· önismeretet elősegítő nevelés. ezt szolgálja: a játékosság, az alkotóképesség...

József Attila Általános Iskola4030 Debrecen, Monostorpályi út 63.(, fax: 52/449-030 (: 52/535-226e-mail: [email protected]

NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS

FELMENŐ RENDSZERBEN TÖRTÉNŐ

MEGSZÜNTETÉSE A 2011/2012. TANÉVTŐL

Debrecen, 2011. március

9


Nem szakrendszerű oktatás felmenő rendszerben történő megszüntetése

Indoklás

Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó szakaszába (5-6. évfolyamokon) 2008. évtől bevezetésre kerülő nem szakrendszerű oktatás eredményeit – kompetenciamérés eredményei, tanulók tanulási munkái, eredményei) – elemezve a következőket állapítottuk meg:- a nem szakrendszerű oktatás nem hozta a várt eredményt tanulóink tanulmányi

munkájában.- a tanórákhoz kapcsolt differenciált képességfejlesztő órán kívül is szükség volt

további korrepetálásra, felzárkóztatásra.- a nem szakrendszerű oktatással járó blokkokban történő képességfejlesztés

matematikai és szövegértés kompetencia területeken nem hozta meg a kívánt eredményt.

- a tanulók kompetencia fejlesztése a szakrendszerű órákon is megtehető differenciált óraszervezéssel – figyelembe véve a tanulók egyéni fejlesztési igényeit, kiegészítve differenciált képesség fejlesztéssel, felzárkóztatással.

A nevelőtestület ezért úgy döntött, hogy intézményünkben az 5-6. évfolyamokon szakrendszerű oktatást folytat.

Törvényi háttér

A 2010. évi LXXI. Törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról 1.§-ban foglaltak – mely a Kt. 8.§-ának (3) bekezdését módosítja.Az intézmény a 2011/2012-es tanévtől kezdődően felmenő rendszeren az 5. évfolyamtól szakrendszerű oktatást folytat az alapozó és fejlesztő szakaszban.A bevezető és a kezdő szakaszban nem szakrendszerű oktatás folyik.

A megszüntetés folyamata:- A 2010/2011-es tanévben az 5-6. évfolyamokon beindított nem szakrendszerű

oktatás keretein belül történik a tanulók nevelése – oktatása.- A 2011/2012es tanévben átmeneti évként az 5. évfolyamon már nem, csak a 6.

évfolyamon folytatunk nem szakrendszerű oktatást.- A 2012/2013-as tanévtől a nem szakrendszerű oktatás az alapozó szakaszban (5-6.

évfolyamok) megszűnik.A nem szakrendszerű oktatás megszüntetése után nem maradhat el a kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése, a tehetséges tanulók és a lemaradó tanulók folyamatos differenciált foglalkoztatása.

10


Módjai:- differenciált óraszervezés- differenciált képességfejlesztés- egyéni foglalkozás- fejlesztő foglalkozások a BTM és SNI tanulóknál- versenyeztetés- tehetséggondozás- tanulás tanítása

A nem szakrendszerű oktatásban érintett kötelező tantárgyak voltak az 5-6. évfolyamokon.- magyar nyelv és irodalom- matematika- technika- testnevelésNem kötelező óra: differenciált képességfejlesztés, kommunikáció.

A tantárgyak kötelező óraszáma a megszűnést követően is megegyezik az intézmény éves órakeretében feltüntetett kötelező óraszámmal.A kötelező óraszámot teljes egészében szakrendszerű oktatásra fordítjuk.Meghagyjuk a nem kötelező órákat – kommunikáció, differenciált képesség fejlesztés -, melyet a szülők nyilatkozatának megfelelően biztosítunk a tanulók részére.A kommunikáció tantárgyat továbbra is szabadon választható tárgyként változatlan tartalommal oktatjuk a szülő döntése alapján.A differenciált képességfejlesztést osztályszinten biztosítjuk a magyar nyelv és irodalom, a matematika tárgyakhoz kapcsolódóan.

Helyi tantervünk óraterve a szakrendszerű oktatásra való visszatéréssel az 5-6. évfolyamokon változatlan, nem érinti, nem változik sem óraszámban, sem a tantárgyak tekintetében.A nem szakrendszerű oktatás előkészítésénél használt eljárást folytatjuk a szakrendszerű oktatás előkészítésére:- A tanulók diagnosztikus mérése 4. évfolyamon- Időpontja: adott tanév március – május hónap- A mérésben résztvevő tárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika- A mérés módja: feladatlap, mely az alábbi témakörökben méri a tanulókat.

Matematika: számírás, mértékegységváltás, a négy alapművelet 100-as számkörben.

Magyar: szövegértés, hangos olvasás, íráskészség- a feladatlapok előszítésért felelős: az alsó tagozatos mérés-értékeléssel megbízott

pedagógus, mindig egyeztetve az alsó tagozatos, a felsős humán-, és a felsős reál munkaközösségekkel.

- A mérések menetét a melléklet tartalmazza.

11


A mérés célja: a tanulók egyéni fejlesztési tervének előkészítése.A szakrendszerű oktatásra való visszatérésnél is érvényesülnie kell az egyes tantárgyi programokban:- Önálló tanulás, a jegyzetelési technikák elsajátíttatása.- Az információszerzés- és feldolgozás (forrásból tájékozódás, csoportosítás,

rendszerezés, felhasználás új összefüggésekben) képességének fejlesztése.- A kommunikációs képességek erősítése.- Szociális kompetenciák fejlesztése.- A térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás.- Az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során megjelenő

módszertani kultúra, „tanítói” és „tanári” módszerek megfelelő arányú érvényesülése.

12


Legitimációs záradék

A módosítást véleményezte és egyetértését nyilvánította:

1. Iskolaszék 2011. március 22-én2. Szülői munkaközösség 2011. március 22-én3. Diákönkormányzat 2011. március 22-én

Elfogadta a nevelőtestület 2011. március 24-én

Debrecen, 2011. március 25.

BarabásnéVályi Valéria Katalinigazgató

13


MAGYA NYELV ÉS IRODALOM5-6. évfolyam


14


ALAPELVEK, CÉLOK Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tantárgy, integrált tantárgy tanulását segíti. Ugyanakkor az anyanyelvi kompetencia valamennyi műveltségi terület – tantárgy, modul – feladata. Az anyanyelv ugyanis az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás előfeltétele és legfőbb közege. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, ugyanakkor a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze. Az előzőekből következik, hogy az anyanyelvi és irodalmi nevelés alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használható olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. A diákok az iskoláztatás e név évében igen nagy lépést tesznek (tehetnek) a szociális érésben, az önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyel és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Célunk tehát az értelmes beszéd, az értő olvasás és a helyesírási készségének a kialakítása, fejlesztése, azaz a biztos kommunikációs készség elsajátítása. A Nemzeti alaptanterv kiemelt feladatként kezeli a megismerési képességek fejlesztését, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik, Kommunikációs kultúránk alapja az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. Minden műveltségi területen, de a magyar nyelv és irodalom műveltségi területen különösen nagy gondot kell fordítani a kritikai és a kreatív olvasási képesség fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül fel-fogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. A tanukat az elektronikus média hatásmechanizmusának megértésére, a különböző médiumokban való eligazodásra, a szükséges információk megtalálására kell nevelni. Olyan fiatalokat kell oktatni és nevelni, akik sikeres tanulási stratégiákkal rendlelkeznek, és képesek felhasználni az információs világháló adta lehetőségeket és eszközöket, s ezáltal birtokolják az élethosszig tartó tanulás képességét. Az információs és kommunikációs kultúra döntő tényezője az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, egymás megértésének, elfogadásának és megbecsülésének. Az anyanyelv sokoldalú és árnyalt fejlesztése a társadalmi kommunikáció alapja. Az anyanyelv a kultúra közvetítője. Lehetővé teszi az értelmi képességek fejlődését, az értékek sokoldalú- és irányú megismerését, segíti a társas kapcsolatok megfelelő, empátián, a másság elfogadásán alapuló kialakulását és fejlődését; ezáltal a társadalomba való beilleszkedés elengedhetetlen feltétele. A társadalom kisebb-nagyobb közösségeiben való részvétel, hatékony szereplőként való viselkedés feltételezi az anyanyelv biztos ismeretét. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése. A kompetencia oly módon érvényesül, hogy a tanulók és életkoruknak megfelelően birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét. A nyelvi kompetencia döntő eleme a kommunikációs helyzetek

József Attila Általános Iskola

15

4030 Debrecen, Monostorpályi út 63.(, fax: 52/449-030 (: 52/535-226e-mail: [email protected]

megfelelő értelmezése, a megértés képessége és a megértéssel összhangban álló aktív rész-vétel a kommunikációs folyamatokban. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális, valamint a nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak a különböző információhordozók üzeneteinek megértésére és feldolgozására. A tanulókat képessé kell tenni, hogy megértsék a különböző céllal és helyzetben létre-jött szövegeket, azokat tudják értelmezni, kritikusan vizsgálni. A szövegek értelmezésekor fel kell ismerniük nemcsak a szó szerinti, hanem az átvitt jelentést is. Meg kell őket tanítani arra is, hogy szövegalkotáskor vegyék figyelembe a beszéd-helyzetet, a hallgató(k) igényeit, a különböző szövegműfajok sajátosságait és normáit, a morális, esztétikai és kulturális elvárásokat. Ennek előfeltétel, hogy a tanulók ismerjék meg az anya-nyelvük rendszerét, annak jelenét és múltját. Az anyanyelv kellő színvonalú ismerete alapul szolgál más nyelvek megismerésében és elsajátításában. Az anyanyelv az egyéni és a kollektív tudatvilág a társadalom múltját is őrizi: hagyományőrző és –mentő funkciója révén a nemzeti identitástudat megalapozója. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, így szolgálja az anya-nyelvi kompetencia fejlesztését. A nyelv ugyanis – mint grammatikai rendszer és stilisztikai mód – az irodalom anyaga, megvalósulási formája.Kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését, az értelmi képességek fejlesztését, a logikai funkciónk, erkölcsi magatartásának, esztétikai érékük kibontakozásának letéteményese. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés beszélgetések és olvasmányok feldolgozása révén tartalmakkal tölti meg a tanulók érzelmi kapcsolatok iránti igényét, átélhetik a szolidaritás, az együttműködés érzését és élményét. Az anyanyelv- és iroda-lomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelő ezzel is az önismeretet elősegítő nevelés. Ezt szolgálja: a játékosság, az alkotóképesség fejlesztő támogatása, az életkorra jellemző érdeklődés, a kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önművelés irányába. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés sok lehetőséget nyújt a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására is. Az irodalmi művekkel folytatott aktív kommunikáció révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között.Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását segíti az egyént kulturális ön-azonosságának kialakításában, valamint meghatározó szerepe van az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, az azok megoldására való hajlam kialakításában, a saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a mások közötti különbség megfogalmazásában és a másság erre épülő elfogadásában, tiszteletében. Továbbá fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét.Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához. Segíti a tanulókat abban, hogy kialakuljon bennük a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. Az irodalmi nevelésnek a korábban említett célokon túl feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjának a megismertetése.

Az irodalmi művek olvasása és értelmezésének elsajátítása, gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek befogadására. Fejleszti a kritikai érzéküket, empátiájukat; segíti őket abban, hogy megértsék az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá váljon önmagukhoz és a környezetükhöz való viszonyuk. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a

16


képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészeti konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Mű-vészetek és az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek céljához és tartalmához. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés az 5-8. év-folyamban egységes kerettantervi anyagban – fejlesztési feladatokban, témakörökben, tananyag-tartalmakban, tanulói tevékenységekben és továbbhaladási feltételekben – épül egymásra. Ugyanakkor a két szakasz több vonatkozásában eltér egymástól. Az 5-6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti az első szakaszban (1-4. osztály) kialakult szóbeli sé írásbeli képességeket: a be-írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sok-irányú kreativitást. Az 5-6. évfolyamon irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermekeket az anyanyelvi életének, a magyar nyelv használatának megértését elősegítő rendszerébe olyan módon, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét. A 7-8. évfolyam már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődési szokások és alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. Erre a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok adnak módot.

FEJESZTÉSI TERÜLETEK KIEMELT FELADATAI

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértéseA társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése.A kulturált nyelvi magatartás kialakítása, a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodással, a partnerekkel való együttműködés képességének fejlesztése, mely megköveteli a tanulótól a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára való odafigyelést.A szóhasználat a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A különféle beszédműfajok felfogását és alkalmazását, a konfliktusok fölismerésének és megítélési képességét, valamint az életkorban levárható kritikus magatartásnak kialakítása a manipulációs szándékokkal szemben. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása szóbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. A kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának, mint sajátos kommunikációjának felfogása.Az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának megismerése.A beszédkészségek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés.

17


2. Olvasás, írott szövegek megértéseAz életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás kifejlesztése.A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbeli és írott szövegek (magáncélú, hivatalos, publisztikai, tudományos és szépirodalmi) szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése, a szövegekben megformál értékek felfogása és befogadása, kritikája.Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása.A művészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértése a korosztály szintjének megfelelő szinten.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírásA köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakítása.A képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében.Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az európai és a magyar kultúrában hagyományos alapvető szövegtípusok elsajátítása.Írásbeli szövegalkotáskor a megfelelő íráskészséget tükröző, rendezett, olvasható írás használatára való ösztönzés.Az életkornak megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikai íráskép kialakítása.Az anyanyelvi normákat követő helyesírás begyakorlása.

4. A tanulási képesség fejlesztéseAz alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái (lényegemelés, tömörítés, szöveg-kiegészítés, stb.), ezek megismerése és használatuk gyakorlása.A verbális és vizuális információ együttes kezelésében való jártasság kialakítása.A könyvtári munka megismertetése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és –rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. A mindennapi élethez vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgoztatása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés.5. Ismeretek az anyanyelvrőlA mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása. A tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása. A tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása. A leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, a felismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén.A nyelv rendszerének, az anyanyelv nyelvközösséget összetartó erejének felismerése.A nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban.

18


Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése.A grammatikai, jelentéstani ismeretek megtanítása az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tétele, az irodalmi művek jobb megértése, valamint az idegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyelvszemlélet gazdagítása a magyar nyelv sajátosságainak, szépségeinek fölismerésével, értékeinek megőrzésére vállalt felelősséggel. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez.

6. Ismeretek az irodalomrólAz irodalom, mint művészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalmi olvasmányok élményt, örömöt, szórakozást nyújtó; érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élményforrás mivoltának fölismertetése.A tanulók olvasási kedvének fenntartásával (felkeltésével) műértő, örömszerző olvasás kialakítása.Az alsó tagozatban elsajátított ismeretekre építve az elemi szintű kommunikációs készségek továbbfejlesztése a gondolatok megértésében, megfogalmazásában és továbbításában.A műalkotások megértéséhez szükséges esztétikai, irodalomelméleti (műfajelméleti, szerkezettani, stilisztikai, verstani) alapszintű ismeretek megszerzése.A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértésének megalapozása és fejlesztése. Irodalmi művel feldolgozásakor annak megláttatása, hogy a mű jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása.Annak beláttatása, hogy az irodalmi jelentés a szövegből, illetve a mű és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetekhez, érzelmekhez, emberi kapcsolatokhoz fűződő véleményalkotás és nyilvánítás elősegítése. Az irodalmi művek jobb megértése és a kommunikációs képességek fejlesztése drámajátékokkal, dramatizálással és színdarabok előadásával.Átgondolt, hatásos személyiségfejlesztés, amelyben fontos szerephez jut – az irodalmi anyag segítségével – a helyes önismeret kialakítása.A magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedő korszakainak, alkotóinak és műveinek megismerése.A Művészetek, az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek anyagával a belső koncentráció kialakítása.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi esztétikai és történeti érzék fejlesztése.Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai műveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzőik tudatosítása.Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése különféle műfajokban, más művészeti ágakban. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetekre. A műélvezet fiktív létmódjának megértése.

