NAKlapA NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA LAPJA

ÁLLATTENYÉSZTÉS | NÖVÉNYTERMESZTÉS | ÉLELMISZERIPAR | VIDÉKFEJLESZTÉS | KERTÉSZET | ERDÕ-, VAD- ÉS HALGAZDASÁG

Magyar termôföld 2014

6-8. oldal

Õstermelôi igazolvány: Ingyen Interjú Gyôrffy Balázzsal 4-5 oldal

Nyit a NEGTáR!Falugazdászok a Kamaránál15. oldal

2014.január

NAKlapP A R T N E R Ü N K2

A rendszerváltást követően hihetetlen gyorsasággal növekedett a külföldi termékek aránya a hazai piacon. Először az egzotikus élelmiszerek importja gyarapodott, majd ezt követően szinte minden termékcsoportban egyre több

külföldi élelmiszer jelent meg. Ezt a folyamatot erősítette az Európai Unióhoz való csatlakozásunk is, ugyanis a termékek szabad áramlásával egyre szélesebbé vált a külföldről érkező élelmiszerek köre. Ezzel a folyamattal ugyanakkor együtt járt egyfajta minőségromlás is. A kereskedelem beszállítói árakat leszorító gyakorlata következtében egyre több silány minőségű élelmiszer jelent meg. 2004-et követően a magyar fogyasztók egyre tudatosabbá váltak és elsősorban a magyar termékeket választották a kevésbé jó minőségű import élelmiszerek helyett. Az élelmiszer-ke-reskedők - felismerve ezt a növekvő igényt -, egyre több termék csomagolásán vagy kereskedelmi reklámjában kezdték el használni a „magyar termék” megjelölést. Ugyanakkor a vállalkozók sok esetben igen eltérően értelmezték és alkalmazták ezeket a jelöléseket, tekintettel arra, hogy az összetett, több komponensből, vagy több feldolgozási helyen készült élelmiszereknél az uniós szabályozás a fogyasztók számára számos megtévesztő értelmezést is lehetővé tesz. Ezért ezek a jelölések gyakran félrevezették a fogyasztókat, emiatt a fogyasztói bizalom csökkent, háttérbe szorítva ezzel a tisztességes hazai vállalkozásokat.

A Vidékfejlesztési Minisztérium ebben az értelmezési káoszban kívánt tiszta helyzetet teremeti azzal, hogy megalkotta az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló 74/2012. (VII. 25.) VM rendeletet, közismert nevén a magyar termék rendeletet.

Mit nevezhetünk tehát magyar terméknek? A fogyasztók jogos elvárása az, hogy egy élelmiszert csak akkor nevezzünk magyar terméknek, ha annak valamennyi alapanyaga Magyarországról származik és itt is dolgozzák fel. Vannak azonban olyan összetevők, mint például a só vagy a bors, amelyeket jellemzően nem bányásznak vagy termesztenek hazánkban. Ezért az ilyen összetevőkkel kivételeket tesz a sza-bályozás. „Magyar termék” jelölés használható tehát olyan élelmiszer esetében, amelynek valamennyi alapanyaga, összetevője - kivéve a fűszereket, adalékanyagokat vagy a sót - Magyarországról származik.

Felmerül ugyanakkor a kérdés: ha egy Magyarorszá-gon előállított élelmiszer összetevőinek több mint 50%-a magyar, viszont a fennmaradó részt importból szerzi be a vállalkozás, akkor nevezhetjük-e azt a terméket magyarnak? A magyar termék rendelet az ilyen típusú termékekre egy másik fogalmat, a „hazai termék” fogal-mát vezette be. Például, ha egy kakaós keksznél a termék több mint 50%-át adó liszt magyar, viszont a kakaó és a cukor külföldről származik, akkor az a termék „hazai termék”- nek nevezhető. Ilyen eset fordul elő akkor is, ha a több mint 60% magyar gyümölcsöt tartalmazó lekvárhoz csak import cukrot tudunk felhasználni.

Vannak olyan élelmiszer-vállalkozások is, amelyek alapanyagaik nagy részét külföldről szerzik be, de a terméket Magyarországon dolgozzák fel. Legjobb példa erre egy pörkölt kávét előállító élelmiszer-vállalkozás. A cég külföldről szerzi be a zöld kávét, majd azt Magyar-országon pörköli, keveri, őrli és csomagolja. A rendelet szerint ez a termék „hazai feldolgozású termék”-nek nevezhető. Hasonló megjelölést kaphatnak a csoko-ládék és az édesipari termékek többsége is.

A fentiekből adódóan a hazai termék és a hazai fel-dolgozású termék csak az összetett élelmiszerek eseté-ben értelmezhető, az egykomponensű élelmiszereknél a termék vagy magyar vagy nem magyar lehet.

A „magyar termék”, „hazai termék”, valamint „hazai feldolgozású termék” megnevezések feltüntetése nem kötelező. A gyártó egyéni döntése, hogy alkalmazza-e ezeket a jelöléseket a termék csomagolásán vagy reklá-mozása során. A már említett három fogalom tehát csak az összetevők származása tekintetében tesz különbséget a termékek között, de egyúttal biztosítja a fogyasztót arról, hogy ezeket az élelmiszereket valóban Magyar-országon, magyar munkaerővel állították elő.

Függetlenül attól, hogy egy vállalkozás melyik fo-galmi kategóriába tartozó élelmiszert állít elő, nekünk, magyaroknak fontosak, hiszen munkahelyet biztosíta-nak és termelésükkel hozzájárulnak a nemzetgazdaság és az élelmiszeripar erősítéséhez. Ezeknek a megjelölé-seknek kiemelt szerepük van abban, hogy tájékoztas-sák azokat a fogyasztókat, akik egyre tudatosabban a Magyarországon előállított termékeket keresik és részesítik előnyben.

Bár az önkéntes jelölést szabályozó rendelet nem rendelkezik védjegy bevezetéséről, és nem is utal annak használatára, a fogyasztók tájékoztatásában nagy lehe-tőséget jelentenek a jól érthető, könnyen megjegyezhető védjegyek. Ezek közül is kiemelkednek az ún. tanúsító védjegyek, amelyek használatának elnyerésére pályázni kell, és egy független minősítő testület vizsgálata után lehetséges a védjegyhasználati jog megszerzése.

A magyar termék rendelet elvárásaihoz szorosan iga-zodva alakította át tanúsító védjegyét a Magyar Termék Nonprofi t Kft . A civil szervezet akkor biztosítja a védjegy használati jogot, ha a kérelmező mindenben megfelel a rendelet által meghatározott követelményeknek, továbbá a termék minősége a vonatkozó előírásokat kielégíti.

Mitôl magyar az élelmiszer?Az elmúlt közel húsz évben Magyarország élelmiszerpiaca és ezzel együtt a fogyasztói szokások is jelentôsen átalakultak. A rendszervál-tást megelôzôen a fogyasztók ritkán juthattak hozzá külföldrôl érkezô termékekhez, az általános megítélés pedig az volt, hogy ami külföldrôl érkezik, az biztosan jobb minôségû, mint a hazai.

NAKlap A K T U Á L I S 3

Tisztelt Olvasó!

Szerte a Kárpát-medencében elterjedt népszokás, hogy a gazda január első napjaiban kimegy a gyümölcsösbe és megrázza a faágakat, hogy bővebb terméssel szolgáljanak az új esztendőben. A gazdálkodó ember számára ugyan nem a Gergely-naptár a mérvadó, sokkal inkább az időjárás változása, illetve most már az árupiacok dik-tálta ciklusok, mégis, az újév misztériuma alól senki sem tudja kivonni magát! Az éves feladatok, tervek, remények kerülnek most terítékre, a téli csendben kicsit messzebbre visz a tekintetünk.

A „hogyan tovább” mellett azonban azon is elgondolkodunk, hogy mi az amit 2013-ban letettünk az asztalra. A NAK elnökeként én is számba vettem a magyar agrárgazdaság és a Kamara tavaly elért eredményeit és elég világosan körvonalazódik az is, hogy melyek a fő prioritások 2014-ben. Az irányvonalak egyértelműen látsza-nak, az apró fi nomításokra és az időközben felmerült problémákra azonban jövőre is csak a Kamara tagjaival szorosan együttműködve találhatjuk meg a választ.

Sorakoznak a szolgáltatások a kamarai kártyán, de ahogy eddig, ezután is várjuk a tagjaink igényeit, hogy a lehetőségek még inkább az ő érdekeiket szolgálják. Az ingyenes jogsegélyszolgálat iránt már most óriási az érdeklődés, hiszen ott mindenki elmondhatja az ügyes-bajos dolgait. Mostantól ráadásul bárkinek a Kamarához érdemes fordulnia, ha tanácsadásra van szüksége. Januártól ugyanis a falugazdász hálózat átvételével, a szaktanácsadással és a szakképzéssel együtt teljessé válik a NAK palettája, amelynek iránymutatásaival már eddig is sokan éltek.

Törvénymódosításaink további kedvezményekhez juttatják a tagjainkat: ingyene-sen kapják meg az őstermelői igazolványt a kamarai tagdíj ellenében az őstermelők, és a családi gazdaságokkal együtt ők is részeseivé válnak a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának.

Büszkék vagyunk az elért eredményekre, persze mindig lehetne többet, jobbat és még gyorsabban teljesíteni, így nem mondhatjuk magunkat maximálisan elége-dettnek. A jövő csak úgy lehet még virágzóbb, ha magasabbra tesszük a lécet!

A kamara tagjainak támogatása nélkül nem válhatott volna ilyen erőssé az új köztestület, amit ezúton is nagyon köszönök mindenkinek! 2014-ben is számítok az együttműködésre, a települési agrárgazdasági bizottságok munkájában a minél szélesebb körű részvételre!

A NAKlap is egyfajta iránymutatásként szolgálhat, hogy a lehetőségekről és az elképzeléseinkről tájékozódjanak, és segítő ötleteiket – ahogy eddig is – továbbra is szeretettel várjuk elérhetőségeinken. (E-mail: ujsag@nak.hu; Postacím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.)

A további nagyon jó együttműködés reményében kívánok közös sikerekben gazdag, még boldogabb új évet és jó egészséget mindenkinek!

Üdvözlettel: Győrff y Balázs, a NAK elnöke

Tisztelt Olvasó!

Ha végiglapozzuk a 2013-as esztendő kalendári-umát, akkor azt látjuk, hogy sikeres és hatékony döntések, történelemformáló törvények – köztük az új földtörvény – díszítik az elmúlt tizenkét hónap lapjait.Márciushoz érve felidézhetjük, hogy új korszak kezdődött a magyar mezőgazdaság történetében. Megalakult a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara, amely meghatározó szerepet kapott abban, hogy a hazai mezőgazdaság növekedjen, egyre több embernek adjon munkát, és a gazdák – átláthatóbb keretek között, kedve-zőbb feltételek valamint hatékonyabb érdekkép-viselet mellett – többet tudjanak termelni.A jövőre nézve a legfontosabb cél, hogy vissza-szerezzük a belső piacokat és új külső piacokon jelenjünk meg a hazai mezőgazdasági és élelmi-szeripari termékekkel.A magyar mezőgazdaság évről-évre jobban teljesít, ami jórészt annak köszönhető, hogy az elmúlt bő három évben példás együttműködés alakult ki az agrárium szereplői és a szaktárca között.Azt kívánom, hogy 2014-ben még több közös szál, még több eredményes munka és még több közös siker kössön össze bennünket. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarával közösen azért dolgozunk, hogy olyan életminőséget teremtsünk Magyarország vidéki tájain, amely a fi atalok számára vonzó, a családok boldogulásához kedvező feltételeket biztosít, és minden tekintetben felveszi a versenyt a nyugat-európai színvonallal.A magyar gazdáknak, vállalkozásoknak: a terme-lőknek, a feldolgozóknak, a kereskedőknek még nem volt olyan erős agrárszervezete, mint amilyen márciusban az új köztestülettel létrejött, ezért a Közös Agrárpolitika új költségvetési időszakának kezdetén jó reményekkel nézhetünk 2014 és az elkövetkező hét év elé.Budapest, 2014. január 6. Sikeres és boldog újesztendőt kívánok!

Dr. Fazekas Sándor

IMPRESSZUMA meg nem rendelt kéziratokat nem áll módunkban visszaküldeni. A szerkesztôség fenntartja magának

a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat és a leveleket rövidített, szerkesztett formában közölje. Megjelenik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiadásában. A Kamara tagjai számára ingyenes.

Felelôs kiadó: Gyõrffy Balázs. Fôszerkesztô: Bôle István.

Kommunikációs igazgató: Nagyné G. Pataki ÁgnesCímlap: Süveg Áron.

Fotók: Schmidt Andrea, Tóth Zoltán.Szerkesztôség: NAK, 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95. Telefon: +36/1 802 61 48,

e-mail: ujsag@nak.huHirdetésfelvétel telefonszáma: NAK, 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95. Telefon: :+36/30 588 5429

Nyomda: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.Felelõs vezetõ: Majláth Zsolt László

Terjeszti: Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazgatóság Hírlap Értékesítési Osztály, 1089 Budapest Orczy tér 1.A hirdetések és egyéb reklámkiadványok tartalmáért a kiadó felelôséget nem vállal.

NAKlapI N T E R J Ú4

Õstermelôi igazolvány ingyen, a KamarátólBeszélgetés Gyôrffy Balázzsal, a NAK elnökével

▐ Amikor 2013-ra fordultunk, már tartott a Kamara átszervezése, átalakítása. Csak egy gyorsító pont volt a választott testületek felállása?▐ Március 28-án volt az országos alakuló küldöttgyűlés. Ez egy hosszabb előkészítő szakaszt zárt le, hiszen a korábbi alig tízezres létszámmal működő Magyar Agrárka-mara helyett egy országos szinten egységesen szervezett, kötelező tagsághoz kötött köztestület jött létre. Ennek nemcsak a szorosan vett agrárgazdaság, hanem például a feldolgozóipar és a vidékfejlesztés szereplői is tagjai lettek. Nemcsak a létszám nőtt, hanem sokszínűbb lett az összetétel is, és ennek a nagy létszámú tömegnek bizonyítani nagyon nagy kihívás. A választást az átmeneti vezetés bonyolította le, törvényi felhatalmazás alapján. Nagyon örülök annak, hogy az Alkotmánybíróság kimondta: az új kamara az érvényes jogszabályoknak megfelelően, az alkotmányos-ságot semmiben sem sértve jött létre. Ez számunkra is visszaigazolta, hogy mindazok a kritikák, amik a folyamat közben felmerültek, megalapozatlanok voltak. Immár nem csak mi magyarázzuk a döntéseinket, hanem a legfőbb taláros testület is állást foglalt. ▐ Keveset beszélünk arról, hogy mekkora szükség van a mezőgazdaságban, de talán az egész élelmiszergazdaságban a fi atalokra?

▐ Való igaz. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ez nemcsak Magyarországra jellemző, hanem az egész Európai Unióban hasonló a helyzet. A változtatást, azaz a fi atalok pályakezdését nemcsak uniós források segítik, hanem –a lehetőségekhez képest - Magyaror-szág a saját eszközeivel is támogatja. ▐ Az új uniós költségvetési időszakban érezhetően nőni fog a fi atalok anyagi támogatottsága is.▐ Ez valóban így van. Plusz forrásokra számíthatnak már az alaptevékenységükhöz is, kiegészítő forrásnak pedig marad a pályakezdés támogatása. Mivel az Unió egészét áthatja ez a probléma, ezért folyamatosan, min-den lehetőséget, már amit az anyagiak megengednek, igyekeznek erre a célra felhasználni. ▐ A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának a magyar élelmiszergazdaság átlagéletkoránál lényegesen fi atalabb vezetése van.▐ Igen, de az életkor csak egy adottság. Amikor a Kamara felállt, egyáltalán nem volt szempont a kivá-lasztásnál, hogy ki hány éves. ▐ Nem korosztályok szerint döntöttek.▐ Nem, nem. Nem diszkrimináltunk senkit sem. A jelölőbizottság megnevezte azokat a személyeket, akiket egy-egy funkcióra alkalmasnak talált: voltak közöttük kisebb és nagyobb gazdaságot irányítók, fi -atalabbak és idősebbek, volt kertész, állattenyésztő, élelmiszerfeldolgozó és vidékfejlesztési szakember is.▐ Mire ezek a sorok megjelennek, talán már minden tagjuk kártyával is tudja bizonyítani, hogy a Kamarához tartozik.▐ A többség már egészen bizonyosan. Azt viszont hangsúlyozni kell, hogy csak azok kaphatták meg a kártyát, akik a tagsági díjat is befi zették. A plasztik lapocska már most is nagyon sok kedvezményre jogosít, például a MOL kutaknál akár literenként 10 Ft-tal is kevesebbet mutathat az üzemanyagról kiállított szám-la.▐ Tehát a gázolaj olcsóbb lehet a traktorba?▐ Így van. Ez egy életszerű példa. A kedvezmények nyilvánvalóan azoknak járnak, akik a rendszer mű-ködtetéséből is kiveszik a maguk részét. ▐ Ön is tapasztalt ellenérzést azzal kapcsolatosan, hogy kötelező lett a kamarai tagság?▐ Előfordult ilyen, de ez teljesen természetes. Az első pillanattól kezdve a gazdálkodók és az élelmiszeripar egyes szereplői kétkedve szemlélték, hogy vajon mi lesz ebből? A kötelező tagságnak a köztudatban van egy pejoratív értelme, ugyanakkor nagyon fontos megér-tetni, hogy ebben a megoldásban komoly lehetőségek rejlenek. Például olyan adatszolgáltatási rendszer tud felépülni, amely valóban reális képet ad a terület telje-sítményéről, hiszen nem csak egy mintavétellel számol, hanem, - mert mindenki tag -, általános, mindenre kiterjedő információhalmazhoz jutunk. Nem véletlen, hogy például Ausztriában is kötelező a kamarai tagság. Ez a kötelező tagság ugyanakkor a tisztségviselők vál-lára fokozott felelősséget rak rá. Meg kell hálálni azt a

Mozgalmas esztendôként kerül be 2013 a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara évkönyvébe. Az átalakulás utáni hónapokban elvégzett mun-káról, a 2014-re áthúzódó átalakításokról, továbbvitt és új feladatokról kérdeztük a Kamara elnökét az évváltás körüli napokban.

NAKlap I N T E R J Ú 5

bizalmat, amivel minket megválasztottak, és meg kell válaszolnunk azokat a kérdéseket, amiket a kötelező tagsággal kapcsolatosan nekünk feltesznek. Legegy-szerűbben úgy adhatunk választ, ha szolgáltatóként kapcsolatba lépünk a tagjainkkal, segítjük a tevékenysé-güket. Arra készülünk, - és az összes szolgáltatásunk ezt a célt szolgálja -, hogy a befi zetett összegnél értékesebb ellenszolgáltatást nyújtsunk. ▐ Országos hálózatot építenek.▐ A Kamara egységes gazdatámogatói rendszert alakít ki. Pillanatnyilag még létezik egy falugazdász hálózat, és egy külön szaktanácsadói rendszer. Január elejétől át-kerültek hozzánk a falugazdászok. Összevonva az eddig két rendszer elemeit tanácsot tudunk adni, a pályázati rendszer támogatásaihoz hozzá- segítjük a vállalko-zókat. Akár kitöltjük a különböző űrlapokat is. Itt a „mit?” kérdésre válaszolunk. A szaktanácsadói rendszer az emberek „hogyan?” kérdésére is megpróbál választ adni. Szeretnénk ezt a hálózatot közelvinni a terme-lőkhöz, egyre jobban leterhelni feladattal, egyre több kuncsaft ot akarunk gyűjteni nekik. Lássuk be, a hazai mezőgazdaság teljesítménye hektárra vetítve azért némi elmaradást mutat a nyugati versenytársakhoz képest. Tudomásul kell venni: elengedhetetlen, hogy a szak-tanácsadói hálózat a gyakorlatban jól hasznosítható új információkkal lássa el a gazdálkodókat. Ez a szakmai kihívás. Ide kapcsolódik a szakképzés is: folyamatosan kell képezni a gazdáknak magukat is, ugyanakkor a termelőktől összegyűjtött információkból tudja meg-mondani a Kamara, hogy a piac milyen új feltételeket támaszt egyes termékcsoportok értékesítésénél. Az uniós programként működő, úgynevezett innovációs partnerség újdonság lesz idehaza az új költségvetési időszakban. Ennek az a célja, hogy azokat az újításokat, amelyek nem tudományos műhelyekben születnek, az élet adta lehetőségeket kihasználva be tudjuk vinni a gyakorlatba. Ez fontos feladat lesz, de nyilvánvalóan nem ez adja a gerincét a szaktanácsadói rendszernek. Jóval többet nyújt a rendszer a pályázatírásnál. Erre is készülünk, úgy tervezzük, hogy a 100 millió forintnál kisebb összegre szóló pályázatokat ingyen elkészítjük a tagjainknak.▐ Ez főként az őstermelőknek jelenthet segítséget. Ők az alacsonyabb jövedelmük miatt ritkán tudták meg-kockáztatni a pályázatírás ellenértékének kifi zetését.▐ Pontosan. Lássuk be, hogy az a pályázatírói réteg – nagy tiszteletem a nagyszámú kivételnek - nem fel-tétlenül a kisebb gazdálkodók érdekei szerint írta meg ezeket a pályázatokat. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a pályázatok generálásánál, megírásánál és az elszámo-lásánál is ott legyünk. Tanácsadóink beszéljék végig a gazdálkodóval, hogy mi az a cél, amit meg akar valósí-tani, ennek ismeretében írják meg a pályázatot, és a mi munkatársunk addig kövesse a projekt sorsát, amíg a pályázati összeg a gazda bankszámlájára megérkezik. ▐ Mit érez a leg fontosabb feladatuknak a 2014-es esz-tendőre?

▐ A falugazdász hálózat átvételét minél zökkenő-mentesebben szeretnénk megoldani. A falugazdászok átvétele után a Kamara állítja ki az őstermelői igazol-ványokat is. Ezekért a dokumentumokért ettől az esz-tendőtől egyetlen fi llért sem kell fi zetniük a gazdáknak. Szeretnénk, ha az előbb felvázolt gazdatámogatói rend-szer az éles működés során kiállná a próbát. Ez komoly információkezelési és humán erőforrás mozgósítási feladat, amit eredetileg is nagy kihívásnak tekintettük. Szeretnénk a vidékfejlesztésben és az élelmiszeriparban is hatványozottan láthatóvá válni, annál is inkább, mert ezek a területek az előző agrárkamarai rendszerben nem szerepeltek. Nekünk viszont kötelességünk az ő igényeiket is kiszolgálni, noha nyilvánvaló, hogy sokkal nehezebb egy élelmiszeripari szereplőket segítő tanács-adói hálózatot működtetni. Miután a szaktárca érdem-ben tárgyal velünk például a következő uniós ciklus pályázati forrásainak felhasználásáról, mindent el kell követnünk azért, hogy az exporttermékeket előállító élelmiszeripari cégek az eddiginél több pályázati for-ráshoz juthassanak. Eddig ezekből a forrásokból csakis a kis- és a közepes vállalkozások kaptak. Az élelmiszer-ipar az elmúlt hét évben nagyon kevés uniós forráshoz juthatott, ami meg is látszik az ágazaton. Ellenpélda a borágazat, amely sikertörténetet tud maga mögött, és azt mutatja, hogyha egy ágazat nem jut hozzá megfelelő forrásokhoz, akkor nem igazán tudja a lépést tartani a nyugat-európai konkurenciával. Fontos, hogy a kkv szektort is erősítsük, de nagyon fontos az is, hogy a nagy volumenben exportálni képes cégek fejlődhessenek. Erre a vidékfejlesztési források rendelkezésre állhat-nak. A versenyképességet az egész élelmiszergazdaság érdekében erősítenünk kell. Ha a nagyobb forrásokhoz való hozzájutást ki tudjuk harcolni, akkor ez a terület is előreléphet, hiszen élelmiszeripar nélkül Magyar-ország alapvetően alapanyagtermelő bázis maradna. Pedig megvan a feldolgozóipari kapacitásunk is. Ki kell használni azokat a lehetőségeket, amiket ezen a területen az uniós források biztosítanak. ▐ Közvetve azért a piacépítéssel is foglalkoznak?▐ Közvetve igen. A Kamara rendszerének az az alap-vető üzenete, hogy a termelésre, a feldolgozásra, az input anyagok előállítására komplex egészként kell tekinteni. Akkor jönnek a valódi eredmények, akkor lesz majd csakis kiváló minőségű élelmiszer a családok asztalán, és akkor tudunk majd megfelelő nagyságrend-ben magyar élelmiszert külföldre is szállítani, ha ezt egyetlen egységként is fejlesztjük. Nem szakadhatnak el egymástól a teljesítmények. Hiába lenne nagy kapa-citása az élelmiszeriparnak, ha a termelői oldal ehhez nem tudna mennyiségben és minőségben megfelelő alapanyagot szállítani. És fordítva. Ha a termelői oldal teljesítményét képtelen az élelmiszeripar feldolgozni, akkor nyersanyag-exportra leszünk csak képesek. Jó lenne a kiváló alapanyagokat itthon feldolgozni!

Bőle István

A Kamara rend-szerének az az

alapvetõ üzenete, hogy a termelés-

re, a feldolgozásra, az input anyagok

elõállítására komp-lex egészként kell

tekinteni. Akkor jönnek a valódi

eredmények, akkorlesz majd csakis ki-váló minõségû élel-

miszer a családokasztalán, és ak-

kor tudunk majd megfelelõ nagy-ságrendben ma-gyar élelmiszert

külföldre is szállí-tani, ha ezt egyet-len egységként is fejlesztjük. Nem szakadhatnak el

egymástól a telje-sítmények.

NAKlapM A G Y A R T E R M Õ F Ö L D6

Teljesen átalakulhata földpiacElfogadta az országgyûlés a (köznyelvben csak új földtörvényként em-legetett) mezõ- és erdõgazdasági földek forgalmáról szóló törvény rész-letes szabályait tartalmazó jogszabályt. Ez elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a korábban megszavazott kétharmados törvény alkalmazható legyen. Ezzel lényegében lezárul a kormány birtokpolitikai elképze-léseinek jogszabályi szintû rendezése. A kabinet kifejezett szándéka a kis- és középüzemek megerõsítése, a családi gazdaságokon alapuló termelési struktúra elõtérbe helyezése, valamint az állattartás gazdasági helyzetének megerõsítése.

Átmeneti szabályokAz egyszerű többséget igénylő jogszabály átmeneti szabályokat is megfogalmaz azért, hogy az átállás ne okozzon fennakadást a folyamatban lévő szerződéseknél. Ugyanis a gazdálkodók és a hatóságok nem tudnak felkészülni arra, hogy már január elejétől alkalmazzák a földhasználatra vonatkozó rendelkezéseket. Másrészt az átmeneti előírások azért is szükségesek, mert a földforgalmi törvény eddig nem ismert közjogi szabályozókkal avatkozik be a magánjogi viszonyokba, és ezeket össze kell egyeztetni. Ennek megfelelően az Országgyűlés úgy döntött, hogy a jövő év május elsejéig – a földforgalmi törvényben megfogalmazott szigorú eljárásrenddel szemben –, a földhasználati szerződések megkötését elég lesz egyszerűen bejelen-teni a hatóságnál, amely ezen időszakban nem vizsgálja a bejelentésekben szereplő adatok valódiságát. Ugyanakkor minden egyes ilyen földhasználati bejelentést utólag ellenőrizni fognak, s amennyiben a későbbiekben visszaélésre derül fény,

úgy azt komoly szankciókkal sújtják. Semmissé válik a megállapodás, a gazdálkodóknak vissza kell fi zetniük az esetleg felvett támogatásokat, és közokirat-hamisítás miatt indul ellenük büntetőeljárás. A földforgalmi törvénynek a földhasználati szerződés hatósági jóvá-hagyására vonatkozó rendelkezéseit ezért csak a 2014. május 1-jén vagy ezt követően kötött és közzétett ha-szonbérleti szerződésekre, illetve más földhasználati szerződésekre kell alkalmazni.

A földbizottságok és a birtokmaximumEgyértelművé vált az is, hogy a jogszabály alapján a föld-adásvételi ügyletek során vétójoggal felruházott helyi földbizottságok a települések jegyzőinek közreműködé-sével alakulhatnak meg. A jegyzők a gazdanyilvántartó rendszerben szereplő helyi földművesek megkeresésével kezdeményezhetik e testületek alakuló ülésének ösz-szehívását. A gazdák tehát maguk közül választhatják ki az őket képviselő bizottsági tagokat. A bizottságok létszáma függ majd az adott településen nyilvántartott földművesek számától. Amennyiben a bizottságok valamilyen oknál fogva működésképtelenné válnak,

úgy szerepüket ideiglenesen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területileg ille-tékes helyi szervei vehetik át mindaddig, amíg a jogszerű helyzet helyre nem áll. A részletes szabályozásban meghatározták azt is, milyen feltételek megléte mellett léphető át – legfeljebb hatszáz hektárral – az általánosan meghatározott 1200 hek-táros birtokmaximum. Állattenyésztőt akkor illet kedvezmény, ha a tervezett birtoknövekedés idején és az azt megelő-ző egy évben vagy három év átlagában a birtokában lévő földön hektáronként átlag egy nagy állatot tartott, vagy ezzel egyenértékű úgynevezett állategységgel rendelkezett. A vetőmagtermesztőre ak-kor vonatkozik a kedvezmény, ha a birtok-maximum tervezett kitolása előtti három évben a tulajdonában lévő földterületeken átlagosan legalább 10 százalékban folyta-tott vetőmagtermesztést.

A birtokmaximum ellenőrzéseA földforgalmi törvény alkalmazhatósága érdekében rendelkezik a jogszabály a földművesekről, a mező-gazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett új, önálló nyilvántartás, továbbá a 2000 óta létező földhasználati nyilvántar-tás tartalmáról. Kérdésünkre a Vidékfejlesztési Mi-nisztérium arról számolt be, hogy idén az év elején új kötelezettségként jelent meg a szabályozásban a föld-használók azonosító adatainak – személyi azonosító, törzsszám – kötelező bejelentése. Erre a törvény 2013. szeptember végi határidőt szabott meg. A jogszabályi előírások eredményeként hétszázezernél is több beje-

NAKlap M A G Y A R T E R M Õ F Ö L D 7

lentés érkezett a földhivatalokhoz, amely az előző évek bejelentési átlagának többszöröse. A földhivatalok e bejelentési hullámot folyamatosan dolgozzák fel, s jó esetben egy-hét hónapon belül végeznek a munkával. Az új adatbázis felállása után megállapítható, hogy egy adott földhasználó mekkora termőterületet és milyen jogcímen művel meg.

Osztatlan földek használataAz osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek ese-tében a hatályos rendelkezés szerint, amennyiben a tulajdonostársak a meghatározott határidőn belül nem állapodnak meg a használati megosztásról, akkor a helyben lakó és a földet használni kívánó tulajdonos-társak döntenek a használati rendről. Az új törvény értelmében a megosztásról ilyen esetben sorsolással kell dönteni. Fontos változás, hogy a földhivatali be-jegyzéshez elegendő lesz a használati rendet ábrázoló térképi kimutatást készíteni.

Érvényes szerződésÉrvényes adás-vételi szerződést a jövőben csak az állam által kibocsátott szigorú számadási bizonylaton lehet kötni. A jelenlegi földtörvényt felváltó jogszabály külön tartalmazza az adásvételi, a haszonbérleti szerződésnek az elővásárlásra, az előhaszonbérletre jogosultakkal való közlésére és e jogok gyakorlására vonatkozó ren-delkezéseket is.

Végéhez ér a földprogramLegkésőbb január végégig pont kerül a „Földet a gaz-dáknak” program végére – közölte kérdésünkre Bitay Márton. A Vidékfejlesztési Minisztérium állami föld-programért felelős államtitkára sikeresnek ítélte és egyedülállónak nevezte a haszonbérleti eljárásokat. A program keretében 250 ezer hektárnyi állami termő-földet adnak hosszútávú haszonbérbe azon helyben lakó gazdálkodóknak, akik vállalják az állattartási kötelezettség betartását. Az államtitkár beszámolója szerint december elején már több mint 110 ezer hektár esetében hirdettek eredményt, s több mint háromezer szerződést kötöttek. A haszonbérbe adott átlagos bir-tokméret szántók esetében 25 hektár, legelőknél 60 hektár volt. A nyertesek nyolcvan százaléka természetes személy, ők a földek 75 százalékát nyerték el. A pályáz-tatási rendszert ért bírálatokat politikai jellegűnek minősítette, amire szerinte jó bizonyíték, hogy száz szám hirdették ki nyáron is a nyerteseket, ám a par-lamenti szünet miatt elmaradtak a hangos politikai tiltakozások. Kérdésünkre kitért arra, hogy a közeljövő-ben a program a Honvédelmi Minisztériumtól (HM) és a Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt. kezelésében lévő földek átvételével folytatódhat. A HM-től 7500 hektárt vesznek át, a vasút esetében a pontos területek feltérképezése még folyamatban van.

Dénes Zoltán

Földárugrás!Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki termôföldet akar venni. Egy használható 20-50 hektáros birtokért már 26-65 millió forintot is ki kell fizetni. Az új földforgalmi törvény és a hozzá illeszkedô – még készülô – termôfölddel kapcsolatos jogszabályok ugyanis erôsen korlátozni fogják a tulajdonszerzést és bérlést. Tavaly év végére egy hektár termôföld átlagosan 1,3 millió forintba került, tehát negyedével többe, mint bô fél évvel korábban. Akad azonban egy kis segítség is a vételhez.

2013. december 15-én hatályossá vált a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény egy része, míg az egész jogszabály 2014 májusától lép életbe, ez lesz az elméleti dátuma a földvétel korlátozásának is. Az ismert szabályozás lényege, hogy többszintes védelmet alakít ki a magyar termőföld köré, megpróbálja ezáltal kiszűrni a hazai és a külföldi spekulánsokat egyaránt, s emellett helyzetbe hozza a helyben lakó földműveseket. Mert lényegét tekintve ez év májustól szinte csak a helyben lakó földművesek vehetnek majd földet Magyarországon.

Nos, mindez azt is jelenti, hogy rövidesen csak egy meghatározott vásárlói réteg és a mainál sokkal szigorúbb feltételek mellett vehet és bérelhet termőföldet. S mindezzel tisztában vannak azok is, akik földet befektetési, illetve földművelési céllal akarnak venni. Ezért aztán most, az utolsó pillanatban nagyon nagy az érdeklődés: vevő és eladó egyaránt aktív. A rendszerváltás óta nem volt ekkora pezsgés a földpiacon. Tavaly év végi adatok szerint hetente 700 adásvétel történt országszerte. S valóban igazuk van azoknak, akik úgy vélik, hogy a földforgalmi törvény hatályosulása után nem lesznek képesek olyan üzletet kötni, mint most. És ez igaz az eladókra is: sok tulajdonos bizonytalan a jövőt illetően, ezért sokan

A zsebszerzôdések ellen két garanciát is látnak a törvényalkotók. Egyrészt a helyi gazdák által alkotott földbizottság, mely minden szerzôdést - legyen az vételi vagy bérleti -, láttamozni fog. A másik egy országos, nemzeti mezôgazdasági igazgatási szervezet, mely szintén minden létezô szerzôdést felülvizsgál majd. Azaz mind a vevôk, mind az eladók adatait megtekintik, ellenôrzik, hogy a 300 hektáros birtokmaximumot nem lépi át-e a vevô, az adott földterület jogtiszta-e stb. Ráadásul már tavaly nyár óta hatályos a zsebszerzôdésekkel kapcsolatos szigor, mely akár az abban közremûködôket – ügyvédeket és közjegyzôket is! - egytôl öt évig terjedô börtönnel is sújthatja.

„A magyar földet meg kell védeni a külföldiektôl!” - e sokat hallott mondat ellenére az új jogszabályok könnyebbé és nehezebbé is teszik a nem magyar állampolgárok földvásárlását. Könnyebbé, mert most csak az vehet földet, aki legalább 3 éven át itt végez mezôgazdasági tevékenységet , itt adózik, itt él stb. Májustól viszont az unió 27 tagországának állampolgárai nem számítanak külföldinek, csak azt kell bizonyítaniuk, hogy van agrárvégzettségük, vagy rendelkeznek minimum három éves gazdálkodási gyakorlattal. Ôk ekkor a magyar vevôkkel azonos jogosultsággal rendelkeznek. Más kérdés, hogy a vételt és bérletet engedélyezô helyi földbizottság és az országos hatáskörû mezôgazdasági igazgatási szervezet is rábólint-e szándékukra.

NAKlapM A G Y A R T E R M Õ F Ö L D8

most akarják eladni területeiket. A vevői oldalon egy-aránt találni szakmai és befektetői kört, mivel - mint már említettük - 2014 májusa után csak a szigorú fel-tételeknek megfelelő földműves vehet termőföldet Magyarországon.

Negyedével emelkedett a termőföld ára országszerte 2013 első 11 hónapjában – ez Nagy Ferenc, a hazai föld-forgalmazás egyik meghatározó szereplője, a Tiszacash Zrt. vezérigazgatójának a véleménye. A szakember tapasztalata szerint egy hektár átlagos aranykoronájú és értékű földterület ára 2013 elején még „csak” 1,08 millió forint volt, az év végére viszont már 1,35 millió. Ez nagyjából 25 százalékos árnövekedés, melyre még nem volt példa az utóbbi években. Inkább 5-6 évente duplázódtak az árak, vagy 15-20 százalék közötti ár-emelkedés volt jellemző.

A földpiac élénkülését egyébiránt a bankok is érzik, azaz hitelezik a földvásárlást, melyet ráadásul segít az agrárium általános, kedvező megítélése. Az uni-ós területalapú támogatásnak - mely szinte biztosan megérkezik a gazdák számlájára minden év végén és elején – köszönhetően biztos adósnak számítanak a termőfölddel rendelkezők, illetve a földet művelő gaz-dák. (Ne feledjük, hogy az uniós támogatást nem a föld tulajdonosa, hanem mindenkori művelője igényelheti!) De a lényeg az, hogy a bankok ma szívesen adnak hitelt földvásárlásra is, elég akár 25-30 százaléknyi önrész, és a vételár többi részét a bankok hitelezik meg. A pénzinté-zetek közül az FHB, az OTP és a takarékszövetkezetek

a legaktívabbak e termékkör hitelezésében. Ráadásul az Unió Bizottságának sem sikerült megfúrnia azt a lehetőséget, hogy a magyar kormányok támogathas-sák a földvételre szánt hiteleket a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. Így aztán rendelkezésre állhatnak olcsóbb és garanciális elemeket tartalmazó földhitel konstrukciók is.

Hogy most mindenki keresi a földet, annak van egy másik oka is. A földbirtokok maximális méretét is korlátozza a hatályba lépő új törvény: 1200, illetve

1800 hektár lehet egy nagyüzem által művelt terület. Igaz, ma a többség ennél nagyobb, de vélhetően majd „osztódással” fognak szaporodni, azaz egy-egy nagy-üzem két-három részre bomlik szét, s így próbálja majd megtartani eredeti méretét. Ehhez azonban a haszon-bérletet is biztosítani kellene, viszont ebben is nagy változás várható. Ha nem is azonnal, de 5-6 év múlva, mikor is a most érvényes haszonbérleti szerződések többsége lejár, s a tulajdonosok kezét megköti az új földhasznosítási törvény, miszerint nem csak a vétel-ben, hanem a bérletben is messze megelőzi a korábbi nagyüzemi bérlőket a helyben gazdálkodó földműves. Így aztán a nagyüzemek mostani fő tulajdonosai előre menekülnek: minél több saját földet akarnak manapság megszerezni, fejenként ma is 300 hektár lehet ez a mé-ret. A cég tulajdonosai, azok rokonai egytől egyig pró-bálják kimeríteni e keretet, ráadásul a cégnél dolgozó vezetők is élnek e lehetőséggel. Így aztán akár 6-7 ember is összehozhat 1800-2100 hektárnyi földterületet. Ezzel próbálják megkerülni a jövőbeni kiszolgáltatottságot, a számukra bizonytalan gazdálkodási körülményeket. Mert való igaz: a bérleményre alapozott gazdaság nem életbiztosítás májustól. A tulajdonos soha ilyen köny-nyen nem mondhatta fel az erről kötött szerződést. Így viszont a bérlő bolond lesz a földbe fektetni: egy szervestrágyázás, talajlazítás, drénezés, öntözésfejlesz-tés csak sok év alatt megtérülő beruházás, amely nem biztos, hogy megtérül, amennyiben a vártnál korábban mondja fel a bérletet a föld tulajdonosa. Hasonló a helyzet egyébként az állattenyésztéssel: itt sem lehet magántulajdonostól bérelt földterületre alapozni a bizonytalanság miatt.

S hogy milyen lesz az új földpiac? A már fent idézett Nagy Ferenc úgy véli: nem fog leülni: az 50-70 hektár feletti területekre továbbra is nagy lesz az érdeklődés, s akár az ország távolabbi sarkából, vagy netán uniós tagállamokból érkező vevők is aktívak lesznek. Ugyan-akkor a néhány hektáros területek döntően helyben kelnek majd el.

Oltvai György

Új földtörvényjavaslatot dolgoz ki és bocsát egyeztetésre a kormány. Vagyis lemondott arról, hogy külön üzemszabályozási, integrációs, illetve szövetkezeti törvénnyel rukkoljon elô a választá-sok elôtt, pedig 2013 nyarán még errôl volt szó. Ehelyett lényegében a meglévô földtörvényt mó-dosítaná oly módon, hogy az megfeleljen a kor követelményeinek. Így például rendelkezik majd arról, hogy a Nemzeti Földakapkezelô Szervezet (NFA) akármelyik hazai földhasználó összesített földadataiba betekinthetne, vagy hogy a telepü-lési földbizottságok létrehozás és mûködtetése során az agrárkamara milyen szerepet kap.

Pörög a program

Bitay Márton, a Vidék-fejlesztési Minisztérium (VM) állami földprogra-mért felelôs államtitkára az év végén vont mér-leget a kormány föld-védelmi programjáról. Elmondta, hogy a Földet a gazdáknak program keretében az állam a helyben lakó és állattar-tást vállaló családi gaz-dák számára írt ki pályá-zatot. Legkésôbb 2014 elejéig 250 ezer hektár állami termôföld kerül a helyben lakó családi gazdálkodók kezébe. Egy-egy gazda átlago-san 25 hektár szántó és mintegy 60 hektáros legelôterülethez juthat hozzá. A megkötött szerzôdések száma kö-zelít a 4000-hez.

NAKlap Ú J R A K A P 9

Ki mit KAP? – Kisebb az uniós torta, de nagyobb a magyar szeletInterjú Czerván György agrárgazdaságért felelôs államtitkárral

Mielôtt a számokat és adatokat vennénk sorra, összességében mit lehet elmondani az új KAP-ról? Mitôl lesz jobb az új támogatási rendszer, mint amilyen a régi volt?

Azt nem mondanám, hogy jobb lesz, azt sem hogy egyszerűbb, a jó hír az, hogy lesz. Ez csak látszólag magától értetődő, hiszen voltak olyan tagállam-ok, amelyek úgy gondolták, hogy nincsen szükség komoly támogatásokra.

Szerencsére nem ezek az érvek kerekedtek felül, hanem az, hogy maradjon meg az erős, kétpilléres közös agrárpolitika. Az egy más dolog, hogy a válság miatt, az EU történetében először, most kisebb lesz a büdzsé. Ez azt jelenti, hogy Magyar-országnak a kisebb tortából kellett a lehető legnagyobb szeletet kihasítani. Magyar szempontból a körülményekhez képest jó megállapodás született: éves, közvetlen támogatási keretünk 1270-1273 millió euró lesz, az éves vidékfejlesztési keret közel 490 millió euró. Ezzel hazánk részesedése a KAP költségvetéséből 2.4%-ról 3.2%-ra emelkedett. Ami a gazdák számára a legfontosabb: a közvetlen kifi zetések szintjét is sikerült nagyságrendileg megőrizni. A hektáronkénti pontos értéket nem lehet meghatározni, az a kidolgozandó „magyar modelltől” függ. „Cserébe” a támogatási rendszer több komponensből fog állni, ezért a rendszer egésze nem lesz egyszerűbb, és ez, ha lehet mondani, a rossz hír. De megfelelő felkészültséggel, vehető akadály.▐ A közvetlen kifi zetések rendszere is alaposan megváltozik az új KAP-ban. Milyen mozgástere maradt Magyarországnak? ▐ Mi dönthetjük el, hogy mikor térünk át a jelenlegi, egyszerűsített területalapú kifi zetési rendszerről az úgynevezett SAPS-ról a régebbi tagállamokban működő alaptámogatási rendszerre, a BPS-re. Ez lehet 2015-től vagy 2018-tól, de lehet, hogy a következő hétéves ciklusban végig maradunk a SAPS-ban. Az áttérés esetén az új rendszerben az kaphat támogatást, aki aktív gazdának számít, vagyis 2013-ban már nyújtott be egységes kérelmet, fi atal gazda, vagy olyan gazdálkodó, aki öt évnél nem régebben kezdte meg a mezőgazdasági tevékenységet.▐ A BPS-sel bejönne egy új fogalom, a támogatási jogosultság, amely később adás-vétel tárgya is lehet.▐ A különbséget az jelenti, hogy míg a SAPS-ban minden évben, május 15-én, az egységes kérelemben, a tárgyévi földhasználatot adom be, és hogyha ez 100 hektár, akkor 100 hektárra, ha 80 hektár, akkor 80 hektárra kapom meg a támogatást. Az alaptámogatásban a területi jogosultság az indulás évében, egyszer kerül kiosztásra. A 100 hektáros példánál maradva: hogyha a következő évben a gazdaságom terü-lete nyolcvan hektárra csökken, akkor csak 80 hektárra tudom lehívni a pénzt. 20 hektártámogatási jogosultságot tehát nem tudok aktiválni, ezért azt eladhatom,

mert ez egy vagyoni értékű jog. Később, ha bővül a terület, akkor a jogosultságot is meg kell vennem rá. Lesz honnan, hiszen az összterület nem változik!▐ A támogatási „rendszerváltás” dátuma tehát még a jövő zenéje, de melyek azok a komponensek, amelyek biztosan részei lesznek a következő hétéves KAP-nak?▐ 2015-től a zöld komponenssel már mindenképpen számolni kell. A tagállamok és a Bizottság között ezen ment a legnagyobb vita. Brüsszelben azzal érveltek, hogy az európai adófi zetők a mezőgazdaság és az élel-miszeripar boldogulása mellett a fenntartható fejlődés, a természeti erőforrások megőrzésében is ugyanúgy érdekeltek. Az eredeti javaslat lényegesen tompult, de ha mondjuk például az ugaroltatás formája eredeti formájában maradt volna, akkor talán, ahogy szoktam mondani, vasvillával kergették volna meg a mellette kardoskodókat a gazdák. Tehát a lényeg: a támogatás 30%-át akkor hívhatja le a termelő, ha eleget tesz a zöldítési szabályoknak. Ennek első eleme az állandó legelők fenntartása, melynek a nagyságát 5%-kal le-hetne változtatni. A második előírás a terménydiver-zifi káció keretében, hogy 10 hektár földterület alatt egy növényt, 10 és 30 hektár között minimum kettő, 30 hektár felett pedig minimum három növényt kell termeszteni. A harmadik szabály, hogy 15 hektárral nagyobb szántóval rendelkező gazdálkodóknak 5%, később 7% ökológiai célterületet kell kijelölnie. Ez hívja a köznyelv „szöcskelegelőnek”.▐ A zöld komponens feltételei könnyen betarthatóak?▐ Muszáj lesz, hiszen ez közel 80 eurót jelent hektá-ronként. A legelő fenntartása nem jelenthet problémát, ráadásul nem termelői, hanem tagállami szinten lehet teljesíteni, tehát sokkal könnyebb, sokkal egyszerűbb. A diverzifi káció megint nem lesz gond, hiszen általában nem egy helyrajzi számon vannak a birtokrészek. Ami pedig az ökológiai célterületet jelenti: ez lehet erdősáv, véd sáv, de nitrogén-termelő növény, így lucerna is vethető. Ráadásul bizonyos üzemtípusok, mint az ül-tetvények, vagy a biotermelők mentességet kérhetnek, az úgynevezett kisgazdaságoknak pedig biztosan nem kell megfelelniük.▐ Mi tekinthető kisgazdaságnak?▐ Ez egy új támogatási forma alanya. A kisebb gaz-

