mÓdszertani segÉdanyag bÁntalmazÁs oktatÓfilmek feldolgozÁsÁhoz készítette: jékely...

25
MÓDSZERTANI SEGÉDANYAG BÁNTALMAZÁS OKTATÓFILMEK FELDOLGOZÁSÁHOZ Készítette: Jékely Endréné

Upload: rae-roberson

Post on 30-Dec-2015

19 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

MÓDSZERTANI SEGÉDANYAG BÁNTALMAZÁS OKTATÓFILMEK FELDOLGOZÁSÁHOZ Készítette: Jékely Endréné. Vázlat:. Az oktatási segédanyag célja A téma helye a tantervekben A téma feldolgozásának jellemzői Módszerek és eljárások. A segédanyag célja az iskolák felé:. - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

MÓDSZERTANI SEGÉDANYAG

BÁNTALMAZÁS

OKTATÓFILMEK FELDOLGOZÁSÁHOZ

Készítette: Jékely Endréné

Vázlat:

• Az oktatási segédanyag célja

• A téma helye a tantervekben

• A téma feldolgozásának jellemzői

• Módszerek és eljárások

A segédanyag célja az iskolák felé:

• Tudatosítani az iskolákkal, hogy a bántalmazás iskolai kezelésében vannak partnerei.

• Hozzásegíteni programot befogadó intézményeket ezen a területen kitűzött pedagógia céljai eléréséhez.

• Megerősíteni a pedagógusokat abban, hogy kell és érdemes a filmeken megjelenő témákkal foglalkozni.

A téma helye a tantervekben

• Nat-ban

• kerettantervekben

• helyi tantervekben

A Nat- ban

Az iskolai nevelés- oktatás alapvető célja: a kulcskompetenciák fejlesztése.A Nat kulcskompetencia értelmezése: azok a kompetenciák, amelyekre minden

egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez,az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban.

A módszertani segédanyag kulcskompetencia területei:

Anyanyelvi kommunikáció kompetencia

Szociális és állampolgári kompetencia

A NAT kiemelt fejlesztési feladatai

a kulcskompetenciákra épülnek és

összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.

A témánkat érintő kiemelt fejlesztési feladatok:• testi és lelki egészség• énkép, önismeret• felkészülés a felnőtt lét szerepeire.

Témánk helye az intézmények helyi tanterveinek órakeretében:

Tantárgyakban:

biológia és osztályfőnöki órákon.

Modulokban:

egészségtan, társadalomismeret, etika, médiaismeret, dráma, mozgókép és médiaismeret.

Helye a tanórán vagy iskolán kívül

• Szakkörökben,• diák-önkormányzati programokon,• tantárgyközi feldolgozásában: projektben,• témahéten: tanórák átcsoportosításával,

• helyi civil szervezetek, közösségi szerveződések, ifjúsági klubok által működtetett programokon.

A módszertani segédanyag jellemzői:

• nem óravázlatok, hiszen azt csakis a pedagógus készítheti egy tanulócsoportra,

• tartalma és módszerei lehetővé teszik a pedagógus teljes szabadságát,

• a feldolgozás alapja minden esetben az oktatófilm.

Felépítése:

A pedagógus agyaga:- a témakör helye az oktatásban,- nevelési-oktatási célok megjelölése,- a bántalmazás bevezető modulja,- a témák célmegjelölése,- a témák modulos feldolgozása.

A tanulók munkaanyaga:

- a modulok tanulói tevékenységeit, feladatait tartalmazzák.

A modulos feldolgozás indokai

• általuk jól láthatók a témák részcéljai,• alkalmazkodnak a tanulócsoport jellemzőihez,• alkalmazkodnak az iskola szűk időkereteihez,• más tanórai, tanórán kívüli, esetleg iskolán kívüli

programokba illeszthetők.

A modulok szerkezete

a foglakozások leírását három mezőre osztottam:

• a Mit?- ben a célok és fejlesztendő területek,• a Mivel?-ben a tevékenységek, feladatok,• a Hogyan? - ban a módszerek, eljárások,

munkaformák és a feldolgozás más megjegyzései találhatók.

Milyen célokkal állítottuk össze a módszertani segédanyagot?

segíteni gyereket bántalmazás felismerésében,

önismeretét és a csoportismeretét fejlesztve segíteni a bántalmazás okainak megértésében, megfogalmazásában,

segítségkérésre és segítségadásra bátorítani.

Az ezeket szolgáló a feladatok:

Felismertetés: általában zárt végű, általában többválasztásos írásbeli, képelemzésen alapuló egyéni szóbeli és írásbeli feladatok.

