miskolci egyetem m szaki fÖldtudomyÁnyi kar … · 4 bevezetés magyarországon a 90-es évek...
TRANSCRIPT
MISKOLCI EGYETEM M�SZAKI FÖLDTUDOMYÁNYI KAR
TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT 3515 MISKOLC Egyetemváros
Egy falugáz rendszer életútja
Készítette:
Vincze Zsuzsanna ME-MFK-MF07MLO
Konzulens:
Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd
K�olaj és Földgáz Intézet
Gázmérnöki Intézeti Tanszék
2010. november
2
Tartalomjegyzék
Bevezetés ............................................................................................................................... 4 1. Egy falugáz rendszer bemutatása ...................................................................................... 5
1.1. Falugáz ott ahol az országos vezetékhálózat túl messze van................................... 5 1.4. Bükkszentkereszti falugáz rendszer felépítése ......................................................... 7 1.5. Hogyan is történik egy telepítés ezen el�írások segítségével? ................................. 9
1.5.1. El�zetes egyeztetés .......................................................................................... 9 1.5.2. Szerz�dés......................................................................................................... 9 1.5.3. Tervezés......................................................................................................... 10 1.5.4. Engedélyeztetés ............................................................................................. 10 1.5.5. Földmunka..................................................................................................... 10 1.5.6. Telepítés ........................................................................................................ 10 1.5.7. Üzem behelyezés, engedélyezés.................................................................... 10
1.6. Pb-gázos készülékek elhelyezésének szabályai...................................................... 10 1.6.1. A t�zhelyek elhelyezésének általános szabályai ........................................... 11 1.6.2. Földgázzal üzemel� t�zhelyek elhelyezése ................................................... 12 1.6.3. PB-gázzal üzemel� t�zhelyek elhelyezése .................................................... 13
1.7. A pb-gázhatása a környezetre................................................................................. 15 1.7.1. Az él�világ védelme ...................................................................................... 15 1.7.2. A leveg� tisztaságának védelme.................................................................... 15 1.7.3. A víztisztaság védelme .................................................................................. 16 1.7.4. A talaj védelme.............................................................................................. 16 1.7.5. Természetvédelmi területek védelme ............................................................ 17
2. Falugáz rendszer üzemeltetésének feladatai.................................................................... 18 2.1. M�szaki terv készítése............................................................................................ 19
2.1.1. Általános el�írások ........................................................................................ 19 2.1.1.1. A M�szaki terv felépítése ..................................................................... 19 2.1.1.2.Az egyes fejezetek tartalmi követelményei ........................................... 20
2.2. Az üzemeltetés személyi feltételei ......................................................................... 22 2.2.1. Általános feltételek ........................................................................................ 22
2.2.1.1. Speciális személyi feltételek................................................................. 22 2.2.2. Az üzemeltetés tárgyi feltételei ..................................................................... 23 2.2.3. Ellen�rzések, felülvizsgálatok ....................................................................... 23
2.2.3.1. Használati engedély.............................................................................. 23 2.2.4. A tartályok ellen�rzései ................................................................................. 24
2.2.4.1. Ellen�rzésekkel kapcsolatos általános el�írások .................................. 24 2.2.4.2. Azonnali intézkedést igényl� rendellenesség ....................................... 24 2.2.4.3. Heti ellen�rzések .................................................................................. 24 2.2.4.4. Tároló tartályok és szerelvényei ........................................................... 24 2.2.4.5. Technológiai cs�vezeték és szerelvényei ............................................. 25 2.2.4.6. Elg�zölögtet� ellen�rzése..................................................................... 25 2.2.4.7. Nyomásszabályozó ellen�rzése ............................................................ 26 2.2.4.8. Gázmér� ellen�rzése (elg�zölögtet� gázfelhasználását mér�) ............. 26 2.2.4.9. H�termel� berendezés (f�t�modul) és a f�t� körének ellen�rzése....... 26 2.2.4.10. Gázérzékel�k ellen�rzése ................................................................... 27 2.2.4.11. Az elektromos és villámvédelmi rendszer.......................................... 27 2.2.4.12. Irányítás- és szabályozástechnikai egységek...................................... 27 2.2.4.13. Épületek, építmények állapotának ellen�rzése................................... 27 2.2.4.14. Üzemeltet�i ellen�rzés ....................................................................... 28
3
2.2.5. Id�szakos felülvizsgálatok............................................................................. 28 2.2.5.1. Küls� vizsgálat ..................................................................................... 29 2.2.5.2. Bels� vizsgálat ...................................................................................... 29 2.2.5.3. Szilárdsági nyomáspróba...................................................................... 30 2.2.5.4. Szakért�i vizsgálat................................................................................ 30 2.2.5.5. Karbantartások...................................................................................... 31 2.2.5.6. Javítások ............................................................................................... 31 2.2.5.7. A vizsgálatok dokumentálása ............................................................... 32
2.2.6. Hibafelvétel, üzemzavar-elhárítás ................................................................. 32 2.2.7. A gázszolgáltatás leállítása, leállása.............................................................. 33
2.2.7.1. A gázszolgáltatás leállásának, leállításának okai ................................. 33 2.2.7.2. Tervezhet� leállítás............................................................................... 33 2.2.7.3. A leállás, leállítás mértéke.................................................................... 33
2.2.8. A gázelosztó vezeték karbantartása............................................................... 34 2.2.8.1. A fogyasztók értesítése......................................................................... 34 2.2.8.2. A gázszolgáltatás leállításának el�készítése......................................... 34 2.2.8.3. Ismételt üzembe helyezés ..................................................................... 36
2.2.9. Az elosztóvezeték ellen�rzése ....................................................................... 37 2.2.9.1. Általános el�írások ............................................................................... 37 2.2.9.2. Az ellen�rzés végrehajtása ................................................................ 39 2.2.9.3. Az ellen�rzések dokumentálása............................................................ 44
3. A falugáz rendszer kihasználásának jöv�beni alakulása ................................................. 45 Irodalomjegyék.................................................................................................................... 47
4
Bevezetés Magyarországon a 90-es évek közepe óta a felére esett vissza a falugáz rendszert használók
fogyasztása, az innováció viszont megfordíthatja ezt a trendet. Magyarországon a
földgáz annyira elterjedt, hogy pb-gázt jellemz�en olyan helyen használnak, ahol túl drága
lenne a földgázvezeték építése, vagy a körülmények ezt nem teszik lehet�vé.
A propán-bután (PB) illetve a propán-gáz, az egyik legjobb min�ség� és legtisztább
energiahordozó.
A cseppfolyós gáz propánból, butánból, vagy propán-bután keverékb�l áll (amely
legfeljebb 60 tömeg % butánt tartalmaz). Mivel a cseppfolyós gáz vegyi összetétele
nagyon egyszer�, az összes alternatív energiahordozó közül a legtisztább és a legmagasabb
f�t�értékkel (45,5 - 46,5 MJ/kg) rendelkezik. K�olaj-finomítókban, valamint a
földgázmez�k gázfeldolgozó üzemeiben választják le a nyersolajból és a nyers
földgázból a számunkra értékes két szénhidrogén terméket, a propánt(C3H8) és a butánt
(C4H10).
Ipari méretekben már használják a pb-gázt kapcsolt h�- és áramtermelésre is.
A háztartásokban ennek "mikrováltozatát" lehet majd alkalmazni. Így a pb-gáz hatásfoka a
f�tésre alkalmas h�termeléssel együtt 35 százalékról akár 85 százalékra növelhet�.
A másik jó lehet�ség a pb-gáz alapú h�szivattyúk elterjesztése. Ezt ugyanis valamivel
olcsóbban lehet üzemeltetni, mint a villanyárammal m�ködtetett változatot.
A Prímagáz a magyarországi hatszerepl�s pb-gáz piac mintegy 40 százalékát birtokolja.
A palackos gázt több százezer háztartásban használják, míg a tartályos gázra hétezer
fogyasztója van a Prímagáznak. A 90-es évek végén kezdett "falugáz" programban a
csúcs 29 falu ellátása volt. Ma már csak kilenc falu határában van a háztartásokat,
közintézményeket, üzemeket ellátó óriás gáztartály, mert a többi helyen már elérhet�vé
vált a földgázhálózat, ilyen falugáz-redszer van Bükkszentkereszten is amely településsel a
TDK dolgozatomban is foglalkozom.
A pb-gáznak a klímavédelemben is fontos betöltött szerepe van: annak ellenére, hogy
pb-gáz is szénhidrogén alapú, az ilyen energiahordozók közül az egyik legtisztább,
"azonnal elérhet� alternatíva".
5
1. Egy falugáz rendszer bemutatása
1.1. Falugáz ott ahol az országos vezetékhálózat túl messze van
Magyarországon a 90-es évek közepe óta a felére esett vissza a falugáz rendszert használók
fogyasztása, az innováció viszont megfordíthatja ezt a trendet. Magyarországon a
földgáz annyira elterjedt, hogy pb-gázt jellemz�en olyan helyen használnak, ahol túl drága
lenne a földgázvezeték építése, vagy a körülmények ezt nem teszik lehet�vé.
A propán-bután (PB) illetve a propán-gáz, az egyik legjobb min�ség� és legtisztább
energiahordozó.
A cseppfolyós gáz propánból, butánból, vagy propán-bután keverékb�l áll (amely
legfeljebb 60 tömeg % butánt tartalmaz). Mivel a cseppfolyós gáz vegyi összetétele
nagyon egyszer�, az összes alternatív energiahordozó közül a legtisztább és a legmagasabb
f�t�értékkel (45,5 - 46,5 MJ/kg) rendelkezik. K�olaj-finomítókban, valamint a
földgázmez�k gázfeldolgozó üzemeiben választják le a nyersolajból és a nyers
földgázból a számunkra értékes két szénhidrogén terméket, a propánt (C3H8) és a butánt
(C4H10).
A 90-es évek végén kezdett "falugáz" programban a csúcs 29 falu ellátása volt.
Ma már csak kilenc falu határában van a háztartásokat, közintézményeket, üzemeket ellátó
óriás gáztartály, mert a többi helyen már elérhet�vé vált a földgázhálózat, ilyen falugáz-
redszer van Bükkszentkereszten is, amely településsel a TDK dolgozatomban is
foglalkozom. Ezen települ és a Prímagáz Zrt. hozott létre falugáz rendszert.
A Horti tárolótelep illetékességi területe álá tartozik, Gyalyatet� (130 db fogyasztó),
Mátraszentlászló (36 db fogyasztó), Mátraszentistván (50 db fogyasztó) és
Bükkszentkereszt. A TDK dolgozatomban bemutatandó település Bükkszentkereszt, ahol
306 db fogyasztó van. Ebb�l lakossági fogyasztó 280 db és nem lakossági fogyasztó 26 db.
De esetlegesen több fogyasztó ellátására is képes ezen tartálypark mert a kiépített
csatlakozások száma 414 db.
Mivel nem kötelezték a lakosságot a rendszerhez való csatlakozásra, van aki nem
csatlakozott a vezetékhálózathoz.
A Prímagáz tartályos gázszolgáltatása segítségével a gázfelhasználás el�nyei - a
kényelmes, biztonságos és gazdaságos energiaellátás - az ország bármely részében, a
földgázvezetékekt�l távol es� helyeken is élvezhet�k.
6
Felhasználási területe széleskör�: lakóházak f�téséhez, melegvíz-ellátáshoz, valamint a
f�zéshez szükséges energia kiszolgálására kiválóan alkalmas a Prímagáz PB-gáz.
Egyenletes min�sége és magas f�t�értéke miatt kedvelt energiaforrás mez�gazdasági és
ipari vállalkozások, valamint kereskedelmi egységek (panziók, éttermek, pékségek)
számára is [1].
1.ábra: Vezetékes pb-gáz szolgáltatók összefoglaló adatai [7]
Az 1.ábra segítségével kaphatunk információt a vezetékes pb-gáz szolgáltatók adatai
segítségével a bekapcsolt települések-,fogyasztók számáról, árbevételr�l,valamint az
elosztóhálózatról és gerincvezeték hosszról 1997 és 2001 között.
7
1.4. Bükkszentkereszti falugáz rendszer felépítése
Bükkszentkereszt községben 2x40 m3-es földalatti tartályt tartalmazó tartályparkról
üzemel a hálózat. A tartályparkban 2 db VAP200/M elpárologtató üzemel, melyet 2 db
H�term 52 ESB kazán f�t. Ezen kazánokat egy zárt térben helyezték el, így a füstgáz
kémények segítségével vezetik el.
A tartálypark eddigi üzemeltetése során komolyabb üzemeltetési zavarok nem voltak.
A fogyasztóknál nyomásszabályzók hibáiból ered�, helyi hibákat a Prímagáz Zrt.
szakemberei elhárították. A település gázelosztó hálózatán 2007-ben 1 esetben történt
vezeték rongálás idegen kivitelez� által. A rongálás miatt az adott vezetékszakaszt a
falugáz kezel� leszakaszolta, majd a vállalat TU utasítása szerint a szervizszerel�k a hiba
elhárítását elvégezték a sérült vezetékszakasz kiváltásával. A javítási tevékenység jellege
miatt az üzemzavar ideje nem érte le a 2,5 órát, melyet az üzemeltetési vezet� a
biztonságtechnikai szervezet felé jelzett. A javítási id�igény, valamint a szolgáltatásból
kiesett lakossági személyek száma miatt az üzemzavar NEM SÚLYOS üzemzavarnak lett
min�sítve. Ezen esetben a vezeték nyomvonalának egyeztetési tevékenysége nem történt
meg, a véd�övezetre vonatkozó földmunka el�írásokat nem tartották be.
A falugáz rendszerek üzemeltetését a Prímagáz Zrt. saját szakemberivel üzemelteti .
A tartályparkokban elhelyezett tartályok karbantartása és id�szakos minden évben
megtörténik. A tartályparkokban az elpárologtatók és a kazánok éves felülvizsgálata
dokumentáltan megtörténik.
A f�tési id�szakban végzend� ellen�rzéseket a folyamatos gázellátás fenntartása mellett
végzik.
A tartályparkban az ellen�rzéseket a kiadott TU-032 sz. Technológiai Utasításban leírtak
a Prímagáz Zrt. szakembere hetente egy alkalommal elvégzi és a tartálypark ellen�rzési
naplókban írásban rögzíti. Az utólagos rákötések esetén a földeltakarását követ�en a
szivárgásvizsgálat a TU-021 sz. Technológiai Utasítás szerint történik.
A M�szaki tervben el�írt nyomvonal-ellen�rzéseket a Prímagáz Zrt. szervizcsoportja a
TU-021 sz. Technológiai Utasítás szerint id�szakosan elvégzi.
A hálózatellen�rzés során feltárt hiányosságok felszámolása folyamatosan megtörténik
(pl.: jelz�táblák pótlása, csapszekrények tisztítása ).
8
A Coprim gyártmányú VAP-BIVAP típusú elg�zölögtet�k éves ellen�rzését, a
f�t�kazánok és a szabályzó egységek nyári nagy karbantartását a Prímagáz Zrt.
hibaelhárító szervizcsapata végzi. Ezen személyek a berendezések kezelésére,
karbantartására, és javítására a Termoszervíz Kft-nél dokumentáltan oktatást kaptak.
A Bükkszentkereszti tartályparkban elhelyezett 2 db Földalatti 40m3-es tartály id�szakos
használatba vételi engedélye bizonyos id�közönként lejár. Ekkor a tartályok engedély
hosszabbítási eljárását elvégzik.
Az elvégzett vizsgálatok: küls�, bels� szerkezeti vizsgálat, ultrahangos falvastagság mérés,
m�szerek id�szakos karbantartása, felújítása, biztonsági lefúvató berendezések felújítása,
ellen�rzése karbantartása, tartályok szilárdági és tömörségi nyomáspróbája.
A beépített DIVAL nyomásszabályzók ellen�rzését és karbantartását a Prímagáz Zrt. az
elg�zölögtet�k karbantartásával együtt végzi el.
Az üzem közben szükséges kisebb javításokat, karbantartásokat az üzem szakirányban
képzett szerviz szerel�i végzik el.
A tartályparkokban fellép� korróziós hibák javítását és a szükséges anyagok biztosítását,
a Prímagáz Zrt. végzi. Az aktív katódvédelemmel ellátott tartályok katódvédelmi
rendszerének évenkénti felülvizsgálatára minden évben sor kerül.
Prímagáz Zrt. rendelkezik Sieger-Solo, Severin SRx, valamint GAS-SCOUT típusú kézi
gázérzékel� készülékkel, melyek id�szakos vizsgálatát dokumentáltan arra jogosult
szakszervizzel végeztetik. A telepített gázérzékel� m�szerek m�köd�képességét
negyedévente szakszervizzel ellen�riztetik.
A tartályparkokban rendszeresített t�zoltó készülékek féléves és éves ellen�rzését a
Prímagáz Zrt. arra jogosult szakszervizzel végezteti.
A nyomásmér�-órákat 2 évente csak kalibrálni kell, mivel csak tájékoztató m�szerek, a
biztonságos üzemet a lefúvató szelepek m�köd�képessége garantálja. Minden
tartályparkba a tartályokon elhelyezett átm 100mm 0-25 bar nyomástartományú
mér�ket, valamint a településre kimen� gázvezetékre felszerelt nyomásmér�ket
id�szakosan kalibrálni kell.
A tartályparkokban elhelyezett cs�vezetéki biztonsági lefúvató szelepeket évente
ellen�rizni kell.
M�szeres ellen�rzés során a TU-021 sz. "Gázelosztó vezeték ellen�rzése " cím�
technológiai utasításban rögzítettek szerint a Prímagáz Zrt. végzi.
9
A gázelosztó hálózatokat félévenként egy alkalommal, valamint új bekötést követ�en
annak eltakarása után 10 napon belül, szivárgásmérést végeznek a Prímagáz Zrt.
szakemberei. A hálózat ellen�rzés folyamán az ellen�rzést végz�k figyelemmel kísérik a
nyomvonal jelz� táblák meglétét, a csapszekrények, szakaszoló elzárók m�köd�
képességét. A mérési eredményeket megfelel�en naplózzák.
A tartálypark területének gyomtalanítása és a közterületen elhelyezett csapszekrények,
szaglók környezetének felismerhet� és megközelíthet� állapotának biztosítása, a Prímagáz
Zrt. feladata.
A szolgáltatott gáz szagintenzitásának ellen�rzését a TU-014 utasítás alapján végzik és
bizonylatolják. Az ellen�rzéseket minden tankautós töltést követ�en, valamint
negyedévente végzi és bizonylatolja a tartálypark ellen�rz�je, a tartályparkban elhelyezett
ellen�rzési lista alapján.
A falugáz rendszer felépítése onnantól, hogy a gáz kilép az állomás területér�l teljesen
hasonló a földgáz szolgáltatáshoz. Hasonló a cs�vezetékeket használnak, jelölése és mérés
módja is megegyez�.
1.5. Hogyan is történik egy telepítés ezen el�írások segítségével?
1.5.1. El�zetes egyeztetés
A Prímagáz területi képvisel�je a telepítés helyén, az igényl�kkel közösen megvizsgálja,
hogy a tartály telepíthet�-e, illetve a tankautó meg tudja-e közelíteni azt. (A tankautónak
50 méteren belülre kell a tartályhoz töltéskor elhelyezkednie.) Közösen meghatározzák,
mekkora rendszerre is lesz szükség.
1.5.2. Szerz�dés
Az igényl� és a cég területi képvisel�je az egyeztetések után aláírják a Szolgáltatási
Szerz�dést, majd az igényl� csekken vagy átutalással befizeti a telepítési díj el�legét (a
telepítési díj összegér�l területi képvisel� tud felvilágosítást adni) és átadja az igényl�
részére a telepítéshez szükséges dokumentumokat (földhivatali térképmásolat és
tulajdonlap).
10
1.5.3. Tervezés
A terveket az erre jogosult tervez� készíti és a Prímagáz Zrt. szakemberei ellen�rzik.
1.5.4. Engedélyeztetés
A Bányakapitányság a telepítési tervet ellen�rzi és megadja a felállítási engedélyt.
1.5.5. Földmunka
Az alapozási terv alapján az igényl� elkészíti vagy elkészítteti a tartályalapot és a
munkaárkot. El�regyártott tartályalapot a Primagáz Zrt.-t�l is rendelhet�.
1.5.6. Telepítés
Prímagáz Zrt. szállítja és telepíti az el�zetesen nyomáspróbával ellen�rzött tartályt, a
nyomásszabályozót, a porral oltó készüléket, az elpárologtatót és felszereli a cs�vezetéket
a fali f�elzáróig.
1.5.7. Üzem behelyezés, engedélyezés
A Prímagáz Zrt. a vezetékszakaszok nyomáspróbáját, valamint a tartály és a vezetékek
tömörségi próbáját a Bányakapitányság jelenlétében végzi, majd gáz alá helyezi a
rendszert. A Bányakapitányság kiadja a használatbavételi engedélyt. A Prímagáz
szakemberei a helyszínen tájékoztatják a megrendel�t a berendezések, valamint a rendszer
kezelésének biztonságos módjáról. A megrendel�csekken vagy átutalással kifizeti a
telepítési díj fennmaradó részét, és az els� feltöltés díját.
Az engedélyeztetés és a felülvizsgálat a megrendel�, valamint az üzemelés biztonsága
érdekében történik.
1.6. Pb-gázos készülékek elhelyezésének szabályai
A gázt�zhelyek elhelyezésér�l az alkalmazott tüzel�anyag (földgáz vagy propán-bután
gázkeverék) veszélyessége miatt a gáztörvény, a GOMBSZ (Gáz- és Olajipari M�szaki-
Biztonsági Szabályzat), az Országos T�zvédelmi Szabályzat és az Országos Építészeti
Szabályzat rendelkezik, valamint a t�zhelyek használati útmutatói is tartalmazhatnak a
11
gyártóvállalatok részér�l különböz� el�írásokat, ajánlásokat, felhívásokat, melyeket
mindenképpen tanácsos szem el�tt tartani.
Az elhelyezési szabályok a különböz� tüzel�anyagokkal üzemel� készülékeknél nagyrészt
azonosak, de a propán-bután gázkeverék (továbbiakban PB-gáz) sajátosságaira való
tekintettel az ezzel az anyaggal m�köd� készülékeknél vannak speciális el�írások is.
További szabályokat kell figyelembe venni, ha a t�zhelyet bútorok közé szerelik, illetve ha
a készülék beépíthet� és elektromos fogyasztóval rendelkezik.
1.6.1. A t�zhelyek elhelyezésének általános szabályai
A t�zhelyek felállítási, felszerelési, beépítési helyének megválasztásánál a következ�ket
kell figyelembe venni:
• A készülék hozzáférhet�, üzembiztosan m�ködtethet�, javítható legyen.
