mÉhÉszet. 10. szám. ydocumente.bcucluj.ro/web/bibdigit/periodice/meheszetikozlony/1943/... · a...
TRANSCRIPT
59. évfolyam. ' ^ 10. szám.
MÉHÉSZETI K Ö Z L Ö N Y AZ ERDÉLYRÉSZI MÉHÉSZ-EGYESÜLET HAVONKÉNT MEGJELENŐ HIVATALOS LAPJA
Szerkesztőség ét k iadóhiTataJ : KOLOZSVÁR,
Majális-utca 2 4 Telefon 21-58 sz.
Fele lős szerkesztő és k i a d ó :
T Ö R Ö K B Á L I N T •i EME Ib. a le lnök-főt i tkára.
A M. K - t az H. M. E. t a g j a i Pengő évi tagdfj e l l e n é b e t a g s á g i i l l e t m é n y fejében
kapják,
Békésmegye, a Hazánkban a tar lóvirág az egész
búzatermő területen ismeretes, azonban az Alföld 5 megyéjében különösen dúsan tenyészik és 1936-ban csodás pergetéseket adot t . Még az alföldi területek között is kiváló helyet foglal el Békés megye s ezért az idei júliusi esők idején méltán vá rha t tuk , hogy lesz tisztesíuről hordás . Sok méhész keresett ott helyet méheinek, azonban július vége s egész augusztus száraz marad t s pergetés legfeljebb egy sovány adódott .
Milyen lehet ebben a megyében a méhészkedés?
Július 16—18 körül vál la lkoztam erre a felderítő ú t ra s elsősorban Darida Károlyt, a Békéscsaba és Vidéke, va lamint a Békésvármegyei Méhész Egyesület elnökét kerestem fel. Méhészete messze k inn Békéscsaba várostól kb. 20 km-re , a Beliczei major gazdasági vasút megállója közelében van elhelyezve a Zsíros-tanyán, de mégis a városhoz tartozik.
Külön figyelmet érdemel méhészete, mert nagyjában az egész megyében ígv méhészkednek és kü lön a méhészek megszervezésének ügve. Ez az ő kezében fut össze.
Kb. 0>0 családja van Kisboczoná-di álló ike rkap tá rban . Ez itt az álta lánosan kedvelt és használ t méh-lakás. Két sorban összesen 36 KB. keret Í34x27 cm) . Az aj tókon nagy
tisztesfű hazája rostaszövetes beté tnek való hely. A két ajtót közös va spán t fogja le lakat ta l . . Egy ilyen i k e r k a p t á r 70 kiló kö rü l van, e lsősorban lopás ellen m a g a a súly komoly védelem. Száll í tásnál teher is, de a békésiek nem igen vándoro lnak . I n k á b b oda özönlik a sok méhész, amiko r mézel a tar ló. A k a p t á r a k ott is drágák.
M á s n a p r a éppen készül t méheit meglátogatni , mézelésre előkészíteni s ezért hozzászegődtem. Egyórai keskenyvágányú vasú ton (Alföldi Egyesül t Gazdasági V a s ú t = AEGV) való u tazás és rövid negyedórás ha jna l i zápor u t á n é r tünk ki. Egy tegnapi ra ja a szilvafán fogadott . Levág tam zsebkéssel a 3 kis t a r tóága t s a raj t kezemben tartva lefényképeztet tem a vendéglátó méhészt is (1. k é p ü n k ) . Az u d v a r o n ha t a lmas m a g y a r k o m o n d o r fogad, n a p p a l ba rá t ságos (2. k é p ü n k ) .
É p p e n rajzás u t á n van az állomány , h o r d á s indul , a sok ra j és lerajzott család n e m m o n d h a t ó jó mézelő a n y a g n a k . M u n k a a k a d bőven. Délfelé megnézzük h o n n a n h o r d a n a k a fehér h o m l o k ú méhek . A 25—50 holdas t áb lák közöt t ha m a r o s a n megta lá l juk azt a lóherés táblát, ahol m á r 20 cm magas , virágzik a tisztesfű és sű rűn mozognak a virágok a lá togató méhek súlyától.
A rajzást itt rendkívül módon
162
befolyásolja a szöszös b ü k k ö n y . Bár m á r le í r tam, n e m á r t a méhészek figyelmét ú j ra felhívni er re az értékes mézelő t a k a r m á n y n ö v é n y re (a Méhészeti Közlöny utolsóelőtti s zámában , 139. o lda lon) . Egy hold búza vetőmagja közé 15-20 kg szöszös b ü k k ö n y - m a g o t kevernek. Ezzel elérték azt, hogy a szalmásnövény közöt t semmi más gyom n e m él meg, szóval gyomir tó , és mint pi l langósvirágú növény, nitrogéngyűjtő gyökérgumóival a föl-
D a r i d a K á i o l y , a Békésvá rmegye i Méhészet i E g y e s ü l e t e lnöke( b a l f e l ö l ) , r a j a és
e cikk í ró ja .
det t rágyázza. Jún ius közepétől 3-4 hétig virágzik. Megterem a búza mellett egy mázsa b ü k k ö n y m a g o t , ami 120 pengőt ér. Szára, szalmája anny i r a feljavítja a búza szalmáját, hogy a s z a r v a s m a r h á k szívesen fogyasztják. Haszna tehát sokféle. A méheknek akác u t á n igen jó legelőt ad, a gyomot írtja, a talajt n i t rogénben gazdagítja, a szalmát t a k a r m á n n y á emeli, egy mázsa olvan maao t ad. ami r> mázsa búza
árával egyenlő, tehát a termést hold a n k é n t legalább 4 mázsa búza értékével emeli. Méhészek, haszná l juk ki ezt az a lka lmat !
Sok kis ú. n . svájci anyapároz-tatót tar t . Ezek gyakorla t i lag igen haszná lha tók , a lkalmilag bővebben volna érdemes velük foglalkozni.
A törzskönyvezés vagy méhészkönyvelés igen egyszerű és mégis gyakor la t i megvalósí tását lehet itt látni. Egy tekintélyes vaskos, erős-táblájú bekötöt t és még keskeny szalaggal á tköthe tő vonalozott könyv. Ebben egy-egy lapon a kaptárok sorszáma szerint 10-15 éves feljegyzések va imak a családokról . Külön l apokon az á l ta lános állom á n y létszámáról , rajzásról, perge-tési e redményekrő l ta lá lunk feljegyzéseket. Ezekből ik ta tom ide a minke t érdeklő főbb ada toka t .
Pergetés 1936-ban átlag 60 kg, összesen 18 q.
1937-ben jún ius 8-án 29 családtól 100 kg, augusz tus 6-án 40 családtól 500 kg, szeptember 16-án 14 családtól 150 kiló, összesen 750 kg méz és 21 r a j .
1938-ban á l lomány 50 család. Pergetés 42 családtól, tarlóról aug. 20-án 40 családtól összesen 615 kiló. Csa ládokban 10 apadás .
1939-ben á l lomány 40 család. Május 20-án akác idejére 35 családra egyesítve, 22-ből pergetés 250 kiló, augusztus 10-én tarlóról 430 kiló, összesen 680 kiló. Ősszel 38 család men t telelőbe.
1940-ben eladva 10 család, raií-rajt készített 10-et. Jún ius 8-án akácról 28 családtól 210 kiló, aug. 12-én tar lóról 390 kiló, összesen 600 kiló.
