26%-kal nőtt az elmúlt 5 évben, a kivitel és a behozatal szoros együttmoz-gását az export magas importhányada determinálja.) A szolgáltatás-külkereskedelem aránya a termékfor-galmat is magában foglaló, összes külkereskedelmen belül évről évre növekedett valamelyest az elmúlt fél évtizedben, részaránya 2012-ben 15,4%, 2017-ben 17,0% volt.

2017 folyamán szolgáltatás-külkereskedelmi for-galmunkban – a termékforgaloméval azonos nagysá-gú – 8,1 milliárd eurós többlet keletkezett, az egyen-

leg 647 millió euróval javult 2016-hoz képest. A mérleg a 2010-es évek során egyre kedvezőbb lett, a javulás mértéke 2012-höz képest 3,9 milliárd eurót tett ki.

4.24. ábraA szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom

értékének változása (2012-höz képest, folyó áron, euróban,

turizmussal együtt)

0

10

20

30

40

%

Behozatal Kivitel

2012 2013 2014 2015 2016 2017

50

60

A szolgáltatás-külkereskedelmünk legfonto-sabb csoportját 2017-ben is az üzleti szolgálta-tások jelentették, amelyek a szolgáltatásexport euróértékének 42%-át, az importnak pedig mint-egy hattizedét adták. E szolgáltatáscsoport keres-kedelmében 2012–2015-ben rendre hiány keletke-zett, 2016-ban ugyanakkor többlet alakult ki, ami 2017-ben tovább nőtt. Egyenlegük az elmúlt két évben 1,5 milliárd euróval, tavaly 457 millió euró-val javult. A számos alcsoportot magában foglaló szolgáltatáscsoport esetében bekövetkezett 2017. évi mérlegjavulás legnagyobbrészt az egyéb üzleti szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzmozgások vál-tozása miatt következett be, amelyek egyenlege 2016-hoz képest 231 millió euróval javult. Emellett még a számítástechnikai és információs, valamint a biztosítási szolgáltatások mérlege is kedvezőbbé vált (133, illetve 118 millió euróval). Az üzleti szol-gáltatásokon belül a kereskedelem mindkét irányá-ban legalább 1,0 milliárd euró értékű pénzmozgás a számítástechnikai és információs szolgáltatások vonatkozásában, illetve a szellemi tulajdon hasz-nálatával kapcsolatosan valósult meg, de hasonló

23) A német származású termékek Magyarországra szállítása értelemszerűen nemcsak Németország által, hanem más ország közvetítése révén is megvalósulhat.


140

Magyarország, 2017

nagyságrendet képviselt az egyéb üzleti szolgáltatá-sok két alcsoportja, az egyéb (máshová nem sorolt) üzleti, szakmai és műszaki szolgáltatások, valamint a jogi, számviteli, üzletviteli tanácsadás és PR-szol-gáltatások is. Utóbbi csoport exportja jelentősen, 1,7-szeresére bővült 2012-höz képest, de ennél is határozottabban, 3,0-szeresére nőtt a személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások külpia-ci értékesítéséből származó bevétel. A kereskede-lem mindkét irányában dinamikusan, exportban 2,5-szeresére, importban pedig 3,0-szorosára nőtt a pénzügyi szolgáltatások forgalma az elmúlt fél évtized során. Ezzel szemben a távközlési szolgál-tatások exportja, valamint az építési-szerelési szol-gáltatások importja egyaránt 9,2%-kal csökkent 2012-höz képest.

A szállítási szolgáltatások exportja 6,0 milli-árd, importja 3,3 milliárd eurót tett ki, amelyek 25, illetve 21%-kal részesedtek a szolgáltatás-külkereske-delmünk megfelelő irányú forgalmából. A szállítási szolgáltatások exportja 2017-ben 11%-kal bővült, 1,6 százalékponttal nagyobb mértékben, mint a be-hozataluk. A szállítási szolgáltatások külkereskedel-mében rendre nőtt az aktívum az elmúlt évek során,

a 2017. évi egyenleg 1,5 milliárd euróval volt ked-vezőbb a 2012. évinél. A legfontosabb szállítási mó-dozatot a kereskedelem mindkét irányában a közúti szállítás jelenti, amely exportban évek óta megelőzi a második helyezett légi szállítást, importban pedig 2017-ben került elé. A közúti szállítási szolgáltatások nemzetközi cseréjéből 1,4 milliárd eurós aktívum ke-letkezett 2017-ben, a légiekéből 1,1 milliárd. Utóbbi szolgáltatásfajta egyenlege 279 millió euróval javult 2016-hoz képest, annak betudhatóan, hogy az ex-portjuk értéke 19%-kal nőtt.

2017-ben a turizmus révén befolyó bevéte-lek 5,5 milliárd, az ahhoz kapcsolódó kiadások 2,2 milliárd eurót tettek ki. Az egyenleg tavaly 138 millió euróval javult, és 3,3 milliárd eurós aktívumot mutatott. A turizmus bevétele 2017-ben – a FINA vizes-világbajnokság budapesti megren-dezésével együtt is – lényegében ugyanakkora ér-tékkel bővült, mint 2014–2016 átlagában (mintegy 360 millió euróval). A turizmushoz kapcsolódó importkiadások 2017-ben 11%-kal emelkedtek, 4,4 százalékponttal nagyobb mértékben, mint az ex-portbevételek. A turizmushoz kapcsolódó 2017. évi kiadás már ugyanakkora nagyságrendűvé vált, mint

4.9. táblaA szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom alakulása szolgáltatáscsoportonként*, 2017

(%, euróadatokból számítva)

SzolgáltatáscsoportAz export Az import

megoszlása értékindexe (2016=100,0) megoszlása értékindexe

(2016=100,0)

Bérmunka szolgáltatási díj 7,4 99,3 1,3 103,3

Javítási és karbantartási szolgáltatások 1,9 99,3 4,0 158,6

Turizmus 23,0 107,0 13,8 111,4

Szállítási szolgáltatások 25,2 111,0 21,1 109,4

Üzleti szolgáltatások 42,0 107,4 58,8 102,6

Ebből:

távközlési szolgáltatások 0,6 105,0 1,6 115,2

építési-szerelési szolgáltatások 1,2 90,1 1,1 118,3

biztosítási szolgáltatások 0,6 627,1 1,1 104,0

pénzügyi szolgáltatások 1,5 120,4 2,4 93,8

számítástechnikai és információs szolgáltatások 7,6 112,5 7,1 106,4

szellemi tulajdon használatáért kapott/fizetett díjak 6,7 98,0 8,8 105,9

egyéb üzleti szolgáltatások 21,1 104,1 33,2 99,4

személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások 2,6 134,7 3,6 116,5

Kormányzati szolgáltatások 0,5 101,0 1,0 101,5

Összesen 100,0 107,3 100,0 106,7




141

amekkorát a világgazdasági válság kirobbanásának évében, 2008-ban mértünk.

2017-ben bérmunka-szolgáltatás címén 1,8 mil- liárd eurós díjbevétele jelentkezett hazánknak, 3,0-szorosa a nyolc évvel korábbinak. Az import továbbra sem volt jelentős összegű, így a tevékeny-ség egyenlege 1,6 milliárd eurós többletet mutatott 2017-ben.

Ami a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom relációs szerkezetét illeti: 2017-ben a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalmunk több mint héttizedét az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. Ezen belül elsősorban a régi tagállamokkal keres-kedtünk, akikkel a teljes szolgáltatás-külkereske-delmi forgalmunk 56%-a valósult meg. A legje-lentősebb unión kívüli relációt az összforgalmat illetően az amerikai országok jelentik (11%-os ré-szesedéssel), bár exportban az unión kívüli európai országokkal lebonyolított forgalom 2017-ben na-gyobb értékű volt, mint az amerikaiakkal folytatott. Az EU-n kívüli európai országokkal az összforga-lom 9,4, az ázsiaiakkal a 7,2%-át bonyolítottuk le a vizsgált év során.

2017-ben a forgalom euróértéke valamennyi országcsoporttal bővült, a növekedés üteme jellem-zően 10% alatti volt. 2012-höz képest a legdina-mikusabban az EU új tagállamaival lebonyolított forgalom nőtt, a kiadások értéke 1,5-szeresére, a be-vételeké 1,7-szeresére emelkedett, de utóbbi irány-ban azonos mértékű növekedés adódott az amerikai országokra is.

2017-ben a 8,1 milliárd eurós többletből 5,3 mil-liárd euró az uniós forgalomban, 4,4 milliárd euró a régi tagállamokkal lebonyolított kereskedelemben

keletkezett. A szolgáltatás-külkereskedelmi egyen-leg öt év alatt 3,9 milliárd euróval vált kedvezőbbé, ezen belül az uniós forgalomban 2,5 milliárd, a régi tagállamokat illetően 1,8 milliárd, az amerikai or-szágok vonatkozásában pedig 0,8 milliárd euró volt az egyenlegjavulás mértéke.

A termékforgalomhoz hasonlóan a legfontosabb kereskedelmi partnerünket a szolgáltatás-külke-reskedelmi forgalomban is Németország jelentette, bár részesedése a javak ezen csoportjának külkeres-kedelmében alacsonyabb. A termékforgalom ese-tében olyan, az áru fizikai létezéséhez kapcsolódó költségek (mint például szállítás, szállítmánybizto-sítás) vannak, amelyek földrajzilag távol található kereskedelmi partnerek esetén rontják a külkeres-kedelmi ügylet versenyképességét. Mivel a szol-gáltatás-külkereskedelemben ilyen költségek nem jelentkeznek, a legfontosabb partnereket ismertető rangsorban a termékforgalomhoz képest kedvezőbb helyezést foglalnak el az olyan, távoli – és nagyon fejlett szolgáltató szektorral rendelkező – országok, mint az Egyesült Államok, vagy a földrajzi szem-pontból Európa perifériáján található Egyesült Királyság. 2017-ben az export- és az importrangsor első 4 helyezettjét ugyanazok az országok jelentet-ték. A 10 legfontosabb partnerünk többsége uniós ország, az EU-n kívüliek közül csak az Egyesült Államok és Svájc található meg ebben a körben, az összforgalmat tekintve a 2. és a 7. helyen. Az új tagországok közül a legnagyobb forgalmat Romá-niával, a visegrádi országok közül pedig Szlová-kiával bonyolítottuk le 2017-ben, amelyek a 6. és a 8. legfontosabb partnereink voltak a teljes forga-lom tekintetében.

4.10. táblaMagyarország legfontosabb partnerországai a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalomban, 2017

(euróadatokból számolva, turizmussal együtt)*(%)

Export Import

rang-sor ország részesedés a


100,0rang-sor ország részesedés a


100,0

1. Németország 17,4 103,7 1. Németország 19,7 103,7

2. Egyesült Királyság 8,7 119,4 2. Egyesült Államok 9,6 102,6

3. Egyesült Államok 8,3 99,3 3. Ausztria 7,5 100,1

4. Ausztria 7,7 108,1 4. Egyesült Királyság 7,5 110,5

5. Románia 4,7 108,7 5. Hollandia 4,4 114,4

Összesen 100,0 107,3 Összesen 100,0 106,7



142

Magyarország, 2017

kormáNyzati szektor

A kormányzati szektor hiánya 2017-ben 746 milli-árd forint volt, a GDP 2,0%-ának felelt meg. A defi-cit 157 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,3 száza-lékponttal nőtt a 2016. évihez képest. A maastrichti kritérium 3,0%-os hiánykorlátja 2012-től 2017-ig mindegyik évben teljesült.

4.25. ábraA kormányzati szektor egyenlege

–2,4 –2,6 –2,6

–1,9 –1,7–2,0

–691–793

–847

–654 –589

–746

–1 000

–750

–500

–250

0

–4,0

–3,0

–2,0

–1,0

0,0

2012 2013 2014 2015 2016 2017

Milliárd forint%

A GDP százalékában, % Érték, milliárd forint

2017-ben a kormányzati szektor bevétele 17,0 ezer milliárd forint volt, a GDP 45%-a. A bevételek ér-téke 2016-hoz képest 7,0, az elmúlt 5 év átlagában 5,1%-kal nőtt. A 2017. évi növekedési ütem érté-kelésekor ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy 2016-ban 3,9%-os mérséklődés következett be. A leg-fontosabb bevételi forrást jelentő, a bevételek mint-egy négytizedét adó termelési adók értéke 2017-ben 7,1%-kal bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az idetartozó legfontosabb adónemből, az általános forgalmi adóból származó bevételek 9,9%-kal emel-kedtek. Az áfabevétel 2014–2015 során számottevően, összességében 23%-kal nőtt, jelentős részben az on-line pénztárgépek bevezetésének következményeként. A növekedés 2016-ban azonban nem folytatódott, az áfabevétel ebben az évben valamelyest – 0,3%-kal – mérséklődött. 2017-ben a bevételek közel három-tizedét a társadalombiztosítási hozzájárulások adták, amelyek 1,6%-kal emelkedtek az előző évihez képest. A jövedelemadó-bevételek egy év alatt 7,7%-kal bő-vültek, 2012-höz képest a növekedési ütem 46%-os volt, az ismertetett tételek közül a legdinamikusabb. A túlnyomórészt EU-transzfereket tartalmazó egyéb bevételek 19%-kal nőttek az előző évihez képest,

2016-ot egyébként e körben a 2010-es évek legalacso-nyabb összegű bevétele jellemezte.

2017-ben a kormányzati szektor kiadása 17,8 ezer milliárd forint volt, 7,7%-kal több, mint 2016-ban. A kiadások az elmúlt 5 év átlagában 4,9%-kal növe-kedtek, közel azonos mértékben, mint a bevételek. A 2017. évi növekedési ütem értékelésekor figye-lembe kell venni, hogy 2016-ban csökkenés adódott (4,2%-os). A legfontosabb csoportot, a kiadások 26%-át a pénzbeni társadalmi juttatások jelentették, ezek 2017. évi összege 3,1%-kal meghaladta a 2016. évit. A 2012-höz képest az e körben bekövetkezett bővülés mértéke mindössze 7,5%-os volt, 20 szá-zalékponttal kisebb ütemű, mint az összes kiadásé. A kiadások 23%-át a munkavállalói jövedelmek tet-ték ki, amelyre fordított összeg 2017-ben 7,0%-kal emelkedett. A folyó termelőfelhasználás is bővült (11%-kal), a beruházási kiadások pedig 54%-kal meghaladták a 2016. évi alacsony bázist. A kamat-kiadás – a 2014–2016. évihez hasonlóan – 2017-ben is elmaradt az előző évitől (6,5%-kal). Ez utóbbi té-tel 2017-ben 1,1 ezer milliárd forint összegű kiadást jelentett a kormányzati szektornak, 19%-kal keve-sebbet, mint 2012-ben.

2017 végén a kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint – a GDP 73,6%-át tette ki,24) ami az egy évvel korábbinál 2,4, a 2012. év véginél 4,0 százalékponttal alacsonyabb volt. A csökkenés ellenére a maastrichti kritérium 60%-os határértéke még nem teljesült. Az adósság forintban számított értéke az elmúlt öt évben 26%-kal nőtt, és 28,1 ezer milliárd forintot tett ki 2017 végén.

4.26. ábraA kormányzati szektor adóssága

Ezer milliárd forint%

A GDP százalékában, % Érték, ezer milliárd forint

77,6 76,0 76,6 76,7 76,0 73,6

22,3 23,025,0 26,3 26,9 28,1

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

2012 2013 2014 2015 2016 2017

24) Az államadósságra vonatkozó jelen adat összhangban van az Eurostat által alkalmazott módszertannal. A magyar statisztikai hatóságok ugyanakkor vitatják az Exim-bank kormányzati szektorba sorolását, ami alapvetően az adósság szintjét emelte meg, 2017-re GDP-arányosan számítva 1,9 százalékponttal.


143

4. 6. 3. 2. 1. 5.

Vállalkozási környezet

Kutatás-fejlesztés

5. Ágazati teljesítmények

• Aregisztrált gazdasági szervezetekszáma2017végén1millió870ezervolt,1,3%-kaltöbbazegyévvelkorábbinál,ezenbelüla92%-otképviselővállalkozásokszámaishasonlómértékbengyarapodott.Avállalkozásszámnövekedésénekhátterébenleginkábbazönálló(azonbelülisazegyéni)vál-lalkozókszámánakbővüléseállt,atársasvállalkozásokszámaösszességébencsökkent.Nemváltozottavállalkozásoklétszám-kategóriákszerintimeg-oszlásasem,továbbrais99,7%-ottettkiaz50főalattilétszámúakaránya.

• Ezer lakosra176nyilvántartottvállalkozásjutottországosan,avállal-kozásiaktivitásBudapestenalegélénkebb.

• A 2017-ben újonnan bejegyzett vállalkozások 120,8 ezres száma7,4%-kalmagasabbvolta2016.évinél.Ezenbelülazújbejegyzésűgaz-dasági társaságok közül nőtt a korlátolt felelősségű társaságok, a rész-vénytársaságok,ésakorábbiévekcsökkenéseivelellentétbenabetétitár-saságokszámais.Azönállóvállalkozókújregisztrációjaismeghaladtaazelőzőévit,elsősorbanazújegyénivállalkozóknagyobbszámúnyilván-tartásbavételénekköszönhetően.Azévsoránközel99ezervállalkozás megszűnését jegyezték be, a 2016. évi 9,9%-os csökkenés után újabb6,9%-kalkevesebbet,mintegyévvelelőbb.

• A2016.évielőzetesadatokalapjánaMagyarországonműködővállalko-zások99,1%-akis- és középvállalkozásnakminősült.Akis-ésközépvállal-kozásokavállalkozásiszférábanfoglalkoztatottakkétharmadánakbiztosítot-takmunkalehetőséget,továbbáahozzáadottérték43,atermelésiérték37,anettóárbevétel42,ezenbelülazexportárbevétel17%-ávaljárultakhozzáaműködővállalkozásokösszteljesítményéhez,csakúgy,mintegyévvelko-rábban.Aműködővállalkozásokátlagosfoglalkoztatottilétszámahazánkban2015-ben(4,8fő)1fővelalacsonyabbvoltazuniótagországainakátlagánál.

• Magyarországon2016-ban427milliárd forintot fordítottakkutatás-fejlesztésre, folyó áron 8,8%-kal kevesebbet,mint egy évvel korábban.A csökkenést elsősorban az operatív programokból származó forrásokfelhasználásánakavisszaeséseokozta,avállalkozásokáltalfinanszírozottK+F-ráfordítások összegeugyanakkortovábbemelkedett.Ezzelfolyta-tódottavállalkozóiszerepvállaláserősödése.

• AK+F-ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított aránya iscsökkent,és2016-ban1,22%volt,amiveltovábbraisaközépmezőnyhöztartozunkazunióstagállamokközött.

• Akutatóhelyek és a kutatás-fejlesztésben részt vevők számaháromévecsökken.


144

Magyarország, 2017

• Amezőgazdaság2017-benanemzetgazdaságibruttóhozzáadottér-ték3,9%-átadta,ahazai foglalkoztatásban5,0,aberuházásokonbelül4,8%-osaránytképviselt.

• Akedvezőtlenidőjárásikörülményekhatásáraafőbb szántóföldi nö-vényekterméseredményeelmaradta2016.évitől.Agabonafélékközülbúzából6,5,kukoricából22%-kalkevesebbterménykerültamagtárakba.Báranapraforgóésarepcetermésmennyiségekismértékbennőtt,átlag-hozamaikvisszaesésétnemtudtaellensúlyozniterületüknövekedése.

• A2017.december1-jeiállatszámlálásadataialapjánafőbb haszon-állatokközülaszarvasmarhák,ajuhok,akacsákésapulykákállományabővült,sertésekből,tyúkokbólésludakbólviszontkevesebbettartottak,mintegyévvelkorábban.Aszarvasmarhákszáma2012–2017közöttösz-szességében14%-kalemelkedett.

• Amezőgazdasági számlarendszer előzetes adatai szerint 2017-ben amezőgazdaságbruttó hozzáadott értékénekvolumene13,akibocsátásé5,2%-kalcsökkent.

• Amezőgazdasági termelői árak 2017-ben5,6%-kalnőttekaz előzőévhezképest.Ezenbelülanövényi termékekára3,3,azélőállatokésállatitermékekéösszességében9,3%-kalemelkedett.

• Magyarországonaziparabruttóhozzáadottértéktöbbmintnegye-dét (azEU-28átlagánálnagyobbhányadát) állítja elő.Abányászatot,feldolgozóipartésenergiaipartmagábafoglalóiparabruttóhozzáadottértéknegyedétállítottaelőMagyarországon.2017-benazágazatcsoportafoglalkoztatottak23%-át,anemzetgazdaságiberuházások33%-átadta.Az ipari termelésvolumene2012-benazuniósrecessziómiattcsökkenőkülsőkeresletkövetkeztébenmérséklődött,2013ótaazonbanemelkedik.A2014.és2015.évi–uniósösszehasonlításbaniskiemelkedő–bővü-lésután2016-banvisszafogottan,2017-benpedigújraazEU-28átlagátmeghaladóütemben(4,8%-kal)nőttakibocsátás.Anövekedéshezafel-dolgozóipariterületektöbbségehozzájárult.

• Az iparexportorientációja továbberősödött,azértékesítések65%-aa külpiacokon realizálódott. 2017-ben az eladások volumene mindkétiránybanemelkedett:azötévefolyamatosanbővülőexporté5,3,azel-múltidőszakbanhullámzóanalakulóbelföldiértékesítéseké–2006ótaalegnagyobbmértékben–3,6%-kal.

• Aziparitermelés95%-átadófeldolgozóiparbanfolytatódottatermelésbővülése.2017-ben–azegyévvelkorábbinálnagyobbmértékben–4,9%-kalnőttakibocsátásvolumene.Afeldolgozóiparonbelülalegnagyobbrészará-nyújárműgyártásteljesítménye1,5,aszinténjelentőssúlyúelektronikaiiparé8,8,azélelmiszeriparé2,0%-kalhaladtamegazegyévvelkorábbit.

• Az ipari termelői áraknövekedésiüteme2013-banlefékeződött,2014és2016közöttpedig–elsősorbanazenergiahordozókvilágpiaciárcsök-

Mezőgazdaság

Ipar


145

Alfejezetek

Építőipar

Szállítás, közlekedés

5.Ágazatiteljesítmények

kenésemiatt–mérséklődtekazárak.2017-ben–összefüggésbenaglo-bális nyers- és alapanyagpiacokat jellemződrágulással – összességében3,3%-kalemelkedtekaziparitermelőiárak.Mindkétértékesítésiirány-bannövekedtekazárak.

• Azépítőipar nemzetgazdaságon belüli súlya2017-benabruttóhozzá-adottértékalapján4,8,afoglalkoztatottakszámaalapján6,8%-ottettki,mindkétmutatószámszerintrészesedésenövekedettazegyévvelkorábbi-hozképest.Aberuházásiteljesítményekhezellenbenszerényebbmérték-ben,1,8%-kaljárulthozzá.Azépítőiparbanteljesmunkaidőbenalkalma-zásbanállókhavibruttóésnettóátlagkereseteegyaránt23%-kalelmaradtanemzetgazdaságiátlagtól,a151ezerforintotkitevőnettóösszeghavon-kéntátlagosan46ezerforinttalkevesebbvolt,mintazországosátlag.

• Azépítőiparbatartozóvállalkozások teljesítményeazelmúltkétévtized-benhullámzóanalakult.Azezredfordulókörüliévekre jellemzőélénkülésutánahazánkban2006és2012közöttbekövetkezettcsökkenésjelentősenvisszavetetteazépítőiparkibocsátását.Atermelésivolumen2013–2015kö-zöttinövekedését2016-banújabb,nagymértékűvisszaeséskövette,majdeztazalacsonybázist a2017.évi előzetesadatokalapjána termelés30%-kalmeghaladta.Akibocsátás2017.évilendületekövetkeztébenatermelésvo-lumenea2012.éviszintetisjelentősen(33%-kal)felülmúlta.Azépítőipari termelői árak2017-benátlagosan5,2%-kalnőtteka2016.évihezviszonyít-va,azemelkedésmértékealegélénkebbvoltazutóbbi5évenbelül.

• Előzetes adatok szerint a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágbruttó hozzáadott értéke 2097 milliárd forintot tett ki 2017-ben.Anemzetgazdasági ág részesedéseMagyarország bruttó hozzáadott érté-kéből6,5%volt.Aszállítás,raktározásberuházási teljesítménye2017-ben872milliárdforintvolt,amiazösszesnemzetgazdaságiberuházás14%-áttette ki. 2017-ben a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban foglal-koztatottak száma294ezer volt,mintegyháromnegyedük férfi.Azága-zatbanalkalmazásbanállókhavi bruttó átlagkeresete280ezerforintvolt2017-ben,5,9%-kalkevesebb,mintanemzetgazdaságátlagában.

• Aszállítási teljesítmények2017-bennagyrésztnövekedtek.Anem-zetgazdaság árutonna-kilométerben kifejezett áruszállítási teljesítmé-nye3,4%-kal,aszállítotttömeg0,3%-kalvoltnagyobb,mint2016-ban.Abelföldiforgalomteljesítménye5,1,azösszteljesítményközelhárom-negyedétkitevőnemzetköziforgalomé2,8%-kalbővült.Ahelyközi sze-mélyszállításteljesítménye5,6%-kalmeghaladtaa2016.évit.Anöve-kedés az átlagos utazási távolság hosszabbá válásának következménye,az utazások száma ugyanis 1,1%-kal mérséklődött. Az átlagos utazásitávolságmeghosszabbodásában fontos tényezővolta légi forgalomdi-namikusnövekedése,továbbitérnyerése.Ahelyi közösségi közlekedési szolgáltatásokatigénybevevőkszáma2017-ben1,1%-kalmérséklődött.

• 2017-ben272ezerszemélygépkocsit helyeztekMagyarországonelsőalkalommalforgalomba,14%-kaltöbbet,mint2016-ban.Azúj–két-évesnélfiatalabb–személygépkocsikforgalombahelyezése20,ahasznál-


146

Magyarország, 2017

Távközlés, internet

Kiskereskedelem

také9,0%-kalbővült.Ezzelazújszemélygépkocsikarányaaforgalombahelyezésekenbelülnőtt2017-ben,ésrészesedésük45%-osvolt.(Amély-pontot jelentő 2015-ben 41%-os volt.) A személygépkocsi-állomány2017végén3millió472ezerdarabot tettki,159ezerrel többet,mint2016 végén. A magyarországi személygépkocsi-állomány átlagos kora14,1évvolt2017végén,0,2évveltöbb,mintegyévvelkorábban,amiegybenalegmagasabbértékazezredfordulóóta.

• Atávközlésiágazatraerőspiaci versenyjellemző.Azegyestávközlésiszegmenseksokszereplőspiacoknakszámítanak,viszontrendkívülmagasapiacikoncentráltság.Atávközlésitevékenységbőlszármazó nettó árbe-vétel2016-ban917milliárdforintraemelkedett.

• Atávközlésitevékenységekközülamobiltávközlésiszolgáltatásaleg-meghatározóbb. A mobiltelefon-előfizetések piaca telítődött, az elő-fizetésszám (2017 végén11,8millió darab) 2011óta 11,5–11,9millióközött ingadozik.Amobilhálózatból indított hívások száma 2012 ótacsökkent,ugyanakkorabeszélgetésekidőtartamaemelkedett.Nemcsakegyre többenveszik igénybeamobiladat-előfizetést,hanemjóvalaktí-vabbanishasználjáktelefonjukatnetezésre.

• 2012 és 2017 között a vezetékes telefonvonalak száma (2017-ben3 millió 122 ezer) összességében 6,7%-kal emelkedett, amit a VoIP-hangcsatornákintenzívterjedéseeredményezett,miközbenazISDN-ésahagyományosvonalakveszítettekjelentőségükből.Azemelkedővonal-számellenéreahívásokszámaésösszidejefolyamatosancsökken.

• Azinternet-előfizetésekpiacaegyreinkábbtelítődik,ennekeredmé-nyekéntazelmúltévekbenanövekedésfokozatosanveszítdinamikájá-ból.2017végén5,4%-kaltöbb(9,5millió)internet-előfizetésvolt,mintegyévvelkorábban.

• Adigitálistechnológiaelőrehaladásávalatelevíziószolgáltatásisfejlő-dik.2017végén3,7millióelőfizetésttartottaknyilván,0,9%-kaltöbbetazegyévvelkorábbinál.

• Azélénkülőkiskereskedelemnövekvőmértékben,2016-ban4,2%-kaljárulthozzáabruttóhozzáadottértékhez.Azágazatberuházásainakfo-lyóárasteljesítményértéke2017-ben166milliárdforintvolt,azösszeshazaiberuházás2,6%-a.Azágazatfoglalkoztatásiszerepe2017-benen-nélnagyobb,8,3%-osvolt.Akiskereskedelembenalkalmazásbanállók2017.évihavibruttóátlagkeresete232ezerforintvolt,anemzetgazdasá-giátlagtólelmaradt,mindössze78%-áttetteki.

• A kiskereskedelmi forgalom 2013 óta tartó növekedése 2017-bentovább folytatódott: a forgalom volumene 2017 egészében 5,0%-kalemelkedett az előző évhezképest, illetve25%-kalmeghaladta a 2012.évit.Ennekhátterébenavásárlóerőésafogyasztóibizalomnövekedése,ajavulómunkaerőpiacihelyzet,valamintacsekélymértékűinflációállt.Azösszforgalom46%-átkitevőélelmiszer-ésélelmiszer jellegűvegyes



147

üzletekértékesítésivolumene2,8,anemélelmiszerjellegűüzleteké8,6,azüzemanyagtöltőállomásoké3,1%-kalbővültazegyévvelkorábbihozképest.

• Aszálláshely-szolgáltatás, vendéglátásállítottaelő2016-bananem-zetgazdaságbanmegtermeltbruttóhozzáadottérték1,7%-át,folyóáron515milliárdforintot.Anemzetgazdaságiágban2017-benszinténfolyóáron69,4milliárdforintnyiberuházásvalósultmeg,ahazaiberuházá-sok1,1%-a.2017-ben189ezerfoglalkoztatottdolgozottaszálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak4,3%-a.Ateljesmunkaidőbenalkalmazásbanállókbruttóátlagkeresete189 ezer forint volt 2017-ben, ami a nemzetgazdasági ágak között azegyiklegalacsonyabb,azországosátlagmindössze64%-a.

• 2017-bena külföldi állampolgárok55milliólátogatást tettek hazánkba, 3,9%-kaltöbbet,mint2016-ban.AlátogatókdöntőtöbbségeEurópából,jellemzőenazEurópaiUnióból(81%)érkezett.Ezidőalattamagyar lakos-ság20milliólátogatást tett külföldön,7,4%-kaltöbbet,mint2016-ban.

• Ahazaikereskedelmi szálláshelyeken2017-benösszesen11,8millióvendég29,5millióvendégéjszakáttöltöttel,amielőzőévhezképestkö-zelazonosmértékben(mintegy7,0%)emelkedett.Avendégekenbelülakülföldről érkezők(48%)ésabelföldiekaránya(52%)viszonylagki-egyenlített,mindkétvendégkörévrőlévrefolyamatosannövekszik.

• 2017 egészében a vendéglátóhelyek eladási forgalma 1073 milli-árdforintvolt,volumenében3,6%-kaltöbba2016.évinél.Aforgalom89%-átadókereskedelmivendéglátásvolumene3,5,amunkahelyiven-déglátásé5,0%-kalhaladtamegazegyévvelkorábbit.


Megnevezés 2014 2015 2016 2017K+F-ráfordításokaGDPszázalékában 1,36 1,38 1,22+ ..Mezőgazdaságikibocsátásvolumenindexe,2012=100,0a) 125,3 122,3 133,7 126,7Iparitermelésvolumenindexe,2012=100,0b) 108,8 116,9 118,0 123,7Iparitermelőiárakindexe,2012=100,0 100,3 99,4 97,7 100,9Ipariértékesítésbőlexportaránya,%b) 61,0 63,6 64,6 64,7Építőiparitermelésvolumenindexe,2012=100,0 123,1 126,8 103,0 133,4Szállításiteljesítményindexe,2012=100,0

áruszállításc) 109,0 109,4 115,1 119,0helyköziszemélyszállításd) 107,6 110,0 115,7 122,2helyiszemélyszállításe) 105,4 107,0 107,8 106,6

AMagyarországonelsőalkalommalforgalombahelyezettszemélygépkocsikszáma,2012=100,0 154,1 187,4 223,7 254,7

Aszázlakosrajutómobil-előfizetésekszáma 119,7 120,8 120,4 120,4Aszázlakosrajutóinternet-előfizetőkszáma 77,9 84,5 91,6 96,8Akiskereskedelmiüzletekforgalmánakvolumenindexe,

2012=100,0 107,1 113,3 118,7 124,7Magyarállampolgárokkülföldilátogatásainakszáma,ezer 16340 17276 18895 20297Külföldiállampolgárokmagyarországilátogatásainakszáma,ezer 45984 48345 52890 54962Vendégéjszakákszámaakereskedelmiszálláshelyeken,ezer 24434 25888 27629 29492a)Alapáron.b)Valamennyiiparivállalkozásadata.c)Árutonna-kilométeralapján.d)Utaskilométeralapján.e)Utasszámalapján.

Turizmus, vendéglátás


148

Magyarország, 2017

VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET

Az ország gazdasági teljesítőképességének fontospillére a vállalkozási szektor. A működésnek teretadógazdaságikörnyezethatássalvanmindazala-kuló,mindakorábbanbejegyzett szervezetikörre.Az alapításkori feltételek (adminisztratív és anyagiterhek,korlátok,kockázatokéskötöttségek, infor-mációhoz jutás nehézségei) főleg a vállalkozás in-dításának idején kerülnek középpontba, a továbbiműködés során pedig a hazai és a külpiaci körül-ményekmellettmindvégig fontos a jogi szabályo-zás stabilitása,mivel annakhiánya bizonytalanságifaktortjelentajövőbenikilátásokésatervezhetőségszempontjából. Az üzleti környezetet befolyásolótényezőkközül kulcsfontosságúak továbbá az adó-zás szabályainak változásai, a vállalkozást terhelőműködési,adózásiterhek,asajáterőtkiegészítőfi-nanszírozási források(pályázati lehetőségek,támo-gatások,hitelek,pótlólagosbefektetésilehetőségek)hozzáférhetőségeésköltségei.Aműködési feltéte-lekfolyamatosjavításaaversenyképesség,azinnová-ció, a fenntartható éskörnyezettudatosnövekedés,valamintastabil,hosszantartóműködésbiztosításaérdekébenelkerülhetetlenavállalkozásokszámára.

Folytatódott az önálló vállalkozók számának növekedéseAregisztrált gazdasági szervezetek számaazutób-bi10évben2015kivételévelbővült.2017végénaz

adminisztratívnyilvántartásokban1millió870ezergazdaságiszervezetszerepelt,1,3%-kal(24ezerrel)több,mintegyévvelkorábban.Agazdálkodásifor-mákfőbbcsoportjaiközülalegnagyobbaránytkép-viselővállalkozásokszámaazátlagossalmegegyező,aköltségvetésiésanonprofitszervezetekéattólel-maradómértékben,azegyébszervezeteké(pl.adó-számmal rendelkező külföldi vállalkozás) élénkenbővült.

2017 végén a gazdasági szervezetek 92%-át avállalkozásoktettékki,arányuk2011ótalényegé-benváltozatlan.Azadminisztratívnyilvántartások-banszereplőcsaknem1millió720ezervállalkozás1,3%-kaltöbbvoltazegyévvelkorábbinál.Anöve-kedéstazönálló,azonbelülisazegyénivállalkozókszámánakbővülésehatároztameg,azösszesvállal-kozás31%-átkitevő,atársasformákvalamelyikébennyilvántartottakszámaugyanisnemérteelazelőzőévvégit.Atársasvállalkozások2,0%-os(számsze-rint11ezerhezközelítő)csökkenéseazonbankisebbvoltazegyévvelkorábbinál.

A társas vállalkozások legnagyobb hányadát(2017 végén 72%-át) képviselő korlátolt felelőssé-gű társaságok (kft.-k) száma egy év alatt 1,5%-kal(csaknem 6 ezerrel) lett kevesebb. Hosszabb idő-szakra visszatekintve e vállalkozási forma–koráb-ban is jellemző – elterjedtsége az előírt törzstőke2007. szeptember 1-jei (500 ezer forintra történő)leszállításátkövetőentovábbnőtt.Azújpolgáritör-vénykönyv2014.március15-ihatálybalépéseután

5.2. táblaA regisztrált gazdasági szervezetek száma

GazdálkodásiformaSzámadecember31-én Változásazelőzőévvégihezképest,

%

2016 2017 2016 2017

Társas vállalkozás 540 585 529 608 –3,6 –2,0Ebből:jogiszemélyiségűgazdaságitársaság 527791 516989 –3,8 –2,0

ebből:korlátoltfelelősségűtársaság 385938 380082 –3,1 –1,5részvénytársaság 6518 6783 +3,4 +4,1betétitársaság 131795 126825 –5,9 –3,8

Önálló vállalkozó 1 156 651 1 189 993 +2,4 +2,9Ebből:

egyénivállalkozó 420671 450901 +5,0 +7,2Vállalkozás összesen 1 697 236 1 719 601 +0,4 +1,3Költségvetésiszervésköltségvetésirendszerintgazdálkodószerv 12636 12704 –0,9 +0,5Nonprofitésegyébnemnyereségérdekeltszervezet 129609 130305 +1,0 +0,5Egyébgazdaságiszervezet 6620 7805 +14,2 +17,9Gazdasági szervezetek összesen 1 846 101 1 870 415 +0,5 +1,3



149

atörzstőkeminimálisösszegeújból3millióforintraemelkedett,amimegtörteanövekvőtendenciát,az-ótaévrőlévreváltozóintenzitássalcsökkenakft.-kszáma. Ezzel párhuzamosan 2007-től kezdődötta – 2017. december végén a társas vállalkozások24%-át jelentő – betéti társaságok folyamatos tér-vesztése,2017végén3,8%-kal(5ezerrel)kevesebbeformábantevékenykedővállalkozást tartottaknyil-ván,mintegyévvelkorábban.Aszámukalapjánala-csonysúlyúrészvénytársaságokköre–csakúgy,mintkorábban–azutóbbiévbenisbővült.

