mátrvarebélyi kalendárium - 2016 - 2 · valamiféle gyom. ami ennek a hazának a földjén...

Mátraverebélyi Kalendárium 1

Mátraverebélyi Kalendárium

Mátraverebélyi Kalendárium

Mátraverebélyi Kalendárium2016 / 2

Mátraverebélyi Kalendárium2 2016 / 2

Örömmel adjuk kézbe a Mátraverebélyi Kalendárium második számát a szerkesztőbizottság ajánlásával.

Reméljük, hogy szívesen fogják kézbe venni, olvasgatni.Mi valamennyien nagy örömmel állítottuk össze.Kérjük Önöket, hogy a továbiakban is osszák meg velünk vélemé-nyüket, javaslataikat, régi történeteiket!

Szerkesztőbizottság

Köszöntő

A szerkesztőbizottság tagjai:

Berki DonátnéBerki Judit

Berki RichárdBerkiné Mezei Mária

Gordos ZoltánnéJakubovics Gábor

Juhász PéterLukács György

Nagy AttilaSomoskői TamásSzabó Krisztina

Szappan LászlónéSzomora Szilárd

Tóth DénesVerebélyi Istvánné


SZENT GYÖRGYA LOVAGRENDEK PATRÓNUSA

Magyarországon már az Árpád-házi királyaink ide-

jén is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók vé-dőszentje. Ünnepe előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legsze-rencsésebb nap az egész naptárban. A mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon.

ÁprilisSzent György hava

hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Festette: Berki Richárd

Tavasz van, tavasz van, milyen szép tavasz van,de jó futkosni a szabadban.A fű magas, sűrű a lomb,Száll a gyermekek nevetéseTavasz, vidámság ez az élet

Jeles Napok

Szent György-virág, ha bőven nő, Bőven terem az esztendő. S ha szót ád a fülemüle, Kamrád duplásan lesz tele. Szent György hava, Bika Hava, Szelek hava, Bá-

ránytor (Rügyezés) hava, Virághozó, vigasztaló Szent György hava…


ÁPRILIS 1.

Mivel április igencsak csalfa, változékony jellegű, ta-lán innen eredeztető a sok bolondozási szokás, amely ezt a hónapot jellemzi szerte a világon. Eredete való-jában nem tisztázott. Egyik magyarázat szerint kelta népszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Más magyarázat szerint IX. Károly egyik rendeletéből ered. 1564-ben az újeszten-dőt április 1-ről január 1-re tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egy-másnak az emberek.

Április elsejéhez - a bolondjáratás napjához - régeb-ben több babonás hiedelem is tartozott. Minthogy ek-kor akasztotta fel magát az áruló Júdás, e napot a népi vallásosság hívei szerencsétlen napnak tartották.

Hajdan sok népnél évkezdő ünnep volt, a tavaszi na-péjegyenlőséget, az újjászülető természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal az új év első napja január 1. lett, április 1. „komolytalan” újévvé vált. A felnőttek is ugratják egymást, de a tréfák fő célpontjai legtöbbször a gyerekek. (Elküldték őket a boltba esőmagért, trombi-tahúrért, hegedűbillentyűért, de volt, akit a szomszédba szúnyogzsírért szalajtottak.)

Csúfolódó versek ismertek e napról:

„Április bolondja,Március szamara,

Fölnézett a toronybaMegnézte, hány óra:

Féltizenkettő,Bolond mind a kettő!”

Bolondnak tartották azt is, aki ezen a napon vetett, mert a hiedelem szerint az ilyenkor vetett mag soha nem kel ki.

Népi megfigyelések, szokások

- Ez a hónap a megújhodás ideje.- Megérkeznek a fecskék, a vándormadarak.- A kis bárányok vígan ugrándoznak a gyenge, ízes fü-vet kínáló réten, bár „a pásztorok félnek, mert még akolba szorulhatnak a bárányok a hidegtől”.- A meteorológusok Tavaszhó-ként tartják számon, - Április elsején nem volt tanácsos tyúkot ültetni, eskü-vőt tartani, útnak indulni, építkezést kezdeni, sőt eret vágatni sem. - Ha eső támadt abból rossz, a derült időből pedig jó és bőséges termést jósoltak

PÁPAI ILDIKÓ:

SZESZÉLYES ÁPRILIS...

Reggel még a hűvös szelekkelnek, tekeregnek,délelőttre a huncut Napsugarai nyújtózkodnak,s egyre melegednek.

Délre már jó időt hoznak,kabátot feledve,ám hirtelen szellők futnak,forgolódnak, mint akik csakbenéztek egy percre.

Délutánra megvitatják,ki ma az erősebb,s általában úgy alakul,hogy mikorra bealkonyul,a kedvük felhősebb.

Zápor kopogtat be ekkor,felfrissítve magát,s elmeséli, hogy töltötteaz előző évszakokbantelét, őszét, nyarát.

Estére mind lenyugszanak,tudjuk, ki, hol számít,s nem bánjuk, ha kis játékuk, áprilisi fogócskájuk,bolondosnak látszik.


A Londonban, 1971. április 8-12. között megtartott Első Roma Világkongresszuson maguk az ott jelenlévő, különböző cigány népcsoportokhoz tartozó küldöttek konszenzussal azt fogadták el, hogy a világ összes ci-gány származású emberének közös és hivatalos elne-vezése attól kezdve a rom többesszámú alakja, azaz a roma legyen.

Az 1971-es világkongresszuson elfogadták a nem-zetközi cigányság jelmondatát is:

OPRE ROMA!

Jelentése: Fel, cigányok!, mely egyértelműen a cigány nemzettudat ébredésének szellemében született. Itt ke-rült elfogadásra a roma zászló is.

A cigányok Indiából származó nép, mely a 15. szá-zadban vándorolt be Európába. Önmagukat romnak, vagyis „embernek”, illetve néha kálonak, „feketének” nevezik. A magyarországi vándorcigányok néhol ma-nusnak (szintén „ember”) is nevezik magukat.

A világ népei és nyelvei különféle szavakkal nevezik a cigány népet

A Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége a Nemzetközi Roma Nap alkalmá-ból oklevelet adományozott kimagasló közösségi munká-jáért a Mátraverebélyben élő Berki Richárd részére is.

A település lakossága nevében szeretettel gratulá-lunk, és kívánjuk, hogy alkotó tevékenységében további sikereket érjen el.

Nemzetközi Roma NapÁPRILIS 8.

AMARO JILO LOSHAL TUSA! PUTYARDE SAM PE TUTE!BÜSZKÉK VAGYUNK RÁD! VELED ÖRÜL A SZÍVÜNK!

Fotó a díjátadásról Balról haladva: Berki Richárd, Szomora Szilárd, Bangó Okacs Zoltán

Festette: Berki Richárd


József Attila Budapesten, 1905. április 11-én lát-ta meg a napvilágot. Balatonszárszón hunyt el, 1937. december 3-án. Huszadik századi magyar költő, a ma-gyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Április 11. József Attila születésnapja, egyben a Magyar Költészet Napja, 1964 óta ünnepeljük meg.

Ezen a napon született Lakatos Menyhért is, cigány származású József Attila-díjas magyar író, így a Költé-szet Napja az ő születésnapja is egyben. (Vésztő, 1926. április 11. – Budapest, 2007. augusztus 21.).

„Nem bírtak letörni a kudarcok. Két szó visszhangzott bennem, „akarni” vagy „nem akarni. És ha akartam, nem ismertem korlátokat, gátat vagy akadályt.”

Költészet NapjaÁPRILIS 11.

Ne légy szeles.Bár a munkádon más keres -

dolgozni csak pontosan, szépen,ahogy a csillag megy az égen,

úgy érdemes.

Költészet Napja Mátraverebélyen, a tanodában. A gyerekek verseket mondtak és olvastak,

megzenésített költeményeket hallgattak meg.

„Hétszáz éve élünk e hazában. Nincs itt egy fűszál, fa, de talán egy szál virág sem, melyben ennek a népcso-portnak a hamvait ne lehetne megtalálni. Igaz, mi soha nem voltunk e hazában szálfák. Bokrok sem! De voltunk valamiféle gyom. ami ennek a hazának a földjén tenyé-szett, ha vadon is. Itt nőttek férfivá dédapáink, apáink, ez a föld adott táptalajt dalainknak, művészetünknek. És mi hálaként a szülőföldnek, századok óta nem tudtunk mást adni, csak a testünket trágyának. Pedig mindig töb-bet szerettünk volna. Alkotni, teremteni, mint mindenki,

aki szereti ezt a hazát és része kíván lenni a nemzetnek. Nekünk, magyarországi romáknak, nincs más hazánk, csak ez amely, ha olykor, olykor mondvacsinált bűnökért megvesszőzött bennünket, kölcsönösen megbocsátottunk egymásnak, mert része vagyunk e nemzetnek, mint erdő-nek a szélsőfa. Adassék meg hát nekünk is, hogy szülőföl-dünket hazánknak mondjuk. Mert nem kivenni akarjuk belőle a részünket, hanem hozzátenni önmagunkat.”

Lakatos Menyhért

Nagyon köszönöm még egyszer a résztvevőknek, hogy meséltek az életükről. A fotón: Berki Donáhtné, Csemer Fanni, berki Richárd, és Szappan Lászlóné Dia. A háttérben Szomora Szilárd az NMCKKSZSZ elnöke


TIBOR NAPJAáprilis 14.

Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre számíthatsz - vélik a Muravi-déken. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni a kakukk meg a pacsirta.

SZENT GYÖRGY NAPJAáprilis 24.

Európa nagy részén ősi pásztorünnep Szent György napja, az állatok első kihajtásának napja. Egyes helye-ken az első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak át-lépnie. Azt tartották, hogy az állatok ettől olyan erősek lesznek, mint a lánc és olyan gömbölyűek, mint a tojás.

Gonoszjáró nap volt, ekkor a boszorkányok szaba-don garázdálkodhattak, ezért a kerítésre, ajtóra tüskés ágakat tűztek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat Szent György napi tűzön hajtották keresztül, hogy az ártó szellemektől, rontástól megvédjék őket.

Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a bo-szorkányokat.

E nap hajnalán lepedővel szedett harmattal kenyeret sütöttek.

Ki volt Szent György?

