nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990. fischer ferenc: a kétpolusú világ
DESCRIPTION
Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990. Fischer Ferenc: A kétpolusú világ. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Nemzetközi kapcsolatok Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990.története 1945-1990.
Fischer Ferenc: A kétpolusú világFischer Ferenc: A kétpolusú világ
Az enyhülés korszaka – a „második Az enyhülés korszaka – a „második antagonisztikus kooperáció” (1969-75): antagonisztikus kooperáció” (1969-75): az NSZK „új keleti politikája”, Kissinger az NSZK „új keleti politikája”, Kissinger nézetei a multipoláris világrendről, a nézetei a multipoláris világrendről, a helsinki értekezlet, a negyedik arab-helsinki értekezlet, a negyedik arab-
izraeli háború – az olajfegyver bevetéseizraeli háború – az olajfegyver bevetése
Az enyhülés, a „détente” Az enyhülés, a „détente” kibontakozása 1969-tőlkibontakozása 1969-től
1969 október1969 október: Willy Brandt SPD-FDP : Willy Brandt SPD-FDP kormány – „neue Ostpolitik”kormány – „neue Ostpolitik”
Walter Ulbricht: „békés együttélés és Walter Ulbricht: „békés együttélés és szomszédság” politikájaszomszédság” politikája
Szovjet-amerikai SALT-tárgyalásokSzovjet-amerikai SALT-tárgyalások 1969 november az atomsorompó-1969 november az atomsorompó-
szerződés ratifikálásaszerződés ratifikálása A vietnámi háborút lezáró párizsi A vietnámi háborút lezáró párizsi
tárgyalássorozat tárgyalássorozat Fordulat az amerikai-kínai kapcsolatokbanFordulat az amerikai-kínai kapcsolatokban Elindul a helsinki folyamatElindul a helsinki folyamat
Az NSZK „új keleti politikája” Az NSZK „új keleti politikája” Az NSZK és NDK részéről elutasító reakciók a Az NSZK és NDK részéről elutasító reakciók a
SALT-tárgyalásokban testet öltő szovjet-amerikai SALT-tárgyalásokban testet öltő szovjet-amerikai közeledés kapcsánközeledés kapcsán
Veszélyben a német egység?Veszélyben a német egység? (az NSZK német politikáját a 60-as évek végéig a (az NSZK német politikáját a 60-as évek végéig a
Hallstein-doktrína határozta meg.)Hallstein-doktrína határozta meg.) A nyugat-német szociáldemokrácia megkezdte a A nyugat-német szociáldemokrácia megkezdte a
„keleti politika” revízióját.„keleti politika” revízióját. Az európai status quo-t akceptálni kell!Az európai status quo-t akceptálni kell! „„A keleti tömb országaival való enyhülés egyetlen A keleti tömb országaival való enyhülés egyetlen
útja, ha Bonn a „Realpolitik” álláspontjára útja, ha Bonn a „Realpolitik” álláspontjára helyezkedik.helyezkedik.
Brandt akceptálta a kelet-európai status Brandt akceptálta a kelet-európai status quo-t.quo-t.
Kiegyezés a Nyugat irányába: K. Adenauer Kiegyezés a Nyugat irányába: K. Adenauer – Franciaország, Izrael 50-60-as évek– Franciaország, Izrael 50-60-as évek
Kiegyezés a Kelet irányába: W. Brandt – Kiegyezés a Kelet irányába: W. Brandt – 70-es évek (ekkorra az NSZK már 70-es évek (ekkorra az NSZK már kereskedelmi és pénzügyi világhatalom kereskedelmi és pénzügyi világhatalom volt)volt)
1969-től az európai enyhülés ütemét Bonn 1969-től az európai enyhülés ütemét Bonn határozta meg.határozta meg.
„„keleti szerződések” – SZU, keleti szerződések” – SZU, Lengyelország (a Hallstein-doktrína Lengyelország (a Hallstein-doktrína feladása)feladása)
Az NSZK nemzetközi jogilag is Az NSZK nemzetközi jogilag is elismeri az egykori német területek elismeri az egykori német területek elvesztését (Kelet-Poroszország, elvesztését (Kelet-Poroszország, Königsberg, Odera-Neisse határ); Königsberg, Odera-Neisse határ); erőszakról lemondáserőszakról lemondás
Szovjet-NSZK szerződés, Moszkva, 1970. Szovjet-NSZK szerződés, Moszkva, 1970. augusztus 12.augusztus 12.
