A lejtőn lefelé.

Tehát megtörtént. Véres diadalt ültünk ismét

sajtit érdekeink fölött. A viírosi konverziót meg-

buktattuk. A többi városi juvaslutok is haldokla-

nak. Győzelmi mámorban úszik a fél város, pedig

talán gyászolni kellene.

Győzőit ismét a hagyományos szellem. Ki-

méletlenül letiporni mindent, ami véletlenül mástól

ered. Hogy H városi érdek szenved e miatt, ki

bánja azt ? A fő, liogy másnak ne lehessenek ér-

demei. Ha e javaslatok véletlenül azok köréből

eredtek \olna, kik most azt megbuktatták, ugy

bizonyára azok buktatták volna meg, kik most

pártolói voltak.

Ez nálunk a törvény. Sajnos oly követke-

zetesen érvényeHÜl, mint a tizika megingatlan

szabályai.

Nem kutatjuk hol követték el a nagyobb hi-

bát, ott-o a hol sok érdekelt és illetékes tényező be-

vonása nélkül ötletszerűen pendítették meg e fon-

tos javaslatokat, avagy ott, a hol azért nem kel-

lettek e javaslatok, mert nem tudták megbocsátani,

hogy a kezdeményezésből kizárattak. Vétkeztek

mind a két oldalon, a levét pedig majd megissza

a város. Hogy abba egyszer önálló városi létünk,

a régi dicsőség utolsó foszlánya is befuladhat,

ahhoz ugyebár semmi közünk. Ki fog manapság

nyargalni ilyen formaxágokon !

Szegény város, mintha bizony ő tehetne róla,

hogy gyermekei n eu tudják egymást megértem,

hogy soha sem keresik azokat a pontokat a hol

véletlenül megegyezuek, hanem a helyett egyre

szélesítik é* áthidalhatlanuá teszik az ürt, a mely

őket egymástól elválasztja. Pedig hány esetbon

okulhattunk volna már saját kárunkon. Hol lehet-

nénk mi már, ha meg akartuk volna egymást ér-

teni. Soha sem jutottunk volna a hanyatlás a tes-

pedő* abba a szédítő mélységébe, a melyből a régi

dicsőség fényére csak elpirulva vethetünk fel egy-

egy tekintetet.

A személyi tekintetek dominálnak nálunk az

elvek felett. E l v e k ? ! Mi az elv? Elv az a mit

éu állítok fel. Csak nem hódolok idegen elveknek ?

Ilyen áldozatot nem követelhet tőlem senki. Mit

i bánom én, hogy jó, hogy városi szempontból üdvös

ez, vagy amaz. Elég az, hogy nem tőlem eredt.

Akkor le vele ! Hallatlan vakmerőség nélkülem

kezdeni ilyes valamint. Ez nálunk az okoskodás

Takarékoskodjunk a városnál ! Ez az utolsó

évek hangzatos jelszava. Midőn pedig az ige testet

ölt, inidőu nyilvánossá lesznek a javalatok, melyek-

kel e jelszavakat a gyakorlati életbe átültetni akar-

ják, akkor egyszerre mindenki gavallér. Nem akar

többé garasoskodni senki.

Aki egymagában üléseket bes/.élt keresztül a

legridegebb takarékoskodás mellett, az most röp-

iratokat ad ki a konver/.ió, a megtakarítás ellen.

Még meg is ijeszti a javaslat pártolóit.

De mi az ördögnek is nekünk a konverzió.

Hisz mindössze arról van szó ugyebár, hogy egy-

két percenttel, j ér ezer forinttal több v«.gy keve-

sebb kamatot fi/.et a város. Ki fog ily lapáliákkal

komolyan foglalkozni ? Még ránk találják fogúi,

hogy smucigok vagyunk, ha még sokat xavarko-

dunk néhány rongyos pár percent miatt. Szót sem

érdemel az egész ! Aztán miért no fizetnénk mi

több percentet. Az a jele, hogy van. Nem ugy

van minálunk, mint más szegény városnál. Hisz

itt mindenki úszik a jólét ien. Iparunk, kereskedel-

münk csak ugy duzzad az erőtől, forgalmunk oly

nagy, hogy már alig lehet kibírni. Ha még pár

évig igy megy, ugy egykor büszke szomszédunk,

Szombathely, kisközséggé fog degradálódni. Eddig

is csak az Isten, aki senkit sem hagy el végkép,

tartja benne a lelket. Szóval, mi a fenének taka-

rékoskodnánk. Ráérünk mi még arra, ha menta

Isten egyszer rászorulunk. Hol vagyunk mi még

attól ? !

Alattunk pedig egyre jobban és jobban dü-

börög a föld. Recseg, ropog, ingadozik a talaj. Mi

pedig nem látunk, nem hallunk semmit. Szinte ér-

zéketlenül megyünk szomorú sorsunknak elé. Akik

tőlünk távol vannak, akiket semmi veszély sem

fenyeget, azok már régen aggódva figyelik e jele-

ket. Talán már arról tanácskoznak, hogy mit le-

hetne még nálunk megmenteni.

Mi pedig boldog együgyiiségbeu civódunk to-

vább, romboljuk egymás tekintélyét, becsméreljük

egymás érdemeit, felfujjuk egymás hibáit. Oh mily

boldogok is vagyunk mi !

Dr. StemzH Sándor.

T A R C A . Az öngyilkosjelölt. — Hutnor««tk trugiku* •éggel. —

Ha a fürdői élet zajából néhány órára menekUlui akarsz, ugy menj a közeli erdőbe. Miudjárt elül talál-hatod a táblát, melyen nagy betűkkel tisztán olvasha-tóan áll : .Tilos ut.* Ezen haladjál és rövid télóra múlva elérsz egy kis tóhoz, melynek tükrében láthatod a ták képét, éjjel pétiig hableányok játszadoznak ott, meséket mondva a holdról.

Megállj ! itt már megint elvágtatott velem Pega-zusom . . .

Világos nyári napon Mariska kisasszony, egy husz éves barna kis leány, vidáman taposta ezen a tilos uton H földön heverő tagallyakat és vig nótát dalolt. Csak néhány nap előtt bukkant a tó melletti csendes nyugvó-helyre s most az a gondolata támadt, hogy ott meg tog füródui a hüs habokban Biztos volt abban, hogy e rej-tett helyet tán sohasem, vagy csak igen ritkán szent-ségtelenitheti tneg emberi szem, különösen, mert öl ko-rona birságtól is kellett tartani. Fürdőruháját, melyet még tavaly használt Siófokon, már odahaza titkon fel-vette utcai ruhája alá.

Frissen haladt előre, dalát hébe-hóba hangos ka-njával felváltva. Hogyisne! Amire gondolt, csakugyan bohókásnak tetszett előtte.

Edes apja tudniillik tanárt választott vőlegényeid, akit minden nap vártak. Még nem ösinerte. Borzongott H háta, már a „tanár' szó egyszerű említésénél. Csak öreg embernek képzelhette, komor arcvonásokkal, oku-láréval sötét szemén, aki csak a régi görögökért és rómaiakéit rajong, míg a szép magyar nők iráut nincs

érzéke. S ilyen férfihez menjen nóül ? A legszebb azon-ban az volt, hogy sokat járt házukba a tanárnak egy állítólagos barátja, aki föltünőeu udvarolt Mariskának és e mellett a vőlegényét folyton ócsárolta. Mariska egyenes gondolkozását sértette ez, és ennek következ-tében még iukább gyűlölte vőlegényét. Ma délelőtt sé-tálni akart a helyettes ur Mariskával, de ő megszökött előle. Mily együgyű arcot fog vágni ez az ur, ha eljöu érte s nem találja otthon ; ha minden zeg-zúgban hiába keresui fogja. Pompás! Mennyire boszankodik majd ez az unalmas ember. Végre ez is csak olyan, miut ba-rátja, a tanár ur.