Sárkányölő Szent György egyike a tizennégy segí-tőszentnek. A lovagok, lovasok, később pedig a cserké-

szek, a fegyverkovácsok patrónusa volt. A katonaszen-tek közé tartozik. A vértanúhalált halt Georgianus, a római hadsereg magas rangú katonatisztjeként anyja hatására lett keresztény.

Szent Györgyöt jellemzően sárkányölés közben áb-rázolják. A sárkányölő György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a dé-monok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. A középkorban a sárkány magát a gonoszt, a pogánysá-got jelképezte, s e jelenet segítségével egy pogány nép, vagy ország megtérítését ábrázolták.

György igen nagy tekintélyre tett szert a brit szige-teken, ahol Oroszlánszívű Richárd saját védőszentjének választotta, 1222-től pedig Anglia hivatalos patrónu-sa lett. A 20. század elején XIV. Benedek pápa Szent Györgyöt újból Anglia védőszentjének nyilvánította.

A szent egyik első magyar vonatkozása, hogy a ko-rona bizánci részén az ő képe látható. Az első székes-egyházat Gellért püspök Szent György tiszteletére szentelte.

A mátraverebélyi templom a temetőből ( Jakubovics Gábor fotója)


Nagy örömmel hallottam a Mát-raverebélyi Kalendárium megjele-néséről és még nagyobb örömmel vettem kézbe amikor megláttam ennek a gyönyörű gótikus temp-lomnak a rajzát a fedőlapon. Azon-nal a következőkre gondoltam. Saj-nos a helybeliek és 10-20 km-enen belül lakók sincsenek tudatában annak, hogy micsoda hihetetlen lelki kincsnek a közelében élnek. Mátraverebély- Szentkút nem-zeti kegyhely lett, de alig tudják, hogy ennek a nemzeti szentélynek a gyökere a Mátraverebélyi temp-lom. Idézzük fel ennek a helynek a keletkezésének a gyökerét. Szent János Pál pápa mondta, hogy a megújuláshoz a gyökerekhez kell visszatérni. Szent László a kunok-kal csatázva a környéken a katonáit próbálta összeszedni, egyedül volt a Szög nevű paripájával, és akkor váratlanul a kunok körbevették, előtte volt egy szakadék. Ő a gyors elhatározások embere volt, azon-nal istenhez fohászkodott, minden erejét összeszedte, és megpróbálta a lehetetlent, átugratott a szakadéko-kon, megmenekült, és a hagyomány szerint a lova patáinak nyomában források fakadtak. Az egyszerű emberek a halála után annyira sze-rették és tisztelték a keménykezű de az ország javát szolgáló királyt, fölkeresték ezeket a forrásokat. És így vált imádkozó hellyé. Az oda-igyekvőknek ez a templom, ez a község útba esett, és a Vereb család először, egy már a 12 sz.-ban egy kis román stílusú templomot épí-tett, már ennek az 1200-as évek-ben búcsúnyerési kiváltsága volt. A nemzeti szentélynek a gyökere te-hát ez a hely és mi az üzenete? Ami különösen minden magyarnak a szívét meg kell hogy dobogtassa, és hogy bátorítsa. A magyaron csak

az isten segít. A magyar nép ma is ellenségekkel van körülvéve. Saj-nos sok belső ellenség is pusztítja az országot. A megmenekülésnek az útja, minden erejét szedje ösz-sze, Istenhez fohászkodjon, vallja meg a hitét, Istentől várja a segít-ségét, próbálja meg a lehetetlent, és megfog menekülni. Próféciák vannak, hogy a magyar nép előtt, ragyogó küldetés áll, de a magyar népnek meg kell tisztulnia. Ehhez a megtisztuláshoz kell hogy hoz-zásegítse az egész országot ez a kis kalendárium, és ez sokkal nagyobb igényeket fog kielégíteni ha vissza-tér a forráshoz, mint a községnek a híreit tovább adja. Mert mint a szikkadt, kiszáradt föld, úgy várja a magyarság ennek a kegyhelynek a valódi küldetésének lelki külde-tését.

Péter bíboros egy alkalommal azt mondta, hogy a cigányság egy po-tenciális lehetőség. Az ellentétek, a feszültségek, mindig a bűnöknek a következményei és aminek a hát-terében a gonosz lélek áll. Ma ép-pen péntek van, abban az órában vagyunk, amikor Jézus haldoklott a kereszten, és az első szava a ke-reszten az volt gyilkosainak, me-rénylőinek, hogy „Atyám! Bocsáss meg nekik, nem tudják, hogy mit cselekszenek!” Ezzel lelkileg telje-sen azonosult a Szűzanya, aki ott állt a kereszt alatt, hittel, hitt a föl-támadásban egyedül, ott állt a ke-reszt alatt Szent János apostol, az összes többi apostol elszaladt, ő is elszaladt. Olajfák hegyén elhagy-ta Jézust. De a Szűzanya közelébe kerülve visszatért és Jézusnak egy nagy lelki vigaszt adott- legalább egy szem tanítványa itt van. Ma so-kan a hitüket elhagyják, megtagad-ják, elveszítették. Egy új pogány-

sággal élünk, ebben a helyzetben a Szűzanya kezét kell megfognunk hogy visszatérjünk őseink hitéhez, ami ezt a népet megtartotta, és en-nek a templomnak a puszta látványa arról prédikál, hogy a magyar nép és hit elpusztíthatatlan, és jövője van. ugyan akkor a magyar népnek is megkell tisztulnia. Szívből kívá-nom, hogy ez a kis kalendárium, ezt a célt szolgálja és nagy örömmel és segítséggel adok segítséget ahhoz, hogy visszatérve a tiszta források-hoz, föltáruljon ennek a templom-nak és a hitünknek kimeríthetetlen gazdagsága és adjon bátorítást a mai erők küzdelmeihez, amikor ma sajnos a sátán uralkodik. A sátán olyan mint Hitler a háború végén, tudta hogy elvesztette a harcot, el-vesztette a háborúz, ilyenkor volt a legvadabb. Ezért ez a sok nyugta-lanság és türelmetlenség, idegesség, mert az ördög tudja hogy kevés ide-je van. Fogjuk meg a Szűz anya ke-zét, térjünk vissza őseink hitéhez és biztos hogy egy győztes csapatban fogunk diadalmaskodni.

Május- Június az első áldozások-nak az ideje, és kevesen tudják, hogy ki az első áldozóknak a védőszentje. Boldog Imelda, aki sok száz évvel ezelőtt élt és akkor még csak 11 né-hány évesen lehettek első áldozók, XI. Szent Pius pápa engedte meg a gyermeknek az első áldozását. Nagyon szófogadó, jó lány volt, és mikor megáldozott térdelve az ál-doztató rácsnál, akkor látják a szü-lei, hogy nem mozdul. Mondták: „Imelda nem mozdul!” Akkor lát-ták, hogy abban az örömben, hogy Jézust a szívébe fogadta, belehalt. Egy első áldozó kislány mondta az első áldozás után: „Én vagyok a leg-boldogabb, mert én Jézusé vagyok és Jézus az enyém.”

INTERJÚ AZ ATYÁVAL


Május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maia görög istennő római alakjáról, Maia Maiestasról kapta, aki ősi termékenység-istennő volt a római mitológiában.

A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös.

Az Arvisurák szerint Ígéret hava. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi.Az Ikrek havának is nevezik, de hívjuk még Tavasz-

utó havának.

Jeles napok, májusi népszokások

Májusban több ünnepet, jeles napot tartunk számon, és sok kedves, szép, régi eredetű népszokás is kötődik a hónap harmincegy napjának egyikéhez, másikához.

MÁJUS 1. - MUNKA ÜNNEPE

1890 óta a munkások nemzetközi ünnepe. Eredete a régmúltra visszavezethető. Régen az egyház a Fülöp és Jakab apostolokat ünnepelte e napon, később Szent Józsefre, Jézus nevelőapjára emlékeztek e napon, míg 1891-ben a II. Internacionalé a munkások ünnepének nyilvánította május elsejét.

Magyarországon (Buda-Pesten) először 1890-ben ünnepelték felvonulással ezt a nemzetközi munkásün-nepet.

De ehhez a naphoz kapcsolódik még a májusfa ál-lítása is (A székelyek jakabfának, hajnalfának, másutt májfának is nevezik).

MájusAz ígéret hava

hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

JÓZSEF ATTILA: MÁJUS

A rengő lomb virágban égés készül a gyümölcsre,a nyílt uccára lép a nép,hogy végzetét betöltse.Iramlanak bogarak,friss jelszavak repülnek.S az aranyba vont ég alatt,- mert beköszönt az ünnep -a szabadság sétára megy.Hős népe ágat lenget,s ő kézenfogva vezetiszép gyermekét, a rendet!


Források szerint már a XV. Században szokás volt, de eredete valószínűleg még régebbi, a római Florália pogány szokásából eredeztethető.

A májusfa a tavasz, a természet újjászületésének a szimbóluma, de jelenti a lányok elismerését, a nagylá-nyokhoz való tartozást. (Május elsejére virradóra szokás állítani a nagylányok háza előtt.) A legények csopor-tokba verődve, éjszaka állítják, ami lehet sudár fa, vagy zöldellő, virágzó ág. Szalagok, kendők, virágok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá, néhol egy kis táb-lát is akasztanak rá, amelyen értékelik a lány „magavi-seletét”. Ezzel adták a falu tudtára, hogy melyik lány tetszik nekik.

Mátraverebélyben is él még a népszokás - a ház előtti májusfa állítása, színes szalagokkal történő feldíszítése - ott ahol már eladósorban lévő lány van a háznál. Érde-kes az a szokás, ami helyben megmaradt, hogy a kisebb lányok kis májusfát kapnak- szalagos díszítéssel.

De szokás még a májusi virág küldése is. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül. Ha lány még nem mennyasszonya a fiúnak, akkor a vi-rág színe rózsaszín, de ha már menyasszony, akkor fehér kosarat illik küldeni. A májusi virág a hortenzia.

Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén „kitán-colják” a fát, vagyis a fát kidöntik táncmulatság kereté-ben, muzsikaszó mellett.