„„A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Szövetségi Köztársaság politikája fontos céljának tekinti a Szövetségi Köztársaság politikája fontos céljának tekinti a nemzetközi béke megőrzését és a feszültség enyhítését. nemzetközi béke megőrzését és a feszültség enyhítését.
… … ennek kapcsán az e térségben fennálló tényleges helyzetből indul ennek kapcsán az e térségben fennálló tényleges helyzetből indul ki.ki.
… … vitás kérdéseiket kizárólag békés eszközökkel oldják meg és vitás kérdéseiket kizárólag békés eszközökkel oldják meg és kötelezik magukat arra, hogy az európai és nemzetközi kötelezik magukat arra, hogy az európai és nemzetközi biztonságot érintő kérdésekben… tartózkodnak az erőszakkal való biztonságot érintő kérdésekben… tartózkodnak az erőszakkal való fenyegetéstől…fenyegetéstől…
… … az európai békét csak akkor lehet megőrizni, ha senki sem tör a az európai békét csak akkor lehet megőrizni, ha senki sem tör a jelenlegi határok ellen.jelenlegi határok ellen.
… … maradéktalanul tiszteletben tartják az összes európai állam maradéktalanul tiszteletben tartják az összes európai állam területi sérthetetlenségét a mai határok mellett;területi sérthetetlenségét a mai határok mellett;
Kinyilvánítják, hogy nincsenek területi követeléseik senkivel szemben Kinyilvánítják, hogy nincsenek területi követeléseik senkivel szemben sem és a jövőben sem támasztanak ilyen követeléseket;sem és a jövőben sem támasztanak ilyen követeléseket;
Sérthetetlennek tekintik ma és a jövőben az összes európai állam Sérthetetlennek tekintik ma és a jövőben az összes európai állam határait úgy, ahogyan azok a jelen szerződés aláírásának napján határait úgy, ahogyan azok a jelen szerződés aláírásának napján húzódnak, beleértve az Odera-Neisse vonalat, amely… a Lengyel húzódnak, beleértve az Odera-Neisse vonalat, amely… a Lengyel Népköztársaság nyugati határát alkotja, valamint a Német Népköztársaság nyugati határát alkotja, valamint a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti határt.”közötti határt.”
A lengyel-NSZK szerződés, Varsó, 1970. A lengyel-NSZK szerződés, Varsó, 1970. december 7.december 7.
„… „… figyelembe véve, hogy több, mint 25 év telt el a figyelembe véve, hogy több, mint 25 év telt el a második világháború befejezése óta, amelynek második világháború befejezése óta, amelynek első áldozata Lengyelország volt… a első áldozata Lengyelország volt… a következőkben állapodtak meg:következőkben állapodtak meg:
1. cikk. A Lengyel Népköztársaság és a Német 1. cikk. A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egybehangzóan Szövetségi Köztársaság egybehangzóan megállapítják, hogy a meglévő határ, melynek megállapítják, hogy a meglévő határ, melynek vonalát az 1945 augusztus 2-i potsdami vonalát az 1945 augusztus 2-i potsdami értekezlet határozatának IX. fejezetében… értekezlet határozatának IX. fejezetében… Csehszlovákia határáig állapodtak meg, a Csehszlovákia határáig állapodtak meg, a Lengyel Népköztársaság nyugati államhatárát Lengyel Népköztársaság nyugati államhatárát képezi.képezi.
3. Kijelentik, hogy egymással szemben nincs 3. Kijelentik, hogy egymással szemben nincs semmiféle területi követelésük és a jövőben semmiféle területi követelésük és a jövőben sem fognak semmilyen területi követelést sem fognak semmilyen területi követelést támasztani.”támasztani.”
A A Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi egyezmény – 1971. szeptember 3.egyezmény – 1971. szeptember 3. (Nyugat- (Nyugat-Berlin szovjet követelésre jogilag továbbra sem Berlin szovjet követelésre jogilag továbbra sem lehetett az NSZK integráns része.)lehetett az NSZK integráns része.)