NAKlapÚ J R A K A P10

daságok tulajdonosai - ha kérik, és csak egyszer lehet ilyet tenni -, 1250 euró áta-lányt kaphatnak az adott termelési évben. Ezzel mentesülnek a papírmunka alól, kiszámítható lesz a jövedelmük. Ez az összeg a legmagasabb limit, nem biztos, hogy minden termelő azonos összegre lesz jogosult. A KAP további újdonsága még, hogy a 40 év alatti, fi atal mezőgazdasági termelők kiegészítő támogatásra lesznek jogosultak. A termeléshez kötött támogatás is növekszik: a keret jelenlegi 3.5%-a helyett 13%-ot lehet költeni, további 2%-ot fehérjenövényekre. Az első pillérhez tartozik még a támogatás 3%-át kitevő „nemzeti tartalék”, amelyből a korábban indult szerkezetátalakítási programokat tudjuk fi nanszírozni. ▐ A KAP-pal szemben gyakorta fogalmazódik meg az a kritika, hogy a növényter-mesztésre közelít. A jelenlegi magyar agrárpolitikának az állattenyésztés a prioritá-sa. ▐ Magyarországon az állattenyésztés aránya a mezőgazdaságon belül 35 %. Sajnos, az uniós támogatási rendszer nem preferálja az állattenyésztést, azon belül pedig a sertést és baromfi t egyáltalán nem. A kérődzőkre vannak szerkezetátalakítási programjaik. A következő időszakban - noha rendkívüli erőfeszítéseket tettünk az érdekében -, ez nem fog megváltozni. Vannak kisebb mozgásterek, például az állatjóléti támogatások, ezen kívül nemzeti forrásokat kívánunk megnyitni, ter-mészetesen ezeket Brüsszellel engedélyeztetni kell. ▐ A KAP második pillére, a vidékfejlesztési támogatások körében melyek a leg fon-tosabb változások?▐ Radikális, mélyreható változások a vidékfejlesztési politikában nem lesznek. Az új időszakban az együttműködéseket elősegítő intézkedések élveznek elsőbbséget. Magyarország a „fi atal gazdák” és a „rövid ellátási láncok” programokat fogja elindí-tani. Bővül a LEADER és nyit más alapok felé. A hétéves ciklusban mintegy 3.440 millió euró érkezik hozzánk vidékfejlesztési célra. A programok társfi nanszírozási aránya a szegényebb régiókban 75%, míg a fejlettekben 53% lesz. Kiemelt terület a klímavédelem, a teljes összegnek legalább 30%-át az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, valamint a földgazdálkodással kapcsolatos intézkedésekre kell for-dítani. Külön hangsúlyt kap az innováció: a tervek szerint hálózatba szervezett innovációs brókerek kapcsolják össze a fejlesztés területeit.▐ Régebben úton-útfélen arról panaszkodtak a magyar termelők, hogy ők csak másodrangú uniós polgárok, hiszen a nyugati gazdák többszörösét kapják az itthoni támogatásnak. Az új KAP hajnalán vannak-e még ilyen hangok idehaza? ▐ Ebben a kérdésben sokszor, sokan félreérthetően fogalmaznak. 2004-ben indul-tunk onnan, hogy 25 %-os az uniós támogatás. Nem a régi tagállamok szintjének a 25%-a, hanem a Magyarország számára adott támogatási boríték negyede. Ennyi pénznek a lehívására voltunk akkor képesek. Csak tavaly, 2013-ban jutottunk el oda, hogy immár 100% ez az arány, és ez a kifi zetési érték is már az uniós átlagnál van. Természetesen a nyugat-európai országok még mindig többet kapnak, mint az uniós átlag, de a felzárkózás folyamatos.▐ Január eleje van, indul a hétéves ciklus. Felkészültek a gazdák az új szabályozás-ra?▐ 2014 az átmenet éve. Miután a végrehajtási rendelkezések nem készülnek el év végére, ezért az új büdzsé forrásaiból, de még a régi szabályok alapján lehet az egységes területalapú támogatás, illetve a nemzeti kiegészítő támogatás forrásait igénybe venni. Sikerült kiharcolnunk, hogy idén az elkülönített támogatások (cukor és zöldség-gyümölcs) szintén rendelkezésre álljanak. A különleges támogatások esetében kihasználjuk mind a termeléshez kötött, mind a szerkezetátalakítási keretet, és ezen nem is kívánunk változtatni az év folyamán. Egy évünk van az új szabályok elsajátítására, a felkészülésre, de minden tagállamnak a nyár folyamán meg kell határoznia, hogy a felkínált lehetőségek közül melyik útra lép. Amint nálunk az elágazásoknál politikai döntés születik, rögtön egy vidéki roadshow-t csinálunk, hogy a termelők azonnali tájékoztatást kapjanak. Jómagam is már két éve tartok előadásokat országszerte, nem lesz ez másként 2014-ben sem.

Kádasi Bali Csaba

Jó ÁFÁ-t kívánok!

Régen foglalkozott ennyit a sajtó a magyar húsipar-ral, mint az utóbbi időben. A kitüntetett érdek-lődés a sertés ÁFA-csökkentésnek köszönhető,

pontosabban annak, hogy a hírre a piacra, boltba járó vásárlóközönség is felkapta a fejét. Pedig a szakemberek óva intenek a túlzott derűlátástól, hiszen várhatóan az ágazatnál marad az áfacsökkentéssel megnyert összeg jelentős része, ami a stabilizációhoz szükséges, azaz a korábban elmaradt jövedelem pótlására. Arról nem is be-szélve, hogy a kereskedők is szeretnének majd valameny-nyit „fogni az üzleten”. A fogyasztói árak mérséklődése - ellentétben az energiaipart érintő rezsicsökkentéssel - tehát itt nem a nyereség terhére történik. Kapuvár, Pápa, Gyula: a kormányzat már-már heroikus küzdelemének állomásai. A Pápai Hús 1913 Kft . tőkeinjekciója éppen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével jutott célba, amely eljáró szervezetként a korábban beszál-lító sertéstartók kifi zetésének lebonyolításban segített 400 millió forintos keretösszeg felett rendelkezve.

A húsipari cégek évek óta nagy veszteségeket termel-nek. Követelésbiztosítási és hitelezési szempontból is súlyos a helyzet: egy tízfokú skálán alig 5 pontra értékelte őket nemrégiben az egyik hitelminősítő intézet. Külö-nösen a sertés- és baromfi ipar van nehéz helyzetben. Ha meg már a hitelpiac sem bízik a feltámadásban, az évek alatt felhalmozott örökséget - többek között az avult technológiát és gépparkot - nehéz lesz újjászervezni.

Ha nincs külső fi nanszírozás, akkor a kormányzati és uniós források jöhetnek szóba. Ezek sorában kiemelt jelentőségű az áfa-csökkentés, hiszen egy újfajta fi lo-zófi ára utal. Ugyanis nem egyszerű tőkejuttatásról van szó, noha tulajdonképpen a be nem fi zetett adó akár ennek is tekinthető, hanem a piacpezsdítés a cél. Hiszen ha olcsóbb a hús a boltokban, az több eladást jelent, amiből lehet fejleszteni, jövőt építeni, mindenesetre messzevivő, komplex támogatási segítség. Az ágazat másik nagy favoritja, az új KAP sajnos nem váltotta be a reményeket. A sertés és baromfi ágazat - pedig sokat lob-biztunk érte -, nem került a támogatható kategóriába. Az agrárkormányzat szerint esetleg más programokból, például az állatjólétiből lehetne átcsoportosítani.

Feketegazdaság, jövedelmezőségi gondok, elavult technológia, hitelválság: nem szívderítő kép. De ne csak a rosszról essék szó: az őstermelői húsipari tevékeny-ség ugyan parciális része az iparágnak, de feltétlenül a jövő nagy ígérete. A vidéki népesség megtartásában is szerepük lehet, és ami legalább ilyen fontos, külön-leges választékkal színesítik a termékpalettát, őrzik a kézműves kultúra hagyományait.

Kádasi Bali Csaba

NAKlap M U N K Á B A N A K A M A R A 11

A szaktárca és a Nak a jövôrôl

Döntött a küldöttgyûlés

Győrff y Balázs kiemelte: nagyon fontos az uniós vidékfejlesztési források felosztása. Minden szakmai segítséget meg szeretnének teremteni ahhoz, hogy a társfi nanszírozás mértéke a pályázók számára többlet lehetőséget

jelentsen. A kamara elnöke elmondta, azért is küzdenek, hogy a GINOP-on be-lül az élelmiszeripar számára elkülönített forrást tudjanak biztosítani, hiszen az EMVA keretein belül a kis- és közepes vállalkozások támogatására van lehetőség, míg a GINOP-on belül a nagyobb volumenben működő élelmiszeripari cégek lehetőségeit tudják bővíteni.

A szaktárca és a NAK vezetése abban is megállapodott, hogy közös álláspontot alakítanak ki az EMVA egyes pilléreinek felhasználásáról, hiszen idén több alterna-tíva közül lehet választani. Nagyon fontos, hogy a nemzeti agrárpolitika új értelmet nyer, mert a most elfogadott közös agrárpolitika nagy mozgásteret nyújt az egyes tagállamoknak – tette hozzá Győrff y Balázs.

A kormány megala-pozott döntéshozatalát kívánja elősegíteni az is, hogy a kamara az év első hónapjában egy moni-toring rendszerrel követi nyomon a sertéságazat áfa-csökkentésének a ha-tásait.

Fazekas Sándor vidék-fejlesztési miniszter hang-súlyozta, hogy a NAK elsőrendű partner a VM számára, így valamennyi fontos kérdésben a jövőben is együtt kívánnak működni. Ezek közül az élelmiszeripari feldolgozó kapacitások bővítését és a fejlesztésekhez szükséges európai uniós források hozzáférhetővé tételét emelte ki, ami akár több 100 milliárd forintos nagyságrendű is lehet.

A szakminiszter felhívta a fi gyelmet, hogy az élelmiszeripar fejlesztése és a feldolgozó kapacitások bővítése a nemzetgazdaság szempontjából kiemelten fontos. Ahhoz, hogy növekedés történjen, az eu-s forrásokat célszerűen kell felhasználni, olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy a kamara tagságát képező feldolgozóipar, kicsik és nagyok egyaránt tudjanak pályázni, és hogy minél több magyar késztermék, hungarikum kerüljön a belföldi és külföldi piacokra egyaránt – fűzte hozzá Fazekas Sándor.

A kamara és a szaktárca vezetése februárban ül le újra tárgyalni egymással.

Nagyné G. Pataki Ágnes

Eszerint a NAK országos kamarai osztályainak a munkájába ezután - az országos és megyei ka-marai osztályvezetőkön, valamint az országos

küldötteken kívül – további kamarai tagok is bekapcso-lódhatnak az illetékes országos alelnök javaslatára. Az Alapszabály ez irányú módosítása a kamarai osztályo-kon belüli gazdasági reprezentativitás megvalósulását segíti elő.

A későbbiekben a kamara ügyvezető elnökségének az ülésein az országos etikai bizottság elnöke is előter-jesztői, valamint szavazati joggal vehet részt, egyedül a saját előterjesztése esetében nem szavazhat. A NAK országos küldöttgyűlésének döntése szerint az Etikai Bizottság elnöke, Balogh Zoltán Komárom-Esztergom megyei elnök lett.

A módosítás ezen túlmenően elősegítette a te-lepülési agrárgazdasági bizottságok alakuló ülései határozatképességének az ellenőrzését is azzal, hogy a településen regisztrált tagok jegyzékének a megte-kintését a megyei elnök által az ellenőrzési feladatok ellátásával írásban megbízott személynek is engedé-lyezte.

Ki kell hangsúlyozni, hogy a települési agrárgaz-dasági bizottságok munkájában valamennyi kamarai tag jogosult részt venni, és a szervezet tevékenysége nyilvános. A települési agrárgazdasági bizottságok azonban automatikusan nem váltják ki az új föld-forgalmi szabályozási rend keretei között felállítandó helyi földbizottságokat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az elképzelések szerint csak azokban az ese-tekben veszi át a helyi földbizottságok feladatait, amennyiben azok nem alakulnak meg, illetve nem működnek. A NAK vezetése pedig már döntött arról, hogy felállít egy olyan szakértői stábot, amely az érintettek részére a termőföld forgalmazásával összefüggésben felmerülő kérdésekben szakmai se-gítséget nyújt.

Nagyné G. Pataki Ágnes

Nem elsô alkalommal, de a kamarában elôször ült le egymással a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetése. December elején mi más is lehetett volna a téma, mint a 2014-es tervek egyeztetése, amelyekben az ágazat szempontjából fon-tos és elôremutató együttmûködési pontokat sikerült találni – mondta a találkozó után a NAK elnöke.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara orszá-gos küldöttgyûlése az eddigi tapasztalatok-ra alapozva módosította a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Alapszabályát.

NAKlapM U N K Á B A N A K A M A R A12

A kis- és közepes agrár-vállalkozásokért

NAK a tanyák fejlesztéséért

Ingyenesen kapják meg az ôstermelôi igazolványt a kamarai tagdíj ellenében az ôstermelôk, és a csa-ládi gazdaságokkal együtt könnyebben juthatnak

olcsó forráshoz, mivel a továbbiakban ôk is kedvezmé-nyezettjei lesznek a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának. A többi között ezeket a változtatá-sokat is tartalmazza az az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás, amelyet a NAK és a MAGOSZ elnöke, Jakab István valamint a szaktárca parlamenti államtitkára, Budai Gyula nyújtott be a Parlamentnek. További eredmény, hogy a jogszerű földhasználatra vo-natkozó szabályozás pontosításával, egy adott földte-rületet jogszerűen használó gazdálkodó gyorsan és egy-szerűen hozzájuthat majd a területalapú támogatáshoz. Éppen a támogatások kifi zetésének az elmaradása miatt fordult levélben a közelmúltban Győrff y Balázs az MVH elnökéhez. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke megengedhetetlennek tartja, hogy a SAPS-támogatást az arra jogosultak nem, vagy késve kapják meg. Az érin-tettek számára a támogatások kifi zetésének a tervez-hetősége a gazdálkodási biztonságuk elengedhetetlen feltétele. A törvénymódosítás szerint megszűnik az a helyzet, miszerint az MVH csak a földhasználati lapot fogadhatja el a földhasználati jogosultság igazolására. A NAK kötelességének érzi, hogy ezen gazdálkodói kör érdekei védelmében a jövőben is határozottan fel-lépjen, ugyanakkor a határidős gabonapiacokról szóló szabályozás is az agrár- és élelmiszergazdaság közös ér-deke. A jövőben már nem fordulhat elő például olyan eset, amikor a gazdának az igazoltan meg sem termett mezőgazdasági terményt fedezeti vásárlással kell a ke-reskedőnek biztosítani, és elkerülhetőek lennének az eladói oldalon fennálló felelőtlen szerződéskötésből eredő tömeges jogviták és az ezzel összefüggő állami beavatkozás is. A kamarai törvény módosításával pedig pontosításra kerültek a kamarai tagság létesítésére illet-ve megszüntetésére vonatkozó szabályok. Különösen a többes tevékenységet végző vállalkozások esetében fontos, hogy a kamarai tagdíjukat az általuk ténylegesen folytatott agrárgazdasági tevékenység után fi zessék. Így például mentesülnek a kötelező kamarai tagság alól azok az állatorvosok, akik nem egyéni vállalkozóként, hanem gazdasági társaság keretei között látják el feladataikat, és bővül az önkéntes kamarai tagság lehetősége is, hiszen az utóbbi időben egyre többen kívánnak élni a NAK-tagság által nyújtott előnyökkel.

A tanyai gazdálkodás újjászületése napjainkban egyre inkább szükségszerű, hiszen a tanyákon folytatott tevékenység a gazdálkodó és családja

részére a megélhetést, a társadalom számára pótolhatat-lan közhasznok sorát jelenti. Ezt felismerve hozta létre a Kormány 2011-ben a Tanyafejlesztési Programot,

amely a Nemzeti Vidékstratégia egyik kulcsfontosságú eleme. A program célja a tanyarendszer korszerű megújítása, valamint az ott élők helyzetének, gazdálko-dásának támogatása.

A Tanyafejlesztési Program iránt évről-évre egyre nagyobb az érdeklődés, éppen ezért az 2013-as 2 milliárd forintos támogatási keret 3 és fél milliárdra emelkedett.

A programnak köszönhetően a NAK gazdasági társaságai, a Bács Agrárház Nonprofi t Közhasznú Kft ., valamint a Csongrád Megyei Agrár Nonprofi t Köz-hasznú Kft . több mint 50 millió forintot nyertek a tanyai termékek piacra jutásának elősegítésére. A szervezetek megalakulásuk óta kiemelt fi gyelmet fordítanak a megváltozott természeti adottságok között gazdálkodó tanyai gazdaságok meg-őrzésére, fejlesztésére, alkalmazkodó képességük előmozdítására.

A Bács Agrárház Nonprofi t Közhasznú Kft . elkötelezetten támogatja a tanyán élő gazdálkodók piacra jutását. Ennek érdekében hozták létre a közvetlen érté-kesítést támogató programot, a Kamra-túrát (www.kamra-tura.hu), bevezették a „Homokhátság” helyi védjegyet, és képzésekkel, ismeretterjesztő kiadványokkal segítik a programot.

A 2013-ban elnyert pályázat célja a város-vidék kapcsolat erősítése, a tanyai termékek közvetlen értékesítésének ösztönzése, újabb tanyai termékek feltárása, a Kamra-túra hálózat bővítése, a Homokhátság védjegy népszerűsítése, a falusi vendégasztalt működtető gazdaságok túraútvonalainak kialakítása, valamint ezek bemutatása a beutaztató idegenforgalmi irodák és a sajtó részére. Ezen túl újabb képzéseket szerveznek megújuló energia hasznosítása témakörében.

A Csongrád Megyei Agrár Nonprofi t Közhasznú Kft . az elmúlt két évben adat-bázist készített a tanyákról, valamint a termelőknek jogi szabályozást megismertető képzést tartott. Piaci rendezvényeik, beszállítói fórumaik segítették a termelő és a fogyasztó közötti közvetlen kapcsolat létrejöttét, az áruforgalom növekedését. Modell projektek kidolgozásával és megismertetésükkel elősegítették a gazdák minőségi termékeinek előállítását, a termelés és értékesítés növekedését, annak eredményesebbé tételét.

A 2013. évben elnyert pályázatnak köszönhetően a program tovább erő-síti a termelői-fogyasztói hálózat épí-tését, a piaci forgalom növekedését, az érdeklődő termelők gyógynövény-termesztéssel kapcsolatos ismeretei-nek bővítését. A program keretében végzett marketing akció hozzájárul a fogyasztói tudatosság erősítéséhez, valamint a tanyai termékek térségben történő megismertetéséhez.

A projektekbe való bekapcsolódás és a különböző rendezvényeken való részvétel lehetőségéről minden érdeklődő tájékozódhat

a www.homokhatsag.hu, a www.bacsagrarhaz.hu és a www.NAK.hu honlapokon.

NAKlap M U N K Á B A N A K A M A R A 13

▐ A Kamara különböző testületei és a Választottbíróság között milyen a kapcsolat?A Kamara alapszabálya és más szabályzatai szerint a Választottbíróság kettős feladatot lát el: végzi az ítélkezést, de az országos küldöttgyűlés által megválasztott választottbírók - egyben mint független szakértők- a Kamara felkérésére jogi, szakmai tanácsot is adnak. Például a Kamara elnökének kezdeményezésére a választottbírói testület három tagjából, Dr. Tóth Attilából, Dr. Péli Istvánból és Keleti Emilből egy jószolgálati küldöttséget állítottunk fel azzal a feladattal, hogy a Pápahús 1913. Kft . felszámolása során a ki nem fi zetett ser-téstenyésztők problémájára megoldást találjon, döntési javas-latot tegyen, hiszen a tárgyalások épp megakadni látszottak. A végeredmény sikeres lett, hiszen kormányzati forrásokból, valamint kamarai közreműködéssel az érintettek megkapták a járandóságukat.▐ Milyen más formában valósul még meg az együttműködés a Kamara és az Állandó Választottbíróság között?Az elmúlt év során sikeres egész napos konferenciát rendeztünk az új földforgalmi törvényről és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályokról. Ezen konferencia tapasz-talatait is felhasználva elkészült az a törvényjavaslat, amelyet Győrff y Balázs, Jakab István és Dr. Budai Gyula jegyzett, és amely többek között rendezi a jogszerű földhasználat igazolását. Ugyanez a vita alapozta meg annak a levélnek a szakmai hátterét, amelyben a Kamara elnöke az MVH elnökét a tagság nevében igen hatá-rozottan felkérte, hogy a földhasználati bejegyzések elhúzódása miatt a támogatási előleget nem vagy késve kapók problémáját mielőbb orvosolja. Tudomásom szerint történtek előre mutató intézkedések ebben az ügyben.▐ Az Országgyűlés törvényt alkotott az ún. vis maior ügyek rendezéséről is. Tudna valamit mondani ennek hátteréről?Zászlós Tibor úr, a téma szerint illetékes alelnök vezetésével több alkalommal is egyeztettünk az érintett piaci szereplőkkel. Itt is kemény vita folyt, hiszen komoly érdekek ütköztek. Az egyeztetéseken először érezhették az érintettek, mit is jelent a kötelező kamarai tagság: nem csak korlát, hanem lehetőség is. Miután a gabonapiac minden szereplője tagja a Kamarának, először világossá kellett tenni: vagy sikerül ésszerű kompromisszumot kötni, és akkor nagy valószínűséggel ezt a jogalkotó jól felfogott érdekéből méltányolni fogja, vagy folytatódik a külön bejáratú pozícióharc, de akkor a jogalkotó esetleges válaszlépései is kiszámítha-tatlanabbakká válnak. A konkrét javaslat kidolgozásában felhasználtuk többek között Dr. Lovászy Csaba és Dr. Pásztor Tamás választottbírók tapasztalatait, javaslatait. A kereskedői oldalnak el kellett fogadnia, hogy a 2010. előtti teljes szabad piaci rendszer nem jöhet vissza, a termelői oldalnak pedig a szigorúbb, de egyértelműbb

„Nem kell azonnal perre menni”Interjú Dr. Mikó Zoltánnal, az Állandó Választottbíróság elnökével

szerződéses feltételeket. A lényeg az, hogy a szerződést mindkét félnek teljesítenie kell függetlenül attól, hogy az árak éppen felmennek vagy leesnek. A szerződések teljesítésének sikeréhez a Kamara számos szolgáltatá-sával is hozzájárulhat.▐ A falugazdászok 2014-ben átkerülnek a Nemze-ti Agrárgazdasági Kamarához. Ez hogyan hat ki a választottbírósági ítélkezésre?A falugazdász hálózat számos olyan feladatot láthat el a jövőben, amit a választottbírósági ítélkezés alkal-mával alkalmazni is lehet. Elég pl. utalni arra a lehető-ségre, hogy a szerződő felek kamarai szolgáltatásként megrendelhetik a szerződésben szereplő területek folyamatos állapot- felmérését. Kis Miklós alelnök úr mondta egyszer: „Lehet, hogy a választottbíróság

akkor dolgozik jól, ha kevés peres ügye van!?” Reményeim szerint igaza lesz. Nem kell azonnal perre menni! Ha egyértelműek a jogi és szerző-déses feltételek, a Kamara pedig megfelelő szolgáltatásokat nyújt az érintetteknek, akkor nem csak a szerződéses szabadság elve, hanem a megkötött szerződések teljesíté-sének elve is érvényesül – természetesen mindkét fél részéről. ▐ A korábbi ún. vis maior miatti jog-viták a családi integrációban érintett őstermelőket is hátrányosan érintet-ték. Az új szabályozás hogyan érinti ezt a kört?

Annyit sikerült elérni, hogy a határidős terménypia-cokra vonatkozó új törvények már az integrációban résztvevő gazdálkodói kör számára is megfelelő jogi védelmet biztosítanak.▐ A jövőben az őstermelőkre is ki lehet terjeszteni a KKV szektor által igénybe vehető támogatásokat. Ho-gyan sikerült ezt elérni?Az őstermelő és egyéni vállalkozás tevékenységi és ehhez kapcsolódó adózási és nem pedig vállalkozási forma. Az eddigi diszkrimináció méltánytalan volt az őstermelői réteg számára. A módosítással helyre állt a világ rendje. ▐ A Kamara közjogi jogosítáványai az új szabályozással hogyan bővültek?A kamarai törvény módosításával a meglevő jogosítvá-nyok tovább bővültek: például a szakmaközi szerveze-teket önálló kamarai etikai eljárás, valamint szankció alkalmazás kezdeményezési jog illeti meg, ezen túlme-nően bővülnek a Kamara közérdekű kereset indítási lehetőségei is. Reményeim szerint súlya lesz annak, amit a Kamara mond, amit tesz, viszont ezzel azonos mértékben nő a felelőssége is!

Bőle István

§

NAKlapM U N K Á B A N A K A M A R A14

„Vadat és halat, s mi jó falat...”Egészséges ételek kerüljenek a közétkeztetés asztalára!

Már több mint három éve életbe lépett az a jogszabály, amely könnyíti a helyi termelôk piacra jutását a közétkeztetésben. Korábban az sem volt ritka, hogy az ebédhez kapott alma több száz kilométert utazott, mire az óvodások, iskolások asztalára került. A helyben termelt hús, tojás, zöldség és gyümölcs új piaca, amellett, hogy jövedelmet hoz a gazdáknak, jelentôs minôségi ugrást is jelent.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a megyei szervezetein belül működő élelmiszeripari referensi hálózat segítségével, több mint 100 élelmiszer-előállító vállalkozással vette már fel a kapcsolatot, felkínálva a lehetőséget,

hogy beszállítóként bekapcsolódjanak a területükön működő közétkeztetési programba. Ezt a munkát a jövőben is folytatni kívánja a NAK, mint ahogy részt vesz a helyi termékek népszerűsítésében is. A kamara szerint az egészséges táplálkozásnak alapvető alkotóeleme a 15-20 százaléknyi teljes értékű fehérjét tartalmazó laza szerkezetű halhús, amely alacsony energiatartalmú, könnyen emészthető, vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdag, ezért a közétkez-tetés megreformálásában nagy szerepe lehet. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a fogyasztásra szánt haltermékek szálkamentesek legyenek, ezáltal biztonságos, rendkívül élvezetes táplálékot nyújtsanak a gyerekek és a felnőttek számára. Az egy főre jutó halfogyasztás Magyarországon jelenleg világviszonylatban rendkí-vül alacsony, ezért is kiemelt feladat, hogy már fi atal korban megkedveltessük a gyerekekkel a halat, ami az egészséges táplálkozás egyik fontos eleme lehet. Hasonlóképpen a halhoz, a vadhús megjelenése is forradalmasíthatja a kínálat minőségét a közétkeztetésben, mivel a felhasznált alapanyag alacsony zsírtartalma, magas fehérje-, rost-, vitamin- és ásványi anyag tartalma garantálja a fejlődésben levő szervezet egészséges tápanyaghoz jutását.

Tószegi-Faggyas Katalin

A több hónapos tervezôi és fejlesztôi munkák után, a hírportál mellett a Kamara szakmai por-tálja is megkezdte mûködését. A régi honlap már nem lesz elérhetô, de az új felületen a korábbi anyagok továbbra is megtalálhatók majd. Az új, felhasználóbarát megjelenésen kívül a gondosan újragondolt struktúra és a tematikus, így haté-konyabb keresést lehetôvé tevô címkerendszer a fejlesztés talán legszembetûnôbb és legérté-kesebb elemei.

A portálon kívánjuk megjelentetni a mezőgazda-ságot és élelmiszeripart érintő összes jogszabályt, közleményt, tájékoztató anyagot, amelyek a helyes

működést, a hatékonyabb gazdálkodást, illetve a támo-gatások világában való eligazodást segítik. A több hóna-pos előkészítő és rendszerező munka nyomán átlátható struktúrát és felhasználóbarát felületet alakítottunk ki. A tartalmakat témánként rendszereztük (pl.: termőföld, szakképzés, agrárkárenyhítés), ugyanakkor a pályázati és egyéb támogatási lehetőségekről szóló információkat, az el-igazodás könnyítése érdekében, külön struktúrában tettük elérhetővé. Az új szakmai portál, illetve a már korábban is működő hírportál felülete egységes, az új kamarai arcula-tot tükrözi. Reméljük, hogy a felhasználására való átállás zökkenőmentes lesz, azaz sikerült egy könnyen kezelhető, a tagjaink számára hasznos honlapot létrehoznunk.

Amennyiben munkánkat javaslataikkal segítenék, öröm-mel fogadjuk meglátásaikat a bozser.levente@nak.hu-ra.

(NAK)

Elkészült a Kamara szakmai portálja

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) határozott célja, hogy tagjai a befizetett tag-díjnál nagyobb értékben részesüljenek te-vékenységüket támogató engedményekbõl. A NAK többek között olcsóbb bankolásról, tankolásról és kenõanyag-vásárlásról írt alá már együttmûködési megállapodást, de mûtrágyagyártó, autókereskedés, mûholdas helymeghatározó és nyomkövetõ rendszerek forgalmazója, elektromos-, akkumulátoros és benzinmotoros gépek forgalmazója, adótanács-adó cég is csatlakozott már a NAK kamarai

kártya programjához, és jelenleg is mintegy 10 céggel tárgyal párhuzamosan a szervezet.

A kártyára a 2014. január elsejei állapot sze-rint a következõ cégek adnak kedvezményt, amelyek köre folyamatosan bõvül:OTP, MOL, Fertilia Kft., Secret Control GPS Kft., NS Autóház Kft., Schneider Autóház Kft., Hitachi Power Tools Hungary Kft., TrendSys Kft., Millefolium Stratégia Kft., Business Lift Kft., ProKat Mérnöki Iroda.

A még csatlakozó cégek esetében elsõsorban az agrárgazdálkodáshoz kötõdõ tevékenységgel

foglalkozókkal szeretne kialakítani együttmûködést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A köztestület feltett szándéka, hogy pro-tekciót szerezzen annak a több mint 300 ezres tagságnak, amely egyébként egy jól beazono-sítható fogyasztói csoportot is alkot.

A NAK már elkezdte a kamarai kártyák sze-mélyes átadását is, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a nagy létszám ellenére miha-marabb valamennyi tagja kézhez kapja a kedvez-mények igénybevételére jogosító okmányt.

Nagyné G. Pataki Ágnes

Újabb kamarai kártya elfogadóhelyek

Tájékoztatjuk tisztelt Tagjainkat, hogy a kamarai kártyák kiosztását megkezdtük, falugazdászaink az elõre egyeztetett ütem szerint keresik meg Önöket. Ha hamarabb szeretnének hozzájutni kártyájukhoz, kérjük keressék fel a területileg illetékes megyei igazgatóságunkat.

NAKlap M U N K Á B A N A K A M A R A 15

Ha tanácsra van szüksége, akkor irány a Kamara!A termelés növelésének és a hatékonyság fejlesztésének az alapja a si-keres tudásátadás – vallják a szakemberek. Ez a kulcsa a versenyképes agrárstruktúra kialakításának, és a fejlesztési források kihasználásának is. A célokat szolgálja a tanácsadás és a szaktanácsadás egymásra épülése, amely a tapasztalatok szerint a leghatékonyabb mód a gazdálkodók szakmai felkészültségének a fokozására.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a kötelező tagság előírásával a legalkalmasabb intézménnyé vált a tanácsadás és a szaktanácsadás össze-hangolt működésére.

A NAK januártól egységes rendszerben fogja össze a tájékoztatást, a szaktanács-adást, illetve a gazdálkodók felkészültségének javítását szolgáló egyéb tevékenysége-ket és szolgáltatásokat. A kormánnyal kötött együttműködési megállapodás szerint 2014. január másodikától 467 falugazdászt vett át a NAK. A teljes átszervezésre két hónap áll rendelkezésre, ami alatt a többi között átgondolásra kerül a falugazdászok települések közötti elhelyezése, de a zökkenőmentes átmenet érdekében addig a korábbi helyükön dolgoznak.

A falugazdász hálózat közreműködésével eddig végzett egyes hatósági és nyil-vántartási feladatokat a jövőben tehát a Kamara látja el. Az állam az átvállalt feladatokhoz a NAK számára biztosítja a szükséges forrásokat.

A Kamara meglévő tanácsadói hálózatára, valamint a falugazdász és a szak-tanácsadói hálózat átvételével arra is támaszkodva az agrárgazdaság szereplőinek segítésére egységes gazdatámogató hálózatot hozott létre. A NEGTáR (Nemzeti Agrárgazdasági Kamarai Egységes Gazdatámogató Rendszer) a garancia arra,

hogy a gazdálkodók minden problémájára megtalálja a megoldást a NAK. Az alapelv, hogy az egységes rendszer keretében a tagdíjat befi zető kamarai tag, a Kamarával történő kapcsolatfelvételt követően a NAK segítségével jut el a kérdések megválaszolására legalkalmasabb szervezeti egységhez.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarai Egységes Gazdatámogató Rendszerének tehát nagyon sok elő-nye van, amelyek mindennapi segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak a munkájukban. Ilyenek például: az átláthatóbb, „egyablakos” tanácsadási rendszer, az erős szakmai háttér, a kiépült kapcsolati háló, az időmegta-karítás, az érdekvédelem, a minőségbiztosítás, és nem utolsó sorban olcsóbb is.

Legyen szó tehát akár uniós követelményekkel kap-csolatos tájékoztatásról, szakképzésről, szaktanácsadás-ról, pályázatírásról, vagy a támogatások elnyeréséhez szükséges technikai segítségnyújtásról, minden esetben a Kamara nyújthat megoldást.

A NAK egységes gazdatámogató rendszerében (a NEGTáR-ban) a kamarai tag első lépése a hozzá legkö-zelebb lévő falugazdászhoz vezet, aki felveszi a kapcsola-tot a termelő kérdésének megfelelő NEGTáR egységgel. A falugazdászok feladata tehát, hogy választ adjanak a „Mit?” kérdésre, a „Hogyan?”-t pedig már a névjegyzéki szaktanácsadók válaszolják meg. A NEGTáR a NAK központi ügyintéző szervezetének szakmai igazgató-ságai által megtermelt tudásra, információkra épül, és a Vidékfejlesztési Minisztériummal illetve a NAK országos elnökségével együttműködve dolgozik majd. A koordinációs központ irányítási feladatokat lát el, a megyei központok hidat jelentenek a tagokkal közvet-lenül kapcsolatban álló tanácsadók, a rendszer részeit képező névjegyzéki szaktanácsadók és a koordinációs központ között. A magas szakmai színvonalat erősíti az ágazathoz kötődő szervezetekre, egyetemekre, inté-zetekre alapozott szakmai tanácsadó háttér.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bízik benne, hogy a gazdálkodók élnek a támogató lehetőséggel, és a tanácsadói hálózat fejlesztése és megerősítése eléri a célját: hozzásegíti a NAK tagjait egy valóban sikeres gazdálkodás eléréséhez.

Nagyné G. Pataki Ágnes

NAKlapM U N K Á B A N A K A M A R A16

Ennyi dicsőség után, a kívülállók számára szinte megmagyarázhatatlan rejtély a magyar fűszerpaprika termesztés évek óta tartó agóniája. A hivatalos adatok szerint, a 19. században még a tizedik legnagyobb termelők voltunk a világon,

és még a 21. század is úgy kezdődött, hogy évi 8-10 ezer tonna őrlemény készült. Az utóbbi években ez a termelési volumen a negyedére (!) csökkent, és mindössze 1500-2000 hektáron vetik vagy palántázzák a paprikát. Az ok egyszerű: nem hoz nyereséget. Pedig a paprikát szeretni kell, mert az időjárás gyakran okoz fejfájást a termelőknek. Békésben például tavasszal a késői fagyok miatt nem került a földbe időben a növény. Ezután a szűnni nem akaró aszály kínozta a paprikát, majd október-ben egyetlen „mínuszos” éjszaka elvitte a harmadik kötésre szánt termés javát.

A Csongrád megyei megyeszékhe-lyen tartott, „A szegedi paprika nyo-mában” címmel rendezett konferencián az előadók nem az időjárásban keresték a hibát. Hogy megérje a fűszernövényt termeszteni, ahhoz modern betakarító gépek és az új termelési technológiák je-lenthetik az alapot. Az agrárkormányzat, mint ahogy Czerván György államtitkár elmondta, az uniós agrárpolitika 2014-2020 közötti új költségvetési szakában minden lehetséges pályázati forrást meg-nyit a kertészeti ágazat előtt. A magyar

fűszerpaprika minőségét garantálná az eredetvédelem, illetve a jelölési szabályok felülvizsgálata.

De hiába a jó minőség, ha a hús- és konzervipar elsősorban az árat nézi. Az olcsó kínai és dél-amerikai termékekkel így nem lehet ringbe szállni. A konferencián fel-szólaló Győrff y Balázs NAK elnök azt hangsúlyozta, hogy olyan termelői informáci-ós hálózatokra van szükség, melyek segítik az érdekvédelmet és az érdekérvényesítést. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatja a kézimunka-igényes ágazatokat, de ezek - akárcsak a fűszerpaprika termelők - akkor lehetnek sikeresek, ha kihasználják a hazai és uniós pályázatokat, lépést tartanak a technológiai fejlődéssel. Ehhez nyújt segítséget a NAK egységes gazdatámogató rendszere, a NEGTáR.

A termelési és piacszabályozó eszközök bevetése mellett a magyar fogyasztó is sokat tehet azért, hogy a magyar fűszerpaprika ismét reneszánszát élje. Kezdetnek elég lenne az is, ha az áruházak polcairól a jó minőségű, magyar fűszerpaprikát tenné a kosarába.

Kádasi Bali Csaba

Kis magyar paprikásBár a Pannon-tájon nem ôshonos növény a paprika, mára szinte egyet jelent a magyar nemzeti konyhával. Fûszer-királysága idehaza megkérdôjelezhetetlen. Tetszik vagy sem, Európa-szerte is mindenkinek a „gulash” ugrik be elôször, ha rólunk esik szó, és ez a fûszer adja a csabai és a gyulai kolbász „sava-borsát.” És persze ne feledjük, hogy a Nobel-díjat hozó C-vitamint is a paprikából vonta ki elôször nagyobb mennyiségben Szent-Györgyi Albert, önmagában gyógyító erejérôl már több tanulmány született.

Kertészeti fórumok Somogyban

A NAK Somogy Megyei Kertészeti Osztálya fó-rumsorozatot szervezett és ennek tapasztalatai alapján elkészítette a megye kertészeti ágazatá-

nak hosszú távú fejlesztési tervét. Nagybajomba, Lengyeltótiba és Csokonyavisontára

kerekasztal -beszélgetésre hívtuk a térségek polgármes-tereit. Gombos Sándor, a NAK Somogy megyei elnöke elmondta: a Kamara Kertészeti Osztályának célja felhívni a vidéken élő emberek fi gyelmét a kertészeti termesztés-ben, a termelői erők felszabadításában rejlő lehetőségek-re, tanácsadással támogatni, valamint a piacra jutásban segíteni a termelőket. Kiemelte, hogy a kertészeti ágazat a következő uniós hétéves költségvetési ciklusban is pri-oritásként szerepel a támogatási célok között.

A diótermesztés lehetőségeiről, termesztésének kritériumairól, a feldolgozás módjáról és a piaci vi-szonyokról Dankó József, Európában is ismert dióter-mesztő beszélt. A Lengyeltótiban megtermett kiváló minőségű dió a világ számtalan részén kerül az igényes fogyasztók konyhájába. Dankó József szerint lehetőség van arra, hogy a „szórvány kertekben” is elinduljon egyfajta kisüzemi termesztés, a legkorszerűbb fajták ültetésével, a termesztés legalapvetőbb technológiájá-nak megismerésével.

Fekete bodza termesztéséről Csizmadia György, a FruitVeb alelnöke tartott színvonalas tájékoztatót. Komoly lehetőségeket rejthet Somogy megye számára az új fajták termesztésbe vonása, hiszen a megye szinte egész területe alkalmas fekete bodza termesztésére.

A burgonyatermesztés helyzetéről, jövőképéről a bur-

Somogy megye jelentôs kertészeti hagyomá-nyokkal rendelkezik, azonban a rendszer-váltás óta folyamatosan csökken az ágazat szerepe a mezôgazdasági termelésen belül. A zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztése komoly lehetôséget jelentene az aprófalvas Somogyországnak, egyrészt jelentôs élômunka-igényével csökkenthetné a vidéki munkanél-küliséget, másrészt a helyben termesztett élel-miszerrel minôségi egészséges alapanyag ke-rülhetne a közösségek asztalára.

NAKlap M U N K Á B A N A K A M A R A 17

gonya „fellegvárának” számító berzencei Solanum Kft . tulajdonosa, Varga György adott tájékoztatást. Felhívta a fi gyelmet arra, hogy a burgonyatermesztés sok ember számára kitörési pont lehetne, hiszen Magyarország az éves szükséges mennyiséget nem tudja megtermelni, ugyanakkor egy közösség önellátása nem igényel jelen-tős beruházást, akár kézimunkával is jó eredményeket lehet elérni.

Pomozi Lajos, a nagyatádi konzervgyár vezetője a feldolgozóipar szemszögéből elemezte az ágazat lehe-tőségeit. A konzervgyár jelenleg is jelentős mennyiségű somogyi alapanyagot dolgoz fel, azonban ezen termé-nyek palettájának szélesítése csak abban az esetben lehetséges, ha a termesztők összefognak, mert az üzem számára szükséges minőséget a meghatározott napi mennyiségben csak egy integrátor által összefogott termelői közösségben látja megvalósíthatónak.

Somogyban a gyümölcsök közül a legnagyobb terü-leten az almát termesztik, azonban ez a terület is kicsi ahhoz, hogy egy itt létesülő feldolgozó üzemet önállóan kiszolgáljon a térség. Tervek szerint 2014-ben felépül a kaposvári keleti ipari parkban a Green Exact Kft . alma- sűrítményt gyártó üzeme, melynek ír tulajdonosai a vonzáskörzetből szeretnék megvásárolni a szükséges mintegy 35 ezer tonna ipari alma- mennyiséget. Az új üzem lehetőséget és egyben kihívást is jelent a megye almatermelőinek.

Máté Józsefné, a somogyi Kertészeti Osztályának vezetője a málnatermesztés lehetőségeiről tartott elő-adást. A kisüzemi termesztés korábban sok kis falu-ban biztos jövedelem-kiegészítést jelentett a családok számára. Sajnos, napjainkra szinte teljesen eltűnt ez a növény a megyéből. A közeljövőben a NAK Kertészeti Osztálya szerepet vállal a telepítési kedv ösztönzésében, megszervezi a termesztést a szaporítóanyag beszerzéstől szaktanácsadáson át az értékesítésig. Potenciális vevő le-het a megyében üzemelő csurgói székhelyű Anes Kft .

Az oktatás és képzési lehetőségekről Bertók Balázs ker-tészmérnök-mérnöktanár adott részletes tájékoztatást.

Motorja legyen a Kamara a gazdasági fejlôdésnek!

Szabó Sándor megyei agrárgazdasági kamarai elnök elmondta: az első bi-zottságot Hajdúböszörményben választották meg, s a debreceni bizottság megválasztása után következik majd a járási, azt követően pedig a régiós ag-

rárgazdasági bizottság megalakulása. A bizottságok alapvető feladata, hogy hiteles információkkal segítsék a gazdákat. Bejelentette továbbá, hogy előző nap vonták össze a kamarai tanácsadó és falugazdász hálózatot. 2014. január 2-től Hajdú-Bi-harban 44 fős hálózat fog működni, Harangi Sándor főfalugazdász vezetésével.

Kis Miklós országos kamarai alelnök az elmondottakhoz hozzáfűzte: országos szinten 670 fős kamarai tanácsadó hálózat fog működni, mely hatalmas kihívást jelent. Az őstermelői igazolványok kiállítása a jelenlegi helyeken, a kormányhivatalokban történik továbbra is, ami a jövőben ingyenes lesz. Jelentős eredménynek könyvelte el az alelnök, hogy január elsejétől ingyenes jogsegélyszolgálatot indítottak.

Jakab István, a Parlament alelnöke leszögezte: a most záruló európai uniós költ-ségvetési ciklust követően a 2014-es év átmeneti lesz, átalakul a Közös Agrárpolitika, a támogatások eltérőek lesznek az EU tagállamaiban. Kiemelte: az Agrárgazdasági Kamarához kapcsolt falugazdász hálózattal versenyképes tanácsadó hálózatot kí-vánnak működtetni. Az új földtörvényről pedig elmondta: az a helyben lakó gazdák érdekében született. A magyar agrárium teljesítményéről is elismerően szólt, hiszen annak volumene az elmúlt három évben 3 milliárd euróval nőtt. A 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban az uniós források elosztásakor az egyes ágazati szektorok elsőbbséget élveznek – vetítette előre.

Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere megerősítette: legfontosabb cél az euró-pai uniós források hatékony felhasználása, ezt kéri a NAK-tól is. Mint fogalmazott: motorja legyen az Agrárgazdasági Kamara a gazdasági fejlődésnek!

Nyírő Gizella

Hajdú-Bihar megye 82 településén mindenütt megalakultak a települési agrárgazdasági bizottságok, kivéve a megyeszékhelyt. Debrecenben a bizottság megalakulása elôtt sajtótájékoztatón összegezték a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – NAK - 2013-as évét, mely a szervezetépítésrôl szólt.

ÚJ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODA NYÍLT BUDAPESTEN

A Fehérvári úton munkanapokon 8-16 óráig áll-nak a tagok rendelkezésére a Nemzeti Agrárgaz-dasági Kamara tanácsadói.

NAKlapP O R T R É18

Nôként a gazdálkodókért

▐ Milyen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala megyei elnökének lenni?▐ Nagyon nagy megtiszteltetés. Gazdálkodó családban nőttem fel, gyerekkorom óta nap mint nap szembesültem a nehézségekkel, ugyan-akkor megismertem a mezőgazdaság szépségeit is. Örömmel állok elébe bármilyen szakmai eszmecserének, mert büszke vagyok arra, hogy gazdálkodom, arra is büszke vagyok, hogy vidéki apró településen élek, és meggyőződésem, hogy a zalai apró falvakban nemcsak élni, hanem megélni is lehet, és millió lehetőség van a nyitott szemmel járó, tenni akaró vidéki lakosok számára. Megtisztelő, hogy gazdatársaim elismerik a szakmai tudásomat, választott hivatásom iránt érzett alázattal igyekszem meghálálni a belém vetett bizalmukat.▐ Milyen lehetőségeket lát? Melyek a sajátosságok Zala megyében, és mivel kell szembenézniük a gazdálkodóknak illetve a kamara ott élő tagjainak?▐ Az egyik legerdősültebb megye vagyunk, nálunk a településszerkezet is illetve a gazdálkodási forma is nagyban különbözik az ország más területeitől. Aprófalvas megyénkben 258 település van. A települések egybefolynak egymással, tehát a térségi problémák, örömök is hasonlóak, így lehet egy egységes rendszerben gondolkodni. A gazdálkodási formára jellemző, hogy növénytermesztésben a megye számottevő részén a kisebb, változatos vetésszerkezetű táblák alakultak ki. A gazdálkodási formák közül kiemelkedő az erdőgazdálkodás illetve a vadgazdálkodás szerepe. A rendszerváltást követően az ország egészéhez hasonlóan nálunk is lényegesen csökkent az állatlét-szám. Mára azonban statisztikailag is mérhető emelkedés mutatkozik a hústípusú szarvasmarha tartásban. Összességében elmondható, hogy a növénytermesztés túlsúlya ellenére tapasztalható a megye egészében az állatlétszám folyamatos növekedése.▐ A kamarában egy külön munkacsoport alakult a vidéken élő nők értékeinek és érdekeinek a képviseletére, amely a nők bevonása és aktív támogatása nélkül elképzel-hetetlennek tartja az olyan célok elérését, mint a vidék eltartó és megtartó képességének a megőrzése, a minőségi termelés, a környezettudatosság és az élelmiszerbiztonság elérése, a megújuló energia valamint a tehetséggondozás ügyének az előre vitele, a közösségformálás és a családi gazdaságok sikere. A munkacsoport egyetlen női megyei elnökeként mit tart a leg főbb prioritásnak?

Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Zala megyei elnöke, a NAK egyetlen nõi elnöke. Férjezett, egy 8 éves kislány és egy négy éves kisfiú édesanyja. A szerelem vitte Zalába, ahol a magyar-horváth-szlovén hármas határ közelében, egy 200 lelkes kis településen húsmarha-tenyésztéssel foglalkozik. Kiscsehit büszkén te-kinti az otthonának, és hiába a két diploma, a nyelvvizsgák, valamint a sok szakmai elismerés, igazán a magyar vidéken érzi jól magát és tesz meg mindent annak felemelkedéséért, nõként. A kamara NAK-NÕK munkacsoportjának oszlopos tagjaként vallja, hogy a nõk bevonása és aktív támogatása nélkül elképzelhetetlen a falvak és kistérségek versenyképességének a növelése.

▐ Az élhető vidék eléréséhez tud segítséget, informáci-ót nyújtani a NAK női munkacsoportja. Édesanyaként meggyőződésem, hogy az elsődleges feladatunk a höl-gyeket arra ösztökélni, hogy térjenek vissza a családi gyökerekhez, vigyázzák a család összetartó erejét, és őrizzék a nemzeti értékeket, ugyanakkor vállaljanak feladatot a gazdálkodásban. Hiszem, hogy szükség van a női értékek megjelenésére az ágazat minden szeg-mensében. Törekednünk kell arra, hogy falvaink ne elöregedő falvak legyenek, hanem vidám gyerekhang töltse meg a vidéket. ▐ A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos elnöksé-gében egyedüli hölgyként Ön képviseli a nőket. Mennyire fogadták be férfi elnöktársai, mennyire számítanak a szakmai véleményére?▐ Úgy érzem, nagyon nyitott szívvel fogadtak, és egyen-rangú partnerként tekintenek rám az elnökségben, bár-milyen szakmai vagy érdekképviseleti ügyről van szó. Mindig, minden esetben kikérik a véleményemet. A testü-letben fi gyelemmel kísérjük és segítjük egymás munkáját, hiszen közös célért dolgozunk mindannyian. Megtisztelő, hogy tagja lehetek a NAK országos elnökségének.▐ Lezárult egy év, és éppen csak hogy elkezdődött egy másik. Melyek az elért eredmények és mik a kitűzött

céljai?▐ Elsődleges feladatunk volt, hogy el-jussunk minden településre. A térség-ben jogos társadalmi igényként merült fel szakmai rendezvények megtartása. Fontosnak tartottam, hogy a tájékozta-tó, szakmai fórumok mellett a tagjaink részére más, kötetlenebb élethelyzetben történő kapcsolattartásra teret biztosí-tó rendezvényeket is életre hívjunk. A jelenleg is zajló átalakítás során fon-tos szerepet kap az új szabályzók mind szélesebb és közvetlen módon történő kommunikálása, ezért a tavalyihoz ha-

sonló rendezvényeket az idei évben is tartani fogunk Zala megye minden szegletében. A másik kiemelten fontos feladunk a települési agrárgazdasági bizottságok felállítása volt. 13 település kivételével az összes zalai településen összehívtuk a TAB alakuló üléseit, ugyanis kiemelten fontosnak tartom a települési agrárgazdasági bizottságok meglétét, hiszen az adott településen élő, gazdálkodó kamarai tagok ezen helyi érdekegyeztető szerveken keresztül tarthatnak napi szinten kapcsola-tot a kamarával. Nagyon remélem, hogy idén a NAK tagjai méginkább magukénak érzik majd a kamarát és határozottan állíthatják, hogy megéri a szervezet tag-jának lenni. Ehhez elsősorban meg kell ismertetnünk mindenkivel a kamarai szolgáltatásokat és a tagsági kártya nyújtotta kedvezményeket, hogy azáltal is még jobban segítségére legyünk a vidéki embereknek és vállalkozásoknak.

Nagyné G. Pataki Ágnes

NAKlap P O R T R É 19

Érdekösszehangolás Hajdú-Biharban

S Szerencsém van, nem kell Debrecenbe utaznom ahhoz, hogy az elnökkel beszélgessek. Egyeztethetünk egy találkát a NAK Fehérvári úti székházába. Sándor 2012. augusztus 15-én vette

át a Hajdú-Bihar megyei területi agrárkamarát, és annak Kft .-jét. Az Agrár Nonprofi t Kft . tulajdona a debreceni irodaépület, az oktató-ház és a kert. Jelenleg Szabó Sándor a Kft . ügyvezető igazgatója is. A terv szerint ezeket a kft .-ket egy ernyőszervezetbe tömörítik, így a vagyonkezelést összpontosítják. A központi egyeztetésen a Kft .-k jövőjét rajzolták meg.

E kis bevezetőből is kiderül, hogy egy megyei elnöknek szerte-ágazóak a feladatai. Sándor úgy véli, hogy a Kft . vezetése is egész embert kíván, miként a családi gazdaság irányítása, a megyei szervezet elnöki posztjának a betöltése is. Szerencséje van, mert a családi gazdasága már jó kezekben van: három fi a (Sándor 30 éves, László 29 éves, Zoltán 23 éves) átvette tőle a stafétabotot, így nem kell aggódnia azért, hogy odahaza megakad a gazdaság szekere. S így Sándornak jut elég ideje a kamarai ügyek rendezésére is.

Még nem állt fel a teljes megyei szervezet, jelenleg a települések agrárgazdasági bizottságainak a szervezése folyik, amely azért fontos lépcső, mert a települési bizottságok elnökeiből áll majd össze a járási agrárgazdasági bizottság tagsága. A járási elnök képviseli majd a megyét a régiós agrárbizottságban. A szervezési munkák mellett persze a mindennapi ügyeket is vinni kell, hiszen azért alakultak meg a megyében a szakmai osztályok (eddig 12), hogy a gazdálkodók gondjait eny-hítsék, segítsék a gazdálkodásuk menetét. Az elnök reméli, hogy a dohány szakmai osztály is hamarosan megalakulhat, mert ezzel a dohánytermelők szervezettsége is erősödik. A kamara alulról építkező köztestület, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a települési agrárgazdasági bizottságokhoz beérkező gazdálkodói igényeket, javaslatokat, kéréseket a kamarai osztályokhoz továbbítják, ahol aztán érdemben foglalkoznak az adott kérdéssel, problémával.

A megye kamarai vezetése tapasztalt erőkből állt össze. Sándor kéri, hogy soroljam fel név szerint a kamarai vezetést: Örvendi László a kis-, és közepes vállalkozásokért felelős általános alelnök, a mezőgazdaságért felelős alelnök Varga Gyula, az élelmiszer-feldolgozásért Görög László, míg a vidékfejlesztésért B. Csák István felelnek, ugyancsak alelnöki posztokon. Szükség is van erre az erős vezetésre, mert a megyében igen erős a mezőgazdaság. A megyei kamarának csaknem 30 ezer tagja van, így csupán néhány ezer taggal szorulnak a szomszédos „vármegye”, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye taglétszáma mögé. (Csak zárójelben a tagság összetételéről: 1860 gazdasági társaság, 860 vállalkozás, míg a többi őstermelő.) A megyében a gabonatermesztésen, a kertészeti kultúrán kívül a legerősebb szektor az állattartóké, ők országos szinten is élen járnak. Ebből adódóan

Szabó Sándornak, a NAK Hajdú-Bihar megyei elnökének szoros na-pirendet kell tartania ahhoz, hogy minden feladatának eleget tegyen, és este úgy térjen nyugovóra, hogy a napi penzumot tisztességesen elvégezte. A lelkiismeretes munkavégzés egy paraszt családban született gyermeknek a vérébe ivódik. Így van ezzel Szabó Sándor is, aki 1980 óta önállóan gazdálkodik.

a takarmánynövény termesztése is igazo-dik az állatlétszámhoz, de meghatározó kultúrát képvisel a szántóföldi zöldség-termesztés, a zöldborsó és más vetőmag-termesztés, - előállítás is. Hajdú-Bihar megyében azonban a feldolgozóipar még nem elég erős, ezért az alapanyagot más megyékben dolgozzák fel. Így kevesebb a jövedelem, ezért is helyezték a fejlesztések középpontjába az élelmiszeripart, élelmi-szer-feldolgozást.

A gazdák piaci szerveződését javítani kell. A megyei kamara a jelenlegi helyzeten változtatni szeretne, mert a vezetők jól tudják, hogy ma már nem elegendő csak jó minőségű alapanyagot előállítani. Azt fel is kell dolgozni, és piacot kell teremteni az élelmi-szernek, s ez egy kis-, közepes termelőnek nem egyszerű feladat. A termelői összefogás a bioenergia fejlesztésében is létrejöhet, hiszen az állattartó telepeknek kézenfekvő volna a saját hő- és villamosenergia - ellátás lehetőségének a megteremtése. Sokszínű, de nehéz a feladat, összegezte mondandóját az elnök. Nehéz a tagság minden tagjának megfelelni, nehéz összhangba hozni az igényeket. A kistermelőket például arra ösztönzi, hogy olyan üzemet hozzanak létre, amely nagyobb kereskedelmi tételekkel, egységes árukészlettel jelennek meg a piacon. S ehhez már a megfelelő bemutatkozói fórumok is rendelke-zésre állnak, hiszen a megyében évek óta megrendezett kiállítások, vásárok már országos hírnévre tettek szert. A szerveződést segítheti az is, hogy a szomszéd megyével szoros a kapcsolatuk, az együttműködés a két megyei szervezet között. S már határon túl is épül, bővül a gaz-dálkodói szervezetekkel a kapcsolat. A romániai gazdák-kal már régóta tart az együttműködés, a kereskedelem, míg a lengyelektől egy kamarai szervezettel válik egyre szorosabbá az együttműködés.

Hajtun György

Szabó Sándor 1956-ban paraszti családban született Hajdúböszörményben. 1970-ben szerszámkészítõ szakmunkás lett, ezután elvé-gezte a Mechwart András Gépipari Középiskola gépészeti szakát, majd felnõttképzésen szerzett érettségit. A szakmájában 1987-ig dolgozott. Má-sodállásban már 1980-tõl bérelt földet és az ott termelt takarmányt sertéshizlalásra használta. Ma is állattenyésztéssel és hizlalással foglalkoznak. A családdal 1995-ben alakították meg az Aranyka-lász Gazdák Szövetkezetet. Profiljuk a húsmarha-tenyésztés, a sertéshizlalás, valamint a növényter-mesztés. 1999-ben Ezüstkalászos, majd 2001-ben Aranykalászos gazda tanfolyamot végezett. 1992 óta elnöke a Hajdúböszörményi Gazdakörnek.

Névjegy

NAKlapG A Z D A P O R T R É20

Szákszenden a kukorica a kedvencHartmann Imre, a Hartmann Farm Kft. tulajdonosa, családi gazdálkodó Szákszenden mintagazdaságot épített a családi birtokból. Imre már a rendszerváltás után bejelentkezett a földért, és sikerült is megalapoz-nia a gazdaságot, amely ma 500 hektáros. Fontos állomásnak tekinti életében a külföldi tanulmányutakat! 1989-ben pályázott és nyert a leendô gazdák részére meghirdetett hollandiai tapasztalatszerzést. Késôbb 3 hetes franciaországi út gazdagította a szakmai tudását.Az ezt követô években Európa valamennyi országában lehetôsége volt tapasztalatszerzésre.

Imre esetében a kezdet a múlt század hetvenes éveire tehető, amikor színvonalas háztáji sertéstenyésztést hozott létre a szendi családi ház portáján. Az anyavo-nalat a Magyar Nagyfehér, és a Magyar Lapály adta, míg az apa vérvonalat a

tiszta vérű Duroc hozta az állományába. Imre miniszteri engedéllyel jutott két Hollandiából importált tenyészkanhoz. A 36 kocával jelentős, évi ötszáz-hétszáz sertés kibocsátását tudta megvalósítani.

Imre ma is büszke a paraszti származására, mert azt tanulta az őseitől, hogy a pa-raszt jelző tisztességet, Isten tiszteletét, tudást, s nem utolsó sorban családszeretetet takar. A kemény munka pedig már természetes velejárója a paraszti létnek. Imre pályája a nagyigmándi Új Élet Tsz-ben kezdődött (ez alig tíz kilométerre fekszik a szülőfalutól), s ágazatvezetőként szinte azonnal belecsöppent a nagybetűs életbe.

Most a felesége és a két gyermeke, illetve András (a veje) segítségével már virágzó gazdaságot irányít.

Imre már a rendszerváltás előtt rábeszélte a családot, hogy vegyék ki a földet a helyi téesztől, ugyanis felis-merte a lehetőséget, és megérezte a jövő változásait. A családban sem mindenki nézte jó szemmel ezt a lépését, de mindenképpen saját lábra akart állni, s a megszerzett tudását a maga hasznára akarta kamatoztatni. A magán-gazdaságban - mivel nem volt jelentős a földterületük nagysága - folytatták a brojlercsirke- (évi hatszor hatezer csirkét állítottak elő) és a sertéstartást. Imre kidolgozta az energiatakarékos malactartási technológiát, amiért miniszteri kitüntetésben részesült. Aztán, 1996 után felhagytak az állattartással, mert a sertéságazatban válságos helyzet alakult ki. Imre ekkor döntött úgy, hogy csak a növénytermesztéssel foglalkozik. Nagy léptékű gépi beruházásokba kezdett, mert tudta, hogy a legkorszerűbb technológiával tud csak hosszú távon talpon maradni. A technika megszerzésében már az állami támogatások, kedvezményes hitelek is segítet-tek. A Hartmann családban van pénzügyi szakember – Imre fi a, az ifj abbik Imre közgazdász, a lánya Anita gazdasági mérnök, férje, Takács András fi atal gazda státusszal rendelkezik, valamint ügyvezető a Kft -ben. A Hartmann családban a szellemi tőke tehát adott ahhoz, hogy mindent saját berken belül oldjanak meg, így a bizalom, a megbízhatóság kérdése fel sem vetődik.

Miután a családtagok is beléptek a gazdaságba, je-lentős területet sikerült megvásárolniuk, így ma már a művelt, 500 hektáros földterület nagyobbik része a saját tulajdonuk, míg a kisebbik része bérlemény. Imre szerint szükség volt erre a két évtizedre ahhoz, hogy a családi kisgazdaságok megerősödjenek. Ma már a határok is szép látványt nyújtanak, mivel a földművelés színvonala sokat javult a kezdetekhez képest. A föld nemzeti kincsünk, amit nem szabad elherdálni, és csak olyanoknak szabad adni, akik értenek a mezőgazdasághoz.

Imre a múlt század ’90-es éveinek az elején találko-zott először a Kamarával, s mindjárt be is választották a Kamara megyei vezetőségébe, ahol az újjászervezésig nyolc-tíz éven keresztül a Kamara mezőgazdasági osz-tályelnökként tevékenykedett.

A kamara szervezete ugyan változott, de a falu-gazdász hálózat megépítése rendkívül nagy segítséget jelentett a gazdáknak. Imre bízik abban, hogy az új Kamara tovább viszi ezt a szemléletet, annál is inkább, mert az új megyei szervezet mezőgazdasági bizott-ságába is beválasztották, valamint a helyi települési agrárbizottságban is elnököl.

Az osztatlan közös földtulajdon jelenti a legnagyobb problémát, mert Imre megyéjében (Komárom-Eszter-gom ) is a földterület 10 százalékát teszi ki az osztatlan tulajdon. Megyén belül ugyan megoldották az ésszerű gazdálkodást, a föld cseréjét, de ez a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál a földalapú támogatások ki-fi zetésénél jelent problémát. A hivatal nem mindig veszi tudomásul az élet változásait, ezért szeretné Imre, ha a politikai döntéshozók megértenék, hogy a gazda a józan paraszti eszére hallgatva tudja, hogy mi a dolga.

Egy családi gazdaságban mindenhez kell érteni

NAKlap P R O G R A M 21

NAK-NAP AZ AGROmashEXPO-nKamarai tagoknak ingyenes a belépés!

A gazdálkodók réme, a rossz időjárás, szerencsére nem zavarhatja majd néze-lődést, tájékozódást január 29-én és az azt követő három napon a kőbányai vásárvárosban. A kiállítás mind a 30 ezer négyzetméternyi területe fedett

csarnokokban várja a látogatókat. A szervezők azt ígérik, hogy idén növekszik a vetőmagok, szaporító anyagok, a növényvédő szerek, műtrágyák kínálata. A társkiállítások közül kiemelkedik az AgrárgépShow, amely a legnagyobb magyar-országi ilyen seregszemle. A híres külföldi cégek mellett a hazai gyártók kínálata is megjelenik: a Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége nagyszabású bemutató keretében vonultatja fel újdonságait. A parkok, kertek fenntartásának eszközei a Magyar Kert standjain mutatkoznak be, a Szőlészet és Pincészet szakkiállítás pedig az ágazat újdonságait teszi közzé.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt helyen, a G pavilonban, a Fórum színpad közelében várja az érdeklődőket. Január 31-én külön NAK-nap lesz, és az előadások hangsúlyosan a kamarai szolgáltatásokat és a tanácsadói hálózat működését mutatják be.

A HUNGEXPO és a Kamara közötti együttműködésnek köszönhetően a NAK tagjai előzetes regisztráció után ingyenesen látogathatják a kiállítást.

AGROmashEXPO idén a szélesebb kínálat és a látogatói igények miatt hosz-szabb ideig lesz nyitva. Reggel kilenctől este hatig, az utolsó napon tizenhét óráig várják a látogatókat.

Kádasi Bali Csaba

Imre számára a kukorica a legkedvesebb növény. Szerinte csodálatos, mert nem csupán jövedelmet hoz, de a termesztése is nagy kihívás. A gazdaság gépesítését, technológiáját is a kukoricatermesztéshez igazították. A kukoricából csak a terményt veszik el, a szárat a kukorica adapter tökéletesen lezúzza, a kombájnra szerelt szecskázó géppel a bekerülő szár-maradványokat aprítják, és a rendterítő egyenletesen juttatja a talajra a felaprított szármaradványokat. „Mindent vissza kell adni a természetnek, mert csak akkor kapunk vissza tőle is” - mondta a gazda. A kukorica termesztése mellett természetesen más nö-vényekkel is foglalkoznak: a napraforgó, a búza és a repce termesztése szerepel a palettán. Szója termeszté-sével is próbálkoznak, mert keresni kell a jövő útjait is . A versenyben való részvétel az önismeretet is javítja: az adottságok jók, a technológia a legkorszerűbb, jó területet választottak, megfelelő hibridfajtákat vetettek, így a csúcsra járathatták a termesztést. De az is igaz, ha az öntözést meg tudná valósítani, akkor még jobb eredményeket érhetne el a gazda. Ez azon-ban több tízmillió forintos beruházást igényelne, amire – egyelőre – nincs fedezete, valamint a helyi adottságok sem kedvezőek.

Imre ma is fájlalja, sőt, indulatba jön, hogy az uniós csatlakozáskor beígért nyugdíjazási program Magyar-országon csak kis mértékben valósult meg, pedig az ő vállalkozásukban már a fi atalok (lánya, veje) is megha-tározó szerepet vállalnak. Ennek következtében Imre 66 évesen sem élvezheti a nyugdíját, mert a 46 éves munkaviszony után kapott alacsony összegből aligha tudna megélni. Vallja: a mezőgazdaság az egy életfor-ma, és neki legalább még 20 évre vannak tervei.

Hajtun György

NAKlapP A R T N E R Ü N K22

Biztos árak – árutõzsde kicsiknek és nagyoknakHa az árutôzsdén kötött határidôs ügyletekrôl esik szó, a gazdák nagy része úgy érzi, nem lehet köze hozzá. Chicagoban illetve a párizsi tôzsdén óriási árualapok felett forognak a kötések és idegen a nyelv és a nyelvezet is. Turai Ádám, az OTP Treasury üzletkötôje szerint itt az ideje, hogy a termelôk széles köre ne csak figyelje, hanem használja is a fedezeti ügyleteket és a tôzsde nyújtotta lehetôségeket.

▐ A kívülálló úgy gondolja, hogy ember nincs a Földön, aki csak körülbelül is meg tudná mondani, hogy mennyi lesz például a búza ára jövő augusztusban. Pedig mennyire könnyű lenne így előre tervezni. ▐ Valóban nem tudja senki előre megmondani, hogy mennyi lesz az ár. Ez már a sumérok korában sem volt másként. Magyarországon, ahogy az egész régióban, a párizsi árutőzsde az irányadó. Ahogyan mozog az árfolyama például a malmi búzának a MATIF-on, várhatóan úgy fognak a fi zikai árak alakulni a magyar pi-acon is. Ha az ottani tőzsdén drágább lesz a kukorica, akkor magasabb ár várható nálunk is. Természetesen, hogy egy adott időpontban éppen mennyi lesz az ár, azt pontosan senki nem tudja megjósolni. Ennek a bizonytalanságnak a leküzdésében segít a határidős fedezeti ügylet.▐ A termelő tulajdonképpen egy fogadást köt arra, hogy a jövőben egy adott napon milyen áron szeretné eladni a terményét? A gazdálkodónak mitől nyújt ez többet bármelyik szerencsejátéknál? ▐ Amikor arról kell gondolkodni, hogy vajon milyen áron fog elkelni a már lábon álló termény, akkor egy jó gazda már körülbelül tudja, hogy mennyibe kerül a vetőmag, mennyibe kerülnek a műtrágyák, a vegyszerek, mennyit kell költeni a gépekre és mennyit kell fi zetni a munkásoknak. Azzal is jó eséllyel számolhat, hogy körülbelül mekkora lesz az átlagos termés. Egy valamit nem tud: a majdani eladási árat. Ám ha határidős árfolyam-kockázati ügyletet köt, ezzel bebiztosít magának egy olyan árfolyamot, amivel tud tervezni. Már előre ismeri az árbevétel szintjét, amelyet reálisnak gondol. A majdani árak tekintetében csökken a kiszolgáltatottsága a piaci árak változékonyságával szemben.▐ Valódi árumozgásról nincs is szó?▐ Nincs. A szállítás továbbra is termelő és a kereskedő, vagyis a fi zikai szereplők között történik. Ez tulajdonképpen olyan, mint egy az árfolyam szintjére vonatkozó biztosítás: a termelők bebiztosítják az árat egy olyan jövőbeni időpontra, amikor a valóságban majd nyélbe ütik az üzletet. Ekkor a gabona fi zikai formájában az aktuális árak szintjén fog elkelni, ugyanakkor a fedezeti ügyletből is lesz egy elszámolás, az ügyletben eredetileg rögzített árszint és az aktuális tőzsdei ár között. Így fi zikai adás-vételből, illetve a tőzsdei fedezeti ügyletből származó kétfajta pénzmozgás eredménye, hogy végül a határidős fedezeti ügyletekben rögzített áron valósul meg az értékesítés, amivel az ügylet ideje alatt végig kalkuláltunk.▐ A gazda joggal mondhatja: elég nekem aratás után a kereskedőnél kiharcolni a jó árakat, mire való az eff ajta tőzsdei spekuláció.▐ Van a köztudatban egy rossz, pejoratív tartalma ennek a szónak, hogy spekuláció. Egy kaszinó képe villan fel ilyenkor, ahol az ember a ruletten feltesz egy zsetont egy bizonyos színre vagy számra, és ha nem az jön ki, akkor bukta az egészet. A pénzügy-ben ez egészen mást jelent. Ha nekem a jövőben el kell adnom vagy meg kell vennem

valamit, és bizonytalan az ár, ha nem teszek semmit annak érdekében, hogy ezt az árat bebiztosítsam magam számára: na, ez az igazi spekuláció. A mi megoldásunk az ár szintjének biztosítása, a többi a terméstől és a fi zikai megvalósulás állapotától függ. Ma Magyarországon a devizaárfolyamokat mindenki fi gyeli, sokan aggódnak amiatt, hogy mikor erősödik, vagy mikor gyengül a forint, ezért sokan kötnek is fedezeti ügyletet a deviza árfolyamára. Ám miközben például az euró/forint ár-folyama egy éven belül általában egy körülbelül 10%-os sávban mozog, addig például a kukoricáé fél év alatt megduplázódhat vagy megfeleződhet ▐ Nincs komoly újság vagy gazdasági médiatartalom tőzsdei hírek nélkül. A gazdáknak egyedül nem érdemes a fedezeti ügyletek kötésébe belevágni?▐ Ez gyakran méret, mennyiség kérdése is. A fejlett nyugat-európai tőzsdéken a szokványok viszonylag nagy mennyi-séget írnak elő egy üzlet megkötéséhez, ezért a kisebb piaci szereplők sokszor kiszorulnak a tőzsdéről. Az OTP Bank éppen ezért szeretne segíteni azzal, hogy akár a kisebb forgalmú vállalkozások tudjanak árufedezeti ügyleteket kötni, már 500 tonna mennyiségtől is. Az ügyfeleink raj-tunk keresztül, könnyen, magyar nyelven tudnak kötni, szemben egy közvetett vagy közvetlen tőzsdei lehetőséggel, ahol brókeren keresztül van lehetőség üzletre. Jelenleg négy szántóföldi növény, a búza, a kukorica, a szója és a repce az, amire fedezeti ügyletet lehet kötni. ▐ Ha egy gazda most felbátorodik, és fedezeti ügyletet akar kötni, mit tegyen? ▐ Az árak folyamatosan változnak a piacon, ezt nem tudjuk befolyásolni, ezért mindig kialakulhat egy olyan helyzet, hogy adott időpontban érdemes vagy kevésbé érdemes egy-egy üzletet megkötni. Ez elsősorban az árak alakulásától és az ügyfél árfolyamra vonatkozó várakozá-saitól függ. Sok minden függ az üzletkötéskor elérhető ár szintjétől, hiszen ha az aktuális árszint kielégítő az üzleti tervekre, önköltségre nézve, akkor innentől már menő spekuláció a jobbnak hitt árra várni. Azonban a piaci vára-kozások is sokban számítanak: ha valaki azt gondolja, hogy a piac alulértékelt, és emelkedhetnek még az árak, akkor nehezen fog fedezeti ügyletet kötni az eladásra. Abban az esetben azonban, amikor jól áll az árfolyam, de félő, hogy később kedvezőtlenebbül alakul, nagyobb valószínűséggel köt üzletet, akár eladnia, akár vennie kell a jövőben. Ami a ciklikusságot illeti, a konzervatív gondolkodású gazda, aki a pillanatnyi árakat megfelelőnek tartja, akár már a magok elvetésekor köthet üzletet. A szerződésben pedig a három legfontosabb adat szerepel: egy adott napon, egy meghatározott mennyiségű terményt mennyiért tud majd értékesíteni. Amikor aztán felvirrad az a bizonyos nap, az ügyletben összevetjük az eredeti árat az aktuális tőzsdei árakkal és a különbséggel elszámolunk egymással. Annyit még fontos tudni, hogy a szóban forgó ügylet értékének körülbelül 15%-át letétben kell nálunk tartani, amely a tranzakció végén természetesen felszabadul.

Kádasi Bali Csaba

Hazánkban a napraforgó vetésterülete az elmúlt években jelentősen növeke-dett, és a termesztés intenzitása is fokozódott. Jó példa erre, hogy a tavalyi évben a terület meghatározó hányada rovarölő szeres csávázószerrel kezelve

került elvetésre, sőt a legtöbb hibrid esetén kizárólag ilyen vetőmaagot vásárolhattak a termelők. Általánossá vált a „Cruiser”-es napraforgó, amely jó megoldást adott a talajlakó kártevők ellen.

Az ide tartozó rovarok (drótférgek, pajorok stb.) jelentős részéről fontos tudnunk, hogy egy adott területet több éven át ’fertőznek’, ugyanis több éves fejlődésmenetű, polifág (több tápnövényű) kártevőkről beszélünk. Ez azt jelenti, hogy az eddigi technológiák során alkalmazott csávázott vetőmaggal átmenetileg áthidaltunk a termőterületen egy növényvédelmi problémát, de nem szüntettük meg. A talajlakó a következő év, következő kultúrájában ugyanúgy megjelenik és ugyanúgy kárt okozhat, ha nem gondoskodunk a megfelelő védekezésről. Fon-tos kiemelni, hogy ezek a kártevők már 1 db/m2 egyedszám esetén is 8-10 %-os tőszámcsökkenést eredményeznek, amint az a 3. ábrán is látható, ha ennél több van a talajban, ami gyakran előfordul, sokkal magasabb veszteséget okoznak, ami a terület újravetését indokolhatja. A legveszélyesebb periódus a napraforgó és kukorica vetések és kelések, majd kezdeti fejlődésük időszaka (április végétől június végéig).

A csávázószer részben megoldást jelentett a korai lombkártevők ellen is, amelyek a napraforgóban jelentős terméskiesést okoznak, ilyenek a barkó és a levéltetű fajok.

Az Európai Bizottság 485/2013/EU rendelete, jelentő-sen szabályozza és redukálja az imidakloprid, klotianidin és a tiametoxam hatóanyagok felhasználási lehetőségét. A 2014-es termelési évtől megszűnik a *’Poncho’-s vagy ’Gaucho’-s kukorica vetőmag, a ’Cruiser’-es napraforgó ve-tőmag és az ’Ellado’-s vagy ’Chinook’-os repce vetőmag.

Jogosan merül fel a kérdés: hogyan védhetjük meg a napraforgónkat a talajlakó kártevőktől? Az egyetlen jó megoldás a talajfertőtlenítés. Erre a célra válasszunk gázosodó hatású szert, mint amilyen a klórpirifosz.

A Cheminova Magyarország Kft . a fent ismertetett problémák kezelésére fejlesztette ki és ajánlja a Kentaur

Veszélyben a napraforgó!

5 G talajfertőtlenítő mikrogranulátumot. A termék hatóanyaga 50 g/kg klórpirifosz, amely jól ismert kiváló rovarölő hatóanyag, gyakorlatilag a hatáshe-lyen előforduló összes kártevő ellen hatékony, gyors és biztonságos védelmet ad. A Kentaur 5 G-ben lévő klórpirifosz hatóanyag kontakt gyomor és gázosodó idegméreg A növénybe nem szívódik fel, gázképződé-sével fejti ki hatékonyságát. Időjárási körülményektől függően 30-60 napos tartamhatást biztosít a terü-leten.

Napraforgóban és kukoricában 8-10 kg/ha dó-zisban használható fel, a vetéssel egy menetben mikrogranulátum szóróval kijuttatva. Ez a mennyiség tökéletes védelmet ad a talajlakó kártevők ellen, nem csak a mag mellett, hanem attól távolabb is, ahová a talajszemcsék között a gáz szétáramlik. Ez a hatás a talaj felszínén is megjelenik, így az ott lévő lombkártevőket is elpusztítja, a vetést követő hetekben.

Azoknak is megoldást tudunk ajánlani, akiknek a vetőgépén folyékony készítmény kijuttatására alkalmas berendezés van. A Cyren EC szintén klórpirifoszt tartalmaz (480 g/l), a vetéssel egy menetben is hasz-nálható, de akár kultivátorral a már kikelt növények tövéhez is permetezhetjük.

A növénytermesztők egy újabb kihívás előtt áll-nak, hogyan védjék meg a napraforgót, és mit tegye-nek a biztonságos, jövedelmező termelés érdekében. Aki a leghatékonyabb megoldást keresi, és a kedvező hektárköltséget is szem előtt tartja, a Kentaur 5G-t választja.

Akiknek a vetőgépén hiányzik valamely kijuttató adapter, azok számára a Cheminova

Magyarország Kft . kidolgozott egy teljeskörű gé-pészeti programot, amelynek keretében

bármilyen típusú vetőgépre mikrogranulátum szóró adapter vagy folyékony kijuttató

berendezés felszerelését teszi lehetővé. A program részletei megtalálhatóak a Cheminova

honlapján: www.cheminova.huA Cheminova teljeskörű talajfertőtlenítési és táp-

anyag-utánpótlási technológiát kínál a gazdálkodóknak a talajlakó kártevők elleni küz-

delemben.

Tóth BalázsCheminova

Magyarország Kft.

*A Chinook, az Ellado,a Poncho , ésa Gaucho a Bayer CropSciences bejegyzett már-kaneve. A Cruiser a Syngenta bejegyzett márkaneve. A Kentaur 5 G és a Cyren EC a Cheminova A/S bejegyzett márkaneve.

HIRDETÉS

1-2. ábra Veszélyes talajkártevôk (drótféreg és pajorok). Fotó: dr. Szeôke Kálmán

3. ábra Tôszámhiányos napraforgó

Input, gépesítés, logisztika van.

-

•••(MEGFOSZ)

•••

Bővebb információ: www.agromashexpo.hu • www.agrargepshow.hu2014. január 29. – február 1.Hivatalos lap: Online médiapartner: Agroinform.hu