1941-ben 5 kiló átlag. 1942-ben akácról 12 kiló, tarló
ról 8 kiló átlag és sok raj volt az évi eredmény.
Lá tha tó , hogy az augusztusi tisztesfű mézelés határozza meg az egész békési méhészkedési ered-
163
ményt. Amikor pedig kifejlődött és van annyi csapadék, hogy mézeljen is, négy pergetést is a d h a t s az átlag könnyen 60—80 kilót is elérheti.
Ezekhez képest a méhészek száma igen nagy . 1931-ben Dar ida Károly 27 taggal a lakí to t ta meg a Békéscsaba és Vidéke méhészegyesületet 50 filléres tagdíj jal . A közigazgatás példás támogatásáva l , — a főispán Ricsóy Uhla ryk Béla volt — a megye minden egyes községében tanfolyamot ta r to t tak . A vidéki taglétszám szaporodásával 4 helység, i ú. m. Gerendás, Újkígyós, Sopron tanya és Mezőmegyer méhészcsoport ja önálló egyesületté alakul! . Békéscsaba me.jrajzotl és 1934-ben szükségessé vált a békés-vármegyei különegyesület megalakítása. Ma Békéscsabán 500 lag, Békéscsaba és vidékén 1020, Orosházán 460, Szarvason 450, Kondoroson 280 egyesületi tagot tar tanak nyilván.
A békésvármegyei méhészegyesületnek 37 tagegyesülete van és hogy ez nem csak szólam, el is sorolom őket e lnökük nevével. Vándorlás ügyében nem lehetetlen, hogy szükségünk lesz rá juk s vá-laszbélycggel ellátott levelünkre kétségtelenül felvilágosítást kapunk.
Szarvas Patonai János tanító, Kondoros Garas Kálmán. Nagyszénás Ujp. Scháffer Imre kisbir tokos. Nagyszénás Ujp. Olasz József, Tótkomlós Korim András földműves, Csorvás Könözsy Maron, Széchenyi u. 11., Gerendás Miklya Mihály tanító, Békéscsaba Darida Károly tanító, Békés Gonda József tanító. Doboz Antal Sándor tanító, Bél-megyer Szilágyi Károly tanító, Kö-röslaresa Túsz Ferenc tanító, Me-zöberény Hoffmann Ferenc kisg. Kőrösladány Tallér Ferenc gazd. intéző. Szeghalom Baka Béla tanár . Vésztő .Majdan János géplakatos.
E n d r ő d H u n y a Lajos ig. taní tó , Gyoma Kató Lajos jegyző, Gyula Marosi Illés taní tó , Békésföldvár Lipcsey Gábor taní tó, Békéssámson Arany Tóth Pál ím. , Újkígyós Dé-si József keresk., Csanádapáca Konyecsni Samú taní tó, Gyulavár i Székely Zsolt u rad . számtar tó , Pusztaföldvár Dobozi J ános taní tó , Füzesgya rma t Kulcsár Béla taní tó , Medgyesbodzás Bcsaba, Perényi u. 39 Katona Gábor taní tó, Reformátuskovácsháza JoÓ J á n o s földmű-
Magyar k o m o n d o r a tanyán .
ves, Mezőkovácsháza Bodóczky Mihály szabómester , Csabacsüd dr. Gergely Is tván főjegyző, Medgyes-egyháza Implon Ferenc , Nagybánhegyes Tóth Mihály fm, Öcsöd Vass Lajos taní tó. Békéscsaba-Sopron tanya Szász György kereskedő, Békés VII. méhészeti egy. Du tkon László tanító Magsár. Békésszení-and rá s G. Mrena kisgazda, Mezőmegyer Bakos János . ny. főszem-
T)r. Mocsi Károbj
i l 'o lyl . köv.l
164
Feketeméz
A Méhészeti Közlöny mul t szám á b a n leírt mézből elemzésre küldö t tünk Gödöllőre. A m. kir . Méhészeti és Méhbiológiai Kutatóintézet 1097/1943 számú válaszát a lább közöljük.
A Kereső Sándor gyergyószent-miklósi méhészetéből küldöt t .feke te" méz va ló jában csak b a r n a . Kaná lban , kenyér re kenve a vegyes v i rágmézeknél n e m sötétebb. Üvegben, nagyobb tömegben, ráeső fényben nagyon sötét zöldesba rna , áteső fényben vörösesbarna . Vizsgálatunk szerint mézha rma tbó l származik . A m é z h a r m a t o t a méhek valószínűleg fenyőről gyűjtötték. A fenyő nek tá r t n e m termel. A „ fenyőméz" mindig m é z h a r m a t származású . Lehet benne mellesleg erdei vadvi rág méz is. A mézhar ma to t termelő növényte tvek közül legjobban a L a c h n u s pichtae-t ismer jük méhészet i szempontból . T u d j u k róla, hogy egy nap i átlagos m é z h a r m a t termelése 5 millig r a m m . A fenyő ha j tásá t szúrja m e g , t l eg inkább a levél hóna l j áná l . A levél sokszor anny i r a e l takarja , hogy bajos észrevenni. Hosszú ideig egy he lyben m a r a d és kb . 10 percenként bocsát ki magábó l egy m é z h a r m a t cseppet. A m é z h a r m a t eredetileg a fenyő édes nedvéből ered. Az élősködő a nedvben lévő táplá lék egy részét elhasznál ja , a többit kifecskendezi magából . A kifecskendezet t m é z h a r m a t nagyobb távolságra is eljut. Bevonha t ja a fák alat t i talajt is. A fenyő friss m é z h a r m a t a kb . 30—-10% cukro t t a r t a lmaz , de m á r egy n a p alat t is anny i r a sűrűsödhet ik a leveleken, hogy cuko r t a r t a lma 78— 8 0 % - r a emelkedik. Azt lehet rá mondan i , hogy a friss fenyőmézh a r m a t sűrűsége a virágok nektár j á n a k közepes sűrűségével egyezik.
— fenyőméz
de a rány lag gyorsan eléri a növényen is az érett méz sűrűségét, megeshetik, hogy a m é z h a r m a t anny i r a megszárad, hogy cuk ra megkris tá lyosodik. Ha az tán har mat csapódik le, a mézharma t ú j ra oldódik vagy hígul. A mézharm a t n a k a h a r m a t h o z csak ennyi a köze. Azt a régi nézetet, hogy mézh a r m a t a sebzetlen növényekből közvetlenül is előretörhet, egyetlen hiteles vizsgálat sem igazolta. Ism e r ü n k azonban olyan eseteket, amiko r élősködő gombák termelnek mézha rma to t a méhek örömére. I lyen pl. az anyarozs . Az anyarozs cukros termékéből a méhek néha pörgetőbe is j u t t a tnak . Ilyen esetről számolt be ezelőtt kb. 30 esztendővel Labancz Géza Adorján.
A Méhészeti és Méhbiológiai Kutatóintézetnek is küld tek be tavaly n y á r o n ilyen cukros vá ladékkal borí tot t rozs-kalászokat . A beküldő szerint a méhek szépen gyűjtöttek róla. Az is megesik, hogy a zsenge levelet vagy haj tás t valami megrágja , vagy a b imbót kilyukasztja és a növény sebén át kibuggyanó nedvet a méhek és más rovarok elhordják. Ilyet tapasztalt am Debrecen mellett Halápon 1928-ban. A tölgyfa fiatal levelét cserebogár rágta meg és a sebzett helyen gombostűfejnyi , nyúlósan sűrű cukorcseppek csüngtek. A cukro t a méhek és más rovarok szorga lmasan gyűjtögették. Mindezek azonban nem ép növényre, h a n e m sebzettre vona tkoznak .