1972. december 21.1972. december 21. – NSZK NDK közötti – NSZK NDK közötti alapszerződés, alapszerződés, „Grundvertrag”„Grundvertrag” az „egy nép - az „egy nép - egy állam” tétel helyébe az „egy nép - két állam” egy állam” tétel helyébe az „egy nép - két állam” lépett.lépett.
1973-ban már mindkét német állam tagja lehetett 1973-ban már mindkét német állam tagja lehetett az ENSZ-nekaz ENSZ-nek
Diplomáciai kapcsolatok kiépítése az NDK-val.Diplomáciai kapcsolatok kiépítése az NDK-val. Emelkedett a „belnémet” kereskedelmi forgalomEmelkedett a „belnémet” kereskedelmi forgalom
A Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi A Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi egyezmény, Berlin, 1971. szeptember 3.egyezmény, Berlin, 1971. szeptember 3.
„„A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya kijelenti, hogy polgári személyek és javak Kormánya kijelenti, hogy polgári személyek és javak átmenő forgalma Berlin nyugati szektorai és a Német átmenő forgalma Berlin nyugati szektorai és a Német Szövetségi Köztársaság között közúton, vasúton és vízi Szövetségi Köztársaság között közúton, vasúton és vízi utakon… a Német Demokratikus Köztársaság területén át a utakon… a Német Demokratikus Köztársaság területén át a legegyszerűbb és leggyorsabb lebonyolódás céljából legegyszerűbb és leggyorsabb lebonyolódás céljából mentes lesz akadályoktól é előnyben fog részesülni.mentes lesz akadályoktól é előnyben fog részesülni.
… … a Francia Köztársaság, az Egyesült Királyság és az Amerikai a Francia Köztársaság, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kormányai kijelentik, hogy az Egyesült Államok kormányai kijelentik, hogy az összeköttetéseket Berlin nyugati szektorai és a Német összeköttetéseket Berlin nyugati szektorai és a Német Szövetségi Köztársaság között fenntartják és fejlesztik, Szövetségi Köztársaság között fenntartják és fejlesztik, amikor is figyelembe veszik azt, hogy ezek a szektorok mint amikor is figyelembe veszik azt, hogy ezek a szektorok mint idáig, úgy a jövőben sem képezik a Német Szövetségi idáig, úgy a jövőben sem képezik a Német Szövetségi Köztársaság alkotórészét és továbbra sem tartoznak annak Köztársaság alkotórészét és továbbra sem tartoznak annak fennhatósága alá.”fennhatósága alá.”
Az NSZK és az NDK közötti alapszerződés Az NSZK és az NDK közötti alapszerződés (Grundvertrag), Berlin, 1972. december 21.(Grundvertrag), Berlin, 1972. december 21.
„… „… a történelmi adottságokból kiindulva és a Német a történelmi adottságokból kiindulva és a Német Demokratikus Köztársaság, valamint a Német Demokratikus Köztársaság, valamint a Német Szövetségi Köztársaság alapvető kérdésekben, Szövetségi Köztársaság alapvető kérdésekben, így a nemzeti kérdésben vallott eltérő felfogását így a nemzeti kérdésben vallott eltérő felfogását tiszteletben tartva a következőkben állapodtak tiszteletben tartva a következőkben állapodtak meg:meg:
1. cikk. A Német Demokratikus Köztársaság és a 1. cikk. A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi köztársaság az egyenjogúság Német Szövetségi köztársaság az egyenjogúság alapján normális, jószomszédi kapcsolatokat hoz alapján normális, jószomszédi kapcsolatokat hoz létre egymással…létre egymással…
4. cikk. Az NDK és az NSZK abból indul ki, hogy a 4. cikk. Az NDK és az NSZK abból indul ki, hogy a két állam egyike sem képviselheti nemzetközi két állam egyike sem képviselheti nemzetközi téren a másikat, illetve nem tárgyalhatnak téren a másikat, illetve nem tárgyalhatnak annak nevében…annak nevében…
8. cikk. Az NDK és az NSZK állandó képviseleteket 8. cikk. Az NDK és az NSZK állandó képviseleteket cserél.”cserél.”
A csehszlovák-NSZK szerződés, A csehszlovák-NSZK szerződés, Prága, 1973. december 11.Prága, 1973. december 11.
„… „… elismerve, hogy az 1938. szeptember 29-én elismerve, hogy az 1938. szeptember 29-én kötött müncheni egyezményt a náci rezsim erő kötött müncheni egyezményt a náci rezsim erő alkalmazásával fenyegetve kényszerítette a alkalmazásával fenyegetve kényszerítette a Csehszlovák Köztársaságra, tekintettel arra, hogy Csehszlovák Köztársaságra, tekintettel arra, hogy mindkét országban új nemzedék nőtt fel…mindkét országban új nemzedék nőtt fel…
I. cikk. 1. Az NSZK és a Csehszlovák Szocialista I. cikk. 1. Az NSZK és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kölcsönös kapcsolatainak Köztársaság kölcsönös kapcsolatainak figyelembevételével, a jelen Szerződés figyelembevételével, a jelen Szerződés értelmében semmisnek tekinti az 1938. értelmében semmisnek tekinti az 1938. szeptember 29-én kötött müncheni egyezményt.szeptember 29-én kötött müncheni egyezményt.
2. A szerződő felek kinyilvánítják, hogy egymással 2. A szerződő felek kinyilvánítják, hogy egymással szemben nincs semmiféle területi igényük és szemben nincs semmiféle területi igényük és ilyen igényeket a jövőben sem támasztanak.”ilyen igényeket a jövőben sem támasztanak.”
A szovjet-kínai ellentétek A szovjet-kínai ellentétek kiéleződésekiéleződése
A SZU enyhülési politikája Európa irányába A SZU enyhülési politikája Európa irányába (gazdaságpolitikai okok)(gazdaságpolitikai okok)
Sűrűsödő határincidensek KínávalSűrűsödő határincidensek Kínával Moszkva eurázsiai harapófogóban érezte magát.Moszkva eurázsiai harapófogóban érezte magát. Szükséges a Nyugat-felé nyitás a SZU részérőlSzükséges a Nyugat-felé nyitás a SZU részéről 1969.1969. március határháború az Usszuri-folyónál – március határháború az Usszuri-folyónál –
veszélybe kerül a transzszibériai vasút, a távol-veszélybe kerül a transzszibériai vasút, a távol-keleti szovjet hadiflotta ellátásakeleti szovjet hadiflotta ellátása
Vasútépítések - BAMVasútépítések - BAM Közeledés Indiához (1970-es szovjet-indiai Közeledés Indiához (1970-es szovjet-indiai
barátsági szerződés)barátsági szerződés)
Henry Kissinger nézetei a katonailag bipoláris, Henry Kissinger nézetei a katonailag bipoláris, politikailag tripoláris és gazdaságilag pentapoláris politikailag tripoláris és gazdaságilag pentapoláris
globális hatalmi struktúrákrólglobális hatalmi struktúrákról Az USA-SZU közös érdekek a nukleáris Az USA-SZU közös érdekek a nukleáris
háború elkerüléseháború elkerülése Kissinger: „lehetőség van az 1970-es Kissinger: „lehetőség van az 1970-es
években egy új nemzetközi koordináta-években egy új nemzetközi koordináta-rendszer kialakítására.”rendszer kialakítására.”• A merev, labilis, veszélyes bipolaritás helyébe A merev, labilis, veszélyes bipolaritás helyébe
lazább multipolaritás szükséges.lazább multipolaritás szükséges.• Lehetőség van a korábbi, klasszikus Lehetőség van a korábbi, klasszikus
„ötszögletű” globális hatalmi „ötszögletű” globális hatalmi egyensúlyrendszer kialakulására.egyensúlyrendszer kialakulására.
• Az USA Kína révén próbálta elérni a SZU Az USA Kína révén próbálta elérni a SZU nagyobb kooperációs készségét.nagyobb kooperációs készségét.
Kissinger „vezérlő elve”: a hatalmakat nem Kissinger „vezérlő elve”: a hatalmakat nem ideológiájuk, hanem tényleges cselekedeteik és ideológiájuk, hanem tényleges cselekedeteik és ellentéteik alapján kell megítélni.ellentéteik alapján kell megítélni.