Ezeknek a több napig tartó fesztiváloknak a késői utóda a majális. Mátraverebély településen is hagyomá-nya van a majális megrendezésének

Májusfa

Májusfa (Berki Richárd rajza)

A jépen Percze Tünde volt jegyző- ésJakubovics Gáborné Palóc viseletben( Jakubovics Gábor fotója)


FLÓRIÁN NAPJA május 4.

A legenda szerint ugyanis imádságával már gyer-mekkorában megmentett egy égő házat az elhamvadás-tól. Tisztelete az újkorban élénkült meg, és elsősorban Közép-Európára volt jellemző.

FAGYOSSZENTEK

május 12. – Pongrácmájus 13. – Szervácmájus 14. – Bonifác Ókeresztény vértanúk napja.A népi megfigyelés szerint a tavaszi meleg napok

ezeken a napokon hirtelen hidegre változnak, nem rit-kák az éjszakai fagyok.

Hogy a fiatal palánták ne károsodjanak, uborkát, pa-radicsomot, babot általában csak a fagyosszentek el-múltával ültették el s védekezésképpen a gyümölcsö-sökben ilyenkor füstölnek.

NEPOMUKI SZENT JÁNOS (a gyónási titkot megőrző cseh vértanú ünnepe)

május 16. Cseh vértanú a hajósok, vízimolnárok védőszentje.

Szobrait általában víz közelében állítják fel. Pl. Baján is található. Ilyenkor zöld ágakkal, gyertyákkal díszítik fel, hajóra viszik és vízi körmenetet tartanak a tisztele-tére. Ez az ún. Jánoska-eresztés.

RADNÓTI MIKLÓS: MAJÁLIS

A hangraforgó zeng a fű között,s hördül, liheg, akár egy üldözött,de üldözők helyet a lányokkerítik, mint tüzes virágok.

Egy lányka térdrehull, lemezt cserél,a háta barna, lába meg fehér,a rossz zenén kis lelke fellebeg,s oly szürke, mint ott fönt a fellegek.

Fiúk guggolnak és parázslanak,az ajkukon ügyetlen szép szavak,duzzasztja testük sok kicsiny sikers nyugodtan ölnek, majd ha ölni kell.

Lehetnének talán még emberek,hisz megvan bennük is, csak szenderegaz emberséghez méltó értelem.Mondjátok hát, hogy nem reménytelen.

Szent Flórián a tűzoltók védőszentje Nepomuki Szent János szobor

A fagyos szentek


ORBÁN NAPJA május 25.

A kocsmárosok, kádárok, szőlészek védőszentje. Sokfelé szobrot állítottak neki és ünnepi körmenettel járultak hozzá kérve tőle a bőséges szőlőtermést.

PETŐFI SÁNDOR: ORBÁN

Komor, mogorva férfiúVolt Orbán,Bár oly vidám hajnal pirultAz orrán.De hisz mogorva ép azértVolt Orbán,Mert oly vidám hajnal pirultAz orrán.Oka egyébiránt magaVolt Orbán,Hogy oly vidám hajnal pirultAz orrán.Temérdek borfélét ivottMeg Orbán,Vidám hajnal azért pirultAz orrán.

PÜNKÖSDI KIRÁLYVÁLASZTÁS

Ügyességi játékokkal, lóversennyel választották meg a pünkösdi-királyt, akinek aztán egy évig különféle pri-vilégiumai voltak. Meghívták a lakodalmakba, mulat-ságokba, ingyen ihat a kocsmában, a többi legény ki-szolgálja.

PÜNKÖSDI KIRÁLYNÉ - JÁRÁS

A lányok termékenységvarázsló ünnepi köszöntője. Csoportosan házról-házra járnak. A legkisebb, legszebb köztük a pünkösdi királyné. Énekelnek, jókívánságok-kal köszöntik a ház lakóit, adományokat gyűjtenek.

Az ünnephez kapcsolódnak időjárás-, és termésjósló hiedelmek is, ha ilyenkor esik, jó termés várható.

A régi öregek e napokon zöld ágakat tettek az istál-lókra, a házakra, a kerítésre a gonosz szellemek ellen.

PünkösdIdőpontja változó (húsvét utáni 50. napon tartják) május 10-e és június 13-a közé eshet. (2016-ban május 15-16-án)

A keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét ünnepli e napokon. Számos népszokás kapcsolódik hozzá pl. a „besspávázás”, „törökbasázás”, „rabjárás”, a Pünkösdi királyné járás.


ELSŐÁLDOZÓK

Az elsőáldozás: az Oltáriszent-ség első alkalommal történő véte-le felnőtt keresztség esetén, illetve olyan 9 évét betöltött gyermekek esetén, amikor megfelelő oktatás után a gyermek már különbséget tud tenni az Oltáriszentség és a kö-zönséges kenyér között és képes a gyónásra.

Ebben az évben az elsőáldozás ünnepére kerül sor. Az Oltáriszent-séget első alkalommal idén egy gyermek veszi magához.

Harangszentelés 1922-ben

Első áldozás 1955-ben

Bartalos Gyulaplébánossal,

középen a Medgyesi ikrekkel.

A tavalyi évi elsőáldozók (Szappan Lászlóné fotója)


TAVASZI FOTÓALBUM - RÉGI MÁTRAVEREBÉLYI FOTÓVÁLOGATÁS (a képeket Jakubovics Gábor bocsájtotta rendelkezésünkre)

Asszonyok dolgoznak a földeken

TSZ asszonyok dolgoznak a földeken 1965-66-ban. A felső két képen az idősebbek „Holló” brigádként,

alul a fiatalabbak: „Csecse” brigádként, köztük a tanácselnök Jakubovics Gyuláné


„Volt közmunkaprogramon belül növénytermesz-tő meg milyen szakok mentek.. Akkor volt az, hogy a kertjét, kapott vetőmagot, hogy művelje meg. Na hát aztán ellaposodott kegyetlenül, mert… Hát itt ha vé-gignézünk a kerteken, nincsenek megművelve. Még ez-előtt 20 évvel is, még akkor bent voltam a testületben, mi is indítottunk ilyet. Tehát a kisállatokat próbáltunk szerezni, akkor vetőmagot próbáltunk szerezni. … Csak ezt az tudja jobban, aki úgy él köztük. Tehát így a va-lós életet is ismeri nem csak a statisztikát. Mert sokan csak a statisztikát ismerik. Hát az emberi kapcsolatok egészen mások olyan körülmények között, meg egészen más itt lenni.”

„Amit sokan hiányoltak, hogy játszótér nincs a gye-rekeknek. Valami olyan tér ahol összekovácsolódnak jobban a gyerekek.

Van lehetőség. Itt van ez a kastélykert. Volt ott hin-ta, meg minden. Az a gond, hogy szét lett szedve. Lett itt építve. Nem vigyáznak rá. Lehetőség pedig volt rá. Annak idején, volt egy nagyon régi tűzoltó szertár, nem

volt rá szükség. Megszűnt Verebélyben az önkéntes tűzoltóság. Mondták, a volt kisebbségi önkormány-zatnak, nem kell nektek ez az épület, jó lenne klubnak. Testületi ülés, zokszó nélkül elfogadták. Igaz, hogy ki-csit dolgozni kell rajta, de jól van örülünk neki. Lesz benne tv, ami kell. … Három hónapra miszlikre volt az épület. De főként a fiatalok csinálták azt is. … Egy sajátságos közös nyelvezet kellene, mert ővelük nehéz. Főleg a 20 év alattiakkal. Megvan a saját baráti körük. Megvan a szórakozásuk.

…Iskola is kikerült a hatáskörből. Kész. Amikor fel lett

újítva, a megye egyik legkorszerűbb iskolája volt. Az ál-lagát lehet védeni, de az összetételét sajnos nem. Nem a képességek hiánya, akarat hiánya. Minden gyereknek meglenne a képessége, meg a lehetősége is. … Már az átkos rendszerben elindult a felzárkóztatás. Akarat kér-dése. Generációs probléma. … Nem névhez és színhez kellene kötni az embereket, hanem értelmi képesség-hez. Úgy lenne jó, ha 18-40 éves korosztály összefogna. Az hosszú távú lenne.”

„Én a HU-BA-programot vezetem Mátraverebély-ben. Előreláthatólag 2017. február 28.-ig vagyok ennek a felelőse. Konkrétan a növénytermesztés munkafolya-matát, a tojások kelését, gondos ellenőrzését végzem, a pára és a hőfok ellenőrzését végzem nap, mint nap.

A Huba-program lényege a magyar őshonos ba-romfifajták megőrzése. Célunk, hogy minél több helyre jusson el ez a faj. Emellett nevelünk nyulakat is, nyolcan vagyunk a nyulaknál, de vannak a tsz telepen is, össze-sen 15 fő-vel dolgozunk. Termesztünk debreceni para-dicsomot, de van paprika, hagyma, bokros bab, uborka, saláta és retek. A növények eladásából volt profit, ke-resik a felsorolt növényeket, vannak, akik a paradicso-mot keresik, berakják, megfőzik lecsónak, van, hogy ét-kezésre viszik. Főleg Mátraverebélyből jönnek, de van, hogy máshonnan is érkeznek vevők. Mindig ki szoktuk tenni a hirdető falra, ami a hivatal és a tanoda között van, az eladás kint a Petőfi úton történik.

Az én csapatommal már a második éve dolgozom együtt. Kerültek hozzánk néhányan újjak, jól érzik ma-gukat, jól érezzük magunkat, nincs olyan, aki kihúzná magát a munka alól, más lehetőség amúgy sincs, örül-nek ennek a munkának. Amikor lássák, hogy hogyan növöget a palánta büszkeség tölti el az embereket..

Én harmadik éve vagyok a mezőgazdasági program csoportvezetője. Amikor először kerültem ki oda előtte sosem voltam az állatok között, meg kellett tanulnom, hogy mit esznek az állatok. Meg kellett tanulnom fejni, és hogy mi a különbség a zab és az árpa között. Később én úgy viszonyultam a másikhoz, ahogy én tanultam meg. Később már én is tanítottam a többieket. Sokat segítettem azoknak, akik kicsit idegenkedtek ettől az egésztől a végén már ők is örömmel dolgoznak a prog-ramba.

(A teljes interjú meghallgatható a radiomatraverebely facebook oldalon)

Emlékek a múltbólCSIGE ISTVÁN INTERJÚ RÉSZLET

KözmunkaprogramINTERJÚRÉSZLET GORDOS MARGITTAL A PETŐFI ÚT TELEPVEZETŐJÉVEL,

AKI KÖZMUNKÁS CSOPORTVEZETŐKÉNT DOLGOZIK.