A regisztrált önálló vállalkozók 2017 végén azösszesvállalkozás69%-áttettékki,állományuk–azőstermelőkregisztrációjának2008.évimegszigorítá-sátólkezdődően–folyamatosangyarapodott.Ade-cembervégi,1millió190ezretmegközelítőszámuk2,9%-kal (több mint 33 ezerrel) volt magasabb azegyévvelkorábbinál.Azönállóvállalkozókközüla38%-ot kitevő egyéni vállalkozók körének bővülésevoltazerőteljesebb(7,2%),azegyébönállóvállalko-zók és az adószámmal rendelkezőmagánszemélyek–nagyobbhányadotadó–együttesszámamérsékel-ten,0,4%-kalnőttegyévalatt.Amunkavégzésjelle-geszerintivonatkozásbanfolytatódottakorábbiévektendenciája.Afő-ésamellékfoglalkozásúvállalko-zókszámabővült,anyugdíjmelletttevékenykedőkémérséklődött, ígyazévvégénazelőbbi sorrendben35–45–20%-ottettkirészesedésük.Azegyénivállal-kozókközöttafőfoglalkozásúaktöbbségbenvoltak,körükben54–39–7%voltamegoszlás.

2017-benminda8régióbanemelkedettaszék-helyük szerint nyilvántartott vállalkozások száma,ezenbelülmindentérségbencsökkentatársasvál-lalkozásokéésbővültazönállóvállalkozóké.Avál-lalkozásokrégiókközöttimegoszlásanemváltozottlényegesen az egy évvel korábbihoz képest. 2017végénazösszesvállalkozás23%-átbudapestiszék-hellyel tartották nyilván, a többi régió részesedése8,5és15%közöttalakult.Atársasvállalkozásokésaz önálló vállalkozók régiónkénti megoszlásábantovábbraisnagyakülönbség.Előbbieklegnagyobbhányadát(többmintnégytizedét)budapesti,16%-átPestrégióbatartozószékhellyeljegyeztékbe,atöb-bi térség 6,1–8,3%-kal részesedett.Az önálló vál-lalkozókeloszlásakiegyenlítettebb,2017.decembervégén9,3–19%közöttivoltarégiókrészesedése,akétszélsőértéketKözép-DunántúlésÉszak-Alföldképviselte. Az összes vállalkozás népességarányosmutatószáma alapján Budapesten a legnagyobb avállalkozási aktivitás, és a társas vállalkozások tér-

ségen belüli súlya is itt a legerősebb. Országosan2017végén54társasvállalkozásjutottezerlakosra,amelyetBudapestésPestrégiómutatószámamúltafelül.Azönállóvállalkozókezerlakosrajutószámaviszont a legnagyobb mértékben Észak- és Dél-Alföldön,emellettpedigDél-ésNyugat-Dunántú-lonhaladtamegazországosátlagot.

5.1. ábraA regisztrált vállalkozások ezer lakosra jutó száma

régiók szerint, 2017. december 31.

Társas vállalkozás Önálló vállalkozó

123

35

29

37

38

66

39

29

54

103156

152

133

130

94

105

100

122

0 50 100 150 200 250

Budapest

Dél-Alföld

Észak-Alföld

Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Pest

Közép-Dunántúl


Országos átlag

vállalkozás

Avállalkozások főtevékenységszerintimegosz-lásanemváltozottlényegesen,továbbraisamező-gazdaság (27%), az ingatlanügyletek (13%), vala-mintaszakmai,tudományos,műszakitevékenységésakereskedelem(11–11%)területénvoltbejegyez-vealegtöbbvállalkozás.Atársasvállalkozáseseté-benakereskedelemben (23%)ésa szakmai, tudo-mányos,műszaki tevékenységben (18%),azönállóvállalkozóknálpedig–amezőgazdaságiőstermelőkésazingatlantbérbeadókaktivitásánakköszönhe-tően–amezőgazdaságban(39%)ésazingatlanügy-letek területén (16%) volt nyilvántartva a legtöbbvállalkozás.

A vállalkozások létszám szerinti struktúrája továbbra is változatlan maradt, meghatározó há-nyaduk (99,7%-uk) 50 főnél kevesebb munkavál-lalót foglalkoztatott, ezen belül a 10 fő alattiakvagyismeretlenlétszámúakrészesedése97,8%volt2017végén.Az50–249főtalkalmazókaránya0,3,a legalább 250 főt foglalkoztatóké kevesebbmint0,1%-ot képviselt (ez szám szerint 4919, illetve953vállalkozástjelentett).Utóbbilétszám-kategó-riákban a gazdasági társaságok a meghatározóak.Az50–249fősvállalkozásoknégyötödekft.,15%-a


150

Magyarország, 2017

részvénytársaság volt, a legalább 250 főt foglalkoz-tatók között pedig 65, illetve 31%-ot tett ki e két működési forma aránya.

Az új bejegyzésű vállalkozások száma bővült, a megszűnteké csökkent2017-ben közel 121 ezer új vállalkozást jegyez-tek be, 7,4%-kal többet, mint 2016-ban. Az újon-nan regisztrált vállalkozások száma mind a társas, mind az önálló vállalkozások körében nőtt. A tár-sas formában bejegyzett új vállalkozások állomá-nya (az összes új vállalkozás 22%-a) 2,4%-kal, a nagyobb hányadot (78%-ot) képviselő önálló vál-lalkozóké 9,0%-kal bővült. Az új bejegyzésű tár-sas vállalkozások között a meghatározó hányadot (85%-ot) képviselő kft.-k száma 2,0, a részvénytársa-ságoké 9,4, a betéti társaságoké 16%-kal növekedett. A társas formákban létrejött vállalkozások között a kereskedelem, az építőipar és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység volt a leggyakrabban választott terület. Az újonnan bejegyzett önálló vállalkozók szá-mának növekedése a 73%-ukat jelentő egyéni vállalko-zók nagyobb aktivitásának az eredménye, az év során adószámot kérő magánszemélyek állománya ugyanis jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól. Az egyéni vállalkozók tevékenységválasztása közelebb állt a társas formában megalakultakéhoz: a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, az építőipar, a kereskedelem és az egyéb szolgáltatás (leggyakrabban fodrászat, szép-ségápolás) volt a legpreferáltabb terület. Adószámot magánszemélyként mezőgazdasági, ingatlanügyleti, valamint szálláshely-szolgáltatással összefüggő tevé-kenység végzéséhez igényeltek a leggyakrabban.

2017-ben 99 ezer vállalkozás szűnt meg, 6,9%-kal kevesebb a 2016. évinél. A társas formák közül a meg-szűnt kft.-k száma 17, a betéti társaságoké 27%-kal esett vissza. A megszüntetések 62%-a az önálló vállal-kozók körében következett be, számuk összességében 2,0, ezen belül az egyéni vállalkozóké 8,5%-kal nőtt.

2017 során 6,5 ezer felszámolási eljárást indítot-tak a társas vállalkozások körében, 14%-kal keve-sebbet az előző évihez képest, miközben a megindí-tott végelszámolások 9,5 ezres száma 27%-kal több

volt a 2016. évinél. 2017. december végén 23,8 ezer társas vállalkozásnál volt folyamatban felszámolási vagy végelszámolási, 16,8 ezernél kényszertörlési el-járás, előbbi kilenc-, utóbbi nyolctizede volt az egy évvel korábbinak. Ez együttesen a társas vállalkozá-sok 7,7%-át érintette. A valamelyik eljárás alatt álló társas vállalkozások a leggyakrabban három gazdál-kodási formából kerültek ki: több mint négyötödük kft., 15%-uk betéti, 1,4%-uk részvénytársaság volt. A nyilvántartásban szereplő összes kft.-nek ez a 8,7%-át jelentette, a részvénytársaságok esetében ez az arány 8,2, a betéti társaságoknál 4,8%-ot tett ki.

A működő vállalkozások1) meghatározó hányada kis- és középvállalkozásAkárcsak a regisztrált vállalkozások körében, az alacsony létszámot foglalkoztatók a működő vál-lalkozások között is túlnyomó többségben vannak. A Magyarországon működő vállalkozások 99%-a kis- és középvállalkozásnak (kkv-nak)2) minősült. A 2016. évi előzetes adatok alapján 687 698 (nem pénzügyi főtevékenységű) kis- és középvállalkozás működött, amely az egy évvel korábbit 2,8, a 2013. évit 12,8%-kal múlta felül. Nem változott a kkv-k vállalkozáskategóriák szerinti megoszlása a négy év alatt, meghatározó hányadukat a mikrovállalkozások tették ki, és a méretkategória növekedésével jelen-tősen csökkent a részesedés is. 2016 előzetes adatai alapján a kkv-k 94,5–4,8–0,8%-os arányban tartoz-tak a mikro-, a kis- és a középvállalkozások közé.

5.3. táblaA működő vállalkozások száma*

Vállalkozás- kategória 2014 2015 2016+

2016+

a 2013. az előzőévi %-ában

Mikrovállalkozás 596 502 631 770 649 733 112,9 102,8Kisvállalkozás 30 372 32 157 32 742 112,1 101,8Középvállalkozás 5 041 5 221 5 223 105,3 100,0Összes kkv 631 915 669 148 687 698 112,8 102,8Kkv-körbe nem

tartozó nagyvál-lalkozás

5 514

5 719

5 964

111,1

104,3Összesen 637 429 674 867 693 662 112,8 102,8* Az A–S nemzetgazdasági ágakba tartozó vállalkozások a K Pénzügyi és az O Közigazgatás gazdasági ág nélkül.

1) Működő vállalkozásnak itt az SBS-rendelet (2009/250/EK rendelet) alapján azokat a vállalkozásokat tekintjük, amelyeknek a tárgyidőszak során bármikor volt árbe-vétele és/vagy foglalkoztatotti létszáma. A megfigyelés az A–J, a L–N, a P, a Q, a R és az S nemzetgazdasági ágakra terjed ki.

A megfigyelésbe bevont gazdálkodási formák: 1 Jogi személyiségű vállalkozás, 2 Jogi személyiség nélküli vállalkozás, 7 Egyéb gazdasági szervezet. Ezen felül az adatok tartalmazzák a nonprofit gazdasági társaságok adatait az E, a P és a Q nemzetgazdasági ágban 3 fő foglalkoztatotti létszámtól, az A–D, az F– J, az L–N, az R és az S nemzetgazdasági ágban 50 főtől.

2) A kkv-k lehatárolása a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény által meghatározott szempontok figyelembe vételével történt, amely alapján a létszám mellett pénzügyi (éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg) és önállósági kritériumok (állami vagy önkormányzati tulajdoni hányad, illetve a vállalkozás kapcsolati viszonyain alapuló konszolidált határérték meghatározása) egyaránt a lehatárolás szempontjait képezik. E módszer alapján 2013-tól kezdődően készíti el a lehatárolást és publikál adatokat a KSH. A kkv-k az alkalmazott méretkategóriák alapján tartalmazzák a mikro-, a kis- és a középvállalkozásokat egyaránt.



151

Akis- ésközépvállalkozásokgazdasági súlya isjelentősamagyargazdaságban,bár lényegesenki-sebbaszámukalapjánképviseltnél.Gazdaságisze-repvállalásuk évenként viszonylag stabil, csekély aváltozás egyik évről amásikra.A legnagyobb sze-repet a foglalkoztatásban töltik be.A kkv-k tevé-kenységében foglalkoztatottak száma 2016-banmegközelítette a 2 millió főt, ami – akárcsak egyévvelkorábban–kétharmadáttettekiazösszesmű-ködő (nem pénzügyi) vállalkozás foglalkoztatottilétszámának.Nemváltozott a részesedésük agaz-dasági teljesítmény néhány mutatószáma alapjánsem. 2016-ban a működő vállalkozások nettó ár-bevételének42,hozzáadottértékének43,termelésiértékének37,aberuházásiteljesítményének34%-aszármazott a kis- és középvállalkozások tevékeny-ségéből. Az exportteljesítményekben viszonylagcsekély a szerepük, 2016-ban 17%-ot képviseltek.A kis- és középvállalkozások súlya a főbb gazda-ságimutatókalapjánanagyvállalkozásokkalszem-bentöbbségébenvalamelyestmérséklődötta2013.évihezképest,a legnagyobbcsökkenés–avizsgáltmutatószámokalapján–éppenazexportárbevételenbelülirészesedésbenkövetkezettbe.

A kkv-körön belül is eltérő a különböző mé-retkategóriájú vállalkozások gazdasági szerepe.A foglalkoztatásban amikrovállalkozások a legin-kábbmeghatározóak,2016-banakkv-k tevékeny-ségében részt vevők 54%-át foglalkoztatták, mi-közbenakisvállalkozások27,aközépvállalkozások19%-uknakbiztosítottakmunkalehetőséget.Anet-tóárbevétel,atermelésiértékésabruttóhozzáadottérték alapján kiegyenlítettebb volt a részesedésük,e teljesítménymutatókesetébenmindháromvállal-kozáskategóriához 31–35% közötti hányad kötő-dött.Ugyanakkoraberuházásokbanéskülönösenaz

exportban a középvállalkozások súlya erőteljesebb,ezutóbbibankifejezettentöbbségi,deévenkéntva-lamelyestcsökkenővolt.(2016-banakkv-kkivite-lénekhattizedét, 2013-ban kétharmadát teljesítet-tékaközépvállalkozások.)

5.2. ábraA működő vállalkozások néhány mutatójának

megoszlása vállalkozáskategóriák szerint, 2016+

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Vállalkozások száma

Foglalkoztatottak száma

Hozzáadott érték

Nettó árbevétel

Termelési érték

Új beruházásokteljesítményértéke

Exportárbevétel

%

MikrovállalkozásKisvállalkozásKözépvállalkozásKkv-körbe nem tartozó nagyvállalkozás

Aműködővállalkozásokösszteljesítményétmé-retkategóriájuk nagymértékben meghatározza, ígya vállalkozásméret növekedésével a fajlagos telje-sítménymutatók nőnek.Az egy vállalkozásra jutónettóárbevétel,termelésiértékéshozzáadottértékanagyvállalkozásokesetébennagyságrendilegfelül-múljaakis-ésközépvállalkozásokét.Eszempont-ból az eltérés összefügg az ágazati szerkezettel is,nevezetesen, hogy a kkv-knak alapvetően a hazaiszolgáltatói piacon nagyobb az aktivitásuk, olyan

5.4. táblaA működő vállalkozások teljesítménye,* 2016+

(ezerforint)

Vállalkozáskategória

Egyvállalkozásrajutó Egyfoglalkoztatottrajutó

nettóárbevétel bruttótermelésiérték

bruttóhozzá-adottérték nettóárbevétel bruttó

termelésiérték

brutttóhozzáadott

értékMikrovállalkozás 18822 9893 4379 11428 6007 2658Kisvállalkozás 391965 205320 82869 23988 12565 5072Középvállalkozás 2490305 1336378 480155 33861 18171 6529Összes kkv 55 359 29 272 11 729 19 137 10 119 4 055Kkv-körbenemtartozónagyvállalkozás 8681778 5825172 1807245 51646 34652 10751Összesen 129 527 79 105 27 167 30 031 18 340 6 299*AzA–SnemzetgazdaságiágakbatartozóvállalkozásokaKPénzügyiésazOKözigazgatásgazdaságiágnélkül.


152

Magyarország, 2017

tevékenységekben, amelyek alacsonyabb tőke- éshumánerőforrás-igénnyel is folytathatóak. Az egyfoglalkoztatottra jutó értékek alapjánkisebb a kü-lönbségavállalkozáskategóriákközött.

Báreltérőmértékben,de2016-banmindakkv-k,mind a kkv-körbe nem tartozó nagyvállalkozásoklegnagyobbrészefőtevékenységealapjánaszolgál-tatóágakbatartozott.Akkv-kakereskedelemben,valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevé-kenységbenműködteklegnagyobbhányadban,deafoglalkoztatásbanésa teljesítménymutatókalapjánaziparbaésazépítőiparbatartozóvállalkozásoknakis jelentősvoltasúlyuk.Akkv-körbenemtartozónagyvállalkozásokteljesítményébenviszontaziparitevékenységekvoltakameghatározóbbak.

Nagyon jelentős volt a különbség a kkv-k egyes gazdasági ágakonbelüliszerepvállalásában.Aszám-belifölényükmellettafoglalkoztatásbanésavállal-kozások teljesítményében is több területen megha-tározó a súlyuk. 2016-ban kiemelkedő volt a hoz-zájárulásukazépítőiparésamezőgazdaság,továbbá

számos szolgáltatóág (pl. a szakmai, tudományos,műszaki tevékenység, a humán egészségügyi, szo-ciálisellátás,az ingatlanügyletek,aszálláshely-szol-gáltatás, vendéglátás, az oktatás) teljesítményéhezis. A nagyvállalkozások szerepvállalása ellenben azerőforrásigényesterületeken,ígypéldáulazipariágakésaszállítás,raktározásteljesítményénbelülvoltna-gyobb.

A hazai működő vállalkozások teljesítmény-mutatói jellemzően elmaradnak azuniós átlagtól.Az üzleti vállalkozások3) átlagos foglalkoztatottilétszáma2015-benMagyarországon1fővelalacso-nyabbvoltazunió5,8fősátlagánál,amivela tag-országokközöttaközépsőharmadbanhelyezkedettel.Atagállamoklétszámszerintivállalkozásmérete2,7és11,7főközöttalakult,amitGörögországésNémetországképviselt, a visegrádi országokközülSzlovákiában és Csehországban a hazainál kisebb(3,5, illetve 3,6 fő), Lengyelországban annál na-gyobb (5,4 fő) átlaglétszámok jellemzőek. Az egyvállalkozásrajutóbruttóhozzáadottérték35,azegy

5.5. táblaA működő vállalkozások szerepe a nemzetgazdasági ágak főbb csoportjai szerint, 2016+

(%)

Megnevezés

Vállalkozásokszámának Foglalkoztatottakszámának Bruttóhozzáadottértékmegoszlása

kkv-k nagy-vállalkozások kkv-k nagy-

vállalkozások kkv-k nagy-vállalkozások

Nemzetgazdasági ág szerintMezőgazdaság 4,1 2,3 4,8 2,0 4,5 0,9Ipar 7,4 25,4 17,6 46,3 21,4 56,0Építőipar 9,2 5,5 9,6 1,5 8,5 1,0Szolgáltatóágakegyütt 79,3 66,8 68,1 50,1 65,7 42,2Ezenbelül:

kereskedelem 19,4 20,4 22,2 13,0 21,5 11,2szállítás,raktározás 4,0 4,8 5,3 14,1 7,1 9,6szakmai,tudományostevékenység 17,9 10,1 10,8 3,2 11,3 3,3

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0Vállalkozáskategória szerint

Mezőgazdaság 99,5 0,5 82,4 17,6 78,7 21,3Ipar 97,1 2,9 43,0 57,0 22,2 77,8Építőipar 99,5 0,5 92,5 7,5 86,9 13,1Szolgáltatóágakegyütt 99,3 0,7 72,9 27,1 53,8 46,2Ezenbelül:

kereskedelem 99,1 0,9 77,2 22,8 59,0 41,0szállítás,raktározás 99,0 1,0 42,9 57,1 35,6 64,4szakmai,tudományostevékenység 99,5 0,5 87,1 12,9 72,1 27,9

Összesen 99,1 0,9 66,5 33,5 42,8 57,2

3) AB–Ngazdaságiágban,valamintazS95(Számítógép,személyi,háztartásicikkjavítása)ágazatbanműködővállalkozásokadataialapján,apénzügyivállalkozásoknélkül.



153

foglalkoztatottra jutóhozzáadott érték 42%-a voltazuniósországokátlagának,amiazalsóharmadotjelentetteatagállamokrangsorában.Avállalkozás-arányos hozzáadott érték alapján Görögország ésÍrországképviselteakét szélsőértéket, jellemzőenazátlagosvállalkozásmérettelösszefüggőenalakulteszempontbólatagállamokrangsorais.4)

5.3. ábraAz egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott érték az

EU-28-tagállamok átlagának százalékában, 2015

245,0242,3238,2

217,3215,9

182,8130,9

111,9108,4105,3101,5

65,562,160,7

52,150,148,347,9

39,839,1

34,632,230,330,228,126,423,619,9

0,0 50,0 100,0 150,0 200,0 250,0

ÍrországEgyesült Királyság

LuxemburgNémetország

DániaAusztria

FinnországBelgium

SvédországFranciaország

HollandiaMálta

SpanyolországOlaszországÉsztország

CiprusHorvátország

SzlovéniaRománia

LengyelországMagyarország

LettországCsehországPortugália

LitvániaSzlovákiaBulgária

Görögország

%

A térségi koncentráció a nagyvállalkozások körében nagyobbAműködő vállalkozások térségi koncentrációja akis-ésközépvállalkozásokközöttisjelentős,anagy-vállalkozásokesetébenazonbanmégnagyobbmér-tékű.2016-banakkv-k29,akkv-körbenemtartozónagyvállalkozások 42%-a Budapesten rendelkezettszékhellyel, emellett a kkv-k közel 14, a nagyvál-lalkozások11%-átPest régióbantartottáknyilván.Akkv-keztkövetőenÉszak-ésDél-Alföldrégiók-banműködtekalegnagyobbarányban,azegyvállal-kozásrajutóátlagoslétszámekéttérségbeniselértevagy meghaladta az országos átlagot. Ugyanakkora nagyvállalkozások teljesítményéhez a budapestiutánáltalábanKözép-ésNyugat-Dunántúlvállal-kozásai járultak hozzá jelentősebben. Az egy vál-lalkozásra jutó nettó árbevétel, bruttó termési éshozzáadott érték2016-ban ekétutóbbi térségbenhaladta meg leginkább az e méretkategóriára jel-lemzőátlagot.

KUTATÁS-FEJLESZTÉS

A kutatás-fejlesztés (K+F) fontos szerepet tölt bea gazdasági fejlődés elősegítésében és fenntartásá-ban. 2016-banMagyarországon a GDP 1,22%-átfordították kutatás-fejlesztésre, a K+F-létszám azösszes foglalkoztatott 0,82, a K+F-beruházásokpedig a nemzetgazdasági beruházások 0,96%-átjelentették. Az EU célkitűzése, hogy 2020-ra aK+F-ráfordítások elérjék a GDP 3%-át. Magyar-ország a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innová-

5.6. táblaA működő vállalkozások mutatói vállalkozáskategóriák és régiók szerint, 2016+

Régió

Egyvállalkozásrajutófoglalkoztatottakszáma,fő bruttóhozzáadottérték,millióforint

kis-ésközép- nagy- összes kis-ésközép- nagy- összesvállalkozás

Budapest 3,0 156,5 4,9 14,7 1938,4 39,2Pest 2,9 176,1 4,0 11,5 1442,8 21,3Közép-Dunántúl 2,8 223,1 4,6 11,1 2368,9 30,6Nyugat-Dunántúl 2,8 199,4 4,3 11,5 2560,8 30,5Dél-Dunántúl 2,7 130,2 3,6 8,9 1265,6 17,5Észak-Magyarország 2,7 186,5 4,0 9,4 1962,4 22,4Észak-Alföld 2,9 171,6 4,0 10,2 1259,5 18,0Dél-Alföld 3,0 135,5 3,9 10,4 1053,6 17,1Összesen 2,9 168,1 4,3 11,7 1 807,2 27,2

4) Azuniósösszehasonlításcsakaműködővállalkozásokösszességérevégezhetőelteljeskörűen,mivelazEurostataműködővállalkozások–aKSHáltal2013-tólkezdő-dőenalkalmazott–újmódszerszerintivállalkozáskategória-lehatárolásszerintmégnemgyűjtadatokat.


154

Magyarország, 2017

ciós Stratégiában ennél alacsonyabb, 1,8%-osGDP-arányoscélthatározottmeg.Azuniósátlag– a rendelkezésre álló 2016. évi adatok alapján –2,03%volt.

5.4. ábraK+F-ráfordítások a bruttó hazai termék

(GDP) százalékában

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

%

Magyarország EU-28

EU-28-célérték: 3,0

Hazai célérték:1,8

Askandinávtagországokban,valamintAusztri-ában ésNémetországban fordítják a bruttó hazaitermék legmagasabb hányadát (2,75–3,25%-át)kutatás-fejlesztésre.Azuniólegtöbbtagállamában2016-ban csökkent a K+F-ráfordítások GDP-n belüli aránya. Magyarországatagállamokalkottarangsorbana2015.évihelyezéséhezképestugyanhátrébbcsúszott,deaz1,22%-osaránnyaltovábbraisazEUközépmezőnyéheztartozunk.A2000-esévekbencsatlakozottországokközötthazánkpozí-ciójaviszonylagkedvező,csupánSzlovénia(2,00%),Csehország(1,68%)ésÉsztország(1,28%)előzmegbennünket.Avisegrádiországokközül–azemlí-tettmagasabbcsehértékmellett–Lengyelország-banabruttóhazaitermék0,97%-át,Szlovákiában0,79%-át fordították 2016-ban kutatás-fejlesz-tésre.

2016-ban kevesebbet fordítottak kutatás-fejlesztésreMagyarországon 2016-ban 427 milliárd forintotfordítottakkutatás-fejlesztésre,folyóáron8,8%-kalkevesebbet,mintegyévvelkorábban.EzzelaK+F-ráfordításokhosszúidejenövekvőtrendjetörtmeg,amitazállami költségvetésből(ezenbelülelsősor-

banazoperatívprogramokból) származó források felhasználásánakvisszaeséseokozott.(Ahazaikölt-ségvetésiforrásokközétartoznakazokazalapvető-enuniósfinanszírozásúprojektek is, amelyekből akutatóhelyekhezamagyarállamháztartásirendsze-renkeresztüljutnakelatámogatások.)2016-banaköltségvetésiforrásbólbiztosítottK+F-ráfordításokösszege112milliárdforintvolt,folyóáron31%-kalkevesebbazelőzőévinél.

Ugyanakkoravállalkozásoktól származó forrá-sok bővülése folytatódott: a 2016-ban felhasznált241milliárdforintfolyóáron3,5%-kaltöbbazegyévvelkorábbinál,azötévvelazelőttinekpedigmás-félszeresevolt.

5.5. ábraK+F-ráfordítások pénzügyi források szerint

171 197 213 233 241

134151 148

162 11256

70 7770

713

33

33

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

500

2012 2013 2014 2015 2016

Milliárd forint

Vállalkozások ÁllamháztartásKülföld Nonpro�t szervezetek

A külföldi források összege (71milliárd forint)is emelkedett, 1,2%-kal. Idetartoznak többek kö-zöttaMagyarországonműködővállalatokkülföldianyavállalatától vagy a közvetlenül az uniós intéz-ményekáltalfinanszírozottpályázatokbólszármazóK+F-ráfordítások. Ezen belül az uniós pályázatoknyújtottaforrásokfelhasználásafolyóáron29%-kalcsökkent.

A K+F-ráfordítások fennmaradó részét a non-profit szektor biztosította. Az innen származó3,2 milliárd forint 4,2%-kal alacsonyobb volt a2015.évinél.

A fenti folyamatok felerősítették a korábbiévek tendenciáját, és a hazai kutatás-fejlesztés finanszírozási szerkezetében jelentősen nőtt a



155

válalkozásoktól és visszaesett az államháztartásbólszármazó források részaránya. 2016-ban az összesK+F-ráfordítás 56%-át a vállalkozások, 26%-át aköltségvetésbiztosította,akülföldiforrásokrészará-nya17%volt,anonprofitszervezetektőlszármazóképedignemérteelaz1%-ot.

AK+F-ráfordításokforrásaésfelhasználási helyeközöttjelentősazátfedés:avállalkozásoktólszárma-zó források zömét a versenyszféra kutató-fejlesztőhelyeinköltikel, a felsőoktatásikutatóhelyekésazállamháztartásikutatóintézetektevékenységébenpe-digaköltségvetésifinanszírozásameghatározó.Eb-bőladódóanaK+F-ráfordításoknövekvőhányadát(2016-ban75%-át)használtákfelavállalkozások,ahasonló(14,illetve11%-os)súlyúállamháztartásiésfelsőoktatásiszektorrapedigalassú,detöbbé-kevés-béfolyamatosvisszaszorulásjellemző.2016-banfo-lyóáronmindháromszektorráfordításaicsökkentekazegyévvelkorábbihozképest.Avállalkozásokésaz államháztartás kutató-fejlesztő helyein egyaránt7,9%, a felsőoktatásban 16%-kal fordítottak keve-sebbetkutatás-fejlesztésrea2015.évinél.

Avállalkozásokelsősorbanazokatakutatásokatfinanszírozzák, amelyekből a szervezetnek közvet-lenül mérhető haszna keletkezik. Ezt jól mutatja,hogy a versenyszférában a projektköltségek ki-emelkedőenmagashányadát,2016-ban többmintkétharmadátfordítottákkísérletifejlesztésre.Ezzelszembenafelsőoktatásésazállamháztartáskutató-helyeinatermeléshezjellemzőenkevésbékapcsoló-dóalap-ésalkalmazottkutatásokrészarányamagas,aprojektköltségektöbbmint90%-átfordítjákilyenjellegűkutatásokra.

2016-ban a– tudományterületekre bontható–K+F-ráfordítások 60%-át aműszaki tudományok-ban,23%-átatermészettudományokbanhasználtákfel. Az orvos- és az agrártudományok 5,1–5,2, atársadalom-ésabölcsészettudományok3,9, illetve2,9%-osaránytképviseltek.Aversenyszférábanki-emeltjelentőségűműszakitudományokrészesedéseazegyévvelkorábbihozképestemelkedett,éshosz-szabbidőtávravisszatekintveisnövekszik.

A kutatás-fejlesztésben részt vevők létszáma tovább csökkent A kutatóhelyek számaésakutatással foglalkozók létszáma–többévesemelkedéstkövetően–2014

óta csökken. 2016-ban Magyarországon 2727kutatóhely működött, az egy évvel korábbinál2,6%-kalkevesebb.Avállalkozásokésazállamház-tartási szektorkutatóhelyeinek számacsökkent, afelsőoktatáshoztartozókégyarapodott,ezzel2010után a felsőoktatási kutatóhelyek száma ismétmeghaladta a vállalkozásokét. A tényleges K+F-létszám54,6ezer fővolt,2,8%-kalalacsonyabba2015. évinél.Az állományonbelül a kutatók lét-száma 1,3%-kal emelkedett, a segédszemélyzeté12%-kal visszaesett. A teljes K+F-munkára for-dított munkaidő arányában, a teljes munkaidejűdolgozókra átszámított foglalkoztatotti létszám3,0%-kal, 35,8 ezerre mérséklődött. Ezt elsősor-ban az államháztartási kutatóhelyek létszámcsök-kenése okozta, de a másik két szektor kutató-helyein is kevesebbendolgoztak az egy évvel ko-rábbinál.

A kutatás-fejlesztés eredményességének meg-ragadására többfélemutató szolgál.A publikációkszáma az egyik leggyakrabban használt, amely el-sősorbanafelsőoktatásiésakadémiaikutatóhelyektudományos teljesítményének fontos mérőszáma.A versenyszféra K+F-tevékenységében a közvet-lenül piaci előnyökké konvertálható szabadalmakszáma sokkal jobbankifejezikutatás-fejlesztési te-vékenységükeredményességét.

2016-ban – az előző évekhez hasonlóan – afelsőoktatásban folyt a legintenzívebb publikáci-ós tevékenység: a száz kutatóra jutó könyvek éskönyvrészletek száma 130, a szakfolyóiratcikkeké299 volt, az országos átlag többmint háromszo-rosa.Azállamháztartásikutatóhelyeken100kuta-tóra49könyvéskönyvrészlet,valamint139folyó-iratcikkjutott.5)

AMagyarországonhatályos szabadalmak szá-ma 2016végénközel24ezervolt,8,8%-kaltöbb,mintegyévvelkorábban.Anövekedéstalapvetőenahatályoseurópaiszabadalmakemelkedéseidézteelő. 2016-ban – összefüggésben azEurópai Sza-badalmi Hivatal új teljesítményértékelési rend-szerével –mintegy 40%-kal nőtt amegadott eu-rópai szabadalmak száma, aminek következtébena magyarországi hatályosítás iránti kérelemből is21%-kaltöbbérkezett.Anemzetiútontettbeje-lentésekszáma2016-ban5,1%-kalmeghaladtaazelőzőévit.6)

5) Módszertaniváltozásmiatta2016.éviadatokakorábbiévekadataivalnemhasonlíthatókössze.6) Forrás:SzellemiTulajdonNemzetiHivatala.


156

Magyarország, 2017

MEZŐGAZDASÁG

2017-ben a mezőgazdaság teljesítménye ösz-szességében 0,3 százalékponttalmérsékelte a ha-zaiGDPbővülését.Amezőgazdaság 2012–2016közöttanemzetgazdaságibruttóhozzáadottérték4,4–4,7%-átállítottaelő,2017.éviaránya3,9%-ottett ki.Az agrárszektor bruttó hozzáadott értékeelőzőéviáron9,0%-kalcsökkentakiemelkedőenmagas2016. évihezmérten.2017-benanemzet-gazdasági beruházások 4,8%-át (307 millió fo-rintot) fordították a mezőgazdaság fejlesztésére.A beruházások volumene 12%-kal bővült az elő-ző évhez képest, amihez nagyban hozzájárult az,hogy 2017-ben megkezdődött a 2014–2020-asVidékfejlesztési Program keretében meghirdetettberuházási támogatások kifizetése. A munkaerő-felmérésadataiszerintafoglalkoztatottak5,0%-adolgozott a mezőgazdaságban, létszámuk egy évalatt1,4%-kal,220ezerfőrebővült.Ugyanazága-zaton belül a teljes munkaidőben alkalmazásbanállók havi bruttó átlagkeresete (220 ezer forint)2017-ben12%-kalemelkedett,deegyötödévelel-maradtazországosátlagtól.

Átlagosan jó terméseredményekAzidőjárás2017-bennemkedvezettanövényter-mesztésnek, ami elsősorban az őszi betakarításúszántóföldi növényeknek a 2016-os rekordévtőlelmaradóterméseredményeibenmutatkozottmeg.A2016októberében lehullósokcsapadékhátrál-tattaazőszivetésekelvégzését,csupánoktóbervé-gén,novemberelején tudtákmegkezdeniamun-kákat.Eztkövetőena2017.január–februárihidegnehezítetteanövények fejlődését,amitáprilisbanújabb fagyok, a nyári tenyészidőszakban pedigforró,aszályosidőjáráskövetett.Ennekellenéreatermésátlagok javarészt meghaladták 2012–2016.évekátlagát.

Előzetesadatokszerintafőbbiparinövényekki-vételével a fontosabb szántóföldi növények 2017.évi termésmennyisége elmaradt a 2016. évitől.Gabonából7,8%-kalkisebbterületről16%-kalke-vesebb,közel14milliótonnakerültamagtárakba.Abúzabetakarítottmennyisége6,5%-kalcsökkent,termésátlaga ugyanakkor megközelítette az 1988.évirekordot.Azárpahozamaisjelentősenemelke-dett,egyhektárrólátlagosan5,3 tonnátarattak le,amiamindenkori legmagasabbérték.Kukoricábólviszontazelőzőévinél22%-kalkevesebbet takarí-

tottakbe.Bárnapraforgóból, repcébőléscukorré-pából – jelentős területnövekedésükmellett – 6,4,1,5,illetve2,0%-kaltöbbetgyűjtöttekbeaszántók-ról, átlaghozamaikon észrevehető volt az időjáráskedvezőtlen hatása. Lucernaszénából a 2016. évikiemelkedő termésmennyiséghez képest valami-vel (2,9%-kal) kevesebbet kaszáltak le, de 2012–2016 átlagánál közel másfélszer többet. 2017-ben15 ezer hektár alá esett vissza a szántóföldi bur-gonya betakarított területe, ahonnét az előző évitermésháromnegyedét,320ezertonnátvittekatá-rolókba.

5.7. táblaA fontosabb szántóföldi növények

terméseredménye, 2017+

Növény

Termésmennyiség Termésátlag

ezertonna

2012–2016

átlaga=100,0

2016=100,0

kg/hek-tár

2012–2016

átlaga=100,0

2016=100,0

Búza 5237 103,6 93,5 5440 115,2 101,5

Kukorica 6811 94,1 78,0 6890 110,1 79,9

Árpa 1404 110,8 88,1 5270 119,3 103,5

Napraforgó 1996 127,4 106,4 2870 111,7 96,3

Repcemag 939 148,5 101,5 3100 103,2 86,0

Cukorrépa 1143 115,0 102,0 61420 104,3 87,6

Lucernaszéna 945 147,6 97,1 4900 108,8 95,9

Tovább bővült a szarvasmarha-állományA2017.december1-jeiállatszámlálásadataisze-rintaszarvasmarha-,ajuh-,akacsa-ésapulykaál-lomány bővült, sertésekből, tyúkokból és ludakbólviszontkevesebbettartottak,mintegyévvelkoráb-ban.

Tovább növekedett a szarvasmarha-állomány, egyedszámuk 2012–2017 között összességében14%-kal emelkedett, 2017. december 1-jén meg-közelítette a 870 ezret. Az elmúlt évek jelentősállománygyarapodását elsősorbanaz egyénigazda-ságokhúshasznú tehéntartásánakbővülése okozta.A tehenek száma (395 ezer) öt év alatt 16, ezenbelül a húsmarháké (150 ezer) 80%-kal nőtt.Aszarvasmarháknagyobbrészt(60%-ban)agazda-ságiszervezetekhaszonállatai,állományuknagysága10,azegyénigazdaságoké22%-kalbővültebbenazidőszakban.



