Munkaügyi kapcsolatok Magyarországon

Balatonfüred, 2006. augusztus 31.

Tartalom

Struktúra

1. Konzultatív fórumok(makroszint, szektorális szint)

Működés

2. Ágazati párbeszéd

3. Kollektív szerződések

4. Participációs rendszerek

5. Munkaügyi viták rendezése

Konzultatív fórumok 1.

Struktúra Makroszint:

Országos Érdekegyeztető Tanács

Működés

Három oldal:

6 szakszervezeti konföderáció

9 munkaadói szövetség

kormány

Konzultáció a gazdaság- és társadalompolitika főbb kérdéseirőlJogszabályok véleményezéseÉves bérmegállapodás (ajánlás), ezen belülÁtlagkereset-növekedésMinimálbér

Funkcióját betölti

Sokszor elkésett

Sikeres (2 kivétel 17 év alatt)

Konzultatív fórumok 2.

Struktúra Költségvetési szektor:

Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács

Működés

Három oldal:

Szakszervezeti konföderációk és szövetségek

Önkormányzatok

Kormány

Költségvetést érintő kérdésekben konzultálKözszolgálat szabályozásáról konzultálBérmegállapodást köthet

Vitázó stílus, de összességében kielégítő

Esetenként konfliktusos

Rendszeres, néha konfliktusos

Konzultatív fórumok 3.

Struktúra Közalkalmazotti kör:

Közalkalmazottak Országos Munkaügyi

Tanácsa

Működés

Három oldalú:

Szakszervezeti konföderációk és szövetségek

Önkormányzati szövetségek

Kormány

Közalkalmazottakat érintő kérdésekben konzultálJogszabályokról konzultálBérmegállapodást köthet

Önkormányzatok ellentmondásos szerepe

Megállapodásra törekvő stílus

Konzultatív fórumok 4.

Struktúra Köztisztviselői kör 1.:

Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács

Működés

Kétoldalú:

Szakszervezeti szövetségek, szakszervezetek

Kormány

Központi államigazgatásban dolgozókat érintő kérdésekben konzultál

Konfliktuskerülő

Konzultatív fórumok 5.

Struktúra Köztisztviselői kör 2.:

Országos Önkormányzati Köztisztviselői

Érdekegyeztető Tanács

Működés

Háromoldalú:

Szakszervezeti szövetségek, szakszervezetek

Önkormányzati Szövetségek

Kormány

Helyi államigazgatásban dolgozókat érintő kérdésekben konzultál

Konfliktuskerülő

Konzultatív fórumok 6.

Struktúra Rendvédelmi szektor:

Rendvédelmi Szervek Tárcaközi

Érdekegyeztető Fóruma

Működés

Kétoldalú + ÖTM

Szakszervezeti szövetségek, szakszervezetek

Tárcák (kormány-oldal)

Fegyveres és rendvédelmi szervek alkalmazottait érintő kérdésekben konzultál (kivéve MH)

Megállapodásokat köthet

Rendszertelen

Időnként konfliktusos

Nem komplex

Autonóm szociális párbeszéd

Struktúra Ágazati Párbeszéd Bizottságok

(36)

Működés

Kétoldalú

Munkáltatói szövetségek

Szakszervezeti szövetségek, szakszervezetek

Kollektív tárgyalás és szerződéskötésKonzultációBármilyen típusú kommunikéció, ill. közös tevékenység, amelyet a felek hasznosnak látnak

Fejlődő rendszer

Rendszeres, formalizált

Növekvő intenzitású

Kollektív szerződések 1.

Struktúra Mt. hatálya alatt

Kjt. hatálya alatt

Működés

Kétoldalú

4 szintű:

1. Munkahelyi

2. Többmunkáltatós

3. Szövetségek által kötött

4. Ágazati (Kiterjesztett)

Mt.: szabadabb, tágabb kérdéskör

Kjt.: több kötelező elem

Csökkenő lefedettség

Közszolgálatban nagyobb darabszám, kisebb létszám

Preferált kiterjesztési gyakorlat

Kollektív szerződések 2.

