n t o t o ˜

BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület lapja.

Alapította Péch Antal 1868-ban.

Az OMBKE 104. (tisztújító) Küldöttgyűlése120 éves a „Jó szerencsét!” köszöntésXVI. Bányászati, Kohászati és Földtani Kon fe ren ciaFöldtudományi Civil Szervezetek Közössége

147. évfolyam2014/4. szám

Kohászat

Jó szerencsét!

ABM Kuprál Kft.Bozó Károly ügyvezetõ igazgató

Alba Metall 1991 Kft.Szombatfalvy Rudolfügyvezetõ igazgató

ALCOA-KÖFÉM Kft.Dr. Forgó Béla vezérigazgató

Alu-Block Kft.Sõregi Csaba ügyvezetõ igazgató

Auroma Kft.Dr. Vojuczki Péterügyvezetõ igazgató

Bányavagyon-hasznosító NonprofitKözhasznú Kft.Czémán Miklós ügyvezetõ

Csefém Kft.Dr. Takács Nándorügyvezetõ igazgató

Csepel Metall Vasöntöde Kft.Dr. Sohajda Józsefügyvezetõ igazgató

CST-Csepel Techno Kft.Pásztor Zoltánügyvezetõ igazgató

DUTRADE Zrt.NyikesCsaba ügyvezetõ igazgató

ECOPLAN Kft.Füleki Menyhértügyvezetõ igazgató

FÉMALK Zrt.Dr. Sándor Józsefelnök-vezérigazgató

GEO-FABER Zrt.Töllõsy Pál elnök-vezérigazgató

GEOTEAM Kft.Czene János ügyvezetõ igazgató

GKODipl. Ing. Stefan Zoltanmûszaki igazgató

GLOB-Metal Kft.Szabó Ferenc ügyvezetõ igazgató

GUARDIAN Üvegipari Kft.Sápi Lajos ügyvezetõ igazgató

Horváth RudolfHorváth Rudolfegyéni vállalkozó

Horvath&PartnersProf. ir.E.Horvathegyetemi tanár

Innováció 2000 Kft.Nagy Sándor ügyvezetõ igazgató

INOTAL Alumíniumfeldolgozó Zrt.Nagy István vezérigazgató

ISD DUNAFERR Zrt.Tankhilevich Eveny cégvezetõ

ISD Power Kft.Dr. Sándor Péter ügyvezetõ

K+ K Vas Kft.KatkóKároly ügyvezetõ igazgató

Kaszimpex Kft.KaszperLászlóügyvezetõ igazgató

Kémény Zrt.Németh Frigyes vezérigazgató

KÕKAKõ- ésKavicsbányászatiKft.Halmai Zoltán, Merkl Istvánügyvezetõk

KÜRTI-ÉP-SZER Kft.Kürti József ügyvezetõ igazgató

L-Duplex Pivó Kft.PivarcsiLászlóügyvezetõ igazgató

Magyar Földgáztároló Zrt.Fritsch László Zoltánelnök-vezérigazgató

Magyar Öntészeti SzövetségDr.Hatala Pál ügyvezetõ igazgató

Magyar Vas- és Acélipari EgyesülésSzabados Ottó igazgató

Mátra-Haider Dózer Kft.HídvégiGáborügyvezetõ igazgató

Mátrai Erõmû Központi Karban-tartó Kft.MolnárLászlóügyvezetõ igazgató

Mátrai Erõmû Zrt.Dr. Valaska József elnök

Metal-Carbon Kft.Dr. Szirtes Lászlóügyvezetõ igazgató

MOL Nyrt.Hernádi Zsoltelnök-vezérigazgató

Nemak Gyõr Kft.Toth David ügyvezetõ igazgató

Nemes Kft.Dr. Takácsné Dobó Zsuzsaügyvezetõ igazgató

OMYA Hungaria Kft.Dr.NagyLajosügyvezetõ igazgató

ORMOSSZÉN Kft.Huszti Béla ügyvezetõ

Patina Öntöde Kft.Jagicza István ügyvezetõ igazgató

Perlit 92 Kft.Dr. Farkas Gézaügyvezetõ igazgató

P-Metal Kft.Pordán Zsigmondügyvezetõ igazgató

PREC-CAST Öntödei Kft.Tagai Krisztiánügyvezetõ igazgató

PYROVEN Kft.Szalai János ügyvezetõ igazgató

Rath Hungária Kft.Dr. Werner Marcov ügyvezetõ

RDX-REDEX Kft.Dr. Vörös ÁrpádDr. Vörös Árpádnéügyvezetõ igazgatók

ROTAQUA Kft.CsécseiTamásügyvezetõ igazgató

ROTARY Fúrási Zrt.László Zoltán vezérigazgató

Rotary-Mátra Kft.Szalai László ügyvezetõ igazgató

Salker Kft.Hertelendi Ákosügyvezetõ igazgató

Stephen KolesStephen Koles olajmérnök

Szegedi Öntöde Kft.Kovács Sándorügyvezetõ igazgató

TÉT-3 Gázkút Kft.Pataki Zoltán ügyvezetõ igazgató

TP Technoplus Kft.Dr. Lengyel Károlyügyvezetõ igazgató

Vértesi Erõmû Zrt.Kovács András Zoltánelnök-vezérigazgató

WILDHORSE Kft.Christopher Dinsdale igazgató

ZE+2 Kft.Karácsony Zoltánügyvezetõ igazgató

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSAz OMBKE vezetõi, szervezetei és tagsága ezúton fejezi ki köszönetét az Egyesület jogi-tag vállalatainak és

azok vezetõinek több éves erkölcsi és anyagi támogatásukért, kérve hogy a hazai bányászat és kohászat megõrzése,megújítása és fejlesztése érdekében továbbra is támogassák Egyesületünk munkáját!

Jó szerencsét!

1Bányászati és Kohászati Lapok � 146. évfolyam, 4. szám

Bányászati és Kohászati Lapok BÁNYÁSZATSzerkesztõség postacím: 8301 Tapolca � Pf. 17. E-mail: [email protected]õs szerkesztõ: Podányi Tibor (tel.: 06-30-2955-718). A szerkesztõbizottság tagjai: Bagdy István (szerkesztõ),dr. Csaba József (olvasószerkesztõ), Kovács Béla (szerkesztõ), dr. Gagyi Pálffy András (szerkesztõ), Bariczáné SzabóSzilvia, Bircher Erzsébet, dr. Biró József, dr. Dovrtel Gusztáv, Erdélyi Attila, dr. Földessy János, Gyõrfi Géza, dr. HornJános, Jankovics Bálint, Kárpáty Erika, dr. Ladányi Gábor, Livo László, Lois László, Mara Márta-Éva, dr. Mizser János,Sóki Imre, dr. Szabó Imre, dr. Vojuczki PéterHU ISSN 0522-3512

Bányászati és Kohászati Lapok KOHÁSZATSzerkesztõség: 1051 Budapest, Október 6. u. 7. III. em. Tel.: 06-1-201-7337 Levélcím: 1371 Budapest, Pf. 433,e-mail: [email protected]õs szerkesztõ: Balázs Tamás. A szerkesztõség tagjai: dr. Buzáné dr. Dénes Margit, dr. Klug Ottó, dr. Kórodi István,dr. Lengyelné Kiss Katalin, Schudich Anna, Szende György, dr. Takács István, dr. Tardy Pál, dr. Török TamásHU ISSN 0005-5670

Bányászati és Kohászati Lapok KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZ � Hungarian Journal of Mining and Metallurgy OIL AND GASSzerkesztõség: 1027 Budapest, Csalogány u. 3/B Postacím: 1255 Budapest 15, Pf. 18. Telefon: 06-1-201-8083e-mail: [email protected]õs szerkesztõ: Dallos Ferencné. Szerkesztõbizottság: dr. Csákó Dénes, dr. Fecser Péter, id. Õsz ÁrpádCímlap: Gázelõkészítõ, LovásziHátsó borító: Algyõ, GázüzemHU ISSN 0572-6034

A lapszámot összeállította: Podányi TiborKiadja: az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, 1051 Budapest, Október 6. u. 7. Telefon: 06-1-201-7337Felelõs kiadó: dr. Nagy Lajos elnökNyomdai elõkészítés: Vorákné Szecsei MónikaNyomdai munkák: Press+Print Lapkiadó és Nyomdaipari Kft. Kiskunlacháza

Megjelenik: 2014. szeptember 24.Belsõ terjesztésre, kereskedelmi forgalomba nem kerül.

TARTALOM

Az OMBKE 104. Küldöttgyûlése (beszámolók, kitüntetettek köszöntése) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

104th Delegate Assembly of OMBKE

Réthy Károly: Az erdélyi és máramarosi mosott arany tisztasága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

Quality of panned gold in Transylvania and Máramaros

Livo László: Életünk az energia 8 � Az éghetõ gáz: kényelmünk egyik forrása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

Energy � our life 8 � The combustible gas: source of our comfort

Egyesületi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12, 41

EMT konferencia Erdélyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

Hazai hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

120 éves a �Jó szerencsét!� köszöntés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

Külföldi hírek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35, 40, 47, 55

A Földtudományi Civil Szervezetek Közösségének létrehozása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56

2 Bányászati és Kohászati Lapok � 147. évfolyam, 4. szám

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület104. Küldöttgyûlése

(Miskolc, 2014. május 23.)

Az OMBKE a 104. Küldöttgyûlését Miskolc-Egye-temvárosban, a Miskolci Egyetem díszaulájában 2014.május 23-án, 10 óra 30 perces kezdéssel tartotta a vá-lasztmány által meghirdetett, az OMBKE honlapján, aBKL lapokban és az írásos meghívóban közzétett napi-renddel. A Küldöttgyûlésen megjelent több mint két-száz résztvevõ. A Gaudeamus Igitur hangjai mellett abányász-kohász egyenruhás egyetemisták által vitt egye-sületi és szakosztályi zászlók mögött vonult be az elnök-ség és a kiemelt vendégek.

Az elnökségben helyet foglaltak: dr. Torma András, aMiskolci Egyetem rektora, dr. Szûcs Péter, a MûszakiFöldtudományi Kar dékánja, dr. Gácsi Zoltán, aMûsza-ki Anyagtudományi Kar dékánja, Jászai Sándor, a Ma-gyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) elnöke,Rabi Ferenc, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szak-szervezete (BDSZ) elnöke, Szombaty Erik, a SzlovákBányászati Hagyományõrzõ Egyesületek elnöke,dr. Tolnay Lajos tiszteleti elnök, dr. Nagy Lajos elnök,dr. Lengyel Károly fõtitkár, Kõrösi Tamás fõtitkárhe-lyettes és dr. Gagyi Pálffy András ügyvezetõ igazgató.

Nemzeti Himnuszunk eléneklése után dr. NagyLajos elnök megnyitotta a 104. Küldöttgyûlést és kö-szöntötte résztvevõit: az egyesület tagságának küldöt-teit, ezen belül tiszteleti tagjainkat, az egyetemistákat,pártoló tagjainkat, meghívott vendégeinket, a hatósá-gok képviselõit, a partner társadalmi szervezetek képvi-selõit. Külön köszöntötte az elnökségben helyet foglalóvendégeket, valamint dr. Zoltay Ákost, a Magyar Bányá-szati Szövetség fõtitkárát és dr. Fancsik Tamást, a Ma-gyar Geofizikai Egyesület elnökét.

Dr. Nagy Lajos megállapította, hogy a Küldöttgyûléshatározatképes,mivel a szavazati joggal bíró 174 küldött-bõl 127 fõ megjelent. Az elnök elõterjesztésére a Kül-

döttgyûlés nyílt szavazással, egyhangúlag (ellenszavazatés tartózkodás nélkül) elfogadta a tisztségviselõket:a tisztújítás levezetõ elnöke: dr. Tolnay Lajos tiszteletielnök;a Szavazatszámláló Bizottság elnöke: dr. Mende Tamás,tagjai: Liptay Péter, Halmai György;a Határozatszövegezõ Bizottság elnöke: dr. Károly Gyula,tagjai: Takács Nándor, Hajnal János, Nagy Gábor, TörõGyörgy;jegyzõkönyvvezetõ: Csányi Judit; jegyzõkönyv-hitelesítõk:Boross Péter, Dallos Ferencné.

A Küldöttgyûlés az írásban elõre megküldött napi-rendet ugyancsak egyhangú szavazással fogadta el.Napirend:� Megnyitó, köszöntések� A Választmány beszámolója, közhasznúsági jelentés� Az Ellenõrzõ Bizottság jelentése� Az Alapszabály Bizottság javaslata� Hozzászólások, indítványok� Tisztújítás, a Jelölõ Bizottság jelentése� Tiszteleti tagok választása� Kitüntetések átadása� Határozatok� A Szavazatszámláló Bizottság jelentése� Zárszó

Dr. Nagy Lajos: �Tisztelt Küldöttgyûlés! Hagyománya-inkhoz híven a küldöttgyûléseinken szomorú kötelezettsé-günknek teszünk eleget, amikor a harangjátékot hallgatvamegemlékezünk az elõzõ küldöttgyûlés óta eltávozott tag-társainkról. A magyar bányász-kohász társadalom nagycsaládja az elmúlt évben ismét számos tagját veszítette el.Minden név, amely el fog hangzani, régi barátunkra, mun-katársunkra, egyetemi társunkra emlékeztet, vagy egysze-rûen a közös munka emlékét ébreszti. Mindegyikük nevé-

hez valamilyen szakmaiteljesítmény, diákélményvagy együtt töltött szakes-tély, baráti gesztus élményekapcsolódik. Kérem, hogyszomorú kötelezettségünk-nek eleget téve állva hall-gassuk meg a névsort, kí-vánva elhunyt tagjaink-nak, barátainknak utolsóJó szerencsét! Emléküketõrizzük meg!�

Az elhunytak név-sorát dr. Gagyi PálffyAndrás olvasta fel a ha-rangjáték elhangzásaközben, majd az egyete-misták megszólaltatták aklopacskát.

A Küldöttgyûlés elnökségeSzombaty Erik, Tolnay Lajos, Jászai Sándor, Szûcs Péter, Gácsi Zoltán, Torma András,

Nagy Lajos, Lengyel Károly, Gagyi Pálffy András, Kõrösi Tamás, Rabi Ferenc

Bányászati és Kohászati Lapok � 147. évfolyam, 4. szám 3

Dr. Torma András, a ME rektora köszöntõje:Tisztelt Hölgyeim és Uraim!A Miskolci Egyetem rektoraként sok szeretettel és tisz-

telettel köszöntöm önöket az egyetem szenátusa, profesz-szorai és valamennyi polgára nevében. A Miskolci Egye-tem számára rendkívüli megtiszteltetés az, hogy otthont ad-hat az egyesület immár 104. tisztújító küldöttgyûlésének.Nem fér kétség ahhoz, hogy a több mint 100 esztendõsmúltra visszatekintõ egyesület napjainkban a magyar köz-élet, a magyar iparpolitika alakításának, valamint a szak-mai múlt ápolásának megkerülhetetlenül fontos szereplõ-je, miközben természetesen jelentõs nemzetközi kapcsola-tokkal is rendelkezik. Tudjuk azt is, hogy az egyesület min-

dig nagy figyelmet fordított az almamaterre. Az egyetem eztaz odafigyelést a maga szerény eszközeivel � így a jelen kül-döttgyûlésnek helyszínt is biztosítva � mindig igyekezett ésigyekezni fog viszonozni. Wass Albert a következõ módonfogalmaz: �a múlt szerves és elválaszthatatlan része a je-lennek, mint ahogy a jelen sem egyéb, mint a jövendõkezdete�. Gondoljunk bele, mennyire igaza van!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! E gondolatok jegyében bí-zom abban, hogy a mai napot Önök kellemesen és hasz-nosan töltik a Miskolci Egyetemen. Jó tanácskozást, és ahagyományos köszöntéssel búcsúzva Önöktõl kívánok �Jószerencsét�!

Dr. Nagy Lajos elnöki expozéja:Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Kedves Barátaim! Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntökmindenkit a 104. küldöttgyûlésünkön. Köszönöm az egye-tem vezetõinek � és külön rektor úrnak �, hogy küldöttgyû-lésünket itt, az egyetem falai között, ebben az igazán ele-gáns díszaulában tudjuk megtartani. Jelképként is felfog-hatjuk, hogy a 100., tisztújító küldöttgyûlés után, amelySelmecbányán, a volt Akadémia épületében került meg-rendezésre, a 104., szintén tisztújító közgyûlésünknek aMiskolci Egyetem ad helyet.

Életünkben a Miskolci Egyetem meghatározó, a bá-nyászathoz és kohászathoz való kötõdésben a SelmeciAkadémia úgyszintén. Selmec a gyökereket, a hagyomá-nyokat, Miskolc a diákéveket, a diplomát jelenti számunk-ra. Mindkét intézmény mértéket adott, meghatározta éle-tünk, sorsunk alakulását.

Bakos Gábor okl. bányamérnökBánfalvi László okl. földmérõBérces Józsefné okl. földmérõmérnökBodnár László okl. bányamérnökBorlai Károly okl. bányamérnökCifka István okl. gépészmérnökCsabay Ákos okl. gépészmérnökCsenki Mihály okl. bányamérnökDr. Dósa Zoltán okl. bányamérnökEbergényi László okl. bányamérnökÉrdi Krausz Gábor okl. geológusmérnökId. Ferencsin Imre könyvelõFlórián Gusztáv okl. bányagépészmérnökGál Zoltán okl. kohómérnökGáspár Jenõ okl. kohómérnökHerczeg Pál okl. bányamérnökDr. Herendi Rezsõ okl. kohómérnökHollanday József okl. bányamérnökDr. Horváth Dezsõ okl. kohómérnökJancsák Csaba okl. gépész üzemmérnökDr. Kálmán Sándor okl. kohómérnökKis Béla okl. bányamérnökKerner József okl. bányagazdasági mérnökKlein József bányatechnikusKovács Béla okl. bányamérnökKubina István okl. villamosmérnökKozma Dénes okl. bányamérnök

Id. Lamos Jenõ okl. bányamérnökLorge György Róbert okl. kohómérnökMenyhárt Lajos okl. bányamérnökMikóczki Ferenc okl. villamosmérnökDr. Nagy Zoltán okl. kohómérnök, tiszteleti tagDr. Oláh Zoltán okl. kohómérnökOszvald Emil okl. bányamérnökPap László kohásztechnikusPéntek Lajos okl. bányamérnökPerger István okl. bányamérnökDr. Pethõ Szilveszter okl. bányamérnök, tiszteleti tagPruzsinszki Miklós okl. bányamérnökDr. Rittinger János okl. gépészmérnökSchön Péter okl. kohómérnökDr. Siposs Zoltán okl. geológusStauderer József okl. bányamérnökSzablyár Péter geológus, okl. kohómérnökSzentgyörgyi Czeke Arisztid okl. kohómérnökSzomolányi Tibor gépésztechnikusSzeri Istvánné okl. kohómérnökDr. Tamásy István okl. bányamérnök, tiszteleti tagTarsoly Sándor okl. kohómérnökTóbiás István villamosipari technikusTóka Jenõ okl. bányamérnökZoltai József okl. kohómérnökVarga József okl. bányamérnökVárhelyi Rezsõ okl. gépészmérnök, tiszteleti tag

A 103. Küldöttgyûlés óta elhunyt tagtársaink:

Tiszteletadás az elhunytaknak


Amikor készültem a mai közgyûlésre, számba vettem,hogymilyen ígéreteket tettem négy évvel ezelõtt, ezekbõl mitsikerült megvalósítani, és mik voltak azok, amik plusz ten-nivalót adtak Egyesületünknek az elmúlt négy évben. Hacímszavakban kellene megfogalmazni a négy évvel ezelõttivállalásokat, akkor ezek a következõk lennének:� a selmeci hagyományok õrzése, ápolása;� szakmáink pozícióinak erõsítése a gazdasági életben;� jobb kommunikáció a társadalom felé;� hatékony együttmûködés a bányászaton-kohászaton be-lül mûködõ civil szervezetekkel, hatóságokkal;

� az egyetemmel való kapcsolatok erõsítése.S most, amikor ezek végrehajtásáról kell számot adni,

engedjétek meg, hogy ne kelljen elvennem Fõtitkár Úr be-számolójának a tartalmát, s ezekrõl a kérdésekrõl inkábbarról az oldalukról beszéljek, hogy mit jelentettek az Egye-sület életében, mûködésében, mennyire befolyásolták azt,és hol lenne szükség irányváltásra, korrekcióra.� Amikor a selmeci hagyományok õrzésérõl, ápolásárólbeszélünk, én gondolatban mindig két kérdéskörre bon-tom ezt a témát: egy morális és egy tárgyiasult részre.Tárgyiasult formának gondolom a több évszázad alattkialakult hagyományok látható, jól felismerhetõ jeleit.Ilyenek például a különbözõ egyenruhák, a szakestélyek,a dalaink, a balekoktatás, a firmává válás, a valetálás, ésmég lehetne folytatni a sort. Remélem, sokan egyetérte-nek velem, mikor azt mondom, hogy ha akár az Egyesü-let, akár a helyi szervezetek ilyen típusú rendezvényeitvesszük számba, elégedettek lehetünk. Ezek a hagyomá-nyok nem csak az egyetemen, a hallgatóság körébenmû-ködnek jól, hanem az iparban, és az Egyesület mindenszintjén is. Fontos, hogy ezeket az eseményeket megtart-suk, erõsítsük az elkövetkezõ idõben is.Hasonlóan fontosnak tartom a selmeci hagyomány, aselmeci örökség morális, erkölcsi tartalmát is, azoknak aszabályoknak az összességét, amelyek túlmutatnak a jogés egyéb írott szabályok keretein, s mégis meghatározzáka magatartásunkat, az általunk és remélhetõleg a társa-dalom által is helyesnek tartott viselkedésünket. Ma,amikor a világban egyre inkább idejétmúlt értékekké vál-nak a korábbi emberi normák, nagyon fontos, hogyEgyesületünk és annak minden tagja élete, munkásságasorán tartsa tiszteletben a szakmáinkban évtizedek soránkialakult viselkedési és szakmai kultúrát. Erõs ez a kul-túra, képes önmagát megújítani és fenntartani. Jó példaerre az egyetemünkön az új karok megjelenése, melyeknem kioltották, hanem átvették, egy kicsit saját képmá-sukra alakították a hagyományápolás kifejezõ rendsze-rét, és remélem, hogy a selmeci örökség erkölcsi tartal-mát is magukénak érzik.

� Szakmai pozíciónk erõsítése, egy erõs gazdasági háttérkiépítése rendkívül fontos Egyesületünk életében, hiszEgyesületünk a bányász-kohász szakma talaján alakultés fejlõdött, mûködése, sikeressége mindig is a szakmá-ban mûködõ cégek sikerétõl függött. Taglétszámunk, atagság korfája, az Egyesület anyagi hátteremindig erõsenfüggött a szakma sikerétõl, gazdasági eredményeitõl.

� Sajnos az elmúlt évtizedek azt mutatják, hogy mindkétszakmában egyes ágazatok igen nehéz helyzetbe kerül-

tek, megroppantak, amit mindannyian érzünk. Rendkí-vül nehézzé vált a vaskohászat, az acélipar helyzete, szin-te térdre kényszerítették a mélymûvelésû szilárdásvány-bányászatot, elsõsorban a szénbányászatot, amelyek pe-dig a nagy vállalati rendszerben minden téren az egyesü-let gerincét adták. Hála az égnek, az öntészet, a fluidum-bányászat, a külfejtéses bányászat még jól prosperál azországban, és elsõsorban a kõolaj- és földgázipari, vala-mint az öntészeti cégek jóvoltából az Egyesület mûköd-tetése, ha nehézségek árán is, de lehetséges. Nem mond-ható ez el az energetikai célú külfejtéses bányászatról,amelynek segítsége, támogatása lehetõségeihez képestszinte említésre sem méltó.Az Egyesületnek, az Egyesület tagságának és szakmáink-nak is rendkívül fontos, hogy a néhány évtizeddel ezelõtthozott, a kohászatot és bányászatot egyaránt negatívanérintõ politikai döntések okozta mélyrepülést megakadá-lyozzuk, és élve a szakmáink nyújtotta lehetõségekkel, él-ve a meglévõ nyersanyagaink biztosította termelési lehe-tõségekkel, újra növekvõ pályára állítsuk amagyar kohá-szatot és bányászatot.Célul tûztük ki, hogy szakmai anyagok készítésével be-mutatjuk a politikai döntéshozóknak azokat a lehetõsé-geket, amelyeket kihasználva nemcsak a szakma, ha-nem a nemzetgazdaság, a társadalom is nyertes lehet. Azelsõ ilyen tanulmányt 2011-ben készítettük. Elkészítése,kidolgozása az Egyesület tagjai sorában lévõ, szakmáju-kat kiválóan ismerõ tagtársaink feladata volt, amit társa-dalmi munkában, nagy körültekintéssel, tudásuk legja-vát adva végeztek el. A tanulmányt eljuttattuk a politiku-sokhoz, a képviselõkhöz, a kormánykörökhöz, sõt a mi-niszterelnökhöz is. Balgaság lenne azt hinni, hogy a ta-nulmány eredményeként, de higgyük azt, hogy ez is köz-rejátszott abban, hogy az elmúlt 2-3 évben kormányzatiszinten is megváltozott a bányászat megítélése.Nincs kincstári optimizmus bennem, de némi elégtétel akorábbi évtizedek elhallgatásos taktikájáért, hogy mamár a kormány tagjai és a miniszterelnök egyre gyakrab-ban beszél a hazai nyersanyag-elõfordulások fontosságá-ról, a kitermelés szükségszerûségeirõl az ország ellátás-biztonsága érdekében. Kevés még a kézzelfogható, az új-raindítást igazoló kormányzati lépés, de ha a szakmagazdaságossági számításokkal is alátámasztott, hosszútávon mûködtethetõ javaslatokat tesz a kormányzat asz-talára, talán a befektetõi oldal is hamarabb aktivizáljamagát, és a szándékból valóság lehet.S hogy mennyire fontos lenne a bányászat a társadalom-nak is, jól példázza a Bányásztelepülések Országos Szö-vetsége elnökségének kezdeményezése az elsõ lobbianyagfelfrissítésére, bevonvaminden szakmai szervezetet. 2012októberében Egyesületünk szervezésében a székházunk-ban sikerült összehozni a bányászatban tevékenykedõcivil és szakmai szervezeteket, de a szakma kormányzatihivatalainak, hatóságainak a képviselõit is, és teljesegyetértésben sikerült egy fórumot létrehozni, melynekfeladata egyszeri, az aktualizált lobbianyag elkészítésevolt. Ezt, melyet feltettünk honlapunkra is, ez év február-jában Rózsaszentmártonban mutattuk be és írtuk alá.

� S itt kell szólni szakmáink társadalmi elfogadottságáról,


a kommunikációiról is. Egyesületünknek nem állnakrendelkezésére azok az anyagi erõforrások, melyekkel át-fogó, az egész társadalmat formálómédiakampányt tud-na indítani, de talán nem is ez a cél. Azt kell elérnünk,hogy a kormányzat segítse szakmáinkat. Ma Egyesüle-tünk feladata az, hogy tegyen meg mindent, hogy a jelen-legi kormányzat a kezében lévõ média segítségével adjonhiteles, a valóságnak megfelelõ információt a társada-lomnak, és magyarázza el szakmáink mûködtetésénekszükségszerûségét, társadalmi hasznosságát. Talán így le-hetne azon a mély társadalmi elutasításon változtatni,amely szakmáinkat övezi.Sokat és keményen kell dolgoznunk, hogy komoly, kéz-zelfogható eredményeket érjünk el, de ehhez mamár leg-alább látszik kormányzati szándék és akarat, ami nélkülnem lehet egy hosszú elõkészítõ és beruházási fázist ma-gában hordó, lassan megtérülõ iparágat újra elindítani.Szüksége van a beruházónak, a befektetõknek a kiszá-mítható, garanciát nyújtó gazdasági és jogi környezetre,de a szakmának is szüksége van a befektetõk kontrolljá-ra, a szerzõdéses feltételek számonkérésére, és ezt mind-két esetben csak a kormány tudja garantálni.

� Nem kívánok hosszasan beszélni a szakmai társszerve-zetekkel, hivatalokkal való együttmûködésrõl. Kapcsola-tunk megfelelõ, s mint korábban is említettem, a szak-máért összefogni képes szervezetekrõl van szó.S hadd számoljak be egy sikeres nemzetközi összefo-

gásról, a V4-ek országainak, illetve az országok bányász-kohász egyesületeinek összefogásáról, arról, hogy közösenlépnek fel nemzeti kormányaik és az Európai Unió irányá-ban a bányászatot és kohászatot gátló tényezõk felszámo-lásában, új és jobb pozíciók elérésében. Az egyeztetések ta-valy tavasszal kezdõdtek a Cseh Köztársaságban. A folya-mat elsõ jelentõsebb állomása a közösen elkészített memo-randum, amelynek aláírására ez év március 20-án Sel-mecbányán, a szlovák Bányász Hagyományõrzõ Egyesülettisztújító közgyûlésén került sor. Az aláírással egy idõbenmegfogalmaztuk a következõ lépéseket, feladatokat is. AzEU parlamenti választások után minden ország meghívjaaz újonnan megválasztott képviselõket egy kerekasztal-be-szélgetésre, ahol tájékoztatjuk õket a bányászat helyzetérõl,megismertetjük velük a Memorandum szövegét, és megfo-galmazzuk elvárásainkat irányukban. Bízunk benne, hogyegyütt többen vagyunk, erõsebbek vagyunk, és érdekérvé-nyesítõ képességünk is erõsebb lesz.

Fontos kérdéskör az oktatás helyzete szakmáinkban.Ma, amikor egyre többet beszélünk szakmáink remélhetõfelemelkedésérõl, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogycsak jól képzett szakemberekkel lehet elképzeléseinketmegvalósítani. Gyakran mondjuk, hogy felsõoktatási szin-ten rendben vagyunk, de mindnyájan tudjuk, azért nincsminden rendben. Egyesületünk eddig is, és az elkövetkezõévekben is kiemelt figyelmet fordít az egyetemi oktatásra.Konferenciát szerveztünk az elmúlt évben, közösen aMûszaki Földtudományi- és a Mûszaki AnyagtudományiKarral. Folytatnunk kell az együttgondolkodást a jelenrõlés a jövõrõl. Fontosnak tartjuk, hogy az ipar oldaláról kor-rekt módon megfogalmazásra kerüljön, hogy milyen tu-dást várnak el a frissen végzett mérnököktõl. Gondot jelent

az utánpótlás biztosítása, hisz korábbanmind a bányászat,mind a kohászat jelentõs nagyvállalati háttérrel rendelke-zett Borsodban, a Sajó völgyében, s ez az ipari háttér bizto-sította a hallgatói utánpótlást, de biztosította a tudománygyakorlati alkalmazását is. Az ipar szinte napi kapcsolat-ban állt az egyetemmel, ami megkönnyítette a tananyagokés a kutatások naprakész állapotban tartását.

Ma ez a helyzet jelentõsen megváltozott. Mélymûvelésûbányászat szinte nincs, de a kohászat helyzete semmindenterületen rózsás, a vaskohászat és az acélgyártás, a fémko-hászat helyzete hasonló a bányászatéhoz. Stabilabbnak lá-tom a vasöntészeti ágazatot, és nagyon jónak az alumíni-umöntészet helyzetét. Ez a kiemelkedõen jó ágazat a szak-emberképzésbe is aktívan bekapcsolódik, nagyvállalatok-hoz kötötten alapfokú képzést indított, és igyekszik megol-dani a felsõfokú szakemberképzés gondjait is. Az eddigiek-nél szorosabb együttmûködésre van szükség az egyetem ésaz iparágaink között, az egyetem és a karok nem zárkóz-hatnak el az értelmes párbeszédtõl, a szakma igényeinekteljesítése elõl.

Teljesen más a helyzet a szakmunkásképzés területén,amely ma egyszerûen nincs. Egyesületünk ezen a területenrészt vállalt a bányászképzés indításában, és a Kamarávalegyüttmûködve rövidesen elindul egy tanmenet összeállítá-sa. Nehéz feladat a szakképzés újraindítása, hisz szakmá-ink nem tudnak biztos jövõképet mutatni a fiataloknak, ésma még nagyon kevés a munkalehetõség. Ahhoz viszont,hogy mindezeket megteremtsük, szakmáink újra elindul-janak egy felfelé ívelõ pályán, elengedhetetlen szükségünkvan jól képzett szakemberekre.

Az oktatás, a mérnökképzés gondjairól beszélve, mártettem említést az egyetemünkrõl, de most külön is szeret-nék néhány gondolatot elmondani. Egyesületünknek min-dig különös kapcsolata volt az egyetemmel. Ez nem vélet-len, hisz az Egyesület bölcsõje is a Selmeci Akadémián rin-gott, s tagságunk túlnyomó része errõl az egyetemrõl kerültki, és mindig hálás szívvel gondolnak az itt eltöltött évekre,az itt megszerzett tudásra, amivel elhagyva az egyetemet ne-kivágtunk, hogy sikerre vigyük szakmáinkat és elérjük egyé-ni boldogulásunkat.

Ma mást is várunk az egyetemtõl. Várjuk a korszerû, amai követelményeknek megfelelõ tudás átadását a hallga-tóknak, de várjuk a kutatások területének kiszélesítését, anehéz helyzetben lévõ szakmáink megújításához szükségesúj technológiákat, új módszerek kidolgozását, és ipari be-

vezetésük támogatását, segítését. Napjainkban alig maradtkutatási bázisa a szakmáinknak, és az innováció hiánya,az egyszerû, de mégis nagyszerû ötletek, szabadalmak hiá-nya érzõdik szakmáink sikerességén. Az egyetemnek azélére kell állni a kutatás-fejlesztésnek, hisz szakmáinkmeg-újulási lehetõsége ma az egyetemi kutatócsoportok kezé-ben van.

Feltétlenül szeretnék említést tenni szakmai múzeuma-ink helyzetérõl, nehézségeikrõl. A múzeumok mögül is hi-ányzik a vállalati támogatás, amely legalább a fenntartás,a mûködés legelemibb feltételeit biztosítaná. A múzeumiterep jó helyszíne lehetne a fiatalok bevonásának az egye-sületi munkába.

Egyesületünk fõtitkár úr vezetésével többször tárgyalt amúzeumok helyzetérõl. Tárgyaltak a Nemzetgazdasági Mi-nisztérium miniszter asszonyával és a Magyar Mûszaki ésKözlekedési Múzeum fõigazgatójával. Mutatkozik némifény ebben a kilátástalannak tûnõ helyzetben, de közel semmegnyugtató a helyzet. Fõtitkár úr beszámolójában biztosrészletesen fog szólni a kialakult helyzetrõl, az elért eredmé-nyekrõl és a lehetséges megoldásokról.

Tisztelt Küldöttgyûlés! Egyesületünk helyzete, az Egye-sületben az elmúlt négy évben végzett munka megítélése �úgy gondolom � nem az én tisztem. Az Egyesület nem a ve-zetõség, nem az apparátus, annak biztosítani kell a feltétel-rendszert az egyesületi élet zavartalanságához. Az egyesüle-ti munka a tagság által elvégzett, nagyon összetett, sokrétûés színes rendezvényhalmaz, melyet mindig megtöltött kel-lõ tartalommal. Köszönetet mondok valamennyi tagtár-sunknak, akik véleményükkel, cselekedeteikkel segítettékfeladataink, határozataink végrehajtását.

S talán végezetül néhány gondolat Egyesületünk közel-jövõbeli terveirõl. Következetesen érvényt kell szerezni azOMBKE megalakulásakor kitûzött két fõ célnak:1. A bányász-kohász tudományos, szakmai kapcsolatokfejlesztése és amagyar nyelvû szakirodalom ápolása, va-lamint

2. a bányász, kohász szakma és a szakma cégeinek érdek-képviselete.Különösen az érdekképviselet területén kell tevékenysé-

günket erõsíteni, amit jelenlegi alapszabályunk is lehetõvétesz. Az egyesület háttéripara, annak tulajdonosi szerkeze-te az utóbbi két évtizedben jelentõsen megváltozott. Így azötvenes években kialakult nagyvállalatok köré csoportosultegyesületi szervezeti forma ma már nem képes ugyanolyanhatékonysággal összefogni a szakmák szakembereit. Ezt,illetve az egyesület elõzõ ötven évének a tapasztalatait isfigyelembe véve, tudatosan kell ösztönözni az egyes földraj-zi körzetek szerinti szervezõdéseket, ahol ez javíthatja aszervezet mûködésének hatékonyságát.

Egyesületünk kiemelt célja kell hogy legyen a fiatalszakemberek bevonása és megtartása az egyesületi életbe.Ezt a feladatot nem szabad kizárólag az Egyetemi Osztály-ra vagy a Választmány Ifjúsági Bizottságára áthárítani. Ezta feladatot az Egyesület minden szintû szervezete és veze-tõje folyamatosan szem elõtt kell hogy tartsa.

Miközben a szakmai civil szervezetek sora vált veszte-ségessé és további tevékenységük sokszor megkérdõjelezõ-dik, Egyesületünk az egyre szigorodó s gyakran változó gaz-

dasági környezetben csak a tagságunkra jellemzõ szolida-ritás figyelembevételével tudott gazdaságilag egyensúlybanmaradni. A jövõben is ezt kell tennünk, és ez csak akkorlehet sikeres, ha az Egyesületet nem úgy kezeljük, mint egyvállalatcsoportot, amelynek gazdaságtalannak minõsítettrészét, valamely szakmai vagy területi egységet visszafej-lesztjük, megszüntetjük. Ez a szolidaritás volt mindig azerõs alapja Egyesületünk 122 éves életének, és ez a szolida-ritás az alapja az Egyesület fennmaradásának, sikeres mû-ködésének.

Köszönöm türelmüket, Jó szerencsét!Ezután dr. Nagy Lajos elnök megemlítette, hogy az

egyesület elõzõ küldöttgyûlés óta végzett tevékenységé-rõl és a 2013. év gazdálkodásáról szóló közhasznúságijelentést, valamint a 103. küldöttgyûlés határozatainakvégrehajtásáról szóló jelentést a küldöttek írásban elõremegkapták (Ezeket jelen lapszámunk 13-18. oldalain isleközöljük. � Szerk.),majd felkérte dr. Lengyel Károly fõ-titkárt, hogy a szóbeli kiegészítését tegye meg.

Dr. Lengyel Károly elöljáróban elmondta, hogy a be-számolót a küldöttek megkapták, az elnök expozéja issok mindent érintett, és lapjaink is sok eseményrõl be-számoltak, ezért csak néhány fontos kérdést kíván ki-emelni.

��elõször a létszámról. Évrõlévre azzal kell szembesülnünk,hogy létszámunk csökken, márnem éri el a 2900 fõt. Fájdalma-san sok tagunkat, mintegy 250 fõtkellett törölnünk tagjaink közülazért, mert sokszoros felszólítás el-lenére sem fizették a tagdíjat leg-alább két éve.

Tudomásul kell vennünk, hogyaz egyetemrõl, fõiskoláról kikerülõfiatalok nem jelentenek igaziutánpótlást a létszám tekintetében, hiszen számuk is keve-sebb a korábban megszokottnál, s egyáltalán nem biztos,hogy a szakmáinkban érdekelt vállalatoknál helyezkednekel. Meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy nem szak-irányú végzettségû fiatalokat is megnyerjünk Egyesületünk-nek. Higgyük el, egy jól mûködõ helyi szervezetben megfognak fertõzõdni a �selmeci szellem�-mel! Ez fennmara-dásunk egyik záloga lehet, s van rá példa, nem is kevés.

Tavaly 131 új belépõnk is volt, közülük számos egyete-mi vagy fõiskolai hallgató, akik egyre gyakoribb szereplõiaz egyesületi eseményeknek, sõt sokszor azok szervezésé-ben is részt vesznek. Errõl ma is meggyõzõdhettünk. Élet-útjuk nyomon követése, egyesületi szempontból történõ el-kallódásukmegakadályozása elemi érdekünk, ebben alap-vetõen az Egyetemi Osztályra, az Ifjúsági Bizottságra és ahelyi szervezetekre számítunk. Vészesen öregszünk � kivévetermészetesen a hölgyeket �, majd 22%-unk 75 év feletti.Van olyan szakosztályunk, amelynek több mint 60%-anyugdíjas. Ennek fényében van különös jelentõsége azimént a fiatalokról elmondottaknak.

Jelentem a küldöttgyûlésnek, hogy 2013-ban is eredmé-nyes évet zártunk, már ami a rendezvények számát illeti.Mintegy másfélszáz konferenciáról, szakmai napról, ha-


gyományápoló megmozdulásról és más eseményrõl van is-meretünk, amelyek közül sajnálatosan kevés volt részvételidíjas. Ez azért baj, mert csak nagy erõfeszítések árán tud-juk biztosítani az egyesület többé-kevésbé kiegyensúlyozottgazdálkodását és eredményességét. Meg kellene fontolni,hogy rendezvényeink egy részén elõször legalább jelképesbelépõdíj vagy hozzájárulás legyen, hiszen mindenki tisztá-ban van azzal, hogy semmi nincs ingyen!

A nem részvételi díjas rendezvények költségét szponzoritámogatásokból, pályázati pénzekbõl és egyéb forrásokbólbiztosították a szervezõk. Ez jelzi támogatóink segíteniakarását és természetesen a konkrét segítséget is, amit atagság és a választmány nevében ezúton is köszönök, hi-szen így nagyobb létszámban vehetnek részt tagjaink azegyesületi eseményeken.