157

2017-ben a húsmarhatartÁs volt az Állattenyésztés egyik húzóÁgazata

Magyarországonazelmúltévtizedekfolyamatosszarvasmarhalétszám-csökkenése2011-tőlvettpozi-tív fordulatot.Aváltozáselsősorbanahúsmarhatartásnakköszönhető,dea tejhasznútehénállomány(2017-ben208ezer)–akétévenáttartónemzetközitejpiaciválságellenére–isstabilizálódott.Ezzelszembenaközel36ezeregyedeskettőshasznosításútehenek(túlnyomórésztmagyartarka)számaezenidőszakalatt jelentősenvisszaesett.Hazánkbanahúshasznúszarvasmarhákközülamagyarszürke,amagyartarkaéskeresztezéseimellettfőlegvilágfajtákat(Charolais,Limousine,Hereford,Angus)tar-tanak.Tenyésztésükazunióscsatlakozásutánjöttlendületbe,azakkori42ezeregyedesállomány2017decemberére151ezerreemelkedett.Afolyamatosnövekedéshezelsősorbanazegyénigazdaságokhús-hasznúállománybővülésejárulthozzá,amitatartóséserősexportkereslet(legfőbbpartnerekTörökor-szág,AusztriaésHorvátország),azösszességébenstabilpiac,valamintakedvezőtámogatásikörnyezetbiztosított.Azunióeztazágazatotkiemelkedőmódontámogatja,éstovábbibővüléséneklehetőségétadjaaprémiumhúsalapanyagokéshúskészítményekirántinövekvőkeresletis.

Franciaország azEurópaiUnió elsőszámú húsmarhatenyésztő és –tartó országa, ahol 2017-ben ahúsmarha állomány 34%-át istállózták.Ahúshasznú tehenek további 16, illetve 13%-át Spanyolor-szágbanésazEgyesültKirályságbantartották,mellettükazírországi,anémetországi,aportugáliaiésabelgiumiállományképviseltmégnagyobbsúlyt.

5.6. ábraA húshasznú tehénállomány változása, 2017. december

(2012decemberéhezképest)

–110–84

–61–44–41

–22–12–11

–6–5–3

002381214

2123

2930

3748

656768

219

–125 –100 –75 –50 –25 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225ezer darab

ÍrországOlaszország

Egyesült KirályságHollandia

AusztriaBelgium

NémetorzságDánia

RomániaGörögországLuxemburg

MáltaCiprus

FinnországSzlovénia

HorvátországSzlovákia

ÉsztországSvédországLettország

LitvániaCsehország

FranciaországPortugália

LengyelországMagyarország

BulgáriaSpanyolország

Magyarország az unió húshasznú szarvasmarháinakmindössze 1,2%-át adta, ugyanakkor 2012 és2017közöttegyedszámukatagországokközülSpanyolországésBulgáriautánhazánkbannőttaleg-nagyobbmértékben(67ezerrel).Azegyénigazdaságainkállományaavizsgált időszakbantöbbmintduplájáraemelkedett,és2017végénmeghaladtaa92ezret.


158

Magyarország, 2017

2017végén2,9millió sertésttartottakazország-ban,1,3%-kalkevesebbet,mintegyévvelkorábban,ezenbelülakocákszáma3,3%-kal,172ezerremér-séklődött.Asertésekszámaaháztájitartásvissza-szorulásávalévrőlévrecsökken.2012-benazegyénigazdaságok830ezresállománya2016decemberé-ben705ezerreesettvissza,2017végénpedigmárnemérteela670ezret.Ezzelpárhuzamosanagaz-daságiszervezeteksertésállománya5évalattösszes-ségében2,0%-kal2,2millióraemelkedett.

2017.december1-jénahazaijuhállománynagy-ságameghaladtaaz1,1milliót,agazdálkodók0,5%-kaltöbbállatotistállóztak,mint2016végén.Ajuhál-lományhéttizedétkitevőanyajuhokszáma1,2%-kalnőtt. A juhokat javarészt az egyéni gazdaságokbantartják,állománybővítésiscsakakörükbenzajlott.

5.8. tábla Állatállomány, december 1.

(ezerdarab)

Állat 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Szarvasmarha 760 782 802 821 852 870Ebből:tehén 339 345 359 368 383 395Sertés 2989 3004 3136 3124 2907 2870Ebből:anyakoca 200 190 200 197 177 172Juh 1185 1214 1185 1190 1141 1146Ebből:anyajuh 865 874 855 849 801 810Tyúk 30075 29474 30521 32432 32027 31844Ebből:tojó 12074 12917 11946 12390 11440 11188Lúd 1189 1631 1027 1023 1257 1189Kacsa 4484 4265 4295 4028 4033 4695Pulyka 2798 2530 2756 2851 2868 2905

Abaromfifélékszámaazelmúltévekben40mil-liókörül alakult,2017.decembervégi állományukösszességében450ezerrellettkevesebbazegyévvelkorábbinál. Ezen belül a közel 32 milliós tyúkál-lománykétharmadát agazdasági szervezetek, egy-harmadát az egyéni gazdaságoknevelték, előbbiekszáma2,7%-kalcsökkent,utóbbiaké4,0%-kalnőtt.2017. május végén a madárinfluenza miatt elren-delt zárlat feloldását követően kezdett emelkednia kacsák száma, decemberremármegközelítette a4,7milliót.Bővültapulykaállományis,ugyanakkoraludakszámamérséklődött.

Csökkenő kibocsátás, emelkedő árakAmezőgazdaságiszámlákrendszerénekelőzetesada-taiszerint2017-benamezőgazdaságteljeskibocsá-tásának volumene az egy évvel korábbihoz képest5,2%-kalcsökkent,azárak4,7%-osemelkedésemel-

lett.Avolumen-ésárváltozáseredményekéntame-zőgazdaságiágazatkibocsátásának értékefolyóalap-áron0,8%-kalkevesebblett,ésmegközelítettea2568milliárdforintot.Ateljeskibocsátásbólanövényter-mesztés 58, az állattenyésztés 34%-kal részesedett,afennmaradórésztmezőgazdaságiszolgáltatásokésmásodlagostevékenységekadták.Atermékekelőál-lítására és a szolgáltatásoknyújtására fordított folyótermelőfelhasználás volumene minimálisan nőtt azegyévvelkorábbihozképest.Akibocsátásésafolyótermelőfelhasználáskülönbözeteabruttó hozzáadott értékelőzőéviáron13%-kalvisszaesett.Atermelé-si tényezők jövedelme 0,5, a vállalkozói jövedelem5,2%-kal kevesebb lett a 2016. évinél.Amezőgaz-daságijövedelmekésváltozásainakmérésérehasználtmutató,atermelésitényezőkmunkaerőegységrejutóreáljövedelme(„A”mutató)1,4%-kalcsökkent.

A növénytermesztés és az állattenyésztés is csökkentette a kibocsátási volumentAnövénytermesztéskibocsátásánakvolumene7,1,ezen belül a gabonaféléké összességében 16%-kalelmaradta2016.évitől,háromlegfontosabbgabo-nanövényünk, a búza, a kukorica és az árpa kibo-csátásaegyarántcsökkent,alegnagyobbmértékben(22%-kal) a kukoricáé. A főbb termékcsopor-tok közül csak az ipari növények kibocsátása nőtt(3,5%-kal), elsősorban anapraforgó és a repce vo-lumenbővülésénekhatására.Atakarmánynövények,a kertészeti termékek és gyümölcsfélék kibocsátásais mérséklődött, a burgonyáé jelentősen (18%-kal)visszaesett.Azélőállatokkibocsátása4,5,azállatte-nyésztésteljestermelésivolumene3,4%-kalalacso-nyabbvoltazegyévvelkorábbinál.Aszarvasmarha-kibocsátásstagnált,abaromfiéésasertésékevesebblett.Azállatitermékekközülatejvolumenekismér-tékbencsökkent,atojásénemváltozott.

A mezőgazdaság kibocsátásának értéke 2010utánjelentősmértékbenemelkedett.Ezzelpárhuza-mosanafőbb termékcsoportok kibocsátásánakvo-lumene a burgonya kivételével összességében nőtt.A leggazdaságosabban termeszthető ipari növényektermelési volumene évről évre jelentősen bővült,2017-ben a 2010. évi duplájára emelkedett. A ga-bonafélék kibocsátása évek óta változó, a 2012-esmélypontután–anövénytermesztésszempontjábólrekordévnekszámító–2016-banérteelalegmaga-sabbértéket.Azállatokésállatitermékektermelésivolumene2010-benvoltalegalacsonyabb,azótaisfo-lyamatosaningadozott,delassúnövekedésnekindult.



159

a magyar mezőgazdasÁg teljesítményét nagymértékben meghatÁrozza a növénytermesztés

Előzetes adatok szerint 2017-ben a mezőgazdaság az Európai Unióban a bruttó hozzáadott érték1,6%-átadta.Ennélkisebbarányelsősorbanazokbanazországokrajellemző,amelyekföldrajzifekvése,éghajlatijellemzőinemkedveznekamezőgazdaságitermelésnek,illetveaziparosodottságfokamagas.Magyarországon2017-benanemzetgazdaságibruttóhozzáadottérték3,9%-aszármazottamezőgaz-daságból.

5.7. ábraA mezőgazdaság részesedése a bruttó hozzáadott értékből

az EU–28-tagállamokban, 2017

0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0

RomániaBulgária

GörögországHorvátország

MagyarországLettországSzlovákiaLitvánia

SpanyolországÉsztországFinnországCsehország

LengyelországPortugália

OlaszországCiprus

HollandiaSzlovénia

FranciaországDánia

SvédországAusztria

MáltaÍrországBelgium

NémetorzságEgyesült Királyság

Luxemburg

%

Minélnagyobb a termelési szerkezetben az időjárásihatásoknak jobbankitettnövénytermesztéssúlya,annálingadozóbbáválikamezőgazdaságteljesítménye.2017-benazunióbancsupánnégyor-szágban–Romániában,Bulgáriában,Görögországban,Spanyolországban–voltmagasabbanövény-termesztésrészesedéseahazainál(58%),amelyazuniósátlagot8,ahasonlómezőgazdaságiadott-ságúlengyelországit14százalékponttalhaladtameg.Azidőjárásnakvalókiszolgáltatottságottovábberősíti, ha a növénytermesztésen belülmagas a szántóföldi kultúrák részesedése.Magyarországon2017-benatipikusanszántóföldigabonafélékarányaanövénytermesztésből41%-ot,azuniósátlagközelkétszereséttetteki,ezzelhazánkazuniósrangsorbanLettország,Litvánia,BulgáriaésÉsztor-szágutánazötödikhelyenállt.


160

Magyarország, 2017

–20

0

20

40

60

80

100

120

2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017+

Gabonafélék Ipari növények Kertészeti termékek

Élő állatok Állati termékek

%

5.8. ábraA főbb termékcsoportok volumenének változása

(2010=100)

Arégiókmezőgazdaságiterületéneknagyságaéstermelési adottságai nagyon különbözőek, ezáltaleltérőmértékbenjárulnakhozzáakibocsátáshozis.2016-osadatokalapjánazegyhektármezőgazdasá-giterületrejutókibocsátás,azazatermelés intenzi-tásakiemelkedővoltaDél-Alföldön,deazországosátlag(484ezerforinthektáronként)felettalakultadunántúlirégiókbanis,mígÉszak-Magyarországonjóvalalattamaradt.

0 100 200 300 400 500


Budapest és Pest

Észak-Alföld

Dél-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Alföld

ezer forint/hektár

Növénytermesztés ÁllattenyésztésSzolgáltatás és másodlagos tevékenység

5.9. ábraAz egy hektár mezőgazdasági területre jutó

régiónkénti kibocsátás alapáron, 2016

A gabonafélék és az ipari növények termelésiintenzitása a Dél-Dunántúlon, a kertészeti ter-mékekéaDél-Alföldön,agyümölcsfélékéÉszak-Magyarországonvoltalegnagyobb.Aszarvasmar-hák és a baromfik fajlagoskibocsátása aNyugat-Dunántúlon,asertéseképedigaDél-Dunántúlonés a két alföldi régióban haladta meg leginkábbazátlagot.

Előzetes adatok szerint 2017-ben az unió me-zőgazdasági kibocsátási volumene összességében0,6%-kalemelkedett,ezenbelülanövénytermesz-tésé 1,3%-kal nőtt, az állattenyésztésé lényegébennemváltozott(–0,2%).Amezőgazdaságikibocsá-tás értéke azEU-ban folyó alapáron 427milliárdeurót tett ki, 5,2%-kal többet,mint egy évvel ko-rábban. Magyarország az unió mezőgazdasági ki-bocsátási értékének 1,9%-át állította elő 2017-ben.Agabonafélékkibocsátásának4,3,ezenbelülaku-koricának 10%-a származott hazánkból. Az iparinövényekkibocsátásához5,1%-kaljárultunkhozzá,amielsősorbanazolajosnövényektermelésévelfüg-göttössze.Azállatokközülbaromfibólvoltalegna-gyobbarészesedésünk(3,8%).

Bővülő foglalkoztatás, kevesebb ledolgozott munkaóraElőzetes adatok szerint 2017-ben az évesmunka-erőegységben kifejezett munkaerő-felhasználás 1,9%-kal mérséklődött az előző évihez képest, ezteljesmunkaidőbenkifejezve (évi1800munkaóra)426ezerembermezőgazdaságitevékenységénekfe-leltmeg.Akorábbanfolyamatosancsökkenőmun-kaerő-felhasználásban az elmúlt évekbennemvoltjelentősebbváltozás.

A lakosságimunkaerő-felmérés adatai szerint a15–74évesfoglalkoztatottak5,0%-a(220ezerfő)dolgozott a mezőgazdaságban. A foglalkoztatot-tak száma2012–2017között14,2016-hozképest1,4%-kalbővült.

Alegalább5főtfoglalkoztatóvállalkozásokelő-zetes adatai alapján 2017-ben amezőgazdaságban78ezrenálltakalkalmazásban(70ezrenteljesmun-kaidőben), számuk 2014 óta lényegében nem vál-tozott. Ugyan az ágazaton belül teljes munkaidő-benalkalmazásban állókhavibruttóátlagkeresete(220ezer forint) egy év alatt12%-kal emelkedett,mégis egyötödével elmaradt az országostól, ennélcsakazépítőiparban,avendéglátásban,valamintazegészségügyterületéndolgozókkaptakalacsonyabbátlagbért.



161

Emelkedő termelői, stagnáló ráfordítási árakAmezőgazdasági termelői áraka2015-rejellem-ző stagnálás,majd a 2016. évi 3,8%-os csökkenésután 2017-ben 5,6%-kal emelkedtek. A növényitermékekára3,3%-kal lettmagasabb,ezenbelülagabonafélékésgyümölcsökára4,9,illetve20%-kalnőtt,azöldségfélékéaligváltozott(–0,3%),abur-gonyáéazonban7,5%-kalvisszaesett.Azélőállatokésállatitermékekáraösszességében9,3%-kalemel-kedett.Avágósertés ára többmintegytizedével, avágómarháéésavágóbaromfié1,7,illetve1,8%-kal,míg a tejé közel egynegyedével lett magasabb.A mezőgazdasági termelés ráfordítási árainak2014óta tartómérséklődése2017-benmegállt, azárak 0,1%-kal nőttek.A folyó termelőfelhasználásárszínvonalalényegébennemváltozott(–0,4%),je-lentősebbösszetevőiközülatakarmány-ésműtrá-gyaárak 3,2, illetve 6,6%-kal csökkentek, ez utób-biak az elmúlt 6 év során2017 III. negyedévébenvoltakalegalacsonyabbak.Ezzelszembennőttekazenergia és kenőanyagok (5,7%), az épület és gép-fenntartásiköltségek(5,5és2,6%),valamintazál-latgyógyászati készítmények (1,9%) ára is emelke-dett. A mezőgazdasági beruházások ára 3,0, ezenbelülazépületberuházásoké5,9,agépberuházásoké0,6%-kallettmagasabb.Azagrárolló(amezőgaz-dasági termelői és ráfordítási árindex hányadosa)2013ótatartócsökkenőtendenciája2017-benvál-tozott,értéke105,6%volt.

Újra nőtt az élelmiszer, italok és dohányáru termékcsoport külkereskedelmi aktívumaHárom évig tartó csökkenés után 2017-ben újraemelkedettazélelmiszer, italokésdohányáruáru-főcsoport külkereskedelmi forgalmának többlete.Az export és az import is egytizedével bővült.Azegyenleg(2,3milliárdeuró)azországteljeskül-kereskedelmi aktívumának 28%-át tette ki, ami agépekszállítóeszközökutánamásodiklegnagyobbarány.

A7,3milliárdeuróértékűexportunklegnagyobbtételei a gabona és gabonakészítmények (25%), ahúséshúskészítmények(17%),valamintazöldségésgyümölcsfélék(13%)voltak.Agabonaésgabo-nakészítmények,atejtermékekésatojáskiviteleje-lentősen (26, illetve 22%-kal) nőtt az előző évhezképest.Aközel5,0milliárdeurósbehozatallegna-

gyobbtételeitis–hasonlóanazexporthoz–ahúséshúskészítmények,illetveagyümölcsészöldségfélék(15-15%), valamint a gabona és gabonakészítmé-nyek(10%)tettékki.Élőállat-behozatalunk35%-kalnőtt,emellettegynegyedével,illetveegyötödévelna-gyobbértékűhúséshúskészítmény,valaminttejter-mékéstojásérkezettazországba2016-hozképest.Ugyanakkorazimportáltcukoréscukorkészítményértéke13%-kalcsökkent.

2017-ben az élelmiszer, ital és dohányáru fő-csoport kivitelének83%-a azunióba irányult,mígbehozatalának 93%-a onnan származott. A leg-nagyobb exporttöbblet Románia, Olaszország ésAusztriaviszonylatábankeletkezett,ellenbenLen-gyelországból, Németországból és Szlovákiábóljóval többáruérkezett,mintamennyithazánkki-szállított.Azélelmiszer,italésdohányárutermék-főcsoportkivitelénekzömétafeldolgozóipar(48%)ésakereskedelem(42%)forgalmazta,mígamező-gazdaságtovábbi4,5%-át.

329

3 4603 043

424

MezőgazdaságFeldolgozóiparKereskedelemTöbbi gazdasági ág

5.10. ábraAz élelmiszer, italok, dohányáru árufőcsoport

2017. évi exportértéke nemzetgazdasági áganként, millió euró

IPAR7)

Abányászatot,feldolgozóipartésenergiaipartma-gábafoglalóiparabruttóhozzáadottértéknegyedétállítottaelőMagyarországon.2017-benazágazat-csoport a foglalkoztatottak 23, a nemzetgazdaságiberuházások 33%-át adta. Az ipar teljesítményétalapvetően meghatározza a külpiaci kereslet ésadöntőenexportratermelőkülföldi irányításúfel-dolgozóiparileányvállalatokkibocsátása.

7) Víz-éshulladékgazdálkodásnélkül.Azalfejezetbenazadatokaziparegészébenteljeskörűek,arészletesebbbontásúadatokalegalább5főtfoglalkoztatóvállalatokravonatkoznak.


162

Magyarország, 2017

az ipar jelentősen hozzÁjÁrul a visegrÁdi orszÁgok gazdasÁgi teljesítményéhez8)

AzEurópaiUniótagállamaiközülavisegrádiországokban9)(V4)azegyiklegjelentősebbaziparsze-repeaGDPtermelésébenésafoglalkoztatásban.2017-benazunióban(azEU-28átlagáttekintve)azipar10) abruttóhozzáadottérték20%-átadta.Hozzájárulása Írországban11) ésCsehországbanvoltalegnagyobb(37,illetve32%),amit–SzlovéniávalésRomániávalegyütt–atöbbivisegrádiországkö-vetett(26–28%-osiparirészesedéssel).Azunióbanátlagosanafoglalkoztatottak12)16%-adolgozottaziparban2017-ben.EzazarányatagállamokközülCsehországbanvoltalegmagasabb(30%),ésamásikháromvisegrádiországotiscsakSzlovéniaelőztemegetekintetben.Szlovákiábanafoglalkoztatottak26,LengyelországbanésMagyarországonegyaránt23%-adolgozottaziparban.

AV4-ekösszességébenazEU-28iparitermelésének8,5%-átadták2016-ban,amitöbb,mintameny-nyivel azunióGDP-jéhezhozzájárultak (5,4%),népességenbelüli arányuknál (12%)viszontalacso-nyabb.

5.9. táblaAz ipar főbb jellemzői a visegrádi országokban, 2017

(%)

Terület

Iparrészesedése Aziparitermelésvolumenváltozásab)

abruttóhozzáadottértékbőla)

afoglalkoztatásból(15-74évesek

körében)azelőzőévhezképest 2012-hözképest

Magyarország 26,4 23,4 5,7 23,9Csehország 31,9 29,5 6,9 20,8Lengyelország 27,2 23,1 6,9 21,9Szlovákia 26,6 26,4 3,0 19,1EU-28 19,6 16,5 3,1 8,3a)Víz-éshulladékgazdálkodássalegyütt.b)Naptárhatássalkiigazítottadatok.

2013és2017közöttaV4-ekgazdaságaazuniósátlagotmeghaladóütembenbővült.Anövekedéshezmindanégytagállambanhozzájárultaziparteljesítménye.Anaptárhatástólmegtisztítottadatokszerint2013–2017közötthazánkbanösszességében24,amásikháromvisegrádiországban19–22%-kalnőttaziparitermelésvolumene.AnövekedésüteméttekintveaV4-ekazunióstagállamokrangsoránakfelsőharmadáhoztartoznak.

AzEurópaiUnióiparitermelésének84%-átafeldolgozóipar,14%-átazenergiaipar,1,8%-átabányá-szatállítottaelő2016-ban.Afeldolgozóiparsúlyaavisegrádiországokközülhazánkbanalegnagyobb,Csehországbanazenergiaipar,Lengyelországbanabányászatrészesedéseuniósátlagfeletti.Afeldol-gozóiparonbelül a járműgyártásSzlovákiában,Csehországban ésMagyarországon is kulcsterületnekszámít,amihatássalvanazehhezkapcsolódó,ajárműiparbabeszállítóágazatok(pl.gumiipar,elektro-nikaiipar,villamosberendezésgyártása)teljesítményéreis.Alengyelfeldolgozóiparbanaz–alapvetőenahúsiparraalapozó–élelmiszeripara legjelentősebb, amitamásikháromvisegrádiországénál jóvalkisebbsúlyújárműgyártáskövet.

8) Forrás:Eurostat.9) Magyarország,Csehország,Lengyelország,Szlovákia.10) Víz-éshulladékgazdálkodássalegyütt.11) Írországadata2016-ravonatkozik.12) 15–74éveskorcsoportravonatkozóadatok.



163

Folytatódott az ipar bővüléseAzelmúltötévben(2013és2017között)azipariter-melésvolumeneévrőlévreemelkedett.Azidőszakonbelülkiemelkedővolta2014.ésa2015.évibővülés,amikor az uniós tagállamok közül hazánkban nőttaz egyik legdinamikusabban az ipar teljesítménye.Ezt követően 2016-ban lassult a növekedés üteme,döntőena–korábbiévekbenafejlődésmotorjánakszámító – járműgyártás visszafogottabb bővülésébőladódóan.2017-ben4,8%-kalnőtt az ipari termelésvolumene.Naptárhatástólmegtisztítottadatokalap-ján–azEU–28átlagátjóvalmeghaladómértékben–5,7%-kalemelkedettakibocsátás.Azelmúltötévfolyamatosemelkedésénekköszönhetőena2017.évi30,7ezermilliárdforintiparitermelésiértékössze-hasonlítóáron24%-kalmagasabbvolta2012.évinél.

Magyarország EU-28

–1,3

1,4

7,2 7,1

0,7

5,7

–2,1

–0,6

1,2

2,71,7

3,1

–4,0

–2,0

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

2012 2013 2014 2015 2016 2017

%

5.11. ábraAz ipari termelés volumenváltozása*


*Munkanaphatássalkiigazítottadatok.

Aziparteljesítményétegyreinkábbmeghatározóexportértékesítésekvolumeneisötéve(2013óta)bővül.A2017.évikülpiacieladásokösszehasonlítóáron5,3%-kalvoltakmagasabbakazegyévvelko-rábbinál,a2012.évitpedig34%-kalmúltákfelül.

A belföldi értékesítések volumene 2008 és2013 között folyamatosan csökkent, 2014-ben és2015-benemelkedett,2016-banpedig ismétmér-séklődött. 2017-ben összehasonlító áron 3,6%-kalnőttekahazaieladások,amiazelmúlt12évlegdi-namikusabbbővülésénekszámít.2013és2017kö-zött összességében 3,9%-kal emelkedett a belföldiértékesítésekvolumene,aválságelőtticsúcspontjátazonbantovábbrasemérteel.

5.12. ábraAz ipari értékesítés volumenváltozása


Belföldi értékesítés Exportértékesítés Összes értékesítés

–3,9–2,2

0,8

2,8

–1,1

3,6

–0,7

4,4

10,5 9,8

0,3

5,3

–2,2

1,5

6,5 7,2

–0,2

4,7

–6

–4

–2

0

2

4

6

8

10

12

2012 2013 2014 2015 2016 2017

%

Aváltozásokhatásáraazipar értékesítési szer-kezete jelentősen eltolódott a külföldi eladásokirányába.A2012.évi55%-kalszemben2017-benmárateljesértékesítés65%-arealizálódottakül-piacokon.Az exportorientáció fokozódását nagy-mértékben támogatták a2010-es évek járműiparinagyberuházásai,ésazígylétrejöttújkapacitásokfokozatosanemelkedőkihasználtsága.

Tovább fokozódott a feldolgozóipar teljesítményeAzelmúltötévbenaziparnemzetgazdaságiágaibaneltérő tendenciák érvényesültek.A feldolgozóipartfolyamatos bővülés jellemezte, a bányászat kibo-csátásaa2017.évidinamikusnövekedéstmegelőzőnégyévbencsökkent,azenergiaipartermelésepedighullámzóanalakult.

Az ipari termelés legnagyobb részét (95%-át)adó feldolgozóipar teljesítménye 2017-ben ösz-szehasonlító áron 4,9%-kal magasabb volt az egyévvelkorábbinál, azelmúltötévbenpedigösszes-ségében27%-kalbővült.Afeldolgozóiparitermelésközel háromtizedét adó járműgyártás kibocsátása1,5,amásodiklegnagyobbsúlyúelektronikaiiparé8,8, a sorrendben harmadik élelmiszeriparé pedig2,0%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz ké-pest. A feldolgozóipar és ezen keresztül az egészipar teljesítményétalapvetőenanagyvállalatokha-tározzák meg. Magyarországon a feldolgozóiparitermelés közel háromnegyedét a legalább 250 főtfoglalkoztatóvállalkozásokállítottákelő2017-ben,azexportnakpedig83%-átrealizálták.Afeldolgo-


164

Magyarország, 2017

zóiparonbelülazelektronikaiiparban,ajárműgyár-tásban, a gyógyszergyártásban és a kokszgyártás,kőolaj-feldolgozásban a legmagasabb (90–94%) anagyvállalatokhozzájárulásaatermeléshez.

5.13. ábraA termelés volumenváltozása az ipar

nemzetgazdasági ágaiban* (2012-hözképest)

–40

–30

–20

–10

0

10

20

30

2012 2013 2014 2015 2016 2017

%

Feldolgozóipar Energiaipar Bányászat

*Alegalább5főtfoglalkoztatóvállalkozásokadataialapján.

Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzel-látás,légkondicionálás)aziparitermeléscsökkenőrészét, 2017-ben 4,2%-át adta.Kibocsátása 2011és 2014 között folyamatosan mérséklődött, majd

2015-benés2016-banemelkedett,2017-benpe-dig lényegében stagnált (–0,1%).Az energiaiparifolyamatokat leginkább meghatározó, a termelés71%-átadóvillamosenergia-termelés,-ellátástel-jesítménye 2017-ben 0,8%-kal csökkent, és a ki-sebbsúlyúgázellátáséiselmaradt(5,7%-kal)azegyévvel korábbitól, a gőzellátás, légkondicionáláséazonban hatévnyi csökkenés után 11%-kal emel-kedett.

A csekély súlyú bányászat termelése négyévnyimérséklődést követően 2017-ben 24%-kal bővült.Ötévalattezzelegyütt is18%-kalcsökkentabá-nyászatkibocsátása.A2017.évinövekedésfőforrá-sátegyrésztazélénkülőépítőiparikeresletetkiszol-gáló, elsősorban az útépítésekhez szállító kőfejtés,homok- és agyagbányászat, másfelől a kőolaj- ésföldgázkitermeléssel kapcsolatban végzett feltárószolgáltatások,próbafúrásokjelentették.

A feldolgozóipar csaknem valamennyi területe bővültA feldolgozóipar rendkívül sokféle tevékenységetfoglalmagában,amelyekminda felhasznált inpu-tok,mindatermelésifolyamat,mindazelőállítotttermékek tekintetében különböznek egymástól.Ezek a tevékenységek 13 – többé-kevésbé homo-gén – csoportba, úgynevezett alágba sorolhatók.Afeldolgozóiparbanzajlófolyamatokatrészletesenezeknekateljesítményénkeresztülmutatjukbe.

5.10. táblaA feldolgozóipari termelés és az értékesítés szerkezete alágak szerint, 2017

(%)

AlágRészesedésa

feldolgozóiparitermelésből

Atermelésvolumenváltozása Hozzájárulásafeldolgozóipar

volumen-változásához,százalékpont

Azexportarányaazértékesítésben2012-hözképest azelőzőévhez

képest

Feldolgozóipar 100,0 26,6 4,9 4,9 74,6Járműgyártás 28,7 69,0 1,5 0,5 91,8Elektronikaiipar 11,9 14,1 8,8 1,0 94,7Élelmiszeripar 10,8 11,1 2,0 0,2 39,9Kohászat,fémfeldolgozás 8,1 27,4 11,1 0,8 60,7Gumi-,műanyag-ésépítőanyag-ipar 8,0 29,7 7,1 0,6 65,2Gép,gépiberendezésgyártása 6,9 1,5 12,5 0,8 83,9Vegyianyag,termékgyártása 5,5 13,4 -1,7 -0,1 69,2Kokszgyártás,kőolaj-feldolgozás 4,5 3,2 8,0 0,3 33,5Villamosberendezésgyártása 4,4 28,9 4,2 0,2 86,9Fa-,papír-ésnyomdaipar 3,3 22,4 3,1 0,1 50,3Egyébfeldolgozóipar 3,3 34,9 2,9 0,1 62,9Gyógyszergyártás 3,1 -2,2 8,1 0,2 84,5Textil-ésbőripar 1,6 23,3 7,5 0,1 81,5



165

A feldolgozóiparon belül a legnagyobb súlyt(29%)ajárműgyártásképviseli.Teljesítménye–azelmúlt évek zöldmezős és kapacitásbővítő beruhá-zásaival összefüggésben – 2010 óta folyamatosannő.2010és2015közöttéventeátlagosan15%-kalbővült a termelése, majd – döntően a termékpa-letta megújulására való felkészülés miatt – 2016-ban 0,6%-ra lassult a növekedés üteme. 2017-ben1,5%-kalnőttajárműgyártásvolumene,amiazegyévvel korábbihoz hasonlóan ezúttal is a járműal-katrész-gyártás bővüléséből adódott, amelynek ki-bocsátása 2017-ben összehasonlító áron 6,0%-kalhaladtamegazelőzőévit.Ajárműiparmásikmeg-határozó területén, a közútigépjármű-gyártásbanviszont 3,0%-kal csökkent a termelés volumene.Ebbentovábbraisszerepevoltazújtermékekbeve-zetéséhezkapcsolódóátállásiidőszakmérsékeltebbkapacitáskihasználtságának, valamint az egy évvelkorábbitól eltérő nyári leállási rendnek is. A jár-műiparértékesítésibevételeinek92%-átadóexportvolumene1,2,abelföldieladásoké6,4%-kalemel-kedetta2016.évihezképest.

Afeldolgozóipariteljesítményhezajárműgyártásután az elektronikai ipar (számítógép, elektroni-kai, optikai termék gyártása) járul hozzá a legna-gyobbmértékben,2017-ben12%-kal.(Részesedése2011-igajárműgyártáshozhasonló,rendszerintaztmeghaladó volt, ezt követően azonban jelentősenveszített súlyából.) Az elektronikai ipari termelésvolumenea2010.évifelfutássalelérteaválságelőtticsúcspontját.2011és2013közöttazonbanösszes-ségében 31%-kal csökkent a kibocsátás volumene,döntőenamagyarországitermelőkapacitásokleépí-tése ésmás országokba történő áthelyezésemiatt.2014ótaviszontnőazelektronikaiiparkibocsátá-sa,2017-banösszehasonlítóáron8,8%-kalhaladtameg az egy évvel korábbit.Ehhez nagymértékbenhozzájárulta13%-kalbővülőelektronikusfogyasz-tási cikkek (az otthoni szórakozáshoz és a gépjár-művekhezkészülthang- és képtechnikai berende-zések) gyártása, ami az elektronikai ipari termelésközel harmadát adta. Bővült az elektronikai iparmásikkét jelentős (27, illetve24%-os) súlyú terü-letének,ahíradástechnikaiberendezés,valamintazelektronikaialkatrész,áramkörikártyagyártásánaka kibocsátása is.Közülük a gazdasági válság utánikapacitásleépítésekben leginkább érintett híradás-technikai berendezés gyártása ötévnyi csökkenéstkövetően 2016-ban élénkült, és 2017-ben 12%-osvolumenbővülésselfolytatódottazexpanzió.Ajel-

lemzőenjárműiparicégeknekbeszállítóelektronikaialkatrész,áramkörikártyagyártása4,6%-kalnöve-kedett.

A nemzetgazdasági stratégia szempontjából iskiemeltjelentőségű,afeldolgozóiparitermeléstöbbmint tizedét adó élelmiszeripar (élelmiszer, ital,dohánytermék gyártása) teljesítményét a 2000-esévek első évtizedébenalapvetően csökkenés, 2011óta viszontnövekvő tendencia jellemzi. 2017-ben2,0%-kal nőtt a kibocsátás volumene, amit a bel-földiésakülpiaciértékesítésegyaránttámogatott.A termelés 84%-át adó élelmiszergyártás produk-tuma összehasonlító áron 1,3%-kal haladta megazegyévvelkorábbit, az italgyártás és akis súlyúdohánytermék gyártása ennél dinamikusabban(5,4, illetve 9,9%-kal) bővült. Az élelmiszergyár-tásonbelülalegnagyobbsúlyúhúsiparkibocsátása2,9%-kal csökkent, alapvetően a madárinfluen-za miatti kényszervágások következményeként.(A baromfihús feldolgozása, tartósítása 11%-kalelmaradt az egy évvel korábbitól.)Az élelmiszer-ipar legtöbb területénugyanakkornőtt a termelésvolumene,a legnagyobbmértékbenanövényi,ál-lati olaj gyártásé, ami az előző évi visszaesésután16%-kal bővült, a fellendülő exportnak köszön-hetően. Szintén a külpiaci eladások húzták fel atejfeldolgozás és a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás,-tartósítás teljesítményét is. Ezeken kívül a nagysúlyútakarmánygyártásésakisebbrészarányúma-lomipar, valamint apékáruk, tésztafélékgyártásá-naktermelésivolumeneisnőtt(0,3–1,9%-kal),azegyébélelmiszer(példáulédesség,fűszer,kávé,tea)gyártásáéazonbanmérséklődött.Afeldolgozóipa-ronbelülazélelmiszeriparértékesítésiszerkezeté-benazegyiklegkisebbazexportsúlya,azelmúltötévben38–41%között ingadozott. (Hosszabb idő-távonfokozódottakülpiaciorientáció:azezredfor-dulónazélelmiszeriparértékesítésibevételeinek20,2010-ben31%-aszármazottexportból.)

Apénzügyi és gazdasági válság 2009. évi kitel-jesedésekorafeldolgozóiparalágaiközülaközepessúlyú kohászat, fémfeldolgozás (fémalapanyag,fémfeldolgozásitermékgyártása)teljesítményeesettvisszaaleginkább(39%-kal).Azóta–2012kivéte-lével–mindenévbenbővültatermelése,2017-ben11%-kal.Ezzel a kibocsátás volumenemegközelí-tetteaválságelmélyüléseelőtti,2008.éviszintjét.

A gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar 2014ótabővül.2017-bena termelés volumene7,1%-kalhaladta meg az egy évvel korábbit. Az ágazaton


166

Magyarország, 2017

belül a legnagyobb súlyúműanyagipar kibocsátása6,6,a járműiparhozszorosankapcsolódóéserősenexportorientált gumiiparé5,2, abelföldi keresletreleginkább támaszkodó építőanyag-iparé – össze-függésben a felpörgő építőiparral, illetve az élénklakásépítési aktivitással – 9,4%-kal bővült. Ennekellenéreazépítőanyag-ipartermelésevolumenében9,2%-kalelmaradtaválságelőtti(2008.évi)csúcs-pontjától.

Afeldolgozóiparialágakközülalegnagyobbmér-tékben(12%-kal)aközepessúlyúgép, gépi beren-dezés gyártása bővült 2017-ben.Ezzel a termelésvolumeneazelőzőévivisszaesésutánújravisszaállta2011-benkialakultmagasbázisközelébe.A2017.évi növekedéshez az egyéb általános rendeltetésűgép gyártása járult hozzá a leginkább (idetartoziktöbbekközöttagépimeghajtásúhordozhatókézi-szerszámok,azemelő,anyagmozgatógépek,anemháztartásihűtőberendezésekésalégállapot-szabá-lyozókgyártásais),mígatermelésközelharmadátadó motor-, turbinagyártás13) volumene csak igenmérsékelten,0,2%-kalbővült.