19


A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak gazdagítása, erkölcsi ítéletalkotásra való ösztönzése. A humor személyiség- és közösségépítő szerepének megértése. Az ítéletalkotás képességének fejlesztése a népszerű irodalom szerepéről, értékéről, sajátos eszközeiről. Az önálló olvasmányválasztás igényének felkeltése. A tárgyalt művekről önálló véleményalkotásra való buzdítás. A művekkel kapcsolatos érzelmek, gondolatok megfogalmazása, a személyes élmény kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességének bizonyítására.

20


5. ÉVFOLYAM

Éves óraterv

Évi óraszám: 148 óra Magyar nyelv: 74 óra (2 óra/hét) 4 óra/hét Magyar irodalom 74 óra (2 óra/hét)

FEJLESZTÉSI FELADATOK

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértéseA mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése – a korábban elsajátított ismeretek felidézésével.Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására. Helyzetgyakorlatok: a helyes beszélgetés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően. A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben. Történetmondás, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján).

2. Olvasás, írott szövegek megértéseGyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére, különböző témájú művek fölkészülés utáni értelmes felolvasása.A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával. A nyelvi eszközök és a jelentés viszonyának fölismerése, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. Az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismertterjesztő szövegek jelentésének feltárásában.Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A leírás különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírásAz írástechnika továbbfejlesztése másolással, tollbamondással, emlékezet utáni írással. A tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód begyakorlása. Irodalmi és ismeretterjesztő olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülő szógyűjtés (szavak, szószerkezetek, szólások). Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetőségeinek felhasználásával, a szóhangulat figyelembevételével.

21


Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetről különféle szerkezeti megoldásokkal (egész - rész, közel – távol, részletező – egybelátó). A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása.A korábban tanult helyesírási ismeretek rendszerezése, alkalmazása fogalmazásokban, írásbeli szövegekben.

4. A tanulási képesség fejlesztéseEligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása.Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan.Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, illetve megfogalmazásához.Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, illetve átlapozással. Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a falhasznált könyvekről.

5. Ismeretek az anyanyelvrőlA korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban. A hangképzési sajátságok megfigyelése. Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédben, művészi szövegmondásban. Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban.Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyai feltérképezésében a korosztály szintjén.Hangutánzó, hangulatfestő, azonos és hasonló alakú szavak gyűjtése; fogalmazási gyakorlatok a gyűjtött anyaggal. Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmű szavak kapcsolatáról. A szójelentés értelmezése különféle célú és műfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben.Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeiből származó szavak (pl. társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére és helyes használatuk a különféle beszédhelyzetekben. A nyelv és a nyelvhasználat rétegezettségének megtapasztalása, felismerése különféle nyelvváltozatok konkrét példái alapján. Egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használata.

6. Ismeretek az irodalomrólSzövegelemző gyakorlatok a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklődésére számot tartható alapvető irodalmi témák részletesebb megbeszélése.

22


Az olvasás örömének megtapasztalása. Különféle műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmikagyakorlatok.Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplők kapcsolatának (egymásra hatásának, együttműködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása.Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai művekben, népköltészeti és műköltészeti alkotásokban.A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott művekben, pl.: szerkezet, egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelmezése, a ritmika, az ismétlődés különféle formái, a túlzás.Látott, hallott, elképzelt élmények önálló megfogalmazása, elsősorban szóban.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi esztétikai és történeti érzék fejlesztéseErkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála, stb. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és az olvasmányok hatásáról. A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban.Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben. Mások véleményének meghallgatása. A jó és a rossz, az igazság és az igazságtalanság megítélése.

Magyar nyelv

Tantervi témakörök, tartalmak Tanulói tevékenységekEligazodás a mindennapi élethelyzetekben (12 óra)Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről:- a kommunikációs helyzet alapelemei, a beszélő és a hallgató szerepe- helyzetgyakorlatok.Az emberi beszéd kialakulása, szerepe az emberiség történetében.Az írás kialakulása, fejlődése, szerepe az írásbeli kommunikációban.A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünet-tartás szerepe a beszédben.Beszédművelési gyakorlatok.

A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) fő formái (arcjáték, gesztus, test-helyzet, távolságtartás), szerepük a

A kommunikáció tényezőinek (feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna) megismerése, alkalmazása különféle beszédhelyzetekben.

Ismerettartalmú szövegek értelmező hangos olvasásának gyakorlása.A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének, kommunikációjának megtapasztalása.A különféle mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően.A helyes beszédlégzés, artikuláció gyakorlása. A megfelelő beszédtempó, hangmagasság, hangerő és hanglejtés alkalmazása. A testbeszéd, az arcjáték, a szemkontaktus működésének megfigyelése. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd

23

kommunikációban a kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel. A testbeszéd viszonya a verbális beszédhez.

Mindennapi beszédhelyzeteink:- kapcsolatfelvétel: (köszönés, megszólítás, bemutatkozás)- szándéknyilvánítás: (kérdés, tudakozódás, kérés, felszólítás)- véleménynyilvánítás.

- beszélgetés.Az elemi udvariassági formák ismerete és használata.

össze-hangolása különféle beszédhelyzetekben.

A kapcsolatfelvétel és szándéknyilvánítás nyelvileg helyes, udvarias, formáinak megismerése, használata a nem nyelvi kifejezőeszközök alkalmazásával.

Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása egyéni élményekről. Mások véleményének meghallgatása.Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben.A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás megismerése, egyénre szabott alkalmazása.

A beszélt nyelv (16 óra)A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és mássalhangzótörvények.- a hangok világa, a beszélőszervek és működésük;- a beszédhangok csoportosítása, Rövid hosszú magánhangzók;- a magas és mély magánhangzók.A hangrend;

Az illeszkedés.

Rendszerszerű összefüggések felfedezése a hangok között. A beszélőszervek működésének megfigyelése, megismerése.

A beszédhangok csoportosítása különböző szempontok szerint: időtartam szerint.

A hangrend szerepének felismerése, szerepe a toldaléko-lásban.Az illeszkedés megfigyelése, szerepe a toldalékolásban.

Kiegészítő anyag

- A mássalhangzók csoportosítása jegyezik és időtartamuk szerint.- Zöngés és zöngétlen mássalhangzók.- Az ábécé és a betűrend.

A szótag és az elválasztás.- Az egyszerű és az összetett szavak elválasztása.

Kiegészítő anyag

Cselekményismertetés, beszámoló, tömörí-tés, szövegkiegészítés szóban.

Legalsó, alsó, középső és felső nyelvállású magánhang-zók; ajakkerekítés és ajakréses magánhangzók. Megfi-gyelése.

A mássalhangzók csoportosítása különböző szempontok szerint: jegyeik alapján és zöngésség szerint.

A betűrendbe sorolás szabályainak megismerése és gyakorlása.Az egyszerű és az összetett szavak elválasztása közötti különbség megismerése, a szavak elválasztásának gyakorlása.

A hangutánzó és hangulatfestő szavak szerepe a szöveg-alkotásban. Stilisztikai értékük felfedezése.

Szóbeli szövegek alkotása: cselekményismertetés, beszá-moló, tömörítés kifejező, mások számára érthető, nyelvi-leg igényes és helyes formában. Szóbeli szöveg pl. történet kiegészítése szóban.

24

Az írott nyelv (24 óra)Az előző és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzői (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori műfajban: elbeszélés, leírás, írásos beszámoló.

Kiegészítő anyag

Az írástechnika továbbfejlesztése.

A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései.A helyesírási alapelvek.A szóelemző írásmód:- a hasonulások,- összeolvasás,- mássalhangzó-rövidülés, kiesés.A kiejtés szerinti írásmód:- szótövek írása,- toldalékok írása.A hagyományos és az egyszerűsítő írásmód

Az élő és az írott szövegek közötti azonosságok és kü-lönbözőségek megfigyelése. Különböző műfajú szövegek néma és hangos olvasása.A szövegben kifejtett információk visszakeresése.Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival: adatke-resés, lényegkiemelés stb.Nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása.Vázlat készítése, különböző műfajú szövegek megértésé-nek igazolására, fogalmazások írásához.Rövidebb szövegek: leírás, elbeszélés alkotása. Szemé-lyes és olvasmányélmények megfogalmazása leírásokban, elbeszélgetésekben.Magánlevél megfogalmazása; a szóhasználat, a levél hangnemének megválasztása a címzetthez igazodva.

Hírek, hirdetések, interjúk olvasása, műfaji sajátosságaik megfigyelése, megfogalmazásuk önállóan, interjú készítése tanári segítséggel.A tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód gyakorlása.A helyesírás alapvető szabályainak megismerése és al-kalmazása. A helyesírás rendszerének (helyesírási alap-elvek) megismerése, gyakorlati alkalmazása. Helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása fogalmazások-ban, írásbeli szövegekben. A magyar helyesírási szabá-lyai című könyvvel. Írásbeli munkák javítása tanári irányítással és önállóan.

A szavak jelentése és szerkezete (18 óra)A hangalak és a jelentés viszonya:- egy- és többjelentésű szavak,- rokon értelmű,- ellentétes jelentésű szavak,- azonos alakú szavak,- hasonló alakú szavak.

Szólások, szóláshasonlatok, közmondások.

A szavak szerkezete:- szótő és toldalék, toldalékfajták.- egyszerű és összetett szavak.

A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek megta-pasztalása szépirodalmi és nem szépirodalmi olvas-mányokban tanári irányítással, csoportosan és egyéni munkával.Az aktív és passzív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésekben.

A szó szerinti jelentésen túli lehetséges jelentések létezé-sének megtapasztalása, megértésük gyakorlása.Memoriterek tanulása: szólások, közmondások.

A szavak szerkezetének megfigyelése, a szóelemek (szótő, képző, jel, rag) felismerése és megnevezése. Alaktani elemzések gyakorlása tanári irányítással.

Könyv- és könyvtárhasználat (4 óra)Tájékozódás különféle dokumentumtípu- Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megtapasztalá-

25

sokban:- könyvek (ismeretközlő és szépirodalmi)- segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklo-pédia).

sa, gyakorlása: könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjai. Önálló ismeretszerzés megtapasztalása, gyakorlásaMegadott könyvek keresése a könyvtárban egyénileg és csoportosan.

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használata a kommunikációs helyzetnek megfelelően.Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása.Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról.A hang, a szó és szóelem megkülönböztetése.Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott ismeretterjesztő, tantárgyi-szakmai és szépirodalmi szövegekben.A gyakran használt és olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése.

26

Irodalom

Tantervi témakörök, tartalmak Tanulói tevékenységekNépdalok, mesék (28 óra)Néhány (két-három) népdal, mondóka.

Mesék a klasszikus és mai magyar irodalom-ból és a világirodalomból.A nép- és műmesék jellemző motívumai, fordulatai, hőstípusai.

Kiegészítő anyag

A népdal, mondóka műfaji sajátosságainak (zeneiség, ritmus) felfedezése.

A mesék néma és hangos olvasása. Az olvasás örömének megtapasztalása.A népmesék a korábbi nyelvállapotot tükröző kifejezéseinek felfedezése.A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek megtapasztalása.

A gyakori mesetípusok (csalimese, állatmese, tündérmese) felismerése, megnevezéseA humor kiemelt szerepének értékelése.

Vélemény megfogalmazása a mesék hőseinek cselekede-teiről. A jó és rossz, az igazság és az igazságtalanság felismerése.A mesék tartalmának elmondása.Mese(részlet) dramatizált megjelenítése.

Petőfi Sándor: János vitéz (20 óra)Mese és valóság az elbeszélő költeményben.

A szerkezet és a megjelenítés eszközei.Az elbeszélő költemény.Próza és vers közötti különbség.Szókincsfejlesztés.

A képesség megjelenítése a műben.

A szereplők cselekedetei, a hős kalandjai, erkölcsi választásai.

Az ütemhangsúly verselés.

A valóságos és mesei elemek elkülönítése.Az olvasás örömének megtapasztalása.Műrészlet felolvasása.

Az epikus művek szerkezeti egységének felfedezése, megismerése, megnevezése.A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek megta-pasztalása. A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése.

Szómagyarázatok készítése tanári irányítással az aktív és passzív szókincs fejlődése végett.A szövegben megjelenő egyszerűbb képek (hasonlat, megszemélyesítés, metafora) alakzatok (ismétlés, fokozás) felismerése, értelmezésük gyakorlása.Néhány mondatos vélemény megfogalmazása szóbeli és írásbeli megfogalmazása a szereplők cselekedeteiről, nézeteiről, helyzeteiről.A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos válta-kozásának megfigyelése. Az ütemhangsúlyos felező 12-es felismerése.

27

Memoriter tanulása: Húsz versszak a műből.

Természet, táj, szülőföld; család, szülők, gyerekek (14 óra)Mitológiai és bibliai történetek.

Tájjal, szülőfölddel, családdal kapcsolatos versek olvasása, feldolgozása.Petőfi Sándor: Az alföld (Szülőföldemen, István öcsémhez, Egy estém otthon), Arany János: Családi kör.

A kortárs magyar gyermekköltészet néhány gyöngyszeme.

A régió, a lakóhely irodalmi emlékei.

A művek közös és önálló olvasásaA különböző kultúrák létmódjának, szemléletének meg-tapasztalása.Annak megállapítása, hogy ki az elbeszélő, és kinek a szemével látjuk a történetet.Az empátia fontosságának átélése a közösség életében.Az ítélkezés, mint cselekedet felismerése a feldolgozott műalkotásokban.

A versekben előforduló egyszerűbb képek (hasonlat, megszemélyesítés metafora), alakzatok (ismétlés, fokozás) felismerése, értelmezésük gyakorlása.A tájleíró vers műfaji sajátosságainak felfedezése.A megismert, 19. században született lírai alkotások idegenségének megtapasztalása.Memoriter tanulása: Petőfi Sándor: Az alföld Arany János: Családi kör

A versek témájának és hangulatának, hangnemének felis-merése.Az egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása.A versek ritmusa közötti különbség megfigyelése (idő-mértékes – ütemhangsúlyos verselés).Memoriterek tanulása: Petőfi Sándor egy verse (pl. Fa leszek, ha) Weöres Sándor: A tündér és/vagy Déli felhők Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz

A feldolgozott szövegek műfaji és formai különbségeinek megfigyelése, ezek érzékelésére irányuló képesség kialakítása.

Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő művekben (12 óra)Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúkA barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban.

Ifjúsági regény elolvasása házi olvasmányként, a cselek-mény utólag felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése.

Az idő és tér egyértelműen jelölt mozzanatainak azonosítása.

28

A történet elbeszélőjének felismerése.Az epikus művek szerkezeti egységeinek felfedezése, megismerése, megnevezése.

Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogal-mazása az olvasott szöveg szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegben megjelenő emberi helyzetekről.Memoriter tanulása: Molnár Ferenc: a Pál utcai fiúk (10 sor)

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének bemutatása. Néhány alapvető irodalmi téma fölismerése az olvasott művekben. Az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete: a cselekmény részei, a szereplők, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos verselés.Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása elsősorban szóban.Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban.

