Mesterségem címere

A használható hagyomány - a

népi kézművesség stratégiája

A stratégiai késztői

13 SZERVEZET Hagyományok Háza

Konzorciumi partnerek:

Népművészeti Egyesületek Szövetsége

Muharay Elemér Népművészeti Szövetség

A stratégia készítésébe bevont szervezetek:

• FATOSZ

• LEADER Akciócsoport

• Magyar Ízek KFT

• Alkotóházak Országos Szövetsége

• Magyar Művelődési Intézet

• Élő Tiszáért Egyesület – Magyar termék, helyi piac

• Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézete

• Kulturális Szellemi Örökség Igazgatósága

• HROD KFT – SWOT analízis

• Falufejlesztési Társaság

•

A stratégiai készítői

55 FŐ SZAKÉRTŐ

Ament Éva, Bakó Katalin, Bazsó Gabriella, Bereczki Csaba, Benedek Krisztina,

Beszprémy Katalin, Budai Krisztina, Cs. Nagy Ágnes, Csapó Angéla, Csákányi Zoltán, Csonka-Takács Eszter, Csupor István, Csuporné Angyal Zsuzsanna, Dala Hajnalka, Debreczeni János, Dr Csizmadia László, Dr. Illés Károlyné, Endrédi Melinda, Erdős Balázs, F. Tóth Mária, Fecske Pál, Fehér Jánosné, G. Fekete Éva, Galánfi András, Gábor Eszter, Gémesné Deák Julianna, Guiprechtné Molnár Erzsébet, Hajnal Tamás, Héra Éva, Hubert Erzsébet, Igyártó Gabriella, Juhász Katalin, Kiss Gabriella, Komjáti Tamásné, Kovács István, Krizsán András, Nagy Mari, Pál Miklósné, Pintérné Kanyó Judit, Polyák Albert, Pongrácz Zoltán, Prokné Tirner Gyöngyi, Rézműves Melinda, Sándor Ildikó, Skrabut Éva, Szabadkai Andrea, Szabó Zoltán, Szalay-Zala Andrea, Székely Éva, Takáts Zoltán, Terényi Gyöngyi, Tóthné Kiss Szilvia, Varga Zsófia, Vetró Mihály, Vranesics Ágnes

A hagyomány fontosabb

értelmezési tartományai

1. Hagyomány mint identitás

2. Hagyomány mint kulturális tényező

3. Hagyomány mint a pozitív pszichológia

eszköze

4. Hagyomány mint gazdasági tényező

1. A hagyomány mint identitás

A két nagy egymásnak feszülő trend: a

globalizáció, az egyetemlegességre

törekvés, másfelől a kulturális identitásra

törekvés. Ha a kulturális identitásról

beszélünk, a hagyományokról is

beszélünk, társadalmi és kulturális

hagyományainkról, melyek a történelmi

folytonosságot és magát a nemzeti

kultúrát jelentik.

Nemzeti és lokális identitás

eszköze

• Népi kultúra-nemzeti kultúra összefonódása

Magyarországon

• határon túli magyarság összekötő kapcsa,

• a szülőföld, a család történetének,

hagyományának ismerete, szeretete alapvető a

család – település- kistáj-haza vonatkozásában

• felértékelődik az oktatás,a közösségi élet

szerepe (hagyományismeret, helyi tantervek)

2.Hagyomány mint kulturális

tényező

A népművészeti mozgalmak hatása a

„magas” művészetekre

• Szecesszió(Gödöllői műhely, Zsolnay

gyár, építészet, képző és iparművészet,

divat-Tüdős Klára)

• zeneművészet (Bartók, Kodály)

• 70-es évektől ( képző és iparművészet,

organikus építészet, világzene, )

Közkultúra – közművelődés - közoktatás

széleskörű amatőrmozgalom – napjaink

kézművesei itt képződtek zömében mielőtt a

szakképzésben helyet kaptak a népi kézműves

szakmák

napjainkban a közoktatásból hiányzik a kézműves

kultúra mint műveltségi tényező ( páva sikerének

alapja-művészeti alapiskolákban tanítják a

néptáncot, népzenét)

3. A hagyomány mint a pozitív

pszichológia eszköze

• A folklór, illetve a közösségi művészet a közösség védelmét szolgálja.

• a közösségek összetartozását segítő tevékenységek megsokszorozzák a közösség alkotó energiáit, s növelik az esélyét a minden értelemben vett túlélésre.

