JELES NAPOK

2020 -2021-es NEVELÉSI ÉV

Domonkos Jolán: Nyuszk OVI

Tapsi Klára óvodáját

Nyuszk OVI-nak nevezik,

óvónénik a nyuszikat

nagy terembe terelik.

Arra tanítják ott őket,

hogy mindig jók legyenek,

figyelik, hogy mit csinálnak,

hogy rosszat ne tegyenek.

Ismerkednek társaikkal,

együtt sokat játszanak,

elfáradnak délutánra,

és akkor elalszanak.

Amikor meg felébrednek,

s értük jönnek szüleik,

hazamennek nagy boldogan,

s mindenkinek üzenik,

hogy az oviba holnap is

örömmel, vígan mennek,

mert csuda jó mulatság az,

ha egymás közt lehetnek.

Kedves Óvodapedagógusok! Szeretettel kíván boldog, örömteli és eredményes

2020-2021-es Nevelési Évet

az

ÓVODAI NEVELÉS SZAKMAI-MÓDSZERTANI FOLYÓIRAT

szerkesztősége!

2020-2021

Szeptember

Hornyán Anna, főszerkesztő –

helyettes Óvodai Nevelés

szakmai módszertani folyóirat

Szerkesztői megjegyzés:

A Világ napok, Emlék napok és Jeles napok közzététele

csak tájékoztatásul szolgál az óvodapedagógusok részére, és

nem azzal a szándékkal, hogy megünnepeljük mindegyiket a

gyermekekkel. A választást befolyásolhatja az aktualitás, a

gyermekek érdeklődése, az óvodapedagógusok döntése, nem

várt esemény.

Ajánlom átnézni Óvodapedagógiai könyvsorozatunk

néhány kötetét, illetve, az Óvodai Nevelés szakmai

módszertani folyóirat néhány cikkét, melyek jól segíthetik a

szeptemberi tervező, szervező munkát:

Óvodapedagógiai könyvsorozat XI. kötet: Körmöci

Katalin: ÓVODAI KALENDÁRIUM öröknaptárral, a

jeles napok és ünnepek tervezéséhez, szervezéséhez, és

az óvodapedagógus pedagógiai gyűjteményéhez:

Szeptember 6.- Nagyszülők napja-56.-57. oldal

Szeptember 19.- Takarítási világnap-Szemétszedési

világnap-60.-61. oldal

Szeptember 22.-Autómentes világnap-58.-59. oldal

Óvodapedagógiai könyvsorozat X. kötet: Körmöci

Katalin: Süssünk-főzzünk együtt, táplálkozzunk

egészségesen:

1. Ivólevek:

- 1.1. Céklalé 10. – 11. oldal

- 1.2. Almalé 12.-13. oldal

7. Saláták:

- 7.1. Gyümölcssaláta 34.-35. oldal

9. Tartósítás télire:

- 9.1.Csalamádé 42.-43. oldal

Óvodapedagógiai könyvsorozat XIV. kötet: Dr. H. Tóth

István CSs : Értékkeresés az óvodai magyar nyelvi

nevelésért a hagyományápolás tükrében:

3. Szemlélődés a szókincs világában

3. b) Kicsit másként a mesék világáról 20. – 32. oldal

3. c) Személyre szabott mesélés 33.- 38. oldal

3. d) Mese, meseértés, játék 39.- 44. oldal

3. e) Zengedező mesemondás 45.-53. oldal

3. f) Míves mesejátékok az ösz aranyesőjében 54.- 60.

oldal

4. Hozzáadó néphagyományőrzés

4.c) Az ősz évszak és a népi kultúra az óvodai

nevelésben 87. -92. oldal

Óvodai Nevelés szakmai módszertani folyóirat (LXXI.