6. ÉVFOLYAM

Éves óraterv

Évi óraszám: 148 óra Magyar nyelv: 74 óra (2 óra/hét)

29

4 óra/hét Magyar irodalom 74 óra (2 óra/hét)

FEJLESZTÉSI FELADATOK

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértéseA nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása és értelmezése a páros és kisközösségi helyzetekben.Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban.Saját állapot előadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben.Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása, időrendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból; többféle hallgatósághoz igazodva.Szövegalkotási feladatok szóban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről; külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása.

2. Olvasás, írott szövegek megértéseFolyamatos hangos és csendes olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes felolvasásával.Feladatok a szövegelemzés bővítésére: (a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkérés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése).A műfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása (például: mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada), a tanult műfaji jellemzők megnevezése.3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírásGyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának továbbfejlesztésére. Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása, időrendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból; többféle hallgatósághoz igazodva.Szövegalkotási feladatok írásban:- elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben);- leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről- jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről; külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása.Kreatív írás „mi lenne, ha” szerkezetben.Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről. Képzett igék, főnevek, melléknevek gyűjtése – különös tekintettel a szinonimitásra, a szóhangulatra, a köznyelvi, a diáknyelvi és a szakszavak használatbeli eltéréseire – a gyűjtött anyag felhasználása megadott témák kidolgozásában és kreatív játékos feladatokban.

4. A tanulási képesség fejlesztése

30

A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetőségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban.Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek megismerése, kézikönyvek használata a tárgyalt irodalmi művekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban.Tantárgyi gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelő folyóiratokból, talált adatok célszerű, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése. A gyűjtött anyag felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban, műsor összeállításban).

5. Ismeretek az anyanyelvrőlA nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján a szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel.Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére, a szavak, szólások, állandósult szókapcsolatok megkülönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelő alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban.A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása.Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben.A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.

6. Ismeretek az irodalomrólAz olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése és bemutatása (pl. gyerekek és felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség) a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból.Változás ritmikai, zenei formálású lírai művek közös és önállóolvasása, feldolgozása a klasszikus és kortárs magyar és világirodalomból. Néhány fontosabb költői kép, alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megtapasztalása. Ismerkedés különböző lírai műfajokkal. A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. A tetőpontok, fordulópontok és kitérők érzékelése. Azonos témák más-más műfajú megjelenítése (pl. elbeszélés vagy párbeszéd formájában). Azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban. A cselekmény, a helyzetek, a szereplők megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélő művek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján.Szövegelemzési, -átalakítási gyakorlatok, a mű szövegére és hatására irányuló figyelem fejlesztésére: képzettársítások, érzelmi tapasztalatok előhívása, a képzelet mozgósítása.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi esztétikai és történeti érzék fejlesztéseÉrzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban. A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban és a műalkotásokban a korosztály érdeklődésének megfelelő szövegekben.Részvétel a tanulócsoportban folyó vitában a mindennapok, művek és olvasmányok kiváltotta élményekről.Mások véleményének meghallgatása, megértése. Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak és műalkotások idegenségének megtapasztalása.

Magyar nyelv

31

Tantervi témakörök, tartalmak Tanulói tevékenységekPáros és kisközösségi kommunikáció (12 óra)A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszkö-zök tudatos alkalmazása.Beszédművelési gyakorlatok (folyamatosan).A kifejezőeszközök értelmezése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban: a testbeszéd és a verbális kommunikáció szupraszegmentális eszközei.

Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben:- a vita; érv, cáfolat, indok, bizonyítás;- kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás;- szándéknyilvánítás: segítségkérés, tudakozódás.

Egyszerű, érthető és hatékony közlésmódok gyakorlása.Beszédművelési gyakorlatok rendszeres végzése a beszédem-pó, a hangmagasság, hangerő, hanglejtés tudatos alkalmazása.

A szóhasználat, a testbeszéd, a kiejtés összehangolása különféle beszédhelyzetekben.A hallgatósághoz a beszédhelyzethez való alkalmazkodás, a személyiséghez illő fellépés érzékeltetése.Üzenet rövid, szóbeli összefoglalása.

Saját vélemény megfogalmazása és megvédése a témának és beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghall-gatása , megértése többszereplős helyzetekben.A kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás különböző módozatai-nak gyakorlása.

A segítségkérés, tudakozódás gyakorlása.

Szóbeli és írásbeli szövegműfajok főbb ismérvei (10 óra)A nézőpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban, nézőpontváltás.

Elbeszélés párbeszéddel.Az olvasottak reprodukálásának módjai.A jellemzés tartalmi és formai követel-ményei:- a jellemzés mint műfaj- a jellemzési módok.Kombinált jellegű szövegek (elbeszélés leírással, jellemzéssel).Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeret-terjesztésben.

Kiegészítő anyag

Egyszerűbb dialogikus formák, dratamikus népszokások.

Elbeszélés és leírás alkotása különböző nézőpontból.

Elbeszélés alkotása párbeszéddel.Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek fontosabb gondolatainak összefoglalása.

Néhány soros jellemzés alkotása, személyes vagy olvasmányélmények megfogalmazása a jellemzésben.

Kombinált jellegű fogalmazások alkotása.

Elbeszélés, leírás, jellemzés szerepének megfigyelése és alkal-mazása ismeretterjesztő szövegekben.

Levél szerkesztése. A levél formai és tartalmi sajátosságainak figyelembe vételével magán-, illetve hivatalos levél megírása.Meghívó szerkesztése.Riport készítése tanári irányítással.Egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások elő-adása.

32

A szavak jelentése és szerkezete, szófajtani besorolása (48 óra)A szófajok kialakulása, a magyar nyelv szófaji rendszere:

Az ige – jelentése,- az igéhez járuló ragok,- az igemódok,- az igemódok és igeidők kapcsolata,- az ikes égék.

A névszókA főnév és fajtái.

A melléknév.

A számnév.

A névmások.

Az igenevek. - a főnévi igenév, - a melléknévi igenév, - a határozói igenév.

A határozószók.A viszonyszók.

A mondatszók.A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk.

A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmező; állandósult szókapcsolatok. A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései.A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának egyszerűbb

A nyelvi egységek közötti rendszerszerű összefüggések fel-ismerése a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között. A szófaj fogalmának értelmezése a szójelentés, a toldalékolha-tóság alapján. Szófaji rendszerek megismerése.Az ige fogalmi jegyeinek felfedezése. Az igei személyragok felismerése. A módjelek felismerése és megnevezése. Az ige-idők kifejezésének megfigyelése. A módjel és időjel értel-mezése. Az igeidők és igemódok közötti összefüggések felfedezése.

A főnév, köznév, tulajdonnév fogalmának meghatározása önállóan és/vagy tanári segítséggel az első szakaszban szerzett ismeretek alapján. A tulajdonnév fajtáinak megismerése és a hozzájuk kapcsolódó helyesírási szabályok alkalmazása az írásbeli szövegekben.

A melléknév fogalma. A melléknév fokozásának gyakorlása, toldalékos alakjai.

A számnév fogalmának pontosítása, fajtái, a határozatlan számnevek fokozása. A számnévképzők megismerése.A számnevekhez kapcsolódó helyesírási szabályok rendszerezése.

A névmások fogalma, fajtáinak megismerése.

Képzők szerepe a szóalkotásban, az igenévképzők felismerése, megnevezése. Az igenevek igei és névszói sajátosságainak felfedezése.

A határozószók fogalma, felismerése.A viszonyszók fogalma, használatuk, kiemelten a névelők, névutók, igekötők.A mondatszók fogalma, kiemelten az indulatszók.A megismert szófajok felismerése szövegben, toldalékos for-mában is képzésmódjuk. Helyes használatuk a szóbeli és írás-beli kommunikációban.Különféle nyelvváltozatok konkrét – szószintű – példái alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegezettségének megtapasztalása.

A szófajokhoz kapcsolódó alapvető helyesírási szabályok megismerése, rendszerezése, alkalmazásuk.A földrajzi és intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának gyakorlása.

33

esetei.

Könyv- és könyvtárhasználat(4 óra)A korosztálynak szánt fontosabb saj-tótermékek főbb fajtái, formai és szerkezeti jellemzői.A könyvekből gyűjtött adatok rende-zésének alapvető ismeretei.

Tapasztalatgyűjtés különböző informá-cióhordozók működéséről.

Napilapok, hetilapok, folyóiratok olvasása, böngészése. Külön-féle sajtótermékek fejlécének vizsgálata. Cikkek rovatok olva-sása, műfaji sajátosságok megfigyelése.

Az anyaggyűjtés és –elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézi-könyvekből tanári irányítással és önállóan.Ismerkedés az internettel, CD-ROM-mal.

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzetben.A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben.Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása.Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése.Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése személyes élmény alapján.Szövegekben a szavak szófajának felismerése megnevezése, a szófajok jellemzőinek, a szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása.Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban, az adatok elrendezése és feljegyzése.Jártasság a korosztály számára készült lexikonok használatában.

Tantervi témakörök, tartalmak Tanulói tevékenységekMonda, rege, ballada (20 óra)Kiegészítő anyag

Két-három magyar történeti monda. A magyarok eredete. A csoda-szarvas, A fehér ló monda

Egy népballada.Kőmíves KelemennéA ballada műfaji jellemzői.

A műballada.

Ismeretek gyűjtése az ősköltészet (műveltség, művészet) kiala-kulásáról.A monda hangos és néma értő olvasása.A monda műfaji sajátosságainak megfigyelése, összehasonlítása a mese műfaji sajátosságaival. A tömörítés és a vázlatírás gyakorlása.Egy népballada hangos és néma értő olvasása, szerepenkénti felolvasása, dramatizálása.A ballada műfaji jellemzőinek felismerése, összegyűjtése.A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának, az érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése.A népballada és a műballada összehasonlítása.Arany János: A walesi bárdokVörösmarty Mihály: Szép Ilonka (részlet)A tisztán elbeszélő és a dramatikus műrészletek közötti kü-lönbségek megtapasztalása.

34

Kiegészítő anyag Legendák olvasása, feldolgozása, szövegfeldolgozási technikák gyakorlása.Memoriter tanulása: Arany János: A walesi bárdok

Arany János: Toldi (24 óra)A mű szerkezete.

Az elbeszélő költemény.

A főszereplő összetett jelleme: pró-batételek, konfliktusok, lélekábrázo-lás.A jellemzés eszközei.

Előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok.

A versforma.

A mű cselekményének, logikai menetének megfigyelése.A mű szerkezetének vizsgálata tanári segítséggel, az epikus művek szerkezeti egységeinek (előkészítés, bonyodalom, az események kibontakozása, tetőpont, megoldás) felismerése és megnevezése. A tetőpontok, fordulópontok, kitérők érzékelése.

Az elbeszélő költemény műfaji sajátosságainak megfigyelése. Az elbeszélő költemény fogalmának meghatározása tanári segítséggel vagy önállóan.A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. A főhős belső vívódásainak megfigyelése. Az epizód szerepe a jellem-zésben.A jellemábrázolás módjainak, az epizód szerepének, a főhős jellemfejlődésének megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása jellemzés íráskor. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása a szereplők jelleméről.Az elbeszélői előadásmód sajátosságainak, az érzelmi-indulati feszültség fokozása eszközeinek megfigyelése. Költői képek (megszemélyesítés, hasonlat, metafora, allegória), alakzatok, (ellentét, fokozás, ismétlés, halmozás, felsorolás) felismerése és megnevezése. A költő nyelvhasználatának (képes beszéd, hangulatteremtés, szórend, stb.) megfigyelése, folyamatos szúgyűjtés. Népi motívumok gyűjtése.

A János vitéz és a Toldi összehasonlítás: rokon vonások és különbségek számbavétele.A versforma megállapítása: felező tizenkettes. A rímelés meg-figyelése.Memoriter tanulása: 10-15 versszak a műből.

Hősök a történetmondás műfajá-ban (16 óra)Gárdonyi Géza: Egri csillagok és Daniel Defoe: Robinson CrusoeVagy Robert Louis Stevenson:A kincses sziget vagyThea Beckman: Keresztes hadjárat farmerban című regénye.

Helyzetek, kalandok, konfliktusok, jellemek és sorsok.

A regények önálló elolvasása. Az olvasás örömének megtapasztalása. Műrészletek felolvasása.

A mű feldolgozása tanári irányítással.Önálló ismeretszerzés, előzetes gyűjtőmunka a regény történeti

35

A regény fogalmának bővítése.

Elbeszélő költemény.Fazekas Mihály: Ludas Matyi

Az időmértékes verselés.

Kiegészítő anyag

Elbeszélések.Kuckó király, Kosztolányi Dezső: A kövér bíró,Fekete István: Fészekrablás,Gyurkovics Tibor: Tükröm, tükröm, mondd meg nékem.

A prózai és a verses elbeszélés különbsége.

koráról, helyszínekről.A regény cselekményének és szerkezetének, valamint az ismétlődő motívumok szerepének megfigyelése. Az idő és a tér mozzanatainak azonosítása.A főszereplők életútjának nyomon követés, pl.: közösen készített életút térkép készítése. Az életutak és az összekap-csolódások. A szereplők: történelmi személyek és költött alakok megkülönböztetése. A mellékszereplők főhősökhöz fűződő viszonyának megítélése. Véleményalkotás a szereplők jelleméről.Önkifejezés képességének kiteljesítése szövegek átírásával, az olvasott művekhez különboző befejezések készítése.A regény műfaji sajátosságainak felfedezése, megnevezése. A történelmi regény fogalma.A történet megismerése, a mű egy rövid részletének olvasása.Az archaikus szöveg sajátosságainak megfigyelése. A mai és a korábbi nyelvállapot különbségeinek felfedezése.Az időmértékes verselés, a rövid és hosszú szótagok fogalmának megismerése. A hexameter szerkezetének megfigyelése. Műrészlet „skandáló” olvasása.Rövid vers írása időmértékes verselésben.

Elbeszélések hangos és csendes néma értő olvasása, a szöveg-feldolgozási technikák gyakorlása.Az ábrázolási alapformák: elbeszélés, leírás, párbeszéd felisme-rése. A történet elbeszélőjének megállapítása. Tetőpontok, fordulópontok keresése az olvasott művekben.A humor szerepének érzékelése, nyelvi megjelenési formái. Beszélgetés a művek által kiváltott élményekről.A verses és prózai elbeszélések összehasonlítása.Memoriter tanulása: Dobó esküje.

Képek és formák a költészetben(14 óra)Lírai alkotások elemzése különböző korokból.Legalább nyolc lírai mű elemzése különböő korokból (négy-öt a 20. századi irodalomból. Pl.: Tóth Árpád: Láng, Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekértWeöres Sándor: SzáncsengőRomhányi József: A macskafogó egérUtassy József: A hajnali rigókA lírai formanyelv sokfélesége:Változatok a képiségre, zeneiségre,

Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus és kortárs magyar irodalom köréből. A lírai mű témájának és hangulatának, hangnemének felismerése.A lírai műnem eddig tanult sajátosságainak összegzése.

A költői szöveg- és képalkotás vizsgálata. A versekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése,

36

szerkezetre. megnevezése, szerepük és hangulati hatásuk megtapasztalása. Allegória, alliteráció, figura etimoligica, metonímia.A versszak és a nagyobb szerkezeti egység viszonyának megértése.Memoriter tanulása: Tóth Árpád: Láng Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért Utassy József: A hajnali rigók Romhányi József: A macskafogó egér

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása.Olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával, a művaj és a téma megállapítása.Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj.Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete.Lírai művek formanyelvének (veselés, képiség) felismerése.Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése.Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok alapján.A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban.

37

DIFFERENCIÁLT KÉPESSÉGFEJLESZTÉS5-6. évfolyam

38


5. évfolyam

Éves óraszám: 37 óra, heti 1 óra

10 óra Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése- helyesírás fejlesztése (tulajdonnevek írása, j – ly) - magánhangzók és a mássalhangzók csoportosítása- egyszerű és az összetett szavak írása, szótagolásúk- az írás fejlesztése- komplex anyanyelvi fejlesztés

10 óra Kommunikációs képesség fejlesztése- értékelés, önértékelés- nyelvi játékok- dramatizálás- könyvtárlátogatás

7 óra Szövegértés és szövegalkotás fejlesztése- az előírásoknak megfelelő feladatmegoldás- a szövegértés szerepe a mindennapjainkban- párbeszédalkotás

8 óra Hangos és néma olvasás fejlesztése- válogató olvasás- az olvasás tempójának fejlesztése- prózai és lírai művek olvasása (formai jellemzők megfigyeltetése)- költői képek felismerése

1 óra Az írás fejlesztése- az írás és vázlatírás fejlesztése- megfelelő írásjelek használata- igényes külalakra törekvés

1 óra Az önálló tanulásfejlesztési technika fejlesztése- könyvtárlátogatás

39

6. évfolyamÉves óraszám: 37 óra, heti 1 óra

3 óra Szövegértés méréseév elejei, félévi, év végi mérés

3 óra A mérések értékelése

5 óra A kommunikációs képesség fejlesztése- az éves munka beindítása, „elvárásfa” készítése- szókincsbővítés- nyelvhasználat fejlesztése

8 óra Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése- az írás, helyesírás fejlesztése- az igényes nyelvhasználat fejlesztése- szófajok helyesírása- a szép külalakra törekvés- a mondat és mondatvégi írásjelek helyes használata- véleményalkotás fejlesztése

1 óra Az írás – helyesírás fejlesztése- a helyesírási szabályok alkalmazása- tollbamondás

2 óra Az írás minőségének és tempójának fejlesztése- esztétikus külalak- másolás- tollbamondás

8 óra Szövegértés és szöveghasználat fejlesztése- lényegkiemelés- mondanivaló megértése- szóbeli és írásbeli szövegalkotás: elbeszélés, hír, interjú, vázlatírás- párbeszéd alkotása- az utasítások értelmezése, s az annak megfelelő munkavégzés, feladatmegoldás

2 óra Szövegértés, szövegalkotás és olvasási készség fejlesztése- néma és hangos olvasás fejlesztése- tagolatlan szöveg tagolása- utasításoknak megfelelő feladatmegoldás

40

1 óra Különböző szövegműfajok fejlesztése- formai jegyek megfigyeltetése- hasonlóságok, különbségek

1 óra Játékos feladatok

1 óra A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás fejlesztése- rajzok készítése felhasználása rendszerező feladattípusokban- szerepjátékok felhasználása rendszerező feladattípusokban

1 óra Az éves munka értékelése

41

MATEMATIKA5-6. évfolyam


Célok és feladatok

42

Az első négy osztályban a korábbi évekhez képest csökkent a kötelezően biztosított matematika órák száma, ezért az 5. osztályba lépéskor nagyobb szerepet kap az ismétlésre épülő rendszerezés. Különös figyelmet kell fordítani a fogalmak kialakítására, elmélyítésére, s ez nem nélkülözheti a színes tevékenységeket, változatos cselekvéseket. A kísérletezés, a játék szerepe nem szűnhet meg a felsős évfolyamokon sem. A fentiek és az életkori sajátosságok figyelembevétele indokolja, hogy a felső tagozat első két évfolyamán tananyagban és időráfordításban is lényegesen nagyobb szerepet kap a Számtan-algebra témakör, mint a további két évfolyamon. A megfelelően kialakított számfogalom, a bővülő számkörben végzett műveletek értése és begyakorlottsága alapfeltétele a további eredményes munkának.

Alapvető célunk a megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése, és azok használatának fokozatos kialakítása.

A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket, fejleszteni a gondolkodásukat, az életkornak megfelelő szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket.

A matematikával való foglalkozás fejlessze a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzést, alakítsa ki az önálló gondolkodás igényét, ismertesse meg a problémamegoldás örömét és szolgálja a pozitív személyiségjegyek kialakulását.

Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságának fejlesztésére, a pontos és kitartó munkára való nevelésre, a reális önbizalom, az akaraterő, az igényes kommunikáció kialakítására, a gondolatok érvekkel való alátámasztásának fejlesztésére.

Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldás mellett az igazolások keresése, egyszerűbb következtetések megértése, észrevétele, önálló megfogalmazása.

Különböző területekről érkező, más és más módon megfogalmazott információk önálló értelmezésével és az ismeretek megtanulásával fokozatosan el kell sajátítani - és alkalmazni is tudni kell - a deduktív út egyszerűbb, legelemibb formáit. Eközben nem csökken az induktív út jelentősége sem a felső tagozaton.

Ebben a szakaszban míg a matematikai ismeretek egy része absztraktabbá válik, addig jelentős részük továbbra is a konkrét tapasztalatokhoz kapcsolódik. Éppen ezért hangsúlyt kell helyezni a sokszínű tevékenységre, a tapasztalatok tudatosítására, különböző módokon való rögzítésére, értelmezésére, rendszerezésére, összefüggések keresésére. A matematika tanításának-tanulásának a felső tagozaton is jellemzője a felfedeztetés, a probléma felvetésétől a megoldásig vezető – néha tévedésektől sem mentes – útnak az egyre önállóbb bejárása.

Nagy jelentőséget tulajdonítunk a következtetésre épülő problémamegoldásnak, az egyszerű algoritmusok kialakításának, követésének is. Mindezt eleinte konkrét helyzetekben végezzük, majd erre építve - az életkori sajátosságok figyelembevételével - általánosítunk.

A tanulási folyamatnak legyen jellemzője a fokozatos absztrahálás mellett a gyakori konkretizálás, az általánosítás mellett a specializálás.

A matematika – a lehetőségekhez igazodva – támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, grafikus kalkulátor, számítógép, INTERNET, stb.) információhordozók célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat az ismeretszerzésben, a problémák megoldásának egyszerűsítésében.

43

Az általános iskolai matematikai nevelés adjon biztos alapot a reális középfokú tanulmányok folytatásához.

Fejlesztési követelmények

A tanulók jelentős hányada ezen négyéves időszak során jut el a konkréttól az elvontabb gondolkodáshoz. Ez a fejlődési folyamat alapvetően befolyásolja a fejlesztéshez kapcsolódó követelmények meghatározását.

Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása. A matematikai szemlélet fejlesztése.

Az időszak első részében a számtan-algebra témakörben a gyakorlati tevékenységekkel alakítjuk a számfogalmat, majd az egyre bővülő számkörben dolgozunk.

Az alapműveletek körében törekedjünk az egyre biztosabb műveletfogalom kialakítására, a számolási készség továbbfejlesztésére. Az újonnan bevezetett műveletek megértéséhez, elvégzéséhez, gyakorlásához különböző zsebszámológépet is használhatunk.

A matematika elemi fogalmait, összefüggéseit más tantárgyakban és a mindennapi életben is alkalmazzuk.

A változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztjük a függvény-szemléletet, megismerkedünk a gyakorlatban előforduló egyszerű függvényekkel, grafikonokkal.

Geometriában eszközök felhasználásával fejlesszük a síkban való tájékozódást és a térszemléletet.

Tevékenységgel juttatjuk el a tanulókat az egyszerű geometriai transzformációk megismeréséhez, használatához. Ennek segítségével alakítható ki a későbbiekben a dinamikus geometriai szemlélet.

A matematika tanításában a matematikai logika bizonyos elemeit („és”, „vagy”, „nem”, „minden”, „van olyan”) tudatosan használjuk. Az időszak vége felé egyszerű sejtések igazolásakor ill. cáfolásakor a „ha … akkor” típusú következtetések is belépnek tanításunkba.

Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban

Nagy súlyt fektetünk a szövegértő képesség fejlesztésére, szöveg alapján nyitott mondatok felírására, s ezek (módszeres) próbálkozással, következtetéssel majd algebrai úton történő megoldására. A későbbiekben matematikai szövegek értelmezésével, elemzésével segítjük a diszkussziós képesség fejlesztését, a többféle megoldás keresését.

A modellalkotás a matematizálás fontos eszköze, segítséget nyújt a problémák megoldásához.

Kellő figyelmet fordítunk a mindennapi gyakorlatban fontos mérések és szerkesztések elvégzésére. Így érjük el, hogy a szemléletesen kialakított kerület, terület, felszín, térfogat fogalmakat, számítási módjukat a tanulók alkalmazzák a gyakorlatban.

Különböző feladatok segítségével érttetjük meg, hogy vannak biztos és lehetetlen események, ill. olyanok, amelyeknek bekövetkezése lehetséges. Fokozatosan kialakítjuk a valószínűség szemléletes fogalmát.

Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazásaA matematikai ismeretszerzésben hosszú ideig nagy szerepet játszik az induktív módszer, de ezen tanítási időszakban is mutatunk már néhány lépéses bizonyítást, deduktív következtetést is.

44

Fontos, hogy ne csak a matematikából, hanem a mindennapi életből is szerepeltessünk állításokat, melyeknek igaz vagy hamis voltát a tanulókkal együtt elemezzük. Ily módon juttatjuk el őket sejtések és szabályszerűségek megfogalmazásához.

A különböző feladatokban a tanulók által végeztetett csoportosítás, osztályozás, sorbarendezés, a bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása fejleszti a matematika különböző területein és más témakörökben is fontos halmazszemléletet.

A különböző feladatokhoz készített ábrák, egyszerű gráfok segítségével megérttetjük a tanulókkal a modellek alkalmazásának szerepét.

Kezdettől fogva adatok gyűjtésével, lejegyzésével, grafikonok készítésével, néhány lépéses elemi algoritmusok alkalmazásával kifejlesztjük az adatsokaságok elemzésének, jellemzésének, ábrázolásának képességét, a statisztika legalapvetőbb elemeinek megismerését. Mindezzel elérjük, hogy a tanulók képesek lesznek néhány lépéses algoritmusokat önállóan is készíteni.

Helyes tanulási szokások fejlesztéseA tanulókat hozzászoktatjuk, hogy számítások, mérések előtt becsléseket végezzenek, s a feladatmegoldások helyességét ellenőrizzék. Az előbb felsoroltak s a gyakorlati számításoknál elkerülhetetlen kerekítés alkalmazásával is el kell érnünk, hogy a tanulók reális eredményeket fogadjanak el.

Hozzászoktatjuk a tanulókat, hogy a feladatok megoldása előtt megoldási tervet, egyes esetekben vázlatrajzot készítsenek. El kell érnünk, hogy a megoldást le is tudják írni. A leírás szabatosságára, a lényeg kiemelésére tanítjuk a tanulókat az általános iskola utolsó éveiben.

A matematikaórákon, a feladatmegoldásokban az életkornak megfelelően elvárható pontossággal használtatjuk az anyanyelvet ill. a szaknyelvet, s fokozatosan bővítjük a jelölésrendszert.

A fogalmak tartalmi megismerése, megértése megelőzi azok definiálását. Az általános iskola felsőbb évfolyamain a tanult definíciók alkalmazására is sor kerül. Különböző eljárások, s egyes tételek eszközként való felhasználását feladatmegoldásban fontos fejlesztési területnek tekintjük.

Az érvelés, a cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció állandó fejlesztése folyamatos feladatunk.

A tankönyvek, feladatgyűjtemények, statisztikai-zsebkönyv, majd lexikonok, kisenciklopédiák használatára meg kell tanítanunk diákjainkat. Lehetőség szerint multimédiás eszközökkel is ismertessük meg a tanulókat. Ezek interaktív módon való használata aktivizálja a tanulókat, segíti a tanulásukat, fejleszti a matematikai szemléletüket. Pozitív motivációval felkelthetjük érdeklődésüket a matematikai érdekességek, a matematika története iránt. Felhívhatjuk a figyelmet néhány magyar ill. más nemzetiségű neves matematikus életére és munkásságára például a tanított anyaghoz kapcsolódóan.

45

5. évfolyamÉvi óraszám: 148

Gondolkodási módszerek

FEJLESZTÉSI FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEKTARTALOM A TOVÁBBHALADÁS

FELTÉTELEI

Az elsajátítás képességének fejlesztése.

A matematika tanulási módszereinek megismerése.

A gondolkodási módszerek követelményei a többi témában konkretizálódnak.

Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs készség fejlesztése.

Matematikatörténeti érdekességek. Könyvtárhasználat, informatikai eszközök igénybevétele.

A nyelv logikai elemeinek helyes használata nem csak matematikai tartalmú állításokban.

Összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl.: egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; legalább; legfeljebb; nem; és; vagy; minden, van olyan).

Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.

A biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalma.

Értő-elemző olvasás fejlesztése, kapcsolatok felismerése, lejegyzése egyszerű szimbólumokkal.

Változatos tartalmú szövegek értelmezése, készítése, a szaknyelv fokozatos elsajátítása.

Tervezés, ellenőrzés igényének megalapozása

Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése.

Halmazszemlélet fejlesztése. Konkrét dolgok adott szempont(ok) szerinti rendezése, rendszerezése.

Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése

Néhány elem kiválasztása, elemek sorba rendezése.

46

Számtan, algebra 80 óra

FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

TARTALOM A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

Számfogalom mélyítése, a számkör bővítése.

Természetes számok milliós számkörben, egészek, törtek, tizedes törtek.Negatív szám értelmezése.Törtek kétféle értelmezése.Ellentett, abszolútérték. Alaki érték, helyi érték.

A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása.

Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése számok kirakásával.

Tízes alapú számrendszer.Kettes alapú számrendszer.

A tízes számrendszer biztos ismerete.

Műveletfogalom kiterjesztése, mélyítése.Számolási készség fejlesztése a kibővített számkörben.

Műveletek szóban (fejben) és írásban, szemléltetés számegyenesen:- természetes számok körében: osztók, többszörösök ;

Önellenőrzés igényének és képességének a fejlesztése.

- összeadás, kivonás az egészek és a pozitív törtek körében;- szorzás, osztás pozitív törtek és tizedes törtek esetében természetes számokkal (0 szerepe a szorzásban, osztásban);- szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel.

Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében.Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése.

Fegyelmezettség, következetesség fejlesztése.

Műveleti sorrend. Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén.

Becslési készség fejlesztése. Kerekítés, becslés, ellenőrzés.Következtetési képesség fejlesztése.

Értő-elemző olvasás, önálló problémamegoldó képesség fejlesztése.

Egyszerű elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással, ellenőrzés behelyettesítéssel.Arányos következtetések (szabványmértékek és átváltásukkal kapcsolatos feladatok is), egyszerű szöveges feladatok.

Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel.

47

Összefüggések, függvények, sorozatok 20 óra



Helymeghatározás, adott tulajdonságú pontok keresése.

Számegyenes, szám-intervallumok ábrázolása, ábráról való leolvasása.

Tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben.

Helymeghatározás gyakorlati szituációkban, konkrét esetekben.A Descartes-féle derékszögű koordinátarendszer.

Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása.

Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése.Táblázatok, grafikonok értelmezése, az ábra alapján mennyiségek közötti összefüggés megkeresése, lejegyzése. Táblázathoz grafikon, grafikonhoz táblázat készítése. A függvényszemlélet előkészítése.Ismert szabály alapján elemek meghatározása, illetve ismert elemek esetén szabály(ok) megfogalmazása.Több megoldás keresése.

Változó mennyiségek közötti kapcsolatok. Egyszerű lineáris kapcsolatok táblázata –abban hiányzó elemek pótlása ismert vagy felismert szabály alapján -, grafikonja.Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. Sorozat megadása a képzés szabályával és néhány elemével.

Geometria, mérés 44 óra

FEJLESZTÉSI FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEKTARTALOM A TOVÁBBHALADÁS

FELTÉTELEI

Térszemlélet fejlesztése, testek készítése.

Testek építése, tulajdonságaik.

Halmazszemlélet fejlesztése.Tulajdonságok (pl. szimmetria) megfigyelése.

Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján.Kocka, téglatest tulajdonságai, hálója. Párhuzamosság, merőlegesség , konvexitás.Térelemek kölcsönös helyzete.Síkidomok, sokszögek szemléletes fogalma, tulajdonságok vizsgálata.

Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása.Problémamegoldó képesség fejlesztése szerkesztésekkel.

Négyszögek, háromszögek és tulajdonságaik. Távolság szemléletes fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése.Kör, gömb szemléletes fogalma, előfordulásuk a gyakorlati életben.

Szakasz másolása, adott távolságok felmérése.

Két ponttól egyenlő távolságra lévő pontok. Szakaszfelező merőleges.Egyenes adott pontján áthaladó merőleges.Háromszög szerkesztése három oldalból.

Felezőmerőleges szemléletes fogalma.

48

A szögmérő helyes használata. A szög fogalma,mérése,szögfajták.Tapasztalatgyűjtés kerület, terület, felszín és térfogat számításában.

Számolási készség fejlesztése.Mérések a gyakorlatban. Mérőeszközök használata.A becslés képességének fejlesztése.

Téglalap (négyzet) kerülete, területe; téglatest (kocka) felszíne és térfogata választott egységekkel, szabványmértékegységekkel.Számításos feladatok.Szabványmértékegységek és átváltásuk (hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg ).

Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben.Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei.

Valószínűség, statisztika 4 óra



A valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.A megfigyelőképesség, elemző képesség fejlesztése.

Valószínűségi játékok és kísérletek.Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése.Oszlopdiagram készítése.Egyszerű grafikonok értelmezése, elemzése.

Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.

A számolási készség fejlesztése. Átlagszámítás néhány adat esetén. Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

6. évfolyamÉvi óraszám: 148

Gondolkodási módszerek



Az elsajátítás képességének fejlesztése.Pozitív motiváció kialakítása.Kommunikációs készség fejlesztése.

A matematika tanulási módszereinek továbbfejlesztése. Matematikatörténeti érdekességek, híres magyar matematikusok.Könyvtárhasználat, informatikai eszközök igénybevétele.

A gondolkodási módszerek követelményei a többi témakörben konkretizálódnak.

A nyelv logikai elemeinek helyes használata.

Összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl.: egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; legalább; legfeljebb; nem; és; vagy; minden, van olyan).Állítások igazságának eldöntése. Igaz és hamis állítások megfogalmazása.

49


A biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalma.

Szövegértelmező és szövegalkotó képesség fejlesztése.Mindennapi tapasztalatok alapján matematikai modell alkotása.

Változatos tartalmú szövegek értelmezése, készítése, a szaknyelv fokozatos elsajátítása.

Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban.

Tervezés, ellenőrzés igényének kialakítása.Halmazszemlélet fejlesztése. Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.Lehetőségek rendszerezett felsorolása.

Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése.Konkrét dolgok adott szempont(ok) szerinti rendezése, rendszerezése.Néhány elem kiválasztása, elemek sorba rendezése különféle módszerekkel.

Számtan, algebra 98 óra

FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK TARTALOM A TOVÁBBHALADÁS

FELTÉTELEIA műveletfogalom mélyítése, kiterjesztése.A számolási készség fejlesztése gyakorlati feladatokon keresztül is.

A racionális számok.A számok reciprokának fogalma.Műveletek racionális számkörben:- szorzás, osztás törttel, tizedestörttel;- alapműveletek negatív számokkal. Műveletek rendszerezése a racionális számkörben.Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend.

Tört, tizedestört, negatív szám fogalma.Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel.

A becslési készség fejlesztése. Becslés a törtek körében is.10 hatványai és használatuk átváltásoknál.

A bizonyítási igény felkeltése. Egyszerű oszthatósági szabályok (2-vel, 5-tel, 10-zel, 4-gyel, 25-tel, 100-zal).

2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság.

Racionális számok többféle megjelenítése, többféle leírása.

Két szám közös osztói, közös többszöröseik. Törtek egyszerűsítése, bővítése.

Egyenes és fordított arányosság felismerése gyakorlati jellegű feladatokban és a természet-tudományos tárgyakban.A következtetési képesség fejlesztése.

Arányossági következtetések.Egyenes arányosság, fordított arányosság.A százalék fogalma, alap, százalékláb, százalékértékSzázalékszámítás arányos következtetéssel.

A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel.

Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása.A megoldások ábrázolása számegyenesen.

Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel.

A mérlegelv megismerése.Ellenőrzési igény kialakítása.

A mérlegelv előkészítése.Szöveges feladatok megoldása.

50

Összefüggések, függvények, sorozatok 4 óra



A gyakorlati életből vett egyszerű példákban a kapcsolatok felismerése, lejegyzése, ábrázolása.A függvényszemlélet fejlesztése.

Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, ábrázolásuk derékszögű koordinátarendszerben.Példák elsőfokú függvényekre.Példák konkrét sorozatokra, ábrázolásuk derékszögű koordinátarendszerben.

Biztos tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben.

Geometria, mérés 42 óra



Sík és térszemlélet fejlesztése. Alakzatok síkban, térben. A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata.

A szimmetria felismerése a természetben, művészetben.

Példák egyszerű transzformációkra.

Ismert alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése.A pont-pont hozzárendelés fogalmának előkészítése.

A tengelyes tükrözés.

Tengelyesen szimmetrikus alakzatok.

Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése.

Körző, vonalzó és a szögmérő használata. Megoldási terv készítése.

Háromszögek, négyszögek elemi tulajdonságai és speciális fajtái.A kör, körrel kapcsolatos fogalmak.Szögmásolás, szögfelezés; háromszögek, téglalapok szerkesztése.Külső pontból adott egyenesre merőleges szerkesztése.

Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése.

Mérések, számítások a bővült számkörben.

Sokszögek kerülete. Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása.

A térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével.

Testek építése, testek hálója.Téglatestek felszíne, térfogata.

Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben.A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása.

Valószínűség, statisztika 4 óra




Valószínűségi játékok és kísérletek. Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.

Rendszerszemlélet fejlesztése.Megfigyelőképesség, elemző képesség fejlesztése.

Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Kördiagram.Lehetséges események gyakorisága.

51

Adatok gyűjtése környezetünkből. Adatok értelmezése, jellemzése, ábrázolása (például a leggyakoribb adat, szélső adatok).

Számolási készség fejlesztése. Átlagszámítás néhány adat esetén. Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

DIFFERENCIÁLT KÉPESSÉGFEJLESZTÉS5-6. évfolyam

52


A helyi tanterv kialakításánál kiemelt figyelmet fordítottunk az alábbiakra:

o az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontexusban alkalmazás) képességének fejlesztése,

o a szociális kompetenciák fejlesztésére,o a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra, o az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani

kultúra, azon belül a „tanítói” és a „tanári” módszerek aránya fontos kérdés, mely szakszerűen csak a helyi viszonyok ismeretében oldható meg. E tekintetben is fontos figyelembe venni az iskolai munkaközösségek véleményét.

A 10-12 éves korú tanulók vonatkozásában az alábbiak:

A nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, melyek megalapozása, megszilárdítása az ötödik-hatodik évfolyamon is folyamatos, egyénhez igazodó.

A kulcskompetenciák kialakítását szolgálja a differenciált képességfejlesztés, melynek célja, hogy kialakuljon a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményező képesség, az értelmek kezelése, vagyis minden olyan tulajdonság, amely érvényesíthető mindegyik kompetencia esetében.

Alapkészségek:Elemi rendezési képesség és elemi kombinatív képesség.Elemi számolási készség: számolás készsége, mértékegység-váltás és a négy alapművelet gyakoroltatása.

53

Elemi rendező és kombinatív készség: az elemi kombinatív készség fejlesztése az egyes tanulók vonatkozásában.

Az oktatásszervezésnél az alábbi területek kapnak kiemelt figyelmet:

o a szociális kompetenciák fejlesztésére,o a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra, o az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani

kultúra,

A differenciált képességfejlesztés tematikája:

Téma/évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyamSzámtan, algebra 18 óra 23 óraÖsszefüggések, függvények, sorozatok

5 óra 1 óra

Geometria, mérés 13 óra 12 óraValószínűség, statisztika 1 óra 1 óraösszesen 37 óra 37 óra

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL5-6. évfolyam

54


I. Célok, feladatok- általános fejlesztési követelmények:

AZ ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK TARTALMA A MODERN ÁLTALÁNOS MŰVELTSÉG NÉLKÜLÖZHETETLEN RÉSZE.∗ Alapvető feladat olyan gyermekeket nevelni, akik megfelelnek a mai világ kihívásainak,

megalapozni olyan ismereteket, amelyek továbbfejlesztve alkalmasak a jövőbeni felhasználásra is.

∗ Olyan ismereteket, készségeket, képességeket, beállítódásokat alakít, melyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak annak deformáló, elidegenítő hatásától.

∗ A tanulók alsóbb osztályokban és otthon tanult technikai és háztartási ismereteinek továbbfejlesztése.

A TECHNIKA FŐBB ISMERETKÖREINEK: A MODELLEZÉS, A KÖZLEKEDÉS ÉS A KERTGAZDÁLKODÁS ISMERETANYAGÁNAK FOLYAMATOS, KÖRKÖRÖS BŐVÍTÉSE.∗ A tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a tanulókat a természet-és

társadalomtudományok korszerű alkalmazásának módjával a gyakorlatban.∗ A megvalósításra, működésre koncentrál, a tevékenységre épít az önálló probléma

megoldáson keresztül.∗ A tárgy más tárgyak ismeretanyagát kibővíti, alkalmazza, sajátos rendszerébe foglalja,

tehát szintetizáló funkciót tölt be.∗ A tevékenység jellegéből adódóan lehetőség nyílik az észlelés, érzékelés fejlesztésére, a

munkamozdulatok összerendezettségének fokozására, ugyanakkor fontos szerepet tölt be a tanulók akarati nevelésében és munkaerkölcsének fejlesztésében.

∗ A technika, a gazdaság világában ,a környezetben kreatív módon tudjanak élni.∗ Kezdőszinten alapvető feladat a kézügyesség kiművelése.

55

∗ Alapvető feladat továbbá térszemléletük, tervezési, modellezési, esztétikai érzékük fejlesztése a tanulóknak.

∗ A technikai rendszerek elemzésein keresztül jussanak el az emberiség számára jelentős és égetően fontos problémákhoz, a gazdaságosság, környezet-és természetvédelem kérdéseihez.

∗ Tudjanak önállóan, biztonságosan és kultúráltan közlekedni a helyes közlekedési formák és szokások kialakításán keresztül.

∗ Olyan ismeretek, magatartási formák kialakítása, melyekkel megelőzhetők a közlekedési balesetek.

A HÁZTARTÁSTAN FŐBB ISMERETKÖREINEK: AZ EGÉSZSÉG, A TÁPLÁLKOZÁS, A GAZDÁLKODÁS, A RUHÁZKODÁS ÉS A LAKÁS-LAKÓKÖRNYEZET ISMERETANYAGÁNAK ÉLETKORHOZ IGAZODÓ BŐVÍTÉSE.∗ Legyenek képesek egészséges életvitelt kialakítani, életmódjukra vonatkozóan helyes

döntéseket hozni.∗ A szép, célszerű otthon kialakítására való igényesség.∗ Támogatás nyújtása a káros függőségekhez szokás kialakulásának megelőzésében.∗ A korszerű, egészséges táplálkozás, helyes étkezési szokások kialakítása.∗ A helyes napirend megtervezése.∗ A lakás, ruházat tisztántartására való igényesség kialakítása.∗ A szolgáltatások használatában tájékozottság kialakítása.∗ A gazdálkodással kapcsolatos összefüggések felismertetése.∗ Az energiatakarékosság szükségletének beláttatása.∗ A háztartási megtakarítások lehetőségei.∗ A környezetvédelem fontosságának megismertetése, környezetkímélő módszerek

alkalmazása.

II. KövetelményekA tanulók:∗ ismerje a mesterséges környezet vizsgált rendszereinek funkcióit, szerkezetét és

működését.∗ képes legyen ok-okozati összefüggések, problémák felismerésére, a feladatok

megoldására.∗ tudja az alapvető tervezési-szervezési ismereteket és legyenek képesek a tárgyak,

modellek készítésében ezeket tudatosan alkalmazni.∗ fejlődjön térszemlélete, képolvasási-, rajzolvasási, tervezési, szervezési, modellezési,

esztétikai érzéke, képessége.∗ értékelő és elemző készsége, beszéd- és kifejező készsége fejlődjön a tervezési-,

kivitelezési munka során.∗ az elemi munkaszokásokat, algoritmusokat, a kultúrált magatartást és életvitelt sajátítsa

el.∗ ismerje fel a környezetvédelmi lehetőségeket környezetében.∗ vigyázzon munkaeszközeire, környezetére.∗ legyen képes munkáját kitartóan, céltudatosan, és balesetmentesen végezni.∗ vegye figyelembe az energia-anyagtakarékossági szempontokat.

56

∗ legyen képes használni az ismeretterjesztő műveket-lexikonokat, szótárakat, szakkönyveket, szaklapokat, folyóiratokat.

HÁZTARTÁSTAN, ÉLETVITEL:∗ ismerje a helyes életmód szokásait.∗ váljon otthonát szerető személyiséggé.∗ vállaljon kötelezettséget a háztartási, családi feladatok ellátásában az életkorának

megfelelő szinten.∗ ismerje meg a háztartásra vonatkozó egészségügyi, higiéniai szabályokat.∗ törekedjen az ízléses és tiszta munkavégzésre.∗ ismerje a háztartásokban leggyakrabban használt élelmiszereket, azok

tápanyagtartalmát, elkészítésének módját.∗ legyen nyitott a korszerű táplálkozás iránt.∗ váljon szokásává az egészséges, kultúrált étkezés.∗ ismerje a leggyakoribb textilanyagokat, a feldolgozás és felhasználás szempontjából.∗ legyen képes a lakás, ruházat gondozására, ápolására.∗ ismerje a lakás, ruházat, környezet, a test tisztántartásának célját és módját.∗ ismerje a háztartási jövedelmek összetételét, eredetét, bevétel-kiadás tervezési módját.