A m é z h a r m a t méz jelentősége néhol nagyobb , min t gondolják. Eur ó p á b a n legjobban németországi vizsgálatokból ismerjük a mézharmat méhészeti jelentőségét. Óriási teriiletek vannak , ahol a méhészei jövedelmét mézha rma l nyújtja. Messzi vidékről tízezerével vándoro lnak a méhészek ..fenyőmézef"
165
gyűjteni. Csa ládonkent sokszor tél-mázsa az e redmény. I lyen területek pl. a Schwarzwald és a Vogézek s az Alpok nyúlványa i . A bécsi méhészek a Bécs környéki fenyvesekben bőven szüretelnek. Csupán a Schwarzwa ldban a h á b o r ú előtt 10 millió m á r k á r a becsülték azt a bevételt, ami t a m é z h a r m a t nyúj tha t . Sokan kéte lkednek benne, hogy ezt a nagy e redményt a növény tetvek közvetítésével érnék el a méhek. Igaz ugyan, hogy 1—1 ál la tka egyszerre kevés m é z h a r m a t o t fecskendez ki, de éppen ilyen kevés az nektá r is, melyet a méhek egy akácvirágban vagy tar lóvi rágban találnak. A sok-sok virág p a r á n y i nektárja együtt mégis mázsa számra tölti meg a bödönöket .
Magyarországon a m é z h a r m a t sokszor igen kellemetlenül jelentkezik. A fűz m é z h a r m a t a h a m a r kristályosodik. A kr i s tá lyokat a méhek a sejtből a kap tá r fenekére szórják. Sokszor n é h á n y centiméter magason fehér törmelék, kristályos m é z h a r m a t borít ja a kap tá r alját. A régi i roda lomban az 1792-ben megjelent Csáti Szabó György-féle „Magyarországi Méhesgazda" m á r részletesen leírja a fűz m é z h a r m a t á n a k károsságát . Újabban 193,'S-ban gyűjtöttek a méhek a Tisza-vidékén sok fűz
mézharmato t . A méhészek csak úgy tud tak segíteni, hogy a sejteket vízben áz ta t ták , mer t a kr is tályos m é z h a r m a t o t k i sem lehetett pörgetni .
Erdély fenyves vidékein a mézh a r m a t méznek nagy szerep jut , de még n e m ismerjük pontosan , hogy ott a sokféle növényte tü közül melyek fontosak. Valószínű, hogy o vándorméhészek is sok m é z h a r m a tot szednek össze. így pl. értesülésem szerint a füzikéjéről h í res Dregán völgyében is sokszor csak m é z h a r m a t o t gyűjtenek a méhek . A füzike méze világos, a mézhar mat sötét. Fontos feladat volna Erdélyben komolyan t anu lmányozn i a m é z h a r m a t o s vidékeket és a mézh a r m a t o t közvetí tő rovaroka t .
A m é z h a r m a t o k egyrésze, különösen a fenyőméz, tápláló és ízletes. Ott, ahol kedvelik, sokra becsülik. Ásványi anyag t a r t a l m a nagy . Ná lunk i n k á b b csak mézesbábos veszi meg. V a n n a k azonban olyan m é z h a r m a t o k is, melyek kellemetlen ízűek és p iac ra n e m valók.
A m é z h a r m a t o k á l t a l ában nem a lka lmasak telelőre. A méhész helyesen teszii, ha a m é z h a r m a t o s mézet tiszta virágmézzel helyettesíti.
Örösi Pál Zoltán
A méhek repülésének irányítása E r i c h L a n g e r c i k k e a z O s t d e u t s c i i e B i e n e n z e i t u n g 1943 m á j u s i s z á m á b a n .
F o r d í t o t t a : Dr. Mocsi Károly
A méhidomítás , jelen esetben repülésüknek illatos csalétekkel való i rányí tása , a gyakor la tban minden várakozás t felülmúlt. Az egész Németország területén 1942 óta megindítot t 50 kísérlet közül 39 jól sikerült, 11 nem. A beha ló kísérletek igazolták az il lattal való i rányí tásnak a magtermelők és méhészek szempontjából való rend
kívüli előnyeit. Miért n e m próbá l juk ki m indenü t t ? Méhtelepeink szolgáltatják azt a beporzási munkát , ami nélkül t áp lá lkozásunk a lapjá t nem tudjuk biztosí tani . A felfedezés értékét csak a következő példával szemléltetem: Egy negyed hek tá r repce ilyen méhi rányí tássa l másfél mázsával több mag te rmé í t adott mint más repcés terület. Ha
166
mind az egész 400.000 hek t á r rep-cés területen ilyen i rányí to t t méhcsalád á l lana , az 2,400.000 mázsával több mag te rmés t adna . Eredm é n y ü n k e t t ehá t kissé j o b b a n ki kellene h a s z n á l n u n k . Ha tehát mi is meg a k a r j u k kísérelni, t a r t suk be az eddig szerzett tapaszta la tok ú tmuta tása i t .
Aki az illatos cselétekkel való i rányí tásró l minden t pontosan meg a k a r tanulni , olvassa el alaposan a „Deutsche Imker füh re r " 1942. júliusi s zámában Kickhöff'el részletes cikkét.
A dolog legnehezebb része az illatos cselétek elkészítése. Ha m á r ott t a r t h a t n á n k , hogy a szaküzletben 50 pfennigért „lóhereillatot*' vásá ro lha tnánk , az ügy egyszer ű b b volna. Ezt is el fogjuk érni, addig azonban a szükséges illatanyagot m a g u n k kell elkészítsük. A gyakor la tban a következő előállítási mód vált be legjobban: (3 család két napi szükségletét véve alapul) 1 liter vizet felfőzünk. A virágzatból 120—150 mellékágat (lóherénél 120—150 fejecskéről kell az egyes v i rágokat jlefosztani) a lehűlt víz felerészébe tesszük és egy le takar t edényben 4—5 órahosszat áztat juk. Közben a megm a r a d t félliter vízben 1 kiló cukrot o ldunk fel. A feloldott cukrot a megszűr t másik folyadékkal ösz-szekeverjük. A cukrosvíz így át
veszi az illető növény illatát. Az edényt az etetésig befedve kell tartani. Még mézet sem szabad hozzá keverni . Ebből az oldatból kell a c sa ládoknak esténként Vk l i ternyit beadni . Ha lehet reggel, kirepülés előtt is így etessük. Fontos , hogy az ételek elkészítéséhez kizárólag csak levél- és szárnélküli virágoka t haszná l junk . Ne gondoljuk azt, hogy egy fazék erős „parfümö t " készí te t tünk el, az illat gyakr a n igen gyenge. A fontos az, hogy a méheink, akik az illatok i ránt rendkívül fogékonyak, tudj ák miről van szó. Ingerli őket az illető vetésterület virágzása idején. Ta r tós esőzés idején az etetést természetesen be kell szüntetni . Külső etetés a rablás-veszély miat t ki van zárva. A kísérlet minden olyan növényre a lka lmazha tó , amelyik nem önbeporzással termék e m ü l és méheink látogatják. Meg fogjuk látni, mennyi re fog sikerülni a fennti ismeretek birtokában az eddig méhek által nem látogatott v i rágokra i rányí tani a méhek figyelmét. Az illatos csalétek kísérletet azonban ki kell próbá lnunk , mert már Nagy Frigyes megmondo t t a :
„Semmi sem közömbös egy válságos időben és kicsinységekből g y a k r a b b a n vá lnak fontos dolgok, mint gondolnók" .
