mai tesztkérdésünk:

Intézményi közgazdaságtan 2006/2007. tanév, 1. félév

3. előadás1

Dátum Témakör

szeptember 11. Bevezetés – a kurzus programjának és követelményeinek ismertetése

szeptember18. Elmélettörténeti áttekintés. Egy kuriózum: az állatok viselkedésének gazdaságtana (Kísérleti közgazdaságtan)

szeptember25. A korlátozott fogyasztói racionalitás és a versenyszabályozás

október 2. Politikai cselekvés a demokráciában – tökéletes versus korlátozott informáltság I.

október 9. Politikai cselekvés a demokráciában – tökéletes versus korlátozott informáltság II.

október 16. A vállalat természete – a tranzakciós költségek elmélete

november 6. A tulajdonjogok közgazdaságtana I.

november 13. A tulajdonjogok közgazdaságtana II.

november 20. A tulajdonjogok közgazdaságtana III.

november 27. Az erőszak gazdaságtana I.

december 4. Az erőszak gazdaságtana II.

december 11. Zárthelyi (vizsga-)dolgozat


3. előadás2

Mai tesztkérdésünk:

Ki legyen Magyarország miniszterelnöke?

Fekete Pákó?Gáspár Győző, netán…Kiszely Tünde, vagy…


3. előadás3

Anthony Downs: Politikai cselekvés a demokráciábanKözgazdasági Szemle 1990/9.

Feladat:

Alkossunk integráns modellt tekintettel a kormányzat jelentőségére, vizsgáljuk a politikusok (döntéshozók) viselkedését!

A kormányzati beavatkozás indoka:

Ha a társadalmi üzemeltetés jobb, mint az egyéni SWF (Sotial Welfare Function) maximális (Szélsőség: egalitárius elosztás)

1. A probléma

Ortodox szemlélet:

A kormányzat tevékenysége (G, TR, T stb…) exogén változó.

Intézményi szemlélet: Legyen endogén!


3. előadás4

„bányász”: magánmotívum – társadalmi funkció

„kormány”: emberek által működtetett intézmény!

De…

a) Hogy néz ki az SWF?

Arrow lehetetlenségi tétele:

„…nem létezik olyan demokratikus szavazás, amely nem torzít, azaz minden egyén preferenciáját tükrözi. Nem létezik tehát olyan szavazási módszer, amely garantálná a hatékonyságot, így elméletileg sem létezik tökéletes kollektív állami döntés.”

b) Ki mondta, hogy a kormány célja az SWF maximalizálása?

Egy példa: A „felhalmozás aranyszabálya” sehol sem érvényesül a világon!


3. előadás5

2. Definíciók

a) Kormányzat (kormányzó párt):

a hatalom végső letéteményese

akár kényszert is alkalmazhat

b) Demokrácia:

két vagy több párt periodikus versengése

győztes párt(-koalíció) kormányoz a következő választásokig

vesztes nem akadályozza a győztest a kormányzásban

győztes nem rontja a vesztes esélyét a következő választáson

minden (állam-)polgár teljes jogú, egy szavazattal


3. előadás6

3. Axiómák

5. Minden szereplő racionális (MR > MC).

1. Párttagok hivatalhoz jutásának céljai:

jövedelem,

presztizs,

hatalom.

2. A győztes párt a soron következő választásokig teljes ellenőrzést gyakorol a kormányzati tevékenység fölött (nem távolítható el a hatalomból, a bürokrácia nem szabotálja).

3. A kormány gazdasági hatalma korlátlan (privatizáció államosítás).

4. Egyetlen korlát: politikai szabadság (kivéve a kormány erőszakos megdöntésére irányuló kísérlet).


3. előadás7

4. Következtetés

A politika a szavazatszedés eszköze!

A politikus célja: A hivatallal járó…

jövedelem

hatalom

presztizs

Az oksági kapcsolat:

hatalom megszerzése program végrehajtása, érdekek képviselete…

helyett…

program készítése, érdekek képviselete hatalom megszerzése


3. előadás8

vállalkozó: termékeket pénzért

kormányzat: politikai intézkedések (ígéretek) szavazatokért (oligopólium)

A társadalmi optimum egyik esetben sem garantálható!

Következmény:

A kormányzat úgy cselekszik, hogy maximalizálja a következő vá-lasztásokon reá leadandó szavazatok számát.