TECHNIKA:∗ tudjon tájékozódni a technikai környezetben, összevetve az emberi igényekkel és

lehetőségekkel.∗ ismerje fel a kultúráltan használt technika előnyeit és lehetőségeit.∗ ismerje a modell és makett fogalmát, tudja jelentőségüket a problémák megoldásánál.∗ ismerje környezetének legjelentősebb anyagait, azok tulajdonságait, főbb

gyártástechnológiai folyamatait.∗ ismerje az anyagok tulajdonságainak és felhasználásuknak az összefüggéseit.∗ ismerjen néhány anyagvizsgálati módszert.∗ ismerje a használt szerszámokat és balesetmentes használatukat.∗ ismerje a gyalogos, tömeg, kerékpáros, segédmotoros közlekedés szabályait, azok

gyakorlati alkalmazásait.∗ legyen tisztában a közlekedés pozitív magatartás formáival.

III. A magasabb évfolyamba lépés feltételei:

A technika és életvitel tantárgyban az elméleti és gyakorlati jellegű ismeretek ötvöződnek, ezért a tantervben szereplő témák elsajátításához az elméleti tanulás mellett gyakorlati tevékenység is szükséges. Így nincs olyan gyermek, aki valamilyen téren ne tudna eredményt felmutatni, legyen az gyakorlati tevékenység, vagy elméleti ismeret. A továbblépés feltételei az egyes évfolyamoknál található.

IV. Értékelés, ellenőrzés, minősítés módjai:

AZ ÉRTÉKELÉS TÍPUSAI:∝ Az értékelés legyen ösztönző, formáló, ahol figyelembe kell venni a tanulók

személyiségének sajátosságait, de az összegző, minősítő értékelést sem szabad elhanyagolni.

57

∝ Előbbi értékelést (ösztönző, formáló) az egyes témakörökön belül, illetve a gyakorlati tevékenységek értékelésénél alkalmazzuk.

∝ Az összegző, lezáró értékelésre egy-egy tematikus egységnek a lezárásakor kerüljön sor minősítő jelleggel.

AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI:∝ A tanulókkal szemben csak olyan követelményt támasszunk, amely∝ összhangban van életkori sajátosságukkal,∝ összhangban van tudásukkal,∝ érvényesül benne a fokozatosság elve,∝ ösztönző, nevelő hatással van.

AZ ÉRTÉKELÉS MENETE:∝ az elméleti és gyakorlati téren egyaránt fontos az értékelési szempontok megadása

(pontosság, forma, kidolgozás, a terv megvalósítása, a modell működése és elméleti alapjának magyarázata, önálló megoldási lehetőségek az elméleti és gyakorlati kivitelezésben).

∝ önellenőrzés és önértékelés kialakításának fontossága.∝ javítási lehetőségek feltárása.∝ fejlődési tendencia figyelembe vétele.

AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁI:∝ a tevékenység megfigyelése és szóbeli megbeszélése, értékelése∝ modellek, munkadarabok értékelése előre megadott szempontok alapján∝ szóbeli, írásbeli felelet elméleti ismeretekből∝ rajzok, modellek osztályozása∝ tesztek, dolgozatok, beszámolók osztályozása.

AZ ÉRTÉKELÉS TÉMÁJA:∝ tervezés esetén a pontos mérést és a rajzeszközök használatát,∝ az anyagok tulajdonságai alapján a helyes anyag kiválasztását, az eszközök-és

szerszámok helyes használatát, a pontos munkavégzést,∝ épített, szerelt modellek készítése során a konstruáló képességet, illetve a modell

működőképességét,∝ a közlekedési szabályok ismerete mellett a közlekedési magatartásukat is értékeljük,∝ a háztartástan témakörén belül a cselekvésformákat, viselkedésformákat elsősorban

szituációs helyzetben dolgozzuk fel és értékeljük,∝ a kertgazdálkodás témakörén belül a környezetünkben található problémák megoldását

kérjük számon.

AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA:∝ Az Oktatási Törvénynek megfelelően az értékelés, minősítés érdemjeggyel,

osztályzattal történik.∝ Az érdemjegy lehet: elégtelen (1), elégséges (2),...,jeles(5).∝ A tanuló egyes érdemjegye elégséges(2),ha az adott téma helyi tantervben

meghatározott rendszerének megfelelő minimális teljesítmény legalább 90%-át tejesíti.

58

∝ A tanuló egyes érdemjegye jeles (5), ha az adott témában, tananyag egységben a helyi tanterv által meghatározott optimum követelményeket legalább 90%-ban teljesíti.

∝ A két érdemjegy között lévő további differenciálásnál az optimum követelmények a mérvadók.

∝ Általában legyen igaz, -melytől az egyéni sajátosságok figyelembe vétele mellett indokolt esetben lehet eltérni, a következők:

− jó(4)- az optimum követelmények 89-80%-a− közepes(3)- az optimum követelmények 79-60%-a

V. Átjárhatóság

KILÉPÉSI PONTOK:Adottak a 6. , illetve a 8. évfolyam végén a város és környéke iskolaszerkezetének megfelelően.

ÁTLÉPÉSI PONTOK:

Intézményen belül:A technika és életvitel tárgy keretén belül az átjárhatóság biztosított különbözeti vizsga nélkül. Oka: a párhuzamos osztályokban az óraszám megegyezik.

Más intézményből átvett tanulók:Minden tanév elején az érkező tanulók szintfelmérése, igény szerinti szintre hozásuk folyamatosan.

59

TECHNIKA 5. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 1 ÓRA (+1 óra csoportbontásra)ÉVES ÓRASZÁM: 37 ÓRACÉL:♦ A technika főbb ismeretköreinek: az anyag-átalakítás, tervezés, a modellezés, a

közlekedés és a kertgazdálkodás ismeretanyagának bővítése.♦ A háztartástan főbb ismeretköreinek - az egészség, a táplálkozás. a gazdálkodás, a

ruházkodás és a lakás-lakókörnyezet bővítése.♦ Tudjanak otthonosan tájékozódni közvetlen környezetük technikai világában, kreatív

módon gondolkodjanak környezetükről.♦ Kézügyességük, térszemléletük, esztétikai érzékük fejlődjön.♦ Tudjanak önállóan és biztonságosan közlekedni.♦ Ismerjék a háztartási tevékenységeket és eszközöket, legyenek képesek részt venni a

családi munkamegosztásban.

KÖVETELMÉNY:A tanulók:

⇒ ismerjék a mesterséges környezet egyes rendszereinek funkcióit, szerkezetét és működését;

⇒ képesek legyenek ok és okozati összefüggések felismerésére;⇒ tudják az alapvető tervezési ismereteket-képzelet, lényegkiemelés, térérzékelés,

méretbecslés-és legyenek képesek ezeket alkalmazni;⇒ tárgyak, modellek készítésének előkészítésére, kivitelezésére legyenek képesek;⇒ az elemi munkaszokásokat és algoritmusokat sajátítsák el;⇒ ismerjék a legfontosabb közlekedési szabályokat és a helyes

magatartásformák szerint közlekedjenek;⇒ ismerjék fel a munkamegosztás jelentőségét és e szerint cselekedjenek a

családban.⇒ Ismerjék és alkalmazzák a kommunikáció eszközeit.

ELŐZMÉNY:Mértékegységek, mérési módok ismerete.A 1-4. osztályok technika ismereteinek megfelelő szinten tájékozódás a közvetlen

környezetben.

TARTALOM:1. Az ember és környezete 2 óra2. Anyagok és átalakításuk 15 óra3. Települések kialakítása és fejlesztése 12 óra4. Élet a településeken 2 óra5. A kommunikáció eszközei és módjai 3 óra6. Kertkedvelőknek, kertészkedőknek 1 óra5. Szabadon felhasználható 2 óra

összesen: 37 óra

60

Témakör: ismeret és tevékenység

Az ember átalakítja környezetét2 óraA környezet bemutatása, a természeti, társadalmi és technikai környezet történeti elemzése. Az életfeltételt jelentő szükségletek áttekintése.

Anyagok és átalakításuk15 óra (ebből)A lakás és anyagai:(4 óra)> a lakás funkciói> a hagyományos építőanyagok;

tulajdonságai és alkalmazásuk

> épített lakószerkezetek viselkedése külső behatásokra.

> lakószerkezeti modellek.> megmunkáló kéziszerszámok és

műveletek.Ruházkodás és anyagai: (4 óra)> az éghajlat változása és a ruházkodás.> a ruházattal szemben támasztott

követelmények> a ruházkodás alapanyagai.> szerkezeti és tulajdonsági vizsgálatok.> öltözködési tervek készítése, egyszerű

fonal- és textil munkák tervezése, kivitelezése.


A környezet alapfogalmainak megismerése. Tájékozódás a környezetben. Az ember legfontosabb szükségleteinek ismerete.

Ismerje a lakás és részeinek funkcióit, szerkezeti felépítését. Igazodjon el a hagyományos építőanyagok között. Olvassa az egyszerű alap és homlokzati rajzokat. Kreatív módon modellezzen.

Ismerje a tanuló a természetes és mesterséges szálanyagok közti különbségeket. Szerezzen jártasságot egyszerű öltözködési tervek összeállításában, és a ruhaneműk tisztításában.Minimum teljesítmény

Tudjon tájékozódni környezetében.

Tudjon egyszerű tervet, vázlatrajzot készíteni megoldásához.Megfigyeléseit tudja rendszerezni, leírni.A használatos szerszámokat tudja balesetmentesen használni. A makett értelmezése.

Ruházatának karbantartása, ápolása. Egy-két öltésfajta ismerete.


61

Táplálkozás anyagai: (7 óra)> táplálkozás különböző korokban, a

magyar táplálkozási szokások.> az élelmiszerek összetétele, szerkezete

és tulajdonságai.> a konyha, ételfeldolgozó eljárások.> egyszerűételek készítése receptek

alapján étrendek, a családi asztal.

TELEPÜLÉSEK KIALAKÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE12 óra (ebből)Település típusok és szerkezetek: (3 óra)> településtörténet> a városiasodás.> település funkciók és -szerkezetek.> települési modellek.

Zöld területek: (2 óra)> a zöld növényzet szerepe

környezetünkben.> növények ápolása


Ismerje a tanuló az egészséges tápanyagokat, az értékmegőrző konyhatechnikai eljárásokat. Tudjon egyszerűbb ételeket készíteni, tárolni és esztétikusan teríteni.A reformtáplálkozás, egészséges életmódra nevelés.

Ismerje a települések kialakulásának történetét ,a legfontosabb település típusokat. Legyen tájékozott a városi fejlődésben. Ismerje a város funkcionális egységeit, szerkezeti megoldásait. Legyen képes település részletről egyszerűsített helyszínrajzokat és maketteket készíteni.

Ismerje a zöld növények szerepét, a haszonkertek és a díszkertek közötti különbségeket. Tudja a környezetében található haszon- és dísznövényeket szakszerűen gondozni.

Minimum teljesítmény

Ismerje a legfontosabb tápanyagokat, a rendszeres étkezés fontosságát. Tudjon ízlésesen teríteni.

Megfigyeléseinek rendszerezése és leírása. Közvetlen környezetük alapvető jellemzése. Egyszerű vázlatrajz és makett készítése.

A növények életfeltételei. A kertek szerepének felismerése környezetünkben.

62


Közlekedés településeken: (7 óra)> a közlekedés történetéből.> közlekedési eszközök modellezése.> a közlekedés rendszere> gyalogosan-kerékpárral.> tömegközlekedés, kerékpáros

közlekedés

ÉLET A TELEPÜLÉSEKEN2 óra

> Egészségünk fejlesztése.> Gazdálkodási teendőink.


Legyen jártas a biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedésben, a legbiztonságosabb közlekedési útvonal kiválasztásában. Legyen tájékozott a városi közlekedés, a tömegközlekedés történetében, főbb sajátosságaiban. Ismerje a tervezés, kivitelezés folyamatát. A munkadarab-, a makett- és a modellkészítés szerszámait, munkafogásait és a kapcsolódó műveleteket.

Tudja önmagát és környezetét az igényeknek megfelelő szinten tartani. Képes legyen környezetét tudatosan alakítani.Legyen tájékozott a jövedelmekről és a felhasználásukról. Értse a gazdaságosság és a takarékosság követelményét.


Elemi tájékozottság a közlekedési eszközök működésében.A műveleti sorrend megtervezése, hozzá szükséges anyagok és eszközök kiválasztása. Vázlat készítése.A gyalogos-, a tömeg-, valamint a kerékpáros közlekedés alapvető szabályai.

Az egészséges életmód feltételeinek megismerése.

63


A KOMMUNIKÁCIÓ ESZKÖZEI ÉS MÓDJAI3 óra

> A kommunikáció, az információ technikai eszközei.

> Műszaki kommunikáció.

KERTMŰVELŐKNEK, KERTKEDVELŐKNEK1 óra

> A növények életfeltételei.

> Egyszerű talajvizsgálatok,

> Kerti növények.

SZABADFELHASZNÁLÁSRA2 óra

Ismeretek bővítése, rendszerezése, összefoglalás, számonkérésFejlesztési követelmények

Biztosan használja az egyszerű információ-hordozókat. Legyen tájékozott az informatikai fejlődés irányáról.Egyszerű testekről tudjon vetületi képeket készíteni. Ismerje a vonalvastagságok és vonalfajták jelentését, a méretarányt tudja értelmezni. Ismerje és használja a méretezés szabályait. Összetett testek, és vetületei között ismerje fel a kapcsolatot.

Tudja milyen életfeltételeket kell biztosítani a növények megfelelő fejlődéséhez.


A kommunikáció alapfogalmainak alkalmazása, tömegkommunikációs eszközök kezelése. Egyszerű műszaki rajzok leolvasása (méret, elrendezés). Mérés milliméter pontossággal.

Ismerje fel a haszonkertben termesztett zöldségféléket. Ismerje meg a növények életfeltételeit.

64

TECHNIKA 6. ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 1 ÓRA (+1 óra csoportbontásra)ÉVES ÓRASZÁM: 37 ÓRACÉL:♦ A tanulók 5. osztályban tanult életvitellel kapcsolatos ismereteinek felelevenítése és

rendszerezése.♦ A fogyasztás és a fejlődés összefüggéseinek felismerése.♦ A korszerű anyagok tudatos alkalmazása.♦ A lakás kialakítás és fejlesztés összefüggéseinek megismerése.♦ Ismerjék az egészséges életmód eszközrendszerét.♦ A gazdálkodói, vállalkozói szemlélet megértése.♦ Tudják a tömegközlekedés főbb szabályait és képesek legyenek

alkalmazni.

KövetelményA tanulók:⇒ ismerjék a környezetalakítás irányait és következményeit;⇒ képesek legyenek a problémák felismerésére és feloldás megtervezésére, kivitelezésére;⇒ tudják terveiket szakszerűen, balesetmentesen kivitelezni, produktumukat reálisan

értékelni;⇒ ismerjék az anyag összetételének, szerkezetének, tulajdonságainak és felhasználási

funkcióinak összefüggéseit;⇒ tudjanak tájékozódni a szakmai dokumentumokban, szakirodalmakban;⇒ ismerjék a gazdaságos és hatékony munkavégzés jellemzőit;ElőzményAz 5. osztály életvitel és gyakorlati ismeretek körében megfelelő szintű tájékozódás. Tartalom1. Az ember átalakítja környezetét 2 óra2. Épített tér és alakítása 11 óra3. Mindennapjaink 9 óra4. Közlekedés új módon 5 óra5. Kommunikáció és technika 4 óra6. Technikai rendszerek 3 óra 7. Szabadon felhasználható 3 óra

összesen: 37 óra

65


AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT2 óra> a fejlődés irányai.> a környezet alakítás elvei, a növekedés

határai.> növekvő és változó emberi

szükségletek.