Versenyszféra Közszolgálat Együtt

Egy mt. 1295 2020 3315

Több mt.-ra kiterjedő

79 10 89

Kiterjesztett 4 - 4

Együtt 1374 2030 3404

A kollektív szerződések száma, 2004. FMM

Kollektív szerződések 3. (FMM, 2004.)

Ágazat Egy mt. Több mt. Mt. é.k. Együtt Kit.-sel együttMg., hal. 20,7 1,2 47,7 69,5 69,5Bányászat 48,8 7,8 0,2 56,7 56,7Feld. ipar 33,2 5,2 7,8 38,6 39,4Energia ip. 87,4 6,4 76,6 95,3 100,0Építőipar 6,7 7,0 0,2 13,2 13,2Keresk.járm. 16,8 0,8 0,1 17,3 17,3Száll. szolg. 4,8 0,0 12,1 24,0 82,3Szállít.posta, 73,2 1,3 13,0 74,4 74,4Pénzügy 48,9 0,0 0,0 48,9 48,9Ing. gazd. sz. 13,4 3,9 2,2 14,1 14,1Oktatás 45,9 0,7 0,0 46,2 46,2Eü, szoc. ell. 45,7 0,3 0,0 46,0 46,0Egyéb sz. 23,7 0,1 1,5 23,7 23,7Összesen: 34,0 2,7 7,9 39,5 41,8

Lefedettség 1.

Kollektív szerződések 4. (KSH, 2004)

Ágazat Lefedettség (4 fő felett)Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 15,2Bányászat 40,6Feldolgozóipar 24,6Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 48,2Építőipar 6,3Kereskedelem, javítás 10,7Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 9,2Szállítás, raktározás, posta, távközlés 49,6Pénzügyi tevékenység 25,0Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 12,7Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 33,0Oktatás 43,6Egészségügyi, szociális ellátás 41,7Egyéb szolgáltatás 20,6Összesen 27,0

Lefedettség 2.

Participáció

Struktúra Üzemi Tanács

Közalkalmazotti Tanács

Működés

Csak a munkavállalók képviselőiből áll

Létszáma a mnkavállalók létszámától függ

Nem rétegezett

Mt.: többszintű

Kjt.: egyszintű

Gyenge jogok Szakszervezeti dominancia

Időszakos szereptévesztés

Érdekképviselet vs. együttdöntés

Munkaügyi viták rendezése 1.

Struktúra Munkaügyi vita Működés

Jogvita

Kollektív vita

Egyeztetés

Közvetítés

Döntőbíráskodás

Munkaügyi Bíróság

Nem elég egzakt elhatárolás

Kevés kollektív vita

Közvetítés alacsony igénybevétele

Nagy számú jogvita Elhúzódó perek

Munkaügyi viták rendezése 2.Sztrájkok és más direkt akciók 1989-2005.

(összesen 477, évi átlag 28 eset)

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

1989

1991

1993

1995

1997

1999

2001

2003

2005

Össz. db

Többi akciófajtaegyütt

Sztrájkokegyütt

Új fejlemények a munkaügyi kapcsolatokban 1.

Szabályozás:

A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételrendszereMakroszintű konzultáció (érdekegyeztetés): OÉT törvényi alapokra helyezése, várhatóan 2007. január 1.Ágazati párbeszéd: ÁPB törvény, várhatóan 2007. január 1.Mt. átfogó felülvizsgálata várhatóan 2007. Kjt. felülvizsgálata várhatóan 2007. január 1.

Új fejlemények a munkaügyi kapcsolatokban 2.

Intézményi változások:

Szociális Párbeszéd KözpontSzektoriális fórumok – új minisztériumok

Új fejlemények a munkaügyi kapcsolatokban 3.

Tartalmi változások:

Individuális munkaügyi kapcsolatok rendezettségének növekedéseKollektív jogok tiszteletben tartásaReprezentativitás mérése (OÉT, ÁPB)A kollektív szerződéskötés szabályainak változásaKözalkalmazotti körben: az önkormányzat, mint munkáltatóA kiterjesztés gyakorlatának változása

Eszköz:a partnerség gyakorlati érvényesítése és

alkalmazása

CÉL:

Munkavállalók: növekvő biztonságMunkáltatók: tisztességes versenyKormány: társadalmi konszenzus

A munkaügyi kapcsolatok alapeszméje