2011.12.15. 1

Tűzszakaszolás

épületszerkezetekkel

(passzív tűzvédelem)

Dr. Zoltán Ferenc (PhD)

nyá. tű. ezredes2011.

2011.12.15. 2

Tűzszakasz fogalma:

az építmény, vagy szabadtér tűzvédelmi szempontból

meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos

egységektől – meghatározott éghetőségi és tűzállósági

határértékű – tűzgátló szerkezetek, és a jogszabályban előírt

tűztávolságok választanak el.

A tűzvédelemmel foglalkozó szakemberek és az építészek

részére a tűzszakaszok tervezésével, kivitelezésével,

üzemeltetésével kapcsolatos szabályozást a 28/2011 (IX. 06.)

BM rendelettel közreadott Országos Tűzvédelmi

Szabályzatban rögzítik.

2011.12.15. 3

Tűz terjedésének megelőzése (építészeti tűzvédelem): ide

tartoznak azok a védelmi eszközök, amelyek egy épületben

már kitört tűz terjedésének korlátozását, megakadályozását,

illetve a kiürítés, mentés, tűzoltás biztonságát szolgálják.

Az építészeti tűzvédelmi eszközök közé az alábbiak tartoznak:

Tűzvédelmi eszközök: az épületszerkezetek funkciónak

megfelelő tűzállóság kiválasztása, égéskésleltetés, tűzvédő

burkolatok alkalmazása, továbbá a tűzszakaszok, füstszakaszok

kialakítása, kiürítési útvonalak védelme tűz-, hő- és füst ellen

épületszerkezetekkel. Ezek vélemenyem szerint kétfele

csoportra oszthatók:

Épületszerkezetek aktív működtető berendezések nélkül,

épületszerkezetekkel való védelem (passzív tűzvédelem)

Aktív tűzvédelmi berendezések: ide tartoznak az automatikus

tűzjelző és oltó berendezések, a hő- és füstelvezető és légpótló

rendszerek es ezek működtető berendezései.

2011.12.15. 4

Egy épület több tűzszakaszra osztásának két alapvető célja

lehet:

• Az emberi élet védelme (ide tartozik a benntartózkodók és a

mentést, tűzoltást végzők életének védelme)

• Érték- és vagyonvédelem.

A tűzszakaszokon belüli másodlagos tűzgátló szerkezetek céljai

az alábbiak lehetnek:

• egy védendő helyiség, helyiségcsoport védelme tűz beterjedés

ellen céljai (pl. műtő védelme szomszédos területen keletkező

tűzzel szemben) (tűzoltás taktikailag védelem)

• tűzkeletkezés szempontjából fokozott kockázatot jelentő

helyiségekből a tűz kiterjedésének megakadályozása (pl.

kazánház, lakó- es közösségi épületeken belüli tároló

helyiségek). (tűzoltás taktikailag támadás)

2011.12.15. 5

Egy épület két tűzszakasza közötti tűzterjedést gátló

szerkezeteket kell alkalmazni

• Tűzterjedést gátló alapszerkezetek:

o tűzgátló falak,

o tűzfalak,

o tűzgátló födémek

Alapfogalmak:Tűzfal: az épületet függőlegesen, – a tetőszerkezetet is – átmetsző,

nem éghető anyagból készült térelhatároló falszerkezet, amely tűznek

más építményre vagy tűzszakaszra való átterjedését előírt időtartamig

megakadályozza.

Tűzgátló fal: nem éghető anyagú térelválasztó falszerkezet, amely a

tűznek más tűzszakaszra (esetenként funkcionális egységre) való

átterjedését előírt időtartamig megakadályozza.

Tűzgátló födém: nem éghető anyagú födém, amely a tűznek a

kapcsolódó tűzszakaszra való átterjedését előírt időtartamig

megakadályozza.

2011.12.15. 6

2011.12.15. 7

2011.12.15. 8

2011.12.15. 9

2011.12.15. 10

Az építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása:

A szabvány 7-7 osztályt különböztet meg az általános építési

termékek es a padlóburkolatok vonatkozásában:

• A1; A2; B; C; D; E; F

• A1fl; A2 fl; B fl; C fl; D fl; E fl; F fl

A tűzvédelmi osztályok meghatározása mellett a füstfejlesztés

és az égve csepegés kritériumának figyelembe vételével további

alkategóriákat határoznak meg:

• a füstképződési kategóriák jelzései: s1; s2; s3

• az égve csepegési kategóriák jelzései: d0, d1, d2

2011.12.15. 11

Az épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény-jellemzői

R – teherhordó képesség: a szerkezeti elemek azon képessége,

hogy egy bizonyos ideig egy vagy több oldalukon

fennálló meghatározott mechanikai igénybevétel mellett

ellenállnak a tűz hatásának szerkezeti stabilitásuk

bármilyen vesztesége nélkül.