Nagy hatással voltak rá a XIX. sz. nagy diplomatái Nagy hatással voltak rá a XIX. sz. nagy diplomatái (Metternich, Bismarck): (Metternich, Bismarck): „Nincsenek állandó „Nincsenek állandó ellenfeleink, csak állandó érdekeink”, ellenfeleink, csak állandó érdekeink”, „Ellenségem ellensége az én barátom”.„Ellenségem ellensége az én barátom”.
Ez az új nemzetközi rend „biztosabb és stabilabb Ez az új nemzetközi rend „biztosabb és stabilabb világot eredményezhet, mint a bipoláris felállás, világot eredményezhet, mint a bipoláris felállás, ahol egyik oldal nyeresége a másik oldal számára ahol egyik oldal nyeresége a másik oldal számára teljes veszteséget jelent.”teljes veszteséget jelent.”
A kínai-szovjet-amerikai hatalmi A kínai-szovjet-amerikai hatalmi háromszög problematikája.háromszög problematikája.
Az USA a 60-as évek végéíg feszült Az USA a 60-as évek végéíg feszült viszonyban állt Kínával. (Tajvan viszonyban állt Kínával. (Tajvan ENSZ-tagsága miatt)ENSZ-tagsága miatt)
1972. Nixon elnök Kínába látogat. 1972. Nixon elnök Kínába látogat. Sanghaji nyilatkozat elfogadásaSanghaji nyilatkozat elfogadása
A sanghaji nyilatkozat, Sanghaj, A sanghaji nyilatkozat, Sanghaj, 1972. február 27.1972. február 27.
„„Kína és az Egyesült Államok között társadalmi rendszerük és Kína és az Egyesült Államok között társadalmi rendszerük és külpolitikájuk tekintetében lényeges különbségek vannak. A külpolitikájuk tekintetében lényeges különbségek vannak. A két fél azonban egyetértett abban, hogy az országoknak, két fél azonban egyetértett abban, hogy az országoknak, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre, kapcsolataikat a tekintet nélkül társadalmi rendszerükre, kapcsolataikat a következő elvek alapján kell rendezniük: következő elvek alapján kell rendezniük:
- Egyik félnek sem szabad hegemóniára törekednie az ázsiai-Egyik félnek sem szabad hegemóniára törekednie az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és mindkét fél szembeszáll csendes-óceáni térségben, és mindkét fél szembeszáll bármely más ország vagy országcsoport olyan irányú bármely más ország vagy országcsoport olyan irányú erőfeszítéseivel, hogy ilyen egyeduralmat hozzon létre. erőfeszítéseivel, hogy ilyen egyeduralmat hozzon létre.
- Egyik fél sem hajlandó arra, hogy valamely harmadik fél Egyik fél sem hajlandó arra, hogy valamely harmadik fél nevében tárgyaljon vagy a másik féllel, más országok ellen nevében tárgyaljon vagy a másik féllel, más országok ellen irányuló egyezményekre vagy megállapodásra lépjen.irányuló egyezményekre vagy megállapodásra lépjen.
- ……a kínai fél megerősítette álláspontját: a tajvani kérdés a a kínai fél megerősítette álláspontját: a tajvani kérdés a kínai fél és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok kínai fél és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok normalizálását akadályozó alapvető kérdés…normalizálását akadályozó alapvető kérdés…
- ……amerikai fél megállapította: az Egyesült Államok amerikai fél megállapította: az Egyesült Államok tudomásul veszi, hogy a Tajvani-szoros két oldalán élő tudomásul veszi, hogy a Tajvani-szoros két oldalán élő valamennyi kínainak az a véleménye, hogy csak egyetlen valamennyi kínainak az a véleménye, hogy csak egyetlen Kína létezik és hogy Tajvan Kína része.”Kína létezik és hogy Tajvan Kína része.”
