nyelvtan6 mtk kk 2014 - ofi.huofi.hu/sites/default/files/060332_nyelvtan_es_helyesiras_6_kk.pdf ·...

Kézikönyva Nyelvtan és helyesírás

tanításához 6. évfolyam

Széplaki Erzsébetérdemes tankönyvíró

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 1 6/11/14 11:16 AM

SZÉPLAKI ERZSÉBETa Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet

SzerkesztetteMISKOLCI SZILVIA

AP–060332ISBN 978-963-328-299-1

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014E-mail: [email protected]: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítésSzéll Ildikó

Terjedelem: 14,42 A/5 ívTömeg: 275 g


Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

3

KEDVES KOLLÉGANŐ! KEDVES KOLLÉGA!

Remélem, nem veszed tolakodásnak, hogy nemcsak a levelemben, hanem a kézikönyvem egészében a tegező formát használom. Pedagógusok között már csak így szokás. Sőt, talán személyesen is ismerjük egymást, mert az elmúlt évek során találkoztunk valamelyik pedagógiai rendezvényen, tanfolyamon, be-mutatóórán.

Ezt a tanári kézikönyvet a Nyelvtan és helyesírás 6. című tankönyvemhez írtam, amelyet a magyar okta-tásügyben lezajló újabb változások hívtak életre.

A 2012/13-as tanév nagy változásokat hozott az oktatásügyben. A Magyar Közlöny 66. számában, amely 2012. június 4-én jelent meg, olvasható a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Ezt követően 2012. december 21-én napvilágot látott az új kerettanterv, és az iskoláknak a kerettantervek alapján kellett elkészíteniük a helyi tantervüket.

Ezek a változások természetesen érintették a tankönyvek, munkafüzetek és feladatgyűjtemények tar-talmát is. Tehát ránk, tankönyvírókra is nagy feladat hárult. A Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek tartalmi módosításai alapján elkészítettem a helyi tantervi ajánlásaimat. A két évfolyamos ciklusra ké-szült magyar nyelv tantárgy fejlesztési céljait, ismeretanyagát, követelményeit, kulcsfogalmait és a fejlesztés várt eredményeit évfolyamokra bontottam. Ez a bontás természetesen csak ajánlás az iskolák számára. Alapkoncepcióm az, hogy a helyi tantervekben rögzítendő 10%-ot az ismeretek rögzítésére, gyakorlásra és képességfejlesztésre érdemes használni. A helyi tantervi ajánlás elkészülte után dolgoztam át a Nyelvtan és helyesírás 6. című taneszközömet, amelyet az Oktatási Hivatal TKV/5748-11/2013 határozati számon 2018. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánított.

Ezzel az új tanári kézikönyvvel szeretném segíteni az órára való felkészülésedet. Fontosnak tartom meg-említeni, hogy a nagy sikerű Nyelvtan és helyesírás 6. című interaktív tananyag-feldolgozásom ehhez a taneszközhöz is használható.

Valamennyien tapasztaljuk, a tanítási folyamat egy-egy óráját egyre körültekintőbben kell megszervez-nünk, hogy tanítványaink valóban aktív szereplői legyenek. Biztosan te is tapasztalod, a mai gyerekek má-sok, mint az egy-két évtizeddel ezelőtti diákok, másféle hatások érik őket. Pszichológiai felmérések igazol-ják, hogy napjainkban a gyerekeket hat másodpercenként érik új hatások. Ezzel a felfokozott életritmussal az iskolában folyó tanulás nehezen veheti fel a versenyt, de törekednünk kell arra, hogy minél hatékonyabb, változatosabb módszereket és munkaformákat alkalmazzunk a tanítási óráinkon.

Őszintén kell beszélnünk arról a problémáról is, hogy egyre több diák fordul el a tudás megszerzésétől. Ezt pedagógusként semmiképpen sem nézhetjük tétlenül. Bár a negatív példák – a „celebek” ideig-óráig tartó „tündöklése”, a követendő családi modellek, szülői minták hiánya – erős ellenfeleink, de vissza kell szereznünk a tudás értékét, az anyagi és erkölcsi megbecsülést viszont a társadalomnak kell biztosítania.

A taneszközök külcsíne is nagy sikert aratott a szakmai bírálók körében. Remélem, a tanítványaidnak és neked is tetszeni fognak a színes, modern illusztrációk, amelyek Bors József keze munkáját dicsérik. Ezzel szeretnénk elérni azt, hogy a tanulók és a kollégák is szívesen vegyék a kezükbe.

A kézikönyvben tanmenetet is találsz, amely természetesen csak ajánlás, és mindenképpen szükséges a saját osztályaidra alakítanod.

A kézikönyvben egyes tankönyvi feladatok megoldása is megtalálható, sok esetben módszertani ajánlás-sal együtt.

A pedagógiai, magyartanári munkához jó egészséget, sok sikert kívánok!Kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek:

Széplaki ErzsébetCsöpi



4

METODIKAI ALAPELVEK

A tanítás módszereit részben objektív, részben szubjektív tényezők határozzák meg.Objektív tényezők:

▶ a tanított anyag tartalma, ▶ az osztály sajátos adottságai, ▶ a megoldandó didaktikai feladatok.

A Nemzeti alaptantervben, a kerettantervben és a helyi tantervekben megfogalmazott követelmény-rendszert a nyelvtantanítás során a tanulók csak úgy tudják teljesíteni, ha elsajátítják a dokumentu-mokban előírt ismereteket, s ezek birtokában megfelelő nyelvi jártasságokra, képességekre, készségekre, kompetenciákra tesznek szert. A tanítandó témák azonban nem azonos fajsúlyúak. Másképp tanítjuk a hangtant, mint a szófajtant, illetve az alaktant. Más módszerek alkalmazását igényli a helyesírás tanítása, mint a kifejezőképesség fejlesztése.

Az osztály sajátos adottságain a tanulók általános életkori sajátosságai mellett az osztály összetételét értem. A sok jó képességű gyerek nagy „húzóerő” lehet, míg a többségében gyengébb képességű tanulók-ból álló közösségben a felzárkóztatás válik központi feladattá. Minden pedagógusnak arra kell törekednie, hogy tanítványai legalább a minimumszintet elérjék.

Más módszert kell alkalmazni új ismeret feldolgozása során, mást képességfejlesztéskor vagy összefog-lalás, számonkérés esetén.

A legfontosabb szubjektív tényező a pedagógus személyisége. Ezt bizonyítják azok a nemzetközi méré-sek, amelyekben tanulók tízezreit kérdezték meg arról, szerintük melyek a kedvelt, eredményes pedagógu-sok jellemző tulajdonságai. Nemzetközi méretekben a következőket sorolták fel a diákok: megértő, együttgondolkodó, demokratikus, kedves, jó, türelmes, igazságos, segítőkész, van humorérzéke. A magyarországi gyerekek fontosnak tartották a műveltséget, a gyermekszeretetet, a lelkiismeretességet és a derűt.

A szakirodalom a következő képességeket emeli ki, amelyek megléte a záloga annak, hogy kedvelt, ered-ményes pedagógus legyen valaki.

1. A kommunikációs ügyesség azt jelenti, hogy a pedagógus a kommunikációs modell mindkét oldalán (feladó és címzett) hatékonyan működik. Feladóként a lehető legpontosabban tudja megfogalmazni az üzeneteit, címzettként a legpontosabban tudja megérteni és befogadni a feladó üzeneteit, beleértve a testbeszéd és a metakommunikáció jeleit.

2. A gazdag és rugalmas viselkedésrepertoárral rendelkező pedagógus az adott helyzetben többféle visel-kedésmód közül tudja kiválasztani azt, amelyik az adott helyzetben a leghatékonyabb lehet. A rugal-masság azt jelenti, hogy ha változik a helyzet, a pedagógus is képes változtatni a viselkedésén, s ezzel a konkrét helyzethez igazodik.

3. A gyors helyzetfelismerés és a konstruktív helyzetalakítás képessége feltétele a gazdag viselkedésreper-toár megfelelő alkalmazásának. A pedagógusnak át kell látnia a helyzetet, a lehetséges változtatási módokat és azok következményeit. Döntéseket kell hoznia, hogy mit tegyen, ha a tanulók nagyon be-lemerülnek egy nekik tetsző feladat megoldásába, ugyanakkor a pedagógus tudja, hogy így kicsúszik az időből, így nem tudja elvégezni a továbbhaladáshoz szükséges anyagot.

4. A konfliktuskezelés képessége. Az iskolai élet tele van konfliktusokkal. Ezen konfliktusok megoldásá-hoz kreativitás szükséges, és mellőzni kell az erőszakot. Gordon nyomán háromféle konfliktus-megol-dási módszert különböztetünk meg:

▶ a tekintélyhangsúlyost: a pedagógus tekintélyét latba vetve oldja meg a konfliktust, ▶ a gyermekhangsúlyost: a pedagógus elfogadja, hogy legyen az, amit a tanuló akar, ▶ a liberálist: a pedagógus és a diák megegyezik a megoldásban.



5

5. A tanulókkal, a szülőkkel, kollégákkal való együttműködés képessége feltételezi a mások véleményének elfogadását, a kompromisszumra való készséget.

6. Igen fontos képesség a pedagógiai jelenségek elemzésének képessége. Ez feltétele a pedagógus önfejlődésének is.7. Az eredményes pedagógiai munka feltétele a pedagógus mentális képessége.Feltétlenül ki kell emelnem a módszertani szabadság elvét. Ahány tanár, annyiféle személyiség. Ebből

adódik, hogy a metodika sem hirdethet egyedüli, mindenki számára megfelelő és üdvözítő módszert.

A következőkben olyan, a gyakorlatban jól bevált módszereket ismertetek, amelyeket felhasználtam a taneszközeim megírásakor. Természetesen minden magyartanárnak magának kell megtalálnia az egyéni-ségéhez, osztályához, a soron lévő tananyaghoz, a tárgyi feltételekhez legjobban illő módszert. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartania, hogy a 21. század pedagógusainak a hagyományos – a tudás átadásán alapuló – szerepkörből át kell lépniük a tanulási folyamat megszervezőjének szerepkörébe. Itt elsősorban a tanulás-szervezés kérdésére gondolok. Egyet le kell szögeznem: ebben a témában aztán végképp nincs recept, kőbe vésett „törvény”, kizárólagosság, kitaposott „módszertani” ösvény.

Annyi mindentől függ, hogy a differenciálás melyik módját választjuk. Mindenképpen a tanulók képes-ségeit kell ismernünk ahhoz, hogy a legmegfelelőbb munkaformát alkalmazzuk. A magam részéről kife-jezetten támogatom a tanulópárt, illetve a heterogén csoportmunkát, mert nem mindegy, hány tanulóval foglalkozunk egy időben: öttel, tízzel, huszonöttel, esetleg harminccal?

Egy biztos: a közösségben végzett feladatmegoldások esetén a diákok megtanulnak együttműködni, meghallgatni társaik véleményét, amellyel egyetérthetnek, de ugyanakkor képviselhetik saját álláspontju-kat is, továbbá tapasztalhatják a közösségért érzett munka felelősséget is.

A lényeg a következő: a tanulók és a pedagógusok egyaránt aktív részesei legyenek a folyamatnak, jóked-vűen, sikerek reményében munkálkodjanak a problémák megoldásán.

Az új is me ret fel dol go zá sa

Min den ma gyar ta nár szá má ra ter mé sze tes do log az, hogy a nyelv tör vé nyeit min de nekelőtt nyel vi tény-anyag gal szem lél te ti. A szem lél te tőanya go kat úgy vá lo gat tam össze, hogy tar tal muk ban iga zod ja nak a 11–12 éves ta nu lók szel le mi érett sé gé hez, szá muk ra könnyen ért he tőek le gye nek, és a ta ní tan dó fo ga lom min den lé nye ges je gyét be mu tas sák, de csak „tisz ta” pél dá kon. Pél dául a mel lék név ta ní tá sa kor ügyel ni kell ar ra, hogy a pél dák kö zött még vé let le nül se sze re pel je nek mel lék né vi ige ne vek. A mel lék né vi ige név fo gal-má nak kiala kí tá sa kor pe dig ke rül nünk kell a mel lék név vé vált va la mi ko ri mel lék né vi ige ne vek hasz ná la tát. Ha bi zony ta la nok va gyunk a szó szó fa ji ho va tar to zá sá ban, a leg jobb, ha a fo koz ha tó sá got hív juk se gít sé gül. A mel lék név vé vált mel lék né vi ige ne vek ugyanis ugyanúgy fo koz ha tók, mint a mel lék ne vek: ra gyo gó, ragyo góbb, leg ra gyo góbb; sá padt, sá pad tabb, leg sá pad tabb stb. A mel lék né vi ige ne ve ket azon ban nem fo koz-hat juk. Ked venc pél dám mal él ve – a mun kál ta tó tan könyv ben is leír tam: a fá radt ven dég le het fá rad tabb, de a meg hí vott ven dég so ha sem le het meg hí vot tabb.

A szó faj ta ni tud ni va lók szem lél te té sé re – nyel vi funk ció juk ból adó dóan – a mon dat, il let ve a szö veg(rész-let) al kal mas (Tk. 38. o., 42. o.). Ezek ben ti pog rá fiai megol dá so kat (dőlt, fél kö vér be tű ket), je lö lé se ket al-kal maz tam a je len sé gek kieme lésé re, me lyek a ta nu lók fi gyel mé nek irá nyí tá sát is szol gál ják. Össze füg gő szö ve get hasz ná lunk, ha a név má sok uta ló sze re pé re kí ván juk ráirá nyí ta ni a ta nu lók fi gyel mét (Tk. 108/1.).

A nyel ven kí vü li szem lél te tés esz kö zeit hasz nál tam fel pél dául a hang alak és je len tés vi szo nyá nak is mét-lé se kor (Tk. 8/1.), a vissza ha tó és a köl csö nös név más ta ní tá sa kor (Tk. 117. o.).

A szó ele mek egyez mé nyes je lei a kö zös ka te gó riá ba va ló tar to zás ra hív ják fel a fi gyel met. Az uta ló és szim bo li kus je lek a kü lön fé le össze füg gé sek ér zé kel te té sé re al kal ma sak.



6

A cso port al ko tás sal egy-egy nyelv ta ni ka te gó ria alosz tá lyai nak meg fi gyel te té sét, kö zös fo gal mi je gyei-nek tu da to sí tá sát ér het jük el. A cso port al ko tás táb lá za tos for má jú is le het (Tk. 38. ol dal ige mó dok, 42. ol dal az ige mó dok és ige idők kö zöt ti össze füg gés, 96/3.).

A kí sé rő szem lél te tés nek az is me re tek meg szi lár dí tá sá ban is sze re pük van. A ta nu lók – egyé ni vagy kö zös mun ká val – na gyobb alak ban is el ké szít he tik a táb lá za to kat. Eze ket ki te het jük az osz tály te rem fa lá ra, így le he tő ség nyí lik a hosszabb szem lé lés re, amely se gí ti az is me re tek meg szi lár dí tá sát. Itt sze ret ném fel hív ni a ked ves Kol lé gák fi gyel mét az Apá czai Kiadó Anya nyel vi fa li táb lái ra, ame lye ket nem csak az al só ta go za tos, ha nem nagy ré szü ket a fel ső ta go za tos ma gyar órá kon is jól hasz nál hat juk.

Az is me re tek meg szi lár dí tá sa

Az el sőd le ges rög zí tés váz lat tal, rész össze fog la lás sal és össze fog la lás sal tör té nik. Az is me re tek tar tós sá gát is mét lés sel, gya kor lás sal, va la mint ott ho ni ta nu lás sal ér het jük el.

A meg ta nu lan dó is me re tek vi szony lag rö vid ter je del műek. A mun kál ta tó tan köny vek ben a JEGYEZD MEG! cím szó alatt ta lál ha tók. Ezek ter mé sze te sen nem szó sze rint meg ta nu lan dó sza bá lyok, de a fo ga lom min den lé nye ges je gyét tar tal maz zák. A lé nyeg azon ban az, hogy a ta nu lók tud ják al kal maz ni eze ket a sza-bá lyo kat. Itt is fon tos nak tar tom meg je gyez ni, az egyes szó fa jok fo gal má nak ta ní tá sa kor ne a kér dé sük re he lyez zük a fő hang súlyt, ha nem a je len té sük re. Ha a gye rek ben ki zá ró la go san az rög zül, a Ki? Mi? kér dés re vá la szo ló szó szó fa ja fő név, az ko moly prob lé mát okoz majd a ha tá ro zat lan és ál ta lá nos név más ta nu lá sa kor, hi szen eze ket a szó fa jo kat is fő név nek fog ják ven ni. A JÓ, HA TUDOD! cím szó alatt hasznos, prak ti kus ta-ná cso kat ol vas hat nak a gye re kek. Az anya nyelv iránt ér dek lő dő ta nu lók így sze rez het nek több letis me re tet.

A rend sze re zés a cél ja az év ele ji, a te ma ti kus és az év vé gi is mét lés nek. Az év ele ji is mét lés hez bő sé ges feladat sor ta lál ha tó a 6. osz tá lyos mun kál ta tó tan könyv ben. Felöle li az 5. osz tá lyos ta na nya got. Ak ti vi zál-hat juk mind azo kat az is me re te ket, ame lyek re a szó fa jok ta ní tá sa kor szük sé günk lesz. Ter mé sze te sen nem kell va la mennyi felada tot min den ta nu ló nak megol da nia. Diff e ren ciált osz tály mun ká ban min den ki azt gya ko rol ja, azo kat az is me re te ket ele ve nít se fel, azo kat a ké pes sé geit fej lessze, ame lyek re szük sé ge van a to vább ha la dás hoz.

Az év vé gi is mét lés nek sem az az el sőd le ges cél ja, hogy az év vé gi fel mé rés megírá sát elő se gít se, ha nem az, hogy rend sze rez ze a 6. osz tá lyos tu dás anya got, s az, hogy a ta nu ló ta pasz tal ja, mennyit fej lőd tek anya-nyel vi ké pes sé gei a tan év so rán.

Fel tét le nül em lí tést kell ten nem az ott ho ni ta nu lás fon tos sá gá ról. Az órán fel dol go zott ta na nyag rög zí té-sé nek, tar tó sí tá sá nak kiemel ten fon tos mód sze re. Igaz ez ak kor is, ha va la mennyien ar ra tö rek szünk, hogy a le he tő leg több is me re tet már a ta ní tá si órán sa já tít sák el a ta nít vá nyaink.

A he lyes ta nu lá si tech ni kák kiala kí tá sa már al só ta go zat ban el kez dő dik, ame lyet foly ta tunk fel ső ta go- zat ban is. En nek meg va ló sí tá sá hoz az 5–6. osz tá lyos tan köny vek ben és feladat gyűj te mé nyek ben, va la mint a kézikönyvben is ta lál nak a kol lé gák felada to kat, öt le te ket. A gye re kek nek 11–12 éves ko ruk ra már is mer-niük kell a he lyes ta nu lá si mód sze re ket. Na gyon rossz gya kor lat nak tar tom, hogy a gye re kek elő ször megír-ják a há zi felada tot, és csak azután lát nak hoz zá a szó be li meg ta nu lá sá hoz.

A jár tas sá gok és kész sé gek kiala kí tá sa

Gya kor lás alatt nem csak az új is me ret be gya ko rol ta tá sát, ha nem a fo lya ma tos gya kor lást is ért jük. Ha az 5., 6. osz tály ban el sa já tí tott hang ta ni, alak ta ni, szó faj ta ni is me re te ket nem gya ko rol hat ják fo lya ma to-san a ta nu lók, egy idő után el fe lej tik őket. Ezért már a 6. osz tá lyban sok komp lex feladat tal ta lál koz hat-nak a diá kok. A pe da gó gus dönt he ti el, hogy a rész felada tok kö zül me lyi ket ki vel vagy kik kel ol dat ja meg.



7

Az a ta nu ló, aki biz tos a sza vak szó ele mek re bon tá sá ban, de sok hi bát vét a szó fa jok felis me ré sé ben, az utób-bit gya ko rol hat ja. Így va ló di diff e ren ciá lást vé gez he tünk a ta ní tá si órán. En nek a mód szer nek a ha té kony-sá gát majd a fel sőbb év fo lya mo kon mér het jük le.

A nyelv ta ni gya kor lás nak terv sze rű nek, fo lya ma tos nak, gaz da sá gos nak kell len nie. Ér vé nye sül nie kell a fo ko za tos ság és tu da tos ság el vé nek.

Min dig pon to san mér le gel nünk kell, hogy mi kor, mit, ho gyan kí vá nunk gya ko rol tat ni a ta nu lók kal. Ez je len ti a terv sze rű sé get.

A fo lya ma tos ság gal kap cso lat ban már ki fej tet tem a vé le mé nye met. A gya kor lás ál lan dó sá ga meg kö ve te li, hogy az egy szer meg ta ní tott is me re tet min den eset ben al kal maz tas suk, ahány szor a ta na nyag össze füg gé-sei le he tő vé te szik. Pél dául al só ta go zat ban már el ső osz tály tól kezd ve foglalkoznak a gye re kek a sze mély-ne vek he lye sí rá sá val. Ak kor meg ta nul ják, hogy a sze mély ne ve ket nagy kez dő be tű vel ír juk. Har ma dik és ne gye dik osz tály ban tu da to sul ben nük, hogy min den tu laj don ne vet nagy kez dő be tű vel ír unk. Ötö dik osz-tály ban a szó elem ző és a ha gyo má nyos írás mó dot tár gya ló fe je zet ben is mét gya ko rol hat ják a sze mély ne vek he lye sí rá sát. Ha to dik osz tály ban bő vül is me re tük: ta nul nak a sze mély ne vek ke let ke zé sé ről, sőt hal la nak ar-ról is, hogy bi zo nyos ese tek ben a sze mély ne ve ket kis kez dő be tű vel is ír hat juk (patópálok, há ry já no sok stb.).

A gya kor la tok összeál lí tá sa kor ér vé nye sí tet tem a fo ko za tos ság el vét. A leg könnyebb nyelv ta ni gya kor lat az, amely va la mely je len ség felis me ré sét kí ván ja (Tk. 108/1. – sze mé lyes név má sok felis me ré se). En nél ne-he zebb az, amely ben átala kí tás ról van szó (Tk. 40/4., 73/14.). A leg ne he zebb ön ál lóan lét re hoz ni va la mi lyen nyelv ta ni alak za tot (Tk. 70/12). A nyelv ta ni gya kor lás so rán a ta nu lók nyelv ta ni elem zé se ket és szin te ti kus gya kor la to kat vé gez nek. Az elem zés a nyelv tan ta ní tás két ség te le nül legegye te me sebb és leg ha té ko nyabb el já rá sa. Ilyen kor az adott nyel vi je len sé get több szem pont ból is ele mez zük. A 6. évfolyamos tan könyv ben hang ta ni, alak ta ni és szó faj ta ni elem zé sek ta lál ha tók.

Bár a nyelv ta ni elem zé sek ben az ana lí zis nek van a leg fon to sabb sze re pe, mely nek lé nye ge a nyel vi je len-ség nek meg ha tá ro zott szem pont sze rin ti szét bon tá sa, a jár tas sá gok és kész sé gek kiala kí tá sá hoz olyan gya-kor la tok ra is szük ség van, ame lyek nek az el vég zé sé vel a ta nu lók ma guk hoz zák lét re a tár gyalt nyelv ta ni alak za tot. Ezek az ún. szin te ti kus gya kor la tok.

A kér dé sek re szó ban vagy írás ban vá la szol hat nak pél dául a kö vet ke ző felada tok ban: Tk. 31/3., 110/7. a), d).A kiegé szí tés lé nye ge: va la mi lyen szem pont ból hiá nyos nyel vi anyag (szö veg, mon dat, szer ke zet, szó) egy

vagy több hiány zó ele mé nek pót lá sa. Pl.: Tk. 110/8. A he lyet te sí tés so rán egy-egy mon dat va la me lyik sza vá nak vagy szó kap cso la tá nak más sal va ló föl cse ré-

lé sét kí ván juk a ta nu lók tól. Pl.: Tk. 31/2.Ala kí tás, átala kí tás ta lál ha tó az olyan gya kor la tok ban, ame lyek ben a ta nu lók nak megadott vagy sza ba-

don vá lasz tott ele mek fel hasz ná lá sá val kü lön fé le nyelv ta ni ka te gó riá kat kell lét re hoz niuk. Pl.: Tk. 36/2., 55/5. Az átala kí tás egyik faj tá ja a hi bás szö ve gek ja ví tá sa. Pl.: Tk. 101/3., 103/2. Elavult az a né zet, mi sze rint a gye-re kek nem vé gez het nek hi bás szö ve ge ken ja ví tá si gya kor la to kat. A nyelv he lyes ség re ne ve lés ben el kép zel he-tet len a ne ga tív pél dák ra va ló hi vat ko zás. A he lye sí rá si ké pes ség fej lesz té sé ben és a prob lé ma ér zé keny ség fej lesz té sé ben is jó szol gá la tot tesz nek ezek a feladat tí pu sok. Lé nye ges mo men tum a prob lé ma felis me ré se mel lett a he lye sí rá si, nyelv he lyes sé gi stb. prob lé ma meg fo gal ma zá sa, s ezt kö ve tően a hi ba ja ví tá sa. Ez is a tu da tos és he lyes nyelv hasz ná lat egyik mér föld kö ve.

Itt sze ret ném kiemel ni a hi ba ja ví tás fon tos sá gát. Meg győ ző dé sem, hogy egy-egy ta ní tá si órán csak any-nyit írattassunk a ta nu lók kal, amennyit el lenőriz ni tu dunk, il let ve ki tu dunk ja ví ta ni, és ami még fon to-sabb, hogy ki tud juk ja vít tat ni a gye re kek kel. Nagy fi gyel met kell szen tel nünk a ta nu lók hi ba ja ví tá sá nak. Gyak ran el lenőriz nünk kell, hi szen haj la mo sak a hi bás szót új ra hi bá san leír ni, il let ve fe lü le te sen ja ví ta ni. Ez elein te sok időt és tü rel met igé nyel, de a rá for dí tott idő és ener gia előbb-u tóbb meg té rül.

A ren de ző mun ka lé nye ge a nyel vi leg ren de zet len anyag ren de zé se, cso por to sí tá sa va la mi lyen szem pont sze rint. Pl.: az össze fog la lás gya ko ri for má ja a táb lá zat ké szí té se.



8

A ta nu lók ál ta lá ban ked ve lik a gyűj tő mun kát, mely nek az a cél ja, hogy a megis mert nyel vi je len ség hez mi nél több pél dát so ra koz tas sa nak fel az adott je len ség nyel vi tör vény sze rű sé gé nek so kol da lú il luszt rá lá-sá hoz. Pl.: Tk. 71/7., 102/6. Ha a gyűj tő mun kát há zi felada tul ad juk, ak kor cél sze rű meg je löl ni a „legalább” és a „leg fel jebb” ha tárt. Ne tölt se a gyer mek az egész dél után ját a feladat megol dá sá val! A gyűj ten dő anyag meg ha tá ro zá sá ban azt is fi gye lem be kell ven nünk, hogy mi lyen kész let ből me rít het nek a ta nu lók.

Az is me re tek, jár tas sá gok és kész sé gek el lenőr zé se

Az el lenőr zés fon tos sze re pet tölt be a ta ní tás fo lya ma tá ban. A ta nu lók ban kö te les ség tu da tot, fe le lős ség-ér ze tet ala kít ki. A ta nár a rend sze res el lenőr zés fo lya mán ér té kel he ti a sa ját mun ká ját is, és ez alap ján ter vez he ti meg a to váb bi ok ta tó-ne ve lő mun ká ját. Ezt a fe lel te tés, az írás be li mun kák el lenőr zé se (írás be li felada tok, fel mé ré sek, há zi felada tok) te szi le he tő vé szá munk ra.

A mun kál ta tó tan köny vek mel lék le te, a Nyelvtan és helyesírás felmérőfüzet 6. az anya nyel vi is me ret, a he lye sí rá si ké pes ség, a nyelv he lyes sé gi szint, a né ma, szö veg ér tő ol va sás szint jé nek mé ré sé hez című kiad vány. A tan tár gyi prog ram ban – a kol lé gák több sé gé nek ké ré se alap ján – meg ta lál ha tók ezek nek a fel mé ré sek nek a megol dókulcsai, sőt az ér té ke lés, osz tá lyo zás mi ként jé re is te szek ja vas la tot.



9

A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁSA kompetencia

Az élet fennmaradása szempontjából a legfontosabb emberi tulajdonságunk a kompetencia, ami része a személyiségünknek. A kompetencia valamely tevékenységforma végrehajtásának pszichés feltétele. A kom-petenciaalapú oktatás megvalósítása ma olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról vallott nézeteinket.

A szakirodalomban a kompetencia többféle meghatározásával találkozunk, de valamennyi közös vonása a cselekvőképesség hangsúlyozása, vagyis a kompetencia az a képességünk, hogy a megszerzett tudásunkat – ismereteinket, készségeinket és attitűdbeli jellemzőinket – sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakít-suk. A nevelés, oktatás és képzés során először a szakképzéssel foglalkozók kezdték használni a kompe-tencia kifejezést. Ennek az az egyszerű oka, hogy a szakmai életben nem sokat ér az a tudás, amely nem képes minőségi és sikeres munkavégzésben megnyilvánulni. Nem elég elsajátítani a szakmai ismereteket, megtanulni a „tananyagot”, felmondani a leckét, hanem alkalmazni is tudni kell. A kompetens ember nem ezt vagy azt képes megtenni, azaz nemcsak a cselekvések egy betanult algoritmusát képes elvégezni, hanem alkotó módon a cselekvések végtelen sorának megvalósításához szükséges képességekkel rendelkezik, sőt felelősséget érez a saját cselekvéseiért. Ugyanakkor igyekszik helyzetbe hozni magát. A passzív embernek kevés esélye van az önmegvalósításra, az életben való érvényesülésre, tehát a kompetens ember egyben cse-lekvő embert is jelent. A kompetenciaalapú oktatás egyik fontos célja, hogy tanítványaink segítségünkkel, de önálló akaratukból váljanak cselekvő emberekké.

A kompetenciáknak két alapvető csoportját különböztetjük meg: az ösztönző (reguláló) kompetenci-ákat, amelyek elsősorban motivációs természetűek, és fejlesztésük a nevelésen keresztül valósul meg, va-lamint a szervező, végrehajtó (kognitív) kompetenciák, amelyek ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket foglalnak magukban. Ez utóbbiak fejlesztése az oktatás és képzés keretein belül valósul meg.

Sajnos mintha napjainkban is kevesebb szó esne a nevelés fontosságáról, és ha néha-néha beszélünk is róla a tanítás-tanulás folyamatában, még mindig az oktatásé és a képzésé a vezető szerep. Pedig nagyon fontos, hogy a tanulókat motiválttá tegyük egy cselekvés végrehajtásában. A legkönnyebben ezt úgy ér-hetjük el, ha a gyerek meglévő szükségleteit – játék, mozgás, változatosság, eredményesség – bekapcsoljuk a tevékenységbe. Külön ki kell hangsúlyozni az eredményességhez kapcsolódó sikervisszajelzés, egyáltalán a visszajelzés fontosságát.

A kulcskompetenciaA kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök (szellemi beállítottság, magatartásformák)

többfunkciós egysége, amely ahhoz szükséges, hogy az ember kiteljesíthesse személyiségét, képes legyen beilleszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat minden tanulónak a kö-telező oktatás és képzés ideje alatt kell elsajátítania. Ezeknek a kulcskompetenciáknak a megléte elengedhe-tetlen feltétele az élethosszig tartó tanulásnak.

A tudásalapú társadalomban a következő kulcskompetenciák nélkülözhetetlenek:1. Anyanyelvi kommunikáció2. Idegen nyelvi kommunikáció3. Matematikai kompetencia4. A természettudományos és technikai kompetencia5. Digitális kompetencia6. Szociális és állampolgári kompetencia7. Kezdeményező és vállalkozói kompetencia8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség9. Hatékony, önálló tanulás



10

Az anyanyelvi kompetencia kiemelése tőlem származik. Ennek oka az, hogy minden kompetencia el-sajátításának, fejlesztésének alapját az anyanyelvi kommunikáció teremti meg.

Az anyanyelvi kommunikáció mint kulcskompetenciaAz anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények

kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), va-lamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kap-csolódik az egyén kognitív (megismerő) képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtani szabályok és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a kü-lönféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben.

Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írás-ban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri, és a helyzeteknek megfelelően alakítja. Ké-pes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.

A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

A következő táblázatban részletesebben olvasható, milyen ismeretek, készségek és attitűdök alkotják az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetenciát.

Ismeretek Készségek AttitűdökAz alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és a stílusok, a nyelvi funk-ciók biztos ismerete.A különféle szóbeli kom mu nikációk (beszélgetés, vita, interjú stb.) jellemzői. A kom mu nikációban használt nem ver bális eszközök (testbeszéd, mimi-ka, beszédhang minőségével kapcso-latos jellemzők stb.). Az irodalmi szövegfajták, pl.: mese, mítosz, legenda, lírai köl temény, novella, regény, dráma stb., valamint nem szépirodalmi szö vegfajták és fő jellemzőik.Az írott nyelv fő jellemzőinek isme-rete: hivatalos, hétköznapi, tudomá-nyos, publicisztikai stb.A nyelv és a kommunikációs for-mák időhöz, térhez, társadalmi és kom munikációs környezethez való kötöttségének és változatosságának felismerése.

Különböző üzenetek közlése szóban és írásban, illetve azok megértése vagy megértetése változatos helyze-tekben.A különböző kommunikációs hely-zetekben elhangzó szóbeli üzenetek meghallgatása és megértése. Világos és tömör beszéd. Az üzenetátadás sikerességét meghatározó készségek.Beszélgetések kezdeményezése, foly-tatása és befejezése.Különféle szövegek olvasása és meg-értése, a különböző céloknak (infor-mációszerzés, tanulás, szórakozás) és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazása.Különféle típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása.

Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, felismerése annak, hogy az anyanyelv a személyes, kulturális gazda-godás egyik forrása.Mások véleményének és ér-veinek nyitott megközelítése, konstruktív, kritikai párbe-szédre való hajlandóság.



11

A szövegalkotás folyamatának nyo-mon követése (a témaválasztástól a címadáson át az átolvasásig), írásbeli információk, adatok és fogalmak ke-resése, gyűjtése, szűrése és feldolgo-zása a tanulás során.Saját érvek megfogalmazása szóban és írásban.Mások írásban és szóban megfogal-mazott nézőpontjainak teljes mér-tékű figyelembevétele.Komplex szövegek, pl.: kiselőadások, interjúk, viták stb. alkotásához, előa-dásához vagy megértéséhez szüksé-ges segédeszközök (vázlatok, jegyze-tek, térképek stb.) alkalmazása.

Nyilvánosság előtti magabiz-tos megszólalás.A helyes szó-, illetve nyelv-használattal törekvés az eszté-tikus kifejezésmódra.Az irodalom szeretete.A különböző kultúrák közötti kommunikáció pozitív atti-tűdjének kialakítása.

Az anyanyelvi kommunikáció kulcsszerepéből adódik az, hogy fejlesztése valamennyi pedagógus felada-ta és felelőssége. Egyetlen műveltségi területet, tantárgyat tanító pedagógus sem vonhatja ki magát az anya-nyelvi képességek, kiemelten az olvasási és szövegértő képesség fejlesztése alól, hiszen ezáltal veszélyezteti a saját szaktantárgyának hatékony tanítását és tanulását is.

Az anyanyelvi kommunikáció és a többi kulcskompetenciaAz anyanyelvi kommunikáció meghatározó szerepéről már az előbbiekben írtam. Ebből adódik, hogy ez

kapcsolatban áll valamennyi kulcskompetenciával. Ezek közül a következőkben kiemelem a legfontosab-bakat.

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az adott idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének fejlesztését. Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű fejlesztése, példá-ul a kulturális sokféleség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb.

Az alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén kulcskompetencia a kö-vetkező ismereteket foglalja magában: a természeti világ alapelveit, az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket, a technológiai folyamatokat és mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatását. A tanulókkal olyan természettudományos és műszaki műveltséget kell el-sajátíttatni, hogy munkájukban és a hétköznapi életükben megjelenő problémákat képesek legyenek meg-oldani. Az ismeretek megszerzéséhez, a képességeik fejlesztéséhez nélkülözhetetlen az anyanyelvi, sőt sok esetben az idegen nyelvi kommunikáció.

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus hasz-nálatát. A főbb számítógépes ismeretek – szövegszerkesztés, információkeresés és -kezelés, az internet ál-tal kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodáshoz, az élethosszig tartó tanulás folyamatához. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. Ugyanakkor a munka, a tanulás folyamatában meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak: a szóbeli és írásbeli szövegek értelmezésének és alkotásának.



12

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszer-vezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkal-mazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció képességét is a csoport tagjai között.

A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység le-fedi a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembevételének képessége, az empátia. Az állampolgári kom-petencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben.

A kezdeményező és vállalkozói kompetencia magában foglalja azokat az ismereteket, amelyek lehetővé teszik a tanulónak a személyes, a majdani szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást. Olyan képességekkel kell rendelkeznie, mint a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés és dele- gálás, kommunikálás, tapasztalatok kikérdezése, értékelése, kockázatfelmérés és -vállalás, egyéni és cso-portmunkában történő aktív munkavégzés.

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tu-datosítását, a főbb művészeti alkotások érző és beleérző ismeretét. Ide tartozik Európa kulturális és nyelvi sokféleségének, a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum minden-napokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességeket kell fejlesztenünk a tanulókban, mint a művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

A tanuláselméleti háttér megváltozása

A kompetenciaalapú oktatás szorosan összefügg a tanulási folyamatról alkotott nézőpont megváltozá-sával. A teljesség igénye nélkül, röviden tekintsük át az ókortól napjainkig, hogyan változott meg a tanítás, illetve a tanulás mibenléte.

Az ókori és a középkori pedagógusok a saját ismereteik átadását tartották fontosnak. Ezt a nézetet és gyakorlatot a 17. században Comenius szemléltetéspedagógiája váltotta fel. A neves cseh pedagógus azt vallotta, hogy a gyerekeknek ne csupán verbális módon tanítsák az arra avatottak a különféle tantárgya-kat, hanem mindenféle szemléltetőeszköz bevonásával. Fontos, hogy minél több érzékszervet vonjanak be a tananyag elsajátításakor. A megismerési folyamatot az első modern pedagógus a tapasztalaton alapuló induktív útnak tartotta.

Évszázadok teltek el Comenius óta, de alapvetően nem nagyon változott meg a pedagógus szerepe a ta-nulás folyamatában, hiszen az ismeretnyújtás áll a középpontban. A legújabb felmérések szerint a tanítási órákon továbbra is a pedagógusé a főszerep. Azt viszont könnyű belátni: a „katedrán” állva hiába nyújtja valaki a tudást, ha tanítványai nem akarják megszerezni azt. Az elmúlt évtizedekben a pedagógustársa-dalom próbálkozott a cselekvés pedagógiájával is, amely a tanulót már nem passzív szereplőként kezeli, hanem minél inkább igyekszik bevonni a megismerési folyamatba, de mint az előbb láttuk, a tudást nem elég nyújtani a gyerekeknek, hanem azt maguknak kell megszerezniük.

Éppen ezen a tézisen alapul a konstruktivista tudás- és tanulásfelfogás, melynek alaptétele, hogy minden emberi tudás konstruált, azaz az egyén által felépített és megalkotott. A tanulás aktív folyamat: a rend- és értelemkeresés folyamata az élet minden területén.



13

Ennek belátása roppant egyszerű, ha összehasonlítjuk a mindennapi életben zajló tanulást a hagyomá-nyos iskolai tanulással. A mindennapi életben zajló tanulás során a gyerekek problémákkal, helyzetekkel találkoznak, amelyek megoldása során a már meglévő ismereteikre támaszkodva új ismereteket konstruál-nak, mindezt egy szociális folyamatba ágyazva, azaz alkalmuk van a társakkal való hangos együttgondol-kodásra. Ezzel szemben az iskolai tanulás folyamatában viszonylag leegyszerűsített feladatokat kell megol-daniuk, többnyire magányosan. Hányszor hallottam diákként, s hányszor mondtam tanítóként, tanárként: Önállóan dolgozz! Csendben, hogy ne zavard a társaidat! A szófogadó gyerek ráhajol a taneszközére, és csendben marad. Elfojtja a feladatvégzés közben felmerülő kérdéseit, többnyire egyedül marad a problé-máival, nem beszélheti meg azokat tanárával, társaival. Magányossá válik. Pedig az együtt gondolkodás, a megbeszélés szükséglete valamennyiünkben ott munkál. Milyen sokszor tapasztalom egy-egy előadásom közben, hogy az adott témával kapcsolatban összesúgnak a kollégák, azonnal szeretnék elmondani az el-hangzottakkal kapcsolatos véleményüket! Ezt egyetlen előadó sem veheti „fegyelmezetlenségnek”. Hát ne vegyük ezt annak a diákjainknál sem! Ezért tartom fontosnak, hogy minél több alkalommal dolgozhassa-nak tanítványaim páros vagy csoportmunkában.

A konstruktivista pedagógia hívei tehát azt a nézetet képviselik, miszerint a tanulók akkor képesek va-lamit elsajátítani, ha a már meglévő tudásukhoz és tapasztalataikhoz tudják kapcsolni az új információkat. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a tanárok a tanulók szempontjából is fontos problémákat vessenek fel, bátorítsák a tanulói aktivitást, becsüljék meg a tanulók nézeteit, gondolatait; tartsák a tanulás-tanítás folyamat fontos részének a diákok folyamatos értékelését; törekedjenek a tanári és tanulói szerepek meg-változtatására.

A következő táblázat azt illusztrálja, mi a különbség a hagyományos és az új tanári, tanulói szerepek között.

Hagyományos modellTanári szerep Tanulói szerep

A tudás átadása A tudás befogadásaA munka megszervezése A tananyag megtanulásaA diák motiválásaEllenőrzés

Teljesítménymérés, értékelés

AKTÍV PASSZÍVFelelősség Nincs felelősség

Az új, szociális-konstruktivista modellA tanuló konstrukciós folyamatainak előidézése, állandó figyelése

A tanulási folyamat aktív szereplője

A tanulási folyamat megszervezése A kognitív (megismerő) készségek felértékelődéseA diák motiválása Tudása általa konstruáltVisszajelzések adásaFolyamatos értékelés Értékeli a saját és társa teljesítményét

AKTÍV AKTÍVFelelősség Felelősség

A TANULÁSI FOLYAMAT SZERVEZŐJE A TUDÁS MEGSZERZŐJE, ALKOTÓJA



14

A pedagógus kompetenciák

A Kézikönyv a Nyelvtan 5. tanításához című tanári segédletem azonos című fejezetében foglalkoztam a ta-nuláselméleti háttér megváltozásával, a hagyományos és az új tanári szerepekkel, a kulcskompetenciákkal. Felsorolás szintjén megemlítettem a pedagógus kompetenciákat is. Most ezeket a kompetenciákat veszem górcső alá. Szó szerint idézem Kotschy Beáta A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési folyamatában című kiváló írásának 1. számú mellékletét.

Általános követelmények:1. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

Szakmai ismeretekAlapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és

fejlődésére vonatkozó nézetekről; a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a ma-gatartás-problémák okairól és a gyermeknevelés, tehetséggondozás, az egészségfejlesztés módszereiről. Is-meri a tanulók megismerésének módszereit.

Ismeri a szaktárgy által közvetített fogalmak kialakulásának életkori sajátosságait, a tanulók fogalom-rendszerének fejlesztésében játszott szerepét. Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speci-ális kompetenciákat, ezek fejlesztésének módszereit. Tisztában van szaktárgyának a tanulók személyiség-fejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel.

KépességekKépes a megtapasztalt pedagógiai gyakorlatot, az iskola mindennapi valóságát elemezni a gyermek sze-

mélyiségfejlődésére vonatkozó elméleti tudása felhasználásával. Képes reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről.

Képes tapasztalt kollégák/mentor segítségével a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe véve olyan pe-dagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését és az egészséges életvitel kialakítását.

Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek kezelésére.Képes a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának,

fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására; a pályaválasztás segíté-sére. Képes az átlagtól eltérő (tehetséges, nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű), valamint a tan-tárgyában különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni és oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani. Képes a szaktárgyában rejlő személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasz-nálni, a tanulók önálló ismeretszerzését támogatni.

AttitűdökTörekszik saját pedagógiai nézeteinek megfogalmazására. Nyitott a személyiségfejlesztés változatos mód-

szereinek elsajátítására. Törekszik a nevelési és oktatási feladatokat egyaránt érvényesíteni, az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani a diákok számára. Tiszteli a tanulók személyiségét, képes min-denkiben meglátni az értékeket. Érzékeny a tanulók problémáira.

2. Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztéseSzakmai ismeretekAlapvető tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia működéséről, az

enkulturációról és multikulturalizmusról.



15

Ismeri a csoport és a csoportfejlődés pszichológiai, szociológiai, kulturális sajátosságait. Ismeri a cso-portokra és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, a csoport kialakítását és fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.

KépességekKépes a csoportok, közösségek számára olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek biztosítják a

csoport egészséges működését. Alkalmazza az együttműködést támogató, leginkább kedvező módszereket mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Képes a konfliktusok haté-kony kezelésére. Elősegíti a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségét, a demokratikus társadalomban való felelős, aktív szerepvállalás tanulását, a helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadását.

Képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, ame-lyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai és iskolán kívüli életét. Képes hozzájárulni az iskolai és osztály-termi toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez.

AttitűdökElkötelezett az alapvető demokratikus értékek, az esélyteremtés iránt, igyekszik előítéleteit leépíteni, az

inklúzió szemléletét magáévá tenni.Elkötelezett a nemzeti azonosságtudatra, a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelés, vala-

mint a környezettudatosság iránt.Az iskola világában tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására, nyitott mások vélemé-

nyének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására.Törekszik a fiatalok világáról minél több ismeretet szerezni, tiszteli különbözőségeiket és jogaikat.

3. A szaktudományi, szakmódszertani és szaktárgyi tudásSzakmai ismeretekRendelkezik a szaktanári szerep ellátásához szükséges szakmai felkészültséggel. Ismeri az általa taní-

tott tudományág (műveltségi terület, művészeti terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárggyal, műveltségterülettel. Ismeri a különböző tudásterületek közötti összefüggéseket és egymásra hatásokat, és képes a különböző tudományterületi, szaktárgyi tartalmak integrációjára. Ismeri a szakmódszertan (szakdidaktika) hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit.

Ismeri az adott szakterület társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait a tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében.

Ismeri a szaktárgy tantervét, tantervi és vizsgakövetelményeit, valamint a tantárgy tanulási sajátosságait, tananyagstruktúráját, ezek logikáját, megismerési módszereit.

Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, tanesz-közöket, tanulásszervezési módokat, fontosabb módszereket, tanítási és tanulási stratégiákat.

KépességekSzakmai témában képes szakszerűen kifejezni magát mind szóban, mind írásban.Képes a szaktudományi és az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások

szaktárgyi alkalmazására; a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására.

Képes a szaktárgyának megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti össze-függések megteremtésére és közvetítésére.



16

Képes szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony in-tegrálására.

Képes az információkommunikációs technológia használatára a szaktárgy tanítási-tanulási folyamatá-ban. Képes a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit megvalósítani különböző színtereken.

AttitűdökElkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek fejlesztése iránt. Törekszik a tanulók egyéni

fejlődésének elősegítésére, a szaktárgyi oktatás és a pedagógiai célok összekapcsolására a tanulók személyi-ségfejlődése érdekében.

Reálisan ítéli meg szaktárgya fontosságát, képes egyensúlyt tartani a szaktárgyi követelmények és a ta-nulók egyéni felkészültsége között.

Törekszik az aktív együttműködésre a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival. Tisztában van vele, hogy a szaktárgy során fejlesztett kompetenciák más műveltségterületeken is fejlődést generálnak, s ennek megfelelően tudatosan él a transzferhatás pedagógiai eszközével.

Nyitott a megismerés és a tapasztalatszerzés iránt, törekszik a tanulók megismerés és alkotás utáni vágyának, önművelési igényének a felébresztésére.

4. A pedagógiai folyamat tervezéseSzakmai ismeretekIsmeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat, tantervfajtákat, tantervtípusokat,

érti ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepét. Ismeri a tervezéshez szükséges infor-mációk forrását.

Ismeri a szaktárgy tanításának jogszabályi hátterét, tanterveit, vizsgakövetelményeit. Ismeri a tan-anyag-kiválasztás és -rendszerezés szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai és szakmódszertani szem-pontjait.

KépességekKépes a tervezés során a rendszerszemléletű megközelítésre. Képes pedagógiai munkájának megtervezé-

sére (tanmenet, tematikus terv, óraterv) az iskola pedagógiai programja, a tanulói személyiség fejlesztésére vonatkozó tantervi célkitűzések, a tanulók életkora és az elsajátítandó tudás sajátosságai közti összhang megteremtésével.

Képes a tanulási-tanítási stratégia meghatározására: a tananyag feldolgozásához a pedagógiai céloknak megfelelő oktatási folyamat meghatározására, hatékony módszerek, szervezési formák és eszközök kivá-lasztására a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is.

Korszerű szakmódszertani és szaktárgyi ismereteinek birtokában, pedagógiai céljainak megfelelően ké-pes meghatározni a tanítandó tartalmakat, azok struktúráját, logikai felépítését. Képes a szaktárgya ta-nulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, egyéb tanulási forrásokat kritikusan elemezni és a konkrét céloknak megfelelően kiválasztani (különös tekintettel az in-formációkommunikációs technológiára).

Képes a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző megoldásokban gondol-kodni, tudatos döntést hozni.

Képes a szaktárgy tanórán és iskolán kívüli tanulásának tervezésére.



17

AttitűdökFontosnak tartja az alapos felkészülést/tervezést és a rugalmas megvalósítást.Képes a tervezés során a kollégákkal és a tanulókkal együttműködni, segítségükkel figyelembe venni az

adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).Képes terveit reflektív módon elemezni, értékelni. Képes váratlan tanítási-tanulási helyzetekben terveitől

elszakadni, és rugalmasan reagálni.

5. A tanulás támogatása, szervezése és irányításaSzakmai ismeretekIsmeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalma-

zásának speciális szempontjait, lehetőségeit. Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit.

Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motivációelméletekről, a tanulási motiváció fejlesztésé-nek módszereiről.

Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel.

Ismeri a különböző tanulási módszerek és tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt ha-tásait. Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit és színtereit.

Tájékozott a differenciálispedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módsze-rek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.

KépességekKépes a különböző céloknak megfelelő, átgondolt stratégiák, a motivációt, differenciálást, tanulói akti-

vitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására és megvalósítására.

Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást támogató tanulási környezet megszervezésére. Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére.

Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek kezelésére.Képes a hagyományos és az infokommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok haté-

kony és szakszerű alkalmazására.

AttitűdökFontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosodását, az önszabályozott tanulás támogatá-

sához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését, és nyitott az élethosszig tartó tanulásra.

Elismeri, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátos igé-nyeit, ötleteit, kezdeményezéseit.

Törekszik a tanulókkal való együttműködés megvalósítására a tanulási folyamat hatékonyságának érde-kében. Törekszik az életkori, egyéni és csoportra vonatkozó sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interak-tivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására. Törekszik a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására.

6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékeléseSzakmai ismeretekSzakszerű tudása van az értékelés funkcióiról, folyamatáról, formáiról és módszereiről. Tisztában van

alapvető értékelési és mérésmetodikai szabályokkal, összefüggésekkel.Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során elsajátított ismeretek és fejlesztendő kompetenciák méré-

sére és értékelésére alkalmas sajátos módszereket, eszközöket.



18

KépességekKépes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek megha-

tározására, az értékelés eredményeinek felhasználására.Az értékelés során képes figyelembe venni annak hatásait a pedagógiai folyamat szabályozására, a tanulók

személyiségfejlődésére és önértékelésére. Képes elősegíteni a tanulók reális önértékelését és alkalmazni a ta-nulók önbecsülését támogató ellenőrzési módszereket. Az értékelés során képes figyelembe venni a differenci-álás, individualizálás szempontjait.

Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására vagy önálló eszközök elkészítésé-re. Képes a szaktárgy tanítása-tanulása során az adott tantárgyra jellemző speciális kompetenciák mérésére.

AttitűdökReálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában. Elkötelezett a tanulást támo-

gató értékelés mellett.

7. A kommunikáció és szakmai együttműködésSzakmai ismeretekIsmeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait. Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját

segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.

KépességekKépes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az

együttműködési elvek és formák közös kialakítására és elfogadtatására. Szakmai szituációkban képes szak-szerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra a diákokkal, szülőkkel, iskolai és iskolán kívüli munka-társakkal a partnerek életkorának és kultúrájának megfelelően. Képes felismerni és értelmezni kommuni-kációs nehézségeit, és képes ezen a téren önmagát fejleszteni.

AttitűdökPedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommuniká-

cióra. Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek és problémák feltárása és megoldása érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon.

Kész együttműködni a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival. Kész részt vállalni a szaktárgy-gyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben.

8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésreSzakmai ismeretekIsmeri a pedagógusszerepre vonatkozó pszichológiai, szociológiai és pedagógiai elméleteket, a szereppel

kapcsolatos különböző elvárásokat. Ismeri a pedagógus szakma jogi és etikai szabályait, normáit.Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehe-

tőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információforrásokról, szervezetekről. Tájéko-

zott szaktárgya, valamint a neveléstudomány kutatási módszereiről.

KépességekKépes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére. Képes megha-

tározni saját szakmai szerepvállalását.



19

A pedagógiai munkájában felmerülő problémákhoz képes adekvát szakirodalmat keresni, felhasználni. Jól tájékozódik a pedagógiai és szaktárgyi szakirodalomban, képes elemezni, értelmezni e területek kutatá-si, fejlesztési eredményeit, tisztában van a pedagógiai kutatás, fejlesztés és innováció sajátosságaival. Képes egyszerűbb kutatási módszerek használatára.

AttitűdökBetartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, lelki egészségének megőrzésére, és ehhez

nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, s reflektív módon törekszik tevé-

kenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére. Szakmai műveltségét nem te-kinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra. Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.

Az oktatási dokumentumok megújulása

A kompetenciaalapú oktatás, a tanuláselméleti háttér megváltozása értelemszerűen magában hordozta az oktatási dokumentumok megújulásának kényszerét. Ahogy évente szükség van a tanmenetjavaslata-ink átnézésére, „leporolgatására”, tapasztalataink alapján történő átvizsgálására, ugyanilyen szükség van a Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, a helyi tantervek korrekciójára, kiegészítésére, kiigazítására. Termé-szetesen ezeknek a dokumentumoknak az átvizsgálása több időt vesz igénybe.

A Nemzeti alaptantervMindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a 2012-es Nemzeti alaptanterv nem jelent új alaptantervet.

A közműveltségi elemek felsorolása ellenére sem tartalomközpontú, hagyományos tanterv, hanem a tanu-lók fejlesztésének terve. A hagyományos elvárások és az ún. modernizációs elemek párhuzamosan érvé-nyesülnek benne. Értékelvű, de tudásfelfogásában eklektikus. Az iskolák közötti különbségek csökkentése érdekében fejlesztéscentrikus.

Az alábbiakban egy gyors áttekintést szeretnék nyújtani a hazai oktatás tartalmi szabályozásának válto-zásáról, hogy könnyebben megérthessük a NAT 2012 koncepcióját:

1995 → 1–10. évfolyam → Fejlesztési területek, műveltségterületek2003 → 1–12. évfolyam → Kiemelt fejlesztési feladatok Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül)2007 → 1–12. évfolyam → Kulcskompetenciák → Kiemelt fejlesztési feladatok → Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül)2012 → 1–12. évfolyam → Kiemelt fejlesztési területek → Kulcskompetenciák → Műveltségi területek, közműveltségi tartalmak



20

Most nézzük meg a 2012-es NAT fejlesztési területeit és a kulcskompetenciákat!

Fejlesztési területek KulcskompetenciákAz erkölcsi nevelés Anyanyelvi kommunikációNemzeti öntudat, hazafias nevelés Idegen nyelvi kommunikációÁllampolgárságra, demokráciára nevelés Matematikai kompetenciaAz önismeret és a társas kultúra fejlesztése Természettudományos és technikai kompetenciaA családi életre nevelés Digitális kompetenciaA testi és lelki egészségre nevelés Szociális és állampolgári kompetenciaFelelősségvállalás másokért, önkéntesség Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciaFenntarthatóság, környezettudatosság Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképességPályaorientáció A hatékony, önálló tanulásGazdasági és pénzügyi nevelés

Médiatudatosságra nevelés

A tanulás tanítása

A NAT műveltségterületei:1. Magyar nyelv és irodalom 6. Földünk-környezetünk2. Idegen nyelvek 7. Művészetek3. Matematika 8. Informatika4. Ember és társadalom 9. Életvitel és gyakorlat5. Ember és természet 10. Testnevelés és sport

A műveltségterületek kiemelt közös céljai:■ a tevékenykedtetés középpontba állítása, cselekvő, aktív részvétel a tanulás folyamatában, pl.: kísér-

let, megfigyelés; ■ az informatika alkalmazása; ■ a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; ■ a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; ■ az egészséges életmód kialakítása; ■ az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; ■ a médiumok alkotó használata.

Kerettanterv 2012A NAT absztrakciós és részletezettségi szintjét a kerettanterv haladja meg, de nem érhet el egy tanmenet-

szerű megközelítést és részletezettséget. A kerettanterv nem egyenlő a pedagógiai programmal, de alapja a helyi tantervnek. A részletes, de lényegre törő célhierarchia segíti az iskolai adaptálást.

A kerettanterv készítői olyan, az iskolai felhasználást segítő, gyakorlatorientált kerettantervi formát hoz-tak létre, amely törekszik az egységességre és az áttekinthetőségre.



21

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegysé-geit, témaköreit nevezi meg.

A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól füg-gően – lehet konkrét téma, pl.: Petőfi Sándor: János vitéz, de képes-ségterület is: pl. Szóbeli szövegek megértése és alkotása, Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

A tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a temati-kai egységek fejlesztési célként jelennek meg.

Órakeret

A javasolt óraszám

Előzetes tudás A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcs-fogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátossá-gainak megfelelően.

A tematikai egység ne-velési-fejlesztési céljai

Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fej-lesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak megje-lenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják).

Tantárgyak, konkrét tu-dáselemekkel részletezve.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fej-lesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése.

A fejlesztés várt ered-ményei a két évfolya-mos ciklus végén

Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képes-ségelemek.

A kerettantervek értékrendszere tükrözi a NAT-ban meghatározott közös értékeket, biztosítják az adott pedagógiai szakaszt lezáró vizsgák követelményeire való felkészítést, felkészülést. Azonosítható – koherens és indokolt – szaktudományi és tantárgy-pedagógiai tudományos világképet, műveltségképet közvetítenek. Segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozást. Kijelölik mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatokat, továbbfejleszthetők, adap-tálhatók.

A kerettantervek új elemei a következők:■ a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek – nevelési céljainak és kulcskompetenciáinak beépítése

a tantárgyi tartalmakba; ■ a tagolt iskolaszerkezetből adódó különbségek nyílt vállalása mellett az egységesítés szempontjainak

érvényesítése is (óraszámok, nyelvtanulás);■ a nevelési-fejlesztési feladatok hangsúlyosabbá tétele, különösképpen a humán tantárgyakban;■ képzési tartalmakba ágyazott kompetenciafejlesztés (lásd a kulcskompetenciák);■ egyes tantárgyak esetén választási lehetőségek, például emelt szint (tagozat) vagy más szempontú

feldolgozási alternatíva felajánlása.

A helyi tantervAz iskoláknak a helyi tantervük összeállításakor a NAT előírásait, illetve a kerettanterveket kellett fi-

gyelembe venniük. A két tanévre előírt tartalmakat és fejlesztési követelményeket évekre kellett bontaniuk. Döntést kellett hozniuk a kötelező tantárgyak óraszámai mellett az évfolyamonkénti 10%-os szabad órake-ret és a tantárgyi órakeretek 10%-os mozgásterének felhasználásáról.



22

A nevelőtestületek dönthettek (kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett) a kötelező tantárgyak óraszámának megemeléséről, ezáltal arról is, hogy nem építenek be választható tantárgyat. De bevezethet-tek szabadon választható ajánlott tantárgya(ka)t. Alkalmazhattak emelt óraszámú tantárgyi kerettantervet, illetve beépíthették a helyi tantervükbe az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és/vagy használt tan-tárgyi tantervet, sőt létrehozhattak saját új tantárgyat, tantárgyakat.

A tantárgyi órakeret 10%-át felhasználására is több mód állt az iskolák rendelkezésére: ■ a helyi tantervben nem írtak elő tematikai egységenként további tananyagot, helyi jelentőségű tar-

talmakat;■ az egyes tematikai egységek között osztották el a rendelkezésre álló időkeretet;■ a tananyagot egy vagy több új tematikai egységgel egészítették ki.

A helyi tanterv a pedagógia program része. A helyi tanterv tartalma a következő: 1. A választott kerettanterv megnevezése 2. A választott kerettanterv feletti óraszám 3. A kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások

megtanítandó és elsajátítandó tananyaga 4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 6. Mindennapos testnevelés 7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái (írásbeli felada-

tok értékelése, szóbeli feladatok értékelése) 9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

A kézikönyvben a következő oldalon megtalálható az az általam összeállított helyi tantervi ajánlás, amelyhez átdolgoztam a tankönyveimet.



23

AZ OKTATÁSI DOKUMENTUMOK MEGÚJULÁSAHelyi tantervi ajánlás: Magyar nyelv 6. évfolyam

A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcs-kompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciáinak fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátos-ságok és az egyéni képességek figyelembevételével. A nyelvről szerzett tapasztalati (élmény alapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése.

A 6. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a 6. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikulá-

ció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefog- lalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszéd-helyzethez.

Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására.

Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására, különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására.

Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továb-bá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; a címadás.

Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával.

A 6. évfolyam legfontosabb fejlesztési célja a készségek szintre hozása, majd folyamatos fejlesztésük.

Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2

Órakeret

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 9

Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés 10

Írás, fogalmazás 10 + 1

Helyesírás 11 + 1

A szavak szerkezete és jelentése 6

A nyelv szerkezete 19 + 2

Év eleji, félévi, év végi felmérés + 3



24

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

Órakeret9 óra

Előzetes tudás

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalma-zása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgya-korlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással.Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező kommunikáció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyek jellemzésekor. A társas viselkedés szabá-lyozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a konfliktusok keze-lése képességének fejlesztése. A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulásának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése. Kommunikációs (illem)szabályok tudatosítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pon-tok

Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló reproduká-lása.Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a beszéd-helyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása. Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. Felnőttek és gyermekek kommunikációjának különbözőségei, kommunikációs (illem)szabályok (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek között). Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása.

Dráma és tánc: kommunikációs kapcsolatteremtés, szituációk, helyzetgyakorlatok.

Erkölcstan: önisme-ret, a személyes kap-csolatok, a beszélge-tés jelentősége.


Beszédhelyzet, kommunikációs (illem)szabályok



25

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

Órakeret10 óra

Előzetes tudás

A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg információinak és gondolatainak a tanuló életkora szerint elvárha-tó értelmezése és értékelése.


Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, grafikonok értelmeztetése.Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése. A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. A webes felületek nem lineáris szövegei olvasási sajátosságainak felismerte-tése, a nehézségek tudatosítása. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerése képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.)

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pon-tok

Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása. Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző té-májú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (AV és online dokumentum), korosztálynak szó-ló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban.Újabb szövegfeldolgozási stratégiák (szintézis, szelektív olvasás) alkalmazása. A szöveg megértésének monitorizálása. A hibás olvasási, szövegértési technika felis-merése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása.Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott szövegek tipoló-giai és műfaji különbségének megfigyelése, a szöveg mondanivalójának saját szavak-kal történő megfogalmazása.

Matematika; ter-mészetismeret: szö-vegértés, a feladatok szövegének értelme-zése.

Informatika: tájéko-zódás, információ-keresés.

Mozgóképkultúra és médiaismeret; vizu-ális kultúra: szöveg és kép összefüggése-inek feltárása.


Üzenet, szövegkép



26

Tematikai egység/Fejlesztési cél Írás, fogalmazás Órakeret

10 + 1 óra

Előzetes tudás

A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejleszté-se írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretet-teljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás.


Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív szövegalkotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások megismertetése, alkalmazásának segítése.Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai és tar-talmi jellemzőinek megfigyelése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, ol-vasható kézírásra. Gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez.Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete.Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata.Személyes élmények megfogalmazása különböző szövegtípusokban: jellemzés. Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. komment.Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, szí-nek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten túli jelentése. A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei, hasonlóságai.

Informatika: internetes források adatainak megkeresése; új internetes kapcsolattartó műfajok nyelvi jellemzői.Vizuális kultúra: a szöveg képe.


Vázlat, jellemzés.Az írás nem nyelvi jelei: sorköz, betű, margó stb.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Helyesírás Órakeret

11 + 1 óra

Előzetes tudásA tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegal- kotásban, az írásbeli munkákban. Helyesírási kézikönyv használata tanári segítséggel.

A tematikai egység nevelési- fejlesztési céljai

A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A szófajokhoz kapcsolódó legalapvetőbb és leggyakoribb helyesírási szabályok, normák megismertetése. A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának fejlesztése.



27


Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) alkalmazása főleg a szófajtani ismeretek elsajátításához kap-csolódóan. A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése.A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; idegen nyelv; vizuális kultúra; természetismeret; informatika: a tantárgyra jellemző tulajdonnevek, digitális kifejezések helyesírása.


Helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), elválasztás

Tematikai egység/Fejlesztési cél A szavak szerkezete és jelentése Órakeret

6 óra

Előzetes tudás A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai.

A tematikai egység ne-velési-fejlesztési céljai

Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni. Néhány mindennapi metafora jelentésszerkezetének megfigyeltetése.A magyar és valamely tanult, ismert idegen nyelv szerkezete közötti hasonlósá-gok és különbözőségek fölfedeztetése.


Az ige és a főnév szemantikája. A leggyakoribb mindennapi metaforák jelentésszerkezetének megfigyelése a be-szélt és írott szövegekben. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás.

Idegen nyelv: a tanult idegen nyelv szókincse.


Beszélt nyelvi metafora.

Tematikai egység/Fejlesztési cél A nyelv szerkezete Órakeret

19 + 2 óra

Előzetes tudásA tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában, mondatban és szövegben, megfelelő használatuk írott és beszélt szövegben.

A tematikai egység neve-lési-fejlesztési céljai

Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfi-gyeltetése; a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. Elemzőképesség: a szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfi-gyeltetése, főbb jellemzőinek megnevezése.



28


A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb csoportjainak áttekin-tése, szövegbeli és kommunikációs szerepük megfigyelése, alkalmazásuk a kommu-nikációban. A szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb jellemzői-nek megnevezése.Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban. Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az irányultságának kifejezésében; az ige aspektualitása.A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete.A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szöveg- alkotásban. A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése, szóalkotási gyakorlatok.A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv szótani szerke-zetével.

Történelem: a be-széd kialakulása.

Idegen nyelv: a ta-nult nyelv szótani sajátosságai.


Alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmás, igenév

A fejlesztés várt eredményei a két

évfolyamos ciklus végén

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket.Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megértésére, összefoglalására, továbbadására. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források).Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is.A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni.



29

Tanm

enet

java

slat a

Nye

lvta

n és

hel

yesír

ás 6

. cím

ű ta

nkön

yvhö

z

A k

övet

kező

old

alak

on o

lyan

tanm

enet

java

slat á

ll a

6. é

vfol

yam

on ta

nító

kol

légá

k re

ndel

kezé

sére

, am

ely

a ny

elvt

anór

ák ta

nany

agát

tart

alm

azza

he

ti 2

taní

tási

órár

a. A

köz

ölt t

anm

enet

java

slattó

l ter

més

zete

sen

bárm

ikor

el l

ehet

térn

i, hi

szen

a p

edag

ógus

nak

min

dig

alka

lmaz

kodn

ia k

ell t

anít-

vány

ai k

épes

sége

ihez

, vál

tozh

at a

hal

adás

i üte

mük

, ese

tleg

az is

kola

műk

ödés

i ren

dje.

A ta

nmen

etja

vasla

t az

51/2

012.

(XII

. 21.

) szá

mú

EMM

I re

ndel

et a

ker

etta

nter

vek

kiad

ásán

ak é

s jo

gállá

sána

k re

ndjé

ről 2

. szá

mú

mel

lékl

ete,

va

lam

int a

z álta

lam

öss

zeál

lítot

t Mag

yar n

yelv

6. é

vfol

yam

hel

yi ta

nter

vi a

jánl

ás a

lapj

án k

észü

lt.

A ta

nmen

etja

vasla

t tar

talm

azza

az a

nyan

yelv

ismer

et, a

hel

yese

jtés,

a he

lyes

írás

, a n

yelv

hely

essé

g, a

kom

mun

ikác

ió, a

szöv

egér

tés é

s szö

vega

lkot

ás

tana

nyag

át é

s a k

épes

ségf

ejle

szté

shez

szük

sége

s fel

adat

okat

. Ter

més

zete

sen

szük

sége

s vál

ogat

ni a

tane

szkö

zök

fela

data

i köz

ött.

A h

elye

sírás

foly

amat

os g

yako

rlásá

t a ta

nuló

k hi

ányo

sság

ai, t

ípus

hibá

i ism

eret

ében

oly

an ó

ráko

n is

java

slom

, am

ikor

nem

szer

epel

kon

krét

fel-

adat

ként

a t

anan

yagb

eosz

tásb

an. A

tan

men

etbe

n tö

bb h

elye

n ko

nkré

t ja

vasla

tot

tette

m, h

iszen

sok

isko

lána

k m

egva

n, a

Nye

lvta

n és

hel

yesír

ás

6. év

foly

am el

neve

zésű

inte

rakt

ív ta

nany

ag-fe

ldol

gozá

s fel

adat

aina

k be

építé

sére

egy-

egy

taní

tási

órán

. A k

omm

unik

áció

feje

zet f

elad

atai

köz

ül tö

bbet

os

ztál

yfőn

öki ó

rán

is le

het h

aszn

osíta

ni.

A ta

nmen

etja

vasla

tban

elő

ford

uló

rövi

díté

sek:

E. f.

= E

lőze

tes f

elad

atI.

t. =

Inte

rakt

ív ta

nany

ag-fe

ldol

gozá

sN

y. =

Nye

lvta

n és

hel

yesír

ás 6

. tan

köny

vT.

= A

tollb

amon

dáso

k sz

öveg

e a

kézi

köny

vben

talá

lhat

ó



30

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

K

ompe

tenc

iák

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)K

ulcs

foga

lmak

,ja

vaso

lt ta

nesz

közö

k K

apcs

olód

ási p

onto

k,

egyé

b ja

vasl

atok

1.

Ism

erke

dés a

tane

sz-

közz

elEl

őszó

k el

olva

sása

és é

rtel

me-

zése

.A

has

znos

info

rmác

iók

átta

-nu

lmán

yozá

sa, é

rtel

mez

ése.

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

A H

angz

ó an

yany

elvün

k cí

mű

alfe

jeze

t köz

ös á

tteki

ntés

e.

A h

aték

ony

önál

ló ta

nulá

s: Rö

vidí

-té

sek

felo

ldás

ának

kép

essé

ge.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

fejle

sz-

tése

egé

sz ta

névb

en m

inde

n ta

nítá

si ór

án fo

lyam

atos

.

Ny.

3–4

. o.

Ny.

20–

21. o

.I.

t. In

tera

ktív

játé

k:

Mem

ória

kirá

ly

E. f.

Nyá

ri él

mén

yek

bem

utat

ásáh

oz fo

tók,

té

rkép

ek ö

ssze

gyűj

tése

, fe

lkés

zülé

s élm

ényb

e-sz

ámol

óra,

jövő

nyá

ri

üdül

ési j

avas

lato

k.

2.Is

mét

lés

A h

ango

k és

bet

űk

Válo

gatá

s a ta

nkön

yvi f

elad

a-to

k kö

zül a

tanu

lók

képe

ssé-

gein

ek m

egfe

lelő

en, d

iffer

en-

ciál

ás.

T. 1

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érte

lmez

ő, sz

öveg

alko

tási,

he

lyes

írás

i kép

essé

g.K

ogni

tív k

ompe

tenc

ia: K

épes

ség-

fejle

sztő

, ren

dsze

rező

kép

essé

g.

Ny.

5–7

. o.

I. t.

Ism

étlé

s 1–3

. f.

3A

szav

ak a

lakj

a és

je

lent

ése

A sz

avak

szer

keze

te

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

Szók

incs

fejle

szté

s: ro

kon

érte

lmű,

elle

ntét

es je

lent

ésű

szav

ak.

T. 2

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: K

ifeje

ző é

s hel

yesír

ási k

épes

ség.

G

ondo

lkod

ási k

ompe

tenc

ia:

Kon

vert

áló

képe

sség

.

Ny.

20/

1., 2

. a) 3

. a)

Ny.

8–1

0. o

.N

y. 1

1–12

. o.

I. t.

Ism

étlé

s 4–6

. f.

Szól

ás k

víz

4.A

mag

yar h

elye

sírás

al

apel

vei

Kie

jtés s

zeri

nti í

rás-

mód

Szóe

lem

ző ír

ásm

ód

A ta

nkön

yvi f

elad

atok

szó-

anya

gána

k he

lyes

ejté

se.

Betű

rend

be so

rolá

s.Vá

lasz

levé

l meg

T. 3

. vag

y 4.

diff

eren

ciál

tan.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

. Kre

atív

szöv

egal

kotá

s.G

ondo

lkod

ási k

ompe

tenc

ia:

Ruga

lmas

gon

dolk

odás

szöv

egal

ko-

tásk

or.

Ny.

13–

14. o

.N

y. 1

5–16

. o.

I. t.

Ism

étlé

s 7–1

0. f.

5.A

mag

yar h

elye

sírás

al

apel

vei

A h

agyo

mán

yos é

s az

egys

zerű

sítő

írás

mód

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

Álla

tleír

ás k

észí

tése

.A

j-s é

s ly-

os sz

avak

hel

yes-

írás

a.T.

5.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

s, he

lyes

írás

. Kre

atív

sz

öveg

alko

tás.

Kog

nitív

kom

pete

ncia

: Lén

yegk

i-em

elő,

meg

figye

lőké

pess

ég.

Ny.

20/

1., 2

. b) 3

. b)

Ny.

11–1

4. o

.I.

t. In

tera

ktív

játé

k:

Ki é

r ham

arab

b A

fri-

kába

?6.

Év el

eji f

elm

érés

szö-

vegé

rtés

ből

Év el

eji f

elm

érés

an

yany

elvi

ism

eret

-bő

l, he

lyes

írás

ból

Ism

eret

terje

sztő

szöv

eg ér

tel-

mez

ése.

Az 5

. évf

olya

mon

tanu

lt ny

elvt

ani i

smer

etek

. A h

elye

s-ír

ási k

épes

ség

fejle

ttség

i szi

nt-

jéne

k m

érés

e.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s:

Szöv

eg-fe

ldol

gozá

si te

chni

kák

al

kalm

azás

a.

A ta

nulta

k al

kalm

azás

ának

ké

pess

ége.

T. sz

öveg

e a

kézi

-kö

nyvb

en



31

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

K

ompe

tenc

iák

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)K

ulcs

foga

lmak

,ja

vaso

lt ta

nesz

közö

k K

apcs

olód

ási p

onto

k,

egyé

b ja

vasl

atok

1.

Ism

erke

dés a

tane

sz-

közz

elEl

őszó

k el

olva

sása

és é

rtel

me-

zése

.A

has

znos

info

rmác

iók

átta

-nu

lmán

yozá

sa, é

rtel

mez

ése.

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

A H

angz

ó an

yany

elvün

k cí

mű

alfe

jeze

t köz

ös á

tteki

ntés

e.

A h

aték

ony

önál

ló ta

nulá

s: Rö

vidí

-té

sek

felo

ldás

ának

kép

essé

ge.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

fejle

sz-

tése

egé

sz ta

névb

en m

inde

n ta

nítá

si ór

án fo

lyam

atos

.

Ny.

3–4

. o.

Ny.

20–

21. o

.I.

t. In

tera

ktív

játé

k:

Mem

ória

kirá

ly

E. f.

Nyá

ri él

mén

yek

bem

utat

ásáh

oz fo

tók,

té

rkép

ek ö

ssze

gyűj

tése

, fe

lkés

zülé

s élm

ényb

e-sz

ámol

óra,

jövő

nyá

ri

üdül

ési j

avas

lato

k.

2.Is

mét

lés

A h

ango

k és

bet

űk

Válo

gatá

s a ta

nkön

yvi f

elad

a-to

k kö

zül a

tanu

lók

képe

ssé-

gein

ek m

egfe

lelő

en, d

iffer

en-

ciál

ás.

T. 1

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érte

lmez

ő, sz

öveg

alko

tási,

he

lyes

írás

i kép

essé

g.K

ogni

tív k

ompe

tenc

ia: K

épes

ség-

fejle

sztő

, ren

dsze

rező

kép

essé

g.

Ny.

5–7

. o.

I. t.

Ism

étlé

s 1–3

. f.

3A

szav

ak a

lakj

a és

je

lent

ése

A sz

avak

szer

keze

te

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

Szók

incs

fejle

szté

s: ro

kon

érte

lmű,

elle

ntét

es je

lent

ésű

szav

ak.

T. 2

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: K

ifeje

ző é

s hel

yesír

ási k

épes

ség.

G

ondo

lkod

ási k

ompe

tenc

ia:

Kon

vert

áló

képe

sség

.

Ny.

20/

1., 2

. a) 3

. a)

Ny.

8–1

0. o

.N

y. 1

1–12

. o.

I. t.

Ism

étlé

s 4–6

. f.

Szól

ás k

víz

4.A

mag

yar h

elye

sírás

al

apel

vei

Kie

jtés s

zeri

nti í

rás-

mód

Szóe

lem

ző ír

ásm

ód

A ta

nkön

yvi f

elad

atok

szó-

anya

gána

k he

lyes

ejté

se.

Betű

rend

be so

rolá

s.Vá

lasz

levé

l meg

T. 3

. vag

y 4.

diff

eren

ciál

tan.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

. Kre

atív

szöv

egal

kotá

s.G

ondo

lkod

ási k

ompe

tenc

ia:

Ruga

lmas

gon

dolk

odás

szöv

egal

ko-

tásk

or.

Ny.

13–

14. o

.N

y. 1

5–16

. o.

I. t.

Ism

étlé

s 7–1

0. f.

5.A

mag

yar h

elye

sírás

al

apel

vei

A h

agyo

mán

yos é

s az

egys

zerű

sítő

írás

mód

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

Álla

tleír

ás k

észí

tése

.A

j-s é

s ly-

os sz

avak

hel

yes-

írás

a.T.

5.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

s, he

lyes

írás

. Kre

atív

sz

öveg

alko

tás.

Kog

nitív

kom

pete

ncia

: Lén

yegk

i-em

elő,

meg

figye

lőké

pess

ég.

Ny.

20/

1., 2

. b) 3

. b)

Ny.

11–1

4. o

.I.

t. In

tera

ktív

játé

k:

Ki é

r ham

arab

b A

fri-

kába

?6.

Év el

eji f

elm

érés

szö-

vegé

rtés

ből

Év el

eji f

elm

érés

an

yany

elvi

ism

eret

-bő

l, he

lyes

írás

ból

Ism

eret

terje

sztő

szöv

eg ér

tel-

mez

ése.

Az 5

. évf

olya

mon

tanu

lt ny

elvt

ani i

smer

etek

. A h

elye

s-ír

ási k

épes

ség

fejle

ttség

i szi

nt-

jéne

k m

érés

e.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s:

Szöv

eg-fe

ldol

gozá

si te

chni

kák

al

kalm

azás

a.

A ta

nulta

k al

kalm

azás

ának

ké

pess

ége.

T. sz

öveg

e a

kézi

-kö

nyvb

en

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

K

ompe

tenc

iák

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)K

ulcs

foga

lmak

,ja

vaso

lt ta

nesz

közö

k K

apcs

olód

ási p

onto

k,

egyé

b ja

vasl

atok

7.

A k

omm

unik

áció

A

mit

már

5. o

sz-

tály

ban

meg

tudt

ál a

ko

mm

unik

áció

ról

A te

stbe

széd

Az ö

nkén

tele

n ge

sz

tuso

k

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

A k

omm

unik

áció

s tén

yező

k fe

lism

erés

e és

meg

neve

zése

.

Az ö

nkén

tele

n ge

sztu

sok

c.

szöv

eg fe

ldol

gozá

sa.

Vázl

atké

szíté

s tan

ulóp

árba

n.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

s, -é

rtel

mez

és.

Kom

mun

ikat

ív k

ompe

tenc

ia:

Ábr

aolv

asás

, jel

ek ér

telm

ezés

e.K

ogni

tív k

ompe

tenc

ia: L

énye

gki-

emel

ő, m

egfig

yelő

képe

sség

. A

hat

ékon

y, ö

nálló

tanu

lás:

Sz

öveg

-feld

olgo

zási

tech

niká

k,

kulc

ssza

vak

felis

mer

ése.

Ny.

20/

4. a)

, 2. c

) N

y. 1

9. o

.

Ny.

22–

23. o

.I.

t. A

kom

mun

ikác

ió

1–2.

f.vá

zlat

Drá

ma

és tá

nc: k

om-

mun

ikác

iós k

apcs

olat

-te

rem

tés,

szitu

áció

k,

hely

zetg

yako

rlato

k.

A te

stbe

széd

meg

érté

-se

(a 9

. órá

hoz k

apcs

o-ló

dva)

1. Já

tssz

atok

„M

ost

mut

asd

meg

!” já

téko

t!

2. Je

lení

tset

ek m

eg

egyé

nenk

ént e

gy-e

gy

érzé

st, é

rzel

met

csu

pán

a te

stbe

széd

elem

eine

k fe

lhas

znál

ásáv

al!

A tá

rsai

tok

fejts

ék m

eg

az „ü

zene

teke

t”!

8.A

felm

érés

javí

tása

, ér

téke

lése

A te

stbe

széd

Az ö

nkén

tele

n ge

sz

tuso

k

A h

elye

sírás

i típ

ushi

bák

javí

-tá

sa.

A N

y. 2

4/1.

fela

dat s

zöve

géne

k ér

telm

ezés

e.Tá

bláz

atké

szíté

s az o

lvas

otta

k al

apjá

n.A

test

besz

éd ér

telm

ezés

ével

ka

pcso

lato

s fel

adat

ok m

egol

-dá

sa.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Sik

er é

s ku

darc

elfo

gadá

sána

k ké

pess

ége.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: A v

er-

bális

és n

em v

erbá

lis k

omm

unik

á-ci

ó ko

mpl

exitá

sa.

Ny.

24.

o.

I. t.

Inte

rakt

ív já

ték:

Is

kolá

ban

9.A

szán

déko

s ges

ztus

ok

A sz

ándé

kos g

eszt

usok

c. s

zö-

veg

elol

vasá

sa é

s fel

olva

sása

.K

érdé

sek

meg

foga

lmaz

ása

az

olva

sotta

kkal

kap

csol

atba

n.Vá

lasz

adás

gya

korlá

sa. V

áz-

latír

ás e

gyén

i mun

kába

n ön

-ál

lóan

vag

y ta

nári

segí

tség

gel.

A te

stbe

széd

érte

lmez

ésév

el

kapc

sola

tos f

elad

atok

meg

ol-

dása

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: A v

er-

bális

és n

em v

erbá

lis k

ompl

exitá

s ke

zelé

sére

val

ó ké

pess

ég.

Nar

ratív

kom

pete

ncia

: Dol

gok

köz-

lésé

nek

képe

sség

e.Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia: É

rzel

mek

-ke

l val

ó bá

nni t

udás

kép

essé

ge.

Ny.

20–

21. o

.

I. t.

A k

omm

unik

áció

3–

6. f.



32

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

K

ompe

tenc

iák

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)K

ulcs

foga

lmak

,ja

vaso

lt ta

nesz

közö

k K

apcs

olód

ási p

onto

k,

egyé

b ja

vasl

atok

10

.Sz

ófaj

ok

A sz

ófaj

ok k

iala

ku-

lása

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

Cso

port

mun

kába

n: a

met

a-ny

elvi

szöv

eg k

iem

elés

eine

k m

egfig

yelé

se, é

rtel

mez

ése.

Szób

eli m

agya

ráza

t alk

otás

a.Vá

zlat

írás

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

s, sz

óért

elm

ezés

. Kie

me-

lése

k ér

telm

ezés

e.A

hat

ékon

y, ö

nálló

tanu

lás:

Sajá

-to

sság

ok fe

lism

erés

e.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: Ism

e-re

tsze

rző,

logi

kai k

épes

ség.

Ny.

Kie

jtési

gya

korl

a-to

k 20

/1. a

), 2.

a)N

y. 2

7. o.

I. t.

Tém

akör

ök:

A sz

ófaj

ok –

A sz

ó-fa

jok

kial

akul

ása

fel-

adat

ai11

.A

nye

lvek

szóf

aji

rend

szer

eA

mag

yar n

yelv

szó-

faji

rend

szer

e

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

A m

etan

yelv

i szö

vege

k ki

eme-

lése

inek

meg

figye

lése

, ért

el-

mez

ése.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: Log

i-ka

i, re

ndsz

erez

ő ké

pess

ég.

Tudá

ssze

rző

kom

pete

ncia

: Ism

e-re

tsze

rző,

rend

szer

ező

képe

sség

. A

nyan

yelv

i kom

mun

ikác

ió: A

z ír

ás n

em n

yelv

i jel

ei b

efog

adás

ának

ké

pess

ége.

Ny.

20/

1. b

), 2.

b)

Ny.

28–

29. o

.I.

t. Sz

emlé

lteté

s:

A sz

ófaj

ok T

émak

ö-rö

k: A

szóf

ajok

–

A n

yelv

ek sz

ófaj

i re

ndsz

ere,

A m

agya

r ny

elv

szóf

aji r

ends

zere

I.

játé

kok

12.

Az

ige

Az i

ge je

lent

ése

A m

etan

yelv

i szö

veg

érte

l-m

ezés

e, a

Mag

yar é

rtel

mez

ő ké

zisz

ótár

has

znál

ata

páro

s m

unká

ban.

A j

hang

két

féle

jelö

lése

. T. 6

.Sz

ólás

ok é

s köz

mon

dáso

k ér

telm

ezés

e.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

s, sz

óért

elm

ezés

.A

hat

ékon

y, ö

nálló

tanu

lás:

Segé

d-es

zköz

ök h

aszn

álat

a.Á

llam

polg

ári k

ompe

tenc

ia:

Hag

yom

ányo

k ism

eret

e, á

polá

sa.

Ny.

30–

32. o

.I.

t. Sz

emlé

lteté

s:

Az i

ge –

Az i

ge

jele

ntés

e Té

mak

örök

, In

tera

ktív

játé

kok

1.

ige

13.

Az i

gékh

ez já

ruló

ra

gok

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

Tábl

ázat

érte

lmez

és: a

z álta

lá-

nos é

s hat

ároz

ott i

gera

gozá

s.A

lakt

ani e

lem

zése

k.T.

7.Sz

abál

yért

elm

ezés

tanu

lópá

r-ba

n.Sz

ituác

iós j

áték

: ism

erős

ök

besz

élge

tése

aut

óbus

zmeg

ál-

lóba

n.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Kife

je-

ző- é

s hel

yesír

ási k

épes

ség.

Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia: S

egíts

ég-

nyúj

tás,

fele

lőss

égvá

llalá

s. G

ondo

lkod

ási k

ompe

tenc

ia: A

pél

-da

kere

sés k

épes

sége

. Ren

dsze

rező

, lo

gika

i kép

essé

g.

Ny.

20/

1. c)

, 2. c

) 21/

3.

Ny.

33–

35. o

.

I. t.

Szem

lélte

tés:

A

z ige

– A

z igé

khez

já

ruló

szem

élyr

agok



33

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

K

ompe

tenc

iák

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)K

ulcs

foga

lmak

,ja

vaso

lt ta

nesz

közö

k K

apcs

olód

ási p

onto

k,

egyé

b ja

vasl

atok

14

.A

rago

zott

igea

lako

k he

lyes

írás

aH

elye

sejté

si gy

akor

lato

k.A

más

salh

angz

ótör

vény

ek

felis

mer

ésén

ek g

yako

rlása

és

alka

lmaz

ása.

T.

8.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Kife

je-

ző- é

s hel

yesír

ási k

épes

ség.

Tu

dáss

zerz

ő ko

mpe

tenc

ia: I

sme-

rets

zerz

ő, re

ndsz

erez

ő ké

pess

ég.

Ny.

20/

2. d

), 21

/1.

Ny.

