Panasz megtévesztő terméknév/termékfelirat/árucímke ügyében

Panaszom meghatározott termékek, a "Sulfur golyócskák", illetve a "Sulfur

iodatum golyócskák" nevű gyógyszerek C12 (azaz 100^12 vagy 10^24) hígítási

fokot meghaladó (akár C10000-ig, azaz 100^10000) változatainak megtévesztő

termékfelirataival kapcsolatos.

Magyarországon a forgalomba hozatali engedély jogosultja a "Sulfur golyócskák"

esetén: Dr. Peithner KG, Bécs, Ausztria (Magyarországon: Dr. Peithner Budapest

Kft., 1117 Budapest, Nádorliget u. 8E fsz. 1., tel.: (1) 431-8954, fax.: (1) 431-8953,

peithun@t-online.hu), a "Sulfur iodatum golyócskák" esetén: Remedia

Homöopathie Mag. Pharm. Robert Müntz GmbH, Hauptstrasse 4. A-7000

Eisenstadt, +43 02682 6222066, hahnemann@remedia.at (Magyarországon:

Remedia Homöopathie Mag. pharm. Robert Müntz Ges.m.b.H. Közvetlen

Kereskedelmi Képviselete, 9400 Sopron, Színház u 14.) - az OGYI által egyébként

engedélyezett kísérőiratok (

http://www.ogyi.hu/kiseroirat/ch/ch_0000061943_20131120122329.doc illetve

http://www.ogyi.hu/kiseroirat/ch/ch_0000049411_20131120141057.doc ) szerint. A

gyógyszerek országszerte kaphatók a gyógyszertárakban.

Mindkét termékkel kapcsolatban azonos a kifogásom:

A termékek csomagolásán, illetve a jóváhagyott címkeszöveg előiratban a

„GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE” továbbá a „HATÓANYAG(OK)

MEGNEVEZÉSE" pont alatt olyan anyagok - sulfur illetve sulfur iodatum, azaz kén

és kén-jodid - szerepelnek, amelyek bizonyítható módon nem találhatóak meg a

termékben 6x10^23 hígítási fok - azaz cca. C12, vagyis 10^24 hígítás - fölött.

Kérem Hatóságukat, hogy panaszomat ne továbbítsák automatikusan a GYEMSZI-

OGYI mint gyógyszerhatóság felé, hiszen azzal kapcsolatban nincs kétségem, hogy a

termékek címkefeliratai a gyógyszerhatóság és az uniós jog előírásait kielégítik.

Ugyanakkor afelől sincs kétségem, hogy a termékek beltartalmáról a következőkben

leírtak tényszerűen megfelelnek a valóságnak (ezt akár a gyógyszerhatóság is csak

megerősíteni tudná), így a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi

gyakorlat a „külön törvény vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály” által

engedélyezett csomagolás- és címkefeliratok révén is megvalósul!

(Példának okáért, a GYEMSZI-OGYI egy korábbi, kiindulási anyagot kis

mennyiségben, de ténylegesen tartalmazó készítménnyel kapcsolatos tájékoztatása

szerint „...A hatóanyag kifejezés elfogadott a homeopátiás készítmények esetében,

azonban ...a »hígított kiindulási anyag« kifejezés szerencsésebb átültetése lett volna a

közösségi jognak.”... Ilyesmiről persze a panaszban megjelölt, már csupán tiszta

oldószert tartalmazó készítmények esetében fölösleges lenne elmélkedni, ilyenkor a

kiindulási anyag bármilyen módon – akár „higított kiindulási anyagként” való

feltüntetése is félrevezeti a fogyasztókat.)