ÉPÍTETT TÉR ÉS ALAKÍTÁSA11 óra (ebből)

Lakások és lakóházak építése3 óra> építkezés hagyományos és korszerű

anyagokkal.> a tervezéstől a kivitelezésig.> a lakás tervrajzai.> szakipari munkák a lakásban.

A lakás, mint technikai rendszer1 óra> a lakás pereme, áramok

közérzet és komfort a lakásban


A fejlődés és fogyasztás alapfogalmainak megismerése. Tájékozódás a jelen és jövő környezeti problémáiban.

Ismerje a lakóházak építési eljárásait, anyagait, menetét, az építkezés hatósági elvárásait.Tudja értelmezni a házak és lakások alap- és homlokzati rajzait.

Ismerje meg a lakás anyag, energia és információ áramait, kapcsolatait. Ismerje a kellemes közérzet tényezőit, a komfort fokozatok jellemzőit.


Tudja megfigyeléseit, tapasztalatait rendszerezni megadott szempontok alapján.Ismerje a technikai fejlődés irányát, s hatását a környezetre.

Mérés mm pontossággal. Tudjon leolvasni különböző adatokat rajzos ábrákról. Tudja értelmezni a vetületi ábrát.

66

Témakör: ismeret és tevékenységLakberendezés5 óra> a lakás beosztása, berendezési elvek.> épített és mobil berendezések.> funkciószemlélet a lakás

berendezésében.> bútortörténet.> textil a lakásban.> rendezzük be szobánkat!

Növények a lakásban2 óra> növények mesterséges környezetben> növénytartó edények> szobanövények ápolása> szobai dísznövények szaporítása> a mi cserepes növényünk.> vágott virágok a lakásban.

MINDENNAPJAINK 9 ÓRAA korszerű konyha6 óra> otthoni munkahelyeink.> α konyhatörténete> a konyha épített és mobil berendezései.> asztal terítése, egyszerű ételek> élelmiszereink, egészségünk.> ételhigiénia követelményeiFejlesztési követelmények

Legyen tájékozott a lakás berendezésének alapelveiben. Képes legyen egy helyiség alaprajz alapján berendezési tervét elkészíteni. Ismerje a bútorok funkcióit, a népművészeti bútorok kialakulásának körülményeit. Ismerje a díszítő textíliák alkalmazásait, kezelésüket. Tudjon egyszerűtextil díszt készíteni, ismerje a megmunkálás eszközeit.

Ismerje a szobai dísznövények elhelyezésének követelményeit. Növénytartó edények ismerete. Önálló elképzelés alapján díszítsen virágtartó edényt. A növények téralakító, esztétikai és mikrokörnyezeti hatásainak ismerete.

Ismerje a tanuló a konyha és eszközeinek funkcióját, balesetmentes kezelését. Képes legyen a konyhában higiénikus munkavégzésre, egyszerű étel készítésére, ízléses terítésre, tálalásra.Reformtáplálkozás, egészségünk, környezetünk védelme.Minimum teljesítmény

Legyen képes saját szobáját megtervezni önállóan. A takarító eszközöket tudja biztonságosan kezelni.

Ismerje fel, hogy a szobanövények hozzátartoznak a kultúrált lakáshoz. Ismerje a szobanövények alapvető ápolását, gondozását.

Tudja az alapvető higiénés rendszabályokat. Ismerje az egészséges, kultúrált étkezés alapvetőszabályait. Ismerjen néhány egyszerű ételkészítési eljárást.


Egészségünk fejlesztése

67

2 óra> a megjelenés előfeltételei.> tisztálkodás és ápolószerek.

Gazdálkodási teendőink1 óra> szolgáltatások igénybevétele

KÖZLEKEDÉS ÚJ MÓDON5 óra> tömegközlekedésről, előnye> utazás gépjárművel.> a kerékpár reneszánsza.

Kommunikáció és technika 4 óra

> az információ átadás története

> kommunikáció a számítógéppel

> logikai áramkörök> műszaki kommunikációFejlesztési követelmények

Legyen képes a tanuló önmaga és környezete tisztántartására, ismerje a tisztálkodás módjait és korszerű eszközeit. Ismerje fel a fertőzési lehetőségeket.

Legyen jártas a tanuló az élelmiszerek bevásárlásában. Ismerje a gyakoribb fertőzési lehetőségeket, az élelmiszerekkel kapcsolatos higiéniai követelményeket.

Ismerje a tömegközlekedés (költség, környezetvédelem, gyorsaság, kényelem) sajátosságait. Ismerje a kerékpár biztonsági berendezéseit és követelményeit, vizsgálatát, karbantartását. Váljon készséggé a kerékpározás, a rávonatkozó szabályismeret, a döntéshozatal. Tudja használni a menetrendet utak tervezésénél.

Ismerje az információ átadásának történetét. Egyszerű és logikai áramköröket tudjon modellezni. Tudjon önállóan egyszerű axonometrikus és vetületi rajzot készíteni és olvasni.Minimum teljesítmény

Tudja önmagát és környezetét rendszeresen tisztántartani.

Ismerje környezete (az élelmiszerek) alapvető higiéniai követelményeit.

A tömegközlekedés és a kerékpáros közlekedés szabályai és alkalmazása a gyakorlatban. Ismerje a kerékpározás alapvető biztonsági felszerelését.

Egyszerű szerelés önálló végzése. Egyszerű műszaki rajz önálló használata.


68

TECHNIKAI RENDSZEREK3 óra> környezetünk rendszerei> gépesítés> anyagvizsgálat és

biztonság

Szabadon felhasználható3 óra

Ismeretek bővítése, rendszerezése, összefoglalás, számonkérés.


Tudja egyszerű technikai rendszerek funkcióit, szerkezetét, folyamatait elemezni. Ismerje fel a gépek feladatát. Tudjon tájékozódni egyszerű gépek részfolyamataiban. Ismerje a jelentős találmányokat és feltalálóikat. Ismerje az anyagkiválasztás szempontjait.


Tudja kiválasztani egy egyszerű munkafolyamat megfelelő eszközeit.

69


TESTNEVELÉS ÉS SPORT5-6. évfolyam


70


Célok és feladatok

Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsoló intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztőinek integrált hatásaként játuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját érdekükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, akik ismerik motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igénylik azt. Megbecslik társaik teljesítményét, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit, a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé válik.A testnevelés célja továbbá az 5-8. évfolyamon, hogy – szoros összefüggésben az alsó tagozat számára megfogalmazott célokat, figyelembe véve azokat az élettani, valamint az azokkal összefüggő lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik – támogassa a tanulók egészséges testi fejlődését, az alapvető (genetikus) mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hiányok felszámolását, ragadja meg a koordinációs alapkésességek fejlesztési lehetőségének utolsó éveit, gazdagítsa tovább a tanulók sportolás iránti igényüket. A kötelező tanórák és a sportórák lehetőségeinek igénybevételével sajátítják el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy élmény és siker forrása legyen számukra. Ismerjék meg a motorikus feladatmegoldásokban érvényesülő törvényszerűségeket, szabályszerűségeket, és tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket.Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés-érés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai leváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére; értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat.A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető (genetikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése; az úszás elsajátítása; a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játék –sporttevékenységhez; azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció.Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, empátia, kudarctűrés, a természet szeretete és környezetkímélő magatartás.


Az egészséges testi fejlődés segítéseA tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. Alkati adottságainak megfelelően, károsodástól mentesen következzenek be a prepubertás és pubertáskori fejlődés változásai. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet, hogy megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgató rendszerük. Előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, mozgásokat. Egészségük szilárduljon.

71


Váljanak ellenállóvá a terhelésekkel és a megbetegedésekkel szemben. Ismerjék a mozgástevékenységnek és sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák azt.A mozgáskultúra fejlesztése

Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult technikákat. Sajátítsanak el egyszerűbb torna jellegű elemeket, elemkapcsolatokat. A tanult elemekből legyenek képesek összefüggő gyakorlatot végrehajtani.Tudjanak játszani két sportjátékot. Ismerjék azok szabályait, és alkalmazzák a játéknak megfelelő támadási és védekezési megoldásokat.Továbbfejleszthető szinten tudjanak két úszásnem alaptechnikáját. Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat. Ismerjenek meg és tudatosan alkalmazzanak cselekvési elveket, törvényszerűségeket, a rokon szerkezetű és funkciójú tevékenységekben érvényesíthető feladatmegoldó sémákat. Fejlődjenek erőben, gyorsasági erőben, állóképességben.Motorikus képességeiket fejlesszék, ez mutatkozzon meg atlétikai-, torna-, sportjáték-, úszás- és küzdősportbeli teljesítményeikben. Ismerjenek meg és alkalmazzanak egyszerűbb képességfejlesztő eljárásokat.

A mozgásigény fenntartásának követelményei

Igényeljék a testnevelési és sportfoglalkozásokat. Jellemezze a tanulókat motorikus cselekvési biztonság, életvitelüket a rendszeres fizikai aktivitás.

Értékelés

A tanulók teljesítményét a tanév elején, végén és az egyes témák végén célszerű mérni.Az értékelés alapját elsősorban az önmagához viszonyított fejlődés kell hogy jelentse. A fejlődés lehet magatartásbeli, ismeretbeli és végső sorban a személyiség egészére vonatkozó.Az alacsonyabb évfolyamokon inkább az ismeret és a technikai végrehajtás domináljon, a magasabb évfolyamokon jelenjen meg az alkalmazás is.Az értékelés összetevői:

- ismeret (szerek, eszközök nevei, szakkifejezések megértése, egyszerű szervezési formák megvalósítása).

- technikai végrehajtás- taktikai megoldások,- a teljesítmény és annak változása,- szervezés (sportöltözet, versenybíráskodás vállalása, társak segítése)

72


5. évfolyam

Óraszám: 2,5 óra/hét évi : 93 óra

Rendgyakorlatok, gimnasztika 10 óraAtlétika 22 óraTorna 22 óraSportjátékok 25 óraTermészetben űzhető sportok 4 óraÚszás 10 óra

Részei: Név:- Rendgyakorlatok, gimnasztika- Atlétika- Torna- Sportjátékok- Természetben űzhető sportok.

Rendgyakorlatok, gimnasztika Óraszám: 10 óra

CÉL KÖVETELMÉNYA rendgyakorlatok célja a testnevelés órák határozott keretben történő levezetésében van.

A gimnasztika célja:- a tartási rendellenességek megelőzése- élettani hatások biztosítása- mozgástapasztalatok szerzése

Lássák be a szervezettség és a fegyelmezettség előnyeit!Ismerjék az alapvető vezényszavakat, szakkifejezéseket!Ismerjék meg a gimnasztika alapformákat!Szerezzenek tapasztalatokat a kinesztézis és a mozgási lehetőségeket illetően!Tudjanak bemutatni kötetlen formában 5-6. gimnasztikai gyakorlatot!

Tartalom:Rendgyakorlatok:- sorakozó vonalban és oszlopba,- igazodás, takarás,- térköz, távköz,- jelentésadás,- testfordulatok álló helyzetben,Gimnasztika:- általánosan és sokoldalúan fejlesztő, erősítő nyújtó és lazító hatású 2-4-8 ütemű szabad-, társas-, pad-, bordásfal- és rendgyakorlatok (ugrálókötél, labda, tornabot, karika…),- tartásjavító, törzserősítő és légzési gyakorlatok.Értékelés:A követelmények között felsorolt tevékenységek, egyéni, illetve csoportos gyakorlatok általi értékelés javasolt a következő szempontok szerint:

- fegyelmezettség,

73


- gimnasztikai aktivitás,- hibajavítás

Atlétika Óraszám: 22 óra

CÉL KÖVETELMÉNYA kondicionális és koordinációs képességek sokoldalú fejlesztése.

A feladatnak megfelelő futótechnika kialakítása.A távolugrás alaptechnikájának elsajátítása.A kislabdahajítás helyes ritmusának kialakítása. A versenyzési igény felkeltése.A környezet megóvása.Ismeretek nyújtása, a természet erőivel történő edzés megismerése.

Ismerjék az atlétikában használt alapvető szakkifejezéseket.Érjék el a következő eredményeket:- m-es vágtafutásban 12,5-12,0 mp (lány-fiú)- perces járás-futáspróbában 1600-2000 m (fiú-lány)- helyből távolugrásban 120 cm,- kislabdahajítás lendületből 14-15 m (lány-fiú),- medicindobás fej felett hátra 2 kg-os labdával, 4,0-4,5m (lány-fiú)Távolugrás: technikai végrehajtás.Szokják meg és tartsák be az öltözői, a tisztálkodási rendet!

Tartalom:FUTÁSOKElőkészítő gyakorlatok:- az izületi mozgáskiterjedés fokozása,- a láb izomzatát erősítő gyakorlatok.Rávezető, és a futómozgást javító gyakorlatok:- járások feladatokkal,- futóiskola gyakorlatok,- fokozófutás.Gyorsaságfejlesztés:- indulások különböző testhelyzetekből jelre,- futó-játékok,- fokozófutás,- futás versenyszerűen.Állóképességfejlesztés:- futás egyéni iramban méterben meghatározva – max. 2-3 km,- futás egyéni iramban percben meghatározva – 5-10 perc,- futás iramváltoztatással,- futás adadályokkal.Állórajttal indulás a hátul lévő lábbal.Váltófutás kétkezes technikával.Légzőgyakorlatok:SZÖKDELÉSEK ÉS UGRÁSOKElőkészítő-, cél-, és rávezető gyakorlatok:- szökdelések, ugrások talajon,

74


- ugrókötél gyakorlatok,- játékok szökdeléssel,- 1,3 lépésenkénti el-, és felugrások,- ugró játékok.Helyből távolugrás.Távolugrás lépőtechnikával rövid (6-12 lépés) nekifutással.Távolugrás versenyszerűen.Magasugrás lépőtechnikával 5-6 lépésről.DOBÁSOKElőkészítő-, cél- és rávezető gyakorlatok.Dobások különböző méretű, súlyú labdákkal, távolba, célba, különböző testhelyzetekből.Játékok dobófeladatokkal.Kislabdahajítás lendületből 3 lépéssel.Kislabdahajítás eredményre.Állandó jellegű gyakorlási anyagnak ajánljuk:- mellső fekvőtámaszban karhajlítás, nyújtás,- törzserősítés,- szökdelés ugrókötéllel- futó-ugró szökdelés,- dobások medicinnel.

Értékelés:A követelmények között felsorolt tevékenységek egyéni és csoportos mérés a tanév elején és végén ajánlott, különös tekintettel a tanulók eltérő adottságaira, az önmagukhoz mért fejlődésre. A fejlődés megállapításához iránymutató teljesítményértékek (országos standard) állnak rendelkezésre.

Torna Óraszám: 22

AjánlásCsapat- és egyénenkénti foglalkozási formát alkalmazzunk.

CÉL KÖVETELMÉNY A mozgásműveltség fejlesztése.A helyes tartásra, mozgásra való igény felkeltése.Egyéni tisztasági szokások kialakítása.A kondicionális képességek fejlesztése.

Ismerjék a tornában használatos szakkife-jezéseket.Támaszhelyzetekben mozgásukat jellemezze szép tartás, biztos helyzet.A támaszugrások nekifutása legyen lendületes, az elugrás erőteljes, a kézitámasz biztos.Tegyen egy-két fogásnyi kísérletet mászásban. Sportöltözékük legyen tiszta, ápolt.

