mmk energetikai tagozat szakmai továbbképzés 2015.okt.¡bora_energetika_szfehérv… ·...

2018. Szeptember 21.

Gábor AndrásMMK Energetikai Tagozat

Szakmai továbbképzés

Fejér Megyei mérnöki KamaraSzékesfehérvár

Jogszabályok• Törvény:

• 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

• Kormányrendeletek:

• 191/2009. (IX.05.) Kormányrendelet

• az építőipari kivitelezési tevékenységről

• 266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet

• az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről

Az építési folyamat és résztvevői

• Az építési folyamat indítása

Építtető(esetenként Kivitelező)

Hatóság

TervezőEngedélyes terv

Jóváhagyott engedélyes

terv

KIVITELI TERV

Az építési folyamat és résztvevői

• Tervezés Megvalósítás

KIVITELI TERV

Építtető(esetenként Kivitelező)

Kivitelező

Műszaki ellenőrSzakági

ellenőrökFelelős

műszaki vezető

Technológiai kiviteli terv

Építész kiviteli

terv

1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

• 1. § (1) A törvény hatálya kiterjed az épített környezetalakítása és védelme körébe tartozóan:

• d) az építmények építészeti-műszaki tervezésére (atovábbiakban: építészeti-műszaki tervezés),

• e) az építmények kivitelezésére,

• (2) E törvényt a sajátos építményfajták, valamint aműemlékvédelem alatt álló építmények és területektekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel,kormányrendeletekkel, miniszteri rendeletekkel és önállószabályozó szerv vezetője által kiadott rendeletekkel ésminiszteri rendeletekkel együtt, a bennük foglaltkiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.


• 2. § E törvény alkalmazásában:• 4. Építtető: a hatósági engedély vagy tudomásulvétel kérelmezője, a 33/A.

§ szerinti építési tevékenység bejelentője az építési beruházásmegvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve azépítési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.

• 18. Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, … közmű-és energiaellátási … tevékenységgel … kapcsolatos, atomenergiaalkalmazására … szolgáló, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájúépítmények amelyek létesítésekor – az építményekre, építésitevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építésikövetelményrendszeren túlmenően – eltérő, vagy sajátos, csak arra arendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelményekmegállapítására és kielégítésére van szükség.

• 19. Építési napló: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétőlannak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásbanfelhasználható, a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezésitevékenység jellemzőit – kormányrendeletben meghatározott módon –tartalmazó dokumentum.


• Az építési folyamat egyéb résztvevői

• 38/A. §• (2) Az építési műszaki ellenőri tevékenység a 43. § (1) bekezdés e), g), h), i)

és k) pontjában, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadottjogszabályban meghatározott feladatok ellátása. Építési műszaki ellenőralkalmazását vagy megbízását törvény és kormányrendelet kötelezővéteheti.

• (3) A felelős műszaki vezetői tevékenység az építőipari kivitelezésitevékenység irányítása a 40. § (2) bekezdésében meghatározottfelelősséggel.

• (4) Építési műszaki ellenőri, illetve felelős műszaki vezetői tevékenységet azfolytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (atovábbiakban: műszaki ellenőri, illetve műszaki vezetői jogosultság). Anévjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűlegnévjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt

• (5) A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi építési műszaki ellenőri,illetve felelős műszaki vezetői tevékenység folytatását, aki … rendelkezik aze törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletbenmeghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamintmegfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek.


• Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének feltételei

• 39/A. § (1) Az építőipari kivitelezési tevékenység – a (2) bekezdés kivételével –csak olyan felelős műszaki vezető irányításával folytatható, aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá az építési tevékenységet végzők vonatkozásában közvetlen utasítási joggal rendelkezik.

• 40. § (1) A kivitelező felelős:

• a) az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért,

• b) az építtető által rendelkezésére bocsátott, hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban előírtak betartásáért és betartatásáért, és

• c) az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért.


