Mikes Kelemen:

Törökországi levelek

Erdélyi emlékírók

Ism.: emlékirat – barokk irodalom , 17. sz. második fele, és 18. sz. eleje.

Nem tisztán irodalom + tényirodalom és történetírás.

Gyökerei: Szt. Ágoston Vallomásai +francia memoárirodalom.

Táptalaja: Erdély

Önéletrajzi írások: Kemény János, Bethlen Miklós, Árva Bethlen Kata, II. Rákóczi Ferenc.

Motiváltságuk: politikai felelőség, személyes hitvallás, önigazolás, önvizsgálat szándéka.

Az irodalmi levél műfaja

A levél, latinul episztola (görög szó, jelentése küldemény), epikai műfaj, mely

tulajdonképpen a személyes párbeszédet

helyettesíti, ezért mindig E/1 személyben szól a

címzetthez Személyes hangvételű

(vallomás, kitárulkozás)

Levélírás egykor és ma

Klasszikus, papír forma előnyei:

Személyesebb

Hátrányai:

Lassú

Fizetős

Időigényes

E-mail előnyei:

Gyorsabb

Több személyt egyszerre elér

Környezetkímélőbb

Olcsóbb

Hátrányai:

Nem biztos, hogy megkapja

„A régi világban a levél a hírszolgáltatás: napi hír,távirati jelentés és színes riport, helyszíniközvetítés, filmhíradó és a szellemes közírókommentárja az eseményekhez. A szép levelekkézről kézre járnak, lemásolják, majd idővelösszegyűjtve könyvben kiadják őket… Mintalevél-gyűjtemények tanítják az embereket a levélírásművészetére, a levélforma annyira kedvelt, hogymás területekre is átcsap, regényeket éstankönyveket is kezdenek már levélformábanírni…”

A levél fajtái

1. Misszilis levél valóságos személynek

- magánlevél

- hivatalos levél

- költői levél (Petőfi és Arany levelezése)

2. Fiktív levél

(Mikes Törökországi levelei, Pázmány Péter hitvitázó levélsorozata)

Az episztola mint ideológiai üzenetközvetítő

Berzsenyi Dániel az ész mindenhatóságát hirdeti A Pesti Magyar

Társasághoz (1815), a nőnevelés fontosságát fogalmazza meg a

Dukai Takács Judithoz (1815), a társas életet dicséri a Vitkovics

Mihályhoz (1815) címzett episztolájában.

Petőfi családi (István öcsémhez, 1844); politikai: Levél Várady

Antalhoz (1846), barátságról (Arany Jánoshoz, 1847).

Ady Endre költői hitvallása: Levél-féle Móricz Zsigmondhoz, 1911.

Radnóti a szerelem megtartó erejéről vall a Levél a hitveshez,

1944 című költeményében.

Mikes Kelemen: Törökországi levelek

(1717-1758)

II. Rákóczi Ferenc inasa majd kamarása

(háttérben);

Követi Rákóczit száműzetésében: Lengyelo.,

Franciao., Rodostó (Töröko.);

207 fiktív – „édes nénjéhez” írt – levélből álló

gyűjtemény, P. E. grófnő Konstantinápolyba;

Rodostói leveleit tartalmilag a következőcsoportokba sorolhatjuk:

–megérkezés, a fejedelem udvartartása,

– a fejedelem emberi portréja, halála (1735),

– törökországi szokások,

– olvasmányélmények.

(+erdélyi nyelv, fanyar székely humor)Zágon, Erdély, Mikes szülőháza

Témájuknál fogva a leveleket így is

csoportosíthatjuk:

1. A lelkesedés, a közeli hazatérés

vágya

2. Az érzelmi hullámzás levelei

3. A teljes reménytelenséget

megfogalmazó levelek

Rákóczi Múzeum Rodostón

• Az álomkastély főszereplője egy asszonyalak, P. E. grófné, aki

Konstantinápolyban él, és Mikes édes nénje.

• Éles kontúrokkal áll előttünk: csodálatos beszélgető, érti a

finom tréfát, szereti a pletykát. A vele való levelezésben

minden megvalósul, ami után Mikes vágyódott: gyengédség,

megértő baráti atmoszféra, csendes jókedv.

• Nem hiányoznak a moralizáló elmélkedések, nőnevelésről,

nőkről általában (a francia klasszicizmus hozza a nők szellemi

emancipációját), vannak benne nép- és tájrajzi leírások

Törökországról, értekezés a selyemhernyó-tenyésztésről.

A 37. levéla lelkesedés, a közeli hazatérés vágya.

Személyes élmények sokasága.

Távolról közeledik a házakig, bemutatva

a tájat, a török gazdaságát, a város

elhelyezkedését („Lóháton innét

Konstantinápolyban könnyen el lehet

menni”).

Aztán az utcát írja le, odaköltözésük

körülményeit, kapcsolatukat a

szomszédokkal. Lassan ér el a

tulajdonképpeni témához: bemutatni

életük egyhangúságát.

„unalom” - ismétlődés

A 112. levél a harmadik csoportba tartozik (A

teljes reménytelenséget

megfogalmazó levelek).

• Rákóczi halálát írja le benne.

• Először csak közli a tényt, majd

részletekre kitérve mondja el,

miként is távozott.

• A műben sokkal több az érzelmi

kitörés, mint például a 37. versben.

• Szimbolikus értéket tulajdonít

annak, hogy a fejedelem

nagypénteken hunyt el.

A Rákóczi kripta a kassai Szent

Erzsébet-dómban

(1735. ápr. 8.-án édesanyja, Zrínyi

Ilonamellé temették el

Konstantinápolyban, szívét Párizshoz

közel.

1906 – újratemetése.)

A levelek nyelve, stílusa

erős érzelmi töltésű jelzők: pl. Rodostó „kedve elunt városa”,

„édes keserű laktunk helye”.

Jelzőhalmozás: „... ezzel maradok kend köteles, láncos,

madzagos, spárgás és zsinóros szolgája”.

Alliteráció pl.: „holnap az a holnap hat holnapra halad”,

Szójátékok, megszemélyesítés, hasonlat („úgy halt meg, mint

egy gyermek”).

• Művészi paradoxon: „úgy szeretem már Rodostót, hogy el

nem felejthetem Zágont”.

• A levelek további fontos jellemzője, hogy valódi keltezésűek.

• A levelek stílusára jellemzőek a rokokó elemei (apró részletek

ábrázolása, a mesterkélt, idilli hangulat megteremtése), népi

fordulatok háromnegyedfertály óra. (frtalj, bosnyákok)

• írásait ma

magyarországi

könyvtárak: az egri

Lyceumi Könyvtár, a

budapesti Egyetemi

Könyvtár, a Nemzeti

Múzeum könyvtára

őrzik.

• Valós leveleket is írt

erdélyi rokonainak.

• Erkölcsnevelő, vallási

műveket is fordít

franciáról.

1761. október 2-án hunyt el

Mikes Kelemen

egy pestisjárvány során

– az utolsó kuruc bujdosók

egyikeként –.

Az Édes Néném és

Mikes Kelemen-

szobor a rodostói

tengerparton

XIX. századi

levél

VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVV

VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVV

VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVV