KUTATÁSMÓDSZERTAN

Miskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdaságelméleti Intézet

MSc

képzés(GTGKG251ML)

•

Tárgyjegyző: Sáfrányné

Dr. Gubik Andrea, egyetemi docens

•

Tantárgy feladata és célja:A tárgy célja, hogy a hallgatók képesek legyenek a kutatómunkájuk önálló megszervezésére (kutatási terv, koncepció elkészítése, szakirodalom gyűjtése), kutatási és elemzési módszerek, technikák alkalmazására.

•

Számonkérés módja: aláírás-gyakorlati jegy

•

Kreditpont:

4

Kötelező irodalom: •

Majoros, P. (2006): A kutatásmódszertan alapjai: Tanácsok, tippek, trükkök (nem csak szakdolgozat-íróknak). Perfekt Kiadó, Budapest (ISBN 978 963 394 584 1)

•

Babbie, E. (2008): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest 350-410. oldal, (ISBN 978 963 506 764 0)

Ajánlott irodalom:•

Elster, J. (2001): A társadalom fogaskerekei: Magyarázó mechanizmusok a társadalomtudományokban, Osiris

Kiadó,

Budapest (ISBN 963 379 316 5)•

Howard, K., Sharp, J. A. (1994): The Management

of

a

Student

Research

Project, Aldershot, Gower

Publishing, (ISBN 978-0566084904)

•

Majoros, P. (2011): Tanácsok, tippek, trükkök nem csak szakdolgozatíróknak, avagy a kutatásmódszertan alapjai. Perfekt Kiadó, Budapest (ISBN 978 963 394 803 3)

•

Mason, J. (2005): A kvalitatív kutatás. Jószöveg

Műhely, Budapest (ISBN 963 7052 07 0)

I. BEVEZETÉS A TUDOMÁNYOS VIZSGÁLÓDÁSBA

A társadalomtudományi kutatás a társadalmi lét szisztematikus megfigyelése azzal a céllal, hogy összefüggéseket fedezzünk fel a megfigyelt dolgokban, és értelmezzük azokat.

1. Az emberi megismerés

•

Hagyomány szerepe a megismerésben

•

Tekintély szerepe a megismerésben•

A hétköznapi megismerés hibái

•

A tudományos megismerés jellemzői

1. Az emberi megismerés

A tudományos megismerés jellemzői:•

Racionalitásra, objektivitásra törekszik

•

Kritikai alapállás•

Tervszerűség, szisztematikusság, módszeresség

•

Pontosságra, koherenciára törekvés•

Kollektivitás

2. Társadalmi szabályszerűségek

A társadalomtudományi kutatást elsősorban az különbözteti meg a természeti jelenségek vizsgálatától, hogy elsősorban nem megváltoztathatatlan szabályokat és törvényeket vizsgál, hanem olyan szabályszerűségeket, amelyek megléte bizonyos valószínűséggel előrevetítheti egyes történések bekövetkeztét.

3. A társadalomtudományi kutatás megközelítései

•

Idiografikus↔nomotetikus

kutatás•

Induktív↔deduktív kutatás

•

Kvalitatív↔kvantitatív kutatás

4. Az okság alapvető követelményeiIdiografikus

magyarázat:

•

Hihetőség és elfogadhatóság•

A többi lehetséges magyarázatot komolyan fontolóra vettük, de azok nem állták ki a próbát

Nomotetikus

magyarázat -

Lazarsfeld- paradigma:

•

Az ok időben megelőzi az okozatot•

A vizsgált változók között tapasztalati együttjárás

van•

Két változó között megfigyelt empirikus összefüggést nem lehet valamely harmadik változó hatásával megmagyarázni.

II. A MEGISMERÉSI FOLYAMAT FELÉPÍTÉSE

1. Kutatási terv•

Lényege

–

Mit akarunk megtudni? –

Hogyan deríthető ki a legjobban?