• (2) A felelős műszaki vezető felel:

• a) az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,

• b) a szakmunka irányításáért,

• c) – kormányrendeletben meghatározott feladatai körében – az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési dokumentációnak megfelelő megvalósításáért, továbbá

• d) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és

• e) a munkálatok végzésének szakszerűségéért.

• (3) A kivitelező – jogszabályban meghatározott esetekben és módon – építési naplót vezet, és azt a jogszabályban meghatározott szervek, hatóságok és az építési műszaki ellenőr rendelkezésére bocsátja. Jogszabály előírhatja az építési napló elektronikus vezetését.


• (4) A 43. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében az építtető helyszíni képviselőjeként az építőipari kivitelezési tevékenység

jellegének megfelelő– építési műszaki ellenőrt,– … bízhat meg.

Jogszabály az építési műszaki ellenőr alkalmazását kötelezővé teheti.

• (5) A felelős műszaki vezetői, illetve műszaki ellenőri tevékenységet folytató személyeket törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szerv névjegyzékbe veszi.

• 43. § (1) Az építtető felel

• c) az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért,

• d) az építésügyi hatósági engedély, építésügyi vagy építésfelügyeleti, tudomásulvétel megszerzéséért,

• e) a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban foglaltak betartásáért,

191/2009. (IX.05.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

• A rendelet fejezetei• I. fejezet Általános rendelkezések

A rendelet hatálya, Értelmező rendelkezések

• II. fejezet Építőipari kivitelezési tevékenység

• III. fejezet Építőipari kivitelezési tevékenység folyamatának résztvevői

Részvevők, Az építtető, A tervező, A kivitelező, A felelős műszaki vezető,

A tervezői művezető, Az építési műszaki ellenőr, Az építtetői fedezetkezelés

és az építtetői fedezetkezelő, Az építtetői fedezetkezelő feladata

• IV. fejezet A kivitelezési dokumentáció (1. melléklet)

• V. fejezet Az építési napló (2. melléklet)

Az építési napló, Az e-építési napló készenlétbe helyezése és a készenlét

Megszüntetése, Az e-építési napló részei, Az e-építési napló vezetése,

Felmérési napló (3. melléklet)

• VII. fejezet Az építőipari kivitelezési tevékenység befejezése

Elektronikus teljesítésigazolás és műszaki átadás-átvétel, Építési

munkaterület átadása, használatbavételi engedély, vagy tudomásulvétel

megkérése, A tulajdonos jókarbantartási kötelezettsége és a szervízkönyv

191/2009. (IX.05.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

• (A VI. fejezet hatályon kívül, a VIII. fejezet Záró rendelkezések)

• 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

• a) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására,

• b) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő építtető,építészeti-műszaki tervező (a továbbiakban: tervező), kivitelező, felelős műszakivezető, tervezői művezető, építési műszaki ellenőr és az építtetői fedezetkezelőfeladataira,

• c) az építési napló, az építési napló alvállalkozói nyilvántartása és a felmérési naplóvezetésére,

• d) a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire,

• …

• f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével kapcsolatos eljárásra ésadatszolgáltatásra,

• g) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésével kapcsolatos eljárásokra,

• …

• j) az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének a vezetésére,

266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási

tevékenységről

• I. Fejezet

• Általános rendelkezések

• 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

• a) … az építészeti-műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői …tevékenységre (atovábbiakban együtt: szakmagyakorlási tevékenység), a szakmagyakorlásitevékenységet folytatók körére, a tevékenységük folytatásának részletesfeltételeire, az eljáró hatóság kijelölésére, a jogosultság megállapítására és anévjegyzék vezetésére vonatkozó előírásokra,

• b) a szakmagyakorlási tevékenységre vonatkozó szerződések tartalmikövetelményeire, a szerződést biztosító mellékkötelezettségre és a szerződésteljesítésére vonatkozó szabályokra,

• c) a szakmagyakorlási tevékenységet folytatókra vonatkozó összeférhetetlenségiszabályokra,

• …


tevékenységről

• II. Fejezet

• Közös szabályok• 1. Engedélyhez kötött szakmagyakorlási tevékenységek

• 3. § (1) A (2) – (7) bekezdésben meghatározott … építési műszaki ellenőri és felelősműszaki vezetői tevékenység a névjegyzéket vezető szerv engedélyével folytatható.