3. előadás9

5. A tökéletes informáltság világa (fikció!)

A kormány cselekvése a várható szavazatok és az ellenzék stratégiájának függvénye.

A kormány szerint a polgár annak alapján szavaz, hogy…

hasznosságát a kormányzat hogyan befolyásolja;

az ellenzék milyen stratégiát választ.

A választók csakugyan így viselkednek.

A választók hasznosságban mért jövedelme a kormányzati intézkedések eredménye.

Az ellenzék stratégiája a választók jövedelmének alakulásától és a kormány cselekvéseitől függ.

a) A kormány és az állampolgár közötti viszony elemei:


3. előadás10

Várható szavazatok Tényleges szavazatok Ellenzéki stratégiák Kormányzati cselekvések Egyéni (hasznosságban mért) jövedelmek

kormány tevékenysége ellenzék hatalma esetén mi lenne?

minden polgár preferenciái azonos súlyúak(nem mond le „A” szavazatáról „B” szavazatáért

cserébe)

Az egyenlő választójog hatékony eszköze a hatalom állampolgárok közötti egyenlő elosztásának!

b) Az egyenletrendszer ismeretlenjei:

c) A polgári mérlegelésének alapja:

d) A kormányzati viselkedés:

e) Következmény:


3. előadás11

A hiányos informáltság világa

Meghatározó ismérve:

• A pártok nem tudják pontosan, mit akar a polgár

• A polgárok nem tudják, mit tesz a kormány és az ellenzék

• Az információk megszerzésének és feldolgozásának költségei vannak

Következmények:

• Befolyásoló tevékenység

• Ideológiák

• Racionális tájékozatlanság

Folytatjuk…


3. előadás12

1. Befolyásoló tevékenység

tökéletes informáltság szuverén, racionális

korlátozott racionalitás bizonytalan, befolyásolható

cél: nem a felvilágosítás!

Következmények:

„A” lehet fontosabb „B”-nél nincs egyenlő választójog!

a kormány nem tudja, mit várnak tőle képviselőket küld ki•kémlelni,

•népszerűsíteni

decetralizáció szavazatvesztés, szavazatnyerés

megjelennek a befolyásolás specialistái

a kormány fogékonnyá válik a korrupcióra


3. előadás13

2. Az ideológiák

Kérdés: hogyan kerülnek ide?

A pártoknak nem fűződik érdekük egy konkrét társadalomtípus létrehozásához.Az ok: túl nagy időráfordítás!

A megoldás: ideológia

Az információhiány…

megteremti a polgárban az ideológiák iránti keresletet, ill. a pártok részéről az ideológiák kínálatát

De…

nem lehet az ideológiát váltogatni (politikai prostitúció)korreláció kel az ideológia és a „cselekedetek” között„termékdifferenciálást” kell megvalósítani!


3. előadás14

Egy lehetséges geometriai modell

Feltevések:

A pártok (konszenzussal) sorba rendezhetők

A szavazók preferenciái egycsucsúak

A párt elmozdulhat, de át nem léphet (hiteltelenség)

Elmozdulás a közeli végponttól szavazatvesztés


3. előadás15

Szavazateloszlások

1. Centrális szavazateloszlás

A

100755

025

0

B


3. előadás16

2. Poláris szavazateloszlás

A

100755

025

0

B


3. előadás17

3. Többmóduszú szavazateloszlás

P100

7550

25

0

R Q S


3. előadás18

Következtetések:

Kétpárti demokráciában a stabilitás feltétele a normális eloszlás

Poláris eloszlás esetén instabil (zsarnokság)

Többmódusz esetén nem érdekeltek az elmozdulásban, mert…• szavazatveszteség = szavazatnyereség

• szavazók távolmaradása

Többmódusz esetén koalíciós kényszer


3. előadás19

3. A racionális tájékozatlanság

TCinf = , ha az információk mennyisége =

tehát: MC = MR!

de: MR = 0

Következtetés:

A politikai tájékozatlanság racionális!

Téves következtetés:

A politikai tájékozottság irracionális!


3. előadás20

Mert:

önmagáért kedveli

hiheti a szavazás szorosságát

információra van szüksége mások befolyásolására

információra van szüksége a lobbizáshoz

Tipikus jelenség: potyautas magatartás

Végső konklúzió: a demokrácia nem hatékony!

mai tesztkérdésünk:

Documents