–

Mi értelme van az elvégzett munkának?•

Kutatási célok

–

Felderítés–

Leírás

–

Magyarázat

•

Elemzési egységek –

Egyének

–

Csoportok–

Szervezetek

–

Társadalmi produktumok•

Az idődimenzió

–

Keresztmetszeti vizsgálatok–

Longitudinális vizsgálatok •

Trendvizsgálat

•

Kohorszvizsgálat•

Panelvizsgálat

•

A vizsgálat térbeli elhelyezése

Hogyan tervezzük meg a kutatást?

Lépések:•

Kezdő lépések

•

Konceptualizálás•

A kutatási módszer megválasztása

•

Operacionalizálás•

Populáció és minta

•

Megfigyelés•

Adatfeldolgozás

•

Elemzés•

Felhasználás

A kutatási tervezetProbléma vagy cél

Pontosan mi az, amit vizsgálni akar? Miért érdemes vizsgálni? Van-e gyakorlati jelentősége a javasolt vizsgálatnak? Gyarapítja-e tudományos alapismereteinket, hozzájárul-e például társadalomtudományi elméletek megfogalmazásához?

Szakirodalmi áttekintésMit mondtak a témáról mások? Milyen elméletek foglalkoznak vele,

és mit mondanak

azok róla? Milyen kutatások folytak korábban? Az eddigi eredmények egybehangzók vagy ellentmondanak egymásnak? Vannak-e olyan hibák, hiányosságok az eddig született kutatásokban, melyeket orvosolni tudna?

A vizsgálat alanyaiKiknek vagy miknek a vizsgálatával kíván adatot gyűjteni? Határozza meg a vizsgálat tárgyait általában, elméletileg, továbbá konkrétan is;

pontosítsa, hogy az

alapsokaságból kik érhetők el, és hogy hogyan akarja őket elérni. Helyénvaló-e mintavételt alkalmazni? Ha igen, milyen mintát tervez? Ha előfordulhat, hogy kutatása hatással lesz a vizsgálat alanyaira, hogyan biztosítja,

hogy a kutatás ne

sértse őket?Mérés

Melyek a kutatás legfontosabb változói? Hogyan definiálja és hogyan méri őket? Ezek a definíciók és mérési eljárások a korábbi hasonló témájú kutatásokat követik (ez mellesleg rendjén való), vagy eltérnek azoktól? Ha elkészítette már a saját mérőeszközét (a kérdőívet például), vagy másoktól átvett mérőeszközt akar használni, érdemes ennek egy példányát függelékként a tervezethez csatolni.

A kutatási tervezetAdatgyűjtési módszerek

Hogyan zajlik a tényleges adatgyűjtés? Kísérletet vagy kérdőíves

felvételt tervez? Végez-e terepkutatást, vagy már meglévő statisztikák másod, elemzésére

akar

összpontosítani?Elemzés

Jelezze, hogy milyen típusú elemzést akar végezni. Ha konkrét elemzési el járásokra gondol lépésenkénti regresszióra, faktorelemzésre stb., ezt közölheti. Ennél fontosabb az elemzés céljának és logikájának részletes kifejtése. Precíz leírásra törekszik? Meg akarja magyarázni, miért vannak a dolgok úgy, ahogyan vannak? Valamely sajátosságban mutatkozó eltéréseknek akarja magyarázatát adni? Melyek az elemzésnél szóba jöhető magyarázó változók, és hogyan fogja ellenőrizni, hogy megfelelően magyarázzák-e a különbségeket?

HatáridőkSokszor érdemes rögzíteni az egyes kutatási fázisok határidőit; ha a tervezetben nem is, legalább a magunk számára. Ha nem állítjuk össze a kutatás lépéseinek menetrendjét, vagy ha nem tartjuk ehhez magunkat, a végén bajba kerülhetünk.