A nyugat-európai Közös Piac és Japán A nyugat-európai Közös Piac és Japán szerepe H. Kissinger multipoláris világrend szerepe H. Kissinger multipoláris világrend
elképzeléseibenelképzeléseiben Világgazdasági pozíciók módosulása: Világgazdasági pozíciók módosulása:
német és japán csodanémet és japán csoda Gazdaságilag egy multipoláris Gazdaságilag egy multipoláris
világrend kialakítása lehetségesvilágrend kialakítása lehetséges 1968-re sikerült a belső vámok 1968-re sikerült a belső vámok
leépítése a Közös Piacon belül.leépítése a Közös Piacon belül.• 1958-ban NSZK a Közösség 1958-ban NSZK a Közösség
termelésének 24,8 %-át adta, 1973-ra termelésének 24,8 %-át adta, 1973-ra 32,7 %-ot32,7 %-ot
A bruttó világtermelés megoszlása A bruttó világtermelés megoszlása 1960-1980 között (%)1960-1980 között (%)
Ország 1960 1970 1980
Fejlődő országok 11,1 12,3 14,8
Japán 4,5 7,7 9,0
Kína 3,1 3,4 4,5
EGK 26,0 24,7 22,5
USA 25,9 23,0 21,5
Más fejlett országok 10,1 10,3 9,7
SZU 12,5 12,4 11,4
Más kommunista országok 6,8 6,2 6,1
Henry Kissinger a multipoláris Henry Kissinger a multipoláris világrendrőlvilágrendről
„„Az 1950-es és az 1960-as évek bipoláris világa Az 1950-es és az 1960-as évek bipoláris világa tovatűnt. Európa és Japán felemelkedése, a tovatűnt. Európa és Japán felemelkedése, a kommunista nagyhatalmak közti rivalizálás, a kommunista nagyhatalmak közti rivalizálás, a katonai technológiák gyors fejlődése, az un. katonai technológiák gyors fejlődése, az un. harmadik világ színre lépése és növekvő harmadik világ színre lépése és növekvő sokrétűsége új nemzetközi környezetet hozott sokrétűsége új nemzetközi környezetet hozott létre… amelyben sok hatalmi központ létezik, régi létre… amelyben sok hatalmi központ létezik, régi és új ideológiai különbségek vannak jelen, és új ideológiai különbségek vannak jelen, amelyet beárnyékol a nukleáris veszély és amelyet beárnyékol a nukleáris veszély és behatárol a kölcsönös függés új imperatívusza. behatárol a kölcsönös függés új imperatívusza.
Az amerikai politika megkísérelte, hogy ebből egy új Az amerikai politika megkísérelte, hogy ebből egy új nemzetközi struktúrát formáljon, olyat, ami nemzetközi struktúrát formáljon, olyat, ami inkább az egyensúlyra épül, mint az uralkodásra, inkább az egyensúlyra épül, mint az uralkodásra, inkább a tárgyalásokra, mint a konfrontációra, inkább a tárgyalásokra, mint a konfrontációra, valamint a globális kölcsönös függés tudatára…”valamint a globális kölcsönös függés tudatára…”
Japán gazdasági óriássá válása az Japán gazdasági óriássá válása az 1960-70-es években1960-70-es években
A koreai háború „jótékony” hatásaA koreai háború „jótékony” hatása Hajóépítés fejlődéseHajóépítés fejlődése Acéltermelés (1950 – 5 millió t, 1960 – 20 millió t, Acéltermelés (1950 – 5 millió t, 1960 – 20 millió t,
1965 – 50 millió t)1965 – 50 millió t) A jövő a vegyiparéA jövő a vegyiparé Elektronikai ipar fejlődéseElektronikai ipar fejlődése 1952-64 között a japán gazdasági növekedés 1952-64 között a japán gazdasági növekedés
meghaladta az évi 9 %-ot. – a profit meghaladta az évi 9 %-ot. – a profit visszaforgatása az új beruházásokba.visszaforgatása az új beruházásokba.