Erdélyben a jövőben csak fertőtlenített mű l é p e t használjunk!
Viaszt fertőtlenít és műlépet szállít a m. kir. Földmüvelésügyi Minisztérium által adományozott viaszfertőtlenítő géppel fertőtlenített és műlépprésen készített viaszból az Erdélyrészi Méhész Egyesület Telepe.
Vezető : Tóth István ig. vál. tag. — Kolozsvár, Honvéd-utca 76 szám.
Mű l a p k é s z í t é s c s e r e v i a s z b ó l .
167
Ha m á r a M. K. múl t októberi száma leírta azt a pusztulást , ami t ná l am a köl tés ro thadás okozot t és megfosztott a mai d rága méz idején 20 s egynéhány mázsa méztől , h a d d m o n d j a m el az 1939-es év történetét.
Érmihá ly fa lván mintegy 65 csal ádunk volt, mer t feleségem, ha lehet, ta lán lelkesebb méhész mint én. Jól vo l tak be te l e lve , d e ott a
íej\6rAés á \ la \ában gyenge, mer t nincs sem gyümölcs , sem repce, a méhek a készletre v a n n a k utalva, serkenteni pedig n e m tudtunk, o lyan sok élelem kellett volna. Ügy 5—6 kereten vol tak a méhek akác idejére, mikor azt a kb . 6 km.-re fekvő akácerdőben haszná l tuk ki. .ló idő kerekedet t s volt szép hordás , a k a p t á r a k 42 kilóról 78—80 kilóra gyarapod tak . Pergetni kellett volna s éppen május 20-ra h ív tak be a r o m á n o k m u n k a szolgálatra. Május 22-én, ü n n e p -ípünköst) másodnap ján kezdett el feleségem pergetni s kapo t t át lag jó 15 kilót, összesen kb . 9 mázsát .
Vándorolni szeret tünk volna, de én ka tona voltam, feleségem és 14 éves f iamra nem mer tem rábízni ilyen nagy, fáradságos m u n k á t . Azonban szárazság muta tkozo t t s ezért csak rászán tuk m a g u n k a t . A közelben szolgáltam, valami választás miat t szabadságot k a p t a m , fe lpakol tam s elvittük a méheke t a Dregán-völgyébe: rendes vasúton 153 km.-re, Kissebes á l lomásra , ott iparvasút ra tet tük s még 38 km.- t h a l a d t u n k fel a völgyön a
hayasok közé j ú n u s 17-én. Velünk tar to t t még tő lünk Kukucs J ános , a k k o r ál lásnélkül i tisztviselő 70 v á n d o r k a p t á r r a l és néha i Nagy Fe renc Szilágycsehről, kb . 60 országos kap t á r r a l . N e k ü n k veszteségünk n e m volt. Nagy Fe rencnek 10 családja fulladt le és sok hu l lája volt.
Az idő n é h á n y nap múlva kimelegedett, a csa ládok gyönyörűen h o r d t a k . í . n 26-án leszerel tem, felmentem, 27-ére odaér tem. Azn a p öt r a junk volt. Azonnal perget tem 18 kg. átlagot, összesen 11 mázsát . Volt még 23, összesen 28 ra junk . Kis szünet u t án ú j ra hordtak, úgy, hogy júl ius 20-ra ú j ra perge the t tem 15 kg. át lagot , tehát újra 9 mázsát . Jú l ius 26-án az idő a havasok közöt t m á r a n n y i r a lehűlt , hogy le kellett j ö n n ü n k . Kukucs egyszer 25 kiló átlagot, Nagy Ferenc kb . 30 kiló á t lagot tudot t pergetni , veszteségét teljesen kihever ték méhei , r a j szaporu la ta volt. É n m a g a m m a j d n e m 100 csa láddal jö t tem le a havas ró l .
Ősszel a tar ló n e m adot t perge-tést, de telelő készletüket jól kiegészítették és jól teleltek be.
Aki kételkedik a vándor lás létjogosul t ságában, számítsa ki, hogy menny i mézet adot t ebben az évben méhészetem. A tavalyi cikkben szerényen 29 m á z s á b a n jelöltem meg. E n n e k k é t h a r m a d részét nem k a p t a m volna meg vándor lás nélkül . Sőt anélkül az akác feleslege sem lett volna felesleg. Hosz-szú ho rdás t a l an nyá r volt o t thon
Legeredményesebb évem
168
s felemésztődött volna. Fá r adságos m u n k a , de e redményes volt.
Ha n e m m e g y ü n k fel, az a sok nek tá r , méz mind elveszett volna a nemzetgazdaság számára , de az én méhészetem is csak tengődött volna, min t itt, az idén. S lá tom, így van itt sok méhész.
Az idén 28 csa ládomtól egy pá r mézűrből vehet tem volna el mintegy 50—60 kilót, de n e m vettem. Hal lom, egy-két méhész 30—40-es á l lománybó l „pergete t t" 17—25— 40 kiló mézet. Szer intem az nem pergetés, a k k o r a á l lománytól i lyenkor, n y á r de rekán ennyi t el
venni n e m is szabad, mer t sok mézszegény család is van és ki tudja milyen lesz az ősz.
22 éve méhészkedem, de úgy, mint az idén, egy deka méz nélkü l n e m vol tam. Bár a betegség há l ' I s tennek megszűnt , a zár la t fe loldásának akadá lya nincs, de nem kér tem, mer t ilyen kis állom á n n y a l nagy távolságra menni nem t a r t o t t am kifizelődőnek, a közeli megszokot t Dregán-völgyi v á n d o r t a n y a R o m á n i á b a esett.
Xem vándoro l t am, az e redmény e lmarad t és a belelelés is kétséges.
ötvös László, Kolozsvár.
Gödöllői hírek Költésrothadás. A gödöllői m. kir.
Méhészeti és Méhbilógiai Kutatóintézetnek a 257.200/1942 F . M. számú rendelet re beküldöt t vizsgálati m i n t á k szerint nyúlós költés-ro thadássa l (Bacillus larvae) fertőzött helységek 943. július 16-tól augusztus 15-ig: Csepel (Pest m ) , Rákoscsaba ÍPest m ) , Somogy -szob (Somogy m ) , Beleg (Somogy m ) , Ba la tonzamárd i (Somogy m i , T a m á s i (Tolna m) , Gutorfölde IZala m ) , Tófej (Zala m ) , Székesfehé rvá r (Fejér m ) , K o m á r o m (Kom á r o m m ) , Felsőgalla (Komárom m) , Ozd (Borsód m ) , Bélapátfalva (Borsód m) , Debrecen (Hajdii m l , H a j d ú h a d h á z (Hajdú m.) , Vámfalu (Szatmár m ) , Maroshévíz (Maros-T o r d a m ) , Galócás (Csík m ) .
Méhészeti felügyelőségek jelentése szerint nyúlós kö l tés ro thadássa l fertőzött : Gálosfa (Somogy m ) , N a g y k o r p á d (Somogy m ) , T a r a n y (Somogy m ) , Vaszar (Veszprém m) , Gyula (Békés m ) , Békéscsaba (Békés m) .