Avegyi anyag, termék gyártásaazegyetlenfel-dolgozóipari alág, aminek 2017. évi teljesítményeelmaradtazegyévvelkorábbitól.Az1,7%-oscsök-kenést alapvetően a kibocsátás közel kétharmadátadóműanyagalapanyag-gyártásbelföldieladásainakvisszaeséseokozta.

A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozást az elmúltévekben alapvetően csökkenő tendencia jellemez-te, 2017-ben azonban jelentősen, 8,0%-kal nőtt atermelése.Azértékesítéskétharmadátadóbelföldieladások volumene 2,9, az exporté ennél dinami-kusabban,15%-kalemelkedett.Ahazaiértékesítésbővülésével párhuzamosan a gépjármű-üzemanyagkiskereskedelemvolumene3,1%-kalnőtt,annakel-lenére,hogy–avilágpiacifolyamatokkalösszhang-ban–azüzemanyagokhazaifogyasztóiára(négy-évnyicsökkenésután)2017-benátlagosan7,2%-kalmagasabbvoltazelőzőévinél.

Agépiparonbelülalegkisebbsúllyalrendelkezővillamos berendezés gyártásánakkibocsátása2013óta emelkedik, 2017-ben 4,2%-kal nőtt a teljesít-ménye.

A fa-, papír- és nyomdaipar (fafeldolgozás,pa-pírtermékgyártása,nyomdaitevékenység)termelé-sivolumene2013óta–változó intenzitással– fo-lyamatosan bővül. 2017-ban összehasonlító áron

3,1%-kal nőtt a kibocsátása az egy évvel korábbi,magasbázishozképest.Azértékesítésbőlközelazo-nosaránybanrészesülőexport-ésbelföldieladásokvolumene egyaránt emelkedett. Ágazatai közül afa- és a nyomdaipar termelése bővült (8,6, illetve3,7%-kal),apapíriparélényegébenstagnált(+0,1%).

A külpiaci kereslettől nagymértékben függőgyógyszergyártás teljesítményeazelmúltötévbenhullámzóanalakult:2013-banjelentősencsökkent,az ezt követő két évben enyhén emelkedett,majd2016-banismétmérséklődött.2017-benazexport-értékesítések felfutásamiatta feldolgozóipariátla-got jóval meghaladó ütemben, 8,1%-kal bővült agyógyszergyártáskibocsátása,ezzelmegközelítettea2012.évicsúcspontját.

A feldolgozóiparon belül legkisebb súlyú tex-til- és bőripar (textília, ruházat, bőr és bőrtermékgyártása) termelési volumene 2017-ben 7,5%-kalemelkedett,elsősorbanatextiliparjelentős(25%-os)bővüléserévén.Anövekedéshezabőriparitermékekirántmegugróbelföldikeresletishozzájárult,aru-haipartermeléseugyanakkor4,7%-kalelmaradtazegyévvelkorábbitól.

Az egyéb feldolgozóipar teljesítménye2011ótanő,2017-ben2,9%voltabővülésüteme.Aterme-lésháromtizedétadó–elsősorbanexportratermelő–orvosi eszközgyártásánakkibocsátása2003ótafolyamatosanemelkedik,2017-benösszehasonlítóáron 1,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbimagasbázist.Aszinténjelentős(21%-os)részará-nyúbútorgyártásteljesítménye2012ótahullámzó,termelési volumene 2017-ben 4,7%-kal emelke-dett, ésbővült akisebb súlyú játék-és sportszer-gyártásis.

Minden régióban emelkedett a kibocsátás14)

2017-benazipari termelési értéklegnagyobbrésze(20,illetve19%-a)Közép-,ésNyugat-Dunántúlonrealizálódott. Észak-Magyarországon a kibocsátás15%-akeletkezett,Dél-ésÉszak-Alföld,Budapest,valamintPesthozzájárulása (külön-külön)9–12%,Dél-Dunántúlépedig4,9%volt.

2017-ben az ipari termelés volumene minda nyolc régióban nőtt. A legdinamikusabban,7,7%-kal Észak-Alföldön, elsősorban az elektro-nikai ipar bővülésének köszönhetően. Szintén azelektronikai ipar húzta a legkisebb ipari poten-ciállal bíró Dél-Dunántúl teljesítményét is, ahol

13)Nemtartalmazzaaközúti-éslégijármű-motorgyártását.14)Alegalább5főtfoglalkoztatószervezetektelephelyszerintiadataialapján.



167

6,9%-kalnőttakibocsátás.Pest6,4%-osnöveke-déséhezalegtöbbfeldolgozóipariterülethozzájá-rult.(Arégióiparitermelésébenalegnagyobbsúlyta járműgyártás, az élelmiszeripar, az elektronikaiipar, valamint a gumi-,műanyag- és építőanyag-ipar képviseli.) Közép- és Nyugat-Dunántúlon,valamint Észak-Magyarországon 4,4–5,4%-kalhaladtamega2017.éviipariproduktumazelőzőévit. Közülük a két dunántúli régióban a jármű-gyártás szerepe kiemelkedő, Észak-Magyarorszá-gonpedigavegyianyag,termékgyártása,azelekt-ronikai ipar és a járműgyártás egyaránt jelentős.Alegkisebbmértékben(2,6,illetve2,2%-kal)Dél-AlföldésBudapest iparabővült.Ahúzóágazatokmindkét régióbannőttek:Budapestenavegyipar,Dél-Alföldön a járműgyártás súlya kiemelkedő afeldolgozóiparitermelésben.15)

*Alegalább5főtfoglalkoztatószervezetektelephelyszerintiadataialapján.

5.14. ábraA régiók részesedése az ipari termelési értékből

és a termelés volumenváltozása, 2017*

5,0

2,6

7,7

6,9

4,45,4 6,4

2,2

Részesedés, % 4,9 – 10,010,1 – 15,015,1 – 20,1

Volumenváltozás, % (az előző évhez képest)

4,0

Azegy lakosra jutó ipari termelési értékNyu-gat- és Közép-Dunántúlon az országos átlag1,9-szerese, Észak-Magyarországon 1,3-szeresevolt 2017-ben. A többi régió gazdasági szerkeze-tében az ipar kevésbé hangsúlyos. Budapesten ésPestenaszolgáltatóágakszerepekiemelkedő,azal-földirégiókbanésDél-Dunántúlonamezőgazdaságsúlya jelentős.Ezekenaterületekenazegylakosrajutóiparitermelésiértékátlagalatti:Dél-Alföldön7,6,amásiknégyrégióban31–46%-kalvoltalacso-nyabbazországosnál.

5.15. ábraAz egy lakosra jutó ipari termelés régiók szerint,

2017*

5 726

5 613

3 779

2 789

2 090

2 064

1 726

1 625

0 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 6 000 7 000

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


Dél-Alföld

Észak-Alföld

Pest

Budapest

Dél-Dunántúl

ezer forint

Országos átlag: 3 020

Háromévi csökkenés után nőttek az ipari termelői árakMagyarországonaz ipari termelői áraknövekedésiüteme2013-banlefékeződött,2014és2016közöttpedigmérséklődtek,összefüggésbenazenergiahor-dozókvilágpiaciárcsökkenésével.(Alegtöbbunióstagállamban a csökkenés már 2013-ban elkezdő-dött.)2017-benaglobálisnyers- és alapanyagpia-cokatdrágulás jellemezte,aminekkövetkeztébenahazai iparitermelőiárak3,3%-kal–azEU-28át-lagánál(3,1%)nagyobbmértékben–emelkedteka2016.évihezképest.Azuniótagállamaiközülegye-dülÍrországbantörténtárcsökkenés.

Az ipar belföldi értékesítésének árai 2013 és2016közöttmérséklődtek,amibenjelentősszerepevoltazenergiaipartérintőhatóságiárszabályozásnakés az energiahordozók világpiaci árcsökkenésének.2017-ben azonban 4,7%-kal magasabbak voltak abelföldi értékesítési árak az egy évvel korábbinál.Ezenbelülafeldolgozóiparban6,7,azenergiaipar-ban0,4%-kalnőttekazárak.Azágazatokrendelte-tésszerinticsoportjaiközülazenergia-éstovábbfel-használásra termelő ágazatokban5,0, a beruházásijavakatgyártóágazatokban2,3,afogyasztásicikke-ketgyártókban4,6%-kalemelkedtekaziparbelföldiértékesítésiárai.

15)Aziparszerkezetérevonatkozóadatokalegalább50főtfoglalkoztatóvállalkozásokszékhelyszerintiadatai.

*Alegalább5főtfoglalkoztatószervezetektelephelyszerintiadataialapján.


168

Magyarország, 2017

Az exportértékesítés árai 2013 és 2015 közöttlassulóütembennőttek,2016-banpedigmármér-séklődtek.2017-benmegtörtatendenciaésakül-földi eladási árak átlagosan 2,6%-kal magasabbakvoltakazelőzőévinél.Ezenbelülafeldolgozóipariárak2,5,akissúlyúenergiaiparárai4,0%-kalemel-kedtek.

ÉPíTŐIPAR

Hazánkban az építőipar a nemzetgazdaság bruttóhozzáadott értékéhez 2017-ben (előzetes adatokszerint)4,8%-kaljárulthozzá,amiugyanlényegesenmagasabbazutóbbikétévtizedenbelülmértlegala-csonyabb,2016.évirészesedésnél,azunióországaiközöttmégezisalacsonynakszámít.Atermelésésahozzáadottérték2017.évikiemelkedőnövekedé-sekövetkeztébenazépítőiparegyikevolt(afeldol-gozóiparmellett) a bruttó hazai termék 2017. évinövekedéséhez legnagyobb mértékben hozzájárulóágaknak.

Az unió országainak többségében nőtt az építőipar teljesítményeA globális válság kezdetétől, 2008-tól 2013-ig azEurópai Unió tagországainak összesítettépítőipa-ri kibocsátása is mérséklődött. 2014-től az előzőévihezképestmindenévben–változóintenzitású–növekedés következett, azonban az építőipari ter-melés2017.évivolumeneméglényegesenelmaradtaválságelőttiév(2007)szintjétől.A2017.évibő-vüléskövetkeztébena2012.évit8,6%-kalmegha-ladtaazunióépítőiparikibocsátása.Azutóbbi5évnövekedése hazánkban 33%-ot tett ki, ennél ma-gasabbat a 2017-re vonatkozóan adattal rendelke-ző27uniósországközül Írországban regisztráltak(aválságelőttiszintetazonban–azuniósátlaghozhasonlóan – Magyarország építőipari teljesítmé-nye sem érte el). Az építőipari termelés volumene2017-ben8uniósországbanmaradtela2012.évi-től,alegnagyobblemaradástaportugálésazolaszgazdaságbanregisztrálták.

Azépítőiparikibocsátás2017-benazunióbanát-lagosan3,8%-kalmeghaladtaazegyévvelkorábbit.Míg2016-banamagyarországivisszaesés (19%)alegnagyobb volt a tagországokközül, addig 2017-ben a (27 ország között közel 30%-os) növekedésalapjánállt az élen.Azunióországainak többségeaz építőipari teljesítményeket illetően viszonylag

kedvező évet zárt 2017-ben az egy évvel korábbi-hozképest,a27országközülcsak3-bancsökkent,17-ben10%alatti,7-ben(köztükhazánkbanis)aztmeghaladóanbővültazépítőiparteljesítményeösz-szehasonlítóáronszámítva.

5.16. ábraAz építőipari termelés volumenváltozása

az EU-28-tagállamokban, 2017* (azelőzőévhezképest)

EU-28 átlaga: 3,8

29,619,3

17,717,717,4

14,213,0

9,67,5

6,55,85,45,14,74,4

3,63,53,23,02,2

1,50,80,70,4

–1,7–5,1

–14,6

–20,0 –10,0 0,0 10,0 20,0 30,0

MagyarországLettországÉsztország

SzlovéniaÍrország

LengyelországMálta

LitvániaSvédországHollandia

AusztriaFinnország

Egyesült KirályságBulgária

DániaSzlovákia

CsehországNémetországFranciaország

PortugáliaHorvátország

OlaszországBelgium

LuxemburgSpanyolország

RomániaGörögország

%*Munkanaphatássalkiigazítottadatok.Ciprusnélkül.

2017-ben új lendületet vett a hazai építőiparAzépítőiparteljesítményehazánkbanfőkéntbelsőpiaci résztvevők,azállamiésönkormányzatiszek-tor, a vállalkozások és a háztartások igényein, va-lamint a rendelkezésre álló saját és mozgósítható,főkéntunióspályázatiforrásokonalapul.

Azépítőipar2017.évitermelési értéke2495mil-liárd forintot tett ki, összehasonlító áron számít-vaközel30%-kalmeghaladtaazegyévvelkorábbialacsony bázist. Mindkét építményfőcsoport ki-bocsátása dinamikusan nőtt.Az 57%-ot képviselőépületeképítésénekvolumene27%-kalmúlta felülaz egy évvel korábbit, amiben lakó- és gazdasági,egészségügyi, oktatási és kulturális célokat szol-gáló épületépítések egyaránt szerepet játszottak.Afennmaradó43%-otadóegyébépítményeképí-



169

tésével összefüggő munkák összehasonlító áron számított értéke 35%-kal nőtt az egy évvel koráb-bihoz képest, amit az alacsony bázis mellett főként gyorsforgalmi utak építésével összefüggő mun-kák és vasútfelújítások befolyásoltak kedvezően. A növekedésben az újabb költségvetési ciklus által megnyílt uniós pályázati lehetőségek nagy szerepet játszottak, de kedvező hitelkonstrukciók is bővítet-ték a felhasználható forrásokat. A 2017. évi jelen-tős növekedés következtében a termelés volume-ne mindkét építményfőcsoportban meghaladta az 5 évvel korábbi szintet is.

5.17. ábraAz építőipari termelés volumenváltozása

építményfőcsoportonként(a 2012. évihez képest)

Építőipari termelés összesenÉpületek építéseEgyéb építmények építése

–20

–10

0

10

20

30

40

50

2012 2013 2014 2015 2016 2017

%

2017-ben mindhárom építőipari ágazat ki-bocsátása jelentősen felülmúlta a 2016. évit. Az építőipari teljesítmény csaknem háromtizedét teljesítő, épületek építésére szakosodott vállalko-zások – amelyek főként az épületek szerkezetkész építését végzik – az építőipari átlaghoz hasonlóan 30%-kal növelték termelésük volumenét. Az építő-ipari termelés egynegyedét adó egyéb építmények építése ágazat kibocsátása – ahova többek között az út- és autópálya-, a vasút- és közműépítéssel foglalkozó vállalkozások tevékenysége tartozik – 40, a legnagyobb, 45%-os súlyarányt képviselő és az építési terület előkészítését is magába foglaló speciális szaképítésé 24%-kal nőtt.

Az építőipari kibocsátás 2017-ben – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások székhely sze-

rinti adatai alapján – mind a 8 régióban bővült. A növekedés mértéke 17 és 40% között alakult, a legkevésbé az észak-magyarországi, a legje-lentősebben a dél-alföldi székhelyű építőipa-ri vállalkozások növelték termelésük volumenét. Az egyes régiókba tartozó építőipari szervezetek teljesítményének nagyobb hányada – a dél-alföl-diek és a Pest régióba tartozók kivételével – épü-leteken végzett munkákhoz kötődött. A 2017. évi hazai építőipari kibocsátás 35%-át a székhelyük alapján a Budapest régióba tartozó szervezetek tel-jesítették, a térség részesedése 6,8 százalékponttal alacsonyabb, a 14%-os súlyarányú dél-alföldi szer-vezeteké 3,4 százalékponttal magasabb volt, mint 2012-ben. Öt év alatt a dél-alföldi és a közép-du-nántúli építőipari szervezetek kibocsátása bővült a legnagyobb mértékben (háromnegyedével), a leg-szerényebb növekedést pedig a budapesti székhelyű vállalkozások produkálták (11%).

Az építőipari termelés egy lakosra jutó értéke 2017-ben csupán a két legjelentősebb súlyaránnyal bíró térségben, Budapesten (339 ezer forint) és Dél-Alföldön (193 ezer forint) haladta meg az országos átlagot (175 ezer forint). A legalacsonyabb népes-ségarányos kibocsátásérték 2017-ben az észak-ma-gyarországi székhelyű építőipari vállalkozásokhoz kötődött, amely az országos átlag felét, a legmaga-sabb budapestinek pedig alig több mint egynegye-dét érte el.

*A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.

5.18. ábraAz építőipari termelés egy lakosra jutó értéke építményfőcsoportok és régiók szerint,* 2017

ezer forintÉpületek Egyéb építmények

190,2

86,8

92,0

81,4

65,2

65,9

55,2

50,6

92,6

149,1

106,1

78,3

86,5

57,2

53,4

51,7

38,5

82,5

0,0 50,0 100,0 150,0 200,0 250,0 300,0 350,0

Budapest

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Pest

Közép-Dunántúl

Észak-Alföld

Dél-Dunántúl


Országos átlag


170

Magyarország, 2017

Bővülő vállalkozás és foglalkoztatotti létszám mellett 46%-kal több üres álláshelyAzépítőiparnemzetgazdaságiágba2017decembe-rénekvégén közel93ezer regisztrált vállalkozás tartozott,azországosállomány5,4%-a.Számukazországos vállalkozásszámotmeghaladómértékben,5,0%-kal(többmint4400-zal)nőttazegyévvelko-rábbihozképest,a társasvállalkozásokaligváltozóésazönállóvállalkozók11%-kalnövekvőszámánakegyütteshatásaként.Ezzelegyüttisazépítőiparbana társas vállalkozások aránya (53%)magasabb voltanemzetgazdaságiátlagnál(31%).Avállalkozásokszámának növekedése a közel héttizednyi részese-désűspeciálisszaképítésselfoglalkozókkörébenvoltanagyobb(6,1%),azegynegyedrésztadóépületeképítéséndolgozóvállalkozásokszáma3,7%-kalbő-vült, miközben a fennmaradó 6,9%-ot képviselőegyéb építmények ágazatba sorolt vállalkozásokégyakorlatilagstagnált.

2017-ben az építőiparban foglalkoztatottak16)

száma megközelítette a 303 ezret, ami 9,0%-kalmeghaladta az egy évvel korábbit. A létszámbő-vülés mértéke lényegesen magasabb volt, mint2016-ban(2,2%),ésfelülmúltaanemzetgazdasá-gi átlagot (1,6%) is.Az építőipar foglalkoztatottilétszámaanemzetgazdaságegészébenfoglalkozta-tottak6,8%-át jelentette, ennélnagyobbhányad-nakcsakafeldolgozóiparban,akereskedelemben,aközigazgatás,védelemésazoktatásterületénad-takmunkát.

Az építőiparban dolgozók átlagkeresete hosz-szabbtávonazalacsonyabbakközétartozik.Ateljesmunkaidőbenalkalmazásbanállók228ezerforintoshavi bruttó átlagkeresete 77%-át tette ki a nem-zetgazdaság és 74%-át a versenyszféra átlagának.Azelmaradásbanannak is szerepevolt,hogyafi-zikai foglalkozásúak aránya lényegesen magasabb,mintanemzetgazdaságegészében,demindafizi-kai,minda szellemidolgozók rosszabbulkerestekazátlagosnál.Ahavi nettó átlagkeresetek151ezerforintotkitevőátlaga46ezer forinttalmaradtel anemzetgazdasági átlagtól, ennél kevesebbet átla-gosan csak a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásterületénkerestekalegalább5főtfoglalkoztatóvál-lalkozásokkörében.Atartósankedvezőtlenkeresetiviszonyokerősítikagazdaságiágbanjelentkezőmi-nőségiszakemberhiányt.

Az építőiparba sorolt vállalkozások jelentésealapján 2017 folyamán átlagosan közel 3200 üres álláshely volt a szektorban, 46%-kal (mintegy1000-rel) több a 2016. évinél. A növekedés mér-téke lényegesen felülmúlta mind a nemzetgaz-daság,17) mind azon belül a versenyszféra átlagát.Azüresálláshelyekszámaazépítőipariösszesállás-hely2,5%-áttetteki,többetazegyévvelkorábbinál(1,9%),ésugyancsakmeghaladtaa2,2%-os17)nem-zetgazdaságiésaversenyszférárajellemző2,3%-osaránytisis.

5.19. ábraHavi nettó és bruttó átlagkereset, 2017

122

228

151184

343

228

140

261

198 210

392

297

050

100150200250300350400

Fizikaifoglalkozású

Szellemi Összesen Fizikaifoglalkozású

Szellemi Összesen

Nettó átlagkereset Bruttó átlagkereset

Ezer forint

Építőipar Nemzetgazdaság összesen

Az épületek építése ágazatban átlagot meghaladó az áremelkedésAtermelésnövekedésévelpárhuzamosan 2017-benazépítőipari termelői árak–azutóbbi5évenbelüllegjelentősebbmértékben – 5,2%-kal emelkedtekaz egyévvelkorábbihozképest.Azépületeképí-téseágazatbanátlagotmeghaladóan(8,4%-kal),aspeciálisszaképítésbenátlaghozközelimértékben(5,3%-kal),azegyébépítményeképítéseterületénattólelmaradva(3,0%-kal)nőttekazárak.Anöve-kedésa főbbépítményfajtákközülazútépítésbenvoltalegalacsonyabb(2,9%),aközösségilakóépü-letek építésében viszont 7,6, az ipari épületek ésraktáraképítésében7,5%-osárnövekedéstregiszt-ráltunk.

16) Alakosságimunkaerő-felmérésadataialapján.17) Alegalább5főtfoglalkoztatóvállalkozások,aköltségvetésiszervekésamegfigyelésbebevontnonprofitszervekkörébenafegyveresszervekbejelentettüresálláshe-

lyeinélkülszámítva.



171

SZÁLLíTÁS, KÖZLEKEDÉS

Előzetesadatokszerintaszállítás, raktározásnem-zetgazdaságiágbruttó hozzáadott értéke2097mil-liárd forintot tett ki 2017-ben.Anemzetgazdasá-gi ág részesedéseMagyarország bruttóhozzáadottértékéből6,5%volt.Azágazattermelése2016-hozképest 4,5, 2012-höz viszonyítva 17%-kal nőtt.Utóbbi megegyezett a GDP ötéves bővülési üte-mével.

A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágbe-ruházási teljesítménye 2017-ben 872 milliárdforint volt, az összes nemzetgazdasági beruházás14%-át tette ki. A szállítás, raktározás ágazat – afeldolgozóipart és az ingatlanügyleteket követően– a harmadik legjelentősebb beruházó volt 2017-ben. Beruházásainak volumene 24%-kal nőtt.A nemzetgazdasági ág beruházási volumene azutóbbiévekbengyakranhektikusanváltozott,amitarendelkezésreállóeurópaiuniósforrásokisbefolyá-soltak.(2014-benanemzetgazdaságiágberuházásivolumene41%-kalnőtt,2016-ban36%-kalvissza-esett,amelyekalegjelentősebbmértékűváltozásoka2005-igvisszatekintőidősorban.)

2017-bena szállítás, raktározásnemzetgazdaságiágbanfoglalkoztatottak száma294ezervolt,5,9%-kaltöbb,mintegyévvelkorábban.2012-hözviszo-nyítvaafoglalkoztatottakszáma14%-kalnőtt,kisebbmértékben,mintanemzetgazdaságátlagában(16%).Aszállítás, raktározásrészesedésea foglalkoztatott-ságból6,6%volttavaly,amia6.legnagyobbaránya19nemzetgazdaságiágközül.2017-benazezenate-rületenfoglalkoztatottakmintegyháromnegyedefér-fivolt.Azágazatbanalkalmazásbanállókhavi bruttó átlagkeresete280ezerforintvolt2017-ben,5,9%-kalkevesebb,mintanemzetgazdaságiátlag.Azágazat-ban alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete öt évalatt28%-kalemelkedett,melynekszámottevőrésze2017-hezköthető,amikoris13%-osnövekedéskö-vetkezettbe.

A nemzetgazdaság árutonna-kilométerben szá-mított áruszállítási teljesítménye 2017-ben 19%-kalmagasabbvolt,mint2012-ben.A teljesítményaz elmúlt öt év mindegyikében nőtt. A 2012-hezviszonyítottbővüléstúlnyomórésztaszállítottáruktömegében bekövetkezett növekedéssel magya-rázható (15%). A 2017. évi, 3,4%-os emelkedésugyanakkor meghatározóan az átlagos szállításitávolság hosszabbá válása miatt következett be,miután a szállított áruk tömege alig nőtt (0,3%).

Azáruszállításiteljesítmény2017-benanemzetkö-ziviszonylatban2,8,abelföldiben5,1%-kalbővült.A belföldi szállítások esetében az átlagos szállításitávolság korábban nem tapasztalt hosszúságúra,91 kilométerre nőtt, a szállított tömeg viszont4,3%-kal elmaradt a 2016. évitől. Ennek ellenérea belföldi viszonylatmégmindig túlsúlyban van atömegetilletően,miutánazösszességébenszállított287millió tonnányiáru62%-átahatárainkonbe-lülfuvarozták.Azárutonna-kilométerbenszámítottadatokszerintezzelszembenanemzetköziszállításameghatározó(74%),mertazátlagosszállításitá-volsághossza4,5-szereseabelföldiének.

2017-ben az áruszállítás közel kétharmada közúton történt2017-benazáruszállításiteljesítmény65%-aközúti,19%-a vasúti, 12%-a csővezetékes, a fennmaradó,3,3%-nyirészepedigvíziszállításrévénvalósultmeg.Aközúti szállításteljesítménye2017-benazelőzőévhezképest 1,2%-kalmérséklődött.Ezenbelül anemzetköziszállításesetében2,5%-osmérséklődés,abelföldiforgalomban1,9%-osnövekedésadódott.2012-höz viszonyítva a közúti áruszállítás teljesít-ménye 17%-kal bővült. A vasúti szállítás teljesít-ménye 2017-ben 8,4%-kal nagyobb lett az előzőévhezképest.Avasútiáruszállításfolyamataitalap-vetőenanemzetköziforgalomalakulásabefolyásol-ja,mivelateljesítménytöbbmintnégyötöderendreebben a viszonylatban keletkezik.A csővezetékes szállításteljesítménye27%-kalnőtt2017-ben,amia kétezres évek eddigi legnagyobb forgalma volt.A belvízi szállítás esetében 0,9%-os növekedésadódott2017-re.

39,5

11,4

7,4

2,0

33,7

9,2

5,8

2,0

0 10 20 30 40 50

Közúti

Vasúti

Csővezetékes

Belvízi

milliárd árutonnakilométer

20172012

5.20. ábraA szállítási ágazatok áruszállítási teljesítménye


172

Magyarország, 2017

A helyközi személyszállítás teljesítménye 2017-ben is nőttA helyközi személyszállítás18) utaskilométerbenszámított teljesítménye 2017-ben 5,6%-kal bővültazegyévvelkorábbihozképest,ezáltalazezredfor-dulóutániéveklegnagyobbteljesítményealakultki.A2017.éviteljesítmény68%-abelföldön,afenn-maradó része nemzetközi viszonylatban realizá-lódott. A teljesítmény 2017. évi növekedése is azátlagosutazási távolsághosszabbáválásánakvoltakövetkezménye,azutazásokszámaugyanisévekótacsökken,aminekhatására2017-ben4,1%-kalkeve-sebbszerutaztak,mint5évvelkorábban.

Az összteljesítményből 2017-ben is az autó-buszos utazás részesedett a legnagyobb arányban(48%), teljesítménye az év során 2,6%-kal nőtt.A 2017. évi autóbuszos teljesítmény 8,3%-kalmeghaladta a 2012. évit, ami túlnyomórészt anemzetközi forgalom növekedésének a hatásárakövetkezett be. A nemzetközi autóbuszos utazá-sok teljesítménye 2012–2015-ben 2,7-szereséreemelkedett,de részesedése azösszteljesítménybőlmégekkoriscsak11%-osvolt,szembenaa89%-os belföldi forgalommal. A belföldi autóbuszosutazások teljesítménye 2017-ben 2,2%-kal volttöbb,mint2012-ben,miközbenazutazókszáma6,0%-kal csökkent.A teljesítmény többmintne-gyedétképviselővasútesetébena2017.éviforga-lomlényegébenmegegyezettazelőzőévivel(0,2%-kal meghaladta azt). A vasúti személyforgalomcsökkenőtendenciátmutatotta2000-esévekben,alegalacsonyabbteljesítmény2015-benalakultki,amitazutóbbikétévben1,0%-nálkisebbmérté-kű növekedések követtek. Vonatokat alapvetőenbelföldiutazásokhozvesznekigénybe,nemzetköziforgalomban csupán minden ötvenedik utas uta-zott2017-ben,akiknekszámaazelmúltkétévbenmárkevesebbvolt,mintazautóbuszokonnemzet-köziviszonylatbanutazóké.

A repülőgépesszemélyforgalom2013–2016-hozhasonlóan 2017-ben is bővült, a szállítási módokközülezúttalisalegnagyobbmértékben,azutasokszámát és az utaskilométerben mért teljesítményttekintveegyaránt19%-kal.A2013–2017.évekszá-mottevőnövekedésehatásáraa2017.éviszintmármeghaladta (14%-kal) a Malév megszűnése előttiutolsóév(2011)szintjét.ABudapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2017. évi utasforgalma

13,1 millió fő volt, 14%-kal több, mint egy évvelkorábban.Ezzelalégikikötőforgalma2017-benisrekordotdöntött.A repülőtérre érkezett és onnanindult járatok száma 6,9%-kal nőtt. Az utasszámbővülési ütemétől elmaradt a járatszám növeke-dési üteme, így az egy járatonutazók átlagos szá-ma emelkedett. (Az egy járatra jutó utasok számaa megelőző tizennégy évben folyamatosan nőtt,19)2003-ban még csak 57 fő volt, 2017-ben viszont127.)2017-bena légikikötőa legnagyobbutasfor-galmat–csökkenősorrendbeállítva–azEgyesültKirálysággal, Németországgal, Olaszországgal ésHollandiávalbonyolítottale.Abudapestilégikikötőáruforgalma87ezertonnavolt2017-ben,azegyév-velkorábbinál13%-kaltöbb.Avidéki repülőterek közül aDebrecenAirport forgalma a legnagyobb,azutasokszáma318ezerfővolt2017-ben,11%-kaltöbb,mint2016-ban,amikorábbannemtapasztaltnagyságúforgalmatjelent.

A távolsági közlekedéskeretébenszállítottuta-sok száma 2017-ben 1,1%-kal mérséklődött, és642milliófőttettki.Azutóbbiháromévbencsök-kentaforgalom,ésa2017.éviutasszám4,5%-kalelmaradt a2014. évitől.Azutazások76%-aautó-buszon,23%-avonatonvalósultmeg,arepülőgépekéshajókegyüttesrészesedése0,8%volt.Azátlagosutazásitávolság2017-ben44,azautóbuszosutazá-soké 28, a vonaton lebonyolítottaké 52 kilométervolt.A légi közlekedés átlagos távolsága 1551 ki-lométervolt2017-ben,11%-kalhosszabb,mintötévvelkorábban.

11,8

7,4

2,9

0,7

0,4

12,1

7,3

7,2

1,5

0,4

0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0

Belföldi, autóbusz

Belföldi, vonat

Nemzetközi, repülőgép

Nemzetközi, autóbusz

Nemzetközi, vonat

milliárd utaskilométer2012 2017

5.21. ábraA helyközi személyszállítás teljesítményének

alakulása

18)AMagyarországonbejegyzettszervezetekadataialapján.19)Azegyjáratrajutóutasokszámátajáratokjavulókapacitáskihasználtságánkívülanagyobbbefogadóképességűrepülőgépekforgalombaállításaisnövelheti.



173

2017-ben kevesebbet használták a helyi közösségi közlekedést2017-ben a helyi személyszállítást igénybe vevőutasokszáma1,1%-kalkevesebbvolt,mintegyévvelkorábban.Amérséklődésa2013–2016.éveknövek-vőtendenciájátváltottafel,amelynekértékelésekorfigyelembekell venni,hogya2000-es évekeddigilegalacsonyabbforgalmaéppen2012-benalakultki.Az utazások 2017. évi száma az öt évvel korábbi,alacsonybázist6,6%-kalmúltafelül.

A 2017-ben bekövetkezett mérséklődés legna-gyobbrészt a metró, földalatti forgalomcsökkené-sével magyarázható, amelynek utasszáma 2,8%-kalelmaradt az egy évvel korábbitól. A mérséklődésösszefüggésbenállanapimintegy500ezerfősfor-galmúM3-asmetróvonalfelújításamiattiforgalom-kieséssel. (A novemberben megkezdett munkála-tokhatására a IV.negyedévben ametró, földalattiutasszáma15%-kalelmaradta2016.utolsónegyed-évitől, miközben az I–III. negyedévek mindegyi-kében növekedés adódott.) A villamosokon uta-zók száma szinténmérséklődött 2017-ben (2,2%).Azautóbuszosutazásokszámalényegébenstagnált(0,2%-kalbővült)a2016.évihezviszonyítva,azötévvelkorábbitólpedig1,1%-kalelmaradt.2017-benazautóbuszosutazások55%-aBudapestenvalósultmeg,aholazutasokszáma2,0%-kalnőtt,elsősorbanazutolsónegyedévbenazM3-asmetrófelújításami-att forgalombaállítottpótlóbuszokmiatt.Avidékiautóbuszosforgalomugyanakkor2,0%-kalmérsék-lődött.Atrolibuszok5,3%-kalnövekvőutasforgal-mamérsékelteateljesforgalomcsökkenésiütemét.

2017-ben 2 milliárd 154 millió utazás történt,ezek51%-a autóbuszon,22%-a villamoson,19%-ametrónvagyföldalattin,4,7%-atrolibuszon,3,4%-apedig helyiérdekű vasúton valósult meg. Az átla-gosutazásitávolság2017-benis3,8kilométervolt.Az utasok 73%-a a fővárosban utazott, Budapestrészesedéseazországosautóbusz-közlekedésből55,a trolibusz- és a helyiérdekűvasút-közlekedésből83–83, a villamosközlekedésből 88%-os volt 2017-ben.ABudapestenutazók2017.éviszáma0,9,avidé-kenutazóké1,7%-kalelmaradtazegyévvelkorábbitól.

2016-ban és 2017-ben a forgalomba helyezett új személygépkocsik száma nagyobb mértékben bővült, mint a használtaké2017 során 272 ezer személygépkocsit helyeztek Magyarországon első alkalommal forgalomba, azegy évvel korábbinál 14%-kal többet.A forgalomba

helyezettszemélygépkocsikszáma2011ótafolyama-tosan emelkedik, a 2017. évi mennyiség 4,4-szereseamélypontot jelentő 2010. évinek. (2002–2006 kö-zöttazelsőforgalombahelyezésekévesszámarendremeghaladtaa200ezret.)2011–2015-benanövekedéstúlnyomórésztahasznált,kétévnélidősebbszemély-gépkocsikforgalombahelyezésemiattkövetkezettbe.Ezzel szemben2016–2017-ben a forgalombahelye-zett új személygépkocsik száma nagyobbmértékbenbővült,mintahasználtaké (2017-benazújaké20,ahasználtaké 9,0%-kal), arányuk e két év alatt 41-ről45%-ranőtt.(Azelsőalkalommalforgalombahelye-zetthasználtautókszámaazelmúltötévmindegyi-kébentöbbvolt,mintazújaké.)Agyártmányokközüla legtöbbet–csökkenősorrendbeállítva–Volkswa-genből, Opelből és Fordból helyeztek forgalomba,ezen márkák összességében 30%-át adták az összesforgalomba helyezésnek. A személygépkocsi-állo-mány159ezerrelbővült2017-ben,azévvégén3mil-lió472ezerdarabottettki.Amegelőzőévekhezha-sonlóanalegelterjedtebbmárka2017-benisazOpelésaSuzukivolt,előbbiállománya475ezer,utóbbié416ezerjárműbőlállt.Azelső5gyártmány–amely-bea fentiekenkívülmégaVolkswagen,aFordésaRenaulttartozott–adtaateljesjárműállományfelét.Amagyarországi személygépkocsi-állomány 2002 és2006közöttfiatalodott,2006-banés2007-benátla-gosan10,3 éves volt, 2008óta viszont folyamatosanöregszik. 2017-ben a személygépkocsik átlagos kora14,1 év volt, 0,2 évvel több, mint 2016 végén, amiegybena legmagasabbazezredfordulóóta.2017vé-génaszemélygépkocsi-állományhéttizedetöbbmint10évesvolt,harmadátpedigakörnyezetetlegkevésbékímélő–00–04-eskörnyezetvédelmibesorolású–jár-műkénttartottáknyilván.

Új Használt

205 185 174 155

63 46 48 57 60 72 81 101 122

3519 22

21

1315 29

50 6793

118137

150

0

50

100

150

200

250

300

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Ezer darab

5.22. ábraA Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik számának alakulása


174

Magyarország, 2017

TÁVKÖZLÉS, INTERNET

A folyamatosan fejlődő információtechnológiamozgásban tartja a távközlési szektort, és hatássalvan a telefonhasználati szokásokra. Ennek ered-ményekéntazágazatraerőspiaciversenyjellemző.Az egyes távközlési szegmensek sokszereplős pia-coknakszámítanak,viszontrendkívülmagasapiacikoncentráltság. A távközlési tevékenységből szár-mazó nettó árbevétel20) 2011 és 2014 között gya-korlatilag nem változott, évente 850–860 milliárdforint volt. Azóta – elsősorban a mobiltávközlésiszolgáltatás emelkedő bevételei következtében – atávközlési tevékenység nettó árbevétele 2016-ra917milliárdforintranövekedett.

