munkahelyi támogatási modell eljárásrendje és...

Munkahelyi táMogatási Modell eljárásrendje

és dokuMentációs rendje

(TÁMOP 1.4.3.-10/1-2F-2011-0013 „Megváltozott világ?!” pályázati projekt)

Szigony Alapítvány a Közösségi PszichiátriáértBudapest 2014.

A tanulmány megjelenését az az "új Szécheny terv" támogatta.

A program kialakításának és megvalósításának résztvevői:dr. Ádám Szilvia, Bódy Éva szakmai vezetőGordos Erika mentálhigiénés tanácsadó, esetmenedzserHogya Anna, szakmai munkatársKatona Tímea kapcsolattartóMiklós Krisztina esetmenedzserSpringel Dóra projektmenedzserSibik Ildikó kapcsolattartódr. Paulinyiné Balló Ilona munkapszichológusdr. Szabó Lajos klinikai szakpszichológus

© Szerk.: Dr. Szabó Lajos 2014

Kiadja a Szigony Alapítvány a Közösségi Pszichiátriáért kiemelten közhasznú alapítványFelelős vezető: Gordos ErikaMűszaki szerkesztő: Szirtes KrisztiánA nyomdai munkálatokat a Digitalpress Kft. végezte Felelős vezető: Veres IstvánKészült a TÁMOP 1.4.3.-10/1-2F-2011-0013 „Megváltozott a világ?!” című projekt keretében.

Az itt bemutatásra kerülő „Eljárásrend” a Szigony Alapítványnak a „Megváltozott világ?!” TÁMOP pályázat 2012. július 01 – 2014. június 30. között megvalósuló projektjének tapasztalataira épül.

A projekt célja a támogatott foglalkoztatás egy olyan komplex modelljének kidolgozása volt, amelyben innovatív kísérleti foglalkoztatási kezdeményezé-sek révén elsősorban pszichiátriai problémákkal küzdő – a munkaerő piacról tartósan kiszorult - személyek nyílt munkaerő piaci elhelyezkedési esélyeit növeljük. A projekt kidolgozása során a team nagyban támaszkodott a Szigony Alapítványnak a pszichiátriai betegségekkel élők munka rehabilitációja során szerzett tapasztalataira. A korábbi szakmai programok három fő pillérre épültek:

a/ a pszichiátriai betegséggel élők nappali ellátása keretében megvalósuló fejlesztő – felkészítő foglalkoztatás, amelynek fókuszában a munkatevékenységekhez szükséges készségek megerősítése és fejlesztése áll, mint felkészítő program a munkavállalásra. E program szorosan kapcsolódik a szociális beilleszkedést és életviteli készségek megerősítését szolgáló fejlesztő programokhoz is.

b/ munka rehabilitációs foglalkoztatás, amely a tartós munkatevékenység végzésének megalapozását szolgálja és lehetőséget nyújt az intézményi keretben folyó szervezett foglalkoztatásra

c/ munkaközvetítő stúdió, amelynek alapvető feladata a munkaerő piaci igények, kínálat feltérképezése, a befogadó munkahelyek felkutatása, és a munkaerő piaci munkavállalás segítése egy egyénre szabott rehabilitációs terv mentén.E programok tapasztalatai azt mutatták, hogy bár jelentős szerepet játszottak a pszichiátriai betegséggel élők munkavállalásának támogatásában, azonban ha alapvető rehabilitációs törekvésként a nyílt munkaerő piaci foglalkoztatás elérését és a társadalmi befogadás ösztönzését próbáljuk előtérbe helyezni, akkor a korábbiakhoz képest egy átfogóbb, am-biciózusabb, innovatív szolgáltatási elemeket is magába foglaló komplex programot kell kimunkálni.

Bevezetés

4 • Szigony Alapítvány

A következőkben röviden azt tekintjük át, hogy az itt bemutatásra kerülő prog-ram miben nyújt többletet a Szigony Alapítvány korábbi munka - rehabilitációs programjaihoz képest.

A program innovatív elemei

– az előkészítő munka során a korábbiakhoz képest egy kiszélesített, aktív együttműködés jelenik meg a partner szervezetekkel, szolgáltatókkal és a munkaerő piaci szereplőkkel. Ennek nyomán hangsúlyt kap a tapasztalatok megosztása, módszertani eszköztár egybevetése, az intézményközi együttműködés, és a munkaadói – munkaerő-piaci igények figyelembevétele

– a tradicionális foglalkoztatás tevékenységi terepeiről elmozdulva a korszerű ökogazdálkodáshoz kapcsolódó munkalehetőségek és munkaerő kereslet felé forduló figyelem a meglévő munkavállalói készségek és fejleszthetőség szempontjainak mérlegelésével

– az új foglalkozási profilnak megfelelő képzések felkutatása, a képzésekhez kapcsolódó tanulás-támogatás, a motiváció fenntartása

– a potenciális munkaadók orientálása, elköteleződésük ösztönzése, a munkaadói elvárások közös felmérése

– a potenciális munkavállalók kiválasztása klinikai pszichológiai szűrés és munkalélektani alkalmasság vizsgálat, valamint a segítő munkában kulcsszerepet játszó segítők pszicho-szociális értékelése alapján

– a hagyományos esetmenedzseri tevékenység kiterjesztése egy életviteli támogatást és munka rehabilitációs tanácsadást egyaránt magába foglaló, személyre szabott mentorálási program felé, amely a munkára felkészítéstől a munkahelyi beilleszkedés segítésén, és a munkatevékenység kapcsán felmerülő nehézségek feldolgozásán túl, fokozott figyelmet fordít a motiváció fenntartására és a munkaerő-piaci tartós jelenlét megszilárdítására. A mentorálási program szerves része a komplex tanácsadás, amely magába

Munkahelyi támogatási modell eljárásrendje és dokumentációs rendje • 5

foglalja a munka és pálya tanácsadás, álláskeresési tanácsadás és rehabilitációs tanácsadás elemeit, valamint a klinikai pszichológiai konzultációs háttér biztosítását

– a program új, innovatív eleme a befogadó munkahelyi közösség felkészítése „érzékenyítő tréning” keretében, amelyet pszichoedukációs segédanyag feldolgozása egészít ki

– a befogadó munkaközösségek számára a program hosszú távú konzultációs hátteret biztosít

– Az innovatív elemek illeszkedését a programban az alábbi folyamat ábrán tekinthetjük át:

Toborzás: – A projekt első szakasza, amelyben megtörténik a célcsoport toborzása. A toborzást és annak dokumentálást folyamatosan vezetjük. A toborzói tevékenység magába foglalja a partner szervezetek mozgósítását, a munkaügyi szervezet bevonását, toborzó ren-dezvényeket, médiában történő meghirdetést. A kapcsolat felvételi adatlapot, minden olyan

Kiválasztás: Ebben a szakaszban történik a célcsoportból azok kiválasztása, akinek megfelelőnek találjuk a motiváltságát, állapotát, az együttműködésre, és a képzésben való részvételre, illetve munkába való elhelyezésre.

Szakmai vezető tevékenysége:Szakmai feladatterv ismerete, szakmai irányítás, feladatok koordinálása, tevékenység nyomon követése, szakmai tevékenység ellenőrzése.

A toborzási szakaszban részt vett jelentkezők, érdeklődők közül, alkalmasnak talált személyek továbbirányítási további szakemberekhez.Ez a feladat a projektmenedzser és az esetmenedzser feladata – Konzultáció szakmai vezetővel

A program folyamatábrája

potenciális résztvevőről ki kell tölteni, aki a toborzó rendezvényeken érdeklődést muta-tott a programba való bekerülésre. Várólista készítés (Toborzási napló, Kapcsolattartási adatlap). Ebben a szakaszban részt vesznek: Szakmai vezető, projektmenedzser, esetme-nedzserek.

Ebben a szakaszban részt vesznek: Szakmai vezető, projektmenedzser, esetmenedzserek, munkapszichológus, klinikai szakpszichológus

A Toborzás - Kiválasztás szakasz 3 hónapig tart!

Potenciális munkáltatók megkeresése, kapcsolat kiala-kítása – a program bemutatása. Ez a munka főként a toborzás-kiválasztás alatt történik, de folyamatosan történnek a megkeresések a projekt közben is.Részt vesznek: Szakmai vezető, Projektmenedzser

Mentálhigiénés szakember: A találkozás és beszélgetés során feltérképezi a jelentkező lelki álla-potát, ehhez kapcsolódóan a munkához és képzéshez való motiváltságát, felmerülő akadályozó tényezőket.Az esetmenedzseri kapcsolatfelvételt követően 1 héten belül megtörténik a találkozás.

Munkapszichológus: A találkozás során feltérképezi a jelentkező motiváltságát, alkalmasságát, együttműködését a munkához való hozzáállást, stressz-kezelést, konflik-tuskezelést, illetve szükségszerűen felméri, hogy a kliens milyen munkaerő-piaci területen tudna leghatékonyabban, és legsikeresebben működni.

Bevonás: Kliens esetmenedzsert kap, aki a továbbiakban segíti, és munkaerő-piaci szol-gáltatást nyújt számára.

Első lépésben az adatok felvétele történik szociális – mentális adatlap segítségével, amely kitér részletesen személyes adatokra, lakókörnyezetre, jövedelem viszonyokra, munkaerő-piaci státuszra, egészségi állapotra, egyéb intézményi kapcsolatokra, befolyásoló tényezőkre,

Klinikai szakpszichológus: A találkozás során a szakember pszichológia tesztek segítségével (pl.: Rorschach-teszt),felméri a jelentkező személyiségét, feltér-képezi a lelki eredetű tüneteket, ezáltal a programba való bevonhatóságát.A mentálhigiénés szakemberrel történő konzultációt követően 1 héten belül meg-történik a találkozás.

A szakember a találkozás során teszteket használ a felmérésekhez. A találkozások száma gyakran több alkalom is lehet. A munkapszichológus nem csak a toborzás-kiválasztás szakaszban segít, hanem a program további részében is együttműködik igény szerint.(ld. Pszichológiai tanácsadás)

támogató rendszerre, tervezett munkakörre, képzésre. Ezt követően adatkezelés és titoktartási nyilatkozat kitöltésével garantáljuk a kliens anonimitását.

Az adatok felvételét, feltérképezést az esetmenedzser végzi!

Esetmenedzseri munka, munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása.Az esetmenedzser az általa segített hátrányos helyzetű, személyes segítségnyújtásra rászoruló személyt infor-mációkkal látja el, motiválja, támogatja az együttműkö-déshez szükséges kapcsolati rendszer kialakításában és fenntartásában, személyesen segíti a munkahelykeresés, a megfelelő képzés kiválasztása, a képzés eredményes elvégzése, az elhelyezkedést követő beilleszkedés, mun-kahely megtartása terén. Tanácsadás: Álláskeresési tanácsadás, Munka tanács-adás, Rehabilitációs tanácsadás, (Tanácsadási-kapcsolat-tartási napló vezetése) Esetmenedzser, végzi!

Pszichológiai tanácsadás: A pszichológiai tanácsadás segít feltárni és megoldani az elhe-lyezkedni nem tudók számára az - életvezetésükből, személyiségi problémáikból eredő - elhelyezkedésüket akadályozó tényezőket. A pszichológiai tanácsadás a munka- és pá-lyatanácsadás, az álláskeresési tanácsadás, a rehabilitációs tanácsadás tevékenységéhez,

Rövid és hosszú távú célok, és tervek megfogalmazása klienssel, ennek dokumentálása szociális – mentális adatlapon történik.

Esetmenedzser feladata!

Képzés: A projekt során 6 főt OKJ-s képzésbe vonunk be! Ennek megszervezése, segítése az oktatásért felelős esetme-nedzser feladata!

Egyéb: Kilépési- lemorzsolódási jegyzőkönyv

és a munkaerőpiaci-képzéshez kapcsolódóan valósul meg, segítve a tanácskérőt a munka világával kapcsolatos pszichés problémái megoldásában.

Munkapszichológus végzi!


A program megvalósíthatóságát elemezve és a tapasztalatok alapján az alábbi tényezőket emelhetjük ki:

SWOT ANALÍZIS

Erősségek

• a programban résztvevők előzetes szakmai tapasztalata a célcsoport segítése során

• a korábbi munka rehabilitációs programok tapasztalatának beemelése a programba

• kiépült kapcsolatrendszer a szolgáltatókkal és munkaerő piaci szereplőkkel

• széleskörű tapasztalatok pályázati programok kidolgozásában és megvalósításában

• a segítő munka szupervizíós háttere

Gyengeségek

• túl sok szálon futó szakmai programok párhuzamos jelenléte

• túlterhelt szakmai stáb • a szabályozások, kontrollok,

adminisztráció nyomása jelentős kapacitásokat köt meg és erőket von el a segítő munkától

• a g a z d a s á g i k ö r n y e z e t kiszámíthatatlansága, instabil munkaerő piaci körülmények csökkentik a munkavállalói esélyeket

• a munkaadói érdekeltség nem elég erős

Lehetőségek

• növekvő munkaerő piaci érdeklődés az ökogazdálkodás iránt

• növekvő kereslet a munkavállalók iránt a hulladék gazdálkodás területén

• célzott szakképzési programok elérhetősége

• a tevékenység jel lege sok vonatkozásában jól illeszthető a célcsoport felé támasztható követelményekhez

• a tevékenység profil tágabb munkavállalási mozgásteret biztosíthat/érintkező tevékenységek, konvertálhatóság/

Veszélyek (Kockázatok)

• előítéletek, félelmek, amelyek nehezíthetik a munkahelyi befogadást

• beilleszkedési nehézségek, teljesítmény hullámzás, állapotromlás, visszaesés, amely a befogadó munka közösség terhelhetőségét meghaladja

• a befogadó munkaközösség motivációja nem elég erős ahhoz, hogy a pszichiátriai betegséggel élő munkavállalóra elég figyelmet fordítson és toleráns legyen a felmerülő nehézségek kapcsán

• aránytalan teljesítmény elvárások, a munkaadó és a munkaközösség nem ismeri fel ill. nem tudja kezelni a pszicho-szociális akadályozottság tényezőit


A SWOT analízis támpontjai nyomán a pszichiátriai betegséggel élők nyílt munkaerő piaci munkavállalását segítő program kialakítása kapcsán az alábbi szempontokat érdemes kiemelnünk:

– fontos, hogy a program előzetes munka - rehabilitációs tapasztalattal rendelkező, szakmailag felkészült stábra épüljön

– a program megvalósíthatóságának külső feltétele a szolgáltatási környezetben lévő partner intézményekkel és a potenciális munkaerő piaci szereplőkkel kiépült kapcsolatok jelenléte

– a hatékony team munka kialakítása és a szupervíziós hátterek biztosítása a program sikere szempontjából elengedhetetlen

– Fontos a megfelelő stáb kapacitás és munkaráfordítás a program kivitelezése során

– nagy figyelmet kell fordítani a pszichiátriai betegséggel élő munkavállaló állapotának változásaira, felmerülő nehézségeire, és egy személyre szabott mentorálás keretében hosszú távú tanácsadó – támogató hátteret kell biztosítani az életviteli nehézségek és a munkahelyi problémák kezelése kapcsán. Ennek fontos eleme a visszaesés megelőzés és a szükséges pszichiátriai konzultációs hátterek biztosítása

– elengedhetetlen a gazdasági környezet és munkaerő- piaci körülmények gondos mérlegelése a várhatóan stabil, hosszabb távra tervezhető munkavállalási lehetőségek felkutatásával, a munkavállaló helyzetét megerősítő képzési lehetőségekkel

– a kiválasztás során nagy figyelmet kell fordítani a tevékenységi profil, az alkalmasság és a beválási valószínűség szempontjaira

– fokozott figyelmet kell fordítani a befogadó munkaközösségek attitűdjének formálására, a pszichiátriai betegséggel élők problémáinak megértését szolgáló „érzékenyítés”-re, a befogadó munkaközösség motivációjának, elköteleződésének erősítésére

– fontos a munkaadói és munkavállalói tapasztalatok rendszeres feldolgozása és a befogadó munkahelyi közösségeknek biztosított, jól elérhető konzultációs háttér

– végül elengedhetetlen a befogadó munkaközösségek társadalmi elismerésének ösztönzése

E szempontok figyelembe vételén túl a program megvalósíthatósága messze-menően függ a stáb felépítésétől, a szakmai munka kereteinek és tartalmának világos meghatározásától a feladatok, kompetenciák, és felelősségek mentén. Ezt segíti a feladatkörök bemutatása és a munkaköri leírások áttekintése.


A program szakmai stábja

Szakmai vezető: alapvető feladata a program egészének szakmai irányítási és szervezési feladatainak ellátása, valamint a program képviselete hatósági és in-tézményközi szinteken. Ehhez kapcsolódik az együttműködő szervezetekkel való kapcsolatok kiépítése és tartása. Az irányítói-szervezési feladatok mellett feladatként jelenik meg a szakmai stáb kialakítása, a program megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a szakmai tevékenység koordinálása, nyo-mon követése és ellenőrzése. Kötelezettségként jelenik meg az adminisztrációs és nyilvántartási rendszer felügyelete, jelentések elkészítése, a szakmai munkához kapcsolódó munkaszerződések, teljesítés igazolások elkészítése. A szükséges képzések biztosítása terén feladata a képzési elvárások, igények meghatározása, a képzésekkel kapcsolatos előkészítő munka koordinálása. Tevékenységének szerves részét képezi a programot bemutató tájékoztató anyagok készítése és a médiával való kapcsolattartás.

Projektmenedzser: feladata a projekt teljes kőrű ügyvitele. Ezen belül folyamatos kapcsolattartás az irányító hatósággal, közreműködő szervekkel. Fontos feladata a szükséges közbeszerzések lebonyolítása, eszközbeszerzések lebonyolítása, szer-ződések előkészítése a programban résztvevőkkel, a vállalt munkák teljesítésének nyomon követése és a teljesítések elfogadása, a szükséges beszámolók, jelentések elkészítése.

Kapcsolattartó munkatárs: a kapcsolattartó munkatárs a projektmenedzser köz-vetlen adminisztrációs segítője, aki ellátja a napi adminisztrációs feladatokat. Ellát rendezvényszervezési feladatokat, és kapcsolatot tart a programmal együttműködő intézményekkel, szakemberekkel. Munkáját a projekt menedzser irányításával végzi.

Mentálhigiénés tanácsadó: munkaköri feladata a kliensek mentális állapotának felmérése és pszichés támogatás nyújtása. Ezen belül részletes pszicho-szociális interjút és állapotfelmérést készít a munkavállalók kiválasztása során. Feladata a pszichiátriai ellátással való kapcsolattartás, szükségszerinti esetreferálás. A munkavállalók segítése keretében fontos feladata az életviteli támogatás és a team esetfeldolgozó megbeszéléseinek vezetése, valamint intézményközi eset-konferencia szervezése.


Munkája során részt vesz a munkavállalók felkészítésében, a munkavállalás során szükséges készségek megerősítését szolgáló fejlesz tő munkában. A befo-gadó munkaközösségek felkészítése, „érzékenyítése”, és a számukra biztosított konzultáció fontos részét képezi támogató munkájának.

Esetmenedzser: munkaköri feladata az aktív korú nem foglalkoztatott személy munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében a kitűzött egyéni fejlődés elérését szolgáló belső erőforrások mozgósítása, a szükséges intézkedések szervezése, irányítása és ellenőrzése. Az esetmenedzser a kliens elhelyezkedését, munka-erő-piaci integrációját célzó egyéni terv alapján dolgozik. Ezen belül feladata:

• Alapadatok felvétele. • Az ügyfél egyéni fejlesztési tervének áttekintése. • Az egyéni fejlesztési tervhez kapcsolódó esetmenedzseri tevékenységek. • A kliens segítése munkaerő-piaci helyzetét érintő ügyeinek előmozdításában

és intézésében. • A kliens benntartása az egyéni fejlesztési tervében számára előírt munkaerő-

piaci szolgáltatásokban. • A kliens folyamatos motiválása a saját fejlődése melletti elköteleződése és

felelősségvállalása érdekében. • A kliens folyamatos támogatása önállóságának és önmenedzselésének

fejlődése, illetve stabilizálása érdekében. • Az eredmények áttekintése, elemzése, értékelése. • Rendszeres konzultáció a klienssel • Eseti konzultáció a klienssel kapcsolatban álló munkaerő- piaci szolgáltatókkal,

szakemberekkel, szereplőkkel. • Visszajelzések az egyéni fejlesztési tervben foglalt célok és intézkedések

megvalósulásáról.