évfolyam, 2018.Szeptember.7. szám)

Dr. H.Tóth István – Ábrahám –Furusné Tallér

Erzsébet Katalin – Zámbóné Kiss-Illés Magdolna:

Ősz (Szemelvények a Szóforgató című könyvből) 5.-7.

oldal

Golyán Szilvia:” A mese interdiszciplináris

megközelítse” 30.-31. oldal

További ajánlataim az őszi jeles napok és ünnepek megtervezéséhez

Papp Kornélia (szerk.) 2006. Szájról szájra, kézről kézre I-III, Szentendre, Geobook Hungary Kiadó

Kovács Ágnes (szerk.) 1976. Bújj, bújj, zöld ág… Móra Ferenc kiadó, Budapest Kovács Ágnes (szerk.) 1977. Kivirágzott a diófa, Móra Ferenc kiadó, Budapest Falvai Károly: Ritmikus mozgás - énekes játék, Borsodi nyomda KFT. Ludánszkiné Szabó Éva 1995. Óvodai hagyományápolás - népszokások, Hektográf

nyomda, Hajdúböszörmény Andrásfalvy Bertalan 1982. Néprajzi alapismeretek. Múzsák Közművelődési Kiadó,

Budapest Darmos István 2005. Újesztendő, lyukas kendő… Magyar Kultúra Kiadó Kft., Győr. Dömötör Tekla 1986. Régi és mai népszokások. Tankönyvkiadó, Budapest H. Tóth István 1991. Hagyományőrző jeles napok. In: Szászné dr. Virányi Katalin (szerk.):

Óvodapedagógiai Nyári Egyetem, 18: 43–53., 1991., Tanítóképző Főiskola, Kecskemét Dr. H. Tóth István (szerk.) 1992. Tiszta forrásból (Szemelvények, tanulmányok a néprajz

köréből). Tanítóképző Főiskola, Kecskemét Dr. H. Tóth István 1994. Ötlettár (a hagyományőrzésre nevelő pedagógusoknak). Origó

Stúdió, Kecskemét Dr. H. Tóth István 2011. Népi kultúránk és az irodalom szerepe az ősz évszak tanítása

kapcsán. Csengőszó, Szeged Kecskés Béla 1994. Bogárbál. Galéria Kiadó, Ungvár–Budapest Penavin Olga 1988. Népi kalendárium. Fórum Könyvkiadó, Újvidék

Sebőkné Erdős Andrea 1992. Játsszunk szépen fűvel, fával! Tanítóképző Főiskola,

Kecskemét

Sinai Miklós Utcai Óvoda Nevelőtestülete 1992. Napról napra a mi kalendáriumunk.

Pedellus Bt., Debrecen

Mester Györgyi: 2020. Évszakok meséi. Palatia nyomda és Kiadó Kft.

Szeptember: Őszelő, Szent Mihály hava

A szeptember a régi római naptárban a hetedik

hónap volt („septem"= hét), s ezt a nevét

megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké

lépett elő.

A szeptember még nyár és már ősz is, bár a

csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség

napjával, szeptember 23-val köszönt be.

A mezőgazdaságban ez a hónap a teljes

betakarítás, majd a szüret, egyúttal pedig az őszi

szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok függ

az időjárástól.

A meteorológusok Őszelő-ként tartják számon

magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály hava.

Az első őszi harmincnapos hónap, melynek 22-23.

napján a Nap a Mérleg jegyébe, s egyúttal az őszi

napéjegypontba lép.

Weöres Sándor: Galagonya

Őszi éjjel

izzik a galagonya

izzik a galagonya

ruhája.

Zúg a tüske,

szél szalad ide-oda,

reszket a galagonya

magába.

Hogyha a Hold rá

fátylat ereszt:

lánnyá válik,

sírni kezd.

Őszi éjjel

izzik a galagonya

izzik a galagonya ruhája.

Szeptember 1. - Bányásznap

„A bányász lenn a föld alatt csak vájja a szenet,

És míg a munkát végzi, nem látja az eget.

A csille lassan telik, a karja fáradt már,

A lelke fenn a földön, ki tudja, merre jár?

Jó szerencsét! - köszöntik egymást és ismerőseiket a

bányászok Magyarországon, több mint 120 éve.

Szeptember elején a szokásosnál is többször hangzik

fel ez a köszöntés hazánkban. A bányásznapot

örömmel és tisztelettel ünneplik a bányászok, a

családtagok, a barátok, az otthonok, a munkahelyek, a

városok, az ország.