Tartalom: TÁMASZHELYZETEK ÉS GYAKORLATOK

75


Talajtorna:- előkészítő-, és rávezető gyakorlatok,- gurulófordulások előre-hátra, különböző testhelyzetekből,- tartóállás különböző testhelyzetekből,- fellendülés kísérletek kézállásba.Gerenda: járások különböző irányba láblendítéssel, fordulatok, mérlegállási kísérletek.TÁMASZUGRÁSOKElőkészítő-, és rávezető gyakorlatok:- 2-4 részes szekrényben széltében,- függőleges repülés feladatokkal,- zsugorkanyarlat mindkét oldalra.FÜGGÉSHELYZETEK ÉS GYAKORLATOKGyűrű (érintőmagas):- ostorlendület-vétel,- függésben alaplendület,- homorított leugrás,Bordásfal: mászások fel-le függések.Kötélen: mászókulcsolás.EGYENSÚLYGYAKORLATOKJÁTÉK TORNAFELADATTALÁllandó jellegű gyakorlási anyagnak ajánljuk:- izületi mozgáskiterjedés fokozása,- a kar-, vállkör erősítése,- törzserősítés,- szökdelés ugrókötéllel,- kötélmászás fel-le.

Értékelés:A követelmények között felsorolt tevékenységek egyéni illetve csoportos gyakorlatok általi értékelését javasoljuk, különös tekintettel a tanulók egyéni adottságaira.Értékelésre javasolt gyakorlatok:

- tarkóállás- függőleges repülés,- mászókulcsolás kötélen.

Sportjátékok Óraszám: 25 óra

CÉL KÖVETELMÉNYA mozgásműveltség és koordinációs képes-ségek fejlesztése.Kollektív tevékenység alakítása egy közös cél érdekében.A szabályok betartásán keresztül neveljen önfegyelemre, sportszerűségre.Sikerélmény biztosítása.

Sajátítsák el a sportjátékok alaptechnikái közül a következő elemeket:- labdavezetés haladással,- labdaátvétel-átadás,- a labda célba juttatása,- támadó-védőszerepek felismerése.Mutasson érdeklődést a tanult sportjátékok

76


Ismeretek benyújtása. iránt.

Tartalom:KÉZILABDAElőkészítő gyakorlatok.Alapmozgás: alapállás, indulás, futás, megállás, irányváltoztatás, cselezés labda nélkül, védőmozgás.Labdavezetés helyben, haladással, irányváltoztatással.Célba dobás. Egykezes felső átadás helyben.Kapuralövés helyből egykezes felsődobással.Testnevelési játékok (pontszerző, bombázás…)Szabályismeret: lépéshiba.Játék szabálykönnyítéssel.

KOSÁRLABDAElőkészítő gyakorlatokElőkészítő játékok

- labda nélküli gyakorlatok, alapállás, megindulás- megállás, futás, irányváltoztatás, felugrás, leérkezés, cselezés labda nélkül, védekező kar- és lábmunka

- labdával végzett mozgások: labdavezetés; hosszú indítás, kétütemű megállás, sarkazáso kétkezes mellső és fej feletti átadáso felvett dobás 1, 2 labdaütésből és labdavezetésből

- szabályismeret: lépéshiba és labdavezetési hibák- játék szabálykönnyítéssel

Értékelés:A követelmények között felsorolt tevékenységek egyéni illetve csoportos gyakorlatok általi értékelését ajánljuk a következő területeken:- Kézilabda: - szlalom labdavezetés (jobb, bal kézzel),

- célbadobás zsámolyba,- aktivitás a játékban.

- Kosárlabda: - megindulás – megállás- labdavezetés

- felvett dobás egy leütéssel- védekező mozgás

Természetben űzhető sportok Óraszám: 4 óra

CÉL KÖVETELMÉNYA szabadtéri és szabadidő sportolási lehetőségek megismerése és megszerettetése a tanulókkal, a konstruktív életvezetés kialakítása érdekében.

Rendszeresen végezzen sport jellegű mozgástevékenységet a szabadban és váljék igényévé a természetben végzett fizikai munka.

77


A szabadban történő sportolás jelentőségének tulajdonítása az egészség, edzettség megőrzése céljából.A helyi lehetőségek, az időjárástól függően téli sportok, mozgásos tevékenységek oktatása, végeztetése a többi foglalkozást oldó jelleggel.

Tartalom:A foglalkozások választható jellege miatt nem szükséges a tananyag részletezése.

Értékelés:A tanulók az órákon a megfelelő felszerelésekkel, oldottan, kötetlenül, fokozódó önállósággal, aktívan vegyenek részt!

Feltételek: Szükséges felszerelés: korcsolya, tájoló.

Úszás Óraszám: 10 óra

CÉL KÖVETELMÉNYA sportági alapképzés alapvető fogalmainak ismerete és képi- fogalmi összekötése.Kialakuló önfegyelem a saját gyengeségek legyőzésében, a gyakorlásban, a versengésben.A sportágakra jellemző alaptechnikák, mozgásstílus megjelenítése még hibákkal, de javuló színvonalon.

A víz szeretete mellett a veszélyek ismerete; a két úszásnem megismerési jártasság szinten; tapasztalaton keresztül kapjanak ismereteket a versenyzés szabályairól; szeressenek úszni.

Tartalom:Tanult úszástechnikák (két úszásnem)Folyamatos úszás távolságnövelő céllal, kisebb versenyek már jónak nevezhető technikai tudásszint elérése esetén.Előkészítő gyakorlatok:

- parton és vízben; lebegés (5-10 sec) és siklás (4-7m); - siklásversenyek; - úszás kar- és lábtempóval levegővétel nélkül 6-10 méteren; - úszás kar- és lábtempóval levegővétellel 15-25 méteren; - versenyek talpasugrással.

Értékelés:

78


A követelmények között felsorolt tevékenységek, egyéni, illetve csoportos gyakorlatok általi értékelés javasolt a következő szempontok szerint:- siklás hason- gyorsúszás- mellúszás- hibajavítás

79


Testnevelés és sport6. évfolyam

Szerkezet: párhuzamos Óraszám: 2,5 óra/hét évi: 93 óra

Rendgyakorlatok, gimnasztika 10 óraAtlétika 22 óraTorna 23 óraSportjátékok 32 óraTermészetben űzhető sportok 6 óra

Részei: Név:- Rendgyakorlatok, gimnasztika- Atlétika- Torna- Sportjátékok- Természetben űzhető sportok.

Rendgyakorlatok, gimnasztika Óraszám: 10 óra

CÉL KÖVETELMÉNYA rendgyakorlatok célja a tanulók szabályhoz és alakzathoz kötött mozgásának kialakítása.A gimnasztika célja:- az iskolai, civilizációs ártalmak megelőzése- a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése, ismeretek nyújtása.

Fegyelmezetten hajtsák végre a rendgyakorlatokat.Szerezzenek tapasztalatokat a mozgási érzékelést és hatásnövelést illetően!Tudjanak bemutatni kötetlen formában 8-10. gimnasztikai gyakorlatot!

Tartalom:Rendgyakorlatok:- nyitódás, záródás,- kör- és egyéb alakzatok felvétele,- a menet megindítása, megállása.GIMNASZTIKAÁltalánosan és sokoldalúan fejlesztő, erősítő, nyújtó és lazító hatású, a kiinduló helyzeten kívül 2-3 alapformát tartalmazó, 2-4-8 ütemű szabad-, társas-, pad-, bordásfal- és szergyakorlatok labda).Tartásjavító, törzserősítő és légzési gyakorlatok.

ÉrtékelésA követelmények között felsorolt tevékenységek egyéni illetve csoportos gyakorlatok általi értékelését javasoljuk a következő szempontok szerint:- önuralom, fegyelmezettség,- gimnasztika aktivitás,- hibajavítás, segítségadás.

80


Atlétika Óraszám: 22 óra

CÉL KÖVETELMÉNYA kondicionális és koordinációs képességek sokoldalú fejlesztése.

A célirányos futótechnika tökéletesítése.A magasugrás alaptechnikájának elsajátítása.A kislabdahajítás helyes ritmusának tökéletesítése. A teljesítményre törekvő versenyzés.Aktív sportolásra buzdításA természet erőivel történő edzés megismertetése.

Ismerjék az atlétikában használt alapvető szakkifejezéseket.Érjék el a következő eredményeket:- m-es vágtafutásban 12,5-12,0 mp (lány-fiú)- perces járás-futáspróbában 1600-2000 m (fiú-lány)- helyből távolugrásban 120 cm,- kislabdahajítás lendületből 14-15 m (lány-fiú),- medicindobás fej felett hátra 2 kg-os labdával, 4,0-4,5m (lány-fiú)Távolugrás: technikai végrehajtás.Szokják meg és tartsák be az öltözői, a tisztálkodási rendet!

Tartalom:FUTÁSOKElőkészítő gyakorlatok:- a futásban résztvevő izmok erősítése.Rávezető, és a futómozgást javító gyakorlatok:- járások,- futótechnikai gyakorlatok,- fokozófutás,- repülőfutásTérdelőrajt:- rajtversenyek különböző testhelyzetekből.Játékok feladatokkalVáltófutás egykezes váltótechnikával.Futás méterben mghatározva egyéni iramban – max. 2-3 km vagy futás percben megharározva egyéni iramban – max. 10-12 percFutás iramváltzatással.Légzőgyakorlatok:SZÖKDELÉSEK ÉS UGRÁSOKElőkészítő-, cél-, és rávezető gyakorlatok:- 1-3-5 lépésenkénti el- és felugrások,Fel- és leugrások.Helyből távol- és hármasugrás.Távolugrás lépőtechnikával rövid (12-16 lépés) nekifutással.Magasugrás lépőtechnikával 5-7 lépés nekifutással.

81


Magasugrás versenyszerűen.DOBÁSOKElőkészítő-, cél- és rávezető gyakorlatok.- játékok dobófeladattal,- kislabdahajítás 3-5 keresztlépéssel,- kislabdahajítás eredménye,Állandó jellegű gyakorlási anyagnak ajánljuk:- mellső fekvőtámaszban karhajlítás feladatokkal,- felülés fekvőpadon,- törzsemelés,- felugrás guggolásból,- dobások medicinnel,- futás terheléssel – pl. gumikötéllel „lovacskázás”.

Értékelés:A követelmények között felsorolt tevékenységek egyéni és csoportos mérése a tanév elején és végén ajánlott, különös tekintettel a tanulók eltérő adottságaira, az önmagukhoz mért fejlődésre. A fejlődés megállapításához iránymutató teljesítményértékek (országos standard) állnak rendelkezésre.

Torna Óraszám: 23

Ajánlás: először alacsony szereken gyakoroljanak!

CÉL KÖVETELMÉNY A mozgásműveltség fejlesztése.Ismeretek nyújtásaAkarati, jellembeli tulajdonságok fejlesztése.A környezet megóvása.A versenyzési igény felkeltése.A kondicionális képességek fejlesztése.

Támasz- és függéshelyzetekben ismerjék a tanult gyakorlatelemek helyes technikájának végrehajtását.Támaszugrásnál az elugrás és a kézitámaszból az ellökőé legyen kifejezett, energikus.Ismerjék a segítségadás módjait.Tartsák be és szokták meg az öltözői, a tisztálkodási rendet.

Tartalom: TÁMASZHELYZETEK ÉS GYAKORLATOKTalajtorna:- előkészítő-, és rávezető gyakorlatok,- mérlegállás,- híd,- zsugorfejállás.Gerenda: - járás feladatokkal, érintőjárás,- leugrás függőleges repüléssel,TÁMASZUGRÁSOK

82


- előkészítő-, és rávezető gyakorlatok:- 3-4 részes szekrényen hosszabb gurulófordulás előre,- 4-5 részes szekrényen hosszában kismacska ugrás.- zsugorkanyarlat mindkét oldalra.FÜGGÉSHELYZETEK ÉS GYAKORLATOKGyűrű (alacsony):- lebegőfüggés,- hátsó függés (magas),- alaplendület,- zsugorlefüggésFüggésgyakorlatok bordásfalon.Kötél: mászókulcsolással mászás – lefelé függeszkedés.Játékok tornafeladattal.Állandó jellegű gyakorlási anyagnak ajánljuk:- a váll- és a csípőizület mozgáshatásának növelése,- a hasizom, a vállkör erősítése,- mászás kötélen.

Értékelés:A követelmények között felsorolt tevékenységek egyéni illetve csoportos gyakorlatok általi értékelését javasoljuk, különös tekintettel a tanulók egyéni adottságaira, az önmagukhoz mért fejlődésre.Értékelésre javasolt gyakorlatok:

- 2 talajelem- kismacska ugrás,- kötélmászás- felülés – időre,- szökdelés ugrálókötéllel

Sportjátékok Óraszám: 32 óra

Ajánlás: A mozgástanulásnál törekedjünk a kétoldalasságra!

CÉL KÖVETELMÉNYA mozgásműveltség és koordinációs képes-ségek fejlesztése.A sportjátékok alaptechnikáinak elsajátítása.Kollektív tevékenység alakítása egy közös cél érdekében.Önfegyelemre, sportszerűségre nevelés.Sikerélmény biztosítása.Ismeretek benyújtása.

Jártasságszinten sajátítsák a következő elemeket:- labdavezetés,- labdaátvétel-átadás,- a labda célba juttatása,- védőmozgás.Vegyenek részt aktívan a tanult sportjátékokban!

Tartalom:KÉZILABDA

83


Előkészítő gyakorlatok: a labdaérzék fejlesztése.Alapmozgás: ugrás, ütközés, védekezés kar- és lábmunkája, helyezkedés.Labdaátvétel- átadások mozgás közben.Egykezes felsődobás felugrással, beugrással.Komplex gyakorlatok: átadások, labdavezetés, kapuralövés.Szabaddobás, bedobás.Játék 1:1 ellen.Játék emberfogással, szabálykönnyítéssel.KOSÁRLABDA- előkészítő gyakorlatok- labda nélküli mozgások gyakorlása- lábbal végzett mozgások:

o rövid indulás, megállás beugrássalo egykezes felső – alsó és pattintott átadáso felvett dobás átvett labdával

- labdás cselek- játék 1:1 ellen- játék szabálykönnyítéssel

Értékelés:A követelmények között felsorolt tevékenységek egyéni illetve csoportos gyakorlatok általi értékelését ajánljuk a következő területeken:- technika, taktika, játékkészség.

- Kézilabda:- kapuralövés egykezes felsővel mozgásból,- a védő helyezkedése, mozgása.

- Kosárlabda: - indulások, megállások, sarkazások labdával - labdavezetés különböző formában - felvett dobás labdavezetésből - 1:1 elleni helyzetek megoldásai

Természetben űzhető sportok Óraszám: 4 óra

CÉL KÖVETELMÉNYA szabadtéri és szabadidő sportolási lehetőségek megismerése és megszerettetése a tanulókkal, a konstruktív életvezetés kialakítása érdekében.A szabadban történő sportolás jelentőségének tudatosítása az egészség, edzettség megőrzése céljából.A helyi lehetőségek, az időjárástól függően téli sportok, mozgásos tevékenységek oktatása, végeztetése a többi foglalkozást

Rendszeresen végezzen sport jellegű mozgástevékenységet a szabadban és váljék igényévé a természetben végzett fizikai munka.

84


oldó jelleggel.

Tartalom:A foglalkozások választható jellege miatt nem szükséges a tananyag részletezése.

Értékelés:A tanulók az órákon a megfelelő felszerelésekkel, oldottan, kötetlenül, fokozódó önállósággal, aktívan vegyenek részt!

85

· önismeretet elősegítő nevelés. ezt szolgálja: a játékosság, az alkotóképesség...

Documents