Most ér a tó partjához. Még egyszer vigyázva körültekint, gyorsan leveti felső ruháit és csakhamar beleveti magát a tóba, neiu törődve sem a tanáriul, sem jóbarátjával.

Ekkor valami neszt hall a közelben. Hamar vissza-húzódik a víz szine fölé hajló faágak mögé, éppen még jókor. Mert a szemközt levő parton megjelenik egy huszonöt-harminc évesnek látszó férfi, aki igen föltűnően viselkedik. Hangosan felsóhajt, égnek emeli ökölbe szo-rított kezét majd elolva* egy darab papirt, melyet zsebéből kihúzott s aztán boszusan összegyűr. Most kissé meghátrál, aztán nekiindul, mintha beakarná vetni magát a vízbe, mindjárt benn is lesz. —

Ekkor Mariska mindenről megfeledkezve hangosan felsiklt, lélekszakadva odauszik s félve és esdekelve emeli föl karjait. Az idegen meghökken De a következő pillanatban Mariska is meggondolja helyzetét és szé gyenkezve visszahúzódik a vizbe, ugy hogy a teje lát-szik ki.

.Uram, itt nem szabad a vizbe ugorni, a fürdés tilos !*

A .megmentettnek" nyilvánvaló rosszkedve dacára is mosolyogni kell. Mariska azonban folytatta: — Ön ilyen

fiatalon már el akarja vetni az életét f Igazán kíváncsi volnék az okra.

— I>e nagysád, csak nem mondhatom el igy az okot. — Miért nem? Némiképpen életmentője vagyok.

Jogom van hozzá. — Gondolja csak meg helyzetét. Mariska elpirult de aztán vígan mondá : — Oh,

azon majd segítünk. Tessék csak kissé megfordulni!

Az életunt néhány perc előtti elhatározását egészen elfelejteni látszott s némileg enyelegve, némileg daco-san válaszolt: — De ha nem akarok ?

Mariska ugyanoly hangon vágta vissza: — De én akarom, vagy —

Már erre engedelmeskedett a férfi. — Ne forduljon előre 1 — Miért nem ? — Tudja, hogy Ön kiállhatatlan ? Mert öltözködni

akarok. — Vagy ugy ? — Nos akkor engedelmeskednem

kell, ha nem szivesen is.

Azután ruhák suhogása, majd néhány perccel ké-sőbb Mariska hangja hallatszott :

— így, inost már szabad engem megnéznie. Az öngyilkosjelölt bőven felhasználta ezt az enge-

delmet s előbbi elhatározását teljesen feladta. Mégia gúnyosan kérdé.

— így, ino«t már megszemléltem s remélem nem tog ellenkezni, hogy a vizbe vessem magamat.

— Oh, hiszen ön őrült 1 Beszélje el mindjárt, miért —, — de félbeszakította beszédét: — Túlságosan kíváncsi vsgyok. — E mellett titokban szemlélte a férfit és összehasonlította vőlegényének valószínű alakjával, ami utóbbinak nem vált előnyére,

A történetemet kívánja tudni ? Szép. Elmon-dom, oly röviden, amint lehet. Nősülnöm kelleue. —

Kőszeg, 1902. július hó 6-án.

A lap szellemi részét illető közlemények

a szerkesztőséghez intézendők.

Előfizetési pénzek én rek lamác iék ,

F e i g 1 G y u l a

kiadó elmére küldendők.

Szépirodalmi, társadalmi, és köz

gazdasági hetilap.

Megjelenik minden vasárnap.

E l ó f i i e t ó s i A r :

Egész évre 8 korona, íélévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egyes szám ára

20 fillér.

Nyilttór sora 40 fillér.

H i r d e t é s n a g y s á g s z e r i n t .

XXII. évfolyam. Felelős szerkesztő :

W I T T I N G E R E R N Ú . 27. szám.

Városi ügyek. Városi közgyűlés.

Kőszeg szab. kir. város képviselő-testülete folyó

évi július lt«S 3-án közgyűlést tartott Six*<>r:cs Miklós

polgármester elnök lésével.

A közgyűlés lefolyásáról a következőket jelent-

hetjük.

A napirend előtt elnöklő polgármester Wanbecker János röpiratával foglalkozik s fölemlíti, liogy a röpirat

sértó kitételeket foglal magában nemcsak azok ellen,

a kik a konverzió mellett foglaltak állást, hanem egye-

sek elleu is. Hogy a sértő közlésért nem alkalmaz meg-

torlást, ezt csupán azért teszi, mivel meg van győződve,

hogy a röpirat szerzője egyáltalában tol sem fogja állí-

tásainak a horderejét és jelentőségét. így hát nem is

csatlakozik Schönbauér .Táuos képviselő amaz indítvá-

nyához, hogy a bíróság elé vigyék az ügyet.

Elnöklő polgármester indítványozza ezután, hogy

a képviselő testület üdvözölje Scegmülter Károly dr.

uagyprépostot előléptetése alkalmából, valamint Falk Miksa dr. udvari tanácsost és Szabó Miklós kúriai el-

nököt, kik szintéu már több mint harminc éve díszpol-

gárai a városnak. Az indítvány egyhangúlag elfogad-

tatott.

Bejelenti a polgármester, hogy a kőszeg-szombat-

helyi vasút törzsrészvényei után a város i 1,9-24 koro-

nányi osztalékot kap a mult évi üzleti eredményből.

Vasvármegye törvényhatósági bizottsága nem hagyta

jóvá Kőszeg város 1901. évi gyámpénztári számadását,

mivel a főkönyvi zárlat nem egyezett az őrzési napló

zárlatával. A volt helyettes számvevő ugyanis a főkönyv-

ben javításokat eszközölt s ezeket uem vezette keresz-

tül az őrzési naplóban A városi pénztár most uj szám-

adást terjesztett be, amit a közgyűlés elfogadott s jóvá-

hagyás végett beterjeszt a törvényhatósági bizottsághoz.

A megüresedett elemi iskolai tanítói állás betöl-

tésére a városi tauács segédtanító alkalmazását java-

solja. A közgyűlés azonban Kincs István plébános fel-

izolalása után elhatározta, hogy rendes tanitót alkal-

maz, a kert kivételével ugyanazon javadalmazással,

mint a többi tanítóé.

<'Jtakler Lajos frdó-őrnek, kérelmére, 120 K előleg

engedélyeztetett havi 10 K törlesztéssel.

Az illetőségi bizottság javaslatára Adlories Paula

ellátásáért Hochecktr Frigyesnek havi fi K segély utal-

ványoztatik.

Brke Lajos volt városi számvevő végkielégítésért

folyamodott a képviselő-testülethez. Az ügy táigyalá-

sáuál háromféle indítvány tétetett. A polgármester

40(i K, KGsteyi József rendőrkapitány 600 K végkielé-

gítést, végül Markorits József ügyvéd 480 K kegydijat

javasolt. Némi vita után a közgyűlés abban állapodott

meg, hogy Beke Lajosnak fi >0 korona végkielégítést

utalványoz.

Í238 90t.