• ez a kultúra nem fogadja el az önpusztítást

• a pozitív életminőség – boldogság – nem állapotot jelent, amit az ember birtokolhat, nem is időleges élményt, hanem aktivitást

• a fontos érzelmi állapotokban megjelenő

bevonódás, elkötelezettség, ihlet, flow élmény.

Lényeges a munka, az alkotás lehetőségének

biztosítása, egyben biztonság, kontroll.

• a közösségi kultúra hatása közvetlen pozitív

tényező a stressz csökkenésében, ennél fogva a

civilizációs ártalmak csökkenésében

• (Kopp Mária)

4. A hagyomány mint

gazdasági tényező

• A 19. század végi világkiállításokkal kezdődtek hazánkban azok az akciók, amelyeknek célja:

• A népművészet értékeinek

• feltárása, gyűjtése

• megismertetése,

• népszerűsítése

• és ennek közvetlen gazdasági hasznosítása

• népművészet – háziipar - kereskedelem – divattá válik a népművészet – komoly ma úgy mondanánk nemzeti marketing övezte mozgalom

• Kalotaszeg

• matyók

• Sárköz

• Kalocsa

• Buzsák felfedezése

• Gyöngyösbokréta

pozitívumok

- a hagyomány divattá vált

- eltűnőben lévő paraszti kultúrák éledtek fel

- maradtak fenn napjainkig

- hatalmas néprajzi gyűjtések indultak el,

gyűjtemények keletkezésének kora

- nemzeti identitás megőrzése

negatívumok

• a kereskedelem és a divat „amortizálta” a

legdivatosabb kultúrákat

• átpolitizálódott a hagyományról alkotott

nézet (irredenta, nacionalista stb. jelzők,

címkék)

Helyzetelemzés

Bevezető: A hagyomány szerepe a társadalom

életében (Beszprémy Katalin)

- A hagyomány fogalmi meghatározása,

hagyományőrző tevékenységi formák.

Múltbeli tapasztalatok pozitívumok – buktatók –

tévutak (Héra Éva)

- Népművészet – háziipar – népi iparművészet.

Példák az utóbbi 150 év tárgyalkotó népművészeti

mozgalmairól (Szabó Zoltán)

- Kézművesség, népi kézművesség. A háziipari

tevékenység és az amatőrmozgalmak története,

eredményei, buktatók.( Benedek Krisztina)

Helyzetértékelés, problémafeltárás

A népi kézművesség az alkotók oldaláról –

értékelés szakmánkénti, számbeli, területi

sajátosságokról.

(Pál Miklósné)

A kézműves népművészek területi elhelyezkedése

az összes szakágban

- Alkotók intézmények területi összevetése

a néprajz csoportok, kistájak szerinti

lehatárolással (Hubert Erzsébet)

- A falusi turizmus és a kézműves alkotók

együttműködése ( Dr.Csizmadia László)

Alkotókat tömörítő, támogató közösségi

színterek működése, problémái

- Közösségi színterek- népi kézművességgel

foglalkozó civil szervezetek(Pál Miklósné)

- Közösségi színterek-alkotóházak (Prokné Tirner

Gyöngyi)

- Közösségi színterek-közművelődési

intézmények (Hagyományok Háza, MMI.)

- Közösségi színterek-kapcsolati lehetőségek a

LEADER szervezetekkel(Guiprechtné Molnár

Erzsébet)

- Jelenlegi jogi, gazdasági problémák

jegyzéke ( Szabadkai Andrea, G. Fekete

Éva, Debreczeni János, Pongrácz Zoltán)

Népi kézműves értékek

• Szempontok a mesterségek szakági elemzéséhez:

• Van-e utánpótlás az adott mesterségben, mennyire elöregedett a szakma – ha igen, okai.

• Milyen formában oktatható tovább a mesterség jelenleg, egyáltalán van-e bármilyen képzési továbbképzési forma a területen. Ha nincs, szükséges-e?

• Az alkotók mennyire kapcsolódnak egyesületekhez, szakmai szervezetekhez, vagy inkább egyénileg próbálnak boldogulni?

• Jellemző-e a szakterületen az árutermelés, okok ha igen és ha nem akkor is. Az árutermelés mennyire jelent minőségi problémákat?

