modern vallalati penzugyek - 26 fejezet (779-802)

5/14/2018 Modern Vallalati Penzugyek - 26 Fejezet (779-802) - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/modern-vallalati-penzugyek-26-fejezet-779-802 1/24

iT

A llZING

Biztosan berelt mar aut6t, biciklit vagy cs6nakot. Az ilyen szemelyi berletek rendszerintrovid eleniek - aut6t egy napra vagy egy hetre szoktunk berelni, A vallalati penzugyek-

ben azonban a hosszabb lejaratii berleti szerzodesek az elterjedtek. Az olyan berleti: szer-

zodest, amely egy vagy tobb evre szol es rendszeres fix osszegu dij fizetesevel jar, .lizing-

nek nevezzuk.'

A vallalati lizing a t6kejavak megszerzesenek egy alternativajat jelenti. Peldaul.a sza-

mitogepeket gyakran lizingelik; de ugyanugy a teheraut6kat, a szemelygepkocsikat, a

repulogepeket es a hajokat is. Csaknem mindenfajta eszkoz Iizingjere akad pelda.tmeg az

elektromos ercrmivek, nuklearis futoanyagok, kezilabdapalya vagy az allatkertiallatok

berletere is.

Minden lizingben ket fel vesz reszt. Az eszkoz hasznalojat Iizingbe vevonekhivjuk. Alizingbe vevo rendszeres idokozonkent fizet az eszkoz tulajdonosanak, akit lizingbeado-

nak nevezunk. Ha peldaul szerzodest kdt egy Iakas egyeves Iizingelesere, on lesz aIizing-

be vev6, a tulajdonos a Iizingbe ado.

Gyakran fogunk hivatkozni a lizing agazatra. Ilyenkor a lizingbe adokrol van sz6 (majd-

nem minden ceg nevezheto lfzingbe ad6nak valamilyen ertelemben). Kik a lizingbead6k?

A legnagyobb lizingbe adok maguk az eszkozok gyartoi. Az IBM a szamitogepek.egyik

f6 lizingeloje, a Deere pedig leginkabb mezogazdasagi es epitoipari gepeket ad berbe.

A berbe adok masik ket f6 csoportjat a bankok es a fuggetlen lizingcegek alkotjak.

A repulogepeket illetoen a Iizingcegek szerepe igen meghatarozo. 2000-benpeldaul a GE

Capital Aviation Service, a GE Capital egy leanyvallalata 970 polgari repulogeppel' ren-delkezett, melyeket tovabblizingelt. A legitarsasagok tobbsege a legiflottajanak finanszi-

rozasat a repulogepek Iizingbe vetelevel oldja meg.

A lfzingcegek egyben szeles konl szolgaltatasokat is kfnalnak. Vannak, akik ugynok-

IA berleti ugylet jellege az utobbi evtizedek folyaman megvaltozctt, ez az elnevezes megvalto-

zasaban is kifejezesre jut. A termeloeszkozok, tart6s fogyasztasi cikkek hosszabb tavu.berleti szer-

zodeset lfzingnek nevezzilk, ha celja az eszkoz finanszirozasa (tehat egyfajta reszletfizeteses vasar-

lasnak is felfoghat6) es a szerzodes lejartakor az eszkoz a berbe vev6 tulajdonaba kerulhet. A

magyar szakirodalom es gyakorlat azzal is megkulonbozteti a sima berleti szerzodestol, hogy alfzingszerzodest a berbe vev6 semmilyen korulmenyek kozott nem mondhatja tel. Ez a fejezet nem

egeszen fgy hatarolja el a ketfele fogalmat. A fordftas soran a berlet kifejezest szemelyi berlet

ertelemben hasznaljuk, amelynek lejarata utan a berelt eszkoz nem kertil' a berld tulajdonaba, a

vallalatfinanszirozasi forraskent kotott eszkozberletet (jogi kifejezessel haszonberletet) lfzingnek

forditjuk, Fuggetlenul a berlet jellegetol, meghagytuk a berbe ad6 es berbe vev6 fogalmat, (A

szerk.)



HETEDIK RESZ • H1TELLELTORTENO FINANSziROzAs

kent rmikodnek (letrehozzak a Ifzingugyletet), masok berbe adokent. Nemelyikuk sze-

melygepkocsik, teheraut6k es szabvanyositott termeloberendezesek berbeadasara szako-

sodott.Ezek a cegek sikeresek, hiszen nagy mennyisegben vehetik meg az eszkozoker,

hatekonyan szervizelhetik a lizingelt berendezeseket, es ha szukseges, j6 aron tudnak

rajtuk tuladni,Ebben a fejezetben eloszor a kulonbozd Ifzingfajtakat es hasznalatuk okait targyaljuk.

Bemutatjuk azt is, hogy a rovid tavu vagy felmondhat6 lizinget hogyan lehet eves kolt-

seg-egyenertekeskent ertelmezni. Vegul a hosszu tavti Iizinget mint finanszirozasi alter-

nativat elemezzuk.

26.1. MI A LfZING?

A lizingnek sok formaja letezik, de a berbe vevo (felhasznalo) minden esetben egy fix

kifizetessorozatot Iger a berbe ad6nak (tulajdonos). A Iizingszerzodes meghatarozza a

havi vagy feleves berleti dijak osszeget, Az elso dijfizetes altalaban akkor esedekes,amikor a szerzodest alairtak, A fizetesek altalaban azonos idoszakonkent esedekesek, de

az idobeli utemezes a felhasznalo egyedi igenyehez is igazithat6. Peldaul tegyuk fel, hogy

a gyarto olyan termeloberendezest ad berbe, amely egy uj, bonyolult termeket kepes

gyartani. De egy 1 eves "beleraz6dasi" idoszakra van szukseg a tomegtermeles beindula-

sa elott, Ebben az esetben ugy is meg lehet kotni a berleti szerzodest, hogy az elsd evi

reszletek alacsonyabbak legyenek.

Amikor a Ifzingszerzodes lejar, a berelt eszkoz visszaszall a berbe ad6ra. Vannak

azonban olyan berleti szerzodesek is, amelyek lehetoseget adnak a felhasznalonak a be-

~v1LUv,"v" megvasarlasara vagy tij szerzodes kotesere.?

Nemelyik lfzingszerzodes rovid lejarani es a szerzodesi idoszak alatt a berbe vevoreszerol felmondhat6. Ezeket ope ra tiv liz ingne k nevezzuk. Vannak, amelyek kiterjeszt-

het61caz eszkoz gazdasagi eletenek j6 reszere es nem mondhat6k fel, csak ha a berbe ad6

megteriti a felhasznalo teljes veszteseget: ezeket uike-, penriigyi vagy teljesen kifizetett

lizingnek nevezzuk.

A penzugyi lizing (mas neven finanszirozasi lizing) valojaban egy lehetseges finanszi-

rozas i forras, A penzugyi lfzingszerzodes alairasa pontosan olyan, mintha hitelt vettunk

volna tel. Azonnali bevetel (cash inflow) szarmazik belole, hiszen a berbe vevonek nem

kell az eszkozert fizetnie. A Iizingszerzddesben ehelyett rogzitett nagysagu reszletekre

vallal kotelezettseget. A felhasznalo azt is megtehetne, hogy az eszkoz vetelarat felveszihitelkent es kotelezettseget vallal a kamatok es torlesztoreszletek fizetesere. Vagyis a

lizing es a hitelfelvetel kovetkezmenyei hasonl6k. Mindegyik esetben a vallalat most

penzt szerez, amit kesobb visszafizet. Ennek a fejezetnek egy jelentos reszet annak szen-

hogy osszehasonlitsuk a lizinget es a hitelt, mint finanszirozasi Iehetosegeket.

A lizing fajtai kulonbozhetnek a lizingbe ad6 altal kinalt szolgaltatasok szerint is. A

te lje s s zo lga lta ta st n y ujt» , ugynevezett szervizliring vagy i iz eme lte te si I iz ing eseten a ber-

be ad6 vallalja, hogy karbantartja es biztositja a berendezest, valamint fizeti az esetleges

vagyonad6t is. A netto lizingben viszont a berbe vevo vallalja a karbantartast, biztositast

a vagyonad6t. A legtobb penzugyi lizing nett6 lizing.

A penziigyi lizing altalaban valamilyen uj eszkoz megszerzesere iranyul, A lizingbevevd kivalasztja a berendezest es felkeri a Iizingceget, hogy vegye meg a gyartotol, majd

alairja vele a szerzodest. Ezt hivjak k ii zvet len l fz ingnek . Mas esetekben a vallalat eladja a

tulajdonaban leva berendezest es ezt berli vissza a vasarlotol. Az ilyen visszaberlesi (sell

2 Magyarorszagon ez ut6bbi a lizing jellemzoje. (A srerk.i



26. A LiZING 781

and lease-back) szerzodesek az ingatlanoknal gyakoriak.' Peldaul X vallalat penzt akar

szerezni egy gyar eladasaval, de tovabbra is hasznalni szeretne. Ezt megteheti, ha eladja

a gyarat egy lizingcegnek es ugyanakkor alair egy, a gyar berletere vonatkozo hosszii

tavu lizingszerzodest. A gyar jog szerinti tulajdonosa a Iizingceg lesz, de a hasznalat jogaX vallalatnal marad.

Ismenink hitelb61 finanszirozott, ugynevezett tdkeatteteles lizinget is. Ez olyan penz-

iigyi Iizing, amelynel a berbe ado a berbe adott eszkoz vetelaranak egy reszet hitelbol

fedezi, ahol a hitel biztositeka a Ifzingszerzodes. A tokeatteteles lizingszerzodesek bo-

nyolultak, ezert targyalasukat a fejezet vegere halasztjuk.

26.2. MiERT ERDEMES LfZINGELNI?

Szamos erv szol amellett, hogy erdemesebb a vallalatnak lizingbe vennie egyberende-

zest, mint megvasarolni. Nezzunk ezek kozul az ervek koziil nehany elfogadhatot.rmajd

negy kevesbe meggy6z6t.

A !fzingszerzodes mellett sz616 ervek

A rovid lejarani berlet kenyelmes Tetelezzuk fel, hogy egy hetig akarunk.hasznalni

egy autot. Megvehetiink egyet, majd eladhatjuk 7 nap mulva, de ennek nem sokertelme

lenne. Eltekintve attol, hogy a tulajdon bejegyeztetese hosszadalmas, egy.csomo id6t

kellene azzal toltenunk, hogy kivalasszuk az autot, megtargyaljuk a vetelaratesmegkos-

siik a biztosftast. A het vegen pedig meg kellene targyalni az ujraertekesftestc.lemondani

a bejegyzest es a biztositast. Ha csak rovid id6re van szuksegunk az aurora, akkor.elegegyertelrml, hogy erdemesebb berelni. Megtakaritjuk a tulajdon bejegyezretesevel-kap-

csolatos gondokat es el6re ismerjiik a tenyleges koltsegeket. Ehhez hasonlo m6dona

vallalatoknak is kifizet6d6bb berelni azokat az eszkozoket, amelyekre csak rovid: id6re

van szukseguk. Termeszetesen ez a fajta berlet mindig operativ berlet,

Esetenkent a rovid tavu berlet koltsege tul magas, vagy pedig nines is lehetoseg a

berlesre. Ez az olyan berendezeseknel fordulhat e16, amelyek a szakszenitlen.hasznalat

saran komolyan karosodhatnak. A tulajdonos tisztaban van vele, hogy azok,akikcsak

rovid ideig hasznaljak a berendezest, j6va! elovigyazatlanabbak, mintha tulajdonosok

Iennenek, Amikor a visszaeles veszelye nil nagy, akkor rovid lejarani berleti piac nem

rmlkodik. Vagyis eleg konnyen vasarolhatunk egy Lamborgini Diabl6t, ha eleg gazdagok

vagyunk, de csaknem lehetetlen berelni egyet.

A felmondasi lehetoseg ertekes Nemelyik draganak tunollzingnek valojaban megfele-

16 ara van, ha beszamitjuk a felmondas Iehetosegenek erteket is. Erre visszaterunk a

kovetkezo alfejezetben.

Karbantartas Teljes szolgaltatast nyujto Iizing eseten a felhasznalo karbantartast es

egyeb szolgaltatasokat is kap, mivel sok berbe ad6 eleve felkeszult a karbantartas hate-

kony ellatasara is. De tudnunk kell, hogy ezek a szolgaltatasok magasabb lizingdijakat isjelentenek.

3 Ezt a magyar terminologiaban visszlfzingnek (A srerk.)



782 HETEDIK RESZ • HITELLEL TORTENO FINANSziROZAS

A szabvanyositas kovetkezteben alacsonyak az adminisztracios es tranzakchis

koltsegek Tetelezzuk fel, hogy egy olyan Iizingceget uzemeltetunk, amelyik teheraut6k

penzugyi berbeadasara szakosodott. Valojaban penzt kolcsonzunk szamos vallalatnak (a

berbe vevoknek), amelyek meretuket es a kockazat merteket tekintve jelentosen elterhet-

nek. Mivel azonban az az eszkoz, amire a hitelt adjuk, mindig ugyanaz (teherauto), bizton-

sagosan helyezhetjuk ki penzunket (adhatjuk berbe a teheraut6t) anelkul, hogy minden

egyes vallalat kockazatanak reszletes elemzeset elvegeznenk. Ezennil egyszeni, szabvanyo-

sitott lizingszerzodeseket hasznalhatunk. A szabvanyositas lehetove teszi kis osszegek "kOl-

csonzeset" anelkul, hogy nagy elemzesi, adminisztrativ vagy jogi koltsegeket kellene allnunk.

Ezert a lizing viszonylag 01cs6 penzforrast biztosit a kisvallalatoknak. Hosszu tavu

finanszirozast jelent rugalmas, darabszamtol fiiggo alapon, alacsonyabb tranzakcios kolt-

segekkel, mint egy zartkoni vagy nyilvanos kotveny- vagy reszvenykibocsatas,

Adomegtakarftas erhetd el A berbe adott eszkoz a berbe ado tulajdonaban van, aki az

amortizacioval csokkentheti a sajat jovedelmet, Ha a berbe ado jobban ki tudja hasznalni

az amortizaciobol adodo adomegtakaritast, mint az eszkoz felhasznaloja, akkor erdemesa lfzingcegnek a sajat tulajdonaban tartania az eszkozt. Az adomegtakarltas egy reszet

azutan atengedheti a berbe vevonek alacsonyabb lizingdij formajaban, A kovetkezo resz-

ben Iatni fogjuk, hogyan is mukodik ez.

Az alternativ minimum ado kikeriilese A belevalo penzugyi vezet6k sok penzt akar-

nak keresni reszvenyeseiknek, de alacsony jovedelmet akarnak kimutatni az adohivatal-

nak. Az Egyesult Allamokban az adotorveny ezt lehetove is teszi. A vallalat linearis

Ieirast hasznalhat az eves eredmenykimutatasaban, de ugyanakkor gyorsitott amortizaci-

oval (es az eszkozok leheto legrovidebb elettartamaval) dolgozhat az adokimutatasaban.

Ennek es az ehhez hasonlo, jogilag es etikailag tokeletes eszkozoknek a felhasznalasavala nyereseges vallalatok esetenkent teljesen megmenekulhetnek az adotol. Csaknem min-

den vallalat kevesebb adot fizet annal, mint ahogy a nyilvanossagra hozott eredmenykimuta-

tas alapjan gondolnank.'

De van egy csapda az olyan vallalatok szamara, amelyek nilsagosan sok adot takarita-

nanak meg: az alternativ minimum ado (AMT, alternative minimum tax). A vallalatok-

nak ezt kell fizetniuk, ha ez magasabb, mint az altaluk kiszarnitott ado.

Nezzuk, hogyan mukodik az AMT! Ujra ki kell szamolni az adokoteles jovedelmet,

amikor is a gyorsitott leirasbol adodo nyereseg egy reszet es mas adocsokkento teteleket'

ujra hozza kell adnunk. Az AMT ennek az eredmenynek a 20 szazaleka.Tetelezznk fel, hogy a Yuppytech Servicesnek 10 millie dollar adokoteles jovedelme

maradna, de az AMT miatt az adokedvezmenybol meg 9 milli6 dollart jovedelemkent

kell elszamolnia:

Normalis ad6 AMT

J(iv~delem ($)

Ad6kulcs (%)

Ad6 ($)

10

0.35

3.5

10 + 9 = 19

0.20

3.8

4 A bevallott es a tenylegesen fizetett ad6 kozotti kiilonbozetet evente a penziigyi kimutatas

labjegyzetebenjelzik. A kumulalt kulonbseget a merlegben mint halasztott adotartozast mutatjak ki.

(Vegyuk eszre, hogy a gyorsitott amortizacio elhalaszija az adot, de nem torli el.)

5 Ilyen tetelek meg: az ad6mentes onkormanyzati kotvenyek kamatai, es a teljesitett szerzodesek-



26. A LIZING 783

A Yuppytech altal fizetendo ad6 3.8 milli6 dollar, a 3.5 milli6 dollar helyett. 6

Hogyan vedheto ki ez a fajdalmas ervagas? Az a helyzet, hogy a lizingdijak nincsenek

azon a listan, amelynek elemeit az AMT alkalmazasakor bele kell szamitanunk a jovede-

lembe. Ha vetel helyett berelunk, akkor az adoleiras kevesebb, es vegso soron az AMT is

kevesebb lehet. Nett6 nyereseg keletkezhet akkor is, ha a berbe adonak nem kell AMT-t

fizetnie es ennek a p6t16lagos adomegtakaritasnak egy reszet visszaadja alacsonyabb If-

zingdij formajaban.

Nehany ketes erv a Ifzing mellett

A lizing lehetdve te sz i, b ogy k ik er illjUk a tOKek iadas okra vonatkozo ellenorzest Nehany

vallalatnal a lizingjavaslatokat ugyanolyan reszletesen megvizsgaljak, mint a tokekiadasi

javaslatokat, mashol azonban a lizing lehetove teheti a vezet6nek, hogy elkerulje azt a

reszletes jovahagyast, ami egy eszkoz megvasarlasaval jar. Bar ez eleg ketes erv a lizing

mellett, de igen fontos is lehet, kulonosen az allami szektorban. Peldaul a varosi korha-zak esetenkent egyszerubbnek talaltak az orvosi berendezesek lizingeleset, szemben az-

zal, hogy rnegkerjek az onkormanyzatot, hogy biztositson forrast a vasarlashoz. Egy

masik pelda az Egyesult Allamok Haditengereszete, amely uj tankhaj6k es kiszolgalo

haj6k egesz flottajat berelte ahelyett, hogy a Kongresszushoz fordult volna kulon penzert

a vasarlasra.

A lizing kfmeli a tOKe! A lizingcegek ,,100 szazalekos finanszfrozast" kinalnak; meg-

el6legezik a berelt eszkoz koltseget. Emiatt a vallalatok gyakran azt allitjak, hogy a lizing

kimeli a tOKetes lehetove teszi a vallalatnak, hogy azt mas celra megtakaritsa.

A vallalat azonban "megkimelheti a tOKet" hitel felvetelevel is. Ha a Greymare BusLines 100000 dollar ertekU buszt berel ahelyett, hogy megvasarolna, akkor val6ban megki-

melt 100000 dollar jelenlegi penzt, Megtehetne azt is, hogy (1) megveszi a buszt keszpenz-

ert, illetve (2) 100000 dollar hitelt vesz fel es a buszt hasznalja fel biztositeknak. A banki

egyenlege ugyanaz, akar berel, akar vasarol es hitelt vesz tel. Mindket esetben megvan a

busz es felmerul egy 100000 dollaros kotelezettseg. Miert olyan kiilonleges a lizing?

A lizing merlegen kiviili finanszfrozast jelenthet Szamos orszagban, koztuk Nemet-

orszagban a penzugyi lizing merlegen k ivul i fi nansz irozas i forrast jelent. Ebben az eset-

ben a vallalat penzugyi lizinggel tortend finanszfrozas reven ugy szerezhet meg egy esz-

kozt, hogy a merlegben sem az eszkoz, sem a penzugyi lizing nem jelenik meg.

Az Egyesiilt Allamokban a Financial Accounting Standards Board (FASB) megkovete-

Ii, hogy minden toke- (penzugyi) lizinget tokesitsenek. Vagyis ki kell szamitani a lfzing-

dijak jelenerteket es a forrasok kozott kimutatni a merleg jobb oldalan, Ugyanezt az

osszeget eszkozkent kell kimutatni a merleg bal oldalan.?

re vonatkozo, szamviteli modszerrel elhalasztott ado. (Ez a modszer lehetove teszi a gyartonak, hogya kimutatott adokoteles jovedelmet elhalassza a termelesi szerzodes teljesiteseig. Mivel a szerzodes

teljesitese nehany evig tart, ennek a halasztasnak jelentos nagysagu pozitiv NPV-je is lehet.)

6 A Yuppytech atviheti a kesobbi id6szakra ezt a 0.3 millios kulonbozetet. Ha a kesobbiekben az

AMT alacsonyabb, mint a rendes ado, akkor a kulonbozet felhasznalhato adocsokkento tetelkent,

Tetelezzuk fel, hogy a kovetkezo evi AMT 4 millio dollar, a normal ado pedig 5 millio dollar.

Ekkor a Yuppytech altai fizetendo ado csak 5 0.3 = 4.7 millie dollar.

7 Ez az "eszkoz" azutan arnortizalhato a Iizing idotartama alatt. Az amortizacio csokkenti a

konyv szerinti jovedelmet eppen ugy, mint egy vasarolt eszkoz eseten.



HETEDIK RESZ • HITELLEL TORTENO FINANSzfROzAs

Ennek a kovetelmenynek az alkalmazasahoz a Financial Accounting Standards Board

atoke- (penzugyi) lizinget ugy definialta, mint olyan berletet, amely legaldbb egy felte-

telnek megfelel az alabbiak kozul:1. A I iz in gs ze rz od es a ta dja a berbe v evo nek a tulajdonjogot a liz in gsz erz od es lejara ta e lo tr.

2. A berbe vevd alkalmi a ron megvasa ro lha tj a az eszkozt a lizin gszerzo des lejarata u tan ,

3. A lizing kiterjed az eszkoz becsiilt gazdasagi elettartamanak legalabb 75 szazalekara.

4. A lizingdijak jelenerteke az eszkoz ertekenek legalabb 90 szazaleka.

Az osszes tobbi berlet - legalabbis a szamviteli szabvany szerint operativ lizingnek

minosul.

Sok penzugyi vezeto probal hasznot huzni a penzugyi es operativ lizing ezen otletszeni

megkulonbozetesebol. Tetelezzuk fel, hogy egy 1 milli6 dollarba kenild, szamitogeppel

vezerelt gep finanszirozasara keresunk megoldast, A berendezes varhato elettartama 12

ev, Alairhatunk egy 8 ev 11 h6napos lizingszerzodest (amivel eppen elkeruljuk a 3.

feltetelt), olyan lizingdfjakkal, amelyek jelenerteke 899 000 dollar (azaz eppen elkeruljuk

a 4. feltetelt). Azt is biztosithatjuk, hogy kikeniljuk az 1. es 2. feltetelt. Mi az eredmeny?

Merlegen kivtili finanszirozas. Ezt a Iizinget nem kell tokesiteni, bar nyilvanvaloan hosszulejarani fix kotelezettsegrol van szo.

Most erkeztiink el egy nagyon fontos kerdeshez: "Miert kellene barkinek is foglalkoz-

nia azzal, hogy a finanszirozas megjelenik-e a merlegben vagy sem?" A penzugyi veze-

tonek nem inkabb a lenyeggel kellene foglalkoznia a forma helyett?

Amikor a vallalatnak merlegen kiviili finanszfrozasra van lehetosege, akkor a penz-

ugyi tokeattetel hagyomanyos mutatoi - mint peldaul az idegen toke/sajat toke arany -

alulbecsulik a vallalat valodi penzugyi tokeattetelet, Nehanyan ugy velik, hogy a penz-

ugyi elemzok nem mindig veszik eszre a merlegen kiviili kotelezettsegeket (amit meg

mindig labjegyzetnek tekintenek), vagy azt, hogy a fix Ifzingdij eredmenyekeppen a jove-

delmeknek nagyobb a valtozekonysaga. Lehet, hogy igazuk van, de nem valoszimi, hogyez a hiba nilsagosan gyakori.

Amikor a vallalat hitelt vesz fel, akkor a jovobeli hitelfelvetelet erinto korlatozasokba

kell beleegyeznie. A regebbi kotvenyszerzodesek a penzugyi lfzinggel kapcsolatosan nem

tartalmaztak korlatozasokat. Ezert a Iizing konnyu m6dja volt a szigoni megkotesek kike-

rulesenek. Az ilyen kiskapuk konnyen kivedhetok es manapsag a legtobb kotvenyszerzo-

des mar magaban foglalja a lizingek korlatozasat is.

A hosszii lejarani lfzingkotelezettsegeket idegen forrasnak kell tekinteni, akar megje-

lennek a merlegben, akar nem. A penzugyi elemzok ugyamigy el fogjak nezni a merse-

kelt szinnl berletet, mint ahogy elnezik a kismerteku eladosodottsagot. Azonban a jelen-

tos lfzingkotelezetrsegeket altalaban mindig szamitasba veszik.