Pályázati hirdetmény.

k helyien .Kelct-Adelffj' rútn. kitlh. ii-valii/lmn IIH-cDIV-

•>'d«tt — .K«W«k Ailoltl. - r« .Kö»/n(f-»*io«i' tlipiltányi ktljrrn, melyeket a váron t*ná<n a loimtusnr , pályázatot hirdet -k.

A |iAI\4/iiti klrvMiijHk »7Ületé«i anyakönyvi kitonat, illetA-• gi bi'.ouylat e« i«kolai bizonylatokkal föl»»orel\« lt>^ké*öbli ju-I I I K hú 3 1 - L G bi-íárólKg KtWt-g >ár<M taiiáoátiot I'inintve a »áro« ]>ulgárni(<>teri hivatalánál nyújtandók 1m>.

Kö«tef, IUH'2. ári juiiiu* hó 30-án.

Dr. StMorict, polgárMeter.

— Azért nem kell a vizbe ugorni. — Neiu, ezt legfeljebb akkor teszi az ember, ha

már nős. — Istenem, de rossz tud maga lenni. — S ön nem enged végigbeszélni. Nem ösmerem

ugyan a menyasszonyomat, de mondják, hogy igen szép, majduem olyan szép, mint ön.

— Nem hallgatóin tovább, ha nem viseli magát szépen.

— Minthogy nem engedi meg, hogy v zbe fullasz-tan i magamat, tán megengedi, hogy karomat ajánljam és hazak sérjem. Menet közben jobb csevegni.

Mariskának nem volt ellenvetése és igy karöltve haladtak a fentemiitett .tilos u ton 'a lürdőhely épületei felé. Útközben elmondta történetét a „megmentett". Éppen ösmeretlen menyasszonyához utazott, kiről a leáuy édes atyja annyi szépet mondott el, hogy őrülten beleszeretett. Egyik barátját, kiben teljesen megbízott, beavatott titkába. Ez a barátja előre utazott, hogy — mint mondá — egyengesse útját, ha erre szükség lenne A legközelebbi állomáson táviratott kapott, hogy ba rátja éppen most jegyezte el az ő menyasszonyát. . I ly hűtlenség és ravasz fondorlatosság* — végzé elbeszélé-sét — .megfosztottak eszemtől és az első pillanatban eltökéltem, hogy véget vetek életemnek.

— Un szamár! siklott ki Mariska ajkáról. Kísérője nevetett : — Ön az első, aki nekem ezt

mondja, de minél tovább nézem, annál inkább igazat Hilok önnek.

- Mondtam már egyszer, hogy kiállhatatlan. Most az erdő szélére értek és gyönyörködtek a

remek panorámában, mely e'éjilk tárult. Az idegen meg-ragadta Mariska kezét, mélyen nézett a szemébe, Ma

Tisztelettel felkérjük hátralékos előfizetőinket,

hogy az elofizeteai összegeket lapunk kiadohivatalanak

beküldeni szíveskedjenek, nehogy a lap szetküldéseben

fennakadas történjek. Elofizetesi ar egesz évre 8 k.,

felevre 4 k. es negyedevre 2 k.

H í r e k .

— Uj jarásbiró. Hannil>al Móric kir. járásbíró, ki nemrégen helyeztetett át Felső-Pulyáról Kőszegre, tolyó hó 2-au elfoglalta hivatalát, A telsó-pulyai járás kö-zönsége, különösen annak jegyzői kara szívélyesen bú-csúzott el közszeretetben alló járásbirájatól, mi pedig ugyancsak szívélyesen üdvözöljük őt uj állomáshelyén.

— Vezerkari tanulmanyut. A vezérkarnak 25 tisztje 49 emberrel s 52 lóval taktikai tanulmányútja közben f. hó 8-án vagy 9 én Kőszegre érkezik. A vezérkari tisztek mintegy öt napig maradnak Kőszegen.

— Tanarvaltsag a helybeli gimnáziumban, /•'«/»<> Ipoly dr. pannonhalmi fóapat, mini gimnáziumunk kegy-ura, Hofbautr Konstantin bencés tanárt Bakonybéibe helyezte át végleges nyugalomba. Hotbauer Konstantin 19 éven at a legnagyobb odaadással szolgálta az okta-tásügyet s kartársainak s tanítványainak szeretetét, mindenkor osztatlanul birta. A nyugalomba induló ta-nárnak sok örömet es boldogságot kívánunk. - Helyébe Mattyas6v*iky Kászou fiatal tanár jön Pannonhalmáról s a számtant és rajzgeouielriát lógja tanítani.

— Változás a postánál. A kőszegi m. kir. posta-hivatal vezetésére ideiglenesen btuar József főtisztet küldte ki it postaigazgatóság. Az átadasual jelen volt Krausz postaigazgalósági titkár.

Szabadsagon. Augutzt János városi jegyző f. hó 2-áu kezdte meg négy hétre terjedő szabadság-idejét.

— Katonai távírók Kőszegen. A lovassági távíró kurzus Sopronból Kőszegre érkezett a héten s csapa-tonkint gyakorlatokat végez. Főállomásuk a Struc-szá'lóban volt s az ó-házi csúcsra is készítettek veze-téket. A gyakorlatou levő katonai távírászok Horpácson keresztül térnek vissza Sopronba. Létszámuk 7 tiszt, 23 ember és 18 ló.

— Turista-gyülés. A kőszegi turista-egyesület az elinult vasárnapon tartotta évi közgyűlését l'reyltr Lajos elnökletével. Az elnöki jelentés nagyon csendes ínúkö désről szólott és sajnálattal tapasztaljuk, hogy mily csekély az érdeklődés a turisztika iránt. A két meg-üresedett választmányi tagsági helyre megválasztották ifj. íjászlót és SÍZMHÍC< Miklós dr.-t.

— Harcaszati lövő-gyakorlatok. A cs. és kir. 11. sz. vadászzászlóalj folyó hó 8. és 9-én, a 1H. honvéd gyalogezred pétiig t. hó 11-én, llorvátzsidány környé-kén, a József-majornál harcászati lövőgyakorlatokat tart. A közönséget figyelmeztetik, hogy a jelzett napokon a gyakorló-teret meg ne közelítse.

— Ajándék a városnak. 1 'a<d'nyi Béla, kenéz-pusztai birtokos egy 1674-ből való régi okmányt aján-dékozott a városi levéltárnak. A okmányt Kőszeg vá-rosa állította ki a 17. században Benők István volt akkor a városbíró, a ki az okmányban a lékai klastrom priorjával Cesanius Syrot-tal is toglalkozik, valami bir-tokiigyből kitolyólag. Legközelebb egész terjedelmében reprodukáljuk a magyar nyelven irt érdekes okmány egész tartalmát.

— A szabadfürdés korlátozasa. A polgármesteri hivatal a Stuhl- és Uratzl-téle malom között elterjedő részen a szabad fürdést eltiltotta.

— A szinpartolo egyesületről. A kőszegi szinpár-toló-egyesület jóváhagyott alapszabályai nemrégen leér-keztek a minisztériumtól. Most mái serényen folyik a taggyüjtés, aminek eddig is szép eredménye van. Az uj egyesületnek már most is közel hetven tagja van.

riska pedig fülig elpirult, de nein vonta el tőle karját s amikor az idegen gyengéden megszorította, viszonozta a szorítást. Aki ösmeri a nőket, tudja mit jelent egy kézszorítás.