Ok-feltárás és megfogalmazás: többválasztásos zárt és nyílt írásbeli, ok-okozati összefüggésen alapuló, időrendet követő történetalkotást és összehasonlítást kívánó egyéni és csoportos feladatok.

Segítségkérés: általában egyválasztásos zárt és nyílt írásbeli és szóbeli feladatok.

A feladatokhoz kapcsolódó általános tudnivalók

A tanári és tanulói anyag is tartalmazza valamennyit.- a pedagógus anyagában dőlt betűvel

különböztetjük meg- minden feladat, tanulói tevékenység közös

értékeléssel zárul függetlenül a munkaformától- a nyert adatok alkalmasak egyszerű

következtetések levonására- a feldolgozáshoz időt kell hagyni, ami mindig több,

mint amit a pedagógus gondol.

Módszerek, szervezési módok, munkaformák

a Hogyan? mező tartalmai:

• az oktatási stratégiák értelmezésével /célközpontú, szabályozáselméleti/ nem foglalkoznék részletesebben, a tanulásszervezés szempontjából komplex metodika,

• módszer: a tanár és tanuló együttes tevékenysége

• az oktatás - folyamat, nehezen megállapítható, hol van az egyik módszer vége, és hol kezdődik a másik, a hogyan mezőben a domináló munkaformákat és módszereket jelölöm.

A fent ismertetett nevelési-oktatási céljaim eléréséhez a következő módszereket alkalmaztam:

• megbeszélés- a következtetések közös

levonásánál• vita- az eltérő tanulói vélemények

ütköztetésénél• kooperatív módszer – csoport és páros

munkák esetén• szerepjáték• írásbeli kikérdezés- a gyerek egyéni

véleményének megismeréséhez• ajánlásban:projekt

Részletesebben kettővel szeretnék foglalkozni:

Első: a kutatásmódszertanból származó egyéni írásbeli kikérdezés módszere,

ahol- nyílt kérdéseket- zárt kérdések közül

rangsorolást igénylőt,választást igénylőt,intenzitáskérdést alkalmaztam.

A módszer előnye:

• tanulói aktivitásra serkent• a munka jól irányítható• ismeretek, vélemények, attitűdök feltárására

alkalmas• mindenki véleménye megjelenik• a levonható egyszerű, gyakoriságon alapuló

következtetések támpontot adhatnak a további munkához.

Hátránya:

• előkészítő munkát igényel• az értékelés időigényes• a zárt kérdések értékelése azonnal alkalmas

következtetések levonására

• a nyílt válaszok értékelése izgalmas, de lehet, hogy tartalomelemzést kíván.

A másik módszer: kooperatív:csoportban

végzett tanulói tevékenység Előnye:

• fejleszti a témánk szempontjából fontos szociális és együttműködési képességeket,

• alkalmas a témánk szempontjából szintén fontos előzetes tanulói tudás összegyűjtésére, és olyan állásfoglalások megfogalmazására, melyet az egyén nem szívesen vállal,

• szeretik a gyerekek, és aktivizálja őket.

Hátránya:

• gondot jelenthet a csoport összeállítása• a csoportalakítás szempontjai attól függenek,

hogy milyen oktatási célt szolgálnak - a mi céljaink szempontjából ennek nincs különös jelentősége: lehet önkéntes alapú, más órákon alkalmazott vegyes csoport.

• a csoportvezető személye is nehézséget jelenthet - a mi esetünkben bárki lehet, akit a csoport kijelöl.

• felborítja a terem rendjét, és zajjal jár.

Munkaformák, szervezési módok a Hogyan? mezőben

• a munkaforma elnevezés a tanuló felőli, a szervezési mód a pedagógus felőli megjelölés.

• a módszertani segédanyagban alkalmazottak: egyéni, frontális, páros és csoportmunka.

Ebben a feldolgozásban az egyéni és csoportmunka dominál, ez talán elősegíti a Bántalmazás témájának

iskolai feldolgozását.

Felhasznált irodalom

Dr. Buda Mária(2005): Tehetünk ellene? Dinasztia Tankönyvkiadó Budapest, 2005.

Falus Iván( szerk.)(2000): Bevezetés a pedagógia kutatás módszereibe Budapest, 2000.

Falus Iván( szerk.)(1998): Didaktika Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1998.

Ollé János - Szivák Judit (2006): Mód-Szer-Tár Okker Kiadó Budapest, 2006.

N. Kollár Katalin - Szabó Éva ( szerk.)(2004): Pszichológia pedagógusoknak Osiris Kiadó Budapest,2004.