A Bányásznap hosszú múltra tekint vissza

Magyarországon is. A II. világháború előtt

bányavidékenként eltérő időpontban rendezték ezeket

az ünnepségeket. Sok helyen december 4-éhez, Szent

Borbála, a bányászok védőszentje napjához kötődött az

ünnep. 1951-től évtizedeken keresztül országosan és

Lelke messze jár, hol a napsugár:

Egy kis bányász-kislány vár.”

Várpalota (Veszprém)

egységesen szeptember első vasárnapján volt a

Bányásznap.

Szeptember 6. - Nagyszülők napja-(szeptember első vasárnapja)

Szeptember első vasárnapján ünnepeljük a Nagyszülők

világnapját. Vagy inkább azoknak a szerencsés unokáknak az

örömnapja ez, akiknek élnek a nagyszüleik. Kitűnő alkalom

mindnyájunknak – tanévkezdés idején még inkább – megállni

egy pillanatra, és átgondolni, milyen fontosak a nagyszülők

életünkben.

A nagyszülők világnapja legelőször Lengyelországban került

megrendezésre 1965-ben, de még a Nagymamák

világnapjaként. Számos ország a mai napig külön ünnepli a

nagypapákat és nagymamákat. Amerikában és Angliában

1978-ban ünnepelték meg először a nagyszülőket Marian

McQuade nyugat-virginiai szenátor kezdeményezésére, aki

Jennings Randolph szenátor 1973-as ötlete alapján dolgozta ki

a célokat. McQuade arra törekedett, hogy a közösség fiataljait

megismertessék az idősek által a történelem során elért fontos

tetteikről.

A nap hivatalos zenéje: Johnny Prill - A Song for Grandma

and Grandpa

A nagyszülők világnapja hivatalos

virága a nefelejcs.

Szeptember 2. – A tanítási év első tanítási napja

A szünidő véget ért, és kezdődik egy új tanév, egy újabb erőpróba.

Fontos tudnivalók ilyenkor év elején, mikor lesznek a

legközelebbi pihenésre szánt szünidei napok.

2020/2021-es tanév rendje

A tanítási év első napja: 2020. szeptember 1. kedd.

A tanítási év utolsó napja: 2021. június 15. kedd.

Évközi szünetek:

őszi szünet: 2020. október 23. – november 1.

téli szünet: 2020. december 23. – 2021. január 3.

tavaszi szünet: 2021. április 1-6.

Szeptember 2. - Buda visszafoglalása a törököktől

Budát 1686. szeptember 2-án foglalták vissza a

törököktől. A régóta várt esemény Buda török kézre

kerülése után 145 évvel és négy nappal valósulhatott

csak meg. Az ostrom három hónapig tartott. Az

egyesített zsoldos haderő ellen a várat az albán

származású Abdurrahman pasa 12 ezer katonával

védte, és a végsőkig kitartott. Buda visszafoglalásának

hírét nagy ünnepségekkel fogadta Európa.

Szeptember 5. - Lőrinc napja

Lőrinc napból kettő is van (augusztus 10. és szeptember 5.) a

népi bölcsesség nyilván a szeptemberi napra utal, ekkor a

dinnye már ízetlenné válik, mert "Lőrinc belepisilt a

dinnyébe". Ez a szabadban fürdés utolsó napja. A lassan

beköszöntő őszre utal

Ezen a napon fordul az időjárás:

Ha szép idő van, hosszú lesz az ősz. Lőrinc napja után a fás

növények megállnak fejlődésükben, és a kígyó odvába bújik.

Szeptember 13. - Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlang

Ezen a napon,/1996/ az Aggteleki-karszt és a

Szlovák-karszt barlangjait a világörökség részének

nyilvánították.

Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország

negyedik, nemzeti parkja. Ez volt az első olyan

nemzeti park az országban, amely a geológiai

értékek a védelmére alakult meg. Területén sok

védett növény- és állatfaj is előfordul.