A Kutatóintézet augusz tus 7-én feladó jelzés nélkül nyúlós költés-
ro thadásos min tá t kapot t . A postabélyegző is elmosódott . A beküldőt nem lehetett értesíteni.
Fertőzött helységek 1943. augusztus 16-tól szeptember 15-ig: Nikla (Somogy m) , Zselickislak (Somogy m ) , Kötcse (Somogy m) , Gyömöre (Győr m ) , Szombathely (Vas m) , Budafa (Zala m) , Pellérd (Baranya ni), Szabadka (Bács-Bodrog m) , Eger (Heves m) , Vám-l'alu (Szatmár m) , Nagykároly (Szatmár m) . Nagyvárad (Bihar m) , Hegyköz tóttelek (Bihar ni) , Gyergyószentmiklós (Csík m ) .
Nem nyúlós, de fertőző költésro thadás (Streptococcus p lu lon) : Szentendre (Pest m) .
Méhészeti felügyelői jelentések szerint Bacillus larvae fertőzés volt Zalaszentkirály községben (Vas m) , a zárlatot föl lehetett oldani a következő helyeken: Salgóta r ján (Nógrád m) , Szatmaz (Csongrád m ) , Békéscsaba (Békés m l . Gyula (Békés m) . Zselickisfalud (Somogy m) . A zárlatot meg kellett hosszabbí tani : Kaposszent jakab (Somogy ml , Somogyszob (Somogy
169
m j , Vásárosbéc (Somogy m ) , Ireg-szemcse (Tolna m ) , P a m u k (Somogy m) községekben.
Szeptember 1-én a beküldő kísérő sorai nélkül , ismeret len méhésztől és ismeret len helyről az elsőkerületi méhészeti felügyelőség (Budapest) közvetítésével gyanús fia-sítást k a p t u n k . Nyúlós köl tésrotha-dást (Bacillus larvae-fertőzést) állapí to t tunk meg. A tulajdonost és az illetékes ha tóságokat cím hiányában nem lehetett értesíteni.
Vizsgálati mintát küldők figyelmébe. A Kutatóintézet kéri a méhészeket, hogy a sürgős vizsgálati mintá t lehetőleg „min ta érték nélk ü l " jelzéssel és közönséges küldeményként adják föl. Az ajánlot t küldeményt és csomagot ugyanis az intébettől távol lévő posta n e m kézbesíti a levelekkel, előbb csak értesítést ad róla s a kézbesítés másnapra m a r a d . Levelükre, kül deményük bu rko la t á r a írják föl a pontos és részletes c ímüket . Az idén néhány köl tés ro thadásos esetről nem lehetett értesíteni a beküldőket , mer t c ímüke t n e m adták meg. Szeptember 10-én pedig Horvá th Is tván Soroksárd jelzéssel egy csomó élő f ranc iadarázs (Po-listes gallica) darázslép és egy ka-paródarázs érkezett. Soroksárd község a helységnévtárban nincs. Válaszunkat a legjobban hasonl í tó Soroksár községben n e m tud ta kézbesíteni a posta.
Rendelet a uándorméhészkedés egészségügyi szabályozására. A Földmívelésügyi Minisztér ium méhészeti tervei közöt t legfontosabbak közé tar tozik a vándorméhészkedés egészségügyi szabályozása. A tervezet elkészült. Kibocsátása igen fontos h a t á r k ő lesz Magyarországon a köl tés ro thadás elleni védekezésben.
Méhészeti felügyelők értekezlete Gödöllőn. A m. kir . méhészeti felügyelők szeptember 10-én egészna
pos t anácskozás ra gyűl tek össze a gödöllői Méhészeti és Méhbiológiai Kutatóintézetben dr . Jeszenszky Árpád ügyosztályvezető elnöklésével. Megbeszélték az ország méhészeteinek helyzetét téli eleség szempontjából , az esetleg j u t t a t h a t ó méhetető cukor szétosztásának módjait, beszámol tak a kö l tés ro thadás -ról szóló új rendelet végrehaj tásakor szerzett tapasz ta la ta ikról , hozzászól tak a „Vándorméhészkedés egészségügyi szabályozásáró l" készített rendelet- tervezethez. Tár gyal ták a felügyelőségek székhelyén fölál l í tandó ok ta tóméhesek elhelyezését és berendezését , a mézelő növények, kivál t a későn nyí ló akác m a g j á n a k gyűjtését, az állami megfigyelőhálózat megszervezését és fölszerelését kap tá rmér legekkel és a r o k k a n t a k méhészeti tanfolyamait . Az értekezleten minden méhészeti felügyelő megjelent. A felügyelők most tekintet ték meg először az á ta lak í to t t Kutatóintéze-et. A tanácskozás az új t an te remben folyt.
Cukorigénylők figyelmébe! Az ország minden részéből egyre többen fo rdu lnak a gödöllői Kutatóintézethez méhete tő cukor rendeléssel. A Kutatóintézet ezúton is tudatja, hogy cukorosztássa l n e m foglalkozik, méhete tő cuko r r a rendelést nem fogad el. A Földmívelésügyi Minisztér ium m i n d e n t elkövetett , hogy a méhcsa ládok helyzetéről idejében és közvetlenül , hivatalos szakemberei ú t j án tájékozódjék. A méhészeti felügyelőktől idejében jelentést ké r t a méhcsa ládok el látot tságáról . Ér tekezle t re h ív ta össze n é h á n y jellegzetes vidék méhészeti egyesületeit. Meghal lga t ta az á l lami méhészeti felügyelők szóbeli jelentését és véleményét is a gödöllői értekezleten a cukorkérdésben. A minisz té r ium az így önál lóan szerzett tá jékozódás szerint a szükséges lépéseket meg-
170
tette. A gödöllői Kutatóintézet ezzel a kérdéssel c sak szakszempontból foglalkozik, cél ta lan tehát sürgetni, közben já rás ra ké rn i vagy rendeléssel terhelni .
A m. kir. méhészeti felügyelők kiszállása a köl tés ro thadásos családok vizsgála tára az idén év elejétől m e g k ö n n y ü l t és meggyorsul t . A felügyelő régebben a havon ta ösz-szefoglalóan előre bejelentett útitervétől eltérő ű t r a csak a minisztér i um előzetes engedélyével mehetett. A méhek nyúlós köl tésrotha-d á s á n a k leküzdéséről és megelőzéséről k iadot t 257.200/1942. F . M. s zámú rendelet végrehaj tási utasítása megengedi , hogy a méhészeti felügyelők kü lön minisz tér iumi jóváhagyás né lkül azonna l kiszállhassanak , mihelyt a gödöllői Kutatóintézet kö l tés ro thadás t ál lapí t meg. A végrehajtási u tas í tás ezenkívül kötelezi is a felügyelőket arra, hogy még kétszer : a zár la t fölszabadí tása végett és a következő év elején ellenőrző vizsgálatra megjelenjenek a fertőzött méhészetben. A méhészet i felügyelők vezetői vasúti bérletet kap tak , hogy k ö n n y e n és gyorsan u t a z h a s s a n a k a veszélyeztetett területre. Téves tehát az a m o s t a n á b a n terjesztett nézet,
hogy a gödöli;i m. kir. Méhészeti és Méhbiológiai Kutatóintézet fölál l í tása óta a m. kir. méhészeti felügyelők kiszállása nehézkesebb és lasúbb lett.