• Környezetét a keletkez� h� ne veszélyeztesse.
• A szabályos leveg�ellátás, szell�ztetés biztosítható legyen.
• A t�zhely el�tt a kezelési irányból legkevesebb 0,8 m szabad közlekedési, mozgási
távolság, kezelési lehet�ség legyen.
• A készüléket a hálószobában vagy azzal összeszell�ztetett helyiségben nem szabad
használni.
• Az elhelyezésnél figyelembe kell venni, hogy a t�zhely ne essen a légáramlás
(huzat) f� irányába.
• A készülék 1,2 m-nél kisebb mellvéd magasságú ablak alatt, vagy 1,2 m magasság
alatt is nyitható ablak alá nem tehet�.
• Az üzemeltetés alatt a folyamatos szell�ztetést biztosítani kell, mert a t�zhelyek a
gáz elégetéséhez szükséges oxigént a helyiség légteréb�l használják el, és az
égéstermék is közvetlenül ide kerül. Éppen ezért célszer� a t�zhelyek fölé
páraelszívó berendezést felszerelni, mely a gáz égéstermékét elszívja, és a f�zés-
sütés közben keletkez� ételszagot, ételg�zöket is közömbösíti.
• A f�z�ég�k fölött min. 65 cm magasságban éghet� anyag nem lehet.
• A t�zhelyek mögötti falfelület burkolatának és a készülék alatti padlózatnak
tartósan ellen kell állnia 60 OC-os h�mérsékletnek. Legcélszer�bb a csempe vagy
kerámia burkolóelemek alkalmazása, melyek a h�állóságon kívül a könny�
tisztíthatóságot is biztosítják.
12
• Nem gyúlékony falfelület mellé a t�zhely közvetlenül is beszerelhet�.
Bútorok közé történ� elhelyezés
A t�zhelyek elhelyezhet�k bútorok közé is a következ�k betartásával:
• Szigetel� anyagok alkalmazásával közvetlenül is beszerelhet�k.
• Amennyiben a bútor magassága a t�zhely f�z�felületének magasságát meghaladja,
akkor a bútor oldalára min. 0,5 m magasságban szigetel� lapot kell szerelni.
• Szigetel�anyag nélkül min. 10 cm-s távolságot kell megtartani.
• A beépítéskor figyelembe kell venni, hogy a bútor felületének h�mérséklete a
60 OC-t nem haladhatja meg az összes ég� névleges h�terhelésen történ�
üzemeltetésekor sem.
1.6.2. Földgázzal üzemel� t�zhelyek elhelyezése A t�zhelyek hátsó oldalukon a gáz bevezetésére legalább egy oldalon G1/2" méret� küls�
menetes csatlakozócsonkkal rendelkeznek, de sok készülék rendelkezik kétoldali
gázcsatlakozási lehet�séggel is. A földgázhálózatra való csatlakozás kétféleképpen
történhet, fix és flexibilis rákötéssel.
Fix csatlakozáskor a t�zhely csatlakozócsonkját közvetlenül hollander segítségével a
gázhálózatra kötik. Ez a csatlakozási mód pontos kivitelezést kíván. Probléma jelentkezhet
régi készülék újra történ� cseréjekor, mert az id�közbeni szabványváltozásokkor módosult
a bekötési magasság, és a csatlakozócsonk távolsága a berendezés oldalához viszonyítva
sem mindig azonos. A jelenleg érvényben lév� gázt�zhely szabvány a bekötési
magasságról nem rendelkezik.
Flexibilis gázcsatlakozáskor a t�zhely csatlakozócsonkja egy hajlékony (flexibilis) töml�n
keresztül csatlakozik a gázhálózatra kiküszöbölve a különböz� méreteltéréseket. Erre a
célra sima küls�, mechanikai sérülés elleni védelemmel nem rendelkez� töml�t használni
nem szabad. A Magyarországon elterjedt flexibilis töml�k küls� védelmére fémszövés
szolgál. A töml�k anyagának pentánállónak kell lennie.
Csak olyan flexibilis töml�t lehet alkalmazni, amely rendelkezik valamelyik Európában
akkreditált vizsgáló intézet tanúsítványával. Magyarországon erre jelenleg csak az MBVTI
(M�szaki- Biztonsági Vizsgáló és Tanúsító Intézet) jogosult. A töml� 1 m-nél hosszabb
nem lehet, a méretet célszer� úgy megválasztani, hogy a t�zhely mögötti és alatti rész
takarítható legyen.
13
Ha a csatlakozócsonkok nem esnek a t�zhely hátának azonos oldalára, a flexibilis töml�t a
készülék mögött átvezetni nem szabad.
Kétoldali gázbevezetéssel rendelkez� t�zhelyeknél meg kell cserélni a gázbevezetést,
egyoldali gázbevezetéssel rendelkez�knél a gázvezeték csatlakozócsonkját (vagy a t�zhely
csatlakozócsonkját) acélcs�vel meg kell hosszabbítani, a t�zhely mögött átvezetni, és erre
a cs�toldatra kell a flexibilis töml�t rácsatlakoztatni.
Amennyiben a gázvezeték csatlakozócsonk magasságának síkja a t�zhely f�z�felületének
magassága fölé esik, a csatlakoztatást hasonló cs�toldattal kell megoldani. A cs�toldat
csatlakozási magassága a f�z�felületek magassági síkja alá essen.
1.6.3. PB-gázzal üzemel� t�zhelyek elhelyezése
A propán- butángázok nehezebbek a leveg�nél, ezért a földgázzal üzemel� készülékekhez
képest a t�zhelyek elhelyezésénél további kötöttségeket kell figyelembe venni.
PB-gázzal üzemel� készüléket tilos beszerelni és üzemeltetni olyan helyeken, ahol:
• a helyiség padlószintje a küls� terepszintt�l kisebb,
• a helyiség padlószintjét�l mélyebb szint� olyan helyiség nyílik, amely teljes
leveg�cseréje nem biztosított (pl. pince),
• a helyiségben akna, vízzár nélküli csatornaszem van.
Beépíthet� készülékek elhelyezése:
Napjainkban egyre jobban elterjednek a beépíthet� gáz- és elektromos f�z�k, süt�k.
Elhelyezésüknél figyelembe kell venni az el�z�kben leírtakat, valamint a készülékek
használati-szerelési útmutatóiban a gyártó vállalat által megfogalmazott el�írásokat,
ajánlásokat.
Elektromos csatlakoztatás:
A magasabb komfortfokozatú készülékek rendelkezhetnek süt�világítással, elektromos
gázgyújtással, illetve gáz f�z�felülettel és elektromos süt�vel.
Az elektromos hálózati csatlakoztatás a készülékbe szerelt véd�földeléssel ellátott
csatlakozó vezetékkel történik.
14
A hálózati feszültség egy fázisú 220/230 V, a szükséges áramer�sség-igény elektromos
gázgyújtás és süt�világítás esetén minimális (kevesebb mint 1 A), elektromos süt�k esetén
teljesítményt�l függ�en 10-16 A.
A készülékeket csak véd�földeléses dugaszoló aljzatba lehet csatlakoztatni. Ha a
csatlakozó vezeték rövid, hosszabbítót lehet alkalmazni, de véd�földelésesnek kell lennie,
valamint a vezeték keresztmetszetének és a csatlakozó elemeknek a t�zhely
teljesítményéhez kell igazodniuk.
A csatlakozó vezeték (és hosszabbító) nem lehet közlekedési útvonalban, ill. olyan helyen
ahol h�hatás érheti, vagy éles tárggyal való érintkezés lehetséges.
Beüzemelési tanácsok:
A készülékek beüzemelésénél figyelembe kell venni az el�z�ekben leírtakat, valamint a
gyártóvállalatok által a használati-szerelési útmutatóban meghatározott el�írásokat,
ajánlásokat. A t�zhelyeket vízszintesen, billegésmentesen kell beszerelni. A t�zhelyek alsó
részén általában találhatók különböz� billegéselleni állítási lehet�ségek, a nem, akkor azt a
beüzemel�nek kell a helyszínen megoldania. Beüzemelés el�tt meg kell gy�z�dni a t�zhely
épségér�l, valamint arról, hogy a készülék a helyszínen alkalmazott gáznemre van-e
beszabályozva. Amennyiben a beállítás megfelel�, nem célszer� azon változtatni, ha
azonban szükséges más gázfajtára történ� átállítás, a szerelésnél feltétlenül be kell tartani a
gyártócég el�írásait. Ha a t�zhelyet nem a gázszolgáltató, hanem annak engedélyével a
gyártó-, vagy szerviz vállalat, vagy a kivitelez� helyezi üzembe, akkor az üzembe helyez�
köteles a fogyasztó kioktatását elvégezni, az elvégzett oktatásról a bizonylatot pedig a
gázszolgáltató részére átadni. Ha a beüzemelés során valamilyen probléma merül föl,
akkor a gyártó szervizszolgálatához kell fordulni [4].
15
1.7. A pb-gázhatása a környezetre
A Társaságok tevékenységük során kiemelten kezeli a környezetvédelmi
követelményrendszer érvényre jutását.
Fontosnak tartják a tevékenysége által érintettnek mondható természetes környezet:
• az él�világ,
• a leveg�tisztaság,
• a víztisztaság,
• a talaj,
• a természetvédelmi területek, védelmét.
A cégek a munkahely és a munka jellegének megfelel�en gondoskodnak a rendr�l,
tisztaságról, a keletkez� szennyvíz, szennyez� anyagok, hulladékok kezelésér�l oly
módon, hogy azok veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne
károsítsák.
1.7.1. Az él�világ védelme
Az emberek, az állatok, a növények, és az él�világ valamennyi lényének védelme
hangsúlyosan meg kell, hogy jelenjen minden olyan vállalati technológiai utasításban,
melyek folyamata valamilyen káros hatással lehet az él�világra.
1.7.2. A leveg� tisztaságának védelme
A Társaság területén, a leveg� tisztaságával kapcsolatos veszélyforrások, az alábbi
helyeken fordulhatnak el�:
• az üzemeltetett kazánok
• az épületek kéményei
• a gáztechnológia
• a fáklyázás
16
A leveg� tisztaságának védelme érdekében évenként elvégeztetik a tüzel�berendezések
beszabályozását, és nem üzemeltetnek légszennyezési határérték feletti kibocsátású
kazánokat.
A tölt�üzemekben a gáztechnológiából származó pontforrások esetén törekszenekk arra,
hogy a leveg�be kibocsátott mennyiség minél kisebb legyen és mindig az engedélyezett
kibocsátási határérték alatt maradjon. Fáklyázást a szükséges hatósági bejelentések
megtétele mellett is csak abban az esetben alkalmaznak, amennyiben más eljárás nem
vezet eredményre.
1.7.3. A víztisztaság védelme
A társaság területén, a víz tisztaságával kapcsolatos veszélyforrások, az alábbi helyeken
fordulhatnak el�:
• ipari szennyvíz
• a keletkez� kommunális szennyvizek,
• a felszíni csapadékvíz-elvezet�k,
A víz tisztaságának védelme érdekében az ipari szennyvizeket kidolgozott technológiák
szerint kezelik, illetve a bevizsgált szennyvizet átadják kezelésre a területi kommunális
szennyvízkezel� csatornam� részére. A kommunális szennyvizet közcsatornára bocsátják
vagy ahol nincs erre lehet�ség ott a szennyvizet üzemi szinten kezelik, és ezután kerül ki a
befogadóba. A felszíni csapadékvíz vízgy�jt�ket és elvezet�ket rendszeresen figyelni kell,
ha szennyezés gyanúja merül fel azonnal be kell avatkozni.