• Jellemző-e a mesterség bemutatókon, rendezvényeken, való részvétel? Tapasztalatok.

• Jellemző-e egy-egy mester szellemi kisugárzása - mester-tanítvány viszony, családi átörökítés. Lehetséges-e inasok vállalása szakterületén?

• Vannak-e a szakterületen vállalkozások, vállalkozó szellemű alkotók, és milyen arányban? Vannak-e olyan műhelyek, ahol több embert foglalkoztatna?

• Problémák jegyzéke – alapanyagok, értékesítés, törvényi jogszabályi akadályok.

• A szakmai színvonal milyen tendenciát mutat? Okok, gondok, eredmények.

(Beszprémy Katalin)

A mesterségek helyzete

szakáganként

• Bőrműves mesterségek helyzetelemzése (Terényi

Gyöngy)

• Csipkekészítő (Tóthné Kiss Szilvia)

• Faműves ( Bereczky Csaba)

• Fazekas ( Csupor István)

• Fémműves ( Takáts Zoltán)

• Hímestojás készítés (Csákányi Zoltán)

• Hímzés ( Dr. Illés Károlyné)

• Mézeskalács készítés ( Csuporné Angyal Zsuzsa)

• Nemezkészítés (Nagy Mari)

• Népi ékszer készítő ( Kiss Gabriella)

• Népi- és kézműves játékkészítés (Deákné Gémes Júlia)

• Régi Ritka Mesterségek ( Ament Éva)

• Szálasanyag ( Székely Éva)

• Szövés ( Csapó Angéla)

• Takács (Debreczeni János)

• Viseletkészítés ( Fehér Jánosné)

• Cigány mesterségek (Rézműves Melinda)

- Megjelent könyvek, kiadványok jegyzéke

(Bakó Katalin)

- MTA VEAB Kézművesipar-történeti

Munkabizottsága (Juhász Katalin)

- A kézművesség helye a szellemi kulturális

örökség megőrzéséért életre hívott

UNESCO egyezményben (Csonka Takács

Eszter)

- Hungarikumok, ezeken belül a népi

kézművesség helye, megítélése ( Polyák

Albert)

- Magyarországi Tájházak Szövetsége –

ezen belül a népi kézművesség helye,

megítélése.( F.Tóth Mária)

- Egyéb kapcsolódási pontok,

együttműködési lehetőségek, gyakorlatok.

Múzeumok, fesztiválok, rendezvények.

Lehetőségek-gondok, a kézművesség

szempontjából.

( Igyártó Gabriella, Hubert Erzsébet,

Komjáthi Tamásné)

Jó példák tára

- Külföldi jó példák, a kézművesség, a

kézműves alkotók támogatási formái

Európában

(Igyártó Gabriella, Héra Éva)

Hazai jó példák, gyakorlatok

• Hazai jó példák téma vázlat szempontok (Beszprémy Katalin)

• A program rövid leírása (képekkel CD-n)

• Volt-e és milyen együttműködés másokkal - szervezetek, személyek. Tapasztalat, tanulságok

• Finanszírozás módja

• Mitől jó? - szakmailag, hatása, közönség, résztvevők visszajelzései. Kézzel fogható eredményei

• Nehézségek, problémák

• A vidék szempontjából melyek a pozitív hatások, eredmények? Milyen hatással van a program a település a térség fejlődésére, munkahelyteremtésre, megélhetésre, stb.?

• Fejlesztési lehetőségek

• Gömörszőlős (Ament Éva)

• Kisgyőr(Ament Éva)

• Kézművesség oktatása a budaörsi Mindszenty

József Katolikus Iskolában(Ament Éva)

• Felnőttképzés - népművészeti táborok

(Beszprémy Katalin)

• Panziós – falusi vendéglátó szak bemutatása a

nádudvari kézműves iskola példáján. (Vetró

Mihály)

• Vőfélytalálkozók Gyönyörű Zsiga szervezésében(Hubert Erzsébet)

• Rózsa Péter kertész, biogazda és közössége a biotermékek népszerűsítésével összekötött programja (Hubert Erzsébet)

• Jó gyakorlatok a falusi vendéglátásban a kézművesség szempontjából ( Szalay - Zala Andrea)

• Példák a viseletek hagyományalapú

megújítására ( Beszprémy Katalin)

• Nagyapám Háza ( Krizsán András)