„Szappan Lászlóné Csikós Diána vagyok. Évek óta a közmunkásoknak vagyok az ügyintézője, csoportve-zetője. Az én felelősségem hogy a közmunkások papír-munkájával kapcsolatos dolgokat intézem, de én elle-nőrzöm, hogy a munkaidőt betartják-e, hogy a kiadott munka el van e végezve. Ez nagyon sok adminisztrációs terhet jelent, minden munkafolyamatot képekkel, le-írásokkal dokumentálni kell. 8 csoport van, mezőgaz-dasági, földút, hulladék, közút, belvíz, és egyéb 15 fős csoport. Az emberek szabadságát, távolléteket, beteg papírok, szabadság engedélyek, jelenléti ívek aláírásá-nak ellenőrzését végzem.

Az állatgondozói programon belül 2016 márciusa óta 44 ember dolgozik. Ebben benne vagyok én is, mint adminisztrátor, 4 raktári karbantartó, a többiek növény-termesztők, és állattenyésztők és van 3 gomba-felelős. A majorba 20 ember van és a csoportvezetőjük.

Őshonos és húshibrid csirkék, nagyon sok nyúl, 100 fölött nyúl, és csirke, birka és kecske és most jönnek majd a kis disznók. Keltető gépünk van, ott kelnek a csibék, van a génmegőrzéses csirke is.

A Dózsa György úti majorban 5-6 nagy istálló van, a karbantartók nap mint nap javítják, folyamatosan újít-ják azokat.

Az állatok nagy része értékesítésre kerül, kedvezmé-nyes áron történik a faluban.

A nyúl 600 Ft/kg, egyébként 1200,-Ft/ kg a salgó-tarjáni piacon. A csirke 450,-Ft, ez is elég olcsó szerin-tem. A megvásárolható termékekről a csoportvezetők értesítenek és közösen készítjük el a plakátokat, és szét-szórjuk a falun belül. A vásár a TSZ majorban történik, a növények a Petőfi úton kerülnek eladásra

A legközelebbi vásárnap épp most zajlik, jelenleg csibét és nyulat lehet venni, a múlt héten volt a tojá-sok árusítása. Havonta többször is szoktuk hirdetni a

vásárnapokat, nagyon sokan vásárolnak a faluból. Idősebbek is jönnek, de van, hogy kocsival is ki tudjuk vinni az állatokat, vagy ha a csoportvezetők ideszólnak telefonon, akkor tudunk segíteni rugalmasan minden-kinek. Más települé-sekről is szoktak jönni, vásárolni, nem annyi-ra gyakori, de szok-tak jönni. A csirkének van híre, ma is voltak Zabarról is érkeztek. Szoktuk vinni a piacra is a gombát és az állatokat is. A pásztói és a bátonyi piacon szoktunk jelen lenni. A pi-acon szintén a közfoglalkoztatottak árulnak. Van, hogy itt a faluban a posta előtt árulunk. Van számlatömbünk is, és minden megbízhatóan történik.

A bevonásra került közfoglalkoztatottaknak pozitív visszajelzéseik vannak. 2013 óta van mezőgazdasági program. A közmunkások nagy része roma ember, nem igazán volt tapasztalat állattenyésztésben. Volt olyan, aki nem merte megfogni az állatot mert félt tőle, volt aki leakart számolni, most már pedig ő a major egyik legjobb munkása. Szeretik az állatokat és szeretik az ál-latokat gondozni. Jól érzik magukat. Tavaly kialakult, hogy ki mit szeret csinálni, ki szeret jobban a kertbe, ki az állatok között lenni, így idén már így válogattuk ki az embereket.”

(A teljes interjú meghallgatható a radiomatraverebely facebook oldalon)

Szappan Lászlóné Diána a gyermekeivel a szerkesztőbi-zottsági ülés előtt a tanodában

KözmunkaprogramINTERJÚRÉSZLET SZAPPAN LÁSZLÓNÉ (DIÁVAL)

Fóliasátor a TSZ-telepen


„Klimó Józsefné vagyok. Férjem Kli-mó József elismert szakember a mai na-pig. Sokáig ő vezette a TSZ Majort Mátra-verebélybe. Az ő pár-jaként tanultam bele a szakmába és ismertem meg a szakma forté-lyait. Akkor a TSZ-te-lepnek nagyon nagy híre volt a környéken. Jártak ide Tarról, Pász-tóról, Szécsényből, Salgótarjánból, Ri-mócról, Balassagyar-matról is. Később a mezőgazdasági szakközépiskolát elvégezve tanultam ki a szakmát. Előtte egyébként bolti eladóként is dolgoztam.

Már 7 éve csinálom, és nagyon szeretem. Jelenleg is az állatok tartásának a vezetése a feladatom és az agrár rész irányítása. A felelősségem közé tartozik a tenyé-szet, a támogatások, az etetés, az állatorvossal való kap-csolattartás, az oltások és minden egyéb olyan feladat, ami szükséges a színvonalas munka elvégzéséhez. Én nagyon szeretem az állatokat és úgy érzem, hogy a Ma-jorban az ott dolgozók elfogadtak, elismerik a tudáso-mat és már nekik is nap, mint nap sikerélményt jelent ez a munka.

Jelenleg 22 ember dolgozik a mezőgazdasági prog-ramba, akik előzőleg megfelelő tanfolyamot végeztek el, de a karbantartókkal és más dolgozókkal együtt a létszám 35-40 között mozog.

Jelenleg az alábbi állatok tenyésztése zajlik a 6 hek-tárnyi területen:

Magyar törzstenyészet- 60 db tyúk, 700 db húshib-rid csirke, 200db magyar óriás (8-10kg-os) ill. kalifor-niai lepke tarka nyúl (2-3 kg-os), 13 db malac (év végé-re lesznek felhizlalva) és 50 db birka és kecske. (További 1500 db csirke van a keltetőbe jelenleg.) Az állatokat elsősorban a falun belüli eladásra kínáljuk. A hosszú-távú célunk az hogy a tenyészet egyre nagyobb legyen, mivel ha több az állat, több munkahelyre van szükség. Ha több a munka, több a tudás, a több tudás, pedig több állatot tud ellátni. A törzsvevő kör kialakítása hosszú-távú befektetés és nem utolsósorban, ha minél többen ismerik az állattartás szabályait akkor otthon is képesek állatokat ellátni, nevelni, tenyészteni.

Fontos megemlíteni a növénytermesztési programot,

aminek keretében most 2 db fóliasátorban lesz paradi-csom és paprika termesztve. A cél az, hogy jövőre már 4 fóliasátorban történjen a termesztés.

Az állatok megvásárlása kedvező áron folyama-tosan történik hétfő és péntek között, 8.00 és 14.00 óra között. Érdeklődni az alábbi telefonszámon lehet: 30/8360376.”

Klimó Józsefné Tsz major Mátraverebélyben, mező-gazdasági programban

KözmunkaprogramINTERJÚ KLIMÓ JÓZSEFNÉVEL

A TSZ Major állatai (kecske)

TSZ telepen a csirkeállomány tartásaA képen Klimó Józsefné


Közmunkaprogram

Új mezőgazdasági gép vásárlása a START Közmunkaprogramhoz

Megszépül az önkormányzat épülete is.


TAVASZI LEVES SONKA GOMBÓCOKKAL

HA következő receptet egy anyukámtól lenyúlt ős-régi újság ihlette. A friss tavaszi zöldségeket egy telt ízű, tökéletes állagú sonkagombóc egészíti ki. A húsvéti menü tökéletes része, amit kezdő háziasszonyoknak is jó szívvel ajánlom.

Tökéletes alternatíva az ünnepi maradékok felhasz-nálásához, ami nekem most nagyon jól jött, mert na-gyon mellényúltam a sonkával. Mindenképpen próbál-játok ki!

ROMANI GASTRO ajánlásával Tonte Barbara receptje

Hozzávalók:Leves (kb. 4 nagyobb adag)2 ek. libazsír, hagyma, leveszöldség, 10 dkg zöldborsó, 1 paprika, fűszerek ( só, bors), 1 l sonkalé, petrezselyem

Gombócokhoz2 szelet kalács, 10 dkg sonka, 1 tojás, só, bors,2 ek tejföl, petrezselyem

A zöldségeket, a hagyma és a paprika kivételével, megpucolom, és igyekszem egyforma nagyságú dara-bokra vágni. A zöldségeket kedvünkre válogathatjuk össze, ha valami éppen nincs otthon, akkor azt nyugod-tan elhagyhatjuk.

A szikkadt kalácsokat összekeverem a tojással, a tej-föllel, majd ízesítem, és hozzáadom az apróra vágott sonkát, és petrezselymet. Pici gombócokat formázok.

Pici libazsíron lepárolom a zöldségeket, majd ízesí-tem. Kb. 10 perc párolás után felöntöm hideg vízzel és kb 1 liter sonkalével a már puhuló zöldségeket. Mikor már majdnem készen van, akkor hozzáadom a kis gom-bócokat, és 10 perc alatt készre főzöm.

Trükk: Ha a fűszereket egy teatojásban teszem a levesbe, így

elkerülhető az a kellemetlen élmény, hogy egész borsz-szemre harapunk.

IGAZI PALÓC ÉTEL (NAGYON FINOM) - KÁPOSZTÁS MALACGULYÁS

Hozzávalók: 1 kg bőrös malachús, 10 dkg zsír, 2 fej vöröshagyma, 1,5 kg savanyú káposzta.

Szükséges még: 3 dl tejföl, 2 db húsos zöldpaprika, 2 db közepes paradicsom, 2 gerezd fokhagyma, 3 ek liszt, só, pirospaprika, köménymag erőspaprika, ízlés szerint.

Elkészítése: Az apróra vágott hagymát a zsíron megpirítom,

hozzáadom a zúzott fokhagymát, megszórom a kö-ménymaggal és a pirospaprikával. Beleadom a kockák-ra vágott malachúst, zsírjára pirítom. A káposzta levét kicsavarom, kevés vízzel felengedve, a húshoz adom. A zöldpaprikát és paradicsomot nagyobb darabokra vá-gom, azt is beleteszem. Sózzuk ízlés szerint. Fedő alatt puhára párolom. Amikor kész, tejfölös habarással besű-rítem, kiforralom.