A panasz részletezése:

Bár az e termékekre is vonatkozó általános gyártási leírás szerint a kiindulási

anyagokból (azaz a kén illetve a kén-jodid 1:10 hígítású tinktúrájából) további

hígításokkal állítják elő a végterméket, a tudomány mai állása, vagyis a közoktatás

különféle szintjein egyformán tanított (Avogadro) tétel szerint bármilyen mennyiségű

kiindulási anyag csak meghatározott mértékig hígítható, ugyanis 6,023x10^23-szoros

hígítás után egyszerűen "elfogynak" a hígítható részecskék. Azaz, ha tovább folyik a

hígítás, C12, vagyis 10^24 fölött legfeljebb véletlenül és egyre elhanyagolhatóbb

eséllyel keveredhet bele akár csak egy-egy atomnyi kén vagy kén-jodid is valamelyik

hígított tételbe, és még kisebb – gyakorlatilag nulla - az esélye annak, hogy az a

részecske rákerül majd bármelyik golyócskára is. Ezt egyébként maguk a gyártók

sem tagadják:

A Boiron nevű homeopátiás gyógyszergyártó cég egy másik termék hatóanyag-

tartalmát tisztázni kívánó kérdésemre (C6-os, azaz 100^6 vagy 10^12 hígítású

termékre vonatkoztatva) egy válaszában a következőket írta:

"Tisztelt Deák úr! ...a hatóanyagtartalom 1 tablettányi mennyiségre van

megadva ...A mértékegység ebben az esetben a potenciált alapanyag

mennyiségét jelzi ...A potencia feltüntetése kötelező a gyógyszeren. Ez a jelölés

amellett, hogy a hígítási százalékot jelzi, azt is mutatja, hogy a gyógyszer a

homeopátiás gyógyszerkészítés szabályai szerint készült ...Természetesen az

utolsó oldatnál megadható lenne a kiindulási anyag mennyisége, bár ez igen

kicsiny..."

Továbbá: A jelzett termékek vélt hatékonyságát - hiszen "gyógyszerként"

forgalmazzák azokat - maguk a gyártók sem az abban lévő (illetve esetünkben meg

sem található) "hatóanyag" fizikai jelenlétének tulajdonítják, hanem a gyártás során a

gyógyszerbe bevitt "potenciálnak". Ahogyan az például az egyik gyártó, a Boiron

honlapján - http://www.boiron.hu/ - olvasható:

"A homeopátiás gyógyszer alkalmazása azt jelenti, hogy a betegnek gyenge

vagy végtelenül kicsi (infinitezimális) adagban adunk egy hatóanyagot..."

Az "infinitezimális", azaz végtelenül kicsi kifejezés - például a kifogásolt termékek

esetében - egészen konkrétan azt jelenti, hogy sok-sok százmilliárd gyógyszeres fiolát

kellene felbontanunk ahhoz, hogy véletlenül egyetlen atomnyi ként vagy kén-jodidot

is találjunk valamelyikben.

"...A homeopátiás szerek latin neve megfelel az előállításukhoz felhasznált fő

alapanyag botanikában, zoológiában vagy ásványtanban használatos,

nemzetközileg ismert, tudományos elnevezésének."

Az "előállításukhoz felhasznált" kifejezés - például a kifogásolt termékek esetében -

egészen konkrétan azt jelenti, hogy 6,023x10^23, azaz megközelítőleg C12, vagyis

10^24 hígítási lépcső fölött a tovább hígított - előállított - anyag már egyáltalán nem

tartalmaz semennyit, egyetlen atomnyit sem a kezdeti "fő alapanyagból", a további

"előállításhoz" innentől tehát semennyit sem használnak fel abból. Egyáltalán nem

értelmezhető tehát az „előállításukhoz felhasznált” kifejezés, így nem érthető tehát az

sem, hogy miért is viselhetné a termék az alapanyag latin nevét, félrevezetve ezzel a

vásárlókat? Ugyanúgy lehetne ez a termék Aurum vagy Plumbum golyócskák is,

ezekből is ugyanannyit tartalmaz, mint kénből vagy kén-jodidból.

"...Az oldhatatlan anyagokat először laktózban porrá zúzzák, és ezután

hígítják."

Ez történik a kiinduláshoz használt kénnel, kén-jodiddal is.

"...A homeopátiás hígítás során először egy oldatot készítenek, amit azonnal

követ egy meghatározott módon történő rázás, amit „dinamizálásnak” hívnak...