Amikor aztán Mariska lakása elé értek, a férfi szívesen engedett hívásának, hogy kerüljön beljebb. A szobában ott ült unalmas udvarlója, aki belépésükkor elhalványult s mostani kísérője is elvesztette arcszínét. Edes atyja azonban felugrott s hevesen megölelte kí-sérőjét.

— Hát már a leányommal jösz, tanárocskám ? Hogyan tetszik P Pompás leány ugy - e bár ? Vagy túloztam.

A megszólított ámult: — Hogyan, ez az én je-gyesem Y — Akkor Isten veletek — s ki akart sietni, de az öreg megcsípte a kabátja végét : — Ember, mit akarsz? Nem tetszik a leányom? Vagy mi a bajod?

A tanár minden válasz helyett átnyújtotta az összegyürött táviratot. Amikor az öreg elolvasta, ke-reste szemével a jóbarátot. Ez azonban felhasználta az általános felindulást s .köd előttem, köd utánam*, ugy eltűnt mint a pára.

— Ilyen gazember! — tombolt az após — csak még egyszer találkozzam vele. Az egész históriából egy szó se igaz — egyetlen egy szó se. Nos, most már csak tán itt maradsz?

Mariska eleinte nein is tudta, miről van szó. (,'sak most értesült arról, hogy a saját vőlegényének életét mentette meg,

S most következik a tragikus vég : Egymásé lesznek !

Mariska időközben, mióta tanárnak neje, egészen megváltoztatta a tanárokról való nézetét. K. E.

— Vadász-estély. A napokban, szép nyári hajna-lon a cáki erdőbeu lövés dördült el, a mi kioltotta az életét egy szépen kifejlett ózbaknak. A szép vad való-színűleg ügyetlenkedett s igy került a puskás vadász közelébe, aki megfoghatatlan módon le is teríteti« * könnyelmű állatot. Ezt a hallatlan vadász-szerencsét azután kellőleg méltatta egy kis társaság, mely kedden este a Kovács-téle veudeglőben, megkóstolta az őz-bak busát, hogy meggyőződjék, vajjou nem-e vaddisznót lőtt-e a jól célzó nimród ! A első fogás utáu móg nem oszlottak el a kételyek s ujabb porciót kellett rendelni. A jókedvű társaság igy is csak éjfél utáu jött engedé-kenyebb hangulatba, amit azonban inkább a játéle po-gányinak s Jaiubrics Lala betyáros nótáinak tulajdoní-tottak azok, a kik másnap erős meggyőződéssel állítot-ták, hogy egy szelíd szarvasmarha vesepecsenyéjéből falatoztak, ami vadasan volt elkészítve. Különben * társaság egyik tagja, a ki azt állítja magáról, hogy nem .heccmeiszter", nyomozást indított a titokzatos eset kiderítésére s a többiek izgatott kíváncsisággal várják az eredményt, üddig is azonban gratulalunk a jól lóvó vadásznak.

Nyári tancvigalom. A katli. Legényegyesület tolyó hó 13-áu a Mutató kertjében zártkörű táncmulat-ságot rendez, melyre a meghívókat ma délelőtt hordják ki az egyesület tagjai. Rossz idő esetén a mulatságot, a nagyteremben taitjak meg.

— Köszönet nyilvánítás. A mult hó 28-áu tartott iskolai ünnepélynél az iljuság kirándulási alapja javára felnifizetni szívesek voltak a következők: Brenner L. ao fii•. Decker .1. 4 kor , Erdélyi L. dr. 2 kor, Feigl A. 2 k. In íill., Freli A. 4 kor., Freyberger S. 2 kor., (iratzl (j. 4(» fill., Hammer S. 2 kor., Havassy N. l k., Hotfmann őrnagy 5 kor., Karenits F. 4 kor., Kincs 1. 2 kor, Kocsis L. kor., Kovács A. 2 kor., Kovács .1. 2 kor., Kőszegi József 2 k. 10 fill., Mázy E. dr. 5 L , Niehold M. I kor, Píett'el J . I kor., Rótli J . 2 korona, Scharpf J . I kor., Schaar J . 4 kor., Seper L. 2 kor., Simon A. 40 fill., Simon T. i kor., Steginüller K. 2 k., Szova F. I kor., \ ersse K. 2 k., Waller J . 2 korona. Fogadják a gimnáziumi itjuság hálás köszönetét!

— Tüz Rohoncon. A ock* János rohonci lakos háza tolyó hó 2-án villámcsapás következtében kigyulladt s a padláson volt lak ármány nyal együtt leégett. A meg-állapított kár 1560 koronára rúg.

— Legfinomabb Heller-csokoládé-coufect és selyem-

bonbons kapható Waisbecker Ede utóda, Scliaar

József fűszer- és csemege-kereskedésében.

— A cs. kir. Adriai biztosító társulat 1901. évi üzleti jelentése (a <i3-ik a társulat fennállása óta), a melyet a folyó év április hó 30-án megtartott közgyűlé-sen terjesztettek elő, a következő fontosabb adatokat tartalmazza:

Az életbiztosítási ágban 43,575.088 korona tőkéről szóló 7894 ajánlat volt elintézendő, melyre nézve 40,043.220 korona tókeről szóló — az előző év ;ift,434.510 korona tőkével szemben — biz ositási kötvények állíttattak ki. A biztosítások átlag az év végével 2.s7 és fél millió korona tőke és 612,744 korona járadékbiztosításokban, minélfogva a tókebiztositásokual 16,955.761 korom tisz-ta szaporodás mutatkozik. Dijakban 10, 31.4-' 1 korona vétetett be. Halálesetek után, valamint a biztosítottak életbenlétekor esedékes fizetések 4,882.29ü koronát igé-nyellek, mig a függőben maradt károkért 790.113 koro-na helyeztetett tartalékba.

A néhány év előtt létesített s idővel 600.0 0 ko-ronára összegyűjtött, a kamatláb leszállítására szolgáló pót díjtartalék 50< U m K) korona ezidei átutalás ál lal 1.100, i >< '0 koronát emelkedett s igv az életbiztosítási osztály díj-tartalékai tesznek ki. AZ elemi (tuz és szállítmány) biz-tosítási ágazatok díjbevételei I9.3ftl.318 koronára rúg-nak. Viszontbiztosításokért 8.821.148 korona lőn kifizetve és a kárfizetések, a viszontbiztosítási rész levonásával, n,639,173 koronát veitek igénybe, mig a függőben ma-radt károkra,a viszontbiztosításirésxlevonásával, 1,2 1H.256 korona helyeztetett tartalékba. Mindkét biztosítási ágazat díjtartaléka 11,272.150 korona, levonva a viszontbizto-sítási részt 6,i5.88"> korona. Kielégítő módon fejlődik az 19 M). év utolsó hónapjában bevezetett betöréses lo-pás elleni biztosítás is és remélhető, hogy ezen, a kö-zönség igényeinek minden tekintetben megfelelő ágazat a külföldhöz hasonlóan hazánkban is mindinkább tért fog magának hódítani.