Frissen sütött tócsnival tálalom, tejfölt kínálok mellé.

ÉDESSÉG IS SZÜKSÉGESVILLÁMGYORS HÁZI KRÉMES

SÜTÉS NÉLKÜL Hozzávalók1 liter tej, 3 csomag vaníliás puding, 9 ek. nádcukor (vagy kristálycukor), 1 csomag vaníliás cukor, 25 dkg vajas ízű margarin,0,5 liter édesített cukrászhab, 40 dkg vajas keksz

Receptek ünnepi alkalomra

Jó étvágyat kívánunk!


GyermeknapA gyermeknap a világ sok országában ünnepnap. A

nemzetközi gyermeknap (általában június 1.) Megün-neplésének szokása Törökországból ered. Ehhez ha-sonló az ENSZ által létesített egyetemes gyermeknap (Universal Children’s Day) intézménye.

Magyarországon 1931-től ünneplik (akkor még gyermekhétnek hívták), 1950 óta már csak egy napig tart és május utolsó vasárnapján tartják.

Településünkön is hagyománya van a Gyermeknapi rendezvénynek. Régen a településen ekkor került sor a kisdobos és úttörőavatásra, - vidám játékos programok-kal egybekötve.

Beszéljenek a régi fotók- melyet Jakubovics Gábor

küldött meg a számunkra.

Akiket felismertünk: Zagyi Bence (dobos)

Úttörőavatás 1986-ban, a színpadon díszvendégekként

Csige István ,Halász István Oláh Sándor


Szeretettel köszöntjük az édesanyákat

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjú-sági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival össze-kapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Magyarországra az ünnep ötle-tét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából és a legelső Anyák Napi ünnepsé-get 1925. március 8-án a MÁV gépgyár fog-lalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel és megtették az előkészü-leteket az Anyák napja országos bevezetésére. A szervezet lapjában így írtak a napról: „Fel-kérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó «Anyák nap-ját», ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel ala-kítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pe-dagógiai, jellemképző ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés er-kölcsnemesítő munkájába kapcsolódik.”

AZ ÉDESANYA

Nincsen a gyermeknekOlyan erős vára,Mint mikor az anyjaŐt karjaiba zárja.

Nincsen őrzőbb angyalAz édesanyánál,Éberebb csillag sincsSzeme sugaránál.

Nincs is annyi áldásAmennyi sok lenne,Amennyit az anyaMeg ne érdemelne.

„Amikor itt van a családom, az unokák, olyan boldog vagyok, hogy nem gondolok a halálra sem. 1919. május 8.-án születtem. 97 éves vagyok.

Sándor Jánosné Jakubovics Júlianna vagyok. Itt szü-lettem és itt is nőttem fel. Egyetlen lányommal élek, Petre Gábornéval. Első férjem a háborúban halt meg. Kaptunk egy levelet, de nem tudjuk kimondani a nevét, talán Oroszországban halt meg. Salgótarjánban az épí-tőipari vállalatnál dolgoztam, mint szakácsnő és onnan mentem nyugdíjba. Szerettem főzni, a kedvenc ételem a töltött káposzta volt.

Sokszor engem hívtak, amikor lagzi volt a faluba. Sok nő volt ott, akik tyúkot pucoltak, mosogattak.

Én mindig jól éreztem magam itt, nem voltak rosz-sz érzelmeim Mátraverebélybe. Akkor az iskola még a túloldalon volt nem ott ahol most van.

Már akkoriban is éltek romák a településen, a kap-

csolat jó volt, hozzánk is eljártak kapálni fizetésért. A Trencsényi Bori néniékre is emlékszem, akiknél a zsi-dó családot bújtatták, de akkor nem beszélhettünk róla. A háborút egyébként a pincébe a szomszédokkal vé-szeltük át a faluban lévő házunkba. Féltünk nagyon, de ugyan úgy almát szüreteltünk és főztünk.

Volt, hogy a katonáktól kaptunk ételt és játékot. Nem voltak olyan rosszak. A lányommal nem olyan ré-gen élek, jól megvagyunk. Főzünk, bevásárolunk, most már hogy idősebbek vagyunk, a család fiatalabb tagjai jönnek látogatni, de előtte mi is mentünk. Két évvel ez-előtt még krumplit is kiástam, ültettem, de mostanában már nem tudok, az egészségem már nem olyan jó. Ne-hezen látok és hallok, de próbálok emlékezni.”

Szeretettel gratulálunk, és nagyon boldog születés-napot kívánunk, jó egészséget!

Külön köszönjük, hogy beszélgetett velünk!

INTERJÚ RÉSZLET A TELEPÜLÉS LEGIDŐSEBB POLGÁRÁVAL,

Sándor Jánosné Jakubovics Julianna nénivel


NEMZETKÖZI DIXIELAND FESZTIVÁL- SALGÓTARJÁN - Május 6. Péntek15.00 Marching All Over The Town és a Salgótarjáni Majorett Csoport - Múzeum tér, Erzséber tér, Dr. Förster Kálmán Emlékpark, Fő tér 16.00 Marching All Over The Town, Németh Anna és a Lakatos Ürge Jazz Band, Front Band - Fő tér19.00 Experidance Production: Frank Sinatra - A hang Egy életmű dalban és táncban Vastag Tamás főszereplésé-vel - József A. MKK, Színházterem - Jegyár: 4.900 és 5.900 Ft

SZABADTÉRI VISEGRÁDI GÁLA - Május 7. Szombat 16.00

HOLLÓKŐ CSALOGAT - Május 15-16.Hollókő ragaszkodik hagyományaihoz és népszokásaihoz. Az egyik ilyen a Pünkösd, amikor megelevenednek a pünkösdi népszokások az Ófaluban. Szombaton a Pünkösdi Várjátékok programjaival, míg vasárnap hagyományos pünkösdöléssel várják a látogatókat. Minden hagyomány porta is nyitva tartA sok program – mint a népi játszóház, pünkösdi áldásosztás, néptánc-oktatás, népzenei koncert, népi mesék előadása, kézműves és gasztronómiai vásár – mellett bemutatásra került a híres örömkalács is. Ezen felül megvá-lasztották az Ófalu Pünkösdi Királyát is, akinek viszont népi ügyességi feladatokat kellett a legjobban teljesítenie. Gyermek néptánccsoportok és a hagyományőrző egyesületek segítenek megismerni a régi palóc és keresztény ha-gyományokat. A palócföldi zenekarok népzenével készülnek.

Programajánlók a környéken

„És a népszokások mennyiben változtak?Sokat, nagyon sokat. … én szépen szerettem járni,

az biztos. A fejkendőt két éve hagytam el. Szerettem én sok mindent. … Mikor korelnök voltam, mentünk Tarjánba. Olyanba öltöztem, hogy tele voltam arany-nyal az biztos. Rendesen felöltöztem. Volt kosztümöm. Meg nadrágokat szeretek, meg hosszított pulóvereket. Mindenki, nagyon, de inkább anyám járt cigány népvi-seletbe. Nagybárkányba, ahonnan ő származik, jobban tartották a szokást. Több szoknya, színesek, kendők. Ott sokan még elsőnek tanulnak meg cigányul és utána magyarul. Itt nem.

És a főzést illetően történtek-e változások?Régi ilyen túrós haluskát ettünk. Reszeltünk bele

krumplit. Régen azért csináltuk, másképp mert sokan voltunk. A töltött káposztát megcsináltam konzervből. Meg pörköltet kolbászból csináltam, most már húsból. Szeretjük nagyon a nokedlit is.

… Én a keresztemre vagyok büszke. Harcoltam érte. Ez a kereszt úgy volt, hogy én itt azelőtt itt ilyen kút volt, mikor idejöttem lakni Verebélybe Nagybárkányból. Itt ilyen hajtós kút volt. Harangláb volt. Harangoztak. Lerombolták. Bejutottam ebbe a programba, hogy 5-en voltunk. Majd hárman maradtunk. Én meg ezért har-coltam. Nem nagyon akarták. Én harcoltam érte, mert szemben van a házammal is. Nagyon, de nagyon har-coltam érte. Nem akartak rá adni pénzt. Volt egy nagy szponzorunk is Budapestről. Magda is ott volt. Meg hár-man voltunk. Öten voltunk de csak hárman harcoltunk érte. 300.000.- Ft-ért csinálták meg. Mikor mi voltunk, mindig volt a Kastélyba csináltunk bált neki, gyerekna-pot. … 8 éve épült meg a kereszt. Nálunk van a tábla, ami leesett róla. Majd fel kell ragasztani rá. Oszt úgyhogy mikor mink voltunk, osztogattunk, szponzorok is jöttek. Budapestről volt szponzor. Úgyhogy nagyon jó volt ak-kor a cigányoknak is. A magyarok is leültek. Úgy örültek, hogy csuda. Volt babgulyás…”

„És a népszokások mennyiben változtak?

INTERJÚRÉSZLET CSEMER BÉLÁNÉVAL


Június a nyár kezdete, első hónapja. Kicsit kevesebb a jeles nap, mint a korábbi hónapokban, de annál hí-resebbek: időjósló napok, népi megfigyelések, babonák, és ekkor van az év leghosszabb napja is, valamint a ha-gyomány szerint a hónap végén (Péter-Pál napján) kez-dődik a búza aratása. Nézzük, milyen is a Medárddal, Margittal, Páduai szent Antallal, Szent Ivánnal /vagy Keresztelő Szent János/, és a fent említett két jó barát-tal fémjelzett június.

Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt.

A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. Az Arvisurák szerint Napisten hava. A népi kalendári-um Szent Iván havának nevezi.

Jeles Napok

Június régi magyar neve Rák hava, illetve Szent Iván hava. Utóbbi nevét a szokáshoz híven a Rák hó (jún. 22/23-júl. 22/23.) első dekádjának legjelentősebb szentjéről, Keresztelő Szent Jánosról nyerte.

MEDÁRD június 8.

Medárd (püspök a VI. században) Legendája szerint egy erkölcstelenül mulatozó társaságot negyven napos esővel mosott szét.