• Sióagárd és a Tolna Megyei

Népművészeti Egyesület együttműködése

a helyi népművészeti hagyományok

népszerűsítése érdekében.(Komjáthi

Tamásné)

• Dél-Dunántúl legnagyobb Regionális

Kézműves Fesztiválja a Vendel napi

búcsú Magyarlukafán(Komjáthi Tamásné)

• Határ menti együttműködések Zala

megyében ( Dala Hajnalka)

• Az Oszkói Hegyipásztor Kör bemutatása

(Kovács István)

• Művészetek Völgye ( Bazsó Gabriella)

• Varsány a Palóc út mentén…( Pintérné

Kanyó Judit)

• Vidéki értékek – örökségek Baranyában (

Endrédi Melinda)

• A falusi együttesek szerepe a szellemi

kulturális örökség megtartásában.(Héra

Éva)

Népi kézműves stratégia

• SWOT analízisek

Jogi-gazdasági környezet

Társadalmi elismertség-társadalmi

környezet

Működési környezet

Népi kézműves szakmai környezet

Jövőkép:

• A népi kézművesség a vidék

társadalmában, gazdaságában

hangsúlyosan van jelen

• A lokális kultúra a helyi közösségeket

indukáló, megszilárdító, a helyi identitást

erősítő, közösségi értékeket teremtő,

ezáltal népességmegtartó képességgel

bíró tényezővé válik

• A népi kézművesség továbbélő

hagyományát társadalmi elismerés,

biztonságos és kedvező gazdasági

környezet övezi. A kézművesség a

társadalom műveltségének része, a

társadalom széles rétegei előtt ismert és

kedvelt tevékenység, amely mindennapi

életünk részeként a tárgyak

használatában is megnyilvánul.

• A magyar tárgyalkotó népművészet

megújul. A helyi kézműves termékek

színvonalasan reprezentálják a

települések hagyományait. A közösségi

színterek hálózata karakteres, igényeket

orientáló szolgáltatással vesz részt a

hagyományőrzésben, az oktatásban, az

országimázs megteremtésében.

• A magyar kézművesek termékeire,

alkotásaira széleskörű igény mutatkozik,

mely az értékesítés hálózatában a

lakosság számára elérhetővé válik. A

minőségi kézműves szolgáltatás, a helyi

értékeket megjelenítő termék a

háztartásokban használati tárgyként

jelenik meg, a bel- és külföldi turizmus

integrált részévé válik.

• A népi kézműves örökségnek és minőségi

szakmaiságának átadása megoldott,

fenntarthatósága, személyi és tárgyi

feltételei biztosítottak.

Stratégiai célok, a célok

megvalósításához szükséges feladatok

Célok:

1. Hagyományaink társadalmi

elismertségének növelése

2. . A hagyományait őrző vidéki életforma,

életszemlélet értékeinek preferálása . A

helyi értékek felismerése, a helyben való

boldogulás érdekében.

Célok

3. Értékalapú társadalmi szemlélet kialakítása.

4. Támogató jogszabályi környezet kialakítása.

5. A tájegységek sajátos, népi építészeti és népi

kézműves elemeinek megjelenése a

települések arculatában.

6. Hagyományos szellemi és gyakorlati tudás,

illetve tárgyi örökség összegyűjtése és

továbbadása a fiatal nemzedéknek. Az oktatás

teljes vertikumának kiépítése.

Célok

7. Közösségi színterek biztonságos működtetése,

tárgyi és személyi feltételeinek javítása,

munkájuk összehangolása. E közösségi terek

programokkal történő hasznosítása a helyi

lakosok bevonásával.

8. Ágazati együttműködések kiépítése a népi

kézművesség hatékonyabb, hitelesebb

széleskörű megnyilvánulása érdekében

Helyi

közösségek

megerősítése

Helyi termék,

helyi érték

(kézművesek,

mezőgazdasági

termelők

együttműködés

e a lokális

kultúrában)

