– 1 –

Mau

lis C

saba Mi’ fán

terem a tipográfia?

Frontend Meetup, 2013.08.06.

– 2 –

– 3 –

”The typographer’s one

essential task is to interpet

and communicate the text,

its logical structure, its

physical size, all determine

the possibilities of

typographic form.”

Robert Bringhurst – The element of typographic style

– 4 –

BAROKK ROMANTIKUS

RENESZÁNSZ NEOKLASSZIKUS

– 5 –

GEOMETRIKUS POSZTMODERN

HUMANISTA LÍRAI MODERNISTA

– 6 –

– 7 –

aeaeaeaeaeaeaeaeaeaeaeaeaeaeaeaeaeaeaeaeaeaeaeaeaeaeaeaeaeaeae

– 8 –

Kenyérszöveg

A főszövegnek azon részei, amelyek nincsenek

címként, alcímként, élőfejként, élőlábként vagy

képaláírásként kiemelve, azaz a tartalmi rész.

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do

eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut

enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris

nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in

reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla

pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in

culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.

– 9 –

Jókai Mór

A kőszívűember

fiai

– 10 –

A tipográfiai pont (PostScript)

az inch 1/72-ed része.(A Didiot-pont az inch 1/72,72-ed része.)

– 11 –

– 12 –

Falus RóbertAz antik világ irodalmai

Az uralkodó osztályon belüli érdekellentétek ideológiai vetületeként került szembe a régi világfelfogással az új erkölcs és

műveltségeszmény. Az előbbit a már Plautus által is kicsúfolt zord szigor, a paraszti-patriarchális konzer-vativizmus, a katonás életmód és a buzgó vallásosság jellemezte, amelynek legtekintélyesebb hangoztatója s megtestesítője Cato volt. Az archaikus kori pró-za jelentős mesterének, Marcus Porcius Catónak (i. e. 234–149) életpályája – közéleti és irodalmi tevékeny-sége – azokat az ellentmondásokat érzékelteti, melyek az uralkodó osztály konzervatív rétegének ideáljait meghatározzák. Ősi kisbirtokos családból származott, de bámulatos eréllyel s következetességgel küzdötte fel magát mind magasabb tisztségekbe; hosszú időn át töl-

tötte be a censori funkciót, az egyik legfelsőbb állami tisztséget, s így a szenátori névjegyzék összeállítása is hatáskörébe tartozott. A tehetségére s példamutatóan szerény életmódjára alapozott tekintély nemzetközi kérdések megítélésében is jelentős befolyást biztosított számára. Élete alkonyán mondott beszédeinek záró mondata, a híres

„Ceterum censeo Carthaginem esse delendam” – „egyébként úgy vélem, hogy Karthágót el kell pusztítani” –,

annak a vaskezű s agresszív külpolitikának lett jel-szava, amely Róma terjeszkedését és külső virágzását megalapozta. (részlet)

– 13 –

-------------------------------------------------------| | kurrens | kövér | dőlt | kövér-dőlt |-------------------------------------------------------| kurrens | | igen | igen | talán |-------------------------------------------------------| kiskapitális | igen | igen | talán | nem |-------------------------------------------------------| kapitális | igen | talán | nem | nem |-------------------------------------------------------

1:1,61803

– 15 –

0,61803

1:1,61803

1

1

1,61803

– 16 –

5 8 13 21 34 55 89

– 17 –

6 10 16 26 42 68 110

5 8 13 21 34 55 89

4 7 11 18 29 47 76

– 18 –

6 8 10 13 16 21 26 34 42 55 68

– 19 –

– 20 –

Darvas László – Állatszabásúak (részlet)

– 21 –

Falus RóbertAz antik világ irodalmai

Az uralkodó osztályon belüli érdekellentétek ideológiai vetületeként került szembe a régi világfelfogással az új erkölcs és

műveltségeszmény. Az előbbit a már Plautus által is kicsúfolt zord szigor, a paraszti-patriarchális konzer-vativizmus, a katonás életmód és a buzgó vallásosság jellemezte, amelynek legtekintélyesebb hangoztatója s megtestesítője Cato volt. Az archaikus kori pró-za jelentős mesterének, Marcus Porcius Catónak (i. e. 234–149) életpályája – közéleti és irodalmi tevékeny-sége – azokat az ellentmondásokat érzékelteti, melyek az uralkodó osztály konzervatív rétegének ideáljait meghatározzák. Ősi kisbirtokos családból származott, de bámulatos eréllyel s következetességgel küzdötte fel magát mind magasabb tisztségekbe; hosszú időn át töl-

tötte be a censori funkciót, az egyik legfelsőbb állami tisztséget, s így a szenátori névjegyzék összeállítása is hatáskörébe tartozott. A tehetségére s példamutatóan szerény életmódjára alapozott tekintély nemzetközi kérdések megítélésében is jelentős befolyást biztosított számára. Élete alkonyán mondott beszédeinek záró mondata, a híres

„Ceterum censeo Carthaginem esse delendam” – „egyébként úgy vélem, hogy Karthágót el kell pusztítani” –,

annak a vaskezű s agresszív külpolitikának lett jel-szava, amely Róma terjeszkedését és külső virágzását megalapozta. (részlet)

– 22 –

De brevitate vitae

„De brevitate vitae” vagy ahogyan a többség ismeri

„Gaudeamus igitur” egy népszerű ballagási ének...