A Iizing befolyasolja a konyv szerinti jovedelmet A Iizing a vallalat merleget es

jovedelemkimutatasat kedvez6bbnek tiaueti fel azaltal, hogy noveli a konyv szerinti jove-

delmet es/vagy csokkenti az eszkoz konyv szerinti erteket,

Az a lizing, amely merlegen kivtil jelenik meg, a konyv szerinti jovedelmet csak egy

modon befolyasolja, a lizingdij koltsegen keresztul, Ha a vallalat inkabb megvasarolja az

eszkozt es hitelt vesz fel a finanszirozashoz, akkor mind az amortizaciot, mind a kamatot

levonhatja. A szerzodest altalaban ugy kotik, hogy az elso evekben a Iizingdijak kisebbek

legyenek, mint az amortizacio es a kamat osszege a "vedd meg hitelbol" lehetoseg ese-ten. Vagyis a lizing noveli a konyv szerinti jovedelmet az elso evekben, A konyv szerinti

hozam ennel sokkal dramaibban is novekedhet, hiszen a konyv szerinti ertek (a konyv

szerinti hozam szamlaloja) alulbecsult, ha a berelt eszkoz nem jelenik meg a merlegben.

Bar a Iizing megnoveli a konyv szerinti jovedelmet, onrnagaban semmilyen hatassal

nines a vallalat ertekre. Hatekony piacokon a befektetok keresztul fognak latni a vallalat

szamviteli kimutatasan, es fel tudjak merni az eszkozok, valamint az ezeket finanszirozo

kotelezettsegek valodi erteket,



26. A L fZIN G 785

26.3.

Az eves koltseg-egyenertekest a 6. fejezetben targyaltuk. Ugy definialtuk, hogy az eves

koltseg-egyenertekes nem mas, mint peldaul egy gep eves berleti dija, amely dfj fedezi a

gep tulajdonlasabol es rmikodtetesebdl szarmazo osszes koltseg jelenerteket.

A 6. fejezetbeli peldak berleti dija elmeleti volt csak egyfajta ertelmezes, amelynek

segftsegevel a jelenerteket eves koltsegge alakitottuk at. De a Iizinguzletben a berletidijak valosagosak. Mekkora lesz a berleti dfj a versenykepes lfzinguzletagban? Terme-szetesen a berbe ado eves koltsegeivel lesz egyenlo.

Pelda az operativ

Az Establishment Industries elnokenek lanyat a baratja egy hatalmas feher limuzinban

viszi a szalagavatora. Az elnok el van ragadtatva. Az Establishment Industriesnak is akar

egy ilyen autot venni reprezentacios celokra. A vezerigazgato-helyettes ovatosan egy

egyeves operativ lizinget javasol es megkeresi az Acme Limoleasinget arajanlatert.

A 26.1. tablazat az Acme elemzeset mutatja. Tetelezzuk fel, hogy 75000 dollarert

vasarolnak egy uj limuzint, amit a tervek szerint het even keresztiil adnak berbe(0-6

evig). A tablazatban lathatjuk az Acme mukodesi, fenntartasi es adminisztrativ koltsegei-

nek elorejelzeset (utobbi tartalmazza a lizingtargyalasok koltsegeit, a dfjfizeteseknyil-

vantartasat, a papirmunkat es az uj berbe vev6 megkereseset, mikor az Establishment

egyeves szerzodese lejar). Az egyszeruseg kedveert feltetelezzuk, hogy nines

realtokekoltseg 7 szazalek es a hatodik ev vegen a maradvanyertek nulla.

koltseg jelenerteke 98 150 dollar, amit reszben ellensulyoz az ertekcsokkenesi

atti adomegtakaritas." Mennyi berleti dijat kell az Acmenak kernieeppen nulla NPV -ju legyen?

Az Acme akkor tud megvenni es utana lfzingbe kihelyezni egy Hw,u,".un,

felszamitott berleti dfjak jelenerteke legalabb 98150 dollar. Tehat az a

kiszamitsuk a 98 150 dollar hateves annuitas eves

kott Iizingtechnikakat hasznaljuk, es feltetelezzuk, a berleti

tehat elore fizetik.?

A 26.1. tablazat szerint a minimalisan szuksezes

belul 26 000 dollar. 10 Ennek az annuitasnak a

limuzin tulajdonlasabol es rmlkodtetesebol szarmazo koltsegek adozas utani 1eh;nerteKe-

vel. Az annuitas versenykepes varhato hozamot biztosit (7 szazalek). Az Acme ITlP'CTnrr._

balhat tobbet kerni ennel, de ha a vezerigazgato-helyettes eleg J\.VllUH.'-'AJllU\r,

tat ker az Acme versenytarsaitol es a gy6ztes lizingbe ado ajanlata ugy is

8 Az ertekcsokkenes miatti biztonsagos jJC;11LaJlaI1Ha~ ha az ad6kulcs nem val-

tozik es az Aeme biztosan fizeti az ad6t. Ha a szazalek a diszkontrata a 26. tablazatban

szerep16 tobbi penzaramlasra, akkor az adomegtakaritashoz ~Nr'W"~"'" ratat kell hasznalni.

kifinomultabb elernzes adozas utani kamatlabbal diszkontalna ezt a u,,",,vU,'U5'U0 "'l1Vll1"l,tal""ll"',t.

Lasd a 19.5. alfejezetet vagy ennek a fejezetnek a kovetkezo reszet,

A 6.3. reszben az elrneleti berleti dijat utolag (mindig ev

10 Ez egy allando jaradektagii annuitas, mert feltetelezzuk, nines es

hateves limuzin szolgaltatasai ugyanazok, mint egy teljesen u j e . Ha a regebbi limuzinok tUd~UVUV-

sai ugy latjak, hogy azok elevulnek vagy kimennek a divatbol, ha az ujak olcsobbak, akkor

azok Iizingdijait csokkenteni kell. Ez egy ad: az els6 berldk tobbet

fizetnenek, mint amit a 26.1. tablazatban kiszamitouunk, a kesobbi berlok kevesebbet.




Az Establishment Industriest a szerzodes nem kotelezi a limuzin egy evnel hosszabb

hasznalatara, Az Acmenak tehat tovabbi berbe vevoket kell keresnie. De meg ha az

Establishment folytatni is akarja a berlest, akkor is az akkor ervenyes arakon tudja meg-

targyalni vele az uj szerzodest. Ig y az Acme nem tudja, hogy mit kerjen az else evben es

mit utana. Ha a feher limuzin kiesik a kamaszok es a cegvezetok kegyeibol, akkor az

Acmenak nines szerencseje.

Azonban az Acme tovabbi dolgok miatt is aggodhat. Peldaul milyen hosszu ideig nem

talal uj berlot az elsd ev utan. Ha ez hosszabb id6be telik, akkor magasabb dijak kellenek

ennek kompenzalasara."

26.1. tablazat

A nulla NPV-t eredmenyezo berleti dij (vagy eves koltseg-egyenertekes)

az Establislunent Industries feher limuzinjara (ezer dollar)

Ev

0 2 3 4 5 6

-75

-12 -12 -12 -12 -12 -12+4.2 +4.2 +4.2 +4.2 +4.2 +4.2 +4.2

+5.25 +8.40 +5.04 +3.02 +3.02 + 1.51----------82.80 -2.55 6.60 -2.76 4.78 -4.78 -6.29

26.18 26.18 26.18 26.18 26.18 26.18 26.18-9.16 -9.16 -9.16 -9.16 -9.16 -9.16 -9.16------17.02 17.02 17.02 17.02 17.02 17.02 17.02

Beszerzesi ar

Fenntartasi, biztositasi, eladasi es

adminisztrativ koltsegek

Koltsegek miatti adomegtakarftasAmortizacio miatti adomegtakaritas''

Osszesen

NPV 7%-on -98.15 $ h

Nulla NPV-t eredmenyezo berleti dijAd6

Adozas utani nulla NPV-teredmenyezo berleti dij

NPV 7%-on =98.15 $ b

Megjegyres: Feltetelezziik, hogy nines inflacio es 7% a realtokekoltseg. Az ad6kules 35%.a Az amortizacio miatti adomegtakaritast a 6.4. tablazat alapjan szamoltuk, 5 eves Icirasra.b Figyeljtik meg, hogy az annuitas elso tagjat azonnal ki kell fizetni, ezert a standard annuitas-

kepletet meg kell szorozni (1 + r) 1.07-dal.

Az operativ Iizingben ezek a kockazatok a berbe ad6t terhelik, nem a berbe vevot. A

berbe ado altal hasznalt diszkontratanak eleg premiumot ken tartalmaznia a reszvenyesek

kompenzalasara a berbe adott eszkoz megvasarlasanak es tartasanak kockazataert. Mas

szavakkal, az Acme 7 szazalekos realdiszkontratajanak fedeznie ken a limuzinba va16

befektetes kockazatat, (A kovetkezd reszben meglatjuk, hogy a penziigyi lizingnel a koc-

kazat vallalasa alapvetoen mas.)

Uzing vagy vasarlas?

Ha onnek csak egy napra vagy egy hetre van szuksege aut6ra, akkor szinte biztosan

berelni fogja; ha ot evig ken, akkor valoszimfleg megvasarolja. Kozotnik van egy szurke

tenilet, ahol nem egyertelrmi, hogy vasaroljunk vagy lfzingeljunk. A dontesi szabaly azt

11Ha mondjuk-azaut6t elettartama 20 szazalekaban nem hasznaljak ki es nem adjak berbe, akkora lizingdijnak 25 szazalekkal magasabbnak kelllennie a 26.1. tablazatban szamitottnal,



26. A LiZING 787

mondja: vegye meg, ha a megvdsdrlas es fenntartas eves koltsegei kisebbek, mint a leg-

jobb lizingdij. Maskeppen: vegyen, ha olcs6bban tudja kolcsonadni sajat maganak, mint-

ha mastol venne kolcson (meg egyszer hangsulyozzuk, hogy ez az operativ lizingre igaz).

Ha az eszkoz hasznalatat hosszabb idoszakra tervezi, az eszkoz tartasanak eves koltse-

gei altalaban kisebbek, mint az operativ lizing dija. A berbe ad6nak bele kell szamitania

koltsegeibe (es igy az araiba) a targyalas es berbeadas adminisztrativ koltsegeit, az amiatt

elmaradt beveteleket, hogy az eszkozt nem adta berbe vagy lizingbe es igy tovabb, Ezek

a koltsegek nem leteznek, ha a ceg megvasarolja es maganak berli az eszkozt.

Ket esetben esetleg akkor is van ertelme a lizingnek, ha a ceg hosszabb ideig hasznalja

a jarrmivet, Az egyik eset az, amikor a berbe ad6 olcs6bban tudja megvenni es rmikodtet-

ni az eszkozt, mint a berbe vevo. Peldaul a nagy kamion- es baszongepjarmu-kolcsonzok

minden evben tobb ezer iij jarnuivet vasarolnak, Ez kivalo alkupoziciot biztosit szamukra

a gyartokkal szemben. Ezek a cegek nagyobb hatekony szervizhalozatot is tartanak fenn,

es tudjak, hogy mi a teendo, amikor a jarnulvek kioregszenek, Egy kisvallalkozas vagy

egy kisebb reszleg nem tudja ezt a gazdasagossagot elerni, es igy gyakran olcs6bbnak

talalja a jarrmfberlest, mint a vasarlast.A masodik esetben az operativ Iizing gyakran hasznos opci6kat tartalmaz. Tetelezziik

fel, hogy az Acme a kovetkezo ket lizinget ajanlja fel az Establishment Industriesnak:

1. Egyeves lizing 26000 dollarert.

2. Hateves lizing 28000 dollarert, azzal az opcioval, hogy a lizing barmikor felmond-

hato az elso evtol. 12

A masodik lizing szembenlnoen vonz6. Tetelezzuk fel, hogy az elnok beleszeret a

limuzinba es hasznalni akarja a masodik evben is. Ha az arak emelkednek, a 2. .tipusu

Ifzingszerzodes alapjan az Establishment folytathatja a Iizinget a korabbi dij mellett.Ha

az arak csokkennek, akkor a 2. ttpusu lizingszerzddest az Establishment felmondhatjaes

tij dijat alkudhat ki az Acmeval vagy annak versenytarsaival,Az Acme szamara termeszetesen a 2. tipusu Ifzingszerzodes koltsegesebb, ez ugyanis

biztositast nyujt az Establishmentnek a lfzingdijak jovobeli emelkedese ellen. Les 2.

lfzingszerzodes koltsegei kozotti kulonbseg az eves biztosftasi premium. De a berbe vevo

boldogan kifizeti, ha nem ismeri az eszkoz jovobeli erteket vagy a Iizingdijakat..Aslizing-

ceg megszerzi ezeket az ismereteket, es a biztositast nyereseggel ertekesiti.