• …

• (6) Építési műszaki ellenőri tevékenységek:

• a) általános építmények építési műszaki ellenőri szakterület,

• b) sajátos építményfajták építési műszaki ellenőri szakterület,

• c) szakági építési műszaki ellenőri szakterület.

• (7) Felelős műszaki vezetői tevékenységek:

• a) általános építmények felelős műszaki vezetői szakterület,

• b) sajátos építményfajták felelős műszaki vezetői szakterület,

• c) szakági felelős műszaki vezetői szakterület.

• (8) Az (5)–(7) bekezdésben meghatározott szakterületekhez tartozó részszakterületeket az 1. melléklet tartalmazza.


tevékenységről

• 5. A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei és a bejelentés tartalma

• 7. § (1) A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei:

• a) képesítési követelmény az 1. mellékletben részletezett, a szakterületeknek megfelelő szakirányú

• b) szakmai gyakorlat a 9. § szerint,

• (4) A 3. § szerinti szakmagyakorlási tevékenységekhez kapcsolódóan az 1. melléklet tartalmazza

• a) a jogosultsághoz kötött tevékenységek részletes meghatározását,

• b) a jogosultság névjegyzéki jelölését,

• c) a minimális képesítési követelményt szakterületi bontásban,

• d) az előírt szakmai gyakorlati időt.

• 9. § (1) Szakmai gyakorlati időként a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettségi szint megszerzését követően, a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi területnek, szakterületnek, részszakterületnek megfelelő szakmai gyakorlat folytatásának időtartamát kell figyelembe venni.


tevékenységről

• V. Fejezet• Építési műszaki ellenőrzés

• 21. § (1) Az építési műszaki ellenőr az Épkiv. 16. § (2)–(3) bekezdésében foglaltfeladatokat látja el.

• (3) Az építési műszaki ellenőr nem lehet az építészeti-műszaki dokumentációengedélyezésében vagy az annak alapján megvalósítandó építmény kivitelezéséneképítésfelügyeletében feladatot ellátó hatóság köztisztviselője, kormánytisztviselőjevagy állami tisztviselője.

• (4) Az építési műszaki ellenőr nem végezhet építésügyi műszaki szakértői,vállalkozó kivitelezői, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet azáltala ellenőrzött építési-szerelési munka vonatkozásában. Az építési műszakiellenőr nem láthat el további építési műszaki ellenőri feladatokat olyan építésiszerelési munka esetén, ahol építésügyi műszaki szakértői, vállalkozó kivitelezőivagy anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek azépítési műszaki ellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányulójogviszonyban áll.

• (5) Az építési műszaki ellenőr az általa ellenőrzött építési beruházás során nemlehet az építésügyi műszaki szakértői, a vállalkozó kivitelezői, az anyagbeszállítói ésa felelős műszaki vezetői tevékenységet folytatóknak a Ptk. szerinti közelihozzátartozója, illetve nem állhat velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban.


tevékenységről

• VI. Fejezet• Felelős műszaki vezetés

• 22. § (1) A felelős műszaki vezető feladata az Épkiv. 13. § (2)–(5) bekezdésében és 14. §-ában meghatározott tevékenységek végzése.

• (3) A felelős műszaki vezető nem lehet az építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében részt vevő hatóság, valamint a tevékenység és az engedélyező hatóság felügyeletét ellátó szerv köztisztviselője, kormánytisztviselője vagy állami tisztviselője. A felelős műszaki vezető nem végezhet építésügyi műszaki szakértői és építési műszaki ellenőri tevékenységet azon kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet.

• (4) A felelős műszaki vezető nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építésügyi műszaki szakértői vagy építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

• (5) A felelős műszaki vezető nem végezhet építési műszaki ellenőri tevékenységet azon kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet. A felelős műszaki vezető nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.


tevékenységről

• IX. Fejezet• Továbbképzési rendszer és a jogosultsági vizsga

• 22. Továbbképzés

• 34. § (1) A szakmagyakorló az ötéves továbbképzési időszak alatt – … – köteles továbbképzést teljesíteni.