5.23. ábraTávközlési tevékenységből származó nettó

árbevétel szolgáltatástípusonkénti megoszlása

Egyéb (pl. vezetékes telefon) szolgáltatásKábeltelevízió-szolgáltatásInternetszolgáltatásMobiltávközlési szolgáltatás

372 368 366 414 444

157 164 170182 19675 78 8186

90249 244 240 203

187

0100200300400500600700800900

1 000

2012 2013 2014 2015 2016

Milliárd forint

A távközlési ágazatban a hozzáadott érték volu-mene 2016-ban – a 2015. évi 7,1%-os növekedéstkövetően – 3,9%-kal emelkedett az előző évhez ké-pest,ésfolyóáron1,5%-kalrészesedettanemzetgaz-daság teljesítményéből. (Az ágazat aránya 2003-ban2,8% volt, azóta csökkenő tendenciát mutat.)A2012.évistagnálástkövetően2013és2016közöttazágazatteljesítményefolyamatosan,összességében17%-kalnövekedett.Atávközlésiszektorezzeljó-valdinamikusabbanbővült,mintanemzetgazdaságegésze.

Az elmúlt években a távközlési szervezetek al-kalmazottilétszáma15–18ezerfőközöttmozgott,2017-ben16,3ezerfőtalkalmaztak.2012-benegyalkalmazotthavonta átlagosanbruttó467ezer fo-rintotkeresett,ez2017-re510ezerforintra(éventeátlagosan 1,8%-kal) emelkedett. (Ezzel párhuza-mosannemzetgazdaságiszintenakeresetekéventeátlagosan5,9%-kalnövekedtek.)

Egyre kevesebb a feltöltőkártyás mobiltelefon-előfizetőAtávközlési tevékenységekközül amobiltávközlésiszolgáltatás a legmeghatározóbb. A mobiltelefon-előfizetésekpiacatelítődött,azelőfizetésszám(2017végén11,8milliódarab)2011óta11,5–11,9millióközött ingadozik.2017végénszáz lakosra120elő-fizetés jutott, közel négyszer annyi,mint vezetékes(32darab).Alakosságszámotmeghaladóelőfizetés-számfőkéntalakosságiésazüzletielőfizetésekpár-huzamoshasználatábólkövetkezik,amiaháztartásokmobilkészülékkelvalóellátottságábanistükröződik.

5.24. ábraMobiltelefon-előfizetések száma

az előfizetés típusa szerint

FeltöltőkártyásHavidíjas elő�zetés

6,1 6,2 6,56,8 7,1 7,6

5,5 5,4 5,3 5,0 4,7 4,2

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

2012 2013 2014 2015 2016 2017

Millió darab

A havidíjas előfizetések („post-paid”) száma 2011óta meghaladja a feltöltőkártyásokét („pre-paid”),2017végénamobiltelefon-előfizetések64%-ahavi-díjaselőfizetésvolt.Eztamobiltelefon-szolgáltatókstratégiájaiserősíti:azeddigiskínálttöbbféleked-vező havidíjas előfizetés mellett – jellemzően azokostelefonnalrendelkezőügyfelekrészére–újdíj-csomagokat vezettek be, amelyekkel a feltöltő-kártyásnálkedvezőbbpercdíjakmellettpéldáulhá-

20)Távközlésitevékenységetolyanvállalkozásisfolytathat,amelyiknematávközlésiágazatbavanbesorolva.



175

lózatonbelülikorlátlanbeszélgetésre,SMS-küldésreésmeghatározottnagyságúéssebességűadatforga-lomigénybevételére is lehetőségnyílik.Emellettafeltöltőkártyáselőfizetésektérvesztéséhez2017-benhozzájárult a feltöltőkártyás előfizetők kötelezőadategyeztetésételőíróhatóságirendeletis.

Az elmúlt évtizedben a fixtelefónia veszített ajelentőségéből. Több évnyi csökkenést követően2011-ben 2 millió 908 ezer vezetékes telefonvo-nalat tartottak nyilván, ennél kevesebbet utoljára1996-ban. 2012 és 2017 között a vezetékes tele-fonvonalak száma (2017-ben 3 millió 122 ezer)összességében 6,7%-kal emelkedett, amit aVoIP-hangcsatornák21) intenzív terjedése eredményezett,miközben az ISDN- és a hagyományos vonalakveszítettekjelentőségükből.AVoIP-hangcsatornákszáma 2017-ben az előző évhez képest 12%-kal,2012-höz viszonyítva közel kétszeresére emelke-dett. 2017-ben ez a technológia a vezetékes fővo-nalak69,azösszeshívás számának46és idejének53-át jelentette. (Ezek az arányok 2012-ben még37,22, illetve24%voltak.)AVoIPalapútechno-lógia terjedésételősegítikakábeltelevíziós társasá-gokáltalalkalmazottelőfizetésikonstrukciók,ame-lyekbenkombináljákakábeltelevízió,azinternetésavezetékestelefonelőfizetését.

2017-benafővonalakközel85%-aegyéni,közel15%-a üzleti kategóriába tartozott, a nyilvános ésegyébtelefonvonalakaránya1%alattivolt.

Megugrott a nemzetközi hívások forgalmaNapjainkra a mobiltelefon-használat jelentősebbévált,mintavezetékes.Ezazelőfizetésekmellettaháztartások telefonkészülékkel valóellátottságábanésahívásforgalmakbanistükröződik.Százháztar-tás 2016-ban átlagosan 48 vezetékes, illetve közelnégyszerannyimobiltelefonnalrendelkezett,utób-biból180sajátés10cégestulajdonbanvolt.

2012óta a vezetékeshálózatból kiindulóhívások száma és időtartama egyarántfolyamatosancsökken,2017-ben 40%-kal kevesebb alkalommal, 23%-kalrövidebb ideig használták a vezetékes telefont.(Azelőzőévhezképest9,6,illetve5,1%-oscsökke-nés következett be.) Ugyanakkor a telefonhívásokátlagosan jóvalhosszabb ideig tartottak:2012-ben3,7,2017-ben4,7percig.Ebbenszerepetjátszottakazingyenesidősávotvagydíjmenteshálózatonbe-lülibeszélgetésttartalmazóelőfizetőikonstrukciók.

2012 és 2017között amobilhálózatból indítotthívások száma is csökkent (1,8%-kal), ugyanak-kor a beszélgetések összideje erőteljesen emelke-dett (24%-kal).Utóbbit a leginkább amásikmo-bilhálózatba irányuló hívások megugró percidejeeredményezte, de a nemzetközi hívások összidejeis kiemelkedően nőtt. Az uniós szabályozás miattcsökkenő barangolási díjakkal (roamingdíjakkal)összefüggésbenamobilhálózatbólindított–statisz-tikailagkissúllyalrendelkező–nemzetközihívásokszáma2017-ben69%-kaltöbbvolta2012.évinél,időtartamukpedigtöbbmintduplájáraemelkedett.Amobiltelefon-használókazelmúltévekbenegyrehosszabbideigbeszélgettek,2017-benegyhívását-lagosan2,8percigtartott,deígyisrövidebbideig,mintavezetékestelefonthasználóké.

A VoIn-megoldások (internetalapú kommu-nikációs csatornák, mint például a Hangouts, aWhatsApp, a Viber) használata széles körbenelterjedt, leginkább helyettesítőként lép fel azSMS-ekkel és azMMS-ekkel szemben.AVoIN-szolgáltatások terjedését nagyban segíti, hogy egy-re többen rendelkeznek okostelefonnal és mobil-internettel. Ezzel összefüggésben 2011 és 2015között az előfizetők egyre kevesebb SMS-t küld-tek, viszont 2016-ban a tendencia megfordult.A 2016. évi 3,7%-os emelkedést követően 2017-ben5,3%-kal több,közel1,9milliárddarab szöve-ges üzenetet küldtek a felhasználók.Ez elsősorbanazelőfizetőicsomagokbanbekövetkezettváltozásokokozták.AzelküldöttMMS-ekszáma2012és2016között20–22milliódarabközöttmozgott,2017-benviszontafelhasználók23,5milliónyiMMS-tküld-tekel.Azaktívabbüzenetküldésrészbenazoknakadíjcsomagoknakköszönhető,amelyekadottidőszak-raegymeghatározottmennyiségűSMSésMMSel-küldéséttesziklehetővé.

A mobilhálózaton keresztül bonyolított adat-forgalom(2017-ben135,8ezerterabyte)azelmúltévekben igen dinamikusan, 2017-ben 75%-kalbővült, ami a mobilszolgáltatók – egyre nagyobble- és feltöltési sebességre alkalmas–hálózatainakfejlesztésével, valamint az egyre megfizethetőbbokostelefonok és mobilinternet gyors terjedésévelfügg össze. A szolgáltatóknál megjelentek a mo-bilinternet-használatra egyre nagyobb hangsúlythelyező díjcsomagok is. Saját okostelefonból százháztartás 2015-ben átlagosan 52-vel, 2016-ban

21)AVoIP-hangcsatornajellemzőenkábeltelevíziós,illetveszélessávonmegvalósuló,helyhezkötötttelefonszolgáltatás.


176

Magyarország, 2017

61-gyel rendelkezett. 2017 folyamán egymobilte-lefon-előfizetéshavontaátlagosanközel1gigabyteadatforgalmat generált, a mobilnet egyre aktívabbhasználatakihata„digitális”kulturálisszokásaink-ra is.Az adatforgalomdöntő része 2017-benmár4G/LTE(negyedikgenerációsmobiltávközlőtech-nológia)hálózatonzajlott.

Tíz előfizetésből 7 mobilinternetre szólAz információtechnológia fejlődésével összhang-ban az internet hazánkban is egyre inkább terjed,az internet-előfizetések száma több mint 15 évefolyamatosannövekszik.A2016.évi8,8%-osemel-kedéstkövetően2017végén5,4%-kaltöbb(9,5mil-lió)internet-előfizetésvolt,mintegyévvelkorábban(A2017.évvégielőfizetésszám74%-kalmagasabbvolta2012.évinél.)Az internet-előfizetésekpiacaegyre inkább telítődik, ennek eredményeként azelmúltévekbenanövekedésfokozatosanveszítdi-namikájából.2017végénszázlakosra97darabin-ternet-előfizetés jutott, szembena2012. évi55-tel.2017végénazelőfizetések80%-aegyéni,20%-aüzletivolt.Ezazegyévvelkorábbihozképest1százalékpon-toseltolódástjelentazüzletielőfizetőkirányába.

Abővüléshajtómotorjaamobilinternetvolt:2016-hozképest5,7%-kal,2012-hözmértenduplájáranőtta mobilnet-előfizetések száma (6,5 millió darab),2017végénmártöbbmintkétharmadátjelentetteazösszeselőfizetésnek.Aszélessávúmobilinternetter-jedésétazújabbelőfizetőikonstrukciókésahálóza-tok technológiai színvonalánakemelkedése is segíti.A vezetékes internetre (2,8millió darab) 2017-ben4,7%-kaltöbbenfizettekelő,mintegyévvelkorábban.

5.25. ábraAz internet-előfizetések száma a technológia

típusa szerint

Mobilinternet Kábeltelevízió hálózatonxDSL hálózaton Egyéb technológia (pl. optikai hálózaton)

4,15,1 5,6 6,2 6,5

1,11,1

1,2 1,31,4

1,4

0,80,8

0,8 0,80,8 0,7

0,40,5

0,50,6

0,7 0,8

0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0 7,0 8,0 9,0

10,0

2012 2013 2014 2015 2016 2017

Millió darab

3,2

Az internetszolgáltatói piac koncentrációjama-gas, 2017 végén az előfizetések 96%-a 10 cégheztartozott. Az internet-hozzáférési szolgáltatásokrévén befolyónettó árbevétel (221milliárd forint)13%-os növekedése meghaladta az előfizetésekét,amit alapvetően a mobilinternet-szolgáltatásbólszármazóbevételek28%-osemelkedéseokozott.

Rekordnagyságú a kábeltévé-előfizetések számaA digitális technológia előrehaladásával a tele-víziószolgáltatás is fejlődik. 2017 végén 3,7 mil-lióelőfizetésttartottaknyilván,ami0,9%-kaltöbbaz egy évvel korábbinál. Napjainkban a televíziósszolgáltatástnyújtócégeknéla televíziószolgáltatásmellé még vezetékes hangszolgáltatásra ésinternetszolgáltatásra is elő lehet fizetni. (Rész-ben ennek is köszönhetően emelkedik a VoIP-hangcsatornák száma.) Az igénybe vett szolgálta-táscsomagokattekintveazelőfizetéseketaszélsőségjellemzi: csak televíziószolgáltatásra („single-pay”)az előfizetések 31, mindhárom szolgáltatásra(„triple-pay”)pedig52%-a szólt2017-ben.Mind-össze az ügyfelek hatoda döntött úgy, hogy atelevíziószolgáltatásmellé amásik két szolgáltatásközülazegyiket(„dual-pay”)vesziigénybe.

A televíziószolgáltatást igénybe vevő ügyfelektöbbmintkétharmadavezetékes jelátvitelihálóza-tonmegvalósulószolgáltatásrafizetettelő.A kábel-televízió-előfizetések száma 2002óta–2010kivé-telével–fokozatosanemelkedik,2016-ban3,0%-kalnövekedett az előző évhez képest. 2016 végén re-kordmértékű,2,5millióelőfizetésvolt,amiből60%digitálisés26%IPTV-előfizetés.

2016-ban a kábeltelevízió-szolgáltatás piacánjelen lévő 131 vállalkozás 4,8%-kal több bevételt(90milliárdforint)realizáltazegyévvelkorábbinál.(Az elmúlt években a kábeltévé-előfizetést nyújtócégek száma csökkent.)A kábeltelevíziós díjbevé-tel túlnyomó része a jelszolgáltatásból (előfizetési/jelszolgáltatásidíjbevétel)származott.Anagyszámúszolgáltatóellenéreapiacerősenkoncentrált,6cég-heztartozottazügyfelek85ésadíjbevétel70%-a.

KISKERESKEDELEM

A kiskereskedelem a legfrissebb, 2016-os adatokszerintmintegy1272milliárdforinttaljárulthozzáa nemzetgazdaság teljesítményéhez, ami a bruttó



177

hozzáadott érték4,2%-átjelentette.Azágazatsú-lya amezőgazdaság, illetve a humán egészségügy,szociális ellátás nemzetgazdasági ágakéhoz hason-ló. 2012 és 2016 között a teljesítmény volumene–anemzetgazdaságiátlagotmeghaladóütemben–csaknemegyötödévelemelkedett,ezenbelül2016-ban3,4%-kalbővült.

2017-ben a kiskereskedelem beruházásainakértéke folyó áron 166milliárd forint volt, a nem-zetgazdaság összes beruházásának 2,6%-a. A be-ruházásokvolumene15%-kalmagasabbvolt,mint2016-ban.Akétévetartóerőteljesnövekedéskom-penzáltaazaztmegelőző,félévtizedigtartócsökke-nést,ígya2017.éviberuházásokvolumene42%-kalmeghaladtaa2012.évit.

Akiskereskedelem2017-bentöbbmint368ezerfőt foglalkoztatott, a nemzetgazdaság egészének8,3%-át.Míganemzetgazdaságösszességéttekint-veafoglalkoztatottaklétszámaegyévalatt1,6%-kalbővült, addig a kiskereskedelemben 2016-hoz ké-pestlényegébenaligvoltelmozdulás,valamintazel-múltötévkismértékűnövekedése(3,8%)ismesszeelmaradtanemzetgazdaságiátlagtól(16%).

A kiskereskedelmi ágazatban alkalmazásban ál-lók havi bruttó átlagkeresete 2017-ben 232 ezerforintvolt,16%-kaltöbb,mintegyévvelkorábban.

Az ezredfordulót követő évek folyamatosanbővülő lakossági fogyasztását2007-tőlakereslet-szűkítő kormányzati intézkedések, 2009-től pe-dig a begyűrűző gazdasági válság és a megemel-kedett hiteltörlesztési terhek visszaszorították.A csökkenő vásárlási hajlandóság kihatott a kis-kereskedelmi üzletek forgalmára, a mélypontot2010 jelentette.Ezt követően a kedvező változá-sok(azalapvetőélelmiszerekáfájánakcsökkenté-se, a reálbér-emelkedés és javuló munkaerőpiacifolyamatok) növelték a lakosság vásárlóerejét, és2011-ben ideiglenesen emelkedett a fogyasztás.A kiskereskedelmi forgalom stabil növekedésérőlazonbancsak2012utánbeszélhetünk,amittovábberősítettafogyasztóibizalom(személyesésazál-talánospénzügyihelyzet, és a vásárlásikondíciókmegítélése),valamintaminimálbérésagarantáltbérminimumemelkedése,illetveagazdaságfehé-redésételősegítőkötelezőonlinepénztárgéphasz-nálata22),23).

Töretlen forgalomnövekedésA kiskereskedelmi üzletek forgalmának 2013 ótatartótöretlennövekedése2017-benisfolytatódott.Azelőzetesadatokalapjánaforgalomvolumeneegyévalatt5,0%-kalemelkedett,amibenazelkölthetőjövedelemésajavulómunkaerőpiacihelyzetvásár-lóerőnövelőhatásamellettafogyasztóiáraknakazelőzőévinélnagyobbmértékű(2,4%)emelkedéseisszerepetjátszott.

2013–2017 kedvező folyamatainak hatásaként2017-ben az eladások volumene 25%-kal megha-ladtaa2012.évit.Alegnagyobbmértékben,32%-kala nem élelmiszereket árusító üzletek forgalmánakvolumene bővült, de az élelmiszert, valamint azüzemanyagot forgalmazóké is 18, illetve 26%-kalemelkedett.

5.26. ábraA kiskereskedelmi üzletek forgalmának

volumenváltozása (2012-hözképest)

Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyesNem élelmiszertermékÜzemanyagÖsszesen

0369

121518212427303336

2012 2013 2014 2015 2016 2017

%

2017 során az országos kiskereskedelmi üzlet-hálózatban,valamintacsomagküldőkiskereskede-lemben 10,4 ezer milliárd forint értékű forgalomrealizálódott,ennekvolumene5,0%-kalmeghalad-taa2016.évit.Egy lakosnapontaátlagosan2900forintot költött a különféle kiskereskedelmi üzle-tekben. 2017-ben a forgalom volumene minden

22) Azonlinepénztárgépekbeüzemelése2013-tólfolyamatos,használatuk2014.szeptember1-jétőlkötelező.23) Ahálózatbakötöttpénztárgépekgazdaságfehérítőhatásánakavizsgálatárólrészleteselemzésazalábbilinkenérhetőel: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/opg.pdf

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/opg.pdf


178

Magyarország, 2017

hónapbanmeghaladtaazelőzőévazonosidőszakit:azeladásokalegnagyobbmértékbennovemberben(6,7%-kal) emelkedtek, a legkevésbé pedig febru-árban(1,7%-kal).Aforgalom2017decemberében– ami a kiskereskedelem legjövedelmezőbb idő-szaka–5,0%-kalhaladtamegazegyévvelkorábbit.

Aterületi eloszlásttekintve2017-benarányaibanalegnagyobbforgalmatafővárosban,alegkisebbetaDél-Dunántúlonrealizálták,azországosforgalom24,illetve8,1%-át.AzegykiskereskedelmiegységrevetítettforgalomszempontjábólPestrégióemelkedikki,112millióforintosátlagosboltforgalmával.Ezzeláll szembenÉszak-Alföld, ahol amutató értéke azelőbbinekmindösszehattizede.EgylakosnapontaalegtöbbetBudapestenköltött el a kiskereskedelem-ben, a napi 3900 forint több mint egyharmadávalhaladja meg az országos átlagot. Többet költenekegyhazaiátlagosfogyasztónálaNyugat-DunántúlésPestrégiólakóiis.Alegkevesebbnapikiadás(2200forint)Észak-Alföldönvolt, azországosátlagvala-miveltöbbmintháromnegyede.

Átlagon felül bővülő a nem élelmiszertermék jellegű üzletek forgalmaA forgalom szerkezetét tekintve az élelmiszer- ésélelmiszerjellegűvegyeskiskereskedelem46,anemélelmiszertermékek kiskereskedelme 38, az üzem-anyagoképedig16%-ottettkiateljesforgalomból2017-ben.Azösszforgalmonbelüliarányok2012és2017közöttanemélelmiszertermékkiskereskede-lemfelétolódtak.

Azélelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzle-tek 2,8%-kalnagyobbvolumenűforgalmatbonyolí-tottakle2017-ben,mintegyévvelkorábban.Ezenbe-lülateljesforgalomtöbbmintháromnegyedét(77%)kitevővegyestermékkörűüzletekforgalma3,5%-kalemelkedett, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké (húsboltok, zöldség-gyümölcsüzletek,dohányboltok, pékségek stb.) lényegében nem vál-tozott (+0,2%). A szaküzletek forgalmának arányaa2012.évi4,4-ről2017-re10%-ranőtt,ebbenazisszerepetjátszott,hogyatrafikrendszerbevezetéséveladohányárukforgalmaavegyestermékkörűüzletek-bőlátkerültanemzetidohányboltokba.

A nem élelmiszertermékek forgalmazói 2017-ben együttesen 8,6%-os forgalomnövekedést értekel 2016-hoz képest.Ezen belül valamennyi üzlet-típus esetén több terméket adtak el. A termékekszéleskörérekiterjedő,dekissúlyúcsomagküldőésinterneteskiskereskedelembenfolytatódottazévek

óta tartó bővülés, 2017-ben a forgalom 27%-kalnőttazelőzőévhezviszonyítva.

5.11. táblaA kiskereskedelmi üzletek forgalmának alakulása,

2017(%)

Megnevezés Meg-oszlás

Volumenváltozás

azelőzőévhezképest

2012-hözképest

Élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes 46,1 2,8 18,3

Ebből:

élelmiszerjellegűvegyes 35,6 3,5 6,1

élelmiszer,ital,dohányáru 10,5 0,2 128,2

Nem élelmiszertermék jellegű 38,2 8,6 32,3

Ebből:

iparcikkjellegűvegyes 3,6 12,9 43,3

textil,ruházatiéslábbeli 5,8 3,5 51,5

bútor,műszakicikk 10,5 6,0 8,9

könyv,számítástechnikaésegyébiparcikk 7,6 9,5 17,3

gyógyszer,gyógyászatitermék,illatszer 6,5 5,8 24,4

használtcikk 0,4 0,6 27,2

csomagküldőésinternetes 3,8 26,8 334,9

Üzemanyag 15,7 3,1 25,6

Kiskereskedelem összesen 100,0 5,0 24,7

Az üzemanyagok árának 2010 és 2013 közöttiemelkedése, majd 2016 végéig elhúzódó erőteljescsökkenése a töltőállomások forgalmában egyér-telműenmegmutatkozott.Azaztkövetőújabbár-emelkedés ellenére azüzemanyag-töltőállomások forgalmának volumene 2017 folyamán mindösszekéthónapban–februárbanésszeptemberben–voltalacsonyabb,mintazelőzőévazonosidőszakában.Az éves forgalom 3,1%-os növekedése a jármű-üzemanyagokfogyasztóiárának7,2%-osemelkedé-semellettkövetkezettbe.

A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjár-mű- és járműalkatrész-üzletek eladási volumene2017-ben3,0%-kalbővültazegyévvelkorábbihozképest, de még így is csak kevéssel haladta mega2012.évit.

Árucsoportonként a kiskereskedelmi eladásokjelentős részét (27%) kitevő élelmiszerek forgal-ma 2017-ben nominálértéken 7,4%-kal nagyobbvoltazelőzőévinél.Amásodiklegnagyobbforgal-



179

mú árucsoport, az üzemanyagok (16%) esetében aforgalomnövekedés 9,7% volt. A többi árucsoportrészesedése az összforgalomból 10% alatt maradt,közülük kiemelkednek a dohányáruk 6,1, illetve atextíliákésruházatitermékek5,7%-osrészaránnyal.Mindkétárucsoportbanemelkedettaforgalom,6,3,illetve12%-kal.Alegnagyobbnominálisforgalom-növekedés (22%) a padlóburkolók, a legnagyobbvisszaesés(14,8%)akép-éshanghordozókesetébenkövetkezettbe.Ezutóbbikétárucsoportazonbanaforgalomelenyészőhányadátképviseli.Agépjármű-kiskereskedelmenbelül2017-benazújgépjárművekforgalma 5,4, a használt gépjárműveké, valamint agépjárműalkatrészeké7,0,illetve8,6%-kalemelked-teknominálértéken.Ezzelpárhuzamosanazárakel-térőenalakultakazegyesgépjármű-kiskereskedelmicsoportokban:azújgépjárművekésagépjárműalkat-részekáraiátlagosan1,9,illetve2,3%-kalemelked-tek,ahasználtgépjárműveké4,7%-kalcsökkentek.

5.27. ábraAz üzemanyagok fogyasztói árának alakulása és az üzemanyag-töltőállomások forgalmának

volumenváltozása(azelőzőévazonosidőszakáhozképest)

Üzemanyag-kiskereskedelemJárműüzemanyagok fogyasztói ára

–20–15–10–505

101520253035

2012.január

2013.január

2014.január

2015.január

2016.január

2017.január

2017.december

%

vÁltozó fogyasztói magatartÁs és fogyasztÁsi szerkezet

Afogyasztóimagatartásazutóbbiévekbenegyreracionálisabb.Erreutal,hogyaforgalomszerkezeténbelülnőanapifogyasztásicikkekaránya,avásárlásokalkalmávalegyreinkábbelőtérbekerülabankkár-tyásfizetés,illetveazonlinerendelésekirántibizalommegerősödésévelésamobileszközökhasználatá-nakelterjedésévelmeredekennövekszikacsomagküldőésinterneteskiskereskedelemforgalma.

AGfKHungariaPiackutatóIntézetkiskereskedelmifolyamatokatféléventefeltérképezőtanulmányaalapján2017I.félévébenamagyarvásárlókanapifogyasztásicikkekesetébenkevesebbszervásárolnak,viszontezzelpárhuzamosannőttafogyasztásértéke.Ezarraisutal,hogyafogyasztókegyreinkábbazárukszélespalettájátkínálóhipermarketeketrészesítikelőnyben.

Jellemzőenabevásárlásokatösszeghatártólfüggetlenülegyreinkábbkészpénzkímélőfizetésimódok-kalrendezikafogyasztók.Akártyásvásárlásokszámaegyévalatttöbbmintegynegyedévelemelkedett,így2017IV.negyedévébenmeghaladtaa171milliót.Egy-egybankkártyásfizetésalkalmávalátlagosan7400forintotfizettekavásárlók.

5.28. ábraA belföldi kártyás vásárlások számának alakulása

020406080

100120140160180

I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV.2014 2015 2016 2017

Millió darab

Forrás: MNB.


180

Magyarország, 2017

Az unióban is tovább emelkedett a kiskereskedelmi forgalomAzEurópaiUnióban–azEurostatnaptárhatástólmegtisztított adatai szerint – a kiskereskedelmi forgalom volumene 2017-ben átlagosan 2,4%-kalnőtt az előző évhez mérten. A rendelkezésre állóadatok szerint–Olaszország,BelgiumésLuxem-burg kivételével – valamennyi tagországban emel-kedetta forgalom,a legnagyobbmértékben(11%)Romániában.

A forgalom szerkezetét illetően 2017-ben azélelmiszer-ésélelmiszer jellegűvegyeskiskereske-delemeladásivolumeneazunióegészébenátlagosan1,2%-kal nőtt az előző évhez képest. A nemélel-miszertermék-forgalomvolumenevalamennyi tag-államban emelkedett, összességében 3,6%-kal.Az EU-28 járműüzemanyag-eladási volumene2017-ben1,4%-kalvoltmagasabb,mint2016-ban.

A visegrádi négyek esetében 2017-ben a kiske-reskedelmiforgalomvolumenéneknövekedésemeg-haladtaazuniósátlagot.Azélelmiszer-ésélelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelem területén viszonylagkis különbséggel 3–5% körüli volumennövekedéstértek el a visegrádi országok, a nem élelmiszerter-mékeknél Szlovákiában, az üzemanyag-kiskereske-delemnélpedigMagyarországonvoltalacsonyabbavolumennövekedésamásikháromországhozképest.

Tovább szűkült az üzlethálózat Azezredfordulóóta eltelt időszak elsőmélypontjátjelentő2010-etkövetőenakiskereskedelmi üzletek száma növekedésnek indult, és 2012 végére meg-haladta a 145 ezret. 2013-tól azonban a kiskeres-kedelmiüzlethálózatot25) ismét folyamatos számbelicsökkenés jellemezte. A hazai kiskereskedelmi üz-letállomány(126ezer)2017.I.félévvégén1,9%-kal

Agyorsaságésakényelemisegyrefontosabbszempont,eztkínáljaavásárlóknakazonlinekereske-delem,amianapifogyasztásicikkekvásárlásaesetébenisegyreinkábbteretnyer.

5.29. ábraA csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumenváltozása

(2012azonosidőszakáhozképest)

0

50

100

150

200

250

300

350

400

2013.január

2014.január

2015.január

2016.január

2017.január

2017.december

%

Ezabbanismegmutatkozik,hogyazonlinevásárlásokszerkezeteegyrejobbanközelítanapifogyasz-tásicikkekteljesforgalmánakastruktúrájához.Mígrégebbenakevésbéromlandótermékekrekoncent-rálódottaz internetesvásárlás, addigmáraamegnövekedettbizalomkövetkeztébena friss termékeksúlyaismegemelkedett.24)

24) GfkHungáriaKft.Kereskedelmianalízisek,2017.I.félév–GfK:ahazaionlineFMCG-forgalomszerkezeteközelítanapifogyasztásicikkekboltiforgalmánakstruktúrájához.

25) Akiskereskedelmiüzletekszámanemtartalmazzaa2013.július1-jétőlalakultnemzetidohányboltokat.



181

(2430-cal)mérséklődötta2016.végihezképest.Szá-mukalegtöbbüzlettípusesetébenelmaradtafélévvelkorábbitól, csupán a zöldség-gyümölcs szaküzletek,apalackozottitalokszaküzlete,azegyébélelmiszer-szaküzletek,azállatgyógyászatitermékeküzleteinek,valamint az üzemanyagtöltő állomásoknak a számahaladtamegazelőzőévvégit.2017I.félévébenakis-kereskedelmiüzletek32%-aélelmiszer- és élelmiszer jellegű üzletvolt,számukfélévalatt1,6%-kalmér-séklődött.Anem élelmiszertermék jellegű üzletekazösszesüzlet66%-áttettékki,ezenbelülalegna-gyobbaránytazegyébiparcikk-szaküzletekésaruhá-zatiszaküzletekképviselték.Azüzemanyagtöltő ál-lomásokazösszesüzlet1,7%-átjelentették,számuk(2142benzinkút)félévalatt17-telletttöbb.

AhatályosTEÁORszerintakiskereskedelembenemszámítógépjármű- és járműalkatrész-szaküz-letekszáma2017.júniusvégén7725volt,1,3%-kalkevesebb,mintfélévvelkorábban.

5.30. ábraTizezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma,

2017. június 30.

162

140

134

127

120

117

111

107

0 20 40 60 80 100 120 140 160 180darab

Budapest

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Észak-Alföld

Közép-Dunántúl


Pest

Országos átlag: 129

Azországegészében2017. június30-án tízezerlakosra129bolt jutott,2012végénmég146.Kis-kereskedelmi üzletekkel legjobban ellátott területBudapest,aholatízezerlakosrajutóüzletekszámameghaladtaa160-at.AfővárostarégiókközülDél-Alföldkövetijóvalszerényebb(140bolt/tízezerla-kos)ellátottsággal,mígarangsormásikvégénPestrégiótalálható,aholtízezerlakosracsupán107boltjutott.

Az árukínálat széles palettája egy helyen, bevásárlóközpontok és hipermarketek a modern piacokA hazai üzlethálózatban speciális szerepet tölte-nek be a bevásárlóközpontok és hipermarketek, amelyekhazánkbanazelmúlt évezredutolsóévei-benkezdtek terjedni, és idővel akiskereskedelem meghatározó szereplőivé váltak. 2016-ban 122bevásárlóközpont működött hazánkban, ebből 81vidéken, 41 Budapesten. A hipermarketek száma2016-ban163volt, ebből141vidéken,22a fővá-rosban.

Abevásárlóközpontokéshipermarketekterjesz-kedésénekütemét jelentősmértékbenvisszavetettea2012 elejétőlháromévig érvényben lévő „pláza-stop”,amelyrévénmoratóriumotrendeltekelmin-den,300m2-nélnagyobbkereskedelmilétesítményépítésére.26)

2016-ban a bevásárlóközpontokban összesen7,3 ezer üzletműködött, ezek 87%-a kiskereske-delmiüzlet volt.Egy átlagoshazaibevásárlóköz-pontban 25 textil-, ruházati és lábbeliszaküzlet,14 könyv-, számítástechnika- és egyébiparcikk-szaküzlet,7vendéglátóhely,5élelmiszer-ésélel-miszer jellegűüzlet,3–3bútor-,műszakicikk-üz-let,illetvehumán-ésállatgyógyászatitermékek-ésillatszerüzlet,valamint3egyébkis-ésnagykeres-kedelmi üzlet működött. Mivel a hipermarketekelsősorban a nagybevásárlások színterei, üzlete-ik száma (3,0 ezer) elmarad a bevásárlóközpon-tokétól. Egy átlagos hipermarketben 6 könyv-,számítástechnika- és egyébiparcikk-szaküzlet,4élelmiszer-ésélelmiszer jellegűüzlet,3 textil-,ruházati-éslábbeliszaküzlet,3vendéglátóhely,il-letve2egyébüzletműködik.

TURIZMUS, VENDÉGLÁTÁS

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdaságiág 2016-ban folyó áron 515 milliárd forinttal já-rulthozzáanemzetgazdaságösszteljesítményéhez,ami a bruttó hozzáadott érték 1,7%-át jelentette.Anemzetgazdasági ág2016. évi teljesítményeegyév alatt 4,2%-kal bővült, 1,8 százalékponttal na-gyobbmértékben,mint a bruttó hozzáadott értékteljes volumene. A turizmus több gazdasági ágatközvetettmódonérint,amelyetaturizmus-szatellit-

26) A2015.február1-jétőlhatályosúj„plázastoptörvény”értelmébena400m2alapterületfelettikereskedelmiépítményekesetébenegyspeciálisszakhatóságivéleménytkellbeadniazépítésiengedélykiadásához.


182

Magyarország, 2017

számlákrendszerénkeresztüllehetnyomonkövetni.Atöbbágazatotmagábanfoglalóegyüttesteljesít-mény2015-benlényegesennagyobb,6,4%-osrész-aránytjelentettabruttóhozzáadottértékből.

A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágbanmegvalósult beruházások értéke 2017-ben folyóáronmeghaladtaa69milliárdforintot,amia2016.évi, alacsony bázishoz képest 29%-os emelkedéstjelentett, valamint csaknem kétszerese az öt évvelkorábbi–aválságkövetkeztébenvisszafogottabb–beruházási volumennek. A jelentős növekedéshez– a kereskedelmi szálláshelyek forgalomnövekedé-sévelpárhuzamosanzajló–szállodaépítésekés-fel-újításokjárultakhozzáaleginkább.

2017-ben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglá-tásterületén189ezerfőtfoglalkoztattak,anem-zetgazdaságbandolgozókösszlétszámának4,3%-át.Alétszám3,4ezerfővelkevesebbvolta2016.évinél,demégígyis17%-kalmeghaladtaa2012.évit.

A gazdasági ágban a teljes munkaidőben al-kalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete2017-ben189ezer forint volt.Akeresetekegyévalatt–anemzetgazdaságiátlagnálnagyobbmérték-ben – 14%-kal emelkedtek. A jelentős növekedésellenéreazegészségügyiszolgáltatásokmellettévekóta itta legalacsonyabbazátlagkereset,anemzet-gazdasági átlag 64%-a.Ez az arány 2012 óta aligváltozott.

A turizmus a világgazdaság húzóágazata27) A világ országaiban együttesen 2017-ben a kül-földről érkező turisták száma elérte a 1 milliárd322milliót, ami 7,0%-kal volt több,mint 2016-ban,ezazelmúlthétévlegnagyobbnövekedésénekszámít.Aglobális turizmus többmintfelét(51%)adó–EurópamellettÁzsiaegyrészétis lefedő–Európa turisztikai régió idegenforgalma jelenti,amiazátlagnálnagyobbmértékben,8,0%-kalbő-vült.A kontinens országaiba összesen 671milliókülföldi turista érkezett, 52 millióval több, mint2016-ban.Ezelsősorbanadél-európaiésamedi-terrán területek 13%-os vendégforgalom-növeke-désénekköszönhető.EgyévalattEurópáhozha-sonlónövekedéstértekelazafrikaiországok,mígÁzsiaésÓceánia,Közel-Kelet,valamintAmerikaátlagalattteljesített.

Tartósan növekszik az Európai Unió vendégforgalma2017-ben az előzetes adatok alapján az Európai Unióbanakereskedelmiésanemüzleticélúszál-láshelyekvendégéjszakáinakszámamegközelítettea3,3milliárdot,5,1%-kalnőttazelőzőévazonosidőszakáhozképest.28)Abővülés2009-etkövetőentartósnak bizonyult, elsősorban a dinamikusabbanbővülő külföldivendég-forgalom eredményeként:esetükben2017-ben6,9%-osvoltanövekedés,míga belföldiek által eltöltött vendégéjszakák számaennéllassúbbütemben,3,5%-kalemelkedett2016-hozképest.Avendégéjszakákbanmértvendégforga-lom2017-benarendelkezésreállóadatokalapján29)– a kis súlyú Luxemburg kivételével – valameny-nyi tagországbannövekedett.A legtöbbvendégéj-szakát sorrendben Spanyolország, Franciaország,OlaszországésNémetországszálláshelyeinregiszt-rálták.Ezanégy tagország fogadjaa szálláshelye-ken eltöltött vendégforgalom 53%-át. KözülükFranciaországvendégforgalmabővültaleggyorsab-ban, 6,6%-kal.A legnagyobbmértékben (10% fe-lett)Lettország,SzlovéniaésHorvátországvendég-forgalmanövekedett,dePortugália,CsehországésCiprusisjóvalazuniósátlagfelettipozitívváltozástértel.Avisegrádiországokmindegyikébenazuniósátlagfelettbővültazeltöltöttvendégéjszakákszáma,Csehország (7,7%),Magyarország (6,3%), Szlová-kia(5,9%),Lengyelország(5,1%)asorrend.