Szeptember 15. - Greenpeace alapításának a napja

A Greenpeace (ejtsd: grínpísz) a világ legnagyobb független

természetvédelmi és környezetvédelmi szervezete. 1971-ben alapították a

kanadai Vancouverben, a központja ma Amszterdamban található.

Jelenleg 41 országban rendelkezik irodával. A szervezet célja, hogy

kampányaival minél szélesebb körben terjessze a környezettudatos

szemléletet és életmódot, valamint, hogy felderítse a természetet és az

emberi környezetet pusztító tevékenységeket, és ezek felelőseit

változtatásra bírja.

Szeptember 15. – A mozdonyvezetők napja - Kiemelt magyar nap

Petőfi Sándor

Vasúton

(részlet)

„Száz vasútat, ezeret!

Csináljatok, csináljatok!

Hadd fussák be a világot

Mint a testet az erek.

Ezek a föld erei,

Bennök árad a müveltség,

Ezek által ömlenek szét

Az életnek nedvei.

Miért nem csináltatok

Eddig is már?... vas

hiányzott?

Törjetek szét minden láncot,

Majd lesz elég vasatok.”

Pest, 1847. december

A MÁV 302-610 pályaszámú

gyorsvonati gőzmozdonya

Gyurkó László: Családi

regény

(részlet)

Nagyapám, miközben

napszámosból mozdonyfűtővé

küzdötte föl magát, vagyis igazi

vasutas lett, ami számára rang

volt, nem is akármilyen,

alighanem elnyerte valamelyik

főnöke bizalmát, vagy

egyszerűen beépült a vasút

bonyolult hierarchiájába. Az

Államvasút nagy úr volt az

országban, szinte külön

birodalom; saját egyenruhával,

rendfokozatokkal,

törvényekkel.

Szeptember 16. - Szent-Györgyi Albert - Orvosi Élettani Nobel díj - Kiemelt magyar nap

SZENT-GYÖRGYI ALBERT

[Albert von Szent-Györgyi]

(Budapest, 1893. szeptember 16. –

Woods Hole, 1986. október 22.)

A C-vitamin felfedezéséig súlyos

betegség keserítette meg az

emberek életét, főként a

tengerészekét: a skorbut.

Ellenszerét végül a magyar

biokémikus, Szent-Györgyi Albert

1947- A Budapesti

Tudományegyetem

Orvostudományi Karán 1917-ben

nyert orvosdoktori diplomát.

Ezután hollandiai, németországi,

angliai és amerikai egyetemeken

dolgozott. 1928-ban hívta meg

Klebelsberg Kunó

kultuszminiszter a szegedi

egyetemre. Katedráját 1930-ban

foglalta el, és folytatta korábban

megkezdett kutatásait a biológiai

oxidációs folyamatok

mechanizmusával és az általa

felfedezett C-vitaminnal

kapcsolatban. Nagyon jelentős

volt annak a felfedezése, hogy a

szegedi zöldpaprikában

különlegesen nagy az

aszkorbinsav koncentrációja. Ez

Tél végén, az influenza-

időszakot átvészelve

mindennél fontosabb az

immunrendszerünk

megerősítése.

Erre jó célt szolgálnak a

vitaminok, melyek közül

talán a legnépszerűbb a

C-vitamin.

fedezte fel egy különös véletlennek

köszönhetően.

Albert a hagyomány szerint nem

szerette a paprikát, a világhírnevet

mégis neki köszönhette. Felesége

rendszeresen csomagolt számára

paprikát a tízóraihoz, amit a tudós

nem mert kidobni, inkább vizsgálni

kezdte. Így fedezte fel a C-vitamint.

lehetővé tette, hogy addig

elképzelhetetlenül nagy

mennyiségben állítsák elő, és

mind biológiai, mind pedig

kémiai szempontból világszerte

sokrétű kísérleteket végezzenek

vele. 1937-ben orvosi Nobel-díjat

kapott „a biológiai

égésfolyamatok terén tett

felfedezéséért, különösen a C-

vitamin, valamint a fumársav-

katalízis vonatkozásában”. 1947-

től az Egyesült Államokban élt.

Nincs olyan ember, aki

ne ismerné e vitamin

jótékony hatásait.