E – integritás: elválasztó funkcióval rendelkező épületszerkezet

azon képessége, hogy egyoldali tűzkitétnek ellenáll

anélkül, hogy a tűz a lángok vagy a forró gázok átjutása

következtében átterjedne a másik oldalra, s azok vagy a

ki nem tett felületen vagy, a felülettel szomszédos

bármely anyagon gyulladást okozhatnának.

I – szigetelés: az épületszerkezet azon képessége, hogy ellenáll

a csak egyik oldalon bekövetkező tűzkitétnek anélkül,

hogy szignifikáns hőátadás eredményeként a tűz

átjutása bekövetkezne a kitett felületről a ki nem tett

felületre.

2011.12.15. 12

Fentieken kívül további tűzállósági kritériumok is léteznek,

ezek közül tartószerkezeti tűzgátlási szempontból az M –

mechanikai hatás a legfontosabb:

ez az épületszerkezetek ellenálló képessége oldalirányú

ütközésének abban az esetben, ha a tűzben egy másik, kisebb

tűzállósági határérték-követelményű szerkezet állékonyság-

vesztése következtében az illető szerkezethez ütődik.

Az YTONG és Silka szerkezeteknek kiváló a

-teherbíró képessége, mind főfalként, mind válaszfalként

-az integritása, hisz az egyoldali tűzkitétnek ellenáll anélkül,

hogy a tűz a lángok vagy a forró gázok átjutása

következtében átterjedne a másik oldalra,

- a szigetelése magasan a legjobb a falazott szerkezeteknél

Szerelt falak ezen kritériumokat nem igazán tudják teljesíteni.

2011.12.15. 13

Az épületen kívüli tűzterjedési elleni gátak

Nyílásos homlokzatok esetén a tűzterjedési gát

kritériumai:

2 vagy 3 szintes épületnél 15 perc ≤ Th

4 vagy 5 szintes épületnél 30 perc ≤ Th

középmagas épületnél 45 perc ≤ Th

A középmagas épületeknél még ugyan bevizsgált

polisztirol hőszigetelés lehetséges, de a tűzterjedési gát

az egymás feletti nyílásoknál már kérdéses.

Főleg ha ez technológiai, kivitelezési hibával párosul.

2011.12.15. 14

2011.12.15. 15

2011.12.15. 16

2011.12.15. 17

2011.12.15. 18

Az I. tűzállósági fokozatban építendő épületek nyílásos

homlokzatain csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú

burkolati-, bevonati- és egyéb hőszigetelő rendszerek

alkalmazhatók.

A „B–E" tűzvédelmi osztályú hőszigetelő maggal

rendelkező 10 cm-nél vastagabb burkolati- bevonati- és

egyéb hőszigetelő rendszereket az alábbiak szerint kell

kialakítani:

a) a homlokzati nyílások felett legalább 20 cm

szélességű-, teljes felületen felragasztott-, A1 vagy A2

tűzvédelmi osztályú anyagból készülő tűzvédelmi célú

sávot kell elhelyezni – az általános homlokzati felületen

alkalmazott hőszigetelő anyag helyett és azzal azonos

vastagságban –, melynek a nyílás mindkét oldalán

legalább 30 cm-rel túl kell nyúlnia, vagy

2011.12.15. 19

vagy

b) a tűzvédelmi célú sáv legalább 20 cm szélességgel,

A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból a

homlokzati nyílások felett megszakítás nélkül

végighúzódóan is kialakítható. A homlokzati nyílás

felső-, illetve a tűzvédelmi célú sáv alsó éle között

legfeljebb 50 cm távolság lehet. A sáv kialakítása

többszintes épület esetében két épületszintenként

kötelező.

Középmagas és magas épület esetén a sáv

kialakítása 13,65 m építményszint magasságig két

épületszintenként, felette szintenként kötelező.

2011.12.15. 20

Az átszellőztetett légréses homlokzat burkolatok

esetében alkalmazott hőszigetelés csak A1 tűzvédelmi

osztályú lehet.

Átszellőztetett légrés esetén az épületszerkezeteket

úgy kell kialakítani, hogy a légrésben a homlokzati

tűzterjedési határérték követelményen belül ne

következhessen be tűzterjedés.

2011.12.15. 21

Azon épületnél, amelyre vonatkozóan tűzterjedési

határérték-követelmény van, ott a B–E tűzvédelmi

osztályú hőszigetelő maggal rendelkező, vagy a

légréses homlokzati burkolati-, bevonati- és egyéb

hőszigetelő rendszerek kivitelezésének megkezdését a

kivitelezést végzőnek – a kivitelezési munka

megkezdése előtt legalább 5 nappal – az

illetékes tűzvédelmi hatóság és a tanúsító szervezet

részére be kell jelenteni, melyben fel kell tüntetni az

alkalmazott rendszer megfelelőségi igazolásának

számát.

2011.12.15. 22

A tanúsító szervezet a kivitelezési munkák és az

alkalmazott hőszigetelő rendszer megfelelőségét az

állami támogatású pályázatok esetében ellenőrzi,

egyéb esetben ellenőrizheti. Az ellenőrzésről készült

minősítő iratot a tűzoltóság részére 8 napon belül

megküldi.

(6) A bejelentés elmulasztása vagy a tanúsító szervezet

által tűzvédelmi szempontból nem megfelelőnek

minősített burkolati, bevonati és egyéb hőszigetelő

rendszer alkalmazása a vonatkozó jogszabályok

szerinti hatósági intézkedést vonja maga után, melyet

az illetékes tűzvédelmi hatóság rendel el.

2011.12.15. 23

(7) Nem megfelelő, vagy nem megfelelően kialakított

homlokzati burkolati, bevonati és egyéb hőszigetelő

rendszerek alkalmazása tűzvédelmi szempontból az

épület nem megfelelőségét vonja maga

után.

Homlokzati tűzterjedési gátak kiképzése:

422. (1) A homlokzati tűzátterjedés megakadályozása

céljából A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba sorolt

anyagból és komponensekből álló tűzgátakat kell

kialakítani.

Ezen kritériumokat kiválóan teljesítik az YTONG

MULTIPOR ásványi hőszigetelő lapok.

2011.12.15. 24

Ytong Multipor - Külső oldali hőszigetelés

2011.12.15. 25

Ytong Multipor – Födémek hideg oldali hőszigetelése

2011.12.15. 26

Ytong Multipor – A1 tűzállósági osztály

2011.12.15. 27

Ytong Multipor - Külső oldali hőszigetelés

2011.12.15. 28

Tűzállóság

vékonyágyazatú falazóhabarcsba

REI 240

ÉMI vizsgálat

REI 240 REI-M 240 EI 60 EI 90

Silka

Főfal elemek: HM 200 NF+GT, HM 250 NF+GT, HML 300

NF+GT,

Válaszfal elemek: HML100 NF, HM 150 NF+GT

2011.12.15. 29

III. Tűzállósági fokozat:

Szintek száma: 1 2-3 4-5

5 Külső teherhordó falak C B A2

RE 30 RE 45 RE 90

vagy

B

RE 120

6 Belső teherhordó falak C B A2

REI 30 REI 45 REI 90

vagy

B

REI 120

7 Teherhordó tűzg. fal - (tűzfal) A1 A1

REI-M 45 REI-M 90

8 Nem teherhordó tűzg. Fal - (tűzfal) A1 A1

EI 45 EI 90

2011.12.15. 30

Teherhordó falak tűzállósági határértékei

426. § (1) Téglafalak tűzállósági határértékét a 18. melléklet

4. táblázata tartalmazza.

Téglafalak

A B C D

1 Vastagság [cm] 25 30 38

2 A falazóelem anyaga Tűzállósági határérték [perc]

3 Tömör km tégla1 REI 210 - REI 300

4 Kevéslukú tégla1 REI 210 - REI 300

5 Soklukú tégla1 REI 210 - REI 300

6 B-30 kézi falazóblokk1 - REI 180 -

7 B-29 kézi falazóblokk1 - REI 120 -

8 Rába kézi falazóblokk1 REI 150 - REI 240

9 UNIFORM kézi falazóblokk1 - REI 120 -

10 THERMOTON kézi falazóblokk1 - REI 120 -

11 POROTON PF 30/1 kézi falazóblokk1 - REI 120 -

12 POROTON PF 45 kézi falazóblokk1 - REI 120 -

2011.12.15. 31

A II. tűzállósági fokozatú és a III. tűzállósági fokozatú,

3–5 szintes épületekben legfeljebb 300 m2 alapterületű

rendeltetési egységen belül a menekülési útvonalakat

határoló falak kivételével C, D, E tűzvédelmi osztályú

EI 15 minőségű válaszfalakat is lehet alkalmazni.

Az épület tűzállósági fokozatától függetlenül egy

tűzszakaszon belül, azonos rendeltetésű helyiségek

(többek között irodák, műtermek) között tűzállósági

határértékkel nem rendelkező üveg- vagy üvegezett

szerkezeteket is lehet alkalmazni.