Az unióban 2017-ben a vendégéjszakák csak-nem felét (49%) a külföldiek töltötték el a szál-láshelyeken, tagállamonként azonban jelentősekaz eltérések. Legmagasabb, 90%, illetve a felettiaz arány Máltán, Cipruson, Horvátországban ésLuxemburgban, de a görög szálláshelyeken eltöl-tött vendégéjszakák nyolctizede is a külföldiek-hez kapcsolódik.A belföldi forgalom jelentőségeNémetországban, Romániában, Lengyelországbankiemelkedő,azösszesforgalommintegynégyötöde.

A külföldi forgalom a leginkább Szlovéniá-ban (15%), Finnországban (14%), Lettországban(12%-kal)ésHorvátországban(11%-kal)erősödött,a tagországok közül egyedüliként Luxemburgban(0,6%)mérséklődött.Abelföldiekáltaleltöltöttven-dégéjszakák száma hat tagország kivételével min-denholnőtt, legnagyobbmértékbenMáltán(14%)és Lettországban (13%). A belföldivendég-forga-

27)Forrás: UNWTOWorldTourismBarometer–2017InternationalTourismResults:thehighestinsevenyears–Volume16•AdvanceRelease,January2018.28)Forrás: Eurostatnewsrelease–TourismintheEU16/2018–2018.január24.29)Akereskedelmiszálláshelyek2017-esforgalmáravonatkozóEU16/2018-asjelentésbenÍrországésazEgyesültKirályságadatahiányzik.



183

lomleginkábbLuxemburgbancsökkent(4,1%),deadéliterületekközülGörögországban,CiprusonésBulgáriában, valamint Svédországban és Belgium-banis3,4és0,5%közötticsökkenéstregisztráltak.

Hét éve töretlen a bővülés a külföldiek magyarországi utazásaiban: több beutazás, növekvő költés2017-ben továbbbővülta hazánkba irányuló kül-földi utazások száma.Külföldiállampolgárokösz-szesen55millióutazásttettekMagyarországra,ami3,9%-kaltöbb,mintegyévvelkorábban.Akülföldilátogatókegyüttesen124milliónapottöltöttekha-zánkban,azáltalukeltöltöttidőegyévalattaligvál-tozott(+0,3%).Azegynapos utak száma2017-benmeghaladta a 39milliót, ami egy év alatt 4,1%-osemelkedéstjelentett.AMagyarországratettegyna-poskülföldiutazásokötöde(8,3millió)voltturiszti-kaicélú.Anemturisztikaimotivációjúutakjelentősrésze átutazási, illetve vásárlási céllal történt. Mígazátutazásokszámaemelkedett(5,4%),addigavá-sárlásimotivációvaltettbeutazásokszámacsökkent(2,9%).Azutakmintegyháromtizedétadótöbbna-pos utazásokszáma2017-ben3,5%-kalemelkedett,megközelítvea16milliót.Ezzelegyüttazutazáso-kon eltöltött idő csökkent, így folytatódott az egyévtizede tartó trend, hogy a több napra hazánkbalátogató külföldiek egy-egyutazás során egyre ke-vesebb időt töltenekelnálunk:míg2007-ben7,7,addig 2017-ben 5,4 napot töltöttek el átlagosanMagyarországon.

Atöbbnaposutazásokonrésztvevők–szembenazegynaposokkal–döntően(89%)turisztikaicéllalérkeztek (leggyakrabbanüdülési, városnézési, illet-verokon-,barátlátogatásicélból),számuk4,7%-kalnőtt2016-hozképest.

Azutazásokdöntőtöbbsége–azEurópából,ezenbelül is – az Európai Unióból érkezőkhöz (81%)kapcsolódik. A külföldi utazók közel héttizede aszomszédos országok lakója, azon belül is kiemel-kedikazAusztriából(15%),Szlovákiából(19%)ésRomániából(21%)érkezőkaránya.Anemturiszti-kaicélúegynaposutakesetébenRománia,SzlovákiaésAusztriavoltafőküldőország,mígtöbbnapra,turisztikaicéllalfőkéntRomániából,Németország-ból,SzlovákiábólésAusztriábólutaztakMagyaror-szágra.

2017-ben a külföldiek 1832 milliárd forintotköltöttekMagyarországon,folyóáron6,3,valamint52%-kal többet, mint egy évvel korábban, illetve

mint 2012-ben. Az egynapos utakkal kapcsolatosköltések 7,9, a többnapos utazásokhoz kapcsoló-dóak ennél kisebb mértékben, 5,7%-kal emelked-tek.Akiadásoktöbbmintháromnegyedétaturisz-tikai utak során költötték el az utazók, az összeg7,3%-kal volt több az egy évvel korábbinál.A tu-risztikaimotivációjúlátogatásokonbelülakülföldi-eklegtöbbkiadásaavárosnéző,azüdülési,valaminta gyógykezelési, egészségmegőrzési motivációjúutazásokonkeletkezett.Anemturisztikaicélúutakköltései3,1%-kal,ezenbelüla–legnagyobbhánya-dotkitevő–vásárlásicélúutazókkiadásaijóvalátla-gonfelül,7,2%-kalemelkedtek.

5.31. ábraA külföldi állampolgárok által Magyarországra

tett utazások számának változása (azelőzőévhezképest)

Egynapos utak Többnapos utak Összesen

6,9

–0,7

2,60,5

10,6

4,1

1,02,6

14,3

17,9

6,6

3,55,5

0,1

5,4 5,1

9,4

3,9

–5,0

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

2012 2013 2014 2015 2016 2017

%

Népszerűbbek az egynapos külföldi utazásokA magyarok 2017-ben több mint 20 millió alka-lommallátogattakkülföldre,azutazásokszáma1évalatt7,4%-kalbővült.Akülföldre utazó magyarokkinntartózkodásameghaladtaa57milliónapot,ami4,7%-kaltöbb,mint2016-ban,illetveháromtizedé-velmeghaladtaa2012.évit.Azutazókátlagostar-tózkodási ideje összességében rövidült, továbbra is3napalattmaradt.

Azutazásokvalamivel több,minthattizedeegy-napos látogatás, számukegyévalatt–főkéntavá-sárlásiésüzleticélúutaktérnyerésénekköszönhető-en–8,1%-kalnőtt.Egy-egynaprafőkéntvásárlási,illetvemunkavégzési (kereső tevékenység) szándék-kalutaztakkülföldreamagyarok.Azegynaposutak


184

Magyarország, 2017

36%-át adó vásárlási célú látogatások száma egy év alatt 12%-kal bővült. A több napra utazók száma – a 2012-es markáns visszaesést követően – ötödik éve bővül, 2017-ben 6,3%-kal. A több napra utazók összes tartózkodási ideje 3,8 %-kal emelkedett. Az át-lagos tartózkodási idő 2013 óta csökken, a 2017. évi 5,9 nap csaknem 1 nappal kevesebb, mint 2012-ben.

A legjelentősebb célországok Ausztria és Szlovákia, a külföldi utazások több mint fele ezek-be az országokba irányult. Az egynapos utazások csaknem mindegyike, a többnaposaknak pedig kö-zel fele (49%-a) valamelyik szomszédos országba tett látogatás volt. A többnapos külföldi utak két legkedveltebb úti célja a kontinensen belül Ausztria és Németország, míg az Európán kívüli országok közül az Egyesült Államok.

5.32. ábraA magyar állampolgárok által külföldre

tett utazások számának változása (az előző évhez képest)

Egynapos utak Többnapos utak Összesen

–0,3 –1,2–3,4

1,3

8,4 8,1

–8,5

0,6

13,714,2

11,1

6,3

–3,0

–0,7

1,9

5,7

9,47,4

–10,0

–5,0

0,0

5,0

10,0

15,0

2012 2013 2014 2015 2016 2017

%

Külföldi utazásokon 2017-ben a magyar lakosság 816 milliárd forintot költött el, folyó áron 9,9%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az elköltött ösz-szegek növekedési üteme meghaladta az utazásokét. Az egynapos utazásokhoz kapcsolódó kiadások egy év alatt 13, a többnapos utazásokhoz kötődőek 9,2%-kal bővültek. A magyar utazók külföldi köl-tései a 2013. évi mélypontot követően folyamato-san emelkedtek. Utazásaikhoz kapcsolódóan 2017-ben több mint másfélszer annyit költöttek el, mint 2012-ben. A magyarok külföldi költéseinek 29%-a szórakozás, pihenés, üdülés, sport motivációjú utak-hoz, további egyötöde városnéző látogatásokhoz

kötődött. A főbb motivációkra fordított kiadások közül a rokon, barát, ismerős meglátogatásával kap-csolatos költések csökkentek (6,5%-kal), a szórako-zással, pihenéssel, üdüléssel, sporttal kapcsolatosak jelentősen (22%-kal) emelkedtek.

Belföldi utazásaink során is többet költünkA többnapos belföldi utazások száma egy év alatt gyakorlatilag alig változott. 2017-ben a több mint 14 millió utazás során 58 millió napot töltöttek el a magyarok, 1,8%-kal kevesebbet, mint 2016-ban. Csökkenés az öt vagy annál több napos utazások te-rén mutatkozott, ahol a résztvevők száma 3,3%-kal mérséklődött. A rövidebb, legfeljebb 4 napos utak száma csekély mértékben (0,7%-kal) emelkedett. A többnapos belföldi utazások során a legjelen-tősebb motiváció az üdülés, szórakozás, pihenés, valamint a rokon, barát meglátogatása volt. Míg a rokon, barát, ismerős felkeresése a rövidebb, addig az üdülés, pihenés a hosszabb utazások esetében dominált.

A magyarok többnapos belföldi útjaik során 2017-ben összesen 329 milliárd forintot költöttek el, folyó áron 6,4%-kal többet, mint 2016-ban. Miköz-ben az utazók átlagos költése (egy utazó egy napjára jutó költés) 8,4%-kal nőtt, a fogyasztói árak színvo-nala ennél kisebb mértékben, 2,4%-kal emelkedett. Az összes kiadás folyó áron 2014-ben haladta meg először a válság előtti szintet, és azóta is folyama-tosan emelkedik. Az átlagos költés emelkedésének egyik oka a magasabb kategóriájú szálláshelyek elő-térbe kerülése a rokonok, barátok által ingyenesen biztosított szállással és a saját nyaralókkal szemben. 2012-ben még a többnapos belföldi utazások résztve-vőinek mindössze 17%-a vette igénybe a szállodák szol-gáltatásait, 2017-re arányuk viszont elérte a 31%-ot. Eközben a saját nyaraló, ház révén biztosított szállás veszített jelentőségéből (16-ról 9,9%-ra csökkent). A szállodákban igénybe vett szállás az üdülési, szóra-kozási, pihenési (53%), a hivatalos célú (71%) és az egészségmegőrzési célú utak (85%) esetében jelentős. Ezzel szemben a saját nyaraló, ház aránya az üdülési motivációjú utazásoknál mindössze 13%.

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásadatai2017. július végén 3354 kereskedelmi szálláshely várta a vendégeket, 32 egységgel kevesebb az egy év-vel korábbinál. Szinte mindegyik szállástípus eseté-ben csökkent az egységek száma, kivételt a közösségi szálláshelyek és az üdülőházak jelentettek.



185

5.33. ábraA kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek

alakulása szállástípusonként, július 31.

Szálloda Panzió Közösségi szálláshely

Üdülőház Kemping

139 142 143 146 150 150

32 31 31 32 31 3047 46 49 50 55 5127 25 26 26 26 27

92 122 122 120 11884

0

50

100

150

200

250

300

350

400

2012 2013 2014 2015 2016 2017

Ezer férőhely

A342ezerkiadható férőhelyegytizedévelmér-séklődött.Aszállástípusokközülcsakazüdülőházakférőhely-kapacitásabővült.Akempingekesetébenaműködő egységek számának csökkenésével párhu-zamosan a kiadható férőhelyek száma a 2016. évi118ezerről84ezerreesettvissza.

A turisztikai régiók szinte mindegyikében– Közép-Dunántúl kivételével – csökkent a ka-pacitás. 2017-ben a kiadható férőhelyek számaa balatoni régióban csökkent a legjelentősebben,25%-kal,azÉszak-Alföldönpedigalegmérsékel-tebben,1,2%-kal.

Jelentős vendégforgalom-növekedés a kereskedelmi szálláshelyekenA kereskedelmi szálláshelyek tovább növelték avendégforgalmukat 2017-ben, a növekedés 2010óta töretlen. A hazai kereskedelmi szálláshelyekszolgáltatásait 11,8millió vendég 29,5millió ven-dégéjszakáravetteigénybe,ami6,5,illetve6,7%-osnövekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.Azintenzívnövekedéstmutatja,hogyavendégek és a vendégéjszakák számaazelmúltötévbenjelentő-sen,41,illetve35%-kalemelkedett.

2017-ben a vendégek többmint fele belföldről érkezett:számuk(6,2millió)6,3,azáltalukeltöltöttvendégéjszakákszáma(14,6millió)pedig5,6%-kalhaladtamegazelőzőévit.

5.34. ábraA kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak

alakulása

Külföldi Belföldi

11,4 12,0 12,4 13,0 13,8 14,9

10,4 11,0 12,1 12,913,8

14,6

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

2012 2013 2014 2015 2016 2017

Millió

2017-ben a szálláshelyeken 5,7 millió külföldi vendég 14,9millióéjszakáttöltöttel,ami6,7,illet-ve7,9%-osnövekedés2016-hozképest.Akülföldi-vendég-éjszakák jelentős részét azEurópából azonbelülisazEurópaiUnióbólérkezővendégek(68%)tettékki,aforgalomtovábbi11, illetve7,4%-átazÁzsiábólésazamerikaikontinensrőlérkezettven-dégekadták.

A külföldivendég-éjszakák legnagyobb há-nyadát (14%)anémet turisták töltöttékel.Báravendégforgalmon belüli arányuk csökken (2012-benmég közel egyötöd), továbbra is ők töltik ela legtöbb időt a kereskedelmi szálláshelyeken.A kereskedelmi szálláshelyekre – Szerbia kivé-telével – valamennyi szomszédos országból többvendég érkezett, ami az eltöltött vendégéjszakákszámában ismegmutatkozott.KözülükaSzlové-niából érkezők esetében bővült leginkább a ven-dégéjszakák száma, az előző évi magas bázishozképest is 9,7%-kal. A jelentősebb ázsiai küldőországokközülaKínábólérkezőknélazelőzőév-hez hasonlóan kiemelkedő mértékben, 23%-kalbővült a vendégéjszakák száma. 2017-ben a tízlegjelentősebbküldőországvendégeihezkötődötta kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendég-éjszakák közel hattizede, a vendégéjszakákbanmértvendégforgalmuk–egyévalatt–együttesen(7,6%-kal)éskülön-különisemelkedett.


186

Magyarország, 2017

2017-ben a 9 turisztikai régió mindegyikébennőtt a vendégéjszakában mért forgalom, a legna-gyobbmértékben–13%-kal–aTisza-tónál.Ake-reskedelmiszálláshelyekeneltöltöttvendégéjszakák39%-a a Budapest–Közép-Duna-vidéken, további19%-aaBalatonnálkoncentrálódott,ahol7,8,illet-ve4,7%-kalbővültavendégforgalom.Abelföldi-vendég-éjszakákalegnagyobbaránybanabalatonirégiórakoncentrálódtak,ateljeshazaivendégforga-lom26%-átfogadótérségben2,0%-kalnőttahazaivendégekáltaleltöltöttéjszakákszáma,mígalegje-lentősebbnövekedésaTisza-tónáltörtént.

A külföldivendég-forgalomnak szintén erős a területi koncentrációja.2017-benazeltöltöttven-dégéjszakáktöbbminthattizedeaBudapest–Közép-Duna-vidéken összpontosult, számuk e térségben7,8%-kal nőtt. A külföldivendég-éjszakák további13%-átaBalatonidegenforgalmirégióban,10%-átNyugat-Dunántúlontöltöttékelavendégek.

Valamennyi szállástípus növelte a vendégforgalmátA vendégéjszakában mért vendégforgalom vala-mennyiszálláshelytípusbannövekedett(4,2és13%közötti mértékben). Az év folyamán a szállodai vendégekésazáltalukeltöltöttéjszakákszáma6,3,illetve 6,7%-kal bővült.A szállástípusok közül ki-emelkedőszerepjutaszállodáknak,ahola2017.évivendégéjszakáktöbbmintháromnegyedekoncent-rálódott.Akülföldivendégekesetébenmégmaga-sabbezazarány:avendégéjszakábanmértkülföldivendégforgalom 83%-a e szállástípusban realizá-lódott. A külföldi vendégek változatlanul a négy-

és háromcsillagos szállodák szolgáltatásait vettékigénybe leginkább, itt töltötték vendégéjszakáik48%-át.Akedvezőbbárakonaszállodákhozhason-ló kényelmet nyújtó panziókban a vendégéjszakák6,3%-átregisztrálták,avendégforgalomnövekedéseaszállástípusokközülittvoltalegalacsonyabb.

Az alacsonyabb árfekvésű üdülőházban, kem-pingekben és közösségi szálláshelyen együttesen avendégéjszakák18%-áttöltöttékavendégek.Mindaháromszállástípusbannöveltékavendégekazel-töltött vendégéjszakák számát, a legnagyobbmér-tékbenazüdülőházakban(13%).

Akereskedelmiszálláshelyekközülapanziókat,azüdülőházakat és a közösségi szálláshelyeket (turista-szállókésifjúságiszállók)inkábbabelföldiekválaszt-ják,akempingekszerepeugyanakkorakülföldiekven-dégéjszakábanmértvendégforgalmábanjelentősebb.

Az átlagos tartózkodási idő a belföldi vendé-geknél2,4,akülföldieknél2,6éjszakavolt,azelőzőévhezképestlényegébenaligváltozott.Akülföldi-ek továbbra is a szállodákban, a belföldiek inkábbazalacsonyabbárkategóriájúközösségiszálláshelye-kennöveltékatartózkodásiidejüket.

Tovább bővült a kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtságaA hazai kereskedelmi szálláshelyek kapacitáski-használtságaamegelőzőévekfolyamatosnöveke-désétkövetőentovábbjavult.Aszobakihasználtsága2012és2017között39,4%-ról49,8%-ra,aférő-hely-kihasználtság24,7%-ról32,2%-renőtt,amiaválságótaalegkedvezőbbarány.Etendenciavala-mennyiszálláshelytípustjellemezte.

5.12. táblaA legjelentősebb küldő országok a vendégéjszakákban kifejezett vendégforgalom alapján

(%)2012 2017+

sorszám országrészesedésa

teljeskülföldiforgalomból

sorszám országrészesedésa

teljeskülföldiforgalomból

változásazelőzőévhezképest

1. Németország 18,8 1. Németország 13,9 +8,02. Ausztria 7,1 2. EgyesültKirályság 6,9 +5,03. Olaszország 5,5 3. Csehország 5,9 +7,94. Oroszország 5,4 4. Ausztria 5,7 +2,05. EgyesültKirályság 5,3 5. EgyesültÁllamok 5,1 +11,06. Csehország 4,7 6. Lengyelország 5,0 +6,47. Lengyelország 4,3 7. Olaszország 4,7 +3,58. Hollandia 4,0 8. Oroszország 4,5 +25,39. EgyesültÁllamok 4,0 9. Románia 3,8 +4,1

10. Románia 3,7 10. Szlovákia 3,2 +6,9Kiemeltországokegyütt 62,8 Kiemeltországokegyütt 58,6 +7,6



187

5.35. ábraA kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kihasznált-

ságának alakulása szálláshelytípusonként

36,0

14,011,5

18,2

9,7

24,7

44,6

19,716,2

21,8

14,1

32,2

0,05,0

10,015,020,025,030,035,040,045,050,0

Szálloda Panzió Közösségiszálláshely

Üdülő-ház

Kemping Szállás-helyek

összesen

%

2012 2017

Aszállodákközülanégy-ésötcsillagosegységekkiemelkedő (65% feletti) szobafoglaltsággal mű-ködtek.A legalacsonyabb férőhely-kihasználtságot(14%)akempingekesetébenregisztrálták.

A vendégforgalom folyamatos bővülésének köszönhetően dinamikusan nő a kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevételeA szálláshelyek bruttó árbevétele 2017-ben(466milliárd forint) folyó áron16%-kal növeke-dett,miközben a vendéglátás és szálláshely-szol-gáltatás fogyasztóiár-indexe – a nemzetgazdaságiátlagfelettimértékben–3,5%-kalnőtt.Abevéte-lekhattizedeaszállásdíjakbólszármazott,amelyek

összege17%-kalmeghaladtaazelőzőévit.Azösz-szesbevételegyötödétadóvendéglátásbólszárma-zóbevételekesetén11,azugyanilyensúlyúegyébbevételeknél16%-osnövekedéskövetkezettbe.

A szálláshelyek belföldi vendégei 2017-ben isigénybe vették a Széchenyi Pihenőkártya nyúj-tottalehetőségeket.SZÉP-kártyát2017júliusában2294kereskedelmiszálláshelyenfogadtakel.Azel-fogadóhelyek száma az előző évhezképest csekélymértékben csökkent. Bevezetése óta (2012. janu-ár) minden évben növekedett a beváltott összeg.SZÉP-kártyával a kereskedelmi szálláshelyekenösszesen20milliárdforintértékbenfizettek,akifi-zetettösszeg3,4%-kaltöbb,mintazelőzőéviérték.

Az egy vendégéjszakára, valamint egy szo-ba egy működési napjára jutó bruttó szállásdíj (REVPAR) értéke2011óta emelkedik. 2017-benaz egy vendégéjszakára jutó bruttó szállásdíj 9400forint volt, az egy évvel korábbinál 9,5, a 2012.évinél35%-kal több,mígegy szobaegyműködésinapjáraennélvalamivelkevesebb9300forintbevé-teljutott,amiazelőzőévihezképest16,2012-hözviszonyítva70%-kalnőtt.

A szobák átlagárai a fővárost ismagába foglalóturisztikai régióban az országos átlagot többmintnegyedévelmeghaladták, aBalatonnál azországosátlag90%-áttettékki,mígatöbbirégióbanazor-szágos átlag 70-87%-a között szóródtak. Az egyvendégéjszakára vetített szállásdíjak tekintetébenmég jelentősebbek az idegenforgalmi régiók köztikülönbségek: a mutató a Budapest–Közép-Duna-vidékenazországosértéket40%-kalmeghaladta,aTisza-tónálviszontannakmindössze63%-avolt.

5.36. ábraA kereskedelmi szálláshelyek néhány teljesítménymutatójának alakulása

Egy vendégéjszakára jutó bruttó szállásdíj Egy szoba egy működési napjára jutó szállásdíj (REVPAR)

6 975 7 2537 763 8 277

8 615 9 430

01 0002 0003 0004 0005 0006 0007 0008 0009 000

10 000

2012 2013 2014 2015 2016 2017

Forint

5 4645 976

6 6397 317

7 990

9 293

01 0002 0003 0004 0005 0006 0007 0008 0009 000

10 000

2012 2013 2014 2015 2016 2017

Forint


188

Magyarország, 2017

Továbbra is dinamikusan bővül a külföldivendég-forgalom az üzleti célú egyéb szálláshelyekenA kereskedelmi szálláshelyek mellett üzleti célú egyéb szálláshelyek (2009-ig magánszálláshelyek)is kínálnak szálláshelyi szolgáltatásokat.A rendel-kezésreálló legfrissebb,2016.éviadatokalapjáneturisztikai szegmens a vendégéjszakában kifejezettforgalom18%-átadta.

Az üzleti célú egyéb szálláshelyeket 2010 és2014közöttcsökkenő,vagystagnálókapacitásmel-lettdinamikusanbővülővendégforgalomjellemezte.Azelőzőévinövekedéstkövetően2016-ban38ezervendéglátó101ezerszobávalfogadtaavendégeket,2,8,illetve2,3%-kaltöbb,mintegyévvelkorábban.Aférőhelyekszámamégdinamikusabban,3,8%-kalbővült.2016-ban1,9millióvendég6,4millióven-dégéjszakáttöltöttelezekenaszálláshelyeken.

5.37. ábraAz üzleti célú egyéb szálláshelyek férőhelyeinek,

valamint az ezeken eltöltött vendégéjszakák számának változása


Férőhelyek Belföldivendég-éjszakák Külföldivendég-éjszakák

–1,1 –2,2

0,2

6,33,82,6

7,2

16,615,0

10,2

4,4

12,3

31,5

24,5

36,9

–5,0

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

2012 2013 2014 2015 2016

%

Az egyéb szálláshelyeket elsősorban a hazai ven-dégek részesítették előnyben: 2016-ban 10-ből6 vendég belföldi volt, a vendégéjszakák 54%-átők vették igénybe.A vendégéjszakábanmért ven-dégforgalom kiemelkedő mértékben, több mintötödévelbővült,amibenszerepetjátszottakülföldivendégekáltaleltöltöttéjszakákszámának37%-osemelkedése. A külföldi forgalom élénkülése 2011óta meghaladja a belföldit, a bővülés 2013-bankétszámjegyűre gyorsult. 2016-ban az átlagos tar-tózkodási idő az üzleti célú egyéb szálláshelyeken3,4éjszakavolt.

Nem üzleti célú szálláshelyek száma évek óta nő2016-ban1050nem üzleti célú (nonprofit) szállás-helyműködöttMagyarországon.A közösségi, sza-badidős szálláshelyek száma évek óta folyamatosanemelkedik,ötévalatt192-velnőttazüzemelőegy-ségek száma.Az egységek számbeli bővülését nemkövetteakapacitásbővülése.Egyévalatta szállás-helyeken rendelkezésre álló szobák száma (15ezer)3,3, a férőhelyeké (65 ezer) 2,3%-kal csökkent.2016-bananemüzleti célú szálláshelyek531ezervendégetfogadtak,azelőzőévinél4,0%-kaltöbbet.Avendégéjszakákszámaszintén–csekélymérték-ben(0,4%-kal)–nőtt,megközelítetteaz1,7milliót.

Csökkenő üzletszám, növekvő forgalom a hazai vendéglátóhelyekenA2017.júniusiadatokszerintmintegy52ezerven-déglátóhely üzemelt hazánkban, 1,1%-kal keve-sebb,mintegyévvelkorábban.Avendéglátóhelyekközül 46 ezer kereskedelmi, 5,6 ezer munkahelyi,rendezvényiésközétkeztetéstvégzőegységkéntmű-ködött.Avendéglátóhelyek49%-átadóéttermekésbüfékszáma0,1,amintegyharmadukatadóitalüz-letekészenésszórakozóhelyeké3,8%-kalcsökkent,míg a munkahelyi vendéglátóhelyek száma 0,4, acukrászdáképedig2,1%-kalemelkedett.

2017-ben az előzetes adatok alapján a vendég-látóhelyek eladási forgalma összesen 1073 mil-liárd forint volt. A forgalom volumene egy évalatt 3,6%-kal, 2012-höz képest 27%-kal bővült.Avendéglátóhelyekteljesforgalmábólakereskedel-mi vendéglátóhelyek954milliárd forintotkönyvel-hettekel,3,5%-kaltöbbet,mint2016-ban.Ezzelegyidőbena11%-osrészesedésselrendelkezőmunkahe-lyiforgalomvolumeneévesszinten5,0%-kalbővült.

5.38. ábraA vendéglátóhelyek forgalmának volumenváltozása

(2012-hözképest)

Kereskedelmi Munkahelyi Összesen

–10–505

101520253035

2012 2013 2014 2015 2016 2017

%



189

életérzés, minőség, egyediség – feltörekvőben a fesztivÁlturizmus

AFesticketavilághálóegyiklegjelentősebb,onlinefesztiváljegyeketárusítóportálja,2016-banavásárlóikörében(30ország,200ezer16–46évesutazó)készítettegyfelméréstafesztiválozókszokásairól.Meg-állapításaikszerintarésztvevőkjellemzőenfiatalfelnőttek:afesztiválozóktöbbmintkétharmada21és30évközötti,azonbelülis21–25éves.Abelföldirendezvényekenátlagosan180,mígakülföldiekenlényegesentöbbet,250eurótköltenekafesztiválozók.AfelmérésmegemlítiBudapestet,azokközöttafesztiválvárosokközött,aholegyévalattlegnagyobbvoltalátogatószámemelkedése,afővárosunkéa9.legjobbértékarangsorban.30)

Magyarországonéventekörülbelül3000fesztiváltrendeznek.Abelföldivendégekmellettakülföldrőlérkezőktöbbmintegytizedevettrésztezekvalamelyikén,amiéventemintegy100milliárdforintbe-vételtjelentagazdaságnak.Arendezvényekműködésétköltségvetésiforrásokistámogatják,2015-benaNemzetiKulturálisAlap (a turisztikai célelőirányzatból, ésNKA-forrásokból) 300millió forintotosztottszét116nyertespályázatközött.31)

Ahazairegisztrált32)fesztiváloklegfontosabbjellemzőirőlaMagyarFesztiválSzövetségközölsta-tisztikákat.AmagyarFesztiválRegisztrációsésMinősítőProgramba2014és2017között314feszti-váltregisztrált.Ezekaprogramok–a2017elejénközöltadatokszerint–együttesen2100naponke-resztülszórakoztattákazösszesen4,8milliófősközönséget.A7800belépősprogrammellett11ezereseményeningyenvehettekrésztalátogatók.Afesztiválokegyüttesen9milliárdforintnyiösszegbőlgazdálkodtak,egyrendezvényátlagosköltsége29millióforintvolt.Jellemzőafővárosközpontúság,minden5.fesztiválhelyszíneBudapestvolt.Aregisztráltfesztiváloktöbbmintegyharmadátkevesebbmint7,5millióforintbólrendeztékmeg,mígegytizedük100millióforintfelettiösszegbőlgazdál-kodott.33)

5.39. ábraA fesztiválok megoszlása költségvetésük nagysága alapján, 2017

36%

25%

24%

6%9% 7,5 millió forint alatt

7,5-15,0 millió forint



100,0 millió forint felett

Forrás: MagyarFesztiválSzövetség.

Aturisztikaikeresletoldalárólnézve2017-benakülföldrőlMagyarországratettturisztikaicélúláto-gatások(22millió)4,7%-átmotiváltavalamilyenkulturális,sportrendezvényen,illetvefesztiválonvalórészvétel,ezazarányévrőlévrealigváltozik.Főkénta15–24éveskorosztálytérdekeltékezekarendez-vények:2017-benmintegy12%-ukutazottilyenturisztikaicéllalhazánkba,tendenciájáttekintveará-nyukazösszesutazásonbelül2012ótanövekszik.AlegtöbbenSzlovákiából(25%),Szerbiából(9,4%),

30)FESTIVALINSIGHTS–MusicTourismin2016,andWhattoExpectfor2017(Infographic)–https://www.festivalinsights.com/2017/03/infographic-music-tourism-2016-expect-2017/

31)PORTFOLIO–Háhner Petra – Ezek a fesztiválok átrendezikMagyarország turisztikai térképét, 2016. június 26. – https://www.portfolio.hu/gazdasag/ezek-a-fesztivalok-atrendezik-magyarorszag-turisztikai-terkepet.233802.html

32)ASzigetcsoport,aBudapestiTavasziFesztivál,illetveaCAFeBudapestKortársMűvészetiFesztiválnemregisztrált,azadatokezeknélkülértendők.33)MagyarFesztiválSzövetség–Afesztiválpiacjellemzői–www.fesztivalregisztracio.hu

https://www.festivalinsights.com/2017/03/infographic-music-tourism-2016-expect-2017/

https://www.festivalinsights.com/2017/03/infographic-music-tourism-2016-expect-2017/

www.fesztivalregisztracio.hu

https://www.portfolio.hu/gazdasag/ezek-a-fesztivalok-atrendezik-magyarorszag-turisztikai-terkepet.233802.html

https://www.portfolio.hu/gazdasag/ezek-a-fesztivalok-atrendezik-magyarorszag-turisztikai-terkepet.233802.html


190

Magyarország, 2017

Ausztriából(9,1%)ésNémetországból(8,0%)érkeztek.Akülföldrőlérkezőkrendezvényturizmushozkapcsolódó,egyutazásravetítettköltéseévrőlévrenövekszik,2017-benmeghaladtaa81ezerforintot,amiközelharmadávaltöbbaturisztikaicélúutazásokrafordítottátlagosköltéseknél.

Atöbbnaposbelföldiutazásokonbelül2017-ben237ezren(azösszesbelföldiutazás1,6%-án)kul-turális rendezvényvagy sporteseménymiattutaztak,7,3%-kal többen,mint2012-ben.Egyút során25ezerforintotköltöttekafesztiválozók,ami2ezerforinttalhaladtamegatöbbnaposbelföldiutakegyüttesátlagosköltését.

2017-ben293ezermagyar,akiutazók1,4%-autazottkülföldi rendezvényekre.Számuk2016-hozképestközelegytizedévelcsökkent,demégígyismintegynegyedévelmeghaladtaa2012.évit.Átla-gosan58ezerforintotköltöttek,17ezerforinttaltöbbet,mintegyévvelkorábban.AháromfőúticélSzlovákia,AusztriaésRomániavolt.


191

4. 5. 3. 2. 1. 6.

Környezet

Energia

6. Környezet és energia

•Magyarországon2015-ben78milliótonnaCO2-ekvivalensmennyisé-gűüvegházhatású gázkerültalevegőbe,5,6%-kaltöbb,mintegyévvelkorábban.Azüvegházhatásúgázokzömetermelésbőlszármazott.Alég-szennyező anyagokközülazemberiegészségreleginkábbártalmasszállóporfőkibocsátóiaháztartásokvoltak.

•Hazánk mezőgazdasági területének 3,5%-án folytattak biogaz-dálkodást 2016-ban. A biogazdálkodásban részt vevők száma ésabevontterületeknagyságaisjelentősennőttazelőzőévhezviszonyítva.Abioterületekközelfelemárátállt,ökológiaiterületvolt.

• Intenzíverdőtelepítéseknekésfásításoknakköszönhetően2016elejénafaállománnyalborítotthazaierdőterületnagyságaközel1,9millióhek-tár volt.A2015/2016-os tenyészeti évben területük21 ezerhektárnyiterületen újultmeg.Az élőfa-készletben a tölgy, a kitermelt faanyag-mennyiségbenazakácvoltjelenlegnagyobbarányban.

• 2016végénközüzemi szennyvízgyűjtő-hálózattalahazaitelepülésekkétharmadarendelkezett,ésahálózathozalakásállomány81%-acsatla-kozott.2011és2016közöttaszennyvízgyűjtőhálózathossza8068kilo-méterrel,abekapcsoltlakásokszáma400ezerrelletttöbb.

• 2011 és 2016 között a lakosságtól elkülönített gyűjtéssel elszállítotthulladék mennyisége és az összes lakossági hulladékon belüli arányadinamikusannőtt.Ahulladékkezelési módokközültovábbraisakör-nyezetiszempontbóllegártalmasabbkezelésimód,alerakásarányaaleg-magasabb,ennekhányadaazonbanévrőlévrecsökken.

•Magyarországon – háromévi mérséklődés után – 2014-ben stagnált,2015-benés2016-bannőttahazaiprimer energiafelhasználás.Ahazaigazdasági szereplők 2016-ban az egy évvel korábbinál 1,7, a 2014. évi-nél7,5%-kaltöbbenergiát(1081PJ-t)használtakfel.Ateljesvégsőhazaienergiafelhasználás35%-aalakossághoz,25%-aaközlekedéshez,23%-aaz iparhozkötődik.Aháztartások3,2, az ipar és aközlekedésegyaránt2,6%-kalnöveltékfogyasztásukat.

•Hosszabb időtávon a gazdaság relatív energiaigénye jelentősen csök-ken,2016-banazonbanazelőzőévhezképestgyakorlatilagnemváltozott(–0,1%),a2000.évinélviszont26%-kalalacsonyabbvolt.Uniósösszehason-lításbanamagyargazdaságrelatívenergiafelhasználásamagasnakszámít.

•Azenergiaigényfedezéséreszolgálóforrások37%-ahazai termelésből,63%-a importból származott 2016-ban. Az energiatermelés szerkezete


192

Magyarország, 2017

uniós csatlakozásunkután jelentőseneltolódott az atomerőművi energiaésamegújulóalapúenergiatermelésirányába,afosszilisenergiahordozókbányászatapedigvisszaesett.

•Magyarországenergiaimport-függősége2016-ban–azelőzőévicsök-kenésután– emelkedett.Uniósösszehasonlításbanhazánkaközepesenenergiaimport-függőországokközétartozik.

•A felhasznált energia megújuló forrásokból származó aránya2013-ig folyamatosan emelkedett, 2014-ben jelentősebben csökkent,majd 2015-ben és 2016-ban ismérséklődött. 2016-ban a felhasználás14,2%-átfedeztükmegújulóalapúenergiából,amiazEU-28átlagánál(17,0%)alacsonyabbvolt.

• Villamosenergia-termelésünk 2008 óta csökkenő tendenciátmutat.2016-ban a paksi atomerőmű a hazai villamosenergia-termelés felét,a fosszilis energiaforrásoknégytizedét, amegújulókegytizedétbiztosí-totta.