Szeptember 17. – Puskás Tivadar születésnapja - Kiemelt magyar nap

PUSKÁS TIVADAR

(Pest, 1844. szept. 17

– Budapest, 1893.

márc. 16.)

Legismertebb

feltalálóink egyike.

Legnagyobb

legsikeresebb ötlete a

rádió ősének

tekinthető

telefonhírmondó volt,

amely – a vezetékes

telefonhálózatra

épülve - 1893. február

15-én kezdte meg

adását.

„Egy hete annak, hogy valami

izgalmas inger, lázzá fokozódó

kíváncsiság lepte meg Budapest

közönségét. Egy rejtélyes szó

jár szájról-szájra, mese – mely

megvalósult, régen megírt

regény, mely most kezdődik. A

beszélő újság, a

Telefonhírmondó ez, melyet

képekben mutatunk be. A

bécsieknek csak az fáj, hogy ez

a találmány magyar, és hogy

Budapesten lépett először

életbe. Budapest ezzel

megelőzte az egész világot."

(Ország-Világ, 1893.)

Szeptember 19. - Kossuth Lajos születésnapja

KOSSUTH LAJOS

/Monok, 1802. szeptember 19. – Torino 1894. március 20./

Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi

kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért

vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar

szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar

nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es

forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt.

Szent István mellett ő a legismertebb magyar történelmi személyiség.

A magyar szabadság nemzetközileg is legismertebb alakja. Szobra áll

New Yorkban, tere emléktáblával Párizsban, továbbá ő az egyetlen

külföldi államférfi, akinek szobrot állítottak a Capitoliumban.

Magyarországon neki van a legtöbb szobra, a települések nagy részén

közterület viseli a nevét, kultusza pedig ma is élő.

Szeptember 19. – Takarítási világnap

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ)

Környezetvédelmi Programja 1992-ben hirdette meg a

Takarítási Világnapot azzal a céllal, hogy a

kezdeményezéshez csatlakozók minden szeptember

harmadik szombatján tisztítsák meg, tegyék rendbe

környezetüket, életterüket.

A nemes gondolat jegyében ma már több mint 80

országban 35 millióan látnak neki környezetük rendbe

tételéhez – szemetet szednek, hulladékot szelektálnak,

patakpartot takarítanak, fát ültetnek, gardróbot, garázst

selejteznek és adományozzák feleslegüket jótékony célra,

komposztálókört szerveznek és így tovább. Vagyis

tevékenyen ünneplik a világnapot, mindenki a maga

környezetében, helyben. Köszönjük nekik!

Szeptember 20. - Tamási Áron születésnapja

TAMÁSI ÁRON

Farkaslaka, 1897. szeptember 20. – Bp., 1966. május 26.

Kossuth – díjas magyar író.

Nyelvteremtő író. Írásművészete a népi irodalom kincsestárából

táplálkozó egyedi hangvételű írásművek jellemzik leginkább, témái a

székelység világához kapcsolódnak. Gyökerei e zárt etnikai közösség

mese- és mondavilágába nyúlnak vissza, erősen támaszkodik a

tájnyelvre; jelentős szervező elve műveinek a mesei elemekkel elért

jelképteremtés. Amihez Tamási Áron hozzáért, az menten

megszépült. Az ő szemén keresztül a valóság mesevilág, nála a

sötétség is tündérfényekkel világít.

Az Ábel a rengetegben Tamási Áron legismertebb, 1932-ben

megjelent regénye. Az Ábel-trilógia első kötete. A regény két

folytatása, az Ábel az országban és az Ábel Amerikában című

alkotások.

Szeptember 21. - Széchényi István születésnapja

SZÉCHÉNYI ISTVÁN

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791.

szeptember 21. – Bécs, Döbling, 1860. április 8.)

Politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-

kormány közlekedési minisztere – akit Kossuth Lajos a

„legnagyobb magyarnak" nevezett. Eszméi, tevékenysége

és hatása által a modern, új Magyarország egyik

megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és

legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a

közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása

fűződik. Számos intézmény alapítója és névadója.