A legitarsasagok alapjaban veve szezonalis kereslettel szembesulnek, es ennek megfe-

leloen a szukseges repulogepek allomanya is folyton mas es mas. A legitarsasagok tobb-

sege ezert a legiflottajuk egy reszet rovid tavon felmondhat6 szerzodesek kereteben lizin-

geli, es a legitarsasag hajland6 a lizingbe ad6nak a szerzodes felmondasaval kapcsolatospotlolagos kockazataert egy magasabb arat fizetni. A repulogepek lizingbe adasara sza-

kosodott cegek pedig hajland6k ezt a kockazatot felvallalni, bfzva abban, hogy ugyis lesz

egy masik legitarsasag, aki az ido elott visszaadott gepeket esetlegesen berbe veszi. Mi-

elott egy penzugyi vezeto alair vagy elutasit egy operativ lizinget, feltetlenul szamitasba

kell vennie a Iizinghez kapcsol6d6 esetleges opciokat. 13

12 Az Acme azt az opci6t is felajanlhatja 28 000 dollarert, hogy a berbe vevc barmikor meg-

hosszabbithatja a szerzodest ugyanezekkel a feltetelekkel, meg at evig. Ez persze azonos a 2.

lizinggel. Nem szarnit, hogy a berbe vevonek (put) opci6ja van torolni vagy (call) opci6ja van

folytatni az ugyletet.13 McConnel es Schallheim kiszamitotta kulonbozd feltetelek mellett (peldaul kiilonbozo eszkoz-

kockazat, kulonbozo ertekcsokkenesi leirasi kulcsok stb.) az operativ lizing opci6inak erteket. Lasd

McConnell, 1. Ls-Schallheim, 1. S.: Valuation of Asset Leasing Contracts. Journal of Financial

Economics, 12. 1983. augusztus, 237-261. old.




26.4. A PENZUGYI LfZING ERTEKELESE

Az operativ lizingnel azt a kerdest kell eldonteni, hogy lizingeljunk vagy vasaroljuk. A

penziigyi lizingnel az a dentes targya, hogy lizingeljunk, vagy inkabb hitelt vegyiink fol.

A penzugyi Iizing a Ifzingbe vett berendezes gazdasagi elettartamanak nagy reszere kiter-

jed. Nem Iehet felmondani. A lizingdij az adossagszolgalathoz hasonl6 rogzitett kotele-

zettseg.A penzugyi Iizingnek akkor van Ierjogosultsaga, ha a vallalat vallalni tudja a Iizingbe

vett eszkoz tartasabol es rmfkodtetesebol szarmazo uzleti kockazatot. Ha az Establishment

Industries penziigyi lizinget akar kotni a feher lirnuzinra, akkor ennek az eszkoznek a

gondja is az ove. A penzugyi Iizing annak az alternativaja, hogy kolcsont veszunk fel a

Iimuzin megvasarlasara.

A lfzing bizonyos vallalatoknak bizonyos korulmenyek kozott val6ban specialis e16-

nyoket jelenthet. De ezen elonyok targyalasanak addig nines sok ertelme, amig nem

tudjuk, hogyan kell ertekelni a penzugyi lizing szerzodeseket.

Pelda a penzugyi Ifzingre

Kepzeljuk magunkat III. Thomas Pierce, a Greymare Bus Lines elnokenek helyebe. Val-

lalatunkat a nagypapa alapitotta, aki gyorsan kihasznalta Widdieomba iranyulo es a szom-

szedos varosok kozotti megnovekedett kozlekedesi keresletet. A vallalat megalakulasa

6ta a ceg mindig is tulajdonosa volt az osszes jarrminek. De most eppen ezt a politikat

ertekeljuk ujra, Egyik uzemvezetonk venni akar 100000 dollarert egy buszt. A buszt

mindossze 8 evig lehet hasznalni, utana mehet a ronestelepre. Biztosak vagyunk benne,

hogy megeri a befektetes. A buszt gyarto vallalat kepviseloje elmondta, hogy a vallalathajland6 berbe adni a buszt 8 evre, evi 16 900 dollar Iizingdijert. Tovabbra is a Greymare

lenne fele16s a karbantartasert, a biztositasert es a mukodesi koltsegekert,

A 26.2. tablazat a szerzodes alairasanak a kozvetlen penzaramlasra gyakorolt hatasat

mutatja. (Egy fontos kozvetett hatasrol kesobb lesz sz6.) A kovetkezmenyek:

1.A Greymare cegnek nem kell fizetnie a buszert. Ez 100 000 dollar bevetelnek felel

meg.

2. A busz nines a Greymare tulajdonaban, ezert amortizalni sem tudja. Ez azt jelenti,

hogy Iemond az amortizacio miatti adomegtakarftasrol, A 26.2. tablazatban felteteleztuk,

hogy a vallalat az 5 eves amortizacios tablat hasznalja (lasd 6.4. tablazat).

3. A Greymare-nek evi 16900 dollart kell fizetnie a berbe ad6 szamara. Az els6reszlet azonnal esedekes.

4. A lfzingdijak koltsegkent szamolhatok el. 35 szazalekos hataradokulcs mellett a

lizingdijak altal generalt adomegtakaritas evi 5920 dollar. Azt mondhatnank, hogy az

adozas utani lfzingdij 16900 -5920 = 10 980 dollar.

Hangsulyoznunk kell, hogy a 26.2. tablazat feltetelezi, hogy a Greymare a Iegmaga-

sabb, 35 szazalekos adosavban ad6zik. Ha a vallalat biztosan veszteseges es igy nem fizet

adot, akkor a 2. es 4. sor tires lenne. Az amortizacio miatti adomegtakaritas semmit sem

er egy olyan vallalat szamara, amelyik nem fizet ad6t.

A 26.2. tablazat azt is feltetelezi, hogy a busz ertektelen lesz, amikor az 6eskavastelepre

kertil a 7. ev vegen, Maskulonben figyelembe kellene venniink az elveszett maradvanyer-

teket is.



26. A LiZING 789

26.2. tablazat

A Greymare Bus Lines reszere felajanlott Iizingszerzodes penzaramlasa (ezer dollar)

E v

o 2 3 4 6 7

Uj busz koltsege + 100

Elmaradt amortizacio

adornegtakaritasa

Lizingdijak

Lizingdijak miatti

ad6me gtakaritas

-7 -11.20 -6.72 -4.03 -4.03 __.02 0-16.9 -16.9 -16.9 -16.9 -16.9 -16.9 r- 16.9 -16.9

+5.92 +5.92 +5.92 +5.92 +5.92--- --- --- --- ---Lizing penzararnlasa

Valolaban ki a Ifzingbe adott eszkoz tulajdonosa?

Egy jogasz vagy adoszakerto szamara ez ostoba kerdes. Nyilvanvaloan a berbe ad6jogi-

lag a berbe adott eszkoz tulajdonosa. Ezert vonhatja Ie a berbe ado az amortizaciot az

adokoteles jovedelrnebol.

Gazdasagi szempontbol azt mondhatjuk, hogy efelhasznalo a tulajdonkeppenitulajdo-

nos, mert penzugyi lizing eseten a felhasznalo viseli a kockazatot es eLatulajdonlas

minden hasznaval. Ha az tij busz remenytelenul koltsegesnek es alkalmatlannakbizonyul

a Greymare utjaihoz, akkor ez a Greymare problemaja, nem pedig ab6rbead6e.Ha

nagyon sikeresnek bizonyul, akkor a nyereseg is a Greymare cege, nempedigaberbe

adoe. A vallalat mukodesenek sikere vagy kudarca nem fiigg attol, hogy abuszrpenzugyi

Ifzinggel vagy valamilyen mas m6don finanszirozzak.

Sok szempontb6l a penzugyi lizing megfelel egy fedezet kolcsonnek. A berbevev6nek

fix fizetest kell teljesitenie, es ha erre nem kepes, akkor a berbe ad6visszavesziaz

eszkozt. Vagyis a merleget valahogy igy kepzelhetjiik el:

Greymare Bus Lines (ezer dollar)

Eszkozok

100 100 Busszal fedezett hitel

1000 450 Egyeb hitel

550 Nett6 vagyon

1100 1100 Forrasok es nett6 vagyon

Busz

Tobbi eszkoz

ami gazdasagilag megegyezik a kovetkezo merleggel:

Greymare Bus Lines (ezer dollar)

Busz 100 100 Penzugyi lizing

Tobbi eszkoz 1000 450 Egyeb hitel

550 Nett6 vagyon

Eszkozok 1100 1100 Forrasok es nett6 vagyon



HETEDIK RESZ • HITELLEL TORTENO FINANSziROzAs

Ha ezt belatjuk, akkor rogton hozza kell tenni ket dolgot. Eloszar is a jogi tulajdonlas

lenyeges kulonbseget jelent akkor, amikor a penzugyi Iizing lejar, mert lizing eseten a

berbe ad6t illeti az eszkoz maradvanyerteke. Ha viszont a fedezett hitelt visszafizeti,

akkor a felhasznalo szabadon birtokolja a sz6ban forg6 eszkozt.

Masodszor elterd a fedezett hitelt nyujtok es a berbe ad6k helyzete csod eseten. Ha a

vallalat nem kepes teljesiteni a Iizingszerzodest, akkor azt hihetnenk, hogy a berbe ad6

foghatja a berbe adott eszkozt es hazaviheti. Ha azonban a csodbirosag ugy dont, hogy az

eszkoz .Jenyeges'' a berbe vevo uzletmenetehez, akkor "megerosftheti" a lizinget. Ekkor

a csodbe ment vallalat tovabb hasznalhatja az eszkozt, e s e ko zb en tovabbra is fizetnie kell

a lfzingdfjat. Ezjo hir lehet a berbe ad6nak: penzt kap, mig a tobbi hitelezo esak nyalo-

gathatja a sebeit. Hiszen meg a fedezett hitelt nyujtoknak sem fizetnek addig, amig a

csodeljaras be nem fejezodik. Ha a lfzingszerzodest nem "erosftik" meg a csodeljaras

soran, hanem "visszamondjak", akkor a berbe ad6 termeszetesen igenyt tarthat az esz-

kozre, Ha ez kevesebbet er, mint a berbe vevo altal igert jovobeli Ifzingdijak jelenerteke,

akkor a berbe ad6 megprobalhatja karpotolni magat a vesztesegert. Azonban ebben az

esetben ugy fogjak kezelni, mint egy nem fedezett hitel nyujtojat.Csod eseten termeszetesen sem a berbe adok, sem a fedezett hitelt nyujtok ninesenek

teljesen biztonsagban. Ha az eszkoz felhasznaloja bajba kerul - velemenyunk szerint -, a

berbe ad6nak es a fedezett hitelt nyujtonak egyszeruen esak kulonbozd jogai vannak.

A I{zing es az adohivatal

Mar emlitettuk, hogy a berbe vevo elvesziti a berelt eszkoz amortizaciojabol fakad6

adomegtakaritast, de a lizingdijat teljes egeszeben koltsegkent szamolhatja el. A berbe

ado, a jog szerinti tulajdonos felhasznalhatja az amortizaciobol fakad6 adomegtakaritast,de a Iizingdijat adokoteles jovedelemkent kell kimutatnia.

Az ad6hivatal viszont termeszetenel fogva gyanakv6 es nem engedi, hogy a berbe

vevo teljes egeszeben levonja a Iizingdijat, haesak nines meggyozcdve arrol, hogy a

szerzodes valodi Iizing es nem valamilyen rejtett, reszletre tarteno vasarlas, vagy fedezett

hitelrol val6 megallapodas, Felsorolunk nehany olyan peldat, amely ha egy lizingszerzo-

desben kikoteskent szerepel, feltehetoleg felkelti az ad6hivatal gyanakvasat.

1. A Iizingdij barmelyik reszenek kamatkent tarteno megnevezese.

2. A berbe vevonek joga van megszerezni az eszkozt a lfzing lejarata utan mondjuk

egy dollarert. Az ilyesfajta kikotesek az eszkoz maradvanyerteket a berbe vevonek adjak.

3. Olyan fizetesi utemezes, amely szerint a berbe vevo az osszkoltseg viszonylag nagy

reszet rovid idon belul kifizeti, azutan valamilyen nevleges dijert hasznalja az eszkozt.

4. Az ugynevezett .Jia esik, ha fuj" zaradek beillesztese, ami arra kotelezi a berbe

vevot, hogy a Iizingdijat minden konilmenyek kozott fizetnie kell.

5. A berbe vevo hitelfelveteli vagy osztalekfizetesi jogainak korlatozasa a lizing ideje alatt.

6. .Korlatozott felhasznalasu" tulajdon lizingje peldaul egy olyan gep vagy termelo

berendezes lizingje, amely a berbe vevo rmikodesenek egyeni igenyeihez igazodik es

amelynek ezert alacsony a hasznalat utani erteke.