Nem hallgathatom el, hogy az elmúlt idõszakban � eznem csak a ciklusra, hosszabb távra is érvényes � több ren-dezvény szervezése kikerült az egyesület hatáskörébõl.Gondolom, mindenki tisztában van azzal, hogy a rendez-vények bevételének elmaradása az egyesület létét veszélyez-teti, de mindenképpen gazdálkodási nehézségeket okoz.2010-ben még 56 M Ft, tavaly csak 22 M Ft volt a rendez-vényekbõl származó bevétel.

Az elmúlt négy évben összességében többmint 500 egye-sületi rendezvényt tartottunk a spontán helyi szervezetiösszejövetelektõl a Borbála-napi szentmisén keresztül atöbb száz fõs nemzetközi szakmai-tudományos konferen-ciákig. Ezekrõl az évenkénti beszámolók hû képet adnak.Néhányat azonban mindenképp ki kell emelni, a SelmeciSzalamandert, az Erdélyi Magyar Mûszaki TudományosTársasággal közösen rendezett konferenciákat, a Fazola-napokat és a Borbála-napi ünnepségeket. Ki kell emelni,mert viszonylag nagy tömeget mozgatnak meg, bányászokés kohászok egyaránt részt vesznek rajtuk, a gyökereinket ésa történelmünket jelentik, s egyfajta ünnepélyességgel bír-nak. Reméljük, még sokáig módunk lesz rajtuk megjelenni.

Néhány szót a lapokról. Mindnyájunk elõtt nyilvánva-ló, hogy a 147. évfolyamát megért lap az egyetlen igaziösszekötõ kapocs a tagság jelentõs része és az egyesület kö-zött. Ezért elemi érdekünk, hogy a lapok továbbra is megje-lenjenek, és a tudományos szakcikkek mellett minél többhír és ún. �kis színes� tudósítson az egyesületi események-rõl. Lapjaink az MTA lektorált szaklapjai, ami bizonyoskötelezettséggel jár a szakmai színvonalat illetõen. Errõl afelelõs szerkesztõk és a szerkesztõségek megfelelõen gon-doskodnak, munkájukat e helyrõl is köszönöm.

Tudnunk kell, hogy a lapok megjelentetése nem lennelehetséges szponzoraink önzetlen támogatása nélkül. ABKL Kohászat önálló lapszámainak megjelentetését aFémalk Zrt., míg a BKLKõolaj és Földgázét aMOLNyrt.kiemelkedõ módon támogatta, de kaptunk egy-egy lap-számra vonatkozó célzott támogatást másoktól, közöttüka Miskolci Egyetemtõl is. Megköszönök minden egyes fo-rintot, melyet e nemes cél érdekében kapunk.

Szeretném arról tájékoztatni a jelenlévõket, hogy folya-matban van az 1951 és 2002 közötti évfolyamok digitali-zálása is, reméljük, valamennyi lapszám elektronikus vál-tozatához hamarosan hozzájuthatunk.

Egyesületünk a ciklus alatt új székhelyre költözött. Az

Október 6.-a utca 7. szám alatti irodák kulturált elhelyezéstbiztosítanak relikviáinknak, jól szolgálják a titkárság zavar-talan mûködését, és a helyiségeiben kisebb létszámú meg-beszélésekmegtartására ismód nyílik. Felvetõdhet a kérdés,hogy miért nem az Astoria melletti ingatlanunkat foglaltukel a Fõ utcából való kiköltözés után?Mindent összevetve, akapott és adott bérleti díjaktól a megközelíthetõségig és aparkolással járó kényelmetlenségekig, úgy döntöttünk, hogya kapott szolgáltatások megérik azt a néhány tízezer forin-tot, amivel a jelenlegi helyünk többe kerül.

Szakmai múzeumaink ügyében igazán jó hírekrõl nemtudok beszámolni. Ahogy elnök úr is említette, igyekeztünktudatosítani az illetékesekkel, közöttük egymegbeszélés soránNémeth Lászlóné miniszter asszonnyal, hogy múzeumainkolyan pótolhatatlan és páratlan tárgyakat és dokumen-tumokat õriznek, amelyek méltán tartanak igényt nagyobblétszámú közönség figyelmére is. Amellett, hogy több mú-zeumot jelentõs költséggel felújítottak, sõt többnek az állan-dó kiállítása is megújult, egy részüket visszaminõsítették ki-állítóhellyé, ami korlátozott nyitvatartással és költséggel,csökkentett személyzettel, ennek megfelelõen csökkentettszolgáltatásokkal jár. Ez nem éppen látogatóbarát megoldás.

A Központi Bányászati Múzeum és az Olajipari Mú-zeum ugyan különleges helyzetben van a fenntartását ille-tõen, de hiába pályáznak eredménnyel, napi gondokkalküzdenek. A jelentõs mértékû elvonást nem lehet pótolni,s a pályázati pénzek nem fordíthatók mûködésre. Ezértkérünkmindenkit, hogy egyesületi rendezvények múzeumihelyszínekre való szervezésével is segítsük munkájukat. Desegítség lehet az olyan együttmûködési megállapodás is,mint amilyet a Magyar Mûszaki és Közlekedési Múzeum-mal kötöttünk az Öntödei Múzeumról, s aminek teljesíté-séért az Öntészeti Szakosztály felelõs. Az utóbbi idõk ta-pasztalata, hogy a számunkra szakmai szempontból fon-tos múzeumok és kiállítóhelyek közül több önkormányza-ti kezelésbe került, annak minden hátrányával és elõnyé-vel. Elõny, hogy közvetlen települési érdek lett a mûköd-tetés, hátrány a fenntartási költségek biztosításánakbizonytalansága.

A múzeumok kapcsán szót kell ejteni két fontos civilszervezetrõl, a Közép-európai Vaskultúra Útja Egyesületrõlés a Közép-európai Ipari Örökség Útja Egyesületrõl, me-lyekkel elsõsorban a hagyományõrzés, hagyományápolásterületén fontos az együttmûködés, de többmegoldandó fel-adat � pl. az ún. barnamezõs területek hasznosításának elõ-segítése � akár közös munka is lehet. S ha már itt tartok,meg kell említenem a Borsod-Abaúj-Zemplénmegyei Mér-nöki Kamarát is, amellyel számos érintkezési pontja vanEgyesületünknek, elsõsorban helyi rendezvények kapcsán.

Szeretett alma materünkben lévén kínálkozik a lehetõ-ség, hogy a szakmáinkat érintõ legfontosabb oktatási kér-désekkel is foglalkozzunk. Az Oktatási Bizottságmunkájá-ról szóló beszámolórész tételesen felsorolja, hogy mit tettegyesületünk ezen a területen, kezdve az itt tartott kibõvítettválasztmányi üléstõl az Öntészeti Szakosztály több kezde-ményezéséig. Ezek lényege abban foglalható össze, hogy azeredménnyel nem vagyunk, nem lehetünk elégedettek.További, mindkét fél számára hasznot is hozó együttmûkö-dés szükséges ahhoz, hogy a mögöttünk álló cégek igényei


a jelenleginél nagyobb mértékben érvényesüljenek. Végül isõk lesznek az itt végzettek munkáltatói, számukra igazánfontos, hogy milyen képzést kap a leendõ alkalmazottjuk.

Elmondhatom, hogy Egyesületünk gazdálkodása2013-ban is eredményes volt, a 69 millió forintot megköze-lítõ bevétel mellett szerény, 321 E Ft nyereséget értünk el.Pártoló és jogi tagjaink támogatása jóvoltából egyesüle-tünk a fizetõképességét is megõrizte. Tartalékaink azonbannem elégségesek ahhoz, hogy egy váratlan esemény esetle-ges negatív hatásai ellen eredménnyel védekezhessünk.

Az elõzõ küldöttgyûlés határozatainak végrehajtása ki-vétel nélkül megtörtént, az errõl szóló jelentést az írásos be-számoló tartalmazza, ezért azt külön nem ismertetem.

Azt a határozati javaslatot terjesztem elõ, hogy a kül-döttgyûlés a 2013. évi közhasznúsági jelentést, számvitelibeszámolót és eredmény kimutatást 68.732 E Ft mérlegfõ-összeggel és 321 E Ft tárgyévi eredménnyel fogadja el.

Beszámolóm végén engedjenek meg, engedjetek megnéhány személyes gondolatot. Negyvenhat évvel ezelõttitt, az egyetem falai között fogott meg a közösséghez valótartozásnak az az érzése, ami talán a selmeci szellemetjelenti, s ami oly sok élményt, szakmai és baráti kapcso-latot eredményezett az életemben, de gondolom mind-annyiunk életében. A selmeci szellem egy nehezen körül-írható életérzés, egy magatartásforma, aminek jellemzé-séhez a nem olyan régen megfogalmazott jelmondatunkszavai: szakmaszeretet, barátság, hazaszeretet, mindenbizonnyal hozzátartoznak. Ha ezt a mondatot bõvíteniszeretnénk, a szavak között feltétlenül szerepelnie kell azönzetlenségnek és az egymás iránti szolidaritásnak. Denem csak szavakban, tettekben is. Egyesületünk jövõjeebben is rejlik.

Dr. Nagy Lajosmegköszönte a fõtitkár szóbeli beszá-molóját és felkérte Szombatfalvy Rudolfot, az EllenõrzõBizottság elnökét, hogy szóbeli jelentését terjessze aküldöttgyûlés elé. (Az EB írásos jelentését a Küldött-gyûlés résztvevõi megkapták.)

Szombatfalvy Rudolf: Tisztelt Küldöttgyûlés!Az Ellenõrzõ Bizottság 2014.

május 7-én megtartott ülésén vizs-gálta az Egyesület mûködését,melyrõl megállapította, hogy azmegfelel az alapszabálynak. Aküldöttgyûlésen és a választmányiüléseken hozott határozatok vég-rehajtása megtörtént, azokrólrendszeresen beszámol az Egyesü-let vezetõsége.

Az Ellenõrzõ Bizottság ezen azülésen javasolta a 104. (Tisztújító)Közgyûlésnek az OMBKE 2013. évi gazdálkodásáról szólójelentés, az Egyesület 2013. évi mérlegének és az Egyesület2013. évi közhasznúsági mellékletének a 104. küldöttgyû-lés elé való terjesztését, és javasolja a 104. küldöttgyûlésnekezen dokumentumok elfogadását.

Az Ellenõrzõ Bizottság az alábbi javaslatokat és aján-lásokat fogalmazta meg az Egyesület vezetõi felé:1. Az Egyesület 2013. évben betartotta az alapvetõ elvárást,hogy a bevételek haladják meg a kiadásokat. Ahhoz,

hogy ez a jövõben is így legyen, keresni kell a bevételi for-rások növelésének lehetõségét.� Javítani szükséges a tagdíjfizetési morált.� Új pártoló tagok bevonása szükséges.� Tovább kell szorgalmazni az �egyesületi� rendezvényekvisszahozását egyesületi keretek közé. Ehhez vizsgálnikell, hogy milyen okok miatt kerültek ki ezen rendez-vények az Egyesületbõl.

� Ki kell terjeszteni a szakértõi tevékenységet, ezzel ki-használva az Egyesület tagságának szakmai tudását.

� Meg kell vizsgálni, milyen változtatások szükségesek apályázati források elnyeréséhez.

� Célszerû a kiadások, költségek szerkezetének vizsgála-tát elkezdeni, majd folyamatosan fenntartani.

2. Nem elegendõ a tanulóifjúság belépése az Egyesületbe,meg kell a tagságukat tartani, erõsíteni a tanintézetbõlvaló távozás után is.Az Egyesület vezetõi dolgozzanak ki intézkedési tervet atanulmányaikat befejezõ fiatalok Egyesületben valómaradására (egyetem � cég � helyi szervezet nyomonkövetõ program). A szakmáinkat képviselõ cégek már afiatalok tanulmányai során adjanak segítséget a szak-mai elkötelezettség javításához, az ipari lehetõségekmegismeréséhez.

3. Érvényt kell szerezni annak az elõírásnak, hogy a tagdíj-bevételek 30%-a visszakerüljön a szakosztályok, szak-csoportok, helyi szervezetek mûködésének biztosítására.Az Egyesület csak akkor életképes, ha ezekben a szerve-zetekben érdemi szakmai élet folyik.

4. Célszerû megszervezni a támogatók, a jogi tagvállalatokrendszeres tájékoztatását az általuk adott támogatásokfelhasználásáról.

5. A megváltozott alapszabályhoz illeszkedõen szükségesaz ügyrendi, ügyviteli szabályzatok aktualizálása.

6. Az Ellenõrzõ Bizottság pozitívan értékeli, hogy a BKLszakmai lapokat a Magyar Tudományos Akadémia fel-vette a lektorált lapok listájára. Javasoljuk, hogy ez atény a lapokon is feltüntetésre kerüljön.

7. Az Ellenõrzõ Bizottság megfontolásra javasolja, hogy akövetkezõ választásnál kerüljön visszaállításra az Egye-sület vezetõi közötti paritás.

8. Megfontolás tárgyává kell tenni az azonos földrajzi kör-nyezetben mûködõ, de különbözõ szakmákhoz tartozóhelyi szervezetek munkájának összehangolását, a köz-tük levõ együttmûködés erõsítését.

9. Meg kell kezdeni az Egyesület teljes tevékenységének fe-lülvizsgálatát. Ki kell alakítani az új környezeti elõírá-soknak megfelelõ stratégiát. Célszerû az egyesületi jövõ-kép kimunkálása a nehezedõ körülmények ellensúlyo-zására.

10. A fenti javaslatok, ajánlások végrehajtását intézkedésitervekkel, felelõsök kijelölésével kell megvalósítani.Az Ellenõrzõ Bizottság köszönetét fejezi ki az Egyesület

minden tagjának, a szakosztályok és az Egyesület vezetõi-nek a 2013. évben végzett erõfeszítéseikért, mely hozzájá-rult az Egyesület céljainak megvalósulásához, anyagi hely-zetének fenntartásához.

Végül az Ellenõrzõ Bizottság szeretné tudatosítani,hogy munkája nem az Egyesület és nem egyes személyek


ellen irányul, hanem jobbító szándékú javaslatokkal a to-vábbi sikeres mûködést kívánja segíteni, létét és mûködéséttörvényi elõírások és az alapszabály rögzítik.

Dr. Nagy Lajos megköszönte az Ellenõrzõ Bizottságjelentését, majd bejelentette, hogy az elõzõ, 103. Kül-döttgyûlés által elfogadott, a civil szervezetekre vonat-kozó törvény alapján kidolgozott alapszabályt a Fõ-városi Törvényszék elfogadta. Az utólag megjelent újpolgári törvénykönyv újabb elõírásokat tartalmaz, me-lyeket az alapszabályunkba át kell vezetni. Az Alapsza-bály Bizottság által javasolt és a Választmány által tá-mogatott módosításokat a küldöttek az írásos beszámo-lóval együtt megkapták. Mivel törvényi elõírásról vanszó, ezért ebben a kérdésben nem javaslunk vitát nyitni.Megkérdezi, hogy ennek ellenére van-e valakinek ellen-véleménye, más javaslata. Mivel nem volt, szavazásratette fel az alapszabály-módosítás elfogadását.

A küldöttgyûlés nyílt szavazással egyhangúlag, ellensza-vazat és tartózkodás nélkül elfogadta a javasolt alapszabály-módosítást.

Dr. Nagy Lajosmegkérdezte a küldöttgyûlés résztve-võit, hogy van-e hozzászólásuk, indítványuk.

Dr. Pataki Attila két indítványt küldött be írásban (Abenyújtott indítványokat jelen beszámoló után közöljük. �Szerk.). A BKL lapokkal kapcsolatos indítványához in-doklásul az alábbiakat mondta el: �� javasoltam, hogyévente legalább egy olyan lapszám jelenjen/jelenhessenmeg, amelyben valamennyi szakunk helyet kaphat vala-mennyiünk számára közérthetõ formában. Nem arról vanszó, hogy adjuk lejjebb a színvonalat, hanem arról, hogypróbáljunk úgy fogalmazni pl. öntészeti kérdésekrõl, amelyegy bányamérnök számára is érthetõ és fogyasztható. Na-gyon érdekes tudományos felfedezésrõl olvashatok Kaptayprofesszor úr tollából máshol, a Bányászatban is szívesenolvasnék errõl.

Tehát azt javasoltam, hogy közös lapszám jelenjenmegilyen témákban. Ez talán csökkenthetné a �szakosztályokuniója� jelleget egyesületünkben, összébb hozna bennün-ket, és ilyen értelemben egységünket növelné, és talán aköltségeket is csökkentené.�

Amásik indítványához pedig hangsúlyozta, hogy ��az egyesületünk hathatós kezdeményezést foganatosítsonannak érdekében, hogy az ipari igények fogalmazódjanakmeg markánsan, és ehhez a fõiskolai és egyetemi oktatásszorosan kapcsolódjon, kerüljön visszavezetésre az ötévesegységes oktatás a mûszaki földtudományi karon.�

Dr. Hatala Pál: Pataki Attilához feltétlenül szeretnénka szakmánk nevében csatlakozni. A Magyar ÖntészetiSzövetség elnöksége évek óta foglalkozik a bolognai osztottképzés káros eredményeivel, a gyenge felkészültségû fiata-lokkal. Tudom, hogy ez túl sommás kijelentés, elnézést ké-rek érte. Több elemzést végeztünk: harmada-negyede szak-mai és alaptudományi képzést kapnak a fiatalok összeha-sonlítva a 20-25 évvel ezelõtti képzéssel, és utána meg egy-bõl doktorit is csinálnak. Szeretném felhívni a figyelmet,hogy már van olyan multinacionális, Magyarországonmeghatározó öntöde, amely még ebben az évben várja,hogy esetleg ebben fordulat következzen be, és utána a pén-zét, amit eddig aMiskolci Egyetemnek juttatott, el fogja vinni

másik egyetemnek, még külföldre is, ahonnan az osztatlanképzésben sokkal jobb felkészültségû fiatal öntészeket fognakkapni. Azt gondolom, hogy erre nagyon oda kell figyelni.

Nyitrai Dániel aggodalmát fejezte ki a szakmai mú-zeumok helyzete, az értékek megõrzése miatt. Indítvá-nyozta, hogy az OMBKE-n belül egy �múzeumi refe-rens� folyamatosan foglalkozzon a témával, benne amegszûnõ vállalatok szakmatörténetileg is értékes be-rendezéseinek megõrzésével, megmentésével. Továbbáköszönetét fejezte ki mindkét szakma egyetemi ifjúsá-gának a Fazola-napok megrendezésében való részvéte-lükért, segítségükért.

Szombathy Erik, a szlovák bányász hagyományõrzõegyesületek elnöke köszöntõje:Tisztelt ElnökÚr! Tiszteltközgyûlés! Kedves barátaim, bányászok, kohászok! En-gedjék meg, hogy elsõsorban üdvözletemet adjam át a miszlovákiai hagyományõrzõ társaságunktól minden bá-nyásznak, kohásznak, geológusnak. Nagyon sok ilyen ren-dezvényen vettünk részt Magyarországon, és nagyon kelle-mes környezetet tudtok kialakítani, maradandó emlékeketadni. Bizonyára mindegyikõtök emlékszik arra, hogy azilyen összejöveteleknek hagyománya volt amúltban,mikorvalaki nagyon jó teljesítményt nyújtott a szakmán belül,ennek a teljesítménynek a megünneplésére. De nagyonszomorú, hogy ma Szlovákiában ahelyett, hogy új módsze-reket találnánk ki a fejtésre, az elõkészítésre, a bányászok-nak, kohászoknak sajnos lassan ügyvédekké, jogászokkákell átalakulniuk, hogy fenn tudjuk tartani a munkánkat.Nagyon jó, hogy van ez az együttmûködés köztünk, amiszép gyümölcsöket tud hozni a közös munkákban, mint amárciusban aláírt memorandum a magyar, szlovák, csehés lengyel bányász szövetségek között. Több közép-európaiállamot is be kívánunk vonni, gondolok itt Romániára ésSzlovéniára. Szeretnénk, hogy ez a közös erõfeszítésünkolyan szintre emelje a bányászatot és a kohászatot, amilyeta mi nagyapáink ezen a közép-európai területen az elmúlt1000 évben felmutattak. Kívánok sok erõt, egészséget, soksikert a munkához! Örömöket az elvégzett munkában! Jószerencsét!

Dr. Szûcs Péter, a Mûszaki Földtani Kar dékánja abolognai oktatási rendszer 5 éves képzéssé történõ visz-szaállításával kapcsolatban elmondta, hogy bár meg-hallgatják az ipari észrevételeket, a módosítás sok idõt,körültekintõ eljárást igényel, továbbá a jogszabályi és afelügyeleti körülmények, vélemények megváltoztatásá-ra is szükség lenne. Ugyanakkor �az osztott képzésneknem csak hátrányai, hanem elõnyei is vannak. Mind a kétkar élenjár abban, hogy a Miskolci Egyetemen az idegennyelvû képzést elõsegítsük, és hogy minél több külföldidiákja legyen az egyetemnek. Ezekben a képzésekben elsõ-sorban amesterképzések és a doktori képzés játszhat fõsze-repet. Elég, ha arra gondolok, hogy a mi karunkon kifeje-zetten nagy igény van a kõolajos angol nyelvû mesterkép-zésre, és ez egyre több külföldi diákot vonz. De hasonló-képpenmondhatnám a hidrogeológus és a kõolajos geoló-gus angol nyelvû mesterképzéseinket. A mûszaki anyagtu-dományi karon is vannak sikeres angol nyelvû képzések.

Megköszönöm ezt az indítványt, és ha az OMBKE eb-ben eltökélt és segítõ szándékát fenntartja, úgy gondolom,


kezdjükmeg a tárgyalásokat, nézzükmeg, milyen lehetõsé-gek vannak az oktatásunk változtatására, de minden kép-zésünket nem hiszem, hogy vissza kellene fordítani ötéves-be, bizonyos képzések vonatkozásában meg lehet tenni.Amit a két kar nagyon fontosnak gondol, és talán az iparvisszajelzése is azt mutatja, hogy az alapképzést kapotthallgatók gyakorlati felkészültsége nem megfelelõ. Ebbenkellene a cégek és az egyesület segítsége, hogy hallgatóinkmég több gyakorlati lehetõséget, képzést kapjanak külön-bözõ cégeknél.

Bonyolult kérdésrõl van szó, a Miskolci Egyetem,illetve az érintett mûszaki karok nyitottak erre az indítvány-ra, hogy tárgyaljunk róla, mert nem egyszerû, nem egy egyiknapról a másikra történõ feladatról van szó.�

Clement Lajos ehhez kapcsolódóan hangsúlyozta,hogy az alapok a fontosak, és felhívta a figyelmet az el-következõ selmeci szalamanderen történõ, a korábbiak-hoz hasonló fegyelmezett megjelenésünkre.

Takács István az egyesület, az elnökség támogatásátkérte a borsodi bányák újranyitása érdekében benyúj-tott indítványaikhoz.

Törõ György egyetemi kötõdésû miskolci polgárkéntés egyesületi vezetõként kérte az egyesület és az egye-tem támogatását egy hagyományápolásra, balekoktatás-ra, daltanításra, szakestélyek, vetélkedõk megtartásáraalkalmas épület, a �Simon-villa� megszerzéséhez, ilyencélú hasznosításához.

Dr. Nagy Lajos a hozzászólások végével felkérte a dr.KárolyGyula által vezetettHatározatszövegezõBizottsá-got, hogy készítse el javaslatát, majd így folytatta: �TiszteltKüldöttgyûlés! Az eddig mûködõ egyesületi vezetés man-dátuma lejárt. Köszönöm az egyesület tagságának együtt-mûködését. Most átadom a küldöttgyûlés levezetésénektisztét dr. Tolnay Lajosnak, egyesületünk tiszteleti elnökének.Kérem az elnökségben helyet foglaló választott tisztségviselõtársaimat, hogy a küldöttek között foglaljunk helyet.�

Dr. Tolnay Lajos levezetõ elnök elmondta, hogy azegyesület ügyrendje értelmében a választmány a szak-osztályok javaslatai alapján Jelölõ Bizottságot bízottmeg, melynek elnökéül dr. Dúl Jenõ okl. kohómérnök,egyetemi tanárt kérte fel. A Jelölõ Bizottságbanmindenszakosztály képviseltette magát.

Az elnök felkérésére dr. Dúl Jenõ ismertette a JelölõBizottság javaslatát, melyet széleskörû véleményekmegismerését követõen egyhangúlag alakítottak ki:az elnöki tisztségre a jelenlegi elnököt, dr. Nagy Lajosokl. bányamérnököt,a fõtitkári tisztségre � miután dr. Lengyel Károly eddigifõtitkár már nem vállalta a jelöltséget � Kõrösi Tamásokl. olajmérnököt, az eddigi fõtitkár-helyettest,fõtitkárhelyettesnek Hevesi Imre okl. kohómérnököt java-solták.

Az Ellenõrzõ Bizottság tekintetében a korábbi tiszt-ségviselõk megbízását javasolták:elnök: Szombatfalvy Rudolf okl. kohómérnök,tagok: Hajnáczky Tamás okl. bányamérnök, Götz Tiborokl. olajmérnök,Marczis Gáborné dr. okl. kohómérnök,Molnár István okl. kohómérnök, Gergelyné BobákKatalinmérnök-közgazdász tanár.

A levezetõ elnök kérdésére a Küldöttgyûlés nem tettészrevételt, majd nyílt szavazással egyhangúan, ellensza-vazat és tartózkodás nélkül elfogadta a Jelölõ Bizottságszemélyi javaslatait, így a javasolt személyek a szavazó-lapra felkerültek. Ezután az elnök felkérésére dr. MendeTamás, a Szavazatszámláló Bizottság elnöke ismertettea szavazás menetét.

A szavazás az elnök által elrendelt szünetben történtmeg.

A szünet után dr. Tolnay Lajos levezetõ elnök felkér-te Kõrösi Tamás fõtitkárhelyettest, hogy terjessze elõ aválasztmány tiszteleti tagokra vonatkozó javaslatát.

Kõrösi Tamás: �Tisztelt Küldöttgyûlés! Az OrszágosMagyar Bányászati és Kohászati Egyesület választmánya a2014. április 26-i ülésén úgy döntött, hogy az Érembizott-ság elõterjesztése alapján javasolja a 104. tisztújító küldött-gyûlésnek, hogy Podányi Tibor okl. bányamérnököt, dr.Dúl Jenõ okl. kohómérnököt és dr. Verõ Balázs okl. kohó-mérnököt, akik az egyesületi munka keretében az egyesü-letért, az egyesület céljainak megvalósulásáért, a szakmá-ink fejlesztéséért és hagyományaink ápolásáért több évtize-des munkájukkal sokat fáradoztak, s ezzel a tagság többsé-ge elõtt elismerést és nagyrabecsülést szereztek, az egyesülettiszteleti tagjává válassza.�

A küldöttgyûlés nyílt szavazással, ellenszavazat éstartózkodás nélkül megszavazza a választmány elõter-jesztését. A tiszteleti tagsággal járó gyûrût és okleveletdr. Nagy Lajos adta át.

Dr. Tolnay Lajos: Hagyomány, hogy a Küldöttgyûlé-seinken egyesületi kitüntetéssel ismerjük el azon tagjainkmunkáját, akik folyamatosan és kiemelkedõen segítik cél-jainkmegvalósulását. FelkéremCsaszlava Jenõt, az Érem-bizottság elnökét, hogy az ez évi kitüntetéseket ismertesse,és dr. Nagy Lajost, hogy a kitüntetéseket adja át.

(A kitüntetetteket jelen lapszámunk 19-31. oldalainmutatjuk be. � Szerk.)

A kitüntetések átadása után dr. Tolnay Lajos felkértedr. Károly Gyulát, a Határozatszövegezõ Bizottság veze-tõjét, hogy ismertesse a határozati javaslatokat.1. A küldöttgyûlés elfogadja és jóváhagyja a civil szerve-zetek mûködésérõl és támogatásáról szóló törvény-ben elõírtak szerint elkészült beszámolót, az évesköltségvetést, a mérleget és a közhasznúsági mellék-letet az OMBKE 2013. évi mûködésérõl.

2. A küldöttgyûlés elfogadja és jóváhagyja az EllenõrzõBizottság beszámolóját az OMBKE 2013. évi mûkö-désérõl.

3. Az OMBKE 104. Küldöttgyûlése elfogadta az Alap-szabály Bizottságnak az Alapszabály módosításáravonatkozó javaslatát.

4. Egyesületünk kiemelt célja a fiatal szakemberek be-vonása az egyesületi életbe, de feladata az is, hogy afelsõfokú tanulmányok befejezése után a fiatal szak-emberek továbbra is részt vegyenek az egyesületmunkájában. Ezen feladat elvégzésére az egyesületvezetõsége dolgozzon ki cselekvési tervet.

5. A küldöttgyûlés továbbra is szükségesnek tartja azegyesület vezetõségének azon kezdeményezéseit,amelyek arra irányulnak, hogy felhívják az ország gaz-


dasági és politikai vezetõinek figyelmét a bányászatiés kohászati tevékenység nemzetgazdasági jelen-tõségére és a hazai lehetõségekre, a szükségesnek tar-tott intézkedésekre. A küldöttgyûlés támogatja mind-azon együttmûködéseket más civil szervezetekkelösszefogva, melyekkel az elõbbi célok elérése haté-konyabbá válhat.

6. A küldöttgyûlés üdvözli, hogy az OMBKE részt vesza visegrádi országok bányászati és kohászati egyesü-leteit alkotó együttmûködésben azzal a céllal, hogyráirányítsák mind a hazai, mind az európai politiku-sok figyelmét a bányászat és a kohászat gazdasági je-lentõségére, valamint az ipari emlékek és szakmai ha-gyományok ápolására.

7. Egyesületünk hatékonyan vegyen részt az alap- és kö-zépfokú szakképzés támogatásában, a felsõoktatás,különösen az egyetem és az ipar közötti kapcsolatokerõsítésében, a szakmáinkhoz tartozó felsõoktatás éskutatás fenntartása, fejlesztése és személyi felté-teleinek biztosítása érdekében.Az OMBKE támogatja az egységes 5 éves felsõfokúképzésre történõ visszaállást a Miskolci Egyetemérintett mûszaki karain.

8. Egyesületünk választmánya az egyesület céljait és táv-lati mûködésének fenntartását szem elõtt tartva átfo-góan vizsgálja meg az egyesület tevékenységének ésszervezete mûködésének teljes keresztmetszetét, ésszükség esetén dolgozzon ki alternatív módosítási ja-vaslatokat.Az egyesület elsõ ötven évének tapasztalatait is figye-lembe véve tudatosan kell ösztönözni az egyes föld-rajzi körzetek szerinti szervezõdéseket, ahol ez javít-hatja a szervezet mûködésének hatékonyságát.

9. Péch Antal, a Bányászati és Kohászati Lapok meg-alapítója tiszteletére az általa javasolt �Jó szeren-csét!� köszöntés kerüljön feltün-tetésre minden BKL lap elsõ kül-sõ borítóján.

10. Az egyesület szakmai és társa-dalmi közremûködésével to-vábbra is segítse a szakmai mú-zeumaink és kiállítóhelyeinkszínvonalánakmegõrzését és fej-lesztését, ipari örökségeink védel-mét. A választmány amúzeumok-kal történõ együttmûködés fej-lesztése érdekében tagjai közülválasszon egy múzeumi refe-renst.

11. A választmány mellett mûködõKiadói Bizottság az eddigieknélmég fokozottabban törekedjékarra, hogy a BKL közös szá-maiban évente tájékoztatni tud-ja tagságunkat az egyesületünkteljes szakmai körébe tartozómûszaki-tudományos eredmé-nyekrõl, sikerekrõl, új mûszakimegoldásokról, továbbá � az

Ifjúsági Bizottság és az Egyetemi Osztály segítségé-vel � az egyetemmel, egyetemi ifjúsággal kapcsolatoshírekrõl.

12. Egyesületünk bevételének növelése érdekében a vá-lasztmány fokozottan törekedjék arra, hogy a rész-vételi díjas szakmai rendezvények az OMBKE kere-tén belül valósuljanak meg.

13. A választmány kezdeményezze a Miskolci Egyetemfelé, hogy az egykor Selmecbányán mûködõ IfjúságiKör épületéhez hasonló funkciót ellátó épület szü-lessen újjá a Dudujka-völgyben.Dr. Tolnay Lajosmegkérdezte a küldöttgyûlést, hogy

a bizottság javaslatával kapcsolatban van-e észrevétel.Miután nem volt, megszavaztatta a határozati javaslato-kat a következõk szerint:Az 1. és 2. pontokat a küldöttgyûlés nyílt szavazással egy-hangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.A 3. pontot a küldöttgyûlés elõzõleg már elfogadta.A 4-13. pontokról � tekintettel arra, hogy nem volt ész-revétel � a küldöttgyûlés együtt szavazott, és egyhangú-lag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül jóváhagyta.

Dr. Tolnay Lajos ismertette, hogy a szakosztályok aszakosztályi küldöttgyûléseken megválasztották a szak-osztályelnököket, akiket az OMBKE alapszabálya 17. §(1) pontja szerint a küldöttgyûlés hivatott egyesületi al-elnöki tisztségükben is megerõsíteni nyílt szavazással.Tehát az egyesület javasolt alelnökei:Huszár László okl. bányamérnök, Bányászati Szak-osztályMolnár Zsolt okl. olajmérnök, Kõolaj-, Földgáz- és Víz-bányászati SzakosztályBocz András okl. kohómérnök, Vaskohászati Szak-osztályCsurgó Lajos okl. kohómérnök, Fémkohászati Szak-osztály


Az OMBKE új vezetõi: Bocz András alelnök, Csurgó Lajos alelnök,Huszár László alelnök, Kõrösi Tamás fõtitkár, dr. Nagy Lajos elnök,

Hevesi Imre fõtitkárhelyettes, Katkó Károly alelnök, dr. Havasi István alelnök,Molnár Zsolt alelnök

Katkó Károly okl. kohómérnök, Öntészeti SzakosztályDr. Havasi István okl. bányamérnök, Egyetemi Osztály

Mivel a küldötteknek a felsorolt személyeket illetõennemmerült fel észrevétel, a küldöttgyûlés nyílt szavazás-sal egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül jó-váhagyta a szakosztályok által delegált alelnököket.

Dr. Tolnay Lajos gratulált a megválasztott alelnökök-nek. Felkérte õket, hogy a küldöttgyûlés további mene-tében az elnöki asztalnál foglaljanak helyet, majd felkér-te dr. Mende Tamást, a Szavazatszámláló Bizottság elnö-két, hogy ismertesse a szavazás eredményét.

Dr. Mende Tamás bejelentette, hogy a küldöttek 115érvényes szavazatot adtak le, és hogy a jelölõ listán lévõszemélyek mindegyikét 115 szavazattal megválasztották.

Dr. Tolnay Lajos gratulált a megválasztott egyesületivezetõknek és felkérte õket, hogy foglalják el helyüket

az elnökségi asztalnál, és felkérte a régi-új elnököt a zár-szó megtartására.

Dr. Nagy Lajos elnök az újonnan választott vezetõségnevében megköszönte a tagság bizalmát. Felhívta a fi-gyelmet a küldöttgyûlést követõ egyesületi programok-ra, úgymint emléktábla-avatás, baráti találkozó, szakes-tély az egyetemen és Bányász-Kohász-Erdész TalálkozóTelkibányán. (Ezekrõl az eseményekrõl jelen lapszámunk41-43. oldalain számolunk be. � Szerk.)Ugyancsak meg-köszönte a küldöttgyûlést szervezõ Egyetemi Osztály ésOMBKE titkárság munkáját.

A küldöttgyûlés a Bányász-, az Erdész- és a Kohász-himnuszok eléneklésével zárult.

A küldöttgyûlés jegyzõkönyve alapján összeállítottaPT


(1)120 éve, tehát 1894. április 7-én az OMBKE ülésén

tett PéchAntal indítványt a �Jó szerencsét!�magyar kö-szöntés bevezetésére. Ez az országban meghonosodottköszöntés egyesületünk alapszabályában is rögzítésrekerült.

A 120. évforduló alkalmával, tisztelegve a Bányá-szati és Kohászati Lapok alapítója, Péch Antal emlékeelõtt, javaslom, hogy a jövõben a Bányászati és Kohá-szati Lapok mindhárom szaklapjának elsõ külsõ borító-lapján szerepeljen a �Jó szerencsét!� köszöntés.

Várpalota, 2014. április 10.Dr. Gagyi Pálffy András

okl. bányamérnök, tiszteleti tag

(2)A Bányászati és Kohászati Lapok keretein belül

évente legalább egy alkalommal olyan közös lapszámotkell kiadni, amelyekben Egyesületünk valamennyi szak-osztályának szakmai körébe tartozó mûszaki-tudomá-nyos eredményekrõl, sikerekrõl, elmés mûszaki megol-dásokról jelennekmeg cikkek � egész tagságunk számá-ra mûszakilag érthetõ formában.

Az Ifjúsági Bizottság és az EgyetemiOsztály segítsé-

gével egyetemi és fõiskolai ifjúságunk kisebb-nagyobbhírei a Lapokban kapjanak az eddigieknél nagyobb ter-jedelmet!

Indítványommegvalósítása nem csak fokozná egye-sületünk összetartó erejét, nem csak visszaszorítaná a�szakosztályok uniója� jelleget, hanem minden bizony-nyal csökkentené a Lapok költségeit és növelné népsze-rûségét.

Tapolca, 2014. május 17.Dr. Pataki Attila

okl. bányageológusmérnök

(3)Az elmúlt évek tapasztalata alapján, a bányászatban

dolgozó szakemberek és cégek egyetértésével és szor-galmazására, az alábbi indítvánnyal kívánok élni:

Az OMBKE kezdeményezzen együttmûködést azipari igények és a Mûszaki Földtudományi Karon folyómérnök-képzés összehangolására, és kezdeményezzeaz osztatlan 5 éves képzés � sokrétûen átgondolt elõké-szítés utáni � visszaállítását.

Tapolca, 2014. május 17.Dr. Pataki Attila

okl. bányageológusmérnök

Az OMBKE 104. Küldöttgyûlésére benyújtott indítványok

Sóltz Vilmos síremlékének koszorúzása

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati EgyesületFémkohászati Szakosztály Budapesti Helyi Szervezete szer-vezésében a már több éves hagyomány szerint az OMBKE2014. május 14-én megkoszorúzta Sóltz Vilmos, az OMBKEalapítója síremlékét a Fiumei úti Sírkertben (Kerepesitemetõ).

Sóltz Vilmos 1833-ban Svedléren született magyar kohó-mérnök, akinek jelentõsek az érdemei Egyesületünk létrejöt-tében. 1901-ben hunyt el, és a hálás tagság 1904. szeptember25-én állított tiszteletére síremléket a Kerepesi temetõben. ADeák mauzóleum közelében lévõ síremlék állapotátfigyelemmel kísérjük, folyamatos karbantartását aFémkohászati Szakosztály a feladatának tekinti.

Csonka László


Beszámoló és közhasznúsági jelentés az OMBKE 2013. évi tevékenységérõl

Az OMBKE 2013-ban is a közhasznú társadalmi szerve-zetekrõl szóló törvény és az Egyesület alapszabályában meg-fogalmazott elõírások szerintmûködött. Az Egyesület célkitû-zéseiben elõirányzott rendezvények megvalósultak, és szak-mai céljaink teljesültek. A pénzügyi gazdálkodás eredményepozitív volt mind a cél szerinti, mind a vállalkozási tevékeny-ség vonatkozásában.

A választmány tevékenysége

A választmány a legutóbbi tisztújító küldöttgyûlés óta 13-szor ülésezett és 59 sorszámozott határozatot hozott; a 103.küldöttgyûlés óta háromszor ülésezett és 10 határozatot ho-zott. A napirendre került témák:� a küldöttgyûlés határozataiból eredõ feladatok,� az alapszabály módosítása,� ipari örökségünk védelme,� szakmai múzeumaink helyzete,� a bányászati és kohászati felsõfokú oktatás helyzete,� a hazai bányászat és kohászat helyzete és lehetõségei,� együttmûködés a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal,� felkészülés a nagyrendezvényekre,� az OMBKE gazdálkodása, pénzügyi helyzete,� egyéni tagsági díjak megállapítása,� tisztújításra felkészülés,� egyesületi kitüntetések.

A választmány munkájáról és a határozatokról a BKLrendszeresen beszámolt.

A választmányi bizottságok négyéves munkájáról különfejezetben számolunk be.

A taglétszám alakulása

Az Egyesület taglétszámának alakulását szakosztá-lyonként az alábbi táblázat tartalmazza.

Az év során a tagság létszáma 6,2%-kal, vagyis 190 fõvelcsökkent annak ellenére, hogy 131 új tag jelentkezett. A több-szöri írásos figyelemfelhívásra sem válaszoló, tagdíjukat tartó-san nem fizetõ 242 fõ esetében az egyesületi tagságot törölnikényszerültünk.

Tagságunk több mint fele nyugdíjas, 22%-a 75 évnélidõsebb, 10%-a diák. Legidõsebb tagunk: dr. Patay Pál öntõ,bölcsész, aki december 8-án lesz 100 éves. Egyesületünklegrégebbi tagjai dr. Horváth László József okl. bányamérnökés dr. Szõke László okl. kohómérnök, tiszteleti tag.Mindketten 70 éve, 1944-ben léptek be az egyesületbe. A104. küldöttgyûlés alkalmával a Sóltz Vilmos-éremmel valóelismerés mellett köszöntjük õket és kívánunk nekik jóegészséget!

Együttmûködések

Létrejött a Bányászati Együttmûködési Fórum.Együttmûködési szerzõdéseket kötöttünk:

� a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal,� a Magyarhoni Földtani Társulattal,� a Magyar Bányászati Szövetséggel,� a Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány-bányászati Tago-zatával,

� a Szlovák Bányászati Egyesülettel.Aláírtuk a V4 országok memorandumátA borsodi, nógrádi és dorogi bányászati klaszterekben

együttmûködést vállaltunk.

Rendezvények

Egyesületünk az elmúlt választási ciklusban (2010-2014)számos � ötszázat is meghaladó � országos és helyi rendez-vényt szervezett, melyen a szakmáink iránt érdeklõdõk szélesköre vett részt.

A helyi szervezetekben változatos, több helyen magasszínvonalú, tartalmas egyesületi élet folyt: szakmai napokat,Bányásznapot, Szent Borbála-napot, konferenciát, tovább-képzõ elõadásokat, hagyományápoló szakestélyt, baráti talál-kozót, nyugdíjas találkozót, szakmai kirándulást szerveztek.

A 2013-ig megtartott rendezvényeket a korábbi küldött-gyûlési beszámolók már ismertették. 2014. év tavaszán a szak-osztályok tisztújító küldöttgyûlésein a szakosztályok vezetõirészletesen beszámoltak a helyi és központi rendezvényekrõl.Ezért jelen beszámolóban csupán a legjelentõsebb rendez-vényekre térünk ki.

Nemzetközi rendezvények

2010-ben 12 ország mintegy kétezer képviselõjével nagy si-kerrel rendeztükmegPécsett a 13.EurópaiBányász-KohászTa-lálkozót, illetve a 8.Magyar Bányász-Kohász-Erdész Találkozót.

2012-ben részt vettünk a hollandiai Heerlenben megren-dezett 14. Európai Találkozón.

Mintegy ötszáz fõvel képviseltük magunkat a Kassán2013. június 6-9-én megrendezett 15. Európai Bányász-Kohász Találkozón.

Minden év szeptemberében több mint háromszáz fõvelrészt vettünk a Selmecbányánmegrendezett Szalamander ün-nepségeken és felvonuláson.

2012. június 21-én a külföldi társszervezetekkel együtt ün-nepeltük meg Selmecbányán az Országos Magyar Bányászatiés Kohászati Egyesület alapításának 120. évfordulóját.

Hulladékgazdálkodási konferenciát tartottunk Selmecbá-nyán 2012. június 21-22-én.

2012-ben részt vettünk Selmecbányán a Szlovák Bányá-szati Egyesület 20. és Katowicében a Lengyel Bányászati ésKohászati Egyesület 120 éves évfordulóján.

2012. október 11-12-én Selmecbányán ünnepeltük a Sel-mecbányai Akadémia � mint a világ elsõ felsõfokú mûszakitanintézménye � 250 éves fennállását.

Minden év tavaszán az Erdélyi Magyar Tudományos Tár-sasággal kötött együttmûködési szerzõdés keretében veszünkrészt közel száz fõvel az erdélyi Bányászati, Kohászati, Föld-tani Konferenciákon: 2011 Gyergyószentmiklós, 2012 Arad,2013 Beszterce, 2014 Székelyudvarhely.

2011-ben Siófokon, 2012-ben Sibenikben társszervezõ-ként részt vettünk a Közép- és Kelet-európai NemzetköziOlaj- és Gázipari Konferencián és Kiállításon.

Szakosztály, 2013. jan. 1. 2014. jan. 1.Osztály fõ fõBányászati 1 284 1 223Kõolaj-, Földgáz-és Vízbányászati 335 325

Vaskohászati 452 420Fémkohászati 306 283Öntészeti 265 256Egyetemi 435 380Összesen 3077 2887

2012 kiemelkedõ szakmai eseménye volt a május 14-16-ánBudapesten nagy sikerrel megrendezett Clean Steel Nemzet-közi Vaskohászati Konferencia.

Egyesületünk rendszeresen részt vesz az Öntõk Nemzet-közi Szervezetének (WFO) rendezvényein, az Európai Bá-nyász-Kohász Egyesületek Szövetsége elnökségi ülésein, a Bá-nyamérõk Nemzetközi Szervezete rendezvényein, a SzlovákBányászati Egyesület rendezvényein.

Fõbb hazai rendezvények

Egyesületünk minden év decemberében központilag éshelyi szervezeteiben megrendezi az OMBKE által újraélesz-tett Szent Borbála-ünnepségeket.

Minden év szeptemberében részt veszünk a Bányásznapközponti és helyi ünnepségein.

2012. december 11-én közel kétszázan részt vettünk aMis-kolci Egyetemen a Selmecbányai Akadémia megalapításának250 éves évfordulójára rendezett ünnepségen.

Minden év szeptemberében Miskolcon részt veszünk aFazola-napok megrendezésében.

Évente megszervezzük Lillafüreden az egyesületi bált.Áprilisban Várpalotán tartjuk a megemlékezést a �Jó

szerencsét!� köszöntés bevezetésérõl: 2014-ben a 120. évfor-dulóról emlékeztünk meg.

Minden évben megrendezzük a Bányamérõ Továbbképzõés Tapasztalatcsere konferenciát.

Kétévente a Bányászati és FöldtaniHivatal közremûködé-sével Visegrádon megrendezzük az Országos MunkavédelmiKonferenciát és Fórumot (2011, 2012).

Az Öntészeti Szakosztály kétévente megrendezi aMagyarÖntõnapokat (2011, 2013).

A Fémkohászati Szakosztály a Miskolci Egyetemen min-den évben megszervezi a Fémkohászati Napokat és március15-én a szakmai napot.

A Vaskohászati Szakosztály minden decemberben meg-tartja a Luca-napi szakestélyt.

A fémkohászok és az öntõk évente mintegy száz fõvelmegszervezik a �Szigetközi Szakmai Napot�.

2013 novemberében az OMBKE az MBFH-val közösenmegszervezte az Országos Bányászati Konferenciát, melyet ajövõben évente kívánunk megtartani.

A szakosztályok és a helyi szervezetek több évfordulótmegünnepeltek. Többek között:� 100 éves a Miskolci és a Pécsi Bányakapitányság (2011)(Borsod, Mecsek).

� A Bányászhimnusz szerzõje � Kunoss Endre � születésének200. évfordulója (2011).

� 90 éves a Dorogi Helyi Szervezet.� az Öntészeti Szakosztály 60 éves évfordulója (2012).� a Bányászati Szakosztály 65 éves évfordulója.� amagyarországi ipari méretû szénhidrogén-termelés megin-dításának 75 éves évfordulója (Bükkszék 2012).

� 75 éves a magyar olajipar (Bázakerettye 2012).� Borovszky évforduló Dunaújvárosban (2012).

Az egyesület több emléktábla avatását szervezte: Egyhá-zashetye (Kunoss Endre), Miskolci Egyetem, Csepeli Fém-mûvek, Csepeli Acélmûvek, Tatabánya, Tapolca, Ajka, Úrkút,Dorog.

Bányászati és Kohászati Lapok

Az egyesület lapja az idén 147. évfolyamát megért Bányá-szati és Kohászati Lapok. A tagság nagy része a szaklapon ke-resztül kapcsolódik az egyesülethez.

A BKLmindhárom szaklapja felkerült aMagyar Tudomá-

nyos Akadémia lektorált szaklapjainak listájára. Az egyesület,mint a lapok tulajdonosa gyakorolja a kiadói jogokat.

2013-ban a BKL 2 közös és a Bányászat, a Kohászat, a Kõ-olaj és Földgáz 4-4 önálló számmal jelent meg 1093 oldalon,összesen 20930 példányban. ABKLKohászatmegjelentetéséta FÉMALK Zrt. támogatta. A BKL Bányászat és a BKL Ko-hászat egy-egy száma a Miskolci EgyetemMûszaki Földtudo-mányi, illetve a Mûszaki Anyagtudományi Kara támogatásá-val jelent meg. A BKL Kõolaj és Földgáz 2013/1. számánakköltségeit az OMBKE finanszírozta, a további számokat aMontanpress Kft. jelentette meg, melyet a MOL Nyrt. támo-gatott.

Az OMBKE 103. Küldöttgyûlése határozatainakvégrehajtása

Az 1-4.) határozat nem igényelt intézkedéstad 5.) A küldöttgyûlés továbbra is szükségesnek tartja az egyesületvezetésének azon kezdeményezéseit, amelyek arra irányulnak,hogy felhívják az ország gazdasági és politikai vezetésének figyel-mét a bányászati és kohászati tevékenység nemzetgazdasági jelen-tõségére és a hazai lehetõségekre, a szükségesnek tartott intézke-désekre. A küldöttgyûlés támogatja mindazon együttmûködése-ket más civil szervezetekkel összefogva az elõbbi célok elérése ha-tékonyabbá válhat.ad 6.) A küldöttgyûlés felhívja a hazai gazdasági és politikai ve-zetés figyelmét, hogy halaszthatatlan egy nemzeti ásványvagyon-politika kidolgozása és jóváhagyása.

Az OMBKE a különbözõ rendezvényein folyamatosanszert kerít arra, hogy felhívja a gazdasági és politikai vezetés fi-gyelmét a bányászat és a kohászat nemzetgazdasági jelentõsé-gére és a nemzeti ásványvagyon-politika jóváhagyásának fon-tosságára. Kiemelkedõ rendezvény volt az NFM felkéréséreaz ásványvagyon-gazdálkodási �cselekvési terv� vitája, illetveaz Országos Bányászati Konferencia.

Az OMBKE szakértõi elkészítettek egy tanulmányt a ha-zai bányászat és kohászat nemzetgazdasági szerepének és fej-lesztése akadályainak bemutatására, mely tanulmányt eljutta-tunk az illetékes kormányzati és politikai szereplõknek tájé-koztatás céljából.

Az OMBKE a bányászatban érintett 12 szakmai szerve-zettel megalakította a Bányászati Együttmûködési Fórumot.A széleskörû civil összefogás eredményeképpen 12 szakemberközremûködésével elkészült a �Hazai Ásványi Nyersanyaga-ink Hasznosítási Lehetõségei� címû összefoglaló tanulmány,mely felhívja a döntéshozók, politikusok és a szakterületendolgozó hivatalnokok figyelmét hazánk ásványvagyonánakhasznosítási lehetõségeire. A tanulmány célja széles körbenmegismertetni a döntéshozó személyekkel és szervekkel és azország lakosságával a bányászatban rejlõ lehetõségeket.ad 7.) A küldöttgyûlés üdvözli, hogy az OMBKE részt vesz a vi-segrádi országok bányászati és kohászati egyesületeit alkotó szö-vetségben, azzal a céllal, hogy ráirányítsák mind a hazai, mind azeurópai politikusok figyelmét a bányászat és a kohászat gazdasá-gi jelentõségére, az ipari emlékek, hagyományok ápolására. Tá-mogatja ezen együttmûködés kibõvítését további európai orszá-gok bányászati, kohászati egyesületeivel.

Az ásványvagyon-politika jelentõsége és az ipari emlékek,hagyományokápolása témájábana visegrádi országokbányásza-ti egyesületei memorandumot írtak alá 2014. március 20-án Sel-mecbányán, melyet el kívánnak juttatni az EU képviselõknek.ad 8.) A küldöttgyûlés szükségesnek tartja figyelemmel kísérni azISDDunaferr Vállalatcsoportbanmûködõ vaskohászati vertikumsorsát, és támogatja, hogy ha szükséges, akkor az egyesület szak-mai állásfoglalása is hívja fel a figyelmet a javasolható teendõkre.



Az OMBKE vezetõsége figyelemfelhívó állásfoglalást tettközzé az MTI-nél.

Az ISDDunaferrnél történõ eseményeket a VaskohászatiSzakosztály figyelemmel kíséri.ad 9.) Az egyesület hatékonyan vegyen részt az alap-, közép- ésfelsõoktatás, különösen az egyetem és az ipar közötti kapcsolatokerõsítésében, a szakmáinkhoz tartozó felsõoktatás és kutatásfenntartása, fejlesztése és személyi feltételeinek biztosítása érdeké-ben.

AzEgyetemi Osztály szervezésével aMiskolci Egyetemenaz OMBKE az adott témában egy �mini konferenciát� szer-vezett.

Az oktatás témájában az Öntészeti Szakosztály kerekasz-tal-megbeszélést szervezett az ipar és az egyetem képviselõi-nek részvételével.ad 10.) Az egyesület méltó módon emlékezzék meg arról, hogy ezévben lesz 25 éve annak, hogy több évtizedes hallgatás és tiltásután az OMBKE kezdeményezéseire és szervezésével a SzentBorbála-megemlékezések újra a szakma országos és immárhivatalos rendezvényei lettek.

A Szent Borbála központi ünnepségre az MFGI díszter-mében, a misére a Szent Gellért-hegyi Sziklatemplomban2013. december 4-én került sor.ad 11.) Az egyesület vezetése vizsgálja meg, hogy a 2012. évi ki-emelkedõ támogatók elismerésének milyen további lehetõségeivannak.

A választmány arra a megállapításra jutott, hogy a lehetõ-ségeket szakosztályonként, esetleg több szakosztály együtt-mûködésével kell megvizsgálni. Célszerû a jövõben egy konfe-rencia keretében meghívni õket.ad 12.) Az egyesület vezetése intézkedjen, hogy Nagy Ferenc tag-társunk hozzászólását az illetékesek (Emberi Erõforrások Mi-nisztériuma, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Bányaipari Dol-gozók Szövetsége stb.) széles körben megismerhessék.

Nagy Ferenc tagtársunknak a 103. Küldöttgyûlésen el-hangzott hozzászólását megküldtük a Bányászati DolgozókSzakszervezetének azzal a céllal, hogy a felvetett témában kö-zösen forduljunk az illetékes állami szervekhez. A BDSZ kö-zölte, hogy az adott témában a kormánnyalmármegtörtént azegyeztetés és a megegyezés. A föld alatti dolgozókra vonatko-zó észrevételt elfogadták

Az OMBKE 2013. évi gazdálkodása

Az OMBKE 2013. évre szóló pénzügyi tervében alapvetõkövetelmény volt, hogy az egyesület céljai úgy valósuljanakmeg, hogy a költségek ne haladják meg a tervezhetõ forráso-kat. Az elõzõ évhez hasonlóan erõfeszítéseket kellett tenni akorábbi pártoló tagok támogatásánakmegnyerésére és új pár-toló tagok bevonására. Nyereséget eredményezõ konferen-ciák szervezésével is növelni terveztük a bevételeket. Az évkö-zi likviditási gondok után év végére a bevételek és kiadásokegyensúlyba kerültek, melynek eredményeképpen a mérlegszerinti tárgyévi eredmény 321 eFt lett.

A gazdálkodás egyes tételeit a következõkben részletezzük:a.) Egyéni tagdíj

2013-ban az egyéni tagdíjakmértéke az elõzõ évhez képestnem változott, de az év eleji taglétszám alapján tervezett tag-díjbefizetésekhez képest a tényleges befizetés 1846 E Ft-tal ki-sebb volt, vagyis a terv 89,3%-ra teljesült. Ennek csak egy ré-sze tudható be a taglétszám-csökkenésnek. A tagdíját 2013-ban 513 fõ nem rendezte. Jellemzõen a nyugdíjas tagjaink kö-rében a legjobb a tagdíjfizetési fegyelem. A többszöri írásos fi-gyelemfelhívásra sem válaszoló, tagdíjukat tartósan nem fizetõ242 fõ esetében az egyesületi tagságot törölni kényszerültünk.

b.) Jogi tagdíj, adomány és támogatásokA jogi tagdíjak és adományok összege az elõzõ évhez ké-

pest 800 E Ft-tal növekedett. Ezúton is köszönjük támogató-inknak, hogy segítségükkel az egyesület a kitûzött céljait megtudta valósítani.

A jogi tagdíjakon és adományokon túlmenõen további je-lentõs támogatásokat nyújtottak a vállalkozások a rendezvé-nyekhez és a BKL megjelentetéséhez.

Azegyéb támogatásokösszege2012. évhezképest 5310EFt-tal csökkent, mely elsõsorban annak tudható be, hogy a MOLNyrt. laptámogatása 2013-ban nemaz egyesületünkhöz érkezett.A 6120 E Ft támogatás jelentõs részét a dr. Sándor József(FÉMALKZrt.) által felajánlott 4800EFt laptámogatás képezi.

A rendezvények megtartására kapott támogatások összege5230EFt volt,melybõl 3200EFt volt aMOLNyrt. támogatása.d.) SZJA 1%-a

A személyi jövedelemadóból befolyt felajánlások az elõzõévhez hasonló mértékûek voltak.e.) Pályázatok

Amegszigorított pályázati lehetõségekmellett 2013-ban aköltségvetési keretekre kiírt pályázatokban az új szabályokalapján nem vehettünk részt.

AMagyar Bányászati és FöldtaniHivatal által a bányásza-ti konferenciára betervezett 1000 E Ft-ot a MOL Nyrt.-nélpályáztuk meg sikeresen.

A Miskolci Önkormányzatnál a Fazola-napokra benyúj-tott pályázatunk eredménytelen volt.f.) Egyéb

Az egyesület tulajdonában lévõ Múzeum krt-i ingatlanra2013 decemberében sikerült új bérlõt találni.

A pénzügyi mûveletek eredményét csökkentette a kisebbbevétel.

Az összes egyesületi rendezvény bevétele a támogatások-kal együtt 25646 E Ft volt, az összes költség 22594 E Ft, vagyisa rendezvények 3052 E Ft-tal járultak hozzá az eredményhez.

A közös költségek a tervezetnek megfelelõen alakultak,az elõzõ évhez képest 445 E Ft-tal csökkentek.

A pozitív egyesületi pénzügyi eredmény a korábbi évek-hez hasonlóan a szakosztályok közötti szolidaritás megõrzésé-vel volt lehetséges.

Dr. Lengyel Károly fõtitkár

BEVÉTELEK 2012. tény 2013. tényEgyéni tagdíj 15 531 15 454Jogi tagdíj 13 755 14 555Egyéb támogatás 11 430 6 120SZJA 1% 1 471 1 410Pályázat 2 917 1 000Ingatlan-bérbeadás 1 100 200Rendezvények 48 202 24 646Pénzügyi mûveletek 1 307 106Egyéb tevékenységek 3 337 5 241Bevétel összesen 99 050 68 732KiadásokSzakosztályok közvetlen költségei 2 947 3 774BKL 17 247 12 072Rendezvények 46 088 22 595Közös költségek 10 018 9 650Titkárság költségei 18 444 18 367Egyéb tevékenységek 981 1 053Egyéb 2 358 400Értékcsökkenés 512 500Kiadások összesen 98 595 68 411Tárgyévi eredmény 455 321

A bevételek és kiadások a következõkben összegezhetõk(adatok E Ft-ban):

Az OMBKE választmányi bizottságainak beszámolója

Alapszabály Bizottság

Az AB alakuló ülésére 2011. február 10-én került sor,amelyen a bizottság meghatározta munka- és kapcsolati mód-szerét. A bizottsági munkában fõszabályként az elektronikuslevelezéssel történõ kapcsolattartás gyakorlatát alkalmaztuk,amely mellett az AB szükség szerint tartott formális bizottsá-gi üléseket is.

A bizottsági üléseken számbavételre kerültek mindazok azAB-hez beérkezett elõterjesztések és javaslatok, amelyek azEgyesület alapszabályának pontosítására, módosítására vagykiegészítésére irányultak. A beérkezett javaslatokat az AB tag-jai megvitatták, amely vitába bevonták az elõterjesztõket is.

Az AB munkájáról rendszeresen beszámolt a Választ-mánynak, és javaslatait döntéshozatal céljából a Választmányelé terjesztette. Munkája során a bizottság végrehajtottamindazokat a választmányi határozatokat, amelyek az egyesü-let alapszabályát érintették.

A választmány a V. 38/2012.10.09. sz. határozatával elfo-gadta az egyesület alapszabálya módosításával kapcsolatosütemtervet. Felkérte a választmány és a szakosztály-vezetõsé-gek tagjait arra, hogy tegyenek javaslatokat az egyesület köz-hasznú jogállása feltételeinek biztosítására. Döntött arról,hogy az egyesület szakosztályainak, osztályainak átszervezésé-re vonatkozó javaslatokat, mint nem aktuális intézkedéseketleveszi a napirendrõl. Állást foglalt abban, hogy a 103. Kül-döttgyûlésnek javaslatot tesz a tisztújítási ciklus három évrõlnégy évre való megváltoztatásáról.

A V. 46/2013.03.26. sz. határozatában a Választmány arróldöntött, hogy a közhasznú egyesületek alapszabályának szö-vegére a civil törvény és a vonatkozó KIM rendelet által kö-telezõ jelleggel elõírtakat az alapszabályon átvezetve kell a103. Küldöttgyûlés elé terjeszteni. Elfogadta, hogy a módosí-tás alkalmával a közhasznúság hangsúlyozása érdekében rög-zítésre kerüljenek az alapszabályban az egyesület tradicionálisjellegét bemutató információk.

AVálasztmányi határozatok végrehajtása eredményekénta 102. Küldöttgyûlés és a 103. Küldöttgyûlés módosította azegyesület alapszabályát. A Fõvárosi Törvényszék amódosítottalapszabályt elfogadta és bejegyezte.

Az AB által elõterjesztett alapszabály-módosítások irá-nyáról és a módosítási indítványok okairól összegzéskéntmegállapítható, hogy ebben a választási ciklusban az alapsza-bály módosítására kizárólag� az egyesület közhasznú jogállásának tételes, jogszabályokkalés szerzõdésekkel, megállapodásokkal alátámasztott alap-szabályi megalapozása,

� a 11/2012. (II. 29.)KIMrendelet által elõírt, a közhasznú egye-sületek alapszabályára kötelezõ szövegû tartalom átültetése,

� az egyesület gazdálkodására vonatkozó új számviteli szabá-lyoknak az alapszabályban történõ átvezetése,

� a Választmánynak a soron következõ tisztújítás idõpontjáravonatkozó döntésének érvényesítése (legközelebb 2014. év-ben kerüljön sor tisztújításra), végül

� az egyesület tradíciókon nyugvó országos identitásának to-vábbi hangsúlyozása, illetve az alapszabály szövegének pon-tosítása

céljából került sor.Az elõzmények ismeretében megállapítható, hogy az

Alapszabály Bizottság � a Választmány döntései által támo-

gatva � ebben a ciklusban is sikeresen szolgálta a nagy múltúegyesületünk történetileg kialakult alapszabályának stabilitá-sához fûzõdõ értékeket.

Dr. Esztó Péter

Érembizottság

A 100. (Tisztújító) Küldöttgyûlés után az Érembizottság aszakosztályok által delegált tagokkal, változatlan összetétel-ben, munkaprogram alapján végezte munkáját. Évente leg-alább két alkalommal került sor teljes körû bizottsági ülésre,melyek után a bizottság vezetõje javaslatot adott a választ-mánynak egyrészt a tervezett kitüntetési keretszámokról, azadományozás feltételeirõl, másrészt a szakosztályi elõterjesz-tések alapján összeállított, az adományozási feltételeknekmegfelelõ kitüntetési javaslatokról. A bizottsági üléseken kí-vül a tagok több esetben e-mailben egyeztettek véleményt, ja-vaslatokat.

Az egyesület alapszabályzatának mellékletében rögzítettérmek, kitüntetések odaítélésére vonatkozó irányelvek min-den esetben érvényesültek.

Az éves küldöttgyûléseken az érmek és kitüntetések át-adása, valamint a Sóltz Vilmos-emlékéremmel kitüntetett, 40,50 és 60 éves tagsággal rendelkezõ tagtársak köszöntése rend-ben megtörtént.

Csaszlava Jenõ

Etikai Bizottság

Az Etikai Bizottság számára az elmúlt négy évben nemadódott feladat.

Dr. Bakó Károly

Ifjúsági Bizottság

A 2011-ben újonnan megválasztott Ifjúsági Bizottság tag-jai az egyesület minden szakosztályából a fiatalabb korosztálytképviselik, akik igen fontosnak tartják a fiatalok egyesületiéletbe való bevonását! Sajnos a feladat igen összetett háttérrelrendelkezik, mert a fiatalságot nemcsak megszólítani kell, ha-nem mozgósítani is. Ez pedig a mai kor demográfiai és mun-kaügyi helyzetét figyelembe véve rendkívül nehéz.

Folyamatosan figyelni kell az ifjúság igényeit az OMBKE-vel szemben. Ehhez azOMBKE-nek tudni kell perspektívákatfelmutatni, hogy miért éri meg taggá válni. Az ifjúság igényeitszem elõtt kell tartani a programok tervezésekor. Az Egyesü-let és pártoló tagjai több esetben anyagilag is támogatják a fia-talok részvételét. Tovább kell vizsgálni a fiatalok részvételénektámogatási lehetõségeit. Nagyon fontos, hogy akik ilyen mó-don vesznek részt a rendezvényeken, azokat ne hagyjuk elkal-lódni, hiszen õket könnyebb az egyesületi feladatokba bevon-ni. Egyáltalán, vonjuk be a fiatalokat a komolyabb programokszervezésébe is.

Az OMBKE és a helyi szervezetek is közvetlen módonhasználják ki a Morvai Tibor által alapított és üzemeltetett le-velezõ lista adta lehetõségeket, és ajánljuk, hogy a jövõben isértesítsék a lista tagjait, hogy milyen programot készülnek ak-tuálisan szervezni.

A bizottság javaslatai a fiatalokmegtartására, beléptetésére:� Olyan programokat is kell szervezni, ahol a fiatal, frissen vég-zett kollégák helyi szervezetek tagjaival személyesen is meg-ismerkedhetnek.Az egyetemi szakirányú képzések nagyjából


lefedik az egyesületi szakosztályi szervezeteket. Ezért a szak-osztályok vezetõségei a diplomaosztókat követõen a mégegyütt lévõ frissen végzett kollégáknak egy rövid bemutatóttarthatnának a selmeci hagyományok egyetemutáni ápolásá-nak lehetõségeirõl, bemutathatnák a szakosztályokfelépítését, helyi szervezeteit, azok vezetõit, akik segítenéneka saját területükön elhelyezkedõ, letelepedõ kollégák helyiszervezetbe való átlépését, esetleges belépését, valamintrövid tájékoztatást lehetne adni az aktuálisan szervezendõhelyi szervezethez tartozó programokról. Ez jó lehetõséglehetne, hogy a helyi szervezet megismerje az ifjú kollégákelképzeléseit, elbeszélgessenek általánosságban a szakmailehetõségekrõl, valamint a fiatal kollégák elképzeléseirõl.Mivel az oktatási struktúra úgy alakult, hogy évente két dip-lomaosztó van � a januárban végzõ BSc és a júniusban vég-zõMSc évfolyamoknak �, így ezekhez az alkalmakhoz kötvelehetne a fenti találkozókat megtartani. Sajnos az egyete-men évrõl évre egyre kevesebb hallgató végez, és a végzet-teknek csak töredéke marad a szakmában, ezáltal nagyonkevés olyan fiatal van, akit az Egyesület munkájába be lehet-ne vonni.

� Minden évben levélben, telefonon, esetleg személyesen isfel kell keresni az illetékes helyi szervezetnek a területén la-kó, dolgozó fiatal kollégát, hogymegismertesse vele az egye-sületi élet lehetõségeit, a helyi szervezet által szervezettprogramokat. A listán szereplõ kollégákat meg kell ismer-tetni a hozzá tartozó helyi szervezeti vezetõkkel, azok elér-hetõségeivel. Ehhez a szakosztályok vezetõségének (a tit-kárnak) egy üdvözlõ, bemutatkozó levéllel tájékoztatni kella listán szereplõ kollégákat a szakosztály felépítésérõl, a he-lyi szervezetek vezetõségérõl, elérhetõségeirõl, hogy tudja,hogy kit keressen az Egyesülettel kapcsolatban.

� Ahhoz, hogy bõvüljön a fiatal taglétszám, fel kell keresni aszakmai vállalatokat, és az ott dolgozó fiatalok részére a fentemlített bemutatkozó elbeszélgetést szintén meg lehetnetartani, bevonva az ott dolgozó idõsebb tagtársainkat is. Ter-mészetesen itt nem kell hogy a fiatal kolléga bányász/kohászvégzettségû legyen, amennyiben elhivatottságot, kötõdéstérez a szakma iránt, az Egyesület biztosan tud számára von-zó lehetõségeket felkínálni.

� A fenti pontokban ismertetett elképzelések lényege, hogy afiatalok szorosabb kapcsolatba kerüljenek az Egyesülettel.Fontos, hogy az Egyesület, a helyi szervezetek számon tart-sák a fiatal tagjaikat, velük olyan kapcsolatot alakítsanak ki,hogy a fiatal kollégamind problémáival, mind gondolataival,ötleteivel bátran kereshesse a helyi szervezeteken keresztülaz Egyesületet.

� A korábbi években sikeresen mûködött az a pályázati rend-szer, ahol a fiatal kollégák bemutathatták eddigi munkáju-kat, tudományos tevékenységüket. Ezt ki kellene bõvíteni azegyetemi életen kívülre, úgy, hogy szorosan bevonjuk azegyetemi végzés elõtt álló hallgatókat. Olyan programokat,elõadásokat kell szervezni nekik, ahol a nemrég végzett fia-tal kolléga bemutatja az egyetem utáni szakmai életét, mun-kahelyét, beszél esetleg a személyes, szubjektív tapasztala-tairól az állásinterjúkkal kapcsolatban, az általa megtett�utat� is bemutatja, hogy hogyan került amostani munkahe-lyére, beszélni kell az ottani elvárásokról, feladatokról. Ér-dekli a fiatalokat, hogy milyen elvárások lehetnek velükszemben a leendõ munkahelyükön és az életükben, hogyamiket tanulnak, milyen módon tudnák hasznosítani, illetvemilyen fakultatív, választható, kötelezõen választható tan-

tárgyak irányába induljanak el az egyetemen. Nyíltan kellbeszélni a fiatalokkal az anyagi lehetõségeikrõl. Természete-sen az információkat megosztó fiatal tagtársunkat a pályáza-ti feltételeknek megfelelõen jutalmazni kell. Az egyetemirészrõl tartott és jutalmazott elõadásokat tartó kollégákat atöbbiekhez képest még jobban szem elõtt kell tartani, mertõket a jövõben jobban bevonhatjuk az egyesületi életbe, mi-vel már megvan a kezdõ motiváció.Az Ifjúsági Bizottság jövõbeni tevékenységét az Egyetemi

Osztályra kellene koncentrálni.Dr. Lukács Sándor

Történeti Bizottság

A Történeti Bizottság (TB) minden negyedév utolsó hó-napjának elején rendszeresen megtartotta ülését, általában azEgyesület által biztosított teremben. 2011. 09. 07-én aMagyarMûszaki és Közlekedési Múzeum Öntödei Múzeumában ün-nepelte a TB alapításának 30. évfordulóját.

A TB ülések hasonló napirend szerint zajlottak. Elõször avállalkozó, hozzáértõ TB-tag elõadást tart egy jeles bányászat-,kohászat- vagy öntészet-történeti eseményrõl, jeles szakemberéletútjáról. Így többek között megemlékeztünk BorovszkyAmbrusról, Csermely Woditska Istvánról, Farbaki Istvánról,Ganz Ábrahámról, Molnár Lászlóról, Papp Simonról, PéchAntalról, gróf Teleki Gézáról és másokról, valamint kiemelke-dõ ipartörténeti évfordulókról. A szakosztályi történeti bizott-sági vezetõk és a múzeumvezetõk vagy megbízottaik tájékoz-tatója után az egyebekben tájékoztatjuk egymást a továbbifontosabb szakmatörténeti eseményekrõl.

A TB tagjainak többsége nyugdíjas és többnyire nem dol-goztak múzeumban, viszont mindannyian segítik a szakterüle-tük múzeumát (múzeumait). A TB tagjainak többsége rend-szeres szervezõje, résztvevõje múzeumi, iparági, szakmatörté-neti rendezvényeknek.

Több TB-tag rendszeres résztvevõje-elõadója az EMTévente ismétlõdõ Földtani, Bányászati és Kohászati Konfe-renciájának, valamint az EMT Tudománytörténeti Konferen-ciájának. Nagyon tanulságosak a konferenciák egynapos szak-mai kirándulásai, melyek Erdély, Bánát, Partium vagy Mára-maros egy-egy újabb térségének természeti, építészeti, ipar-történeti értékével ismertetik meg a résztvevõket.

A TB segíti a Közép-európai VaskultúraÚtja Egyesület ésa Közép-európai Ipari Örökség Útja Egyesület munkáját. Né-hány tagunk munkálkodik valamelyik � vagy mindkét � egye-sület vezetõségében, vagy elnöki, alelnöki funkciót tölt be.

TöbbTB-tag szakmai-történeti cikkek szerzõje különbözõkiadványokban.

A TB rendszeresen összeállítja és közzé teszi a jeles szak-mai évfordulókat.

Tóth János

Oktatási Bizottság

Az OMBKE szakmai területéhez tartozó felsõoktatás abeszámolási ciklusban a felsõoktatást érintõ változások követ-keztében nehéz helyzetbe került. Lecsökkent az oktatásbanfoglalkoztatottak (oktatók és szakalkalmazottak) száma és ahallgatókhoz viszonyított aránya, a finanszírozási problémákmiatt az oktatás mennyiségi és minõségi mutatói (szakirányokszáma, kontaktórák aránya, gyakorlati oktatás aránya) kedve-zõtlenül változtak.


AzOMBKE vezetõsége a helyzet megismerése és a segítõközremûködés lehetõsége érdekében kihelyezett választmá-nyi ülést és �mini konferenciát� tartott a témában a MiskolciEgyetemen 2013. április 19-én. A kihelyezett választmányiülés jó lehetõséget biztosított a kialakult helyzet, valamint azegyetemi és az egyesületi ipari szakemberek véleményénekkölcsönös megismerésére. Szakmáink felsõoktatásának meg-tartása és a nemzetközi színvonalnak megfelelõ mûködtetésejelentõs változtatásokat, további erõfeszítéseket igényel.

Az OMBKE Öntészeti Szakosztálya a 22. Magyar Öntõ-napok programjába iktatta az öntészeti felsõoktatás helyzetét.A Mûszaki Anyagtudományi Kar dékánja plenáris elõadásttartott a felsõfokú öntészképzés megtartása témában, melyetkerekasztal-megbeszélés követett. A kerekasztal-konferenciamegállapította, hogy a szakirányú felsõoktatás körülményei éslehetõségei jelentõsen megváltoztak, tárgyi feltételei javultak,az oktatottak változatlan száma mellett az oktatók száma je-lentõsen csökkent.

A metallurgia (vas- és fémkohászat, öntészet, felülettech-nika, újrahasznosítás) szakterületén szükséges fiatalítás, az el-kerülhetetlen modernizálás az ipar, a szakmai szervezetek ésa felsõoktatás szereplõinek együttmûködésével lehetséges.

Az alapfokú szakmai oktatás megtartása érdekében agyõri Lukács Sándor Szakiskolában megvalósult a �Jármûipa-ri fémalkatrész-gyártó szakmunkás� szakma képzési program-jának akkreditációja. A Gyõrben már második éve folyó kö-zépiskolai szakképzés mellett 2014. szeptembertõl megkezdõ-dik a csepeli Weiss Manfred Szakiskolában is a középfokú,alapvetõen öntészeti tárgykörû, duális rendszerû képzés. Aszakmai szervezetek sajátos eszközeikkel kiemelt feladatkéntkezeljék a fenti képzések támogatását, a sikeres megindulás-hoz széles körben folytassanak marketing tevékenységeket.

Dr. Dúl Jenõ

Iparpolitikai Bizottság

ABizottság közremûködött aGTTSz által szervezett éven-kénti Energetikai Konferencia megszervezésében. A konfe-renciákon az OMBKE tagjai elõadásokat tartottak. A leglé-nyegesebb állásfoglalások az interneten voltak olvashatók.

2013 májusában részt vettünk a Természeti ErõforrásKonferencián a BDSZ-ben, ahol felhívtuk a figyelmet a hazaitermészeti erõforrásaink fokozottabb kihasználására. Az ál-lásfoglalás a BKL Bányászatban megjelent, és elküldtük aszakma döntéshozóihoz.

A Iparpolitikai Bizottság közremûködött az OMBKE ál-tal készített szakmai anyagok készítésében, véleményezte aziparban végbemenõ bányászatot érintõ kérdéseket. A NFMfelkérésére véleményeztük a hazai ásványi nyersanyagok hasz-nosításával kapcsolatos �cselekvési terv� tervezetét.

Részt vettünk a hazai bányászat és kohászat lehetõségeitbemutató �lobbi tanulmány� elkészítésében, melyet a gazda-sági és politikai élet vezetõi megkaptak.

Dr. Gál István

Környezetvédelmi és Hulladékhasznosítási Bizottság

A bizottság 2011 elején részt vett a �Magyar bányászat éskohászat jelenlegi helyzetérõl, javaslatok az ország szempont-jából fontos megteendõ feladatokra� tárgyú OMBKE tanul-mány készítésében.

2012. május 15-én a Magyar Hidrológiai Társaság a bor-

sodi helyi szervezettel közös rendezvényt tartott �bánya-víztelenítés� témakörben bányajárással, elõadással.

2012. május 25-én az Aggteleki Nemzeti Park Esztramosivasércbánya vágatrehabilitációs munkák átadása, konferenciakeretében. Bánya, illetve több barlang megtekintésével.

2012. június 21-22-én az OMBKE alapításának 120.évfordulójánmegrendezésre került a �Hulladékgazdálkodás abányászatban és a kohászatban� tárgyú konferenciaSelmecbányán.

2012. szeptember 13-án a Magyar Hidrológiai TársaságHeves megyei helyi szervezettel közös rendezvény �bánya-víztelenítés� témakörben bányajárással, elõadással.

2012. október 03. Atomerõmû-látogatás Pakson.2013. április 10. Látogatás aMátrai Erõmûben. Elõadás és

bejárás.2013. május 11. a �35. Dél-Borsodi Madarak és Fák

Napja� rendezvényén két elõadás Bükkábrányban.Halmai György

Fenntartható Fejlõdés Bizottság

A fenntartható fejlõdés ügye az elmúlt években az EUegyik legfontosabb témájává vált. Dokumentumok, irányelveksora született a környezet- és klímavédelem ügyében; ezekbenközös volt, hogy az elõírásokat folyamatosan szigorították.

A kohászat mint energia- és környezetintenzív tevékeny-ség erõteljesen érintett a környezet- és klímavédelmi szabályo-zók alakulásában. A kohászat nemzetközi és nemzeti szerve-zetei ennek megfelelõen folyamatosan követték a változáso-kat, elemezték hatásukat a versenyképességre, és komoly lob-bi tevékenységet fejtettek ki az ágazat érdekében. A Fenntart-ható Fejlõdés Bizottság bekapcsolódott ebbe a munkába.

Tevékenységünk legfontosabb elemei a következõk voltak:� 2011 szeptemberében Budapesten megrendeztük �Az Acél-ipar Tiszta Technológiái� c. nemzetközi konferenciát. A ren-dezvényen mintegy 150 szakember vett részt a világ mindenrészébõl (29 országból).

� Részt vettünk és kifejtettük véleményünket a hazai környe-zet- és klímavédelmi szabályozókról szóló vitákban, amelye-ket az illetékes kormányzati szervek rendeztek.

� OMBKE rendezvényeken elõadásokban foglalkoztunk a té-mával (2010 Knappentag, 2011 Küldöttgyûlés).

� Hazai konferenciákon (Dunaújváros, Budapest) ismertet-tük véleményünket a klíma- és környezetvédelem követel-ményrendszerének változásairól, felhívva a figyelmet arra,hogy ezek jelentõs többletköltségeket eredményeznek aziparágban, és így veszélyeztetik a versenyképességet.

� Az MTA Metallurgiai Bizottságában tartottunk átfogó elõ-adást a kohászat klímavédelemmel kapcsolatos álláspontjáról.

� Felkért elõadóként külföldi konferenciákon tartottunk elõ-adásokat a témáról (Sibenik 2012, Brno 2013).

� Szaklapunkban (BKL Kohászat) cikkekben foglalkoztunk aproblémakörrel.

Dr. Tardy Pál



AzEllenõrzõ Bizottság elõzetesen � írásbeli véleményezésalapján � javasolta az Egyesület választmányának:� az OMBKE 2013. évi gazdálkodásáról szóló jelentés,� az Egyesület 2013. évi mérlegének,� az Egyesület 2013. évi közhasznúsági mellékleténekelfogadását, és a Közgyûlés elé való terjesztését.

Az Ellenõrzõ Bizottság 2014. május 7-én megtartott ülé-sén javasolta a 104. (Tisztújító) Közgyûlésnek a fent leírt do-kumentumok elfogadását.

Az Ellenõrzõ Bizottság ezen az ülésen vizsgálta az Egye-sület alapszabály szerinti mûködését, melyrõl megállapította,hogy megfelel az alapszabálynak. A Küldöttgyûlésen és a Vá-lasztmányi üléseken hozott határozatok végrehajtása megtör-tént, azokról rendszeresen beszámol az Egyesület vezetése.

Az Ellenõrzõ Bizottság ülésén az alábbi javaslatokat ésajánlásokat fogalmazta meg az Egyesület vezetõi felé:1. Az Egyesület 2013. évben betartotta az alapvetõ elvárást,hogy a bevételek haladják meg a kiadásokat. Ahhoz, hogyez a jövõben is így legyen, keresni kell a bevételi forrásoknövelésének lehetõségét:

� Javítani szükséges a tagdíjfizetési morált.� Új pártoló tagok bevonása szükséges.� Tovább kell szorgalmazni az �egyesületi� rendezvények visz-szahozását egyesületi keretek közé. Ehhez vizsgálni kell,hogy milyen okok miatt kerültek ki ezen rendezvények azEgyesületbõl.

� Ki kell terjeszteni a szakértõi tevékenységet, ezzel kihasznál-va az Egyesület tagságának szakmai tudását.

� Meg kell vizsgálni, milyen változtatások szükségesek a pá-lyázati források elnyeréséhez.

� Célszerû a kiadások, költségek szerkezetének vizsgálatát el-kezdeni, majd folyamatosan fenntartani.

2. Nem elegendõ a tanuló ifjúság belépése az Egyesületbe, megkell a tagságukat tartani, erõsíteni a tanintézetbõl való távo-zás után is. Az Egyesület vezetõi dolgozzanak ki intézkedésitervet a tanulmányaikat befejezõ fiatalok Egyesületben valómaradására (egyetem � cég � helyi szervezet, nyomon követõprogram). A szakmáinkat képviselõ cégek már a fiatalok ta-nulmányai során adjanak segítséget a szakmai elkötelezettségjavításához, az ipari lehetõségek megismeréséhez.

3. Érvényt kell szerezni annak az elõírásnak, hogy a tagdíjbe-vételek 30%-a visszakerüljön a szakosztályok, szakcsopor-tok, helyi szervezetek mûködésének biztosítására. Az Egye-sület csak akkor életképes, ha ezekben a szervezetekben ér-demi szakmai élet folyik.

4. Célszerû megszervezni a támogatók, a jogi tagvállalatokrendszeres tájékoztatását az általuk adott támogatások fel-használásáról.

5. A megváltozott alapszabályhoz illeszkedõen szükséges azügyrendi, ügyviteli szabályzatok aktualizálása.

6. AzEllenõrzõ Bizottság pozitívan értékeli, hogy a BKL szak-mai lapokat a Magyar Tudományos Akadémia felvette alektorált lapok listájára. Javasoljuk, hogy ez a tény a lapo-kon is feltüntetésre kerüljön.

7. Az Ellenõrzõ Bizottság megfontolásra javasolja, hogy a kö-vetkezõ választásnál kerüljön visszaállításra az Egyesületvezetõi közötti paritás.

8. Megfontolás tárgyává kell tenni az azonos földrajzi környe-zetben mûködõ, de különbözõ szakmákhoz tartozó helyiszervezetek munkájának összehangolását, a köztük levõegyüttmûködés erõsítését.

9. Meg kell kezdeni az Egyesület teljes tevékenységének felül-vizsgálatát. Ki kell alakítani az új környezeti elõírásoknakmegfelelõ stratégiát. Célszerû az egyesületi jövõkép kimun-kálása a nehezedõ körülmények ellensúlyozására.

10. A fenti javaslatok, ajánlások végrehajtását intézkedési ter-vekkel, felelõsök kijelölésével kell megvalósítani.Az Ellenõrzõ Bizottság köszönetét fejezi ki az Egyesület

minden tagjának, a szakosztályok és az Egyesület vezetõinek a2013. évben végzett erõfeszítéseikért, mely hozzájárult azEgyesület céljainak megvalósulásához, anyagi helyzeténekfenntartásához.

Végül az Ellenõrzõ Bizottság szeretné tudatosítani, hogymunkája nem az Egyesület és nem egyes személyek ellen irá-nyul, hanem jobbító szándékú javaslatokkal a további sikeresmûködést kívánja segíteni, létét és mûködését törvényi elõírá-sok és az alapszabály rögzítik.

Szombatfalvy Rudolfaz Ellenõrzõ Bizottság elnöke

Az OMBKE Ellenõrzõ Bizottságának jelentése a 104. Küldöttgyûlés számára

A 104. Küldöttgyûlés kitüntetettjeiAz OMBKE pártoló tagjainak kitüntetése

Az egyesület tartós anyagi és erkölcsi támogatásának elismeréseképpenOMBKEEMLÉKÉREM kitüntetésbenrészesült:

Nyikes Csabaügyvezetõ igazgatóDUTRADE Zrt.

Dr. Fancsik Tamásügyvezetõ igazgató

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Dr. Farkas Gézaügyvezetõ igazgatóPERLIT 92 Kft.

AKüldöttgyûlés � az egyesületi munka keretében azegyesület céljaiért, hagyományainak ápolásáért, a bá-nyászat és kohászat, valamint a bányászati és kohászatitudományok fejlesztéséért végzett munkájuk elismeré-seként, mellyel kivívták a tagság megbecsülését �

az egyesület TISZTELETI TAGJÁVÁmegválasztotta:

Dr. Dúl Jenõokl. kohómérnök,c. egyetemi tanár

Kiskõrösön, 1947-ben szüle-tett. Kohómérnöki oklevelét1971-ben a Miskolci NehézipariMûszaki Egyetemen szerezte.

Az egyetem elvégzése óta akohómérnöki karon folytat okta-tói tevékenységet. Jelenleg a

mûszaki anyagmérnöki kar címzetes egyetemi tanára.Kiemelkedõ oktató- és kutató munkát végez, nemzet-közi projekteket koordinál. Kutatási tevékenysége fel-öleli a vas- és acélöntés, a méretpontos öntvények gyár-tása, az öntvények gyártástechnológiája, a nyomásos ön-tés témaköröket. Az utóbbi években tevékenysége azöntési technológiák számítógépes szimulálására terjedtki. Kutatási eredményeit nagyszámú cikkben és konfe-rencia elõadásban publikálta.

Az OMBKE-nek 1969 óta tagja. 2000-tõl két ciklu-son keresztül az OMBKE Egyetemi Osztályának elnö-ke, 2004-tõl 2007-ig az OMBKE alelnöke. Vezetõkéntjól összefogta és jelenleg is segíti az Egyetemi Osztálytevékenységét. Elkötelezett híve az egyetemi hallgatókegyesületi életbe való bevonásának. Aktív közremûkö-désével segíti a választmány munkáját. Jelenleg az Ok-tatási Bizottság társelnöke. Nagy szerepe volt a Mis-kolc város és az OMBKE helyi szervezetei közöttiegyüttmûködés kialakításában, melynek egyik nemzet-közi viszonylatban is jelentõs eleme a szakmatörténetihagyományok elõremutató módon történõ ápolása ajelentõs bányászati-kohászati technikatörténeti múlt-tal rendelkezõ északkelet-magyarországi régióban. Ki-emelkedõ szerepet játszott a Fazola-napok népszerû-sítésében.

Az Egyesületben végzett kimagasló szakmai tevé-kenységéért Mikoviny Sámuel- (2005) és Sóltz Vilmos-emlékérem (2009), Szent Borbála-érem (2008) kitünte-tésben részesült.

Podányi Tiborokl. bányamérnök

Sopronban született 1945-ben. 1968-ban a miskolci Nehéz-ipari Mûszaki Egyetem Bánya-mérnöki Karán szerzett bánya-mérnöki oklevelet.

Végzés után az OrszágosÉrc- és Ásványbányák RézércMûveinél (Recsk) üzemmérnök,

szellõztetési felelõs, mûszaki ellenõr, beruházási osz-

tályvezetõ-helyettes, kutatási üzemvezetõ és fõmérnökbeosztásokban dolgozott. Fõ munkaköre a recski mély-szinti rézércvagyon feltárási munkáival kapcsolatos be-ruházói tevékenység volt, az 1-es akna és a -700 szintivágatok mûszaki ellenõre volt. Részt vett ércbányászatimûszaki fejlesztésekben, távlati tervezésekben és a szili-kózis-veszély elleni tevékenységben. A mélyszinti földalatti kutatófúrások beindulásakor (1978) a mélyszintiaknaüzem vezetõjének, késõbb (1980) a Mû fõmérnö-kének nevezték ki.

1983-tól 2005-ig a Bakonyi BauxitbányaKft.-nél dol-gozott fõelõadó, osztályvezetõ, fejlesztési vezetõ, fõta-nácsos beosztásokban. Fõ tevékenysége a mûszaki fej-lesztéshez, beruházási tevékenységhez kapcsolódott.2005-tõl 2009 végéig aMALZrt. Bauxitbányászati Diví-ziójánál mint nyugdíjas tevékenykedett a korábbiakhozhasonló feladatkörben.

A BKL Bányászatban, ill. konferencia kiadványok-ban 17 publikációja jelent meg, ebbõl 14 társszerzõként.

48 éve tagja az Országos Magyar Bányászati és Ko-hászati Egyesületnek. A Mátrai Helyi Szervezetnél1975-1983 között titkárhelyettesi, majd titkári feladatottöltött be, 1990-1997-ig a Tapolcai Helyi Szervezet titká-ra volt. Számos helyi nagyrendezvény szervezésébenvett részt. 1997-1999-ig a Bányászati Szakosztály titkár-helyettese volt. 2014-ben a Tapolcai Helyi Szervezet el-nökévé választották.

1994-1997 között a BKL Bányászat szerkesztõbi-zottságának tagja, 1999 májusától felelõs szerkesztõje.A lapot az elmúlt 15 évben elismerésre méltó módonszerkesztette és menedzselte.

Eddigi kitüntetései: Bauxitbányászatért (1992), SzentBorbála-érem (1995), OMBKE Plakett (2004), SóltzVilmos-emlékérem (2006), Péch Antal-emlékérem(2007), �Pro facultate rerummetallicarum� érem (2013).

1990-tõl tagja a Magyar Mérnöki Kamarának.

Dr. Verõ Balázsokl. kohómérnök,egyetemi tanár

Sopronban született 1944-ben.AMagyar Tudományos Aka-

démia doktora, a Bay ZoltánKözhasznú Nonprofit Kft. tudo-mányos igazgatóhelyettese és aDunaújvárosi Fõiskola Kutató-professzora.

48 éve � 1966 óta � tagja az OMBKE VaskohászatiSzakosztályának. 31 éven keresztül meghatározó szere-pet játszott az egyesület kohászati lapjának szerkeszté-sében és szakmai színvonalának biztosításában, ebbõl18 éven keresztül felelõs szerkesztõként. A magyar ko-hászat meghatározó egyénisége, mind az oktatás, minda kutatás-fejlesztés területén magas színvonalú tevé-kenységet végzett és végez a mai napig is.

Szakmai tevékenységét amegalapozott elméleti hát-térre épülõ gyakorlatban is alkalmazható megoldásokkeresése jellemzi, ennek eredményeként az iparvállala-tokkal � ezen belül elsõsorban az ISDDunaferr Zrt.-vel


� évtizedeken keresztül szoros szakmai kapcsolatbanállt. 2005-ben az ISD Dunaferr Zrt. fõtanácsadója lett.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerte el a ko-hász társadalom: Kerpely-díj (1980), Kiváló Feltaláló(1983), Szent Borbála-emlékérem (2003), Péch Antal-emlékérem (2007), Magyar Érdemrend Tisztikereszt(2014) kutatói munkájáért, oktatói tevékenységéért.

WAHLNER ALADÁR-EMLÉKÉREMkitüntetésben részesült:

Jászai Sándorokl. geológus

Szécsényben született 1947-ben. Jászai Sándornak, mint azMBFH elnökének nagy szerepevolt abban, hogy az OMBKE afontos szakmai kérdésekbenhallathassa a hangját. AzMBFH és az OMBKE együtt-mûködési szerzõdést kötött,

melyre alapozva egyesületünk folyamatosan résztvehetett a jogszabályok véleményezésében, abányászati stratégiák javaslatainak kidolgozásában.

Az MBFH szakmai és anyagi támogatásával meg-rendezhettük a Munkavédelem a Bányászatban és aGáziparban tárgyú továbbképzést és konferenciákat, to-vábbá visszaszerezhettük a jogosultságunkat az Orszá-gos Bányászati Konferencia megrendezésére.

Jászai Sándornak nagy szerepe van abban is, hogy azMBFH alkalmazottai részt vehetnek az OMBKE szer-vezetében, rendezvényein, és személyes közremûködé-sével nagyban segített a hagyományápolás területén.

2010 óta tagja az OMBKE-nek.

Dr. Zoltay Ákosokl. gépészmérnök,okl. villamosmérnök

1946. július 30-án születettBakonyszentlászlón.

Gépésztechnikusi végzettsé-gét a Bánki Donát GépipariTechnikumban szerezte 1965-ben, majd ösztöndíj szerzõdéseszerint az Orion Rádió és Villa-

mossági Vállalatnál esztergályosként dolgozott. 1970-ben gépészmérnöki, majd 1980-ban villamosmérnöki,1984-ben szakmérnöki diplomát szerzett a BudapestiMûszaki Egyetemen. 1986-ban aMiskolci Egyetem Bá-nyamérnöki Karán doktorált.

1970-1984 között a Mecseki Szénbányák Vállalatnáldolgozott. A Pécs Bányaüzemben gyakorló mérnök,mûszaki ügyintézõ, majd az igazgatóságon mûszaki fej-lesztõ, végül a vezérigazgató mûszaki gazdasági tanács-adója munkakörökben dolgozott.

1984-ben az Ipari Minisztérium Bánya-EnergiaSzakértõi Csoportjában mûszaki-gazdasági tanácsadó,1987-tõl az Ipari Szénközpont osztályvezetõje, 1988-tóla Parlamentben az energetikai kormánybiztos mûszaki

titkára. 1989-tõl a rendszerváltást megelõzõ hónapig akereskedelmi miniszter titkára. 1990 nyarán a KEMEnergia Fõosztályon, majd a minisztériumi átszervezé-seket követõen az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumenergetikai osztályvezetõjeként dolgozott. 1991-ben aMininvest Bányavagyon-hasznosító Rt. szervezési ügy-vezetõ igazgatója. Az 1992-ben létrehozott Magyar Szi-lárdásvány-bányászati Szövetség fõtitkárává választot-ták, azóta a MASZISZ, majd jogutódjai, a Magyar Bá-nyászati Kamara, jelenleg a Magyar Bányászati Szövet-ség ügyvezetõ fõtitkára.

2004-tõl az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsá-nak munkaadói ügyvivõje, a Bányaipari ÁPB munka-adói társelnöke. 2005-tõl tagja az EU szintû BányászatiSzociális Párbeszéd Bizottságnak, melyben 2005-2007között a bizottság elnöki, majd társelnöki funkcióját töl-tötte be.

Kitüntetései: Bányászat Kiváló Dolgozója, BányászSzolgálati Érdemérem, Szt. Borbála-érem (1995), Ma-gyar Köztársasági Érdemérem Tisztikeresztje (1996),Eötvös Loránd-díj (2004), �Prometheus-díj� miniszterikitüntetés (2010).

1997 óta OMBKE-tag, tagja az MTA BányászatiEgészségügy Tudományos Bizottságának, a Világ Ener-gia Tanács Nemzeti Bizottságának.

Gyõrfi Sánta Gézaokl. bányamérnök

Bántapolcsányon született1944-ben. Bányamérnöki okle-velét 1968-ban szerezte meg.

Szakmai tevékenysége a ta-tabányai és oroszlányi szénbá-nyászathoz kapcsolódik. A Vér-tesi Erõmû Zrt.-tõl ment nyug-díjba.

1966 óta OMBKE-tag. 1988-tól az Oroszlányi HelyiSzervezet vezetõségi tagja, ahol a lapfelelõsi tevékeny-séget is ellátja, a helyi szervezet állandó tudósítója,több híranyag szerzõje. A helyi rendezvények aktívszervezõje és résztvevõje. 1998-tól a BKL Bányászatszerkesztõ bizottságának tagja. Az OMBKE választ-mányi tagja.

Eddigi kitüntetései: OMBKE Plakett (1996),Wahlner Aladár-emlékérem (2003), Sóltz Vilmos-em-lékérem (2006).

Simon Lászlómetallurgus-üzemmérnök,

mérnök-közgazdászSzékesfehérváron született

1965-ben.Elsõ munkahelye a Székesfe-

hérvári Könnyûfémmû. Az ön-tödében, termelési területekendolgozott, mint mûvezetõ, gyár-tástervezõ, gyártás-elõkészítõ,

termeléstervezési vezetõ, termelésvezetõ.Az egyesületnek 1990 óta tagja. Aktív, eredményes



szervezõ tevékenységgel támogatja a csoport mun-káját. Két cikluson keresztül volt öntödei csoportbizal-mi. 2007-tõl a székesfehérvári csoport titkára. Aktívmunkájának elismeréseként 2001-ben OMBKE Ok-levél kitüntetésben részesült, 2008-ban OMBKEPlakettet kapott.

Z. ZORKÓCZY SAMU-EMLÉKÉREMkitüntetésben részesült:

Kovacsics Árpádokl. bányamérnök, okl.

üzemgazdászSzentgotthárdon született

1962-ben. 1986-ban végzett aMiskolci Egyetem Bányamér-nöki Karán, bányamûvelõ sza-kon. 1992-ben a Gazdaságtudo-mányi Karon üzemgazdászoklevelet szerzett. 2004-ben a

Newport International University MBA képzésbenvett részt.

1986-tól a Fejér megyei Bauxitbánya üzemeiben voltüzemmérnök, mûszaki gazdasági tanácsadó, felelõsmû-szaki vezetõ. 1992-tõl a Bakonyi Bauxitbánya Kft.-néltöltött be vezetõ beosztásokat, 1995-1996 között vezér-igazgató-helyettes, majd mûszaki-tervezési igazgató.2000-tõl a társaság vezérigazgatója, majd 2005-tõl aMAL Zrt. vezérigazgató-helyetteseként a Bauxitbányá-szati Ágazat � késõbb Divízió � vezetõje.

1987-tõl OMBKE-tag. 1997-2000 között azOMBKE Ellenõrzõ Bizottság tagja, 2000-tõl 2010-ig azOMBKE fõtitkára, 2010-2014 között választmányi tag,2003-tól 2014-ig a Tapolcai Helyi Szervezet elnöke.

Eddigi kitüntetései: OMBKE Plakett (1996),Wahlner Aladár-emlékérem (2008).

Tasnádi Tamásokl. bányamérnök

1941-ben született Újpesten.1964-ben a miskolci NehézipariMûszaki Egyetem Bányamérnö-ki Karán szerzett oklevelet.

Szaktervezõi és szakértõi jo-gosultságokkal rendelkezik. ABányaterv, majd késõbb a KBFIBányatelepítési Osztályán dol-

gozott vezetõ tervezõként majd osztályvezetõként, vé-gül fõmérnökként. Fõ szakterülete a bányakárok vizs-gálata volt. AMagyarMérnöki Kamara Szilárdásvány-bányászati Tagozatának alapító tagja, a MinõsítõBizottság elnöke.

Az OMBKE-nek 52 éve tagja. A BányászatiSzakosztály Budapesti Helyi Szervezetének két ciklus-ban töltötte be a titkári tisztségét. A Szent Gellért-szik-latemplomban minden évben megtartott SzentBorbála-napi megemlékezések fõ szervezõje.

Eddigi kitüntetései: Sóltz Vilmos-emlékérem (2002,2012), Szentkirályi Zsigmond-emlékérem (2007).

KERPELY ANTAL-EMLÉKÉREMkitüntetésben részesült:

Mikus Károlynéokl. vaskohómérnök

Pestszenterzsébeten született1933-ban. 1956-ban érettségizetta Zrínyi Ilona Leánygimnázium-ban. 1961-ben technikusi okleve-let szerzett a csepeli KossuthLajos Gépipari és ÖntõipariTechnikumban. A NehézipariMûszaki Egyetem Dunaújvárosi

Fõiskola elvégzése után 1972-ben szerzett vaskohómér-nökként diplomát a Nehézipari Mûszaki Egyetemen.

1958-tól 1988-ig � nyugdíjba vonulásáig � a CsepelMûvek Vas- és Acélöntödében dolgozott osztályvezetõ-helyettesként.

1967 óta az OMBKE tagja, 1973-tól az Öntészettör-téneti és Múzeumi Szakcsoport alapító tagja, több cik-luson keresztül titkára, majd elnöke.

Kitüntetései: Mikoviny Sámuel-emlékérem (1992),OMBKE Plakett (2002).

Sáfár Lászlóokl. kohómérnök

Sopronban született 1945-ben.Az OMBKE-nek 1971 óta

tagja, egyesületi tevékenységétDunaújvárosban kezdte, aholvezetõségi tag volt. 2012-tõl tag-ja a Vaskohászati SzakosztályBudapesti Helyi Szervezetének,ahol szintén vezetõségi tagként

rendezvények, szakmai programok, szakestélyek szer-vezésében, lebonyolításában kiemelkedõ szerepet ját-szik. Az OMBKE központi rendezvényeinek állandó,aktív résztvevõje.

ZSIGMONDY VILMOS-EMLÉKÉREMkitüntetésben részesült:

Nagy Gáborokl. bányamérnök,mérnök-közgazdász

1969-ben született Miskol-con, ahol egyetemi tanulmányaitis végezte. A bányamérnöki karásványelõkészítés szakán, a gaz-daságtudományi kar mérnök-közgazdász szakán, majd késõbba bányamérnöki kar gázszállító

szakmérnöki szakán szerzett diplomát.A Földgázszállító Zrt. szervezetében elõször beru-

házási és minõségbiztosítási feladatokat látott el, majdvezetésével épült meg a gázturbinás HajdúszoboszlóKompresszorállomás, melynek 5 éven át vezetõ üzemel-tetõje lett. Az azt követõ egy évben õ látta el a Hajdú-szoboszlói Távvezetéki Üzem üzemvezetõi feladatait.

Ma a Magyar Horizont Energia Kft. felszíni beruházá-sainak vezetõje. Fõ feladata szénhidrogén-vezetékek,valamint olaj- és gázipari gyûjtõ, elõkészítõ és stabilizálólétesítmények építési projektjeinek menedzselése ter-vezéstõl egészen az üzembe helyezésig.

Az egyesületnek 2003 óta tagja. 2010 óta látja el aKõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztály titkárifeladatait, segíti munkájával az egyesület életét és ren-dezvényeit. Vezetésével alakult a Földgázszállító Szak-csoport, melynek 2006 óta elnöke volt. Hathatós segít-ségével alakult meg 2013-ban a szakosztályon belül aHorizont Szakcsoport, melyben 2014-tõl alelnöki funk-ciót tölt be.

MIKOVINY SÁMUEL-EMLÉKÉREMkitüntetésben részesült:

Werner Norbertokl. bányamérnök

Rozsnyón született 1955-ben. A rozsnyói gimnázium el-végzése után tanulmányait a kas-sai mûszaki egyetem bányamér-nöki kar eljárástechnikai szakánfolytatta. Egyetemi tanulmá-nyait 1980-ban fejezte be.

1980 és 1994 között az Alsó-sajói Vasércbányáknál dolgozott, mint technikus, az érc-dúsító részleg vezetõje, majd vezetõ technológusa. 1994és 1997 között mint magánvállalkozó a bányászatbanhasználatos berendezések forgalmazásával foglalkozik.1997-tõl a mai napig a Svedala, majd a Metso Mineralscégek berendezéseinek a szlovák piacért felelõs mér-nökeként dolgozik.

A bányászat és a bányászati hagyományõrzés terén akövetkezõ társulások munkájában vesz részt:� Szlovák Bányászati Kamara, Szlovákiai BányászatiSzövetség, Szlovákiai Kõ- és Kavicsgyártó Cégek Szö-vetsége (alelnök), Gömöri �Testvériség� Hagyomány-õrzõ Társaság, Heregrung (Úrvölgy)HagyományõrzõTársaság, Selmec-Hodrusbányai HagyományõrzõTársaság, Szlovákiai Bányász Hagyományõrzõ Társa-ságok (egyesületi alelnök).

� OMBKE-tag 2010-tõl. Évek óta rendszeresen közre-mûködik és elõsegíti a magyar-szlovák szakmai, ha-gyományõrzõ együttmûködést.Kitüntetései: Magyar Bányászatért (MBSz), Hûsé-

gért � szlovák miniszteri, Szlovák Bányászati SzövetségFejlesztéséért, Szlovák Kõ-, Kavicsgyártók Szervezeté-nek Fejlesztéséért.

PÉCH ANTAL-EMLÉKÉREMkitüntetésben részesült:

Dr. Gál Istvánokl. bányamérnök

1940-ben született Miskolcon, bányamérnökioklevelét 1970-ben szerezte a Nehézipari MûszakiEgyetemen.

Szakmai tevékenységét aborsodi szénbányászatban kezd-te, 1979-tõl a KBFI TávlatiFejlesztési Osztályának veze-tõje, majd fõosztályvezetõ.1991-tõl a BAV és a MátraaljaiSzénbányák felszámoló biz-tosa. A BAVÉP Kft. ügyvezetõigazgatója. A Magyar Bányá-szati Szövetség alelnöke. A

mûszaki tudományok kandidátusa. Tagja az MTABányászati Tudományos Bizottságának.

42 éve OMBKE-tag, egy ciklusban a BányászatiSzakosztály elnöke. 2001 és 2004 között a Bányagazda-sági Bizottság elnöke. Különbözõ szakosztályi szakbi-zottságokat vezetett. 2005-tõl választmány mellett mû-ködõ Iparpolitikai Bizottság elnöke.

Eddigi kitüntetései: DebreczeniMárton-emlékérem(1978), OMBKE Centenáriumi Érem (1992), WahlnerAladár-emlékérem (2005), Sóltz Vilmos-emlékérem(2012).

DELIUS TRAUGOTT KRISTÓF-EMLÉKÉREMkitüntetésben részesült:

Dr. Debreczeni Ákosokl. bányamérnök

Miskolcon született 1966-ban. 1989-ben kitüntetéses dip-lomával végzett aMiskolci Egye-tem Bányamérnöki Karán.

Egyetemi tanulmányai befe-jezése után elõször akadémiaiösztöndíjas a Miskolci EgyetemEljárástechnikai Tanszékén, ké-

sõbb ugyanitt tanszéki mérnök. 1994-ben mint tanár-segéd került át a Bányászati és Geotechnikai Tanszék-re, ahol jelenleg is mint egyetemi docens dolgozik.1994-ben szerezte meg a mûszaki tudomány kandidá-tusa, 1997-ben pedig a PhD tudományos fokozatokat.Széles körû tudományos érdeklõdése többek közöttkiterjed(t) különbözõ pneumatikus és hidraulikus szál-lítási, áramlástani vizsgálatokra, hulladék anyagok földalatti elhelyezésére, bányagépek, biztosító szerkezetekellenõrzésére és különbözõ geomechanikai, kõzet-mechanikai problémák megoldására. Számos hazaiszakmai bizottságban tevékenykedik, és már a máso-dik ciklusban a Mûszaki Földtudományi Kar egyik dé-kánhelyettese.

Az OMBKE-nek 2001 óta aktív tagja. Dolgozott azEllenõrzõ és az Oktatási Bizottságokban is. Az Egye-sületben, az Egyetemi Osztályban hosszú évek óta vég-zett kiemelkedõ munkájával, kari vezetõként pedig azEgyetemi Osztály, a kar hallgatóságának mindenkorikészséges támogatásáért érdemelte ki az EgyesületiEmlékérmet.


EGYESÜLETI PLAKETT kitüntetésben részesült:

Bakonyi Istvánbányabiztonsági technikusDorogon született 1928-ban.

Az OMBKE-nek 1968 óta tagja,és mindig aktív résztvevõje azegyesületi munkának. A rendez-vényeken, a szakestélyeken segí-tõkészségére mindig lehet szá-mítani. Egyik szervezõje volt anyugdíjas találkozóknak. A do-

rogi helyi szervezet nemzetközi kapcsolatainak is kezde-ményezõje, részt vett a kiutazásokon, fogadta a vendé-geket. Társadalmi tisztségeket is vállal, a Dorogi Sport-klub Kuratóriumának az elnöke.

Berecz Tamásokl. gépészmérnök

Kisvárdán született 1982-ben. Tanulmányait a Dunaújvá-rosi Fõiskolán végezte, majd2005-tõl a Dunaferr Zrt., 2007-tõl a Csepel Metall VasöntödeKft. munkatársa lett.

2007-tõl a Csepeli HelyiSzervezet tagja, 2010-tõl titkára.

Jelenleg a Miskolci Egyetem Kohómérnöki Karánakhallgatója. Rendezvények aktív résztvevõje, szervezõje.Közösségi munkáját szakmai elõadásokkal egészíti ki.

2004-ben Kerpely Antal-emlékérmet kapott.

Czene Gézaokl. bányamérnök

Cereden született 1940-ben.Iskolai tanulmányait befejezve aFejér megyei Bauxitbányák,majd a Nógrádi Szénbányákmunkatársa lett.

1963-tól, 51 éve tagja azOMBKE-nek. A 2008-2014 kö-zötti két ciklusban a Salgótarjáni

Osztály bányászati szakosztályának titkára volt. Rendkí-vüli szorgalommal és fegyelmezettséggel látta el tisztsé-gével járó feladatait. Az országos és helyi rendezvényekállandó résztvevõje volt. Sajnos a második ciklus soránbekövetkezett betegsége miatt a teendõit csak korláto-zottan tudta ellátni.

Drencsán Balázsbányaipari technikus

1950. március 31-én születettRudabányán. Általános iskolaitanulmányait itt végezte, majdMiskolcon szerzett érettségit ésbányatechnikusi oklevelet. Ké-sõbb szakmai téren folyamato-san képezte magát, robbantásve-zetõi vizsgát és más, munkájához

szükséges képesítéseket szerzett.

1967-tõl nyugdíjazásáig a rudabányai vasércbányá-ban dolgozott különbözõ mûszaki beosztásokban. Nyu-galomba vonulása után sem hagyott fel a szakmai tevé-kenységgel: a környezõ kõbánya-üzemekben robbantó-mesteri feladatokat lát el.

1998-tól az OMBKE tagja, az utóbbi években a Ru-dabányai Helyi Szervezet titkáraként tevékenykedik.Nagyrészt neki köszönhetõ, hogy a bányaüzemmegszû-nése után tovább mûködött a településen szakmai szer-vezetünk, s bár taglétszáma csökkent, de sikerült azt sta-bilizálni, és mûködését újból rendszeressé, tartalmassátenni. A bányászati hagyományok ápolása terén is nagyérdemei vannak. Évtizedek óta segíti a Rudabányai Bá-nyászattörténeti Múzeum (korábban Érc- és Ásványbá-nyászati Múzeum) munkáját, rendezvényeinek szerve-zését, gyûjteményének gyarapítását. A hazai és a szlová-kiai (rozsnyói, dobsinai, szomolnoki) testvérszerveze-tekkel kiváló kapcsolatokat épített ki, melyek kölcsönöslátogatásokban, tapasztalatcserékben, szakmai rendez-vényekben nyilvánultak meg. Rendszeresen részt vesz amegyei és az országos OMBKE eseményeken. Rudabá-nya közéletének is aktív szereplõje volt, a helyi képvise-lõ-testületnek három évtizeden át volt a tagja.

Felföldiné Kovács Ágnesalakítástechnológus

üzemmérnök, környezetvédelmiés minõségügyi szakmérnökMágocson született 1960-ban.

Pályafutását 1978-ban kezdte aDunai Vasmû Minõségellenõr-zési és Anyagvizsgáló Fõosztá-lyán, majd 1986-ban a Meleg-hengermûbe került, ahol tech-

nológusként, energetikusként és környezetvédelmirendszerfelügyelõként dolgozott. Az ISDDunaferr Zrt.minõségügyi, környezetvédelmi, munka- és egészségvé-delmi rendszerének kiépítésében és mûködtetésében1992 óta folyamatosan részt vett. Az ISDDunaferrMû-szaki Gazdasági Közlemények szerkesztõbizottságában2009 óta rovatvezetõként tevékenykedik.

Az OMBKE-nek 1987 óta tagja, aktívan részt vesz aVaskohászati Szakosztály Dunaújvárosi Helyi Szervezetvezetõségének munkájában, 2014-tõl a helyi szervezetjelölõ bizottságának vezetõje.

Dr. Harcsik Bélaokl. kohómérnök

Miskolcon született 1974-ben. Itt érettségizett a BláthyOttó Villamosipari Szakközépis-kolában 1994-ben, 1998-ban aMiskolci Egyetem DunaújvárosiFõiskolai Karán végzett kohó-mérnökként, majd 2000-ben aMiskolci Egyetem Anyag- és

Kohómérnöki Karán szerzett kohómérnök oklevelet.Jelenleg a Miskolci Egyetem Mûszaki Anyagtudo-

mányi Karán, a Metallurgiai és Öntészeti Intézetbendolgozik adjunktusként.


Az OMBKE-nek 2008 óta tagja, szakosztályi össze-kötõként tevékenykedik az Egyetemi Osztály és a Vas-kohászati Szakosztály között, ezáltal az Egyetemi Osz-tály vezetõségének is tagja. Évek óta aktívan veszi ki arészét az egyesületi munkából. Az egyesületi emlékpla-kett kitüntetésre elsõsorban az elmúlt években a Fazo-la-napok szervezõimunkája révén szolgált rá. AMiskol-ci Egyetem, valamint az Egyetemi Osztály részérõl fõszervezõként évek óta segíti a Szervezõ Bizottság mun-káját. A hagyományõrzés és a szakmáink jó hírnevénekápolása területén komoly érdemeket szerzett.

Hollósi Lászlóföldmérõ technikus

Budapesten született 1953-ban. 1971-ben a budapesti ÁrpádGimnáziumban érettségizett.

Ezt követõen a BudapestiGeodéziai és Térképészeti Vál-lalatnál dolgozott. Ezen idõszakalatt szerezte meg földmérõiszakképesítését. A cégnél töb-

bek között városmérési munkákban vett részt. 1977-tõlkerült kapcsolatba a bányászattal, különféle bányászatiés rekultivációs munkákat látott el több bányaüzemnél.Emellett foglalkozott még geodéziai és víztelenítésifeladatokkal is. Elvégezte a mûszaki ellenõri tan-folyamot, és teherforgalmi tiszti képesítést is szerzett.Mint bányamûszaki elõadó, mûszaki ellenõr 1986-tól aBudai Téglaipari Vállalat Termelési Osztályára került,és az ehhez tartozó agyagbányák rekultivációs munkáitlátta el. 1998-tól több budapesti és ahhoz közeli bányageodéziai és bányamérési munkáit végezte.Megszerzettkereskedelmi és üzletvezetõi szakképesítésénekköszönhetõen 2005-tõl a Geoport Hungária Kft. szak-üzletében méréstechnikai eszközök forgalmazásávalfoglalkozott. Jelenlegi ideiglenes munkakörében geo-déziai mûszerek eladását végzi.

AzOMBKEBányamérõ Szakcsoportjának 1984 ótatagja, annak munkájában igen aktív közremûködõ, ésjelenleg második ciklusban is a titkári feladatok gondosellátója.

Solti Károlynéokl. olajmérnök

Magyarbánhegyesen szüle-tett 1947-ben. A Miskolci Ne-hézipari Mûszaki Egyetem Bá-nyamérnöki Karán olajmérnökidiplomát szerzett 1970-ben.

A pályát és a szakmai gya-korlatot Algyõn kezdte. 1975-ben Szolnokról olajtermelési

osztályvezetõi beosztásból került át az OKGT-be. Aktí-van részt vett a MOL alapításakor a szénhidrogén-gaz-dálkodás szervezeti és operatív kialakításában. 2005-igalkalmazottként, 2013-ig külsõ tanácsadóként elkötele-zetten járult hozzá a magyar gázipar nemzetközileg iselismert szintjének kialakításához és mûködtetéséhez.

A négy évtizedes magas színvonalú szakmai és háromévtizedes eredményes vezetõ tevékenységét számos ki-tüntetéssel ismerték el. Ezek közül a legjelentõsebbek:1996 Magyar Olajiparért ezüst fokozatú, 1999 MagyarOlajiparért arany fokozatú, valamint a 2003. évi életpá-lya kitüntetések.

Szabó Zsoltokl. kohómérnök

Gyöngyösön született 1965-ben. 1989-ben végzett Miskol-con kohómérnökként. Ezt köve-tõen a KÖFÉM Présmû Gyár-egységében kezdett technoló-gusként, 1995-ben átkerült aHengermû Gyáregységbe, jelen-leg a hengerlési és hõkezelési te-

rület termelési vezetõje.1989-ben lépett be az OMBKE helyi szervezetébe,

1994-2003 és 2007-2010 között vezetõségi tag, sajtófele-lõs, illetve szakmai rendezvényfelelõs. Több szakestély-nek, Mikulásbálnak volt fõrendezõje. 2000-ben Egyesü-leti munkáért elismerõ oklevélben részesült.

Dr. Vígh Tamásokl. bányamérnök

1976-ban született Zircen. Atatabányai geológiai szakközép-iskola elvégzését követõen 2000-ben szerzett bányamérnöki,2003-ban gazdaságtudományioklevelet aMiskolci Egyetemen.

2000 óta az úrkúti mangán-ércbányában tölt be mûszaki be-

osztásokat, 2004-tõl felelõs mûszaki vezetõ. A termelésnapi irányításamellett az úrkúti mangánérc kutatásával,keletkezésének elméletével, a mangánérc geokémiaijellemzõivel, a dúsítási maradékok hasznosításával, va-lamint a radiokémia eszköztárának a bányászati kuta-tásban és a bányászati munkavédelemben való alkalma-zásával tudományos igényességgel foglalkozik, szerzõ-társaival nemzetközileg is feltûnést keltõ eredményeketért el. Számos angol és magyar nyelvû szakcikk, illetvekönyvfejezet társszerzõje. 2011-ben védte meg PhD-ér-tekezését a Pannon Egyetemen bányászati sugárvédel-mi tárgykörben.

Az MBFH bejegyzett földtani szakértõje, továbbáhites bányamérõ, felelõs mûszaki vezetõ és robbantás-vezetõ jogosultságokkal rendelkezik.

1995 óta tagja az OMBKE-nek, a bányászati szak-mai és egyesületi rendezvények rendszeres szervezõje,résztvevõje. 2006 óta az OMBKE tapolcai helyi szerve-zetének vezetõségi tagja, 2008-tól az Ifjúsági Bizottságtagja, 2010-tõl a Bányászati Szakosztály titkárhelyettese.Korábbi kitüntetései: OMBKE Egyesületi MunkáértOklevél (2000), BKL Bányászat Nívódíj (2004), KiválóBányász (2011), Bányászati Ágazati PárbeszédEmlékérem (2012).