KöltségvetésHa a kutatás költségeire valakitől pénzt kér, költségvetést kell

készítenie, amiből

kiderül, mire megy a pénz. Nagy, drága kutatások költségvetésében olyan kategóriák szerepelnek, mint személyi kiadások, eszközök, dologi kiadások, egyéb költségek, pl. telefon és posta. De az olyan szerényebb fajta kutatásnál is, amit az ember maga finanszíroz, érdemes egy kis időt rászánni, hogy végiggondoljuk,

milyen kiadásaink

lesznek: irodai eszközök, fénymásolás, telefonok, közlekedés és így tovább.

2. Konceptualizálás, operacionalizálás, mérés

•

A mérés terjedelme és az elérendő precizitás

•

A változók és attribútumaik meghatározása

•

A mérés minősége –

Hitelesség,

–

Megbízhatóság, –

Érvényesség

3. Indexek, skálák, tipológiák

•

Indexek•

Skálák

–

Thurstone-skálák, –

Likert

skála,

–

Szemantikus differenciálskála, Guttman- skálák

•

Tipológiák

4. A mintavétel logikájaValószínűségi mintavétel•

Egyszerű véletlen mintavétel

•

Szisztematikus mintavétel•

Rétegzett mintavétel

•

Csoportos mintavétel•

Többlépcsős csoportos mintavétel

Nem valószínűségi mintavétel•

Egyszerűen elérhető alanyok

•

Szakértői kiválasztás•

Hólabda módszer

•

Kvótás mintavétel

III. A MEGFIGYELÉS MÓDJAI

1. Kísérletek

Az oksági folyamatok kontrollált vizsgálatának eszköze

•

Ellenőrzött körülmények •

Laboratóriumban vagy természetes közegben

•

Kontroll

2. Kérdőíves vizsgálatokA kérdőívszerkesztés technikája

(Feleletválasztós kérdés, Sorbarendezési

kérdés, Számszerű adatra, tényre vonatkozó kérdés, Feltételes kérdés, Ugró utasítások, Táblázatos kérések)

A kérdőíves vizsgálatok alapszabályai•

Érthetőség

•

A kérdések sorrendje•

Kérdések típusa

•

Tagadó és sugalmazó kérdések•

Válasz megtagadása

•

Társadalmi környezet és időpont•

Bizalmatlanság

•

Hosszúság•

Külalak, instrukciók

•

Próbakérdezés•

Az ismétlődő kérdések azonos struktúrában legyenek

•

Alkalmazzunk csoportképző ismérveketHibaforrásokOnline

kérdőív

lekérdezés

2. Kérdőíves vizsgálatokA kérdőívek típusai•

Kérdőívfelvétel kérdezőbiztossal

•

Önkitöltős kérdőívek•

Kérdőívfelvétel telefonon

Szempontok a típus megválasztásánál–

Költségek

–

Időszükséglet–

Válaszadási arány

–

Kérdések jellege–

Értelmezhetőség

–

Megbízhatóság

3. Kvalitatív terepkutatásokA társas viselkedés szisztematikus megfigyelése. Főként természetes körülmények között tanulmányozható, időben nehezen változó jelenségek és folyamatok vizsgálata.

•

A megfigyelő lehetséges szerepei (részvétel- megfigyelés; felfedés-rejtve maradás)

•

Szerepválasztások előnyei, hátrányai

4. Beavatkozás-mentes vizsgálatok

•

Tartalomelemzés•

Meglévő statisztikák elemzése

•

Történeti-összehasonlító elemzés

Tartalomelemzés

A tartalomelemzés a rögzített emberi kommunikációk tanulmányozása.

•

Elemzési egységek •

Mintavétel

•

Kódolás: adatfelvételi ívekkel•

Előnyök, hátrányok

Meglévő statisztikák elemzéseA mások által végzett elemzések saját, más céllal történő használata. Nem másodelemzés.

•

Elemzési egységek –

eltérhet az eredeti és a saját kutatás során

•

Megbízhatóság, érvényesség•

Lehetséges források

Történeti/összehasonlító elemzés

Többnyire kvalitatív módszer, de alkalmaz kvantitatív technikákat is. Nincsenek előre felsorolható lépései.