A kamatláb leszállításra vonatkozó pótdijtartalék emelésére átutalt 50o.0ou korona után, a mult évi i2,476.62 korona egyenleg átvitel tekintetbe vétele mellett 1.046 140,88 korona nyereség mutatkozik. Ezen nyereségből az életbiztosítási osztály rendelkezési tarta lékára 72,9*4 20 korona az általános mérleg rendelke-zési tartalékára pedig HH.0'0 korona utaltatott át, mi-által az első helyen említett tartalék 720.00 »koronára, utóbbi pedig I,000,o0» koronára emelkedett. Az idei osztalék a mult évihez hasonlóan 160 koronát tesz ki részvényenkint. A tartalékok immár 73 millió koronára emelkedtek, még pedig díjtartalékok címén (saját szám-lán, azaz a viszontbiztosított rész levonásával) 83,989.6">o korona, kamatláb.'.sökkenési pótdijtartalék l.Oon.OOO ko-rona, nyereségtartalék <5,67 4.983 korona és árfolyam-ingadozási tartalék 1.628.K37 koronára.

Városok és községek. Ily címen a M -g egyik legutóbbi száma amaz

ötletből, hogy Pozsony é.s Győr városoknak a kamat-mentes közhitelű kötvények kibocsátását nem engedé-lyezték, a következő figyelemre méltó dolgokat közli a lap élén:

Könnyű a pénzügyminiszternek. Ha a városok ne-héz pénzügyi helyzetükben hozzáfolyamodnak, elutasítja őket a/.zal, hogy a városok ne zavarják az állam hitel-

Valódi és tiszta borból készült bor-eczet vörös és fehér 1 ltr.

műveleteinek sikerét. Ne akarjanak önálló pénzügyi éle-tet élni és többek között közhitelű kötvényeket kibo-csátani. Mindez árthat az államnak és egy keveset a közvetítést teljesiló bankoknak is.

A pénzügyminiszter őrködik az állam hitele felett, jól teszi. De ki órküilik a városok és községek anyagi éi de kei lelett? Ha ezek összeroskadnak, kulturai fel-adataik teljesítésére képtelenekké válnak, ki siet ezek segítségére P

Ami a községeket és városokat illeti, miud meg-annyi tiszteletreméltó előhaladást tett a városi bereu dezkedések terén. Közegészségügyi, kulturai, városren-dezési célokat szolgait költekezéseivel. A baj csak az volt, hogy mindezt nem a snjat szerzeményeiből és ter-mészetszerű jövedelmeiből telte, liánéin adósságból és polgárainak tuluieglei lieltetésébol.

Ma is csak radikális és elevenbe vágó eljárás se-gíthet a bajou. Az adósságcsiuálás harmiuczéves kor-szakát le kell zárni. Ha könnyen nem megy a dolog, hát csapjuk be az ajlól ugy, hogy a korhadt rendszer kapui meg sarkaikban is meginogjanak.

A nagy vagyon neui progresszive viseli nálunk a közterheket, auiiut az ma már az egész müveit világon történik, uieg csak nem is eyyenlően a sok nyomorgó csaladu kisbirtokossal, hanem a latifundium még ina is élvezi azt az ósdi nyomorult privilégiumot, hogy „tél-pótadót* lizet, vagyis feleannyi közterhet visel, mint ainenynyit a község és város határában fekvő többi ki-csiny es középbirtok. Ezt az abszuid és szégyenletes helyzetet az .önálló puszta'•rendszer jogi fikciójával tarlották fenn eddig. Ahol 5—t>0'»o hold, vagy több-kevesebb kiterjedésű latifundium volt, azi a legtöbb helyen mint önálló pusztát kezelték, vagyis nem osz-lottak be se egy város, se egy község határába, hanem joga volt az illeló tulajdonosnak birtokával oda csatla-kozni, ahová akart (természetesen, aliol legkevesebb volt a közteher) es olt is csak a felt adót volt szabad arra a nagybirtokra kiróni. Aki elelines nagybirtokos volt, az maga csinált gátiyóiból, napszámosaiból egy közsé-get, bíró lett a gazdaliszt és logadtak lel „közigaz-^atiii" egy jegyzót. M)-i—lnuO írtból kifutotta az egész igazgalás. Vau például egy yo,0ou holdas uradalom, amely .» ilyen keriészkőzség fenntartása által kiszaba-dul az összes városi és községi közterhek alól.

Emellett azután kórházat, iskolát, árvaházat, le-lencházat, piacot, vásárteret és minden intézményt, ami-ből a gazdasági és ku'turai haladás táplálkozik, a szomszédos városok és községek tartották fenn az ó összezsugorodott saját kicsiny területük jövedelmeiből, polgáraikuak és birtokosaiknak keserves adótilléreiból. A nagybirtokos főúri grandezzával nézhette le mind-ezen intézményeket, hiszen ó azokat nem élvezte. — Igaz, hogy nem élvezte ott, de élvezte más városban, ahová uri passziói vitték, ahol azonban — birtoka nem ott lévén — vagyona arányában adót isiuét uem tize-tett. I>e azokat az intézményeket is élvezte ott helyben az az uri és nem uri elem, amely a latifundiumokat miiveli és amely a szomszédos városok iskoláiba, kór-házaiba, piacaiia, vásáraira szorul, anélkül, hogy ura azoknak feiitartási költségeihez hozzájárulna. Egyébiránt is, micsoda közteherviselési elv az, hogy kiki aszer nt viseljen adót, amint valamit élvez f Hiszen a paraszt se élvezi az Opera előadásait, mégis félmilliót vesznek el évenkint közterhekben annak feutartásái a. — Nem Insz-szük, hogy nagybirtokosaink is, ha tudatára juuiak a mai adóztatás igazságtalanságának, hogy ahhoz maguk is ragaszkoduáiiak.

A második nagy dolog a városi közterhek kevesb-bitése szempontjától a saját üzemek fokozottabb beho-zatala. A külföldi kisebb-nagyobb városoknak a legte-kintélyesebb jövedelmeket ezek az üzemek nyújtják A gázból, a vízből, a villanyból, a tramwayból első sorban a városoknak van jövedelmük. Felesleges is azokat köz-kereseti társaságoknak átengedni. Nem adósságc-iuálásra kell a városoknak és községeknek gondolni, hanem ahol lehet, szerezni és jövedelmeket teremteni. Közraktárak, hizlaló bérhelyiségek és más efféle dolgok felállítása nemcsak közérdekből, de jövedelmezőség szempontjából is kiváló fontossággal bírhat. Nasryou sok helyen moti-válva volna a kiizv'gi takarok pénztárak felállítása is. bzekre nemcsak az o!c*ó közhitel szempontjából volna szükség, hanem abból is, hogy általa a városok és köz-ségek az őket igazán megillető közjövedelemre szert tegyenek.

Harmadik csoportja volna a legális jövedelmi for-rásoknak, egyes adóntmchnek az állam részérói való Átengedése. Ürömmel halljuk, hogy erre maga a pénz-ügyminiszter és a kormány is gondol. A husadó átmegy H községek és városok kezébe, talán még a loradó is, •mi csakugyan kívánatos lenne Ezeknek az adónemek-nek az állani részérói való kezelése úgyis költséges és igazságtalan. Legcélszerűbben és az illeló vidék teher-viselési képességének legmegfelelőbben lehetne azokat lent a községekben kezelni és hasznosítani.

Most a városok elitjei legközelebb kongresszusra gyülekeznek össze. Hagyják el a sok hivatalos elózsokat. A sok üdvözlettől már torkig vannak úgyis a hivatalos elemek. Arról sem kell sokat beszélni, hogy ilyen külön törvény, olyan külöu törvény hozassék be a városok számára. Ezek már elcsépelt dolgok. A modern prak-tikus életnek szárnyverése érintse az ő gondolkodásu-kat. Fürkészszék az anyagi és kulturális boldogulásnak "tját. Közöjék egymással ideáikat, tapasztalataikat, M-leljék meg a gyakorlati eszméket.