Kiemelkedõ egyesületi munkáért OKLEVÉL kitüntetésben részesült:

Ádám Enikõ egyetemi hallgató, Egyetemi OsztályBátonyi József fõiskolai hallgató, Vaskohászati SzakosztályGrünwald Balázs egyetemi hallgató, Egyetemi OsztályHorváth Zsuzsanna fõiskolai hallgató, Vaskohászati SzakosztályIzingné Gyõrfi Mónika tanár, Bányászati SzakosztályKormos Marcell egyetemi hallgató, Egyetemi OsztályMach Kornél fõiskolai hallgató, Vaskohászati SzakosztályPaulusz Ferenc kohómérnök, öntész, Fémkohászati SzakosztályPivarcsi Judit számviteli, pénzügyi elõadó, Öntészeti SzakosztálySomogyi János okl. kohómérnök, Öntészeti SzakosztályTatárka Eszter egyetemi hallgató, Egyetemi OsztályTóth Balázs egyetemi hallgató, Egyetemi OsztályVeres Gábor Pál egyetemi hallgató, Egyetemi OsztályVöröskõi Zsófia okl. geográfus, Bányászati Szakosztály

Ádám Enikõ Bátonyi József Grünwald Balázs Horváth Zsuzsanna IzingnéGyõrfi Mónika

Kormos Marcell Mach Kornél Paulusz Ferenc Pivarcsi Judit Somogyi János

Tatárka Eszter Tóth Balázs Veres Gábor Pál Vöröskõi Zsófia


Dr. Horváth LászlóJózsef

Dr. Szõke László

70 éves egyesületi tagságért SÓLTZ VILMOS-EMLÉKÉREM kitüntetésben részesült:

Dr. Horváth László József okl. bányamérnök, Bányászati SzakosztályDr. Szõke László okl. kohómérnök, Vaskohászati Szakosztály


Bányászati SzakosztályBenke István okl. bányamérnökOrbán Tibor okl. bányamérnökRem Lajos okl. bányamérnök

Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati SzakosztályGötz Tibor okl. olajmérnök

Vaskohászati SzakosztályDr. Kúti István okl. kohómérnökDr. Sziklavári János okl. kohómérnök

Fémkohászati SzakosztályKocsis István okl. kohómérnök

Benke István Orbán Tibor Rem Lajos Götz Tibor

Dr. Kúti István Dr. Sziklavári János Kocsis István


Bányászati SzakosztályBeke Imre okl. bányamérnök, közgazdászCsontos István okl. bányamérnökDura László okl. bányamérnök

Farkas Gyula okl. bányagépészmérnökDr. Füst Antal okl. bányamérnökGazdag György okl. bányamérnökIván Lajos okl. bányagépészmérnök


Lukács Béla Makovi Gyula Nagy Gábor Nagy Gyula Németh György

Beke Imre Csontos István Dura László Farkas Gyula Dr. Füst Antal

Gazdag György Iván Lajos Dr. Katics Ferenc Kerekes Árpád Dr. Korompay Péter

Dr. Katics Ferenc okl. bányamérnök, gazdasági mérnökKerekes Árpád okl. geológusmérnökDr. Korompay Péter okl. bányagépészmérnökLukács Béla okl. bányamérnökMakovi Gyula okl. bányamérnökNagy Gábor okl. bányamérnökNagy Gyula bányatechnikusNémeth György okl. bányamérnökPonyi Imre bányamûvelõ mérnökPribula Nándor okl. gazdasági mérnökReisz Árpád okl. bányamérnökSasvári Géza technikusSimon József bányagépész, bányavillamos üzemmérnökSzabó József okl. bányamérnökSziklai Ede okl. bányamérnökSzûts Huba okl. bányamérnökTakács István okl. bányatechnikusTóka István okl. bányamérnökTõsér Balázs okl. bányamérnök

Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati SzakosztályHencz László okl. olajmérnökÓnodi Tibor okl. olajmérnök

Péter Richárd okl. olajmérnökSzeles János okl. olajmérnök

Vaskohászati SzakosztályDr. Csirikusz József okl. kohómérnökCzakó Lajos okl. kohómérnökDrótos László okl. kohómérnökSolt László okl. kohómérnök, gazdasági mérnökSolymos Ernõ okl. kohómérnökDr. Tardy Pál okl. kohómérnök

Fémkohászati SzakosztályBerke Miklós NME KFFK üzemmérnökRábaközi István okl. kohómérnökVajai László okl. kohómérnök

Öntészeti SzakosztályDr. Bakó Károly okl. kohómérnökEigner Viktor okl. kohómérnökGöbölyös Károly okl. kohómérnökStokker Kálmán okl. kohómérnök

Egyetemi OsztályDr. Károly Gyula okl. kohómérnök


Szabó József Sziklai Ede Szûts Huba Takács István Tóka István

Ponyi Imre Pribula Nándor Reisz Árpád Sasvári Géza Simon József

Dr. Tardy Pál Berke Miklós Vajai László Dr. Bakó Károly Eigner Viktor

Tõsér Balázs Hencz László Ónodi Tibor Péter Richárd Szeles János

Dr. Csirikusz József Czakó Lajos Drótos László Solt László Solymos Ernõ


Göbölyös Károly Stokker Kálmán Dr. Károly Gyula

Bányászati SzakosztályDeák József okl. bányagépészmérnökErdélyi László okl. bányamérnökHídvégi Gábor okl. bányagépészmérnökHorváth Károly okl. bányagépészmérnökPéntek Imre okl. bányamérnökPusztafalvi János okl. bányamérnökRábay Ottó okl. bányamérnökSchaller Károly okl. bányamérnökTóth Péter okl. bányamérnökUnger Péter okl. bányamérnökWeisz Tibor okl. bányamérnök

Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati SzakosztályHorváth Csaba Géza okl. olajmérnökKeresztes Nagy Tibor okl. geológusmérnökMádai Sándor okl. bányamérnökNagy Sándor okl. olajmérnökSimon Balázs okl. olajmérnökVassné Hajdú Otília okl. bányamérnök

Fémkohászati SzakosztályBalázs Tamás okl. kohómérnök

Csurgó Lajos okl. kohómérnökÉnekes Lajos kohásztechnikusDr. Hajnal Tamara okl. gépészmérnökHetényi László okl. gépész üzemmérnökMezei László gépipari technikusNagy Károly bányatechnikusNagyváthy László okl. kohómérnökNagyváthy Lászlóné okl. kohómérnökRajnai Kálmánné okl. kohómérnökDr. Schlégel Miklós okl. kohómérnök

Öntészeti SzakosztályDr. Bollobás József okl. kohómérnökDuró László okl. kohómérnökPoteczin Imre okl. technikus

Egyetemi OsztályDr. Féderer Imre okl. kohómérnökDr. Szûcs István okl. kohómérnökDr. Tihanyi László okl. olajmérnökDr. Török Tamás okl. kohómérnök


Deák József Erdélyi László Hídvégi Gábor Horváth Károly Péntek Imre

Pusztafalvi János Rábay Ottó Schaller Károly Tóth Péter Unger Péter


Weisz Tibor Horváth Csaba Géza Keresztes Nagy Tibor Mádai Sándor Nagy Sándor

Simon Balázs Vassné Hajdú Otília Balázs Tamás Csurgó Lajos Énekes Lajos

Dr. Hajnal Tamara Hetényi László Mezei László Nagy Károly Rajnai Kálmánné

Dr. Schlégel Miklós Dr. Bollobás József Duró László Poteczin Imre Dr. Féderer Imre

Dr. Szûcs István Dr. Tihanyi László Dr. Török Tamás


Mint tudjuk, az arany értékét � a gazdasági tényezõkmellett � annak tisztasága határozza meg, vagyis milyenmennyiségûmás elem találhatómég benne, ami a színétis nagyban befolyásolja. Ezt karátban vagy ezrelékbenfejezik ki. Ha tisztasága legalább 999,98 ezred, az arany24 karátos. A nemzetközi tõzsdén 999,5 ezred tisztaságalatt levonások nélkül át sem veszik azt.

A természetben az arany ritkán fordul elõ tisztán,minden esetben tartalmaz 2-38% közötti ezüst mennyi-séget, néha 1-2% rezet, vagy más elemeket, mint: Ni,Cd, Rh, Pd, Bi, Sn, Sb, Pt, Ir, Os [6]. Az ezüst mennyi-ségének növekedésével, mint az az elektrum esetébentapasztalható, az arany színe halványsárga. A réz jelen-létét a sötét sárga vagy vörösbe hajló szín jelzi. A kadmi-um jelenlétére zöld árnyalat utal. Az ismert természetesötvözetei közül leggyakrabban az elektrum fordul elõ,amely 20% feletti ezüstöt tartalmaz. Az aranymás ásvá-nyok formájában is jelen lehet, ezekbõl nem egyetErdély területén fedeztek fel, ilyen a szilvanit, krennerit,petzit, nagyágit, vagy a ritkábban elõforduló muth-mannit.

Erdélyben ésMáramarosban, ahol õsidõktõl mostakaranyat, a kitermelt aranynak jelentõs részét hosszú év-századokon át mosás útján nyerték ki. Vagyis Erdélyaranyát � a miletosi görög kalmárok révén � már 6000évvel ezelõtt ismerték és kereskedtek vele [2]. Azonbanaz erdélyi aranyról a legrégibb feljegyzés i. e. V. század-ból maradt fentHerodottól, aki azt írta: �513-banDárius(I. Dárius Hystaspis) perzsa király átkelt Boszporuszon,meghódította Trákiát, s miután hidat vert az Istros fo-lyón (Dunán), háborút indított a Marais (Maros) mel-lett élõ agathirszek ellen, hogy megszerezze azok ara-nyát� [2]. Utána az aranyért Nagy Sándor makedón ki-rály (ur. i. e. 336-323), majd Vasilii Lysimachos, NagySándor egyik hadvezére foglalta el Trákiát és a vele ha-táros területeket, s lett i. e. 306-tól Trákia királya. Idõ-számításunk után 106-ban pedig a Traianus római csá-szár vezette hadsereg gyõzte le Decebált és szállta mega mai Erdély területét. Ekkor Decebál görög írnoka,Bicillis segítségével, akit Decebál halála után Traianuskegyeibe fogadott, a Sztrigy völgyében, a Sarmis dák ki-rály által épített Sarmizegetuza (Várhely) dák fõvárosközelében, melyet a rómaiak �Colonia Ulpia Traiana�névvel illettek, Õraljaboldogfalvánál, találták meg a dá-kok több mint 150.000 kg aranyát, amit Rómába szállí-

tottak. Ez Dio Cassius görög történésznek a Xiphilin ál-tal kiadott történelmi töredékében található. Ezt igazol-ják azok a Dárius és Nagy Sándor feliratú 23 karátosaranyérmék, amiket Dévától délnyugatra, a Muncsel-hegy lábánál 1805-ben, s Hátszeg vidék több pontján ta-láltak nagyszámban. Továbbá Dárius egyik felirata,amely Szamosújvárnál került elõ, és azok a görög veretûaranyérmék (40.000 db, 3,4 mázsa), melyet Izabella ki-rályné idejében (1545), a Sztrigy-patak völgyében tártakfel, amelyeken görögül Lysimachos neve, vagy a veretéshelye, Kozon város megnevezése látható [9]. S az a feli-rat, amit uo. 1519 elõtt találtak, amelyen az állt: �JOVIINVENTORI DITI PATRI TERRAE MATRIDETECTIS DACIAE THESAURIS DIVUS NERVATRAJANUS CAES. AUG. VOTVM SOLVIT�. A ró-mai megszállás idején Erdélybõl, amely Róma egyiklegfontosabb aranyforrása volt, kb. évi 3000 kg aranyatvittek ki, amelynek jelentõs része mosott arany volt [2].A római �leguli auraria� aranymosók, mint azt egy már-ványtábla felirata tanúsítja, az erdélyi bányavidékeken afolyók teraszaiból még a régi üledéket is kimosták.Több folyómederben (Aranyos, Ompoly, Bisztra, Tolcs-va, Fehér-Körös stb.) a régi aranymosás nyomai (csator-navezetékek, mélyedések, halmok) még napjainkban ismegtalálhatók. Ilyen található többek között Felsõpiánközelében, ahol a legnemesebb aranyos hordalék volt.Továbbá Balomir, Kitid, Rehó, Feketehalom és az Ara-nyos mentén Felsõ- s Alsóvidra, Topánfalva, Bisztra,Szolcsva és Várfalva közelében [9].

Erdély folyóiból, patakjaiból a rómaiak után 274-tõla gótok, 376-tól a hunok, gepidák (454-527), longobár-dok (527-568), avarok (568-796) és szlávok [8] szinténjelentõs mennyiségû aranyat mostak. Még a 16-17. szá-zadban is az erdélyi aranytermelés nagy részét a mosottarany adta. Annak ellenére, hogy a 19-20. században ezaz arány jelentõsen megváltozott, Fridvaldszky egyik írá-sában még azt írta: �az Aranyos-patakból több aranyatlehetne kinyerni, mint a bányászat által�.� [12]. Mára-marosban a Tiszából is már jóval idõszámításunk elõttmostak aranyat. Erre utal az a bronzkori aranylelet, me-lyet 1847-ben a Máramarossziget melletti Szarvasszóközségnél találtak [5], aminek korát i.e. 1100-ra teszik.

Erdélyben a legtöbb aranyat a Maros jobb oldalán,az Abrud-patakot is befogadó Aranyos mentén mosták.Leghíresebb régi aranymosóhelyek Felsõvidra, Alsóvid-

Az erdélyi és máramarosi mosott arany tisztaságaRÉTHY KÁROLY ny. okl. geológus

A szerzõ a cikkben adatokkal, érvekkel akarja eloszlatni azt az évszázados téves elméletet, miszerint�Erdélyben a legjobb minõségû, legtisztább aranyat mosták�. Ugyanis ez a feltevés, eddig számtalan helytelengazdasági következtetésekhez vezetett, és vezethet a jövõben is.


ra, Bisztra, Verespatak, Topánfalva, Muska, Nagylupsa,Aranyosbánya, továbbá Szolcsva, Aranyosronk, Toroc-kó, Járabánya, Alsójára, Várfalva, Mészkõ, Kövend,Bágyon, Torda, Aranyosgyéres, Aranyoslóna és Ara-nyosgerend közelében volt. Topánfalvánál a régi üledé-kekbõl 917 ezred, az újabb üledékekbõl 605-708 ezredfinomságú aranyat mostak [3]. Abrudbánya és Verespa-tak környékén az arany finomsága 605-708 ezred volt[3, 6, 14].

A Maros mentén, az Aranyos beömlésétõl Szolcs-váig mindenütt folyt aranymosás. A felsõ szakaszon Al-füged, Miriszló, Felenyed, Nagyenyed, Alsóorbó, Pojá-na és Csigmó közelében 833-875 ezred finomságú ara-nyat mostak. A Zalatna felõl folyó Ompoly völgyébenés az alsó szakaszon, Branyicska, Vika, Viszka, Guraszá-da és Szolcsva közelében a mosóarany finomsága 667-708 ezred volt [8], míg Felsõcsertésnél, a Nagyág felõllefutó patakmedrébõl, Hercegánynál, Füzesdnél, a Kis-bánya felõl jövõ patakból 849-970 ezred finomságú ara-nyat mostak [14].

A Maros bal oldali mellékfolyóiból, patakjaiból issokfelémostak aranyat. ANagy-KüküllõmenténKiska-pus, Csicsóholdvilág és Szászcsanád közelében az aranyfinomsága 667 ezred volt. A Sebes mentén Szászsebes,

Rehó, Kelnek, Szászcsór, Sebeshely, Péterfalva, Alsó-csóra és Alsókenyér közelében a mosóarany finomsága708-792 ezred volt. Itt 1901-ben még évi 4-6 kg aranyattermeltek ki mosással. A Pián-patak volt Erdély egyikleghíresebb aranymosóhelye, ahol az aranymosást mára rómaiak elõtt ûzték. Itt Alsópián, Felsõpián, Rekittaés Sztrugár közelében 792-917 ezred finomságú aranyatmostak. A Sztigy völgyének felsõ szakaszán és környé-kén Balomir, Klopotiva, Boica, Demsus és Borbátvíz-nél, az arany 792 ezred finomságú. Az alsó szakaszonHátszeg, Alsófarkadin, Kraguis, Bosoród, Kitid,Sztrigyszentgyörgy, Pusztakalán, Alsószilvás és Lindzsi-na közelében a Kapronca völgyben, az arany finomsága875-917 ezred volt. Gyengébb minõségû, 667-792 ezredfinomságú aranyat mostak még Kismuncsel, Roskány,Lesnyek, Vecel, Dobra és Szolcsva környékén [8].

Az Olt mentén, a Persányi-hegységbõl eredõ pata-kokból Alsókomána, Alsóvenice, Felsõvenice és Párómellett, a Fogarasi-havasokból eredõ patakokból pedigOhába, Sárkány, Lisza, Gainár, Alsóárpás és Alsópo-rumbák mellett mostak jó minõségû, 833 ezred finom-ságú aranyat. Nagyszeben közelében és Cód, Nagydisz-nód, Guraró, Orlát, valamint Kiserdõ mellett pedig750-792 ezred finomságú aranyat mostak [8].

A Fehér-Körös medrében és mellékágaiban is sok-felé mostak aranyat. Brádon és környékén Sztanizsa,Miheleny, Vályabrád, Kristyór, Alsólunkoj, Karács,Cebe, Ribice, Riska, Felváca és Alváca térségében vol-tak aranymosók. S mostak még aranyat Nagyhalmágy,Ácsva és Pleskefalva mellett is. Az itt kimosott aranyminõsége 667-792 ezred finomságú volt [8]. Itt érdemesmegjegyezni, hogy míg Brádon az arany finomsága 700ezred volt, a tõle nem messze található Sztanizsán, azaranynégyszög közepén, mondhatni egyedülállóan 900ezred finomságú arany volt jelen.

Arany mosása folyt még az Erdélyi-VaskapunálBukovánál, a Néra folyó mentén, ahol Nérahalom ésBozovics mellett még a 18. században is élénk aranymo-sás folyt, valamint a Valea Sopotului patak mentén,Nagylaposnok s Szászka közelében. Továbbá Feketeha-lom mellett, a Cserna völgyében és a Vulkán-szorosnál,ahol a mosóarany finomsága 667 ezred volt [8]. A Biha-ri-hegység alatt, a Fekete-Körös egyik ága mentén Bi-harmezõ, Vaskoh és Bontesd közelében is mostak ara-nyat [1].

1. kép: Aranymosás az Abrud-patakban (1915)

2. kép: Aranymosás sájtrokkal

3. kép: Erdélyi aranymosóhely


A Nagy-Szamos medrébõl Óradnától Oláhszent-györgyön át Bethlenig 790-833 ezred, és a beletorkollóIlva, Aranyos, Rebra, Kisrebra és Zagra patakokból 875ezred finomságú aranyat mostak. A Beszterce medré-bõl Felsõborgótól a Sajó torkolatáig a mosóarany fi-nomsága 792-875 ezred volt. A Gyalui-havasokból ere-dõ Hideg-Szamosból, Hidegszamos falu fölött kristá-lyos palából származó mosott arany 917-958 ezred [3],mások szerint 854-958 ezred finomságú volt [10, 14]. AMeleg-Szamos egyik ágában Egerbegy mellett és Gyalualatt a Kis-Szamosból, Szászfenesnél és Kolozsmonos-tornál 708-730 ezred finomságú aranyat mostak. Azegyesült Szamos mentén, Ilonda és Szamoshévíz közelé-ben pedig 792 ezred finomságúmosóarany volt jelen [8].

Nagybányán és környékén a Zazarból és a beleömlõpatakok medreibõl (Kisbánya, Fokhagymás, Veresvíz,Borpatak), valamint láposbányai és misztbányai pata-kokból, másfelõl a Lápos folyóból és az abba torkollópatakokból Rogoznál, Berkeszpataknál és a Kapnik-pa-takból 650-792 ezred finomságú aranyat mostak [8]. Akereszthegyi arany finomsága 650 ezred volt [2]. Ez aztjelenti, hogy itt a mosott arany több mint 20%-a ezüstöttartalmazott, ami néha még a 35%-ot is elérte, amelymár elektrumnak mondható, aminek jelenlétét az érc-testekben is kimutatták.

Máramarosban a Tiszából, a forrásvidéktõl egészTiszaújlakig (Ukr.), valamint a Visó és Iza folyókból sazok mellékágaiból jó minõségû, 833-875 ezred finom-ságú aranyat mostak. Vagyis az ezüst és a többi kompo-nensek aránya 20% alatt maradt. Aminek többsége ter-mészetesen itt is ezüst volt [13].

Amosóarany felhalmozódásánál ésminõségi vizsgá-latánál mindig figyelembe kell venni azokat a földtani,rétegtani, kõzettani, ásványtársulási, geokémiai, geo-morfológiai, paleoklimatológiai, hidrológiai vagy konti-nentális viszonyokat, amelyek között képzõdtek és fel-halmozódtak. Más körülmények között halmozódtakfel a patakoktól, folyóktól szabdalt területeken, szárazsivatagi körülmények között, a tenger alatti vulkáni-üle-dékes lerakatokban, és megint más körülmények közötta tengerparti képzõdményekben. Ezek tanulmányozásasorán fény derülhet az arany eloszlására, szemcsenagy-ságára, finomságára, és ebbõl, valamint a vele megje-lenõ ásványok jelenlétébõl következtetni lehet képzõdé-sének körülményeire, kemizmusára, illetve idõ és térbe-li megjelenésére. Ez azért lehetséges, mivel az arany akülönbözõ epitermális teleptípusokban is más és másásványparagenézisben alakult ki, és más az ezüst, vala-mint az arany megjelenési aránya, annak finomsága. Atermésarany képzõdési hõmérséklete és finomságaalapján Fischer az alábbi összefüggést találta [4]:

� nagy hõmérsékleten képzõdött (katatermális) idõsarany finomsága 850-900 ezrelék

� középhõmérsékleten képzõdött (mezotermális)fiatal arany finomsága 800-850 ezrelék

� alacsony hõmérsékleten képzõdött (epitermális)arany finomsága 500-750 ezrelék

Molnár Ferenc szerint az epitermális érctelepek kétalaptípusában is más az arany megjelenése. Ahol az

aranyképzõdés a szubvulkáni rézporfíros ércesedéshezkapcsolódik, jelentõsebb ezüstdúsulások nem jellemzõ-ek. Itt az arany finomsága nagyobb. Más epitermális tí-pusú telepek esetében pedig, amilyenek a rézporfírosércesedések környezetében is elõfordulhatnak, de azok-hoz közvetlen kapcsolódásuk nem mutatható ki, jelen-tõsebb ezüstdúsulás lehetséges [11]. Itt az arany finom-sága sokkal alacsonyabb. Jó példa erre az Erdélyi-érc-hegységben a mélyebben képzõdött brãdiºori idõsebb25/37 telér, ahol az aranytelluridok csak elvétve voltakjelen, az arany finomsága 800 ezred feletti volt. Ezeknekegyik jellemzõje, hogy az aranyban gazdagabb rész amélyben volt, s a felszín felé elszegényedett. Miközbena közelében lévõ fiatalabb, kisebb mélységben képzõ-dött Anna telérben, ahol az aranytelluridok nagyobbarányú megjelenése volt a jellemzõ, az arany finomságasokkal alacsonyabb volt [2].

A fenti adatokból úgy tûnik, téves volt az a felfogás,hogy Erdély területén mindenütt a legjobb minõségûaranyat mosták. A legtöbb helyen alacsony vagy köze-pes finomságú aranyat mostak. Vagyis az ezüst és máselemek mennyisége 20% felett volt, s ezek képzõdésefiatal vagy nem nagy mélységben végbement epitermá-lis típusú ércképzõdési folyamatokhoz kapcsolható. Anagyobb finomságú arany az idõsebb kristályos palákkalvagy a nagyobb mélységben képzõdött, valamivel idõ-sebb, szubvulkáni rézporfíros jellegû ércképzõdésekhez,érctelepekhez kapcsolható. S ezt igazolja a brãdiºoripélda, és Lucca Valer kolozsvári professzornak a Hideg-Szamosnál tett vizsgálatai is.

Az egykori kolozsvári professzor,Lucca Valer vizsgá-latai szerint a Hideg-Szamos felsõ szakaszán, a kalkopi-

4. kép: Román aranymosó


ritben szegény kvarcszemcsékben kevés arany volt. Deahol a kalkopirit nagyobb arányban volt jelen, az aranymennyisége jelentõsen megnõtt. Az itt képzõdött aranygránit intrúzióval (magma benyomulással) kapcsolat-ban, nagyobb mélységben, hipotermális (Fischer össze-függései alapján katatermális) körülmények között kép-zõdött [10].Lucca professzor azt is feltételezte, hogy er-délyi folyók és patakok üledékébõl kimosott nagy fi-nomságú arany ilyen vagy hasonló körülmények közöttképzõdhetett [10]. Ezt részben a tények is igazolják, mi-vel nagyon sok helyen a legfinomabb aranyat valóban agránit, gránodiorit, diorit intrúzióktól átszõtt kristályosövezetekben mosták. A Nagy-Szamos felsõ szakaszán,az Olt mentén a Persányi-hegységbõl és a Fogarasi-ha-vasokból eredõ patakokból, a Kudzsiri- és aRuszkai-ha-vasokból lefutó folyók, patakok mentén, valamint aBánátban, a Néra folyó mentén Nérahalom és Bozo-vicsnál közelében. Azonban akadnak kivételek is, mintaz Arany-négyszögben a nagyági, fácebányai és a brãdi-ºori 25/37 telérbõl elõkerült mosóarany, vagy a Rézbá-nya, Dognácska környékén szkarnos érctestekbõl szár-mazó kisebb finomságú mosott arany.

Mint tudjuk, az üledékes kõzetekben elõfordulóaranytelepek tanulmányozásának elsõsorban gazdaságihátterük volt és van napjainkban is, mivel az ilyen arany-telepek adják a világ aranytermelésének háromnegye-dét. Azonban a további kutatásokban alkalmazható tu-dományos tapasztalatok sem elhanyagolhatók. Az erdé-lyi és máramarosi mosott aranyról már számtalan tanul-mány látott napvilágot, de különösebben nem foglal-koztak a tisztaságát befolyásoló tényezõkkel.

IRODALOM[1]Bihar vármegyeésNagyvárad�Magyarországvármegyéi és vá-

rosai (Szerk.Borovszky S.). Budapest, p. 136-162. (1901)[2] Brana, V.: Zãcãmintele metalifere ale subsolului romînesc.

Ed. ªtiinþif., Bucureºti, p. 174-204. (1958)[3]EszterházyK.:Arany aHideg-Szamos folyó alsó völgyében.A

m. orv. és természetvizsg.munkálatai, p. 194-198. (1865)[4] Fischer, R. P.:Ore Deposits in the United States. 1933/67.[5] Hampel J.: Máramaros megyei aranylelet. Archeológiai

Értesítõ, XIV. évf. p. 29-32. (1881)[6]Hozák J.: Földtan-bányászati képe a m. keleti aranykerület-

nek általában, és a kincstári Füzes Szt.-háromságiaranybányáknak különösen. A m. orv. és természet-vizsg. munkálatai, p. 270-305. (1871)

[7] Kiss J.: Ércteleptan. II. köt. p. 441-448.[8] Koch A.: Erdély ásványainak kritikai átnézete. Orv. és

Term.-tud. Társ. Kiad., Kolozsvár, p. 35-37. (1885)[9] Kõváry L.: Erdély régiségei és történelmi emlékei. Stein

János m. kir. Egyet. Könyvker. Kolozsvár, p. 1-35.(1892)

[10] Lucca, V.: Regiunea aurifeá dela Somesul-Rece Jud. Cluj.Rev. Muz. Geol.-Min. al Univ. Luj, vol. VI. Nr. 1-2, p.155-164. (1936)

[11] Molnár F.: Epitermás aranyércesedések kialakulásánakmodellezése ásványtani genetikai vizsgálatok alapján.Földt. Kut., 1. p. 8-12. (1997)

[12] N. László E.: Aranymosás a Kárpát-medencében. Buda-pest, p. 208-243. (1988)

[13] Schmidt L.: Adatok a máramarosi régi aranymosásokról.BKL, p. 277-279. (1899)

[14]TóthM.:Magyarország ásványai. Budapest, p. 70-84. (1882)RÉTHY KÁROLY 1935-ben született Margittán (Marghita, Románia). 1963-ban szerzett kutató-geológusi diplomát aKolozsvári Tudományegyetemen, 1969-ben közgazdasági szakvizsgát tett. 1963-tól Miszt- és Láposbányán volt geológus,1967-1986-ig fõmérnöki beosztásban. A kolozsvári és a bukaresti egyetemek, valamint a nagybányai fõiskola meg-bízásából egyetemisták nyári gyakorlatait vezette, ill. diplomamunkáik tudományos irányítója volt. Több könyv,tudományos és ismeretterjesztõ cikk szerzõje, társszerzõje.

Hidrometallurgikus réztermelés Kazahsztánban

A Frontier Mining június elején bejelentette az elsõ ka-tódréz szállítmány indítását a kazahsztáni Benkala rézkom-binátból, mely a kazah beruházásaik zászlóshajója.

A porfíros rézércet 0,25%-os cut-off-fal termelik kismélységû külfejtésbõl, az aprított ércet hatalmas lúgzó terekenbaktériumok segítségével lúgozzák, a rezes oldatból a fémrezetelektrolízissel nyerik ki LME A minõségben. A 2012. III.

negyedévi üzembe helyezés óta 1000 t rezet termeltek. A ter-melés fokozásáraújabb lúgzók�összesenhat � építését tervezik.

Az 1998-ban alakult Frontier Mining Kazahsztán terüle-tére koncentrál, a helyi Coville céggel való egyesüléssel sze-rezte meg a Benkala 100%-os tulajdonát. További mûködésiterületei: Baitemir, porfíros rézérc aranyal és molibdénnel,valamint Besoku és Jubileiny.EMJ Hírlevél 2013.06.21/www.frontiermining.com PT

Lúgzótér Fémréz leválasztása a katódról


A világban a fosszíliák nem egyenletesen oszlanakel. Vannak térségek, melyek szénben, mások kõolajban,némelyek mindkettõben szegények. A földgáz esetébena helyzet egy kicsit másnak látszik. Hiszen korábbancsak a kõolaj és a hévíz kísérõ gázaként emlegettük azõsi élõlények mélységi lebomlásából maradt gázt. Majdmigráció útján gázmezõk jöttek létre.Még késõbb felfe-dezték � napjainkra egyre több területen � a szakmaikörökben nem konvencionális névvel illetett kitermel-hetõ gázelõfordulásokat. Így nálunk pl. a 4-6000 m alat-ti nagynyomású rétegekben található, máshol (pl. USA,Kanada)magasabban fekvõ szûk, nehezen kommuniká-ló pórusokba beszorult, vagy a külszínhez közelebbi �Földünk õs légkörének metán- és egyéb gáztartalmátvalaha elnyelt � kõzetekben lévõ gázt is. Megint másholegyes nagy tavak és tengerek mélyének, vagy az egészesztendõben fagyott sarkkör közeli területek metán-hidrátját is érthetjük ma már a �földgáz� elnevezésalatt.

A teljességhez hozzátartozik, hogy Európában,Amerikában és máshol is lámpagázt, városi gázt, kohó-gázt, generátorgázt már az 1700-as évektõl állítottakelõ. Használatára, továbbítására csõvezetékeket is épí-tettek, mely a középületekbe, közterek világosításáhozés gazdagabb felhasználókhoz vitte a kezdetben fából,késõbb valamely kõszénfajtából � elsõsorban ipari célra� elõállított jellemzõen szén-monoxid- és hidrogén-tar-talmú gázt. Az 1800-as évektõl kezdve egyre több he-lyen létesültek gázgyárak, melyek a nagyobb települé-sek energiagondjait oldották meg, elsõsorban a világí-tás, a hõellátás terén.

A gáz elõállításának, tárolásának, szállításának ésfelhasználásának hosszú idõ alatt kialakult tudományosismereteit, gyakorlatát és infrastruktúráját örökölte ki-indulási alapként metánra épülõ gáztechnikánk, melytömegében a földgáz ipari, kereskedelmi és lakosságifelhasználását segíti elõ.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a lakásunk-ban égetett vezetékes gáz maga a földgáz. Pedig nem.Térben és idõben is hosszú utat kell bejárni a gázkutak-ból nyert gázkeveréknek addig, míg kellõ technológiá-val tüzelésre, fõzésre, áramfejlesztésre, autózásra és sokmásra alkalmassá téve a felhasználóhoz jut.

Talán joggal mondhatjuk, a történet az õsi Kínábankezdõdött. [1] Ahol a kor szellemének megfelelõen ki-váló fúrási technikával már 5000 évvel ezelõtt mélyítet-tek gázkutakat. A felszínhez nagyon közeli (max. 250m)elõfordulásokat tárták fel így, hogy vallási és fémolvasz-tási, világítási céljaikra használhassák. Nemcsak a fúró-eszköz volt bambuszból, hanem a csõvezetékek is.

A történet következõ állomása Amerika. Itt találtákkõolajkísérõ gázként az éghetõ gázt az 1800-as évek vé-ge felé. Õk fémcsövekbõl (öntöttvas) építették vezeté-keiket. A gáztechnológia nem volt már ismeretlen azidõ tájt, hiszen a nagy vasútépítések idõszakában, majda polgárháborúban a hadi kohászat és vele a szén- ésércbányászat fejlettsége okán a kokszoláskor keletkezõszéngázt is használták gyáraikban, köztéri lámpáikban,városi lakásaikban. Európa kicsit késõbb került képbe.Itt a széngáz-technológia tradicionálisan fejlett, és nem-csak ipari, hanem lakossági hasznosítása is az 1700-asévek óta megvolt. Másrészt a gázelõfordulások nagyobbmélysége megkívánta a korabeli fúrási technológia fej-lesztését. A 20. századi világháborúk során a fejlõdéslassult, illetve megállt. Majd a vész elmúltával, amotorizáció gyorsultával az �50-es évektõl a nyersolajkutatása magával hozta a földgázmezõk feltérké-pezését, kiaknázását is. A feltalált ipari méretû föld-gázkincs sok országban kiszorította a korábbi gáztech-nológiát. A fejlõdési irány igazolására csak egyetlen

Életünk az energia 8Az éghetõ gáz: kényelmünk egyik forrása

LIVO LÁSZLÓ okl. bányamérnök, geotermikus szakmérnök, ügyvezetõ, MARKETINFO Bt.

Keletkezését és jó tulajdonságait, széles körû alkalmazhatóságát sokan sokféleképpen tanítják. Egybenazonban egyeznek a nézetek: a földgáz az a primer energiaforrás � napjainkban � amely a fejlett országok-ban elengedhetetlen kényelmet nyújt a lakosságnak. A következõkben számba vesszük rokonságát, múltjátés jövõjét, sokrétû alkalmazási lehetõségét�

1. ábra: 20 éve ég a félresikerült gázkúta Kara-Kum sivatagban


érvet említünk. A föld mélyébõl kitermelt gázt már agázmezõn elõ lehetett készíteni, mely a korábbi gáz-gyárakkal ellentétben a sûrûn lakott helyektõl ál-talában távol volt. A melléktermékekkel (kátrány, füst,szag, szennyvíz stb.) nem a felhasználók közvetlenszomszédságában kellett megküzdeni�

Hazánkban 1939-tõl kezdve vezethetünk naplót aföldgáz történetérõl. Ebben néhány sarkalatos pontotZala megye, Hajdúszoboszló, Algyõ, Szank és napjaink-banMakó neve fémjelez. A 21. század elejére oda jutot-tunk, hogy gázfüggõségünk mindent összevetve közel80%-os. Úgy látszik azonban, hogy ez nem a történetvége. A napi nehézségek, olykor küzdelmek ellenére ametán alapú gázfelhasználás egyre újabb teret hódít avilágon, és korunk magyar technikájában is.

Azért használjuk nemes egyszerûséggel a metán ala-pú gáz kifejezést, mert mára a nevezéktan egy kicsit bo-nyolulttá vált, és csak a távoli jövõben várható letisztu-lása.

Naponta hallhatunk vezetékes földgázról, LNG-rõl,LPG-rõl, ritkábban GTL-rõl és TNG-rõl. ÚjabbanCNG-rõl, Bio-CNG-rõl, nem konvencionális már-gagáz- és palagáz-elõfordulásról, készletkimerülésrõlés ellenkezõjérõl, földgáz alapú folyékony üzem-anyagokról � pl. CNG-kerozin � és így tovább. A kö-vetkezõkben megpróbálunk egyfajta rendet vágni e fo-galmak közt.

Elöljáróban tisztázzuk, hogy a mélybõl felhozott,akár többmillió éves bomlástermékrõl, akár az õslégkörtárolt elemeirõl, akár hulladékainkból termelt (megúju-ló!) biogázról van szó, a metán � mint fõ és számunkrahasznos � alkotó mellett tartalmaz egyéb gázokat is. Ígyszennyezõként elõfordulhatnak gáznemûek, pl. etán,propán, bután, kénhidrogén, ammónia, szén-dioxid, nit-rogén, oxigén, szén-monoxid, kén-dioxid, argon, neon,hélium, xenon és mások is. Ezek közül nem mindegyikéghetõ, sõt van, amelyik oxigént kizáró gáz. Vannakbenne folyékony szennyezõk, melyek a teljesség igényenélkül: kõolaj, gyûrûs vegyületek, hosszú szénláncú ve-gyületek, víz, paraffinok. Végül, de nem utolsósorban alehetséges szilárd szennyezõdésekbõl néhány: kõzet-szemcsék, aszfaltének, gázhidrátok, por, korom, grafit,csõvezetéki kopadékok, rozsda, egyebek. A rend kedvé-ért meg kell említeni, hogy akár folyékony, akár szilárda szennyezõ, �jelentõs nyomokban� tartalmaz nehézfé-meket, és gyakran nukleáris szennyezõdéseket is. A ter-mészet már csak ilyen. Akár a föld mélyébõl származó,akár biomasszából fejlõdött gázelegyrõl van szó, nemárt ismerni, mivel van dolgunk. Kiváló laboratóriu-maink e feladatot ma már megoldják. Avatott szakem-berek vigyáznak egészségünkre.

Mindezekmiatt fontos születési helyén a termelt gázösszegyûjtése és elõkészítése. Nem részletezve ezt azeszköz-, technológia- és költségigényes folyamatot, rövi-den azt mondhatjuk, hogy a gázüzemekben megszaba-dítják a termelt gázt a nemkívánatos alkotóitól. Meg-tisztítják, fogyasztásra alkalmassá teszik. Ennek a mun-kának az eredménye nálunk a vezetékes földgáz, melyjellemzõ adatait az 1. táblázatban foglaltuk össze.

A táblázat b) részében a szabvány elõírás (MSZ1648-2000) az ellátó vezetékben szállítható gázösszetevõk arányára vonatkozik.

Nem vitás,Magyarországonmegvan amûszaki lehe-tõség arra, hogy a közszolgálati vezetékekbe bármelyforrásból betápláljuk a gázt, ha minõsége a szabványielõírásokat kielégíti. Néhány �apró� probléma megol-dása a közeljövõ feladata, a felhasználók egészsége és agázt fogyasztó berendezések állagmegóvása érdekében.

Nálunk a gázszállítási, -tárolási, -elosztási infrastruk-túra kiválónak mondható. A gond csupán, hogy döntõtömegében nem hazai termék. A hazai felhasználás aközelmúltban jelentõsen visszaesett 14-rõl éves 9 mil-liárd normál köbméterre. Ennek oka nagyobbrészt azerõmûvi felhasználás csökkenése, kisebb mértékben alakossági fogyasztás visszafogása.

A földgázt a különbözõ � akár kontinenseket össze-kötõ � csõvezetéki rendszerekben fõként gáz halmazál-lapotban szállították és szállítják ma is. Természetesennem kis mûszaki problémát okoz az üzemeltetés, hiszencsak szûk kapacitás-ingadozást visel el az országhatáro-kat keresztezõ kiterjedt rendszer. A nagy távolságú szál-lításhoz szükséges energiát magából a gázból nyerik.Gázmotoros kompresszorok sokasága dolgozik azon,hogy a kitermelõ és a nem ritkán több ezer kilométerrelévõ felhasználó országok közt zavartalan legyen az

1. táblázat a)

2/H 2/SÉgési jellemzõk

Wobbe-szám (MJ/m3) 46,1-56,5 38,5-46,8Névleges Wobbe-szám (MJ/m3) 54 44,6Égéshõ (MJ/m3) 30,2-47,2 30,2-47,2Fûtõérték (MJ/m3) 27,2-42,6 27,2-42,6Relatív sûrûség 0,55-0,71 0,55-0,71

Szennyezõanyag-tartalomÖsszes kén max. (mg/m3) 100 100Kén-hidrogén max. (mg/m3) 20 20Szilárd anyag max. (mg/m3) 5 5Oxigén max. (tf%) 0,2 0,2

Egyéb követelményekA kisnyomású földgáz nyomása a fogyasztói átadás helyén:Kis nyomásnál 22-33 mbarNövelt kisnyomásnál 74-100 mbarVízgõztartalomOrszágos vezetékben 0,17 g/m3

Fogyasztói hálózatban Ne kondenzálódjonSzagosítás MSZ-09-7420011/1,2,5

szerint

1. táblázat b)

Metán CH4 97%Etán C2H6 0,919%Propán C3H8 0,363%Bután C4H10 0,162%Szén-dioxid CO2 0,527%Oxigén O2 0-0,08%Nitrogén N2 0,936%Nemesgázok: Ar, He, Ne, Xe nyomelemként


energiaáramlás. Ez a technológia nem csak sok energiátemészt, hanem nagy mennyiségû szén-dioxidot, füst-gázt, égéstermékekkel terhelt vizet és hulladékhõt juttata környezetbe. Az átadó állomásokon a nagynyomásúrendszerek vagy a középnyomású vezetékekbe, vagy aföld alatti gáztárolókba töltik az energiahordozót. Azelosztó vezetékek ezután közepes és kis nyomáson vi-szik a gázt az ipari, a lakossági és a többi felhasználóhoz.A világ ma 130 ezer trillió BTU1 földgázból nyert ener-giát fogyaszt.

A földgáz ipari vagy lakossági alkalmazása mindenszegmensében veszélyes üzem. Szerencsére az elmúltévtizedek alatt kialakult a biztonságtechnikája, és azüzembiztos készülékek sora. Azonban a kiterjedt éstöbbszörösen hurkolt, gyakran egymást keresztezõ kü-lönbözõ anyagú és nyomásfokozatú vezetékek, valaminta sokszor rosszul kivitelezett kémények és a kontármunka minden évben okoznak néhány tragédiát.Ugyancsak nehéz jól a rendszerhez illeszteni az ún.�energiatakarékos� hõvisszanyerõ eszközöket. Leg-többjük költségközpontú konstrukciója mûszakilagegyelõre sajnos gyermekcipõben jár.

A tiszta, metán alapú gázból az eltüzelés adta hõ-energián kívül mamár nagyon sokminden készül. A ké-miai ipar nagyon szereti ezt az univerzális alapanyagot.Úgy fogalmazhatunk, hogy a metánból minden elõállít-ható, amihez alkotóként döntõen szén és hidrogénszükséges, legyen a termék folyékony vagy szilárd hal-mazállapotú. Így a villamos energia, az üzemanyagok, akenõanyagok, az élelmiszer- és gyógyszeradalékok ésalapanyagok ugyanúgy, mint a mûanyagok, mûtrágya,robbanószer és sok egyéb termék is. A metán hatalmasérték és kimagasló profit hordozója, a kitermelõ, a szál-lító és a feldolgozó számára egyaránt.

A földgáz tehát stratégiai cikk. Ez is indokolja, hogya gáztechnológia folyamatos fejlesztésben, változásbanvan. Az egyedüli mozgatórugó a profit. Ennek tudhatóbe, hogy manapság a költséges szállítórendszereketigyekeznek nem annyira olcsóbb, mint nagyobb haszon-nal járó logisztikai megoldásokra kiváltani.

Korábban unásig hallhattuk, hogy a földgáz el fogfogyni. Ismert elõfordulások kimerülnek, s akkor az em-beriség energiagondjai megszaporodnak. Manapságmár teret kapott a realitás, mely számba veszi a nehe-

zebben hozzáférhetõ � korábban is ismert � ún. nem ha-gyományos elõfordulásokat is, pl. hazánk lehetõségeit a2. ábramutatja.

A �földgáz� kincs tehát még nem merül ki, csupánújabb szellemi és természetesen anyagi erõfeszítést kí-ván az emberiségtõl a kitermelési technológia megtalá-lása.

Nagy gond ez. Leginkább azért súlyos a probléma,mert a globalizálódott gázipar és gáztechnológia nincsfelkészülve az elõfordulások különbözõségébõl adódótechnikai sokféleség feloldására. Hiszen eddig a �gazda-ságos� mezõkön azonos eszközökkel, azonos �recept�szerint, olcsó rutinból jártak el.

A nem konvencionális gázelõfordulások közé tar-toznak a kis porozitású kõzetekbe szorult gáznemûenergiahordozók, akár kis, akár nagy mélységben van-nak. S ide illik a metánhidrát is. Közös vonásuk a kiter-melési és feldolgozási technológia és eszközpark rutin-ná fejlesztésének igénye.

A napi média gyakorlatban a �palagáz forradalom�varázsige kapcsán hallunk errõl, degradálva a problémasúlyát és szerepét.