36–

37. o

.I.

t. Té

mak

örök

: A

z ige

– A

z igé

khez

já

ruló

szem

élyr

agok

Drá

ma

és tá

nc: k

om-

mun

ikác

iós k

apcs

olat

-te

rem

tés,

szitu

áció

k,

hely

zetg

yako

rlato

k.15

.A

z ige

mód

okIn

dukc

iós,

met

anye

lvi s

zöve

-ge

k és

tábl

ázat

ok ér

telm

ezés

e.

Válo

gató

más

olás

, aka

rat-

lago

s írá

s.Ér

vek

meg

foga

lmaz

ása.

M

onda

tok

átal

akítá

sa m

ega-

dott

szem

pont

ok sz

erin

t.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

értő

, hel

yesír

ási k

épes

ség.

Pr

oduk

tív ír

áské

szsé

g.K

omm

unik

atív

kom

pete

ncia

: ábr

a-ol

vasá

s, tá

bláz

at ér

telm

ezés

e, a

nya-

nyel

vi b

eszé

d.

Ny.

38–

41. o

.I.

t. Té

mak

örök

: A

z ige

– A

z ige

mód

ok

és a

z ige

idők

1–5

. f.

besz

élt n

yelv

i met

afor

a

16.

Az i

gem

ódok

és i

ge-

idők

kap

csol

ata

Igem

ódok

és i

geid

ők k

özöt

ti ös

szef

üggé

sek.

Kér

ések

, uta

sí-tá

sok

meg

foga

lmaz

ása

– sz

i-tu

áció

s ját

ékok

.A

kín

álás

nye

lvi f

orm

ái.

T. 9

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: K

ultu

rált

nyel

vhas

znál

at.

Tudá

ssze

rző

kom

pete

ncia

: Ö

ssze

függ

és-k

ezel

ő ké

pess

ég.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: Kom

-bi

natív

kép

essé

g.

Ny.

42–

45. o

.I.

t. Sz

emlé

lteté

s: A

z ig

e –

Az i

gem

ódok

és

az ig

eidő

k ka

pcso

lata

Tém

akör

ök 6

–8. f

.

17.

A k

ijele

ntő

mód

ú ig

ék

hely

esír

ásán

ak g

ya-

korlá

sa

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

Az

ít, az

ul,

ül v

égű

szav

ak, é

s a m

últ i

dejű

igék

hely

esírá

sa.

Ala

ktan

i ele

mzé

sek.

T.

10.

A h

elye

sírás

i sza

bály

zat h

asz-

nála

ta ö

nálló

an v

agy

segí

t-sé

ggel

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: He-

lyes

írás

i, sz

öveg

alko

tási

képe

sség

, he

lyes

, udv

aria

s nye

lvha

szná

lat.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s: Se

géd-

eszk

özök

has

znál

ata.

Ny.

20/

2. d

), 21

/2.,

3.

Ny.

46–

48. o

.

I. t.

Az i

gék

hely

es-

írás

a 1–

6. In

tera

ktív

já

téko

kki

ejté

s elv

e

18.

A fe

ltéte

les m

ódú

igék

he

lyes

írás

ának

gya

-ko

rlása

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

A n

ák h

elyt

elen

has

znál

ata.

A re

klám

szer

epe

az él

e-

tünk

ben.

Rekl

ámsz

öveg

alk

otás

a cs

o-po

rtm

unká

ban.

Mi l

enne

, ha

… tí

pusú

szöv

eg a

lkot

ása.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i, sz

öveg

érte

lmez

ési é

s pr

oduk

tív sz

öveg

alko

tási

képe

sség

. Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia: K

reat

ivi-

tás,

önál

lósá

gvéd

ő ké

pess

ég.

I. t.

Légz

őgy.

1. s

z,

Kie

jtési

gy. 1

.N

y. 4

9–51

. o.



34

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

K

ompe

tenc

iák

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)K

ulcs

foga

lmak

,ja

vaso

lt ta

nesz

közö

k K

apcs

olód

ási p

onto

k,

egyé

b ja

vasl

atok

19

.A

felté

tele

s mód

ú ig

ék

hely

esír

ásán

ak g

ya-

korlá

sa

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

A n

ák h

elyt

elen

has

znál

ata.

Az

n vé

gű, a

z egy

tagú

-sz

végű

igék

felté

tele

s mód

ú al

akja

i. T.

11.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: He-

lyes

írás

, kom

mun

ikác

iós k

épes

ség.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Kap

csol

at-

keze

lési

és k

ötőd

ési k

épes

ség.

I. t.

Légz

őgy.

1. s

, K

iejté

si gy

. 2.

Ny.

52–

53. o

.I.

t. A

z igé

k he

lyes

írá-

sa 7

–10.

Ideg

en n

yelv

: a ta

nult

ideg

en n

yelv

szót

ani

sajá

toss

ágai

.

20.

A fe

lszól

ító m

ódú

igék

hel

yesír

ása

Az i

kes i

gék

Az

l, t

, d,

t,

st,

szt;

s,

sz,

z,

dz v

égű

igék

hel

yesír

ásá-

nak

gyak

orlá

sa c

sopo

rtm

un-

kába

n. T

. 12.

A

„su

ksük

ölés

”. Sz

ógyű

jtés,

mon

dat-

kieg

észí

tés.

T. 1

3.

Nor

mat

ív k

ompe

tenc

ia: S

zabá

lykö

-ve

tő k

épes

ség.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: He-

lyes

írás

i, sz

öveg

alko

tási

képe

sség

.Tu

dáss

zerz

ő ko

mpe

tenc

ia: P

robl

é-m

alát

ás, p

robl

émam

egol

dás.

Ny.

54–

57. o

.I.

t. A

z igé

k he

lyes

írá-

sa 1

1., 1

2., 1

5.sz

óele

mzé

s elv

eN

y. 5

8. o

.

21.

Az i

gékr

ől ta

nulta

k ös

szef

ogla

lása

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

Az i

gékr

ől ta

nulta

k ös

szef

og-

lalá

sa c

sopo

rtm

unká

ban.

A

z igé

k he

lyes

írás

a. T

. 14.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Szö

-ve

gért

elm

ezés

, hel

yesír

ás.

Nye

lvi k

ompe

tenc

ia: G

ram

mat

ikai

re

ndsz

er k

iala

kítá

sa.

I. t.

Légz

őgy.

1. z

s, N

y. 5

9–60

. o.

I. t.

Kim

arad

t fel

ada-

tok,

játé

kok

22.

A n

évsz

ókA

főné

vM

etan

yelv

i szö

veg

ér

telm

ezés

e.

Öná

lló is

mer

etsz

erzé

s.Sz

ógyű

jtés.

A fő

neve

k fe

lism

erés

e pá

ros

mun

kába

n. O

rszá

g, v

áros

já

ték

Szem

élye

s kom

pete

ncia

: Öné

rték

e-lé

s, ön

fejle

szté

s, ön

refle

xiór

a va

ló

képe

sség

.A

nyan

yelv

i kom

mun

ikác

ió: S

zö-

vegé

rtés

, hel

yesír

ási k

épes

ség.

Ny.

63–

64. o

.I.

t. Sz

emlé

lteté

s:

A fő

név

1.

főné

v

23.

A k

özné

v fa

jtái é

s he

lyes

írás

ukEg

yedi

név

, any

agné

v, gy

űj-

tőné

v.M

ássa

lhan

gzót

örvé

nyek

a

közn

evek

ben.

Időt

arta

m h

elye

s jel

ölés

e, a

-j-

s sza

vak

jelö

lése

.T.

15.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: He-

lyes

írás

i, sz

öveg

alko

tási,

előa

dói

képe

sség

. Érv

ek, e

llené

rvek

meg

fo-

galm

azás

ának

kép

essé

ge.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Más

okra

va

ló o

dafig

yelé

s kép

essé

ge.

Ny.

65–

67. o

.I.

t. A

főné

v 2.

, 3.,

4.,

5.,

Inte

rakt

ív já

téko

k 1.



35

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

K

ompe

tenc

iák

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)K

ulcs

foga

lmak

,ja

vaso

lt ta

nesz

közö

k K

apcs

olód

ási p

onto

k,

egyé

b ja

vasl

atok

24

. A

tula

jdon

név

fajtá

i és

hel

yesír

ásuk

A sz

emél

ynev

ek

Ker

eszt

rejtv

ény

meg

oldá

sa

csop

ortm

unká

ban.

A m

agya

r név

hasz

nála

t. A

hag

yom

ány

elve a

csa

ládn

e-ve

kben

. A c

salá

dnev

ek v

al,

vel

rago

s ala

kjai

nak

hely

es-

írás

a cs

opor

tmun

kába

n.Be

tűre

ndbe

soro

lás.

T. 1

6.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i, sz

öveg

érté

si ké

pess

ég.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Sik

er é

s ku

darc

elfo

gadá

sána

k ké

pess

ége.

Együ

ttm

űköd

ési k

épes

ség,

alá

- és

fölé

rend

elts

ég el

foga

dása

.

I. t.

Kie

jtési

gy. 4

., 5.

Ny.

68–

69. o

.N

y. 7

0–73

. o.

I. t.

Szem

lélte

tés

A fő

név

6., 7

., 8.

Info

rmat

ika:

a ta

n-tá

rgyr

a je

llem

ző tu

-la

jdon

neve

k, d

igitá

lis

kife

jezé

sek

hely

esír

ása.

Tört

énel

em, t

ársa

dalm

i és

álla

mpo

lgár

i ism

ere

tek

i̧deg

en n

yelv

; viz

uál

is ku

ltúra

; ter

més

zet

ismer

et; i

nfor

mat

ika:

a

tant

árgy

ra je

llem

ző

tula

jdon

neve

k, d

igitá

lis

kife

jezé

sek

hely

esír

ása.

25.

Az á

llatn

evek

A fö

ldra

jzi n

evek

he-

lyes

írás

a

Az á

llatn

evek

hel

yesír

ásán

ak

gyak

orlá

sa ta

nuló

párb

an.

Betű

rend

be so

rolá

s. T.

17.

A

z egy

elem

ű és

több

elem

ű eg

ybeí

rt fö

ldra

jzi n

evek

. Tér

-ké

polv

asás

.H

elye

sírás

i sza

bály

zat h

aszn

á-la

ta ta

nuló

párb

an.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i, sz

öveg

érté

si ké

pess

ég.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s: Sz

ótár

-ha

szná

lat,

szab

ályk

övet

és.

Kom

mun

ikat

ív k

ompe

tenc

ia:

Ábr

aolv

asás

.A

hat

ékon

y, ö

nálló

tanu

lás:

Szót

ár-

hasz

nála

t, sz

abál

yköv

etés

.

Ny.

74–7

5. o

.I.

t. A

főné

v 9.

Ny.

76–

79. o

.

26.

A fö

ldra

jzi n

evek

he-

lyes

írás

a

A c

silla

gnev

ek h

elye

s-ír

ása

A fö

ldra

jzi n

evek

kül

önír

t és

kötő

jele

s ala

kjai

. Hel

yesír

ási

szab

ályp

onto

k ér

telm

ezés

e.

Péld

aker

esés

térk

épen

. T. 1

8.va

gy T

. 19.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i, sz

öveg

érté

si ké

pess

ég.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s: Sz

ótár

-ha

szná

lat,

szab

ályk

övet

és.

Term

észe

ttud

omán

yos k

ompe

ten-

cia:

Csi

llagá

szat

i jel

ensé

gek

meg

ér-

tésé

nek

képe

sség

e.

Ny.

80–

82. o

.

I. t.

A fő

név

10.,

11.,

15.

Ny.

83.

o.

27.

Az i

ntéz

mén

ynev

ek

hely

esír

ása

A m

árka

neve

k.A

kitü

ntet

ések

és d

í-ja

k ne

ve

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

Az i

ntéz

mén

ynev

ek fe

ldol

go-

zása

cso

port

mun

kába

n.

T. 2

0.

T. 2

1. v

agy

22. c

sopo

rton

ként

ta

nuló

i dik

tálá

ssal

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

, aka

ratla

gos í

rás.

Nor

mat

ív k

ompe

tenc

ia: S

zabá

lykö

-ve

tés,

szab

álya

lkot

ás.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

: Bef

ogad

ói

kész

ség,

örö

mre

val

ó ké

pess

ég.

I. t.

Légz

őgy.

1. f

, K

iejté

si gy

. 4.

Ny.

84–

85. o

.I.

t. A

főné

v 12

–14.

Ny.

86–

87. o

.



36

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

K

ompe

tenc

iák

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)K

ulcs

foga

lmak

,ja

vaso

lt ta

nesz

közö

k K

apcs

olód

ási p

onto

k,

egyé

b ja

vasl

atok

28

.A

cím

ekK

apcs

olód

ó he

lyes

írás

i sza

-bá

lypo

ntok

érte

lmez

ése

és a

fe

lada

tok

meg

oldá

sa ta

nuló

-pá

rban

.A

z álla

ndó

és az

egye

di cí

mek

.T.

23.

Más

olás

i fel

adat

ként

is

alka

lmaz

ható

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Szó

be-

li sz

öveg

alko

tás.

Hel

yesír

ási k

épes

-sé

g fe

jlesz

tése

. A

hat

ékon

y, ö

nálló

tanu

lás:

Szó-

tárh

aszn

álat

, sza

bály

köve

tés,

szab

á-ly

alko

tás.

Ny.

87–

89. o

. I.

t. A

főné

v 15

.In

tera

ktív

játé

kok

1.A

cím

ek h

elye

sírá

sa

(a 2

9. ó

ráho

z kap

cso-

lódv

a)

1. L

étes

ítset

ek o

sztá

ly-

köny

vtár

t! A

jánl

jato

k fe

l oly

an k

önyv

eket

, am

elye

kből

több

pél

-dá

ny is

meg

talá

lhat

ó az

ott

hono

tokb

an!

2. K

észí

tsét

ek el

az o

sz-

tály

köny

vtár

szer

zői é

s cí

mka

taló

gusá

t!

E. f.

Hoz

zato

k m

aga-

tokk

al p

ostá

n ha

sz-

nála

tos s

zelv

énye

ket

(cse

kkek

, ajá

nlot

t, té

rtiv

evén

yes k

ülde

mé-

nyek

stb.

)!

Post

ai sz

elvé

nyek

ki-

tölté

se (a

33.

órá

hoz

kapc

soló

dva)

1. É

rtel

mez

zéte

k cs

o-po

rton

ként

a m

agat

ok-

kal h

ozot

t sze

lvén

yek

szöv

egét

!2.

Töl

tsét

ek k

i a sz

elvé

-ny

eket

!3.

Elle

nőri

zzét

ek k

özö-

sen,

hog

y m

egfe

lelő

en

töltö

ttéte

k-e

ki a

szel

-vé

nyek

et!

29.

A m

ellé

knév

A fö

ldra

jzi n

evek

i

képz

ős a

lakj

a

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

A m

ellé

knév

foga

lma.

H

ason

ló a

lakú

mel

lékn

evek

ha

szná

lata

.A

lakt

ani e

lem

zése

k.T.

24.

Tudá

ssze

rző

kom

pete

ncia

: Ism

eret

-sz

erző

, pro

blém

ameg

oldó

kép

essé

g.A

nyan

yelv

i kom

mun

ikác

ió: H

e-ly

esír

ási k

épes

ség.

Alk

otók

épes

ség,

es

ztét

ikai

érzé

k fe

jlesz

tése

.

I. t.

Légz

őgy.

1. v

, N

y. 9

0–92

. o.

I. t.

Szem

lélte

tés:

A

mel

lékn

év

I. t.

Tém

akör

ök:

1–9.

fela

dato

k 30

.A

mel

lékn

év fo

kozá

saH

elye

sejté

si gy

akor

lato

k.A

mel

lékn

év fo

kozá

sa.

A m

ellé

knev

ek h

elye

sírás

ának

gy

akor

lása

. Sz

ólás

ok é

s köz

mon

dáso

k.T.

25.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i, ki

feje

zőké

pess

ég fe

j-le

szté

se sz

ókin

csbő

víté

ssel

.A

hat

ékon

y, ö

nálló

tanu

lás:

Sz

ótár

hasz

nála

t, sz

abál

yköv

etés

, sz

abál

yalk

otás

.

I. t.

Han

gsúl

y gy

. 1.

Ny.

93–

95. o

.

I. t.

10–1

1. In

tera

ktív

já

téko

k 2.

31.

A sz

ámné

vH

elye

sejté

si gy

akor

lato

k.

A sz

ámné

v fo

galm

a és

fajtá

i.A

hat

ároz

atla

n sz

ámne

vek

foko

zása

. A sz

ámne

vekh

ez

kapc

soló

dó n

yelv

hasz

nála

ti sz

abál

yok.

T. 2

6.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i, sz

öveg

érté

si és

-alk

otás

i ké

pess

ég. G

ram

mat

ikai

szab

ály-

rend

szer

kia

lakí

tása

. Önk

ifeje

zés-

hez s

züks

éges

nye

lvi k

épes

sége

k.

I. t.

Han

gsúl

y gy

. 2.

Ny.

96–

98. o

.I.

t. Sz

emlé

lteté

sA

szám

név

Tém

akö-

rök:

1.,

11.

szám

név

32–3

3.A

szám

neve

k he

lyes

-ír

ásH

elye

sejté

si gy

akor

lato

k.

Kap

csol

ódó

hely

esír

ási s

za-

bály

pont

ok ér

telm

ezés

e.C

sekk

ek sz

öveg

ének

érte

lme-

zése

.G

rafik

on ér

telm

ezés

e.Ú

tvon

alte

rvez

és.

T. 2

7.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: G

ram

mat

ikai

szab

ályr

ends

zer k

i-al

akítá

sa.

Kez

dem

énye

ző é

s vál

lalk

ozói

kom

-pe

tenc

ia: F

elad

atvá

llalá

si ké

pess

ég.

ruga

lmas

ság.

Tudá

ssze

rző

kom

pete

ncia

: Pél

da-

kere

sés k

épes

sége

.

I. t.

Han

gsúl

y gy

. 3.

Ny.

99–

103.

o.

I. t.

Szem

lélte

tés

A sz

ámné

v 2.

, 3.,

4.,

5., 6

., 7.,

8.,

9., 1

0.,

Inte

rakt

ív já

téko

k 3.



37

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

K

ompe

tenc

iák

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)K

ulcs

foga

lmak

,ja

vaso

lt ta

nesz

közö

k K

apcs

olód

ási p

onto

k,

egyé

b ja

vasl

atok

34

.A

főné

v, a

mel

lékn

év

és a

szám

név

hely

es-

írás

áról

tanu

ltak

ösz-

szef

ogla

lása

Ism

eret

ek re

ndsz

erez

ése

a ta

nkön

yv ö

ssze

fogl

aló

tábl

á-za

tai a

lapj

án.

A ta

nult

szóf

ajok

hoz k

apcs

o-ló

dó h

elye

sírás

i és n

yelv

hasz

-ná

lati

ismer

etek

alk

alm

azás

a.T.

28.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i kép

essé

g.K

ogni

tív k

ompe

tenc

ia: Á

brao

lva-

sás,

ábra

érte

lmez

és.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s: A

ta-

nulta

k al

kalm

azás

ának

kép

essé

ge.

I. t.

Han

gsúl

y gy

. 4.

Ny.

104

–106

. o.

I. t.

A k

imar

adt f

el-

adat

ok.

Drá

ma

és tá

nc: k

om-

mun

ikác

iós s

zitu

áció

k,

hely

zetg

yako

rlato

k.35

.Fé

lév

elej

i fel

mér

és

szöv

egér

tésb

ől

Félé

vi fe

lmér

és a

nya-

nyel

vi is

mer

etbő

l, he

lyes

írás

ból

Ism

eret

terje

sztő

szöv

eg ér

tel-

mez

ése.

Az i

gérő

l, fő

névr

ől ta

nult

nyel

vtan

i ism

eret

ek. A

hel

yes-

írás

i kép

essé

g fe

jletts

égi s

zint

-jé

nek

mér

ése.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s: Sz

ö-ve

g-fe

ldol

gozá

si te

chni

kák

alka

lma-

zása

. A ta

nulta

k al

kalm

azás

ának

ké

pess

ége.

T. sz

öveg

e a

kézi

-kö

nyvb

en

36.

A n

évm

ások

A sz

emél

yes n

évm

ásSz

öveg

ek ö

ssze

haso

nlítá

sa.

A n

évm

ás fo

galm

a és

fajtá

i.A

z alsó

tago

zato

n m

egism

ert

névm

ások

ról t

anul

tak

felid

é-zé

se.

A sz

emél

yes n

évm

ások

felis

-m

erés

e. T

. 28.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

s. Ö

nkife

jezé

shez

szük

-sé

ges n

yelv

i kép

essé

gek

fejle

szté

se.

Hel

yes s

zóha

szná

lat.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Gon

dosk

o-dá

s kép

essé

ge. S

egíts

égny

újtá

s.

Ny.

107

–109

. o.

I. t.

Szem

lélte

tés

A n

évm

ás

Tém

akör

ök: A

név

-m

ás 1

–2.

névm

ás

37.

A fé

lévi

felm

érés

ek

érté

kelé

se, j

avítá

saA

szöv

egér

tési

és h

elye

sírás

i típ

ushi

bák

meg

besz

élés

e, ja

-ví

tása

.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

: Öné

rték

e-lő

kép

essé

g, a

sike

r és k

udar

c elfo

-ga

dásá

nak

képe

sség

e.

38–3

9.A

szem

élye

s név

más

A sz

emél

yes n

évm

ások

has

z-ná

lata

, rag

os a

lakj

aina

k he

lyes

ki

ejté

se.

A sz

emél

yes n

évm

ások

és a

sz

emél

yek

össz

ekap

csol

ása.

Pa

nasz

kodá

s, ár

ulko

dás.

Tege

zés,

mag

ázás

, önö

zés.

T. 2

9.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: A v

er-

bális

és n

em v

erbá

lis k

ompl

exitá

s ke

zelé

sére

val

ó ké

pess

ég.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Érd

ekér

vé-

nyes

ítő, f

air j

áték

ra v

aló

képe

sség

, ko

mm

unik

atív

kép

essé

g.

Ny.

110–

113.

o.

I. t.

Tém

akör

ök:

A n

évm

ás 3

.



38

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

K

ompe

tenc

iák

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)K

ulcs

foga

lmak

,ja

vaso

lt ta

nesz

közö

k K

apcs

olód

ási p

onto

k,

egyé

b ja

vasl

atok

40

.A

bir

toko

s név

más

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

A m

etan

yelv

i szö

veg

és tá

blá-

zato

k ér

telm

ezés

e.Pá

rbes

zéde

k ki

egés

zíté

se é

s el

őadá

sa.

A b

irto

kvisz

ony

hely

es k

ife-

jezé

se.

T. 3

0.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Szö

-ve

gért

és. Ö

nkife

jezé

shez

szük

sége

s ny

elvi

kép

essé

gek

fejle

szté

se. H

elye

s sz

óhas

znál

at.

Kom

mun

ikat

ív k

ompe

tenc

ia:

Ábr

aolv

asás

, bes

zédé

rtés

.Vá

llalk

ozói

kom

pete

ncia

: Fel

adat

-vá

llalá

s kép

essé

ge.

I. t.

Han

glej

tésg

y. 1.

Ny.

114–

116.

o.

I. t.

A n

évm

ás 4

.

41.

A v

issza

ható

és k

öl-

csön

ös n

évm

ásSz

ólás

ok é

s köz

mon

dáso

k ér

telm

ezés

e pá

ros m

unká

ban.

Köz

mon

dásh

oz tö

rtén

et k

ita-

lálá

sa.

Rövi

d el

besz

élés

alk

otás

a,

amel

ynek

szól

ás/k

özm

ondá

s a

csat

tanó

ja.

T. 3

1.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Önk

i-fe

jezé

shez

szük

sége

s nye

lvi k

épes

sé-

gek

fejle

szté

se.

Álla

mpo

lgár

i kom

pete

ncia

: Ha-

gyom

ányo

k ism

eret

e és

tisz

tele

te.

Ny.

117

–118

. o.

fela

dat 1

00–1

02. o

.I.

t. A

név

más

5.,

6.

42.

A k

érdő

és a

mut

ató

névm

ásH

elye

sejté

si gy

akor

lato

k.A

met

anye

lvi s

zöve

g érte

lmez

ése.

A m

utat

ó né

vmás

told

alék

os

alak

jai.

Besz

élge

tés a

ker

ékpá

ros k

öz-

leke

dés s

zabá

lyai

ról.

Felsz

ólító

mon

dato

k al

kotá

sa.

T. 3

2.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Önk

i-fe

jezé

shez

szük

sége

s nye

lvi k

épes

sé-

gek

fejle

szté

se.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: K

épi

info

rmác

iók

feld

olgo

zásá

nak

képe

s-sé

ge.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Sza

bály

kö-

veté

s.

I. t.

Han

gsúl

y gy

. 4.

Ny.

119

–122

. o.

I. t.

A n

évm

ás 7.

, 8.,

9.

43.

A h

atár

ozat

lan

és

álta

láno

s név

más

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

A m

etan

yelv

i szö

veg

és a

táb-

láza

tok

érte

lmez

ése.

A

hat

ároz

atla

n és

álta

láno

s né

vmás

ok h

elye

sírás

i és

nyel

vhas

znál

ati k

érdé

sei.

T. 3

3.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i, sz

öveg

érté

si ké

pess

ég.

Önk

ifeje

zésh

ez sz

üksé

ges n

yelv

i ké

pess

égek

fejle

szté

se.

Kog

nitív

kom

pete

ncia

: Táb

láza

tok

érte

lmez

ése.

I. t.

Han

glej

tésg

y. 1.

Ny.

123

–125

. o.

I. t.

A n

évm

ás 1

0–12

.



39

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

K

ompe

tenc

iák

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)K

ulcs

foga

lmak

,ja

vaso

lt ta

nesz

közö

k K

apcs

olód

ási p

onto

k,

egyé

b ja

vasl

atok

44

.A

név

más

okró

l tan

ul-

tak

össz

efog

lalá

saH

elye

sejté

si gy

akor

lato

k.A

név

más

ok n

yelv

hasz

nála

tá-

ról t

anul

tak

rend

szer

ezés

e.A

név

más

ok h

elye

sírás

a.

T. 3

4.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: Ren

d-sz

erez

ő, k

onve

rtál

ó, k

ombi

natív

, lo

gika

i kép

essé

g.

I. t.

Han

glej

tésg

y. 1.

Ny.

123

–125

. o.

I. t.

A n

évm

ás 1

0–12

.

45.

Tém

azár

ó fe

lmér

és

A n

évsz

ók (n

évm

ások

) té

mak

örbő

l

A n

évm

ások

ról t

anul

t nye

lv-

tani

ism

eret

ek. A

hel

yesír

ási

képe

sség

fejle

ttség

i szi

ntjé

nek

mér

ése.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s: A

ta-

nulta

k al

kalm

azás

ának

kép

essé

ge.

T. sz

öveg

e a

kézi

-kö

nyvb

en

46.

A n

évsz

ókho

z jár

uló

jele

kA

több

es sz

ám je

lei

Met

anye

lvi s

zöve

g ér

telm

e-zé

se.

Tábl

ázat

ok k

iegé

szíté

se c

so-

port

mun

kába

n.

A m

ellé

knev

ek é

s szá

mne

vek

főne

vesü

lése

.A

lakt

ani e

lem

zése

k.

Tudá

ssze

rző

kom

pete

ncia

: Ö

ssze

függ

és-k

ezel

ő, a

lkot

ókép

es-

ség.

Pél

dake

resé

s kép

essé

ge.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: G

ram

mat

ikai

szab

ályr

ends

zer k

i-al

akítá

sa.

Ny.

128

–129

. o.

I. t.

A n

évsz

ókho

z já

ruló

jele

k 1.

47.

A té

maz

áró

felm

érés

ér

téke

lése

és j

avítá

saA

hel

yesír

ási t

ípus

hibá

k m

eg-

besz

élés

e, ja

vítá

sa.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

: Öné

rté-

kelő

kép

essé

g. F

elel

őssé

gvál

lalá

s a

sajá

t tel

jesít

mén

yért

.48

.A

név

szók

hoz j

árul

ó je

lek

A b

irto

kos s

zem

ély-

jele

k

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

Tábl

ázat

kie

gész

ítése

egy

éni

mun

kába

n.

A 3

. sze

mél

yű b

irto

kos s

ze-

mél

yjel

ek h

aszn

álat

a eg

y és

tö

bb b

irto

k es

etén

.T.

35.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Önk

i-fe

jezé

shez

szük

sége

s nye

lvi k

épes

sé-

gek

fejle

szté

se.

Kog

nitív

kom

pete

ncia

: Öss

zeha

-so

nlító

és e

lem

ző k

épes

ség.

G

ondo

lkod

ási k

ompe

tenc

ia: K

om-

bina

tív, l

ogik

ai k

épes

ség.

I. t.

Han

glej

tésg

y. 2.

Ny.

130

–131

. o.

I. t.

A n

évsz

ókho

z já

ruló

jele

k 2.

, 4.

49.

A n

évsz

ókho

z jár

uló

jele

kEg

yéb,

név

szók

hoz

járu

ló je

lek

Tábl

ázat

kie

gész

ítése

egy

éni

mun

kába

n.

Az

é bir

tokj

el é

s a k

étfé

le

alak

ú bi

rtok

os sz

emél

yjel

ek.

Ala

ktan

i ele

mzé

sek.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Önk

i-fe

jezé

shez

szük

sége

s nye

lvi k

épes

sé-

gek

fejle

szté

se.

Kog

nitív

kom

pete

ncia

: Öss

zeha

-so

nlító

és e

lem

ző k

épes

ség.

Ny.

132

–133

. o.

I. t.

A n

évsz

ókho

z já

ruló

jele

k 3.

, 5.



40

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

K

ompe

tenc

iák

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)K

ulcs

foga

lmak

,ja

vaso

lt ta

nesz

közö

k K

apcs

olód

ási p

onto

k,

egyé

b ja

vasl

atok

50

.A

név

szók

ról t

anul

tak

össz

efog

lalá

saA

tanu

lt sz

ófaj

ok h

elye

s has

z-ná

lata

a m

inde

nnap

i kom

mu-

niká

ciób

an.

Kre

atív

nye

lvi f

elad

atok

meg

-ol

dása

. T. 3

6.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Hel

yes

nyel

vhas

znál

at.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: Ren

d-sz

erez

ő, k

onve

rtál

ó, k

ombi

natív

, lo

gika

i kép

essé

g.

Ny.

134

–136

. o.

I. t.

A k

imar

adt f

el-

adat

ok é

s int

erak

tív

játé

kok.

Ideg

en n

yelv

: a ta

nult

ideg

en n

yelv

szót

ani

sajá

toss

ágai

.

51.

Az

igen

evek

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

Az i

nduk

ciós

szöv

eg ér

tel-

mez

ése.

Az i

gene

vek

alak

tani

el

emzé

se. T

iltó

mon

dato

k m

egfo

galm

azás

a. Á

llatta

l ka

pcso

lato

s kal

and

leír

ása.

A

z alk

otot

t szö

veg

szav

aina

k sz

ófaj

i meg

oszl

ásán

ak v

izs-

gála

ta.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

s, m

onda

talk

otás

. K

ogni

tív k

ompe

tenc

ia: K

ombi

natív

és

kon

vert

áló

képe

sség

. Ism

eret

elsa

-já

tító

képe

sség

. Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia: K

reat

ivi-

tás,

önki

feje

zési

képe

sség

.

I. t.

Han

glej

tésg

y. 2.

Ny.

137

. o.

I. t.

Szem

lélte

tés:

Az i

gene

vek

igen

év

52.

A fő

névi

igen

év é

s ra

gozá

saA

tábl

ázat

érte

lmez

ése.

A

főné

vi ig

enév

rago

zása

.A

rago

zott

főné

vi ig

enev

ek

hely

es h

aszn

álat

a.Id

őtar

tam

jelö

lése

az i

gene

-ve

kben

.T.

37.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: G

ram

mat

ikai

szab

ályr

ends

zer k

i-al

akítá

sa.

Álla

mpo

lgár

i kom

pete

ncia

: Kör

-ny

ezet

tuda

tos m

agat

artá

s.Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia: E

gész

ség-

védő

kép

essé

g.

Ny.

138

–139

. o.

I. t.

A fő

névi

igen

evek

1–4.

f.In

tera

ktív

játé

kok

1.

53.

A m

ellé

knév

i ige

név

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

A m

etan

yelv

i szö

veg

és a

táb-

láza

t ért

elm

ezés

e.A

mel

lékn

évi i

gene

vek

szer

e-pe

a k

omm

unik

áció

ban.

A m

ellé

knév

és a

mel

lékn

évi

igen

év m

egkü

lönb

özte

tése

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Önk

i-fe

jezé

shez

szük

sége

s nye

lvi k

épes

sé-

gek

fejle

szté

se.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: Kom

-bi

natív

, kon

vert

áló

képe

sség

.Tu

dáss

zerz

ő ké

pess

ég: A

lkot

ó- é

s pr

oblé

mam

egol

dó k

épes

ség.

I. t.

Kie

jtési

gy. 2

. N

y. 14

0–14

1. o

.I.

t. A

mel

lékn

évi i

ge-

neve

k 1.

, 2.

Inte

rakt

ív já

téko

k 2.

54.

A m

ellé

knév

i ige

ne-

vek

hely

esír

ása

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

Hel

yesír

ási g

yako

rlato

k: m

á-so

lás,

tollb

amon

dás,

akar

atla

-go

s írá

s tan

ulóp

árba

n.

Én m

ondo

m, t

e mon

dod

játé

kT.

38.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: He-

lyes

írás

, szö

vegé

rtés

, szó

beli

és ír

ás-

beli

szöv

egal

kotá

s.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia: E

gyüt

télé

si ké

pess

égek

: fel

elős

ségv

álla

lás,

gon-

dosk

odás

, köt

ődés

i kép

essé

g.

I. t.

Kie

jtési

gy. 3

.N

y. 14

2–14

3. o

.I.

t. A

mel

lékn

évi i

ge-

neve

k 3–

7.



41

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

K

ompe

tenc

iák

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)K

ulcs

foga

lmak

,ja

vaso

lt ta

nesz

közö

k K

apcs

olód

ási p

onto

k,

egyé

b ja

vasl

atok

50

.A

név

szók

ról t

anul

tak

össz

efog

lalá

saA

tanu

lt sz

ófaj

ok h

elye

s has

z-ná

lata

a m

inde

nnap

i kom

mu-

niká

ciób

an.

Kre

atív

nye

lvi f

elad

atok

meg

-ol

dása

. T. 3

6.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Hel

yes

nyel

vhas

znál

at.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: Ren

d-sz

erez

ő, k

onve

rtál

ó, k

ombi

natív

, lo

gika

i kép

essé

g.

Ny.

134

–136

. o.

I. t.

A k

imar

adt f

el-

adat

ok é

s int

erak

tív

játé

kok.

Ideg

en n

yelv

: a ta

nult

ideg

en n

yelv

szót

ani

sajá

toss

ágai

.

51.

Az

igen

evek

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

Az i

nduk

ciós

szöv

eg ér

tel-

mez

ése.

Az i

gene

vek

alak

tani

el

emzé

se. T

iltó

mon

dato

k m

egfo

galm

azás

a. Á

llatta

l ka

pcso

lato

s kal

and

leír

ása.

A

z alk

otot

t szö

veg

szav

aina

k sz

ófaj

i meg

oszl

ásán

ak v

izs-

gála

ta.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

s, m

onda

talk

otás

. K

ogni

tív k

ompe

tenc

ia: K

ombi

natív

és

kon

vert

áló

képe

sség

. Ism

eret

elsa

-já

tító

képe

sség

. Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia: K

reat

ivi-

tás,

önki

feje

zési

képe

sség

.

I. t.

Han

glej

tésg

y. 2.

Ny.

137

. o.

I. t.

Szem

lélte

tés:

Az i

gene

vek

igen

év

52.

A fő

névi

igen

év é

s ra

gozá

saA

tábl

ázat

érte

lmez

ése.

A

főné

vi ig

enév

rago

zása

.A

rago

zott

főné

vi ig

enev

ek

hely

es h

aszn

álat

a.Id

őtar

tam

jelö

lése

az i

gene

-ve

kben

.T.

37.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: G

ram

mat

ikai

szab

ályr

ends

zer k

i-al

akítá

sa.

Álla

mpo

lgár

i kom

pete

ncia

: Kör

-ny

ezet

tuda

tos m

agat

artá

s.Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia: E

gész

ség-

védő

kép

essé

g.

Ny.

138

–139

. o.

I. t.

A fő

névi

igen

evek

1–4.

f.In

tera

ktív

játé

kok

1.

53.

A m

ellé

knév

i ige

név

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

A m

etan

yelv

i szö

veg

és a

táb-

láza

t ért

elm

ezés

e.A

mel

lékn

évi i

gene

vek

szer

e-pe

a k

omm

unik

áció

ban.

A m

ellé

knév

és a

mel

lékn

évi

igen

év m

egkü

lönb

özte

tése

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Önk

i-fe

jezé

shez

szük

sége

s nye

lvi k

épes

sé-

gek

fejle

szté

se.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: Kom

-bi

natív

, kon

vert

áló

képe

sség

.Tu

dáss

zerz

ő ké

pess

ég: A

lkot

ó- é

s pr

oblé

mam

egol

dó k

épes

ség.

I. t.

Kie

jtési

gy. 2

. N

y. 14

0–14

1. o

.I.

t. A

mel

lékn

évi i

ge-

neve

k 1.

, 2.

Inte

rakt

ív já

téko

k 2.

54.

A m

ellé

knév

i ige

ne-

vek

hely

esír

ása

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

Hel

yesír

ási g

yako

rlato

k: m

á-so

lás,

tollb

amon

dás,

akar

atla

-go

s írá

s tan

ulóp

árba

n.

Én m

ondo

m, t

e mon

dod

játé

kT.

38.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: He-

lyes

írás

, szö

vegé

rtés

, szó

beli

és ír

ás-

beli

szöv

egal

kotá

s.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia: E

gyüt

télé

si ké

pess

égek

: fel

elős

ségv

álla

lás,

gon-

dosk

odás

, köt

ődés

i kép

essé

g.

I. t.

Kie

jtési

gy. 3

.N

y. 14

2–14

3. o

.I.

t. A

mel

lékn

évi i

ge-

neve

k 3–

7.

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

K

ompe

tenc

iák

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)K

ulcs

foga

lmak

,ja

vaso

lt ta

nesz

közö

k K

apcs

olód

ási p

onto

k,

egyé

b ja

vasl

atok

55

.A

hat

ároz

ói ig

enév

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

Az i

nduk

ciós

szöv

eg

érte

lmez

ése.

A h

atár

ozói

igen

év k

épző

i.E-

mai

l alk

otás

a fa

ntáz

ia

alap

ján.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

s, sz

öveg

alko

tás,

hely

es-

írás

i kép

essé

g.

Tanu

lási

kom

pete

ncia

: Kép

essé

g-fe

jlesz

tő k

épes

ség.

I. t.

Han

gsúl

ygy.

1.N

y. 14

4. o

.I.

t. A

hat

ároz

ói ig

e-ne

vek

Inte

rakt

ív já

téko

k 3.

56.

Az í

rás n

em n

yelv

i es

zköz

eiA

tago

latla

n és

a ta

golt

szöv

eg

közö

tti k

ülön

bség

.A

kéz

zel í

rt é

s a sz

ámító

gépe

s sz

öveg

ek ö

ssze

haso

nlítá

sa.

Az í

rott

szöv

eg n

em n

yelv

i je

lei:

betű

form

a, -n

agys

ág,

sork

öz st

b.A

z írá

sjele

k he

lyes

írás

ával

ka

pcso

lato

s sza

bály

pont

ok

érte

lmez

ése

és a

lkal

maz

ása.

Kog

nitív

kom

pete

ncia

: Meg

figye

lő-

képe

sség

, az ö

ssze

haso

nlítá

s kép

es-

sége

, pél

dake

resé

s.A

nyan

yelv

i kom

mun

ikác

ió:

A v

izuá

lis je

lek

felfo

gásá

nak,

érte

l-m

ezés

ének

kép

essé

ge. H

elye

sírás

i ko

rrek

ció

elvé

gzés

ének

kép

essé

ge.

A h

aték

ony

önál

ló ta

nulá

s: Sz

abál

yért

elm

ezés

és k

övet

és.

Az í

rás n

em n

yelv

i es

zköz

ei: s

orkö

z, b

etű,

m

argó

stb.

V

izuá

lis k

ultú

ra: a

sz

öveg

kép

e. S

zöve

g és

ké

p ös

szef

üggé

sein

ek

feltá

rása

Irod

alom

: a k

épve

rs.

Ideg

en n

yelv

: a ta

nult

ideg

en n

yelv

szót

ani

sajá

toss

ágai

.

57.

A h

atár

ozós

zók

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

Az i

nduk

ciós

szöv

eg ér

telm

e-zé

se.

A m

etan

yelv

i szö

veg

érte

lme-

zése

.A

z idő

tart

am h

elye

s han

goz-

tatá

sa a

hat

ároz

ószó

kban

.M

onda

talk

otás

rajz

ról.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s: Is

me-

rets

zerz

ő, p

robl

émam

egol

dó, i

sme-

rete

lsajá

tító

képe

sség

.A

nyan

yelv

i kom

pete

ncia

: Met

a-ny

elvi

szöv

eg ér

telm

ezés

e, h

elye

s-ír

ás. A

z önk

ifeje

zésh

ez sz

üksé

ges

nyel

vi k

épes

sége

k fe

jlesz

tése

.

I. t.

Han

gsúl

ygy.

2.N

y. 14

5. o

.N

y. 14

6. o

.I.

t. Sz

emlé

lteté

s A

hat

ároz

ószó

k Té

mak

örök

: 1.,

2.ha

táro

zósz

ók

58–5

9.A

hat

ároz

ószó

k ha

sz-

nála

ta é

s hel

yesír

ása.

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

Az i

gekö

tő é

s a h

atár

ozós

zó

meg

külö

nböz

teté

se.

Időt

arta

m h

elye

s jel

ölés

e a

hatá

rozó

szók

ban.

H

atár

ozós

zók

gyűj

tése

, alk

al-

maz

ásuk

a k

omm

unik

áció

-ba

n.T.

39.

Any

anye

lvi k

ompe

tenc

ia: H

elye

s-ír

ási,

szób

eli é

s írá

sbel

i kife

jező

ké-

pess

ég. I

smer

et m

egfo

galm

azás

á-na

k ké

pess

ége.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s: Is

me-

retá

tadá

s kép

essé

ge.

Kog

nitív

kom

pete

ncia

: Meg

figye

lő-

képe

sség

, pél

dake

resé

s.

I. t.

Han

gsúl

ygy.

3.N

y. 14

7–14

9. o

.

I. t.

A h

atár

ozós

zók

3–5.

Inte

rakt

ív já

téko

k



42

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

K

ompe

tenc

iák

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)K

ulcs

foga

lmak

,ja

vaso

lt ta

nesz

közö

k K

apcs

olód

ási p

onto

k,

egyé

b ja

vasl

atok

60

.A

z ige

neve

kről

és a

ha

táro

zósz

ókró

l ta-

nulta

k ös

szef

ogla

lása

A ta

nulta

k al

kalm

azás

a di

ffe-

renc

iált

oszt

álym

unká

ban.

Az i

gene

vek

alka

lmaz

ása

kü-

lönb

öző

besz

édhe

lyze

tekb

en.

T. 4

0.

Kog

nitív

kom

pete

ncia

: Öss

zeha

-so

nlító

és e

lem

ző k

épes

ség.

G

ondo

lkod

ási k

ompe

tenc

ia:

Rend

szer

ező,

kon

vert

áló,

kom

bina

-tív

, log

ikai

kép

essé

g.

Ny.

150

–151

. o.

I. t.

A k

imar

adt f

el-

adat

ok, j

áték

ok.

A sz

emlé

lteté

sek

lejá

tszá

sa.

Ideg

en n

yelv

: a ta

nult

ideg

en n

yelv

szót

ani

sajá

toss

ágai

.

61.

Tém

azár

ó fe

lmér

és

Az i

gene

vek

és a

hat

á-ro

zósz

ók té

mak

örbő

l

A né

vmás

okró

l tan

ult n

yelv

tani

ism

eret

ek. A

hely

esírá

si ké

pess

ég

fejlet

tségi

szin

tjéne

k mér

ése.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s:

A ta

nulta

k al

kalm

azás

ának

ké

pess

ége.

T. sz

öveg

e a

kézi

-kö

nyvb

en

62.

A v

iszo

nysz

ókA

név

elő

és a

név

utó

A k

ötős

zó

A fe

jeze

t mot

tójá

nak

és a

ny

itóol

dal s

zöve

géne

k ér

tel-

mez

ése.

A n

ével

ő és

a n

évut

ó he

lyes

ha

szná

lata

. A k

ötős

zó sz

erep

e a

kom

mun

ikác

ióba

n.T.

41.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

, szö

vegé

rtés

, szó

beli

és ír

ásbe

li sz

öveg

alko

tás.

Hel

yes

nyel

vhas

znál

at.

Gra

mm

atik

ai sz

abál

yren

dsze

r ki-

alak

ítása

. Önk

ifeje

zés k

épes

sége

.

Ny.

152

–155

. o.

I. t.

Szem

lélte

tés

A v

iszon

yszó

k té

ma-

körb

ől a

z órá

hoz t

ar-

tozó

fela

data

i

63.

A té

maz

áró

felm

érés

ér

téke

lése

és j

avítá

saA

hel

yesír

ási t

ípus

hibá

k m

eg-

besz

élés

e, ja

vítá

sa.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

: Öné

rté-

kelő

kép

essé

g. F

elel

őssé

gvál

lalá

s a

sajá

t tel

jesít

mén

yért

.64

. A

z ige

kötő

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

Az i

gekö

tők

hely

es h

aszn

álat

a,

hely

esír

ásuk

és e

lvál

aszt

ásuk

.A

Bes

zélg

etés

a d

ohán

yzás

ká-

ros h

atás

airó

l, pl

akát

kés

zíté

se

egyé

ni, p

áros

vag

y cs

opor

t-m

unká

ban.

T.

42.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: He-

lyes

írás

, szö

vegé

rtés

, szó

beli

és ír

ás-

beli

szöv

egal

kotá

s. H

elye

s nye

lv-

hasz

nála

t.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia: H

umor

ér-

zék,

erkö

lcsi

ítéle

talk

otás

.

I. t.

Han

gsúl

ygy.

4.N

y. 1

56–1

58. o

.I.

t. Sz

emlé

lteté

s A

visz

onys

zók

tém

a-kö

r órá

hoz t

arto

zó

fela

data

i elv

álas

ztás

65.

A se

gédi

geA

mód

osító

szó

Fant

ázia

foga

lmaz

ás ír

ása,

pl.

Közl

eked

és 2

046

ban

cím

mel

.A

z e k

érdő

mód

osító

szó

he-

lyes

has

znál

ata.

Óha

jok

meg

foga

lmaz

ása

és

előa

dása

.T.

43.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Hel

yes

nyel

vhas

znál

at. A

z önk

ifeje

zésh

ez

szük

sége

s nye

lvi k

épes

sége

k fe

jlesz

-té

se.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Gon

dosk

o-dá

s, ke

dves

ség

képe

sség

e.

Ny.

159

–161

. o.

I. t.

A v

iszon

yszó

k:

A se

gédi

gék,

A m

ódo-

sítós

zók

Inte

rakt

ív já

téko

k



43

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

K

ompe

tenc

iák

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)K

ulcs

foga

lmak

,ja

vaso

lt ta

nesz

közö

k K

apcs

olód

ási p

onto

k,

egyé

b ja

vasl

atok

66

.A

mon

dats

zók

Év v

égi i

smét

lés

A m

onda

tszó

k sz

erep

e a

kom

mun

ikác

ióba

n kü

lönö

s te

kint

ette

l a fe

lelő

-, ké

rdő-

, tá

rsal

gási

szav

akra

.A

tanu

lt ism

eret

ek re

ndsz

ere-

zése

cso

port

mun

kába

n.

Any

anye

lvi k

ompe

tenc

ia: A

nye

lvi

képe

sség

ek fe

jlesz

tése

.G

ondo

lkod

ási k

ompe

tenc

ia:

Rend

szer

ező,

kon

vert

áló,

kom

bina

-tív

, log

ikai

kép

essé

g.

Ny.

61.

o.

I. t.

Szem

lélte

tés

A m

onda

tszó

k Té

mak

örök

Ny.

162–

164.

o.

67.

Év v

égi i

smét

lés

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok.

Az é

vfol

yam

on ta

nult

ismer

e-te

k al

kalm

azás

a ta

nuló

párb

an

és c

sopo

rtm

unká

ban.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: Re

ndsz

erez

ő, k

onve

rtál

ó, k

ombi

na-

tív, l

ogik

ai k

épes

ség.

Tudá

ssze

rző

kom

pete

ncia

: Pro

b-lé

mam

egol

dó, ö

ssze

függ

és-k

ezel

ő,

alko

tóké

pess

ég.

I. t.

Válo

gatá

sM

f. 16

5–16

8. o

. I.

t. Év

vég

i ism

étlé

s

68.

Év v

égi f

elm

érés

Ism

eret

terje

sztő

szöv

eg ér

tel-

mez

ése.

Az i

gérő

l, fő

névr

ől ta

nult

nyel

v tan

i ism

eret

ek. A

hel

yes-

írás

i kép

essé

g fe

jletts

égi s

zint

-jé

nek

mér

ése.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s:

Szöv

eg-fe

ldol

gozá

si te

chni

kák

al-

kalm

azás

a.

A ta

nulta

k al

kalm

azás

ának

ké

pess

ége.

T. sz

öveg

e a

kézi

-kö

nyvb

en

69.

Játé

kok

óráj

a H

elye

sejté

si gy

akor

lato

k.Vá

loga

tás a

tank

önyv

i és i

n-te

rakt

ív ta

nany

ag-fe

ldol

gozá

s fe

lada

tai k

özöt

t.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i kép

essé

g fe

jlesz

tése

.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia: E

gyüt

télé

si ké

pess

égek

: fel

elős

ségv

álla

lás,

gon-

dosk

odás

, köt

ődés

i kép

essé

g.

I. t.

Válo

gatá

sN

y. V

álog

atás

I. t.

Válo

gatá

s

70.

Az é

v vé

gi fe

lmér

ések

ér

téke

lése

A tí

push

ibák

meg

besz

élés

e.Ja

vítá

s tan

ulóp

árba

n.Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia: Ö

nért

éke-

lő k

épes

ség,

öná

llósá

g.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia: M

ások

tel-

jesít

mén

yéne

k ér

téke

lése

.71

–72.

Játé

kok

óráj

a H

elye

sejté

si gy

akor

lato

k.Vá

loga

tás a

tank

önyv

i és i

n-te

rakt

ív ta

nany

ag-fe

ldol

gozá

s fe

lada

tai k

özöt

t.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Hely

es

nyelv

hasz

nálat

. Az ö

nkife

jezés

hez

szük

sége

s nye

lvi k

épes

sége

k fej

leszt

ése.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Egy

ütté

lési

képe

sség

ek: f

elel

őssé

gvál

lalá

s, go

n-do

skod

ás, k

ötőd

ési k

épes

ség.

I. t.

Válo

gatá

sN

y. V

álog

atás

I. t.

Válo

gatá

s



44

A FELMÉRÉSEK MEGOLDÁSA

Az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség és a nyelvhasználati szint mérése

Év eleji felmérés1. a) krumpli, pityóka b) viaskodik, hadakozik c) elismerés, magasztalás d) rászed, lóvá tesz e) vicces, mókás

Minden jól bekarikázott szó 1 pont, összesen: 10

2. a) füttyent, ballag, tutyimutyi, cammog, zúg, zakatol, krákog, bíbelődik, pukkan, lomhaMinden jól aláhúzott szó 1 pont, összesen: 5

b) Magas Mély

Rövid ü, e, i u, a, oHosszú í, ő á, ú

Minden jó helyre írt szó 0,5 pont, összesen: 5

3. tépdes: zöngésség sz. részl. hasonuláskülönben: képzés h. sz. részleges h. község: írásban nem jelölt teljes hasonulás azzal: írásban jelölt teljes hasonulás bánja: összeolvadás üljön: írásban nem jelölt teljes hasonulás néztem: zöngésség sz. r. hasonulás hányja: írásban nem jelölt teljes hasonulás tudsz: összeolvadás olvassa: írásban jelölt teljes hasonulás

Minden jó megállapítás 1 pont, összesen: 10

4. Samu, gyűrű, okít, felhő, folyosó, repít, bámul, odú, fésül, eskü Minden jó pótlás 11 pont, összesen: 10

A mély hangrendű szavak aláhúzása 2 pont. A magas hangrendű szavak bekarikázása 2 pont,

a vegyes hangrendű szó jelöletlen marad.

5. Ágota, András, Andrea, Imre, Jeremiás, Jolán, Károly, Kata, Katalin, Ottó Minden jó helyre írt szó 1 pont, összesen: 10

6. ván-dor, And-rás, fel-ad, Vi-seg-rád, vas-út, fröcs-csen Minden jól elválasztott szó 1 pont, összesen: 6

7. vízzel, vizet, vize kúttal, kutat, kútja Minden jól leírt szó 1 pont, összesen: 6



45

8. Kiejtés szerinti írásmód (kiejtés elve), szóelemző írásmód (szóelemzés elve), hagyományos írásmód (ha-gyomány elve), egyszerűsítő írásmód (egyszerűsítés elve)

Minden jó megállapítás 1 pont, összesen: 4

9. Javítás: Károly, Kossuth, messze, Általános Iskolától, reggelente, elindul, késett, bátyja, ilyen Minden jól javított szó 1 pont, összesen: 10

10. Tollbamondás Minden jól leírt, kiemelt szó 1 pont, összesen: 20

Összesen: 100

Témazáró felmérés: Az ige1. a) Igék: meghalt, nincsen, hasonlít, nyúlnak, van, tudja, féljen, ráküldte, indult, feltűzze

Minden jól aláhúzott ige 1 pont: 10

2. Javítás: látjuk, halljuk, hordják, hagyják Minden jó javítás 1 pont: 4

3. Kedves Utasaink! Igyekezzenek a felszállással, mert a vonat azonnal indul! Az ajtókat csukják be, nehogy balesetet okozzanak! Készítsék elő a jegyüket!

Minden helyes pótlás 1 pont: 5

4. Menjetek el a könyvtárba! Kölcsönözzetek ki egy könyvet! Autóbusszal utazzatok haza! Minden jól átalakított ige 1 pont, minden jó mondatvégi írásjel 1 pont: 6

5. akadályoz, felejtettem, fogódzkodjatok, süllyed, folyjon, folydogál, elfojtottuk, mélyítettétek, megfájdult, lebélyegezték

Minden jó betűpótlás 1 pont: 10

6. írnának: ír (szótő) + ná (feltételes mód jele) + nak (igei személyrag); üljünk: ül (szótő) + j (felszólító mód jele) + ünk (igei személyrag); olvastam: olvas (szótő) + t (múlt idő jele) + a (kötőhangzó) + m (igei személyrag)

Minden jól megnevezett szóelem 1 pont: 10


Összesen: 75

Félévi felmérés1. Javítás: hívta lendültek támadásba

hagyták üldözte megszerezte dobta körül tartózkodó

Minden jól leírt szó 1 pont, összesen: 9

2. keresse ássad vagy ásd vigyázzunk eddzetekvadásszanak játsszak v. játsszam fogóddzál heverésszünk

Minden jól átalakított szó 1 pont, összesen: 8



46

3. Megtetszett neki a könyv. Meg tetszett figyelni ezt a mozdulatot? Hamarosan bele fog ugrani a vízbe. Be-lefog a munkába. Tegnap még megvolt a labdám. Akkor már meg volt repedve.

Minden jól leírt mondat 2 pont, összesen: 12

4. Pl.: A hős egri vitézek megmentették a magyarok becsületét. A hős az utolsó csepp véréig küzdött. A törpe teljesítette a fiú három kívánságát. A törpe növésű fák nem nyújtanak árnyékot.

Minden jó példamondat 1 pont, összesen: 4

5. a) Köznév, egyszerű szó toldalék nélkül: (3) város, kémény, holdvilágb) Köznév, összetett, toldalékos: (1) holdvilágban c) Tulajdonnév: (1) Pest d) Melléknév alapfokban: (2) fényes, barna e) Középfokú melléknév toldalékkal: (1) magasabbnak f) Határozatlan számnév, toldalék nélkül: (1) sok

Minden jó példaszó 1 pont, összesen: 9

6. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, A kis herceg, Nemzeti Színház, Élet és Irodalom, Petőfi Sándor, A Pál utcai fiúk, Bodri, Országos Takarékpénztár, Móriczcal, Lánchíd

Minden jól leírt tulajdonnév 1 pont, összesen: 10

7. 6tal, január 31én, 9szer, 4.nekMinden jól leírt számnév 2 pont, összesen: 8

8. kettőezer-egy, ezerkilencszázkilenc; hárommillió, százhúszezer-hatA számok átírása betűvel 1 pont, a megfelelő kötőjelhasználat kétszer 1 pont, összesen: 6


Összesen: 100

A névszók (névmások)1. ötödik: számnév, határozott, sorszámnév (3); Gergely: főnév, tulajdonnév, személynév, keresztnév (4);

siroki: melléknév (1); kétszázötven: számnév, határozott, tőszámnév (3); ő: személyes névmás, E/3. (2); maga: visszaható névmás E/3. (2)

Minden jól megnevezett szófaj 1 pont: 15

2. A táblázatba beírandó szóalakok: Kivel? Kiről? engem, hozzám minket, velünk, hozzánk, rólunk őket, velük, hozzájuk, róluk

Minden jól leírt névmás 1 pont: 12

3. a mi lakásunk: mienk v. miénk; a te könyved: tied v. tiéd a ti füzeteitek: tieitek; az ő kabátjuk: övék

Minden jó birtokos névmás 1 pont: 4



47

4. Szívesen nézegetem magam a tükörben. Tomi és Jani gyakran vitatkoznak egymással. Segítsetek egymás-nak! Segíts magadon, és az Isten is megsegít.

Minden jól beírt névmás 1 pont: 4

5. bármekkora, némelyik, valamilyen, akármennyi

általános névmás határozatlan névmás bármekkora némelyik akármennyi valamilyen

Minden helyesen pótolt betű 11 pont, összesen 4Minden jó helyre írt névmás 1 pont: 6


Összesen: 65

Az igenevek és a határozószók1. Az elküldendő levelet elfelejtettem feladni. beálló melléknévi igenév

A látott képek nagyon tetszettek. befejezett melléknévi igenévFel kell hívnom a barátnőmet telefonon. főnévi igenévA mosolygó gyermekarcnál nincs szebb. folyamatos melléknévi igenév

Minden jól átalakított és megnevezett szó 1 pont: 8

2. Bekarikázandó szavak: fejteni, készíteni, törni, szólni, zavarniMinden jól bekarikázott szó 1 pont: 5

3. Aláhúzandó szavak: hajló, ringó, kérdő, alvó, mosóMinden jól aláhúzott szó 1 pont: 5

4. Egy ügyesen számoló gyerek jöjjön ki a táblához! Ismertetni fogom a megoldandó feladatot. Mindenki ellenőrizze az elvégzett számításokat! Az órán figyelő tanulóknak biztosan jól sikerül a felmérése. Bárcsak gyakorolnának otthon a hibázó gyerekek!

Minden jól képzett igenév és mondatvégi írásjel 1 pont: 10

5. Tegnap este későn vacsoráztam, aztán azonnal lefeküdtem. Éjjel rosszat álmodtam. Úgy éreztem, hiába rohanok, nem haladok előre az úton. Csak forgolódtam az ágyamban. Reggel kimerülten és sajgó gyo-morral ébredtem. Rögtön kértem anyukámtól gyógyszert. Hamarosan elmúlt a rossz közérzetem.

Minden jól aláhúzott határozószó 1 pont: 12

6. egyedül, mindig, alul, feljebb, belül, együtt, kívül, főleg, újra, hátulMinden jól kiegészített határozószó 1 pont: 8

Megjegyzés: a szövegben 13 határozószó található, de a felmérésben véletlenül 12 pont kapható érte.


Összesen: 80



48

Év végi felmérés1. Ige: (4) érkezett, tudott, hentergett, nyelte, ígérkezett, kormányozta stb.

Elváló igekötő: (2) meg, meg Időhatározó-szó: (1) még, ekkor, majd, eddig Névutó: (2) alatt, felett Számnév: (1) két Visszaható névmás: (1) magából Főnév: (4) Csutak, vízen, kutya, nap, partra, tejhez stb. Módhatározószó: (1) úgy Határozatlan névmás: (1) valami Melléknév: (5) kis, szép, piros, hátsó, felesleges Főnévi igenév: (2) járni, úszni

Minden jó példaszó 1 pont, összesen: 24

2. 2000. április 11-én 2000. IV. 1-jén 2000. április 15. 2000. ápr. 15. 2000. IV. 15-én 2000. 04. 02.

Minden jól javított keltezés 1 pont, összesen: 6

3. edzd, fogóddzál, segítse, ássam, arassunk, üljél vagy ülj Minden jól leírt szó 1 pont, összesen: 6

4. azt, mindig, számíthatokvajon, ki áll, ellenem, sakkpartira bajban, barátaid valaki kopogtatott

Minden jól javított hiba 1 pont, összesen: 12

5. a) Szeret televíziózni. Próbál takarékoskodni.A mi feladatunk tanulni.

b) megoldandó feladat, felszólító mondat, elvégzendő munka Minden jól leírt szó 1 pont, összesen: 6

6. Uránia filmszínház, II. Rákóczi Ferenc utca, Margitsziget, Csongrád megye, Dunántúli-középhegység Minden jól leírt szó 2 pont, összesen: 10

7. jánosházi vagy jánosházai, Békés megyei, mesteri, egri, ázsiai, Árpád hídi Minden jól leírt szó 1 pont, összesen: 6

8. TollbamondásMinden jól leírt, kiemelt szó 1 pont, összesen: 30

Összesen: 100



49

Javaslat a felmérések értékelésére

Az ország iskoláiban bizony elég eltérő %-os határokat alkalmaznak a pedagógusok. Van, hol az elégséges szint eléréséhez már 33% is elegendő, van, ahol az 50% is kevés. Tudom, hogy ez helyi megállapodás kérdé-se, amelyet elsősorban a tanulók képessége határoz meg, mégis úgy vélem, a közel 20%-os eltérés igen nagy különbség. A következőkben egy enyhébb és egy szigorúbb értékelésre teszek javaslatot a %-os határokat tartalmazó táblázatban:

Értékelési kategória Enyhébb %-os határok Szigorúbb %-os határok

Jeles 91–100% 93–100%

Jó 76– 90% 79– 92%

Közepes 60– 75% 66– 78%

Elégséges 40– 49% 51– 64%

Elégtelen 0– 39% 0– 50%

A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása Év eleji felmérés1. A kelták. A korai vaskorban.

Minden jó válasz 11 pont: 2

2. kelták, rómaiak, frankok, szlávok Minden jó válasz 11 pont: 4

3. Földből. A jó válasz 1 pont: 1

4. A tatárok rettenetes pusztítása bebizonyította, hogy csak a kőből épült várak nyújtanak védelmet. IV. Béla király engedélyezte a főurak részére a várépítést, a városok számára a védőművek emelését. A legsűrűbb várláncolat a mai Burgerland és Nyugat-Szlovákia területén létesült.

Minden jó kiegészítés 11 pont: 75.

1. Körmend A) XVI. század dereka a) Batthyány család2. Kőszeg B) XVII. század vége b) németújvári grófok3. Sárvár C) XVI. század eleje c) Nádasdyak d) várak várkastéllyá alakítása1. C) a) 2. b) 3. A) c) B) d)

Minden jó helyre írt jelzés 11 pont, összesen 10

6. félszáz 15Napjainkban Vas megyében kétszáz védett kastély van, ebből 150 a műemléknek minősített, műemléka többi művészi jellegű.

A hibás adatok megtalálása 11 pont, minden jó föléírás 11 pont: 6



50

7. A franciaországi Loire folyó völgyéhez hasonlóan a Rába folyó mentén is 20 kastély található. A kiemelt kifejezéseknek feltétlen benne kell lennie a válaszban: 3

8. Példa a vázlatra1. A keltáktól a tatárjárásig 2. IV. Béla a várépítések engedélyezője 3. Kőszeg, Sárvár, Körmend és a kisebb erősségek 4. Várakból kastélyok 5. A megmenekült vasi erősségek 6. A magyar Loire-völgy

A vázlatpontok sorrendbe rakása 11 pont, vázlatpont önálló írása 2 pont: 7Összesen: 40

Félévi felmérés1.

Neve: Hunyadi Mátyás Testvére neve: Hunyadi LászlóAnyja neve: Szilágyi Erzsébet Születési helye: KolozsvárApja neve: Hunyadi János Születési ideje: 1440. (1443.) február 23.

Minden jó válasz 22 pont (az 1440et és az 1443at is elfogadhatjuk): 12

2. a) Mátyás Mézfi Jakab – Méhfi Jakab jómódú almásgazda – szőlősgazda házában született. b) Születésekor apja szörényi bán – szerény bán volt. c) Hunyadi János később az ország királya – kormányzója lett.

Minden jó aláhúzás 11 pont: 4

3. Kolozsvárt időzött: tartózkodott (lakott, élt, napjait töltötte stb.) melyhez hasonlatost: hasonlót, foghatót stb. szeme könnybe borul: szeme könnybe lábad, könnyezik stb.

Legalább 22 jó kifejezés 11 pont: 6

4. Zrednai Vitéz János, mesterek, Kapisztrán János, Karvalaj János, Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János Minden elem 11 pont: 6

5. régi görög írók remekműveit, angol nyelvet, vallásos nevelést, ókori hősök tetteit, latin írók remekműveit, újkori hősök életét, német írók remekeit, latin nyelvet, pogány nevelés, görög nyelvet

Minden bekarikázott kifejezés 11 pont: 6

6. törökverő, Magyarország legnagyobb hőse, a világ legnagyobb hadvezére Minden elem 11 pont: 3

7. Apja, Hunyadi János a rigómezei csatában Brankovics szerb fejedelem fogságába került. Az eljegyzés a váltságdíj része volt.

A fogság és a váltságdíj szóért jár az 11 pont. 2

8. Édesapja meghalt. A bátyját kivégezték. Őt magát fogságba vetették.Minden jó megállapítás 11 pont, összesen: 3

Összesen: 42



51

Év végi felmérés1. a) Növényi, állati és ásványi eredetű készítményekkel.

b) A beteg vagy fertőzött testrészek eltávolításával.c) Szellemekhez, istenekhez intézett imákkal és énekekkel.


2. Ismerte a gyógy- és egyéb növényeket. A repedt és törött csontok helyre rakását.


3. gyógyszerek, kenőcsök, gyógyitalok alkalmazása orvosok sebek, a testfelszín sérüléseinek kezelése sebészek gonosz szellemekkel való foglalkozás papvarázslók


4. sumérok, amoriták, babilóniak, asszírok Minden jó népnév 11 pont: 4

5. Hippokratész a leghíresebb görög orvos volt. Követőivel több mint ötven írásművet hagyott az utókorra, amelyek azóta is útmutatással szolgálnak az orvosok számára. Számos elvet ma is követnek. Ilyen pl. az orvosi titoktartás kötelezettsége.

Minden jó kiegészítés 11 pont: 5

6. Írd le időrendben a római orvostudomány fejlődéséhez kapcsolódó eseményeket! hagyományos római gyógymódokrómai járvány Kr. e. 293-ban segítségkérés AszklépiosztólAszklepiadész Rómába költözéseClaudius Galenus működése

Minden jó helyen lévő esemény 11 pont: 5

7. Példa a vázlatra1. A gyógyítás kezdetei 2. Egyiptom és Mezopotámia 3. Az ókori Görögország 4. A római orvostudomány 5. Az orvostudomány hanyatlása 6. A reneszánsz kori Harvey doktor

Ez a vázlat egy lehetőség a sok közül. Minden jó vázlatpont 11 pont: 6 Összesen: 30



52

A 6. ÉVFOLYAMOS MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TANKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE

A Nyelvtan és helyesírás tankönyv

ElőszóAz ELŐSZÓ-ban arra törekedtem, hogy a tankönyvet használó tanulók megismerjék, miről fognak ta-

nulni, milyen feladatok várnak rájuk a tanév során. Mindig fontosnak tartottam, hogy a tanítványaimmal megértessem, miért is van szükségük az anyanyelvük tanulására, nyelvhasználatuk fejlesztésére.

A rövidítések jegyzéke A rövidítések megismerése nagyon lényeges a feladatmegoldások gyorsításában. A 6. évfolyamon sok

esetben szavak szófaját kell megállapítani a gyerekeknek. Mennyivel könnyebb, gyorsabb leírni azt, hogy hi, mint azt, határozói igenév. A jegyzetelés tanításához elengedhetetlen az alapvető kézikönyvek, szótárak, lexikonok rövidítésének ismerete.

Bár tudom, hogy sok családban anyagi akadályokba ütközik A magyar helyesírás szabályai című könyv megvásárlása, de szülői értekezleten már 3. évfolyamtól kezdve kértem a szülőket, áldozzanak erre a fontos kiadványra, hiszen bármikor nekik is szükségük lehet rá.

IsmétlésA tankönyv ismétléssel kezdődik, mely az 5. évfolyamos tananyagot öleli fel. Tapasztalatom szerint több

okból is szükséges az ismeretek alapos, körültekintő felidézése: – tisztázhatjuk, milyen alapokra építhetünk 6. évfolyamon, – felfedezhetjük az általános hiányosságokat, típushibákat, – megismerhetjük a tanulók képességeit, amelyek a differenciált osztálymunka hatékonyságának feltételei. A fenti megfogalmazottak miatt javaslom a kollégáknak, hogy minél több feladatot oldassanak meg a

tanulókkal az ismétlő részből. Ehhez a differenciált osztálymunka, illetve a párban végzett és a csoport-munka biztosít megfelelő keretet.

Év eleji felmérésÖsszeállításakor az 5. évfolyamos év végi felméréshez és az átismételt anyaghoz igazodtam. A feladattí-

pusok is megegyeznek az előző év végi felmérés feladattípusaival, sőt több esetben teljesen vagy részben azonosak velük. Ezzel a felejtés mértékéről is kaphatunk visszajelzést. A tollbamondás – most is, mint min-den esetben – javaslat. Felcserélhető saját összeállításúval.

A kommunikáció A visszajelzések alapján a gyerekek egyik legkedvesebb része a tankönyvben A testbeszéd című alfejezet.A fejezet első oldalán egy osztályteremben ellesett pillanatkép segítségével idézhetik és ismerhetik fel azt,

amit az 5. évfolyamon a kommunikációról, illetve alaptényezőiről megtudtak. Néhány helyesejtési gyakorlat található a Hangzó anyanyelvünk című részben. Itt is szeretném felhívni

a kollégák figyelmét arra, hogy bőséges feladatsor található a 6. osztályos Nyelvtan és helyesírás interaktív tananyagfeldolgozás azonos című fejezetében. A tanmenetben pedig javaslatot teszek a gyakorlatok tré-ningszerű végzésére.

Az átdolgozott tankönyvben a testbeszéddel való ismerkedés is folytatódik. Ezen az évfolyamon az ön-kéntelen és a szándékos gesztusokról esik szó. Természetesen ezek a szövegek alkalmasak a szövegfeldol-



53

gozási technikák gyakorlására, amelyhez két feladatlap található a kézikönyvben. A tankönyvi feladatok sokféle kompetencia fejlesztését rejtik magukban, pl.: szociális, személyes kompetencia.

A tudatalatti gesztusok árulják el a legtöbbet a másik ember igazi énjéről. Nem véletlen említettem példa-ként Agatha Christie két klasszikus detektívhősét, akik mesterei voltak az önkéntelen gesztusok értelmezé-sének. Kiváló megfigyelőképességük segítségével számos bonyolult bűnügyre derítettek fényt. Nekünk is ki kell alakítanunk tanítványainkban azt a képességet, hogy kommunikáció során ne csak magukra, hanem másokra is figyeljenek. Tudjanak következtetni apró rezdülésekből, gesztusokból, mimikából társuk lelki-állapotára, érzéseire. A gyerekek iskolai élményeihez kapcsolódó fotók szerves részei a hozzájuk kapcsolódó feladatoknak, amelyek a szóbeli kifejezőképesség fejlesztésére kitűnően alkalmazhatók.

A szándékos gesztusok vagy erősítik, vagy helyettesítik a verbális kommunikációt. A feladatok nemcsak a gesztusok eljátszását, hanem a véleménynyilvánítás gyakorlását is lehetővé teszik.

SzófajokRövid olvasmány vezeti be a fejezetet. Megpróbáltam a gyerekek számára a lehető legközérthetőbb for-

mában „elmesélni”, hogyan is alakultak ki a szófajok. Felgyorsított filmként közel ugyanaz játszódik le a kisgyermekek beszédtanulása közben, mint ami száz meg százezer év alatt lejátszódott az emberi beszéd kialakulás és fejlődése során. Ez a szöveg nagyon jól használható a szövegértő képesség fejlesztésére, az ezt a célt szolgáló feladatok bekerültek az átdolgozott tankönyvbe.

A 6. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás munkáltató tankönyvemben a szófajtani fejezet szerkezete A magyar nyelv könyve (hetedik, átdolgozott és bővített kiadás) rendszerét követi. Tapasztalataim szerint ugyan-is ez a rendszer az, amelyik legkönnyebben tanítható, illetve a tanulók számára a legkönnyebben átlátható és megjegyezhető. Az is fontos szempont volt számomra, hogy a nyelvészeti iskolák közül a konvencionálist kövessem. Úgy gondolom, miután a két nyelvészeti irányzat még egymás meggyőzésével van elfoglalva, nem az iskolában kell eldöntenünk, főleg nem az alapozó szakaszban, hogy kinek van igaza. Természetesen tiszteletben tartom más nyelvészeti irányzatok álláspontját, de a fent említett szempontok és meggyőződé-sem szerint követtem a kiemelt szófajtani rendszert a tankönyv írásakor.

Az egyes szófajtani fejezetekben a középpontba a képességfejlesztést állítottam. Az átdolgozás során na-gyon sok játékos, rejtvényszerű, illetve a mindennapi életből merített komplex feladatot illesztettem be, ame-lyek jól használhatók a nem szakrendszerű órákon, illetve alkalmasak a kulcskompetencia fejlesztésére.

Az ige Éveken keresztül – az alsó tagozat 3. évfolyamán és a felső tagozat 6. évfolyamán – visszatérő problé-

ma volt számomra, hogy a névszókkal vagy az igével kezdjük-e a szófajok tanítását. Mindkettő mellett számos érv szólt. Talán a fogalmazástanítás segítése volt az a tényező, amely meggyőzött: célszerűbb az igé-vel kezdeni.

Az igéről már sok mindent hallottak, megtudtak tanítványaink az alsó tagozatban. Szándékosan nem használom a megtanultak kifejezést. Valamennyien tudjuk, hogy a gyerekek absztrakciós képessége nem áll még azon a szinten, hogy pontosan megértsenek elvont fogalmakat. Az általános iskola 1–4. évfolyamán a szófajtani ismeretek alapjaival ismerkednek meg, főleg a nyelvhasználat oldaláról.

A tanulók már 1. évfolyamon ismerkednek az alaktan alapjaival. Többnyire helyesen különítik el a szó-töveket. Ez alól azonban sok esetben kivételnek számítanak a tőváltozatok. Bár az alaktani elemzés során a szótő, képző, jel, rag sorrend a megszokott, mégis úgy gondoltam, hogy először az igékhez járuló ragokat kell vizsgálnunk, hiszen a gyerekek számára az igealak elsődleges ismertetőjegye, hogy az milyen szám, melyik személyben fordul elő.

A tankönyvben sok feladat található a magyar nyelv kétféle igei paradigmarendszerének felismerésére, de egyikben sem kell pontosan megnevezni. Ennek okát a tk. 34. oldalán a JÓ, HA TUDOD!-ban fejtettem



54

ki: „A magyar igeragozási rendszer nagyon gazdag. Van két teljes, két hiányos ragozás, illetve vannak még rendhagyó és hiányos ragozású igéink.

Már alsó tagozatban sem szokott gondot okozni az igemódok és igeidők megkülönböztetése. Ezért ezek-ben a tananyagrészekben – a ragozáséhoz hasonlóan – a helyesírásra és a nyelvhelyességre helyezhetjük a fő hangsúlyt.

A névszók A főnév, melléknév, számnév nyelvtani fogalomként nem ismeretlen a tanulók számára. Az ismeretek

felelevenítése, rendszerezése mellett ezekben a fejezetekben is a helyesírási képesség fejlesztése és a nyelvhe-lyességi problémák tisztázása kerül előtérbe. Bár tudom, hogy nem a legszerencsésebb, de a gyakorlat is azt mutatja, hogy a három szófaj összefoglalása közel egybeesik a félévi felmérés íratásával. Ezért nem került bele névmással kapcsolatos feladat. A névmások témakörének feldolgozása után egy témazáró felmérés iktatható be. A névmások közül a vonatkozó névmást csak megemlítem, hiszen ennek tanítása majd 8. év-folyamon, az alárendelt összetett mondatoknál célszerű.

A témakör végén található A névszókhoz járuló jelek című fejezet, amely rendszerbe foglalja a névszóje-leket. A névszóképzésről pedig mindig az aktuális anyagnál esik szó.

Az igenevek A gyerekek csak a főnévi igenévvel ismerkedtek meg az alsó tagozatban. Már 3. évfolyamon találkoznak

vele, amikor az ige jövő idejének kifejezését tanulják. 6. évfolyamon új ismeret lesz számukra a főnévi ige-név ragozhatósága. Ennek tisztázása meghozza majd gyümölcsét 7. évfolyamon is, amikor az alany kifeje-zésének egyik lehetséges eszközeként ismerik meg.

A melléknévi igenév tanítása számos helyesírási és nyelvhelyességi buktatót hordoz magában. Ennek gya-korlását sok-sok feladat segíti.

A határozói igenévvel csupán egy oldalon, az említés szintjén foglalkozom, mivel tapasztalataim szerint a gyerekek a 7. évfolyamon a határozók kifejezőeszközei között értik meg a szófaj szerepét, nyelvtani funkcióját.

A határozószók A határozószók a taníthatóság szempontjából talán az egyik legnehezebb szófaj. Most felmerülhet a kol-

légákban, hogy ennek a szófajnak a tanítása vajon miért nem került a 7. évfolyamos taneszközbe, mint a határozói igenév. Ennek magyarázatát a megközelítés módja adja meg. A cselekvés, történés helyét, idejét, módját, illetőleg a cselekvő állapotát kifejező, meghatározó szavakat határozószóknak nevezzük, olvashat-ják a tanulók a tk. 145. oldalán. A gyerekek számára a meghatározó szó = a határozószóval. Ugyanúgy, mint ahogy a megnevező szó = a főnévvel. A ragos névszó sem ismeretlen számukra, amelyekből a határozószók kialakultak. Itt is elárulok nekik két olyan „trükköt”, amelyet segítségül hívhatnak a határozószók felisme-réséhez. A tanítványaim mindig is szerették a „trükköket”. Sokkal könnyebben megjegyezték, mint bármi mást. Engedjetek meg, kedves kollégák, egy személyes kitérőt. Ma is fülembe cseng egyik tanítványom kérdése, miközben egy nyelvi problémán gondolkozva felnézett a füzetéből, és önkéntelenül megszólalt: „Csöpi néninek erre nincs valami jó trükkje?” Trükk lehet az is, ha tanulóinkat minél több határozószóval ismertetjük meg, ezzel természetesen a szókincsüket is fejlesztjük. Ezért az átdolgozás során még több, ha-tározószókkal kapcsolatos feladat került a tankönyvbe.

A viszonyszók Az egyik legrövidebb fejezet a tankönyvben. A névelő és a névutó már ismert alsó tagozatból. A kötőszók esetében jeleztem a tanulóknak, hogy a szófaj megértéséhez még nem elegendőek a nyelvtani ismereteik, ezért róluk 8. évfolyamon fognak tanulni.



55

Az igekötők esetében hosszasan töprengtem, hogy az igékhez kapcsolva vagy a rendszertani helyükön tárgyaljam-e őket. Végül az utóbbi mellett döntöttem. Az igekötős igék helyesírásával sok órán foglalko-zunk alsó tagozatban. A 6. évfolyam feladata pedig a rendszerszemlélet kialakítása.

A segédigék sem ismeretlenek a tanulók előtt, bár az összetett jövő idő és a feltételes mód múlt idejének tanításakor sem a fog, sem a volna szóról nem közöltük, hogy ezek segédigék.

A módosítószók használatát a konkrét kommunikációs helyzeteken gyakorolhatják legjobban a tanulók.

A mondatszók A mondatszók közül az indulatszókat emeltem ki. A diákok ezekkel találkoznak leggyakrabban a min-

dennapi életben, irodalmi és zenei tanulmányaik során.

Év végi ismétlésAmikor ehhez a részhez érünk, bizony már valamennyien elfáradunk, mi, pedagógusok és a gyerekek is.

Éppen ezért igyekeztem sok játékos, szórakoztató, ugyanakkor ismereteket aktivizáló, rendszerező felada-tot összegyűjteni. Talán enyhítenek a fáradtságon, és gyorsabban telik – a vakáció megkezdésére várva diák és tanár számára egyaránt – az idő.

Az év végi felmérésMegírása a tanév utolsó erőpróbája tanítványaink számára. Semmiképp se hagyjuk az utolsó órák vala-

melyikére! Legyen idő az elemző értékelésre, javításra, javíttatásra. Az utolsó nyelvtanórán (órákon) ren-dezzünk játékos, vidám nyelvi vetélkedőt a gyerekeknek!

Nyelvtan interaktív tananyag-feldolgozás

Évek óta nagy a sikere – tudomásom szerint nagyon sok iskolában használják a kollégák – az Apáczai Ki-adó fejlesztésében 2010-ben megjelent interaktív tananyag-feldolgozásnak, amely a Nyelvtan 6. tankönyv-höz is teljes mértékben használható.

A szoftver egyes témakörei teljesen megegyeznek a tankönyv témaköreivel. Bár jelen esetben sorrendi eltérés lehet közöttük.

Ugyancsak külön részt szenteltem a helyesejtési gyakorlatoknak is, így minden nyelvtanórán tréningsze-rűen végezhetők az ott található gyakorlatok.

Külön szeretném felhívni a figyelmedet a Szemléltetés fejezetre. Itt főleg az ismeretek, szabályok elsajátít-tatásához találsz illusztrációkat. Az animációk a gyerekek vizuális emlékezetét fejlesztik. A színes mozgó ábrák az elsődleges bevésést segítik. Ezek a szemléltetőanyagok néhány másodperc alatt lejátszhatók, és többször megismételhetők.

Az interaktív feladatok egy része előkészíti, segíti a tankönyvi feladatok megoldását, másik részük más oldalról világít meg egy-egy nyelvtani, helyesírási problémát. Akadnak azonban olyanok is, amelyek meg-könnyítik a tankönyvi feladatok megoldásának ellenőrzését.

Tanítványaink nemcsak játszani, hanem versenyezni is szeretnek. Az ismeretek alkalmazásán, gyakorlá-sán kívül ezt a célt is szolgálják a páros interaktív játékok.



56

AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA

A 6. évfolyamos szófajtan előzményei

A 2014 szeptemberétől 6. évfolyamba lépő tanulók még a 2012-es kerettanterv előtti kerettantervnek megfelelő alsó tagozatos nyelvtan tankönyvekből tanultak, amelyekben a következő szófajokkal ismerked-tek meg: főnév, melléknév, számnév, ige, igekötő, főnévi igenév. Ismerik továbbá a főnév fajtáit, a köznevet és tulajdonnevet, valamint a tulajdonnév fajtáit: a személynevet, állatnevet, a földrajzi nevet, az intézmény-neveket, a márkaneveket és a címeket. Tudják, hogy a melléknév és a határozatlan számnév fokozható. Megkülönböztették a számnév fajtáit: tőszámnév, sorszámnév, törtszámnév; határozott számnév, határo-zatlan számnév. Az igéket vizsgálták alaktani szempontból, például jelölték az igei személyragokat, az idő- és módjeleket.

A 2018–19-es tanévben lesznek 6. évfolyamosok azok a gyerekek, akik már az alsó tagozat mind a négy évfolyamán a 2012-es kerettanterv szerint tanulták a magyar nyelvet. Ők a fent említett ismereteken kívül megismerték a következő nyelvtani fogalmakat is: határozott névelő, határozatlan névelő; névutó; szemé-lyes névmás, mutató névmás, kérdő névmás.

A fentiek ellenére óva intem a magyar szakos kollégákat attól, hogy azt higgyék, minden tanuló biztos ismeretekkel rendelkezik a szófajok világában. Ennek egyik alapvető oka az, hogy a tanulók 12 éves koruk alatt nem képesek absztrakt gondolkodásra, márpedig a nyelvtani fogalmak megértése enélkül elképzelhe-tetlen.

A szófajok tanításának nehézségei

Az első nehézséget mindjárt a szófajok csoportosítása adja. Valamennyi magyar szakos kolléga számára ismert, hogy a magyar nyelv szófajait a különböző nyelvtanok más-más rendszerbe foglalják. A következő oldalakon csak a legismertebbek láthatók.

A Kis magyar nyelvtan rendszere (Rácz–Takács-féle):

I. Az ige: dolgozik, elfárad, van stb.

II. A névszók: 1. A főnév: ember, Duna, munka2. A melléknév: zöld, illatos, ügyes3. A számnév: három, sok, ötödik4. A névmás: ő, ilyen, valamennyi

III. Egyéb önálló szófajok: 1. A határozószó: benn, most, úgy2. Az igenév: írni, rohanó, tudva 3. Az indulatszó: ó, jaj, ejnye

IV. Nem önálló szófajok (segédszók): 1. Az igekötő: meg, ki, össze2. A névutó: alatt, óta, szerint3. A névelő: a, az, egy4. A kötőszó: és, pedig, hogy 5. A módosítószó: vajon, sem, bár



57

A magyar nyelv könyve (hetedik, átdolgozott és bővített kiadás) rendszere:

I. Igék: megy, megbetegszik, esik, van

II. Névszók:1. főnév: erdő, tündér2. melléknév: zöld, tiszta3. számnév: egy, öt hatod, harmadik, sok4. névmás: én, olyan, ahány

III. Igenevek:1. főnévi igenév: ügetni, álmodni, megoldani2. melléknévi igenév (és az ige-igenév): álmodó, megoldandó, elvégzett, (anyám) sütötte (cipó)3. határozói igenév: ügetve, megoldván

IV. Határozószók: itt, tüstént, örömest; sehol, bármikor, akárhogy

V. Viszonyszók:1. segédige (és származékai): volt, lesz, fog, volna2. névutó: alatt, múlva, nélkül, előtti3. igekötő: be, ki, megy4. névelő: a, az, egy5. kötőszó: és, hogy6. módosítószó: nem, bizony, e

VI. Mondatszók:1. indulatszó: jaj, nesze, puff2. felelő-, kérdőszó és társalgási szó: nos, he, köszi3. hangutánzó mondatszó: kopp, hapci

A Magyar grammatika szófaji rendszere (csak a szófajok feltüntetésével):

I. AlapszófajokTulajdonképpeni alapszófajok

ige: megy, kinyílik, vanfőnév: asztal, sárkány, futás, szépség, kettő, Pétermelléknév (számnév): piros, harmadik, nagyhatározószó: reggel, rögvest, egyedül, ma, most

Alapszófajokat helyettesítő szófajok (névmások)főnévi névmás: én, maga, ez, ki?, ami, bárki, valamimelléknévi névmás: olyan, ennyi, melyik? Amekkora, mindenféle, némelyhatározószói névmás: itt, amikor, akárhogy



58

Átmeneti szófajú szavak (igenevek)főnévi igenév: tanulni, lehullanimelléknévi igenév: olvasó (fiú), olvasott, olvasandó (könyv)határozói igenév: futva, sietve, gondolván

II. ViszonyszókMorfológiai természetű szerkezetekben

segédige: a fog segédige és a volna igei segédszó vagyok, vagy, vagyunk; volt, lesz, marad, múliksegédigenév: lenni, lévénnévutó: mellett, alatthatározóvá tevő mintnévutómelléknév: (ház) melletti, (pad) alattiigekötő: megnéz, befűz, kijár

Nem morfológiai természetű szerkezetekbenkötőszó: és, s, de, tehát, hogy, mert, bárpartikula: is, egyáltalán, ám; alig, jó (messze van), közel (két méter), majdnem; csak, csakis, csupán,

leginkább, egyedül (ő), főképp, kizárólag; se, sem; bár, csak, bárcsak, e, ugye, vajonnévelő: a, egytagadószó: ne, nem

III. Mondatszókindulatszó: óh!, brrr!, au!, ah!, pfuj!, jaj! interakciós mondatszó

szervusz, helló, csaó! Adjisten, pá, agyő, ámenühüm, igen, ja; hm, nos, ugye, na, ne, dehogyis, persze, hogyisnehohó, pszt, nesze, hoci, csitt, hess, zsupsz, jöszte, addszaíme, lám, ím

módosítószótalán, valószínűleg, esetleg, állítólag

hangutánzó mondatszóbú, gágá, durr, bumm, csittcsatt

A 6. évfolyamos nyelvtan tankönyvemben a szófajtani fejezet szerkezete A magyar nyelv könyve (hetedik, átdolgozott és bővített kiadás) rendszerét követi. Tapasztalataim szerint ugyanis ez a rendszer az, amelyik a legkönnyebben tanítható, illetve a tanulók számára a legkönnyebben átlátható és megjegyezhető.

Sokan vélik úgy, felesleges a szófajokat ide-oda csoportosítani. Elég, ha a tanulók felismerik az egyes szófajokat, tisztában vannak a lényeges vonásaikkal. Tanítványainkkal azonban fel kell fedeztetnünk a nyelv rendszerét, így meg kell ismertetnünk a szófajok rendszerét is. Az is célravezető lehet, ha bemutatjuk a különböző szófajtani besorolásokat. Ezzel rámutathatunk a nyelvészeti kutatásokra, azok eredményeire, illetve ők maguk is érzékelhetik, a nyelv változik, s ezeket a változásokat a nyelvtudomány is igyekszik kö-vetni. Tehát a nyelv nem egy állandó, statikus dolog.

A szavakat jelentésük, alaktani tulajdonságuk és mondatbeli szerepük alapján soroljuk szófaji csopor- tokba.



59

Sajnos korábban, főleg 3. és 4. évfolyamon előtérbe került a szófajok kérdőszavak alapján történő tanítása.A tankönyvben is utaltam rá, hogy ez sokszor félrevezető lehet. Például az -an, -en ragos melléknevek

még akkor is melléknevek maradnak a mondatban, ha a hogyan? kérdésre válaszolnak (keservesen, bol-dogan), hiszen a rag nem változtatja meg a szó szófaját. Újabb példa arra, hogy a rákérdezés helyett sok esetben célravezetőbb, ha a szó jelentését vizsgálod!

Előfordul, hogy a tanulók így próbálják meg leegyszerűsíteni az ige fogalmát: a mit csinál? kérdésre felelő szófaj. Így lesz a milyen? a melléknév kérdőszava, holott a melléknévi igenevek is erre a kérdésre felelnek. A személyes, a visszaható, a határozatlan és az általános névmás pedig összemosódik a főnévvel, mivel mindegyik válaszolhat a ki? kérdésre. Arról már nem is beszélve, hogy majdan hetedik évfolyamon az alanyra is kérdezhetünk a ki?, mi? kérdő névmással. A kérdőszavaknak éppen a mondatelemzéskor van meghatározó szerepük. Mindenképpen arra kell törekednünk, hogy ne keveredjenek a szófajtani és mon-dattani kategóriák a tanulók fejében.

A szófajtani fejezetekben a középpontba a képességfejlesztést állítottam. Nagyon sok játékos, rejtvénysze-rű, illetve a mindennapi életből merített komplex feladatot illesztettem be, amelyek alkalmasak az anya-nyelvi kompetenciák fejlesztésére.

Az igeAz ige jelentés szerinti csoportosítása nem mindig könnyű feladat. A cselekvést jelentő ige olyan

eseményt, változást fejez ki, amely függ a cselekvő akaratától (számol, takarít, gondolkodik stb.). A történést jelentő ige olyan eseményt, változást fejez ki, amely független a cselekvő akaratától, tudatos közreműködésétől (ragyog, álmodik, fáj, fagy, barnul stb.). A létezést jelentő ige az alany létét vagy nem létét fejezi ki (van, volt, lesz, nincs stb.). A jelentés szerinti osztályozást megnehezíti, hogy ugyanaz az ige az egyik mondatban cselekvést, a másikban történést fejez ki, pl.: Gabi a holnapi órákra készül; Készül a vacsora. Az első mondatban az ige cselekvést, a második mondatban történést fejez ki. Bár ezekkel a megkülönbözte-tésekkel nagyon jól fejleszthetjük a tanulók szövegértelmező képességét, logikus gondolkodását, de nem érdemes hosszú ideig leragadnunk a témánál. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy begyakoroljuk az igék helyesírását, illetve foglalkozzunk a köznyelvtől eltérő kifejezések helyesbítésével, például a „nákozással”, a „szukszüköléssel”.

Egy-egy igealak kifejezheti a cselekvés, történés módját, idejét, és meghatározza a cselekvő számát és személyét. Az igékhez járuló toldalékok közül a munkáltató tankönyvben elsőként a személyragokkal fog-lalkozunk. Ennek egyik oka az, hogy a gyerekek – tapasztalataim szerint – legkönnyebben a cselekvő sze-mélyét és számát állapítják meg.

A magyar igeragozási rendszer nagyon gazdag. Valamennyi megismerése azonban nem feladata az álta-lános iskolai nyelvtantanításnak. Van két teljes, két hiányos igeragozás, illetve vannak még rendhagyó és hiányos ragozású igéink. Teljes a ragozási rendszer, ha megvan minden módja, ideje, száma és személye. A 6. évfolyamon azonban nem javaslom megnevezni őket. Az alanyi ragozás, tárgyas ragozás kifejezés semmit nem mond a tanulók számára mindaddig, amíg nincsenek tisztában az alany és a tárgy fogalmával, amíg nem világos számukra, mi a különbség a határozott és a határozatlan tárgy között. Ezeknek a nyelv-tani fogalmaknak a kialakítása azonban a 7. évfolyam feladata. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy a 4. év-folyamon már évek óta nem tananyag az egyszerű mondat elemzése. Ezt a tananyagcsökkentést nagyon he-lyesnek tartom. Évekkel ezelőtt tanítóként hiába fektettem rengeteg energiát a mondatrészek tanításába, a 7. évfolyamon a legjobb képességű tanítványaim is alig emlékeztek rájuk. Valami ugyan halványan deren-gett számukra, de kezdhettem elölről az egész témakör tanítását. A magyar szakos kollégák jogosan azért háborogtak, miért tanítjuk alsóban a mondatrészeket, ha nekik újra kell tanítaniuk.



60

A 6. évfolyamos munkáltató tankönyvben viszont előkészítem a 7. évfolyamon elsajátítandó és megneve-zendő két teljes igeragozási rendszert. A tanulók megfigyelhetik a kétféle személyragokat, megismerkednek a „hívó” szavakkal (névmásokkal): valakit, valamit, illetve őt, azt. Felfedezhetik a névelők szerepét az ige-ragozásban: Megoldok egy feladatot. Megoldom a feladatot.

Mivel a 6. évfolyam – a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek szerint – az alapozó szakasz része, ezért a munkáltató tankönyv feladatai elsősorban a képességfejlesztést (helyesírási, nyelvhelyességi) szolgálják. Ezzel célom volt az is, hogy a nem szakrendszerű órák megtartásához is bőséges anyagot szolgáltassak a kollégák számára.

Az igemód már 4. osztályból ismerős nyelvtani fogalom. Általában sem használatuk, sem felismerésük nem szokott gondot okozni a tanulók számára. Az igeidők közül a jövő idő esetében viszont hangsúlyoz-nunk kell, hogy a magyar nyelvben a jövő időnek alaktanilag nincs jele, hanem körülírással fejezzük ki. Vagy összetett igealakot használunk (főnévi igenév + segédige), vagy időhatározó-szóval és az ige jelen idejű alakjával fejezzük ki. Ne engedjük, hogy a főnévi igenév képzőjét tanítványaink ni szócskaként, sőt jelként emlegessék! Ezt, remélhetőleg, az alsós kollégák már 3. évfolyamon tisztázzák.

Az igemódok és igeidők kapcsolatának megfigyeltetésével, felfedeztetésével a gyerekek rendszerszemléle-tét fejlesztjük. Az igemódok és igeidők használatával kapcsolatos helyesírási és nyelvhelyességi feladatokkal biztosítottam a folyamatos képességfejlesztést. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektettem a kompetenciák fej-lesztésére is.

Csak említés szintjén foglalkozom az ikes igékkel. Az iktelen igéknek teljes, az ikes igéknek hiányos a ragozási rendszere. A tipikus ikes személyragokat kijelentő mód jelen idejének egyes számában találjuk (m, l, ik). Az utóbbi időben meglehetősen összekeveredett az ikes és iktelen ragozás. Néhány igénk ikessé változott (pl.: úszik, folyik stb.), mások pedig iktelenné (pl.: lép, rogy, esd stb.). Ezért ma már csak az állandó ikes igéket ragozzuk kijelentő mód jelen idejében szabályosan (pl.: alszik, eszik, iszik stb.). Feltételes mód E/1. személyben az aludnám, enném, valamint az E/3. személyű aludnék, ennék választékos, de használata ma már nem kötelező. Felszólító módban az aludjam viszont helyesebb, mint az aludjak, az igyék viszont választékosabb, mint az igyon. Vannak ún. változó ikes igék, amelyek azonban még 3. személyben is in-gadoznak: bomol – bomlik, hull – hullik stb. Természetesen ilyen részletességgel nem kell szakrendszerű órán tárgyalnunk az ikes igék kérdését. Érdemes viszont felhívnunk tanítványaink figyelmét az igényes és választékos szóhasználatra.

A névszókA névszók nagy részével már alsó tagozatos tanulmányaik során is találkoztak a gyerekek. A 6. évfolyamon nem ezek újratanítása, hanem az ismeretek rendszerezése, bővítése a feladatunk. Vannak azonban olyan szófajok is, amelyek új ismeretnek számítanak a tanév során, főleg a névmások közül.

A főnév tanítása közben a köznév és tulajdonnév megkülönböztetésekor egy gyakran előforduló tévhitet szerettem volna eloszlatni a gyerekekben. Főleg 3. évfolyamon tapasztaltam, de 6. évfolyamon is gyakran előfordult, hogy tanítványaim a következőképp egyszerűsítették le a két nyelvtani fogalom jelentését: ame-lyik főnévből egy van, pl.: Budapest, Magyarország, Vuk stb., az tulajdonnév, amiből sok van, pl.: kutya, fiú, asztal stb., az a köznév. Ne engedjük az ilyen tévedéseket megerősödni! A köznév és a tulajdonnév közötti különbség alapja nem a számszerűség, sokkal inkább a közös, illetve a megkülönböztető elnevezés.

A köznév és tulajdonnév megkülönböztetésének fontosságát helyesírásunk fémjelzi. Gyakran előforduló hiba, hogy a népneveket, az ünnepek nevét valamiféle tiszteletből nagybetűvel írják, pedig a helyesírási szabályzat 155. pontja a kis kezdőbetűvel történő írásmódot írja elő. A tulajdonnevek fajtáival is elsősorban helyesírásuk miatt kell foglalkoznunk. Nemcsak a földrajzi nevekre igaz, hogy a tulajdonnevek leírásakor három írásmód érvényesül:

– a különírás: a magyar helyesírásban a természetes, egyben a leggyakoribb írásmód, – az egybeírás: ritkábban előforduló írásmód, – a kötőjeles írás: az egybeírás egyik változata.



61

A fenti írásmódokat már a személyneveknél is megfigyelhetjük: Csokonai Vitéz Mihály, Kispál Mónika, KonkolyThege Miklós. A személynevek, de a többi tulajdonnévfajta helyesírásának esetében is igyekeztem azokat a praktikus tudnivalókat összegyűjteni, amelyekre a tanulóknak a mindennapi életben is szükségük lehet, illetve találkoznak velük. Pl.: a régi magyar családnevek írása és toldalékolása, a házasságkötés utáni névválasztás, a személynevek közneves szerkezetei, a személynevekből származó köznevek stb.

A földrajzi nevek helyesírása talán az egyik legnehezebb területe a tulajdonnevek helyesírásának. Tár-gyalásánál a helyesírási szabályzat felosztását követtem. Ha ezt a rendszert megértetjük tanítványainkkal, kellőképpen begyakoroltatjuk, talán kevesebb gondot fog okozni számukra a helyesírásuk. Tisztáznunk kell, mit értünk helyesírási szempontból az elem és közszó kifejezésen. Erre az intézmények nevének he-lyesírásakor is szükség lesz. Nem tananyag 6. évfolyamon a mozaikszó és fajtái (a betűszó, illetve a szóösz-szevonás), mivel azonban gyakran találkozunk velük a mindennapjainkban, szükséges megemlíteni őket, például ELTE, Malév. Hasonló a helyzet a márkanevekkel. Mivel diákjaink kedvelik az üdítőitalokat, ta-nulják meg helyesen leírni a nevüket, csakúgy, mint az autómárkákét, illatszerekét stb. A kitüntetések és díjak helyesírása mellett sem mehetünk el szó nélkül. A címek helyesírásának tanításakor a fő hangsúlyt arra kell helyeznünk, hogy a tanulók megértsék, mi a különbség az egyedi és az állandó cím között. Gon-dolom, a kedves kollégák is tapasztalták már, hogy ez nem is olyan egyértelmű a gyerekek számára. Nem egy tanítványom érvelt már a következőképpen: „Az újságoknak is egyedi a címe, hiszen Nők Lapja is csak egy újságfélének a neve. Minden újságnak más nevet adnak.” Ilyen esetben azzal lehet cáfolni, hogy pl. az írók, költők törekednek az egyedi címre, hogy elkerüljék a művek címének ismétlődését. Ha meghalljuk azt a címet, Egri csillagok, mindenkinek Gárdonyi Géza jut az eszébe. Más író nem adott ilyen címet művének.

A melléknév is ismerős a tanulóknak. Elég sok ismeretet szereztek már róla alsó tagozatban, s nemcsak nyelvtanból, hanem fogalmazásból is. Gondoljunk csak a rokon értelmű és ellentétes jelentésű melléknevek gyűjtésére! Ötödik évfolyamon a jelentéstani ismeretek között is felbukkant rokon értelmű, ellentétes jelen-tésű és hasonló alakú szavak között a melléknév.

Az indukciós szöveg melléknevei között szép számmal találunk képzett mellékneveket. Ismét aktivizál-hatjuk az 5. évfolyamon a szóképzésről szerzett ismereteiket. A tanulók megfigyelhetik a leggyakrabban előforduló melléknévképzőket. A többféle jelentésárnyalat kifejezésére szógyűjtést végeztethetünk velük. A hasonló alakú melléknevek jelentésének tisztázása a nyelvművelés terén is biztosít előrehaladást. A mel-léknevek között több kettős szófajú szó is található, pl.: hős, öreg stb.

Esetleg lesznek kollégák, akik maximalizmussal vádolnak, amikor felfedezik a munkáltató tankönyv 92. oldalán az i képzős földrajzi nevek helyesírására vonatkozó szabályokat, bár jeleztem, hogy ezek gya-korlására igazából 7. évfolyamon kerül sor. A következő okok miatt került be ez a helyesírási kérdés a tankönyvbe: a tanulók a mindennapi életben, sőt más tanítási órákon – a történelem, a földrajz, a termé- szetismeret stb. tanulásakor – is találkoznak ezekkel a szóalakokkal. Ezért, ha csak tájékoztató jelleggel is, de szólnunk kell erről a helyesírási problémáról. Igyekeztem a tudnivalókat úgy közvetíteni a gyerekek számára, hogy felfedezzék a logikai összefüggéseket. A magyar helyesírás szabályai című kiadvány idevo-natkozó szabálypontjait is feltüntettem. A körrel jelzett gyakorló feladatok megoldását 6. évfolyamon csak a jobb képességű tanulóktól várhatjuk el.

Gyakran állnak tanácstalanul a diákok, ha an, en ragos melléknevekkel találkoznak. Az ügyesen, frissen stb. szavak sehogyan sem akarnak „felelni” a milyen? kérdésre, annál inkább a hogyan?-ra. Márpedig az nem a melléknév kérdőszava. Most ismét a morfológiát hívhatjuk segítségül. Az an, en raggal kapcsolat-ban ugyan csak 7. évfolyamon pontosítjuk, hogy határozórag, viszont nyugodtan tisztázhatjuk a rag voltát. A ragról viszont már tudják a gyerekek (5. évfolyam), hogy nem változtatja meg sem a szó jelentését, sem a szófaját. Tehát mivel az ügyes, friss szavak melléknevek, az an, en ragos alakjuk, az ügyesen, frissen szavak is melléknevek maradnak.



62

A magyarban a melléknevek többsége fokozható, bár vannak fokozhatatlanok is, pl.: napi, hófehér stb. A témakör végén külön foglalkozunk a névszókhoz járuló jelekkel, de a melléknév fokozásáról itt is szó esik. Egyrészt azért, mert már alsó tagozatból ismert nyelvi jelenség, másrészt a tanítási hagyományok miatt.

A számnevek is elsősorban helyesírási problémát tartogatnak a tanulók számára, bár természetesen né-hány nyelvhelyességi kérdés is tisztázásra vár. Az ezeken az órákon szerzett ismereteiket nagyon jól haszno-síthatják más, számokkal foglalkozó tanítási órákon, például matematika, természetismeret.

Sok számnevünk képzett szó. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a tőszámnév éppen onnan kapta a nevét, hogy szótőként alapul szolgál a belőle képzett származék számnevek képzéséhez. A sorszámneveket a tőszámnévből dik képzővel képezzük, kivétel az első és a második. Néha az ik nélküli d képző alkot sorszámnevet: másod(éves), harmad(fél). A törtszámnevek is a tőszámnevekből létrejött származékok. Kép-zőjük a d. A kettő törtszámnévi alakja csak az egy tőszámnévvel használatos: egy ketted. Ezt a köznyelvben gyakran a fél helyettesíti. A törtszámnév gyakran törtszámnévi jelzővel fordul elő. Ez a következő helyes-írási hibázási lehetőséget rejti magában: egybe vagy külön kell-e írni a tőszámnévi jelzőt és a törtszám-nevet. Ha a jelzett szó főnévi értékű, akkor a kapcsolat két tagját külön írjuk: egy negyed, két harmad stb. Ha viszont a kapcsolat egésze jelzői szerepű, akkor a két számnevet egybeírjuk: a tanulók egynegyed része, kétharmad év óta stb.

A feladatok között most is találunk olyanokat, amelyeket az iskolán kívül is jól hasznosíthatnak: csekk kitöltése, adatok lejegyzése, keltezés, grafikon, kördiagram készítése, hagyományos órák leolvasása. Ez utóbbi a kvarcórák korában nem elhanyagolható. A hangsúlyt a határozott számnevek helyesírására kell helyeznünk, valamint a sorszámnevekkel és a határozatlan számnevekkel kapcsolatos nyelvhelyességi prob-lémákra. Feltétlen szükséges időt szentelnünk a római számok írásmódjára is.

Az Apáczai Kiadó tankönyveiből tanuló gyerekek alsó tagozatban a névmások közül a személyes névmá-sokkal ismerkednek meg az igeragozáshoz kapcsolva, hasonlóan a 6. évfolyamos igeragozással foglalkozó tananyaghoz. Éppen ezért, főleg a személyes névmások ragos alakjainak használatát gyakoroltatjuk a tanu-lókkal. Fontos tudnivaló, hogy a különböző nézeteket valló nyelvtanok is megegyeznek abban, hogy a sze-mélyes névmások tárgyas alakjait személyes névmásoknak tekintik: engem, téged stb. A többi ragos alaknál már megoszlanak a vélemények. Egyes nyelvészek a személyes névmások egyéb ragos és névutós alakjait kereszteződő szófajoknak tartják, azaz névmások kiegészült alakjainak, illetve személyragos határozószók-nak. Mások – elsősorban szöveggrammatikai utaló szerepük miatt – kizárólagosan személyes névmásként kezelik őket. Hozzám is ez a nézet áll közelebb, ezért ennél az anyagrésznél hívom fel a tanulók figyelmét a személyes névmások utaló szerepére. Helytelen az az álláspont, miszerint a személyes névmásokkal csak személyekre utalhatunk. Hiszen kifogástalan a következő mondat is: Mosd el a tányérokat, és tedd a helyükre őket! A személyes névmások kapcsán kell szólnunk a magázás, önözés, tegezés nyelvi formáiról. Erről egy ismeretterjesztő szöveg feldolgozása során esik szó.

A birtokos, visszaható és kölcsönös névmás új anyag 6. évfolyamon. A birtokos névmás jelentést sűrít: a birtokviszonyt alkotó birtokost és birtokot egyetlen szóval jelöli. A birtokost azonban megnevezi, míg a birtokra csak utal. A birtokos névmás tanításakor a birtokos személyjeles főnevekből indulhatunk ki. A témakör végén a birtokos személyjelekkel külön is foglalkozunk majd. Régi nyelvtanokban esetleg ta-lálkozhatnak a gyerekek a birtokos személyrag kifejezéssel is. Ezért került a JÓ, HA TUDOD!-ba ennek tisztázása. A visszaható és a kölcsönös névmást könnyen megjegyzik a gyerekek. Főleg az utóbbit, hiszen csak egyetlen van belőle: az egymás.

A főnévi, melléknévi, számnévi mutató névmások közös tulajdonsága, hogy mély és magas alakváltozatai-val a megmutatott dolog, tulajdonság vagy mennyiség közeli vagy távoli voltára is képesek utalni. A mutató névmások a szövegszerkesztés fontos eszközei. Sokszor nem egy szóra, hanem egy egész szerkezetre, sőt mondatra utalnak.



63

A kérdő névmás helyettesítő szerepe eltér a többi névmásétól: a helyére tehető fogalomszó a feleletben található meg.

A határozatlan és az általános névmásokat gyakran összekeverik a tanulók. Ez valószínűleg abból adó-dik, hogy mind a két névmás magán viseli a határozatlanság jegyeit.

A vonatkozó névmásról majd 8. évfolyamon tanulunk, hiszen legtöbbször kötőszói szerepű, az alárendelt összetett mondatok mellékmondatát kapcsolja a főmondathoz. Az alárendelt összetett mondatok elemzése pedig nyolcadikos tananyag.

A névszókhoz járuló jelek című fejezet az alaktannal foglalkozik. A többes szám jeléről, a k-ról már 3. évfolyamon tanultak a gyerekek. Igaz, akkor elsősorban a főnevekhez kapcsolva, bár főnevesült alakjuk-ban a melléknevek és a számnevek is megkapják a többes szám jelét. A birtok többségét jelölő i birtoktöb-besítő jel birtokos személyjeles alakokban, birtokjeles szavakban fordul elő. A birtokos személyjeleken kívül a már említett birtokjel, a fokjel és a kiemelő jel kapott helyet a munkáltató tankönyvben.

A névszókhoz járuló ragok majd 7. évfolyamon, a mondatrészekkel kapcsolatban fogunk tanulni.

Az igenevekAz igenevek tipikusan átmeneti szófajú szavak. Két szófaji osztály több jellemzőjét viselik magukon úgy,

hogy igazából egyik szófaji csoportba sem sorolhatók. Ezért célszerű külön szófajcsoportba sorolni őket. Főnévi, melléknévi és határozói igeneveket különböztetünk meg, de az utóbbi fogalmának tudatosítása a 7. évfolyam feladata lesz a mód- és állapothatározók kifejezőeszközeként.

Az igenevek igei természete elsősorban bővíthetőségükben nyilvánul meg. Ugyanúgy bővíthetők tárgy-gyal vagy határozóval, mint az igék: levelet író, levelet írni, szépen írni stb. Minden igenévnek saját képzője van. Az igenevek további toldalékolása azonban már jócskán eltér egymástól. A főnévi igenév ragozható. Fogas kérdés, hogy a toldalékai az igei személyragokkal vagy a főnévi személyjelekkel tartanak-e rokonsá-got. A nyelvészek véleménye e kérdésben is eltérő.

A melléknévi igenévnek nincs saját ragozási rendszere, de a k többesjelet, az n, an, en ragot rend-szerint megkaphatja. A melléknévi igenevet nem fokozzuk. Ez az egyik módszer, amely segít abban, hogy a mellékneveket megkülönböztethessük a melléknévi igenevektől. Például vendégeink között lehet valaki fáradt, sőt fáradtabb a másiknál, de meghívottabb semmiképpen sem.

A melléknévi igenévnek igei természetéből fakadóan van bizonyos idővonatkozása. Ez azt jelenti, hogy képes érzékeltetni saját cselekvésének a mondat állítmányához viszonyított idejét. Ez az ún. elő, egy, il-letve utóidejűség. Ez alapján különböztetjük meg a befejezett, folyamatos és beálló melléknévi igenevet. Feltétlen meg kell jegyeznem, hogy bizonyos esetekben az időviszonyítás háttérbe szorul. Ezt szándékoz-tam bizonyítani a tankönyv 139. oldalán lévő 7. és 8. feladattal. Erre azért is szükség van, mert gyakorta előforduló nyelvhelyességi hiba a folyamatos és a befejezett melléknévi igenév összekeverése.

A határozói igenév csak említés szintjén kapott helyet a tankönyvben. A kollégák kérésének tettem ele-get, amikor röviden, tájékoztató jelleggel foglalkozunk a határozói igenévvel. Megismerik a képzőit, gyako-rolják a határozói igenév képzését. Továbbra is meggyőződésem viszont, hogy a szófaj szerepét, használatát igazából majd 7. évfolyamon fogják megérteni a tanulók a mód- és állapothatározók tanításakor.

A határozószókRégi nyelvtanokban olvashattuk, hogy a határozószó olyan szófaj, amely toldalék nélkül kifejezheti a cse-

lekvés, történés körülményeit. Bizony az ilyen meghatározás alaposan megnehezítette a tanulók számára a fogalom megértését, hiszen jó néhány olyan határozószónk van, amelyen igencsak könnyen felfedezhetjük a ragot: újra, hétszámra, éjjel stb. Sok esetben nem is egyszerű eldönteni egy szóról, hogy határozószó vagy ragos főnév. Az említett éjjel, valamint a télen, nyáron határozószó, de a délben, hajnalban szavunk még ra-



64

gos főnév. Két módszert azonban segítségül hívhatunk. Az egyik, ha a szó ragtalanul már nem használatos: kint, lent, bent, sebtében, hirtelen, egyúttal stb. A másik, ha a határozószói jelentés már elszakadt a ragos névszói jelentéstől: léptennyomon, ideigóráig, egyhelyben, elsősorban, okkalmóddal stb.

A határozószók általában nem toldalékolhatók, de egyesek kaphatnak képzőt, mások fokjelet, esetleg határozóragot: mai, otthonos stb.; legmesszebb, beljebb, legfelül stb.; holnaptól, hazáig stb.

A magyar nyelvben meglehetősen sok a határozószó. Némelyikükkel az irányhármasságot is ki tudjuk fejezni: innen, itt, ide; máshonnan, máshol máshova stb. Oda kell figyelnünk, hogy a rokon értelmű hatá-rozószókat változatosan használják a tanulóink, pl.: azonnal, rögtön, tüstént, máris, egyből, hirtelen stb. Ehhez az szükséges, hogy minél többet megismerjenek közülük. Ebben segítenek a munkáltató tankönyv feladatai is.

A viszonyszókA viszonyszók a mondat felépítésében vesznek részt, de önmagukban nem töltenek be mondatrészszere-

pet. A segédige kivételével nem vesznek fel toldalékot. A névelő sem lehet mondatrész, toldalék sem járulhat hozzá, fogalmi tartalma sincs. A határozott és a

határozatlan névelő is a hozzá kapcsolódó szóval (leggyakrabban főnévvel) jelölt fogalomra utal. A határo-zott névelő nyomatékát vesztett főnévi mutató névmás, míg a határozatlan nyomatéktalanná vált számnév. A névelő indokolatlan kitevése és elhagyása egyaránt lehet nyelvhelyességi hiba.

A névutó formálisan önálló szó, de funkciója a viszonyragokéhoz hasonló. A névutós névszó tehát azo-nos értékű a ragos névszóval: asztal mellett = asztalnál, nyugat felé = nyugatra. De szoros kapcsolatban van a határozószóval, mivel mind a kettő körülményt fejez ki. Az egyenértékűséget azonban kizárja, hogy a határozószó önmaga is lehet mondatrész, a névutó viszont csak valamilyen névszóval együtt. Néhány névutónk kezd raggá válni. Ez helyesírási szempontból fontos, hiszen a névutót sohasem írjuk egybe a hoz-zátartozó névszóval, a ragot viszont igen pl.: országszerte, délelőtt, estefelé, emellett stb.

A kötőszó csak említés szintjén található a munkáltató tankönyvben. Jelentésükkel, csoportosításukkal majd 7. és 8. évfolyamon foglalkozunk.

Az igekötők helyesírását sokat gyakorolhatták tanítványaink alsó tagozatban. Mivel a 6. évfolyamon fontos feladatunk a magyar szófajok rendszerének megismertetése, ezért került a munkáltató tankönyvben is a rendszertani helyére és nem az ige mellé. Először is el kell oszlatnunk a tanulókban azt a tévhitet, mi-szerint az igekötő csak igéhez járulhat. Ugyanúgy kapcsolódhat igenévhez vagy igéből képzett névszóhoz is. Toldalékolni viszont egyáltalán nem lehet. Az igekötők határozószókból, esetleg névutókból alakultak ki, és alakulnak ki ma is. A legősibb magyar igekötők: be, el, fel, ki, meg, el. Az igekötőknek sokféle jelen-tésfunkciójuk lehet. Leggyakrabban irányt jelölnek, befejezetté teszik a cselekvést, megváltoztatják a szó jelentését. Háromféle szórendben fordulnak elő: egyenes (ha az ige előtt állnak), fordított (ha hátul állnak) és megszakításos (ha az igekötő és az ige közé más szó ékelődik).

A segédige a „főigétől” abban különbözik, hogy nem teljes a jelentéstartalma. Önmagában sohasem mondatrész, hanem mindig egy igével, névszóval vagy igenévvel együtt szerepel, hasonló módon, ahogy a névelő és a névutó egy névszóval. A segédige legszembetűnőbb jellemzője, hogy mellette az ige, igenév vagy névszó nem bővítmény. Tanulóinknak eddigi tanulmányaikból a fog és a volna segédige ismerős. Az egyik a jövő idő kifejezését, a másik a feltételes mód múlt idejének kifejezését segítette. A többi segédigé-ről 7. évfolyamon a névszói-igei állítmány taglalásakor szerezhetnek ismereteket.

A módosítószók a mondanivaló árnyalásának nélkülözhetetlen eszközei. Ahogy a nevük is elárulja, va-lamely mondatrész vagy az egész mondat tartalmát módosítják, ugyanakkor kifejezik a beszélőnek a mon-dottakhoz való szubjektív viszonyát: például bizonyosságot, bizonytalanságot, helyeslést, tagadást, tiltást, érdeklődést, tudakozódást, keveslést, sokallást stb.



65

A mondatszókA munkáltató tankönyvben a mondatszók csoportjában az indulatszók kaptak helyet. Ezek általában

tagolatlan mondatok. Jelentésük nem vonatkozik tárgyi, fogalmi tartalomra, de nagyon sokféle jelentés-tartalmat fejezhetnek ki: örömöt, bosszankodást, fájdalmat, vágyat, csodálkozást stb. Megismertetésükkel tanítványaink érzelmi megnyilvánulásaihoz is adunk nyelvi mintát.

Befejezésül is hangsúlyozom, hogy nagy szükség van szemléletváltásra a magyar nyelv tanítása során. Középpontba a képességek fejlesztését kell állítanunk. A változatos feladattípusok, módszerek oldják a ma-gyar nyelvórák monotóniáját, a mindennapi életből vett kommunikációs helyzetek eljátszása, korrekciója a tanulókkal is beláttatja az anyanyelvi ismeretek birtoklásának szükségességét.

Az elmúlt években nagyon sok iskolába kaptam meghívást, több száz bemutatóórát tartottam, sok ma-gyar szakos kollégával találkoztam, beszélgettem. Minden alkalommal elmondtam: a grammatikai isme-retek tanítását a képességfejlesztés szolgálatába kell állítanunk. Kedvenc példáimmal élve: egyetlen orvost sem hallottam még arról panaszkodni, hogy két műtét között mondatot kellett elemezni. Egy autószerelő sem kap olyan feladatot, hogy végezzen szófajtani meghatározást, esetleg alaktani elemzést olajcsere köz-ben. De mindenkinek, bármilyen szakmát, hivatást választ, szüksége van arra, hogy pontosan, világosan, helyesen fejezze ki gondolatait; képes legyen kommunikálni embertársaival; értse azt, amit olvas, tudjon önállóan ismereteket szerezni; tudjon helyesen írni. Ezekkel a képességekkel kell felvérteznünk tanítványa-inkat, hogy felnőttként megállják helyüket a világban. Ez a mi munkánk, ez a mi felelősségünk.

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A TANKÖNYVBENA helyesírási képesség fejlesztése

A tankönyvben nincs külön fejezet a helyesírási képesség fejlesztésére, de valamennyi szófaj tanításakor az aktuális helyesírási problémára összpontosítottam.

A következőkben – a teljesség igénye nélkül – kiemelem a témakörökhöz kapcsolódó legfontosabb he-lyesírási tudnivalókat, illetve javaslatokat teszek a nem szakrendszerű órák anyagának összeállítására.

A tk. 5. oldalán az 1. feladat rövid indukciós szövege – egy diák nyári élményéről szóló beszámoló – ki-válóan alkalmas a szövegértő képesség fejlesztésére, a szöveg és az illusztráció közötti kapcsolat megfigyel-tetésére, a véleménynyilvánítás gyakorlására, a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejlesztésére.

Mivel az Ismétlés című fejezeten belül külön alfejezetekbe gyűjtöttem össze a helyesírási alapelvekkel kapcsolatos feladatokat, a kollégákon múlik – tanítványaik képességeinek ismeretében –, melyeket választ-ják ki közülük a differenciált képességfejlesztés megvalósítására. A feladatok sokaságát nem tudja a szűkre szabott időkeretben minden tanuló megoldani, ez nem is szükséges. A képességfejlesztő folyamat inten-zitását, a jobb időkihasználást úgy növelhetjük, ha a gyerekek csoport- vagy pármunkában dolgoznak, és lehetőleg különböző képességű gyerekek alkotnak egy-egy párt vagy csoportot.

Egy ötlet a megvalósításhoz:Az osztály tanulóiból három 4 fős heterogén csoportot szervezünk, a többiek tanulópárt (különböző

képességű gyerekek) alkotnak.1. csoport: tk. 16/5. feladat. A töltött tojás receptjének megírása a hozzávalók és a munkafolyamat szakaszainak ismeretében.2. csoport: tk. 18/6. a) feladat. Hét végi menü helyesírás szempontú javítása, felhasználható hozzá a helyesírási szabályzat is.3. csoport: tk. 18/6. b) feladat. A család szombat és vasárnapi étrendjének összeállítása.



66

Tanulópárok feladata: tk. 16/6. feladat.Édességreceptek ismertetése egy képzeletbeli televíziós szakácsműsorban.Ellenőrzéskor külön figyeljünk arra, hogy a megoldások a gyerekek közös munkájának eredményeként

szülessenek meg! A csoportvezetők értékeljék a csoport tagjainak munkáját, sőt kapjanak lehetőséget a cso-porttagok is, hogy elmondják véleményüket a többiek teljesítményéről! Ne feledkezzünk meg az önértékelés fontosságáról sem! Az összegző, fejlesztő értékelés a pedagógus feladata.

Az ismétlő részben a következő helyesírási területekkel foglalkozunk még: a mondatvégi írásjelek hasz-nálata, az időtartam-jelölés uú, üű a szavak végén, a mássalhangzótörvényekhez kapcsolódó helyesírási tudnivalók, a személynevek, a j-s és ly-os szavak.

Mielőtt részletesen írnék a 6. évfolyamos helyesírási ismeretek és rendszerek feldolgozásáról, illetve a képességfejlesztési feladatokról, feltétlenül le kell szögeznem, hogy a leíró nyelvtan ismerete nagyon fontos a helyesírási képesség fejlesztésében. A leíró nyelvtani ismeretek tanítása viszont eszköz és nem cél. Eszköz a helyesírási, a kifejezőképesség fejlesztésére. Ezt jól tükrözi a tankönyvben található címek és alcímek, továbbá a feladatok aránya. Például az igeragozás elméletével 4 feladatban foglalkozhatnak a tanulók, az alkalmazásra, a helyesírás gyakorlására 9 feladat áll a rendelkezésükre. Általában a többi szófaj esetében is hasonló az arány, de vannak olyan témakörök, ahol az elmélet és gyakorlat aránya 25%, illetve 75%, például a főnév esetében, sőt a határozószónál 15%–85%.

Az igéről szóló fejezetben tehát külön feladatsor foglalkozik a ragozott igealakok helyesírásával, de kü-lön alfejezeteket szenteltem a kijelentő, a feltételes és a felszólító módú igék helyesírásának gyakorlására. Ugyanakkor vannak olyan feladatok is, amelyekkel a j-s és ly-os igék, a múlt idejű igék és az ít, ul, ül végű igék helyesírását gyakorolhatják a tanulók.

A névszók című fejezetben a helyesírási képesség fejlesztése a következő területeken valósul meg: a köz-nevek, a tulajdonnevek, a személynevek – különös tekintettel a régies írású családnevekre –, az állatnevek, a földrajzi nevek – az egyelemű és egybeírt földrajzi nevek, a kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek, a különírt elemekből álló földrajzi nevek –, a csillagnevek, az intézménynevek, a márkanevek, a kitüntetések, díjak neve, a címek – egyedi és állandó címek –, a tulajdonnévből képzett i képzős mellékne-vek, a fokozott melléknevek, a számnevek – tő-, sor- és törtszámnevek – helyesírása, az ly a névmásokban, időtartam helyes jelölése.

Az igenevek közül a főnévi igenevekben a hosszú nn, a folyamatos, beálló melléknévi igenevek végén ó, ő, a befejezett melléknévi igenevek végén t, tt helyesírásával kell külön foglalkoznunk.

A határozószók körében a hangok időtartamának helyes jelölését és az ly írását kell gyakoroltatnunk.A viszonyszók esetében fokozott figyelmet kell fordítanunk a magán- és mássalhangzók időtartamának

helyes jelölésére a névutókban, valamint az igekötős igék helyesírására.

Helyesírási gyakorlattípusok

A helyesírási képesség fejlettsége szoros kapcsolatban áll a tanulók helyesejtési, olvasási és szövegértési ké-pességi szintjével, továbbá olvasottságával. A kiejtés szerinti helyes írásmód nélkülözhetetlen feltétele, hogy a tanuló helyes időtartammal ejtse az adott szót. Az a gyerek, aki rövid i-vel ejti a színes, ígér szavakat, úgy is fogja leírni. Nincs ez másképp a mássalhangzók esetében. Gondoljunk csak a típushibának számító köpeny, bakancs típusú szavakra. A j és ly-es szavak esetében a szó írásképének rögzülése biztosítja a szavak hibátlan leírását. Ez szoros összefüggésben van azzal, hogy szeret-e a gyermek olvasni, azaz hányszor látta már leírva a szót. Az utóbbi megállapításból kiindulva a nagyon hatékony helyesírási képességet fejlesztő gyakorlattípus a másolás. Erre számos példa található a nyelvtankönyvben, amikor csoportosítást végeznek a tanulók, vagy



67

az indukciós szövegből valamilyen szempont szerint válogató másolást végeznek. Az írásfegyelem fejlesz-tésére is jól alkalmazható a helyesírási szabályzat példaszavainak másolása. Ugyanakkor megkönnyíti az ellenőrzést, amelyet a tanuló saját maga is elvégezhet, illetve javíthatja a társa munkáját.

Tapasztalataim szerint az elmúlt években kissé háttérbe szorult az emlékezetből írás. A nem szakrend-szerű órákon a gyorsolvasási gyakorlatokban előforduló szavakat, kifejezéseket érdemes emlékezetből is le-íratni a helyesírásból felzárkóztatásra szoruló tanulókkal, bár a többieknek sem válik kárára, hiszen fejleszti a memóriájukat és a megfigyelőképességüket is.

A tollbamondáskor nagyon ügyelnünk kell a diktálás helyes menetére, ami a következő:1. A teljes szöveg felolvasása. A tanítványaimat ilyenkor mindig arra kértem, lehetőleg semmi ne legyen a

kezükben, sőt hunyják be a szemüket, így minden idegszálukkal koncentráljanak a leírandó szövegre. A felolvasás tempója közepes legyen! A tollbamondás szavai a gyakorolt szókészlet anyagából kerül-jenek ki! Még akkor is, ha osztályozni szándékozzuk a tanulók munkáját, hiszen nem a „tettenérés” a célunk, hanem hogy mérjük a gyerekek helyesírási „tudását”.

2. A tollbamondás szövegének szólamonkénti felolvasása, szükség esetén többszöri ismétléssel.3. A szöveg újraolvasása kifejezetten lassú tempóban, hogy a gyerekek javíthassák az általuk felfedezett

hibákat. Nem engedtem meg számukra, hogy áthúzzák, besatírozzák a hibás szavakat, és nem csak az íráskép esztétikai romlása miatt. Ezeket zárójelbe tették, megszámozták, és a szöveg alatti sorba leírták az általuk helyesnek tartott formában. Erre természetesen plusz időt kell biztosítani a számukra.

A tollbamondások esetén nagy hangsúlyt kell fektetnünk az ellenőrzés pontosságára. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne maradjon javítatlan hiba a szövegben. Sok esetben még a tanulók javí-tását is ellenőriznünk kell. Legalább ilyen fontos, hogy minden esetben értékeljük a diákok teljesítményét. Természetesen nem a jeggyel történő értékelést kell mindenkor alkalmaznunk, hanem a feltáró és fejlesztő szóbeli vagy írásbeli értékelést is helyezzük előtérbe. Az egyes leckékhez kapcsolódó tollbamondások szö-vegét a kollégák egy külön alfejezetben találják meg a kézikönyvben.

Az akaratlagos írás közben a legmagasabb szintű helyesírási képesség fejlesztése valósul meg. Akaratla-gosan ír a tanuló minden önálló feladatvégzés során. Ezek közül a fogalmazásokat, azaz az önálló szöveg-alkotásokat emelem ki. Ilyen esetekben a gyermek nem arra figyel, szerepelt-e már a tananyagban, tehát tanulta-e már, hogyan kell leírni az általa megfogalmazott gondolatot helyesen. Ez javításkor szokott ko-moly gondot okozni számunkra, hiszen a tanítványunk akkor is leír összetett mondatokat, amikor annak mondatvégi írásjelének használatára még nem tanítottuk meg. Ekkor „lép be” a kompetencia a maga nyers valóságában, rendelkezik-e tanítványunk kellő kompetenciával gondolatai írásbeli rögzítésére. Természe-tesen ilyenkor is segíthetjük diákjainkat, elsősorban azzal, hogy rászoktatjuk őket a helyesírási szabályzat használatára. Ehhez azonban először a problémaérzékenységet kell kialakítanunk bennük. Legyen igénye arra, hogy utánanézzen egy-egy szó helyes leírásának, ha bizonytalan benne. A javításkor ideális lenne, ha minden tanulóval külön foglalkozhatnánk. Gyakorló pedagógusként tudjuk, hogy ez szinte kivitelezhetet-len egy tanítási órán, ezért azt javaslom, hogy a típushibákat emeljük ki, és beszéljük meg a közös javításkor, viszont minden tanuló javítását ellenőrizzük.

Feltétlenül írnom kell a kiegészítő technikákról. Ezek a gyakorlatok valahol a másolás és a tollbamondás között helyezkednek el. Itt is alapszabály, hogy csak annyi feladatot oldassunk meg a tanulókkal, amennyit pontosan ellenőrizni tudunk, képesek vagyunk kijavítani és kijavíttatni. A két-három hét késéssel javított és javíttatott hibákat közben esetleg újra és újra elkövetik a tanulók, így a hibás szóalak rögzül bennük.

A csoportosítás felfogható a másolás egyik magasabb szintjének. Valójában válogató másolásról beszé-lünk, hiszen vagy szóhalmazból, vagy szövegből kell szétválogatni és lemásolni valamilyen szempont sze-rint a szavakat.



68

Tk. 43. oldal, 3. d) feladat.Csoportosítsd az aláhúzott igéket igeidők szerint! Múlt idő: láttam, hallottam. Jelen idő: jöttök, hoztok, esztek, mondják, értsen, van, tudja. Jövő idő: lesztek, lesz.Ellenőrzés: a csoportok felolvasása, írásmód-összehasonlítássalMegjegyzés: érdemes a bizonyítást, az alaktani ismeretek tudatosítását néhány szó alaktani elemzésével

elvégezni. Például: hoztok = hoz/tok = igető + igei személyrag, láttam = lát/t/a/m = igető + múlt idő jele + kötőhangzó + igei személyrag.

A kiegészítés során hangokat (betűket), szavakat kell beilleszteniük a tanulóknak a hiányzó helyre, eset-leg írásjelekkel kell kiegészíteniük a mondatokat, a szöveget.