2011.12.15. 32

2) Egy tűzszakaszon belül, azonos rendeltetésű helyiségek

között tűzvédelmi követelmény nélküli válaszfalak is

alkalmazhatóak, amennyiben az adott rendeltetési egység teljes

területén beépített automatikus tűzjelző- és oltóberendezés

kerül kialakításra.

(3) Az (1), (2) bekezdésben foglaltak kivételével a

falszerkezetekben alkalmazott üveg- vagy üvegezett

szerkezetek tűzállósága – a nyílászárók kivételével –feleljen

meg az adott fal tűzállósági határértékének.

(4) Az I. tűzállósági fokozatú épületekben, valamint az „A” és

„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó termelési (üzemi)

épületekben az üvegfalak vagy üvegezett falszerkezetek B–F

tűzvédelmi osztályú anyagokat (betéttáblákat, bordázatot) nem

tartalmazhatnak.

2011.12.15. 33

A 28/2011. (IX. 06.) BM rendelettel megjelent OTSZ

megjelenését követően a tartószerkezetekre

vonatkozó tűzállósági határérték-követelményt az alábbi módon

lehet kielégíteni:

• Az egyes épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény

jellemzőinek meghatározása, igazolása:

a) független akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálattal,

b) a vonatkozó Eurocode tűzállósági méretezési szabványok

alapján,

c) jogszabályban meghatározott módon történik.

2011.12.15. 34

A másik módszer

-A tartószerkezet a használati tér felőli burkolat tűzvédő

képességével együtt, amennyiben az a

tartószerkezettel együtt biztosítja a

tartószerkezetre előírt tűzállósági követelményt.

Kiválóan alkalmas az előzőekben említett Ytong Multipor

ásványi hőszigetelő anyag tűzállósági határérték növelésre és

mellette az éghetőségi követelményeknek is maximálisan

megfelel (A1).

2011.12.15. 35

Ytong Multipor – Belső oldali hőszigetelés

2011.12.15. 36

Tűzállósági határérték meghatározása Eurocode

szerinti méretezéssel

A tűzgátló alapszerkezetre vonatkozó tűzállósági

határérték számítást, illetve a méretezést a

tartószerkezeti tervező végzi, de csak akkor

alkalmazhatja az Eurocode szabványsorozat

tűzállósági méretezési előírásait, amennyiben az adott

épület tartószerkezeteinek egyéb követelményekre

történő méretezését (pl. stabilítás, alakváltozás,

földrengés stb.) is az Eurocode szabványok szerint

végzi.

2011.12.15. 37

Általános tervezési es kivitelezési hibák tűzszakasz-

határok kialakításánál:

A használatba vett épületeknél is tapasztalható hibák

fő oka mind a tervezőknél mind a kivitelezőknél

tapasztalható ismerethiány, továbbá az építészeti

tűzvédelmi tervezés elismertségének a hiánya.

2011.12.15. 38

Épületen belüli tűzterjedés elleni szerkezetek tervezési

és kivitelezési hibái

Igen gyakori, hogy a tűzszakasz határokon a falakban

és födémekben nem készül szakszerű tűzterjedést

gátló tömítés. Ez mind a tűzoltó szakhatóság, mind a

műszaki ellenőrök figyelmét rendszeresen elkerüli.

Ez jelentősen csökkenthető az Ytong Multipor ásványi

hőszigeteléssel, mert nagyon könnyen alakra szabható

és ezáltal csökken a tűzgátló tömítést igénylő felületek

nagysága.

2011.12.15. 39

Ytong Multipor – Könnyű megmunkálhatóság

2011.12.15. 40

Csőelzaró csőmandzsetták

és beépítesük tűzgátló

falszerkezetbe

2011.12.15. 41

Tűzszakaszok egy épületen belül egymás fölött es egymás

mellett is elhelyezhetők.

Nagyméretű (nagy vízszintes kiterjedésű es/vagy többszintes,

középmagas, magas) épületek esetén mind

- egymás melletti,

- mind egymás feletti tűzszakaszok előfordulnak.

A vízszintes tűzszakasz-határok – különösen középmagas és

magas épületek esetén – fontosabbak a tűzterjedés

megállításában, mivel a függőleges tűzterjedés sokkal gyorsabb

és veszélyesebb.

A 28/2011. (IX. 06.) BM rendelet dilatációs egységhatár mellett

megengedi egy épületen belül a különböző tűzállósági

fokozatok alkalmazását, amennyiben a különböző tűzállósági

fokozatú épületrészek külön tűzszakaszt alkotnak

2011.12.15. 42

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!

Dr. Zoltán Ferenc (PhD) tű. nyá. ezredes