Igen. Vannak palásodott kõzetek agyag és homokkõalapon, palásodott csillám és azbeszt, sõt gránit is. Ezek-nek azonban elenyészõ része rendelkezik gáztárolásraalkalmas pórusokkal. Valójában az USA és Kanada ha-tárán közel 80 esztendeje bányásznak olajhomokot ésolaj(os) agyagpalát. Itt a felszínközeli (500-2000 m)mélységekben vannak olyan kõzetek, melyek zárt pó-rusrendszerrel rendelkeznek, és abban bezárva ott agáz. Máshol azonban a helyzet egészen más. [3]

Sajnos Európában ilyen kiterjedt tárolókõzetekegyelõre nem ismertek. Vannak azonban jóval nagyobbmélységben (4-8000 m), magas hõmérsékleten és nyo-máson olyan homokkövek, márgák, melyekben az aprószemcsék közt beszorult gáz van. Ilyen pl. hazánkban aMakói-árok,mint földtani szerkezeti egység. A kiterme-lési technológiát itt is egyedileg kell majd kidolgozni,hogy a hatalmas (?) készletet felszínre hozhassuk. Akérdõjel itt az adott elõfordulás pórusszerkezetére éstulajdonságaira utal. A nem konvenciális rezervoárokkészleteinek megbízható számítását csak most kóstol-gatjuk [5].

Folytatva az elnevezések sorát, a gáz feldolgozásábaés logisztikájába kell betekintenünk.

A legrégebbi földgáz-feldolgozási eljárás a GTL(Gas-To-Liquid), mely során a gázkút közelében végzika földgáz-cseppfolyósítást. Ma a módszer újraéled azLNG nagy szállítási költségeinek köszönhetõen.

Az általában több lépcsõs folyamat tulajdonképpenszakaszos sûrítésbõl és hûtésbõl, majd Fischer-Tropsszintézisbõl áll. Ennek során értékes folyékony szénhid-rogéneket, üzemanyagot és egyéb vegyipari alapanya-gokat nyernek. Elsõsorban a gázpiacoktól távol esõ te-rületeken alkalmazzák. Mai verziója az egyszerûbb ten-geri szállításra ad lehetõséget, mely az LNG-nél jóvalkevésbé energiaigényes.2. ábra: Természeti erõforrások hazai kitermelhetõ készlete [5]

1 BTU (British Thermal Unit) = 293x10-6 kWh


A jármûvek hajtására fejlesztették ki a LPG (TNG)üzemanyagot, mely valójában megfelelõ tisztaságú kén-telenített PB (propán-bután) gáz. Ezt a földgázból agázüzemben választják le. (1. b) táblázat)

A PB-gáz kevésbé tisztított propán (40%) és bután(60%) gázkeverék. Általában cseppfolyós alakban talál-kozunk vele, mint tartályos vagy palackos gázzal. Hõ-elõállításra � fõzés, fûtés HMW (használati meleg víz) �használják. (2. táblázat)

Az LNG tisztítás után cseppfolyósított, már szabvá-nyos minõségû földgáz. Dupla falú, jól hûtött tartályok-ban (közel atmoszférikus nyomáson, vagy 25 kPa-on és-162 °C-on) szállítják, illetve tárolják. [4] A folyamatoshûtés a jó hõszigetelés ellenére nem kevés energiát igé-nyel. A rakomány 20%-a is elfogyhat addig, míg a kikö-tõben az LNG elpárologtatásra nem kerül. Ezután aszokásos földgázszál-lító rendszerbe betáp-lálható. Az LNG-szállí-tás, -feldolgozás külö-nös veszélyforrása, hogyha az LNG vízbe jut,robbanás következikbe. Nem új találmány,szabadalmát 1914-bennyújtották be. Napja-inkban a nyersolajhozhasonlóan jól tõzsdéz-hetõ, hiszen a sokaso-dó tengeri lelõhelyek-rõl a kinyert földgázegyszerûen (bár drá-gán) elszállítható. Ha-gyományos felhaszná-lók UK, Japán, Málta,Fülöp-szigetek stb. Kü-lönleges alkalmazása akvázi energiatárolás.

Akkor szükséges, ha a nagy nyomású gerincvezetékbõla fogyasztás minimális vagy egy csúcs értéket meghalad.

A CNG 200-250 bar nyomásúra összesûrített � sközben hûtött � földgáz. Ezen a nyomáson a metánonkívül már minden gázelegy alkotó cseppfolyósodott. Haa tároló tartály nyomását nem engedjük 200 bar alá, fo-lyadék is marad. Így robbanómotoros jármûvünk szá-mára kiváló hajtóanyagot kapunk, aminek energiasûrû-sége ugyan kisebb mint a benziné, azonban motorunksokkal egyenletesebben jár, stabil hatásfokkal üzemel.A CNG hajtotta robbanómotor üzemanyaga ugyanisnem levegõben porlasztott üzemanyagcseppekbõl, ha-nem metán-levegõ optimális arányú gázelegyébõl áll.Mind a dízel, mind az Otto motorok üzemeltethetõk asûrített földgázzal. Természetesen megfelelõ levegõ-adagolás és egyéb � számítógépes � vezérlés mellett.

A különbözõ gáztípusokat és jellemzõ adataikat a2. táblázatban foglaltuk össze.

A CNG-kerozin napjainkban terjed repülõgép-haj-tóanyagként. Itt a kerozin szorul magyarázatra. Hiszenez a termék valójában a kõolaj lepárlása során a 180-270°C hõlépcsõben kiváló petróleumhoz áll a legközelebb.Sokkal lassabban párolog, mint az alacsonyabb forrás-pontú benzin. Ha biogázból leválasztott és sûrített me-tánnal elegyítik (Bio CNG + kerozin) környezetkímé-lõnek is nevezik. A Bio CNG neve �kék CBM�-ként iselõfordul az irodalomban és a repülési ismertetõkben.(2. táblázat)

Szót kell ejtenünk � ha röviden is � a biogázról [2],mely többféle biomassza alkotóból (mint szerves kom-munális szemét, szennyvíz iszap, mezõgazdasági szerveshulladék stb.) állítható elõ. A levegõtõl kellõen elzártmegfelelõ hõmérsékletû és nyomású környezetben fej-lõdõ gáz- és vízkeverék változó összetételû. A felhasz-nálás elõtt bonyolult tisztítási folyamatok � mechanikusés kémiai � alkalmazásával választható le a számunkrahasznos biometán. (A 2. táblázatban tisztítás utáni ener-

3. ábra: A földgáz cseppfolyósítása és elsõ feldolgozása(GTL)

2. táblázat: Gázok energetikai jellemzõi

Energiahordozó Metán- Égéshõ Fûtõérték Halmazállapot Halmazállapottartalom% MJ/kg MJ/kg szállításkor felhasználáskor

Metán 100 55,5 50 gáz gáz, folyadékVezetékes földgáz 97 50 46 gáz gáz, folyadékGTL2 50...95 25...45 folyadék folyadék, gázPB 0 50 46 folyadék gázLPG3 (TNG)4 0 50 46 folyadék gázLNG5 97 50 46 folyadék gázCNG6 97 52 47 gáz gázCNG kerozin 50 46 43 gáz+folyadék gáz+gõzBio-CNG(CBM)7 97 501 461 gáz gázBiogáz 40...60 501 461 gáz gázMetán hidrát változó - - szilárd gáz, folyadékCBM8 97 50 46 gáz gázBenzin 0 47 43 folyadék gõz

1 Tisztítás után 5 Liquefied Natural Gas2 Gas To Liquid 6 Compressed Natural Gas3 Liquefied Petroleum Gas 7 Compressed Bio-Methane4 Teèni Naftni Gas 8 Coal Bed Methane


getikai jellemzõit szemléltettük.) A jól elõkészített bio-metán a vezetékes metángáz helyettesítésére alkalmas.

A metánhidrát jó barát, de a gázvezetékekben, gáz-feldolgozó készülékekben képzõdõ veszélyforrás is. Avilágban hatalmas készletek halmozódtak fel ebbõl avízmolekulák gyûrûjébe zárt elemi metánból. Általábannagyobb mélységû tengerek hûs vizében a tengerfenékközelében találhatók a készletek. Kitermelésének má-sik nehézsége, hogy levegõ közelébe kerülve ez a szilárdanyag azonnal folyadékká és metángázzá válik, mely alevegõvel robbanóképes elegyet képez 5-15%-os kon-centráció között. Ez a szárazjégszerû tünemény igen-csak törékeny, rideg anyag. Kitermelésének technoló-giájához Japán jár a legközelebb. A munkát azonbanma még lassítják klímahiedelmeink is. Biztató, hogy ametánhidrát egy összetartozó szûk hõmérséklet és nyo-más intervallum alkalmazása mellett zárt rendszerû ki-termelését és feldolgozását jelentheti.

Végezetül szólhatunk a szénhez kötött metánról(CBM) is. A lignitnél idõsebb, de az antracittól fiatalabbszénféleségek sajátja a vele együtt jelentkezõ jelentõsgáztartalom. A természet fintora, hogy kétféle formá-ban fordul elõ. Az egyik � mely számunkra kedvezõbb �a szén pórusszerkezetében és az elemi szén macerálokszövetének felületén elnyelt gáz. Amásik metán-elõfor-dulás a szénhez vegyileg kötött. Az elsõ esetben a gáznagy része a telepbe mélyített fúrásokból kinyerhetõ. Aszénhez vegyileg kötött metán felszabadítása nem vé-gezhetõ ilyen �egyszerûen�. Itt elõbb be kell fektetni akémiai kötés megszüntetéséhez szükséges energiát.Amihez a fúrólyukban végzett rétegrepesztés általábannem elegendõ.

Mecseki feketeszenünkben vegyileg erõsen kötöttmetán van jelentõs mennyiségben. Ez azonban csak a

bányamûvelés során az áthárított nyomás és/vagy ener-gia provokáció segítségével szabadítható fel, gyûjthetõössze és foghatómunkára. Néhány barnaszén-elõfordu-lásunk (Várpalota, Tatabánya, Nógrád és Borsod) szén-hez kötöttmetántartalma jelentõs. Kiszabadításához to-vábbi kutatás és a helyspecifikus technológia megtalálá-sa szükséges.

A szenekbõl, különösen a nagy illóanyag-tartalmúak-ból szintén elõállítható éghetõ gázelegy. Reménykedhe-tünk abban, hogy az ún. tisztaszén technológiák (CCS)hazai fejlesztése és alkalmazása során újra lesznek szén-alapú gázgyáraink, ahol szén-monoxidot, hidrogént,metánt, benzint, metanolt s még számos egyéb terméketállítanak elõ. A termékek egy része megfelelõ tervezésmellett energiatárolásra, energetikai rendszer stabili-zálásra, szabályozásra is alkalmas. [6] Az így gyártottszénalapúmetán pedig direkt módon osztható el kisnyo-mású földgázvezetékeinken, szénbányákkal és gázgyá-rakkal rendelkezõ településeken és környékükön.

IRODALOM[1] Blaskó-Nagy András � Kis Bálint � Livo László: A mecha-

nikai szûrés szerepe a gáziparban (BKL 2008/4. szám)[2]LivoLászló:Életünk az energia 6.Adottságunk a biomassza

(BKL 2013/1. szám)[3] Holoda Attila PhD: Palagázról közérthetõen � (BKL 146.

évf. 4. szám 35-43.)[4] Reményi Károly: A tûz örök energiaforrás (Akadémiai

Kiadó, Budapest 2013)[5] Prof. Dr. Lakatos István: Hagyományos és alternatív szén-

hidrogének. Kilátások és lehetõségek (Konferenciaelõadás, Miskolc 2013)

[6] Livo László: Életünk az energia 7. Gazda(g)ságunk alapja:szén technológiánk (lehetne) (BKL 2013/3. szám)

LIVO LÁSZLÓ 1977-ben szerzett oklevelet az NME bányamérnöki karán. 2009 óta geotermikus szakmérnök. Tanszékimérnök, majd az MTA kutatómérnöke. A Nógrádi Szénbányák megszûnésekor annak technikai fõmérnöke. 1990 ótamérnökirodát vezet. Egyik alapítója a Magyar Mérnöki Kamarának, a Bányagépészet a Mûszaki FejlõdésértAlapítványnak és az MMKGeotermikus Szakosztályának.

Drágult az áram Németországban

Németországban rekord mértékben emelkedett a villa-mos energia ára az utóbbi években, a lakosságnak 83 százalék-kal, az ipari fogyasztóknak pedig 125 százalékkal kell többetfizetniük, mint tíz éve � mutatta ki egy hétfõn ismertetett fel-mérés.

A hamburgi világgazdasági kutatóintézet (HWWI) és aBDO gazdasági tanácsadó cég közös kutatása szerint a legfej-lettebb ipari államokat összefogó Gazdasági Együttmûködésiés Fejlesztési Szervezet (OECD) 27 vizsgált tagországa közöttegy sincs, ahol az áram nagyobb mértékben drágult, mint Né-metországban. A lakossági és ipari fogyasztókat együttvéve avillamos energia kilowattóránként 26,3 centbe kerül Német-országban, aminél többet csak Dániában kell fizetni. Francia-országban nagyjából 50 százalékkal kevesebbet, 13,63 centet,az Egyesült Államokban pedig a német ár durván egyharma-dát, 9,25 centet fizetnek a fogyasztók kilowattóránként.

A rendkívül magas árszínvonal elsõsorban a megújuló for-rásokra alapozó energiatermelés ösztönzésének tulajdonítha-tó. Az úgynevezett megújuló energia törvény (EEG) után

EEG-hozzájárulásnak nevezett járulék kilowattonként a 2003-ban regisztrált 0,4 centrõl tíz év alatt 3,59 centre emelkedett.

A másik fõ tényezõ a 2011-es fukusimai atomkatasztrófahatására elindított, úgynevezett energiapolitikai fordulat,amely az atomerõmûvek bezárását és a kiesõ termelés meg-újuló forrásokra alapozó pótlását jelenti. Ez több tízmilliárdeurós nagyságrendû beruházásokat igényel, fõleg a távveze-ték-hálózatot kell fejleszteni, aminek a költsége ugyancsakmegjelenik az árakban � mutattak rá az elemzésben.

A nagy energiaigényû termelést folytató vállalatoknakkedvezmény jár az EEG-hozzájárulásból, de a német ipari fo-gyasztók ezzel együtt is viszonylag sokat fizetnek az áramért.A kilowattóránkénti átlagos ár 11,57 cent, ami a 6. helyet je-lenti a 27 vizsgált ország sorában. Az iparvállalatok többsége,és különösen a közepes méretû cégek semmilyen kedvez-ményt nem kapnak, az áram magas ára így komoly verseny-hátrányt jelent, hiszen például az Egyesült Államokban kilo-wattóránként csupán 3,58 centbe kerül az áram az ipari fo-gyasztóknak � emelték ki a kutatók.Napi Gazdaság Online 2014. május 12. PT


Egyesületi hírekEmléktábla-avatás

A küldöttgyûlést követõen a résztvevõk az A/1 elõadóelõtt felavatták az 1848-49-es forradalom és szabadságharcselmeci áldozatainak emlékét megörökítõ emléktáblát. Azemléktáblára vonatkozóan dr. Bõhm József és néhai dr.Zsámboki László tiszteleti tagok nyújtottak be indítványt azOMBKE 2010-ben Pécsett tartott 99. Küldöttgyûlésén.

Avató beszédet dr. Bõhm József, aMiskolci EgyetemMFKNyersanyagelõkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Inté-zet igazgatója mondott:

�Magnifice Domine Rector! Tisztelt Elnök Úr, DékánUrak! Kedves Bányász és Kohász Barátaim! Hölgyeim ésUraim!

Régi adósságát törleszti a Miskolci Egyetem közösségeazzal, hogy az Országos Magyar Bányászati és KohászatiEgyesület kezdeményezésére és hathatós támogatásával em-léktáblát avat az õsi alma materünk, a Selmeci Akadémia ok-tatói, hallgatói és végzett diákjai emlékére, akik az 1848/49-esforradalom és szabadságharc eseményeiben részt vettek, éle-tüket adták a hazáért, a függetlenségért és a szabadságért.

Néhányan a hírt hallva megfogalmazzák és talán ki ismondják a kérdést: Mi köze egy 1949-ben alapított intézményközösségének az 1848/49-es eseményekhez, azon túlmenõen,hogy mint magyar honpolgárok emlékezünk a forradalom ésszabadságharc dicsõ eseményeire, hazánk történelmének fé-nyes napjaira. A válasz nagyon egyszerû. Ha elfogadjuk, ko-molyan is gondoljuk, és büszkén hirdetjük, hogy a MiskolciEgyetem, az itt folyó bányászati és kohászati mérnökképzésrévén az 1735-ben Selmecbányán alapított és 1762-ben akadé-miai rangra emelt mérnökképzõ intézmény egyik jogfolytonosutódintézményeként mûködik, amit ma már az egyetemünkalapító okirata is rögzít, akkor nem vitathatjuk, hogy ez az em-léktábla egyetemünk egykori dicsõ hallgatóinak, professzorai-nak állít emléket.

1848 márciusában nem csak Bécsben, Pesten, Budán tör-téntek forradalmi események, hanem aMagyar Királyság szá-mos nagyobb városában. A pesti forradalom hírére Selmecbá-nyán az akadémisták egy akarattal, egységesen mondtak le abányakamarai státuszukból fakadó kiváltságaikról, és egysé-gesen léptek be a város által felállított és fölfegyverzett nem-zetõrségbe. A hallgatók egyszerre, oktatóikkal egyetembentették le a hûségesküt a királyra és a magyar alkotmányra.

Már a délvidéki harcokban is közel száz önkéntes bánya-,kohó- és erdõmérnök vett részt, köztükLitschauer Lajos, a bá-nyamûveléstani tanszék késõbbi professzora. SzeptemberbenJelaèiìæ betörésének hírére azt üzenik Pestre, hogy �legalábbszáz pályavégzett bányamérnök, mintegy ezer aknásszal né-hány nap alatt síkra szállhat, alig várva hogy közszeretett ha-zájuk gyilkosai ellen indulhassanak�.

Marschan József volt selmeci professzor javasolta Kos-suthnak, hogy Buda védelmének sáncmunkálatait a selmecibányászokra bízza. Ennek következtében három bányamér-nök és hat bányász-kohász akadémista vezetésével ötszáz sel-meci bányász érkezik Budára, akik sikeresen elvégzik a várerõdítési munkálatait.

Október-november idõszakában a felvidéki hadjáratok-ban vettek részt az akadémisták Adriány professzor és LeitnerAntal bányatanácsos vezetésével. A felvidéki hadjáratok sike-rét követõen jelentették is Kossuthnak: �A derék selmeci gya-kornokok szinte minden hadiszolgálatra készeknek mutat-koznak�. Általános vélemény, hogy az akadémistákból állócsapat mentette meg a bányavidéket is. Késõbb a súlyosbodó

hadi helyzet következtében a császáriak kezére kerül a bánya-vidék. A hallgatók zöme Beniczky zászlóaljával keletre indul,más részük Görgey csapatához csatlakozik. Több mint százbányász Pestre és Aradra utazott erõdítési munkálatok irányí-tására. 1849 tavaszán a még Selmecbányán maradt 64 hallga-tót is megbízhatatlannak nyilvánította a császári katonai igaz-gatás, és kitiltotta a városból. Csak egy évmúlva térhettek odavissza. Az Akadémia hallgatóságának száma még 1850augusztusában sem érte el a százat.

A harcokban több száz az akadémián végzett bánya- éskohómérnök oktató és hallgató esett el. Sokukat kivégeztékvagy fogságba estek, büntetésbõl császári seregbe sorozva kül-földi állomáshelyre kerültek. 1849 õszén egyetlen nap alatt vé-gezték ki az erdélyi bányászat-kohászat 22 vezetõjét, akik ko-rábbanmind az akadémián végeztek. Amagyarországi bánya-és kohómérnökök keservesen megfizettek a hazához való hû-ségért. Az öt nagy bányavidék vezetõ tisztségviselõi, akik túl-élték a harcokat, valamennyien börtönbe kerültek és elvesz-tették állásukat.

Az Akadémia Selmecen maradt vagy oda visszatért pro-fesszorainak, oktatóinak nagy részét állásukból felfüggesztik,majd eltávolítják. Az oktatás újrakezdése, az almamatermeg-mentése Pettkó János és Bachmann József professzoroknakköszönhetõ, akik 1850-ben megszervezték és elindították azoktatást.

Nem lenne teljes a megemlékezés, ha elhallgatnánk, hogyaz 1848/49 évek nem csak dicsõséget hoztak az intézménynek,hanem nehéz, nemzeti ellentétekkel teli idõszakot is jelentet-tek. 1848 márciusában még teljes egységben hirdette a diák-ság a szabadság, egyenlõség, testvériség jelszavát és szellemét,amit azonban � ma már talán banálisnak tekinthetõ � vitaárnyékolt be. A város fõterének sarkán álló �Zum GoldenenGrubenlicht� törzskávéházra még a legnagyobb egyetértés-ben tûzték ki a három legnépesebb nemzet, a német, a ma-gyar és a szláv trikolort, de az elhelyezés rendje heves vitát vál-tott ki, ami végül súlyos nemzeti ellentétekbe, viharos ellensé-geskedésbe torkollott. Az események következtében 1848.május 14-én az akadémia hallgatói közül 133 német és szlávanyanyelvû, ausztriai és csehországi származású diák elhagytaSelmecbányát és Leobenbe, valamint Pøibramba távoztak. Ez-zel tulajdonképpen a korábban soknemzetiségû, európai in-tézménybõl, egy nemzeti hatáskörû, magyar állami intézménylett.

Akkor mikor emlékezünk �48/49 dicsõ eseményeire és hõ-seire, ne feledjük el azt sem, hogy a szabadság, egyenlõség,testvériség jelszavát nem csak hirdetni, de gyakorolni is kell. Amost felavatásra kerülõ emléktábla hirdesse az akadémia hõs


diákjai és professzorai emlékét, de idézze fel számunkra a ta-nulságokat is.�

Az emléktáblát dr. Balajti Zsuzsa rektorhelyettes és dr.Nagy Lajos, az OMBKE elnöke avatta fel, és helyezte el azegyetem és az egyesület koszorúit.

GPA

Bányász � Kohász � Erdész Találkozó Telkibányán

Az OMBKE 104. Küldöttgyûlésének másnapján, 2014.május 24-én a telkibányai önkormányzat meghívására az Or-szágos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület � az Orszá-gos Erdészeti Egyesület Sárospataki Helyi Csoportja és a Per-lit 92 Kft. támogatásával � 40 év után ismét Telkibányán szer-vezett találkozót az 1974-es szakmai találkozó emlékére.

A rendezvény résztvevõi elsõként az ÉSZAKERDÕ Zrt.Pálházi Állami Erdei Vasútján utazva ismerkedtek a térséggel.Azt követõen megkoszorúzták a királykúti Bányász-erdészemlékparkban levõ emlékoszlopot, majd a program Telkibá-nyán folytatódott.

A díszfelvonulást követõen az erdei iskola elõtt levõ em-lékoszlopnálMester Lászlóné polgármester, dr. Nagy Lajos, azOMBKE elõzõ napi közgyûlésén újraválasztott elnöke, vala-mint az Országos Erdészeti Egyesület nevében Zay Adorján,az ÉSZAKERDÕ Zrt. vezérigazgatója mondott köszöntõt.Mindhárom felszólalóméltatta a közösmúltat, a közös hagyo-mányokat, a barátságot, valamint az összetartozás fontosságát.

Dr. Nagy Lajos beszédét idézzük:Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim!Milyen szépen cseng a kedves diáknótánk: �Ha Selmec

hív, mi ott leszünk�.� Most Telkibánya hívott, és mi ismétörömmel jöttünk ide, a Zempléni-hegyek között megbúvó,gyönyörû kis faluba, amely minden bányász, erdész, kohászlelkéhez oly közel áll, és különleges helyet foglal el a magyarbányásztelepülések között. A hagyományos értelemben felvi-déki bányavárosnak számító Telkibánya a magyar arany- ésezüstbányászat egyik bölcsõje. S ennek megfelelõen mindigfontos, kiemelt helyet foglalt el a bányászatban és a települé-sek között is. Már a tatárjárás elõtt bányavárosi privilégiumotkapott, s az elsõ írásos dokumentum, amely a telkibányai bá-nyászatot említi, 1341-bõl származik. Nagy Lajos 1344-ben

Telkibányát királyi bányavárosi privilégiumában megerõsíti. Aváros fénykorát Zsigmond korában élte.

S Telkibánya is magáénak érzi amagyar bányászatot és ko-hászatot és ama is mûködõ, gazdasági potenciált jelentõ erdé-szetet. Rendszeresen szólít bennünket, hogy elõdeink nyom-dokain járva, szellemiségükkel újra feltöltõdve vigyük ma-gunkkal a szakmáink iránti elhivatottságot, a szakmáinkért va-ló tenni akarást.

Mi ugyan az 1974-es Bányász-Kohász-Erdész Találkozóttartjuk az elsõ, mindhárom szakma képviselõit megszólító ta-lálkozónak, de már korábban is rendszeresen sor kerültZemplénben, Telkibányán, Perkupán szakmai találkozókra.Ezek a szakmai napok egyesületünk helyi szervezetének, a te-lepülés vezetésének, az egyetemnek, a Magyarhoni FöldtaniTársulatnak és az OEA szervezõ, elõkészítõ munkájának vol-tak köszönhetõk. Talán érdemes külön kiemelni az 1970-es ta-lálkozót, amely a telkibányai bányászat 700 éves jubileumi ün-nepsége is volt.

Emlékezetül is hajtsunk fejet az 1974-es találkozó szerve-zõi � Járási Lõrinc, Kisházi Zoltán ésMester László � elõtt, akikösszeállítottak egy erdészet-történeti kiállítást és kialakítottakegy Erdész � Bányász Barátság pihenõt és emléktárót munka-társaik segítségével.

S a folytatás semmarad el. Ezek a találkozókmindig szak-mai konferenciákkal összekötve, nem csak a barátságról, azegyüttlét örömérõl szóltak, hanem nagyon komoly szakmaiüzeneteket is hordoztakmagukban. 1987-ben került felavatás-ra Királykúton az emlékoszlop, amit ma mi is megkoszorúz-tunk.

Ahhoz, hogy az elmúlt közel 50 év ilyen nagyszerû rendez-vényeket adott nekünk, szükség volt arra, hogy a település ve-zetõi, a település lakosságamagáénak érezze ezeket a több év-

A királykúti emlékoszlop megkoszorúzása

A díszfelvonulás

Az erdei iskolánál


százados múltra visszatekintõ hagyományokat, és fontosnaktartsák, hogy idõrõl idõre ennek látványos jelét is adják. Ön-zetlenül és pénzt, idõt, fáradságot nem ismerve, mindig na-gyon sokat tettek azért, hogy mi bányászok � erdészek � kohá-szok eljöjjünk ide, Telkibányára, jól érezzük magunkat, és em-lékekkel tele szívvel, de visszavágyva távozzunk.

Külön szeretném megköszönni Mester Lászlónénak, a te-lepülés polgármester asszonyának, hogy ezen találkozók létre-jöttében, szervezésébenmindig az élenjárók között volt, és na-gyon sokat tett értük. Polgármester asszony kezdeményezésé-nek és aktív közremûködésének köszönhetõ a mai találkozómegrendezése is.

Köszönet az Erdészeti Egyesület Helyi Szervezetének ésaz Északerdõ és Egererdõ vezetõinek, hogy a találkozó melléálltak, támogatták, és komoly szerepet vállaltak a rendezés-ben. Remélem, ez a mai találkozó jó alap lesz arra, hogy azOrszágos Erdészeti Egyesülettel ismét szorosabb kapcsolatottudjunk kialakítani, s a formális kapcsolatot ismét tartalom-mal tudjuk megtölteni. Ne feledjük a közös gyökereinket, nefeledjük, hogy barátságunk, összetartozásunk nagyon régi ésmély.

Már az õsidõkben a bányász és kohász egy ember volt, akiegyetlen mûveletben fogta át a ma már két szakma rejtelmeit,amihez azonbanmég kellett valami, hogy a titokzatos mûvele-tek során a komoly, rideg kövek az ember akaratának enged-ve engedelmessé váljanak. S ez a hõ, a félelmetes tûz volt, amitcsak faszénnel lehetett elérni, amihez az erdõk mûvelése, azerdészek tudása elengedhetetlenül szükséges volt. A bányász-kohász szakmának nem csak a faszén, hanem a biztosítási ésszerkezeti fa igénye is nagy volt.

S az õsi kapcsolatok után a 19. sz. elejétõl beszélhetünk abányászat, kohászat, erdészet testvériségérõl. S ezt ma semszabad elfelejtenünk.

Végezetül köszönetet mondok minden tagtársamnak, afalu lakóinak, erdész barátaimnak, hogy ilyen nagy létszám-ban eljöttek Telkibánya szavára, és kívánom, hogy mindnyájanérezzük magunkat jól ezen a vendégszeretõ településen. Jószerencsét!�

A Bányász � Kohász � Erdész Találkozó ünnepi istentisz-telettel folytatódott, az egész napos programot baráti beszél-getés zárta.

Hagyományõrzõ emléktúra a Gerecsében

Az �Úgy is egyszer�� Bányász, Kohász és Erdész Asztaltár-saság minden évben egy-két szakmai aktualitáshoz kapcsoló-dóan emléktúrán vesz részt, ahol a terület kohászati, bányá-szati és erdészeti tevékenységénekmai és egykori emlékeit fel-keresve, az ott dolgozó kollégák segítségével közösenmegem-lékezik a szakmai tevékenységüket kiemelt szinten végzettelõdökrõl is.

2014. május 16-18. között a cél a Gerecse hegység erdé-szeti, kohászati és bányászati tevékenységének, valamint a kör-nyék történelmi és turisztikai emlékhelyeinek felkeresése volt.Vendéglátóink a bicskei MAGYARMET Finomöntöde Bt., aPilisi Parkerdõ Zrt. Bajnai Erdészete és a Csolnokon, valamintDorogon mûködõ bányászati múzeumok vezetõségei voltak.Utunk során érintettük a Vázsonypuszta és Újbarok környékiegykori kisméretû külfejtéses bauxitbánya területeket, aholKasnyik János bányamérnök 1938-ban fedezte fel az érc-lelõhelyeket, melyekbõl mintegy 200-250 kt érc került ki.

20 fõnyi csoportunk ezután a szakmai programot a bicskeiMAGYARMET Finomöntöde Bt. finomacél öntödéjébenkezdte, ahol Gyõri Imre okl. kohómérnök, ügyvezetõ tulajdo-nos fogadta a látogatókat és tájékoztatást adott az általa veze-

tett cég történetérõl. A korábbi 94,5%-os német tulajdon mamár tisztán magyar. Beszélt a gyárban folyó világszínvonalúviasz öntõforma készítésrõl, a viszonylag drága ún. �rapid�mintakészítés elõnyeirõl, a bonyolult és speciális igénybevétel-re készülõ alkatrészgyártásról, melyet saját tervezéssel és kor-szerû vizsgáló laboratóriumi háttérrel is megerõsítettek. Aszakember-utánpótlás biztosítására a Fejér Megyei Kereske-delmi és Iparkamarával közösen kialakított, ma már létjogo-sultságot nyert �duális� képzés eddigi eredményeirõl is szólt.Pataki János és Dudás Béla kohómérnök kollégái bemutattáka viaszminta-készítés robotokkal is végzett technológiai lépé-seit, majd védõálarc mögül megnézhettük a finomacél induk-ciós kemencébõl éppen megkezdõdött csapolást és a speciáliskokillaöntést.

Az egyre romló idõjárás ellenére felkerestük Zsámbékonaz 1763-as földrengés által romba döntött késõ román, koraigót stílusú templom- és kolostorromokat. Innen Bajnán ke-resztül érkeztünk Péliföldszentkeresztre, ahol a hazai SzaléziRend mûködtet vendég-, valamint ifjúsági házból álló tovább-képzési központot. Itt Nádudvari Géza atya ismertette a teljestörténelmi és rendtörténeti hátteret, majd a ragyogó napsütés-ben a kecskeméti zarándokok hozzájárulásával kialakítottlourdes-i barlanghoz sétáltunk le, melyet Schmidt Sándor do-rogi bányaügyi fõtanácsos 1937-ben újított fel. Kevesen tud-ják, hogy a barlang Mária- és Bernadett-szobrait 1928-bankecskeméti zarándokok adományozták a kegyhelynek.

Innen a kevésbé ismert pusztamaróti történeti emlékhely-hez kapaszkodtunk fel autóinkkal, a Süttõi Erdészet munka-társai által számunkramegnyitott bikol-pusztai erdészeti úton.Az egykori majorsági magtárépületbõl kialakított, csak ne-künk erre a napra kinyitott Rancs-Fogadóban fogyasztottuk elbográcsban fõzött gulyásunkat. A szemerkélõ esõben gyalogkerestük fel a helyi erdészet támogatásával elkészült emlékhe-lyet, ahol a Kovács György szobrász által süttõi mészkõbõl ki-faragott emlékmûvön örömmel fedeztük fel az erdészcsillagemblémát is. Az emlékmû az 1526. szeptember 12-15. közöttitt lezajlott és Dobozi Mihály nevével fémjelzett hõsi ellenál-lásnak állít emléket, melyben 25 ezer magyar ember (asszo-nyok, gyerekek, polgárok és néhány száz katona) próbált el-lenállni a Budáról ágyúkkal érkezõ 16000 fõs török regulárishadnak a hevenyészve kialakított szekérvárban.

A csendesedõ esõben indultunk Tardoson keresztül Tar-jánba, ahol Csaszlava Jenõ bányamérnök barátunk rajnai riz-linget rejtõ pincéjében készültünk fel a gyarmatpusztai va-dászházban elköltendõ vacsoránkra.

Gyarmatpusztán Tóth Zoltán erdõmérnök, a Bajnai Erdé-szet vezetõje fogadta a csoportot, aki tájékoztatást adott az er-dészeti tevékenységrõl és a Vadászházat körülvevõ egykoriSándor-Metternich uradalom erdészeti és vadászati történeté-rõl. Ekkor emlékeztünkmeg a Bajorországból az uradalmi er-dészet vezetésére ide érkezett Speer Lipótról, aki fõerdõgond-nokként a gyarmatpusztai erdészházban lakott, és a Bián lévõgazdasági központ erdõhivatalában dolgozott. Speer Lipótmár 1924-ben tagja az OEE-nek. Híres vadászkutya-tenyésztõvolt; 1924-ben az Országos Vizsla Klub Sárosdon megrende-zett vadászkutya-versenyén �Bödi Huszárja� nevû német vizs-lájával I. díjat nyert, és elnyerte József fõherceg különdíját is.1933-tól rendszeresen publikált a Nimród Vadászújságban is.Támogatta a soproni Erdõmérnöki Fõiskolát is, ahol késõbbkisebbik fia, dr. Speer Norbert Sopronban végzett erdõmér-nök, az Erdért Vállalat vezérigazgatója meghívott elõadókéntrészt vesz az oktatási tevékenységben is. Speer Lipót a biaiLevente Egyesület keretei között 1929-ben megszervezi azökölvívás oktatását, és maga vezeti a tréningeket is. Idõsebbfiának, Speer Jánosnak keresztfia, Dánfy László OMBKE- ésOEE-tag, csoportunk tagjaként tartotta meg a megemlékezést.


Másnap Tóth Zoltán erdõmérnök kolléga vezetésével fel-kerestük a romos állapotban lévõ, gr. Sándor Móricz, az �Ör-döglovas� által épített barokk vadászkastélyt, valamint acsaládi temetkezési kápolnát, mely mögött a gróf kedvenclovának, Tatárnak a kriptája is látható, majd a már magántu-lajdonban lévõ, félromos állapotú, egykor Speer Lipót által islakott fõerdõgondnoki erdészházat kerestük fel. Innen utunkCsolnokra vezetett, ahol a helyi Bányászati MúzeumEgyesület elnöke, ifj. Baranyai Lõrinc és titkára, FleischmannDezsõ bányamérnökök mutatták be a Magyarországon 1781-ben másodikként � a hagyomány szerint a szénkibúvásbóldisznók által kitúrt ás-ványanyaggal � megkezdõdött és 2003-ban leállított barnakõszén-bányászat máig is gyarapodó szak-mai relikviáit. Különösen gazdag a bányászok védõszentje,Szent Borbála kultuszát bemutató rész. A szabadtéri altáró-bejáratnál kialakított emlékfalnál készített csoportképpel bú-csúztunk a vendéglátóktól.

Dorogon a 31 éves Bányász Emlékháznál dr. KorompayPéter bányagépészmérnök és Solymár Judit vegyészmérnökmutatták be az egykori bányászkolónia utolsó házából kialakí-tott múzeumot, amely a térség bányászainak munkáját és éle-tét dolgozta fel. A Táti-tó melletti Rönkház Étteremben elfo-gyasztott ebéd után tértünk vissza Gyarmatpusztára, ahol aVadászház elõtti tópartról kiindulva gyalogtúrán mozgattuk átelernyedt tagjainkat. A vacsorát követõen a konferenciate-remben a csoport tagjai több elõadással bõvítették tudásun-kat, majd a selmeci nóták következtek a repertoárban.

A reggelit követõen elbúcsúztunk a Vadászház kedves sze-mélyzetétõl, majd az alcsúti arborétumban sétálva elevenítettükfel a �legmagyarabb Habsburg�, József fõherceg dísznövény-termesztõ tevékenységét. Innen Felcsútra vezetett az utunk, aholvezetéssel, mintegy két óra alatt bejártuk a Puskás Akadémiát ésa Makovecz Imre elképzelése után tervezett és nemrég átadott4000 fõs, minden sport és egyéb igényt kielégítõ Pancho Arénalabdarúgóstadiont.ASportSzállóéttermébenelköltöttebédutána pákozdiDoni- és az 1848-asHonvédEmlékmûveket felkeresveKálózra érkeztünk, ahol a Bányászhimnusz szerzõjének, KunossEndrének a református temetõben lévõ síremlékét kerestük fel.Kicsitmár fáradtan,deélményekbengazdagodva tértünkhaza,ki-ki amaga lakhelyére.

Dánfy László

Az OMBKE választmányi ülése

AVálasztmány 2014. július 9-én Budapesten, az OMBKEMikoviny-tanácstermében tartotta a 104. Küldöttgyûlés utánielsõ ülését.

Napirend elõtt dr. Nagy Lajos elnök a 70 éves egyesületitagsággal járó Sóltz Vilmos-emlékérmet adta át dr. SzõkeLászló okl. vaskohómérnöknek, aki nem tudott részt venni aKüldöttgyûlésen.

Ezután az elnök megállapította a határozatképességet, ésa Választmány elfogadta az elõre meghirdetett napirendet.

Az 1. napirendi pontban dr. Nagy Lajos ismertette az elõ-zõ választmányi ülés óta eltelt idõszak jelentõsebb eseményeit:� A Miskolci Egyetemen megtartott 104. (tisztújító) Küldött-gyûléssel kapcsolatban kiemelte, hogy az egyetem új rek-tora, dr. Torma András személyesen is részt vett és köszön-tötte a résztvevõket, kihangsúlyozva, hogy nagy jelentõségettulajdonít a selmeci hagyományoknak és az OMBKE-velvaló kapcsolatoknak. Ugyancsak megemlítette a Küldött-gyûlés másnapján Telkibányán tartott bányász-kohász-er-dész találkozót. (Beszámolók jelen lapszámunkban � Szerk.)

� Június 24-én az OMBKE nyolc földtudományi civil szerve-zettel együttmûködési megállapodást írt alá a Földtudomá-

nyi Civil Szervezetek Közösségének létrehozásáról és mû-ködtetésérõl. (Lásd 56. old. � Szerk.)

� Június 27-én 28 szervezettel, 3 magánszeméllyel és 17 párto-ló taggal együtt aláírta az �Észak-Dunántúli NemzetköziBányászati Klaszter� belépési szándéknyilatkozatát. AKlaszter célja a munkahelyteremtés a hazai ásványkincsekhasznosításával.

� Nagy sikerrel, mintegy 90 fõ részvételével rendezte meg aBányamérõ SzakcsoportMiskolctapolcán az 53. BányamérõKonferenciát július 4-6-án.

� Július 5-6-án 20. alkalommal, 100 fõ részvételével jó hangu-latban került megrendezésre a Szigetközi Napok.

� A Székesfehérváron mûködõ Geoinformatikai Kar a jövõ-ben nem a Ny-magyarországi, hanem az Óbudai Egyetem-hez tartozik.Szombatfalvy Rudolf: felhívta a figyelmet a Márkushegyi

Bányaüzemmel kapcsolatban Rabi Ferenc BDSZ elnökkelelhangzott interjúra.

Dr. Nagy Lajos javasolta, hogy a választmány a megtárgya-landó témák sokrétûségét látva az alapszabályban elõírt éven-kénti két ülés helyett négyszer ülésezzen.

Dr. Káldi Zoltán felvetésére dr. Nagy Lajos tájékoztatástadott arról, hogy a választmánynak a korábbi alapszabálynakmegfelelõ, elfogadott ügyrendje van. Ha szükséges, akkor eztaz új alapszabályhoz kell igazítani.

Az elhangzottak után a választmány a következõ határo-zatokat hozta:

V. 1./2014.07.9. sz. határozat:AVálasztmány egyhangúan, el-lenszavazat és tartózkodás nélkül jóváhagyta az együttmûködésimegállapodást a Földtudományi Civil Szervezetek Közösségéneklétrehozásáról és mûködtetésérõl.

V. 2./2014.07.9. sz. határozat: A Választmány egyhangúan,ellenszavazat és tartózkodás nélkül jóváhagyta, hogy az OMBKEtagként csatlakozzon az Észak-Dunántúli Nemzetközi Bányásza-ti Klaszterhez.