Klinikai pszichológus: munkaköri feladata klinikai pszichológiai vizsgálatok végzése a munkavállalók kiválasztása során és konzultáns pszichológusi feladatok az esetmenedzserek munkájának támogatásában. Ezen belül:

• klinikai pszichológiai szűrő tesztvizsgálatok végzése a munkavállalók kiválasztása során

• szakvélemény készítése • a munkavállalók kiválasztása során végzett komplex vizsgálatok egyeztetése

értékelő team ülés keretében


• az esetmenedzserek mentori tevékenységének konzultatív támogatása • pszichoedukációs felkészítő csoport vezetése „érzékenyítő program”

keretében a befogadó munkaközösségek számára • pszichoedukációs kiadvány készítése a befogadó munkaközösségek számára • részvétel a program tapasztalatainak feldolgozásában és a program eljárás

rendjének elkészítésében

Munkapszichológus: alapvető feladata a munkavállalók kiválasztása során munkaalkalmasság vizsgálata – ezen belül:

• felmérő interjú készítése az álláskeresési motiváció, az előzetes munkatapasztalatok és a munkatevékenységhez kapcsolódó jövőkép áttekintéséhez

• munkalélektani vizsgálatok végzése a munkaérték struktúra / Super féle kérdőív/, a figyelem /Révész – Nagy féle vizsgálat/, valamint az énkép és motiváció vizsgálatára /Csirszka féle motivációs kérdőív/

A munka alkalmassági vizsgálatok mellett konzultációs hátteret biztosít az esetmenedzserek számára, és eseti munka – tanácsadó tevékenységet folytat a befogadó munkaközösségek által referált esetek kapcsán.E tevékenységei mellett a komplex mentorálási tevékenységhez kapcsolódva álláskeresési tanácsadás és munkaerő piaci képzések kapcsán lát el tanácsadási tevékenységet.

A program célcsoportja

Amikor a program céljaként a támogatott foglalkoztatás egy olyan komplex modelljének kidolgozását fogalmaztuk meg, amelyben innovatív kísérleti foglalkoztatási kezdeményezések révén elsősorban pszichiátriai problémákkal küzdő – a munkaerő piacról tartósan kiszorult – személyek nyílt munkaerő piaci elhelyezkedési esélyeit növelnénk, akkor azt a tényt vettük figyelembe, hogy a munkaerő piacról kiszorult, tartósan munkanélküliek között jelentős arányban találhatunk pszichés nehézségekkel küzdő, és a munkahely keresés kapcsán hát-rányba kerülő személyeket, akiknek elhelyezkedése megnehezült. A munkaerő piaci esélyek szempontjából a pszicho-szociális nehézségekkel küzdők között


a „legsérülékenyebb”, és egyben a leghátrányosabb helyzetben a pszichiátriai betegséggel tartósan élők vannak. Az ő munkaerő piaci reintegrációjuk jelenti munkarehabilitáció szempontjából a legnagyobb kihívást.

A célcsoport jellemzése:

Ha megvizsgáljuk azt, hogy a munkaerő piaci reintegráció szempontjából me-lyek azok az akadályozó tényezők, amelyek a legnagyobb kihívást jelentenek a rehabilitáció során, akkor az alábbiakat emelhetjük ki:

– a szűk biomedikális megközelítés, amely a patológia – deficit szemlélet és terápiás pesszimizmus révén erősíti a pszichiátriai betegséggel élők szegregációját és a stigmatizációt

– a munkaképesség csökkenés automatikus feltételezése és deklarációja, amelynek közvetlen következménye a tartós kisodródás a munkaerő piacról

– a pszichiátriai betegségekkel kapcsolatos félelmek, negatív attitűd és előítéletek, amelyek jelentős akadályai a munkahelyi befogadásnak

– a pszichiátriai betegséggel élőknél fennálló visszaesési kockázatok, instabilitás és kiszámíthatatlanság

– az adaptációs nehézségek, stressz-sérülékenység, és csökkent terhelhetőség – a kognitív akadályozottságból származó és a munka teljesítményt jelentősen

érintő nehézségek – esetenként alacsonyabb iskolázottság, amely a munkaerő piaci kínálat

oldaláról szűkíti a munkavállalási lehetőségeket, és behatárolja a képzési mozgásteret is

– a munkatapasztalat hiánya, ill. elavult munkatapasztalat – megfelelési problémák a munkakörnyezet elvárásai és teljesítmény nyomásai

kapcsán – a befogadó munkaközösség érdekeltségének, motivációjának, valamint a

toleranciának és szolidaritásnak az elégtelensége

Azt tapasztalhatjuk, hogy e tényezőkkel – mint nehézségekkel – szembesülve a munka - rehabilitációs programok gyakran az „egyszerűbb utat” választva inkább az intézményen belüli foglalkoztatást ill. a védett munkahelyeken folyó rehabilitációs programokat preferálják.Amikor a nyílt munkaerő piaci partnerekkel kívánunk támogatott foglalkoztatást megvalósítani, akkor egy olyan komplex programot kell felépítenünk, amely számol a fent felsorolt nehézségekkel, képes azok kezelésére szakmai válaszo-kat adni, és amely már a potenciális munkavállalók kiválasztásánál mérlegeli e


nehézségek jelenlétét. Két fontos szempontot azonban ki kell emelnünk: az egyik az, hogy a pszichiátria diagnosztikai besorolás nem játszik meghatározó szerepet a munkavállalók kiválasztása során, a másik pedig az, hogy alapvetően nem kizárási – kiszűrési szempontokat határozunk meg, hanem a munkavállalás támo-gatásának személyre szabott mentorálási programjához kapcsolunk mérlegelési szempontokat a munkaerő piaci mozgástér és lehetőségek figyelembe vételével.

A munkavállalók kiválasztásának folyamata

Az előkészítés lépései: a/ előzetes munkaerő piaci felmérés:

– a térségben kielégítetlen munkaerő piaci igények feltérképezése – a munkaerő piaci jelenlét szempontjából stabilitást kínáló munkahelyek

keresése – a tevékenységi profil és a kliens-csoport munkavállalási adottságainak

mérlegelése – a munkaadói elvárások, motiváltság és elköteleződés figyelembe vétele – a tevékenységi profilhoz kapcsolódó képzési igények és lehetőségek feltérképezése

b/ a potenciális munkavállalók toborzása:

– a partner szervezetek, segítő intézmények megkeresése a program bemutatásával és a célcsoport kiválasztásához kapcsolódó referálási szempontok ismertetésével

– együttműködés a munkaügyi központokkal a pszichés nehézségekkel küzdő tartósan munkanélküli klienseik eléréséhez

– a média felhasználása a program ismertetésére és a potenciális érdeklődők felkutatásához

A feladatot végző szakemberek: szakmai vezető, projektmenedzser, esetme-nedzserek

Dokumentáció: toborzási napló, kapcsolat felvételi adatlap


A kiválasztás: a/ a toborzás „merítése” nyomán végzett tájékozó interjú:

– a programba jelentkező kliensek „első lépcsős” szűrése a kliens előtörténetének, érdeklődésének és munkavállalási szándékának rövid áttekintése nyomán

– az interjú alkalmat kínál a munkalehetőség iránt érdeklődő részletesebb tájékoztatására a program tartalmának, céljainak és feltételrendszerének megismeréséhez

– a referálás során „irányított” kliensek gyors felmérése a háttér-támpontok és a tájékozódó interjú támpontjai alapján

A feladatot végző szakemberek: esetmenedzserek

Dokumentáció: Szociális diagnózis adatlap

b/ részletes interjú a potenciális munkavállaló állapotának, motivációjának felmérésére:

– az állapotfelmérés során az előzmények, betegségtörténet, a jelen állapot, a pszicho-szociális tényezők, valamint a szükséglet felmérés támpontjai alapján készül egy értékelés a potenciális munkavállaló mentális állapotáról

– ezt egészíti ki a kliens képzettségére, előzetes munkatapasztalatára, érdeklődésére és munkavállalási motivációjára irányuló interjú, amely kiinduló pontja egy egyéni szolgáltatási terv kialakításának

– kiegészítő támpontok beszerzése társintézményektől referálás ill. megkeresés nyomán /pl. pszichiátriai gondozó, kórházi osztály, rehabilitációs intézmény, közösségi ellátás, családsegítő szolgálat, stb./

A feladatot végző szakember: mentálhigiénés munkatárs

Dokumentáció: Szociális – mentális adatlap

c/ klinikai pszichológiai szűrő vizsgálat:

– a vizsgálat célja a hangsúlyos pszichopatológiai jelzések, valamint a munkavállalást nehezítő személyiség tényezők feltárása gyors – szűrő jellegű – vizsgálat keretében

– a módszerválasztás során nem tűnt célszerűnek a hosszú, nagy megterhelést jelentő patológia – deficit hangsúlyú vagy klienskörtől idegen többtényezős


inventárok / pl. MMPI, vagy CPI/, sem pedig a több kérdőívből álló „ vizsgálati program-csomagok” alkalmazása A hazai klinikai gyakorlatban kimunkált és nagy tapasztalati háttérrel rendelkező projektív teszt-battéria kínálta leginkább azt a mélységű, ugyanakkor gyors tájékozódás lehetőségét nyújtó vizsgálati összeállítást, amelynek alapja a gazdag támpont rendszert kínáló Rorschach féle személyiség teszt, és szükség szerinti kiegészítői az érzelmi – kapcsolati dinamikára utaló Lüscher féle színteszt, valamint a frusztrációs feszültségek kezelésének sajátosságait tükröző Rosenzweig féle frusztrációs teszt / PFT/. Ezek a személyiség vizsgálatok az OPNI sztenderd tesztbattériájának alapelemeit képezték /a vizsgálati eszköztár negyedik eleme – a kétprofilos Szondi teszt – mélylélektani értelmezési kerete és bonyolult terminológiája révén kevésbé alkalmas arra, hogy egy rutin tájékozódó vizsgálat sztenderd eleme legyen/. A Rorschach teszt átfogó támpontrendszere egyaránt lehetőséget nyújt bizonyos személyiség komponensek célzott értékelésére és nagy mélységben kibontott „személyiségrajz” kidolgozására.

– a jelen alkalmazás során a munkavállalási alkalmasság szempontjából kritikus, ill. lényeges személyiségvizsgálati támpontokra koncentrálunk. Ennek elemei az alábbiak:

1. a hangsúlyos pszichopatológiai történésre utaló klinikai skálák kiértékelése, amelyek a jelen folyamatok tükrözése mellett támpontokat szolgáltathatnak a „zajlás” jellegére, ill. prognosztikai szempontok mérlegeléséhez / az akut pszichiátriai zavart ill. nagyfokú instabilitást tükröző támpontok/

2. a „személyiség „centrális mutatói” –nak értelmezése / alapbeállítódás, érzelmi – kapcsolati dinamika, belső kontrollok, stabilitás mutatói/

3. a szociális beilleszkedés, alkalmazkodás támpontjai4. a „színvonal” mutatói /a személyiségbe ágyazott teljesítmény, gondolkodás

és munkamód, kreativitás, ill. teljesítménygátlás, szorongás, teljesítmény labilitás, fegyelmezetlenség, sodorhatóság/

A feladatot végző szakember: klinikai szakpszichológus

Dokumentáció: klinikai pszichológiai szakvélemény

d/ Munkalélektani alkalmassági vizsgálat:

a munkalélektani alkalmassági vizsgálat célja annak felmérése, hogy a megváltozott munkaképességű személy potenciálisan képes-e munkafeladatok ellátására, ill. milyen jellegű teljesítmény nehézségek merülhetnek fel a munkatevékenység végzése során.


A munkalélektani alkalmassági vizsgálat elemei a következők:

– munkalélektani exploráció, amely magába foglalja az álláskeresési motiváció feltérképezését, az előző munkatapasztalatokra vonatkozó támpontokat, valamint a munkatevékenységgel kapcsolatos jövőképet

– a munkaérték struktúra vizsgálata / Super féle kérdőív/ amely lehetőséget kínál a munkatevékenységhez kapcsolódó érték-preferenciák vizsgálatára / anyagiak, presztízs szerepe, társas kapcsolatok fontossága, vezetői elfogadás, altruizmus, függetlenség, a tevékenység változatossága, kreativitása/

– Révész – Nagy féle figyelem vizsgálat a koncentrációs képesség, a figyelem tartóssága, fluktuációja, valamint a zavaró ingerek hatásának vizsgálatára

– Csirszka féle motivációs kérdőív, amely kilenc faktor mentén tárja fel a motivációs tényezőket / a munka öröme, közösségi részvétel, érdekeltség, elismerés, altruizmus, társadalmi elvárások, becsületesség, megbízhatóság, teherbírás/

A feladatot végző szakember: munka és pálya-tanácsadó szakpszichológus

Dokumentáció: munka és pályalélektani szakvélemény

Figyelembe véve a célcsoport sajátosságait elmondható az, hogy a munkalé-lektani – alkalmassági vizsgálat az un. „elsődleges kognitív deficit” nyomán jelentkező nehézségek megragadására különösen alkalmas – ezen belül a figyelem fenntartásának zavara / tartós, koncentrált figyelem fenntartása, a megosztott figyelem és a zavaró ingerkörnyezet hatása/, valamint az információ feldolgozás és a munkatevékenység tempójának lassulása, a döntéshozatali bizonytalanság az, amely teljesítmény nehézségekhez vezethet.A „szociális kogníció” terén megjelenő deficit / mások szándékainak, érzelmei-nek felismerése, a metakommunikatív üzenetek megfejtése és az adekvát viszo-nyulás terén jelentkező nehézségek, valamint a fokozott projekciós készség – az inadekvát tulajdonítások, vélekedések, érzelmi-indulati torzítások – kapcsolati tényezői azok, amelyek a munkakörnyezetben boldogulás, beilleszkedés terén válnak akadályozó tényezőkké, és amelyek elsősorban a klinikai pszichológiai szűrés személyiségvizsgálati támpontjaiban tükröződnek/.