Nehany lizingszerzodest ugy terveznek, hogy ne teljesitse a val6di lizingszerzodes

kovetelmenyeit, Tegyuk fel, hogy egy termelo vallalat kenyelmesebbnek talalja, ha ujszamitogepet berbe veszi, de meg akarja tartani az amortizacio miatti adomegtakaritasi

lehetoseget. Ez konnyen megvalosithato, ha megkapja azt a jogot, hogy a lizing vegen

megvasarolja a szamitogepet egy dollarert, Ezek utan az ad6hivatal ugy fogja kezelni a

lizinget, mint a reszletre tortend vasarlast, fgy a vallalat adomegtakarftasi cellal koltseg-

kent elszamolhatja az amortizaciot is es a lizingdijat is. Minden egyeb szempontbol az

iigylet lizing marad.



791

A lfzlnqszerzodes ertekelesenak elsa menete

Amikor elhagytuk III. Thomas Pierce urat, a Greymare Bus Lines elnoket, akkor eppen

a 26.2. tablazatban bemutatott, a buszgyarto altal javasolt penzugyi Iizing penzaramlasaitvizsgalta,

Altalaban ezeket a penzaramlasokat eppen olyan biztonsagosnak tekinthetjuk, mintha

egy, a berbe vevo altai kibocsatott fedezett kotveny alapjan fizetendo kamat es

torlesztoreszlet lenne. Ez a feltetelezes esszenlnek ttinik a Iizingdijak vonatkozasaban,

mert a berbe ad6 lenyegeben egy ilyen hitelt nyujt a berbe vevonek. De lehet, hogy az

eltero adomegtakaritasok mar olyan kockazatot hordozhatnak, amelynek kovetkezteben

ezekre magasabb diszkontrata alkalmazhat6. Peldaul lehet, hogy a Greymare biztos ab-

ban, hogy fizetni tudja a lizingdijat, de lehet, hogy abban mar nem biztos, hogy elegendo

jovedelme Iesz-e ahhoz, hogy kepes legyen kihasznalni az adokedvezmenyt, Ebben az

esetben az adomegtakantas altai generalt penzaramlasanak ertekelesekor valoszimlleg

magasabb diszkontratat kell hasznalni, mint a Ifzingdijakhdz felhasznalt hitelkamatlab.

A berbe vevo elvileg a 26.2. tablazat minden egyes soranal kulonbozo diszkontratathasznalhat, amelynek az egyes sorok penzaramlasaihoz tartoz6 kockazatoknak felelnek

meg. A gyakorlatban a nyereseges vallalatok a 26.2. tablazatban bemutatott penzaramla-

sokat egyetlen rataval diszkontaljak, amely megfelel annak a kamatlabnak, amitakkor

kellene fizetniuk, ha hitelt vennenek fel a Iizing helyett. Tegyuk fel, hogy ez a rata a

Greymare esteben 10 szazalek.

Most vissza kell ternunk a 19. fejezet targyalasahoz, ahol a hitellel egyenertekii penz-

aramlasokkal foglalkoztunk. Amikor a vallalat penzt ad kolcson, akkor ad6zik a kapott

kamatok utan. A hitelezo nett6 hozama az adozas utani kamatlab. Amikor a vallalat.hitelt

vesz fel, akkor az adokoteles jovedelmet csokkentheti a kamatfizetessel. .A hitelfelvetel

nett6 koltsege tehat az adozas utani kamatlab. Vagyis ez az adozas utani kamatlab az arata, amelyen a vallalat atszamithatja a hitelegyenertekes penzaramlasokat az egyik ido-

szakr6l a masikra. Vagyis a lizingszerzodesnek tulajdonithato penzaramlas ertekelesehez

az adozas utani kamatlabat kell felhasznalnunk.

Mivel feltettuk, hogy a Greymare 10 szazalekon vehet fel hitelt, a Iizing penzaramla-

sait az rD (1 Tc) = 0.1(1 0.35) = 0.065, azaz 6.5 szazalek diszkontrataval ertelmezhet-

juk. Eszerint

NPV (lizin ) = 89.02 _ 17 .99 _ 22. 19

g 1.065 1.0652

17.71 15.02 15.02 13.00 10.98

=-0.70, azaz -700 $

Mivel a Iizing nett6 jelenerteke negativ, a Greymare jobban ha megveszi a buszt.

A pozitiv vagy negativ NPV nem elvont kateg6ria. A Greymare reszvenyesei val6ban

szegenyebbek lesznek 700 dollarral, ha a vallalat megkoti a lizingszerzcdest. Nezzuk,

hogyan kapjuk ezt meg!

Lassuk meg egyszer a 26.2. tablazatotl A lizingszerzcdes penzaramlasa a kovetkezo:

B v

o 2 3 4 5 6 7

A lizing penzaramlasa(ezer dollar) +89.02 -17.99 -22.19 -17.71 -15.02 -15.02 -13.00 -10.98



792 HETEDIK RESZ • HlTELLEL TORTENO FINANSziROzAs

A lizingdij ugyamigy szerzodesben vallalt kotelezettseg, mint egy fedezett hitel torleszte-

se es karnatfizetese. Vagyis az 1-7. evekben a penzaramlast ugy kepzelhetjuk el, mint a

Iizing "ad6ssagszolgalatat". A 26.3. tablazat egy olyan hitelt mutat be, amely adossag-

szolgalata pontosan megegyezik a fenti lizingevel, A hitel osszeg 89.72 ezer dollar. Ha a

Greymare kolcsonvette volna ezt az osszeget, akkor az elsa evi kamatfizetes

0.1 x 89.72=

8.97 dollar lenne, a kamatfizetes miatti adomegtakaritas pedig0.35 X 8.97 = 3.14 dollar. igy a Greymare 12.15 dollart visszafizethet torleszteskent

ahhoz, hogy a nett6 penzkiadas 17.99legyen az 1. evben (pontosan annyi, mint a Iizing-

net), igy a maradek hiteltartozas a 2. ev elejen 77 .56.

26.3. tablazat

A Greymare Bus Lines reszere felajanlott lizingszerzodessel egyenerteku hitel penzaramlasai.

A penzkiadasokat negatrv szam jeloli (ezer dollar)

Az ev vegi hitelallomany

10% hitelkamat

Kamatfizetes miatti

adomegtakaritas

(ad6kulcs 35%)

Adozas utani kamat

Torlesztes

Az egyenertekil hitel

nett6 penzaramlasa

E v

0 2 3 4 5 6 7

89.72 77.56 60.42 46.64 34.66 21.89 10.31 0

-8.97 -7.76 -6.04 -4.66 -3.47 -2.19 -1.03

+3.14 +2.71 +2.11 +1.63 + 1.21 +0.77 +0.36

-5.83 -5.04 -3.93 -3.03 -2.25 -1.42 -0.67

-12.15 -17.14 -13.78 -11.99 -12.76 -11.58 -10.31

+89.72 -17.99 -22.19 -17.71 -15.02 -15.02 -13.00 -10.98

A 26.3. tablazat szamitasaibol Iathatjuk, hogy a 89.72 dollar kolcson felvetele vegul is

pontosan ugyanolyan terheket jelent, mint a Ifzingdij fizetese, amely viszont mindossze

89.02 beveteltjelent az indulaskor. Ezert allitottuk, hogy a lizing nett6 jelenerteke 89.02 -

89.72 = -0.7, vagyis -700 dollar. Ha tehat a Greymare berli a buszt ahelyett, hogy

ezzel egyenerteku hitelt venne fol," akkor 700 dollarral csokken a Greymare bankszam-

lajanak egyenlege.

Pel dank alapjan ket altalanos tanulsagot vonhatunk le. Az elsa tanulsag az, hogy ha ela

tudunk allitani egy olyan hitelfelveteli tervet, amelyhez ugyanolyan jovobeli penzaramla-sok tartoznak, mint a lfzingugylethez, de az azonnali penzaramlas magasabb, akkor nem

szabad lfzingelnunk, Forditott esetben, vagyis ha a hitelhez ugyanolyan jovobeli penz-

aramlasok tartoznak, de az azonnali penzaramlas a lizing eseteben magasabb, akkor a

a jobb valasztas.

A masik tanulsag, ahogy peldank is mutatja, hogy a Iizing ertekelesenek ket m6dja

van:

1. Nehe: tu. Keszitsunk a 26.3. tablazathoz hasonlo tablazatot, vagyis dolgozzuk ki az

hitel penzaramlasait.

2. Konnyu tu. Diszkontaljuk a lizing penzaramlasait azzal az adozas utani kamatlab-

bal, amelyet a vallalat fizetne az egyenerteku hitel utan. Mindket m6dszer ugyanazt azeredmenyt adja. (Esetiinkben az NPV -700 dollar.)

es a hitelegyenertekes osszehasonlftasakor nem akarjuk azt a latszatot kelteni, hogy a

lehet megvasarolni. A hitel egy reszet helyettesitheti a Greymare valamilyen mas

",,",mHnl a lizing is helyettesitheto reszben mas eszkozokkel,



26. A LiZING 793

A tortenet tolytatodlk

Az allapitottuk meg, hogy a Greymare Bus Lines reszere felkinalt Iizingszerzodes nem

kedvezo, mert a lizing 700 dollarral kevesebb forrast kinalt, mint egy egyenerteku hitel.

Ez azert van, mert a penzugyi Iizing akkor jobb a vetelnel, illetve a hitelfelvetelnel, ha a

lizing altai biztositott forras tobb, mint az egyenerteku hitel altai biztositott forras.

Ez az elva kovetkezo kifejezessel irhato Ie:

Lizing nett6 erteke Kezd6 forras

ahol LeFt a t-edik id6szakban a lizingnek tulajdonithat6 nett6 penzaramlas, N pedig a

lizing id6tartama. A kezd6 forras egyenlo az eszkoz beszerzesi ara minusz az azonnal

esedekes lfzingdij, vagy mas, a lfzinggel kapcsolatos penzkiadas,

Vegyuk eszre, hogy a lizing erteke az egyenerteku hitelfelvetelhez viszonyitott bels6

ertek. Ha a lizingertek pozitiv, ez azt jelenti, hogy ha meg akarjuk szerezni az eszkozt,akkor erdemesebb lizinggel finanszirozni. De nem jelenti azt, hogy meg is kell szerez-

mink az eszkozt.

Egyes esetekben a kedvez6 lfzingszerzodesek megmenthetik a tokebefekteresi projek-

tet. Tetelezzuk fel, hogy a Greymare a busz megvasarlasa ellen dontou, mert a 100 000

dollaros beruhazas netto jelenerteke -5000 dollar lenne normalis finanszirozas mellett. A

buszgyarto megmentheti a helyzetet, ha olyan lizingszerzodest kinal, amelynek erteke

mondjuk 8000 dollar. Egy ilyen lizing felkinalasaval, vagyis pozitiv jelenerteku

buszlizingcsomaggal a gyarto lenyegeben csokkentette a busz arlit 92 000 dollarra. Ezt

forrnalisan is kifejezhetjuk, ha a lfzing Nl'V-jet ugy kezeljuk, mint egy kedvezd finanszi-

rozasi hatast, amely hozzaadodik a projekt rnodositott jelenertekehez (APV): 15

APV NPV(projekt) + NPV(llzing) = -5000 + 8000 +3000 $

Vegyuk eszre azt is, hogy kifejezesunket nett6 penzugyi lizingre alkalmaztuk. A berbe

ad6 altai vallalt esetleges biztositasi, karbantartasi vagy egyeb uzemeltetesi koltsegeket is

ktilon kell ertekelnunk, es hozza kell adnunk a lizing ertekehez, Ha az eszkoznek a lizing

vegen maradvanyerteke van, akkor az ertekben ezt ugyancsak szamitasba kell venni.

Tetelezziik fel peldaul, hogy a busz gyartoja vallalja a rendszeres karbantartast is,

amely egyebkent evi 2000 adozas utani dollarba kenilne. Ugyanakkor ujragondolva a

dolgot, Mr. Pierce ugy iteli meg, hogy a busz maradvanyerteke 8 ev nnilva feltehetoleg

10 000 dollar lesz. (E16z61eg felteteleznik, hogy a busz a lizing lejarata utan ertektelen

lesz.) Ezek alapjan a lizing erteke megn6 a karbantartasi koltsegek jelenertekevel es

csokken az elveszo maradvanyertekkel.

A karbantartasi koltsegeket es a maradvanyerteket nehezebb elore jelezni, mint a 26.2.

tablazatban bemutatott penzaramlasokat, es ezert az ertekeleskor altalaban magasabb disz-

kontratat hasznalunk. Tetelezzuk fel, hogy Mr. Pierce 12 szazalekot hasznal. Vagyis a

karbantartas erteke:



HETEDIK RESZ • HITELLEL TORTENO FINANSZIROzAs

Az elmaradt maradvanyertek 10000/1.128 4000 dollar." Az elozoekben kiszamftot-

tuk a lizing jelenerteket, ,ez -700 dollar volt. A modositott ertek eszerint -700 + 11 100 -

- 4000 6400 dollar. Igy mar viszont igen j6 uzletnek latszik a lizing.