• (3) A továbbképzés típusa• a) kamarai tagsághoz kötött jogosultság esetén kötelező és szakmai,• b) a kamarai tagsághoz nem kötött jogosultság esetén a 4. §-ban meghatározott

tevékenységet folytató szakmagyakorló kivételével kötelező és szakmai• továbbképzés.• (4) A szakmagyakorlónak az első továbbképzési időszaka alatt a 38. § (2) bekezdése

szerinti beszámolóval végződő kötelező továbbképzést kell teljesítenie.

• 23. A továbbképzés tartalma

• 36. § (5) A kötelező továbbképzésben a továbbképzési időszak alatt egy, a (4) bekezdés szerinti továbbképzési formát kell teljesíteni, ahol a (4) bekezdés b) pontja szerinti oktatás összességében nem haladhatja meg a nyolc tanórát.


tevékenységről

• IX. Fejezet

• Továbbképzési rendszer és a jogosultsági vizsga

• 25. A jogosultsági vizsga és a beszámolóval végződő kötelező továbbképzés

• 38. § (1) A jogosultsági vizsga és a beszámolóval végződő kötelező továbbképzés

(a továbbiakban: beszámoló) célja annak vizsgálata, hogy a szakmagyakorló kellőmértékben ismeri-e a tevékenységére vonatkozó jogszabályi környezetet, képes-e afontosabb jogszabályokat helyesen értelmezni, rendelkezik-e a szakmagyakorláshozszükséges ismeretek alkalmazásában kellő jártassággal.


tevékenységről

• 1. melléklet a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelethez

• A szakmagyakorlási jogosultságokhoz szükséges képesítési követelmények, szakmai gyakorlati idők, továbbá feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal

lehet végezni

• III. Építési műszaki ellenőrzés

• 3. rész

• A sajátos építményfajták építési műszaki ellenőri szakterületei

A B C D E

1.

Szakterület/

részszakterület

megnevezése

Szakterület/

részszakterület

jelölése

Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet

végezni

Képesítési minimum

követelmény és az ezzel

egyenértékű szakképzettség

Szakmai

gyakor-

lati idő

10. Energiaellátási

építmények

ME-EN Energetikai, szénhidrogén-ipari építmények építésének műszaki

ellenőrzése korlátozás nélkül

okleveles gépészmérnök,

okleveles energiamérnök

gépészmérnök

3 év

4 év


építmények

szakterület vegyipari

építményeinek

építése

részszakterület

ME-EN-VE Vegyipari építmények építésének műszaki ellenőrzése. okleveles vegyészmérnök,

vegyészmérnök

3 év

4 év


építmények

szakterület távhő

termelésre és

szállításra szolgáló

ME-EN-TH Föld feletti és föld alatti távhővezetékek, azok tartozékai és

védőberendezései építésének műszaki ellenőrzése korlátozás

nélkül.


okleveles energetikai

mérnök,

gépészmérnök,

3 év

4 év


tevékenységről

• 1. melléklet a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelethez

• A szakmagyakorlási jogosultságokhoz szükséges képesítési követelmények, szakmai gyakorlati idők, továbbá feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal

lehet végezni

• IV. Felelős műszaki vezetés

• 3. rész

• A sajátos építményfajták felelős műszaki vezetői szakterületek

A B C D E

1.