1.7.4. A talaj védelme
A talaj védelme érdekében, a Prímagáz Zrt. telephelyein és m�ködési területén meg kell
akadályozni bármilyen szennyez� anyag, veszélyes hulladék, vagy tisztítatlan szennyvíz
talajba kerülését.
A talaj védelmér�l, kitermelésér�l és szakszer� hasznosításáról, az építési létesítési
m�veletek során, a kivitelezési szerz�désben kell gondoskodni.
17
1.7.5. Természetvédelmi területek védelme
Védett természeti területeken vagy védett természeti értékek közelében építési munkákat a
természetvédelmi el�írások betartásával, a természetvédelmi hatóság által engedélyezett
módon végzik. Természetvédelmi területen lév� tartályos létesítményeknél az
üzemeltetési-karbantartási feladatokat szerz�déses partnerrel végeztetik. A tartály
leszerelést követ�en a terület helyreállításáról haladéktalanul gondoskodni kell.
18
2. Falugáz rendszer üzemeltetésének feladatai
A falugáz rendszer üzemeltetésének feladatait a már korábban is említett Bükkszentkereszt
település segítségével szeretném bemutatni.
A falugáz-szolgáltatását a Prímagáz Zrt. végzi, övé az elosztói tulajdon 100 %-a és az
ehhez kapcsolódó 13.1 km elosztóhálózat hossz. Az összes üzemel� fogyasztó 306 db, de a
kiépített csatlakozások száma 414 db.
Településellátó rendszerek m�szaki adatai (1. rész):
Településellátó rendszerek m�szaki adatai (2. rész):
1. 2. 3.
Tartálypark Település Telepü-lésrész
Kiépített
csatlako-zások száma
Település Nyomássza-bályozója
Gyár-tó Mérés
Név-leges telje-sít-mén
y
Nyomás /névleges
[db]
Kimen� nyomás regisz-tráció
Mennyi-ség
Táv-felü-
gyelet
[m3/h]
Pbe/Pki [bar]
Bükkszent-kereszti
tartálypark
Bükkszent-kereszt
Belterü-let 414
2 db DIVAL
100/XPTR + 1 tartalék
Fioren-tini
van (kézi) nincs nincs 200 15,6/1,5
Tartálypark Település Településrész Lakossági
fogyasz-tók száma (db)
Nem lakossági
fogyasztók száma (db)
összes üzemel�
fo-gyasztó
(db)
Közüzemi szolgáltató
Elosz-tó
háló-zat
hosz-sza
(km)
Elosztói tulajdon
(% / �km)
Bükkszent-kereszti
tartálypark
Bükkszent-kereszt Belterület 280 26 306 Prímagáz
Zrt 13,1 100,00
19
2.1. M�szaki terv készítése
2.1.1. Általános el�írások
Els� és legfontosabb dolog a m�szaki terv elkészítése és az el�írások pontos betartása és
betartatása. A GBSZ el�írásai értelmében az üzemeltet�nek a gázelosztó vezetékhálózat
létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos élet-, vagyon- és környezetvédelmi
követelmények érvényesítése és fejlesztése céljából M�szaki tervet kell készíteni és azt a
tárgyév els� negyedévében a Bányahatóságnak észrevételezés céljából meg kell küldeni.
A M�szaki terveket az üzemviteli egységek ellátási területeinek megfelel�en az
üzemeltetési mérnök készíti el.
A m�szaki terv elkészítésének határideje: tárgyév január 31. és ezért felel�s az
üzemeltetési mérnök.
Ellen�rzésének és hatósági benyújtásra történ� el�készítésének határideje: tárgyév március
15. és ezért felel�s a m�szaki szolgáltatási vezet�.
A M�szaki tervet minden esetben 3 példánban kell elkészíteni:
1. pld. – az üzemeltetési egység példánya,
2. pld. – bányafelügyelet példánya,
3. pld. – az üzemeltetési és beszerzési igazgatóság példánya.
2.1.1.1. A M�szaki terv felépítése
A M�szaki terv fejezetei:
− Bevezetés
− A tárgyévet megel�z� év értékelése
− A tárgyévi feladatok
− Mellékletek
20
2.1.1.2.Az egyes fejezetek tartalmi követelményei
Bevezetés:
Tartalmazza a jogszabályi hivatkozásokat (ami alapján készül) és érvényességi területet
(amire vonatkozik).
A tárgyévet megel�z� év értékelése:
Az értékelés a tárgyévet megel�z� év m�szaki terve alapján készüljön.
Legyen önkritikus, el�remutató, ugyanakkor visszafogott a:
− gázelosztó vezetékek tervfelülvizsgálata,
− létesítés közbeni ellen�rzése,
− nyomáspróbák,
− m�szaki felülvizsgálatok,
− m�szaki átadás-átvételi,
− használatbavételi eljárások és
− üzemeltetési tapasztalatok vonatkozásában.
Tárgyévi feladatok:
a) A gázszolgáltatás téli üzemeltetéssel kapcsolatos tapasztalatainak értékelése,
megel�z� intézkedések el�készítése.
b) A tárgyévet megel�z� év üzemzavarainak átfogó értékelése, megel�z� intézkedések
el�készítése.
c) A tervezhet� karbantartási feladatok felmérése és ütemezése.
Az ütemezésnél figyelemmel kell lenni a f�tési idényben és az azon kívüli (április 15.
és szeptember 15. közötti) id�szakban elvégezhet� feladatokra. Ütemezni kell az
alábbi rendszerelemek karbantartását, id�szakos felülvizsgálatát, rendszeres
ellen�rzését:
− nyomástartó edények és tartozékai
− elg�zölögtet�k és tartozékaik
− gáznyomásszabályozó állomások
− kazánok és tartozékaik
− villámvédelem
− RB-s rendszerek
− épületek, építmények
21
Továbbá ütemezni kell:
− az érintésvédelmi és szabványossági felülvizsgálatokat,
− a m�szerek, távadók kalibrálását, hitelesítését,
− a térszint feletti technológiai vezetékek és tartozékainak karbantartását,
korrózióvédelmi és tömörségi ellen�rzését,
− a térszint alatti gázelosztó vezeték és tartozékainak karbantartását,
− az oltókészülékek id�szakos felülvizsgálatát és rendszeres ellen�rzését,
− az egyéb karbantartási feladatokat.
d) Hálózatellen�rzési ütemterv elkészítése településenként.
Az ütemterv készítése során kiemelt figyelemmel kell lenni az ellen�rzési gyakoriságra.
e) Biztonsági övezetsértéssel kapcsolatos intézkedések.
f) Szaghatás ellen�rzési terv elkészítése.
g) Felújításokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos feladatok.
Ide sorolandók mindazon feladatok, amelyeket nem a fenntartási keret terhére kell
elvégezni.
A megkötött szerz�dések alapján tervezni kell a gázelosztó vezetékek üzembe
helyezésével kapcsolatos feladatokat, beleértve a hálózatellen�rzést és a szaghatás
vizsgálatot is.
h) Üzemzavarelhárítás-gépjárm�vekkel kapcsolatos karbantartási feladatok tervezése.
i) Az elvégzend� feladatokhoz szükséges személyi feltételek meglétének
felülvizsgálata.
j) Oktatás, képzés, tovább- és átképzés tervezése figyelemmel, a min�ségügyi rendszer
m�ködtetésével kapcsolatos feladatokra is.
k) A karbantartási munkákhoz szükséges anyagszükséglet tervezése negyedéves
bontásban.
l) Eszközigény felmérése.
22
2.2. Az üzemeltetés személyi feltételei
2.2.1. Általános feltételek
- betöltött 18. életév
- egészségügyi alkalmasság
- a tevékenység végzésére vonatkozó megbízás.
2.2.1.1. Speciális személyi feltételek
- Felel�s m�szaki vezet� (üzemeltetési mérnök)
Aki megfelel az alábbi feltételeknek:
- felel�s gázüzemi vezet� (12/2004.(II.13.) GKM rendelet szerinti öt
évenkénti továbbképzés igazolással),
- rendelkezik a következ� szakmai gyakorlati id�vel:
- fels�fokú szakirányú végzettség esetén: 5 év,
- középfokú szakirányú végzettség esetén: 10 év,
- A területileg illetékes Bányakapitányság felé, felel�s m�szaki vezet�ként,
írásban be van jelentve,
- Szerviz szerel� / alvállalkozó
Aki megfelel az alábbi feltételeknek:
- Nyomástartó edény gépész (OKJ) végzettség (12/2004. (II.13.) GKM
rendelet szerinti öt évenkénti továbbképzés igazolással),
- rendelkezik minimálisan 1 év szakmai gyakorlati id�vel.
- Gázszerel� végzettség (28/2006. (V. 15.) GKM rendelet szerint) 3 év
gyakorlati id�vel
- Alvállalkozó esetén szerz�dés, felhatalmazás a tevékenység végzésére
- Kezel�(k)
Aki megfelel az alábbi feltételeknek:
- Nyomástartó edény gépész (OKJ) végzettség (12/2004. (II.13.) GKM
rendelet szerinti öt évenkénti továbbképzés igazolással),
- rendelkezik minimálisan 1 év szakmai gyakorlati id�vel.
23
2.2.2. Az üzemeltetés tárgyi feltételei
- Érvényes használati engedély.
- Az el�írt ellen�rzések dokumentált elvégzése.
- Az id�szakos felülvizsgálatok dokumentált elvégzése.
- Az el�írt és szükséges karbantartások elvégzése.
- A szükséges - engedélyezett, vagy egyéb– javítások elvégzése.
- Jelzések, felíratok, azonosíthatóság megléte a vonatkozó jogszabályok alapján
(A kémiai biztonságról szóló Természetvédelmi és Környezetvédelmi Szabályzat 20.
mell.) .
2.2.3. Ellen�rzések, felülvizsgálatok
A tartályt csak a személyi és tárgyi feltételek megléte esetén, az érvényes használati
engedélyben meghatározott módon, rendeltetésének megfelel� célra, a biztonsági el�írások
betartásával szabad használni, üzemeltetni.
2.2.3.1. Használati engedély
A Prímagáz Zrt. üzemeltetésében lév� településellátó rendszerek tartályaira a 23/2006.
(II. 3.) korm. rendelet (a továbbiakban „R”) alapján kiadott határozatlan idej�
használatbavételi engedélyekkel rendelkezik.
A használati engedély érvényessége megsz�nik, ha:
- a tartályt áttelepítik, vagy az engedélyt�l eltér�en más célra használják,
- 2 évet meghaladóan, folyamatosan használaton kívül állt,
- hegesztéssel javítják, vagy átalakítják,
- a szilárdsági számításoknál figyelembe vett határokat meghaladó hatás érte
(h�mérséklet, nyomás, egyéb).
- Az aktuális id�szakos felülvizsgálatokat az el�írt ciklusban nem végzik el.
Az érvényes használati engedély meglétéért felel�s: az üzemeltetési mérnök.
24
2.2.4. A tartályok ellen�rzései
2.2.4.1. Ellen�rzésekkel kapcsolatos általános el�írások
- Ha a tartály ellen�rzését végz�, olyan rendellenességet állapit meg, amely a tartály
üzemeltetését, a technológiai rendszert, személy és vagyonbiztonságot veszélyezteti,
az Üzemzavar Elhárítási Szabályzatban foglaltaknak megfelel�en kell intézkednie.