2. napirendi pont, az új választmányi tagok bemutatkozása:Dr. Nagy Lajos elnök levélben köszönte meg azon korábbi

választmányi tagok eddigi tevékenységét, akik a tisztújítást kö-vetõen már nem vesznek részt az új választmány munkájában:dr. Lengyel Károly, dr. Holoda Attila, Hajnal Attila, ErõsGyörgy, dr. Mende Tamás, Csethe András, Liptay Péter,Gyõrfi S. Géza.

Új választmányi tagok: dr. Molnár Zsolt, Bocz András,BõhmBalázs, dr. Szabó Tibor, Józsa Sándor, dr. Káldi Zoltán,dr. Riedl István.

3. napirendi pont: a 104. küldöttgyûlés határozatai végre-hajtásával kapcsolatos feladatok.Elõadó: dr. Nagy Lajos elnök.

A határozatokat a választmányi tagok írásban megkapták.A vitában elhangzottak:

Dr. Káldi Zoltán:Legyenek egyértelmûen kijelölt felelõsökés határidõk.

Dr. Szabó Tibor: Az oktatással kapcsolatos ügyekben és afiatalok megtartása ügyében kezdeményezni kell a vállalatokbevonását. Az Egyetemi Osztály ezt kezdeményezi.

Dr. Riedl István: A szakember-utánpótlás egyik feltétele,hogy végzés után legyen munkahely. A jelenlegi helyzetbennincs jelentkezõ a vájárképzésre. Olyan vájárképzést kellenetámogatni, mely végzés után az elhelyezkedést lehetõvéteszi, pl. külfejtésre, útépítésre is alkalmassá teszi avégzetteket.

A klaszterek szervezése elismerendõ cselekedet, de bányátcsak vevõ, felhasználó esetén lehet nyitni. Ehhez pedig egységesenergetikai koncepció kellene. Erõmû, szénszállítási szerzõdésnélkül értelmetlen dolog a bányanyitásokról beszélni.

Dr. Nagy Lajos:Az OMBKE vezetõsége megkeresi a Mis-kolci Egyetem dékánjait a képzéssel kapcsolatos ügyekben.Az államtitkár nyilatkozatához kapcsolódva nekünk is támo-

gatni kell az 5 éves osztatlan képzést, de ez nemmegy mindenszakirány esetében az átjárhatóság biztosíthatósága miatt.

Katkó Károly:AMÖSZ érdekképviselõ a szakképzés terü-letén. A MÖSZ és a FÉMALK együttmûködik a duális kép-zés témájában. Támogatja a NEMAK és a Csabametall is.

Dr. Lengyel Károly:A szakmai képzéssel foglalkozott a ka-mara és aminisztérium is. AzOKJ alakítására sokat költöttek,de számunkra ez nem volt hasznos. Elõrelépést az olyan válla-lati kezdeményezések jelenthetnek,mint aNEMAK, aki 80MFt-ot költött a képzés feltételeire.

A vita alapján a választmány egyhangúan, ellenszavazat éstartózkodás nélkül a következõ határozatot hozta:

V. 3./2014.07.9. sz. határozat: A 104. küldöttgyûlés határoza-tainak végrehajtása érdekében a választmány a következõ felada-tok végrehajtását határozta el:ad 1-3.) Nincs teendõad 4.) A Választmány megbízza dr. Nagy Lajos elnököt, hogy a

választmány nevében kérje fel dr. Mende Tamást, az Egye-temi Osztály alelnökét, hogy a fiatalok egyesületi életbe tör-ténõ bevonása és végzés utáni megtartása érdekében azEgyetemi Osztály tagjainak, a szakosztályok titkárainakjavaslatai meghallgatásával dolgozzon ki egy cselekvésiterv tervezetet. A tervezet vitáját a választmány a 2014. évvégi ülésén napirendre tûzi. Felelõs: dr. Nagy Lajos.

ad 5.) A feladatot dr. Nagy Lajos elnök irányításával az egyesületfolyamatosan végzi. Soron következõ feladat az NFM újvezetõinek megkeresése.

ad 6.) Az elkészült memorandumot az egyesület vezetõsége eljut-tatja az érintett politikusoknak. Felelõs: dr. Nagy Lajos.

ad 7.) Az oktatás témájában dr. Nagy Lajos személyesen megke-resi az illetékes dékánokat, és ez alapján az OMBKE köz-vetlenül is javaslatot tesz a felsõoktatással foglalkozóállamtitkár részére.

ad 8.) Kõrösi Tamás fõtitkár a szakosztálytitkárok bevonásávalés az ügyvezetõ igazgató közremûködésével elvégzi a szük-séges elemzéseket, és javaslatokat tesz az esetlegesen szük-séges további lépésekre. Kõrösi Tamás amunkáról a 2015.évi küldöttgyûlés elõtti választmányi ülésen számol be.

ad 9.) A végrehajtásért felelõsök a BKL felelõs szerkesztõi.ad 10.) A választmány felkéri dr. Lengyel Károlyt, hogy a Törté-

neti Bizottsággal együttmûködve legyen a választmány ál-tal megbízott �múzeumi referens�, és mint ilyen a választ-mányi ülések tanácskozási jogú állandó meghívottja.

ad 11.) A feladat végrehajtását Hevesi Imre fõtitkárhelyettes, minta Kiadói Bizottság vezetõje folyamatosan koordinálja.

ad 12.) A választmány 2014. októberi ülésére Kõrösi Tamás fõtit-kár vezetésével, az Ellenõrzõ Bizottság és az ügyvezetõigazgató bevonásával készüljön egy helyzetelemzõ anyag.

ad 13.) A választmány felkéri Törõ Györgyöt, hogy mint a vá-lasztmány állandó referense az Egyetemi Osztállyalegyüttmûködve az OMBKE nevében folyamatosan tegyemeg a szükséges lépéseket a hagyományápolást szolgálóépület ügyében, és folyamatosan tájékoztassa azOMBKE elnökét.

(A 104. Küldöttgyûlés határozatait lásd jelen lapszámunk 10-11. oldalain. � Szerk.)

4. napirendi pont: Javaslat a választmányi bizottságokra,azok vezetõire, választmányi referensekre. Elõadó: dr. NagyLajos elnök.

A tisztújítást követõen érdemesnek látszik felülvizsgálni aválasztmánymellett eddigmûködõ bizottságok tevékenységét,célszerûségét. Ez szorosan kapcsolódik a küldöttgyûlés általhozott azon határozathoz, mely az OMBKE tevékenységénekteljes körére kiterjed.

A választmányi bizottságok eddig azon elv alapján szerve-zõdtek, hogy azokba minden szakosztály delegált egy-egy fõt.A tapasztalatok szerint a szakmai jellegû (nem funkcionális)

bizottságokban nem feltétlenül kell hogy a szakosztályok pari-tásos alapon legyenek képviselve. Javasolható megoldás, hogya jövõben � a Történeti Bizottsághoz hasonlóan � a szakmaijellegû bizottságokban az vegyen részt, aki ott dolgozni akar.

Rendszerint vannak olyan témák, amelyek intézéséheznem feltétlenül egy állandó bizottság létesítése szükséges, ha-nem célszerûbb kijelölni egy �választmányi referenst�, aki atémában érintett érdekelt szakembereket, egyesületi tagokatkoordinálja, és a választmányt tájékoztatja.

Dr. Nagy Lajos elnök javasolta, hogy a következõ bizottsá-gok a korábbi gyakorlat szerint mûködjenek tovább, vezetõjükváltozatlanul hagyása mellett: Alapszabály Bizottság, EtikaiBizottság, Történeti Bizottság, Kiadói Bizottság, TiszteletiTagok és Szeniorok Tanácsa.

A Környezetvédelmi Bizottság, a Fenntartható FejlõdésBizottság, az Iparpolitikai Bizottság és a Gazdasági Bizottsága témák szoros összekapcsolódását figyelembe véve és hatéko-nyabbmûködés érdekében a jövõben összevontan �GazdaságiBizottság� néven mûködjék. Vezetõje dr. Holoda Attila le-gyen, aki ezt a feladatot elvállalta. Ezen bizottságnak azok le-hetnek az állandó tagjai, akik itt tevékenykedni tudnak és sze-retnének, illetve akiket a bizottság vezetõje felkér. A bizottságtagjaira nem feltétel a szakosztályok paritásos részvétele. Ki-emelten kezelt témák esetében a bizottság egyes tagjai egyút-tal a választmány referensei lehetnek.

Az Érembizottság tevékenysége a kialakult gyakorlatalapján nem szükséges. A keretszámokon belül ugyanis aszemélyi javaslatokat felelõsséggel a szakosztályok, vagy azelnök, ill. fõtitkár teszi meg, a kapcsolódó információs ésadminisztrációs ügyeket a titkárság végzi.

Az Ifjúsági Bizottság és az Oktatási Bizottság ügyében aválasztmány a fiatalokkal foglalkozó cselekvési terv ismereté-ben a késõbbiekben tud megalapozott döntést hozni.

Katkó Károly az Érembizottság megszüntetését nem tartjaeléggé indokoltnak, bármaga is tapasztalta, hogy a tagjai amásszakosztályok által javasolt személyeket nem ismerik, és a sajátszakosztályuk által rögzített véleménytõl sem tudnak eltérni.

Dr. Horn János emlékeztetett arra, hogy õ már korábbanírásban is javasolta az Érembizottság megszüntetését.

Huszár László elképzelhetõnek tartja, hogy bizonyos ese-tekben szükség lenne az Érembizottság javaslatára, de elfo-gadja, hogy ilyen esetekben a fõtitkár is lehet elõterjesztõ, ésegyébként is a választmány dönt.V. 4./2014.07.9. sz. határozat:A választmány a következõ választ-mányi bizottságokmûködését határozta el, és jóváhagyta azok el-nökeit:a) Alapszabály Bizottság, elnöke: dr. Esztó Péter. Etikai Bizottság,elnöke: dr. Bakó Károly. Ezen bizottságokba minden szakosztályegy-egy fõt delegál.b) Történeti Bizottság, elnöke: Tóth János. Gazdasági Bizottság,elnöke: dr. Holoda Attila. Ezen bizottságokban nincs a szakosz-tályok részére elõírt létszámkeret.c) Tiszteleti Tagok és Szeniorok Tanácsa, elnöke: Mezei József. ATanács személyi összetétele változatlan.d) Kiadói Bizottság, vezetõje Hevesi Imre fõtitkárhelyettes, tagjai:felelõs szerkesztõk, fõtitkár, ügyvezetõ igazgató.Egyhangúan, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadva.V. 5./2014.07.9. sz. határozat:A választmány az Ifjúsági Bizottság,valamint az Oktatási Bizottság mûködésérõl, összetételérõl és fel-adataik meghatározásáról a késõbbiekben, a témában készülõcselekvési terv függvényében dönt.Egyhangúan, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadva.V. 6./2014.07.9. sz. határozat: Az Érembizottságot a választmánymegszünteti.12 igen, 2 nem és 1 tartózkodással megszavazva.

5. napirendi pont: A BKL felelõs szerkesztõinek meg-bízása. Elõadó: Hevesi Imre fõtitkárhelyettes.


V. 7./2014.07.9. sz. határozat:A szakosztályok javaslatai alapján aválasztmány a korábbi felelõs szerkesztõkmegbízatását fenntartja:BKL Bányászat: Podányi TiborBKL Kohászat: Balázs TamásBKL Kõolaj és Földgáz: Dallos Éva

Egyhangúan, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadva.6. napirendi pont: Tájékoztatás az OMBKE 2014. I. félév

gazdálkodásáról.Dr. Gagyi Pálffy András ügyvezetõ igazgató ismertette,

hogy 2014. I. félév nem auditált mérleg eredménye szerint azOMBKE bevételei és költségei egyensúlyban voltak és megfe-lelnek az éves terv idõarányos részének. Problémát jelenthet,hogy amásodik félévben arányosan jelentkezõ költségek fede-zetére a bizonytalanul tervezhetõ bevételek elegendõek lesz-nek-e. Felhívta a figyelmet a pártoló jogi tagok szervezésére ésmegkeresésére.

Dr. Nagy Lajos tájékoztatást adott arról, hogy átnézte a kül-döttgyûléssel kapcsolatos kiadásokat, melyek kereken 2 M Ft-ot tettek ki, melyben az emléktábla 625 E Ft-os költsége nemszerepelt. A költségekbõl csak 220 E Ft volt a vendéglátás, atovábbi költségek zömmel a kitüntetésekhez kapcsolódtak.

Dr. Lengyel Károly javasolta, hogy a Metall Art raktárábanpróbáljuk meg megkeresni a korábbi érmek verõtöveit, mivellassan elfogynak a kitüntetésre szolgáló vert érmeink.

Huszár László javasolta, hogy vizsgáljuk meg azt a lehetõ-séget, hogy érmet csak a 40 éves tagság után adjunk, 50-60éves tagságért csak oklevelet. (A javaslat számszerû vonatko-zásait dr. Gagyi Pálffy András a következõ választmányi ülésreösszeállítja)

7. napirendi pont: A II. félév kiemelt rendezvényei és ezzelkapcsolatos teendõk. Elõadó: Kõrösi Tamás fõtitkár.

� Országos Bányásznap: 2014. szeptember 4. Oroszlány� Szalamander ünnepség (2014. szeptember 12. A prog-ram a honlapon található.)

� HUNGEO (Debrecen, 2014. augusztus 21-24.)� Nemzetközi Olaj és Gáz Konferencia (Siófok, szeptem-ber 17-19.)

� OrszágosBányászatiKonferencia (bányászat és geotermia)(szervezés alatt: Egerszalók, várhatóan november 7-8-án)

Az ülés emlékeztetõje alapján PT


Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság(EMT) Bányászati, Kohászati és Földtani Szakosztálya tizen-hatodik alkalommal 2014. április 3-6. között tartotta az immárhagyományos szakmai konferenciáját, vándor jellegébõl adó-dóan ezúttal Székelyudvarhelyen. A rendezvény befogadója aTamási Áron Gimnázium volt, mely nagymúltú iskola alkal-mas helyszínnek bizonyult a mintegy kétszáz résztvevõbefogadására. A szervezésben az OMBKE mint társszervezõmûködött közre, és közel száz fõvel képviseltette magát.

A konferenciát annak elnöke,Wanek Ferenc nyitotta meg,majd a társintézmények vezetõi köszöntötték a résztvevõket.A plenáris elõadásokon a szakmai elitbe tartozómagyar kuta-tókmagas színvonalú, érdekfeszítõ, új, jelenleg is zajló kutatá-saikat mutatták be. Aktuális témákkal ismerkedhettünk megdr. Bõhm József �Új szemléletû bányászat és nyersanyag-gaz-dálkodás� és dr. Kékesi Tamás �Értékes fémek kinyerése azelektronikai ipar különleges hulladékaiból kloridos hidro-elektrometallurgiai módszerekkel� elõadásában. Luffi Péter�A vulkáni ívek mészalkáli kõzetsorozatainak eredete� címûdolgozatát mutatta be. Érdekes és színesen elõadott tanul-mányt hallhattunk Sylvester Zoltán �Folyók a tengerfenéken:A mélyvízi zagyár-medrek geomorfológiája és rétegtana� ésSztanó Orsolya �Klímaváltozások és lejtõépülési ciklusok aPannon tóban� bemutatójában.

A plenáris ülést követõen öt szekcióban 62 elõadást kísér-hettünk figyelemmel, változatos témákkal, színvonalas tanul-mányokkal. A szekció elõadásokon nagy volt az érdeklõdés atapasztalt és fiatal szakemberek, diákok bemutatói iránt. Alegjobb diák elõadók különdíjban részesültek, köztük MikóTamás és Tatárka Eszter a Miskolci Egyetemrõl.

A konferencia elõadásait a szervezõk színvonalas kötet-ben foglalták össze, mely az OMBKE könyvtárábanmegtalál-ható.

A konferencia jó hangulatú állófogadással és éjfélbenyúló szakmai-baráti beszélgetéssel zárult. 2015-ben a ren-dezvény Déván kerül megrendezésre.

Kirándulás Székelyföldön

A Székelyudvarhelyen megrendezett Bányász-Kohász-Földtani Konferencia elsõ napján � mint minden évben � arésztvevõk a környék kulturális, történelmi, szakmai neveze-tességeivel ismerkedtek. A bányászati és kohászati szekció90 fõnyi csoportjával a magyar turisták számára kevésbéismert Erdõvidék, Homoród völgye és a Sóvidék déli részétjártuk be.

A kirándulás elõtt megkoszorúztuk a Hotel Küküllõ elõttaz Emlékezés Parkjában Bethlen Gábor fejedelem szobrát.(A szoborpark 12 ismert történelmi személyiséget: KósKároly, Bethlen István, Wesselényi Miklós, Bethlen Gábor,Fráter György, Szent László király, Csaba királyfi, HunyadiJános, Báthori István, II. Rákóczi Ferenc, Bem apó, NyírõJózsef, valamint tizenharmadikként a névtelen VándorSzékely névvel Wass Albertet ábrázolja.)

Elsõként Székelyderzsen látogattuk meg a vártemplomot,melymûemlék azUNESCOvilágörökség része. Amonumen-tális építészeti látvány mellett a vártemplom különlegességei-hez tartozik a világon egyedülálló élõ örökség, a rovásírásosemlék és a XV. századból származó falképek, köztük SzentLászló királyunk legenda-ábrázolása. Ma is élõ hagyomány,hogy a település lakói a vártemplom fedett bástyáinál helyezikel téli idõszakban a szalonnát és a gabonát.

Ezután Homoródkarácsonyfalván a kiemelkedõ dombonálló védõfallal övezett unitárius templomot kerestük fel. A

EMT konferencia Erdélyben

templom érdekessége az a rovásírásos kõ, melyrõl a templomhelyreállítási munkálatai közben derült ki, hogy a már koráb-ban is ismert, de megnyugtatóan máig sem értelmezett rovás-felirat sokkal régebbi, mint azt eddig feltételezték. Az eredeti-leg feltehetõleg 1300 elõtt készült feliratos kõ ugyanis az 1496-ra keltezhetõ késõ gótikus templomtoronyba épült be, mégpe-dig úgy, hogy a betûk �fejjel lefelé� néztek.

A Kõhalom közelében elfogyasztott ebéd után a világ-örökség részét képezõ Szászfehéregyházát kerestük fel. A szá-szok által lenyûgözõ szépséggel kiépített település a szászokkivándorlását követõen elnéptelenedett. A szászok által elha-gyott települést az Erdélyt kedvelõ angol trónörökös, Károlyherceg támogatásával sikerült megmenteni a teljes pusztulás-tól, és a fõutcája a tipikus szász település képét mutatja, mely-nek megõrzésében nagy szerepet játszik a kézmûvességgel

foglalkozó cigány lakosság. Szászfehéregyháza jellegzetességea 15. században épült gótikus stílusú, szász evangélikus erõd-templom, mely ma múzeumként látogatható.

A történelmi Királyföld szélén, Szászkézden a szintén vi-lágörökség részét képezõ, a 15. században épült evangélikustemplomot látogattuk meg, mely egy római székesegyházromjaira épült.

Székelykeresztúron felkerestük a Bem József, és PetõfiSándor-emlékhelyet, ahol az 1849-es segesvári csata elõtt éj-szakáztak. A ház falán emléktábla õrzi emléküket. A ház kert-jében található azon körtefa maradványa, amely alatt írhattaPetõfi az utolsó sorait. A nemzeti színû szalaggal díszítettszámtalan koszorú mellé helyeztük egyesületi koszorúnkat is.

A kirándulás végén Szejkefürdõn tíz székelykapun átha-ladva jutottunk fel Orbán Balázs sírjához, ahol az OMBKEnevében dr. Fegyverneki György helyezett el koszorút, és el-énekeltük a székely himnuszt.

A napot Székelyudvarhelyen aGizi néni magyaros csárdá-jában elfogyasztott vacsorával és jó hangulatú közös éneklés-sel zártuk.

A konferencia napján a kísérõk Székelyudvarhely neveze-tességeivel: városháza, millenniumi emlékoszlop, reformátuskollégium és templom, Orbán Balázs szobra, a Vasszékely,Márton Áron püspök szobra, római katolikus plébániatemp-lom, Székely Támadt vár, délután Korondon a kézmûvességtermékeivel és Oroszhegyen az áfonyapálinka egyedi ízével is-merkedtek.

g.p.a.


Szászfehéregyháza

Szászkézd

A Petõfi-körtefa

Az USA tanulhat a német megújuló-program hibáiból

Németország új energiaprogramja a megújuló energiákhasználatára történõ átálláson alapul. Egy közelmúltban ké-szített tanulmány rámutat az átállás következményeire. A ta-nulmány kiemeli a megnövekedett villamosenergia-árakat, atámogatásokkal kapcsolatos nehézségeket, a megújulók átvé-teli hálózatra gyakorolt kellemetlen hatásait, a megnöveke-dett instabilitást, valamint az ezzel járó többletköltségeket.Felhívja az amerikai döntéshozók figyelmét arra is, hogy le-gyenek óvatosak a szükségszerûen gyorsan növekvõ megúju-lóenergia-hányad kezelését illetõen annak érdekében, hogyaz � tanulván a német példákból � ne gondokat okozzon, ha-nem a társadalom hasznára legyen.Energy World/16 July 2014-08-25 Dr. Horn János

Az atomenergia csökkentése lassítani fogja a gazdaságot

Francois Hollande francia elnök azon terve, hogy 2025-recsökkentse az ország atomenergiától való függõségét gazdasá-gi gondokat okozhat, mondta Franciaország legnagyobb nuk-leáris kutatóintézetének elnök-vezérigazgatója. �Egyszerûenlehetetlen 2025-re a villamosenergia-termelés arányát 50%-racsökkenteni a jelenlegi 75%-ról anélkül, hogy jelentõs káro-kat okoznánk az ország gazdaságának� � mondta BernardBigot, a Francia Atomenergia Bizottság elnöke. Továbbá azt iskifejtette, hogy ki kell tolni a jelenleg mûködõ reaktoroküzemidejét 60 évre, mivel gazdasági szempontból ez indokoltlenne.Bloomberg 2014. június 6.

Dr. Horn János


120 éves a �Jó szerencsét!� köszöntés(a 21. emlékülés)

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület(OMBKE) választmányának 1894. április 7-én felolvasássalösszekötött rendes gyûlésének jegyzõkönyve a Bányászati La-pok (azOMBKEés aM.Kir. Bányászati Akadémia közlönye)1894. április 15-ei számában jelent meg (XXVII. évfolyam 8.szám). A jegyzõkönyv 11. pontja az alábbiakat tartalmazza:

�Árkossy Béla a bányászköszöntésre vonatkozó ama kér-dését terjeszti a választmány elé, hogy a német �Glück auf�köszöntést legmagyarosabban mi módon lehet kifejezni. Töb-bek hozzászólása után Péch Antal tiszteleti tag a �Jó szeren-csét� köszöntésformát tartván a legmagyarosabban hangzó-nak, ezt ajánlja elfogadásra � (Általánosan elfogadtatik).�

�Ötven éves a magyar bányászköszöntés� címen jelentmeg Faller Jenõnek a BKL Bányászat 127. évfolyam 2. számá-ban (p.: 181-182) cikke, amelybõl csak pár sor kiemelés:

�A háborús, nagy világesemények szédítõ forgatagában le-het, hogy idõszerûtlen megemlékezni egy látszólag jelentékte-len évfordulóról, nekünk, magyar bányászoknak azonban fon-tos � sõt mostani nyomorult vergõdésünkben talán hatványo-zottan fontos � följegyezni, hogy hivatalos köszöntésünk a �Jószerencsét!� ötven éves. (elsõ bekezdés)

�Hogy elõdeink ezzel is jó munkát végeztek, mi sem iga-zolja jobban, minthogy a magyar bányász országosan �Jó sze-rencsét� köszöntéssel üdvözli embertársait, hogy köszöntésé-bõl öntudatos, büszke hittel csendül ki ma is, hogy bármi tör-ténjen is a földön, vagy a föld alatt, a magyar bányász bátran sigaz szívvel állja az eljövendõ, további megpróbáltatásokat.�(utolsó bekezdés)

1994. április 7-én az OMBKE és a Bányaipari DolgozókSzakszervezete (BDSZ) a várpalotai Jó szerencsét Mûvelõdé-si Központ színháztermében tartotta meg a centenáriumi ün-nepséget. A várpalotai Bányász Kórus mûsora után a megnyi-tó beszédet Schalkhammer Antal, a BDSZ elnöke, az ünnepibeszédet Molnár László, a soproni Központi Bányászati Mú-zeum igazgatója, a zárszót dr. Tóth István, az OMBKE elnöketartotta. Több köszöntõ is elhangzott.

Az ünnepségen az emléktáblánál elmondott beszédben el-hangzott, hogy a jövõben minden évben szakmai elõadás ke-retében kerüljön sor a megemlékezésre. Ez azóta minden év-ben megtörtént.

*2014. április 10-én a várpalotai Jó szerencsét Mûvelõdési

Központ zsúfolásig megtelt �Dr. Szij Rezsõ� nagytanácste-

remben került sor a köszöntés 120. évfordulója tiszteletéremegrendezett ünnepségre.

A Bányászhimnusz elhangzása után a várpalotai FallerJenõ Szakközépiskola és Kollégium diákjainak kultúrmûsorát(felkészítõ tanárok Reif Mónika és Sándor Zsuzsa) követõendr. Fancsik Tamás c. egyetemi tanár, a Magyar Geofizikai ésFöldtani Intézet igazgatója �Eredmények a nyersanyagkuta-tásban � továbblépés a bányászatban� címû, nagy szakmai tar-talommal megtartott és látványos diákkal tarkított elõadásahangzott el.

Az emléktáblánál dr. Gagyi Pálffy András, az OMBKEügyvezetõ igazgatója tartotta az emlékbeszédet. (Az emlék-tábla alkotója Bóna Kovács Károly szobrászmûvész, aki tanul-mányait az Országos Magyar Képzõmûvészeti Fõiskolán,majd tandíjmentes növendékként a párizsi Julian Akadémiánfolytatta, ahol a Rue Boulardon kis mûtermet is fenntartott.Az emléktábla avatására 1931. december 4-én került sor azOlvasókör avatásán, azOlvasókörmegszûnése után, 1958-bankerült jelenlegi helyére.)

Az emléktáblánál koszorúztak:VeszprémMegyei KormányhivatalVeszprémMegyei KözgyûlésMagyar Bányászati és Földtani HivatalMiskolci EgyetemMûszaki Földtudományi KarDunaújvárosi FõiskolaBDSZOMBKEMagyarhoni Földtani TársulatBányász Nyugdíjas Szervezet (Veszprém)Faller Jenõ Szakközépiskola és KollégiumBányász Hagyományok Ápolásáért EgyesületBányász Nyugdíjas Szakszervezet és Nyugdíjas KlubTHURY-VÁR Nonprofit Kft.Rákóczi-telepi Baráti KörVárpalota polgármestere levélben mentette ki mind

magát, mind a testületet, miután testületi ülést tartottak.A fogadásnál a pohárköszöntõt dr. Vedlik Krisztina, a

Veszprém Megyei Kormányhivatal igazgatója tartotta, majdBóna Kovács Károly gyermeke, Kovács Balázs (csak a mûvészvette fel a �Bóna� elõnevet Franciaországból hazatérve, vélhe-tõen az apai nagyapjától örökölt �Jó� ragadványnévbõl) adombormû makettjét adta át dr. Horn Jánosnak abból azalkalomból, hogy 20 éve minden évben megszervezi ezt azünnepséget, és ezzel méltó emléket állít Édesapjának is.

Hazai hírek

A résztvevõk a Bányászhimnusz hallgatása közben Dr. Vedlik Krisztina és dr. Horn János


A fogadás után rég � talán egy éve � nem látott barátokbeszélgettek, és � mint 1994 óta mindig � az alábbi szavakkalfejeztem be az ünnepséget: �Jövõre Veled ugyanitt�.

Dr. Horn János

Emléktáblák Sopronban

Dr. Szõke László rubinokleveles vaskohász professzorkezdeményezésére június 26-án a Soproni Egyetem faláraVerõ József és Tarján Gusztáv kétszeres Kossuth-díjas akadé-mikus professzorok, az OMBKE alelnökei és tiszteleti tagjaiemlékére emléktáblák kerültek elhelyezésre.

A professzorok családtagjai és tisztelõi, a megjelent mint-egy harminc fõ elõtt megemlékezést mondott dr. Szõke Lászlóprofesszor és dr. Faitl József intézetigazgató.

Dr. Szõke László megemlékezett Verõ József életútjánakfõbb eseményeirõl, majd néhány személyes élményérõl, me-lyek Verõ József szakmai, oktatói, vezetõi kvalitásait és egye-sületünk iránti elkötelezettségét szemléltették, majd kiemel-ten foglalkozott a Fémtechnológiai Tanszék fejlesztésével:�Az 1943. év jelentõs a Fémtechnológiai Tanszék történeté-ben. Eddig a hajdani uszodától délre, a ma már szintén nemlétezõ mintatáróban, igen mostoha körülmények között foly-tak a gyakorlatok. Ez év derekán alakul újjá a tanszék, és köl-tözik ennek az épületnek a déli szárnyába. A berendezést és agépek elhelyezését, valamint a levehetõ villamos teljesítmé-nyeket maga Verõ professzor tervezi�

A tanszék �felavatására� egy augusztusi, egyhetes Mérnö-ki Továbbképzõ Intézeti tanfolyam keretében kerül sor. A ki-váló ipari kapcsolatok révén a résztvevõk az ipar teljes kereszt-metszetét képviselik.�

Majd így fejezte be: �Köszönetemet fejezem ki Faragó rek-tor úrnak, Lakatos ésAlpár dékán uraknak, valamintDívós pro-fesszor úrnak az emléktábla-felállítás gondolatának tá-mogatásáért, Verõ József akadémikusnak és a Verõ családnak alelkes és lankadatlan szervezõmunkáért!Adja hírül ez az emlék-tábla az utókornak, hogy ebben az épületben egy korszerûkohász tanszékmûködöttVerõ József akadémikus vezetésével!�

Dr. Faitl József megemlékezett Tarján Gusztáv Sopronbangyökerezett életútjáról, szakmai, tudományos és oktatói tevé-kenységérõl. Kiemelte, hogy a professzor sokat tett a tanszékmodernizálásáért: �A tanszék elnevezése az õ javaslatára vál-tozott Ásványelõkészítési Tanszékre, mivel a tanszék oktatásiés kutatási területe az érc- és szénelõkészítés mellett jelentõ-sen kiszélesedett. AMiskolcon mûködõ tanszék professzor úráltal megalapozott fejlõdése azóta is töretlen, jelenleg a neveNyersanyagelõkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Inté-zet. Az új elnevezés kifejezi azt, hogy az elsõdleges, a bányá-szott nyersanyagok feldolgozása mellett a másodlagos nyers-

anyagok feldolgozásával és környezeti eljárástechnikával, avíz, a levegõ és a talaj tisztításával is foglalkozunk. TarjánGusztáv professzor volt az, aki már a �70-es években felhívta amunkatársai figyelmét a hulladékok elõkészítésének jövõbeniegyre növekvõ fontosságára.�

Beszédét így zárta: �A nemzetközi hírû tudósra emlékez-ve, professzorunk születésének helyszínén, tiszteletünk jeléülaz emlékére avassuk fel ezt az emléktáblát, amelyet SzõkeLászló professzor úr kezdeményezésére a leszármazottak ké-szíttettek!�

A koszorúzás során az OMBKE nevében a tábláknál ko-szorút helyezett el dr. Gagyi Pálffy András ügyvezetõ igazgató.

GPA

XVIII. Bányászati Szakigazgatási KonferenciaZalakaroson

A Bányavállalkozók Országos Egyesülete (BOE), a Bá-nyavállalkozók Mûszaki Egyesülete szervezésében és többszervezet � Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH),Magyar Bányászati Szövetség (MBSz),MOLNyrt., Tapolca ésKörnyéke Bányászati Hagyományápoló Egyesület � támoga-tásával 2014. május 07-09-én � tizennyolcadik alkalommal �került sor Zalakaroson, a Hotel Karos Spa szállodában a Bá-nyászati Szakigazgatási Konferencia megrendezésére.

Kozma Sándor, a rendezvény szervezõbizottságának elnö-ke és a házigazda Üsztöke Botond vezérigazgató (Hotel KarosSpa) üdvözölte a megjelenteket, ezt követõen Jászai Sándorelnök (MBFH) nyitotta meg a rendezvényt, köszöntötte ahallgatóságot és elõadást tartott. Elõadásában szólt a hazaibányászat fejlesztésérõl, az ásványvagyon-gazdálkodás és-védelem, a koncesszió témakörérõl, a hazai szénbányászatújraindításának lehetõségérõl.

Károly Ferenc, a rendezvény szervezõbizottsága társelnö-kének levezetése mellett a nap folyamán a következõ elõadá-sokat hallgattuk meg:Dr. Zoltay Ákos ügyvezetõ fõtitkár (Magyar Bányászati Szövet-

ség): A bányászat általános helyzete, fejlesztési lehetõségeiés korlátai az EU szabályozások és a hazai peremfeltételekközött

Cseh Zoltán alelnök (Magyar Bányászati Szövetség): Az épí-tõipari alapanyaggyártás és -felhasználás alakulása a rend-szerváltás óta

Dr. Izsó István bányakapitány, c. egyetemi docens (MiskolciBányakapitányság): Ásványi nyersanyagkutatás a MiskolciBányakapitányság gyakorlatában

Kondorosi Dóra szabványosító menedzser (Magyar Szabvány-ügyi Testület): Szabványosítás � zúzottkõ szabványokAz elõadások után a program a szálloda kertjében grill-

partival és boresttel zárult.A második és a harmadik napon a konferencia moderá-

tori teendõit dr. Ihász Lajos és Károly Ferenc felváltva látták el.A második nap délelõtt a következõ elõadásokat hallgathattameg a több mint 190 fõ résztvevõ:Dr. Riedl István bányakapitány (Pécsi Bányakapitányság): A

mecseki szén- és uránércbányászat újraindításának aktuáliskérdései

Molnár János vezérigazgató (Mecsekérc Zrt.): A mecsekiuránércbányászat múltja, jelene és jövõje

Zsigmond Nóra regionális gazdaságfejlesztési szakreferens(Nemzetgazdasági Minisztérium): Vállalkozásfejlesztésilehetõségek 2014-2020

Holnapy László fõosztályvezetõ-helyettes (Nemzeti FejlesztésiMinisztérium): Középtávú közlekedési fejlesztések a Nem-zeti Közlekedési Stratégia tükrében


Livo László ügyvezetõ (MARKETINFOMérnöki és Befekte-tési Tanácsadó Bt.): A geotermikusenergia-felhasználáshazai lehetõségei

Dr. Káldi Zoltán bányakapitány (Veszprémi Bányakapitány-ság): Bányászati jogszabályok változásai

Bencsics Attila igazgató (Nyugat-dunántúli Környezetvédelmiés Természetvédelmi Felügyelõség, Szombathely): A zöld-hatóság bányászatot érintõ tevékenységének aktualitásai

Dr. Földesi János ügyvezetõ (DETONET Kft.): A szeizmikusbiztonsági távolság és a várható rezgési sebesség meghatá-rozásának hiányosságai az ÁRBSz vonatkozó elõírásai sze-rint

Dr. Szabó György ügyvezetõ igazgató, c. egyetemi docens(TXM Olaj- és Gázkutató Kft.): A palagáztermelés hazailehetõségei és korlátaiAz elõadások végén rövid konzultáció következett.A selmeci hagyományok alapján tartott �Hatósági sikerre

vállalkozók� szakestély zárta a nap programját. Az elnöki tisz-tet Kiss Csaba töltötte be, a háznagy Károly Ferenc, a kontra-punkt Stipkovits István, a balekcsõsz Ruszkai István, a cantuspraeses (nótafa) Törõ György, a garatõr Gödény Tibor volt. A�komoly pohár� megtartására a szakestély elnökétõl dr. FüstAntal kapott szót, a �vidám pohár� beszámolótMihalecz Józsefadta elõ. A szakest fényét emellett a firmák humoros felszóla-lásai, hozzászólásai és két balek keresztelése emelték. Humo-ros formában felelevenedtek napjaink hírei mellett az elõadá-sokon elhangzottak is.

A rendezvény harmadik napján a következõ elõadásokhangzottak el:László István fõosztályvezetõ (Magyar Földtani és Geofizikai

Intézet): A bányamérés és térképkészítés idõszerû kérdéseiTuzson Gergely mûszaki igazgató,Mitnyan Zoltán üzletfejlesz-

tési tanácsadó (Polydesign Kft.): 3D fotótérkép alkalmazá-sa a bányamérésben

Dr. Fodor Béla tanácsadó, c. egyetemi docens: A borsodi mély-mûveléses szénbányászat újraindításának helyzete Farkas-lyuk Bányaüzem példáján

Somogyiné Alabán Ildikó hatósági kapcsolatok és mûködés tá-mogatás vezetõ (MOL Nyrt.): Koncessziós pályázatokösszeállításával kapcsolatos tapasztalatok

Dr. Birta Zsuzsanna birtokjogi projekt koordinátor (MOLNyrt.): A közigazgatási hatósági eljárások egy bányavállal-kozó szemszögébõl

Maincz Tamás hatóságvezetõ (Közép-dunántúli VízügyiHató-ság, Székesfehérvár): Vízügyi hatósági feladatok a vízügyiigazgatás átszervezése utánAz elõzõ konferenciákhoz képest a konzultációk során ke-

vésbé voltak aktívak a résztvevõk. Ennek talán az volt az oka,

hogy az elmúlt egy évben a bányászat területén kevés jogsza-bály változott.

A rendezvényt szervezõ egyesületek (BányavállalkozókMûszaki Egyesülete, Bányavállalkozók Országos Egyesülete)létrehoztak egy honlapot � http://www.bme-boe.hu/index.htm� amelyen a mostani és korábbi konferenciák eseményei mel-lett e konferencia elõadásai is szerepelnek.

Dr. Ihász Lajos zárszavával ért véget a konferencia, mely-ben értékelte a konferenciát és megköszönte a résztvevõ bá-nyavállalkozók, a hatósági személyek, tervezõk aktivitását, aházigazdák segítõ hozzáállását. Ismételten reményét fejezteki, hogy ez a hagyomány tovább folytatódik, és jövõre is meg-rendezésre kerül a konferencia. A rendezvényen több szerve-zet is élve a rendezõk által felajánlott lehetõséggel, reklám-anyagok felhasználásával termékbemutatót tartott.

A rendezvény szervezése és sikeres lebonyolítása a mártöbb éve együttlevõ, nagy gyakorlattal rendelkezõ csapat �Horváthné Kozma Orsolya, dr. Ihász Lajos, Jankovics Bálint,Károly Ferenc, Kovács Béla, Kozma Sándor, Lente Miklós,Szirányi Zoltán, Varga Gusztáv � érdeme.

Károly Ferenc

Új öntészeti kiállítások Sárospatakon

Egyesületünk helyi csoportjainak tartalmas szakmai kirán-dulást ajánlunk Zemplén kincseinek felfedezésére. E prog-ramba Telkibánya, Széphalom, Monok és Tokaj vagy Szerencslátnivalói mellett igazi szakmai csemege illeszthetõ be.

A Bodrogköz kulturális fõvárosa, Sárospatak 2014 nyaránkét új, kohászati vonatkozású kiállítással gazdagodott. A Rá-kóczi-várban mûködõ múzeum palotaszárnyának három nagytermében júniusban egy igen gazdag, kvalitásos öntöttvasmû-vességi gyûjtemény kapott méltó elhelyezést, majd egy hónapmúlva a várudvaron évek óta folyó ásatások révén felszínrekerült I. Rákóczi György ágyú- és harangöntõ mûhelyének re-konstrukciója is befejezõdött.

Vasba öntött múltA nemrégiben elhunyt budapesti magángyûjtõ, Korompay

László hagyatékából származó, 404 öntöttvas dísztárgyat fel-ölelõ gyûjteményt dr. Sándor József, egyesületünk tiszteleti tag-ja adományozta a múzeumnak. Öntõmérnökként a gyûjte-mény szakmai értéke és megõrzésének fontossága vezérelte, ahelyszínt illetõen pedig a család, ill. az elhunyt végakarata sze-rinti sárospataki elhelyezés volt számára fontos, hiszen mintpataki öregdiák, már több ízben is támogatta kedves iskolavá-rosának múzeumát.