6.1. tábla

Összefoglaló adatok

Megnevezés 2013 2014 2015 2016

Erdőterület,ezerhektára) 1938,1 1939,3 1940,7 1939,7Ebből:alevélvesztésalapjánegészségesaránya,% 55,6 52,4 50,5 33,8

Országosjelentőségűvédettterületekésemlékek,ezerhektárb) 848,2 848,7 848,8 849,0

Szén-dioxid-kibocsátás(bruttó),kg/főc) 4431,1 4455,9 4747,0 4856,1+

Szállópor:10µmátmérőnélkisebbszilárdanyag(PM10),kg/főc) 8,0 7,5 7,9 7,5+

Szennyvíztisztítótelepreelvezetettésszállítottszennyvíz,millióköbméterd) 483,4 475,5 483,7 546,2Ebből:III.tisztításifokozattalistisztított,

millióköbméter 372,1 377,3 419,3 479,3Keletkezetttelepülésihulladék,ezertonna 3737,8 3794,8 3712,0 3720,9Környezetvédelmiberuházások(folyóáron),

milliárdforint 127,3 175,5 .. ..Környezetvédelmiipariértékesítés(folyóáron),

milliárdforint 429,1 445,7 .. ..Energiafelhasználás,petajoulee) 1007,3 1005,0 1062,3 1080,7Földgázéskőolajtermékekarányaazenergiából,% 56,3 56,4 57,2 58,3

a)Január1.b)December31.c)Forrás:OrszágosMeteorológiaiSzolgálat.d)AtisztításcéljábólAusztriábaátvezetettszennyvízzelegyütt.e)Forrás: Eurostat.



193

KÖRNYEZET

A szálló por legnagyobb kibocsátói a háztartásokAzüvegházhatásúgázokkibocsátásánakvisszaszorí-tásaakörnyezetvédelménekegyik legfontosabb te-rülete.Aközlekedésből, iparból, energiatermelésbőlszármazókibocsátásokatmamárjogilagszabályozzák,atechnológiaváltásokésazerősenlégszennyezőfosszi-lisüzemanyagokmellőzéseazüvegházhatású gázok (ÜHG)emissziójánakcsökkenésétcélozta.AzEuró-paiUniószámos,éghajlattalésenergiávalkapcsolatoscélttűzöttkimagaelé,ezekközöttamegújulóener-giaforrásokhasználatánaknövelésévelpárhuzamosanazÜHG-kibocsátásmérséklése(2030-iglegalább40,2050-ig80%-kal1990-hezképest) isszerepel.Ma-gyarországonazÜHG-kibocsátásarendszerváltozástkövetőegy-kétévbennagymértékbenvisszaesett,az-óta hullámzóan alakult. 2011-től a kibocsátásmér-téke évről évre csökkent, majd 2015-ben 5,6%-kalmeghaladtaazegyévvelkorábbit.A2015.évikibo-csátásileltárszerint78milliótonnaCO2-ekvivalensmennyiségűszennyezőanyagkerültalevegőbe,ennekhéttizedetermelésből,háromtizedeaháztartásokbólszármazott.

Alegtöbblégszennyezőanyagotkibocsátónem-zetgazdaságiágközülakereskedelem,gépjárműja-

vítás14,aszállítás,raktározás9,4,azépítőipar8,1,a feldolgozóipar 5,0%-kal növelte az emisszióját,aháztartásoképedig7,9%-kalvolttöbb2015-ben,mintegyévvelkorábban.

2014-benakibocsátottüvegházhatásúgázokegyfőre jutó mennyisége az EU-28 országaiban átla-gosan 8,3 tonna volt, a Magyarországra jellemzőkibocsátásennél2,5tonnávalkevesebb,5,8tonna.Azunióországainaksorábaneza3. legkedvezőbbérték.

Az üvegházhatású gázok közül a legnagyobbmennyiségben a szén-dioxid (CO2) jutott a leve-gőbe.A nemzetgazdaság kibocsátásának 38%-áértaz energiaipar, 27%-áért a feldolgozóipar és12%-áértaközlekedésfelelt.Ametán(CH4)legna-gyobbkibocsátójaahulladékfeldolgozásésamező-gazdaság,akén-hexafluorid(SF6)zömeenergiater-melőésfeldolgozóiparitevékenységkövetkeztébenszennyeztealevegőt2015-ben.

Az ökoszisztémát (talajt, erdőt, vízkészletet)károsító savasodást okozó gázok levegőbe ke-rültmennyisége1990óta szignifikánsancsökkent,2015-ben a 2000-es érték kevesebb mint négyti-zedéttetteki.Amagyarnemzetgazdaságésaház-tartások együttes savasodást okozó gázkibocsátásaSO2-egyenértékben273milliótonnavolt,2,9%-kalhaladtameg az egy évvel korábbi értéket.A füst-köd (szmog) kialakulásában felelős nitrogén-oxi-dok és kén-dioxid kibocsátása a 2000. évinek 79,illetve5,6%-átadtaaszéntüzelésésazüzemanya-gokkéntartalmánakvisszaszorulásakövetkeztében.A trágyakezelés, műtrágyázás során felszabaduló,fokozottalgásodásért felelősammóniamennyiségepedigtizedévelcsökkent.

Alégszennyezőanyagokközülazemberiegész-ségreazegyiklegnagyobbveszélytaszálló por je-lenti,légzésiproblémákat,szív-éstüdőbetegségeketokozva.Aszállópor legnagyobbkibocsátóiaház-tartások,amelyekanagyobbméretűszilárdszeny-nyezőanyagok (PM10) emissziójának 68, a kisebbméretűekének(PM2,5)87%-átadták.

2000-hez viszonyítvamind a 10mikron és azalatti(PM10),minda2,5mikronésazalatti(PM2,5)átmérőjűszállópormennyiségeemelkedett,anöve-kedésértaháztartásokvoltakafelelősek.Aszilárd-anyag-kibocsátásfőforrásaiadízelüzeműjárművek,valamint a rosszminőségű tüzelőanyagok haszná-lata.2015-benaPM10szállóporteljeskibocsátása72, aPM2,5 szálló poré 55 ezer tonna volt, 4,3 és5,4%-kalmeghaladtákazegyévvelkorábbit.

6.1. ábraKibocsátott üvegházhatású gázok egy főre jutó

mennyisége az EU-28-tagállamokban, 2014*

EU-28 átlaga: 8,3

19,616,0

12,611,7

11,111,010,8

10,110,0

9,39,08,9

8,38,07,57,27,16,8

6,26,05,85,65,5

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0

LuxemburgÉsztország

ÍrországCsehország

NémetországHollandia

FinnországBelgium

LengyelországDánia

AusztriaGörögország

Egyesült KirályságSzlovéniaSzlovákia

FranciaországSpanyolország

OlaszországPortugália

LitvániaMagyarország

SvédországLettország

tonna* Bulgária, Ciprus, Horvátország, Málta, Románia adata nem ismert.


194

Magyarország, 2017

1)Forrás:http://www.meteoline.hu/?m=214Aklímaváltozásvárhatóegészségügyihatásai.2)Forrás:FöldművelésügyiMinisztériumhttp://klima.kvvm.hu/documents/14/VAHAVAosszefoglalas.pdf3)Forrás:http://szinapszisonline.blogspot.hu/2017/10/a-klimavaltozas-egeszsegugyi-hatasai.html

a Klímaváltozás egészségügyi hatásai

Akörnyezetiterhelésekcsökkentésemellettnagyfigyelmetkellfordítaniaklímaváltozásnakazélővilág-ra,azemberiegészségregyakoroltkároshatásaira.Alegszembetűnőbbhatásokataszélsőségeshőmér-sékletiviszonyokésaszeszélyesidőjárásihelyzetek(áradás,szárazság,trópusiciklonstb.)indukálják,amelyekkövetkeztébennövekedhetazallergénekszáma(gombaspórák,pollenek),amelyekazasztma,szénanáthakialakulásáértfelelősek.Azallergénnövényekpollenszórásakorábbratolódikkiéshosszabbideigtart.1)

Magyarországonatüdőgondozókban2016-ban189ezerkrónikushörghurutos,305ezertüdőaszt-másés321ezerszénanáthásbetegettartottaknyilván.Akrónikushörghurutéstüdőasztmamiattgon-dozásbavettekszáma1990és2016között3,8,illetve5,5-szeresérenőtt,aszénanáthásbetegeképedig33-szorosára.

6.2. ábraTüdőgondozóban nyilvántartott betegek

0

50

100

150

200

250

300

350

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

Ezer

Krónikus hörghurut Tüdőasztma Szénanátha

Anagyonmagas hőmérséklet hőgutát, a hőstressz súlyos érrendszeri problémákat (szívinfarktust,stroke-t)okozhat.Hőhullámok idejénnövekedheta szállóporkoncentrációja,ami légzőszervigyul-ladást,köhögéstváltki.Atüdőgyulladásosfolyamataikövetkeztébennövekszikavéralvadékonysága,vérrögösödésléphetfel.

Az UV-B-sugárzás növekedése összefügg a bőr rosszindulatú daganatainak és a szürkehályognaka kialakulásával. 2000-ben az országban tízezer halálesetből 23 következett be a bőr rosszindulatúmelanómájamiatt,2016-banmár27.Amelanómáshalálesetekszáma16évalatt9,2%-kalnőtt.

2015-ösadatokszerintazEU-28-tagországokbanszázezerlakosraátlagosan3,39abőrrosszindulatúmelanomájamiattbekövetkezetthalálesetjutott,Magyarországonennéltöbb:3,77.Alegtöbbnépes-ségreszámítottesetetSzlovéniábanésSvédországban,alegkevesebbetMáltánésCiprusonregisztrálták.

A középhőmérséklet emelkedése elősegíti egyes fertőző betegségek megjelenését, gyakoribbá vál-nak az állati közvetítők (kullancsok, szúnyogok, egyéb rovarok, rágcsálók) által terjesztett betegsé-gek,úgymintaLyme-kór,afertőzőagyhártyagyulladás,amalária,aZika-vírusokoztamegbetegedés,aDengue-láz.2)Ugyanakkornagyobb számban fordulhatnakelő élelmiszer és ivóvíz általközvetítettfertőzések(szalmonella,bélfertőzés)is.3)

http://www.meteoline.hu/?m=214

http://klima.kvvm.hu/documents/14/VAHAVAosszefoglalas.pdf

http://szinapszisonline.blogspot.hu/2017/10/a-klimavaltozas-egeszsegugyi-hatasai.html



195

Élénkülő biogazdálkodásA földhasználat állandó változása hatással van akörnyezetreésatájképre.Magyarországonaszán-tóterület a legnagyobb kiterjedésű földhasználatikategória, nagysága 2010 óta folyamatosan nőtt.Azökológiai gazdálkodáskeretébenolyan–uniósjogszabályokáltalmeghatározott–termelésimódo-kat alkalmaznak, amelyek a környezet, ezen belüla talaj, a felszíni és felszín alatti vizek védelmére,a biodiverzitás megőrzésére, az élelmiszer-bizton-ságrahelyezikahangsúlyt.

Biogazdálkodással 2016-ban 3414 mezőgazda-sági termelő foglalkozott, összesen 186 ezer hek-tár területen. A termelők száma 2011-hez képest2,4-szeresére,azérintett mezőgazdasági területek nagyságamásfélszeresérenőtt.Abővülésfőképpen2016-ban következett be, valószínűleg a megújulttámogatási rendszer bevezetésének köszönhetően,ugyanis a biogazdálkodás a Vidékfejlesztési Prog-rambankülönállóantámogatottlett.

Abiogazdálkodásbabevontterületek56%-arét,legelőkénthasznosult,aszántóföldinövényekterü-

lete37,azültetvények(szőlő,gyümölcs,egyébéve-lők)4,4%-áttettékki.

Biotermékeket olyan területen állíthatnak elő,amely már átesett 2–3 éves átállási perióduson.2016-ban a hazai bioterületek 51%-a átállási,49%-amárátállt,ökológiaiterületvolt.

Az ökológiai gazdálkodás keretein belül tartotthaszonállatokközül2016-banasertés-éskecske-

6.3. ábraA klímaváltozásra visszavezethető halálesetek száma egyes halálokok szerint

0

100

200

300

400

500

600

700

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Haláleset

Fertőző és élősdiek okozta betegségek (gümőkor, vírusos májgyulladás, AIDS nélkül)

A bőr rosszindulatú melanomája

Magyarországon2012-tőlemelkedettmegugrásszerűenavírusosmájgyulladásbanelhunytakszáma,ésazegyébbaktériumok,vírusok,fertőzőágensekáltalokozottbetegségekmiattbekövetkezetthalál-esetekgyakoriságaisnövekedetttendenciájában2000és2016között.

6.4. ábraÖkológiai gazdálkodásba bevont területek

megoszlása, 2016

17,8%

11,4%

7,7%

4,4%

56,3%

2,4%GabonafélékZöldtakarmányokEgyéb szántóföldi növények

ÜltetvényekRét, legelőUgar, zöldtrágya


196

Magyarország, 2017

állománytöbbmintkétszeresérebővült,aszarvas-marhafélék és a juhok száma is emelkedett (10 és2,8%-kal)azelőzőévhezviszonyítva.Abaromfiál-lományazonbannagymértékben (42%-kal) vissza-esett.

6.2. táblaÖkológiai gazdálkodás keretein belül

tartott állatlétszám(darab)

Állat 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Szarvasmarha-félék 24650 19947 19273 18871 18919 20815

Sertés 3609 4498 4880 5340 4023 8945

Juh 6787 6972 7839 7916 7913 8138

Kecske 1083 996 917 503 538 1105

Baromfi 139406 113975 96442 122536 133065 77520

Magyarországon2016-banamezőgazdasági te-rület3,5%-ánfolytattakbiogazdálkodást,ezelma-radtazEU-28átlagától(6,7%).AbiogazdálkodásbabevontterületekarányaazuniónbelülAusztriában,Svédországban,Észtországban volt a legmagasabb(18%fölötti),ésavisegrádiországokrajellemzőér-tékek(3,7–14%)ismeghaladtákahazaihányadot.

Védett természeti értékekAtermészetvédelmitevékenységatermészetiérté-keknek, a természeti területeknek a veszélyeztető– kórokozóktól, káros emberi (antropogén) – té-nyezőktőlvalómegóvásátéshosszútávúfenntartá-sátjelenti.Atermészetjogszabályivédelmevonat-kozhatkonkrétnövény-ésállatfajokvédelmére,ésmegvalósulhat azáltal is, hogy a védettnek nyilvá-nított térségek teljes élővilága területi oltalombanrészesül.

Magyarország területe igen gazdag értékes er-dőkben, gyepterületekben és vizes élőhelyekben.Akijelölt területekésazönállótermészetiértékek–barlangok,növények,gerinctelenésgerincesálla-tok– jogszabályi védelemalatt állnak.Azoltalomalá vont értékek száma folyamatosan növekszik.2016-banazországban4148barlangot,733növénytés1178állatfajt tartottaknyilvánvédett természe-ti értékként. A védett állatok 59%-a gerinctelen,41%-agerincesvolt.

AzEU élőhelyvédelmi irányelve szerint kijelöltNatura 2000 területek Magyarország térségéből

1 millió 995 ezer hektárt, 39%-ban már meglévővédett területet érintenek.Magyarországon akije-lölt 56 különleges madárvédelmi területeken4) 78– Európában ritkán előforduló – madárfaj él, to-vábbi13védendőfajpedignagytömegbenátvonulazországon.A479különlegestermészetmegőrzésiterületeken 105 ritka állat, 36 növényfaj és 46élőhelytípus található. Ezen értékes területeka lefektetett irányelvek szerinti védelemben része-sülnek.

2016-banazországterületének9,1%-a,összesen849,0ezerhektár voltországos jelentőségűvédett területneknyilvánítva.ArégiókközülÉszak-Ma-gyarországtermészetiterületénekvoltalegnagyobbhányada, közel 15%-a védett, a legkisebb arány(5,3%)Budapestetjellemezte.Avédettterületeknekátlagosancsaknemfeleerdő,régiónkéntiarányuk15és78%közöttszóródott.

Forrás: FöldművelésügyiMinisztérium.

Azországosjelentőségűvédettterületek57%-án,480,7ezerhektáronalegsokoldalúbbtermészetvé-delmi területikategória, anemzetiparkokhelyez-kedtekel,további336,9ezerhektáron39tájvédelmikörzetés31,3ezerhektáron170természetvédelmiterületosztozott.Anemzeti parkokközülaHorto-bágyialegnagyobb(81,0ezerhektár),azAggteleki

6.5. ábraOrszágos jelentőségű védett természeti területek aránya, védett területeken belül az erdők aránya

régiónként, 2016. december 31.

– 6,4 6,5 – 8,2 8,3 – 11,711,8 –

Védett természeti területek aránya, %

Erdők aránya a védett természeti területből

4)Forrás:http://www.termeszetvedelem.hu

http://www.termeszetvedelem.hu



197

alegkisebb(20,2ezerhektár)kiterjedésű.Anem-zeti parkok területének 19%-a fokozottan védett,enneknagysága2000óta18%-kal (13,5ezerhek-tárral)nőtt.

Tudatos erdőgazdálkodásMagyarország területének22%-át foglalja el erdő-gazdálkodási célú terület. Intenzív erdőtelepítések,fásításoknyomán a faállománnyal borított erdőte-rület nagysága 2016 elején közelítette az 1 millió870 ezerhektárt, 131 ezerhektárralmeghaladta a2000.évit.

A 2000-es évek elejére, közepére jellemző erő-teljes erdőtelepítés és fásítás célja az erdőterü-let növelése volt, aminek intenzitása 2008-tólmár nagyságrendileg csökkent. 2000–2007 közöttévente átlagosan 15 ezer hektárnyi területen tör-ténterdőtelepítés,fásítás,2008–2014közöttéven-teátlagosan5ezerhektáron.2015-benazérintettterület nagysága már nem érte el az 500 hektárt.A 2015/2016-os tenyésztési évben az erdőte-lepítések és fásítások összterülete 300 hektárttett ki, ebből első kivitelű telepítés 158, pót-lás 142 hektár területet érintett. Emellett er-dőfelújítást 21 ezer hektáron végeztek (ez37%-bantermészetes,47%-banmesterségesfelújí-tást,16%-banpótlástjelentett).2012és2016közöttösszesen107ezerhektárnyierdőterületújultmeg.

Forrás: :NÉBIHErdészetiIgazgatóság.

Az ország erdeinek faállománya a sajátos kli-matikus, talajtani, domborzati és vízrajzi adottsá-gok következtében rendkívül változatos. 2016-bana faállománnyal borított erdőterület kilenctizedétlomblevelű, egytizedét tűlevelű fafajok alkották.A lomblevelűek területe jellemzően növekszik,a tűlevelűeké visszaszorul: 2011 és 2016 közöttelőbbieké1,3%-kal(22ezerhektárral)több,utób-biaké 7,4%-kal (16 ezer hektárral) kevesebb lett.2016-bananemőshonos akácuralta az erdőterü-letközelnegyedét.Azőshonosfajokközülatölgy,acser,abükkésagyertyánegyüttesenazösszeser-dőterület43%-áttetteki.(Azáltalukelfoglaltterü-letcsaknemfelétatölgyesborította.)Atűlevelűekközülazerdeifenyőalegelterjedtebb.

Azországerdőterületének28%-ánafaállomány51–100évközötti,további5,4%-án100évfeletti.A 10 éves és annál fiatalabb állomány arányának(12%)enyhemérséklődéseazerdőtelepítésvissza-szorulásánakakövetkezménye.

Azerdők egészségügyi állapotáraalégkörbejutottszennyeződések felhalmozódása, a kedvezőtlen idő-járásiviszonyok(aszály, fagy, jég, szél)ésabiotikuskárosítókvannakhatással.2016-banazösszeskáro-sodás(levélvesztéséslevélelszíneződés)alapjánazer-dőknek34%-atünetmentes,32%-agyengén,26%-aközepesen,5,8%-aerősenkárosodott volt.A tünet-menteserdőkarányatovábbcsökkent,azelőzőévhezviszonyítvajelentősen(17százalékponttal),ésnőttakárosodottakhányada.Azelhalt fákarányanémilegmérséklődött,2,5%volt2016-ban.

A károsodás szempontjából legérintettebb fafajalomblevelűekközülakocsányostölgy,atűlevelűekközülafeketefenyővolt.Akocsányostölgyekállomá-nyának87,afeketefenyőnek97%-átérintivalamilyenmértékű–levélvesztésalapjánmért–károsodás.Azakácfák43,abükkésnyárfák40és40%-avoltegész-séges.

Ahazaierdőkélőfakészlet-mennyisége2016-ban373 millió m3-t tett ki, héttizede keménylombos(elsősorban tölgy, akác, cser és bükk) fafaj volt.A készlet mennyisége tendenciájában növekvő:a 2016. évimennyiség az 5 évvel korábbit 3,0 a2000.évit15%-kalhaladtameg,a2015.évitőlvi-szontvalamelyest(1,4%-kal)elmaradt.

A gazdaságilag hasznosítható erdőállomány-ból–amiazösszeserdőterület58%-a–származikaz erdőgazdálkodás jellemző gazdasági haszna,a kitermelt faanyag. A hosszú távú fakitermeléstfigyelembe vevő fenntartható erdőgazdálkodás ke-

6.6. ábraA faállománnyal borított erdőterület nagysága

1 000

1 100

1 200

1 300

1 400

1 500

1 600

1 700

1 800

1 900

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

Ezer hektár

Lomblevelűek Tűlevelűek

* Forrás: NÉBIH Erdészeti Igazgatóság


198

Magyarország, 2017

retében az elmúlt 16 évbenkitermelt fa évenkén-ti mennyisége 6,6–8,1 millió m3 között mozgott.A legnagyobb mennyiséget 2011-ben termeltékki,azótacsökken.2016-banakitermeltfamennyi-ség6,9millióm3-ttettki,azelőzőévitől6,1%-kal(448ezerm3-rel)kevesebbet.

Habárazélőfa-készletbenalegnagyobbaránybanatölgyvoltjelen,akitermeltfaanyagmeghatározórészétazakácadta,majdafenyőésanemesnyárkö-vetkezettegyenként1millióm3vagyaztmeghaladómennyiséggel.

Afakitermelésiarány2016-ban53%volt,amiaztjelenti,hogyazévifolyónövedékfelülmúltaakivágottfamennyiségét.

Növekszik a hazai nagyvadállományA vadgazdálkodás feladata az egyensúly fenntar-tásaaváltozószámúvadállományésavisszaszoru-ló természeti környezet között.Célja az élőhelyekfejlesztése, a védett fajok egyedeinekmegóvása ésaszükségestakarmányozásbiztosításamellettava-dakáltalokozottkárokmérsékléseéshelyreállítása.

A szakszerű vadgazdálkodásnak köszönhetőena hazai nagyvadállomány tendenciájában gyarapo-dik. 2000 és 2016 között az egyes nagyvadfajokállománya 1,2–1,6-szeresére nőtt, alkalmazkodvaa folyamatosan formálódómezőgazdasági környe-zethez:azerdőtelepítésekésanagytáblásszántóföldinövénytermesztéskedvezőtáplálékszerző lehetősé-geketésbúvóhelyetbiztosítazőzekésavaddisznókszámára.2014-től az egyes fajokállományanémi-leg mérséklődött, 2016-ban a legnépesebb őzből357 ezer, vaddisznóból és szarvasból nagyjából100–100 ezer, dámvadból 34 ezer és muflonból12ezerdarabottettkiabecsültállományuk.

Az apróvadak életfeltételei az intenzív szán-tóföldi termesztési technológiák és munkagépekelterjedése, a kemikáliák fokozódó használatánakkövetkeztében romlottak, állományuk jelentősencsökkent.Amezeinyúlésafácánbecsültállomá-nya(415és582ezerdarab)2016-ban19és26%-kalvoltkevesebb,mint2000-ben.Ugyanezenidőszakalatt a fogolyállomány 79%-kal (14 ezer darabra)esettvissza.

Forrás: OrszágosVadgazdálkodásiAdattár.

A hazai vadállomány vadászható fajait a vad-gazdálkodásmennyiségilegésminőségileg is sza-bályozza, megakadályozva túlszaporodásukat.2016-ban szarvasból, dámvadból, őzből, fácánból

6.7. ábraVadgazdálkodás, 2016

12,1

14,1

33,7

99,8

101,7

357,3

414,5

581,5

3,1

3,7

12,7

53,9

131,4

113,4

62,8

382,0

0 100 200 300 400 500 600

Mu�on

Fogoly

Dám

Szarvas

Vaddisznó

Őz

Mezei nyúl

Fácán

Vadállomány Kilőtt vadezer darab

6.3. táblaVadállomány

(ezerdarab)

Megnevezés 2000 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Szarvas 77,8 92,6 94,1 96,5 101,6 102,1 101,4 99,8

Dám 20,6 30,0 30,5 33,2 32,7 35,1 33,8 33,7

Őz 293,8 366,6 355,7 365,6 375,1 370,6 359,2 357,3

Muflon 10,5 11,0 11,5 12,3 13,2 12,6 11,9 12,1

Vaddisznó 76,1 106,7 105,8 109,8 120,2 105,2 105,7 101,7

Mezeinyúl 514,8 538,7 454,5 497,2 480,0 445,6 461,0 414,5

Fácán 789,8 761,7 612,8 678,8 611,2 560,1 630,4 581,5

Fogoly 65,9 32,4 24,8 22,8 17,7 16,3 16,0 14,1

Forrás: OrszágosVadgazdálkodásiAdattár.



199

és fogolyból többet, muflonból, vaddisznóból ésmezei nyúlból kevesebbet lőttek ki,mint ameg-előző5évátlagában.

Minden régióban záródott a közműollóAközüzemivíztermelésfeladataelsősorbanalakos-ságiivóvízellátásbiztosítása.Atermeltésa–ház-tartásokésegyébfogyasztókrészére–szolgáltatottvízmennyisége2000óta tendenciájábancsökkent.Atermeltvízmennyiség(598millióm3)2016-banaz5évvelkorábbiszintjénalakult,aszolgáltatottvízmennyiségepedig2,5%-kal(ezenbelülalakosság-nakszolgáltatott1,3%-kal)mérséklődött.

Az ország településeinek közüzemi vezetékes vízzel való ellátottsága 2007 óta 100%-os, az el-látott lakások aránya folyamatosan emelkedik,2016-ban meghaladta a 95%-ot. 2011 és 2016között a közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza267km-rel,abekapcsoltlakásokszáma87ezerrelnőtt.

A települések szennyvízelvezetésének bizton-ságos megoldása befolyásolja az életminőséget.Aközüzemiszennyvízgyűjtő-hálózattalrendelkezőtelepülésekköreévrőlévrebővült,2000és2016kö-zöttközel2,5-szeresére.2016végénahazaitelepü-lésekkétharmada(2095település),alakásállomány81%-a(3millió569ezer lakás)volt rácsatlakozvaaközüzemiszennyvízgyűjtőhálózatra.Acsatorná-zottlakásokarányaavárosokban(89%)jóvalmeg-haladtaaközségekbenlévőkét(59%).Aközüzemiszennyvízelvezetőrendszerrelnemrendelkezőtele-pülések nagyrészt Baranya, Borsod-Abaúj-Zemp-lén,Szabolcs-Szatmár-Bereg,Somogy,VasésZalamegyékkisebblélekszámúközségei.

2011ótaaszennyvízgyűjtőhálózathossza8068kilométerrel,abekapcsoltlakásokszáma400ezer-

rel lett több. Régiónként a lakások bekötöttségiaránya 71–95% között alakult, a fővárosban ésafejlettebbdunántúlitérségekbenátlagfölöttivolt2016végén.

Az elsődleges közműolló tovább záródott,egy kilométer közüzemi vízvezeték-hálózatra2011-ben633,2016-banmár752méterszennyvíz-gyűjtőhálózatjutott.Afejlesztésekeredményekéntvalamennyirégióban–eltérőmértékben–javultaka szennyvízelvezetés korszerű megoldási feltételei.2016-banaközműollólegkedvezőbbértékeiGyőr-Moson-SopronésPestmegyét,BudapestetésKö-zép-Dunántúltjellemezték.

A közüzemi csatornákon összegyűjtött szenny-víznekamegelőző5évátlagátmeghaladóarányát,3,1%-át vezették el tisztítatlanul a befogadókba2016-ban,nagyrésze(92%-a)afővárosbólszárma-

6.8. ábraEgy kilométer vízvezeték-hálózatra jutó

szennyvízgyűjtő hálózat hossza régiónként

717

753

708

620

737

634

472

510

852

840

812

809

806

670

646

637

0 150 300 450 600 750 900

Pest

Budapest

Közép-Dunántúl

Észak-Alföld

Nyugat-Dunántúl


Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

2011 2016méter

a hazai felszíni vízKészleteK minősége

Avízkészletekmennyiségi,minőségivédelmefolyamatos,kiemeltfeladatországosésnemzetköziszin-tenegyaránt,hiszenafelszínivizekegyrészehatárokonátlépőkörnyezetielem.

Avízminőségétafizikai,kémiaiésökológiaitulajdonságokegyüttesenhatározzákmeg.Azötna-posbiokémiaioxigénigény(BOI5)azazoxigénmennyiség,amelyavízbenoldottszervesanyagoknakamikroorganizmusokáltali aerobbiológiai lebontásához szükséges5napalatt, 20oChőmérsékleten(atovábbiakbanbiokémiaioxigénigény).Azalacsonyabbértékjelziajobbvízminőséget.ADunaévesátlagosbiokémiaioxigénigénye–Rajkaimintavételihelyszerint–2014ótacsökkenő,azazszennye-zettsége javul,2016-ban3,0mgO2/lvolt,deezzelazértékkel továbbra isa4.vízminőségiosztálybasorolhatóazEurópaiKörnyezetvédelmiÜgynökség(EEA)osztályozásaszerint.ATiszaésDrávaéves


200

Magyarország, 2017

zott.Atisztításcéljábólközüzemiszennyvíztisztítóteleprevezetettésközvetlenülszállítottszennyvíz-mennyiségközel100%-banlegalábbbiológiaitisz-tításon átesett, 88%-banpedig III. tisztítási foko-zatban (nitrogén és foszfor eltávolítását szolgálótovábbitisztításban)isrészesült.

Csökkent a lerakással kezelt hulladék arányaAhulladékgazdálkodáselsődlegesfeladataahulla-dékmennyiségénekésveszélyességénekcsökkenté-se,valamintahulladékminélnagyobbarányúhasz-nosítása.

A települési hulladék mennyisége 2006-tól2011-ig folyamatosan csökkent, a 2012. évi nö-vekedést követően mennyisége stagnál. 2016-ban3721ezertonnahulladékkeletkezett,0,2%-kaltöbb,mintegyévvelkorábban.Azelkülönítettengyűjtötthulladékösszesmennyiségenbelüli aránya a2011.évi22%-ról2016-ban23%-raemelkedett,miközbenmennyisége (846ezer tonna)9ezer tonnávalnőtt.Mindez a háztól történő elkülönített gyűjtésimódnagymértékűelterjedésénektudhatóbe.

A hulladékkezelés összetett, költséges feladat:figyelemmelkelllenniahulladékbanfellelhetőér-

0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

Milligramm O2/liter

Duna (Rajka mintavételi hely) Dráva (Drávaszabolcs mintavételi hely)Tisza (Tiszabecs mintavételi hely)

* Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs rendszer (OKIR) adatbázis.

5)Forrás: MTAÖKBalatoniLimnológiaiIntézet,http://mta.hu/tudomany_hirei:SokéstisztavízaBalatonban.

átlagoslegmagasabbBOI5-értékeitazezredfordulóótaegyaránt2006-banmérték.2016-banaTiszaTiszabecsnél1,6,aDrávaDrávaszabolcsnál1,9mgO2/lbiokémiaioxigénigény-értéketmutatott,ezzelezakétfolyóa2.vízminőségiosztálybasorolhatóazEEAosztályozásaalapján.

6.9. ábraFolyóvizek éves átlagos biokémiai oxigénigénye, BOI5

Forrás: OrszágosKörnyezetvédelmiInformációsrendszer(OKIR)adatbázis.

Azországlegnagyobbállóvize,aBalatonjóökológiaiéskémiaiállapotbanvan,vízminősége–azMTAÖkológiaiKutatóközpontBalatoniLimnológiaiIntézeténekfolyamatosméréseszerint–ked-vező,alkalmaskülönbözővízhasználatra,fürdőzésre.Vízminőségéttöbbekközöttazalgákelszapo-rodásának mértéke alakítja, a korábbi jellemzően kritikus mértékű algatúlszaporodások megszűn-tek.ABalatonban lebegőalgákmennyisége1995ótanemhaladtamega fürdőzésrenem javasolt(50mikrogramm/litera-klorofill)határértéket,a2017nyaránmértértékekszerintatóa-klorofill-koncentrációja2–13mikrogramm/literközöttalakult.5)

http://mta.hu/tudomany_hirei



201

tékes anyagokhasznosítására, valamint ahulladékkörnyezetvédelmiszempontbólelfogadhatómódontörténő ártalmatlanítására. A települési hulladékesetében továbbra is a legkevésbé környezetbarátmódszer, a lerakás a leggyakoribb kezelési eljá-rás:2016-banahulladékkezeléscsökkenőarányát,51%-át (2011-benmég67%-át) tetteki.Növeke-dett az anyagában hasznosított hulladék aránya,2016-ban35%volt.Azenergetikailaghasznosítotthulladékhányada15%-raemelkedett.

* Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Írország, Litvánia, Málta ésRomániaadatanemismert.

A keletkezett lakossági hulladék egy főre jutómennyisége2015-benMagyarországonazEU-28átlagának nyolctizedét, 379 kilogrammot tett ki.AlakosságravetítetthulladékmennyiségeazuniósországokközülDániában,Luxemburgban ésNé-metországban volt a legnagyobb (600 kilogrammfölötti), a legkevesebbet – 400 kilogramm alattiértékeket–Magyarország és a visegrádiországok

mellett Észtországban és Lettországban mérték.A keletkezett hulladék mennyiségét a fogyasztóiszokásoknagymértékbenmeghatározzák.

ENERgia6)

Az ország energiafelhasználása az ezredfordulóutáni évekbenkismértékben ingadozott, a 2001 és2005közöttinövekvőtendenciaután2014-igalap-vetően csökkenés jellemezte.Az energiafelhaszná-lás 2005-ben érte el a legmagasabb szintet (1166PJ). 2010 és 2013 között erőteljesen visszaesett,2014-benstagnált,2015-tőlviszont ismétemelke-dett a fogyasztás.A2016-ban felhasznált1081PJenergia1,7%-kalvolttöbbazegyévvelkorábbinál,ugyanakkor a 2014. évit (ami a rendszerváltás ótaeltelt időszak legalacsonyabbszintjevolt)7,5%-kalmúltafelül.

Energiaigényes a gazdaságunkA gazdasági teljesítmény változásait is figyelembevéveMagyarország relatív energiaigénye–azegy-ségnyi GDP megtermeléséhez szükséges energiamennyisége – rendszerváltás óta jelentősen csök-kent. 2016-ban az előző évhez képest gyakorlati-lag nem változott a gazdaság fajlagos energiaigé-nye (mindössze 0,1%-kal mérséklődött), a 2010.évinél azonban 14, a 2000. évinél pedig 26%-kalalacsonyabb volt. A csökkenő tendencia ellenéreuniós összehasonlításban a magyar gazdaság még

6.10. ábraKeletkezett lakossági hulladék egy főre jutó mennyisége az EU-28-tagállamokban, 2015*

286317329

360379393

414434447448452479489499502521

566629633

799

0 100 200 300 400 500 600 700 800 900

LengyelországCsehország

SzlovákiaÉsztország

MagyarországLettország

BelgiumSpanyolország

SvédországSzlovénia

PortugáliaOlaszország

Egyesült KirályságFinnország

FranciaországHollandia

AusztriaNémetország

LuxemburgDánia

kilogramm

EU-28 átlaga: 479

6) A hazai adatok forrása: MagyarEnergetikaiésKözműszabályozásiHivatal(MEKH);anemzetköziadatoké:Eurostat.

6.11. ábraMagyarország teljes energiafelhasználása

1 041

1 007 1 005

1 0621 081

0

850

900

950

1 000

1 050

1 100

2012 2013 2014 2015 2016

Petajoule


202

Magyarország, 2017

mindig nagymértékben energiaigényes. 2016-banegységnyiGDP termeléséhez azEU-28 átlagánál95%-kal több – bruttó belföldi felhasználásrarendelkezésre álló – energiát kellett felhasznál-ni. Mindössze 3 volt szocialista ország (Bulgária,Csehország, Észtország) rendelkezett Magyaror-szágnál kedvezőtlenebb értékkel. A visegrádi or-szágok közül Csehországban hazánknál 3,3%-kalmagasabb,Szlovákiában9,7%-kalalacsonyabbvolta fajlagos energiafelhasználás,miközben a lengyelgazdaság a magyarhoz hasonló mennyiségű ener-giát használt fel egységnyi GDP előállításához.Anemzetköziösszevetéseknél azonban tekintettelkelllenniarra,hogyazenergiaintenzitáscsakkor-látozottan alkalmas az energiafelhasználás inten-zitásának mérésére, mivel értékét nagymértékbenbefolyásoljaaföldrajziadottságokmellettazegyesországokgazdaságiszerkezeteis.

Tovább nőtt az ország energiaigényeMagyarországonavégső(közvetlen)energia7) leg-nagyobbfelhasználójaalakosság,amelynekrésze-sedése2016-ban35%volt.2009és2013közöttazarányamegközelítetteateljeshazaienergiafelhasz-nálás 40%-át.A lakosság energiafogyasztása évrőlévre ingadozik, alakulásában a téli (fűtési) ener-giaigényszerepeameghatározó.2011-től2014-igvalamennyi évben csökkent a lakosság energiafo-gyasztása,2015-benazonban8,8,2016-banpedig3,2%-kalemelkedett.