Miután elkészült az őstinktura, illetve a triturációból (porhígításból) nyert első

folyékony oldat, a következő lépés az egyre magasabb hígítások elkészítése.

Ehhez először az őstinktura egy századrésznyi részét kell venni, majd ezt 99

századrésznyi vizes alkoholos oldatban el kell keverni. Ekkor a két anyagot

ütve rázással elegyítik, más szóval dinamizálják. A dinamizálással létrejön az 1

CH hígítású oldat. A 30 CH hígításhoz az előbbi műveletsort harmincszor kell

megismételni..."

A gyártási folyamatnak ez az a része, amikor is - tudományosan igazolhatóan és a

gyártók által sem tagadva – a 12 CH vagy C12, vagyis 10^24 hígítási lépcső fölötti

újabb hígításoknál már csak 1:100, majd 1:10 000, aztán 1:1 000 000 és így tovább

csökkenő eséllyel kerülhet bele a további teljes gyártási folyamatba egyetlen atomnyi

kén vagy kén-jodid is (amit persze tovább osztani sem lehet). Tehát megszűnik annak

a gyakorlati esélye, hogy a végtermékben az oldószeren, illetve a szintén semleges

hordozón kívül bármilyen más anyag is legyen.)

"...Az ún. impregnálási szakaszban a homeopátiás hígított anyagot be kell

ágyazni egy semleges hordozóanyagba."

Vagyis a tiszta oldószert például szacharóz golyócskákra permetezik a csomagoláson

feltüntetett mennyiségben.

(De összevethetjük a panaszolt terméknél éppen egy lépcsővel „töményebb”, C11-es

hígítást - kiszámolva az "őstinkturában" található kén mennyiségét és annak

csökkenését a további hígítások során, egészen a késztermékig - a szabványos

ivóvízzel is. Abban például az egészségbarátnak aligha nevezhető higanyból 1

mikrogramm lehet literenként. Kiszámítható, hogy a megfelelő minőségű ivóvízben

körülbelül 22 700 milliárdszor(!!!) több lehet a higany, mint amennyi az elnevezését

is adó kénből van a szakszerűen elkészített, hígított Sulfur C11-es homeopátiás

gyógyszerben!! …De még ez is eltűnik a következő hígítási lépcsőben, C12-től nem

akad kénatom az „oldatban”.)

A "homeopátiás hígított anyaggal", illetve a GYEMSZI-OGYI által is említett

„higított kiindulási anyaggal” (melyet homeopátiás oldatnak is hívnak) kapcsolatban:

Az Online Kémiai Kislexikon (amely az Oxford University Press által kiadott

Concise Science Dictionary alapján készül) szerint: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/oxford-typotex-kemiai/ch01s15.html

"oldat

Egy folyadék (az oldószer) homogén elegye egy gázzal, vagy szilárd anyaggal

(oldott anyag). Az oldott anyag molekulái egy oldatban különállóak, és

elkeverednek az oldószer molekuláival. Általában valamilyen kölcsönhatás

fellép az oldószer és oldott molekulák között. Ha két folyadék keveredik

molekuláris szinten, akkor azok elegyedők. Ebben az esetben a nagyobb

mennyiségben jelenlévő az oldószer és a kisebb mennyiségű az oldott anyag."

"oldószer

Egy folyadék, amely más anyagot, vagy anyagokat old, oldat keletkezése

közben."

"oldott anyag

Olyan anyag, amely egy oldószerben oldatot képezve oldódik."

Tekintve, hogy a jelzett hígítási fok - 6,023x10^23, azaz megközelítőleg C12, vagyis

10^24 - fölött az oldószer már egyáltalán nem tartalmazhat semennyi oldott anyagot

(ként vagy kén-jodidot) sem, azok feltüntetése az összetevők közt (különösen

hatóanyagként!), illetve az ún. hatóanyagot bárhol, bármilyen formában is oldatnak,

hígításnak vagy bármi ilyesminek nevezni - oldott anyag híján - egyértelmű

félrevezetés, a vásárlók, betegek megtévesztése.

