Nyugdíjcélú megtakarítási körkép

Magyarországon A nyugdíjhelyzet és az öngondoskodást elősegítő termékek

bemutatása és elemzése

Készítette: Pénzügyi Tudakozó

Szőke László Profitszakértő Kft.

Tartalomjegyzék

Jelen tanulmány célja ............................................................................................................. 3

A nyugdíjhelyzet Magyarországon ........................................................................................ 4

Befolyásoló tényezők a rendszer működésére ................................................................... 4

A nyugdíjhelyzet most Magyarországon ............................................................................ 4

Lehetséges megoldás a nyugdíjproblémára: öngondoskodás ............................................. 8

Az öngondoskodás Magyarországon...................................................................................... 9

Tudjuk, hogy nem lesz nyugdíjunk .................................................................................... 9

Nem teszünk félre eleget .................................................................................................. 10

Elmarad a pénzügyi tudatosságunk .................................................................................. 10

Szeretjük másra bízni a döntést ........................................................................................ 11

Nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségek Magyarországon .................................................... 12

A három típusú nyugdíjcélú megtakarítás összehasonlítása ............................................ 12

Nyugdíjbiztosítások .............................................................................................................. 14

Mi a TKM? ....................................................................................................................... 14

Nyugdíjbiztosítások összehasonlítása .............................................................................. 15

Önkéntes pénztárak .............................................................................................................. 17

Az önkéntes nyugdíjpénztárak összehasonlítása .............................................................. 17

Egyéb tudnivalók .............................................................................................................. 20

Nyugdíj előtakarékossági számlák ....................................................................................... 21

NYESZ számlák összehasonlítása ................................................................................... 22

Egyéb tudnivalók .............................................................................................................. 22

A nyugdíjcélú megtakarítások által elérhető hozamok ........................................................ 24

Befektetési alapismeretek ................................................................................................. 24

Mennyire megbízhatók a szakértők? ................................................................................ 26

A magasabb hozam csak alacsony költséggel érhető el ................................................... 28

Összefoglalás ........................................................................................................................ 31

Jelen tanulmány célja

A nyugdíjcélú befektetés a háztartások számára az egyik legnagyobb pénzügyi és befektetési

döntés, mely gyakran több tízmillió forintos összeg elhelyezését jelenti hosszútávon.

Kiemelten fontos tehát, hogy a döntés meghozatalában a háztartásoknak megfelelő információ

álljon rendelkezésükre, és képesek legyen megérteni a termékek közti különbségeket,

valamint felmérni a saját igényeiket. A megfelelő nyugdíjcélú megtakarítás kiválasztásához

mind a termékek, számlák ismerete, mind pedig a befektetési lehetőségek és kockázatok

ismerete szükséges. A tanulmány célja, hogy bemutassa a nyugdíjcélú megtakarítások

szerepét a pénzügyi megoldások között, és segítsen az olvasónak a megfelelő

előtakarékossági szerződés kiválasztásában.

A nyugdíjhelyzet Magyarországon

Magyarországon mindössze 85 éve létezik a nyugdíj fogalma, ugyanis 1928-ban jelent meg az

erről szóló törvény. Célja az volt, hogy megvédje az időseket az éhínségtől. Ebben az időben

a születéskor várható élettartam 48 év volt, tehát az emberek átlagosan 48 éves korukban

meghaltak. A nyugdíjkorhatárt is ehhez igazították, méghozzá jóval az átlag életkor fölé, 65

évre. Nagyon kevesen élték meg a nyugdíjas kort, és azokat, akik megélték, csak nagyon

kevés ideig kellett eltartani. Ne feledjük, hogy akkoriban a nyugdíj maximum az éhenhalástól

védett meg. A nyugdíjrendszer tőkével fedezett volt, ingatlanok álltak mögötte, azaz volt egy

vagyon, amiből a nyugdíjakat fizették.

Mára a nyugdíj fogalma egyenlő lett egy időskori 20-25 éven át tartó fizetett szabadsággal,

ahol a fizetésünk 70-80%-át minden további nélkül megkapjuk, és mellé további

kedvezményeket is igénybe vehetünk, mint például az ingyenes utazás. A férfiak átlagosan

60,4 a nők 58,4 éves korukban mennek nyugdíjba. A várható élettartam jelenleg nőknél 78 év,

férfiaknál 71. Természetesen ennél nagyon sokan jóval hosszabb ideig is élnek.

Befolyásoló tényezők a rendszer működésére

Az egyik, hogy a nyugdíjkorhatár milyen távol van a várható élettartamtól. Láthattuk, hogy ez

az utóbbi évtizedekben teljesen megfordult, és alacsonyabb a korhatár, mint a várható

élettartam. A másik az aktív dolgozók és az idősek aránya. Mivel a most járulékokat fizetők

pénzéből fizetik ki a nyugdíjakat, ha jelentősen több a nyugdíjas, akkor arányosan nagyobb

terhet jelent a dolgozóknak.

Ez utóbbira sok minden hatással van. A születő gyermekek számától kezdve, a külföldre

utazott fiatalok és leszármazottaik „kiesése” miatti demográfiai torzuláson át egészen a

feketén, vagy minimálbéren foglalkoztatottakig, akik nem, vagy csak minimálisan járulnak

hozzá a nyugdíjasok eltartásához. Ha ezek a feltételek kedvezőtlenül alakulnak, akkor nincs

más mód, csökkenteni kell a nyugdíjakat. Nem lehet a végtelenségig terhelni az aktív

dolgozókat, és gondolom – ha Ön jelenleg dolgozik – Ön sem szeretne kétszer ennyi

nyugdíjjárulékot és egyéb adót fizetni.

A nyugdíjhelyzet most Magyarországon

2016-ban a költségvetésből – előzetes adatok alapján – a GDP 10,1%-át, 3534 milliárd

forintot fordítottak nyugdíjakra, ellátásokra, járadékokra és egyéb járandóságokra, 0,9%-kal

többet, mint egy évvel korábban. Az ellátásokban részesülők átlagos száma 2 millió 640 ezer

fő volt, a népesség 27%-a. Az egy ellátottra jutó havi 111,5 ezer forint a nettó nominális

átlagkereset 64%-át tette ki. 2016 szeptemberében a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján

járó nyugdíjban mintegy 140 ezren részesültek

2017. január 1-jén az ország népessége 9 millió 799 ezer fő volt, 31,2 ezerrel kevesebb, mint

egy évvel korábban, ebből közel 3 millióan részesülnek nyugellátásban. Ezzel szemben áll a

jelenleg 6,4 millió munkaképes ember. Ebből a létszámból 4,4 millió az aktív dolgozó, a többi

munkanélküli, GYES-en van, vagy segélyt kap.

Az aktív dolgozók 18,7%-át az állam foglalkoztatja, akiknek a bérét és a nyugdíját szintén az

állam fizeti, tehát a többi adófizető pénzéből kapják a fizetésüket és a nyugdíjukat. Így marad

kb. 3,6 millió ember, akiknek el kell tartaniuk a közel 3 millió nyugdíjast. Sajnos egy millió

dolgozó jelenleg minimálbéren van bejelentve.

Jelenlegi helyzetünk tehát, hogy egy alkalmazásban lévőnek el kell tartania egy nyugdíjast.

Az átlag nyugdíj 83.000 forint, amit átlagosan minden aktív dolgozótól havonta le kell vonni,

hogy azt a nyugdíjasok között szét lehessen osztani. Jóléti kiadásokra az állam évről évre

többet költ, 2009-ben a kiadások 62,4%-át tették ki, a GDP 11,3%-át.

Mi várható a közeljövőben?

Sajnos az egyébként is ingadozó nyugdíjrendszer több oldalról is folyamatosan gyengül.

Ideális esetben egy átlagos magyar nőnek 2,2 gyermeket kellene szülnie, hogy a társadalom

ne csökkenjen tovább. Ehelyett ez a szám most 1,3, ami egy házaspár esetében annyit tesz,

hogy még önmagukat sem pótolják. Ez azt jelenti, hogy még legalább 20-25 évig tovább fog

romlani az aktív korúak és nyugdíjasok aránya.

A természetes fogyás 33 800 főt tett ki, ami még mindig igen jelentős mértékű, de mintegy

16%-kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A népesség életkor szerinti összetételében

folytatódott a már hosszabb ideje tapasztalt szerkezeti változás. Felgyorsult a népesség

öregedési folyamata. A 60 éves és annál idősebb lakosok száma és aránya először 1992-ben

haladta meg a 0–14 éves gyermekkorú népességét, 2005 óta viszont már a 65 évesek és annál

idősebbek is többen vannak, mint a gyermekkorúak. 2017. január 1-jén száz gyermekre 129

időskorú (65 éves és annál idősebb) lakos jutott.