* Feltalálók szerencséje. Sok ember szerencséjét Alapította már meg valami egyszerű találmány, melyhez nem kellett semmi nagy előzetes tanulmány és a 1110-<lellek megszerkesztésére se kellett ezreket fordítani. Hatvan év előtt Párizsban egy föltaláló több mint

100,000 frankot keresett egy esernyő-féle nagyon pri-mitív játékszerrel, melynek igen sok vevóje akadt. A skatiugriug feltalálójának nem kevesebbet, mint öt mil-liót jövedelmezett. Az úgynevezett biztonsági tu ,fel-találója" egy Pompej freskón látta aunak a modelljét, de szabadalmai kert rá és ez nem kevesebbet, mint hatvan milliót szerzett neki. óriási vagyont szerzett az acélloll föltalálója is, ami szinte hitetlennek latszik, hat millió évi jövedelme volt egy angol föltalalónak ki nem, telt egyebet, mint hogy fémdarabokat erósilett meg a cip^k orrán, hogy azokat az elkopástól megvédelmezze.

* A tátovirozas, ami a fegyenceknél, a matrózok-nál és a rézbőrű indiánoknál olyan altalan kedvelt szo-kás, ujabb időben az augol arisztokracia tagjai közt is annyira elterjedt, hogy alig vau gentleman, aki enuek az operációnak ala ne vetné magal. Hogy mi enuek a b 11 bár divatnak az oka t az lermeszetesen minden egyes elóbb emiitelt toglaikozási ágnál más-más. Fóoka azon-ban valószínűleg az, hogy az illeló magát mástól meg-különböztetni akarja. A pacitík-szigetlakokuál még a nók is tátoviroztatják magukat. Karukat és mellüket szög-letes, combjukat és lábikrájukat körszerű rajzokkal. Enuek vallási oka van. Mert a lokális llteologia szerint a meghalt csak akkor támadhat föl, ha halála után a tengeri-kígyó bórebe bújhat, de a kígyó csak ugy áll az alkura, ha cserebe ó is elég cifra bőrt kap.

* A gozmozdony netovabbja. Mióta a villamossági akárcsak Hamuba! aule portás, megjelent, hogy a gőz-zel, mint közlekedési eszközzel versenyre keljen, a régi rendszer hívei is mindent elkövetnek, hogy a vasúti közlekedést gyorsaság, biztosság és kényelem dolgában tökéletesítsék. így nemrég a berlini gépészmérnökök egyesülele egy palyázalot irt ki a lokoinoliv eszmé-nyére. Euuea az ideális mozdonynak lbü tonna (3tfOO mm.) rakomáuyuyal egy óra alall 120 16 ' kilométert kell megfutnia. Tendeijének annyi szenet kell elbírnia, hogy minden három órában csak egyszer kelljen pótolnia, vizenek atiynyiiiak kell lennie, hogy 160 kilométer tá-volságra kitartson. Vagonja csak egy lesz, egy osztály-lyal, szaz utas és málhája számára. A fűtés, világítás, szellőztetés semmi kívánnivalót uem fog hátra hagyni. A biztosságról, kényelemről es a/, anyagok kifogástalan voltáról ép így gondoskodik a pályázat. Az első dij 60* O, a második a; 00, a harmadik 3000 korona.

Irodalom és művészet. (*) A Magyar Könyvtár most megjelent juniusi so-

rozata ujra több értékes füzettel gazdagította ezt a Radó Antal szerkesztette kiváló gyűjteményt. A '291. szám Jókai Mór: IV tó ti Sándorról ciniü füzete. Nagy gonddal vannak benne összegyűjtve Jókainak Petőfi Sán-dorról irolt visszaemlékezései, a melyek eddig csak új-ságokban elszórva jelentek meg az ötvenes évek eleje óta, s a melyek most igy egy füzetben kétségtelenül nemcsak mint olvasmányok telette érdekesek, hanem egyúttal egy uj Petőfi biográfiának legfóbb forrásmun-káját fogjak képezni. A füzetet Várdai Méla állította össze nagy gonddal, ó látta el jegyzetekkel, s a füzet-hez igen szép bevezetést is irt a Jókai és Petőfi közti viszonyról. — A 2»_ szám Ignotus: Változatok a (i-liuron címmel a modern magyar irodalomnak egyik leg-értékesebb művelőjét mulatja be. I^m>tu-nak néhány, a legszebb prózában irt költeményét közli összegyűjtve,a melyekben a kiváló iró mély filozofikus egyénisége és stílus művészete igen nagy mértékben érvényre jut. — A -'8 '. számú kettós tüzet a Magyar Könyvtár uj

magyar Shaksperejét gazdagítja a Romeo és Júlia ki-váló uj fordításával, a melyet Telekes Béla, a jeles poéta készített a legújabb szövegkritika felhasználásá-val. Az uj fordításnak különösen lyrai részletei, a me-lyekkel a Romeo és Júlia telve van, gyöngyei műfor-dítói irodalmunknak. A Magyar Könyvtár egy-egy száma 30 fillér. Ugy egyes füzetek, valamint a gyűjtemény eddig megjelent összes füzetei megrendelhetők egyszerre részletfizetésre is a kiadócégnél, a Lainpel-Wodianer-féle udv. könyvkereskedésben, VI., Andrássy-ut 21. szám.

Hogy az ugarlás a talaj fizikai tulajdonságainak javítására nagyon kedvezőtlen hat, az bővebb magyará-s/atra alig szorul, hiszen ludjuk azt, hogy ugariásnál egész éven ál művelhetjük a talajt akkor és annyiféle kép, a mikor és a hogyan nekünk tetszik, akkor a mi-kor az a jó fizikai tulajdonságok előidézésére a lagal-kalmasabb, hogy a gyomok kevesbitése szintén az ugar-lás eredménye, az is nyilvánvaló azok előtt, a kik hivei a háromnyomásos gazdálkodási rendszernek, a kik tud-ják tehát azt, hogy az egymást két éven át követő kalászosoknál nagymértékben felszaporodott gyomok el-pusztítására más mód nem is kínálkozik. Nem egészen világos azonban gazdáink elölt az ugariásnak azon har-madik czél|a, mely a talaj erejének növelésében nvil-vánul, de a legtöbben ugyanis úgy vélekednek, hogy az ugarlással ép oly mértékben lehet befolyást gyakorolni a termések fokozására uiint a trágyázással, s épen ezen okból a trágya alkalmazását teljesen mellőzhetőnek tart-juk Ezen feltevés azonban nem áll, mert igenis növel-heti az ugar a talaj erejét, de nem egyúttal a talaj erejét, de nem egyúttal a talaj gazdagságát. Minden talaj tartalmaz ugyanis olyan kőtörmeléket, a melyből lassankint növényi táblálék készül, hogy milyen idő alatt, az attól függ, hogy mily mértékben hatnak reá as elmállási tényezők. Ugarmivelésnél az elmállási té-nyezők t. i. a viz és a levegó igen jól működhetnek s igy természetes, hogy a talajtartalők tápanyagából könnyen oldodó tápanyag nagy mennyiségben képződik ; a talaj-tartalók tápanyagának feldolgozása tehát csak a talaj erejét növeli de nem a gazdagságot.