Magas szintű oktatásMagas szintű oktatás levegőszennyezéslevegőszennyezés
A helsinki értekezletA helsinki értekezlet
1975 nyara1975 nyara: Európai Együttműködési és : Európai Együttműködési és Biztonsági Értekezlet ülése HelsinkibenBiztonsági Értekezlet ülése Helsinkiben
33 európai ország (Albánia kivételével) + 33 európai ország (Albánia kivételével) + USA, KanadaUSA, Kanada
Az európai status quo de jure elismerése Az európai status quo de jure elismerése (a kettészakadt Európa, a SZU kelet-(a kettészakadt Európa, a SZU kelet-közép-európai érdekszférája)közép-európai érdekszférája)
A SZU elismeri, hogy az európai hatalmi A SZU elismeri, hogy az európai hatalmi rendnek két nem európai integráns rendnek két nem európai integráns résztvevője is van (USA, Kanada).résztvevője is van (USA, Kanada).
Témakörök:Témakörök:• Az európai biztonság kérdéseiAz európai biztonság kérdései• Együttműködés a tudomány, a Együttműködés a tudomány, a
gazdaság, a technika területéngazdaság, a technika területén• Együttműködés humanitárius Együttműködés humanitárius
kérdésekbenkérdésekben
Tíz alapelvben állapodtak meg („európai Tíz alapelvben állapodtak meg („európai békekódex”):békekódex”):
I. Szuverén egyenlőségI. Szuverén egyenlőség II. Tartózkodás az erőszaktól vagy az erőszaktól való II. Tartózkodás az erőszaktól vagy az erőszaktól való
fenyegetéstőlfenyegetéstől III. A határok sérthetetlenségeIII. A határok sérthetetlensége IV. Az államok területi épségeIV. Az államok területi épsége V. A viták békés rendezéseV. A viták békés rendezése VI. A belügyekbe való be nem avatkozásVI. A belügyekbe való be nem avatkozás VII. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok VII. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok
tiszteletben tartása, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a tiszteletben tartása, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás és meggyőződés szabadságátvallás és meggyőződés szabadságát
VIII. A népek egyenjogúsága és önrendelkezési jogaVIII. A népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga IX. Az államok közötti együttműködésIX. Az államok közötti együttműködés X. A nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítéseX. A nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése
A helsinki záróokmány tíz alapelveA helsinki záróokmány tíz alapelve1975. augusztus 1.1975. augusztus 1.
Gazdasági közeledés (a SZU beillesztése a tőkés Gazdasági közeledés (a SZU beillesztése a tőkés világpiac-világmodell rendszerébe (?))világpiac-világmodell rendszerébe (?))
Az 1974-75-től kezdődő nyugati recesszió Az 1974-75-től kezdődő nyugati recesszió vonzóbbá tette a kelti piacokat.vonzóbbá tette a kelti piacokat.
1969-74: SZU-USA 58 tudományos-kereskedelmi 1969-74: SZU-USA 58 tudományos-kereskedelmi megállapodásmegállapodás
1971-75: az USA-SZU közötti kereskedelem 200 1971-75: az USA-SZU közötti kereskedelem 200 millióról 2,3 milliárdra nőtt.millióról 2,3 milliárdra nőtt.
1978-ban a keleti export 75,5 %-át Nyugat-1978-ban a keleti export 75,5 %-át Nyugat-Európa adta, 11,4 %-ot az USA, 9,9 %-ot Japán.Európa adta, 11,4 %-ot az USA, 9,9 %-ot Japán.
Hitelek – fokozódó eladósodásHitelek – fokozódó eladósodás
A negyedik arab-izraeli háború, 1973. A negyedik arab-izraeli háború, 1973. október 6-24.október 6-24.
1970-73: „sem béke sem háború”1970-73: „sem béke sem háború” Egyiptom meglepetésszerű támadása (Jom Egyiptom meglepetésszerű támadása (Jom
Kippur)Kippur) Moszkva és Washington kooperatív lépései Moszkva és Washington kooperatív lépései
a béke megteremtésére - „kéksisakosok”a béke megteremtésére - „kéksisakosok” Az olajfegyver bevetése (áremelés 3-ról 12 Az olajfegyver bevetése (áremelés 3-ról 12
$-ra, csapok elzárása)$-ra, csapok elzárása) ÁrforradalomÁrforradalom Hajsza az olajforrásokért, Hajsza az olajforrásokért,
energiatakarékosságenergiatakarékosság Izrael külpolitikai elszigetelődéseIzrael külpolitikai elszigetelődése