Népi

kézművesség

Falusi

turizmus,

vendéglátás

Települések

arculatában a

táji

jellegzetessége

k megjelenése

Kézművesek-

építészek

együttműködés

e

Alapanyag

termelés,

értékesítési

rendszer

A népi kézművesség és a vidékfejlesztés

viszonya

Népi

kézművesség

Az intézményi

háttér működési,

infrastrukturális

feltételeinek biztosítása

Kormányzati

összehangolt

cselekvést

igénylő

(nemzetstratégiai

szintű) feladatok

Oktatás, képzés,

továbbképzés

Jogi, gazdasági

szabályozók

A terület

számára

célzottan kiírt

pályázatok

Marketing

Értékesítési

hálózat,

fesztiválok és

rendezvények, a

népi kézművesek

bemutatkozási

lehetőségei

Az eredményes működéséhez szükséges feltételek viszonya a népi kézművességhez

Az oktatás, képzés rendszereiben a népi

kézművesség oktatása, az utánpótlás biztosítása

szempontjából nélkülözhetetlen teendők

• Közoktatás – általános iskola

- - a néphagyomány területei gyakran esnek áldozatul az átalakításoknak, mert a könnyen félreállítható mostohagyerek sorsára jutnak

- - jellemző módon a szabadidős programok, ünnepi alkalmak velejárója

- - szükséges volna a népi kézművesség, és a helyi hagyományok helyi tantervekben történő biztosítása – helyi identitás számára nélkülözhetetlen

Alapfokú művészetoktatás

• A népi kézművesség, mint tanszak teljes

mértékben hiányzik, nem tudta kivívni a

néptánchoz, népzenéhez hasonló pozíciót.

• Oka: nincs tanárképzés, a jelenlegi közoktatási

törvény nem teszi lehetővé, hogy pedagógus

Népi játék és kismesterségek oktatója

végzettségű szakemberek művészeti iskolákban

oktathassanak.

• Következmény:nincs utánpótlás

Szakképzés- OKJ

• - Népi kézműves ( csipkekészítő, faműves-

fajáték készítő, fazekas, gyékény-,szalma-

,csuhé tárgykészítő, kézi és gépi hímző,

kosárfonó-fonottbútor készítő,szőnyegszövő,

takács, népi bőrműves, nemezkészítő )

• Kulturális és örökségvédelmi szakképesítés

szakmacsoport része lett

Feladatok:

• - szakmai és fenntartói szempontból tartozzanak

a mindenkori oktatásért felelős minisztérium

irányítása alá – és a fenntartó miatti

bizonytalansági faktor szűnjön meg

• - szakmai integrációs központként a

Hagyományok Háza hatáskörébe tartozzon

• - a finanszírozást az egyéb középfokú művészeti

iskolákhoz, illetve a kézműves oktatás

sajátosságaihoz szükséges igazítani

• - célszerű lenne a csoportlétszám és az ehhez kapcsolódó finanszírozás megállapítása során annak 5-7, max. 8 főre történő csökkentése, az átlagnál magasabb alapanyag és eszközigény finanszírozása

• - oktatók helyzetének megnyugtató rendezése

• - tanulmányi versenyek, ösztöndíj programok indítása

• - regionális szinten legalább egy képző intézmény működésének biztosítása

Középiskola

• Az országban jelenleg egy érettségit is

nyújtó népművészeti középiskola működik

• Feladat: a népi kézművességet oktató

középiskolák rendszerének bővítése

Felsőoktatás

• Egyetlen próbálkozás Szombathelyen, a Nyugat-

Magyarországi Egyetemen indult

• Feladat: szükséges a pedagógusképzés új

rendszerében a meglévő szakképzettségre

(mesterségbeli tudásra ) épített művészeti és

oktatói ismeretekkel gazdagított felsőfokú

képzés megvalósítása

Nonformális képzések, informális tanulási

formák

• Teendők:

• Feltételezik az önkormányzatok, a helyi közösségek, és

a központi pályázati támogatások segítségét:

• - szakmai továbbképzések, mesterkurzusok

• - mesterek, dizájnerek közös műhelymunkája

• - szakmai konzultációk mesterek-tanítványok között

• - tapasztalatcserék, tanulmányutak

• - tervezői tréningek

• - vállalkozási-, marketing-,informatikai-, kommunikációs ismeretek

• - a helyi közéleti tudás, közösség menedzselési, vezetési készség

fejlesztése

A nagyközönség számára szervezett

nonformális képzések

• - szellemi műhelyek, szakkörök

• - alkotótáborok

• - tanfolyami kurzusok

• - népművészeti akadémiák, népfőiskolák, nyári

• egyetemek

• - munkanélküliek számára szervezett „ízelítő „

• tanfolyamok

Informális tanulási formák

• - mesterségbemutatók, nyitott műhelyek

• - kiállítások

• - fesztiválok