Reá térve már most feltett kértésünkre, egész világosan állhat előttünk az a felelett, hogy az ugar csakik ott küszöbölhető ki, a hol megvannak a belterjes gazdálkodás előfeltételei, megvan az elegendő igaeró, megvan a haszon állattartás utján az elegendő trágya mennyiség, megvan az elegendő forgótőke az istállótrágya hatásának kiegészítésére szolgáló műtrágyák vásárlására, s megvan a mód a háromnyomású gazdálkodás felha-gyásával a vetésváltó gazdálkodásra való átmenetre.

Ellenben a hol hiányzanak a feltételek, ott az ugaros gazdálkodásról lemondani a legnagyobb hiba volna.

Nyilt-tér. Bőrápolás. A hosszú téli időszak után sürgős

szükséggé válik a test alapos tisztogatása és desinfec-tionálása. Erre nem elegendő a viz, hanem # . A szükséges egy erős desinfectiős szappan. A • legjobb szappan e célra a Berger-féle Í ^ J L J I tbeer szappan, a Bei ger féle glicerin-theer szappan és a Berger-féle karbol-szappan. Kaphatók a monarchia minden gyógyszertárában Való-dit csak e védjegy alatt.

§ Minő viszonyok között indokolt az ugartartás. Az utolsó évtizetben folytatott gazdálkodási rendszernek egyik jellemző vonása az ugar kiküszöbölésére való törek-vés. ifi körülmény első pillanatra a mezőgazdasági hala-dásnak, a jobb és intenzivebb gazdálkodásra való átme-netnek a jele, de ha alaposabb megfigyelés ala vesszük azon vármegyék gazdálgodási rendszerit, a hol az upar °/o-a évről-évre fogy, azou meggyőződésre fogunk jutni, hogy az illető helyeken az ugar fogyaztását voltaképen nem a gazdaság természetszerű fejlődése vonta maga után, hanem a termések lehető legnagyobb fokozására irányuló vágy, legtöbb esetben a talajerő rovására.

Az ugar kiküszöbölését léhát nem lehet feltétlenül egyértelműnek venni a mezőgazdaság haladásával, mert ott, a hol az ugart egyszerűen kiküszöbölik, de nem gondoskodnak arról, hogy az ugartartásbői eredő haszon más módon pótolhassék, hanem minden egyéb marad a régiben, ott az ugar kiküszöbölésére tulajtonkében a főid erőszakos kizsákmányolása, a melynek végeredménye a termések apadása, a gazdák tönkrejutása.

Kérdés tehát hogy milyen viszonyok közt indokolt az ugar megtartása s minők között annak kiküszöbölése. Hogy e kérdésre egész alaposan felelhessünk meg, is-mernünk kell az ugarlás czélját, illetve annak hatását.

Az ugarlás czélja három irányban nyilvánul. Ja-vítja egyfelől a talaj fizikai tulajdonságait, eszközül szolgál másfelől a gyomok kevesbitésére s végül növeli a talaj erejét.

nzonnal felvesz B 6 t h J o n ő könyvkereskedése

K ő s z e g e n .

Figyelui*/.teijük t. vevőinket, hogy

KöMzeg vároMa ré-z;re kerék pár-

gyártmánv tink képviseletére e g y e d ü l

ÜW Heidoiiroich Lajos jogo ult s más kereskedőknél vásárolt

gépekért semdéle jótállást n<'in vállalunk.

H ö s a l e r 3c J a a e r n i g ,

A u s s I g.

Értesítem m. t. vevőimet és a közönséget,.

hogy

56 fillérért kapható Jánosa Gyula csemege-kereskedésében Kőszegen,

H i r d e t é s e k . ( h i a k o r i i o k o i

Figyelmeztetés.

Sütő-űzlet áthelyezése.

Közgazdaság.

j y •• • •• » ' « * 1

s ü t ö-ü z l e t e m e t a Pallis-utciíból áthelyeztem u GryÖUgyÖS-

utcában 368 . sz. alatt levő sa-ját házamba .

Támuszkodvit közönségnek közel 10 év

óta tapasztalt bizalmára, arra fogok törekedni,

lioury nzt továbbra is kiérdemeljem s nem kí-

méltein költsi'g.'t, hogy sütőmülielyemet mo-

dernül s tisztán berendelhessem avégből, hogy

jóizii süteményeket és kenyeret állíthassak elő.

Kőszeg, 1902. évi jul ius hó.

Sirímns támogatást kér

S a u f a a u e r J á n o s , p é k m e s t e r .

g y o m o r - . l i ő l y é s v c x c b a j o k e l len

o rvos i l ag a j á n l v a .

B o r r a l k e v e r v e kit i inö ü d i t ö ital

K a p h a t ó m i n d e n á s v á n y v í z kereskedésben

és a forrás - i g a z g a t ó s á g n á l G l e i c l i e n b e r g b e n ,

S t á j e r o r s z á g .

3 0 9 6 / 1 9 0 2 . H a t ó s á g i l a g engedé lyeze t t .

Üzlet felhagyás folytán összes áruimat be-

vásárlási áron alul eladom. Alkalma vau tehát a n. é. közönségnek

bundát, lábzsákot, kocsitakarót, prémet, szörmeszönye-get, karmaiiytyut, nyakkendőt, nyakéket, keztytt,

' kalapot, sapkát, szivarszipkát, szivarkaWivelyt, nem-külömhen egyenruházati czikkeket, nadrágtartót és sérvkötöt sth. oly

bám-Lvlatos o l o s ó ároxx

vásárolni, mint az csak nagy ritkán kínálkozik.

A végeladás csak f. é. augusztusig tart.

Schwarz Rezső, M ' / . Í M * * < ; « k a l n p k e r e M k e d o

Köszesren.

K W I Z D A fele Korneuburgi marha táppor

Étrendi szer lovak, szarvasmarhák és Juhok részére. Vtív ón a ItylAhb istállóban használatban van étvágy — hiány * ross* emí sitétnél, a lej javtt.tsára és a Irhenek tejclókípesicnének tokozására, c»o:illf.rísíknéL-«,i dobol ára I korora •»> l.'lér. i . <•• !...: 7" iilkr < sík a lenti vtdiegTiryrl valódi. Kapható minden gyógyszertárban t\ uyogy. lü'- ereskedésben. Fftraklár: KwUii Farwici János, Cl (% kir. oartr.-ma-trar, román királyi és bolgár fejedelmi udvari átállító, kariilati gyt«y»>

zartai, Komowiu-j. Báct m.'IMt.

É la toa i t á l y (A).

Cs. kir. szab. Adriai biztositó társulat ^ a c y o n k l r o a t a t á f t l » O I i M i r a k r r 31

F ó m é r l e q B). E l t m l o a i M I f .

V A O T O R , Ingatlanok Trlearthen BéctN-i Hirlarmtm és Milanóban ijeio Mk mariul I

Kiti k| ai-irnk (Jegyafk «termt Kcott ertáhsapiioá IS l J.v '<) lg i»ro kamattal . . . . ellátón kftitMlnAk j . rvr.'k w) i.- 41

ll*»7. nt l'ripti l. k-k

J' gVTi'l laraJ. kok

Ar K fl' ttnr* r,tc.«. nf>k hóvrtiir'.ek mán bi*to»,t.. «a"<*?»ktiál

Kuksit' le ugYnAk«.trll uIftnipH* NMok

M*g r "n MMrtrtt lulalk.k ca m n m . kotláink

korona r -

*.«70,«on M>. —

5*7,1 Ifi V. 1.1.1.777 1*1

«7.l» to S Wi, <A &

« ,ran ff I I í.l 7 > &

KW.I1

. | l?« ajo

1

T E H E R

ia Tlmort Msteattuk

hanja.llimk levuna avali

KBMn nrarraeg tartalik . kpiiJalkereare áMo larUI«k Áttolva*.ingadoiAw lartak-k In lartal.k A .imailab U -'nílit. sArm •r.lgal. Jij tarlal k . .