Tk. 147. oldal, 5. feladat.Pótold a határozószókban a hiányzó magánhangzókat! innen, hazulról, hátul, egyelőre, belül, együtt, azután, ugyanúgy, kívül, alul, tüstént, felül, mindenütt, mindig, alig, főleg, jövőre, kétfelőlEllenőrzés: szóban felolvasással, a helyes kiejtés érzékeltetésével:

Tk. 127. oldal, 6. feladat.Pótold a szólásokban és a közmondásokban a hiányzó névmásokat! Annyi esze sincs, mint a tyúknak. Akármilyen vén az asszony, ha férjhez megy, csak menyasszony. A kakas is úr a maga szemétdombján. Annyit ér, mint kilenc gémnek egy keszeg. Mindenki a maga háza előtt söpörjön. Akinek nem inge, ne vegye magára.Ellenőrzés: felolvasással, a névmás fajtájának megnevezésével. Esetleg írásvetítővel, önellenőrzéssel.

Az analógiás sorok alkotásához mindig mintát kapnak a tanulók. Általában valamilyen átalakítást el kell végezniük a feladat megoldása közben.

Tk. 36. oldal, 2. a) feladat.Pótold az alábbi táblázat hiányzó szavait!

E/3. T/1. T/2. T/3.hall hallja halljuk halljátok halljáklehuny lehunyja lehunyjuk lehunyjátok lehunyjákmond mondja mondjuk mondjátok mondjákhagy hagyja hagyjuk hagyjátok hagyjákbán bánja bánjuk bánjátok bánjákhisz higgye higgyük higgyétek higgyék

A választásos feladatokban két, esetleg több megadott szó, mondat közül kell kiválasztani a helyeset, illetve a helytelent. Igen jól alkalmazható gyakorlattípus a nyelvhelyesség tanításakor.



69

Tk. 91. oldal, 5. feladat.A melléknevek között is találunk hasonló alakú szavakat. Ismered a szópárok jelentése közötti különbsé-

get. Bizonyítsd a mondatok kiegészítésével!

Ideiglenes – időleges, lényeges – lényegi, lelketlen – lélektelen. A háborús övezetben ideiglenes kormány alakult. Az időleges árleszállítás alatt sok vásárló megfordult az áruházban. Lényegi egyezés ellenére maradt még vitás kérdés a tárgyalófelek között. Lényeges mozzanat a filmkészítésben a szereplő megválasztása. A lelketlen bánásmód miatt fellázadtak a foglyok. Nagy csalódást okozott a csapat lélektelen játéka.Ellenőrzés: mondatok felolvasásával.

A hibakereséses feladatokkal kapcsolatban sokáig még a tantárgy-pedagógusok véleménye is megoszlott. Voltak, akik azt vallották, a gyerekek csak minden szempontból tökéletes, nyelvileg hibátlan szövegekkel, mondatokkal találkozhatnak az iskolában. Mások, köztük én is, úgy vélik, bár mértékkel, de szükség van hibás szövegekkel, mondatokkal szembesíteni a tanulókat a tanítási órákon. Erre legjobb példa egy nyelvhe-lyességi problémát taglaló feladat. E nélkül ugyanis nem tudnánk foglalkozni a nyelvhelyességi problémák-kal, azaz a köznyelvi normától eltérő kifejezésekkel. A problémaérzékenység fejlesztéséhez bizony szükség van a hibás nyelvi alakzatokra. Továbbá az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a mindennapi életben, a médiában, az utcai feliratokban is gyakran találkoznak a gyerekek helyesírási, nyelvhelyességi hibákkal, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ez utóbbiakat legtöbbször elég, ha javítjuk a gyerekek be-szédében, ugyanis a hiba okának feltárására nyelvtani ismereteik legtöbbször még nem érik el a megfelelő szintet. Gyakran adtam tanítványaimnak szorgalmi feladatul, hogy keressenek helyesírási, nyelvhelyességi hibákat újságokban, folyóiratokban. Sajnos sohasem érkeztek üres kézzel az órára. Ami nagyon fontos, hogy a hiba feltárását mindig kövesse a hiba kijavítása.

Tk. 49. oldal, 2. feladat. A televízióban, a rádióban hallottam a következő mondatokat:

Tudnák jó néhány elrettentő példát mondani.Természetesen szívesen mondanák egy-két érdekes sztorit.Ilyen esetben nem gondolnák semmi rosszra.Meghallgatnák néhány ellenpéldát öntől.Sorolhatnák megtörtént eseteket is a kedves hallgatóknak.

a) Mi a véleményed a fenti mondatokról?b) Vizsgáljuk meg közösen, mi okozza a nyelvhelyességi hibát!

– Másold le a mondatok igéit! tud|nák, mond|anák, gondol|nák, meghallgat|nák, sorolhat|nák– Válaszd el a szótöveket álló egyenessel!– Állapítsd meg, milyen hangrendűek a szótövek! (mély)– Idézd fel, mit tanultál 5. évfolyamon az illeszkedésről! (A mély hangrendű szavakhoz mély hangrendű

toldalék járul.) – Látszólag a fenti igék megfelelnek az illeszkedés törvényének, de éppen ez okozza a hibát. Miért? (Fel-

tételes mód jelen idő, E/1. személyben nincs illeszkedés.)– Javítsd ki piros színű íróeszközzel a lemásolt, a köznyelvben helytelenül használt igéket! tudnék, mon

danék, gondolnék, meghallgatnék, sorolhatnék.



70

c) Írd le helyesen a mondatokat!Tudnék jó néhány elrettentő példát mondani.Természetesen szívesen mondanék egykét érdekes sztorit.Ilyen esetben nem gondolnék semmi rosszra.Meghallgatnék néhány ellenpéldát öntől.Sorolhatnék megtörtént eseteket is a kedves hallgatóknak.

A helyesírási szabályzat„A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, …a Ma-

gyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.” Amíg helyesírás újabb átdolgozására és elfogadására sor nem kerül, addig mindenki számára a szabályzat-ban leírtak a mérvadók.

Úgy gondolom, ennek a szabályzatnak minden család könyvespolcán ott kellene lennie, hogy bármelyik családtag használhassa. Korábban lelkesen szorgalmaztam, hogy a 3. évfolyamos tankönyvcsomag része legyen a helyesírási szabályzat. Az utóbbi időben már csak a javasolt könyvek listáján szerepeltettem szülői értekezleteken. Örültem, ha sikerült meggyőznöm a szülőket a kiadvány beszerzésének és használatának fontosságáról.

A helyesírási szabályzatra minden tanítási órán nagy szükségünk van. Másképp nem szoktathatjuk rá a tanulókat kezdetben a szótári rész, később a szabályzat használatára. Ez előbbihez viszont nélkülözhetetlen a magyar ábécé, a betűrendbe sorolás szabályainak nagyon pontos ismerete. Erre alsó tagozatban kell igen nagy hangsúlyt fektetni, hiszen ezek tudása nélkülözhetetlen más lexikonok és szótárak használatához.

Javaslom, hogy egyszerű szabálypontokat már alsó tagozatban olvassanak el, értelmezzenek a gyerekek, természetesen tanítói segédlettel, például 21., 22., 23., 24. szabálypontok. A szabálypontokhoz tartozó pél-daanyagok másolása a helyesírási képesség fejlesztésében is jó szolgálatot tesz. Az önálló hibajavításhoz szintén használtathatjuk a szabályzatot.

A tollbamondások szövegeT. 1. A beszédben a hangok időtartamának helyes érzékeltetése sokat segít a helyesírásod javulásában.

Mindenki irigyli a hibátlanul írókat. Ennek eléréséhez a helyes kiejtés és helyesírás kitartó gyakorlására van szükség. Azután bárki hiba nélkül tudja leírni a következő szavakat: dicsér, ígér, kíván, szőlő, hallgatás, köpeny, bakancs.

T. 2. A klubdélutánunk kitűnően sikerült. Roppant jól éreztük magunkat. Fantasztikus volt a vetélkedő. Nagyszerű zenére táncoltunk. Isteni finom szendvicsekkel enyhítettük éhségünket.

T. 3. Samu, Misu és Gézu szívesen kirándulnak a közeli erdőbe. Mindig felnőtt kíséri őket. Hosszú sétá-kat tesznek a sűrű fák között kanyargó ösvényeken. Gyönyörködnek az erdei tisztásokon viruló gyönyörű és különleges virágokban. Könnyű lenne leszakítani őket, de ők inkább fényképeket készítenek róluk.

T. 4. Jó tanácsok kirándulóknak!A holmitokat hátizsákba pakoljátok be! Az ivóvizet kulacsba vagy pillepalackba tegyétek! Rétegesen öl-

tözködjetek! Kényelmes cipőt húzzatok a lábatokra! Feltétlenül hozzatok magatokkal esőkabátot! Az ösvé-nyen mindig egymás mögött haladjatok! Ne kiabáljatok, ne hallgassatok zenét! A természet meghálálja, ha vigyáztok rá.

T. 5. Károlyék vasárnap étteremben ebédeltek. Édesanyjuk gulyáslevest rendelt lekváros derelyével. Édes-apjuk babgulyást kért a pincértől. Karcsi és Ibolya fasírtgolyókat evett majonézes krumplisalátával.



71

T. 6. Évezredekkel ezelőtt őseink naponta csatát vívtak a természettel. Rémülten menekültek az égő bo-zótosból. Hosszú idő után jöttek rá a lángok jótékony hatására. A tűz melegít, ízletesebbé teszi az ételt, és védelmet nyújt a vadállatok támadása ellen.

T. 7. Gábor nem tudott helyesen írni. Elhatározta, hogy gyakorolni fog. Sokat másolt. Gyakran forgatta a helyesírási szabályzatot is. Egyre kevesebbet hibázott. A kitartó munka meghozta a gyümölcsét.

T. 8. Ügyelj a következő mondatok szavainak leírására! Miért szaporítjátok feleslegesen a szót? Már a nénje is unja Rezső csínytevéseit. Ne kívánj lehetetlent! Reggelire Enikő a teát issza meg legszívesebben.

T. 9. Az osztályban sokan sportolnak. Egyesek sportkörre, mások egyesületbe járnak. Ők rendszeresen edzenek. Törődjetek ti is az egészségetekkel, alakotokkal! Válasszatok valamilyen sportágat! Sportoljatok!

T. 10. Zsuzsa vendégeket hívott magához. Rendet rakott a szobájában. A ruháit összehajtogatta, és lerakta a szekrényébe. Szendvicseket készített, majd megterítette az asztalt. Izgatottan várta a csengő megszólalását.

T. 11. Szívesen tanulnék veled! Segítenék a különböző szövegek megértésében. Közösen oldanánk meg a feladatokat. Együtt biztosan könnyebben menne.

T. 12. Így szaporíthatsz szobanövényeket. A begónia és az afrikai ibolya szaporításához készíts levéldug-ványt! Vágj le éles késsel egy-egy levelet a növényekről! Válassz alsó, egészséges, idősebb levelet! A levélnyél kb. 4 cm hosszú legyen! Helyezd cserépbe, azt műanyag fóliával takard le! A gyökerek 4-5 hét múlva alakul-nak ki. Ezután kezdenek fejlődni a növénykék.

T. 13. Reggelire legszívesebben meleg kakaót iszom. Sokszor javaslom a húgomnak is, hogy igyék velem. Ő azonban éppen csak eszik néhány falatot, és már igyekszik kifelé az ajtón. Emiatt gyakran vitatkozom vele. Ti is inkább feküdjetek le korábban, hogy idejében fel tudjatok kelni! Nyugodtan, ne kapkodva reggelizzetek!

T. 14. Ha virágot kapsz, biztos te is szeretnéd, hogy sokáig illatozzon a szobádban. A vázát töltsd meg szobahőmérsékletű vízzel, majd naponta cseréld! Az esővizet jobban szeretik a virágok, mint a csapvizet. Ennek begyűjtése azonban elég körülményes. Meglágyíthatod a csapvizet pár csepp citromlével. A levelek ne érintkezzenek a vázában lévő vízzel! A víz cserélésekor mindig metssz le ferdén egy kb. 1 cm-es darabot a szár végéből!

T. 15. Nyár végén, augusztusban gyakoriak a hegyi viharok. Mennydörgés és villámlás jelzi a jöttüket. A fennsíkon először szellő söpör végig. A bükkfák ágai hajladoznak az egyre erősödő szélben. A zuhogó esőtől a patak medre hamar megtelik vízzel. Hömpölygő áradatként zúdul le a hegyoldalon. A vihar, ami-lyen gyorsan kerekedett, olyan gyorsan távozik. Kisüt a nap, és az égen megjelenik a szivárvány.

T. 16. A Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett olyan költői beszély megírására, melynek hőse valamely, a nép ajkán élő személy: Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz. Arany János erre a pályázatra írta meg a Toldit. A hagyomány szerint a Toldiak Nagyszalontán éltek, tehát a költő ismerte a róluk szóló mondákat. Még diákéveiben elolvasta Ilosvai Selymes Péter Toldiról szóló históriás énekét. Nagy hatással volt rá Petőfi



72

Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye. Arany megnyerte a pályázatot. Vörösmarty Mihály a ma-gyar irodalom legszebb virágának nevezte a művet.

T. 17. A hatodikosok közül sok gyereknek van otthon állata. Ági kedvence Lóri papagáj. Gergő sokat foglalkozik Bundással. Még a kutyakiképzőbe is beíratta. Adrienn Lukréciával tölti minden szabad idejét. Reggelente friss tejet hoz cicájának a boltból.

T. 18. A Mátra magasabb, tiszta levegőjű részein és az északi előtérben található gyógyforrások közelé-ben szanatóriumok épültek. A gyógyulást szolgálják a Bükk hegység tiszta levegőjű barlangjai is. Miskolc Észak-Magyarország központja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Csodálatos környezetben fekvő város a Bükk lábánál. Belvárosát gyönyörűen felújították.

T. 19. A Nap körül keringő bolygók közül mindegyiknek van holdja a Merkúr és a Vénusz kivételével. Némelyik körül több is kering. Számunkra legismertebb a Hold, amely az első olyan égitest, amelyen ember is járt. Felszínéről a Földet valóban kék bolygónak látták az űrhajósok.

T. 20. Vas megye Nyugat-Dunántúl Ausztriával szomszédos megyéje. Székhelye Szombathely. Az I. szá-zad derekán a rómaiak építették. Akkor még Savariának nevezték. A mai Romkert volt az ókori város központja. Itt tárták fel a 2000 éves Borostyán út maradványait. A vasútállomástól nem messze, a Kisfaludy utcában találjuk a Savaria Múzeumot. A Centrum Áruház mögötti téren áll Berzsenyi Dániel szobra. Sok diák tanul a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán.

T. 21. A fiatalok nagy része szereti a különböző üdítőitalokat. Népes tábora van a Coca-Cola és a Pep-si-Cola fogyasztóinak. Sokan vásárolnak rostos gyümölcsnektárokat is. Ők a Szobi vagy Sió termékcsaládo-kat vásárolják. A gyerekek nagyon kedvelik a Milka csokikat. Szerencsére nem felejtenek el fogkrémet sem venni. Lehet ez Amodent, Colgate, Signál, az a lényeg, hogy használják.

T. 22. A magyar írók közül sokak munkásságát különböző díjakkal ismerték el. Csukás István 1977-ben és 1987-ben kapott József Attila-díjat. Herder-díjban és József Attila-díjban részesítették például Csoóri Sándort. Szabó Magda 1949-ben Baumgarten-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat vehetett át.

T. 23. Történelmünk nagy eseményei sok művészt megihlettek. Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményében múzeumlátogatók ezrei gyönyörködtek már. Kölcsey Ferenc a Himnuszban a magyar nép zi-vataros századait örökítette meg. Katona József Bánk bán című drámája örök érvényű igazságokat hordoz. Gárdonyi Géza az Egri csillagok című regényében a három részre szakadt Magyarország harcokkal terhes időszakát festi elénk.

T. 24. Az automata mosógép a modern háztartások nélkülözhetetlen berendezése. Használatát bárki könnyen elsajátíthatja. Feltétlenül el kell olvasni a használati útmutatót. Nagyon fontos tudnivaló, hogy a színes ruhákat nem moshatjuk együtt a fehérekkel. Senki sem szereti, ha a hófehér blúza vagy inge rózsa-színben, esetleg kékben pompázik mosás után.

T. 25. A jó barát drágább az aranynál. Fényes ígéretnek kevesebbet higgy! Az egyenes út a legrövidebb. Az idő a legjobb orvos. Könnyebb az acélt meghajlítani, mint eltörni.



73

T. 26. A szólásainkban, közmondásainkban gyakran találunk számneveket. Írd le figyelmesen a következőket! Egyet mondok, kettő lesz belőle. Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. Egy gyékényen árul. Úgy kivágja, mint a huszonegyet.

T. 27. Huszonnégyen járunk az osztályunkba. Tizennyolcan vagyunk lányok. Május 25-én osztálykirán-dulásra megyünk. Első állomásunk Eger lesz, ahol sok a látnivaló. A nap többi részében túrázni fogunk a Mátrában. Este nyolc óra körül érünk majd haza.

T. 28. A László keresztnév a szláv Vladislav névből alakult ki. A név elemeinek jelentése hatalom és di-csőség. A leggyakoribb becézési formái: Laca, Laci, Lacika, Lackó, Lacó. Híres László például Fekete Lász-ló, Magyarország örökös Toldi Miklósa. Egyetért szüleinek azzal a szándékával, hogy magyar gyereknek magyar keresztnevet kell adni. Az egyszerű hangzású Fekete névhez jól illik a magyarban meghonosodott László név.

T. 29. Én nem szeretem, ha te így beszélsz velem. Mi ketten már régóta vagyunk jó barátok. Ők azt hiszik, hogy veszekszünk, pedig csak te vagy ingerült. Próbálj meg olyan nyugodt lenni, mint én!

T. 30. – Ez a könyv az enyém.– Biztos a tiéd? Azt hittem, hogy az öcsédé.– Dehogy az övé! Én kaptam a névnapomra a barátomtól.

T. 31. – Minden fontos dolgot elviszel magaddal? – Mindent magamhoz vettem. Mondtam azonban a fiúknak, hogy sátort feltétlen hozzanak magukkal,

mert nekünk nincs. – Segítsetek egymáson, ha valaki bajba kerül! – Ezt felesleges volt mondanod. Tudod, hogy mindig odafigyelünk egymásra.

T. 32. Milyen jelentősebb törvényeket hozott Nagy Lajos? Mit tett Zsigmond a városok fejlődésének érdekében? Melyek voltak Hunyadi János hadjáratai és nagy győzelmei? Melyik királyunk uralkodása alatt virágzott a reneszánsz Magyarországon? VagyUgyanolyan nadrágot szeretnék, mint a Gabié! Szerintem akkora a méretem is, mint az övé. Az ilyen

mintájúak jöttek divatba. De annyi időm sincs, hogy elmenjek a boltba.

T. 33. Elhatároztuk, hogy növényekkel tesszük szebbé a tantermünket. Valaki azt javasolta, hogy min-denki hozzon otthonról egy cserép virágot. Valamennyien egyetértettünk vele. Másnap senki sem érkezett növény nélkül az iskolába. Némelyik alig fért be az ajtón. Minden virágtartó tele lett. Attól kezdve sokkal jobban érezzük magunkat a teremben.

T. 34. A gyerekek gyakran számháborúznak az erdőszéli fák és bokrok között. A csapatok különböző színnel négyjegyű számokat írnak a lapokra. Ügyelnek arra, hogy az ellenfél még véletlenül se lássa meg a



74

számaikat. A védők elrejtik zászlójukat, a támadók pedig mindenáron meg akarják szerezni. A csata akkor ér véget, ha megszerzik a zászlót a támadó csapat tagjai.

T. 35. Kata családja az iskola közelében lakik. Édesanyja és édesapja is pedagógus. A bátyja egyetemista. A Debreceni Egyetem hallgatója. A 6. évfolyamon tanuló Kata tagja egy tánccsoportnak. Külföldi útjaikon több országban arattak már sikert. Szülei büszkék rá.

T. 36. Eger a Bükk hegység déli lábánál fekszik. Heves megye székhelye. A városról mindig Gárdonyi Géza jut az eszembe. Ebben a gyönyörű városban járt tanítóképzőbe. 1897-ben véglegesen itt telepedett le. 1899-ben jelent meg híres regénye, az Egri csillagok. Művében méltó emléket állított a dicsőséges egri hősöknek. Halála után kívánságára a vár Bebek-bástyáján temették el. Sírján egy egyszerű felirat áll: „Csak a teste.”

T. 37. Panni néni Heniék szomszédja. Nagyon szeret sütni. Gyakran visz kóstolót a szomszédoknak a fi-nomságaiból. Heni mindig megköszöni. Szeret segíteni Panni néninek. Szívesen jár vele vásárolni a piacra.

T. 38. Lutra lopott libát fogyaszt. Nem hallja az erdészné jajveszékelő, elcsukló hangját, de őrködő tekin-tete, szimatoló orra, megrezdülő füle veszélyt sejt. A fagyott földön kígyózó léptekkel indul a sötétlő erdő felé. A vadász töltött puskával jár a nyomában. Mellette szaglászó kutyája halad.

T. 39. A következő népi mondások sok határozószót rejtenek magukban. Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! Annyi neki onnan ide, mint nekem innen oda. Hátul hordja az eszét, mint kanász a botját. Fenn hordja az orrát. Mindenütt jó, de legjobb otthon.

T. 40. Vajon milyen lesz a jövő iskolája? Biztosan benned is felmerült már ez a sokakat foglalkoztató kérdés. Szerintem az oktatás CD-n vagy DVD-n rögzített tananyaggal történik majd. A tanárt mindenki a számára legalkalmasabb időben veheti otthon igénybe. Nem biztos, hogy mindig délelőtt fognak tanulni a diákok. Maguk választhatják ki a legmegfelelőbb időpontot is. A számítógéppel együtt felnövő gyerekek számára egyáltalán nem fog gondot okozni a programok kezelése.

T. 41. Marcsi szívesen segít édesanyjának a nagytakarításban. Reggel óta szorgoskodik. Először a kisöcs-cse után rakta el a játékokat. Ezután alaposan kiporszívózott a szobákban. Még az ágyak alatt és a szek-rények mögött is portalanított. A bútorok fényezése előtt lemosta az ajtót és az ablakokat. Kívül és belül ragyogott minden. Édesanyja nagyon megdicsérte.

T. 42. Szereted a természetet? Akkor óvd is minden cselekedeteddel! Védd meg az erdő, mező állatait, növényeit! Ne szemetelj! A hulladékot szedd össze, és vidd haza magaddal! Ha bedobod a szemétgyűjtőbe, jó helyre fog kerülni. Viselkedj csendesen, kulturáltan, hogy ne zavard a környezetedet! Csak kijelölt helyen gyújts tüzet! Ne feledkezz meg az eloltásáról sem!

T. 43. Vajon szeret-e mindenki tanulni? Ugye nem könnyű a válasz? Persze sokkal könnyebb lenne, ha azt kérdezném, szerettek-e szórakozni. Gondolkoztatok-e azon, miért van ez így? Talán sokatoknak a tanulás kevesebb örömet, sikert jelent, mint az önfeledt szórakozás. A tanulásban valóban nem könnyű eredménye-ket elérni. Kitartás, szorgalom kell hozzá. De annál nagyobb az öröm, minél jobban meg kell küzdened érte.



75

A felmérések tollbamondásainak szövegeA következőkben a felmérések tollbamondásainak szövegére teszek javaslatot. Természetesen, ha a kollégáknak van birtokában olyan szöveg, amely jobban igazodik elképzeléseikhez, azokkal nyugodtan helyettesíthetők.

Tanév eleji felmérés Az időjárásról és az éghajlatról Olykor melegebb, máskor hidegebb a levegő. A hőmérséklet állandóan változik. Reggel hűvös van, déltáj-ban nagyobb a meleg, éjjelre csökken a hőmérséklet. Ez a hőingadozás a nap állásával függ össze. Minél magasabban jár a nap, annál jobban melegíti a föld felszínét. A levegő mozgása a szél. Az erőssége is külön-böző lehet. Amíg csak éppen megbillenti a fák leveleit, addig szellőnek nevezzük. Ha a vastagabb gallyakat is leszaggatja, már szélviharról beszélünk.

Félévi felmérés Hogyan tisztítsuk a ruhaneműt? Először válogassuk szét a színes és fehér holmikat! Mindkét fajta ruhaneműhöz a megfelelő mosóport használjuk! Olvassuk el figyelmesen, és kövessük pontosan a mosószerek használati utasítását! Van né-hány olyan kényes ruhadarab, amelyet csak kéz közt szabad mosni. Ezeket csak szivaccsal dörzsöljük! Csavarás helyett nyomkodjuk ki belőlük a vizet! Lehetőleg vállfán szárítsuk őket!

Év végi felmérés Mit érezhetett Dobó? Jönnek! Mit érezhetett Dobó e hírnek hallatára? Az a török had jön, amelyik elfoglalta Drégelyt, Hollókőt, Salgót… Jönnek, mint a dübörgő istenítélet, világromboló tűzvihar. Százötvenezernyi emberarcú tigris, pusztító fenevad. Van kétszázezer is. Nagyobb részüket a zsenge gyermekkortól nyilazásra, lövésre, tábori életre nevelték. Kardjuk Damaszkuszban készült, vértjük derbendi acél, lándzsájuk hindosztáni mester-kovácsoktól való, ágyúikat Európa legjobb öntői alkották meg…

(Gárdonyi Géza: Egri csillagok)

Az ige Az öreg Káma válaszolt az égi sugallat szerint:

– A Tisza tele van apró szigettel. Egyik helyen a keskenyebbik mederről térítsétek el a vizet! Ott ássátok meg a sírt mélyen, és szélesítsétek meg a medret, hogy az legyen a nagyobbik! Azután, ha el van temetve a király, bocsássátok vissza a vizet! Idő múltával gyöngül az emlékezet, az iszap is belepi a koporsót. Senki sem tudja majd, hol van Attila eltemetve.

A névszók (névmások) Mindannyian másmilyenek vagyunk. Ahány ember, annyiféle tulajdonság. Természetesen mindenkinek vannak hibái. De nem biztos, hogy az az igazi barátod, aki ezeket a hibáidat elkendőzi, szemet huny fe-lettük.

A rossz tulajdonságaival is szerethetünk valakit, de sokkal jobbat teszünk vele, ha ezeket őszintén el-mondjuk neki. A mi segítségünkkel talán sikerül megváltoznia. Az igazi barátok nemcsak magukra gon-dolnak, hanem törődnek egymással is.

Az igenevek és a határozószók Szemléljük az ellenséges had előrajzását. Kétszer annyira látok, mint máskor, de olyan messze van tőlünk az ellenség, hogy csak mozgó sávokban mutatkozik. De azért tudjuk, hogy az ezüstösen csillogó sáv a pa-takon túl a római.



76

Ők is éppen úgy elrendezik a maguk hadát, mint Attila. Egy-egy ezüstös lovascsapat folyóvízként vált helyet. Aztán a vezércsoport szétoszlik. A távol messzeségben látható most már, hogy a római had, mind a bal szárnyon áll, szemben a mi gepidáinkkal s festett arcú, állatbőrös, különféle vad népeinkkel.

A tollbamondások értékelése A tollbamondások értékelésekor elsősorban a kiemelt szavakat vegyük figyelembe! Az adható pontszámok ezeknek a számát jelzik. A tollbamondás része a felmérésnek, hiszen azt egy jeggyel értékeljük, bár lehet külön is: nyelvtan és helyesírás osztályzatot is adhatunk.

Javítókulcs-javaslat 6. évfolyam Az írásmunkák értékeléséről az egyes részeknél már ejtettem szót. Összefoglalásként: csak begyakorolt szókészletből írassunk helyesírási felmérést. Évfolyamonként tegyünk különbséget súlyos (3-2 hibapontos) és kevésbé súlyos (1 hibapontos) helyesírási hibák között, sőt lehetnek olyan hibák is, amelyeket javítunk és javíttatunk, mégsem számítjuk a hibapontok közé. Ez utóbbit úgy is elkerülhetjük, hogy olyan tollba-mondásszöveget íratunk le a gyerekekkel, amely csak a tanult nyelvtani ismereteken, illetve helyesírási szabályokon alapszik.

A következő táblázat javaslat. A leggyakoribb helyesírási hibákat tartalmazza, illetve oszloponként sorol-tam be a megfelelő helyesírási hibapontok alá.



77

Javítókulcs-javaslat 5–8. évfolyamA helyesírási hiba

megnevezése5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3

A mondatkezdő nagybetű X X X X

A mondatvégi írásjel összetett mondatok végén X X X X

A mondatközi írásjel, a vessző használata a tagmondatok határán

X X X X

Egyéb mondatközi írásjel (pontosvessző, kettőspont) X X X X

A párbeszéd lejegyzésekor előforduló központozási hibák X X X X

Betűtévesztés, betűcsere X X X X

Az idézés X X X X

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD A szótövek írása begyakorolt szavakon

X X X X

A szótövek írása nem begyakorolt szavakon X X X X

A tőváltozatok írása (irat – írat, tol – toll típusúak) X X X X

A tőváltozatok írása (húszas–huszad típusúak) X X X X

A toldalékok írása, mgh.-k a toldalékban (-ít, -u, -ül, ról, -ről stb.)

X X X X

A toldalékok írása, msh.-k a toldalékokban (-t; -tt, -b, -bb) X X X X

A toldalékok írása, msh.-k a toldalékokban (szőjön típusúak és a higgy)

X X X X



78

A helyesírási hiba megnevezése

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD Zöngésség sz. r. hasonulás begyakorolt szavakon

X X X X

A zöngésség sz. r. hasonulás nem begyakorolt szavakon X X X X

A képzés h. sz. r. hasonulás begyakorolt szavakon X X X X

A képzés h. sz. r. hasonulás nem begyakorolt szavakon X X X X

Az írásban nem jelölt teljes hasonulás begyakorolt szavakon

X X X X

Az írásban nem jelölt teljes hasonulás nem begyakorolt szavakon

X X X X

Az írásban jelölt teljes hason. begyakorolt szavakon X X X X

Az írásban jelölt teljes ha so nu-lás nem begyakorolt szavakon X X X X

Az összeolvadás begyakorolt szavakon X X X X

Az összeolvadás nem begyakorolt szavakon X X X X

A mássalhangzó-rövidülés X X X X

A mássalhangzó-kiesés X X X X

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁS-MÓD begyakorolt szavakon X X X X

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD nem begyakorolt szavakon

X X X X

AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁS-MÓD begyakorolt szavakon X X X X

AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁS-MÓD nem begyakorolt sza vakon X X X X

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA a személynevek egyszerű esetei X X X X

A történelmi személynevek begyakorolt esetben X X X X

A történelmi személynevek nem begyakorolt esetben X X X X



79

A helyesírási hiba megnevezése

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3

Az állatnevek X X X X

A földrajzi nevek (egyeleműek) és -i képzős alakjai X X X X

A kötőjeles földrajzi nevek (tanulmányok során elő-fordulók) és -i képzős alakjai

X X X X

A kötőjeles földr. nevek (ta-nul mányok során nem elő-fordulók) és -i képzős alakjai

X X X X

A különírt elemekből álló földrajzi nevek X X X X

Egyéb tulajdonnevek begyakorolt szavakon X X X X

Egyéb tulajdonnevek nem begyakorolt szavakon X X X X

Az elválasztás szótagolás szerint X X X X

Az elválasztás összetett szavak esetében X X X X

A számok helyesírása X X X X

A keltezés és toldalékos formái X X X X

A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS a szóismétlések írása (szókettőzés)

X X X X

A szóismétlések írása (napról napra típusúak) X X X X

A szóismétlés írása (örökkön-örökké típusúak) X X X X

A mellérendelő szóösszetételek írása begyakorolt szavakon X X X X

A mellérendelő szóösszetételek írása nem begyakorolt szavakon

X X X X

Az ikerszók írása begyakorolt szavakon X X X X

Az ikerszók írása nem begyakorolt szavakon X X X X

Az alárendelő szókapcsolatok írása begyakorolt szavakon X X X X

Az alárendelő szóösszetételek nem begyakorolt szavakon X X X X



80

A szövegértő képesség fejlesztése

A szövegértési képesség fejlesztésére külön tankönyvet írtam a 6. évfolyam számára, amely egy sorozat tagja, és nagyon jól alkalmazható a nem szakrendszerű órák megtartása során. Ehhez a tankönyvhöz külön módszertani kézikönyvet készítettem, amely a Szövegértő képesség fejlesztése a kompetenciaalapú, nem szakrendszerű oktatásban címet viseli. Ebbe minden, a témával kapcsolatos tudnivalót összegyűjtöttem, ezért ajánlom a kedves kollégák számára. A továbbiakban a nyelvtan tankönyvben található, szövegértő képesség fejlesztését szolgáló feladatokra szeretném a kollégák szíves figyelmét felhívni.

A szövegértő képesség hatékonyságának fokozása érdekében elkészítettem a tananyag interaktív változatát is, amely digitális táblán és projektorral egyaránt használható. Ezzel nemcsak színesíthetjük tanítási óráinkat, hanem motiválhatjuk a tanítványainkat, illetve intenzívebbé tehetjük a képességfejlesztő tevékenységünket.

A didaktikus szövegek értelmeztetése

A tankönyv jellegéből adódóan – munkáltató tankönyv – sok didaktikus szöveget, azaz utasítást tartalmaz. Lehetőleg minden utasítást értelmeztessünk a tanulókkal, ugyanis ha a gyerekek nem értik az utasítást, értelemszerűen a feladatot sem tudják megoldani. Az elemzés menete a következő:

1. Mi az utasítás tárgya?2. Mi a megoldandó probléma?3. Mi a válaszadás módja?Konkrét példán: Tk. 15/1. b) feladat.Karikázd be a fenti szövegben azokat a szavakat, amelyeknek a helyes leírásában mindig segítségedre van

a szóelemző írásmód!Az utasítás tárgya: a szövegben található szavak egy része.A megoldandó probléma: olyan szavakat kell keresni, amelyek helyes leírásakor a szóelemzés elve érvé-

nyesül.A válaszadás módja: a szavak bekarikázása. Érdemes az utasításban a karikázd be kifejezést bekarikáz-

tatni, nehogy például aláhúzással oldják meg a figyelmetlenebb gyerekek a feladatot.A feladat értelmezését mindenképpen előzze meg az utasítás felolvasása. Ügyeljünk azonban arra, hogy

ne mindig a jól olvasó gyerekek olvassák fel! A hangos olvasás fejlesztése a hibásan olvasó gyerek számára fontos. Ezért biztosítsuk számára, hogy bármilyen rövid is a felolvasandó szöveg, legyen alkalma áttekin-teni. Az algoritmus megegyezik a felkészülés a szöveg felolvasására metodikájával, tehát amikor hosszabb szövegrészt olvastatunk vele.

1. A szöveg néma olvasása.2. Felkészülés a hangos olvasásra: nehezen olvasható szavak, kifejezések (terjedelmes szavak, mással-

hangzó-torlódások, idegen tulajdonnevek stb.) aláhúzása. 3. Egyéni, hangos olvasás.4. A hangos olvasás értékelése, javíttatása.

Az indukciós szövegekA nyelvtankönyvben nagyon sok indukciós szöveggel találkoznak a gyerekek, amelyek vagy az új ismeret

elsajátításához szolgáltatnak nyelvi fogalmi bázist, vagy a feladat megoldásához biztosítanak alapot, de ol-vashatnak metanyelvi szövegeket, például a szófajok kialakulásáról. Természetesen a könyv tartalmaz isme-retterjesztő szövegeket is, főleg A testbeszéd című fejezetben.

A tankönyv átdolgozásakor külön figyelmet fordítottam, hogy a szövegekhez olyan feladatokat is készít-sek, amelyek a szövegek megértését segítik. Meggyőződésem, hogy elvont nyelvtani fogalmak megtanítására



81

csak olyan szövegeket használjunk, amelyeket értenek a tanulók. A következőkben az ismeretterjesztő (ma-gyarázó-értelmező) szövegek algoritmusát olvashatják a kedves kollégák. Bár minden szöveg esetében nem tudunk a tanítási órán lépésről lépésre végigmenni a szaktárgyi órák keretén belül, de a nem szakrendszerű órákon jó szolgálatot tehet, főleg ha a tanulók is elsajátítják és alkalmazzák az egyes lépéseket. Ennek isme-rete elengedhetetlen az önálló tanulás során.

1. A szöveg előzetes áttekintése cím (alcímek) + ábrák + képek, képaláírások

feltételezések megfogalmazása: a szöveg várható tartalmáról az új információról

2. Ismerkedés a szöveggel néma (csendes) olvasással

3. A szöveg témájának a megnevezése

4. Ismeretlen kifejezések magyarázata a) Szövegösszefüggésből b) Tanulói magyarázat c) Tanári magyarázat (szemléltetés) d) Szótár, lexikon felhasználásával e) Internet

5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozása a) Adatkeresés ______, b) Lényegkiemelés – Bekezdések sorszámozása – Melyik bekezdésben olvastál …………-ról? – Kiegészítéses feladatok – Tételmondatok aláhúzása – Tételmondatok megfogalmazása saját szavaikkal c) Felosztások, rendszerezések – Táblázatok kiegészítése – Táblázatok alkotása d) Ábrák értelmezése – Grafikonok – Diagramok 6. A szöveg újraolvasása néma (csendes) vagy hangos olvasással

7. Vázlatírás tételmondatok alapján A bekezdések témáinak megnevezése 8. Jegyzetelés A szöveg tartalmának tömör megfogalmazása Ok-okozati összefüggések feltárása



82

LEJEGYZÉS: a) Vázlatpont b) Adatok (rövidítések használata) c) Kulcsszavak közötti összefüggések (jelek használata: > = ) d) Táblázatok alkalmazásaLássuk mindezt egy konkrét szövegen: A szófajok kialakulása, tk. 27. oldal! A szöveggel való ismerkedéskor feltétlenül fektessünk hangsúlyt a cím értelmezésére! Gyakran tapasz-

taljuk ugyanis a gyerekeknél, hogy más tankönyveikben sem szentelnek figyelmet a címeknek, szinte tu-domást sem vesznek róluk. Ez nehezíti számukra a szöveg globális megértését. Nem tudnak előfeltevéseket megfogalmazni az elolvasandó szöveg tartalmára vonatkoztatva, illetőleg nem keresnek kapcsolatot a szö-veg illusztrációival, márpedig ezek a lépések fontosak a szövegre való ráhangolódás, az érdeklődés felkeltése miatt. Az adott szöveg címének vizsgálata során kitérhetünk arra, mit tudnak már a szófajokról, milyen elképzelésük van a szófajok kialakulásával kapcsolatban, illetve hogyan kapcsolódhat a szöveghez a fotó és a Mama! képaláírás.

A szöveget – rövidsége miatt is – érdemes némán elolvastatni a tanulókkal. Olvasás közben feltétlenül számoztassuk be a bekezdéseket! (Tk. 27/1.) Erre azért van szükség, hogy a későbbiekben tudjanak tájéko-zódni a szövegben, azaz a feladatok megoldása közben ne kezdjék el mindig elejétől végigolvasni a szöveget, hanem csak arra a bekezdésre koncentráljanak, ahol megtalálják a megoldást.

A szöveg elolvasása után fontos az előfeltevések összevetése az olvasottakkal. Beszélgethetünk néhány percben arról, mi az, amiről már eddig is tudomásuk volt a szófajok kialakulásával és a kisgyermekek be-szédtanulásával kapcsolatosan.

A tankönyv 2. feladatának utasítása a következő: fogalmazd meg az 1. bekezdésben olvasottak alapján, mit jelent a mondatszó kifejezés! Ötödikesként már találkoztak ezzel a szakszóval, az 1. bekezdés 3. sorában leírtak alapján könnyen megalkothatják a definíciót. Például: a mondatszó olyan egyszavas mondat, amely-lyel az alapvető mondatfajtákat is kifejezhetjük. Az alapvető mondatfajták: a kijelentő, felszólító, felkiáltó mondat.

A 3. feladat szerint a tanulóknak a szövegben kell bekarikázniuk, milyen jelentésben használhatja a ké-pen szereplő kisfiú a Mama! mondatszót.

A 4. bekezdés feldolgozásakor utaljunk vissza az 1. bekezdésben olvasottakra: …valahogy úgy fejlőd-hetett ki az emberi nyelv, mint a kisgyermek nyelve. A ható ige használata jelzi mindenki számára, hogy a megállapítás feltételezés. Beszélgessünk arról, nekik melyek voltak a családi legendárium szerint az első szavaik, ezek mindegyike tárgyat vagy személyt nevezett meg, tehát főnév volt, s csupán egy-egy szó.

A feladatok megoldása után olvassák el ismét a tanulók a szöveget, és húzzák alá a tételmondatokat, ha eddig még nem tették volna meg, hiszen egy-egy bekezdés feldolgozását ezzel is kezdhetjük, illetve zárhat-juk, majd feltétlenül fogalmaztassuk meg a vázlatpontokat, amelyet a jobb képességű tanulókkal jegyzetté egészíttethetünk ki.

Szeretném megnyugtatni a kedves kollégákat, hogy a szöveg ilyetén feldolgozása kevesebb időt vesz igénybe, mint amennyi időbe tellett ennek levezetése, leírása, főleg abban az esetben, ha csoport- vagy páros munkában dolgoztatjuk fel, tehát egy csoport lesz egy-egy bekezdés szakértője, és az így szerzett ismerete-iket osztják meg a többiekkel. Például a leggyengébb képességű tanulók csoportját mi magunk irányíthat-juk és segíthetjük az 1. feladat megoldásában, hiszen a definíció értelmezésére, megfogalmazására minden tantárgy tanulása közben szükségük lehet.



83

Az indukciós szövegek esetében természetesen nincs szükség ilyen részletes elemzésre, de a szöveg meg-értésére ebben az esetben is gondot kell fordítanunk. Lássunk erre is egy példát!

Tk. 71. oldal, 6. feladat.Olvasd el a következő részletet!A 29 éves korában trónra került IV. Béla édesanyja a meggyilkolt Gertrúd királyné, édes apja az Arany

bullát megalkotó II. András. Testvérét, Erzsébetet és leányát, Margitot is szentté avatták. Unokájával, III. Andrással halt ki az Árpádház.

Mielőtt a részfeladatok elvégzéséhez hozzákezdenénk – az a) feladat utasítása szerint a főneveket kell aláhúzni a szövegben, a b) feladat a személynevek lemásolását kéri – feltétlenül értelmezzük a szövegrész-letet. Nagyon „látványos” megoldást ígér, és a gyerekek is roppant kedvelik a családfarészlet elkészítését. Először mindenképpen tisztázni kell, hányadik Béláról van szó. Természetesen a második honalapítóról, IV. Béláról.

A családfa részlete II. András – Gertrúd (Szent) Erzsébet IV. Béla – Laszkarisz Mária (Szent) Margit III. AndrásA hiányzó neveket ki lehet nyomoztatni a gyerekekkel, akár otthoni szorgalmi feladatként. Erre ösztönzi

őket a c) feladat, miszerint: gyűjts információt a könyvtárban, az interneten Szent Margitról! Mondd el a társaidnak, amit megtudtál! Ez a feladat már a következő témánkhoz, a kommunikációs képesség fejleszté-séhez is kapcsolódik.

A kommunikációs képesség fejlesztése

Nagyon nehéz különválasztani az anyanyelvi ismeretek tanításától-tanulásától, hiszen a feladatok egy része, főleg a nyílt választásos kérdések megválaszolásakor a tanuló eleve írásbeli szövegalkotást is végez, illetve a tanári kérdésekre mindezt szóban teszi.

Természetesen vannak olyan feladatok, amelyek középpontjában kifejezetten a szóbeli és/vagy az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése áll. A következőkben lássunk ezekre is néhány példát a Nyelvtan és helyesírás tankönyvből.

Szóbeli kifejezőképesség fejlesztéseNagyon fontosnak tartom, hogy a szóbeli szövegalkotás előtt kellő időt biztosítsunk a tanulók számára,

hogy összeszedhessék gondolataikat. A beszélgetés viszont folyhat spontán módon. A vitát, illetve az abban való részvételt elő kell készítenünk, és hagynunk kell időt az érvek és ellenérvek összegyűjtésére is.

Ttk. 5. oldal, 1. f) feladat. Meséld el az egyik kellemes vakációs élményedet!Ezt a részfeladatot szinte tálcán kínálta a feladat indukciós szövege. Kérjük meg a gyerekeket, hogy ösz-

szeszedetten, mások számára is érdekfeszítően meséljék el az élményüket, lehetőleg egyet válasszanak ki!Tk. 16. oldal, 6. feladat. Megnyertél egy gyerekek számára kiírt receptíró pályázatot. Egyik nyereményed az, hogy a díjnyertes

édességet elkészítheted egy gyermekműsor Süssünk, főzzünk együtt! című rovatában. Add elő az osztály-társaidnak, mit hogyan mondanál a tévénézőknek!