e/ értékelő team ülés:


– a kiválasztás során kapott interjúk, állapotfelmérés és pszichológiai vizsgálatok támpontjainak közös áttekintése

– a támpontok összesített értékelése és döntés a programba befogadásra

– elhelyezési és képzési javaslat

A feladatot végző szakemberek: szakmai vezető, esetmenedzserek, mentálhigiénés munkatárs, klinikai szakpszichológus, munka és pálya tanácsadó szakpszichológus

Dokumentáció: összesített szakvélemény és javaslat

A befogadó munkahelyek kiválasztása

a/ a potenciális munkaadók felkutatása:

– az előzetes munkaerő piaci felmérés, valamint a munkaügyi központok, álláshirdetési források és a Munka közvetítő Stúdió adat és információs bázisainak áttekintése

b/ a potenciális munkaadók megkeresése:

– kapcsolatfelvétel és tájékozódás – a tevékenységi profil megfelelésének mérlegelése – munkaadói elvárások tisztázása

c/ együttműködési döntés előkészítés:

– program tájékoztató a potenciális munkaadók számára – a klienskör sajátosságainak bemutatása – foglalkozás a felmerülő előítéletekkel,

aggályokkal és a felmerülő munkaadói kérdésekkel – a munkatevékenységek kínálati áttekintése

– a potenciális munkavállalókra vonatkozó elhelyezési elképzelések egyeztetése

d/befogadási döntés: – együttműködési megállapodás a munkaadókkal – egyeztetés a munkavállalókkal


– alkalmazási megállapodás

– munkaszerződések elkészítése a munkáltató oldaláról

– beilleszkedést segítő mentorálás

A feladatot végző szakemberek: szakmai vezető, projekt menedzser, esetmene-dzserek, munkaadói oldal képviselői

Dokumentáció: együttműködési megállapodás, munkaszerződések

Fejlesztési program a munkavállalók számára

A munkavállalók és befogadó munkahelyek kiválasztása után mind a munka-vállalói, mind pedig a munkaadói oldalon olyan felkészítő – támogató progra-mokra van szükség, amelyek jelentősen növelik a munkahelyi beválás esélyét, és hatékony támogatást nyújtanak a munkahely hosszú távú megtartásához. A munkavállalói oldalon ezt egy komplex fejlesztési program képviseli. Ennek elemei a következők:a/ egyéni szolgáltatási terv:

– egyéni szükséglet felmérésen alapuló rövid és hosszú távú célok megfogalmazása – a hatékony munkatevékenységhez és munkahelyi beilleszkedéshez szükséges

készségek fejlesztésének tervezése

– a személyes tanácsadási – mentorálási program kereteinek kialakítása

b/ képzési terv:

– a munkatevékenységhez kapcsolható képzési lehetőségek feltérképezése – a tanulási motiváció megerősítése

– a szükséges képzés kiválasztása

c/ a fejlesztési program megvalósítása

– fejlesztési ütemterv a keretek meghatározásával – a hosszú távú fejlesztési terv lebontása a rövid távú célok megvalósításának

lépéseire


– implementáció a rövid távú célok megvalósításának lépései mentén

d/ a képzési program megvalósítása

– képzési beiskolázás – a tanulás folyamat támogatása, mentorálása

– a tanulási motiváció fenntartása

A feladatot végző szakemberek: mentálhigiénés munkatárs, esetmenedzserek

Dokumentáció: fejlesztési terv, a képzőhely képzési dokumentációja

A munkaerő - piaci partnerek felkészítése

A nyílt munkaerő – piaci foglalkoztatás mind a pszichiátriai betegséggel élő munkavállaló, mind pedig a munkaadó számára komoly kihívást jelent és sike-rességét alapvetően befolyásolja az, hogy milyen előkészítő lépések, támogató programok segítik a résztvevőket. Korábban azt láthattuk a munka - rehabilitációs programok kapcsán, hogy miközben jelentős figyelmet fordítottak a pszichiát-riai betegséggel élő munkavállaló felkészítésére, a munkaadók és a befogadó munkaközösségek felkészítésére, támogatására kevesebb figyelem fordítódott. E program innovatív eleme a munkaadói oldal felkészítése és támogatása a pszichiátriai betegséggel élő munkavállalók befogadása során. Ennek fontos elemei: a munkaadói elköteleződés ösztönzése, a befogadó munkaközösség

„érzékenyítése” pszichoedukációs csoport program keretében, amely egyrészt ismereteket nyújt a pszichiátriai betegségekről és a pszichiátriai betegséggel élők problémái kapcsán, másrészt segíti a résztvevők attitűdjének formálását, tapasztalataik, érzéseik feldolgozását és elköteleződésük erősödését. A programot segíti a kézbe adható pszichoedukciós anyag, amely konzultációs keretben az érzékenyítés során feldolgozásra kerül.

A felkészítő program elemei az alábbiak:

a/ a „munkaadói oldal” elköteleződésének ösztönzése:


– a program bemutatása / a pályázati célkitűzések, a célcsoport munkaerő-piaci támogatásának jelentősége, a nyílt munkaerő – piaci foglalkoztatás lehetőségei, előnyei a munkaadói oldal szemszögéből, a felmerülő kérdések, dilemmák megvitatása/

A feladatot végző szakemberek: szakmai vezető, projekt menedzser, mentál-higiénés munkatárs

Résztvevő partnerek: a munkaerő – piaci partnerek vezető munkatársai

Dokumentáció: a pályázati program rövid ismertetője, munkáltatói érzékenyítő anyagok

b/ érzékenyítő csoport a befogadó munkaközösség számára:

Az érzékenyítő csoport részben felhasználja a kötött tematikájú pszichoedukációs programok egyes elemeit, másrészt hangsúlyosan foglalkozik a résztvevőknek a pszichiátriai betegséggel élőkkel kapcsolatos attitűdjével, érzéseivel, korábbi tapasztalataival, a foglalkoztatás és munkahelyi közösségbe beilleszkedés körüli aggodalmaival, kételyeivel, és a munkatevékenységhez kapcsolódó kérdéseikkel.A csoport optimálisan 4x4 órás keretben 6 - 12 fővel zajlik interaktív kiscsoport-ként. A pszichiátriai betegséggel kapcsolatos ismeretek feldolgozása az alábbi témakörök mentén jelenik meg:

– a pszichoedukáció célja – a főbb pszichiátriai betegségek és jellemzőik – a betegség lefolyás és kimenetel – a gyógyszeres kezelés jelentősége és lehetőségei – a gyógyszeres kezelés lehetőségei – a pszichoterápia helye és szerepe a kezelésben – a visszaesés kockázat és korai figyelmeztető tünetek – a pszicho-szociális szolgáltatások és közösségi ellátás szerepe – a munkarehabilitáció formái és lehetőségei a pszichiátriai betegséggel élők

segítésében – önsegítő csoportok – hozzátartozói szervezetek

– jogi – szabályozási háttér


Az interaktív csoport munkában film-anyagot, szerepjátékot, pszichiátriai beteg-séggel élő meghívott vendéggel folyó beszélgetést, és a „Pszichiátriai betegséggel élők segítése a munkahelyi közösségben” c. segédanyagot használhatjuk fel.Ennek tematikai csomópontjai:

– milyen akadályokkal kell szembenézni a befogadó munkaközösségnek? – mi jellemzi a támogatott foglalkoztatásban bevontak körét? – hogyan érinti a kognitív akadályozottság a munkatevékenységet? – a „csapdába ejtő” és „befogadó” környezet jellemzői – a támogatott foglalkoztatás jellemzői – hogyan segítsük a pszichiátriai betegséggel élő munkavállalót? – hogyan kezelje a befogadó munkaközösség a munkaadói elvárások,

teljesítmény nyomás, és a pszichiátria betegségből adódó akadályok, teljesítmény korlátok kérdését?

– hogyan viszonyuljon a befogadó munkaközösség a munka morált, felelősséget érintő problémákhoz?

– mi történjen a pszichiátriai betegségből adódó zavaró viselkedés megjelenése esetén?

A feladatot végző szakemberek: mentálhigiénés munkatárs, klinikai pszicho-lógus, esetmenedzserek

Résztvevők: befogadó munkaközösség

Dokumentáció: jelenléti ív

A munkahelyi beilleszkedést segítő komplex

mentorálási program

A nyílt munkaerő piacra belépő kliens számára biztosított személyre szabott támogatás jelentős mértékben növeli a munkahelyi beilleszkedés esélyét és hozzájárulhat ahhoz, hogy a napi rendszeres munkatevékenység az életvitel természetes részévé váljon. Ennek a támogató tevékenységnek a segítő kulcs-


személye az esetmenedzser, aki a tradicionális esetmenedzseri tevékenységhez képest egy sokkal komplexebb támogatást nyújt magába foglalva a személyre szabott életviteli támogatást, a munkatevékenységhez kapcsolódó motiváció fenntartását, a felmerülő nehézségek, konfliktusok, munkahelyi beilleszkedési problémák kezelésének segítését, valamint a tevékenységi profilhoz kapcso-lódó munkarehabilitációs tanácsadást a szükséges pszichológiai konzultációs hátterek igénybe vételével. Az esetmenedzser által nyújtott támogatás kiterjed segítő kliens képviseleti szerepére is, amelyhez szorosan kapcsolódik a befoga-dó munkahellyel való kapcsolattartás. A segítésnek ez a formája hosszú távú támogatást jelent, ugyanakkor fontos szerepet kap a kliens autonómiájának, életviteli önállóságának folyamatos erősítése a kapcsolódó szociális készségek fejlesztésével. Ez a készségfejlesztés beépül a személyes életviteli támogatás munkájába. Ennek elemei:

A hatékony kommunikáció fejlesztése:A pszichiátriai betegséggel élők nehézségei kapcsán már utaltunk arra, hogy az un. „negatív „vagy más néven „krónicizálódási” tünetek között az egyik legjellemzőbb nehézség a mások által mutatott érzelmek megfelelő felismerése, és az azokra adott válasz terén mutatkozik. Ezt jelentősen akadályozza az is, hogy a pszichiátriai betegséggel élő kapcsolati helyzetekben – így a munkahelyi közösségben is - nehezen kezeli érzelmeit, azok megfelelő kifejezését, és ennek nyomán kommunikációs helyzetekben gátolt, nehezen boldogul. E hatékony kommunikáció kialakítását segítő készségfejlesztés során kommunikációs hely-zetek gyakorlásának keretében segítjük a pozitív és negatív érzések megfelelő felismerését, kifejezését. Ennek során szerepgyakorlatok segítségével egy modell-követő tanulás zajlik, amelyet otthoni gyakorlás erősít meg, majd a természetes kommunikációs közegben szerzett tapasztalatok feldolgozása révén segítjük a mindennapi életben megjelenő alkalmazást.

A probléma megoldó képesség fejlesztése: Az „elsődleges kognitív deficit” nyomán gyakran tapasztalhatjuk, hogy a pszi-chiátriai betegséggel élő számára nehézséget jelent az információ feldolgozása során a lényeges elemek szelektív kiemelése, az ezeken alapuló lépésekre bontott tervezés a kapcsolódó kimeneti célokkal, valamint a feladat lépések sorrendjé-nek kialakítása, a lehetséges elakadások, nehézségek, és az alternatív utak előre


mérlegelése. Különösen fontos felismerni a verbális / szóbeli/ tanulás nehéz-ségét, korlátozott hatékonyságát, és a korrekciót segítő visszajelzések, valamint a személyes motiváció, ösztönzés meghatározó szerepét. A munkatevékenység kapcsán a problémamegoldó képességnek kiemelt jelentősége van. A fejlesztés során a figyelem középpontjában a feladat megoldás kis lépésekre bontása, a reális célelérési utak meghatározása és az elakadásra vonatkozó anticipált tervezés áll.

Konfliktus és stressz kezelés:A pszichiátriai betegséggel élő környezetében lévők – különösen a családtagok - az egyik legnagyobb nehézségnek a kliens stressz sérülékenységét emelik ki. Az tapasztalható, hogy konfliktus helyzetekben, feszültségek nyomán a pszi-chiátriai betegséggel élők nehezen tudják kezelni érzelmi – indulati reakcióikat, könnyen elvesztik pszichés egyensúlyukat és visszaesések következhetnek be. Fontos az, hogy megelőzési stratégiákat alkalmazzunk. Ennek egyik formája a konfliktus kezelés hatékonyságának megerősítése. Ebben szerepet kap a kocká-zati helyzetek felismerése, azonosítása, alternatív stratégiák, elkerülési módok mérlegelése, felkészülés a stressz helyzetekre, a stressz csökkentés technikáinak alkalmazása. Ehhez kapcsolódik a visszaesésre utaló korai figyelmeztető jelek / fokozott nyugtalanság, alvászavar, szorongás, ingerlékenység, indulatosság, a viselkedési kontroll fellazulása, visszahúzódás, elutasító magatartás/ mérle-gelése. E jelek felismerése, és az azok nyomán adott visszajelzés kulcs szerepet játszik a visszaesés megelőzésében / ennek nyomán nyílik lehetőség arra, hogy a kezelő orvos mérlegelje a gyógyszeres kezelés módosítását, vagy a kezelés kórházi keretek közötti folytatását/. E készségek megerősítésében, fejlesztésében fontos szerepet kap a mindennapi élethelyzetekben való alkalmazás ösztönzése, és támogatása lépésről – lépésre felépített „gyakorló” helyzetekben. Ebbe illeszkedik a valós munka környezetben történő alkalmazás a munkaközösség aktív támogatása mellett.