Dijálvi.rl. k . i (!:• ; ó k r<»k tartat kn \ h .'li»h l akat illet* nvrre m.nyr, M külön tAro.jaiuia

Int. . . . . . . Iti/t.Mlo lAr»a*.ágok kr.ve rl««ei I arvarági kr./fta irat.-ala* tln .. w.miU i>\rnl' xe . .

Kukoolrlr lntcleaók . . . .

1) M7.0f.,« K 7 .SM.'JO . gyarapitá* a Jeten

}F»,I UO. K láraiámadaab.1.

konma nu.

i.ii ij,i»ai t) (U7.0 ^

1 I/.7. M •b »1«,«7«

m RÍ 37

l.tco.nio -6..H.147 s

IWvV75

' 2.MI.1 k! 17

U , lií J;. • 7

P 71

•*I2 N.'i

!

V A G Y O N KíarvAnrenek Tatlói . . . . Kmipent Irictrtbna ía a kép rtaet *4gekn«l

Ilileltni aetek-, tak penrtlrak-e« batikarokii.il • U»elye«elt tó.r Inratlaiv k Iti «/then rrnga^an pv »ilanohan jegyaék /enni)

Kit*. papír k j. gyaik Hzvrmi) I etiti eriewraptnm i i. dcc xt ig jar<> kam

\ Altok • h u.aleanyok tárcája aljai ínyok kpnpü aa buloailó Ur

•NTILF ACRNFL

II to !• luliMMnla • pTtn

Köve »i*k rasnti l.r il

Kulvnlvlr ttBjnflka. |r«k I to

JMÉ» • . . . i I í ' » • Kii!<>«(• I'' •'J"-"k • . I ICK II m •ótles/teb julalikok ea a rvet »i k<>ltM|(e • . . .

I i ltar

Ki «íbbl években eaKkki a dijak lwn i<

koro-a I Sll.

4. uo.uuu

u.m 3.11 ,7M

S.V> IMi S.Slíi.W '

«i.u 4 1 6A.i *

« . HÍM

1.7.7 !»l -'.6srt.l <í

I* ,M), «t6,7k>

W

4 V.,7* | <)1

T E H E R Alaplnk. . . . . . . . . . >y«rt S4K tartaléktAk< . . . KrnJcIkes »r áll. Ivlalék . . Anolyaoiingado aa: laiuiik I ürbiz. dijxrtaluka . j Mail imanybiti. Ji)tart. c B~ l.fl«.ri»sos lop.a ill.ni b ji.iMtasuk aíjlarlaicka t ' í hum;" luxkarok la Ml. f a t Kttrxö ««• lartaiék.t . . j S ; hunnú b« oris. a lop al. • kuiok iá tak a . m3

A tai-ulüli liaxtriMiuk Uáarek ca i* lai.iai pcnal.'. . .

Jubileumi ai<p Has rlMlók l*á-mjmuak ikaa hitaaaia . .

Hiito-lt.i arnasnfoa kfivetelear . u. n cl hiM«sa«t . . . . . hi-l nem ven oa ialék< k . . . l<«.i rjl a hiuott ny rr»«n . . Al 1UI.ICV nyiMTat̂ a . . . t) v n,i«i) K.

I 0,i»»i . Kjrarapltáa a jelen I II ,I«U K sára/áma láaból.

korona {Sll.

1.8 ,HI& | M l) •00,Ui«

•71. US

iwu.a.3

*7, H W7a IHM £«0n7

8b7

1.130,07*

v ,pno t 1U7.7M

M7AM

t j , Jn I t* 1.033,' i',l ' »:

t l Uii | <8

I A Itrsu at fin álása ota. azaz 1838. jun u« 1-161 i90l dec mber 3.-ig h a o k f a j é b a n k í f i s e . t e t a t . 4 S O . 4 4 0 , 3 6 l . e O k o r o n a

I g a z g a t ó i i g Igaaga g l ana i&t tan l dr A l ba r A g o a . hárA. O . m m i r r e r a no s , r á cs a imAal * r l gyeasy Adot t vezérigazgató. P á r l a t J ó s sa l ,

Kai 1 Pál baró, Salam Henrik SzimvizvgilAk: A t c n d a I OyOrgy , po j a l A l b a r t E m i l grd i , Qo i d sohm l d J ó aaa f s P aT l a J á o o s vezértitkár

Kéatli'las merlegek aluiirotl kopviselAsó^néi kaphatók. Ugyanott tu.nd nnrmil tóivilágoaitások kéazaégfel adatnak é'tl-, tftx , uáll ltailT- és ^ batóréaas-lop4a ^

•lleu bti onta.oi u A na uittaiita-lAriiiit''. a „Oén" icg- és voznntbiitositó-Uruaác és kaléMtktitHltiMk. i . I s a i e t k i i l balHat-MiUilté U r u t A i " réaiéra a

legolcsóbb díjtételek és a legkedvatAbb Coitétalek mellett föiTétetnek.

Z Z Z a m a g y a r ó r a i a g i o a x t é l f • B u d a p e s t , IV., V * a « l a t a i a IO . , • t i r a a l a t h é i á k a n I Z Z Z Z Z I

B á r ó H s d i a a n l r t k y I r l g y n , tutézó. L l c k t t a k a r n r J^ riórUUU. P r l g j e a a l Utkár.

P Kőszegi kerületi föiigynökség:

Kőszegi takarókpóuztér; Baumgariuer J,

N / • • N I ' t n t t K»'i;-I «{\n|n k ö n y V I I y o n u l A j á l A N K ö - n

H á z - e l a d á s . E ^ y szőj* l i i r tok , K<"»sg«'gen, a vasnti-

úlloniÁH köze l ében , me lv ü l ! 2 l a k h á z - , n a g y i s t á l o k . k o c s i s z i n - . n a g y u d v a r -és s z é p k e r t b ő l , t e j g a z d a s á g n a k , v e n -d é g l ő - Tflgy b é r h á z n a k i " n a g y o n alkal-

mas , 11 Art v á l l a l k o z á s m i a t t szaha i l kéz-

bő l e l adó .

Á r a 2 4 . 0 0 0 ko r ona , 1 6 . 0 0 0 ko rona

kés/jtéit/. fizetés me l le t t .

-HJ^^T* Bővebbe t E l;i]> kiaibí-

h i v n t a l á b a n . - i- • U+-* M

G ^ l e i c h e n b g r g i J á n o s - f o r r á s

Brázay fűé A

« 0 * l » 0 l ' M X e N K

I I ő I I i i i I ö t . I i « ' I « ' 11«» II h n / Í N x e r .

K u p l i a t ó m i m l c m l t t .

A K i r á l v v ö l g y b e n I R O V i s z á m a la t t a

v á ros <*gyik l egszobb p o n t j á n n y j í r i _ é s ^ t é l j

l a k á s r a e g y a r á n t a l k a l m a s , jutányo-* á r o n

a z o n n a l e la i l ó , esnl lt 'g k i m l ó egy l iáx, szép

gyümö lcMősse l .

T u d a k o z ó d n i lehet a t u l a j d o n o s u á l .

Házeladás.