26.5. MIKOR KIFIZETODO A BERBE ADAS?

A berlet erteket eddig a berbe vevo szempontjabol vizsgaltuk. A berbe ad6 esete ennek

egyszeruen a forditottja, Amig a berbe ado es berbe vevo ugyanabban az adosavban van,

a berbe vevo minden penzkiadasa a berbe ad6 penzbevetele, es forditva. Szampeldank-

ban a busz gyartoja a 26.2. tablazathoz hasonl6t keszithetne, csak eppen ellenkezo elojel-

leI. A lizing erteke tehat a gyarto szamara:

Lfzing erteke a berbeado szamara 89 0217.99 22.19 17.71 15.02

- + +---+---+---+. 1.065 1.0652 1.0653 1.0654

15.02 13.00 10.98+---+---+---=1.0655 1.0656 1.0657

= +0.70, azaz 700 $

Ebben az esetben a berbe ad6 es a berbe vevo szamara az ertek pontosan kiegyenliti

egymast (-700 + 700 = 0). A berbe ad6 csak a berbe vevo karan nyerhet.

Viszont mind a berbe vevo, mind a berbe ad6 nyerhet, ha az ad6kulcsaik elternek.

Tetelezztik fel, hogy a Greymare nem fizet ad6t (Tc = 0). Ekkor a lizing penzaramlasa a

kovetkezo:

E v

0 2 3 4 5 6 7

- O J busz koltsege +100

Lizingdij -16.9 -16.9 -16.9 -16.9 -16.9 -16.9 -16.9 -16.9

Ezeket a penzaramlasokat most 10 szazalekkel kell diszkontalni, mert rD(1 - T) = r

D, ha

Tc = O. A lizing erteke:

L" "k 100 f16.9lZlng erte e =+ - .,t..,--

t~O 1.1 t

+100 99.18 = +0.82, vagyis 820 $

Ebben az esetben a berbe ado szamara (aki 35 szazalekos ad6t fizet) 700 dollar a nett6

nyereseg, a berbe vevd szamara (aki nem fizet ad6t) pedig 820 dollar. A kettojuk nyere-

sege a kormanyzat kara, Egyik oldalr61 a kormany nyer a Iizingszerzodeseken, mert

megad6ztathatja a Iizingdijakat. Masreszrol a lizing Iehetove teszi a berbe ad6nak, hogykihasznalja az amortizacio es a kamat adopajzsat, amelyet viszont a berbe vevo nem

hasznalhat ki. Mivel azonban az amortizacio gyorsitott es a kamatlab pozitiv, a Iizing

16 Az egyszeniseg kedveert felteteleznik, hogy a karbantartasi koltsegek az ev elejen esedekesek

es a maradvanyertek a 8. ev vegere vonatozik.



26. A LfZING 795

eredmenyekeppen a kormanyzati adobevetelek jelenertekenek a merlege altalaban veszte-

seget mutat.

Mar kezd vilagossa valni, hogy milyen korulmenyek kozou szenved a kormanyzat

veszteseget es nyer a ket masik fel a Iizing kovetkezteben. Ha a tobbi korulmeny azonos,

a lizingben resztvevo felek potencialis nyeresege akkor a legnagyobb, ha:

m A berbe ad6 ad6kulcsa lenyegesen magasabb, mint a berbe vevoe.m Az amortizaciobol eredo adomegtakaritas a lizingidoszak elejen megszerezheto.

a A lizing hosszu idotartamu es a lizingdijak az idoszak vege fele koncentralodnak.

m A kamatlab (rD) magas - ha nulla lenne, akkor az adoelhalasztasnak a jelenertekben

nines semmi elonye.

A berbe ad6k folyton folyvast keresik azokat a lehetosegeket, amelyek hozzajarulnak

a potencialis nyereseguk novelesehez. Az egyik ilyen lehetoseg a hataron atnyiilo lizin-

gek esete, amikor a Iizingcegek a kUlonbOzo orszagok eltero adorendszerebol szarmazo

elonyoket probaljak meg kiaknazni. Tegyuk fel peldaul, hogy egy svajci ceg megvesz

egy adott eszkozt, amit egy egyesiilt allamokbeli cegnek berbe ad. A svajci ceg, mint az

eszkoz jogos tulajdonosa, az adojogszabalyoknak megfeleloen ertekcsokkenest szamolhatel az eszkoz utan, De a Ifzingszerzodes olyan feltetelekkel is Ietrejohetett, hogy az Egyesiilt

Allamokban az eszkoz berbe vevoje egyben az eszkoz effektiv tulajdonosanak minosul, es

ig y 6 is elszamolhatja az ertekcsokkenest az eszkoz utan. Termeszetesen az adohatosagok

mindent megtesznek a kettos ertekcsokkenes elszamolasanak megakadalyozasa erdekeben,

de mire az egyik lehetoseget sikeriilt kivedeni, mar meg is jelent a piaeon egy masik,

OSSZEFOGLALAS

A Iizing egyszenlen kiterjesztett berleti szerzodes. A berendezes tulajdonosa (b erbe ado )

lehetove teszi, hogy a felhasznalo (berbe v e v a y mtfkodtesse a berendezest rendszeres

Iizingdij fejeben.

Sokfele berleti szerzodest ismeriink. A rovid tavu, felmondhat6 Iizingeket operativlizingnek nevezik: ebben az esetben a berbe ad6 viseli az elavulas kockazatat. A hosszu

tavii, fel nem mondhat6 Iizingeket teljesen kifizetett, penziigyi vagy t6kelizingnek nevez-

ziik. Ezekben az esetekben a berbe vevo viseli az elavulas kockazatat. A penzugyi lizing

a vallalat altal hosszabb idore megszerezni es hasznalni kivam eszkozok finanszirozasi

forrasa.

Az operativ lizing megertesenek a kulcsa az eves koltseg-egyenertekes, Versenypia-eon az operativ lizing eves dijat a berbe ad6 megfelelo eves koltsege hatarozza meg. Az

operativ lizing akkor vonz6 az eszkoz felhasznalojanak, ha a lizingdij kevesebb, mint a

felhasznalo ezzel azonos eves koltsege az eszkoz megvasarlasa eseten, Az operativ Iizing

akkor eri meg, ha az eszkozre a felhasznalonak esak rovid idore van szuksege, mert

ilyenkor a lizingbe ad6 konnyebben tudja vallalni az elevules kockazatat, vagy mikor a

Iizingbe ad6nak kedvezo feltetelei vannak a karbantartasra, Az operativ lizinghez gyak-

ran ertekes opei6k esatlakozhatnak.

A penzugyi lizing kiterjed a lizingelt eszkoz gazdasagi eletenek legnagyobb reszere es

a szerzodest a Iizingbe vevo nem mondhatja fel. A penzugyi Iizing alairasa olyan,mintha

egy fedezett kolcsont irtunk volna ala a lizingelt eszkoz megvasarlasanak finanszirozasa-

ra. A penzugyi lizingnel nem a .Jizing vagy vetel" koziil valasztunk, hanema "lizing

vagy kolcson" kozul.

Sok cegnek eri meg a lizing utjan tortend finanszirozas. Peldaul ad6t nem fizetd cegek

altalaban elonyos iizleteket tudnak kotni az ad6t fizeto lizingbe ad6val. Kevesebb idot es

kisebb koltseget jelent, ha egy szabvany Iizingszerzddest frnak ala, mintha egy hosszu

tavu fedezett kolcsont targyalnanak meg.



HETEDIK RESZ • HITELLEL TORTENO F1NANSzfROzAs

Amikor a ceg kolcsont vesz fel, adozas utani kamatlabbal szamol. Igy a lizingfinanszi-

rozas alternativakoltsege a ceg kotvenyeinek adozas utani kamatlaba. A penzugyi lizing

ertekelesehez a lizingbol szarmazo potlolagos penzaramlast az adozas utani kamatlabbal

kell diszkontalnunk.

A lizinggel egyenertekii hitel a vallalat szamara ugyanolyan jovobeli penzararnlasokat

jelent, mint a lizing. A lizing netto jelenertekenek kiszamitasanal a lizing es az egyener-teku hitel altal biztositott indulo forrast hasonlitjuk ossze.

Lizing erteke =Lizing reven biztositott forras - Egyenertekil hitel reven biztositott forras

A lizinget elemezhetjuk a berbe ado oldalarol is, felhasznalva a berbe vevonel kialaki-

tott megkozelitest, Ha a berbe ado es a berbe vevd ugyanabban az adosavban van, akkor

ponto san ugyanazok a penzaramlasaik, csak ellenkezo elojellel, Vagyis a berbe vevo

nyeresege a berbe ado koltsege es forditva. Ha azonban a berbe vevo adokulcsai alacso-

nyabbak, akkor mindketten nyerhetnek a kormany rovasara.

AJANlOTTIRODAlOM

A lizingrol altalaban:

Schallheim.T. S.: Lease or Buy? Principles for Sound Decisionmaking. Harvard Business School

Press, Boston, MA., 1994.

A lizingszerzodes ertekelesenek ebben a fejezetben bemutatott m6dja az alabbi cikkeken alapul:

Myers, S. C.-Dill, D. Ai-Bautista, A. I.: Valuation of Financial Lease Contracts. Journal ofFinance, 31. 1976. junius, 799-819. old.

Franks, 1. R. -Hodges, S.: Valuation of Financial Lease Contracts: A Note. Journal of Finance,

33. 1983. rnajus, 647-669. old.

Egyeb hasznos rnunkakat tartalmaz Nevitt es Fabozzi konyve, az elmeleti kozelitest Iasd peldaul

Miller es Upton, Lewellen, Long es McConnel muveben:

Nevitt, P. K. -Faborzi, F. 1.: Equipment Leasing. 3. kiadas, Dow Jones-Irwin, Inc., Homewood,

Ill. 198.Miller, M. Hi-Upton, C. w .: Leasing, Buying and the Cost os Capital Services. Journal of

Finance, 31. 1976. junius, 761-785. old.

Lewellen, W. G. -Long, M. S. -McConnell, 1. 1.: Asset Leasing in Competitive Capital Markets.

Journal of Finance, 31. 1976. junius, 787-798. old.

Harold Bierman reszletesen bemutatja a lizing szamvitelet es az AMT-t:

Bierman, H.: Buy versus Lease with an Alternative Minimum Tax. Financial Management, 17.1988. tel, 87-92. old.

Az egynemely lizingszerzodesben foglalt opci6k targyalasarol lasd:

Copeland, T. E.-Weston, 1. F.: A Note on the Evaluation of Cancellable Operating Leases.

Financial Management, 11. 1982. augusztus, 68-72. old.

McConnel, 1. l.-Schallheim, 1. S.: Valuation of Asset Leasing Contracts. Journal of FinancialEconomics, 12. 1983. augusztus, 237-261. old.

Grenadier, S. R.: Valuing Lease Contracts: A Real Options Approach. Journal of Financial

Economics, 38. 1995. julius, 297-331. old.



26, A LiZING 797

FElADATOK

1. Az alabbi kifejezeseket gyakran hasznaljak a ktilonbOz6 berleti tipusok megnevezesere:

(a) kozvetlen Iizing,

(b) teljes szolgaltatast nyujto (szerviz- vagy iizerneltetesi) lizing,

(e ) operativ lizing,

(d) penzugyi (Iinanszirozasi) lizing,(e ) berlet,

(/) nett6 lizing,

(g) t6keatteteles Iizing,

(h) visszlizing,

(i ) teljesen kifizetett lizing.

Parositsuk ossze ezeket a kifejezeseket az alabbi mondatokkal:

(A) A berlet id6tartama lenyegesen rovidebb, mint az eszkoz gazdasagi elettartama,

(B) A lizingid6szak eleg hosszii ahhoz, hogy a berbe ad6 szamara megteniljenek az eszkoz

koltsegei,

(e) A berbe ad6 vallalja a biztositast es a karbantartast.

(D) A berbe vev6 vallalja a biztositast es a karbantartast.

(E) A berbe ad6 a gyartotol vasarolja a berendezest,

(F) A berbe ad6 a jovobeli berldtdl vasarolja a berendezest.

(G) A berbe ad6 a lizingelt eszkozt hitelbol es sajat t6keb61 finanszfrozza,

2. Az alabbi ervek kozul nehany racionalis, Masek irracionalisak vagy pedig nem tokeletes vagy

nem hatekony piaeokat teteleznek tel. Melyek az esszeni ervek az alabbiak kozul:

(a) A berbe vev6nek esak atmenetileg van szuksege a berelt eszkozre,

(b) A specializalodott berbe ad6k inkabb kepesek az elavulas kockazatat vallalni,

(e ) A lizing 100 szazalekos finanszirozast jelent es igy teljesen megkimeli a sajat toket.

(d) A lizing lehetove teszi az alae sony ad6kulcesal rendelkez6 vallalatoknak, hogy "eladjak" azamortizacio miatti adomegtakaritasi lehetoseget.