2001-hez képest 250 ezerrel kevesebb gyerek, 171 ezerrel kevesebb 15-39 éves és 92 ezerrel

kevesebb 40-59 éves van, ezzel szemben a 60 éven felüliek 250 ezerrel többen vannak 2011-

ben. Az ország minden tízedik lakosa már hetven éves is elmúlt. A jelenlegi nyugdíjasok

33,8%-a nem rendelkezik 30 év szolgálati idővel sem, és 40, illetve annál több évet csak a

nyugellátást kapó személyek mintegy egy ötöde tud felmutatni.

2000 óta a 60 év felettiek száma 314 ezerrel nőtt és a Népességtudományi Kutatóintézet

szerint 2017-re meghaladhatja az arányuk a társadalom 30%-át. A közelgő problémát az

alábbi korfa is jól mutatja. Amikor a nagy csúcsok elérik tömegesen a nyugdíjkorhatárt, akkor

az alul egyre elvékonyodó rétegnek kell majd sokkal mélyebben a zsebébe nyúlni. A rendszer

e jelenlegi formájában nem lesz fenntartható.

Az öregedő magyar társadalom korfája

Magyarországon az 1990-es évek elején 1,4 millió volt a 65 éves és idősebb

népességlétszáma, 2011-ben pedig már 1,7 millió főt számlált a korcsoport, arányuk a

népességben 13-ról 17 százalékra nőtt. Szakértők számításai szerint 2030-ra 2,1 millióan

lesznek ebben a korsávban, arányuk közel lesz a 24 százalékhoz, 2060-ra pedig 2,6 millió fő

lehet 65 év felett, ami már nagyjából a teljes lakosság harmadát jelenti.

Egy 2016-os MNB tanulmány is megállapítja, hogy ezt követően jelentős hiány alakulhat ki,

2080-ra a hézag a tanulmány szerint nagyjából a GDP 4,5 százaléka lehet. A 65 éves és

idősebb népesség arányának változását érdemes abban a kontextusban tárgyalni, hogy hogyan

alakult, és a demográfiai előrejelzések szerint hogyan fog alakulni a jövőben az idősebb

generációk, és a fiatalabbak egymáshoz viszonyított aránya. Ezt fejezi ki az ún. időskori

függőségi ráta, ami a 65 éves és idősebb népesség arányát a 15-64 éves korosztályhoz, vagyis

a gazdaságilag aktív korú korosztályhoz viszonyítja. (Forrás: demografia.hu)

A társadalmak elöregedési folyamatát vizsgálva mindenképpen fontos hangsúlyozni azt is,

hogy az idősek társadalmon belüli arányának növekedése – ahogyan fentebb is említettük –

két jelenségnek köszönhető. Az egyik a termékenység visszaesése és ezzel a fiatalabb

korosztályok csökkenő reprodukciója, a másik a várható élettartam növekedése.

Az időskori függőségi ráta változása 2004-2050 között és az időskori függőségi ráta értéke

2050-ben. Forrás: Demografia.hu

A 2000-es évek közepén mért nyugdíjkiadások, és a nyugdíjkiadások növekedési üteme

alapján az uniós országokat három kockázati csoportba sorolták: 1.) alacsony; 2.) közepes és

3.) magas kockázatú országok csoportjába. A 2050-ig tartó időszakban 9 ország sorolódott az

alacsony, 10 a közepes és 6 a magas kockázatú kategóriába.

Kockázati erősségek a nyugdíjkiadások hosszú távú (2050-ig számított) fenntarthatósága

szempontjából. Forrás: Demográfia.hu

Az egyáltalán nem valószínűtlen, hogy 2050-ben már 70 éves nyugdíjkorhatár lesz – véli

Holtzer Péter nyugdíjszakértő a hvg-hu –nak adott interjújában - hiszen a jelenlegi

szabályozás szerint is a következő évtized elejére már 65 évre emelkedik. Eszerint egy ma

harmincas évei elején járó magyarnak még nagyjából negyven évet kell dolgoznia. 2050

körül, aki eléri az akkori nyugdíjkorhatárt, annak a várható élettartama nagyjából 85 év lesz.

Ez a rendszer fenntartása szempontjából elég sok, ugyanis így körülbelül 15-20 évet tölt majd

nyugdíjban.

A nyugdíjrendszer, ha továbbra is a jelenlegi logika alapján működik, 2050 körül már sokkal

kevesebbet tud majd kipréselni magából, mint manapság. Ami nagyon valószínű, hogy a ma

még Európa szerte nagyon magas, 80-90 százalékos magyarországi helyettesítési ráta (vagyis

a nyugdíjak aránya a fizetésekhez) radikálisan csökkeni fog. Ezt jelzi például a lengyel

rendszer. Ott svéd mintára bevezették az úgynevezett egyéni számlás modellt, amely a

miénknél sokkal transzparensebben megmutatja, hogy milyen nyugdíjakat lesz képes kifizetni

a jövőben. Ez a rendszer azt mutatja, hogy a lengyelek jelenlegi 60-70 százalékos

helyettesítési rátája 2050 környékére 20-30 százalékra csökken.

2050-ben egy aktív kereső két nyugdíjast fog eltartani, a trendek szerint pedig több mint 15

évet fogunk nyugdíjban eltölteni, miközben az Európai Unió előrejelzése szerint az emberek

havi bevételük több mint 34 százalékát azonnal el fogják veszíteni a nyugdíjba vonuláskor.

(Forrás: Index.hu, ING kutatása). Az átlagos jövedelműeknek ahhoz, hogy korábbi

életszínvonalukat fenn tudják tartani – vagyis pótolják a kiesést – csaknem 10 millió forintot

kell összegyűjteniük 65 éves korukig.

Lehetséges megoldás a nyugdíjproblémára: öngondoskodás

Fontos társadalmi kérdés, hogy mennyien lesznek azok a nyugdíjasok, akik nem készültek fel

időben. Mivel a nyugdíjas évek kieső jövedelmeinek pótlására nagyon hosszú ideig

szükségünk lehet, ezért rendkívül nagy összegről van szó, amit nem lehet egyik napról a

másikra előteremteni. Éppen ezért fel kell hívni a társadalom figyelmét a fiatal korban

elkezdett öngondoskodás fontosságára.

A korábban megszokott pénzügyi mintákkal ellentétben a társadalomnak meg kell értenie,

hogy a jelenlegi fizetésük már nem arra van, hogy a jelenlegi kiadásaikra költsék. Ezekből a

pénzekből kell a jövőbeni kiadásaikat is fedezniük, és muszáj félretenni nyugdíjra.

Az ING kiszámolta, mekkora havi megtakarítással kell kalkulálnia annak, aki nem csupán

nettó 150 ezer forintból szeretne élni nyugdíjas korában, hanem magasabb életszínvonalra

vágyik. Egy 20 éves fiatalnak, ha 23 millió forintos nyugdíj-megtakarítással a zsebében

szeretne visszavonulni (ami 16 nyugdíjban töltött évig biztosítana neki havi 120 ezer forintos

extra bevételt), 7 500 forintot kell félre tennie havonta. Aki 40 éves korában kezd el

takarékoskodni, annak havi 32 100 forintot kell összegyűjtenie 65 éves koráig ugyanehhez az

összeghez, egy 50 éves embernek pedig 88 500 forintot.

Minél előbb kezdjük el az öngondoskodást, annál kevesebb megtakarításból is

felkészülhetünk a nyugdíjas évekre. Érdemes tehát azonnal cselekedni, és úgy tekinteni a

nyugdíjra félretett pénzre, mint ami sosem volt a miénk.

Az öngondoskodás Magyarországon

Annak ellenére, hogy a nyugdíjkérdés világszerte egyre nagyobb figyelmet kap, a

munkavállalók nyugdíjfelkészültségében az Aegon biztosító által készített hétéves kutatása

nem mutatott ki érdemi változást: az Aegon Nyugdíj felkészültségi Index 2018-ban a

tavalyival megegyező, alacsony értéket mutat, és az induláskor, 2012-ben mért 5,2 pontnál

képest is alig magasabb az 5,9 pont. A magyar eredmény változatlanul alacsonyabb az

átlagnál, de folyamatos fejlődést mutat: jelenleg 5,3 ponton állunk, szemben a hat évvel

korábbi 4,8-del.

Tudjuk, hogy nem lesz nyugdíjunk

Kisebbségbe kerültek Magyarországon azok, akik úgy gondolják, hogy kizárólag az állam

feladata lesz a nyugdíjukról gondoskodni – ez derül ki az Aegon Magyarország legutóbbi

reprezentatív kutatásából, amelyben 3 ezer válaszadót kérdeztek meg online módon a nyugdíj

megtakarításaikról. A válaszokból kiderül, hogy már csak a magyarok 35 százaléka gondolja,

hogy a nyugdíj kizárólag az állam feladata, míg 43 százalék közös feladatnak tartja, 21

százalék pedig úgy gondolja, csak magára számíthat majd ebben a kérdésben.