Természetesen a termék elnevezése is félrevezető ezáltal, hasonló ahhoz, mintha

húskonzervnek hívnának egy tisztán szójából készített étket, vagy még pontosabban:

narancsitalnak valamit, amiben – a sorozatos hígítások következtében - a víz mellett

már egyetlen molekulányi gyümölcs sincsen.

A kérdés tehát az, hogy a gyártó (bármelyik, hiszen a homeopátiás gyógyszerek

gyártási és engedélyezési eljárásai és előírásai azonosak), forgalmazó milyen alapon

jelöl meg a csomagoláson bármilyen "potenciált alapanyagot" összetevőként akkor,

amikor a gyártási folyamat során ez az alapanyag egy közbenső lépcsőben

teljességgel eltűnik az oldószerből, és miként adhatja a gyógyszer nevét éppen ez az

eltávolított anyag? Példaképp ismét csak a gyümölcs nélküli narancslére tudok utalni,

ami ugye, narancs híján, tiszta vízként lehetne akár almalé vagy ananászlé is, egy

ilyen termék forgalmazását pedig – illetve magát a terméknevet is - minden bizonnyal

a fogyasztóvédelmi hatóság is kifogásolná...

Összefoglalva:

1.) A jelzett késztermékekben az elnevezésüket is adó "hatóanyagból" (a

kiindulási oldat oldott anyagából) tudományosan bizonyíthatóan már egyetlen

atomnyi mennyiség sem található meg.

2.) A jelzett késztermékekben az elnevezésüket adó "hatóanyagnak" semmilyen

további más származéka, hatékonyságot biztosító összetevője sem lelhető fel,

bármilyen tudományos módszerrel sem.

3.) A fogyasztók – a betegek – a termék elnevezése és csomagolása alapján teljes

joggal hihetik azt, hogy az – hatóanyagként - sulfurt illetve sulfur iodatumot

tartalmaz, arról pedig, hogy ez nincs így, a csomagoláson semmilyen

tájékoztatást nem kapnak.

(A 2.) ponthoz: A homeopátiáról, és így természetesen a gyártók által említett

"dinamizálásról" is véleményt mond a Magyar Tudományos Akadémia tudományos

osztályának egészségügyi állásfoglalása "Komplementer medicina - a bizonyítékokon

alapuló orvoslás elvei alapján" címmel:

„Nem kielégítő a rendelkezésre álló tudományos háttér és további vizsgálatok

hivatottak alapkutatási és alkalmazott tudományos szinten az egzakt hátteret

feltárni"

http://mta.hu/v_osztaly_cikkei/a_tudomanyos_osztaly_egeszsegugyi_allasfoglalasai-126021 )

Tekintettel arra tehát, hogy a fent kifogásolt termékekben az oldószeren és a

hordozóanyagon kívül a leírtak szerint semmilyen egyéb kimutatható összetevő

nincsen, megismételem panaszomat: A termék megnevezése (ami a kiindulási

anyagok latin nevére utal) a csomagoláson és a megnevezés hatóanyagkénti

megjelölése a címkeszöveg előiratban félrevezető, a tényeknek nem felel meg.

Kérem tehát a Fogyasztóvédelmi Hatóságot, hogy saját hatáskörében járjon el a

megtévesztő termékfeliratok - elnevezés és így közvetetten a hatóanyag megjelölés -

ügyében, értelmezésem szerint ugyanis ebben az esetben a termék címkéjén,

csomagolásán található információkkal kapcsolatban a Fogyasztóvédelmi hatóságnak

kell eljárnia...

2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat

tilalmáról1

1. § (1) Ez a törvény állapítja meg az áruhoz kapcsolódó, a kereskedelmi ügylet

lebonyolítását megelőzően, annak során és azt követően a fogyasztóval szemben alkalmazott

kereskedelmi gyakorlatokra, valamint az ilyen kereskedelmi gyakorlat tekintetében

alkalmazott magatartási kódexekre vonatkozó követelményeket, és az azok megsértésével

szembeni eljárás szabályait.