(e ) A lizing noveli az egy reszvenyre jut6 nyereseget,

(/) A lizing csokkenti a kiilsd forrasok megszerzesehez szukseges tranzakei6s koltsegeket:

(g) A lizinggel biztosan megkerulhetok a tokekiadasokra vonatkoz6 esetleges korlatozasok,

(h) A lizing csokkentheti az alternativ minimum ad6t.

3. Magyarazza meg, miert igazak az alabbi allitasok:

(a) Versenyben levo Iizmgpiacon az evente fizetend6 operativ lizing dija egyen16 a lizingbe vev6

eves koltseg-egyenertekesevel.

(b) Az operativ lizing akkor vonzo, ha a lizingdij kisebb, mint a felhasznalo eves koltseg-

egyenertekese,

4. Igaz vagy hamis?

(a) A lfzingdijakat altalaban az egyes id6szakok kezdeten fizetik. Vagyis az els6 dfj a szerzodes

alairasakor esedekes.

(b) A penzugyi lizing meg rna is jelenthet merlegen kfvuli finanszirozast.

(e) A penzugyi lizing tokekoltsege az a kamatlab, amit a vallalat a bankhitel utan fizetne.

(d) Az egyenerteku hitel torlesztesei es kamatfizetesei pontosan megegyeznek a Iizing adozas

utani penzaramlasaval,

(e ) A penzugyi Ifzinget esak akkor szabad vallalni, ha tobb penzugyi elonye van, mint az egyen-

ertektl hitelnek.

(/) Ha a vallalat nem fizet adot, akkor erdemes olyantol berelnie, amely fizet.(g) Ha minden mas feltetel azonos, a lfzing nett6 ad6eJ6nyei ugyamigy nonek, ahogy a nominalis

kamatlab n6.



HETEDlK RESZ • HITELLEL TORTENO FINANSziROzAs

5. Az Acme butorkolcsonzesbe kezdett. Tekintsiink egy 3000 dollaros asztalt. Az asztal hat evig

hasznalhato es ot ev alatt ertekelodik le az oteves ACRS tabla alapjan (lasd 6.4. tablazat). Mekkora

lesz egy uj asztal operativ lizingjenck nyeresegkuszobe? Tetelezze fel, hogy a lfzingdijak az uj es a

regi asztal eseten ugyanazok, es hogy az Acme adozas elotti adminisztrativ koltsege 400 dollar/

asztal/ev. A tokekoltseg 9 szazalek es az ad6kulcs 35 szazalek, A lizingdfjat minden ev elejen kell

fizetni. Az inflacios rata nulla.

6. Terjunk vissza az 5. kerdesre. Most azonban tetelezzuk fel, hogy egy j6 nevii ceg hateves

penzugyi lizinget ker egy 3000 dollaros asztalra. A ceg most bocsatott ki egy oteves kotvenyt 6

szazalekos eves kamatlabon, Mi a lizingdfj nyeresegkuszobe? Tetelezzuk fel, hogy az adminisztra-

ci6s koltseg 200 dollar/eyre csokken. Magyarazza meg, hogy a valasza miert kulonbozik az 5.

kerdesre adott valaszatol,

7. Tetelezzuk fel, hogy a National Waferonics egy olyan gep 4 eves Iizingjere vonatkoz6 javas-

latot vizsgal, amelyet meg is vehetne. A vallalat a 26.2. tablazathoz hasonl6 tablazatot keszit. A

tablazat als6 sora mutatja a lizing penzaramlasait:

Ev

o 2 3

Lizing penzaramlasa +62000 -26800 -22200 -17600

Ezekben a penzaramlasokban nikrozodik a gep koltsege, az amortizacio miatti adomegtakaritas es

az adozas utani lizingdfj. Tetelezzuk fel, hogy a vallalat 10 szazalekon vehet fel hitelt, ad6kulcsa

pedig 35 szazalek,

(a) Mekkora az egyenerteku hitel erteke?(b) Mekkora a lizing erteke?

(c) Tetelezzuk fel, hogy a gepberuhazas jelenerteke normalis finanszirozas mellett -5000 dollar.

Erdemes a National Waferonicsnak beruhaznia? Ajanlana-e neki a lfzingszerzodes alafrasat?

GYAKORlATOK

1. A lizingbe vevonek nem kell a lizingelt eszkoz arat egy osszegben kifizetnie. Eppen ezert

sokan ugy velik, hogy "a lfzing 100 szazalekos finanszfrozast jelent." Magyarazza meg, hogy miert

nem a fenti erv tekinthet6 a lizingeles igazi elonyenekl

2. Az 5. feladatban azonos kamatlabat teteleznink fel a regi es az uj asztal eseten,

(a) Hogyan m6dosul a Iizingdij kezdeti nyeresegkiiszobe, ha a varhato inflacios rata eves szinten

5 szazalek? Tegyuk fel, hogy a real tokckoltseg nagysaga nem valtozott, Segitseg: Lapozzon vissza

a 6. fejezetben az eves koltseg-egyenertekeshez!

(b) Hogyan m6dosulna az (a) kerdesre adott valasza, ha az Acme minden ujabb uzleti evben

kenytelen lenne a lizingdijakat realszinten 10 szazalekkal csokkenteni?

3. Tekintse a 26.1. tablazatot] Hogyan valtozna meg az operativ lizing lfzingdijanak kezdeti

nyeresegkuszobe, ha a limuzingyartasban a gyors technologiavaltas miatt az uj limuzinok ara even-

te 5 szazalekkal alacsonyabb lenne? Segitseg: A technol6gia valtasrol es az eves koltseg-egyenerte-

kesrol a 6. fejezetben volt sz6.

4. Mit gondol, miert olyan j6 iizlet a teherautok, a repulogepek es a szamftogepek lizingbe

adasa? A lizingbe ad6 koltsegeit mely hatekonysagi tenyezok ellensiilyozzak?

5. A penzugyi lizing akkor igazan elonyos ugylet, ha a lizingbe vev6 marginalis ad6kulcsa

alacsonyabb, mint a lizingbe adoe. Igaz-e ez az ad6el6ny az operativ lizing eseteben is?



26. A LiZING 799

Az alabbi kerdesek a penzugyi lizingre vonatkoznak:

6. Tekintse a 26.2. tablazatot, mely egy busz Iizingeleserol sz6lt!

(a) Hatarozza meg a lfzing erteket, ha a Greymare hataradokulcsa T 0.20!

(b) Mennyit erne a lizing, ha a Greymare vallalatnak linearis ertekcsokkenesi kulcsot kellene

hasznalnia az ad6alap meghatarozasahoz?

7. A 26.4. alfejezetben lathattuk, hogy a Greymare Bus Linesnak felajanlott lizing nett6 jelener-

teke, ha a Greymare semmi ad6t sem fizetne, 820 dollar lenne. Ekkor a lizingbe ad6 nett6 jelener-

teke, 35 szazalekos ad6kulcsot feltetelezve, +700 dollart tett ki. A fenti felteteleket tekintve, mek-

kora lenne az a minimalls Iizingdij, amit a Iizingbe ad6 meg el tudna fogadni? Mekkora lenne az a

maximalis lizingdij, amit a Greymare ki tudna fizetni?

8. A 26.5. alfejezetben felsoroltunk negy olyan korulmenyt, amelynek fennallasa eseten a li-

zingben resztvevd felek potencialis nyereseget realizalnak. A Greymare Bus Lines peldajat felhasz-

nalva erzekenysegvizsgalat segitsegevel ellenorizze azok helyessegetl Eljen azzal a feltetelezessel,

hogya Greymare nem fizet ad6t! Vizsgalja meg azt is, mi tortenne, ha (a) a lizingbe ado ad6kulcsa

50 szazalek lenne (a 35 szazalek helyett), (b) a targy: eszkozt a G-dik evben 100 szazalekban lelehetne irni (az oteves ACRS tablaval szemben), (c) a lizing haromeves lenne.rosszesen negy

hzingdijfizetessel (a nyolceves lizing helyett), es (d) a kamatlab 20 szazalek lenne(szemben a 10

szazalekkal). Minden egyes esetben hatarozza meg a lizingbe ad6 altal elfogadhat6 lizingdij mini-

malis nagysagat es lizingbe vevd eseten a lizing nett6 jelenerteket!

9. A 25.6. fejezet 4. pontjaban azt allitottuk, hogyha a kamatlab nulla lenne, a lfzingeseteben az

ad6 elhalasztasanak semmilyen elonye sem lenne. Hatarozza meg a Greymare Bus Lineslfzingjenek

nulla kamatlab melletti erteketl Eljen azzal a feltetelezessel, hogy a Greymare nem fizet ad6t!

Tudna-e egy olyan Iizingszerzodest javasolni, ami mind a lizingbe ad6nak, mind a lizingbe vevonek

elonyos lenne? (Amennyiben igen, otletet orommel rneghallgatnank.)

10. A lizing egy specialis esete a strukiurdlt Iizing (structured leasing). A GreymareBus Lines

eseteben novelje meg a lfzing erteket a lizingbe vevo szarnara ugy, hogy a lizing lizingbe ad6 altai

realizalt erteke valtozatlan maradjon! EUen azzal a feltetelezessel, hogy a Greymare nem fizet ad6t!

tMegjegyzes: A valosagban ugyan az ad6hivatal bizonyos hatarok kozott megengedi a jovedelmek

fenti atstrukturalasat, de nehany javaslatot illeton bizonyosan kifejezi nemtetszeset.)

11. A Nodhead Collage-nek uj szamttogepre van szuksege. Vagy rnegvasarolhatja 250 000 dol-

larert, vagy lizingelheti 62 000 dollarert, A Nodhead nem fizet ad6t. A Compulease 35szazalekos

ad6kulccsal ad6zik. A Compulease a szamitogepet ot ev alatt amortizalhatja, Az otodik ev vegen a

szamitogep maradvanyerteke elhanyagolhat6. A kamatlab 8 szazalek.

(a) Mekkora a lfzing nett6 jelenerteke a Nodhead Collage szamara?(b) Mekkora a lizing nett6 jelenerteke a Compulease szamara?

(c) Mekkora a ket ceg lizingbol szarmazo egyiittes nyeresege?

12. A Safety Razor Company magas elhatarolt adoveszteseggel rendelkezik, es ugy nlnik, meg

az elkovetkezendo 10 evben mentesul az adofizetesi kotelezettseg a161. A vallalat egy uj, 100 000

dollaros gep lfzingeleset javasolja. A lizingszerzodes nyolc egyenlo, ev elejen fizetendc lizingdijrol

sz61. A lizingbe ad6 a gepet het ev alatt, a 6.4. tablazatban megadott amortizacios kulcsok alapjan

amortizalhatja, A gep a hasznos elettartama alatt teljesen elertektelenedik. Az ad6kulcs 35 szazalek,

a kamatlab 10 szazalek. Wilbur Occam, a Safety Razor elnoke tudni szeretne a vallalata altai

maximalisan, valamint a lizingbe ad6 altal minimalisan elfogadhat6 lizingdij nagysagat, Tudna

segiteni Wilbur Occanmak? Hogyan m6dosulna a valasza, ha a lizingbe ad6nak linearis ertekcsok-kenesi kulcsot kellene hasznalnia?

13. A lizingiigylet teljes nyeresege a lizingbe ad6, valamint a lizingbe vevo altai realizalt ertekek

osszege. Keszitsen egyszeni szampeldakat, es mutassa meg, hogyan valtozik ez az egyuttes nyere-

seg, ha m6dosul

(a) a kamatlab,

(b) az ertekcsokkenesi leiras m6dja,



HETEDIK RESZ • HITELLEL TORTENO FINANSZIROzAs

(c) a lizingbe ad6 es a Iizingbe vev6 ad6kulcsa kozti kiilonbseg,

(d) a Iizingugylet hossza.

14. Penzugyi lizing eseten szamos vallalat meghatarozza az adozas utani penzaramlas-novek-

rneny bels6 megtenilesi ratajat, Milyen problemakhoz vezethet ez? Milyen hozamhoz kellene az

IRR-t viszonyitani?

15. Mit gondol az alabbi ket, egymasnak ellentmond6 allitasrol? Melyiknek van tobb ertelme?

(a) A lizing segftsegevel elkerulhetd az adofizetes, amit torvenyes uton meg kellene akadalyozni,

(b) A lizing a kormanyzat befektetes-osztonzesi politikajanak egyik fontos eleme. A lizing segitse-

gevel ugyanis az ad6t nem fizet6 vallalatok is kihasznalhatjak az amortizacio biztositotta elonyoket,

GONDOlKODTATO KERDESEK

1. Egy banyatarsasag felkerte a Magna Chartert, hogy uzemeltessen szamara egy Beaver reptile-

pepet, hogy a Fort Liardt61 eszakra es nyugatra lev6 tenilteket feltarhassa. A Magna egy egyeves

szerzodest keszul alairni a banyatarsasaggal, es abban remenykedik, hogy a banyatarsasag a szerzo-

dest az oteves feltarasi program egeszere meghosszabbftja. Ha a banyatarsasag a szerzodest egy ev

mulva val6ban meghosszabbitja, a banyatarsasag a repulogepet tovabbi ncgy evig hasznalhatja, A

Magna Charter az alabbi Iehetosegek kozul valaszthat:

B Megvasarolja a repulcgepet 500 000 dollarert.