Különbség van a pályakezdők és a nyugdíjhoz már közeledő korosztály, azaz a 19-29 év

közöttiek és a 40-59 év közöttiek gondolkodásában. Míg a 19-29 éves korosztályban a

legmagasabb azok aránya, akik szerint maguknak kell gondoskodniuk a nyugdíjukról, mert az

állam ezt nem fogja tudni a jövőben biztosítani, addig ez fokozatosan csökken az egyre

idősebb korosztályok irányába. Ezzel fordítottan arányosan változik azok aránya, akik szerint

közös feladat a nyugdíjra való felkészülés, ők úgy gondolják, hogy az állam mellett maguknak

is gondoskodniuk kell jövőbeni anyagi biztonságukról.

A magyarok kerülik a kockázatokat, 62 százalékuk úgy nyilatkozott, inkább a biztos

megtakarítási formákat választják. Csak közel 7 százalék gondolja úgy, hogy kockáztatna, ha

a magasabb kockázat magasabb hozammal is párosul. A magyarok 36 százaléka azonban még

mindig semmilyen nyugdíjcélú megtakarítással sem rendelkezik. Közel ugyanennyien, 37

százalék azt mondja, jelenlegi anyagi helyzetében nem tud félretenni. A legtöbben havi 5 és

10 ezer forint között (42 százaléka) tesznek félre nyugdíjcélra, 15 és 20 ezer forint között 14,5

százalék, míg havi 20 ezer forint felett csak a magyarok alig 7 százaléka tud megtakarítani

nyugdíjas éveire.

Egyre többen számítanak munkás nyugdíjas évekre, a magyarok 69 százaléka gondolja úgy,

hogy nyugdíj mellett is dolgozni fog – derült ki a K&H Biztosító éves reprezentatív

felméréséből. Ez óriási növekedés, tavaly ilyenkor még csak 61 százalék gondolta azt, hogy

kénytelen lesz dolgozni a nyugdíjba vonulás után is.

Az 500 fős mintán végzett kutatás szerint a magyarok csaknem négyötöde a jelenleginél

rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számít az aktív évek után, azonban sokan így

sem takarékoskodnak nyugdíjcélra. Kuruc Péter, a cég életbiztosítás és saját értékesítési

csatornák divíziójának vezetője elmondta, a magyarok mindössze 22 százaléka rendelkezik

nyugdíjcélú megtakarítással. Pozitívumként kiemelte, hogy a tavalyinál 4 százalékponttal

többen, a válaszadók 17 százaléka szerint a vállalkozása biztosítja majd a nyugdíjas

megélhetését.

A nyugdíjrendszer összeomlására leginkább a harmincas korosztály számít, 78 százalékuk

szerint fog ez bekövetkezni, míg a negyveneseknél 70, az ötvenes korosztályban 41 százalék

ez az arány. (Forrás: hvg.hu)

Nem teszünk félre eleget

A lakossági reáljövedelmek 2013 óta emelkednek Magyarországon, a megtakarítások

növekedési üteme nem lassul idén sem, és a megtakarítási ráta stabilan 6-7% körül alakul a

rendelkezésre álló jövedelemhez képest. Ez historikusan viszonylag magas, régiós szinten

viszont nem.

A megtakarítások darabszám szerinti koncentrációja masszívan csökken, vagyis egyre többen

tudnak megtakarítani, az összeg szerinti koncentráció azonban nem. A régióban a

magyarokban a legnagyobb a biztonságra való törekvés, mi tartjuk a legnagyobb arányban

"nagyon fontosnak" az Erste Group felmérései szerint, hogy legyen megtakarításunk. Ez az

arány azonban kissé csökken Magyarországon is.

A magyar lakosság átlagos megtakarításának a növekedése lelassult, míg 2016-ban nálunk

növekedtek a legnagyobb mértékben, 8%-kal nőttek tavaly a havi megtakarítások, 2017 eddig

mért részében ez 2%-ra csökkent. Szlovákia, Csehország nagyon elhúzott tőlünk, és nagy

felzárkózás látható Horvátországban. A magyarok ma a legkevésbé elégedettek a meglévő

megtakarításaik összegével, ez nem mindig volt így (a válság utáni években a régiós

középmezőnyben voltunk).

További magyar sajátosság, hogy az alacsony kamatkörnyezet hatására nálunk változott a

legkevésbé a magyarok befektetési hajlandósága, és a magyarok egyelőre kevésbé aktívak a

megtakarításaik átrendezésében. A felmérésekből az is kiderült, hogy nagyon polarizált a

magyar lakosság a kockázatvállalás/kockázatkerülés szempontjából, vagyis nagyon kicsi

ugyanis a moderált kockázatvállalók, vegyes attitűdűek aránya.

A korábbi évekhez hasonlóan a balkáni országokhoz hasonló, vagyis alacsony a magukat

gazdaságilag jól informáltnak tartók aránya Magyarországon. A családi költségvetés

vezetésének aránya nálunk a legalacsonyabb, a magyarok 76%-a soha nem készít családi

költségvetést. Ezzel függ össze az is, hogy nálunk értékeli a lakosság a legkevésbé a bankok

családi költségvetéssel kapcsolatos szolgáltatásait. Érdekes módon a Balkánon magas az

arány.

Minden szegmensben kitörési lehetőséget jelent a digitális öngondoskodási és megtakarítási

profil erősítése, ezzel kapcsolatos affinitásunk nem olyan rossz: a középmezőnyben vagyunk,

és gyorsan fejlődik. Nálunk 37% használ online vagy mobilbankot, Csehországban ez 70%,

Szlovákiában 61%, Horvátországban 41%, Románia és Szerbia viszont elmarad tőlünk.

Rengeteg pozitív trend látható a magyar piacon: növekednek a megtakarítások és csökken a

koncentráció, a megtakarításra vonatkozó hajlandóság nálunk évek óta a legmagasabb a

régióban, nagy a rugalmasság az átrendeződésében, és nem vagyunk túlságosan konzervatívak

a kockázatvállalásban. Az online vásárlás és pénzügyi szolgáltatások használatában is gyorsan

fejlődünk. (Forrás: portfolio.hu, Harmati László - Erste Bank)

Elmarad a pénzügyi tudatosságunk

A 18-79 éves lakosság 47 százaléka gondolja, hogy vannak pénzügyi céljai – ami alacsony

értéknek tekinthető, különösen, ha például az állami nyugdíjellátás mértékének jövőbeli

várható csökkenésére gondolunk. Ezzel kapcsolatban a válaszadók nagy része bizonytalan a

tekintetben, hogy megfelelő tervvel rendelkezik-e a nyugdíjas évek megélhetésére

vonatkozóan; a döntő többség az állami ellátásra kíván támaszkodni. Azok körében, akik

rendelkeznek hosszabb távú pénzügyi tervekkel, a lakásvásárlás és a gyermekek támogatása

számít a legnépszerűbbnek. A pénzügyi céllal rendelkezők 88 százaléka tett is valamit e célok

eléréséért: a legtöbb válaszadó (40%) a kiadásait csökkentette, illetve megtakarították,

befektették a pénzüket (34%).

A pénzügyi döntéshozatal vizsgálata során kitűnt, hogy bár a felmérésben felsorolt, tipikus

pénzügyi termékeket a nagy többség ismerte, csupán kis hányaduk használja őket a

gyakorlatban. Szintén fontos megállapítás volt, hogy a válaszadók mindössze negyede készít

költségvetést, ráadásul az eredmények romló tendenciáról árulkodnak, hiszen a 2010-es

felmérés során még a megkérdezettek 32 százaléka vezetett háztartásában havi mérleget.

A felmérés pénzügyi intelligencia szintjét mérő feladatainál a legnagyobb problémát a

kamatos kamattal kapcsolatos kérdés okozta: a válaszadók mindössze harmada (33%) adott

helyes választ, míg közel felük (46%) helytelen megoldást jelölt. A pénzügyi portfólió

diverzifikálásának előnyeit a válaszadók közel kétharmada ismerte, és az infláció fogalmával

is hasonló arányban voltak tisztában – utóbbinak a megélhetési költségekre kifejtett hatását a

válaszadók közel 90 százaléka jelölte helyesen. Szintén 90 százalék válaszolt jól a pénzösszeg

egyenlő arányú elosztásával kapcsolatos kérdésre és a kisösszegű kölcsön kamatára

vonatkozó feladatra.