Ehhez a naphoz az időjárással kapcsolatos megfigye-lések, időjóslások kötődnek. Ha ezen a napon esik az eső, a következő negyven nap csapadékos lesz, ha nem akkor negyven napos szárazság következik. Ekkor vetik a káposztát és a lent.

SZENT MARGIT június 10.

Szent Margit - termésjósló „Retkes Margit” napja, a retek-, a káposztavetés ideje.

JúniusSzent Iván Hava - Nyárelő Hava - Napisten Hava

hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Szent Margit


PÁDUAI SZENT ANTAL NAPJAjúnius 13.

Páduai szent Antal napja, aki a 12. században feren-ces szerzetes volt. Ezen a napon szent Antal kenyeret sütöttek és osztottak a szegényeknek. A liliomot Sze-geden szentaltalvirágnak hívják, ezért névünnepén az asszonyok liliommal kezükben mennek templomba.

A hajadonok tőle kérnek férjet. A lovagok, katonák és cserkészek védőszentje, talán mert Buda ostroma is szent Antal napján indult.

APÁK NAPJA

június harmadik vasárnapja

SZENT VIDjúnius 15.

Szent Vid (ókeresztény vértanú). Úgy tartják, ha a szőlő erre a napra elvirágzik, jó bortermés várható. Erre a napra befejeződik a gabona növekedése és megindul az érés.

A CSILLAGÁSZATI NYÁR KEZDETEjúnius 21.

Ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja (nálunk északkeleten kél, és északnyugaton nyugszik), a Ráktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre.

Nálunk június 21-én, a zeniten járó Nappal együtt tetőzik a nyár.

Június a nyári napfordulóhoz legközelebb eső vasár-nap: - a Nap napja

Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet megújuló energiaforrásokra, azon belül elsősorban a napenergia hasznosítására.

IVÁN, A HÓNAP NÉVADÓJAjúnius 24.

Szent Iván napja, az év leghosszabb napja közelében van, az év legrövidebb éjszakája az északi féltekén. Eh-hez a naphoz kötődik a tűzugrás szokása: nagy tüzet kell rakni, s azt átugrani. Ettől elmúlik a szomorúsá-gunk. A legények átviszik a lányt a tűzön, megtisztul-nak, s ha egybekelnek, termékenyek lesznek. Sok helyen almát dobnak a tűzbe, ez megvéd a csecsemőhaláltól.

JÁNOS ÉS PÁLjúnius 26.

A IV. század-ban vértanúhalált halt testvérpár.

Ezekben a na-pokban nagy vi-harok, zivatarok vannak, ezért ők a viharok megfé-kezői.

PÉTER-PÁL NAPJAjúnius 29.

Ők Jézus apostolai, s ezen a napon egyszerre szen-vedtek vértanúhalált.

Erre a napra már beérik a búza, gyökere szakad, megkezdődik az aratása. Régen megáldották az arató-szerszámokat, hogy áldás legyen a búzán, az életen.

Páduai Szent Antal

Szent Vid(Vitus)

Szent János és Szent Pál


MEDÁRD június 8.

Közismert időjárásjósló nap. A közhiedelem úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor negy-ven napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz.

A bukovinai magyarok szerint e napon kezdődött az özönvíz, és akkor is negyven napig esett. Néhol úgy tartják, hogy Medárd napján mindig vízbe fúl valaki, és ez áldozat a vizek királyának, ezért e napon nem szabad fürdeni, de a lovakat meg kell itatni, mert akkor nem lesznek rühesek.

Mondják, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor, ha esik, akkor savanyú. Baranya és a Mura-vidék szőlősgazdái szerint, ha Medárdkor esik, rossz szőlőter-mésre lehet számítani, viszont bő lesz a szénatermés.

Egyes csallóközi falvakban Medárdkor vetették a lent, hogy ne legyen gazos és szépen fejlődjön.

SZENT MARGIT június 10.

Egyes helyeken Retkes Margit néven emlegetik, mert ezen a napon vetik a retket, hogy jó gyenge maradjon.

Ez a tyúkültetésre a legalkalmasabb alkalmas nap.A Hortobágy vidékén általában esős napnak tartják.Zentán Margitot legyes Margitnak hívják. Ezen a

napon nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor ab-ban az évben sok lesz a légy. „Margit asszony a legyek királynéja és ezen a napon minden konyhába beereszt egy kötővel” Úgy védekeztek ellene, hogy mise idején a szántóföldről hozott földet szórták szét a házban.

PÁDUAI SZENT ANTAL NAPJAjúnius 13.

A Remete Szent Antalhoz (jan. 17.) fűződő népha-gyományokat sok helyen átruháztak Páduai Szent An-talra Ezért igen sok, állattartással kapcsolatos hiedelem és szokás kapcsolódott ehhez a naphoz. Például a bara-nyai falvakban nem fogták be a jószágot. Másutt láncon hajtották át a jószágot, miközben a gazda mondta: „le-gyetek erősek, mint a vas, tartsatok össze, mint a lánc, s Páduai Szent Antal őrizzen meg a vadállatoktól!”

E naphoz kapcsolódott a Szent Antal tüze, az orbánc gyógyítása ráolvasással. Szent Antal napja Zentán férjjós-ló nap. Az egész nap kenyéren és vízen böjtölő lány éjfél-kor átlépi az ágyat, gyertyát gyújt, tükröt tesz maga mellé, megleli jövendőbelijét. Szent Antal napját különösen az asszonyok számára tartották dologtiltó napnak, nem volt szabad lisztbe nyúlni, mert kelések nőnek a kézen.

KERESZTELŐ SZENT JÁNOS NAPJA, VAGY SZENT IVÁN NAP

június 24.

Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja. A tűz tisztító, gonoszűző erejébe vetett hit az alapja a Szent Iván-napi tűzugrás szokásának is. Az ekkor gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen, elősegí-ti a jó termést. A szertartásos tűzugrásnak egészség- és szerelemvarázsló célzata is volt.

A tűzrevalót egyes helyeken a lányok gyűjtötték, sőt a tüzet is ők gyújtották meg.

A tűz átugrására – a múlt század végi szegedi leírás szerint – tréfásan így biztatták a résztvevőket: „Ne félj, pajtás, ugord át, nem süti meg a pofád!” A tűz átugrása közben párosító-, kiházasító dalokat énekeltek, ame-lyek gyakran igen hosszúak voltak. Innen a mondás, hogy „Hosszú, mint a szentiváni ének”. Hosszú lehetett attól is, hogy a falu összes fiataljait összeénekelték.

PÉTER-PÁL NAPJAjúnius 29.

A magyar nyelvterületen általában úgy tartották, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, kezdődhet az aratás. Sárkeresztesen kalendáriumi rigmussal biz-tatták egymást:

„Vígan egyél és mulasd esztendő kezdetiben.Vincére s Pálra vigyázz, ganéjozz a kertbenBöjt elő keményen tart, de fénylik utána, Mert Mátyás jeget olvaszt, ha nem volt, fagylallja”

Ekkor volt a legény- és mesteravatás. Dunaszekcsőn Péter-Pál előestéjén a halászok rúdra kötött ponty-tyal járták végig a falut és köszöntötték vásárlóikat, akik kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Másnap a halászok rendeztek vendégséget halpaprikással, túrós csuszával. (forrás: kincskeresomuhely.hu)

Kicsit bővebben néhány jeles napról:


Ebben az évben a helyi általános iskolából, a nyolcadik osztályból 11 fő ballag.A ballagási ünnepségre és a tanévzáróra június 25-én kerül sor.A ballagó osztály osztályfőnöke: Kovács Tibor

Ballagás

BALLAG MÁR A VÉN DIÁK

„Ballag már a vén diák tovább, továbbIsten véletek cimborák tovább, továbbEz út hazámba visszaviszFiliszter leszek magam isTovább, tovább, továbbFel búcsúcsókra cimborák!

Szép emlékek jöjjetek ti is velünkNyári felhők jöjjetek mi is megyünkTi alsó s felsőbb évesek Örökre isten véletekTovább, tovább, továbbFel búcsúcsókra cimborák!

Csendes már a tanterem tovább, továbbJó remény hajt szüntelen tovább, továbbA boldog édes ifjúságEmléke mindig visszajárTovább, tovább, továbbFel búcsúcsókra cimborák!

Ballag már a vén diák tovább, továbbBúcsúzni kell most cimborák tovább, továbbAz élet hív a munka várItt az óra meg ne álljTovább, tovább, továbbTalálkozunk még cimborák!”

Régen ezt énekelték a ballagó diákok.

Végzős osztáy 1954-55

Jakubovics Gábor bocsájtotta rendelkezésünkre.

Kérjük, aki felismeri képen lévő személyeket - jelezze a szerkesztőbizottság felé

Ma már változnak a ballagási dalok is

IHÁSZ GÁBOR: MÚLNAK A GYERMEKÉVEK

„Már hosszú évek óta azt mondják nekem Olyan vagyok mint egy kisgyerekBelátom így igaz én nem lettem komoly Úgy mint más emberekBolondosnak tűnő furcsa dolgaimRossz szemmel nézik oly sokanDe tudom a szívük mélyén ők is szeretnékÉs megtennék boldoganREF:(Bár mondják:)Múlnak a gyermekévekNincs vissza útÚj mesék nem várnak reánkVan mégis csillagfényű álom világDe azt gyermekünk álmodja továbbREF: Változnak napjaink mert minden változóNem marad ugyan az senki semLehet hogy kivétel csak é vagyok talánMégis így jó nekem”


Elkészítése:A zsemléket tejbe beáztatjuk és kb. 10 perc elteltével

jól kinyomkodjuk.A finomra vágott vöröshagymát és fokhagymát 2 ek

olajon üvegesre dinszteljük. A tűzről levéve hozzáadjuk a csemege fűszerpaprikát és jól elkeverjük.

A darált húst tálba tesszük, összekeverjük a kinyom-kodott zsemlével, hozzáadjuk a paprikás hagymát és a 2 tojást. Sóval, borssal, fasírt fűszerkeverékkel ízesítjük és alaposan összedolgozzuk. Megkóstoljuk, ha szükséges, utána fűszerezzük.

A 4 tojást keményre főzzük, eltávolítjuk a héját, kicsi darabokra vágjuk és az áztatott, kinyomkodott zsemlével összekeverjük. Sóval, borssal ízesítjük és az apróra vágott petrezselyemzöldet is hozzákeverjük. (A töltelékbe is te-hetünk megdinsztelt hagymát, finomabb lesz tőle.)