• Egyeves operativ lfzingszerzodest kot. A Ifzingdij 118000 dollar, el6re fizetend6.

a Egy oteves, fel nem mondhat6 lizingszerzcdest if ala. Ebben az esetben a lizingdij 75 000

dollar lenne, szinten el6re fizetend6.

A fenti lizingek nett6 lizingek, azaz: a rmlkodesi koltsegeket a Magna Charternek kell allnia.

Mit tanacsolna Agnes Magnanak, a charter vallalat vezetojenek? Az egyszeniseg kedveert a gep

oteves hasznos elettartamaval es linearis ertekcsokkenessel szarnoljonl A vallalati ad6kulcs 35 sza-zalek. A repulogepipar sulyozott altagos tokekoltsege 14 szazalek, a Magna 9 szazalekos kamatlab

mellett tud hitelt felvenni. A varhato inflacios rata 4 szazalek.

Agnes Magna ugy veli, ot ev rmilva a gep erteke 300 000 dollarra rug majd. Amennyiben egy ev

rmilva a banyatarsasag nem hosszabbitja meg a lizingszerzddest (ennek 20 szazalek a valoszimise-

ge), a gepet rovid id6n behil 400 000 dollarert ellehetne adni.

Ha a Magna Charter az oteves lfzingszerzodest koti meg, a banyatarsasag viszont egy ev mulva

nem hosszabbitja meg a Iizingszerzodest, a Magna berbe adhatja masnak a repulogepet.

Hatarozza meg a tovabbi szukseges feltetelezeseket!

2. Lassuk ujra az 1. gondolkodtat6 kerdest, kicsit maskepp, Tegyilk fel, hogy a Magna Charter

egy oteves, felmondhat6 lizinget is valaszthat, A lizingdij 125 000 dollar, el6re fizetend6. Hogyantudna ezt a lizingfajtat elemezni? Bar informacio hianyaban egy teljes opcioarazast nem tud elve-

gezni, a kulonbozo szcenariok koltsegeit es jelenerteket viszont meg lehet hatarozni.

3. Hatarozza meg a Greymare Bus Lines szamara a lizing uj erteket, ha a vallalat a 3. ev vegeig

nem fizet ad6t! A 26.2. tablazat modosftasaval hatarozza meg a lizingugyletbol ered6 cash flowtl

Emlekezzen ana, hogy az adozas utan hitelkamatlab az 1. es a 2. peri6dusban elter a 3-7. peri6dus

kamatlabatoll

ESETTANUlMANY

Halverton Corporation

Helen Jamesnek, a Halverton vallalat uj elemzojenek egy uj kotrogep beszerzesevel "U,J,.,O Vwwo

ajanlatot kellett elemeznie.

Helen ekiszor az uj gep beszerzesehez kapcsol6d6 cash flow elemeket vette sorra. A kontogep

3.5 milli6 dollarba keriilne es kilenc even keresznil evente 470 000 dollar cash flowt



26. A LiZING 801

Kilenc ev alatt a kotrogep teljesen amortizalodna, a maradvanyerteke jelentektelen lenne. A vallalat

sulyozott atlagos tokekOltsege 16 szazalek,

Helen eloszor a standard diszkontalt cash flow modszerenek alkalmazasat javasolta, de a Halverton

felsdvezetese nemtetszeset fejezte ki. A Ielsovezetes ugyanis biztos volt abban, hogy az iij befekte-

tes megterul, es sokkal inkabb a legkedvezobb finanszirozasi forma megtalalasat surgettek. A

Halverton vallalat a befektetes finanszirozasahoz sziikseges penzt 12 szazalekos kamatlabu, nyolc

ev futamidejii fedezett kotvennyel tudta volna eloteremteni.Ugyanakkor a Halvertonnak egy kulfoldi valutara szolo opcios ugylet kovetkezteben jelentos

veszteseg-elhatarolasa volt. A Halverton tehat elorelathatolag jo nehany evig nem fog meg adot

fizetni. A Halverton vezerigazgatoja ugy gondolta, hogy talan jobb lenne, ha a kotrogepet a vallalat

berbe venne, es nem megvenne.

A vallalat felsovezetesevel folytatott megbeszeles utan Helen ket lizingtarsasagot, a Mount Zircon

Finance-t es a First Coocham Bankot ajanlat tetelere kerte tel. Mindket lizingceg pozitiv adozas

elotti eredrnennyel rendelkezett, es a kotrogep beszerzesi arat a modositott gyorsitott leirasi kulcsok

reven ot ev alatt leirhattak.

Helen az alabbi leveleket kapta, az elsot a Mount Zircon Finance-tel:

Tisztelt Helen!Nagyra ertekeltuk a lehetoseget, hogy Tarsasagunkat az uj JLT4 tipusu kotrogep berbe

adasa kapcsan felkereste. Mint bizonyara tudja, a Mount Zircon nagy tapasztalattal

rendelkezik ezen a teren, es a gazdasagos uzemmeretunk es az alacsony berleti dijaink

reven nagyon kedvezo ajanlattal tudunk elni.

A kotrogepet Hz alkalommal fizetett 544300 dollaros dij elleneben kilenc eyre berbe

adni. Az elso reszlet fizetese a lizingszerzodes rnegkotesekor esedekes, A fenti ajanlat

evi 11.5 szazalekos hitelkamatlabnak felel meg. (Amennyiben a tiz, egyenkent 544300

dollaros berleti dij fizetese ev elejen tortenik, a penzaramlas jelenerteke, 11.5 szazale-

kos kamatlabbal diszkontalva, 3500000 dollar.)

Remeljiink, egyetert azzal, hogy ajanlatunk kedvezo. A hitelkamatlab joval a tarsa-

sag sulyozott atlagos tokekoltsege alatt van. A javasolt finanszirozasi forma reven a

kontrogep teljes 3 500 000 dollaros beszerzesi arat Tarsasagunk allja, igy a Halverton

szabad penzaramlasat masra fordithatja. A kotrogep lizingelese reven a Halverton-

reszvenyektol elvart hozam is kedvezoen alakulhat.

A fenti ajanlat csak a Halveron hitelkepessegenek megallapitasa es penzugyi kimuta-

tasainak atvilagitasa utan lep ervenybe, Az atvilagitas szuksegesseget remeljuk meger-

tik, es nem veszik rossz neven,

Koszonjuk, hogy a Mount Zircon Finance-t valasztotta. Visszajelzesere feltetleniil

szamitunk,

Tisztelettel:

Henry AttingerA Mount Zircon Finance neveben

2006. februar 29.

A kovetkezo level a First Coochamtol erkezett.

Tisztelt Helen!

Nagy oromunkre szolgalt, hogy a First Coocham Bank segitseget kerte az iij kotrogep

beszerzesenek finanszfrozasat illetoen. A First Coocham egy kis specializalt lizingceg.

Ez kepesse tesz minket arra, hogy iigyfeleink egyedi igenyeit a leheto legjobban kiszol-

galjuk.A Halvertonnak a kotrogep het even keresztiili lizingeleset javasoljuk. A szukseges

dokumentumok elkeszitese es a Halverton penzugyi kimutatasainak rutin atvilagitasa

utan, a kotrogepet nyolc alkalommal fizetett 619400 dollaros berleti dij mellett tudnank

het eyre berbe adni. Valamennyi berleti dij fizetese ev elejen esedekes. A fenti ajanlat

evi 11.41 szazalekos hitelkamatlabnak felel meg.

Bar az evenkenti berleti dij nagysaga varhatoan magasabb, mint a nagy lizingcegek



HETEDIK RESZ • HITELLEL TORTENO FlNANSZIRozAs

altal ajanlotr konstrukci6k eseten, de a rovidebb futamid6 reven az ajanlott hitelkamat-

lab alacsonyabb.

Rerneljunk, ajanlatunk megnyeri tetszeset. Visszajelzesere feltetlenul szamitunk.

Tisztelettel:

George Buchnall,

First Coocham Bank

2006. februar 29.

Mindket ajanlat j6nak ttinik. Ugyanakkor Helen ugy veli, hogy meg kellene fontolni, hogy val6ban

erdemes-e a kotrogepet Iizingelni, es ha igen, akkor vajon melyik lizingcegtol, Helen kivancsi arra

is, hogy vajon mindket ajanlat val6ban annyira vonzo, mint ahogy azt a lizingcegek kepviseloi

tarjak. Talan meggyozhetne oket, hogy a lfzingcegek a felszamitott dijakat csokkentsek,

Kerdesek

1. A Halverton szamara szamitsa ki a ket lizingceg ajanlatanak netto jelenerteketl

2. Pozitiv-e a kotrogep netto jelenerteke (a) megszokott m6don torteno finanszirozas eseten,

illetve (b) a lizinggel torteno finanszfrozas eseten?

3. Szamitsa ki a lfzingugylet netto jelenerteket a lizingcegek vonatkozasabanl Lat eselyt arra,hogy a lfzingcegek csokkentsek a Ifzingdijakat?

4. Ertekelje a lizingcegek kepviseloinek ervelesetl

A HETEDIK RESZHEZ KAPCSOLODO WEBHELYEK

A kotvenypiacokkal kapcsolatosan szamos

hasznos tanulmany es adat talalhato az alabbi

weboldalakon:

www.bondmarkets.com (A Bond Market

Association honlapja. Szarnos j6

statisztikat tartalmaz.)

www.bondsonline.com

www.bondresources.com/main. html

htttp:llbonds.yahoo.com

www.duke.edul - charvey lappletslBondl

test.html (nagyon j6 abrakat tartalmaz

arrol, hogy a kamatlabak valtozasa

hogyan befolyasolja a kotvenyek arat)www.finpipe.com (magyarazat a kotveny-

piacokr61)

www.hsh.com

www.investinginbonds.com (szamos

kapcsol6d6 honlaphoz tartalmaz linket)

www.loanpricing.com (hasznos adatok

a vallalati kotvenykibocsatasrol)

http://money .cnn. com/markets/bondcenter

htttp:llourworid. computerserve. com/

hompages/martinhighmore (kotvenyek

arazasara szolgalo program)

A minositocegek honlapjai a kotvennyel

kapcsolatos kockazatokrol tartalmaznak

informaciot es adatokat:

www.standardandpoors.com

www.moodys.eom

A csodvaloszfrniseg becslesehez kapcsol6d6

tanulrnanyokat Iasd:

www.kmv.com

www.riskmetrics.com

Itt van nehany honlap, mely projekt-

finanszfrozassal foglalkozik:

www.hbs.edulprojjinportal

www.infrastructure.com

www.ipfa.org

Bankcsodokkel es csodeljarassal kapcsolatos

honlapok:www.abiworld.org

www.bankrupt.com

www.bankruptcydata.com

www.law.comell.edu/uscode/I l(a csodeljaras technikai lefrasa)

Az alabbi honlapok a lizinggel kapcsolatosak:

www.elaonline.com (az Equipment

Leasing Association honlapja)

www.gecapital.com

www.leasingcanada.com (lfzingszamitasokelvegzesere alkalmas program)

http://www.bondmarkets.com/

http://www.bondsonline.com/

http://www.bondresources.com/main.

http://www.duke.edul/

http://www.finpipe.com/

http://www.hsh.com/

http://www.investinginbonds.com/

http://www.loanpricing.com/

http://www.standardandpoors.com/

http://www.moodys.eom/

http://www.kmv.com/

http://www.riskmetrics.com/

http://www.hbs.edulprojjinportal/

http://www.infrastructure.com/

http://www.ipfa.org/

http://www.abiworld.org/

http://www.bankrupt.com/

http://www.bankruptcydata.com/

http://www.law.comell.edu/uscode/I

http://www.elaonline.com/

http://www.gecapital.com/

http://www.leasingcanada.com/

http://www.leasingcanada.com/

http://www.gecapital.com/

http://www.elaonline.com/

http://www.law.comell.edu/uscode/I

http://www.bankruptcydata.com/

http://www.bankrupt.com/

http://www.abiworld.org/

http://www.ipfa.org/

http://www.infrastructure.com/

http://www.hbs.edulprojjinportal/

http://www.riskmetrics.com/

http://www.kmv.com/

http://www.moodys.eom/

http://www.standardandpoors.com/

http://www.loanpricing.com/

http://www.investinginbonds.com/

http://www.hsh.com/

http://www.finpipe.com/

http://www.duke.edul/

http://www.bondresources.com/main.

http://www.bondsonline.com/

http://www.bondmarkets.com/

modern vallalati penzugyek - 26 fejezet (779-802)

Documents