A 2010-es és az idei felmérés eredményeit összevetve kitűnik, hogy az elmúlt évek során a

lakosság pénzügyeit tekintve kevésbé megfontolt, gondos és nem lett előrelátóbb. Jelentősen

csökkent azok aránya, akik határozottan egyetértettek a következő állításokkal: „Mielőtt

valamit vásárolnék, alaposan megfontolom, hogy telik-e rá”, „Időben befizetem a

számláimat”, „Hosszú távú célokat határozok meg és törekszem elérni őket”. Kevesebben

utasították el azt az állítást, miszerint „Inkább a mának élek, holnap majd csak lesz valahogy”.

Növekedett azok aránya, akik egyetértettek azzal, hogy „A pénz arra való, hogy elköltsük”.

Ez az eredmény összefügg a költségvetést készítő háztartások számának csökkenésével.

(Forrás: penziranytu.hu)

Szeretjük másra bízni a döntést

A pénzügyi termékek összehasonlításában nem vagyunk túl, jók és a legtöbben nem is

akarnak vesződni ezzel a kérdéssel, szívesen bízzák azt inkább másokra. Mivel a pénzügyi

téma igen érzékeny, a legtöbben főként ismerősöktől tájékozódnak.

A válaszadók többsége, 64%-a másokkal együtt hozza meg az őt érintő pénzügyi döntéseket.

Ez azért is nagy probléma, mert így gyorsan terjednek a rossz döntések, hiszen a korábbi

adatokból láthattuk, nincs sok esélyünk, hogy olyannal beszélünk, aki maga is jó döntést

hozott. Remek táptalaj ez a környezet az ingyenes pénzügyi tanácsadásnak, ami jellemzően

ismeretségi alapon terjedő pénzügyi értékesítési forma. Az ajánlásokon keresztül terjedő

nyugdíj- és életbiztosítás értékesítés éppen ezt használja ki. Ezáltal viszont az emberek azt

gondolják, pártatlan információt kapnak, valójában viszont nem.

Nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségek Magyarországon

Egy kedvezőtlen előtakarékossággal könnyen túlzott kockázatokat vállalhatunk, és akár

milliókat is kifizethetünk a költségekre feleslegesen. Márpedig a nyugdíjcélú megtakarítások

esetén a költségek rendkívül fontos szerepet játszanak. Mivel hosszú időtávról és nagy

összegről van szó, néhány százalék plusz költséggel akár egy autó árát is könnyedén

elbukhatják a megtakarítók, ha nem elég körültekintőek.

Jelenleg Magyarországon 3 féle kifejezetten nyugdíjcélra indítható megtakarítás létezik.

A három típusú nyugdíjcélú megtakarítás összehasonlítása

Létezik három államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma. Amikor nyugdíjcélú

megtakarításokról beszélünk, akkor általában erre a három lehetőségre gondolunk, pedig van

egy negyedik megoldás is: Nem szükséges ugyanis adókedvezménnyel támogatott

megtakarításba gondolkodnunk. Van, akinek egyszerűen nem éri meg, vagy ki sem tudja

használni az adókedvezményt, és ebben az esetben ezek a megtakarítások felesleges

rugalmatlanságot jelentenének a számára.

Ezek a támogatott konstrukciók megegyeznek a következőkben:

20% adókedvezményt lehet rájuk igényelni, azaz minden befizetése után kap +20%-ot

Ha valaki a nyugdíjas koráig megtakarít, akkor teljesen adómentes, azaz nincs

kamatadó sem rajtuk

A szerződőnek vállalnia kell, hogy nem nyúl hozzá nyugdíjas kora előtt, különben

kisebb-nagyobb büntetést kap

Ez a 3 megtakarítási típus a következő:

1. Nyugdíjbiztosítás

2. Nyugdíj előtakarékossági számla

3. Önkéntes nyugdíjpénztár

Ahogy nincs két egyforma bankszámla, úgy nincs két egyforma nyugdíjbiztosítás vagy

önkéntes nyugdíjpénztár sem. Így az is előfordulhat, hogy egyszerre akár két típus is szóba

jöhet ideális megoldásként, de a típuson belül nem minden szolgáltató terméke lesz

megfelelő. Lehet, hogy például a táblázat alapján az önkéntes pénztár is és a nyugdíjbiztosítás

is megfelelő, de néhány önkéntes pénztár hozama viszonylag alacsony, illetve sok

nyugdíjbiztosítás költsége túl magas. A lényeg, hogy a számlákat egymással hasonlítsuk

össze, ez azonban csak úgy lehetséges, ha pontosan tudjuk, miben különböznek az egyes

típusok egymástól.

A befektetések ingadozásán felül is számos kockázat leselkedik még a nyugdíjcélra

összegyűjtött megtakarításokra, legyen az nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ. Ha

egy drága megtakarítási formát választunk, a nettó hozamunk csalódást kelthet, ha pedig

hirtelen kell a pénz és fel kell törnünk a számlát, akár a teljes tőkénket is elbukhatjuk.

Nyugdíjcélú megtakarítások összehasonlítása: Önyp, Nyesz, Nyb. Forrás: saját szerkesztés

Nem feltétlen kell mindenkinek egyetlen számlában gondolkodnia. Az is lehet, hogy

diverzifikációs céllal érdemes több típusú számlát nyitni, vagy eltérő felhasználási módokra,

netán a maximum adókedvezmény kihasználása miatt nyit valaki több számlát. Akár 280 ezer

forint adókedvezményt is igénybe lehet venni évente, ha több nyugdíjcélú megtakarítási

számlát nyit valaki. Például egy önkéntes pénztár és egy nyugdíjbiztosítás kombinációval ez

az összeg elérhető két számla megnyitásával, és évente 1.400.000 forint befizetésével.

Összességében azt látjuk, hogy mindegyik terméknek megvan a maga előnye. Azonban arra

érdemes figyelni, hogy a nyugdíjbiztosítás az a csoport, ahol a legnagyobbat lehet hibázni.

Nagyon sokan keresnek meg minket azzal, hogy pár éve kötöttek hasonló szerződést, és

koránt sem hozza az értékesítő által leírt számokat.

A nyugdíjbiztosítások 95%-a szerintünk a legtöbb esetben nem jó választás, és csak 1-2

termék, amelyik megfelel annak az alacsony költségszintnek, amely mellett versenyképes a

másik két megtakarítási forma mellett.

Lássuk részletesen az egyes megtakarítási formákat, és az azokon belül elérhető termékeket.

Nyugdíjbiztosítások

A nyugdíjbiztosításokat biztosító vállalatok dolgozzák ki. Közös bennük, hogy egy havi fix

összeget kell általában vállalni, és azt a futamidő végéig (nyugdíjas korig) fizetni. Van

általában mód a szüneteltetésre, de ezzel kisebb-nagyobb veszteségeket leszünk kénytelenek

elkönyvelni. A nyugdíjbiztosítások legnagyobb előnye, hogy egyszerűek, és automatikusak:

egyszer, ha valaki megköti a szerződést, onnantól kezdve, minden hónapban könnyedén tudja

fizetni a megtakarítását, amit a biztosító az előre meghatározott portfólióba fektet be.

Ezt a portfólió meglehetősen rugalmasan lehet összeállítani, jellemzően 15-25 befektetési

eszközalap közül tudunk választani eltérő befektetési stratégiával a biztonságosabb alapoktól

az egész magas kockázatú, magas hozamú alapokig. Tetszőleges arányban, rengeteg számú

portfólió kikeverhető. A nyugdíjbiztosítások legfőbb hátrányát ugyanakkor a magas költségek

jelentik.

Mi a TKM?

A TKM (Teljes Költségmutató) azt mutatja meg, hogy - adott paraméterek mentén -

megközelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy elméleti, költségmentes

hozamhoz képest amiatt, hogy azt az adott életbiztosítási (nyugdíjbiztosítási) terméken érte el.

A típuspéldán keresztül bemutatott költségek tartalmazzák – többek között – a termékbe

beépített kockázatok ellenértékét is. A TKM mutató tehát egy, az ügyfelek érdekeit szolgáló,

egyszerű mutató, amely egyetlen szám segítségével fejezi ki az adott biztosítás költségeit.

A rendszeres, megtakarítási célú életbiztosításokra az alábbi limitek léptek érvénybe

(összehasonlításképpen szerepel az ábrán a MABISZ ajánlása is):

Látható, hogy még az MNB szabályozás ellenére is igen magasak a költséghatárok. Márpedig

a költség rendkívül fontos egy nyugdíjcélú megtakarítás esetén. Ha például egy 15 éves

futamidőt veszünk alapul, és havi 25.000 forintot fektetünk be, akkor az 5%-os költség a

futamidő alatt 2.924.125 forintot jelent a végösszeget tekintve, ami a teljes kivehető pénz

36,2%-a!