84

A tanulók is szeretik a tévécsatornák közkedvelt főzős műsorait. Biztosan szívesen részt vesznek – főleg a lányok – ebben a játékban. Kiváló alkalom a szóbeli kifejezőképesség és az előadói képesség fejlesztésére.

Tk. 26. oldal, 6. c) feladat. Add elő társaiddal a jelenetet!A jelenetet egy háromfős fiú- és egy ötfős lánycsoport adhatja elő a tankönyvben lévő fotó alapján.

Az egyik csoportot csak lányok, a másikat csak fiúk alkotják. A testbeszédükből kell kikövetkeztetniük, vajon ki mit mondhat, milyen magatartásformát képvisel. Többféle megoldás is elképzelhető, tehát több jelenet is eljátszható. Ezzel az osztály minden tagja megmozgatható, és bekapcsolható a játékba.

Tk. 111. oldal, 9. c) feladat. Szerinted panaszkodott vagy árulkodott a beszélő? Választásodat indokold meg a többieknek! Az indoklás szóbeli előadása során a meggyőzésre kell helyezniük az előadóknak a hangsúlyt. A téma

gyakran szokott problémát okozni az osztályközösségekben. Bizony elég nehéz meghúzni a határt. A mon-dandójuk megfogalmazásakor szem előtt kell tartaniuk a másik álláspontjának tiszteletben tartását.

Tk. 136. oldal, 10. c) feladat. Számolj be egy emlékezetes színházi élményedről!Ha a környezeti és családi körülmények nem is mindenütt teszik lehetővé, azért az iskolák törekednek

arra, hogy tanítványaik 12 éves korukig eljussanak egy színházi előadásra. Remélhetőleg szívesen számol-nak be tapasztalataikról. Ilyenkor alkalom nyílik arra is, hogy a közös színházélményről beszélgessenek.

Írásbeli kifejezőképesség fejlesztése Tk. 32. oldal, 7. b) feladat.Írd le rövid szövegben, ki mit cselekszik este a környezetedben!A feladat megoldását a következőképpen készítettem elő a feladat előző részében: a hajnal, alkony, este

szavakból kellett a tanulóknak történést jelentő igéket képezniük, majd az alkonyodik ige rokon értelmű megfelelőit kellett leírniuk. A gyűjtőmunkához felhasználhatták a szinonimaszótárt is.

Az ilyen jellegű feladatok esetében hívjuk fel a tanítványaink figyelmét a terjedelmi korlátokra is! Ne írjanak többet, mint amennyi sort (10) biztosítottam számukra a tankönyvben! Ezek figyelembevétele ka-matostul megtérül a felvételik, országos mérések írásakor és a versenyeken való részvételkor.

Tk. 35. oldal, 5. c) feladat.Az elmúlt években megfogyatkozott a zsiráfok száma az afrikai kontinensen. Írj rövid, jelen idejű igéket

tartalmazó szöveget a témáról! Próbálj megnevezni néhány okot, ami miatt ez a helyzet szerinted kialakulha-tott!

Ezt a feladatot csoportmunkában is megoldhatják a tanulók, és ezzel közös álláspontot is kialakíthatnak. Az okok megnevezését megelőző beszélgetés a szóbeli kifejezőképességüket is fejleszti. Itt is hívjuk fel a figyelmüket a terjedelemre, amely nem haladhatja meg az 5 sort, tehát gyakorolhatják a tömör, lényegre törő megfogalmazást is.

Mi lenne, ha… típusú fogalmazások írására is lehetőséget biztosítok a tanulóknak a tankönyvi feladatok között: Tk. 51. oldal 7. feladat.

A televízióban, moziban sok fantasztikus filmet láthatsz, amelyek a közeli vagy a távoli jövőbe repítik el a né-zőt. Válassz ki egyet az alábbi témák közül, és írj róla egy rövid fantasztikus (mindkét értelemben) fogalmazást!

a) Mi lenne, ha 2201-et írnánk…b) Mi lenne, ha te volnál az első ember, aki kapcsolatba lép a földönkívüliekkel…c) Mi lenne, ha életre kelnének a dinoszauruszok…d) Mi lenne, ha… (szabadon választott téma)



85

Tk. 106. oldal, 10. feladat.Készíts néhány mondatos alakleírást egy általad kedvelt személyről! Adj címet is a szövegnek!Szövegalkotás előtt feltétlenül hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy nem jellemzést kell írniuk! Törekedje-

nek az általuk választott személy lehető legszemléletesebb bemutatására!Tk. 144. oldal, 1. feladat A rajzon látható horgász nevében írd meg e-mailben az egyik barátodnak, hogyan szalasztottad el életed

nagy fogását a legutóbbi horgászás közben! Lehetőleg használj határozói igenevet!Az e-mail megkötés már meghatározza a szöveg terjedelmét. Többnyire nem küldenek az emberek egy-

másnak több oldalas levelet a világhálón keresztül. A másik megkötés a határozói igenevek használata. Erre a két szempontra mindenképpen hívjuk fel a gyerekek figyelmét!

Tk. 147. oldal, 8. feladat.Nézd meg a fényképet! Készíts róla rövid leírást! Használj minél több határozószót! Válogass az 5. fel-

adatban szereplő szavak közül!«A fénykép egy velencei sétálóutcát ábrázol. A szövegalkotás előtt beszélgessünk el a gyerekekkel arról, mit

jelent a sikátor kifejezés? Melyek azok az 5. feladatban szereplő határozószók, amelyeket felhasználhatnak szövegalkotáskor? A képleírás csupán néhány mondatból állhat, de törekedjenek a hangulatos bemutatásra.

Tk. 163. oldal, 5. e) feladat Fogalmazz meg egy SMS-t a barátodnak születésnapja alkalmából! Lehet humoros, de ne legyen bántó!Az SMS küldése napjainkban a fiatalok körében talán az egyik leggyakoribb írásos forma. Szinte külön

nyelvezete alakult ki, tele rövidítésekkel, sokszor egy-egy rejtvénnyel is felér egy-egy üzenet, például: írd + h ? talizunk 1mással. Jelentése: írd meg, hogy hol találkozunk egymással!

Ahogy a bevezetőben írtam, csak néhány példán igyekeztem bemutatni a nyelvtan tankönyv feladatai-nak képességfejlesztő lehetőségeit. Természetesen a kollégák bővíthetik, kiegészíthetik őket. De ügyelnünk kell arra, hogy lehetőleg annyi feladatot oldassunk meg a tanulókkal, amennyit képesek vagyunk ellenőriz-ni és értékelni!



86

A NYELVMŰVELÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBEN

A tankönyvben minden adandó alkalmat megragadtam, hogy felhívjam a figyelmet az esetleges nyelvhe-lyességi hibákra. Sajnos lépten-nyomon felütik fejüket újabb és újabb „sláger” nyelvhelyességi hibák, azaz, ahogy mostanság nevezzük, az igényes köznyelvtől eltérő nyelvhasználat. Ezek annyira elburjánzanak a kevésbé igényes köznyelvben, hogy sokan már észre sem veszik. Mások megbocsátható hibának tartják. Az igényes nyelvhasználó azonban kerüli, illetve javítja őket. A tankönyvben a következő problémákkal foglalkoztam:

A hasonló alakú szavak helytelen használata

Tk. 10. oldal, 11. feladat. Nem mindegy, hogy valakik felelősek vagy felelősök. A tartam és tartalom is egészen más jelentéssel bír.

A beszéd megértését zavarják a helytelen értelemben használt hasonló alakú szavak. Mivel 5. évfolyamon részletesen foglalkoztunk a jelenséggel, ezért került az ismétlő részbe, de a melléknév tárgyalásakor is talál-ható ezzel kapcsolatos feladat (91/5., 135/8.).

A csinál ige túl gyakori használata

Tk. 31. oldal, 2. feladat, 47. oldal, 5. feladat. Unos-untalan használt igénk, pedig sokkal találóbb kifejezéseket használhatunk helyette, amelyek segí-

tik a hallgató pontos informálását a cselekvésekről.

A feltételes mód jelének használata E/1. személyben

Tk. 49. oldal, 2. feladat., 52. oldal, 8. feladat. Már 5. évfolyamon is említést tettünk erről az egyre terjedő, súlyos nyelvhelyességi hibáról. Nem lehet

elégszer hangsúlyozni, hogy feltételes mód jelen idejében, E/1. személyben nincs illeszkedés.

A múlt idejű, feltételes módú igék halmozása

Tk. 52. oldal, 8. b) feladat. Az összetett feltételes módú igealakok ismétlődésének elkerülésére a főmondatban vagy a mellékmon-

datban szereplő feltételes módú igealakot átképzeléses jelen időbe tehetjük: Ha idejében szóltál volna, ez nem történik meg.

A „suksük”-özés, „szukszük”-özés

Tk. 56. oldal, 7. feladat, 62. oldal, 8. feladat. A Nyelvművelő kéziszótár a felszólító módú igealak kijelentő helyett címszó alatt foglalkozik a prob-

lémával. Az igék nagy részének kijelentő és felszólító módú alakja a tárgyas ragozás jelen idejének egyes szám 3. és többes szám 1., 2., 3. személyében (magas hangrendű igéknél csak többes szám 1. személyében) alakilag egybeesik, pl:. várja – várja meg!, várják – várják meg, kérjük – kérjük vissza! stb. Részben ezeknek az igealakoknak a hatására, részben talán ejtéskönnyítésül a t végű igék felszólító módú alakjait sokszor kijelentő értelemben használják: ezt mindenki mondhassa helyesen: mondhatja; miért nem ezt válasszátok helyesen: választjátok stb.



87

A két igemód alaki megkülönböztetéséhez a közlés pontossága érdekében szigorúan ragaszkodnunk kell, tehát a „suksük”-, ill. „szukszük”-özésnek feltétlen gátat kell szabni.

A fokozott melléknevek helyes alakja

Tk. 94. oldal, 6. feladat. A felsorolt fokozott melléknevek valójában mindkét alakjukban elfogadottak. A különbség csak annyi,

hogy a párok közül az egyik köznyelvi, a másik tájnyelvi szó. Ez a feladat, ahogy a jelzés is sugallja, a kife-jezetten jó képességű, a nyelvészet iránt fogékony és érdeklődő tanulók számára készült, de érdekességkép-pen tanári irányítással történő megoldás esetén mindenki számára ajánlott feladat. Az igényes köznyelvben használt szóalakok a következők: valódibb, nagyszájúabb, bátrabb, hűebb, hamarabb, közelebb, bővebb.

A sok határozatlan számnév használata

Tk. 45. oldal, 8. feladat, 9. feladat.Utána a főnév csak egyes számban állhat: sok szurkoló, több játékos, kevés focista. De hasonló a helyzet a

számos szó esetében. Nem számos példákat, számos kifogások, hanem számos példát, számos kifogás.

A sorszámnevek használata

Tk. 102. oldal, 3. feladat. Sorszámnevek helyett tőszámnevet használni durva hiba. Az öt kerületben lakom helyesen: az ötödik

kerületben lakom.

A magázás, önözés, tegezés

Tk. 112. oldal. Ezekkel a nyelvi jelenségekkel egy viszonylag hosszabb ismertetőben foglalkozik a munkáltató tankönyv.

Úgy tapasztaltam, hogy a gyerekeket nagyon érdekli a kialakulásuk. A kommunikációban sokszor gondot jelent számukra, kit hogyan szólítsanak meg, milyen nyelvi formát válasszanak. Ehhez igyekeztem néhány hasznos tanácsot adni.

A személyes és mutató névmás használata

Tk. 111. oldal, 10. feladat., 112. oldal, 12. feladat. Nyelvi babona, hogy az ez, az mutató névmás csak tárgyra, dologra, az ő személyes névmás csak sze-

mélyre vonatkozhat. Valójában az ő, ők névmás állhat élettelen tárgy helyett is, különösen mondat végén, hangsúlytalanul. Itt vannak a mai újságok, fusd át őket!

Tk. 122. oldal, 4. feladat. Az ez, az mutató névmás is jelölhet élő személyt. Nyelvi babona, hogy az ez, az mutató névmás csak

tárgyra vonatkozhat. Az ez, az mutató névmás is jelölhet élő személyt, különösen akkor, ha erősebb – ki-emelő vagy szembeállító – hangsúly esik rá. Ez szívesen maradt volna még, az inkább hazament volna.

A birtokos névmás helytelen használata

Tk. 116. oldal, 4. feladat. Az é birtokjellel fölöslegesen megtoldott enyimé, tiedé, mienké… alakok a köznyelvben hibásak, kerülendők.



88

Őket vagy azokat?

Tk. 127. oldal. 4., 5. feladat. A feladatban a tanulónak kell eldönteni a spontán nyelvhasználata, illetve előzetes ismeretei alapján,

hogy melyik szóalak a helyes. A Nyelvművelő kéziszótár a következő útmutatást közli: Dologra vonatkoz-tatva is őket a névmás, ha a tárgy hangsúlytalan: ha vannak kutyákról szóló könyveid, légy szíves add kölcsön őket! Ha viszont a névmási tárgyra erős kiemelő vagy szembeállító nyomaték esik, az azokat forma a szokásosabb: kiválasztottam néhány kutyáról szóló könyvet, azokat szeretném kölcsönkérni. Természetesen a tanulókkal nem kell ilyen tudományos részletességgel megbeszélni a problémát.

A határozatlan és általános névmás használata

Tk. 125. oldal, 4. feladat, 167. oldal, 18. feladat. A sok határozatlan számnévhez hasonlóan a minden, néhány, bármennyi névmások után is egyes számot

használunk. Pl.: minden gyerekek helyett minden gyerek, néhány tanulók helyett néhány tanuló.

A birtokos személyragok egyeztetése

Tk. 131. oldal, 6. feladat. Ha több 3. személyű birtokosnak egyenként egy birtokáról van szó, a hagyománynak az felel meg jobban,

ha egy birtokra utaló ragot használunk. A gyerekek az iskola folyosóján felakasztották a kabátjaikat helyett kabátjukat a fogasra. (Egy gyerek ugyanis általában egy kabátot visel.)

A folyamatos és a befejezett melléknévi igenevek összekeverése

Tk. 143. oldal, 8. feladat. A folyamatos melléknévi igenevet múlt idejű cselekvés jeleként is használhatjuk. Nem kell tehát így

egyeztetni: A piacon vásárolt (helyesebben: vásárló) emberektől pénztárcákat loptak el zsebesek.

A főnévi igenév használata utasításokban

Tk. 150. oldal, 3. feladat. Nem kifejezetten nyelvművelési, inkább illemtani kérdés. A főnévi igenév felszólításként való használata

(leülni!) elsősorban a címzett önérzetét sérti. Sokkal helyénvalóbb a szíveskedj(en) leülni, foglalj(on) helyet, sőt még az ülj(ön) le kifejezés is.

A felesleges névelőhasználat

Tk. 153. oldal, 4. feladat. Az igényes beszédben sem a családnevek, sem a keresztnevek elé nem teszünk határozott névelőt.

Az igekötők használata

Tk. 158. oldal, 12. feladat. Számos ige mellett sokan helytelenítik, fölöslegesnek tartják – joggal – az igekötőt: bebiztosít, kiértesít,

lerendez stb. Idegenszerű az igekötő az ilyen típusú szavakban: átbeszél, kitárgyal, beszüntet. Máskor az igekötő hiánya a zavaró: Gizi evés előtt mosta (helyesen: megmosta) a gyümölcsöt.



89

Az -e kérdőszócska

Tk. 160. oldal, 3. feladat. Az eldöntendő kérdő mondatban használjuk. Szórendi helye kötött. A pongyola beszédben alakultak ki

a Neme lehetne? típusú mondatok. Feltétlen kerülni kell őket!

NEVELÉSI LEHETŐSÉGEK A TANKÖNYVBEN

A tankönyv feladatai – az 5. évfolyamoshoz hasonlóan – nemcsak az anyanyelvi ismeretek elsajátítására, a képességek fejlesztésére alkalmasak, hanem számos nevelési lehetőséget hordoznak magukban. A teljes-ség igénye nélkül csak néhány példát sorolok fel közülük.

Új osztálytárs

Tk. 10. oldal, 10. c) és d) feladat.Beszélgessetek a képről! Vajon melyik lány lehet Zita, melyik Vera? Miből következtettetek erre? Mit árul

el a lányok testbeszéde?Képzeld magad Zita helyébe! Mit mondtál volna Verának? Játszd el valamelyik osztálytársaddal a jelenetet!A részfeladatok az indukciós szövegben leírt helyzetre vonatkoznak. Vera az új osztálytárs, aki magá-

nyosan gubbaszt a klubdélutánon. A közösségbe való beilleszkedés nem megy mindig zökkenőmentesen az újonnan érkező számára, ugyanakkor a közösségnek is van szerepe ennek a konfliktusnak a feloldásában. A két részfeladat megoldása erre a problémára irányítja a tanulók figyelmét.

Kérés udvarias visszautasítása

Tk. 15. oldal, 1. d) feladat.Az indukciós szöveg szerint két testvér társasjátékozik. Tomi szeretne visszavágót játszani. Ehhez a kom-

munikációs helyzethez kapcsolódik a feladat: képzeld magad Ádám helyébe! Utasítsd vissza udvariasan Tomi kérését!

A gyerekek számtalanszor kerülnek olyan élethelyzetbe, amikor egy kérést nem tudnak, vagy nem akar-nak teljesíteni. Jó, ha mintát adhatnak ahhoz, hogyan lehet ezt a feszültséget úgy feloldani, hogy ne bántsák meg a kérés megfogalmazóját.

Családi munkamegosztás

Tk. 31. oldal, 2. feladat. Az indukciós szöveg egy ideális családmodellt vetít elénk, ahol a családtagok mindegyikének megvan a

maga feladata a családban. Talán most felvetődik a kollégákban, vajon hány családban történik ez most így napjainkban. Szerintem fontos, hogy más mintát is kapjon, a gyerek, mint amit esetleg otthon tapasztal. Érdemes egy-két percet elidőznünk ennél az ellentmondásnál.



90

Kölcsönkérés

Tk. 41. oldal, 4. f) feladat.Kérd el Marcsitól a kerékpárját!Bár a feladat írásban kéri a feladat megoldását, de kiváló alkalmat nyújt ellenőrzéskor a szerepjátékra.

A kölcsönkérőnek mindenképpen udvariasnak kell lennie, hiszen ő kér szívességet. A kölcsönadónak kell döntenie, hogy teljesíti-e a kérést. Azonban a visszautasítást sem lehet sértő, bántó módon megfogalmazni és előadni.

A vendégek udvarias kínálása

Tk. 45. oldal 8., 9. feladat Minden családba érkeznek vendégek, sőt előfordul az is, hogy a tanítványaink látják vendégül a bará-

taikat. Érdemes beszélgetni nemcsak a kínálás udvarias nyelvi formáiról, hanem arról is, hogyan tálaljuk a vendégek számára a desszertet, a süteményt, a gyümölcsöt. Gondot okozhat a gyerekeknek a felnőttek kínálásának nyelvi megformálása. Szólhatunk a kínáló gesztusok szerepéről is.

A derű, a mosoly

Tk. 50. oldal, 3. d) feladat. Beszélgessetek arról, miért fontos az emberek életében a derű, az egymásra mosolygás!Véleményem szerint erről a témáról feltétlenül beszélgessünk el a tanítványainkkal. Mert mit látnak

általában a gyerekek. Sok megkeseredett, savanyú ábrázatú felnőttet. Már azok is ilyen arcot, álarcot (?) vesznek fel, akiknek tényleg okuk lenne a derűre, a mosolygásra. Nem divat örülni: sem az elismerésnek, sem az ajándéknak. Panaszkodni – okkal, ok nélkül – annál inkább. S lassan ilyenné válnak a gyermekeink is. Járva az ország iskoláit egyre több mosoly nélküli gyerekkel találkozom. Úgy látszik, már mosolyogni is meg kell tanítani őket. Saját gyermekeimet is arra tanítottam, ha odalépnek egy morcos ábrázatú ügyinté-zőhöz, mosolyogva köszöntsék, kedvesen beszéljenek hozzá. Először csak vissza fog mosolyogni, aztán már kedvesebb lesz a kommunikáció, ezáltal könnyebben megy az ügyintézés is. „Ha rámosolygunk a világra, az is visszamosolyog ránk.”

Bemutatás

Tk. 53. oldal, 10. b) feladat. Hogyan mutatnád be barátaidnak egy számukra ismeretlen barátodat? Játszd el társaiddal a jelenetet!

Előzetesen beszéljétek meg a szerepeket és az egyes szereplők szövegét!Sajnos gyakran tapasztalom, hogy még a felnőttek sincsenek tisztában azzal, kit kinek hogyan kell bemu-

tatni. A feladat megoldására éppen ezért fel kell készíteni a tanulókat. A bemutatáskor alapszabály, hogyha nagyobb társaságba ismeretlen érkezik, őt mutatjuk be az összes jelenlevőnek. A konkrét feladat kapcsán: – Engedjétek meg, hogy bemutassam a barátomat, Kiss Bélát! Ezt követően a jelenlévők egyenként mutat-koznak be, kezet is ők nyújtanak először, majd érthetően közlik a teljes nevüket, esetleg hozzátéve a bece-nevüket. Egyre jobban elharapódzik – amerikai mintára, amelyet a média is erősít –, hogy a bemutatkozók csak a keresztnevüket vagy a becenevüket árulják el. Igen ám, de mi Európában, Magyarországon élünk. Jó lenne, ha megőriznénk hagyományainkat. A nem jól értett névre pedig vissza kell kérdezni, mert a nevet eltéveszteni nagyon nagy sértés.



91

Kérés

Tk. 60. oldal, 4. c) feladat. Kérj tollat a társadtól! A többiek figyeljék meg azt, hogy használtad-e a nyelvi elemekhez illő nem nyelvi

elemeket!Gyakorta tapasztaljuk, hogy órán egyik tanítványunk kölcsönkér – többnyire a padszomszédjától – tol-

lat, színes ceruzát, radírt. S mindezt milyen sokféleképpen fogalmazhatja meg, mennyire változatos lehet a metakommunikációja. A két kép nem csupán illusztráció. A gyerekek gesztusa elárulja, ki adja kölcsön társának szívesen a tollat, ki kényszeredetten. Beszélgethetünk arról is, vajon mi lehet ennek az oka.

A lakóhely bemutatása

Tk. 68. oldal, 2. feladat.Írj néhány társaddal közösen rövid ismertetőt településetek vagy környéketek egyik híres szülöttjéről!Ennek a feladatnak az elvégzéséhez a tanulóknak csoportban kell együtt dolgozniuk, amely során a szo-

ciális kompetenciájuk fejlődik, illesztve fejleszthető. Számos ilyen jellegű feladat található a tankönyvben, és mindegyikre vonatkozik, hogy a közösségben végzett munka során szükség van arra, hogy a csoport tagjai képesek legyenek az együttműködésre, egymás meghallgatására, tiszteletben tartására. Erősödik a vállalkozói kompetenciájuk is, és képesnek kell lenniük a másik meghallgatására. Meg kell egyezniük, ki legyen a szóvivőjük, aki legjobban tudja előadni a közösen megírt ismertetőt.

Tolerancia, közös álláspont kialakítása

Tk. 73. oldal, 13. feladat. Bár még távoli problémának tűnik, de nem felesleges a házasságkötés utáni névválasztás kérdését meg-

vitatni. A b) feladatban a lányok nyilatkozhatnak arról, hogy ők melyik formát választanák szívesen. Ta-pasztalataim szerint a lányok többsége a Kovácsné Nagy Éva névhasználat mellett voksol, de egyre többen vannak, akik szívesen megtartanák a lánykori nevüket.

A fiúk a c) feladat „megoldása” közben támogatják a Kovácsné Nagy Éva alakot, de általában hevesen til-takoznak a házasságkötés utáni lánykori névhasználat ellen. A vélemények ütköztetésével a vita tanításának alapjait is lerakhatjuk.

Csekk feladása

Tk. 101. oldal, 9. feladat. A postautalványt nem elég helyesen kitölteni, hanem azt is tudni kell, hogyan illik udvariasan feladni

a postán. A postai alkalmazottnak is jólesik, ha köszöntik, s megköszönik a munkáját. Jó alkalom egy kis szerepjátékra is.

Érdeklődés

Tk. 104. oldal, 2. c) feladat.Fogalmazd meg, hogyan érdeklődnél telefonon a múzeumi belépőjegyek ára iránt!Az érdeklődő szöveg ellenőrzésére is a szerepjátékot ajánlom. Akár több tanulót is hallgassunk meg,

hogyan tenné ezt. Ekkor felidézhetjük a telefonálás legelemibb illemszabályait: a hívó fél köszön először és mutatkozik be. A felvilágosítást meg kell köszönnie, és neki kell befejezni a beszélgetést is.



92

Panaszkodás vagy árulkodás?

Tk. 111. oldal, 9. feladat. A képzeletbeli új osztálytárs monológja kapcsán ismét tisztázhatjuk a két fogalom közötti különbséget.

Beszélgethetünk a beilleszkedési zavarok okáról és megoldásáról is.

Magázás, önözés, tegezés

Tk. 112. oldal, JÓ, HA TUDOD!, 113. oldal 15., 16. feladat.Mai világunkban, amikor egyre elterjedtebb a tegezés, nemcsak nyelvi, hanem illembeli kérdés, ki kit

tegezhet, kit kell önöznünk. Mivel a kisgyerekek mindenkit tegeznek a családban, a szülőknek kellene meg-tanítaniuk, hogy vannak bizony felnőttek, akiket nem illik tegezni, például az eladókat, ismeretlen felnőt-teket. Ezzel sajnos egyre több szülő adós marad. Az óvodába, iskolába kerülvén a gyerekek szemrebbenés nélkül letegezik a pedagógusokat.

Az ismeretterjesztő szöveg és a hozzá kapcsolódó feladatok talán a tanulók figyelmét is felhívják az ud-varias magatartáshoz párosuló nyelvi megfogalmazások fontosságára.

Osztály otthonossá tétele

Tk. 130. oldal, 1. feladat.A tanterem minden gyerek második otthona. A feladat indukciós szövege alkalmat ad arra, hogy be-

szélgessünk a tanítványainkkal az osztálytermük külcsínéről. Mit hogyan változtatnának, hogy jobban érezzék magukat? Esetleg osztálykönyvtár létrehozását is meg lehet tervezni, ha még nem valósult meg. Mindezek a témák segítik azt is, hogy a tanulók még inkább közösséggé kovácsolódjanak.

Meghívó és meghívás

Tk. 138. oldal, 3. feladat. Nem árt azonban tudatosítani, hogy a meghívót elküldeni, szóban meghívni valakit nem illik az utolsó

pillanatban. Ezzel azt üzenjük a meghívott számára, hogy nem is igazán fontos számunkra a rendezvényen való részvétele.

A káros szenvedélyek elleni küzdelem

Tk. 157. oldal, 7. feladat. Készíts plakáttervet, amelyben a dohányosokat káros szenvedélyük abbahagyására biztatod! Többféle

feliratot fogalmazz meg!A plakátterv készítése kapcsán beszélnünk kell a fiatalkori dohányzás fokozottan káros hatásáról. Sajnos

az országos felmérések mind riasztóbb képet festenek elénk. Egyre több gyermekkorú dohányos él közöt-tünk. Itt is nagyon fontos a megelőzés, hogy vagányságból se próbálják ki, hiszen közöttük is nagyon nagy a rászokás veszélye.



93

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS KOMPLEXITÁSA A FOGALMAZÁS ÉS SZÖVEGÉRTÉS TERÜLETÉN

A következőkben néhány konkrét példán, feladaton mutatom be, hogyan értelmezem a képességfejlesz-tés komplexitását nyelvtanórán.

A következő feladat a Nyelvtan és helyesírás tankönyv 133. oldalán található 5. feladat, amely a névszók-hoz járuló jelek felismerését hivatott gyakoroltatni, tehát ismeretalapú feladatnak is nevezhetnénk, ugyan-akkor számos lehetőséget biztosít a képességek fejlesztésére.

Olvasd el a következő szöveget! A légi közlekedés egyre elterjedtebb a világon. Sokak szerint a legkényelmesebb utazási mód. Utazás

közben étkezhetünk, hiszen a vendéglátás benne van a jegyek árában. Az is biztos, hogy a közlekedési eszközök közül a leggyorsabb. Ugyanakkor sokkal biztonságosabb, mint a vonat, az autóbusz vagy a személygépkocsi. Kevesebb baleset éri a repülőgép utasait, mint bármelyik közlekedési eszközét.

A szöveg elolvasásával akár a néma, akár a hangos olvasást választjuk, mindenképpen fejlesztjük a gye-rekek olvasási képességét. A feladatok előtt feltétlenül győződjünk meg arról, hogy a tanulók értik-e a szö-veget, hiszen enélkül nehéz elvont nyelvtani fogalmakhoz kapcsolódó részfeladatokat megoldani. Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tehetünk fel a tanulóknak: Melyik a legelterjedtebb közlekedési eszköz a világon? Mi jellemzi a légi közlekedést? Mi bizonyítja, hogy biztonságosabb, mint a szárazföldi közlekedés?

Ezt követheti az anyanyelvi ismeretek alkalmazását igénylő feladatok megoldása.a) Húzd alá a szövegben a fokozott mellékneveket! Aláhúzandó szavak: elterjedtebb, legkényelmesebb, leggyorsabb, biztonságosabb. Ellenőrzés: felolvasással és a helyesírási problémák kiemelésével. Tisztáznunk kell azt is a tanulók-

kal, hogy a fokozott melléknevek között találunk közép- és felsőfokú melléknevet is. A kevesebb szót viszont nem fogadhatjuk el, mert bár középfokban áll, de nem melléknév, hanem határozatlan számnév.

Értékelés: szóbeli fejlesztő és feltáró értékelés, a hibátlanul dolgozók jutalmazása pl.: piros ponttal, + jellel (helyi szokás szerint).

A feladat elvégzése közben a tanulók következő képességeit fejlesztettük: gondolkodó-, megkülönbözte-tő-, alkalmazó-, szelektáló-, helyesírási, önkorrekciós képességét. Ugyanezeket felsorolhatnánk a b) feladat esetében is.

b) Keress egy-egy példát a következőkre!

birtoktöbbesítő jeles főnév: utasait középfokú határozatlan számnév: kevesebb felsőfokú melléknév: legkényelmesebb, leggyorsabb

A következő feladat elsősorban a tanulók kifejezőképességét fejleszti. Természetesen itt is alkalmazniuk kell a leíró nyelvtani ismereteiket. Gondolok itt a birtokos személyjel helyes használatára. Sajnos hallot-tam már repülőn ilyen megfogalmazást: kérem kedves utasainkat, kapcsolják be biztonsági öveiket, ami azt jelenti, hogy minden utasnak legalább két biztonsági öve van. Márpedig mindenki számára csak egy biztonsági övet biztosítanak a repülőn. Ennek tisztázása és az esetleges javítás miatt oldják meg írásban a tanulók a feladatot.

c) Képzeld magad egy utaskísérő helyébe! Fogalmazd meg az utasok számára, hogy a gép felszállásakor kapcsolják be a biztonsági öveket!



94

Helyes megoldások: Kedves Utasaink! Felszálláskor szíveskedjenek bekapcsolni a biztonsági övüket! Vagy. Kedves Utasok! Felszálláskor kapcsolják be a biztonsági övüket!

Ellenőrzés: felolvasással, a társ írásbeli munkájának ellenőrzésével, az esetleges hibák jelölésével és javít-tatásával.

Értékelés: a tanulók egymás munkáját értékelik, a pedagógus összegző értékelése.

Hasonló módon sok-sok feladatot elemezhettem volna. Ezzel az eggyel arra szeretném a kedves kollé-gák figyelmét felhívni, hogy mennyire fontos egy-egy feladatból minél több lehetőséget kiaknázni. Biztos, számtalan lehetőséget fedeztetek fel ti magatok is.

A TANKÖNYVI REJTVÉNYFELADATOK MEGOLDÁSA

Tk. 13. oldal 1. b) feladatolló, autó, tető, felhő

Tk. 41. oldal 5. feladat(T) annak, (S) nevetnek, (J) készítenék, (Í) ennélfogva, (Ó) olvasnád, (L) ennél, (J) jönnek, (D) elvin-

nének, (F) mennek, (Ú) üzenek, (O) üzennék, (K) üzenhet, (H) rónán, (L) innál, (P) kannák, (G) látnák, (L) látnok, (O) tenném, (S) néném, (Z) nézném, (T) kérnéd, (Ó) kérhetem, (Á) vennétek, (L) nézne, (S) pénznem

Megfejtés: JÓL DOLGOZTÁL

Tk. 67. oldal 12. feladatpityóka, kolompér = burgonya, garádics, grádics = lépcső, bokály, ibrik = bögre, garaboly, kaska = kosár

Tk. 69. oldal 3. feladat1. Kölcsey 2. Mihály 3. Mátra 4. Tünde 5. Bogáncs 6. Szigetvár 7. Eger 8. Petőfi 9. Széchenyi 10. Csepel

11. Budapest 12. Lánchíd 13. JánosMegfejtés: Kitüntetés, díj

Tk. 77. oldal 3. c) feladatc) Békéscsabai Jókai Színház, Budaörsi Játékszín, Csiky Gergely Színház – Kaposvár, Csokonai Színház –

Debrecen, Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, Gárdonyi Géza Színház – Eger, Győri Nemzeti Színház, Hevesi Sándor Színház –Zalaegerszeg, Jászai Mari Színház – Tatabánya, Katona József Színház – Kecskemét, Miskolci Nemzeti Színház, Móricz Zsigmond Színház – Nyíregyháza, Német Színház – Szekszárd, Pécsi Harmadik Színház, Pécsi Nemzeti Színház, Soproni Petőfi Színház, Szegedi Nemzeti Színház, Szigligeti Színház – Szolnok, Veszprémi Petőfi Színház, Vörösmarty Színház – Székesfehérvár, Weöres Sándor Színház – Szombathely

Tk. 78. oldal 5. feladata) Alap – Fejér megye, Törtel – Pest megye b) Csorba – (Szlovákia, Eperjesi kerület Poprádi járás), Isaszeg

– Pest megye c) Alap – Fejér megye, Érd – Pest megye, Kisbér – KomáromEsztergom megye, Edelény – BorsodAbaújZemplén megye, Tófej – Zala megye



95

Tk. 78. oldal 6. feladata) Egyszer volt Budán kutyavásár. b) Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé [a jó bor]. c) Él, mint Marci

hevesen. d) Sok víz lefolyik addig a Dunán [Tiszán]. e) Nem egy nap épült Buda vára. f) Akkor még Debrecen is falu volt.

Tk. 83. oldal 2. feladatVénusz – a szerelemnek, Neptunusz – vizeknek és tengereknek, Szaturnusz – semminek, Mars – háború

nak, Jupiter – római főisten

Tk. 84. oldal 3. feladat

Intézmény Város Megye

A) Móra Ferenc Múzeum Szeged Csongrád megye

B) Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen HajdúBihar megye

C) Petőfi Színház Veszprém Veszprém megye

Tk. 89. oldal 7. feladata) A városban először megrendezett török bál interjúk készítésére ösztönözte az újságírókat.Török Bálint, Gárdonyi Géza: Egri csillagokb) Az uhu norbert kedvenc madara.Hunor, Arany János: Rege a csodaszarvasrólc) Soma, miközben az iskolába menvén egy kerékpárt tol, diákcsínyen töri a fejét.Toldi: Arany János: Toldid) Bobo kaján, ostoba vigyoráról kapta a gúnynevét.Boka János, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Tk. 95. oldal 8. feladatokos: a557; b955, 1112, 1274; e298; f828, 920; k6, 276, 1096, 1242; sz223; t73, 78, 856; v513 a557 Aranyelmének gyöngy a gondolatja = okos embernek vannak bölcs gondolatai. b955 Jobb egy ki-

csit bolond lenni, mint igen okos = az se jó, ha túlságosan okos valaki. 1112 Vág az esze, mint a borotva = nagyon éles eszű, gyors észjárású. 1274 Budára (is) beillenék bírónak = nagyon eszes, okos. e298 Felérte az egyiket a másikával = értelmes ember módjára különbséget tesz ott, ahol különbséget kell tenni. f828 Fontolás, hallgatás anyja az okosságnak = az okos ember nem beszél megfontolatlanul. 920 Nem minden föld termi az észt = nem mindenütt akad igazán okos ember. k6 Sok kába közt elvész az okos = hiába van sok esztelen ember között okos is, nem az ő akarata érvényesül. 276 Több esze van, mint a(z egész) káptalannak = nagyon okos, sok mindent tud. 1096 Okos, mint a kígyó = ravasz és okosan számító. 1242 A kisujjában (is)több (ész v. esze) van = sokkal nagyobb tudású, sokkal képzettebb, mint valaki más. sz223 Okosnak tartja magát, mint a szamosközi tar varjú = azt képzeli magáról, hogy okos ember. t73 Olyan, mint egy táltos = nagyon eszes, sok mindent tud. 78 Fél tanács a feje = okos ember, sokat tud. 856 Olyan az esze [olyan esze van], mint a tűz= gyors felfogású. v513 Tűz az esze, mint a viski borbély fiának = jól vág az esze.

Tk. 98. oldal 6. feladatötöl-hatol ige–S, öt hatod számnév–Z, öt-hat számnév–Á, ötödöl ige–Z, sokaság főnév–A, sokszoros mel

léknév–D a) század b) és c) Pl.: Század pontosságig számolj! A század hadgyakorlatra készül. A 21. század az informatika százada. c) Egyéni megoldás.



96

Tk. 127. oldal 6. feladatAnnyi esze sincs, mint a tyúknak. Akármilyen vén az asszony, ha férjhez megy, csak menyasszony.

A kakas is úr a maga szemétdombján. Annyit ér, mint kilenc gémnek egy keszeg. Mindenki a maga háza előtt söpörjön! Akinek nem inge, ne vegye magára.

a) Mindenki a maga háza előtt söpörjön! Akinek nem inge, ne vegye magára. b) Pl.: cs111 Csepp a tengerben. f158 Nem megy a falnak tőle. h268 Nem nagyon hányják egymást. 410 Hátamon is kivinném. k989 Az egyik kezén is megszámolhatja. 1246 A kisujjára is kevés. 1818 (közmondás) Kevés hat körtvély kilenc medvének. p708 Annyi, mint pokolban egy szem mák. ü1 Nem elég az üdvösséghez. v3 Vacsorára is kevés.

Tk. 135. oldal 5. feladatsegédrendező, hivatalnok, házmester, állatkerti gondozó, énektanár

Tk. 135. oldal 6. feladatperspektíva = távlat, kilátás, látkép; nézőpont; attak = támadás; grémium = Ipari vagy kereskedelmi ka

mara; szervezet, társaság; irányító, vezető testület; választmány; orgánum = emberi hang; kreatív = leleményes, ötletes; konstruktív = építő, haladást szolgáló, pozitív jellegű

Tk. 135. oldal 7. feladata) fogához veri a garast = fösvény b) a kákán is csomót keres = akadékoskodó c) a rövidebbet húzza =

peches d) nagy lábon él = költekező e) fenn hordja az orrát = gőgös

Tk. 167. oldal 16. feladat1. benne 2. titeket 3. róluk 4. tőlem 5. hozzád 6. nektek 7. hozzá Megfejtés: birtokos



97

TAN

ÍTÁ

SI T

ERV

EZET

Műv

elts

égi t

erül

et/ta

ntár

gy: M

agya

r nye

lvÉv

foly

am: 5

. Té

mak

ör/T

emat

ikai

egy

ség:

Év

elej

i ism

étlé

sTa

nany

ag: A

szav

ak a

lakj

a és

jele

ntés

e A

taní

tás-

tanu

lás t

arta

lma:

ism

étlő

, ren

dsze

rező

óra

Meg

taní

tand

ó is

mer

etek

: –––

––––

Az

óra

cél-

és fe

lada

tren

dsze

re:

Hel

yes l

égzé

stec

hnik

a, b

eszé

dritm

us é

s aja

kart

ikul

áció

, mem

ória

fejle

szté

se.

A

szav

ak h

anga

lakj

áról

és j

elen

tésé

ről t

anul

tak

felid

ézés

e: e

gyje

lent

ésű,

több

jele

ntés

ű, a

zono

s ala

kú, r

okon

ért

el-

mű,

elle

ntét

es je

lent

ésű,

has

onló

han

gzás

ú, h

angu

tánz

ó és

han

gula

tfest

ő sz

avak

.

A h

ason

ló a

lakú

szav

ak h

elye

s has

znál

ata,

a h

angu

latfe

stő

szav

ak sz

erep

e a

kom

mun

ikác

ióba

n.

A sz

avak

szer

keze

térő

l tan

ulta

k ism

étlé

se, a

lakt

ani g

yako

rlato

k.

Hel

yesír

ási k

épes

ség

fejle

szté

se.

Idő

Taná

ri te

véke

nysé

gTa

nuló

i tev

éken

ység

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

képe

sség

ekM

unka

mód

szer

ekR

eflex

iók,

ön

refle

xiók

2’ 2’ 5’

A h

ázi f

elad

at el

lenő

rzés

e

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok

vége

ztet

ése

Az e

gyje

lent

ésű,

több

je-

lent

ésű

és a

zono

s ala

kú

szav

ak m

egkü

lönb

özte

tése

és

has

znál

ata

a) A

szóp

árok

felo

lvas

ása

hely

es

ejté

ssel

Tk.

6/4

.b)

Szó

mag

yará

zato

k, a

szav

ak

hián

yzó

más

salh

angz

óina

k he

-ly

ette

sítés

e m

onda

tokb

an, g

yűj-

tött

szóp

árok

felo

lvas

ása

Tk. 7

/7.

Légz

őgya

korla

t Tk.

20/

1., 2

. a)

kilé

gzés

kor s

han

g ej

tése

3. a

) sz

öveg

mon

dás e

gy a

lapl

eveg

ővel

Fela

datv

álas

ztás

: Tk.

8/1

. vag

y 2.

va

gy 9

/3.

A v

álas

ztot

t fel

adat

meg

oldá

sa

önál

lóan

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sejté

si ké

pess

ég fe

jlesz

tése

, sz

óért

elm

ezés

, szó

kinc

sbőv

ítés.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sejté

si ké

pess

ég fe

jlesz

tése

.

Kog

nitív

kom

pete

ncia

: Kon

ver-

táló

kép

essé

g. A

lény

egki

emel

ő ké

pess

ég, a

defi

níci

óalk

otás

ké-

pess

égén

ek fe

jlesz

tése

.

Fron

tális

osz

tály

-m

unka

Fron

tális

osz

tály

-m

unka

Diff

eren

ciál

t osz

-tá

lym

unka

– ö

n-di

ffere

nciá

lás.

Rész

ben

egyé

nre

szab

ott m

unka

Emlé

keze

tből

írás

sal

leírh

attá

k vo

lna

a ta

nuló

k pl

. az 1

. osz

lo

p sz

ópár

jait.

Néh

ány

tanu

lóna

k m

ég m

indi

g ne

m

meg

fele

lő a

bes

zéd-

légz

ése.

Foly

amat

os g

yako

rlá

s szü

kség

es.



98

Idő

Taná

ri te

véke

nysé

gTa

nuló

i tev

éken

ység

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

képe

sség

ekM

unka

mód

-sz

erek

Refl

exió

k,

önre

flexi

ók

4’ 6’ 2’ 2’

A fe

lada

tok

elle

nőrz

ése,

ja

vítta

tása

, ért

ékel

ése

Elle

nőrz

és fe

lolv

asás

sal

Elle

nőrz

és sz

ókár

tyák

kal

A ro

kon

érte

lmű

szav

ak

hasz

nála

ta, v

élem

énye

k m

egha

llgat

ása.

A fe

lada

t elle

nőrz

ése,

javí

t-ta

tása

, ért

ékel

ése.

Ro

kon

érte

lmű

szav

ak p

á-ro

sítás

a.A

fela

dat e

llenő

rzés

e, ja

vít-

tatá

sa, é

rték

elés

e

Az e

llent

étes

ala

kú sz

avak

.El

lenő

rzés

felo

lvas

ássa

l, sz

ókár

tyán

a h

elye

sírás

i pr

oblé

mák

kie

mel

ése.

Szój

áték

elők

észí

tése

A m

egol

dott

fela

dato

k fe

lolv

asás

a,

közö

s meg

besz

élés

e, ja

vítá

sa, é

rté-

kelé

se.