(4) Külön törvény vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály a fogyasztók

tájékoztatására vonatkozóan az e törvényben foglalt szabályokon túl részletesebb, illetve

szigorúbb szabályokat írhat elő

c) az áru egészségügyi vonatkozásaival vagy biztonságosságával összefüggő követelmények

érvényesítése céljából,

...Tekintve, hogy a szöveg szerint a külön törvény "részletesebb, illetve szigorúbb

szabályokat írhat elő", a kereskedelmi gyakorlatnak eszerint minimum szinten kell a

Fgytv. előírásait kielégítenie!

Továbbá...

2. § E törvény alkalmazásában:

c) áru: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt

és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a

továbbiakban együtt: termék), az ingatlan, a szolgáltatás, továbbá a vagyoni értékű jog,

...Vagyis a törvény hatályát illetően áru a gyógyszer is, ideértve a kifogásoltakat is.

A törvény szerint pedig...

3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.

(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,

b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges

információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák,

illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés

meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a

fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.

6. § (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz,

vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon

jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az

alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti

döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre

alkalmas:

a) az áru létezése, természete, figyelembe véve a termékmegnevezésére vonatkozó

jogszabályi előírásokat is,

b) az áru lényeges jellemzői, így különösen

ba) kivitelezése, összetétele, műszaki jellemzői, tartozékai,

7. § (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely

a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének

korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért

jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy

időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi

gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és

b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem

hozott volna meg, vagy erre alkalmas

(a továbbiakban: megtévesztő mulasztás).

...Azaz, ha a gyógyszer kereskedelme során a vásárlókhoz közvetlenül eljuttatott

információ (például a termékre vonatkozóan a csomagoláson, a címkén feltüntetett

tájékoztatás) sérti a fenti pontokat, minden más, esetleg eltérő vagy megengedőbb

szabályozástól, előírástól függetlenül a Fogyasztóvédelmi Hatóságnak el kell járnia...

Az pedig tény, hogy a termék neve, illetve az egyéb információk hiánya a

csomagoláson a felsorolt pontokon sérti a fogyasztók érdekeit.

A címkézéssel kapcsolatban...

Címkézés

Magyar szabályozás

...A címkézéssel kapcsolatos magyar rendelkezés a jogharmonizációnak köszönhetően

megfelel a hatályos uniós jogi aktusnak, melyről a 2008. évi XLVII. törvény rendelkezik.

A törvénynek a címkézést említő pontjai is a Fogyasztóvédelmi Hatóság hatáskörébe

utalják a címkén megvalósuló tisztességtelen gyakorlatot, annál inkább is, mert a

GVH egy korábbi döntésében már leszögezte, hogy a csak csomagoláson, címkén

megjelenő megtévesztő információkat nem tekinti piacbefolyásoló tényezőknek.

Kiegészíteném az eddigieket a Gyógyszertörvény ide vonatkozó szakaszával is:

2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és

gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

1. § E törvény az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök

forgalmazásának, az azokkal kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatnak, közfinanszírozásának,

a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök finanszírozhatóságának elérését célzó

intézkedések és a lakosság biztonságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátásának,

valamint a gyógyszerek kiskereskedelmi forgalmazásának, a gyógyszerellátó tevékenység

gyakorlásának alapvető szabályait határozza meg.

3. § E törvény alkalmazásában

1. gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot

szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 1.

§-ának 1. pontja szerinti anyag;

11/B. § (1) A gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlat a

gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ésszerű felhasználását kell, hogy elősegítse azáltal, hogy

tárgyilagosan mutatja be a gyógyszer, illetve a gyógyászati segédeszköz tulajdonságait.

Vagyis a törvényi követelmény a gyógyszerek esetén is az, hogy "a gyógyszerrel

...kapcsolatos kereskedelmi gyakorlat a gyógyszer ...ésszerű felhasználását kell, hogy

elősegítse azáltal, hogy tárgyilagosan mutatja be a gyógyszer ...tulajdonságait"...