A másik probléma a rugalmatlanságuk sok terméknél problémát jelent a szüneteltetés, vagy az

idő előtti hozzáférés. Bizonyos termékeknél az első néhány évben akár a teljes befizetésünket

is elbukhatjuk. Másik oldalról viszont a többi nyugdíjcélú megtakarítással ellentétben, ha idő

előtt nyúlunk hozzá a pénzünkhöz, akkor „csak” az adókedvezményt kell törvényileg

kötelezően 20%-kal növelten visszafizetnünk és a kamatadót kell megfizetni. Egyéb SZJA,

vagy EHO fizetési kötelezettségünk nem keletkezik.

Fontos, hogy betűről-betűre átolvassuk a szerződési feltételeket, mielőtt bármilyen

nyugdíjbiztosítást aláírnánk, különös tekintettel a költségeket tartalmazó mellékleteket!

Nyugdíjbiztosítások összehasonlítása

A nyugdíjbiztosításoknak két típusát különböztetjük meg, melyek a befektetés tekintetében

térnek el. A hagyományos nyugdíjbiztosítások egy garantált (jellemzően alacsony) hozamot

kínálnak, míg a befektetési egységekhez kötött típus engedi, hogy szabadon válasszunk

befektetéseket.

1. Hagyományos nyugdíjbiztosítás

A megtakarításokkal egybekötött nyugdíjbiztosítások korábbi változata a hagyományos

nyugdíjbiztosítás. Ennél a típusú megtakarításnál egy fix kamatot garantál a biztosító, amelyet

mindenképpen megkapunk a lejáratkor. Jellemzően emiatt egy fix lejárati összeg is szerepel a

biztosítási szerződésben, ami azonban rendszerint igen alacsony - elképzelhető, hogy még az

inflációt sem éri el a hozamunk a biztosítás költségei miatt.

Ezen felül elméletben akár extra hozamokra jogosultak lehetünk, mivel a biztosító az általunk

tett befizetéseket befekteti, és annak hozamából részesülhetünk. Az ígéret szerint az így elért

eredmények 80-90%-át jóvá fogja írni számlánkra. Ezzel csak az a gond, hogy valójában a

biztosító nem fog azért kockázatot vállalni, hogy nekünk jóváírjon hozamokat, így valójában

alacsony kockázatú, biztos eszközökbe teszi a pénzünket, így igen kicsi a valószínűsége, hogy

nagy extra hozamokat fizetnének ki.

Ha megnézzük a garantált biztosítások kamatait és költségeit, azt láthatjuk, hogy a pénzünk

jóformán nem fog semmit hozni, így teljesen értelmetlen ez a fajta megtakarítás.

2. Befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás

A befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások egy ennél modernebb konstrukciót

jelentenek. Ennél a típusnál nincsen garantált hozam (hacsak nem a befektetéseken keresztül

magunknak készítjük azt el, például kötvény alapokon keresztül), hanem mi választhatunk a

befektetési eszközalapok között. A hozamokat természetesen 100%-ban megkapjuk, viszont a

szerződés költségeit fizetnünk kell.

Minden egyes befizetésünkből levonásra kerülnek a költségek, majd befektetési egységeket

kapunk pénzünkért cserébe. Ezek az egységek mutatják, mennyi befektetésünk van az adott

eszközalapban. Ahogy az alap értéke, és az egységei értéke nő, úgy a mi pénzünk is.

(Legalább is elméletben: gyakorlatban a költségek sokszor az első 2-3 éves befizetést teljes

mértékben felemésztik, és a hozamokat a későbbiekben is!)

Lássuk a különböző nyugdíjbiztosítások összehasonlítását költségek alapján:

Forrás: mnb.hu, saját szerkesztés

Önkéntes pénztárak

Az önkéntes nyugdíjpénztárak sok esetben használható nyugdíjcélú megtakarítások. Nem

szabad keverni az önkéntes pénztárakat a magánnyugdíj-pénztárakkal. Az önkéntes pénztárak

önkéntes alapon szerveződő közösségek, amelyek nyugdíj célra nyújtanak befektetési

szolgáltatást.

Az önkéntes pénztár egy tőkefedezeti elven működő, önkéntes nyugdíj megtakarítási forma,

amely azt jelenti, hogy az ide befizetett pénzünket egy névre szóló számlán, a saját nyugdíj

kiegészítésünkként tartják nyilván. (Ellentétben az állami nyugdíjjal, amelynél a

befizetéseinkből, a jelenlegi nyugdíjasokat szolgálják ki – ez a felosztó-kirovó rendszer, ami

alapján ma működik Magyarországon a nyugdíjrendszer).

A különböző pénztárak a költségszerkezetükben (a befizetésekből különböző jogcímen kb.

egyszeri 5-10%-ot von el egy-egy pénztár), a választható portfóliók összetételében a tagdíj

mértékében térnek el egymástól. Magyarországon a legrégebbi állami támogatással is

rendelkező nyugdíj előtakarékosság. Évente akár 150.000 forint adókedvezményt is igénybe

tudsz venni (a befizetésed 20%-a) egy 750.000 forintos éves befizetéssel.

Ezzel a megtakarítási formával a cégek béren kívüli juttatásként tudják támogatni a dolgozók

nyugdíj előtakarékosságát. Fontos azonban azzal tisztában lenni, hogy a munkáltató által

befizetett díjakra nem jár a 20%-os adókedvezmény.

A pénztárban gyűjtött nyugdíjtőkékhez és a hozamokhoz a nyugdíjba vonulásunkkor jutunk

hozzá, előtte azonban 2 szakaszban is élhetünk az előrehozott hozzáférés lehetőségével. A 10.

évben a hozamot (!) már adómentesen kivehetjük, a 20. évtől kezdve pedig a hozamon felül

tőkéhez is, adózás nélkül hozzáférhetünk. ( A kettő közötti eltérés esetén, pedig a tőke után

sávosan csökkenve kell SZJA-t és EHO-t fizetnünk).

Fontos, hogy a teljes tőkéhez csak nyugdíjba vonuláskor, de legalább 10 év után, vagy 20 év

után tudsz csak hozzáférni teljesen adómentesen. Ha adóznod kell a befizetéseidből, akkor

már valószínűleg nem érte meg az önkéntes pénztári befektetésed, mert igen magas adóteher

sújtja.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak összehasonlítása

Az önkéntes pénztárak költségei sávosan oszlanak el, vagyis adott befizetési sávokra

vonatkoznak adott költségek. Éppen ezért, ha önkéntes nyugdíjpénztárba tesszük a pénzünk,

akkor arányaiban jobban járunk, ha minél több pénzt töltünk a megtakarításunkba évente. A

következő költség-összehasonlítást a portfolio.hu végezte el:

A fenti költséget arányosak a befizetett összeghez viszonyítva. Ha a konkrétan levont

pénzösszegeket tekintjük, akkor természetesen minél többet fizetünk be, annál több a

költségünk is. (Ez minden megtakarítási számlánál igaz, itt a sávos költségek miatt emeljük

ki.)

Emellett az önkéntes pénztáraknak van egy rejtett költsége is, amit az alapkezelésért számol

fel a pénztár. Ha az önkéntes nyugdíjpénztárak mellett döntünk, akkor érdemes lehet az

azonos tartalmú alapok közül inkább az aktívan NEM kezelt alapokat választani, hiszen azok

költsége alacsonyabb, hozamuk viszont nem feltétlen rosszabb. A mögöttes alapkezelési

költségeket a pénztáraknak nem kötelességük közzétenni, ezért nagyon vigyázni kell ezekkel

a számlákkal és befektetésekkel. Van egy trükk, amivel mégis kiszámolhatjuk a mögöttes

költségeket: A Magyar Nemzeti Bank (MNB) évente közzéteszi a nyugdíjpénztári portfóliók

bruttó és nettó hozamadatait, ahol a bruttó és nettó hozamok különbségeként megkaphatjuk az

adott időszakra vonatkozó költséget.

A befektetések kezeléséért felszámított költségek így alakulnak: (Ez minden évben a teljes

összegre felszámításra kerül, nem látható, a hozamból már levont költség)

Önkéntes nyugdíjpénztárak alapkezelési költségei

Az egyik hátránya az egyéb nyugdíjcélú megtakarításokkal szemben, hogy egyáltalán nem

rugalmas a befektetés. Néhány előre elkészített „konzerv portfólió” áll rendelkezésünkre, és

nincs lehetőség az egyedi igényeknek megfelelő befektetésre. Tehát ez folyamatosan

meggátolja, hogy a befektetett pénzed a lehető legmagasabb hozamot termelje ki neked.