A Nemzeti Kulturális Alap által is támogatott kiállítástnagyszámú helybeli és szakmai érdeklõdõ jelenlétében június7-én nyitotta megHörcsik Richárd országgyûlési képviselõ. Azadományozónak dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Mú-zeum fõigazgatója köszöntemeg az ajándékot. Kiemelte, hogya 19. században kibontakozó öntödei ipar és mûvészet azészakkelet-magyarországi polgárosodásnak is nagyon jellegze-tes, kísérõ jelensége volt. A 16-17. századi vasmûvek kis öntö-déi ekkorra már ipari formákat öltöttek, gondoljunk példáulazAndrássy grófok nevezetes dernõi vasgyárára, amely a Lánc-híd építéséhez használt alkatrészeket is gyártott.Megemlítettetovábbá a munkácsi vasgyárat is, amely a porosz vasmûvességcivilizációs eredményeit közvetítette Közép- és Kelet-Európafelé. Hozzátette: �A gyûjtemény közép-európai szempontbóla darabszámát tekintve is jelentõs, másrészt amiatt is, mert va-lamennyi nívós európai öntöde terméke megtalálható benne.Nagyszerû áttekintést ad arról az öntöttvasmûvességrõl,amelymamár nem létezik. Amúzeumok felelõssége, hogy en-

Jászai Sándor megnyitója(mellette Károly Ferenc és Kozma Sándor)


nek a legérdekesebb darabjait megõrizzék, és ezért különösenkedves számunkra a Korompay család gyûjtõszenvedélye.Bennük volt az a vágy, hogy egyben tartsák a kollekciót, errepedig a legalkalmasabb egymúzeum. Szerencséremegtaláltáka pataki öregdiákot, Sándor Józsefet, aki megmentette az utó-kor számára.�

Ezután dr. Tamás Edit, az MNM Rákóczi Múzeumánakigazgatója köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogySándor József nem elõször lépett az adományozói szerepbe,ugyanis már egy évtizeddel ezelõtt, a Rákóczi-évben is egy ön-töttvas ágyút kapott tõle a múzeum, továbbá állandó támoga-tója a térség régészeti munkálatainak. A késõbbi terveikrõlbeszámolva közölte, hogy 2015 végétõl egy-két évig vándorki-állításként mutatják be a kollekciót, majd a tervezett látvány-tárukban kap állandó elhelyezést. Megköszönte a sárospatakiszületésû Korompayné Sipos Juditnak a férjével együtt végzettszisztematikus gyûjtõmunkát, Lengyelné Kiss Katalin kohó-mérnöknek, a kiállítás kurátorának a történeti és szakmai elõ-készítést, a gyûjteményt bemutató kötet összeállítását és a ki-állítás rendezését, ill. saját munkatársainak az installáció és avitrinberendezés kivitelezését.

A kiállítás 13 vitrinben, fali tablókkal, képekkel és a legje-lentõsebb 19. századi magyar öntödéket bemutató térképpelillusztrálva segíti a látogató eligazodását a sokak által mégnem ismert mûvészi területen. Szó esik a vasolvasztás és -öntéseurópai kezdeteirõl, az öntöttvas 19. századi mûvészi térhódí-tásáról a szobrászatban és az építészetben, a porosz királyi ön-tödék vezetõ szerepérõl, a �Schwarzes Gold�-ként ismert, kü-lönlegesen vékonyfalú, hihetetlenül finoman formázott, filig-rán öntvények megjelenésérõl, illetve ezek továbbterjedésérõlEurópa keletibb országaiban és Magyarországon.

Hangsúlyos helyet kapott az európai mércével is rangos fi-nomöntödékkel rendelkezõ Munkácsi Vasgyár tevékenysége,hiszen itt, a Rákócziak egykori birtokán 1835-tõl egy fél évszá-zadon keresztül igazi mûvészeti értékeket hoztak létre a po-rosz öntödékben gyakorlatot szerzett Valentinus Willaschek,majd 1848 után a szobrász diplomával rendelkezõ SchosselAndrás modelljei után öntött, márkás mûvészi alkotások ké-szítésével.

A napóleoni háborúkmiatt kialakult színesfémhiány kész-tette a porosz uralkodókat arra, hogy a 19. század elején a vas-öntést szinte mûvészi fokra fejlesszék öntödéikben. Az ott ké-szült míves dísztárgyak, dombormûvek, kisplasztikák, éksze-rek felvették a versenyt a bronzból, sõt az ezüstbõl készítettdarabokkal is. Fõként az 1796-ban alapított gleiwitzi (maGliwice, Lengyelország), majd az 1804-ben induló berliniPorosz Királyi Öntöde mintakincse volt nagy hatással az egészeurópai, így amagyar öntöttvasmûvességre is. Az öntöttvasbólkészült mûalkotások az elkészítési technológiából adódóanazért különlegesek, mert a más fémbõl készített öntvényekkelellentétben felületük finomabb megmunkálására, cizellálásá-ra, javítására utólag nincs lehetõség.

A Kárpát-medencében az iparszerû öntvénygyártás a 19.században a százszorosára nõtt. 1898-ban a vas- és acélgyárak-ban 26, a gépgyárakban 46 vasöntöde mûködött, míg hét ön-álló volt. Termelésük meghaladta a 67 000 tonnát. A mûvészivasöntés technológiai fogásai az ipari forradalommal együttérkeztek hazánkba. A magyar öntödék mintegy ötöde fog-lalkozott ún. kereskedelmi és díszöntvények készítésével is,amihez a gyártóeszközökön kívül kellõ szaktudású mintaké-szítõ, formázó és öntõ szakember is kellett.

Az 1810-20 körüli idõktõl már készültek mûöntvényekRhónic és Munkács, majd a század közepén Dernõ, Stájerla-kanina, Resica és Ruszkabánya mûhelyeiben. Eleinte gyakoria klasszicizáló, neogótikus porosz modellek átvétele, majd akor ízlésvilágának megfelelõen historizáló vagy leegyszerûsí-

tett formavilágú, késõbb túldíszített, neobarokkos stílusú tár-gyak készülnek. Bár a közép-európai öntöttvasmûvesség fény-kora az 1860-70-es években véget ért, Magyarországon még akiegyezés után is születtek szép alkotások. A 20. század elejénmegjelennek a szecessziós motívumok is. A mûvészien meg-formált öntöttvas tárgyakat, használati cikkeket, íróasztali fel-szereléseket, gyertyatartókat, lakásdíszítõ dombormûveket,dísztálakat, vázákat, kisplasztikákat a polgári világ közönségeszívesen vásárolta egészen az 1930-as évekig. Az alapanyag�szegényességének� leplezésére késõbb a technológiai fejlõ-dés elõnyeit is kihasználva a vas jelleget elrejtették, s galvani-kus úton csillogó nikkelbevonattal látják el a tárgyakat.

A trianoni békeszerzõdés következtében a nagy múltú ön-tödék a határon kívülre kerültek. Ezután fõleg a salgótarjániHirsch és Frank cég öntödéje és a budapesti Ganz és Társa Rt.foglalkozott díszöntvények gyártásával. A 20. század közepétõl amûvészi öntöttvas tárgyakat már nem sokra becsülték, sorsukatérdektelenség kísérte, sok darab a fémgyûjtés áldozata lett.

A Sárospatakon kiállított anyag legértékesebb részét azeurópai öntöttvasmûvesség kezdeti idõszakának remekei, agleiwitzi, berlini, mariazelli finomöntvények képezik, de meg-találhatók a cseh és morva öntödék, sõt az Uralban mûködõcári orosz öntöde, a �Kaszli� öntöttvas csipkecsodái, jelzettdarabjai is. Magyar vonatkozásban a félszáz mûtárgyat bemu-tató munkácsi kiállításrészlet a legérdekesebb, mert más kiál-lításon Schossel András által készített szép szobrok ilyen nagyszámban nem láthatók. Filigrán öntésû emberi és állati moz-dulatokat õrzõ kisplasztikák, mellképek, mívesen formázott, apolgári lakásbelsõt díszítõ vázák, hamutálak, dobozok, íróasz-tali nehezékek, egy-egy történeti eseményt vagy életképetmegörökítõ falikép, áttört dísztálak, igényesen formált öntöttháztartási eszközök képezik a kollekció legnagyobb példány-számú részét. Vallási témákat megfogalmazó dombormûvek,asztali keresztek mellett kis harangocskák is vannak a szakrá-lis tárgyak között.

Egy vitrinben a bányász-kohász szakmában tevékenykedõszakemberek világához közel álló emléktárgyak kaptak helyet,hiszen ezen lassan kihaló szakmák vasba öntött emlékei révénõrzõdnek meg az utókor számára a három-négy nemzedékkelezelõtti múlt mozzanatai.

Nézzünk rájuk szeretettel, fedezzük fel szépségüket annaka ma már közülünk eltávozott szenvedélyes �Vasembernek�,Korompay Lászlónak a végakarata szerint, aki azt szerettevolna elérni, hogy gyûjteménye egybenmegõrizve, hazai kiállí-tóhelyen adjon élményt, okozzon örömet sok-sok embernek,és fokozza mûvészeti és ipartörténeti múltunk iránt érzettmegbecsülésünket.

A Vasba öntött múlt kiállítás megnyitója. Az elõtérben CsorbaLászló fõigazgató, Tamás Edit igazgató és Hörcsik Richárd

képviselõ, az oszlop mögé húzódva Sándor József,az adományozó látható.


I. Rákóczi György ágyúöntõ mûhelye2014. július közepén Balog Zoltán, az Emberi Erõforrások

Minisztériumának minisztere nyitotta meg Sárospatakon azEurópában is egyedülálló, I. RákócziGyörgy által alapított ágyú-öntõ mûhelyt a MNMRákóczi Múzeumának várkertjében.

A régészetileg feltárt és rekonstruált ágyúöntõ mûhely ésaz ott található kiállítás segítségével ismerkedhetnek meg azérdeklõdõk a kora újkori bronzágyúk készítésének technikájá-val, valamint I. Rákóczi György tüzérségének történetével. Afeltárási helyszínt egy óriási üvegkalickába foglalták, s korhûviseletbe öltöztetett, szoborként megformázott bábukkal mu-tatják be a bronzolvasztás, az ágyúforma-készítés, az öntés ésa furatkészítés lépéseit. Az 500 millió forintos fejlesztésbõl akilenc kilométerre fekvõ Sárazsadány három parasztházát éskörnyezetét is átalakították, itt a múzeum néprajzi gyûjtemé-nye kapott helyet.

I. Rákóczi György a korszak legnagyobb ágyúöntõ fõuravolt Magyarországon. 1631-tõl 17 éven át több tucat bronz-ágyút és néhány harangot is készítettek itt. A mûhely épülete1672-ben tûzvész martalékává vált. Ennek maradványait tártaföl a múzeum Ringer István régész vezetésével 2006 és 2011között. Az épületmaradványok, eszközök és tárgyak nyománalakították ki a múzeumot. A Magyar Öntészeti Szövetségtöbb tagvállalata is támogatta a feltárást.

A közel 400 m2-nyi területen különleges élmény várja azérdeklõdõket, hiszen az ágyúöntés 17. századi munkafázisaitmutatja be részletesen a kiállítás. Így például rekonstruáltákaz olvasztókemencét és az öntõaknát. Az épületben helyet ka-pott egy hat és fél méteres ácsolt, csigával felszerelt korhû ge-rendaszerkezet is, amely egykor a bronzágyúk mozgatására ésaz ágyúfurat készítésére is szolgált. Ennek kivitelezését dr.Sándor József ugyancsak támogatta.

Balog Zoltán kiemelte, múzeumpedagógiai szempontbólis nagyon fontos ez az épület és az itt található kiállítás. Fiatal-jaink, gyerekeink már hozzászoktak a multimédiához és a di-gitális kultúrához. Itt életszerû közelségbe kerülhetnek a 400éve alkalmazott technikával, bemutatható nekik a múltunk.Az ágyúöntésre is büszkék lehetünk, valamint arra a harcmo-dorra is, amit az elõdeink ezen a vidéken folytattak. Ha ideér-keznek a diákok, õk maguk is közel érezhetik magukat a Rá-kócziak világához, a harckészültséghez, a magyar ipar teljesí-tõképességéhez. Minden olyan beruházásnak vagy fejlesztés-nek, ami Sárospatakot megerõsíti a hazai és nemzeti turizmusvilágában, annak támogatói vagyunk � mondta.

Dr. Csorba László fõigazgató elmondta, hogy �a MagyarNemzeti Múzeum kulturális és kiállítás politikájába tökélete-sen beleillik ez a projekt. Itt Patakon született valami, ami azegész nemzetnek, sõt, az egész európai kultúrának fontos.Csodálatos ez az épület. Egyszerre szolgálja és mutatja Sáros-patak múltõrzõ képességét és teljesítményét. Az épület általfel tudjuk mutatni kultúránknak ezt a fontos eredményét éselemét. Mindez az európai mivoltunkat is bizonyítja. Sárospa-tak hírnevét már sok személy és épület is öregbíti, most azágyúöntõ mûhely is továbbviszi a város nevét�.

Aros János polgármester kiemelte: �Sárospataknak azegyetlen lehetõsége a turizmusban rejlik. Éppen ezért örülünkennek az újabb attrakciónak, hiszen az 500 milliós beruházáskapcsán egy olyan látványossággal gyarapodhatott városunk,amely Európában is egyedülálló. Köszönetemet szeretném ki-fejezni aMagyar NemzetiMúzeumnak, a kivitelezõknek, a tá-mogatóknak, magánszemélyeknek és mindenkinek, aki segí-tett létrehozni ezt a látványosságot. Óriási élmény volt végig-járni ezt az épületet ésmegtekinteni az itt lévõ kincseket. Csaka korábbi leírások és ásatások alapján tudtuk, hogy ez az ágyú-öntõ mûhely itt található. Figyelemmel kísértük a feltárásimunkákat is, akkor még nem értettem igazán, hogyan is mû-ködött a mûhely. Most, hogy sikerült rekonstruálni és bemu-tatni, nem csak Magyarországról, hanem a határon túlról ismegismerkedhetnek az érdeklõdõk az ágyúöntés folyamatá-val.�

Reméljük, hogy az ország egyik leglátogatottabb turiszti-kai központjában bemutatott új kiállítások az öntészet, s ezzela kohászat és a montanisztika történeti és mûvészi értékeirefogékony emberek érdeklõdését felkeltve szakmáink megbe-csüléséhez, kultúránk ezen szeletének valós értékeléséhezfognak hozzájárulni. (A fotókat Sárospatak honlapjáról vettükát, itt a kiállításokról több kép is látható.)

Lengyelné Kiss Katalin

Részlet a kiállítás munkácsi anyagából

Az ágyúöntõ mûhely köré épült csarnok átadása,dr. Csorba László fõigazgató és Balog Zoltán miniszter

Az ágyúcsõ magjának és formájának készítése a középkorban

Múzeumok éjszakája Várpalotán

Szórakozhattak, érdekeseket láthattak, értékes történetiismertetõket hallhattak, akik ellátogattak 2014. június 21-énVárpalotán, a �Múzeumok éjszakáján�, a gr. Sztáray Antal Bá-nyászattörténeti Gyûjteménynek otthont adó Thury várba.

A gyûjteményt a helyi szénbányászat 100 éves évforduló-jára alapította a Várpalotai Szénbányák Vállalat 1976-ban.Feladatául meghatározta, hogy állítson emléket az elmúlt százév történetének, mûszaki, gazdasági, kulturális eredményei-nek és olyan személyeknek, akik jelentõs szerepet töltöttek bea helyi bányászat alakításában, de azoknak is, akik részeseivoltak ezen idõszak formálásának.

A gyûjteményt lelkes mûszaki dolgozók, a várpalotai gyûj-tõk és hagyományápolók csoportja hozta létre, kezdte beveze-tõjében, köszöntõjében Petrovics László, az esemény egyikszervezõje, a kiállítótér elsõ helyiségében. Itt fekete márvány-táblán olvasható a bányaszerencsétlenségben elhunytak név-jegyzéke, valamint a terem kiemelkedõ képzõmûvészeti alko-tása, id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászmûvész Két gene-ráció címû 2 méteres, kétalakos kompozíciója, mely érzékel-teti az õsi szakma kultúráját, gazdag hagyományait.

Ebbõl a tiszteletbõl táplálkozva és az utókornak is példátadható hagyományápolást gondozó civil szervezetek összefo-gásával került meghirdetésre a 2014. évi éjszakai múzeumi ka-land. A program összeállítói bányászattörténeti elõadásokkal,interaktív programokkal, tárlatvezetéssel, �bányászszendvics-csel� fogadták a szép számú érdeklõdõt.

A szervezésben, rendezésben az alábbi egyesületek vettekrészt: a Bányászhagyományok Ápolásáért Egyesület, a Város-szépítõ és Városvédõ Egyesület, a Várpalotai Bányász Nyug-díjas Szakszervezet, a Klub és Rákóczi-telepi Baráti KörEgyesület önkéntesei, vezetõi.

A tárlatvezetésekmellett idõrendbenazalábbielõadások, ren-dezvények voltak a Bányászattörténeti Gyûjtemény helyszínén:18.00-19.00 Einreinhof Attila: A várpalotai bányászat 120 éve,19.10-20.10 Dr. Buzási István: Kimagasló mûszaki fejlesztésitevékenység Várpalotán,20.20-21.20 Petrovics László: A helyi bányászkultúra ésközmûvelõdés történetébõl,21.30-22.40 Szabó Béla és Hargittai László: Bányász sportéletVárpalotán,0.35-01.00 Bányász anekdoták, humoros történetek dr. BuzásiIstván elõadásában.

Az elõadások és látnivalók közepette az érdeklõdõk meg-ismerkedhettek a bányászviselettel; a munkaruházattal és azegyenruhával. Az önkéntes hölgyek pedig hagymás és papri-kás zsíros kenyérrel kínálták a vendégeket, emlékeztetve az

egykori bányászszendvicsre. A vállalkozó szellemûek a látot-takról, hallottakról és a gyûjteményrõl a városszépítõk cso-portja gondozásában összeállított szellemi totót böngészhet-ték és válaszolhatták meg.

A helyszínen helytörténeti bányászkötetek bemutatásamellett vásárlási lehetõséget is biztosítottak a rendezõk.

A rendezvény befejezéséig a hangulatos és rendhagyó ese-ményre az éjszaka folyamánmintegy 300 látogató érkezett.Dr.Buzási István egyesületi elnök elégedetten és elismerõenmon-dott zárszót, megköszönve az önkéntesek munkáját.

A rendezvény támogatója a Thury-Vár Nonprofit Kft.volt.

Petrovics László

12. Geotermikus Szakmai Nap

Immár 12. alkalommal szakmai napra gyûltünk össze azMFGI dísztermében. A rendezvényben az volt az újszerû ésörömteli, hogy a két hazai geotermikus szervezettel MagyarGeotermális Egyesület (MGtE), Magyar Termálenergia Tár-saság (MTET) együtt közösen szerveztük a programot.

A regisztráció után az elsõ elõadás a 21. század energeti-kájának várható alakulásáról a majdani energetikai lehetõsé-gekrõl szólt. Ezután dr. Kóbor Balázs azMTET képviseletébenmutatta be a szegedi termálenergia projektet. Elõadásából meg-tudtuk, hogy a városmég nem, viszont az egyetemmár rendel-kezik saját energiastratégiával, sõt szerencsés pályázati mun-kával finanszírozni is tudják elképzelésüket. A tervezett ésrészben már kivitelezett geotermikus vertikum olyan teljesít-ményû, hogy újabb fogyasztók � akár a város közeli középüle-tei � energiaigényének kielégítésére is alkalmas.

A szünet elõtt dr. Ádám Béla mutatta be prof. dr. BükiGergellyel és Maiyaleh Tarekkel közösen írt �GeotermikusEnergia � Hõszivattyúzás� címû könyvüket.

A kávészünet után Szita Gábor, az MGtE elnöke lépett amikrofonhoz, Veresegyház geotermikus történetét mutattabe, ahol immár hosszú ideje: több mint 30 esztendeje aknáz-zák ki a földhõt. A jövõképet is megismerhettük.

A Mannvit Kft. munkatársai, Ádám László és MolnárGábor a Mosonmagyaróváron tervezett geotermikus távhõszolgáltatásról számoltak be. Érdekes volt hallani a körülte-kintõen megszervezett, indulásra kész beruházásról.

Végül elnökünk, dr. Tóth Anikó ismertette a geotermikusoktatás helyzetét. Tájékoztatást adott az interneten keresztülmegvalósítható tanulási, továbbképzési lehetõségrõl, melynekfeladatai �e-learning� keretében nem csakmagyar, hanem an-gol nyelven is teljesíthetõk. Elmondta külföldi tapasztalatait,beszámolva a konferenciákról, kurzusokról, melyeken az el-múlt fél év során részt vett.


Petrovics László megnyitója, az elõtérben Einreinhof Attila

Bányászruhába öltözve(Szabó Béla, Simon András, Hargittai László)

A közel 80 résztvevõ nagyobb része a zárszón is velünktartott.

Köszönjük az MFGI segítségét, a kiváló büfét, az elõadókés a hallgatóság aktivitását!

Livo László

Miskolci Egyetem � Nemak Gyõr Alumíniumöntöde Kft.együttmûködés

Duális jármûipari öntészeti szakirányos anyagmérnökképzés kialakítása, Gyõrben Könnyûfémöntészeti KihelyezettNemak Tanszék létrehozása, az országosan egyedül aMiskolciEgyetemen mûködõ öntészeti felsõoktatás megújítása, a sze-mélyi és tárgyi feltételek megvalósításának támogatása aNemak Gyõr Alumíniumöntöde Kft. által. Errõl szól � többekközött � az az együttmûködési megállapodás, amelyet az in-tézmény, illetve a társaság és vezetõi 2014. szeptember 5-én, a2014/15. tanévnyitó ünnepség elõtt írtak alá a Miskolci Egye-temen.

A mexikói tulajdonú Nemak-cégcsoport a világ legna-gyobb független, azaz nem autógyártó vállalathoz tartozó hen-gerfej- és motorblokk-gyártó kapacitásával rendelkezik, amely34 üzemébõl 48 jármûgyárral áll üzleti kapcsolatban, ezek kö-zé tartozik az Audi, a BMW, azOpel és a Renault is. ANemakGyõr Kft. évente 2,5 millió hengerfejet gyárt közel kilencszázdolgozót foglalkoztatva. Szakmai feladatainak teljesítéséhez ajármûipari fémalkatrész-gyártó szakmunkásképzés kialakításaután az öntészeti felsõoktatás támogatásával és fejlesztésévelbiztosítja a mûködéséhez szükséges szakembereket.

ANemakGyõr Kft. hazánk egyik legnagyobb értékterem-tõ öntészeti vállalkozása, melynek a jármûipari öntvénygyár-tás területén a szakmai képzésben és a kutatás-fejlesztésben aMiskolci Egyetem az egyik legfontosabb partnere. Az egye-tem és a 20 éve alapított társaság a létrehozása óta aktív és ki-emelt szakmai kapcsolatban áll egymással.

A felsõoktatás finanszírozási és beiskolázási nehézségeitükrében felértékelõdik az a támogatás, amelyet a NemakGyõr Kft. biztosít a Miskolci Egyetem részére.

Az együttmûködésben foglaltak szerint 2014. szeptember1-jétõl az 50 éve alapított Öntészeti Tanszéket a MûszakiAnyagtudományi Kar Jármûipari Öntészeti Intézeti Tanszék né-venmûködteti tovább, melynek feladata a duális jellegû jármû-ipari öntészeti szakirányos anyagmérnök képzés kialakítása és azöntészeti szakmai ismeretek oktatásának megújítása.

2015-ben Miskolcon önálló kari Öntészeti Intézetet, vala-mintGyõrben Könnyûfémöntészeti Kihelyezett Nemak Tanszékethoznak létre, mely szakmai gyakorlati oktatási tevékenységet

végez a duális jármûipari öntészeti szakirányos képzés kere-tében.

Az együttmûködés keretein belül a Nemak Gyõr Kft. ve-zetése vállalja, hogy adománnyal és a Kerpely Antal Alapítvá-nyon keresztül kiemelten támogatja aMiskolci Egyetem önté-szeti felsõoktatását és a Mûszaki Anyagtudományi Kar önté-szeti szakirányra vonatkozó beiskolázási tevékenységét.

A megállapodás aláírói:David Toth, a Nemak Gyõr Kft. ügyvezetõ igazgatója,Dr. Torma András, a Miskolci Egyetem rektora,Dr. Palotás Árpád Bence, a Miskolci Egyetem MûszakiAnyagtudományi Karának dékánja.

Az ünnepélyes aláíráson részt vett dr. Berényi János, aNemzeti Befektetési Ügynökség elnöke.Sajtóközlemény � Miskolci Egyetem 2014. 09. 05.

Tanévnyitó a Miskolci Egyetemen

2014. szeptember 5-én ünnepélyes tanévnyitóval megkez-dõdött a 280. tanév a Miskolci Egyetemen. Az intézménybenidén több mint 2000 elsõéves hallgató kezdi meg tanulmá-nyait. Idén nyolc karon több mint tizenkétezer hallgatója vanaz universitasnak. Népszerûek a mesterszakok, annak elle-nére, hogy a Miskolci Egyetem több szakán országos szintenis kiemelkedõen magasak voltak az idei ponthatárok.

Mérföldkõhöz érkezett a Miskolci Egyetem az idei tanév-ben, mondta Torma András, az egyetem rektora a tanévnyitóünnepségen. A Nemak Gyõr Kft.-vel aláírt együttmûködésimegállapodás keretében ugyanis elkezdõdött a duális képzésaz egyetemen. Ennek révén az érintett hallgatók az elméletitudás mellett gyakorlati tapasztalatokat is szereznek, méghoz-zá egyetemi képzésük minden évében, így piacképesebb lesz adiplomájuk

Eskütételük után Kriza Ákos, Miskolc polgármestere jel-képesen átadta a város kulcsát az új elsõéveseknek. Köszöntõ-jében hangsúlyozta: fontos, hogy választott szakterületükönbiztos tudást szerezzenek, azonban egy-egy vizsga eredményé-nél meghatározóbb az elkötelezettség.

A tanévnyitó ünnepségen miniszteri, egyetemi kitünteté-seket, PhD okleveleket is átadtak.minap.hu 2014. szeptember 7.


Dr. Tóth Anikó ismertetõje

Az új egyetemi polgárok


Javában zajlik az USA olajforradalma

Meglehetõsen erõs bizonyíték látott napvilágot június ele-jén az Egyesült Államokban kibontakozó palaolaj és palagázforradalomról. Az USA a világ harmadik legnagyobb olajki-termelõje, mely több mint 13 százalékkal, korábban soha nemlátott mértékben tudta növelni napi kitermelését 2012-ben azelõzõ évhez képest.

Sokan félnek attól, hogy elfogy az olaj a világban, de egye-lõre úgy fest, egy darabig nem kell ettõl félni, a BP statisztikáiszerint ugyanis 2012-ben éves szinten közel 0,9 százalékkal bõ-vült a bizonyított olajkészletek nagysága a világban. FõkéntAngola, Kolumbia és Peru esetében lehet a bõvülést látni, deNorvégia is közel 9 százalékkal nagyobb készlet felett diszpo-nál, mint egy évvel korábban. Nagyobb kitermelõ ország ese-tében nem történt markáns visszaesés a készleteket tekintve.

Az is látható, hogy 1992-höz képest több mint 60 százalé-kot bõvült a kitermelhetõ készletek nagysága a világban, de azelmúlt 10 évben is több mint 26 százalékos növekedést lehetlátni. A 2012-es olajfogyasztással számolva a jelenlegi készletektöbb mint 50 évre elegendõek.

Egyelõre nem kell tartani attól sem, hogy rövid idõn belülelfogy a világban a földgáz, ugyanis a BP adatai szerint a 2012-es kitermelést feltételezve a készletek még közel 56 évig elegen-dõek. A készletek nagysága azonban 0,3 százalékot csökkent2011 véghez képest, ami a BP számsorozatában az elsõ vissza-esést jelenti.

A globális olajfogyasztás csupán 0,9 százalékkal bõvült2012-ben, mely az elmúlt 10 év átlagától elmaradó növekedés-rõl árulkodik. A BP adatai szerint az OECD országokban azolaj iránti kereslet 1,3 százalékot zsugorodott, ami már hato-dik alkalommal fordul elõ az elmúlt hét év során. Ugyanakkorérdemes azt is megjegyezni, hogy az OECD országok fogyasz-tása a teljes globális fogyasztásnak már �csupán� 50,2 százalé-kát tette ki, amire korábban soha nem volt még példa. Ebbena felhasználási hatékonyság növekedésének és az utóbbi évek-ben az elhúzódó gazdasági kilábalásnak is szerepe lehet. Azeurópai fogyasztók egyre inkább energiatakarékosak, ami aszámokban is meglátszik.

A kínai olajkereslet viszont továbbra is meglehetõsenerõs, hiszen éves szinten 5 százalékot bõvült az igény. Ettõlfüggetlenül a növekedés üteme elmarad a 10 éves átlagtól. Azolajfogyasztás emelkedésének mérséklõdése is jó jelzõje leheta kínai gazdaság lassulásának, melytõl egyre jobban félnek azelemzõk.

Az amerikai palaolaj-forradalom erõteljesen meglátszikmár az Egyesült Államok olajkitermelési számain. Több mint1 millió hordóval tudta megnövelni az USA a napi olajkiter-melést, mely 8,9 millió hordóra rúgott 2012-ben. A BP adataiszerint ekkora növekedésre még nem volt példa, a korábbicsúcsot is az USA tartotta, melyet még 1967-ben állított fel640 ezer hordós bõvüléssel.

Az amerikai olajforradalom révén a WTI típusú olaj ára2012-ben átlagosan 94,13 dollár körül alakult, ami 17 dollárralalacsonyabb volt, mint az európai típusú Brent olaj esetében.A különbség a két olajár között fennmaradhat, mivel még azUSA-ban nem épültek ki a csõvezetékek, melyek a Mexikói-öbölbe szállítják el az olajat.

A BP legújabb adatbázisából látható, hogy egy darabignem kell aggódni amiatt, hogy elfogyna a világból az olaj. AzUSA meglehetõsen jó helyzetben van a palaolaj miatt, hiszensoha nem látott ütemben tudta növelni az ország az olajkiter-melését, és egyre nagyobb az esély arra is, hogy elõbb-utóbb

teljesen önellátóvá válik az ország. Az Európai Unió olajfo-gyasztása viszont továbbra is tartja csökkenõ trendjét, egyrenagyobb mélységeket érve el, minden bizonnyal tartós gazda-sági fellendülés nélkül ez a tendencia még kitarthat. A közel-keleti feszültségeket (Irán termeléskiesését) az ottani orszá-gok is meglehetõsen jól tudták kezelni, több helyen történel-mi magasságba felpörgetve a kitermelést.www.origo.hu Sinka Csaba PT

Elszivárgott az olaj?

Miközben az amerikai olajforradalom kapcsán érkezõkedvezõ hírek mostanra meglehetõsen elkényeztették az em-bert, az elmúlt napok fejleményei sokaknak kijózanítóan hat-hatnak. A Los Angeles Times-nak nyilatkozó kutatók szerintugyanis az amerikai energiaügyekért felelõs EIA (az USAkormány hivatalos energetikai statisztikai hivatala) a jövõ hé-ten olyan tanulmánnyal áll majd elõ, amiben 96 százalékkalvágják vissza az eddig legnagyobbnak sejtett kaliforniai pala-olaj-lelõhely potenciális vagyonára vonatkozó becslést.

Egyszerûen arról van szó, hogy a geológusok nem találtakkellõ bizonyosságot azt illetõen, hogy a korábban 13,7 milliárdhordósra becsült Monterey-i palaolaj-vagyon a jelenlegi tech-nológiai feltételekmellett a felszínre hozható.Most aztmond-ják, hogy csupán 600millió hordónyi mennyiség érhetõ el, amiigen látványos, 96 százalékos visszaesésnek mondható.

Ez egyébként már csak azért is igen problémás, mert ez abizonyos Monterey volt az a hely, ahová az elérhetõ palaolaj-mennyiség nagyjából kétharmadát várták.

Egyelõre azonban úgy tûnik, hogy az olajpiacon nem ka-vart nagy port a hír, sõt azoknak az olajcégeknek az árfolyamasem mutatott érdemi reakciót, melyeket a híradások koráb-ban a lelõhely potenciális kitermelõi között emlegettek. Ko-rábban ugyanis a helyben kutatófúrásokat végzõ Venoco olaj-cégmár többször is sikertelen kísérletekrõl adott számot, ezekalapján tehát sejteni lehetett talán, hogy az a bizonyos 13,7milliárdos vagyonbecslés idõvel lefele fog módosulni. Megaztán azt sem szabad elfelejteni, hogy a technológia fejlõdésé-vel ezek a mennyiségek is a potenciálisan kitermelhetõ ka-tegóriába léphetnek, ahogy egykor még a palaolaj kitermelé-se is csak álom volt.

A mai valóság az, hogy rég látott csúcsokra futhat idén isa felszínre hozott olajmennyiség. A piaci szereplõk tehát je-lenleg elsõsorban erre figyelnek, mindenesetre a palaolajjal ésegyéb, újtechnológiás kitermelésekkel kapcsolatos kockáza-tokra talán rávilágíthat a kaliforniai eset.Sándor Dávid 2014. 05. 23. Investor.hu PT

Külföldi hírek


Alulírottak, mint a lentebb megnevezett földtudományi civilszervezetek vezetõi, tisztségviselõi egyetértenek a következõkben.1. Az együttmûködés célja

Az alulírott, a földtudományok területén tevékenykedõtudományos és mûszaki civil szervezetek, amelyek átérzik amai társadalmi viszonyok között a kölcsönös célok és érdekekképviseletére az összefogás szükségét, kifejezik azt az elhatá-rozásukat, hogy együttmûködésük szorosabbá és szerve-zettebbé tétele érdekében tudás- és érdekközösséget alkot-nak. Az évszázados, de legalábbis sok évtizedes történelmimúlttal és folyamatos tudományos tevékenységgel bíró földtu-dományi egyesületek és társaságok megfelelõ súllyal résztkívánnak venni a civil szférát megilletõ véleményalkotási,érdekérvényesítési és a döntéshozókat megalapozott tanul-mányokkal, szakvéleményekkel kiszolgáló eljárásokban.2. Az együttmûködés alapelvei

2.1. AKözösségmegnevezése Földtudományi Civil Szer-vezetek Közössége, rövidítése: FöCiK.

2.2. A Közösség tagjai földtudományi vagy ahhoz szoro-san kapcsolódó tevékenységi körû bejegyzett civilszervezetek.

2.3. A Közösségnek nincs költségvetése, nincs tagsági dí-ja, nem mûködtet titkárságot, a tagok természetesszemély tagjairól nem vezet nyilvántartást, csak azokszámáról.

2.4. A szükséges koordinációs és adminisztratív feladato-kat a tagok látják el, évente váltva egymást. Az elsõidõszakot a Magyarhoni Földtani Társulat vállaljamagára, az együttmûködési megállapodás aláírásátólszámítva 365 napon keresztül.

2.5. A koordinációs és adminisztratív feladatot ellátó tagvezetõ tisztségviselõje egyben a Közösség elnöke azadott évben.

2.6. A Közösség nem rendelkezik banki folyószámlával.A rendezvényekkel, szakvéleményekkel, sajtó kom-münikékkel kapcsolatos és az egyéb költségeket ará-nyossági és kölcsönösségi alapon a tagok fedezik. Azadminisztratív költségeket az elnökséget ellátó tagfedezi.

2.7. A Közösség döntéseit 2/3-os többséggel hozza nyíl-tan, a tagok képviselõinek személyes jelenlétébenvagy elektronikus vélemény-nyilvánítás és szavazásrévén. Minden tag egy szavazattal bír. A döntésekrõlhiteles jegyzõkönyvet kell felvenni.

2.8. A csatlakozás a közösséghez önkéntes, az együttmû-ködési megállapodáshoz csatlakozni kívánókról a ta-gok döntenek a 2.7. pontban szabályozottak szerint.

2.9. A Közösség esetleges késõbbi bírósági bejegyezteté-sérõl a tagok döntenek a 2.7. pontban szabályozottakszerint.

2.10. A tagok képviselõi (vezetõ tisztségviselõi) féléventeüléseznek.

3. A Közösség mûködésének legfontosabb területei3.1. Kölcsönös és folyamatos tájékoztatás rendezvények-

rõl, hírlevelek elektronikus küldése.3.2. Kölcsönös részvétel a tagok közgyûlésein, országos

rendezvényeiken való részvétel elõsegítése.3.3. Közös tudományos, mûszaki és közvélemény-tájé-

koztatási célok kitûzése és megvalósítása, a földtu-dományok oktatásának támogatása.

3.4. Szakmai érdekképviseleti feladatok megfogalmazá-sa és hatékony végrehajtása, a földtudományi és bá-nyászati kulturális emlékek megóvása.

3.5. A civil szférát és a nemzetgazdaságot érintõ fontoskérdésekben tudományos megalapozottságú állás-foglalások megfogalmazása a döntéshozók felé.

3.6. Szakmai kiadványok megjelentetésének együttes tá-mogatása.

3.7. A magyar földtudományi kutatás és gyakorlati tevé-kenység teljesítményének és eredményeinek minéltöbb fórumon való megismertetése, a civil szféra és aközvéleménymegfelelõ eszközökkel való folyamatostájékoztatása.

4. Éves munkatervek4.1. Az elnök feladata az éves munkaterv összeállítása

január 31-ig, az alapítás évében július 31-ig, legalábbaz alábbi tartalommal.

4.1.1. Tervezett nemzeti programok és stratégiák szakvé-leményezése.

4.1.2. Tervezett hazai jogszabályok szakvéleményezése.4.1.3. A tagok nagyrendezvényeinek egyeztetett ütemterve.4.1.4. Várható nemzeti projektekhez, nagyberuházások-

hoz adandó egyeztetett szakvélemények és sajtó-közlemények.

4.1.5. Ad hoc földtudományi eseményekhez (katasztró-fákhoz) kapcsolódó gyorsreagáló készség (munka-csoport) mûködési terve.

4.1.6. Elektronikus PR-tér fejlesztési terve.5. A Közösség alapító tagjai (Együttmûködõ Felek) a követ-kezõk:Magyarhoni Földtani TársulatElnök: Baksa Csaba dr.Országos Magyar Bányászati és Kohászati EgyesületElnök: Nagy Lajos PhDMagyar Földrajzi TársaságElnök: prof. Gábris GyulaMagyar Meteorológiai TársaságElnök: prof. Dunkel ZoltánMagyar Geofizikusok EgyesületeElnök: prof. Fancsik TamásMagyar Természettudományi TársulatÜgyvezetõ elnök: prof. Tardy JánosMagyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési TársaságElnök: prof. Ádám JózsefSzilikátipari Tudományos EgyesületElnök: Asztalos IstvánMagyar Hidrológiai Társaság, mint megfigyelõElnök: prof. Szlávik Lajos

6. Az Együttmûködési Megállapodás határozatlan ideig érvé-nyes. Bármelyik tag jogosult indoklás és felmondási idõ nél-kül felmondani az együttmûködést. A megállapodást a ta-gok jogosultak közös megegyezéssel írásban módosítani, il-letve megszüntetni.

Alulírott Együttmûködõ Felek ezt az EgyüttmûködésiMegállapodást közös átolvasás és értelmezés után írtuk alá,mint az akaratunknak mindenben megfelelõt.

Készült 10 eredeti példányban.Budapest, 2014. június 24.

Együttmûködési megállapodása Földtudományi Civil Szervezetek Közösségének

létrehozásáról és mûködtetésérõl

METSOMINERALS (AUSTRIA) GmbHKereskedelmi Képviselete1146 Budapest, Hungária krt. 162.Tel.: +36-1-471-9201, mobil:+36-20-9514-799Fax: +36-1-471-9200e-mail: [email protected] � web: www.metsominerals.com

AzOMBKEmiskolci szervezetei, az Északkelet-Magyarország Ipartörténetének Ápolásáért Alapítvány, aMiskolci Egyetem Mûszaki Anyagtudományi, illetve Földtudományi Karai, a Kohászati Múzeum, a BAZMegyei Mérnöki Kamara, az ÉSZAKERDÕZrt. és a Rotary Club Miskolc több helyi civil szervezet, oktatásiés kulturális intézmény közremûködésével 2014. szeptember 19-20-án rendezi meg

a VIII. Fazola Fesztivált,amelynek programjaira tisztelettel várjuk bányász, kohász tagtársainkat, barátainkat kedves családjukkal.

A rendezvény kínálataSzeptember 19. (péntek)9.00Miskolci Egyetem Mûszaki Anyag-, illetve Földtudományi Karai hallgatóinak találkozója a város

lakosaival, diákjaival Miskolc város fõutcáján10.00 Tudományos konferencia �Környezettudatos anyagok és technológiák� címmel.

A konferencia szervezõje a Miskolci EgyetemMûszaki Anyagtudományi KaraHelye: MTAMiskolci Székháza, Erzsébet tér

19.00Hagyományápoló bányász, kohász, erdész szakestély az újgyõri Bartók Béla Vasas Mûvelõdési Házszínháztermében (külön meghívó alapján)

Szeptember 20. (szombat)9.00 Zenés erdei kisvonat indul a Dorottya u. állomásról Újmassára a mûemlékkohóhoz (Õskohóhoz)10.00-16.00 A Fazola Fesztivál szabadtéri rendezvénye

Ünnepi megnyitó, tiszteletbeli kohász avatás, látványcsapolás a mûemlékkohóból, szakmaiinteraktív bemutatók (vízikerekes kovácsolás, formázás, öntés, díszmûvek kovácsolása,fémhengerlés mini hengermûvön), fémvizsgálatok, bányász, erdész programok (erdei iskola,ásványok világa, aranymosás), tudományos beszélgetések, kézmûvesek kiállítása és szakmaibemutatói, gyermek foglalkozások, zenés, táncos kulturális mûsorok.

Sipos István, Dr. Nyitray DánielInformáció: [email protected], [email protected] � 06-30-904-1776

Tatabánya Tel.: +36 34 314 794Gyõri út 43. Fax: +36 34 314 791H-2800 [email protected]ág www.weirminerals.com/hungary

A WARMAN a Weir Minerals Australia Ltd és a Weir Group African IP Ltd bejegyzett védjegye; a CAVEX, HAZLETON, MULTIFLO a Weir Minerals Australia Ltd bejegyzett védjegye; a LEWIS PUMPS az EnvirotechPumpSystems Inc bejegyzett védjegye; a GEHO a Weir Minerals Netherlands bv bejegyzett védjegye; a FLOWAY a Weir Floway Inc. bejegyzett védjegye; a VULCO a Vulco SA bejegyzett védjegye; az ISOGATE a Weir doBrasil Ltda. bejegyzett védjegye; a LINATEX a LINATEX Ltd bejegyzett védjegye.

Weir Minerals Hungary Kft.

n t o t o ˜

Documents