Szakterület/

részszakterület

megnevezése

Szakterület/

részszakterül

et

jelölése

Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet

végezni

Képesítési minimum

követelmény és az ezzel

egyenértékű szakképzettség

Szakmai

gyakor-

lati idő


építmények

szakterület

MV-EN Energetikai, vegyipari, szénhidrogén-ipari berendezések építményei

építésének felelős műszaki vezetése korlátozás nélkül.


okleveles energetikai

mérnök

okleveles vegyészmérnök,

gépészmérnök

energetikai mérnök

vegyészmérnök

3 év

4 év


építmények

szakterület vegyipari

építményeinek

építése

részszakterület

MV-EN-R Energetikai, vegyipari, szénhidrogén-ipari berendezések építményei

építésének felelős műszaki vezetése 50 bar nyomásig és nyomás

alatti vezetékek és berendezések 600 mm belső átmérőig.

vegyész technikus,

gépésztechnikus vagy

szakközépiskola

5 év


építmények

szakterület

MV-EN-A Atomenergia építmények építésének felelős műszaki vezetése okleveles építőmérnök 5 év

Létesítési, biztonsági szabványok változásai

• Kisfeszültségű szabványok• MSZ HD 60364 szabványsorozat: Kisfeszültségű villamos berendezések• Alapszabványok az érdekeltségi körünkben• MSZ HD 60364-1:2009 Kisfeszültségű villamos berendezések. 1. rész: Alapelvek, az általános jellemzők

elemzése, meghatározások (IEC 60364-1:2005, módosítva)• MSZ HD 60364-4-41:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-41. rész: Biztonság. Áramütés elleni

védelem (IEC 60364-4-41:2005, módosítva)• MSZ HD 60364-4-42:2015 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-42. rész: Biztonság. Hőhatások elleni

védelem (IEC 60364-4-42:2010, módosítva)• MSZ HD 60364-4-43:2010 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-43. rész: Biztonság. Túláramvédelem

(IEC 60364-4-43:2008, módosítva + 2008. októberi helyesbítés)• MSZ HD 60364-5-51:2010 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 5-51. rész: Villamos szerkezetek

kiválasztása és szerelése. Általános előírások • MSZ HD 60364-5-52:2011 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 5-52. rész: Villamos szerkezetek

kiválasztása és szerelése. Kábelek és vezetékrendszerek • MSZ HD 60364-5-53:2015 Angol nyelvű! • Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-53. rész: A villamos eszközök kiválasztása és szerelése. Kapcsoló-

és vezérlőberendezések• MSZ HD 60364-5-54:2012 Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-54. rész: Villamos szerkezetek

kiválasztása és szerelése. Földelőberendezések, védővezetők és védő összekötő-vezetők• MSZ HD 60364-6:2017 Kisfeszültségű villamos berendezések. 6. rész: Ellenőrzés (de a 2007-es 2019.06.01-

ig érvényes)• MSZ HD 60364-7-729:2010 Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-729. rész: Különleges berendezésekre

vagy helyekre vonatkozó követelmények. Kezelési vagy karbantartási folyosók

Létesítési, biztonsági szabványok változásai

• Nagyfeszültségű szabványok• MSZ EN 50522:2011 1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű erősáramú

berendezések földelése

• MSZ EN 61936-1:2016 Az 1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű energetikai létesítmények

• Az új szabvány bevezetésének indokoltsága

• Technikai fejlődés – a régi létesítési szabványok elavultsága

• Fémoxid túlfeszültség-korlátozók• Vákuummegszakítók• SF6 gáz mint szigetelőanyag és oltóközeg• Elektronika és információtechnika alkalmazása a villamos

energiarendszerben, optokábelek

• Az EU CENELEC tagságunk miatti kötelezettség

Fémoxid túlfeszültség-korlátozók

Vákuummegszakítók

• A vákuumkamra

• felépítése

SF6 gáz szigetelőanyag és oltóközeg

Az SF6 gázszigetelésű készülékek és kapcsoló-berendezések létesítése

• A nagy-és kisfrekvenciájú zavartatás elleni intézkedéseket a hazai gyakorlat ismeri és alkalmazza:

• I/O jelzőkörök fémes elválasztása

• szűrőkörök, vagy kiegészítő tápáramkörök

• feszültségkorlátozó eszközök beépítése

• Ezeket a vezérlő áramkörökben kell alkalmazni.