2.2.4.2. Azonnali intézkedést igényl� rendellenesség
- a pébégáz szivárgása,
- biztonsági lefúvató szelep megrongálódása (plomba hiánya),
- küls� veszély, (avart�z keletkezése, idegen személyek hozzáférése, környezetben
végzett veszélyes tevékenység),
- szint-, nyomás-, h�mérsékletmér� m�szerek közül kett� egyidej� meghibásodása.
Nem üzemeltethet� a tartály, ha:
- a használati engedélye érvényét vesztette,
- vészszintjelz� meghibásodott,
- a tartályon küls� sérülés, repedés, horpadás látható,
- a tartószerkezet, alapozás meghibásodott.
2.2.4.3. Heti ellen�rzések
Elvégzéséért felel�s: a kezel� / illetékes szervizszerel�.
A vizsgálat részletes szempontjait külön erre a célra használandó iratminta tartalmazza.
2.2.4.4. Tároló tartályok és szerelvényei
Az ellen�rzés kiterjed:
- a manométer, h�mér�, szintjelz� leolvasására.
Az ellen�rzést végz� személy telefonon jelzi a tartályok szintjét a m�szaki
vezet�nek, aki elektronikus levélben jelzi a Prímagáz Zrt. tartályos diszpécser-
szolgálatának - az aktuális hét csütörtök délel�tt 1000 óráig – a tartályban lév�
gáztöltet szintjét, jelezve azt az állapotot (tartály szint: 30 %), ha gázt kell
kiszállítani.
25
- a szerelvények, m�szerek m�köd�képességének, állapotának és tömítettségének
megállapítására.
- a kezel�emelvények, járdák, lépcs�k, véd�korlátok és támaszok épségére,
használatra alkalmas állapotára.
- a tartály jelz�- és vészleállítói berendezései állapotának szemrevételezésére.
- a véd�gödörben összegy�lt víz eltávolítására.
- a tiltó, figyelmeztet� táblák meglétére.
- a biztonsági szelepek ólomzárának épségére.
- a t�zoltásra szolgáló eszközök meglétére, alkalmazhatóságuk érvényességére.
- a tartály alapzatának, cs�csonkjainak, merevít�inek megfelel�sségére.
2.2.4.5. Technológiai cs�vezeték és szerelvényei
Az ellen�rzés kiterjed:
- a technológiai cs�vezeték és tartozékai állapotának szemrevételezéssel történ�
megvizsgálására,
- a technológiai cs�vezeték és tartozékainak gáztömörségének vizsgálatára,
- a technológiai cs�vezeték tartozékainak m�köd�képessége megállapítására,
- a technológiai cs�vezetékbe épített kondenzátum gy�jt�k leürítésére,
- a cs�vezeték és tartozékainak technológiai jelölésének hiánytalanságára.
2.2.4.6. Elg�zölögtet� ellen�rzése
Az ellen�rzés kiterjed:
- a helyes m�ködésre, rendeltetésszer� használatra, a berendezés m�szaki
állapotára.
- a f�t�közeg üzemi nyomásának és h�mérsékletének a berendezés gépkönyvében
meghatározott értéken történ� tartására.
- a kondenzátumgy�jt� leürítésére.
Az elg�zölögtet� berendezést a téli fogyasztási id�szakban - november 1-t�l március 31-ig
terjed� id�szak - kell üzemeltetni, ha a napi középh�mérséklet 15 oC alá esik.
26
A jelzett id�szakon kívül az elg�zölögtet� egyedi esetekben is üzemeltethet�, ha a napi
középh�mérséklet 15 oC alá esik és egyidej�leg a tartályokban uralkodó üzemi nyomás
3 bar értékre csökken.
Az elg�zölögtet� berendezés üzemeltetésének elrendelését végzi: üzemeltetési mérnök.
2.2.4.7. Nyomásszabályozó ellen�rzése
Az ellen�rzés kiterjed:
- a nyomásszabályozó ágak üzemkész állapotának megállapítására. A nyomás-
szabályozó üzemállapotát a gyorszárak állása (nyitott/zárt) alapján lehet
megállapítani.
- a bemen� és kimen� oldali nyomásértékek leolvasására. A kimen� oldali nyomás
nem haladhatja meg a használatbavételi/üzemeltetési engedélyben engedélyezett
értéket.
- a pneumatikus rendszer üzemi nyomásának manométerr�l történ� leolvasására.
- a lemezszekrény szell�z� nyílásainak nyitottságára.
2.2.4.8. Gázmér� ellen�rzése (elg�zölögtet� gázfelhasználását mér�)
Ellen�rizni kell:
- A számláló szerkezet m�ködését.
- Szemrevételezéssel mér�ház m�szaki állapotát.
- A gázmér� leolvasását el kell végezni, és dokumentálni a tartályparki naplóban.
2.2.4.9. H�termel� berendezés (f�t�modul) és a f�t� körének ellen�rzése
Ellen�rizni kell:
- A f�t�modul az elg�zölögtet� aktuális üzemmódjának megfelel�en bekapcsolt,
vagy kikapcsolt állapotban legyen.
- Üzemel� állapot estén:
H�mérsékletszabályozóval 75-80 oC közötti el�remen� víz (f�t�közeg)
h�mérsékletet kell biztosítani.
27
- A keringet� szivattyú bekapcsolt állapotban legyen.
2.2.4.10. Gázérzékel�k ellen�rzése
- A jelfeldolgozó egységen a kontrolljelzések az üzemállapotnak megfelel�ek
legyenek, hibajelzés nem lehet.
- Az érzékel� fejek szabadon legyenek.
2.2.4.11. Az elektromos és villámvédelmi rendszer
- Térvilágítás m�ködjön.
- Az EPH vezetékek folytonosak legyenek, csatlakozásuk korróziómentes legyen, az
oldható kötések ne legyenek lazák.
- Levezet�k folytonossága biztosított legyen, csatlakozásuk korróziómentes legyen.
- A szívócsúcsok száma megegyezzen a megvalósulási tervben lév� mennyiséggel,
ezek épek legyenek.
2.2.4.12. Irányítás- és szabályozástechnikai egységek
- M�köd�képesek legyenek.
- A valós üzemállapotot jelezzék. Az üzemállapot jellemz�it az analóg m�szerek
jelzéseivel kell összehasonlítani.
2.2.4.13. Épületek, építmények állapotának ellen�rzése
- A nyílászárók épek legyenek, zárszerkezetük m�ködjön, zárhatók legyenek.
- A tet�n lév� héjazat, ne legyen hiányos.
- Az épületek, építmények falazata ne legyen sérült.
- A kerítés folytonos legyen.
- A szükséges mennyiség� poroltó rendelkezésre álljon.
- A terep rendezett legyen, a terepszintet fed� növényzet gondozott.
28
- A csapadékvíz elvezet� árkok ne legyenek szennyezettek.
2.2.4.14. Üzemeltet�i ellen�rzés
A „R” 15.§-ban el�írtak értelmében el kell végezni minden tartályt évenkénti ellen�rzését.
A település ellátó rendszerek tartályainak ellen�rzési gyakorisága a rendelett�l eltér�en
negyedév. Az ellen�rzés során vizsgálni kell:
- a korróziós állapotot, a korrózió védelem megfelel�ségét,
- az alátámasztások, tartószerkezetek állapotát, a cs�vezetékekre gyakorolt hatást,
- a kötések, csatlakozások megfelel�ségét, a m�szerek, szerelvények állapotát és
m�köd�képességét.
- a túlnyomás elleni védelem meglétét, lezárásának sértetlenségét,
- a berendezések rendeltetésszer� használatát,
- m�szaki állapotát,
- biztonságos üzemeltetésének személyi és m�szaki feltételeit,
- a technológiai fegyelmet,
- a tartályparki napló vezetését,
- az id�szakos vizsgálatok elvégzését és dokumentálását,
- a veszélyes munkavégzés körülményeit,
- az egyéni véd�eszközöket,
- a mér�eszközök hitelesítettségét, kalibráltságát.
A vizsgálat részletes szempontjait a mellékletben szerepl� I-TU-005-04. számú iratminta
tartalmazza. Az ellen�rzés elvégzéséért felel�s: az üzemeltetési mérnök.
2.2.5. Id�szakos felülvizsgálatok
A tartályok id�szakos felülvizsgálatával kapcsolatos el�írásokat a „R” 16. §.-a rögzíti.
Ellen�rzéssel kell megállapítani, hogy a tartály az id�szakos felülvizsgálat id�pontjában,
rendeltetésszer� állapotban van-e és feltételezhet�-e, hogy a következ� id�szakos
ellen�rzésig – a tervezett üzemmód mellett – ez az állapot nem változik a biztonságot
veszélyeztet� mértékben.
Az id�szakos vizsgálatok id�pontját és milyenségét a vizsgálati tervben kell rögzíteni.
29
A meghatározott ciklusid�k adott naptári évre vonatkoznak.
A cseppfolyós propán – bután gázok és elegyeik tartályait:
- legalább 5 évenként kell küls� vizsgálat
- és legalább 10 évenként kell bels� vizsgálat és szilárdsági nyomáspróba alá vetni.
A küls� vizsgálattal egy id�ben, minden esetben el kell végezni a túlnyomás elleni
védelem felülvizsgálatát is.
Az id�szakos felülvizsgálatokat az a felel�s m�szaki vezet� végzi, akit az MBFH
nyilvántartásba vett.
A vizsgálatok módját részleteiben a MU – 904. számú vállalati utasítás szabályozza.
A negyedévenkénti vizsgálatok ütemezését az üzemi m�szaki tervekben is szerepeltetni
kell.
A vizsgálatok ütemezéséért, el�készítéséért és elvégeztetéséért felel�s: az üzemeltetési
mérnök.
2.2.5.1. Küls� vizsgálat
Az üzemel� berendezésen végzett vizsgálat, amely kiterjed különösen:
- A falvastagság méréssel történ� ellen�rzésére.
- Az alátámasztások állapotának vizsgálatára.
- A kötések csatlakozások állapotának vizsgálatára.
- A m�szerek, szerelvények állapotának, m�köd�képességének vizsgálatára.
- A túlnyomás elleni védelem megfelel�sségének vizsgálatára.
- A korrózió védelem megfelel�ségének vizsgálatára.
A vizsgálat módszerét és megfelel�ségét részleteiben, a MU – 904. számú vállalati utasítás
tartalmazza.
2.2.5.2. Bels� vizsgálat
A rendszerr�l leválasztott, megbontott, és vizsgálható állapotra tisztított nyomástartó
berendezésen végzett, beszállással történ� vizsgálat, melynek el�készítését az üzemeltet�
végzi, biztosítva a beszállás feltételeit. A vizsgálat általában szemrevételezéssel történik,
amely kiterjed:
30
- a bels� felületi elemek állapotának vizsgálatára
- a bels� korróziós állapotra
- a hegesztések állapotának vizsgálatára
- szerelvények m�szerek állapotának vizsgálatára.
A vizsgálat módszerét és megfelel�ségét részleteiben, a MU -904. számú vállalati utasítás
tartalmazza.
A vizsgálat elvégezhet�ségének feltételeiért felel�s: az üzemeltetési mérnök
2.2.5.3. Szilárdsági nyomáspróba
A megbontott berendezésen legalább 10 évenként elvégzend� vizsgálat, melynek feltétele
a megfelel�nek min�sített, küls� és bels� vizsgálat.
Engedélyezi / elrendeli: A tartályvizsgáló hozzájárulásával a felel�s m�szaki vezet�.
Végzik: a felel�s m�szaki vezet� által megjelölt személyek a tartályvizsgáló jelenlétében.