Történelmi csoportok Gödöllőn. A gödöllői Kutatóintézet a méhészet fejlődését történelmi csoportokka l szemlélteti. A fejlődés fon-tosabb ál lomásai t bemuta tó méhk a s o k n a k vagy eredetijét, vagy évszázados könyvek leírása és rajza szerint készített h ű utánzatai t állítja ki. A há romszáz évvel ezelőtti m a g y a r méhest m á r fölállították. A roska tag nádfedél alatt i meghúzódó régi k ö p ü k és kasok egyúttal a méhészeti b a b o n á k a t is szemléltetik fpl. piros posztó a kijáró előtt 1645-i tanács szerint) . Az érdekes régi méh lakások közül elkészült m á r a híres vereckei kettös-köpű 1816-i leírás n y o m á n . A július elején betelepített ra j szépen épített. Régi tapasztot t kasok szerzésével az Erdélyrészi Méhész Egyesület segített a Kutatóintézetnek. Legközelebb a világ első, 1675-ben szabadalmazot t kaptár ján a k és 1683-ban nyomta t á sban leírt első keretes k a p t á r j á n a k hiteles u tánza ta készül el.
Raktáron tartjuk az erdélyi nagy és erdélyi kis kaptárokat. Megrendelésre v a s ú t o n is szállít
juk. Készítünk rendelés, után bármilyen más kaptárokat is. — Úgy a kis erdé'yi, mint a nagy ára ©O Pengő teljesen felszerelve. — Gépen csapozott vályús keret drb nagyság szerint 70—80 fillér
Keretléc 100 folyó m : 10 mm. vastag 2120 P. 8 mm. vastag 19-70 P. 7 mm. vastag 18'— P.
KérdésreíilasZtlélyíSellenében válaszolunk Nagyobb megrendelések esetén külön
árajánlattal szolgálunk. Rendeléskor 50% előleget kérünk.
Képes árjegyzék kívánatra ingyen. VÁRADI BÉLA viUanyerőre berendezett kaptárkészítő őzemé Kolozsvár,
Szigligeti-u. 38.
171
1943. évi eredményem Megpróbálom leírni mi t t u d t a m
elérni Kolozsváron, a Donát-út i negyedben erdélyi kap t á r r a l , 4 2 X 3 0 cm.-es keretekkel , m in t 2 éves kezdő méhész.
A mul t év őszén 6 családot teleltem be, ebből tavasszal ötöt mézelésre, a ha tod ika t (a kast) ra jzásra szán tam. H á r o m család ápril is végén m á r anyabölcsőket húzot t , ra jzásra készülődött , 10—11 keret volt tele Hasítással, fiatal bogárra l és mézkoszoruval . A másik 2 család ugyanazon körü lmények között nem tudott így kifejlődni, 5—5 keret fiasítása volt, pedig szépen petéző fiatal anyáva l rendelkezett.
Jött a hűvös esős szeles május . Volt nap amikor a fészekben a kiterjedt Hasítás mellett 10—15 deka méz volt és ez így tar to t t a h ó n a p végéig.
Jún ius 2-án a két gyengébb családomat (akác elején) egyesítettem és a m é z k a m r á t is f e l rak tam rá . Tíz nap alat t 8 d a r a b erdélyi hizlalt keretemet (42x15 cm., 3.5 cm. léccel), mit országos keretekből bevágott lépekkel töl töt tem ki, kijavítot ták, meghízlal ták, telehord-tak és lefedelezték. E k k o r új , beszabott kereteket a d t a m be, hogy dolgozzanak. A 2—3 kiszedett keretet bead tam a kasból kijött r a j nak és a másik h á r o m méznélküli népes c sa l ádomnak m é z k a m r á i b a Ezekben üres keretekkel kiegészítettem a számot 8—8 keretre . Egy meghordot t keret súlya 2,50—2,70
Az egyesített család a felrakott új üres kereteket újra meghord ta és nagy fol tokban be is fedte. Ez azonban 12—15 n a p r a megcukro-sodott a lépben, úgy, hogy nem is tudom esetleg kipergetni , a családnak pedig nem a d h a t o m be-telelésre sem.
A fészekben a z o n b a n n e m volt méz, a f iasítás a kere t al jától a tetejéig m i n d e n helyet elfoglalt. Ezér t t a lán a m a g a s a b b N13 keretben m e g m a r a d t volna legalább a mézkoszoru s a betelelés gondjaitól mentesü lnék .
Jún ius h ó elejére a 3 csa lád a rajzásról l emondot t és népessége anny i r a csökkent , hogy a m i k o r volt va lami ho rdás , m á r n e m bí r t lépést t a r t an i az egyesített családdal , h a b á r a fiasítás szépen megindult . Mire ebből a nemzedékből k i já ró bogá r lett volna, eljött a júliusi szárazság pedig a há r s , később a nap ra fo rgó adot t volna a fészekbe telelő mézet, o lyan népes családok lettek újra. A szárazság hanya t l á s t hozott , most újból néptelenek a csa ládok.
A tanulságot leszűr tem. Szerintem az egyesített család tudot t a mézürbe is gyűjteni a k k o r a m i k o r a többiek semmit . Egyesítéssel, vagy ké tcsa ládos rendszerre l jó n y á r vagy ősz mellett b izonyára nem vo lnának telelő gondjaim. így azonban t u d t o m m a l Kolozsváron a telelés senkinél sincs minden csa ládra nézve biztosítva. Csak euy méhész t á r sunkná l , az is vándorolt .
Sala József.
triT m 11 i nnmmiiii nnti n i mii T Tirnnil i n i? 11 Í nmiii i n tin m nim mm 1111 f "niiimtitii ttttffltTflffflttfltttfttfflffltttt^
v BOCZONÁDI: A MÉHEK ÉLETE-
(Kezelés.) — 7.40 P Boczonádi—örösi: Méhgazdaság 4-40 „ örösi: A méhek költésrothadása 2-40 ,, Örösi: Költésrothadások — — 1 — ,. Az összeg előzetes befizetése mellett
postai szállítással megrendelhetők a „Méhészet"
kiadóhivatalában. Újpest, Széchenyi-utca 8. szám.
172
OKTÓBERI
.TENNIVALÓ A betelelési gondok szokat lanul
megnőt tek . Az alföldi nagy szárazság a n y á r o n Erdé lyben is éreztette ha tásá t . Az augusz tushavi ho rdás teljesen e lmarad t és legtöbb helyen e lapasztot ta a jún ius—júl ius havi fészekbeli mézkészletet . Ja j a n n a k a méhésznek, aki a perge-tés e redményét m i n d eladta.
Nincs meg a békeidei cukorbeszerzési lehetőség. Nem volt meg a veszélymentes közlekedési lehetőség, a havas i vándor lás t igazán csak elvétve valósí that ta meg méhész társa ink közül valaki , ta lán 1 százalék.
Amit a kis keretes kis család o k n a k el kell i smerni az ilyen Ínséges időben jobb telelőkészsége. Lasabban hord , de kevesebbet is fogyaszt, legalább elméletben.
A h iányzó élelem pót lása kell most tehát a legfőbb gondunk legyen. Haszná l j unk ki minden lehető módot a téli élelemfogyasztás csökkentése érdekében.
Az élelempótlás egyik módja a j obban ellátott családoktól keretelvétel.