Arendszerváltástólazezredfordulóigdinamikus– majd azt követően mérsékeltebb ütemű – mo-torizáció zajlott hazánkban, ennek következtébena szállítást is magába foglaló közlekedés napja-inkra a második legnagyobb energiafogyasztó te-rülettévált.Aszektorenergiafelhasználásonbelü-li aránya2009-igemelkedett (27%), azótaviszontcsökkent,2014és2016közöttegyaránt25%volt.A szektor energiafelhasználásának több mint ki-lenctizedét kitevő közúti közlekedés energiaigé-nye folyamatosan emelkedett az elmúlt években,2016-ban 2,5%-kal volt magasabb, mint2015-ben,miközbenajóvalkisebbarányt(aligtöbbmint 3%-ot) képviselő vasút fogyasztása 1,3%-kalmérséklődött.

Az energiaipart nem, de az építőipart magá-ba foglaló ipar2016-banazenergia23%-áthasz-

nálta fel. Az ágazatcsoport energiafelhasználása2009-benagazdaságiválságokoztatermelés-visz-szaeséssel jelentősen (egy év alatt 22%-kal) csök-kent, azóta viszont számottevően emelkedett.2016-banafelhasználtenergia2,6%-kalvoltmaga-sabba2015.évinél.Aziparikonjunktúrávalössz-hangban 2016-ban 68%-kal volt magasabb, minta válságmélypontján (2009-ben).Az elmúlt éveklegnagyobb emelkedése 2012-ről 2013-ra történt,amikor egy év alatt 17%-kal bővült az ipar ener-giafogyasztása.Az ipariágazatokdöntő többségé-ben nőtt az energiafogyasztás, az energiaintenzívkohászatban viszont 15%-kal visszaesett. Az iparenergiafogyasztásának többmintnegyedeakémi-ai és petrolkémiai ágazatokhoz kötődik. Szinténjelentős energiafelhasználók az élelmiszeripar ésaz építőanyag-ipar, ezekkülön-külön13–14%-kalrészesültekaziparáltalfelhasználtvégsőfelhaszná-lásrarendelkezésreállóenergiából.Avas-ésacél-gyártás,azépítőipar,ajárműgyártás,valamintapa-pír-ésnyomdaiparegyenkénttovábbi5–6%-átadtaazágazatcsoportenergiafelhasználásának.

A bruttó hozzáadott érték közel kétharmadátelőállító szolgáltató ágak 2016-ban 13, a mező-gazdaság3,7%-banrészesültavégsőfelhasználásrarendelkezésreállóenergiából.Aszolgáltatóágakbankismértékben (1,5%-kal), a mezőgazdaságban je-lentősen (11%-kal) nőtt az energiafogyasztás.Aszolgáltatóágakrészesedése2005ótaalegalacso-nyabb,aszektoráltalelfogyasztottenergiamennyi-sége35%-kalkevesebbvolta2005.évinél.

Bővült a megújuló energia hasznosításaAzEurópa2020– aKözösségversenyképességé-neknövelésétmegcélzó–stratégiaalapjánameg-újuló energiaforrásokarányátuniósszinten20%-rakellemelni,aminekteljesüléserévéncsökkennea fosszilis energiahordozóktól való függés, vala-mint azüvegházhatásúgázokkibocsátása.A tag-államonkéntvállaltváltozócélérték10(Málta)és49% (Svédország) közötti. Magyarország először13,majd aMegújulóenergia-hasznosításiCselek-vési Tervben ennél magasabb, 14,65%-os aránytvállalt.

Magyarországon a megújuló forrásokból8)származó energia fogyasztáson belüli részaránya2013-ig folyamatosan nőtt (16,2%-ot ért el), ezt

7) Nemtartalmazzaamásenergiahordozóravalóátalakításcéljábóltörténőfelhasználást.8) Megújulóenergiaforrás:olyanenergiaforrás,amelytermészetifolyamatoksoránfolyamatosanrendelkezésreáll,vagyújratermelődik.Amegújulókköltségeiáltalában

magasabbakafosszilisenergiaforrásoknál,deakörnyezetihatásszempontjábólszámoselőnyükvan.(Forrás:KörnyezetvédelmiLexikon.AkadémiaiKiadó,2007)



203

követően viszont minden évben mérséklődött,2016-ra 14,2%-ra. A fejlődés révén 2011-bena megújuló energia súlya az EU-28 átlaga feléemelkedett, és 2013-ig aztmeghaladó volt,majd2014-ben az alá csökkent. 2016-ban azuniós át-lag(17,0%)közel3százalékponttalmagasabbvolta magyarországinál. A tagállamok közül Svédor-szágban a legmagasabb amegújuló alapú energiarészesedése,aholateljesfelhasználás54%-aszár-mazott ilyen forrásból. Svédországot FinnországésLettországkövette39, illetve37%-osaránnyal.A közép-európai országok közül Szlovéniában,Romániában és Horvátországban uniós átlag fe-letti (21–28%), Csehországban Magyarországhozhasonló,SzlovákiábanésLengyelországbanpedigannál kisebb arányt képvisel. 20%-os vagy annálmagasabb célértéket 13 tagállam vállalt, ebből 11ország már 2016-ban megújuló forrásból fedezteenergiaigényéneklegalábbegyötödét.

A megújuló forrásokat elsősorban hő- és vil-lamosenergia-termelésre, másodsorban bio-üzemanyagok gyártására használjuk fel. Magyar-országonamegújulóenergiaforrásokbólelőállítotthőenergia fűtési (és hűtési) célú hasznosítása isjelentős. 2016-ban a megújulók a hőenergia-fel-használás21%-átbiztosították.Amegújulóalapúhőenergiahasznosításánakmértéke2009-tőlmeg-haladjaazEurópaiUnióátlagát.

A Közösség megújuló forrásból származó vil-lamosenergia-termelése folyamatosan emelke-dik. Hazánkban a felhasznált villamos energia7,2%-a származott megújuló forrásból, ami atagállamok közül az egyik legalacsonyabb arány,jócskán elmarad az uniós középértéktől (30%) is.A tagállamok közül Ausztriában és Svédország-ban a legmagasabb (73, illetve 65%), Máltán ésLuxemburgban a legalacsonyabb (5,6 és 6,7%)amegújulókáramtermelésbenvalóaránya.Mindenuniós országra egységes célkitűzés, hogy 2020-iga (közösségi szinten legnagyobb felhasználónakszámító) közlekedési szektor energiafogyasztásánbelülamegújulóenergiarészarányaelérjea10%-ot.2016-ban még mindössze két tagállam (Svéd-ország 30, Ausztria 11%) teljesítette ezt a célt,Magyarország 7,4%-os értéke kissé magasabbazEU-28átlagánál(7,1%),és2013-tólvalamennyiévbenemelkedéstmutatott.

Energiaimport-függőségünk nőtt2016-banaz energiaigény fedezésére szolgáló for-rások37%-ahazai termelésből,63%-aimportbólszármazott.Ezmegfelel azezredfordulóótaelteltidőszakátlagának.Abehozatala2015.évicsökke-nésután2016-ban7,2%-kalemelkedett.Azimport85%-átadószénhidrogénekközülkőolajbóléskő-olajtermékekből (a hazai termelés bővülésemiatt)1,4%-kal kevesebbet, földgázból 27%-kal többetimportáltunk.

Magyarország energiaimport-függősége9) az ez-redforduló óta 50–62% között változott. 2003-tól2008-ig tartósan magas (60–62%) volt a muta-tó értéke, majd 2011-re 50%-ra – az EU-28 át-laga alá – csökkent, és a következő két évben isilyen szinten maradt. 2014-re növekedett (59%),

6.12. ábraA megújuló energiaforrások részesedése a teljes

energiafelhasználásból az EU-28-tagállamokban, 2016

0 10 20 30 40 50 60%

2016. évi arány Célérték 2020-ra

SvédországFinnországLettország

AusztriaDánia

ÉsztországPortugália

HorvátországLitvánia

RomániaSzlovéniaBulgária

OlaszországSpanyolországFranciaországGörögország

CsehországNémetország

MagyarországSzlovákia

LengyelországÍrország

CiprusEgyesült Királyság

BelgiumMálta

HollandiaLuxemburg

EU-28

9) Azenergiaimport-függőségmutatójaaztfejeziki,hogyegyországmilyenmértékbenszorulimportáltenergiaforrásokraahazaienergiaigényekteljesítéseérdekében.Ajelzőszámotanettóimportésakészletváltozássalkorrigáltbruttóbelföldiprimerenergiafelhasználáshányadosakénthatározzukmeg.(Anettóimportazösszesimportésazösszesexportkülönbsége.)Nettóexportőreseténamutatóértékenegatívelőjelű,a100%fölöttipozitívértékpedigkészletfelhalmozásrautal.


204

Magyarország, 2017

2015-ben csökkent (53%), majd 2016-ban ismétemelkedett (56%-ra) energiaimport-függőségünk,amiígy2,0százalékponttalvoltmagasabbazuniósátlagnál (54%).Az energiaimport-függőség éven-kénti ingadozásában jelentős szerepe van a kész-letezési döntések (felhalmozás és felhasználás)ütemezésének,amitnagymértékbenbefolyásolnaktöbbek között az energiahordozók világpiaci árá-nakváltozásaiésazidőjárásitényezőkis.

Uniós összehasonlításban Magyarországa közepesen energiaimport-függő országok közétartozik. 2013 óta kisebb–nagyobb mértékbenmindegyik tagállam nettó importőr. Korábbanaz Egyesült Királyság (1994–2003 között) ésDánia(1999-től2012-ig)mégnettóexportőrvolt.Az unió energiaimport-függősége 2004 óta 50%fölötti.Akőolajésaföldgázdöntőtöbbségecső-vezetékesszállítással(előbbinagyrésztaBarátság,

utóbbi aTestvériség, valamint –Ausztria felől –a HAG-vezetéken keresztül) érkezik hazánkba.Mindkét energiahordozó esetében Oroszországafőimportforrásunk.

Több energiát termeltünk2016-banhazaitermelésből480PJenergiaálltren-delkezésre, az egy évvel korábbinál 1,5%-kal több.Ezenbelülazatomerőműi villamosenergia-terme-lés jelentettealegnagyobbrészt(37%-ot).Azatom-erőműivillamosenergia-termelésazelmúltévekbenkis ingadozással folyamatosan emelkedett. A ten-denciájábancsökkenővolumenbenfelszínrehozottfosszilis energiahordozók közül a szén kitermelésemérséklődött(3,7%-kal),aföldgázéésakőolajévi-szont emelkedett (4,4, illetve 15%-kal) a MEKHadataialapján.

Magyarországon a gazdaságosan bányászhatófosszilis energiahordozók készlete egyre szűkö-sebb.A2016-bankitermeltföldgázéskőolajmeny-nyisége(hőértékenszámolva)42,illetve37%-kal,aszéné45%-kalkevesebbvolta2001.évinél.(Szén-bányászatunkmamárgyakorlatilagcsakamátra-ésbükkaljaikülszínilignittermelésrekorlátozódik.)Afosszilisenergiahordozókcsökkenőkitermelését– a gazdaság relatív energiaigényének mérséklő-dése mellett – az atomerőművi villamosenergia-,illetve a megújuló alapú energiatermelés fokozó-dása kompenzálta. 2016-ban a nukleáris termelés– hőértékben kifejezve – 14%-kal haladta mega 2001. évit, a megújuló energiáé pedig közel3,8-szeresérebővültazezredfordulóóta.Ígyapri-merenergia-termelésben az atomerőművi energiaaránya 33%-ról 37%-ra, a megújulóké 8,0%-ról29%-ra emelkedett,míg a fosszilis energiahordo-zóké59%-ról34%-ra csökkent2001és2016kö-zött.

Amegújuló alapú energiatermelés legnagyobbhányadát(2016-ban77%-át)abiomasszaésakom-munálishulladékmegújulórészeadta.Arányukazutóbbi években – más megújuló energiaforrásoktérnyerésével párhuzamosan – csökken (2008-ban90,2015-ben80%aláesettazértéke).

A bioüzemanyagok előállítása tendenciájábannövekvő, 2016-ban a megújulóenergia-termelés13%-átadta.Akisebbsúlyúenergiaforrásokközülavízerőműviésageotermálisalapúenergiaterme-lésazezredfordulóótaaligváltozott,ugyanakkoranap-ésaszélenergiahasznosításaésabiogázalapúenergiatermelésjelentősenemelkedett.

6.13. ábraAz EU-28-tagállamok

energiaimport-függősége, 2016 (anettóimportarányaabruttóbelföldi

felhasználásonbelül)

100,996,296,1

77,577,476,0

73,673,571,9

69,163,562,4

59,055,6

48,447,847,247,145,345,2

37,235,332,8

31,930,3

22,313,9

6,8

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0

MáltaCiprus

LuxemburgOlaszország

LitvániaBelgium

GörögországPortugália

SpanyolországÍrország

NémetországAusztria

SzlovákiaMagyarország

SzlovéniaHorvátország

LettországFranciaország

FinnországHollandia

BulgáriaEgyesült Királyság

CsehországSvédország

LengyelországRománia

DániaÉsztország

%

EU-28 átlaga: 53,6

120,0



205

Paks adta az áramtermelés felét Villamosenergia-termelésünk 2008 óta csökke-nő tendenciátmutat. 2007–2008-banmegközelí-tette, illetve elérte a 40 TWh-t, 2016-ra viszont32TWh-racsökkent.Azezredfordulóelőttszintecsak fosszilis és nukleáris forrásokra támaszkodóvillamosenergia-termelésbennapjainkraamegúju-ló energiaforrások is szerepet kaptak.Az áramel-látásban a behozatal szerepe is egyre jelentősebb,2000ótaavillamosenergia-importunkmegdup-lázódott. 2016-ban az 1982 óta működő paksi atomerőmű a hazai villamosenergia-termelés fe-lét, a fosszilis energiaforrásokközelnégytizedét,amegújulók10)11%-átbiztosította.Afosszilisfor-rásokközülaszénésföldgázarányaközelazonosvolt.Akőolajtermékektüzelésealig0,1%-átfedez-teazáramtermelésünknek.Azöldáram-termelésfőforrásaabiomasszaésabiogázelégetése,valamintaszélenergiájánakhasznosításavolt.

10)Beleértveazenergiatermelésben1%-nálkisebbsúlyúéghető,denemmegújulóhulladékokat:aziparihulladék,kommunálishulladéknemmegújulórészétis.

6.14. ábraMagyarország energiatermelése források szerint

100 70 67 61

6551 38 42

9991

69 60

142162

172 176

46 94 135 142

050

100150200250300350400450500

2001–2005 átlaga

2006–2010 átlaga

2011–2015 átlaga

2016

Petajoule

SzénKőolaj és kőolajtermékekFöldgáz

NukleárisMegújuló


Ábrák jegyzéke

207

ÁbrÁk jegyzéke1. DemogrÁfiai helyzetkép

1.1 A népesség nem és korcsoport szerint ............................................................................................................. 11 1.2 A természetes népmozgalmi folyamatok alakulása .......................................................................................... 12 1.3 Ezer lakosra jutó természetes fogyás megyénként, 2017 ................................................................................ 12 1.4 A születésszám és a szülőképes korú nők létszámának változása az előző évhez képest a nők korcsoportja szerint, 2017 ................................................................................................................................................. 13 1.5 A termékenység szintje és változásának mértéke a nők korcsoportja szerint, 2017 ......................................... 14 1.6 Élveszületések az anya családi állapota szerint ................................................................................................. 15 1.7 Teljes termékenységi arányszám ...................................................................................................................... 15 1.8 A szülészeti események alakulása. ................................................................................................................... 15 1.9 Házasságkötések száma a férfiak és a nők korcsoportja szerint ....................................................................... 16 1.10 Válások száma a férfiak és a nők korcsoportja szerint ...................................................................................... 18 1.11 Válási arányszám a korábbi házasfelek korcsoportja szerint, 2017 ................................................................... 18 1.12 A 15 éves és annál idősebb népesség családi állapot szerinti megoszlása ......................................................... 19 1.13 A halálozások száma havonta .......................................................................................................................... 19 1.14 A halálozások számának változása az előző évhez képest, a férfiak és nők korcsoportja szerint, 2017............. 20 1.15 A férfiak halandósági többlete korcsoportok szerint, 2017 .............................................................................. 20 1.16 Halálozási és csecsemőhalálozási arány nemek szerint .................................................................................... 211.17 Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet, 2017 ................................................................................... 22 1.18 Ezer lakosra jutó külföldi állampolgárok száma, 2018. január 1. .................................................................... 221.19 A férfiak és a nők születéskor várható élettartama az EU-28-tagállamokban, 2016 .................................241.20 A nők és a férfiak életútja az EU-ban és Magyarországon, 2016 ..............................................................25

2. munkaerőpiaci viszonyok, oktatÁs

2.1 A 15–64 éves foglalkoztatottak és munkanélküliek számának alakulása ......................................................... 30 2.2 Foglalkoztatási arány az EU-28-tagállamokban, 2017. III. negyedév .............................................................. 30 2.3 A közfoglalkoztatottak aránya a 15–64 éves foglalkoztatottakon belül régiónként, 2017 ................................ 33 2.4 Azon 15–74 évesek korcsoporton belüli aránya, akik munkalehetőség érdekében hajlandóak/ nem hajlandóak költözni, 2016. I. negyedév .......................................................................................................34 2.5 A 15–64 éves nők foglalkoztatási aránya a háztartásban élő gyermekek száma szerint ..................................... 35 2.6 A nyilvántartott álláskeresők és a munkanélküliek számának alakulása ............................................................. 37 2.7 A munkanélküliségi ráta korcsoportonként ..................................................................................................... 38 2.8 A 15–74 éves potenciális munkaerő-tartalék alakulása, 2017 ............................................................................ 40 2.9 A munkanélküliségi ráta alakulása a visegrádi országokban és az Európai Unióban, 2017. III. negyedév ....................................................................................................................................... 42 2.10 A 25–64 éves népesség megoszlása iskolai végzettség szerint az EU-28-tagállamokban, 2017 ....................... 442.11 A 25–64 éves népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása a népszámlálások és a 2016. évi mikrocenzus alapján .................................................................................................................. 452.12 Az óvodás gyermekek és az óvodai férőhelyek számának alakulása ................................................................. 462.13 Az általános iskolai tanulók száma a nappali képzésben .................................................................................. 462.14 Középfokú, nappali oktatásban részt vevő tanulók megoszlása intézmények szerint, 2017/2018 ....................... 47 2.15 A felsőoktatásban tanulók létszáma ................................................................................................................. 48 2.16 A hallgatók számának és a külföldi hallgatók arányának alakulása a nappali képzésben ................................. 48 2.17 A felnőttoktatásban, -képzésben való részvétel a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2016 ...........................50 2.18 A költségvetés oktatási kiadásainak alakulása .................................................................................................. 51


208

Magyarország, 2017


3.1 A havi nettó átlagkereset alakulása és reálértékének változása 2012-höz képest ............................................. 60 3.2 A minimálbér és a garantált bérminimum bruttó átlagkeresethez viszonyított aránya ................................... 61 3.3 A női-férfi kereseti rés az EU-28-tagállamokban, 2016 .................................................................................. 63 3.4 A reálkereset változása az eltartott gyermekek száma szerint, 2017 ................................................................ 65 3.5 Az átlagos óránkénti munkaerőköltség az EU-28-tagállamokban, 2016 ......................................................... 66 3.6 Az egy ellátottra jutó öregségi nyugdíj átlagos összege a régiókban, 2017. január .......................................... 69 3.7 A gyermekneveléssel kapcsolatos támogatások egy családra jutó reálérték-indexe ......................................... 70 3.8 Az egy főre jutó havi bruttó jövedelmek megoszlása a jövedelmek típusa szerint ........................................... 70 3.9 A Gini-mutató értéke az EU-28 tagállamaiban, 2015 .................................................................................... 713.10 A háztartások jövedelmének szerkezete jövedelmi ötödök szerint, 2016 ........................................................ 723.11 A háztartások egy főre jutó havi nettó jövedelme ............................................................................................ 733.12 Az egy főre jutó havi bruttó jövedelem településtípusok szerint, 2016 ........................................................... 733.1 3 Egy váratlan kiadást saját forrásaikból fedezni képes háztartások aránya a háztartások egyes típusai szerint .. 743.14 A háztartások egy főre jutó jövedelemelvárásai jövedelemkategória szerint, 2017 ........................................... 753.15 A szegénység mutatószámainak alakulása ....................................................................................................... 753.16 A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányának változása Európai Unió tagállamaiban, 2010–2015 ...................................................................................................... 773.17 A háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadásainak változása reálértéken 2011-hez képest ............................ 783.18 A háztartások egy főre jutó havi kiadásai a legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmi csoportokban, 2016 .... 803.19 Az egy főre jutó fogyasztási kiadások átlagtól való eltérése az egyes háztartástípusokban ............................... 813.20 A nyugdíjas, a gyermekes, valamint az összes háztartás egy főre jutó havi kiadásai, 2016................................ 813.21 A fogyasztói árak változása .............................................................................................................................. 833.22 A fogyasztói árak változása az EU-28 tagállamokban, 2017 ........................................................................... 853.23 A járműüzemanyagok jövedéki adója és fogyasztói átlagára ............................................................................ 863.24 Épített lakások számának változása régiónként ............................................................................................... 883.25 Tízezer lakosra jutó épített lakás régiónként, 2017 ......................................................................................... 883.26 Lakásépítés ...................................................................................................................................................... 883.27 Tiszta lakásárváltozás ..................................................................................................................................... 893.28 Folyósított családi otthonteremtési kedvezmény összege................................................................................. 903.29 Folyósított lakáscélú hitelek ........................................................................................................................... 903.30 Lakáscélú hitelek állománya ............................................................................................................................ 923.31 Ezer lakosra jutó halálozás .............................................................................................................................. 923.32 Az orvostudományi egyetemeken végzett hallgatók száma ............................................................................. 933.33 Betegek, esetek, vizitek száma a szakápolásban ............................................................................................... 943.34 Az egészségügyben és szociális ellátásban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból .................... 953.35 Bruttó havi átlagkeresetek, 2016 ...................................................................................................................... 963.36 Egyészségügyi kiadások az EU-28 tagállamaiban, 2015 ................................................................................. 973.37 A szociális védelem társadalmi juttatásai az EU-28 tagállamaiban, 2015 ........................................................ 973.38 A Biztos Kezdet Gyerekházakban gondozott családok és gyermekek száma régiónként, 2016 ....................... 983.39 A gyermeket nevelő 15–49 éves nők foglalkoztatási rátája, és az ellátásban részesülő 3 éven aluli gyermekek aránya .......................................................................................................................................... 993.40 A táppénz igénybevétele ................................................................................................................................ 1003.41 Védelembe vettek régiónként, 2016 .............................................................................................................. 101 3.42 Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete .......................................................................................... 102 3.43 A kultúra, szórakozás és a hírközlés aránya az egy főre jutó fogyasztásban ................................................... 102 3.44 Könyvek száma és példányszáma ................................................................................................................... 103 3.45 Eladott színház- és operabérletek száma ....................................................................................................... 105 3.46 Kőzművelődési intézmények adatai, 2016 ..................................................................................................... 106


Ábrák jegyzéke

209

3.47 Az internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya az összes háztartásból .............................................. 106 3.48 Napi rendszerességgel internetezők aránya korcsoportok szerint .................................................................. 107 3.49 Alapszintnél magasabb digitális tudással rendelkezők aránya különböző dimenziók szerint, 2017 ............... 107 3.50 A robotok és a mesterséges intelligencia általános megítélése az EU-28-tagállamokban, 2017 .................... 108 3.51 Robotok közreműködésével kapcsolatos érzések átlagpontszáma .................................................................. 109 3.52 A teljes körű elektronikus ügyintézést igénybe vevők aránya a 16–74 éves népességből ................................ 110 3.53 Az élettel való elégedettség átlagértékei az OECD „jobb élet indexe” alapján az OECD európai tagországaiban, 2017 ................................................................................................................................... 111 3.54 Az élettel való elégedettség átlagértékei korcsoportok szerint ....................................................................... 112 3.55 Az élettel való elégedettség átlagértékei családi állapot szerint, 2017 ............................................................ 112 3.56 Az élettel való elégedettség átlagértékei jövedelmi ötödik szerint ................................................................. 112 3.57 Az élettel való elégedettség áltagértékei régiók szerint .................................................................................. 113 3.58 Az anyagi helyzettel való elégedettség átlagértékei iskolai végzettség szerint ................................................ 1133.59 Az anyagi helyzettel való elégedettség átlagértékei jövedelmi ötödök szerint ................................................ 1143.60 Az emberek iránti bizalom átlagértéke korcsoportok szerint ......................................................................... 1143.61 A lakosságon belül azok aránya, akik biztonságban érezték magukat közterületen sötétedés után, régiók szerint .............................................................................................................................................. 115


4.1 A globális GDP volumennövekedése ............................................................................................................ 119 4.2 A GDP volumenváltozása a fejlett országokban ........................................................................................... 120 4.3 A GDP volumenváltozása néhány fejlődő országban .................................................................................... 120 4.4 A GDP volumenváltozása az EU-28 tagállamaiban, 2017 ............................................................................ 121 4.5 A GDP volumenváltozása a visegrádi országokban ....................................................................................... 121 4.6 A Brent nyers kőolaj éves világpiaci átlagára ................................................................................................. 122 4.7 A GDP volumenváltozása ............................................................................................................................. 123 4.8 A külföldnek fizetendő tulajdonosi jövedelem .............................................................................................. 124 4.9 Az uniós tagországok vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP-je az EU-28 átlagában, 2016 ....... 125 4.10 Hozzájárulás a GDP változásához a felhasználási oldalon ............................................................................ 125 4.11 A GDP, a háztartások tényleges fogyasztása és a reálkereset alakulása .......................................................... 126 4.12 A GDP és a belső kereslet tényezőinek volumenváltozása ............................................................................ 126 4.13 A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-n belüli aránya ................................................................................. 126 4.14 A jegybanki alapkamat alakulása ................................................................................................................... 127 4.15 A külkereskedelem teljesítményének alakulása .............................................................................................. 129 4.16 A hozzáadott érték volumenváltozása az egyes ágazatcsoportokban ............................................................. 129 4.17 Hozzájárulás a GDP változásához a termelési oldalon .................................................................................. 130 4.18 A bruttó hozzáadott érték megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint ........................................................... 131 4.19 A GDP régiós jellemzői, 2016 ...................................................................................................................... 132 4.20 A külkereskedelmi termékforgalom volumenének változása ........................................................................ 133 4.21 Az energiahordozó-import árváltozása ......................................................................................................... 135 4.22 A külkereskedelmi egyenleg alakulása a főbb országcsoportok szerint .......................................................... 136 4.23 A visegrádi országok egymás közötti exportja, 2017, millió euró .................................................................. 138 4.24 A szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom értékének változása ...................................................................... 139 4.25 A kormányzati szektor egyenlege .................................................................................................................. 142 4.26 A kormányzati szektor adóssága .................................................................................................................... 142


210

Magyarország, 2017


5.1 A regisztrált vállalkozások ezer lakosra jutó száma régiók szerint, 2017. december 31.. .............................. 149 5.2 A működő vállalkozások néhány mutatójának megoszlása vállalkozáskategóriák szerint, 2016 .................... 151 5.3 Az egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott érték az EU-28-tagállamok átlagának százalékában, 2015 ...... 153 5.4 K+F-ráfordítások a bruttó hazai termék (GDP) százalékában ...................................................................... 154 5.5 K+F-ráfordítások pénzügyi források szerint .................................................................................................. 154 5.6 A húshasznú tehénállomány változása, 2017. december ............................................................................... 157 5.7 A mezőgazdaság részesedése a bruttó hozzáadott értékből az EU-28-tagállamokban, 2017 ....................... 159 5.8 A főbb termékcsoportok volumenének változása .......................................................................................... 160 5.9 Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó régiónkénti kibocsátás alapáron, 2016 .................................... 1605.10 Az élelmiszer, italok, dohányáru árufőcsoport 2017. évi exportértéke nemzetgazdasági áganként ................ 1615.11 Az ipari termelés volumenváltozása .............................................................................................................. 1635.12 Az ipari értékesítés volumenváltozása ........................................................................................................... 1635.13 A termelés volumenváltozása az ipar nemzetgazdasági ágaiban .................................................................... 1645.14 A régiók részesedése az ipari termelési értékből és a termelés volumenváltozása, 2017 ................................. 1675.15 Az egy lakosra jutó ipari termelés régiók szerint, 2017.................................................................................. 1675.16 Az építőipari termelés volumenváltozása az EU-28-tagállamokban, 2017 ................................................... 1685.17 Az építőipari termelés volumenváltozása építményfőcsoportonként ............................................................. 1695.18 Az építőipari termelés egy lakosra jutó értéke építményfőcsoportok és régiók szerint, 2017 ......................... 1695.19 Havi nettó és bruttó átlagkereset, 2017 ......................................................................................................... 1705.20 A szállítási ágazatok áruszállítási teljesítménye ............................................................................................. 1715.21 A helyközi személyszállítás teljesítményének alakulása ................................................................................. 1725.22 A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik számának alakulása ............... 1735.23 Távközlési tevékenységből származó nettó árbevétel szolgáltatástípusonkénti megoszlása .......................... 1745.24 Mobiltelefon-előfizetések száma az előfizetés típusa szerint ......................................................................... 1745.25 Az internet-előfizetések száma a technológia típusa szerint .......................................................................... 1765.26 A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumenváltozása ............................................................................ 1775.27 Az üzemanyagok fogyasztói árának alakulása és az üzemanyag-töltőállomások forgalmának volumenváltozása ......................................................................................................................................... 1795.28 A belföldi kártyás vásárlások számának alakulása .......................................................................................... 1795.29 A csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumenváltozása .................................................................. 1805.30 Tizezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma, 2017. június 30. ........................................................... 1815.31 A külföldi állampolgárok által Magyarországra tett utazások számának változása ........................................ 1835.32 A magyar állampolgárok által külföldre tett utazások számának változása .................................................... 1845.33 A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek alakulása szállástípusonként, július 31. ..................................... 1855.34 A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása ............................................................................ 1855.35 A kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kihasználtságának alakulása szálláshelytípusonként .......................... 1875.36 A kereskedelmi szálláshelyek néhány teljesítménymutatójának alakulása ...................................................... 1875.37 Az üzleti célú egyéb szálláshelyek férőhelyeinek, valamint az ezeken eltöltött vendégéjszakák számának változása ..................................................................................................................................... 1885.38 A vendéglátóhelyek forgalmának volumenváltozása ..................................................................................... 1885.39 A fesztiválok megoszlása költségvetésük nagysága alapján, 2017 ................................................................ 189

6. környezet és energia

6.1 Kibocsátott üvegházhatású gázok egy főre jutó mennyisége az EU-28-tagállamokban, 2014 .................. 193 6.2 Tüdőgondozóban nyilvántartott betegek ....................................................................................................... 194 6.3 A klímaváltozásra visszavezethető halálesetek száma egyes halálokok szerint .....................................................195 6.4 Ökológiai gazdálkodásba bevont területek megoszlása, 2016 ..................................................................... 195


Ábrák jegyzéke

211

6.5 Országos jelentőségű védett természeti területek aránya, védett területeken belül az erdők aránya régiónként, 2016. december 31. .................................................................................................................. 196 6.6 A faállománnyal borított erdőterület nagysága .............................................................................................. 197 6.7 Vadgazdálkodás, 2016 ................................................................................................................................... 198 6.8 Egy kilométer vízvezeték hálózatra jutó szennyvízgyűjtő hálózat hossza régiónként .......................................... 199 6.9 Folyóvizek éves átlagos biokémiai oxigénigénye, BOI5 .................................................................................. 2006.10 Keletkezett lakossági hulladék egy főre jutó mennyisége az EU-28-tagállamokban, 2015 ............................ 2016.11 Magyarország teljes energiafelhasználása ..................................................................................................... 2016.12 A megújuló energiaforrások részesedése a teljes energiafelhasználásból az EU-28-tagállamokban, 2016 ..... 2036.13 Az EU-28-tagállamok energiaimport-függősége, 2016................................................................................. 2046.14 Magyarország energiatermelése források szerint ........................................................................................... 205


213

Táblák jegyzéke

tÁblÁk jegyzéke1. DemogrÁfiai helyzetkép

1.1 Összefoglaló adatok......................................................................................................................................... 11 1.2 Házasságkötés és -megszűnés ......................................................................................................................... 18

2. munkaerőpiaci viszonyok, oktatÁs

2.1 Összefoglaló adatok......................................................................................................................................... 29 2.2 A 15–74 éves foglalkoztatottak számának megoszlása főbb demográfiai jellemzők szerint, 2017 ....................... 31 2.3 A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya és munkanélküliségi rátája főbb demográfiai jellemzők szerint .......... 36 2.4 A foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta alakulása régiónként, 2017 .................................................. 42 2.5 A 15–64 éves inaktívak munkaerőpiaci távollétük oka szerint, 2017 ................................................................. 44 2.6 Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók képzési területek szerint ............................................ 49

3. életkörülmények

3.1 Összefoglaló adatok......................................................................................................................................... 59 3.2 A havi nettó átlagkeresetek alakulása, 2017 ..................................................................................................... 62 3.3 A keresetek regionális jellemzői, 2017 ............................................................................................................. 64 3.4 Az idősek néhány jellemzője ........................................................................................................................... 67

3.5 Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma, 2017. január .......................... 68 3.6 A családtámogatásokban részesülők száma és az ellátásokra kifizetett összeg ................................................. 69 3.7 A szegénységgel vagy társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos néhány mutatószám ....................................... 76 3.8 A háztartások egy főre jutó havi átlagos fogyasztási kiadásai .......................................................................... 79 3.9 Az egy főre jutó havi átlagos élelmiszer-fogyasztás mennyisége ...................................................................... 793.10 Az egy főre jutó havi átlagos fogyasztás alakulása régiónként, 2016 ................................................................ 823.11 A tartós fogyasztási cikkek száz háztartásra jutó éves átlagos állománya, 2016 ............................................... 823.12 A fogyasztói árak változása kiadási főcsoportok szerint, 2017 ......................................................................... 833.13 Magyarország árszínvonala az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása szerint az Európai Unióban, 2016 ............................................................................................................................. 853.14 A használatba vett lakások, az új lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések száma településtípusonként, 2017 ............................................................................................................................ 883.15 A lakásban végzett felújítási munkálatok a lakók korcsoportja szerint, 2016 ................................................... 913.16 Szakképesítésük külföldön történő elismerése céljából hatósági bizonyítványt kérők száma ........................... 933.17 A háziorvosoknál bejelentkezettek betegségei, 2015 ....................................................................................... 943.18 Biztos Kezdet Gyerekházak és gondozottjaik.................................................................................................. 983.19 A gyermekek napközbeni ellátását biztosítók adatai, 2017. május 31. ........................................................... 993.20 A gyermekvédelmi ellátórendszerrel kapcsolatba került gyermekek ezer megfelelő korúra jutó száma ......... 1003.21 Jövedelempótló támogatások ......................................................................................................................... 101

4. hazai és nemzetközi makrogazDasÁgi folyamatok

4.1 Összefoglaló adatok....................................................................................................................................... 118 4.2 A 10 legnagyobb beruházó nemzetgazdasági ág beruházási teljesítménye, 2017 ........................................... 128 4.3 Árfolyamok, 2017 ......................................................................................................................................... 131 4.4 Külkereskedelmi termékforgalom, 2017 ........................................................................................................ 133 4.5 A külkereskedelmi árszintváltozás fontosabb mutatói ................................................................................... 133


214

Magyarország, 2017

4.6 A külkereskedelmi termékforgalom alakulása árufőcsoportok szerint, 2017 ................................................. 134 4.7 A külkereskedelmi termékforgalom alakulása országcsoportok szerint, 2017 ................................................ 137 4.8 Magyarország legfontosabb partnerországai a termék-külkereskedelemben, 2017 ........................................ 138 4.9 A szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom alakulása szolgáltatáscsoportonként, 2017 .................................... 140 4.10 Magyarország legfontosabb partnerországai a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalomban, 2017 .................. 141


5.1 Összefoglaló adatok....................................................................................................................................... 147 5.2 A regisztrált gazdasági szervezetek száma ..................................................................................................... 148 5.3 A működő vállalkozások száma ..................................................................................................................... 150 5.4 A működő vállalkozások teljesítménye, 2016 ................................................................................................ 151 5.5 A működő vállalkozások szerepe a nemzetgazdasági ágak főbb csoportjai szerint, 2016 .............................. 152 5.6 A működő vállalkozások mutatói vállalkozáskategóriák és régiók szerint, 2016 ........................................... 153 5.7 A fontosabb szántóföldi növények terméseredménye, 2017 .......................................................................... 156 5.8 Állatállomány, december 1. ............................................................................................................................ 158 5.9 Az ipar főbb jellemzői a visegrádi országokban, 2017 ................................................................................... 162 5.10 A feldolgozóipari termelés és az értékesítés szerkezete alágak szerint, 2017 ................................................. 1645.11 A kiskereskedelmi üzletek forgalmának alakulása, 2017 ................................................................................ 1785.12 A legjelentősebb küldő országok a vendégéjszakákban kifejezett vendégforgalom alapján ............................ 186

6. környezet és energia

6.1 Összefoglaló adatok ....................................................................................................................................... 192 6.2 Ökológiai gazdálkodás keretein belül tartott állatlétszám ............................................................................. 196 6.3 Vadállomány ................................................................................................................................................. 198

magyarország, 2017 - ksh · 500 400 300 200 100 0 ezer fő 0 100 200 300 400 500 fér többlet...

Documents