A formát kizsírozzuk, baconnel kibéleljük és a fasírt egyik felével megtöltjük. Erre halmozzuk a tojásos tölte-léket, majd a hús másik felével betakarjuk. Baconnel be-borítjuk és vékonyan megkenjük sűrített paradicsommal.

Alufóliával lefedve 180 fokos előmelegített sütőben 30 perc alatt készre sütjük.

Az alufólia levétele után még néhány perc alatt szép pirosra sütjük. Ha kihűlt, vékonyra szeletelve tálaljuk.

Tipp:Érdemes megvárni, hogy teljesen kihűljön, akkor

szeletelhető szépen.

Hozzávalók: 6 személyre1 kg darált sertéscomb, 4 zsemletej (a zsemle áztatásához), 2 tojásfasírt fűszerkeverék, só, bors2 kk csemege fűszerpaprika,1 fej vöröshagyma,3 gerezd fokhagyma, olaj30 dkg bacon szalonna,0,5 üveg sűrített paradicsom

Töltelék:4 tojás, 2 zsemle, petrezselyemzöld,só, bors

Ballagási ebéd a családbanÖTLETEK- MÁSOKTÓL

TÖLTÖTT FASÍRTNagyon finom, kiadós, hidegen is remek fogás

Mátraverebély - Szentkút Nemzeti Kegyhely

JÉZUS SZÍVE ÜNNEPEjúnius 3. péntek

a Katolikus Szeretetszolgálat intézményeinek zarán-doklata – Palánki Ferenc debrecen–nyíregyházi püspök

SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÜNNEPjúnius 26. vasárnapSportolók és szurkolók zarándoklata – Kiss-Rigó László szeged–csanádi püspök

Az ünnepi Szentmisék 11 órakor kezdődnek

A Bazilika minden nap 7.00-és 20.00 óra között nyitva tart

NEMZETI KEGYHELYMátraverebély-Szentkút 14.H-3077Telefon: 06-32-418-02906-20-400-5878E-mail cím: [email protected]


Első visszajelzések2016. február közepén jelent meg a Mátraverebélyi

Kalendárium első száma. A szerkesztőbizottság kíván-csi volt arra, hogy a falubeliek mit gondolnak a kiad-ványról, mi tetszett nekik illetve mit szeretnének eset-leg másként. Hogy mindezt megtudjuk, március 10-ére egy találkozót szerveztünk a Kultúrházba. A találko-zón egyrészt az ELTE hallgatói számoltak be mátra-verebélyi kutatásuk eredményeiről, majd a jelenlévők a kalendáriumról is megosztották – alapvetően – pozitív véleményeiket.

Az első számba becsúszott néhány nyomdahiba, el-írás – ezekért ezúton is elnézést kérünk, az alábbiakban közöljük a hibajegyzéket. Amennyiben a jelenlegi szám is tartalmaz ilyen pontatlanságokat, kérjük, ezt tudassák velünk és mi javítjuk!

A most megjelenő kalendáriummal kapcsolatosan is szeretnénk hallani az Önök véleményét, ezért ismét szervezünk egy találkozót, melynek időpontja: 2016. május 19-én 16. 00 óra a művelődési házba, jöjjenek, szerkesszük együtt a falu kalendáriumát!

A Mátraverebélyi Kalendárium első számának lakossági „értékelése”


Önkormányzati HíradóTISZTELT TELEPÜLÉSEN ÉLŐK!

Azzal zártuk az első kalendáriumban megjelent önkormányzati anyagunkat, hogy márciusban indul a 2016. évi közmunkaprogram. Akkor ahol abbahagytuk ott folytatnánk.

A „Start Minta Közmunkaprogram” keretében márciustól az alábbi programok indulnak, nagy létszámmal:- mezőgazdasági program 44 fő 2016.03.03 - 2017.02.28 - földutak rendbetétele 11 fő -”-- helyi közutak rendbetétele 11 fő -”-- illegális hulladék lerakás felszámolása 6 fő -”-- belvízvédelem 11 fő -”-

Egyéb 100%-os támogatottságú program keretében 7 fő 2016.03.10-2017.02.28-ig, 15 fő pedig 2016. 01.11-206.06.30-ig foglalkoztatását biztosítja az önkormányzat. Ehhez összesen a Munkaügyi Központtal kötött szerződés értelmében előreláthatóan 120.620.838 Ft-t kap az önkormányzat. Ebben benne vannak a bérek, a dologi és eszköz kiadások.

Ebből a támogatásból vásároltunk már 2 db kistraktort, az egyikhez kisebb utánfutót, megrendelést adtunk egy nagyobb utánfutóra, tervezzük a mezőgazdasági munkákhoz egy talajmaró vásárlását.

Február 10-én , ahogy az előző kalendáriumban ígértük, megkezdődött a 30.000.000.- Ft pályázati pénzből a hi-vatal épületének felújítására.150 nap alatt kel a munkálatokat befejezni.

Természetesen az ügyfélfogadás és ügyintézés ha nem is zavartalanul, de folyik ebben az időszakban is.

A rendkívüli önkormányzati támogatásra kapott (kistérségi hozzájárulás céljából) 6.248.926..- Ft-al határidőre elszámoltunk, a Kistérség felé elutaltuk a településre eső fenntartói hozzájárul

NÉHÁNY MONDAT AZ 2016.ÉVI RENDEZVÉNYEKRŐL

Köszönet a Nyugdíjas Klub férfi tagjainak, akik idén is megszervezték a nőnapot a hölgytagok részére.

Idén is lesz „Retro Majális”, ( idén április 30-ra esik a rendezvény időpontja)ennek szervezése folyik, a Kulturális és Sport Bizottsági tagok közreműködésével. Természetesen meghívó, plakát ad majd hírt a műsorról és mindenről, mi azt a napot vidámmá teszi majd. Lesz májusfa állítás, egy kis műsor.

A Falunap idén augusztus 20-án kerül megrendezésre. A korábbi évekhez képest azért változik a dátum, mivel au-gusztus 13-án a Szent Jobb Szentkútra érkezik, nagy ünnepség keretében, ahol sok mátraverebélyi lakos szeretne csatlakozni az ünneplőkhöz.

Az Önkormányzat Képviselő-testülete döntött arról, hogy csatlakozik a „Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány” adomány felajánlási programjához. Április 7-én érkezik 51 hátrányos helyzetű gyermek részére gyerekenként 6 liter tartós tej, 2 kg müzli, 1 kg rizs, 1 kg zabpehely/búzadara. Szétosztásáról a Hivatal dolgozói segítségével az Alapít-vány önkéntesei gondoskodnak április 9-én.

Az Önkormányzat eleget tett azon kötelezettségének, amit a Kormány rendeletben kötelezően előírt. A tavaszi szünetben 121 gyermek részére biztosítottunk egyszeri meleg ételt. Ez a kötelezettség a nyári, őszi és téli szünetre is vonatozik. A létszámot folyamatosan aktualizáljuk a szociális ügyintéző közreműködésével.

A Képviselő-testület 2016-ra is kiírta a faluban tevékenykedő civil szervezetek támogatására a pályázatot, erre 4.500.000 Ft-t különített el költségvetésében. A pályázatok beadása jelenleg folyamatban van.


PÁLYÁZATI TERVEINK

Jelenleg előkészítés alatt van a T.O.P.3.2.1. pályázat keretében a Vasút út 75. számú ingatlan teljes felújítása. Itt jelenleg a Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, valamint a „Tanoda” működik.

Szeretnénk pályázni egy új kisbuszra is, hiszen a jelenlegi már elöregedett- sok kilométert futott.

Március 31-i ülésén a testület – egy év eltelte után – döntött arról, hogy értéknövelő beruházás céljából megvá-sárolja a Mátraverebély, vasút út 77. sz. alatti lakóingatlant, abból a célból hogy közösségi használatra kialakítja. Elsősorban gyerekház létrehozására gondoltunk, illetve a felső szinten ki lehet alakítani vendégszobákat.

Többször kérdezik a verebélyi lakók, hogy mikor lehet a kertekben égetni. A teljes tájékoztatás érdekében beemel-jük az erre vonatkozó rendeletünket. Kérek minden lakót, hogy az abban foglaltaknak megfelelően járjanak el.

További információként szeretnénk tájékoztatni arról a többször is jogosan felmerülő kérdésről, hogy lesz-e idén lomtalanítás – hiszen tavaly elmaradt- és ha igen mikor? Ez ügyben már folytattunk egyeztetést a VGÜ vezetőjével, azt a választ kaptuk, hogy idény május végén számíthat a település a lomtalanításra. A pontos időpont vonatkozásá-ban további egyeztetés szükséges. Természetesen a pontos szállítási napról értesíteni fogjuk a lakosságot.

Végül egy olyan dologról kell tájékoztatást adnunk, amelyről eddig nem vagy csak szóbeszédből kapott tájékozta-tást a lakosság.

Mátraverebély Község Önkormányzata vagyongazdálkodása szabályszerűségének 2007-2011. éveket érintő elle-nőrzését végezte el az Állami Számvevőszék (továbbiakban ÁSZ) 2013-ban, amelynek összegzése 2013. októbe-rében jelet meg. 2015.júliusától az ÁSZ utóellenőrzést végzett az Önkormányzatnál, melynek célja az volt, hogy eleget tett-e az Önkormányzat a szabályszerűségi ellenőrzés során meghatározott feladatoknak, pótolta-e a hiá-nyosságokat.

Amit lehetett, elvégeztünk 2015. júliusáig, azok, mint határidőn túl teljesített feladatok elismerésre kerültek. A tisztánlátás kedvéért egy rövid kivonatot beidézünk az ÁSZ jelentésből. Ezzel szeretnénk tájékoztatást adni az immár üggyé vált vizsgálatról.

„Az ÁSZ jelentés megjelenését és az intézkedési terv összeállítását követően a településen változott a polgármester és jegyző személye. Az Önkormányzat 2014. novemberében alakult újjá, az intézkedési tervben foglalt legkésőbbi határidő 2014. április 30. volt. Az utóellenőrzés a számvevőszéki jelentésekben megfogalmazott intézkedést igény-lő megállapításokra és javaslatokra készített intézkedési tervben foglalt feladatok megvalósításának ellenőrzésére, illetve értékelésére fókuszált.”