Egyéb tudnivalók

A számlanyitás utáni első 10 évben nem lehet pénzt kivenni a számláról, semmilyen esetben

sem! Ha bármilyen jogszabályi változás van kilátásban, nincs esélyünk kivenni pénzt, sőt,

még a nyugdíjkorhatár elérése esetén sem. (Egyes pénztárak tagi kölcsönt lehetővé tesznek.)

A 10. év után viszont hozzáférhetővé válik a megtakarítás, azonban adómentesen csak a

hozam. A tőke kivételével óriási büntetést vonnak le adó formájában. A 10 év (várakozási

idő) letelte után 3 évente van lehetőséged a nyugdíjpénztáradból pénzt kivonni. A tőkére

viszont 15%-os személyi jövedelemadót (SZJA-t) és 19,5%-os egészségügyi hozzájárulást

(EHO-t) kell ebben az esetben fizetni.

A befizetés utáni 11. évtől csökkenni kezd az adó alapja, és a 20. évtől (tehát a 21.-évben) már

teljesen adómentesen hozzájuthatunk a tőkéhez is. Ám sajnálatos, hogy itt az időszámítás nem

a számla megnyitásától kezdődik, hanem a befizetésektől. Tehát minden egyes adóév

kezdetével egy új időszámítás kezdődik. Ha több mint 10 éve került megnyitásra a számla, és

a szerződő eléri a nyugdíjkorhatárt, akkor felveheti az összes megtakarítását adómentesen. Ha

nem telt el még 10 év a nyitás óta, akkor ezt ki kell várni, hiába ment időközben nyugdíjba a

számla tulajdonosa.

A várakozási időn felül azonban sokan azért félnek az önkéntes pénztáraktól, mert

valószínűleg növekvő hozamkörnyezet elé nézünk, és a túlzott kötöttség sincs az előnyére, így

mind a NYESZ, mind a nyugdíjbiztosítás várhatólag magasabb hozamot fog elérni. Manapság

ugyanis a régi magas kamatot garantáló állampapírok tartalmazzák az önkéntes

nyugdíjpénztárak befektetéseinek nagy részét, amik pár éven belül lejárnak, és szinte biztos,

hogy ilyen magas hozamú állampapírba ezek utána nem tudnak majd fektetni a pénztárak, ami

azt jelenti, hogy a hozamok várhatóan legalább 2-3%-kal vissza fognak esni. Ha elindulnak a

kamatok felfelé, akkor pedig a már megvett kötvények árfolyama is meredek zuhanásnak

indulhat, így a néhány virágzó év után viharos idők várhatnak az önkéntes pénztári

portfóliókra.

Akkor érdemes ezt a megtakarítási formát választanod, ha munkáltatód szeretné támogatni a

nyugdíjba vonulásod, vagy nincs havi 10 ezer forintod megtakarítani. Továbbá jó lehet

azoknak, akik inkább lemondanak a magasabb hozamokról, de fontos számukra az

egyszerűség. Nem ajánlott azonban azoknak, akik félnek az állami beavatkozásoktól, és akik

szeretnék a nyugdíjukra félretett pénzt teljesen állami szabályozásoktól függetlenül tartani.

Nyugdíj előtakarékossági számlák

A nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) nyitásának lehetőségét egy 2005-elfogadott

törvény teremtette meg. Ezeket a számlákat brókercégek és bankok kínálják, és nagyon

hasonlóan működnek a hagyományos értékpapírszámlákhoz. Itt is pénzt tudunk befizetni a

számlára, amit kamatadó mentesen fektethetünk értékpapírokba. A NYESZ számlán a

következő eszközökbe fektethetünk az EGT (Európai Unió, Izland Norvégia és Liechtenstein)

államaiban bejegyzett befektetési alapokba, tőzsdéin forgó értékpapírokba, és állampapírokba.

Az igénybe vehető maximális adókedvezmény mértéke 100.000 Ft, ami a 2020-ig nyugdíjba

vonulók esetén 130.00 Ft is lehet.

A NYESZ számlavezetése általában éves szinten 2.000 forint. Itt nem a számlavezetési

költségekkel kell főként számolni, hanem a befektetési alapok költségeivel. Hacsak nem

valaki saját magának szeretne részvényeket vásárolni, úgy kénytelen lesz aktívan kezelt

befektetési alapok közül választani, hogy gyorsan és egyszerűen, szakember segítségével

rakjanak össze neki egy portfóliót. Ennek viszont költsége van, amit alapkezelési költségnek

neveznek.

Hazai befektetési alapok átlagos TER mutatója magánszemélyek részére (éves költség)

Viszont befizetéseink után az első vétel teljesen díjmentes. Tehát amennyiben friss pénzt

fizetünk a számlánkra az abból vásárolt befektetésnek nem lesz vételi jutaléka. Ezt különböző

módon értelmezik a bankok: van ahol az adott befizetés utáni első befektetés lesz csak

díjmentes, máshol pedig bármilyen pénz első befektetése díjmentes.

Lássunk egy példát, tegyük fel, hogy befizetünk 1.000.000 forintot egy NYESZ számlára, és

rögtön 250.000 forintért veszünk egy befektetési alapot. Vannak olyan bankok (MKB, K&H)

ahol, ha a maradék 750.000 forintból történik például egy másik befektetési alap vásárlás,

akkor annak van költsége. Más bankok (Erste, OTP) pedig erre az esetre sem számolnak fel

költséget, hiszen ez a pénz először kerül befektetésre. 750.000 forint befektetése esetén, 0,3%-

os vételi költséggel számolva a különbség 22.500 forint.

1,76%

2,54%

1,50%

2,16%

0,00% 0,50% 1,00% 1,50% 2,00% 2,50% 3,00%

Abszolút hozamú

Árupiacok

Hosszú kötvény

Részvény

NYESZ számlák összehasonlítása

Garanciái

A NYESZ számlákra BEVA garancia vonatkozik. A Beva (teljes nevén Befektető-védelmi

Alap) azt szolgálja, hogy a befektetéseink biztonságban legyenek.

A Beva által nyújtott biztosítás a megbízási, a kereskedelmi és portfóliókezelési

tevékenységre, valamint az értékpapír letéti őrzési, letétkezelései, valamint értékpapír-számla

és ügyfélszámla vezetési szolgáltatásokra terjed ki. A Beva 100.000 euró összeghatárig

kártalanít.

A magyar bankok mögött nemzetközi intézmények állnak, ellentétben például az Önkéntes

Nyugdíjpénztárakkal, ami tulajdonképpen csak egy közösség, háttérvagyona nem feltétlenül

van. Tehát ha ki is vonulna egy bank Magyarországról, az a megtakarítások továbbvitele,

áthelyezése mellett fogja ezt megtenni.

Egyéb tudnivalók

Nyugdíj-előtakarékossági számla megszűnése a szolgáltató vagy a számlavezető

általifelmondással, valamint az előtakarékoskodó halálával következhet be. A díjfizetés

gyakoriságát és mértékét a szolgáltató nem határozza meg, ugyanakkor, ha a befizetések nem

nyújtanak fedezetet a NYESZ vezetésére vonatkozó megállapodásban foglalt kötelezettségek

teljesítésére, a számlavezető felszólítására a hiányzó összeget be kell fizetni. Halál esetén a

számlán nyilvántartott összeg a kedvezményezett által örökölhető.

Idő előtti pénzkivétel esetén ennél a megtakarításnál is a korábban átutalt adókedvezmények

összegét 20%-kal növelt értéken kell visszafizetni. Ha nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő

pénzkivétellel szeretne a tulajdonos a pénzhez jutni, akkor egyrészről személyi jövedelemadó,

valamint egészségügyi hozzájárulás befizetési kötelezettsége keletkezik.

A NYESZ számládat, akár másik szolgáltatóhoz is átviheted, illetve adóévenként másik

számlát is kijelölhetsz NYESZ- nek, s az értékpapírjaid transzferálására is van lehetőség.

Amennyiben a másik pénzintézet nem forgalmaz olyan értékpapírt, amit te át akarsz

transzferálni, akkor azt előtte el kell adnod, majd más értékpapírt kell vásárolnod.

Nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott pénzt és értékpapírt Tartós Befektetési

Számlára (TBSZ) vezethetjük át. Ennek feltétele, hogy a NYESZ számlát meg kell szüntetni.

A NYESZ-en nyilvántartott követelések és pénzügyi eszközök átvezetése, lekötött

pénzösszeggé alakítása szintén befizetésnek minősül. A lekötött pénzösszeg a NYESZ-en

nyilvántartott követelés értékének az átalakítás napján irányadó szokásos piaci értéke lesz. A

befizetés naptári évének pedig az átalakítás napjának éve számít.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a NYESZ megszüntetésének, vagyis az átalakítás

évében és az azt megelőző években a nyugdíj-előtakarékossági számlára átutalt

adójóváírásoknak megfelelő összeget 20%-kal növelten kell az adóbevallásban bevallani és

megfizetni, azonban további, a NYESZ megszüntetéséhez kapcsolódó visszafizetési

kötelezettség nem keletkezik.