• A korábbi, SF6 gázszigetelésű kapcsoló-berendezéseknél említettek ebben a fejezetben is megjelennek, mint ajánlott eljárások:

• Az épület betonvasalásának a lehető legtöbb ponton történő földelése

• A GIS ház és az átvezetők nagy- és kisfrekvenciás zavarokra méretezett földelése, a falak és födémek betonvasalásának minél sűrűbb földelése

• A szekunder rendszer érzéketlenségének mérésekkel igazolása

• Kiegészítő intézkedések:

• A vezérlőkábelek földelt fém csőben vezetése

• Ahol lehet a szekunder kábelek külső burkolata fém legyen

• ahol lehet, optikai kábelt alkalmazzanak.


• A kis távolságok miatt nem csak a kezelőszemélyzetet kell megóvni a normál

üzemi és meghibásodáskor előálló igénybevételektől, de a 10 kV nagyságú

zavarfeszültségek a digitális technika feszültségszintjénél 8-9 nagyságrenddel

nagyobbak.

• Nem meglepő tehát, hogy nagyfeszültségű, gyárilag összeszerelt kapcsoló-

berendezés (GIS) jellemzőinek gondos megadása a beruházó, majdani

üzemeltető és tervező (adott esetben műszaki szakértő) összehangolt

tevékenységeként állhat elő. A tervek elkészítéséhez a három szakma kiegészül

a gyártóval, a sikeres gyári vizsgálatok után pedig a kivitelezőnek is meg kell

érteni a nem szokásos feladatot:

• Különleges épület az alkalmazott földelőrendszer, a keletkező túlnyomás

elviselésére, levezetésére,a szellőzés igényei, a gyárban mezőként

összeszerelt, több tonnás darabok helyszíni mozgatása, nem az építőiparban

szokásos szerelői precizitás.

• A villamos kivitelező oldalán a nagy súlyú cellák precíz illesztése, a füldelő- és

védő összekötő vezető (EPH) rendszerek terv szerinti, a szekunder rendszerek

szinte laboratóriumi pontosságú szerelése, a nagyfeszültségű kábelek

tokozásba szerelése, azzal, hogy ha az átvezetőben hiba lesz, a méregdrága

tokozott is sérül.


• Újabb keletű probléma a nagyfeszültségű megszakítókban és kapcsoló-berendezésekben található SF6 gáz-szívárgás kezelése. Tekintettel arra, hogy az EU és hazai jogszabályok az ózonréteget veszélyeztető anyaggá minősítették az SF6 gázt, a beruházónak, a tervezőnek és az üzemeltetőnek is előírt feladatai vannak:

• 310/2008. (XII.20.) és 14/Kormányrendelet

• az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről

• A jogszabály előírja a gázt tartalmazó termék gyártójának és az alállomás tervezőnek, hogy adja meg a készülékek SF6 gáztartamát. Az üzemeltetőnek minden évben jelentést kell tennie a kijelölt szervnek (ez jelenleg a MEE) az üzemeltetésében lévő berendezésekben található gázmennyiségéről.

• Valamennyi termék gyártójának a készülék, berendezés leszállításához a gépkönyv tartozik. Ennek tárgya a gyártó által előírt szívárgásijellemzők megadása, a figyelés leírása, az üzemeltető feladatainak ismertetése.

• A gépkönyvből gyakran kimaradó rész az SF6 gázkezelés leírása.

• Az IEC/TR 62271-303 Nagyfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések 303. rész: A kén-hexafluorid SF6 használata és kezelése szabvány foglalkozik az elméleti és gyakorlati kérdésekkel.


• A nagy-és kisfrekvenciájú zavartatás elleni intézkedéseket a hazai gyakorlat ismeri és alkalmazza:

• I/O jelzőkörök fémes elválasztása

• szűrőkörök, vagy kiegészítő tápáramkörök

• feszültségkorlátozó eszközök beépítése

• Ezeket a vezérlő áramkörökben kell alkalmazni.