Első írásos változata 1781-ben jelent meg Christian

Wilhelm Kindleben (1748–1785).

Wikipédia

– 23 –

– 24 –

– 25 –

– 26 –

Thomas Anderson

Thomas Anderson

– 27 –

Falus RóbertAz antik világ irodalmai

Az uralkodó osztályon belüli érdekellentétek ideológiai vetületeként került szembe a régi világfelfogással az új erkölcs és

műveltségeszmény. Az előbbit a már Plautus által is kicsúfolt zord szigor, a paraszti-patriarchális konzer-vativizmus, a katonás életmód és a buzgó vallásosság jellemezte, amelynek legtekintélyesebb hangoztatója s megtestesítője Cato volt. Az archaikus kori pró-za jelentős mesterének, Marcus Porcius Catónak (i. e. 234–149) életpályája – közéleti és irodalmi tevékeny-sége – azokat az ellentmondásokat érzékelteti, melyek az uralkodó osztály konzervatív rétegének ideáljait meghatározzák. Ősi kisbirtokos családból származott, de bámulatos eréllyel s következetességgel küzdötte fel magát mind magasabb tisztségekbe; hosszú időn át töl-

tötte be a censori funkciót, az egyik legfelsőbb állami tisztséget, s így a szenátori névjegyzék összeállítása is hatáskörébe tartozott. A tehetségére s példamutatóan szerény életmódjára alapozott tekintély nemzetközi kérdések megítélésében is jelentős befolyást biztosított számára. Élete alkonyán mondott beszédeinek záró mondata, a híres

„Ceterum censeo Carthaginem esse delendam” – „egyébként úgy vélem, hogy Karthágót el kell pusztítani” –,

annak a vaskezű s agresszív külpolitikának lett jel-szava, amely Róma terjeszkedését és külső virágzását megalapozta. (részlet)

– 28 –

– 29 –

A királynét megölni nem kell

Félnetek jó lesz

Ha mindenki egyetért

En nem

Ellenzem.

– 30 –

A királynét megölni

Nem kell félnetek

Jó lesz

Ha mindenki egyetért

En nem ellenzem.

– 31 –Szokták mondani, az író szerszáma a nyelv. Ez majdnem igaz. Én szívesen látom az írót, maga-mat – mint kézművest. Még inkább kőműves. Kőmíjjes. Tégla, malter, rakni, nő a fal, leomlik, újra, föl-le, Kelemenné, szóval valami nő.

Itt kicsit megállnék mutatni valamit. A mon-dat arra lehet példa, hogy nemcsak én írom a mondatot, az is írja önmagát. Vagy másképp: hogy a nyelv is szerző. Az írásnál sok és sokfé-le összefüggésre lehet ügyelni, szimmetriákra, ismétlődésekre, eposzi állandó jelzőre, a lele-ményes komplexus, és akkor többnyire kiderül, mondjuk egy értő olvasásnál, ez akár még egy kritikusnál is bekövetkezhet, minden jó kriti-kus jó olvasó is, de nem minden rovar bogár, hogy rendszerint sokkal több összefüggés, nyelvi játék, mélység és sekélység található a szövegben, mint amennyit az író beletett. Egy más szempont szerint ezt úgyis lehet fogal-mazni, hogy az rossz jel a munka minőségét

illetően, ha csak az van a könyvünkben, amit beletettünk.

Jobb korokban ezt elfogadták közvetlen Is-ten-bizonyítéknak.

Szóval a következő történt (ezt persze becsületszóra kell elfogadniuk, így nincs bi-zonyító ereje, de nem is bizonyítani akarok, hanem mutatni): tehát írtam, hogy rakosgat-juk a téglát, nő a fal, és akkor eszembe jutott, hogy hány és hányszor kiderül, hogy amit fölraktunk estére, leomlott reggelre, hogy az nem is fal volt, hanem legjobb esetben árok – gondolatjel: ha egy napot végigírok és másnap sorról sorra kihúzom, tehát nem marad semmi, az két nap jó munka, nulla linea, sine dies –, in-nen logikus ugrás a Kőműves Kelemenné, aki nemdebár nő. Az én kis linkségem már nem emlékezett, csak a nyelv, hogy a mondat ele-jén volt már egy nő, de nem asszonyállatként, hanem igeként, cherchez la verb!

Esterházy Péter - A szavak csodálatos életéből (részlet)

– 32 –

AleA iActA est

– 33 –

Alea iacta est

– 34 –

– 35 –

RÉYIII

ÉGMMGS

GEEEAB

ENSSLA

SESSAN

RGZZX•

– 36 –

nullaa nemizsebtolvajok,

lenne

Ha nem lennének

ÉLETEMWoody Allen

– 37 –

PÓK APÓ

A kártya lapja négyszögletes,

az asztal lapja jó kerek,

fel nem foghatom, hová tűntek

a dzsók, a dzsók, a dzsókerek!

Darvas László – Állatszabásúak (részlet)

– 38 –

Referenciák

» http://webtypography.net/

» http://lamb.cc/typograph/

» http://whatype.com/texts/the-complex-grid/

» http://webfontspecimen.com/

» http://typecast.com/

» http://alistapart.com/article/more-meaningful-typography

» http://fontstruct.com/

– 39 –

Betűnként vállalom a felelősséget.

@_senki, szemmertek.hu