A méz és cukor feletetést most csak megemlí tem. A fontos, hogy nagy adagban , időveszteség nélkül , melegebb é j szakákon ho rdassuk fel a szükséget szenvedő csa láddal
A téli fogyasztás csökkentésének igen h a t h a t ó s módja a feltétlen nyuga lom biztosítása.
A nyuga lom egy igen magas fokát tudjuk elérni, h a a családokat zár t helyen teleltetjük. Ennek a te-lelési m ó d n a k megvannak a há t rányai is, azonban ezek miatt elvetni nem lehet.
Méhészekkel való beszélgetéseim a lka lmával kiderült , hogy a zárt helyen való telelést igen sokan alka lmaz t ák m á r itt Erdélyben, még Kolozsváron is és csak a legjobbat tudnak róla mondan i . Sajnos tapasz ta la ta ika t ismételt felkérésre sem bocsát ják a köz rendelkezésére leginkább közönyből .
Eigyeljük meg tehát mik azok a veszedelmek, amelyek a zárt helyen a méheinket fokozottan fenyegetik.
T a l á n legnagyobb baj , ami méheinket itt érheti, a helyiség túl felmelegedése. Hőmérő nélkül ezt biztosan megál lapí tani nem tudjuk s + 4 Celsius fokról magasabbra a meleget növelni ne engedjük. A hűtést aj tónyitással , huzamosabb nyi tva tar tássa l érttetjük el. A helyiség: pince vagy alagsori szoba ajtóját egy sodrony-, vagy Jécajtóval és egy tömör ajtóval lát juk el. A tömör ajtót nem tesz-szük be egészen még a ná lunk szokásos nagy hidegekben sem, ellenben a l anyha időben mind nagyobb rést t á runk . Ha teljesen be kellene t ennünk , akkor fokozottabban figyeljük a benti felmelegedést, mer t napokig tartó meleg ka-
173
tasztrófalis következményekkel járhat. Egyik szemmel lá tha tó következménye az, hogy a méhek kitörnek vízért és a helyiségben szélszóródva e lpusztulnak. A családokat zárt helyen átlag rostaszövettel elzárt ki járóval tar t juk.
Fokozo t t aban fenyeget még az egérveszedelem.
H á t r á n y a a zárt telelésnek még az, hogy egy esetleges télközépi napos, tisztulásra a lka lmas időt nem tudnak kihasználni . Ezér t a fogságot lehetőleg rövidí tsük azzal, hogy lehető későn, december közepe felé helyezzük el őket a veremben és február másod ik felében rak juk ki a szabadba .
E lv i la tha ta t lan előnye a hihetetlen kicsiny fogyasztás. Legtekintélyesebb méhészeink p róbá l t ák m á r ki (lásd Konkoly Géza példáját a M. Közlöny ezévi májusi számában, a 84. o ldalon) . Mindenki maga győződhetik meg őszi és tavaszi mérlegelés út ján. Ha családonként 5—6 ki lóra tesszük a megtakar í tás t , k i számí tha t juk a zár t telelés nemzetgazdasági jelentőségét.
Aki csaiádait nem figyelheti legalább 2—3 naponkén t , n e m tudja az egérveszélytől megóvni, a csendet biztosítani, avagy a pincében erős párolgás , bor, tűzi fahasogatás van, az semmi esetre ilyen helyre el ne helyezze méheit , mer t elpusztulnak.
A szabadban való teleltetésnek feltételei sokszor könnyebben megteremthetők. Nyugalom, állati (madár, háziállatok, kutya , baromfi) háborgatástól , egérveszélytől, naptűzéstől, erős széltől védeni s ak
kor itt is k i fogás ta lan a telelés, a fogyasztás a z o n b a n nagyobb .
L á t t a m igen sokféle téli pusztulási okot. P a r a s z t k a s d u r v á n összevissza repedezve hagyva , ősz végén mo ly t anya volt, télen is rovarok menedéke . Késő ősszel a da ra zsak is ke reken j á r h a t t a k be, r ab ló -ku ta tóméhek is folyton izga tha t ják a családot. Egy más ik helyen a p a d r a r ako t t méhcsa ládokat a napos p a d alá szokott k a p a r gáló baromfi zavar ta , vagy a ku tya választot ta p ihenőhelyül . A m a d a r a k is nagyon r á k a p h a t n a k . Veszélyes lehet a méhek nyugal m á r a az is, h a a ház eresze alá, tornácfá jára van rátéve a kasoka t , vagy k a p t á r a k a t ta r tó pad . Minden aj tócsapás a méhcsa ládot is megrezzenti .
Most még októberben is jó a lkalom nyil ik méhcsa ládok beszerzésére. Vesszőkasban legalább 10 kilós csa ládoka t vehetünk, b ru t tó -snly szerint 4—5 pengőér t kilo-g r a m m m o n k é n t . Kap t á rba átszabásra , a kevés fiasítás folytán igen a lka lmas az idő, főleg h a az élelmet kész keretekkel , vagy feletetéssel tud juk biztosí tani . A múl t télen Kolozsváron ilyen á tszabot t kasokból szá rmazó és cukor r a l későn feletetett csa ládok p incében kitűnően megér ték a tavaszt .
Uzdi Zoltán.
Az EME Kolozsvári Méhészkör<e rendes havi összejövetelét október 13-án, szerdán este 7-kor tar t ja az E M E hivata los helyiségében.
Mócsy István, elnök.
174
"MEHLEGELŐ
Korai repcevirágzás
Szabadkán mondo t t a el Baracs-k a y méhész tá r sunk , h o g y a n érnek el a Szerémségben rendk ívü l korai repcetermést s természetesen jó vándor l á s r a a lka lmas tömegvirágot .
A tengeri utolsó k a p á l á s a alkalmáva l közévetik a repce magját . A tengeri levágása u t á n a repce fejlődésnek indul , azonban j u h o k k a l legeltetik. így elérik, hogy n e m virágzik el és n.em terem ősszel. Kor a tavasszal az tán o lyan r o h a m o san fejlődik, hogy a nevezetes mar -kusicai repcére vándor l á sa márc ius 17-től ápril is 15-ig m á r pergetést adot t .
ínséges év u t á n ily ko ra i ho rdá
si lehetőség igen figyelemre mél tó és a méhészetet nemcsak éhhalál tól ment i meg, h a n e m jó kifejlést biztosít akácra .
A repce megtermékenyí tésénél a méhek igen nagy szerepet játszanak. A németek m á r azt is kiszámítot ták, hogy mi a kü lönbség a méhjá r ta repcevetés és attól távollevő tábla termése között . Hek-tá ronkin t másfél mázsa mag többletet mér tek ott, ahol vándo rméhé szet volt a virágzó növényzet közvetlen közelében. Ná lunk még a gyümölcs v i rágzásánál is küzköd-n ü n k kell a mérges permetezők ellen. Dr. Mocsi
KÜLÖNFÉLÉK Erdély méhészete számokban.
A „Méhészet" közli az ország 1941. évi méhészeti s tat iszt ikáját . Volt 65.187 méhész, k a p t á r b a n 537.763, k a s b a n 87.325 család, termet t 21.388 mázsa méz és 710 mázsa viasz.
A közeli megyék ada ta i a következők:
Bihar 2.097 méhész. 16.566 kaptár. 4.879 kas , 43.490 kg. méz, 2.112 kg. viasz.
Sza tmár 2.911 méhész, 11.211 kap tá r . 8.2(55 kas , 55.430 kg. méz, 4.006 kg. viasz.