NYESZ, Önkéntes Nyugdíjpénztár és Nyugdíjbiztosítás adózása

A nyugdíjcélú megtakarítások által elérhető hozamok

Befektetési szakkönyvek tucatjai jut több száz oldalas elemzések végén arra a

következtetésre, hogy a piacok nem jósolhatóak előre. A legtöbb kisbefektető ennek ellenére a

legtöbb időt azzal próbálja meg tölteni, hogy a különböző hírportálokról tájékozódva

kihámozza az aktuális legjobb befektetést. Éppen ez a típusú gondolkodás az, ami a

legnagyobb problémát jelenti. Amikor zuhan a tőzsde, az átlagos befektető menekül, realizálja

a veszteséget és akkor száll be ismét, amikor a múltbeli hozamok ismét kétszámjegyűek.

Befektetési alapismeretek

Ezért van az, hogy az átlagos befektető jóval alulteljesíti a piacot, és sokkal jobban járna azzal

is, ha egyszerűen venne “valamit” és nem csinálna semmit.

Természetesen mindenki azt gondolja, hogy ő másként fog reagálni, de mindannyian része

vagyunk az egésznek, és hiába olvasunk utána még jobban, mások ugyanezt teszik. A

legnagyobb pénzeket a Hedge Fund managerek és alapkezelők kezelik, akik valószínűleg már

rég tisztában vannak azokkal a tényekkel, amik a kisbefektetők számára újdonságként hatnak.

Az árban a piaci várakozások azonnal megjelennek, így mire reagálnánk egy rossz hírre,

addigra a piac azt már rég beárazta.

Néhány tény a részvénybefektetésekről 1983-2007-ig vizsgált időszakon:

A részvények 39%-a veszteséges befektetés volt

19%-uk több mint 75%-ot zuhant

64%-uk alulteljesítette a saját indexét

25%-uk felelt a piaci nyereségekért

Ezeket az adatokat látva könnyű megérteni, hogy milyen nehéz kiválasztani a megfelelő

részvényeket. Nem csak nehéz, de biztosra menni gyakorlatilag lehetetlen, és nem is reális cél

az átlagbefektető számára. Másik tipikus rossz reakció az átlag befektetőktől, hogy ha ilyen

kockázatos a piac, akkor inkább a párna alá teszik a megtakarításaikat. Ez nyilván nem jó

megoldás. A következő grafikon a különböző eszközosztályok inflációval korrigált hozamait

mutatja.

Láthatjuk, hogy a részvények értéke több mint 755 ezerszeresére nőtt, míg a kötvényeké

„mindössze” ezerszeresére. A dollár időközben teljesen elértéktelenedett, és az arany is csak

az utóbbi időben bekövetkezett felpattanása miatt tudott értéknövekedést elérni. A

részvények, tehát a kockázatosabb befektetések hosszú távon jelentősen felülteljesítik az

alacsonyabb, garantált hozamú befektetéseket.

1000 dollár + infláció éves befektetés 1987-től. Forrás: Saját szerkesztés,

portfoliovisualizer.com

A magasabb kockázatú eszközök magasabb hozamát nem csak az amerikai részvénypiacokon

figyelhetjük meg. A magasabb hozam, magasabb kockázat elméletet a következő táblázat is

alátámasztja.

Különböző eszközosztályok teljesítménye országonként 1900-2014-ig:

Mivel a magasabb hozamhoz magasabb kockázatot kell vállalni, sokan ilyenkor inkább

profikra bízzák a befektetéseik kezelését, vagy különböző hírleveleken keresztül próbálják

eltalálni, melyik lesz a nyerő részvény. Az alábbi kutatásból viszont az derült ki, hogy ezzel

nem járunk jobban, mintha egy pénzérmét feldobva fej vagy írás alapon döntenénk a

befektetéseink megvásárlásáról és eladásáról.

Mennyire megbízhatók a szakértők?

A cxoadvisory készített egy kutatást, ahol a befektetési guruk jóslatait vették górcső alá.

Minél több gurut vettek be a mintába, annál jobban látszott, hogy valójában kevesebb, mint

50% az esélye, hogy az efféle jóslatok beteljesülnek:

A legjobb befektetési szakemberek az legnagyobb Hedge Fundoknál dolgoznak, hiszen ott

fizetik meg őket a legjobban. A Hedge Fundok a befektetési szakma legelismertebb szakértői,

így ha valakire érdemes pénzt bízni, azok a Hedge Fundok. Ennek ellenére a Hedge Fundok

spekulációi is rendre alulteljesítik a piacokat:

A befektetési alapok természetesen kezdetektől fogva hátrányból indulnak, hiszen az

alapkezelési költséget hosszútávon igen nehéz ledolgozni. Akadnak kiváló befektetők,

szakemberek, akik képesek hosszútávon is néhány százalékponttal megverni a piacot, de az

alapkezelési költség ekkor is felemészti a plusz hozamot. Gyakori tévhit, hogy a kisbefektetők

a legjobb befektetési alapot keresik, és múltbeli hozamok alapján döntenek. Azt gondolják,

ami a múltban jól hozott, bizonyára jövőre is jól fog hozni. Pedig ennek pont az ellenkezője

valószínű.

A profi alapkezelők átlagosan éppen annyival teljesítik alul a piacot, amennyi az alapkezelési

költség. A SPIVA Scorecard kutatásból pedig azt is láthatjuk, hogy a legjobb alapok nem

maradnak sokáig a legjobbak: már 4 éves távon is 0% marad a TOP alapok között!

Az egyetlen biztos módja a hozamok növelésének tehát a költségek alacsonyan tartása.

A magasabb hozam csak alacsony költséggel érhető el

Az állami támogatást, adókedvezményt ígérő nyugdíjcélú megtakarítások jó lehetőséget

kínálnak ugyan az öngondoskodáshoz, azonban semmi sincs ingyen: minden konstrukciónak

megvan a maga költsége. Érdemes körültekintően megnézni, hogy milyen és mekkora

mértékű díjak merülnek fel az egyes megoldásoknál. A költségek figyelmen kívül hagyása a

legnagyobb hiba, amit a lakosság elkövet egy megtakarítás választásnál.

Amikor a nyugdíjcélú megtakarításunkról van szó, akkor a racionálisan gondolkodó

kisbefektetőt egyetlen dolog kell, érdekelje: mekkora nyugdíjkiegészítést tud összegyűjteni,

vagyis mekkora lesz az összeg, amit fel tud venni nyugdíjasként. Ez mindössze a

megtakarításai mértékétől és a nettó hozamától függ. Más szóval: mennyi az adózás és költség

utáni nettó hozama.

Nettó hozam = össz. hozam – költség – adó

Mivel minden hosszú távú megtakarítás általában kamatadómentes, ezért az adót általában ki

is hagyhatjuk a képletből:

Nettó hozam = össz. hozam – költség

Mivel mindegyik biztosítónál, pénztárnál és alapkezelőnél is hasonló értékpapírokhoz

juthatunk hozzá, vagyis a globális részvény, kötvény és ingatlanpiacot érhetjük el, ezért a

hozam nem a szolgáltatótól, hanem a vásárolt eszközöktől függ majd.

Minden nyugdíjbiztosításnál ugyanazokat a piacokat érjük el (legalább is nagyon

hasonlóakat). Minden NYESZ-nél is ugyanazok a lehetőségeink vannak. Minden önkéntes

pénztár is hasonlóan fektet be. A kérdés az, hogy ezt mekkora költség mellett érhető el. Ebben

már sokkal nagyobb különbségek vannak!

Még ha igaz is, hogy valahol van magasabb hozamú alap, akkor ahhoz magasabb kockázat is

társul: a kockázat és a hozam mindig kéz a kézben jár. Ekkor viszont a portfólió többi elemét

kell alacsonyabb hozamú, kvázi biztonságosabb eszközökbe fektetni, és végül ugyanazt a

kockázat / hozam arányt fogjuk elérni. Hiába mondja tehát az ügyintéző / tanácsadó / ügynök,

hogy az egyik társaságnál jobb az alapkezelő, jobbak a hozamok, ezt sosem tudhatja senki

előre, így az ügynök sem tudhatja, vagyis csak az értékesítési szándék beszél belőle. Ezért

teljesen felesleges ez alapján dönteni.

A legjobb, ha minden társaságnál azzal számolunk, hogy ugyanakkora hozamokat fogunk

elérni, adott kockázatvállalás mellett. Attól függően, hogy milyen befektetést választunk, kb.