Tk. 8

/1. e

gyje

lent

ésű

és tö

bbje

lent

ésű

szav

ak m

egkü

lönb

özte

tése

, sza

bály

ki

egés

zíté

se, ö

nálló

mon

data

lkot

ás.

8/2.

Azo

nos a

lakú

szav

ak h

aszn

ála-

ta, ö

nálló

mon

data

lkot

ás.

9/3.

Hib

ajav

ítás,

betű

rend

be so

rolá

s, sz

avak

tábl

ázat

ba re

ndez

ése

A T

k. 9

/4. s

zöve

géne

k el

olva

sása

.Vé

lem

ényn

yilv

ánítá

s a),

b).

c) A

kla

ssz,

kirá

ly é

s tök

jó m

ellé

k-ne

veke

t hel

yette

sítő

szav

ak k

özös

gy

űjté

se.

Tk. 9

/5. R

okon

érte

lmű

szav

ak p

áro-

sítás

a, a

sors

zám

ok le

írás

a.A

roko

n ér

telm

ű sz

avak

felo

lvas

ása

Tk. 9

/6. A

szav

ak el

lent

étén

ek le

írás

a

Tk. 9

/7. A

játé

ksza

bály

érte

lmez

ése,

sz

ó és

elle

ntét

e sz

erep

cser

ével

, idő

re

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s: Eg

ymás

taní

tása

elv

érvé

nyes

í-té

se.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

s szó

hasz

nála

t. Sz

ókin

cs-

bőví

tés.

Kog

nitív

kom

pete

ncia

: Log

ikus

go

ndol

kodá

s fej

lesz

tése

szav

ak

tábl

ázat

rend

ezés

ével

jele

ntés

ük

alap

ján.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: K

ultu

rált

nyel

vhas

znál

at, v

éle-

mén

yalk

otás

, dol

gok

közl

ésén

ek

képe

sség

e. S

zóki

ncsb

ővíté

s. Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia: S

iker

és

kuda

rc el

foga

dásá

nak

képe

sség

e.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i kép

essé

g fe

jlesz

tése

, sz

ókin

csbő

víté

s.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: A fa

ir

játé

kra

való

töre

kvés

.

Fron

tális

osz

-tá

lym

unka

Egyé

ni m

unka

Fron

tális

osz

-tá

lym

unka

Páro

s mun

ka

Egyé

ni m

unka

Páro

s mun

ka

Meg

fele

lő a

tanu

lók

öndi

ffere

nciá

ló k

épes

-sé

ge. K

épes

ségü

knek

m

egfe

lelő

fela

dato

kat

vála

szto

ttak.

Jó, h

ogy

a hi

ányz

ó fe

lad

atok

pót

lásá

t ház

i fe

lada

tkén

t adt

am.

A ta

nuló

k új

abb

szav

a-ka

t em

lítet

tek

a po

zitív

ál

lásp

ont k

ifeje

zésé

re,

pl. z

sír.

Jó, h

ogy

meg

szab

tam

a

játé

kidő

t, de

sutto

gva

kelle

tt vo

lna

a já

téko

t já

tsza

ni.

10’

A h

angu

tánz

ó és

a h

angu

-la

tfest

ő sz

avak

has

znál

ata.

A fe

lada

tok

kios

ztás

a ké

-pe

sség

ekne

k m

egfe

lelő

en

Gye

nge

hely

esírá

si ké

pess

égű

tanu

-ló

k: T

k. 1

0/8.

han

gutá

nzó

szav

ak

hián

yzó

más

salh

angz

óina

k pó

tlása

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

s szó

hasz

nála

t. H

elye

sírás

i ké

pess

ég fe

jlesz

tése

. Önk

ifeje

ző

képe

sség

fejle

szté

se.

Diff

eren

ciál

t os

ztál

ymun

ka



99

Idő

Taná

ri te

véke

nysé

gTa

nuló

i tev

éken

ység

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

képe

sség

ekM

unka

mód

szer

ekR

eflex

iók,

ön

refle

xiók

3’ 5’ 4’

A fe

lada

tok

elle

nőrz

ése,

javí

ttatá

sa, é

rték

elés

e

Has

onló

ala

kú sz

avak

he-

lyes

has

znál

ata

A sz

avak

szer

keze

te, a

lakt

a-ni

gya

korla

tok

vége

ztet

ése.

Az a

lakt

ani e

lem

zése

k el

le-

nőrz

ése,

a sz

óele

mek

sajá

-to

sság

aina

k ki

emel

ése

Az ó

rán

átism

étel

t nye

lv-

tani

foga

lmak

rend

szer

be

fogl

alás

a

Ház

i fel

adat

kije

lölé

se, e

lő-

kész

ítése

.A

kor

ábba

n ki

jelö

lt há

zi

fela

dat f

elid

ézés

e

Az ó

rai m

unka

ért

ékel

ése.

Juta

lom

fela

dat

Átla

gos n

yelv

i kép

essé

gű ta

nu-

lók:

Tk.

10/

10. H

angu

latfe

stő

szav

ak fe

lism

erés

e sz

öveg

ben,

a

bána

tos s

zó ro

kon

érte

lmű

meg

-fe

lelő

i, te

stbe

széd

ért

elm

ezés

e, sz

erep

játé

k.Jó

kife

jező

képe

sség

ű ta

nuló

k:

Tk. 1

0/9.

rövi

d sz

öveg

alk

otás

a ha

ngut

ánzó

és h

angu

latfe

stő

szav

ak fe

lhas

znál

ásáv

al.

Tk. 1

0/11

. és a

z int

erak

tív ta

n-an

yag-

feld

olgo

zás I

smét

lés 5

. fe

lada

tána

k kö

zös m

egol

dása

, Tk

. 12/

4. k

iem

elt s

zava

k al

akta

ni

elem

zése

köz

ösen

.El

lenő

rzés

kor a

szóe

lem

ek sa

já-

toss

ágai

nak

ismét

lése

, rög

zíté

se

A ta

nkön

yvi j

elen

tést

ani é

s ala

k-ta

ni tá

bláz

at át

teki

ntés

e

Tanó

rán

kívü

li te

véke

nysé

g: T

k.

12/6

. sza

vak

hián

yzó

told

alék

ai-

nak

pótlá

sa

Inte

rakt

ív ta

nany

ag-fe

ldol

gozá

s Is

mét

lés t

émak

ör 4

. és 6

. fel

adat

a

Prod

uktív

írás

kész

ség.

A v

erbá

lis

és n

em v

erbá

lis k

ompl

exitá

s ke-

zelé

sére

val

ó ké

pess

ég.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Gon

-do

skod

ás k

épes

sége

, tol

eran

cia,

se

gíts

égny

újtá

s. M

ások

ra v

aló

odafi

gyel

és k

épes

sége

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: A

hel

yes s

zóha

szná

lat.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: G

ram

mat

ikai

szab

ályr

ends

zer

kial

akítá

sa.

Kog

nitív

kom

pete

ncia

: Öss

ze-

haso

nlító

és e

lem

ző k

épes

ség.

Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia: E

gyüt

t-m

űköd

ési k

épes

ség

fejle

szté

se.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: Re

ndsz

erez

ő, k

onve

rtál

ó, k

ombi

-na

tív, l

ogik

ai k

épes

ség.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s:

A ta

nulta

k al

kalm

azás

ának

ké-

pess

ége.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Sik

er é

s ku

darc

elfo

gadá

sána

k ké

pess

ége.

Önf

ejle

szté

s. Ér

zelm

ekke

l val

ó bá

nni t

udás

.

Fron

tális

osz

tály

-m

unka

Páro

s mun

ka

Fron

tális

osz

tály

-m

unka

A T

k. 1

0/10

. fela

dat

c) és

d) r

észé

t osz

tá

lyfő

nöki

órá

n fo

gju

k m

egol

dani

.

A k

övet

kező

ism

ét

lő ó

ráko

n al

akta

ni

elem

zése

ket k

ell v

ége

znün

k.

A to

llbam

ondá

sra

már

nem

mar

adt i

dő.

A k

övet

kező

óra

ele

jén

elvég

zend

ő.



100

Műv

elts

égi t

erül

et/ta

ntár

gy: M

agya

r nye

lvÉv

foly

am: 6

. Té

mak

ör/T

emat

ikai

egy

ség:

Szó

fajo

kTa

nany

ag:

A n

yelv

ek sz

ófaj

i ren

dsze

re

A m

agya

r nye

lv sz

ófaj

i ren

dsze

reA

taní

tás-

tanu

lás t

arta

lma:

új i

smer

etet

köz

lő ó

raM

egta

níta

ndó

ism

eret

ek: s

zófa

jA

z ór

a cé

l- és

fela

datr

ends

zere

: Hel

yes l

égzé

stec

hnik

a, b

eszé

dritm

us é

s aja

kart

ikul

áció

fejle

szté

se.

A

met

anye

lvi s

zöve

gek

érte

lmez

ése.

A

z ism

ert s

zöve

gfel

dolg

ozás

i str

atég

iák

alka

lmaz

ása,

úja

bb st

raté

giák

kal v

aló

bőví

tése

.

Vázl

atír

ás.

A

z írá

s nem

nye

lvi j

elei

nek

az ír

ott ü

zene

ten

túli

jele

ntés

e.

Hel

yesír

ási k

épes

ség

fejle

szté

se.

Idő

Taná

ri te

véke

nysé

gTa

nuló

i tev

éken

ység

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

képe

sség

ekM

unka

- m

ódsz

erek

Refl

exió

k,

önre

flexi

ók

2’ 3’ 3’

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok

vé-

gezt

etés

e

A n

yelv

ek sz

ófaj

i ren

dsze

re

cím

ű sz

öveg

feld

olgo

ztat

ása,

a

szöv

egfe

ldol

gozá

si te

chni

-ká

k gy

akor

olta

tása

.A

szöv

eg á

tteki

ntet

ése.

A c

ím ér

telm

ezte

tése

Kie

jtési

gyak

orla

t Tk.

20/

1. a)

m

agán

hang

zóso

rok

ejté

se, 2

. a)

han

gsor

ok ej

tése

nag

y ar

ti-ku

láci

óval

A sz

öveg

átte

kint

ése

(cím

, ill

uszt

ráci

ó), a

cím

érte

lmez

é-se

, elő

felte

vése

k m

egfo

galm

a-zá

sa (M

iről s

zól a

szöv

eg?)

.A

szöv

eg n

éma

elol

vasá

sa, a

be

kezd

ések

bes

zám

ozás

a

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sejté

si ké

pess

ég fe

jlesz

tése

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:Sz

öveg

átte

kint

ő ké

pess

ég.

A c

ím é

s a sz

öveg

tart

alom

kö-

zött

i öss

zefü

ggés

. Olv

asás

i ké-

pess

ég fe

jlesz

tése

.G

ondo

lkod

ási k

ompe

tenc

ia:

Előf

elte

vése

k m

egfo

galm

azás

a.

Fron

tális

osz

-tá

lym

unka

Fron

tális

osz

-tá

lym

unka

Egyé

ni m

unka

Néh

ány

tanu

lóna

k m

ég

nem

meg

fele

lő a

z art

i-ku

láci

ója.

Foly

amat

os g

yako

rlás

szük

sége

s.

A sz

öveg

átte

kint

ésse

l ka

pcso

latb

an tö

bbny

ire

sabl

onos

meg

foga

lma-

záso

k ha

ngzo

ttak

el.



101

Idő

Taná

ri te

véke

nysé

gTa

nuló

i tev

éken

ység

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

képe

sség

ekM

unka

- m

ódsz

erek

Refl

exió

k,

önre

flexi

ók

10’

3’ 3’ 5’

A sz

öveg

tém

áján

ak m

egfo

-ga

lmaz

tatá

sa

A té

telm

onda

tok

kiem

elés

e, a

beke

zdés

ek té

máj

ának

meg

-fo

galm

azta

tása

.A

téte

lmon

dato

k, a

fela

dat-

meg

oldá

s elle

nőrz

ése,

érté

-ke

lése

.A

téte

lmon

dato

k, a

bek

ezdé

-se

k té

mam

egfo

galm

azás

ának

el

lenő

rzés

e, ér

téke

lése

Az e

gész

szöv

eg m

egér

tésé

-ne

k vi

zsgá

lata

.A

fela

datla

pok

meg

oldá

sána

k el

lenő

rzés

e, ér

téke

lése

, jav

ít-ta

tása

Vázl

at ír

atás

a, v

ázla

tpon

tok

elle

nőrz

ése

A Je

gyez

d m

eg! é

rtel

mez

ése

A sz

öveg

tém

áján

ak m

egfo

-ga

lmaz

ása

A sz

öveg

bek

ezdé

senk

énti

feld

olgo

zása

1. b

ekez

dés:

A té

telm

onda

t m

egke

resé

se, T

k. 2

8/1.

meg

-ol

dása

2. b

ekez

dés:

A té

telm

onda

t m

egke

resé

se, a

bek

ezdé

s té-

máj

ának

meg

neve

zése

3. A

téte

lmon

dat m

egke

re-

sése

, a b

ekez

dés t

émáj

ának

m

egne

vezé

se

Fela

datla

p m

egol

dása

1. s

z. m

ellé

klet

I. t.

A sz

ófaj

ok –

A n

yelv

ek

szóf

aji r

ends

zere

: Iga

z vag

y ha

mis?

Vázl

atírá

s a té

telm

onda

tok

segí

tség

ével

A Je

gyez

d m

eg! f

elol

vasá

sa

karb

an, h

alk

hang

erőv

el, a

ku

lcss

zava

k be

karik

ázás

a az

ér

telm

ezés

segí

tésé

hez.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: A

dol

gok

közl

ésén

ek k

épes

sége

.A

hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

Öná

lló is

mer

etsz

erzé

s kép

essé

ge.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Más

ok-

ra v

aló

odafi

gyel

és k

épes

sége

. Sa

ját á

llásp

ont m

egvé

dése

.K

ogni

tív k

ompe

tenc

ia: K

onve

r-tá

ló k

épes

ség.

A lé

nyeg

kiem

elő

képe

sség

fejle

szté

se.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Egy

ütt-

műk

ödés

i kép

essé

g.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

s szó

hasz

nála

t. H

elye

sírás

i ké

pess

ég fe

jlesz

tése

.A

hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

Ism

eret

alka

lmaz

ási k

épes

ség

fejle

szté

se.

Kog

nitív

kom

pete

ncia

: A lé

-ny

egki

emel

ő ké

pess

ég fe

jlesz

té-

se.

Kom

mun

ikat

ív k

ompe

tenc

ia:

anya

nyel

vi b

eszé

d és

bes

zédé

r-té

s.

Egyé

ni m

unka

Páro

s mun

ka

Páro

s mun

ka

Egyé

ni m

unka

Fron

tális

osz

tály

-m

unka

Nag

yon

jól f

ogal

maz

ták

meg

a ta

nuló

k a

szöv

eg

tém

áját

.

Jól i

ndok

olta

k az

1. f

el-

adat

ban.

A fe

lada

tlapo

t min

den

tanu

lópá

r hib

átla

nul

oldo

tta m

eg. :

-)



102

Idő

Taná

ri te

véke

nysé

gTa

nuló

i tev

éken

ység

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

képe

sség

ekM

unka

- m

ódsz

erek

Refl

exió

k,

önre

flexi

ók

1’ 2’ 3’ 1’ 5’ 3’ 1’

A m

agya

r nye

lv sz

ófaj

i re

ndsz

erén

ek m

egism

erte

-té

se

Elle

nőrz

és fe

lolv

asás

sal

Ism

eret

ek a

lkal

maz

tatá

sa

Öss

zefo

glal

ás

Az ó

rai m

unka

érté

kelé

se

I. t.

Szem

lélte

tés:

A sz

ófaj

ok

anim

áció

meg

teki

ntés

e

Tk. 2

9. o

ldal

a sz

ófaj

ok á

tte-

kint

ése

Péld

ák b

eírá

sa T

k. 2

9. o

.

I. t.

Tém

akör

ök: A

szóf

ajok

–

A m

agya

r nye

lv sz

ófaj

i ren

d-sz

ere

fela

data

i.A

tanu

ltakk

al k

apcs

olat

os

kérd

ések

meg

foga

lmaz

ása,

a

padt

árs v

álas

zol

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: G

ram

mat

ikai

szab

ályr

ends

zer

kial

akítá

sa.

Kog

nitív

kom

pete

ncia

: Öss

ze-

haso

nlító

és e

lem

ző k

épes

ség.

G

ondo

lkod

ási k

ompe

tenc

ia:

A p

élda

kere

sés.

Rend

szer

ező,

lo

gika

i kép

essé

g.D

igitá

lis k

ompe

tenc

ia.

Fron

tális

osz

tály

-m

unka

Egyé

ni m

unka

Fron

tális

osz

tály

-m

unka

Páro

s mun

ka

Jól e

lőké

szíte

tte a

fel-

adat

meg

oldá

st.

Nag

y si

kere

vol

t ism

ét

az in

tera

ktív

fela

dato

k-na

k.

1. sz

. mel

lékl

etFe

lada

tlap

a pá

ros m

unká

hoz

1. Ja

víts

d fö

léír

ássa

l a h

elyt

elen

ada

toka

t tar

talm

azó

mon

dato

kat!

Az e

mbe

r egy

ik sa

játo

sság

a, h

ogy

szer

eti a

rend

szer

tele

nség

et. A

nye

lv tö

rvén

ysze

rűsé

geit

már

az ő

skor

tól k

utat

ják

a tu

dós e

mbe

rek.

Az e

lső n

yelv

tan

Kr. u

. 3. s

záza

dban

szül

etet

t Ind

onéz

iába

n. A

z óko

ri ró

mai

tört

énés

zek

is fo

glal

kozt

ak n

yelv

észe

ti ké

rdés

ekke

l.

2. K

i vol

t Sze

nci M

olná

r Alb

ert?_

____

____

____

____

____

_

3. M

i ala

pján

ker

ülne

k a

szav

ak a

cso

port

ba? _

____

____

____

____

____

_

Fela

datla

p a

páro

s mun

káho

z (m

egol

dás)

s

zere

t min

dent

rend

szer

be fo

glal

ni

ó

kort

ólA

z em

ber e

gyik

sajá

toss

ága,

hog

y sz

eret

i a re

ndsz

erte

lens

éget

. A n

yelv

törv

énys

zerű

sége

it m

ár a

z ősk

ortó

l kut

atjá

k a

tudó

s em

bere

k.

e

Indi

ában

gö

rög

Az e

lső n

yelv

tan

Kr. u

. 3. s

záza

dban

szül

etet

t Ind

onéz

iába

n. A

z óko

ri ró

mai

tört

énés

zek

is fo

glal

kozt

ak n

yelv

észe

ti ké

rdés

ekke

l.

2. K

i vol

t Sze

nci M

olná

r Alb

ert?

Az

első

mag

yar n

yelv

tank

önyv

írój

a. 3

. Mi a

lapj

án k

erül

nek

a sz

avak

a c

sopo

rtba

? A k

özös

tula

jdon

sága

ik: a

szó

je

lent

ése,

alak

tani

tula

jdon

sága

, mon

datb

eli sz

erep

e ala

pján

.



103

Műv

elts

égi t

erül

et/ta

ntár

gy: M

agya

r nye

lvÉv

foly

am: 6

. Té

mak

ör/T

emat

ikai

egy

ség:

Az i

geTa

nany

ag: A

felsz

ólító

mód

ú ig

ék h

elyes

írása

; Az i

kes i

gék

A ta

nítá

s-ta

nulá

s tar

talm

a: g

yako

rlóór

aM

egta

níta

ndó

ism

eret

ek:

t vég

ű ig

ék fe

lszól

ító m

ódú

alak

jai,

ikes

ige

Az

óra

cél-

és fe

lada

tren

dsze

re:

Hel

yes l

égzé

stec

hnik

a, b

eszé

dritm

us é

s aja

kart

ikul

áció

fejle

szté

se.

A

felsz

ólító

mód

ú ig

ék fe

lism

erés

e

A fe

lszól

ító m

ódú

igék

, kie

mel

ten

a t

végű

igék

hel

yesír

ásán

ak g

yako

rlása

A

szuk

szü

kölé

s nye

lvi o

kána

k fe

ltárá

sa

Mon

data

lkot

ás g

yako

rlása

Idő

Taná

ri te

véke

nysé

gTa

nuló

i tev

éken

ység

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

képe

sség

ekM

unka

- m

ódsz

erek

Refl

exió

k,

önre

flexi

ók

1’ 1’ 3’ 2’

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok

vége

ztet

ése

A fe

lszól

ító m

ódú

igék

ről

tanu

ltak

ismét

lése

A fe

lszól

ító m

ódú

igék

fe

lism

erés

e, a

lkal

maz

ása.

Elle

nőrz

és fe

lolv

asás

sal

Elle

nőrz

és fe

lolv

asás

sal,

tábl

ánál

az A

cso

port

ok

bevo

násá

val

Tk. 6

/4. W

eöre

s Sán

dor:

Kína

i te

mpl

om

A fe

lszól

ító m

ódú

igék

ről t

anul

tak

ismét

lése

ker

ekas

ztal

koo

pera

tív

tech

nika

alk

alm

azás

ával

.

A –

Gye

ngéb

b he

lyes

írás

i ké-

pess

égű

tanu

lók

csop

ortja

i: Tk

. 54

/1. t

ávir

at sz

öveg

ének

tago

lása

, fe

lszól

ító m

ód je

léne

k fe

lism

erés

e,

távi

rats

zöve

g át

alak

ítása

SM

S-sé

B –

Jó h

elye

sírás

i kép

essé

gű ta

nu-

lók

csop

ortja

i: Tk

. 54/

2. k

ijele

ntő

mon

dato

k át

alak

ítása

felsz

ólító

vá,

msh

.-tör

vény

ek fe

lism

erés

e ig

ék-

ben

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sejté

si ké

pess

ég fe

jlesz

tése

.K

ogni

tív k

ompe

tenc

ia: A

defi

-ní

cióa

lkot

ás k

épes

ségé

nek

fej-

lesz

tése

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i kép

essé

g fe

jlesz

tése

, sz

ókin

csbő

víté

s.A

ver

bális

és n

em v

erbá

lis

kom

plex

itás k

ezel

ésér

e va

ló k

é-pe

sség

.A

hat

ékon

y, ö

nálló

tanu

lás:

az

ismer

etek

alk

alm

azás

ának

ké-

pess

ége.

Fron

tális

osz

tály

-m

unka

Cso

port

mun

ka

Cso

port

mun

ka

hom

ogén

cso

por-

tokb

an

Néh

ány

tanu

lóna

k m

ég m

indi

g ne

m

meg

fele

lő a

z art

iku-

láci

ója.

Foly

amat

os g

yako

rlás

szük

sége

s.



104

Idő

Taná

ri te

véke

nysé

gTa

nuló

i tev

éken

ység

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

képe

sség

ekM

unka

- m

ódsz

erek

Refl

exió

k,

önre

flexi

ók

4’ 2’ 6’ 2’ 1’ 3’ 1’

A h

ibáz

ó ta

nuló

kkal

köz

ös

fela

datm

egol

dás,

az á

tala

kí-

tott

szav

ak tá

blár

a ír

atás

a.A

hib

átla

nul d

olgo

zók

fel-

adat

ának

kije

lölé

se.

Fela

date

llenő

rzés

és é

rté-

kelé

s

Kom

mun

ikác

iós p

éldá

kgy

űjté

se k

özös

en

Új i

smer

et fe

ldol

gozá

sa:

a -t

vég

ű ig

ék fe

lszó

lító

mód

ja

A Je

gyez

d m

eg! é

rtel

mez

-te

tése

A h

ázi f

elad

at k

ijelö

lése

A n

yelv

ileg

kifo

gáso

lhat

ó pr

oblé

ma

[„sz

uksz

üköl

és”]

tis

ztáz

ása.

A fe

lada

t elle

nőrz

ése,

érté

-ke

lése

Tk. 5

4/3.

Kije

lent

ő m

ódú

igék

át-

alak

ítása

Tk. 5

5/4.

A fe

lszól

ító m

ódú

igék

és

a m

sh.-t

örvé

nyek

felis

mer

ése

a) ö

ssze

olva

dás

b) a

djad

, ken

jed,

mon

djad

, hor

djál

,ho

rdja

dc)

add

, ken

d, m

ondd

, hor

dj, h

ordd

d) A

felsz

ólító

mód

rövi

debb

ala

kja

hatá

rozo

tt ut

asítá

st fe

jez k

i.

Tk. 5

5/5.

Táb

laké

p ki

alak

ítása

A

-t v

égű

igék

fels

zólít

ó m

ód

E/2.

szem

élyű

ala

kjai

nak

alko

tá-

sa, a

szab

álys

zerű

ség

meg

figye

lé-

se, Ö

ssze

függ

és fe

lism

erés

eÁ

ltalá

nosí

tás:

H. 7

7–78

–79.

A Je

gyez

d m

eg! é

rtel

mez

ése

Tanó

rán

kívü

li fe

lada

t: Tk

. 55/

6.

Tk. 5

6/7.

A n

yelv

tani

lag

kifo

gá-

solh

ató

mon

dato

k pi

ross

al tö

rtén

ő át

húzá

sa, m

egál

lapí

tás k

iegé

szíté

se,

kapc

soló

dó h

elye

sírás

i sza

bály

pont

ér

telm

ezés

e.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: K

onve

rtál

ó ké

pess

ég.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

s szó

hasz

nála

t. H

elye

sírás

i ké

pess

ég fe

jlesz

tése

.K

ogni

tív k

ompe

tenc

ia: Ö

ssze

ha-

sonl

ító é

s ele

mző

kép

essé

g.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: K

onve

rtál

ó ké

pess

ég.

Tudá

ssze

rző

kom

pete

ncia

: Ösz

-sz

efüg

gés-

keze

lő k

épes

ség.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s: Se

-gé

desz

közö

k ha

szná

lata

.N

orm

atív

kom

pete

ncia

: Sza

bály

-kö

vető

kép

essé

g.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Ig

énye

s szó

hasz

nála

t. Tu

dáss

zerz

ő ko

mpe

tenc

ia: P

rob-

lém

ameg

oldó

kép

essé

g.

Rész

ben

egyé

nre

szab

ott m

unka

Fron

tális

os

ztál

ymun

ka

Egyé

ni m

unka

Cso

port

mun

ka

hom

ogén

cso

por-

tokb

an

A k

özös

mun

kába

n na

gyon

akt

ívak

vol

tak

a ta

nuló

k.

Az á

tala

kítá

s kön

nyen

m

ent,

de a

z öss

zefü

g-gé

sek

meg

látta

tása

sok

segí

tség

et ig

énye

lt.

Min

den

csop

ort j

ól o

l-do

tta m

eg a

fela

dato

t.



105

Idő

Taná

ri te

véke

nysé

gTa

nuló

i tev

éken

ység

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

képe

sség

ekM

unka

mód

szer

ekR

eflex

iók,

ön

refle

xiók

1’ 3’ 1’ 2’ 1’ 2’ 5’

A h

ázi f

elad

at k

ijelö

lése

Felsz

ólító

mód

ú ig

ék e

gyéb

he

lyes

írás

i ese

tein

ek v

izs-

gála

ta.

A fe

lada

tok

elle

nőrz

ése

ösz-

szeh

ason

lítás

sal,

érté

kelé

s

Új i

smer

et fe

ldol

gozá

sa: a

z ik

es ig

ék fo

galm

a, ra

gozá

-su

k.A

fela

datm

egol

dáso

k el

len-

őrzé

se

Az i

kes i

gék

rago

zása

Öss

zefo

glal

ás a

z int

erak

tív

tana

nyag

-feld

olgo

zás f

el-

adat

aina

k m

egol

dásá

val,

az

órai

mun

ka ér

téke

lése

Tanó

rán

kívü

li fe

lada

t: Tk

. 55/

6.

A c

sopo

rtok

: Tk.

57/

11. k

iegé

szíté

s, 12

. áta

lakí

tás.

B cs

opor

tok:

Tk.

57/

13.

A c

sopo

rtok

meg

oldó

kulc

s ala

pján

ön

elle

nőrz

ést v

égez

nek

Tk. 5

8/1.

Az i

kes i

gék

foga

lma.

Tk. 5

8/2.

Az i

kes i

gék

felis

mer

ése

A T

k. 5

8/3.

a tá

bláz

at m

egfig

yelé

se,

a Jó

, ha

tudo

d! e

lolv

asás

a, ér

telm

e-zé

se

I. t.

Az i

gék

hely

esír

ása

11.,

12.,

15.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i kép

essé

g fe

jlesz

tése

. Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia:

Más

okra

val

ó od

afigy

elés

kép

es-

sége

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: A

hel

yes s

zóha

szná

lat.

Kog

nitív

kom

pete

ncia

: Öss

zeha

-so

nlító

és e

lem

ző k

épes

ség.

Nye

lvi k

ompe

tenc

ia: G

ram

mat

i-ka

i ren

dsze

r kia

lakí

tása

.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s: A

tanu

ltak

alka

lmaz

ásán

ak k

é-pe

sség

e.

Cso

port

mun

ka

hom

ogén

cso

por-

tokb

an

Egyé

ni m

unka

Fron

tális

osz

tály

-m

unka

Cso

port

mun

ka

hom

ogén

cso

por-

tokb

an



106

Műv

elts

égi t

erül

et/ta

ntár

gy: M

agya

r nye

lvÉv

foly

am: 6

. Té

mak

ör/T

emat

ikai

egy

ség:

A n

évsz

ókTa

nany

ag: A

cím

ek h

elyes

írása

A

taní

tás-

tanu

lás t

arta

lma:

új i

smer

etet

feld

olgo

zó ó

raM

egta

níta

ndó

ism

eret

ek: á

lland

ó cí

mek

, egy

edi c

ímek

Az

óra

cél-

és fe

lada

tren

dsze

re:

A h

elye

s bes

zédl

égzé

s és k

iejté

s gya

korlá

sa

A tu

lajd

onné

v eg

yik

fajtá

ja a

cím

A

z álla

ndó

és a

z egy

edi c

ímek

A

cím

és a

szöv

eg ta

rtal

mán

ak ö

ssze

függ

ése

A

cím

ek h

elye

sírás

a

Idő

Taná

ri te

véke

nysé

gTa

nuló

i tev

éken

ység

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

képe

sség

ekM

unka

- m

ódsz

erek

Refl

exió

k,

önre

flexi

ók

3’ 1’ 3’

Hel

yese

jtési

gyak

orla

tok

vége

ztet

ése

Ism

étlé

s

A ré

gies

csa

ládn

evek

he-

lyes

írás

ának

gya

korlá

sa

Légz

őgya

korla

t: az

ábé

cé el

mon

dása

eg

y al

aple

vegő

vel,

külö

nböz

ő te

mpó

-ba

n: g

yors

, köz

epes

, las

sú.

I. t.

Kie

jtési

gyak

orla

t 5. f

elad

at,

Régi

es c

salá

dnev

ek h

elye

s ejté

seM

ilyen

szóf

ajta

ni c

sopo

rtba

tart

ozna

k a

felo

lvas

ott c

salá

dnev

ek?

főné

v, tu

lajd

onné

v, sz

emély

név

A c

sopo

rt: A

kie

jtési

gyak

orla

tban

sze-

repl

ő cs

alád

neve

k be

tűre

ndbe

soro

lása

B cs

opor

t: I.

t. H

íres e

mbe

rek

betű

-re

ndje

– ír

ásba

nC

) cs

opor

t: A

kie

jtési

gyak

orla

tban

sz

erep

lő c

salá

dnev

ek v

al,

vel r

agos

al

akja

i

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sejté

si ké

pess

ég fe

jlesz

tése

.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s: az

ism

eret

ek a

lkal

maz

ásán

ak k

é-pe

sség

e.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

s szó

hasz

nála

t. H

elye

sírás

i ké

pess

ég fe

jlesz

tése

.

Fron

tális

osz

tály

-m

unka

Diff

eren

ciál

t osz

-tá

lym

unka

Segí

tette

a b

etű-

rend

be so

rolá

st.



107

Idő

Taná

ri te

véke

nysé

gTa

nuló

i tev

éken

ység

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

képe

sség

ekM

unka

- m

ódsz

erek

Refl

exió

k,

önre

flexi

ók

3’ 2’ 1’ 3’ 1’ 3’ 2’ 3’

Fela

date

llenő

rzés

és é

rté-

kelé

s

Új i

smer

et fe

ldol

gozá

saTé

nyan

yagg

yűjté

sEl

lenő

rzés

A m

etan

yelv

i szö

veg

érte

l-m

ezte

tése

Elle

nőrz

és fe

lolv

asás

sal

Az

új is

mer

et –

álla

ndó

cím

– e

lsőd

lege

s rög

zíté

se

a fü

zetb

en é

s a tá

blán

Álta

láno

sítás

Ism

eret

ek a

lkal

maz

tatá

sa

A c

sopo

rt fe

lolv

asás

sal

B cs

opor

t: a

fela

dat m

egol

dása

inte

rak-

tív tá

blán

, öss

zeha

sonl

ítás

C c

sopo

rt: Ö

ssze

haso

nlítá

s a tá

blak

ép-

pel

Min

ek le

het c

íme?

Tk.

87/

1.

Meg

oldá

sok

felo

lvas

ása.

A m

etan

yelv

i szö

veg

értő

olv

asás

aLé

nyeg

kiem

elés

kér

dése

k al

apjá

n:

Hán

y cs

opor

tja v

an a

cím

ekne

k? __

Mi a

cím

ek e

gyes

cso

port

jána

k a

neve

? (b

ekar

ikáz

ás)

Mily

en c

ímek

tart

ozna

k az

egy

es c

so-

port

okba

?A

füze

t (tá

bla)

kép

e C

ímek

Álla

ndó

cím

ek

Egy

edi c

ímek

– fo

lyói

rato

k

– ir

odal

mi m

űvek

– új

ságo

k

–

zen

eműv

ek–

műs

orok

stb.

– k

épző

műv

észe

ti

alk

otás

ok st

b.A

Jegy

ezd

meg

! és a

H. 1

97. e

lolv

asás

a,

érte

lmez

ése

Tk. 8

8/2.

Pél

dák

gyűj

tése

álla

ndó

cí-

mek

re.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Sik

er é

s ku

darc

elfo

gadá

sána

k ké

pess

ége.

Ö

nsza

bály

ozás

i kép

essé

g.

Tudá

ssze

rző

kom

pete

ncia

: Pél

-da

kere

sés k

épes

sége

.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s: Lé

nyeg

kiem

elés

viz

uális

jele

k-ke

l. K

ulcs

szav

ak, k

ifeje

zése

k m

egta

lálá

sa.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: K

onve

rtál

ó ké

pess

ég.

Tudá

ssze

rző

kom

pete

ncia

: Ö

ssze

függ

és-k

ezel

ő ké

pess

ég,

ismer

etsz

erző

kép

essé

g fe

jlesz

-té

se. I

smer

etek

bev

ésés

ének

ké

pess

ége.

Nor

mat

ív k

ompe

tenc

ia: S

za-

bály

köve

tő k

épes

ség.

Tudá

ssze

rző

kom

pete

ncia

: Pél

-da

kere

sés k

épes

sége

.

Fron

tális

osz

tály

-m

unka

Egyé

ni m

unka

Egyé

ni m

unka

Fron

tális

osz

tály

-m

unka

Egyé

ni m

unka

Páro

s mun

ka

Egyé

ni m

unka

A c

salá

dnev

ek

val

, ve

l rag

os

alak

jain

ak le

írá-

sako

r még

töb-

ben

hibá

ztak

.

Min

denk

i hi-

bátla

nul o

ldot

ta

meg

a fe

lada

tot.

:-) Meg

fele

lő v

olt

a pá

rok

közö

tti

együ

ttm

űköd

és.

Sok

tanu

ló n

em

ismer

te a

meg

yei

napi

lapo

t.



108

Idő

Taná

ri te

véke

nysé

gTa

nuló

i tev

éken

ység

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

képe

sség

ekM

unka

- m

ódsz

erek

Refl

exió

k,

önre

flexi

ók

1’ 2’ 3’ 3’ 4’

2’ 5’

Elle

nőrz

és fe

lolv

asás

sal,

érté

kelé

sA

z új

ism

eret

– e

gyed

i cí

m –

álta

láno

sítá

s

Ism

eret

ek a

lkal

maz

tatá

sa

A fe

lada

tmeg

oldá

sok

elle

n őrz

ése,

érté

kelé

se

Tollb

amon

dás

A to

llbam

ondá

s szö

vegé

-ne

k el

lenő

rizt

etés

e

Öss

zefo

glal

ás a

z int

erak

tív

tana

nyag

-feld

olgo

zás f

el-

adat

aina

k m

egol

dásá

val,

az ó

rai m

unka

érté

kelé

se.

Ház

i fel

adat

kije

lölé

se

diffe

renc

iálta

n

A fe

lada

tmeg

oldá

sok

felo

lvas

ása

A Je

gyez

d m

eg! é

s a H

. 198

. elo

lvas

ása,

ér

telm

ezés

e

Tk. 8

8/3.

Sze

rzők

és m

űvek

pár

osítá

sa.

Tk. 8

9/6

Szer

eplő

höz s

zerz

ő és

műc

ím

meg

kere

sése

.Tk

. 89/

7.

A fe

lada

tmeg

oldá

sok

felo

lvas

ása

A T

. 23.

leír

ása

dikt

álás

utá

n.

A to

llbam

ondá

s szö

vegé

nek

elle

nőrz

é-se

öss

zeha

sonl

ítása

I. t.

ala

pján

I. t.

A fő

név

15.

Inte

rakt

ív já

téko

k 1.

Tanó

rán

kívü

li fe

lada

t Tk.

88/

3. a)

, b);

88/4

., 89

/5.

Tudá

ssze

rző

kom

pete

ncia

: Is-

mer

etsz

erző

kép

essé

g fe

jlesz

tése

.N

orm

atív

kom

pete

ncia

: Sza

-bá

lykö

vető

kép

essé

g.Tu

dáss

zerz

ő ko

mpe

tenc

ia: P

él-

dake

resé

s kép

essé

ge.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i kép

essé

g fe

jl.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Egy

ütt-

műk

ödés

i kép

essé

g.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia: É

rdek

-ér

vény

esítő

kép

essé

g.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i kép

essé

g fe

jl.K

ogni

tív k

ompe

tenc

ia: Ö

ssze

-ha

sonl

ító k

épes

ség.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s:

A ta

nulta

k al

kalm

azás

ának

képe

sség

e.

Fron

tális

osz

tály

-m

unka

Páro

s mun

ka

Diff

eren

ciál

t osz

-tá

lym

unka

Pá

ros m

unka

Fron

tális

osz

tály

-m

unka

Egyé

ni m

unka

Egyé

ni m

unka

Egyé

ni m

unka

Cso

port

mun

ka

(het

erog

én c

so-

port

ok)

A h

elye

sírás

i sza

-bá

lypo

nt ér

tel-

mez

ése

még

nem

si

kerü

lt m

inde

n ta

nuló

párn

ak.

A ta

nuló

páro

k hi

bátla

nul d

ol-

gozt

ak.



109

IRODALOM- ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK

ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA – HANGAY ZOLTÁN: Nyelvi elemzések kézikönyve, MOZAIK Oktatási Stú-dió, Szeged, 1995. A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. (ÉrtSz.), Akadémiai, Bp., 1959–62

A magyar nyelv könyve (MNYK.), Trezor, Bp., 1982. Szerk.: A. JÁSZÓ ANNA A magyar nyelv könyve (MNYK.), Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás Trezor, Bp., 2004. Főszerk.:

A. JÁSZÓ ANNA A mai magyar nyelv, (MMNY.) Tankönyvkiadó, Bp., 1982. Szerk.: RÁCZ ENDRE ARANY LAJOS: A hírtől a tárcáig, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2001 Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. Főszerk.: BAKOS FERENCLADÓ JÁNOS: Magyar utónévkönyv, Akadémiai, Bp., 1990 Magyar értelmező kéziszótár, (ÉKsz.) Akadémiai, Bp., 1990. Szerk.: JUHÁSZ JÓZSEF, SZŐKE ISTVÁN,

O. NAGY GÁBOR, KOVALOVSZKY MIKLÓS Magyar értelmező kéziszótár, (ÉKsz.) Főszerk.: PUSZTAI FERENC, második, bővített kiadás, Akadémia

Kiadó, Budapest, 2003Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Szerk.: KESZLER BORBÁLAMagyar Szinonimaszótár, (SzinSz.) Akadémiai, Bp., 1978. Szerk.: O. NAGY GÁBOR ÉS RUZSINCKY ÉVA Nyelvművelő kéziszótár, Auktor, Bp., 1996. Szerk.: GRÉTSY LÁSZLÓ ÉS KEMÉNY GÁBOR BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Közmondások, 3000 magyar közmondás és szójárás betűrendes értel-

mező dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005 BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Szólások, 5000 magyar állandósult szókapcsolat betűrendes értelmező

dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005 ALLAN PEASE: Testbeszéd, (Gondolatolvasás gesztusokból) Park kiadó, 1988 RÓNAI BÉLA – KEREKES LÁSZLÓ: Nyelvművelés és beszédtechnika, Tankönyvkiadó, Bp., 1981 RÁCZ ENDRE – TAKÁCS ETEL: Kis magyar nyelvtan, Gondolat – Talentum, Bp., 1992



110

JEGYZET__________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________



111

__________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________


TARTALOM

KEDVES KOLLÉGANŐ! KEDVES KOLLÉGA! 3

METODIKAI ALAPELVEK 4 Az új ismeret feldolgozása 5 Az ismeretek megszilárdítása 6 A jártasságok és készségek kialakítása 6 Az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzése 8

A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS 9 A kompetencia 9 A tanuláselméleti háttér megváltozása 12 A pedagógus kompetenciák 14 Az oktatási dokumentumok megújulása 19

AZ OKTATÁSI DOKUMENTUMOK MEGÚJULÁSA 23 Helyi tantervi ajánlás: Magyar nyelv 6. évfolyam 23 Tanmenetjavaslat a Nyelvtan és helyesírás 6. című tankönyvhöz 29

A FELMÉRÉSEK MEGOLDÁSA 44 Az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség és a nyelvhasználati szint mérése 44 Javaslat a felmérések értékelésére 49 A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása 49

A 6. ÉVFOLYAMOS MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁTSZOLGÁLÓ TANKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE 52 A Nyelvtan és helyesírás tankönyv 52 Nyelvtan interaktív tananyag-feldolgozás 55

AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA 56 A 6. évfolyamos szófajtan előzményei 56 A szófajok tanításának nehézségei 56

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A TANKÖNYVBEN 65 A helyesírási képesség fejlesztése 65 Helyesírási gyakorlattípusok 66 A szövegértő képesség fejlesztése 80 A didaktikus szövegek értelmeztetése 80 A kommunikációs képesség fejlesztése 83

A NYELVMŰVELÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBEN 86 A hasonló alakú szavak helytelen használata 86 A csinál ige túl gyakori használata 86 A feltételes mód jelének használata E/1. személyben 86 A múlt idejű, feltételes módú igék halmozása 86 A „suksük”-özés, „szukszük”-özés 86

A fokozott melléknevek helyes alakja 87 A sok határozatlan számnév használata 87 A sorszámnevek használata 87 A magázás, önözés, tegezés 87 A személyes és mutató névmás használata 87 A birtokos névmás helytelen használata 87 Őket vagy azokat? 88 A határozatlan és általános névmás használata 88 A birtokos személyragok egyeztetése 88 A folyamatos és a befejezett melléknévi igenevek összekeverése 88 A főnévi igenév használata utasításokban 88 A felesleges névelőhasználat 88 Az igekötők használata 88 Az -e kérdőszócska 89

NEVELÉSI LEHETŐSÉGEK A TANKÖNYVBEN 89 Új osztálytárs 89 Kérés udvarias visszautasítása 89 Családi munkamegosztás 89 Kölcsönkérés 90 A vendégek udvarias kínálása 90 A derű, a mosoly 90 Bemutatás 90 Kérés 91 A lakóhely bemutatása 91 Tolerancia, közös álláspont kialakítása 91 Csekk feladása 91 Érdeklődés 91 Panaszkodás vagy árulkodás? 92 Magázás, önözés, tegezés 92 Osztály otthonossá tétele 92 Meghívó és meghívás 92 A káros szenvedélyek elleni küzdelem 92

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS KOMPLEXITÁSAA FOGALMAZÁS ÉS SZÖVEGÉRTÉS TERÜLETÉN 93

A TANKÖNYVI REJTVÉNYFELADATOK MEGOLDÁSA 94

TANÍTÁSI TERVEZET 97

IRODALOM- ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK 109

JEGYZET 110


nyelvtan6 mtk kk 2014 - ofi.huofi.hu/sites/default/files/060332_nyelvtan_es_helyesiras_6_kk.pdf ·...

Documents