Csík 621 méhész, 8.353 kap tá r , 38S kas , 17.190 kg. méz, 1.382 kg. viasz.
Háromszék 784 méhész, 5.646 kap tá r , 1.613 kas , 5.382 kg. méz, 659 kg. viasz.
Maros -Torda 1.052 méhész, 7.395 kap tá r , 1.240 kas , 11.850 kg. méz, 903 kg. viasz.
Udvarhely 931 méhész, 5.727 kaptá r , 1.378 kas, 3.255 kg. méz, 291 kg. viasz.
Beszterce-Naszód 795 méhész, 4.941 méhcsalád, 10.218 kg. méz, 965 kg. viasz.
Kolozs 93(5 méhész. 8.5(57 méhcsalád, 3.485 kg. méz. 366 kg. viasz.
Szilágy 1.461 méhész, 6.359 méhcsa lád , 14.682 kg. méz, 532 kg. viasz.
Szolnok-Doboka 1.468 méhész, 5.324 méhcsalád. 7.220 kg. méz. 1.151 kg. viasz.
175
Kárpáta l ja 2.876 méhész, 20.380 méhcsalád, 58.840 kg. méz, 4.644 kg. viasz.
Ezek a közigazgatás ál tal szolgáltatott ada tok közelítik meg a valóságot a legjobban. Teljesen megbízható számokat csak a méhcsaládok kötelező bejelentésének bevezetése u t án fogunk kapn i , mert az elöljáróságok sok helyen becslés a lap ján állít ják össze a statisztikát. Például Békés megyében a méhészeti egyesület 37 tagegyesülete tízezerén felüli taglétszámot tart nyi lván. Ha a pá r n e m megyei tagegyesületet le is vonjuk a számból, még mindig n e m m a r a d h a t 4.991 méhész, amenny i t a statisztika Békés megyére feltüntet.
Kiváló méhcsaládok.
Minden méhésznek van egy-két olyan kap tá ra , amelyikből minden megmagya rá z ha tó ok nélkül kimagas lóan többet pergetett . Fel van-e jegyezve, hogy a tavaly hogy viselkedett ez a család, nevel tünk-e az idén tőle anyát , figyelni fogjuk-e jövőre ezt és u tóda i t ?
Erről a kérdésről egy-két ív oldalas leírásokat ké rünk . A legjobban sikerült beszámoló í ró jának egy értékes szakkönyvet , a Héjjas Endre : A sikeres méhészkedés című 512 oldalas m u n k á t kü ld jük meg. (Lásd ismertetését a M. K. májusi számában.) , ;
A napilapokban
sokszor igen téves méhekre vonatkozó adatok lá tnak napvilágot . Egyik kolozsvári nap i l apban aug. folyamán azt írták, hogy egy 10 családos méhészet átlagos évi jövedelme ÜOOO pengő. Egy más ikban pedig azt. hogy a méhek eső előtt a kaptárból mind kitódulnak. Egy fővárosi lap számokat közöl a finnországi méhészeiről. Azt írja,
hogy az egész o rszágban 7500 méhcsalád van a tavalyi 17500-zal szemben. Ez m á r egyezik a vitéz páva i Mátyás Sándor által 1939-ben 15 ezerre tett f innországi méhcsaládok számával . A továbbiakban azt írja a lap, hogy a f inn méhtenyész tők a közellátási minisz tér ium gyors segítségét kér ték , mer t a téli élelemhez szükséges 10 kg. cukor helyet t csak 2—3 kiló áll rendelkezésre s a méheke t éhhalá l fenyegeti.
Ná lunk is etetésre szoru lnak vidékenkén t a méhek , ott a sokkal zo rdabb vidéken sokkal nehezebb a méhészkedésből e r edmény t kihozni . „Mehilainen" a c íme egy finn méhészu jságnak s ez a szó ro kon a mi méh szavunkka l .
Felhívjuk t. Tag ja inka t , hogy tagdí ja ikat rendezzék, mer t egyesületünk célját csak úgy tudja eredményesen szolgálni.
A méhészkönyv vezetői október elején 3 lapot kell beküldjenek, ú. m. a pénzforgalom havi , a m u n k a napló és t e rmék-anyagforga lom negyedéves lapjait .
rieneszei: Dr. Máté Lajos és Társa
BUDAPEST, V. ZOLTÁN-U. 11. SZÁM. Telefons 1 - 1 5 7 - 4 7 .
Dúsan fölszerelt raktárunkban méhésztársaink a méhészet körébe tartozó összes cikkeket a legelőnyösebben és a legjobb kivitelben beszerezhetik. — Hunor képtárakat állandóan raktáron tartunk. Műlépet valódi tiszta méhviaszból minden kívánt méretben gyártunk. 1 pengő földolgozási díj ellenében
viaszt mülépre becserélünk.
Á l l a n d ó a n a legmagasabb napi árban veszünk m é z ie t és viaszt
Árjegyzéket kívánatra ingyen k ü l d ü n k .
176
APRÓHIRDETÉ/ TUDNIVALÓK
a hirdetések feladásáról. A Méhészeti Közlöny hirdetési díja
négyzet cm-ként 20 fillér, tagoknak 10 fillér. Az apróhirdetés díja szavanként 8 fillér, tagoknak 4 fillér. Vastag betűvel szedett szavak közlési díja 16, illetve 8 fillér. A hirdetési dijak előre, a megrendelés feladásakor küldendők be. Apróhirdetésért hirdetési támpéldányt nem küldünk. A hirdetések mindenkor a nó 22. napjáig küldendők be a kiadóhivatal címére: Kolozsvár, Majális.u. 24.
Méhészeti eszközök kaphatók a „Dzier-zon" Méhészetnél, Nagyvárad, Csáky Ist-ván-u. 65. Az árjegyzéki árakból az E. M. E. tagjainak 5 százalék kedvezmény. 16
Házi mézestészták készítése. A méz és viasz értékesítése. Irta: özv. K r e m-n i t z k y n é. Fröhlich Ilona, az E.M.E. és az O.M.M.E. tb. tagja, 7. bővített kiadás. Az E.M.E. kiadása. Ára 1,50 P, és a postai küldés díja. Megrendelhető az E.M.E.-nél, Kolozsvár, Majális-u. 22. Ez a 16 oldalas füzet az ízléses formájú, gazdaságos összeállítású, gyógy, csemege és élelmezési célokat szolgáló Ízletes házi mézes tészták készítési módját ismerteti részletesen. Minden méhész szerezze be felesége részére. Méhészek számára ez a legkedvesebb ajándék. A mézfogyasztás emelésének egyik leghathatósabb eszköze ez a füzet. Nem hiányoz-hatik egy méhész feleségének sem az asztaláról.
(1!) Hirdetmény.
Méztermelő- és értékesítő Hangya Szövetkezet míílépet, kaptárokat, méhészeti eszközöket a legjobb m i n ő s é g b e n legolcsóbb napi áron hoz forgalomba állandó korlátlan m e n n y i s é g b e n . Árjegyzéket, felvilágosítást szaktanácsot d í j t a l a n u l ad .
Cim: BUDAPEST, IX., Közraktár-utca 34. // Raktár: IX., Bakács-utca 8. Postacím: B U D A P E S T 48. - Telefon: 187-999.
Minerva Irodalmi és N y o m d a i Müintézet R í s z v é n y t á n a i á g , Kolozsvár 2776(N"yonulai í. v.: Major Jóascf.)