3-8%-kal érdemes számolni. Nyilván egy kötvény portfólió kisebb hozamot hoz, mint egy

részvény, de almát az almával hasonlítsunk össze! Két azonos befektetés közül tehát az a

jobb, amelyiket alacsonyabb költségekkel tudjuk elérni!

Végezzünk egy összehasonlító kalkulációt az eddigiek összesítésére. Mondjuk, hogy havonta

30 ezer forintot tud valaki félretenni ilyen célra. Ekkor évente 360 ezer forintot tesz be

összesen. Számoljunk éves 7 százalékos hozammal 20 éves futamidőre és 3 százalékos

indexálással (vagyis 3%-kal emeljük évente a félretett összeget, hogy az kövesse az inflációt).

Nézzük meg ezt a lehetőséget (adókedvezmény kihasználása nélkül):

1,5% éves költség mellett

3% éves költség mellett

5% éves költség mellett

A “veszteség” címszóval ellátott oszlopban azt láthatjuk, hogy a tőle baloldalra lévő

megtakarítással mennyit veszített az ügyfél azzal, hogy nem az 1,5%-os éves költséggel

dolgozó megtakarításon keresztül érte el a 7%-os hozamot.

Míg az első pár évben ez mondhatni “jelentéktelen” összeg, addig 20 éves távon már 2,6 és

5,3 millió forint a különbség. Évente 360.000 forint megtakarítása mellett, ez megdöbbentően

nagy különbség. Persze, mondjuk 35 év múlva 14 millió forint nem annyit fog érni, mint ma.

De ha megnézzük a végösszegek arányait, akkor azt látjuk, hogy a 1,5%-os különbség a

költségekben, a végösszegekben kb. 20% különbséget jelent. Minél hosszabb az időtáv, annál

többet számít 1,5%!

(3%-os inflációval számolva a 14 277 988 Ft mai értéken 5 074 159 Ft-nak felelne meg.)

A következő grafikon még jobban szemlélteti a különbségeket:

Sokaknak megérne akár hónapokra is fizetés nélküli szabadságra menniük csak azért, hogy

megtalálják a legjobb nyugdíjcélú megtakarítást. Ennek ellenére a legtöbben úgy választanak

befektetést, mint ha cipőt vennének: az első ami szembe jön és tetszik, azt leemelik a polcról.

De miért számít ennyire a költség?

A hosszú időtáv miatt. A 1,5%-os költség ugyanis a teljes bennlévő tőkére vonatkozik, míg a

+20% adókedvezmény csak az adott évi befizetésekre. Az 1,5% tehát évről évre több és több,

míg az adókedvezmény alig növekszik a befizetésekkel. A kamatos kamat ereje miatt lenne

fontos, hogy minél magasabb hozamot érjenek el a nyugdíjra takarékoskodók, hiszen ez lenne

a vagyon gyarapodásának a motorja. Ha azonban ezt a motort a költségekkel terheljük le,

akkor a pénzt megakadályozzuk, hogy megfelelő ütemben növekedjen.

Sajnos még az új MNB szigorítások után is nagyon könnyű egy szerződésben elrejteni 1,5%

plusz költséget úgy, hogy az ügyfél ne vegye észre, de nem ritkán találkozni olyannal is, hogy

a terméket közvetítő tanácsadók sem látják át az általuk ajánlott szerződéseket. Az átlagember

ha észre is venné ezeket a “kis költségeket”, nem tulajdonítana jelentőséget nekik.

Pedig a legfontosabb tanulság, hogy a legegyszerűbb, és legkockázatmentesebb módja annak,

hogy növeljük a nyugdíjra felhalmozott tőkénket, ha alacsonyabb költségű szerződésen

keresztül fektetünk be.

Összefoglalás

Reméljük, hogy hasznosnak ítélte meg a tanulmányunkat, és kellően sok dolgot fog tudni

hasznosítani belőle. Tudjuk, hogy egyáltalán nem könnyű a döntés és még így is rengeteg adat

sajnos kimaradt a tanulmányból, hiszen számos élethelyzet, és számos apró kérdés merülhet

fel, melyekre csak egyedi válaszokat lehet adni.

Mindazonáltal fontosnak gondoljuk a legfőbb tanulságokat még egyszer összefoglalni a

tanulmányunk végén:

1. A nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában nem fenntartható, a nyugdíjak

csökkenni fognak, a nyugdíjkorhatár kitolódik

2. Fontos az öngondoskodás: magunknak kell megteremtenünk az anyagi

biztonságunkat, nem számíthatunk csak az állami gondoskodásra.

3. A lakosság ugyan már elkezdett tenni az ügy érdekében, sokan túl sokáig halasztják

a kérdést, és nem tesznek kellően nagy lépést a megtakarítás irányába

4. 3 féle nyugdíjcélú megtakarítás létezik, melyekre ki lehet használni a 20% -os

adókedvezményt: Ezek az önkéntes pénztárak, NYESz és nyugdíjbiztosítás.

5. Fontos összehasonlítani a termékeket, mert nagy különbségek vannak köztük.

Vigyázni kell az ingyenes tanácsadásokon értékesített termékekkel, gyakran ezek a

legdrágább szerződések

6. Az átlag befektető rosszul kezeli a nyugdíjportfólióját, ami miatt jelentős

veszteséget ér el. Túl sokan ugrálnak ki-be a befektetéseikből, és a pénzt szakértőkre,

gurukra bízzák, akik nem tudják túlteljesíteni a piacot, viszont magas költségeket

számolnak fel.

7. Ha valaki biztosan jól akar dönteni, akkor javasolt szakemberhez fordulni, aki nem

jutalékért ad tanácsot, hanem az ügyfél maga fizeti meg a díját

Javaslataink azoknak, akik eljutottak a tanulmány végére, és igyekeznek racionális döntést

hozni:

8. Tegyünk meg mindent azért, hogy összehasonlítsuk a termékeket. Olvassuk el a

szerződési feltételeket, ismerjük meg a jogszabályokat!

9. Használjuk ki a kuponokat, ha egy adott szerződés mellett döntöttünk. A kuponok akár

több havi befizetésünket is visszaadhatják: www.penzugyi-kupon.hu

10. Inkább fizessünk egyszer egy tanácsadónak, aki korrekten megmondja, mennyit kér,

mint, hogy utólag derüljenek ki a költségek, melyek milliós nagyságrendűek lehetnek.

Amennyiben hasznosnak találta a tanulmányunkat, és szeretne többet tanulni, kérjük látogassa

meg weboldalunkat, vagy vegye fel velünk a kapcsolatot itt. Ha személyes segítséget kérne,

jelentkezzen nyugdíjcélú tanácsadásunkra!

Források

Monostori Judit - Őri Péter - Spéder Zsolt (2015) (szerk.): Demográfiai portré 2015. KSH

NKI

Központi Statisztikai Hivatal Magyarország, 2017

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2017.pdf

Portfolio (2018) https://www.portfolio.hu/gazdasag/nyugdijrendszer/megrazo-abrakon-

magyarorszag-jovoje.217392.html

KSH (2018) http://www.ksh.hu/interaktiv_korfa

MNB (2018) https://www.mnb.hu/letoltes/berki-tamas-mnb-honlapra.pdf

Demografia (2018) http://demografia.hu/hu/letoltes/publikaciok/poszt-lisszaboni-

strategia/zarotanulmany.pdf

HVG (2018) http://hvg.hu/gazdasag/20140919_Harmadannyi_nyugdij_70_eves_korhatar__jo

Index (2018) https://index.hu/gazdasag/2014/01/27/2040-ben_robban_a_nyugdijbomba/

Aegon (2018) https://www.aegon.hu/media/dokumentumok/aegon-nyugdijjelentes-magyar-

2016.pdf

Erstebank (2018) https://www.erstebank.hu/hu/sajto/archivum/2014/10/31/igy-

takarekoskodunk-mi-tobben-tobbet-teszunk-felre

Penziranytu (2018) https://penziranytu.hu/magyar-lakossag-penzugyi-kulturaja

MNB (2018)

http://tkm.mnb.hu/?it=1&sp=1&fpt=1&page=1&pagesize=20&orderCol=4&desc=True

Portfolio (2018) https://www.portfolio.hu/befektetes/nyugdij/megmutatjuk-mennyit-

gombolnak-le-rolad-a-nyugdijpenztarak.273323.html

DALBAR’s Quantitative Analysis of Investor Behavior (QAIB) (2016)

CXOAdvisory (2018) https://www.cxoadvisory.com/gurus/

Pansionpartners (2018) https://pensionpartners.com/the-hedge-fund-myth/

Spindices (2018) https://us.spindices.com/documents/spiva/spiva-us-year-end-2017.pdf