Irányító és szakmai felel�s: a felel�s m�szaki vezet�.
Értéke: a tevékenység végzésére készített, az ellen�rzést végz� vizsgáló szakemberrel
egyeztetett, m�veleti utasításban meghatározott érték, amely általában a megengedett
legnagyobb üzemi nyomás (engedélyezési nyomás) 1,25-szerese.
Id�tartama: Max. 5 perc.
A vizsgálat módszerét és megfelel�ségét részleteiben, a MU – 904. számú vállalati utasítás
tartalmazza.
2.2.5.4. Szakért�i vizsgálat
Minden harmadik megbontással járó bels� vizsgálat alkalmával szakért�i vizsgálat
elvégzése is szükséges.
Alkalmazható küls�, független szakért�, aki megfelel� jogosultsággal rendelkezik, vagy az
üzemeltet�t�l független, de vállalati alkalmazásban lév� szakért�.
Küls� szakért� esetén a vizsgálat mélységét és módszerét a szakért� határozza meg.
Vállalati szakért� esetén a vizsgálat módszerét és megfelel�ségi kritériumait részleteiben a
MU – 904. számú vállalati utasítás tartalmazza.
A szakért�i vizsgálat elvégeztetéséért felel�s: az üzemeltetési vezet�.
31
2.2.5.5. Karbantartások
A tartályok karbantartását, az éves m�szaki tervben kell rögzíteni.
A terv elkészítéséért és a karbantartások elvégzéséért felel�s: a felel�s m�szaki vezet�.
A karbantartások szervezéséért, el�készítéséért és megfelel�ségéért felel�s: az üzemeltetési
mérnök.
A karbantartásokról keletkez� dokumentumokat a tartályok dokumentációjával együtt kell
tárolni. Minden megbontással járó karbantartási munka után vizsgáló szakember
jelenlétében tömörségi nyomáspróbát kell végezni.
2.2.5.6. Javítások
Hatósági engedélyhez kötött javítás: Minden olyan javítás, átalakítás amely hegesztést
igényel, vagy az eredetivel nem azonos m�szaki jellemz�kkel bíró tartozék és m�szer
cseréje történik, bányafelügyeleti engedélyhez kötött.
Az ilyen jelleg� javításra, átalakításra, megfelel� jogosultsággal rendelkez� tervez�vel,
tervet kell készíttetni és az illetékes bányakapitánysággal azt engedélyeztetni szükséges.
A tervet a jogosult tervfelülvizsgálóval kell felülvizsgáltatni, melynek megfelel�sége
esetén a terv felülvizsgálója javaslatot ad a kérelem beterjesztésére.
Egyéb javítások: A hegesztést nem igényl� javítások, az eredetivel azonos m�szaki
jellemz�kkel bíró tartozékok m�szerek cseréje, melyek a használati engedély
érvényességét nem érintik üzemeltet�i hatáskörben, dokumentálva végezhet�k.
Engedélyezi: az üzemeltetési mérnök.
Szervezi és ellen�rzi: az üzemeltetési mérnök.
Minden megbontással járó javítási munka után vizsgáló szakember jelenlétében tömörségi
nyomáspróbát kell végezni.
32
2.2.5.7. A vizsgálatok dokumentálása
A heti ellen�rzés dokumentálásához az I-TU-005-3 számú iratmintát kell használni.
Az ellen�rzés során feltárt hiányosságok kijavítását munkautalványon kell
dokumentálni.
A munkautalványokat a m�szaki vezet� hetente az ellen�rzést végz� személyekt�l átveszi.
A munkautalványok továbbítása az üzemeltetési mérnök felé az ellen�rzést végz� személy
felel�ssége.
A negyedéves üzemeltet�i ellen�rzés dokumentálásához az I-TU-005-4 számú iratmintát
kell használni. Kitöltés után azt minden esetben a gépkönyvhöz kell csatolni.
A R. szerinti nyilvántartást minden évben aktualizálni kell és ugyancsak a gépkönyvhöz
kell csatolni. A nyilvántartás készítéséhez az I-TU-004-01 számú iratmintát kell használni.
Minden év január 15-ig el kell készíteni a település ellátó rendszerek összesített
nyomástartó berendezések nyilvántartását is. Az összesítet nyilvántartás az I-TU-004-02.
számú iratminta szerint készüljön.
Az id�szakos felülvizsgálatokról készült dokumentumok formáját és tartalmát a vonatkozó
MU – 904 számú vállalati utasítás tartalmazza. A keletkez� és szükséges dokumentumokat
a gépkönyvekben kell tárolni.
2.2.6. Hibafelvétel, üzemzavar-elhárítás
A gázelosztó vezetéki és tartályparki üzemzavar, a váratlan meghibásodás során el�álló
veszélyhelyzet (gázszivárgás, gázömlés) megszüntetésére, a csatlakozó vezetéken el�állt
élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztet� helyzet elhárítására, els�dleges beavatkozások
megtételére a Prímagáz Zrt. 24 órás, folyamatos készenléti szolgálatot tart fenn.
A készenléti szolgálat feladatkörébe tartozó hibafelvételt követ�en az intézkedés,
hibaelhárítás azonnal megkezd�dik.
A hibabejelentés fogadása a PRÍMAGÁZ Zrt. hibabejelent� telefonszámán (40-200-233)
keresztül éjjel-nappal folyamatosan biztosított.
Hibabejelentés esetén a Prímagáz Zrt. hibafelvev�jével közölni kell:
- a bejelent� nevét,
- a hiba pontos helyét (település, utca, házszám, stb.),
- az észlelt jelenséget (m�ködési zavar, gázszag, stb.).
33
Az élet- vagy vagyonbiztonságot nem veszélyeztet� hiba bejelentése esetén a hibafelvev�
nyilatkozik, és egyben megállapodik a bejelent�vel a hiba elhárításának id�pontjáról, és ha
szükséges, annak feltételeir�l.
Az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztet� hiba (gázszivárgás, gázömlés) bejelentése
esetén a bejelent� köteles a kapott, biztonságot szolgáló írott vagy szóbeli instrukciók
alapján eljárni.
2.2.7. A gázszolgáltatás leállítása, leállása
2.2.7.1. A gázszolgáltatás leállásának, leállításának okai Nem tervezett leállás, leállítás:
- Gázömlés,
- üzemzavar,
- idegen beavatkozás következménye.
A nem tervezett leállásról, leállításról a felhasználókat (kihangosító berendezéssel ellátott
gépkocsiról, vagy más módon) a lehet� legrövidebb id�n belül értesíteni kell.
A nem tervezett leállásról eseménynaplót kell vezetni.
Az eseménynaplónak tartalmaznia kell a munkafolyamat beindításától a befejezéséig
minden intézkedést, munkafázist, ellenõrzést, teljes részletességgel, idõrendi sorrendben.
2.2.7.2. Tervezhet� leállítás
- Karbantartás,
- átalakítás,
- felújítás, fejlesztés,
- csere,
- új fogyasztó(k) bekapcsolása esetében.
2.2.7.3. A leállás, leállítás mértéke A leállás, leállítás mértéke mind a tervezett mind a nem tervezett esetben lehet:
- a teljes települést vagy településeket érintõ
- részleges, területi
A leállítás során a kizárást a legkisebb fogyasztói körre kell sz�kíteni.
34
2.2.8. A gázelosztó vezeték karbantartása
2.2.8.1. A fogyasztók értesítése
A tervezett leállásról a fogyasztókat el�zetesen tájékoztatni kell. A tájékoztatás történhet:
- helyi /napi/lapban megjelentetett hirdetés, felhívás formájában,
- kihangosító berendezéssel ellátott gépkocsiról,
- az I-TU-005-06 számú iratminta szerinti értesítésnek a fogyasztókhoz juttatásával
vagy
- postán történ� kézbesítésével.
A tájékoztatásnak tartalmaznia kell:
- a leállítás kezdetét és a tervezett befejezési id�pontját,
- a leállítás ideje alatt a fogyasztókra vonatkozó biztonságtechnikai el�írásokat,
- a gázszolgáltató és az üzemeltet� címét és telefonszámát, melyen bejelentéseit az
eseménnyel kapcsolatban megteheti.
A tervezhet� leállítás el�tt legalább 15 nappal az illetékes Polgármesteri Hivatalt,
háztartási és kommunális fogyasztókat és az érintett nagyfogyasztókat írásban értesíteni
kell a gázszünet kezdetér�l és várható befejezésér�l.
A gázszolgáltatás leállításában érintett ipari nagyfogyasztókkal el�zetesen egyeztetni kell.
Az id�pont megállapításánál (lehet�ség szerint) figyelembe kell venni a fogyasztó(k)
igényeit.
A tervezhet� leállítást IV. 15. - IX. 15 közötti id�szakra kell ütemezni.
2.2.8.2. A gázszolgáltatás leállításának el�készítése
Az üzemben tartónak a gázszolgáltató szolgáltatási vezet�jét és a területileg illetékes
felel�s m�szaki vezet�jét a leállításról még a fogyasztók kiértesítése el�tt értesíteni kell.
A munka felel�s irányítójának - a leállítással járó gázszolgáltatás szüneteltetéséhez -
m�velettervet kell készíteni.
A m�velettervnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) Az elvégzésre váró feladat rövid összefoglaló leírását.
b) Címlistát a gázkorlátozásban érintett fogyasztókról.
c) A polgármesteri hivatal írásos értesítését.
35
d) Az ipari nagyfogyasztókkal lefolytatott dokumentált egyeztetést és az írásos
kiértesítést.
e) A háztartási és kommunális fogyasztók kiértesítésének módját és szövegét.
f) A térképszelvényeket, munkautalványokat.
g) Az út és közterület bontási engedélyeket.
h) A veszélyes munkavégzési engedélyeket.
i) A gázszolgáltatás szüneteltetése alatt elvégzésre kerülõ munkák részletes
leírását, a feladatok részletes meghatározását, (amely magába foglalja a
szakaszolás, nyomásmentesítés, a gáztalanítás, a nyomásmérés, a
gázvisszaadás m�veleteit valamint a fogyasztók kiértesítését és a gáz alá
helyezést is).
A felel�s személyt és a határid�t minden m�veletre meg kell határozni!
j) A személyi és tárgyi feltételeket.
k) A dokumentálás módját.
Az elzáró szerelvények zárt állapotának ellen�rzése:
A fogyasztói f�elzáró zárt állapotának ellen�rzését, az elosztó hálózat üzemeltet�jének, a
tevékenységgel felhatalmazott szakembere végezheti.
Ha az elzáró szerelvények ellen�rzésekor a fogyasztó a bejutás lehet�ségét nem tudja
biztosítani, az ellen�rzés az I-TU-005-07 iratminta szerinti nyilatkozata alapján, vagy az
általa megbízott személy segítségével végezhet� el.
Amennyiben a fogyasztó ezt nem teszi lehet�vé, úgy az üzemben tartó a f�elzáró
szerelvény el�tti vezeték visszavágásával és gáztömör lezárásával élhet a biztonságos
gázvisszaadás érdekében. A vezeték visszavágásáról a fogyasztót, az elosztói engedélyes
illetékes szakemberének értesítenie kell.
A gázelosztó vezeték nyomásmentesítése:
A nyomásmentesítés lehet teljes vagy részleges.
A nyomásmentesítésre a munkáért felel�s személynek minden esetben a helyi sajátosságok
figyelembevételével m�veleti utasítást kell készítenie és annak tartalmáról a m�veletben
részvev�ket dokumentáltan ki kell oktatnia.