Szeptember 22. - Őszi napéjegyenlőség

Idén szeptember 22.-re esik az őszi

napéjegyenlőség. Ezen a napon pont

ugyanolyan hosszú lesz a nappal, mint az

éjszaka. Ettől fogva pedig megállíthatatlanul

robogunk az őszbe, és a sötét órák száma

napról-napra növekszik majd, egészen

decemberig.

Szeptember 22. – Autó mentes világnap

Először 1997-ben La Rochelle-ben, egy

franciaországi városban rendeztek autómentes

napot.

2001 elején megszületett az autómentes napról szóló

Európai Charta, melyet másodikként – az unión

kívüli országok közül elsőként – Magyarország írt

alá.

A rendezvénysorozattal a városlakók és a

városvezetés figyelmét szeretnék felhívni a

megnövekedett autóforgalom okozta környezeti,

baleseti és városképi problémákra, a közösségi, a

kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésének

szükségességére.

Népszerűsítik az emberek körében, hogy utazáshoz,

munkába, iskolába járáshoz inkább az alternatív

közlekedési módokat vegyék igénybe, így saját

maguk is hozzájárulhatnak egészségük és

életminőségük javításához. A közlekedési vállalatok

a legtöbb helyen ingyenes utazást biztosítanak

járműveiken az érvényes forgalmi engedéllyel

rendelkezők és családtagjaik számára.

Demonstrációkat szerveznek annak érdekében, hogy

javuljanak mindennapos és biztonságos kerékpározás

feltételei, így csökkenjen a városi légszennyezés.

Minden évben választanak egy aktuális mottót,

melyhez kapcsolódóan szervezik a programokat.

Az eddigi autómentes napok mottói: Autó nélkül a

városban!, Bicajjal a suliba!, Munkába, iskolába

környezetbarát módon!, Éghajlatváltozás!, Legyen az

utca az embereké!, Tiszta levegőt mindenkinek!, Az

éghajlatváltozás kihívásai – városi klíma, Közlekedj

okosabban, élj egészségesebben!, Közlekedj ÖKO-

san!, Mozdulj a jó irányba!

Az európai autómentes naphoz szorosan kapcsolódik

az európai mobilitási hét rendezvénysorozata,

amelyet 2002 óta minden évben szeptember 16-22

között rendeznek meg.

Szeptember 26. - Tiszta hegyek napja

A Tiszta Hegyek Napja 2003 szeptemberében indultútjára.

Ez a nap a környezetvédelem fontosságára hívja fel a

figyelmet számos más világnap mellett. Nemzeti parkok,

zöld szervezetek szerveznek ezen a napon társadalmi

munkát és gyűjtenek hulladékot, tisztítják a természetet.

Szeptember 29. - A pákozdi csata

A pákozdi csata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc

jelentős csatája volt.

Az 1848. szeptember 29-én a Velencei-tótól északra, a

Pákozd-Sukoró-Pátka háromszögben vívott csatában Móga

altábornagy seregei vereséget mértek a Jellasics horvát bán

által vezetett seregre.

Szeptember 30. - Benedek Elek születésnapja – A népmese napja – Kiemelt magyar nap

BENEDEK ELEK

1859. szeptember

30-án született

újságíró, író, a

„nagy

mesemondó”.

Mint meseíró, a

magyar

gyermekirodalom

egyik

megteremtője.

Ifjúsági írásaival,

szerkesztői

működésével az

élen járó

pedagógusok

között foglal

helyet.

Elek Apó kútja

(fotó: Vimola Ágnes)

2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság

felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a

népmesék fennmaradása és a mesékben élő

bölcsesség továbbhagyományozása, hogy

csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely

szerint szeptember 30. – Benedek Elek

születésnapja – legyen a népmese napja.

A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-

án rendezték meg. A nap célja, hogy a

könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a

mesével foglalkozó szakemberek, valamint a

meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon

megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a

magyar, mind más népek meséi felé.

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk

örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül

néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését.

Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és

adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig

érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül

megőrzendő, mesebeli kincseket!”

(Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös

felhívásából)