Megjegyezném, hogy a panaszolt termékekkel kapcsolatban – a megtévesztő néven

túl – a csomagolás semmilyen információt sem nyújt a fogyasztóknak, dacára annak,

hogy a termékeket gyógyszernek nevezik és gyógyszertárakban kaphatók. Ez

(hangsúlyozva, hogy tudom, mindez megfelel a homeopátiás gyógyszerekre

vonatkozó speciális, törvényi mentességeknek és a GYEMSZI-OGYI által kiadott

engedélyeknek) véleményem szerint sem a gyógyszertörvény idézett szövegével, sem

a 2008. évi XLVII. törvény elvárásaival nincs összhangban.

Hiszen – hatóságuktól idézve - ha a közönséges sonkára igaz megállapításuk,

mennyivel inkább igaznak kellene lennie egy gyógyszertárban, a szabadforgalmú

gyógyszerként kapható termékre is: "...a fogyasztó számára a legfőbb támpontot az

árucímke jelenti, amely nemcsak a termék tulajdonságairól, hanem a felhasználás

módjáról is eligazítást kell, hogy adjon"...

http://www.nfh.hu/print/magyar/informaciok/hirek/sajtokozlemenyek/hirek_130326_

2.html

Ezt az eligazítást az egyéb gyógyszereknél megadja az árucímke, a

gyógyszerhasználati útmutató, ám a panaszolt termékeknél a csomagolás nem hogy

nem informál, kifejezetten félre is vezet!

Példaképpen a GVH egy olyan döntését is felhozom, amely hasonló ügyet vizsgál,

azaz a termékek elnevezése és a fogyasztók elégtelen, illetve félrevezető tájékoztatása

révén megvalósuló törvénysértést. Ebben az esetben a hatóság reklámot vizsgált, így

a gazdasági verseny befolyásolása mellett állapította meg a Fttv. megsértését is, de

nyilvánvaló, hogy az utóbbi önmagában - azaz az NFH által - is szankcionálandó.

http://www.gvh.hu/data/cms994702/Vj016_2013_m.pdf?query=term%C3%A9kn%C

3%A9v Az eljáró versenytanács megállapítja, hogy a McDonald's Magyarországi Étterem Hálózat

Kft. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas kereskedelmi gyakorlatot tanúsított, amikor

2012. január 1. és 2012. június 10. között a Prémium Grillcsirke saláta,

2012. június 11. és 2012. július 10. között a Prémium saláta grillcsirkével,... elnevezésű

termékek megnevezése és a képi megjelenítése révén valótlan tájékoztatást adott a termékek

csirkehús tartalmával, azok elkészítése során alkalmazott technológiával kapcsolatban...

...A fenti határozat egyebek között az alábbi megállapításokat tette:

a termék megnevezése „.....", mely megnevezés félrevezetően határozza meg a termék

jellegét, mert a csirke színhús összetevőn kívül bőrt, növényi olajat, keményítőt és más

összetevőket is tartalmaz.

Az élelmiszer valódi jellegének nem az összetevők listája alapján, hanem a megnevezésből

kell kiderülnie, így a megnevezéshez kapcsolódóan minden olyan kezelést fel kell tüntetni,

amely lehetővé teszi a megkülönböztetést azoktól a termékektől, amelyekkel összetéveszthető,

így például pácolt, formázott, elősütött,...

...az összetételi felsorolásban egy összetevőként „csirkehús 83%” jelölték a felhasznált

csirke mellfilét és a csirkebőrt is, a csirkebőr azonban nem tekinthető húseredetű

összetevőnek. Mivel a termék megnevezésében csirkehús szerepel, ezért a ténylegesen

felhasznált hús („vázizomzat”) százalékos feltüntetése szükséges. A megküldött

gyártmánylap alapján sem állapítható meg, hogy a termék ténylegesen

milyen százalékban tartalmaz csirkehúst, illetve bőrt,...