A mindennapi életvitelhez szükséges készségek fejlesztése:A „krónicizálódási folyamat” következményeként tapasztalhatjuk azt, hogy a pszichiátriai betegséggel élők „ indíték szegénysége” / belső erőfeszítésük, motivációjuk csökkenése/ révén inaktívvá, passzívvá vállnak, napi életvite-lük, tevékenységük szétfolyik, szervezetlenné válik, és „leépülnek” azok a készségek, amelyek a mindennapi életvitelhez elengedhetetlenül szükségesek


/ tisztálkodás, takarítás, mosás, mosogatás, főzés, házkörüli tevékenységek, ügyintézés, pénzkezelés, gazdálkodás stb./. A pszichiátriai betegséggel élők nappali ellátásában /klub programjaiban/ különösen fontos elem e tevékeny-ségek mobilizálása, megerősítése, amely egyben fontos előkészítő lépcső a munka rehabilitáció felé.

Az önérvényesítés / asszertivitás/ képességének fejlesztése:A pszichiátriai betegséggel élők az egyik leginkább kiszolgáltatott klienscsoport a társadalomban és sokféle szociális hátránnyal kell szembenézniük, miközben önértékelési bizonytalanságuk, passzivitásuk, megküzdő képességük elég-telensége nyomán gyakran nem képesek igényeiket, érdekeiket hatékonyan érvényesíteni. Az önérvényesítés képességét /asszertivitást/ világosan meg kell különböztetni az erőszakosságtól, agresszivitástól. A készségfejlesztés során lényeges, hogy a pszichiátriai betegséggel élő képessé váljon arra, hogy felismerje e különbségeket, és az asszertív magatartást képes legyen helyzet-hez illeszkedően, megfelelően alkalmazni. A készségfejlesztés során szituá-ciós gyakorlatok segíthetik a klienst abban, hogy önérvényesítési stratégiái megerősödjenek, és azokat a valós élethelyzetekben képes legyen alkalmazni.

A készségfejlesztés akkor hatékony, ha az életvitel természetes közegében felmerülő nehézségek feldolgozásához kapcsoljuk. Az esetmenedzser feladata az, hogy a támogató esetvitel munkája során ezeket az életviteli epizódokat kiemelje és a klienssel közösen feldolgozza. A munkatapasztalatok, munka tevékenységhez kapcsolódó nehézségek és a munkahelyi beilleszkedés problémái jelentik a személyes támasznyújtás másik odalát. Ehhez az esetmenedzsernek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a kliens munkahelyi boldogulását a befogadó munkaközösség visszajelzéseit is felhasználva. Ennek során felvetődhet a munkafeladatokhoz kapcsolódó teljesítmény elégtelenség és akadályok problémája. Ezekben az esetekben fontos a munkalélektani tanácsadási háttér elérhetősége /munkapszichológus bevonása/. A személyre szabott mentorálás szerves része a képzés során a kliens tanulási motivációjának erősítése és a tanulás támogatása.Esetenként felmerül annak szükségessége, hogy a kliens más munkahelyet találjon – ezekben az esetekben fontos a kudarc okainak közös elemzése a kliens és a befogadó munkaközösség együttes bevonásával.


Az esetmenedzser fontos szerepet kap az állapot monitorizálásban, a visszaesést megelőző korai jelek felismerésében és a konzultációs hátterek bevonásában / klinikai pszichológus, pszichiáter bevonása/. A mentori program gyakran jelentős pszichés terhelődéssel jár és a felmerülő nehézségek hatékony kezeléséhez a rendszeres esetmegbeszélés és szuperviziós háttér elengedhetetlenül szükséges.Az esetviteli munka támogatásában e hátterek mellett szerepet kap a stáb belső továbbképzésének programja, amely szemléleti és módszertani szempontokkal gazdagíthatja a mentori munkát.

A feladatot végző szakember: esetmenedzser

Konzultáns: klinikai pszichológus, munkapszichológus, pszichiáter

Dokumentáció: tanácsadási - kapcsolattartási napló

A befogadó munkaközösségnek nyújtott támogatás

A befogadó munkaközösségeknek nyújtott támogatás végig húzódik a teljes programon kezdve a program bemutatásával, megismertetésével, a munkaadói motivációs tényezők és elvárások közös áttekintésével és a pszichiátriai beteg-séggel élő munkavállalók befogadását előkészítő „érzékenyítő csoport”-el. Ezt követő fontos lépés a kapcsolattartó kulcsszemélyek /projekt menedzser, eset-menedzserek, valamint a befogadó munkahely vezetője, és a program primer munkahelyi partnereként kijelölt munkahelyi patrónus/ egyeztető munkája a tevékenységi profil és munkavállalói adottságok egybevetése során.Erre az egyeztetésre épül a folyamatos kapcsolattartás a beválás monitorizálásával, visszajelzésekkel és a felmerülő nehézségek, konfliktusok kezelését segítő kon-zultációs háttér biztosításával. Ennek kulcsszereplője az esetmenedzser, aki a felvetődő problémák kapcsán alkalmanként intézményközi egyeztetést, ill. pszichológus konzultáns bevonását kezdeményezi. A támogatás elengedhetet-len eleme a munka rehabilitációs tanácsadás, amely segítséget ad a teljesítmény problémák hátterének feltárásához és a lehetséges korrekciókhoz. A beválási


kudarc és lemorzsolódás tényezőinek feltárása a tanácsadás fontos feladata. A pszichiátriai betegségből adódó zavaró viselkedés és instabilitás kapcsán fel-merülhet a klinikai pszichológus konzultáns bevonásának szükségessége. Az esetmenedzser mérlegelési lehetősége, hogy milyen más szakembert kell a segítő munka során bevonni. Külön figyelmet követel a munkavállalói tapasztalatok, igények közös megbeszélése. A közös munka megerősítését és az együttműködést segíti a tapasztalatok in-formális megosztását és a munkakapcsolat megerősítését szolgáló munkaebéd és a program tapasztalatait összegző záró workshop.

A feladatot végző szakember: esetmenedzser

Dokumentáció: tanácsadási – kapcsolattartási napló

Tartalom

Bevezetés 3

A program innovatív elemei 4

A program folyamat ábrája 6

A program szakmai stábja 14

A program célcsoportja 16

A munkavállalók kiválasztásának folyamata 18

A befogadó munkahelyek kiválasztása 22

Fejlesztési program a munkavállalók számára 23

A munkaerő - piaci partnerek felkészítése 24

A felkészítő program elemei az alábbiak: 24

A munkahelyi beilleszkedést segítő komplex

mentorálási program 26

A befogadó munkaközösségnek nyújtott támogatás 30

A kiadványhoz tartozó dokumentumok letölthetőek a http://www.szigonyalapitvany.hu/Infoblokk.html címen.

munkahelyi támogatási modell eljárásrendje és...

Documents