• A korábbi, SF6 gázszigetelésű kapcsoló-berendezéseknél említettek ebben a fejezetben is megjelennek, mint ajánlott eljárások:

• Az épület betonvasalásának a lehető legtöbb ponton történő földelése

• A GIS ház és az átvezetők nagy- és kisfrekvenciás zavarokra méretezett földelése, a falak és födémek betonvasalásának minél sűrűbb földelése

• A szekunder rendszer érzéketlenségének mérésekkel igazolása

• Kiegészítő intézkedések:

• A vezérlőkábelek földelt fém csőben vezetése

• Ahol lehet a szekunder kábelek külső burkolata fém legyen

• ahol lehet, optikai kábelt alkalmazzanak.

145 kV-os kétgyűjtősínes SF6 gázszigetelésű kapcsoló-berendezés

SF6 gázszigetelésű kapcsoló-berendezés egyenpotenciált biztosító hálója épületben

SF6 gázszigetelésű kapcsoló-berendezés egyenpotenciált biztosító hálója az épület különböző szintjein

Elektronika és információtechnia a villamosenergia területén

• Digitális védelmek – irányítástechnika• Mezőorientált berendezések• Számítógépek segítségével • Távkezelt állomások és hálózatok• A 70-es évek közepétől a magyar gazdaság gondjai miatt a villamos-energetikai

gépgyártás fejlődése megrekedt. A kor legfontosabb fejlesztései a hazai alkalmazásokból kb. két évtizedre kimaradtak. A vákuumtechnika a középfeszültségű kapcsoló-készülékek területén, az SF6 gázszigetelésű kapcsoló-berendezések a nagy- és a középfeszültségű készülékeknél, a szikraköz nélküli (tehát határfeszültség nélkül működő) ZnOtúlfeszültség-korlátozás és nem utolsó sorban az elektronika, még inkább a számítástechnika (digitális védelmek) csak a 90-es évek közepétől váltak az áramszolgáltató vállalatok számára beszerezhetővé. A technikai lemaradás miatti két évtizedes felhasználói igénytelenséget a hazai szabványosítás anyagi ellehetetlenülésének két évtizede követte a mai napig. A nagyfeszültségű létesítményekre vonatkozó új műszaki szabályozás, az új szabványok tehát közel fél évszázados lemaradást hivatottak pótolni. A lemaradás a legkevésbé, helyesebben gyakorlatilag nem érzékelhető a védelem- és irányítástechnika területén, ami a szakma felkészültségét és lehetőségeinek kreatív kihasználását dicséri.

MSZ EN 61936-1:2011

• MSZ 09-00.0238:1979 (hatályos)• Erőművi-, transzformátor- és kapcsolóállomások villamos berendezéseinek színnel való jelölése

és vezetékeinek sorrendje

• MSZ 09-00.0280:1989 (hatályos)• Erőművi-, transzformátor- és kapcsolóállomások új villamos berendezések minőségi

vizsgálatainak és üzembe helyezésének műszaki követelményei

• MSZ 09-00.0287:1986 +M1:1997 (hatályos)• 3-400 kV-os berendezések túlfeszültségvédelme

• MSZ 09-00.0293:1988 (hatályos)• Közvetlenül gyűjtősínre kapcsolt generátorok védelme

• MSZ 09-00.0342:1988 (hatályos)• Nagyfeszültségű szigetelőláncok ívállóságának vizsgálata

MSZ EN 61936-1:2011• MSZ 15688:2009 (hatályos)

• Villamos energiafejlesztő, átalakító és elosztó berendezések tűzvédelme

• MSZ 15985:1997 (hatályos)

• 120 kV feszültségű szabadvezetékek és gyűjtősínek relévédelmi és automatika rendszere


• 120 kV/középfeszültségű hálózati, valamint erőművi kooperációs és segédüzemi transzformátorok relévédelmi és automatika rendszere


• Egységkapcsolású generátor-transzformátor-vezeték blokk villamos védelmi rendszere


• 1-35 kV feszültségű vezetékek és gyűjtősínek relévédelmi és automatika rendszere


• 1-35 kV feszültségű hálózatok transzformátorainak és csillagponti berendezéseinek relévédelmi és automatika rendszere

• Köszönöm a figyelmet!

mmk energetikai tagozat szakmai továbbképzés 2015.okt.¡bora_energetika_szfehérv… ·...

Documents