Nyilvánvaló - számomra -, hogyha egy csirkesaláta esetében elvárható követelmény,

hogy a megnevezés ne adjon valótlan tájékoztatást, továbbá a termék valódi jellege

kiderüljön a megnevezésből, továbbá a hozzá kapcsolódó kiegészítő információkkal

megkülönböztethető legyen a hasonló termékektől, akkor legyen ez így a

homeopátiás gyógyszerek érintett körében is. (A monokomponensű homeopátiás

gyógyszerek esetében ráadásul nem megengedett még a fantázianév használata sem,

azaz a terméknévnek – más jogszabály előírása szerint - a kiindulási anyagot, azaz az

„őstinktúrát” kell megjelölnie még akkor is, ha annak összetevőit már teljes

egészében eltávolították a hígítások során.)

Ugyanebben a döntésben szerepel az, hogy

Az Fttv. 4. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a kereskedelmi gyakorlat megítélése során az

olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan, az adott

helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve az

adott kereskedelmi gyakorlat, illetve áru nyelvi, kulturális és szociális vonatkozásait is.

A kifogásolt gyógyszerek esetében a fogyasztó - a beteg - minden bizonnyal kap

valamilyen tájékoztatást a homeopátiás orvostól, az viszont egészen biztosan nem

terjed ki a gyógyszer tényleges beltartalmára. Azaz, az átlagos vásárlónak nincsen

tudomása arról, hogy a javasolt gyógyszer az elnevezését adó anyagból - esetünkben

a kénből illetve a kén-jodidból - egyetlen atomnyit sem tartalmaz (csupán valamilyen

- kimutathatatlan és bizonyítatlan - "rezgést"). Vásárlói döntését tehát jelentősen

befolyásolhatja az a természetes vélekedése, hogy a terméknév a gyógyszerben

ténylegesen fellelhető hatóanyagra utal. Ráadásul a gyógyszer vásárlója – betegként –

egy különösen sérülékeny és befolyásolható csoport tagjának tekinthető…

A dolog egyéb aspektusaira, arra például, hogy a homeopátiás gyógyszerek vélt

hatásmechanizmusát - az elmélet szerint - igazából biztosító és sok helyen emlegetett

"vízben megőrzött gyógyító információ" viszont egyáltalán nincsen feltüntetve a

termékeken (holott ez lehetne az egyetlen olyan összetevő, ami – bár létezését máig

nem sikerül bizonyítania senkinek sem - a kiindulási őstinktúrából átkerülhetne a

késztermékbe), most nem is kívánok kitérni.

Kéréseim a Fogyasztóvédelmi Hatósághoz:

1.) A fenti tények alapján állapítsa meg, hogy a termékek elnevezése félrevezeti a

fogyasztókat a gyógyszerek vélelmezhető beltartalmát illetően, továbbá, hogy a

csomagolásuk nem ad megfelelő információt ahhoz, hogy a fogyasztó – csupán a

terméknév ismeretében – megfontoltan dönthessen megvásárlásuk felől.

2.) Szólítsa fel a gyártókat, forgalmazókat a félrevezető, hamis feliratok

eltávolíttatására, megváltoztatására. Amennyiben az uniós előírások alkalmazása –

például az elnevezésre vonatkozóan - nem kerülhető meg, akkor kötelezze őket, hogy

gondoskodjanak a csomagolás szövegének tényszerű információkkal való, jól

olvasható, magyar nyelvű, közérthető és egyértelmű kiegészíttetéséről a 2008. évi

XLVII. törvény követelményeinek megfelelően. Azaz például, a "Sulfur

golyócskák", illetve a "Sulfur iodatum golyócskák" nevű gyógyszerek C12 (azaz

100^12 vagy 10^24) hígítási fokot meghaladó (akár C10000-ig, azaz 100^10000)

változatainak dobozán szerepeljen ott kötelezően a felirat: A termék Sulfurt (ként) /

Sulfur iodatumot (kén-jodidot) nem tartalmaz!

Tisztelettel:

Deák Ferenc

8000 Székesfehérvár,

Budai út 52., X/3.

+36203468621

oeruelt@gmail.com