36
a) Teljes nyomásmentesítés
Az egész település kizárása esetén a nyomásszabályzó egység kizárása - gyorszár
lezárásával - és a tartály(ok) folyadék- és gázfázisú vezetékeiben lévõ elzáró
szerelvények zárásával szüntethet� meg a gázbetáplálás.
A továbbiakban a 2.2.8.2. pont szerinti m�veletterv szerint kell eljárni.
b) Részleges nyomásmentesítés
A gázelosztó vezeték vagy vezetékszakasz nyomásmentesítéséhez a gáz
betáplálását a beépített szakaszoló szerelvény/ek/ zárásával meg kell szüntetni.
A továbbiakban a 2.2.8.2. pont szerinti m�veletterv szerint kell eljárni.
2.2.8.3. Ismételt üzembe helyezés
Az üzembe helyezés alkalmával a vezeték teljes hosszán biztosítani kell a kapcsolattartást.
Látó- és hallótávolságon belül a személyes kapcsolattartást jelzésekkel, azon kívül
megfelel� hírközlési eszközökkel (pl.: rádiótelefon) kell biztosítani.
A gázelosztó vezeték gáz alá helyezése
A gázelosztó vezetéket az elvégzett munkák után a 2.2.8.2. pont szerinti m�veletterv
szerint kell gáz alá helyezni.
Gázvisszaadás a fogyasztónak
A gázvisszaadás tényét közvetlenül annak megkezdése elõtt hangosbemondón vagy
kihangosító berendezéssel ellátott gépkocsival kell tudatni az érintett fogyasztókkal.
A gáz visszaadását a 2.2.8.2. pont szerinti m�veletterv szerint kell végrehajtani.
37
2.2.9. Az elosztóvezeték ellen�rzése
2.2.9.1. Általános el�írások
a.) A biztonságos gázellátás érdekében az elosztóvezetékek ellen�rzését jelen utasítás
figyelembevételével fokozott gonddal és felel�sséggel kell megszervezni és elvégezni.
b.) Minden esetben az ellen�rzést végz�, a helyszínen eljáró dolgozó joga és kötelessége
eldönteni, hogy a gázszivárgás - az egyéb paraméterek, körülmények figyelembevételével -
milyen mértékben veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot, továbbá milyen módon
gondoskodik az élet- és vagyonbiztonság megóvásáról.
Az ellen�rzés személyi feltételei:
A gázelosztó vezeték ellen�rzésére az ellen�rizend� vezetékhossztól függ�en kell�
létszámot kell biztosítani. Az ellen�rzést egy személy nem végezheti.
A szükséges létszám minimum 2 f�:
- 1 f� m�szeres vizsgáló
- 1 f� segít�.
Az elosztóvezeték ellen�rzését kizárólag a technológiai utasításból, a használatos m�szerek
kezelési- és karbantartási utasításaiból, általános biztonságtechnikai ismeretekb�l a
szolgáltatott gáz tulajdonságaiból, a vizsgálandó nyomvonal ismeretéb�l oktatott
személyek végezhetik.
1. Az elosztó vezeték ellen�rzését végz� m�szeres vizsgálónak a következ�
szakképesítések egyikével kell rendelkeznie:
– Gázvezeték és készülékszerel�
– Víz-, gáz-, központi-f�tés szerel�
– Nyomástartó edénykezel�
– M�anyaghegeszt�
– Elg�zölögtet� berendezések kezel�je és karbantartója
2. Az elosztó vezeték ellen�rzésében részt vev� segít�nek szakmunkásvizsgával
kell rendelkeznie.
38
Ellen�rzési kategóriák:
Az elosztóvezetékeket az életkoruk, anyaguk, kötésmódjuk, üzemnyomásuk és a helyi
sajátosságok figyelembevételével ellen�rzési kategóriákba kell besorolni. Az ellen�rzések
gyakoriságát e kategóriák határozzák meg.
Amennyiben a helyi sajátosságok ennél gyakoribb ellen�rzést tesznek szükségessé, úgy ezt
az üzemeltet� m�szaki vezet�je saját hatáskörben jogosult és köteles eldönteni. Ezen
utasításban foglaltakat minimumkövetelményként vegye figyelembe.
I. Ellen�rzési kategória:
a.) Ellen�rzési gyakoriság: egy alkalommal történ� rendkívüli ellen�rzés (alkalmi
ellen�rzés).
b.) Ide sorolandók:
- valamennyi elosztóvezeték els�- és ismételt üzembe helyezése után azonnal és 10
munkanapon belül (pl: az elosztóvezeték leürülésével járó üzemszünet után),
- valamennyi javítással, átalakítással, rákötéssel, megbontással járó munkák után a
munkavégzés közvetlen környezetében azonnal és 10 munkanapon belül,
- elemi csapást (árvíz, földrengés) követ�en azonnal és 10 munkanapon belül
elvégzend� ellen�rzések.
II. Ellen�rzési kategória
a.) Ellen�rzési gyakoriság: Naptári éven belül félévenként egy alkalommal (lehet�leg az
els� félévben április 15. és június 30. közötti, a második félévben augusztus 1. és október
15. közötti id�intervallumban) elvégzend� ellen�rzések.
b.) Ide sorolandók:
- minden kisnyomású (< 0,1 bar) elosztóvezeték
- minden középnyomású elosztóvezeték
39
Ellen�rzési ütemterv
Az ellen�rzési tevékenységet a településellátó rendszer üzemeltetésére évente kiadott
M�SZAKI TERV „ Éves ellen�rzési ütemterv gázelosztó vezetékekre” szerint kell
elvégezni.
Az éves ellen�rzési ütemtervben jelölni kell a rendkívüli ellen�rzéssel vizsgált
vezetékszakaszokat, továbbá ki kell egészíteni az évközben üzembe helyezett
elosztóvezetékekkel az üzembe helyezést követ� 10 munkanapon belül.
2.2.9.2. Az ellen�rzés végrehajtása
Szemrevételezés és m�szeres mérés
Az ellen�rzést két ellen�rnek, párban kell végrehajtani. Az ellen�röknek rendelkeznie kell:
- m�szerekkel, kiegészít� eszközökkel ( kezelési, karbantartási utasításokkal együtt ),
- ellen�rzésre alkalmas helyszínrajzzal,
- ellen�rzési naplóval ( munkautalvánnyal ),
- hírközl� eszközzel.
Az ellen�rzésnek els�sorban a hibahelyek, szivárgási helyek felkutatására, az
elosztóvezeték veszélyeztetésének feltárására kell irányulnia.
A megfigyelések, mérések eredményeit a helyszínen kell rögzíteni az ellen�rzési naplóban.
A helyszínrajztól való eltérést vázlatosan be kell jelölni az ellen�rzési helyszínrajzon.
Az ellen�rzés során csak egyértelm� biztos mérési eredmény fogadható el. Nem
egyértelm� eredmény esetén a mérést meg kell ismételni.
A m�szeres mérést a nyomvonalon, az alábbi helyeken kell elvégezni:
- minden hegesztett kötésnél,
- karimás kötéseknél,
- szaglócsöveknél,
- beépített szerelvényeknél,
- véd�távolságon belül található közm�vek felszíni m�tárgyainál,
- valamint minden olyan helyen, ahol a gáz megjelenésére hiba esetén számítani lehet.
40
A szemrevételezésnek a nyomvonal környezetében az alábbiakra kell kiterjednie:
- csapszekrények meglétére, azok fedlapjainak elforgathatóságára, levehet�ségére,
- jelz�táblák meglétére, jelképi, méret és egyéb információtartalmának hiányosságaira,
adatok valódiságára,
- nyomvonal- és csapszekrények süllyedésére,
- karbantartási hiányosságokra,
- véd�távolságon, biztonsági övezeten belüli hiányosságokra:
- ráépítés,
- anyagtárolás,
- szakfelügyelet nélküli munkavégzés,
- gázszivárgásra utaló jelenségekre.
Használatos m�szerek
a.) Legyenek alkalmasak a szolgáltatott gáz fajtájának megfelel�en a hibahelyek
behatárolására.
b.) Robbanásbiztos (RB-s) kivitel�ek legyenek.
- Az ellen�rz� m�szerek m�köd�képességér�l minden munkakezdéskor a munkahelyen,
az ellen�rzés helyszínén meg kell gy�z�dni a mérésre kijelölt személynek a kezelési
utasításban foglaltaknak megfelel�en.
- Az ellen�r-pár munkáját a munkahelyi vezet�nek szúrópróbaszer�en, dokumentáltan
ellen�riznie kell.
- Az ellen�rz� m�szerek,
- nyilvántartásáról,
- karbantartásáról,
- id�szakos felülvizsgálatáról,
- hitelesítésér�l a m�szaki vezet�nek gondoskodnia kell.
A nyilvántartásnak m�szerenként legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a m�szer megnevezése,
- típusa,
- gyári száma,
- a hitelesítés id�pontja, a hitelesség érvényesítése,
- bizonylatának száma,
41
- hitelesít� intézmény megnevezése,
- üzembe helyezés id�pontja.
Az ellen�rök feladatai gáz észlelése esetén
Amennyiben az elosztóvezetéket a környezete, vagy az elosztóvezeték a környezetét
veszélyezteti, az ellen�rök haladéktalanul jelenteni kötelesek munkahelyi felettesüknek,
továbbá a gázszivárgást kategóriába kell sorolni.
Gáz jelenlétének érzékelése esetén azonnal fel kell mérni a veszélyhelyzetet, meg kell
tenni a biztonsági intézkedéseket, szükség esetén a lakosság és hatósági személy
bevonásával is.
A veszélyeztetett zónát le kell zárni, dohányzás- és nyílt láng használatát meg kell tiltani, a
veszélyeztetett zárt terek áramtalanításáról gondoskodni kell.
A veszélyeztetett helyiség(ek)b�l az ott tartózkodókat a veszélyeztetett zónán kívülre kell
irányítani a szell�ztetés egyidej� megkezdésével.
A hibaelhárító szolgálat megérkezéséig az ellen�röknek a helyszínen kell maradni és a
biztonsági intézkedések, betartását meg kell követelniük.
Be kell határolniuk az elárasztási zóna és a veszélyeztetett zóna határát szondázásos
módszerrel.
Gázszivárgás esetén mindenkor a helyszínen eljáró irányító m�szaki vezet� joga és
kötelessége eldönteni, hogy a szivárgás mennyire veszélyezteti az élet- és
vagyonbiztonságot, továbbá azt, hogy annak megóvásáról és a sürg�s elhárításáról milyen
módon gondoskodik. Az elhárítás során minden megtett és elmulasztott intézkedésért felel.
A gázszivárgások min�sítése, veszélyességi kategóriába sorolása
A kategóriába sorolás
- az ellen�r és közvetlen felettesének feladata, ha a gázszivárgást a hálózatellen�rzés
során fedezik fel,
- a területi m�szaki vezet� feladata, ha a lakossági - küls� - bejelentés munkaid�ben
érkezik,
- munkaid� után érkezett bejelentés esetén az üzemzavar elhárítási szabályzatban
meghatározott személy feladata.
42
A gázszivárgások veszélyességi kategóriánkénti, meghatározott gyakoriságú
ellen�rzéséért, annak dokumentálásáért a m�szaki vezet� a felel�s.
A veszélyhelyzet és a gázszivárgás elhárításáért a területi m�szaki vezet� a felel�s.
A gázszivárgás akkor tekinthet� elhárítottnak, ha végleges m�szaki megoldással a
gázvezetékb�l a gázkiáramlást megszüntették.