•

Követelményei

5. Értékelő kutatásokValamely társadalmi beavatkozás hatásainak értékelése. Nem önálló módszer, sokféle társadalomkutatási módszer használható fel erre

a célra

(kérdőíves vizsgálat, kísérlet stb.). •

A kimenetel mérése

•

Új vagy már létező mérőeszközt válasszunk•

A környezet jellemzői

•

A beavatkozás mérése•

A populáció meghatározása

•

A siker/kudarc operacionalizálásaAz értékelő kutatás módszerei

–

Kísérlet–

Kvázi-kísérlet

•

Idősoros elemzések: több időpontban végzett mérés•

Nem ekvivalens kontrollcsoportok: Létező kontrollcsoport felkutatása, amely hasonló a kísérletihez

•

Párhuzamos idősoros elemzés: Több időpontban végzett elemzés és összevetés kontrollcsoporttal

–

Kvalitatív értékelések Az értékelő kutatás sajátosságai

Az interjúIrányított beszélgetés, amely kérdések és válaszok egymásutánjából épül fel.

•

Az interjúk fajtái–

Formai szempontból

•

Strukturálatlan•

Strukturált

•

Félig strukturált–

Interakciók szerint

•

Egyéni•

Fókuszcsoportos

–

Tartalmi szempontból•

Mélyinterjú

•

Narratív•

Etnográfiai

•

Tematikus

Az interjú•

Felkészülés az interjúra–

Felkészültség a témából

–

Interjúvázlat –

Tesztelés

–

Az interjú során elhangzottak rögzítésére vonatkozó tervek

•

Mire kell vigyázni az interjú során?–

Öltözködés

–

Hangulat, bizalom megteremtése–

Kutatás céljának, interjú vezérfonalának ismertetése, köszönet, válaszok bizalmas kezelése, kutatási eredmények elérhetősége

–

Semleges szerep–

..

7. Az esettanulmány •

Az esettanulmány kivitelezése

–

Előzetes információgyűjtés–

Helyszíni terepkutatás

–

A hallottak folyamatos jegyzetelése, rendszerezése

•

Az esettanulmány megírása–

A környezetelemzés, a probléma háttere

–

Probléma felvázolása, majd alternatív megoldások ismertetése

–

Az alternatív megoldások elemzése, és a „legjobb” változat kiemelése

IV. A KUTATÁSOK ETIKAI KÉRDÉSEI

1. A résztvevőkkel kapcsolatos etikai kérdések•

A kutatásban való részvétel önkéntes

•

A résztvevők védelme–

Névtelenség (anonimitás): a válaszadót akkor tekintjük névtelennek, ha nem lehet beazonosítani a válaszokat a választ adó személyekkel.

–

Titkosság: felmérésnél a személyek válaszait azonosítani lehet, a kutató azonban megígéri, hogy nem teszi nyilvánosan.

•

A résztvevők megtévesztése2. Az adatelemzés és közzététel etikája

V. SZAKDOLGOZAT, KUTATÁSI BESZÁMOLÓK KÉSZÍTÉSE

A dolgozat sikerét meghatározó tényezők•

A dolgozat eredetisége

•

Elméleti megalapozás•

Gyakorlati hasznosság

•

Az elmélet és gyakorlat egyensúlya•

A dolgozat szerkezete

Az értékelés szempontjaiStílus és nyelvhelyesség, formai követelményekÁltalános szerkezeti felépítésA megírás módszereiA tudományos publikációk (folyóiratok) minőségi mutatói

VI. INFORMÁCIÓGYŰJTÉS – STATISZTIKAI ADATGYŰJTÉS

•

Forrástípusok–

Nyomtatott kiadványok

–

Online

források, adatbázisok•

Néhány módszer az irodalom-feltárás megkönnyítésére

•

A forrásfelhasználás lehetőségei és etikája•

Az idézés és a hivatkozás szabályai

•

Hivatkozási rendszerek