TÁJÉKOZTATÁS

Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy Mátraverebély Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által megalkotott 5/2015. (IV.28.) tűzgyújtási rendelete alapján, belterületen, a levegő tisztasága védelme érdekében a kerti hulladék égetése megfelelő légköri viszonyok mellett szerdai napokon 1600 és 1900 óra, illetve szomba-ton 0800 és 1200 óra között lehetséges. Kivéve a munkaszüneti és ünnepnapokat

Beke Andrea s.k.


HATÁRIDŐBEN VÉGREHAJTOTT FELADAT

1. Jegyző gondoskodott a kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartásának vezetéséről. HATÁRIDŐN TÚL VÉGREHAJTOTT feladatok:

2. A Jegyző a Hivatal számviteli rendjének kialakításáról, a számviteli politika10 , a számlarend11 , a pénzkezelési szabályzat12, valamint az eszközök és források értékelési szabályzata13 elkészítéséről a vállalt határidőn túl gon-doskodott.

3. A Jegyző az intézkedési tervben meghatározott határidőn túl adta ki a Hivatal számlarendjét, amelyben megha-tározta a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét annak érdekében, hogy a vonatkozó jogszabálynak megfelelő részletező nyilvántartások 1 db 3 db 13 db Intézkedési terv végrehajtásának megoszlása kategóriánként Határidőben végrehajtott Határidőn túl végrehaj-tott Nem végrehajtott Megállapítások 13 vezetésével a beszámoló adatait a valóságnak megfelelően, áttekinthető módon alátámasszák.

4. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök leltározásának módját megfelelően tartalmazó leltározási sza-bályzatot14 a Jegyző az intézkedési tervben szereplő határidőn túl adta ki.

NEM VÉGREHAJTOTT FELADATOK

5. A pénzügyi ellenjegyző, a teljesítést igazoló, az érvényesítő és az utalványozó a gazdálkodási jogkörök gyakorlása során nem teljes tették az Áht. 37. § (1) bekezdésében, valamint az Ávr.15 57. § (1), 58.§ (1) és 59. § (2) bekezdé-seinek előírásait.

6. Az Önkormányzat nem gondoskodott a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források 2013. évre vo-natkozó leltározásáról, megsértve ezzel az Áhsz.1 16 37. § (1) bekezdésének rendelkezéseit. Az Önkormányzat nem gondoskodott a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források 2014. évre vonatkozó leltározásáról, megsértve ezzel az Áhsz.2 17 22. §-ának rendelkezéseit.

7. A Jegyző nem intézkedett arról, hogy a könyvviteli mérlegben kimutatott üzemeltetésre, vagyonkezelésbe adott eszközöket az üzemeltetést, kezelést végző szerv által elkészített, hitelesített leltárral támasszák alá, így nem telje-sültek az Áhsz.1 37. § (4) bekezdésében foglaltak.

8. A jegyző nem készített előterjesztést a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő forgalomképtelen vagyonelemek kijelöléséről. A vagyonelemek kijelölése nem történt meg, így nem tel-jesült az Nvtv. 18 18. § (1) bekezdésében foglalt előírás.

9. Az ingatlanvagyon-kataszter adatai és a megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatóságaként eljáró hivatal ingat-lan-nyilvántartásának azonos tartalmú adatai közötti egyezőséget, továbbá az ingatlanvagyon-kataszter és a szám-viteli nyilvántartás adatai közötti egyezőséget nem biztosították a 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet19 1. § (2) és (3) bekezdése szerint.

10. A Jegyző nem intézkedett a Mötv. 20 110. § (2) bekezdése szerinti vagyonkimutatás elkészítéséről, így a Polgár-mester a zárszámadásról szóló előterjesztés keretében az Áht. 91. § (2) bekezdés c) pontja szerint azt nem mutatta be.

11. A Polgármester nem terjesztette a Képviselő-testület21 elé a gazdasági programot, megsértve ezzel a Mötv. 116. § előírásait.

12. A Jegyző nem intézkedett az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséről, ezáltal nem kezdeményezte a Bkr. 22 56. § (8) bekezdésének megfelelően a Polgármesternél a jelentés zárszámadással egyidejű Képviselő-testület elé történő terjesztését.


13. A Bkr. 29. § (1) bekezdése szerinti stratégiai ellenőrzési terv nem készült el. Megállapítások 14 .

14. A Bkr 29. § (1) bekezdés és a 31. § (1) bekezdés szerint előírt és a Bkr. 31. § (2) bekezdés előírásainak megfelelő, a stratégiai ellenőrzési terven, valamint a kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon alapuló éves ellenőrzési tervek nem készültek.

15. Tekintettel arra, hogy a Jegyző, nyilatkozata szerint, a Mötv. 119. § (4) bekezdésében, az Áht. 70. § (1) bekez-désében és a Bkr. 15. § (1) bekezdésében foglalt előírások ellenére nem működtette a belső ellenőrzési rendszert és nem készült belső ellenőrzési jelentés, a belső ellenőrzési jelentésekben megfogalmazott javaslatok végrehajtása és intézkedési terv készítése a Bkr. 45. § (1)-(3) bekezdései szerint nem történt meg.

16. Az Önkormányzat nem tett eleget az Eisztv.23 6. § (1) bekezdésében, mellékletében, valamint a 18/2005. (XII.27.) IHM rendelet24 2. számú melléklete 3.2. és 3.3. pontjaiban előírt közzétételi kötelezettségének, mert az Önkormányzat honlapján nem érhetők el az éves elemi költségvetések és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolók, valamint a céljellegű működési támogatások és a vagyongazdálkodással összefüggő – a nettó ötmillió Ft-ot elérő, vagy az azt meghaladó értékű – szerződések adatai.

17. A Polgármester az ÁSZ és a belső ellenőrzés által feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat nem vizsgálta ki és nem tette meg a szükséges intézkedéseket, az esetleges felelősségre vonást. Az intézkedési tervben előírt 17 feladatot, az ÁSZ jelentés vonatkozó javaslatának címzettjét, a feladatok végrehajtásának határidejét, valamint a végrehajtás bemutatását és a teljesítés minősítését a melléklet tartalmazza.”

A beidézett jelentés szövegéből is kiderül, hogy a hiányosságok pótlása – ami még megtehető – a jelenlegi veze-tésre hárul feladatként. Persze vannak olyan pontok, amelyeket visszamenőleg már nem tudunk teljesíteni, hiszen az az akkori viszonyokra szólt. Törekszünk arra, hogy a jövőben ne fordulhasson elő, hogy a szabályozottság ilyen hiányosságokat mutasson.

HIBAJEGYZÉK

Kalendárium első számában tévesen jelent meg24. oldal: 1998-ban kezdtünk pályázni a templom felújítására.A képen Oláh Ernő és Nagy László (kukár) is látható, Pádár László nincs a fotón..Nem a templomi képen, hanem a színjátszók felső sorában középen áll Verebélyi András

Kérjük, hogy a továbbiakban is legyenek szívesek jelezni, ha valamit tévesen jelentettünk meg.Köszönjük az észrevételt!

EGYÉB KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK:

Egyben tájékoztatjuk Önöket, hogy a következő kalendáriumi értékelő megbeszélésre 2016. május 19-én 16.00 órától kerül sor a művelődési házba, ahová tisztelettel várjuk a település- apraját. és nagyját!

Szerkesztőbizottsági ülést tartunk: 2016. június 15-én, szerdán 16.00 órakor a tanodaépületben. Minden külön értesítés helyett


Az idén így készülünk a

Gyermeknapra

Valamennyien a kemencénél gyülekezünk a művelődési házzal szemben lévő placcon, ahol a kemence avatására is sor kerül.A megjelenteket köszönti: Nagy Attila polgármester Szomora Szilárd NMCKKSZSZ elnöke Varga Piroska a RNÖ elnök

A kemence avatását követően megkezdődik a közös főzés a ROMANI GASZTRO–val. (várjuk a helyszínen a jó receptötleteket- azok megosztását a jelenlévőkkel)

A program további részében a Kastélyparkban szervezünk a gyermekek számára játékos vetélkedőket.

Gyermeknapi futóversenyre kerül sor 11.00 órától – melyre nevezni lehet a mátraverebélyi tanodában május 27-én, pénteken 16.00 óráig. Négy korcsoportban kerül sor a futóverseny megrendezésére. Óvódások (50 mé-teres távon), Alsó tagozatos gyermekek (300 méteres távon), Felső tagozatos gyermekek (800 méteres távon), Középiskolások (1200 méteres távon)

Kerékpáros akadályverseny, íjászat, lengő teke, célba dobásra is lesz lehetőség.Közben a kicsik számára- rajzolás, színezés, horgászat, pöttyös labdával célba dobás.A gyermeknapi programon közben táncverseny kerül megrendezésre.

12.30 Kemenceszentelés A kemencét felszenteli: Csonka Csaba plébános úr

A kastélykerti sportprogramot követően együttesen megyünk vissza a kemencéhez, ahol megkóstoljuk az elkészült ételeket, és minden résztvevő kis ajándékot kap.

A rendezvény zárására 16.00 órakor kerül sor.A rendezvényt meglepetéssel zárjuk!

2016. MÁJUS 29-ÉN 10.00 ÓRAI KEZDETTEL VÁRJUK A TELEPÜLÉS APRAJÁT- ÉS NAGYJÁT A KÖZÖS EGYÜTTLÉTRE.


Mátraverebélyi földek áprilisban. ( Jakubovics Gábor fotója)


nyomdai munkálatok: POLAR STUDIÓ KFT

3100. Salgótarján, Rákóczi út 2.

Felelős kiadó:

NMCKKSZSZ3070 Bátonyterenye, Ózdi út 9.Felelős: Szomora Szilárd elnök

Mátraverebély, Községi Önkormányzat3077. Mátraverebély, Vasút út 82

Felelős: Nagy Attila polgármester

A kalendárium kiadását támogatja:Mátraverebély Község Önkormányzata

LERI projekt

Borító terv: Berki Richárd

Lektorálta:Fehrentheil Bernedette

mátrvarebélyi kalendárium - 2016 - 2 · valamiféle gyom. ami ennek a hazának a földjén...

Documents