A területi m�szaki vezet� - távollétükben a helyettesítéssel megbízott személyek -
magasabb beosztású vezet�k megkérdezése nélkül - utólagos bejelentési kötelezettség
mellett - is kötelesek az élet- és vagyonbiztonság érdekében minden t�lük elvárható
intézkedést megtenni (pl: túlóra elrendelése, munka átcsoportosítása, bels�- és küls�
segítség kérése, stb.).
A kék számon bejelentett szivárgásokat a diszpécser a legrövidebb úton és módon köteles a
területileg illetékes m�szaki vezet�höz továbbítani annak egyidej� dokumentálása mellett.
A rendszeres m�szeres ellen�rzés és a lakossági - küls� - bejelentések alapján tudomásra
jutott és behatárolt gázszivárgás veszélyhelyzetnek megfelel� gyorsaságú elhárítása
érdekében, ha a szivárgás jellege, következménye (t�zeset, robbanás, baleset, üzemzavar,
havária-esemény, elemi csapás, stb.) nem teszi szükségessé az azonnali elhárítást, vagy az
egyidej�leg fennálló összes meghibásodást folyamatos munkával nem lehet elhárítani, a
szivárgást veszélyességi kategóriába kell sorolni. A kategóriába sorolásnál a gázszivárgás
környezetre gyakorolt hatása és koncentrációja alapján az A, B, C veszélyességi kategóriák
valamelyikét kötelez� alkalmazni az alábbiak szerint:
Az "A" veszélyességi kategóriába tartozó gázszivárgások:
a.) Minden lakossági - küls� - bejelentés a szivárgás helyének behatárolásáig, az alapján
történ� veszélyességi kategóriába sorolásig.
b.) Középnyomású gázelosztó vezeték szivárgása szilárd útszerkezet alatt, zöldsáv hiánya,
átázott, talajvizes, vagy azzal egyenérték�, vagy fagyott talaj, ahol üreges és nem
túlnyomásos létesítmények miatt épületbe, üreges m�tárgyba a gáz bejutásának veszélye
fennáll.
c.) Kisnyomású gázelosztó vezeték szivárgása szilárd útszerkezet alatt, zöldsáv hiánya,
átázott, talajvizes, vagy azzal egyenérték�, vagy fagyott talaj, ahol üreges és nem
túlnyomásos létesítmények miatt épületbe, üreges m�tárgyba a gáz bejutásának veszélye
fennáll.
d.) A gáz lakott vagy forgalmas területen szaglással is jól érzékelhet�.
43
e.) Jelent�s gázveszteség feltételezhet� - repedés, törés.
f.) Közterületen felszíni szerelvénynél víz alól buborékol a gáz.
g.) Közforgalmú területen a gázkoncentráció az alsó robbanási határérték 20%-át elérte
vagy meghaladja.
h.) Üreges m�tárgyban (kábelcsatorna, akna, szennyvízcsatorna, távf�t� vezeték, véd�cs�,
aluljárók és alagutak, lámpaoszlopok, stb.) a mért gázkoncentráció eléri, vagy meghaladja
az alsó robbanási határérték 20%-át.
j.) Alápincézetlen épület falsíkjánál a talajban gáz jelenléte kimutatható.
k.) Folyamatos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség falsíkjánál a talajban gáz jelenléte
kimutatható.
m.) Épületen belül a leveg�ben, padlóvonalon gázkoncentráció mérhet�.
n.) Továbbá minden nagyközépnyomású gázelosztó vezetéken jelentkez� gázszivárgás
esetén. (a Prímagáz Zrt. üzemeltetésében nincs ilyen elosztóvezeték)
Az "A" veszélyességi kategóriába sorolt gázszivárgással kapcsolatos bejelentéseket
azonnal a területileg illetékes m�szaki vezet�höz, munkaid� után az ügyelet vezet�jéhez
kell továbbítani, aki - nyilvántartásba vétel mellett - folyamatos munkavégzéssel azonnal
köteles a szivárgási hely feltárásáról, a szivárgás legalább ideiglenes módszerrel történ�
elhárításáról gondoskodni, hogy ezáltal más kategóriába sorolható legyen.
A "B" veszélyességi kategóriába tartozó gázszivárgások:
A gázkoncentráció mértéke az alsó robbanási határ 20 %-a, a gázelosztó vezeték biztonsági
övezetén belül üreges közm�, vagy m�tárgy található, az épületek küls� falsíkjában a talaj
felszínén és az üreges közm�ben, vagy m�tárgyban gáz jelenléte nem mérhet�.
A "B" veszélyességi kategóriába sorolt szivárgásokat az észlelést�l számított 15
munkanapon belül kötelez� véglegesen elhárítani, de legalább 5 munkanaponként, a
veszélyeztetés mértékét�l függ�en újabb min�sítést kell végezni.
A "C" veszélyességi kategóriába tartozó gázszivárgások:
Alsó robbanási határ 20%-a alatt van a mért gázkoncentráció – a szennyezett talajban a
gázelosztó vezeték biztonsági övezetén belül üreges közm�, vagy m�tárgy nincs, el�kertes
beépítés� a terület; épületben, épület küls� falsíkjában, talajfelszínén gázkoncentráció nem
mérhet�, a növényzetben károsodás nem tapasztalható.
44
A "C" veszélyességi kategóriába sorolt gázszivárgások elhárítása nincs határid�höz kötve,
de legalább havonta a veszélyeztetés mértékét�l függ� újabb min�sítést kell végezni.
2.2.9.3. Az ellen�rzések dokumentálása
A hálózat ellen�rzés dokumentumait a m�szaki irattárában köteles elhelyezni a terület
m�szaki vezet�je.
Ellen�rzési helyszínrajz:
Az ellen�rzést M 1: 500 méretarányú ellen�rzési helyszínrajz és a hegesztési varrattérkép
alapján kell elvégezni. A terület m�szaki vezet�je köteles gondoskodni a valóságnak
megfelel�, naprakész dokumentációk biztosításáról, a változások átvezetésér�l az
elosztóvezeték felhagyásáig.
Ellen�rzési napló (munkautalvány):
Az ellen�rzésekr�l naplót kell vezetni. A napló 1 példányos, ami a hálózatellen�rzési
munkautalvány szerepét is betölti.
Az elvégzett munka dokumentálása az I-TU-005-5 számú iratminta alapján történik. Ezen
a nyomtatványon a hálózatellen�r rögzíti az észlelt eseményeket és a megtett intézkedéseit.
A vezetékszakasz ellen�rzésének a befejezése után, legkés�bb a következ� munkanapon, a
hálózatellen�r átadja az ellen�rzési naplót és az I-TU-005-5 számú iratminta alapján
kitöltött nyomtatványt, a munkát kiadó vezet�nek.
Az üzemeltetési mérnök ellen�rzi, értékeli és elemzi – az átadott az ellen�rzési napló és az
I-TU-005-5 számú iratminta alapján – a hálózat ellen�r(ök) által elvégzett tevékenységet.
Az üzemeltetési mérnök az I-TU-005-5 számú iratminta alapján kigy�jti azokat a hibákat,
amelyeknek az elhárítása a helyszínen nem történt meg. Ezeknek a hibáknak a kijavításáról
az elosztóvezeték tervezett karbantartási munkáinak elvégzésekor ütemezetten
gondoskodik.
Az üzemeltetési mérnök a hálózatellen�rzési és karbantartási munkákat szúrópróbaszer�en
ellen�rzi. Az ellen�rzés tényét dokumentálja.
45
3. A falugáz rendszer kihasználásának jöv�beni alakulása
Magyarország EU csatlakozása elkerülhetetlenné tette az infrastrukturális fejlesztések
teljes kör� tételét, vagyis olyan települések részére is biztosítani kell a közüzemi
szolgáltatások teljességét, amelyek a jelenlegi beruházási struktúra alapján gazdaságosan
nem valósíthatók meg.
A vezetékes PB-gáz ellátó rendszerek számára kedvez� lehet�séget biztosít az országos
vezeték hálózattól független üzemeltethet�ségi lehet�ség, a beruházás költsége kisebb de a
szolgátatott gáz állandó min�sége versenyképes a vezetékes földgáz szolgáltatással.
Hosszú távon a vezetékes földgáz és PB-gáz szolgáltatás nem lehetnek versenytársak,
hanem nagyon jól láthatóan kirajzolódnak a beruházások gazdaságossági számításaiból
azok a megoldási lehet�ségek, amelyek alapján a különböz� szolgáltatók kölcsönös
érdekek alapján meg tudják határozni az együttm�ködés kereteit.
Határozott meggy�z�désem, hogy Magyarországon a földgáz szolgáltatás ellátás
biztosítása során már ma is jelent�s azoknak a településeknek a száma, amelyeken a
beruházás megtérülése nem biztosítható és az üzemeltetés gazdaságossága
megkérd�jelezhet�. A vezetékes PB-gáz szolgáltatásnak a földgáz szolgáltatókkal
együttm�ködve és csak is ebben a formában van hosszútávon lehet�sége megmaradni a
magyar piacon, mert a földgáz szolgáltatók számára is csak így csökkenthet� a rájuk
nehezed� beruházási és szolgáltatási nyomás a fogyasztók részér�l.
Azon településeknek ahol falugázredszer található, nem sok kilátása van arra, hogy
kés�bbiekben esetleg rákapcsolódjanak a földgázellátó rendszerre.
Másik lehetséges út lehet számukra a biogáz ellátás, de csak abban az esetlegesen ha az
átalakításhoz kapcsolatos felmerül� költségeket mérlegelvén is hozzáfognak a rendszer
átépítéséhez. De estelegesen egy-egy háztartás külön is alakíthat ki biogáz rendszert de
ezzel még nincs megoldva a falu gázellátása.
Az általam vizsgált településen esetlegesen a napkollektorral való f�tés sem valósítható
meg a kévés napsütéses órák száma miatt. Mivel ezen település egy hegyvidéki kis falu
ezért sokkal kisebb az átlagh�mérséklet mint,pl a közelben fekv� nagyvárosokban,
Miskolcon.
46
Továbbá itt a f�tési szezon ideje is kissé hosszabb, mint egy alföldi településé,ezért az
estelegesen kidolgozandó más f�tési rendszernél ezt is figyelembe kell venni.
Az is kérdéses ,hogy ha esetleg kiépítenék a faluban a biogáz ellátás lehet�ségét hány
háztatás venné igénybe,mert a mostani falugáz rendszert a háztartások nagy része nem
használja hanem inkább el�nyben részesíti az otthoni vegyes tüzelést.
El�fordulhat az is, mint ahogy már fennt említettem ,hogy a külön háztartások építenek ki
önmaguknak biogáz ellátó rendszert ilyen rendszer lehet estlegesen a Biogáz reaktor
rendszer.
47
Irodalomjegyék
[1] A vezetékes pb-gáz használatáról, szerz�: Hlavay Richárd
http://www.gazpiac.hu/index.php?par=10&option=news&id=7604
[2] A vezetékes pb-gáz szolgáltatók összefoglaló adatai , Energia Hivatal
http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/200308/kiadvany/magyar/2001/04_A%20hivatal_altal.htm
[3] Prímagáz Zrt.
http://www.primagaz.hu
[4] Víz- gáz- f�téstechnika épületgépészeti szaklap 2008/10 szám.
[5] http://www.okogaz.hu
[6] Környezetvédeli Lexikon ,Bp.1993 p. 345
[7] Vezetékes pb gáz szolgáltatók összefoglaló adatai, Energia Hivatal
http://www.eh.gov.hu