objektum-orientált programozás

Objektum-orientált programozásObjektum-orientált programozás

Készítette: Ormos László

Felhasznált irodalomFelhasznált irodalomBenkő Tíborné - Kiss Zoltán - Dr.Tamás Péter - Tóth Bertalan: Programozás Borland Pascal 7.0 rendszerben - DPMI Windows, Computer Books, Budapest, 1995.

Dr.Kondorosi Károly - Dr.László Zoltán - Dr.Szirmay-Kalos László: Objektum-orientált szoftverfejlesztés, Computer Books, Budapest, 1997.

Benkő Tíborné - Benkő László - Dr.Gyenes Károly - Dr.Komócsin Zoltán: Objektm-orientált programozás Turbo Pascal nyelven 7., Computer Books, Budapest, 1997.

A programfejlesztés folyamataA programfejlesztés folyamataA fejlesztés lépései:

modellezés, tervezés, implementáció.

A programfejlesztés folyamataA programfejlesztés folyamataReprezentáció az adatok adott szabályok szerint történő ábrázolása.Absztrakció a környezet általánosítható jellemzőinek kiemelése, elkülönítése az egyedi tulajdonságoktól.Dekompozíció a rendszer olyan együttműködő, kis feladatokat teljesítő egységekre történő felbontása, amelyek együttesen az eredeti rendszernek megfelelő viselkedést eredményezik.

A programfejlesztés folyamataA programfejlesztés folyamataA programfejlesztés lépései:

modellezés: a környezet tudati leképezése, analízis: a leképezés működésének elemzése, tervezés: a leképezés szerkezeti felépítésének

kidolgozása, leképezés: a tudati modell és a szerkezeti

felépítés megfeleltetése, implementáció: a szerkezeti felépítés adott

szabályok szerinti megvalósítása.

A programfejlesztés folyamataA programfejlesztés folyamataVízesésmodell

analízisarchitekturális tervezés részletes

tervezés

kódolás

integrálás

tesztelés

A programfejlesztés folyamataA programfejlesztés folyamataInkrementális fejlesztési modell

Első fejlesztési ciklus

1. változat 1. változat

2. változat

3. változatn. változat

A programfejlesztés folyamataA programfejlesztés folyamata

Spirál modell

Célok meghatározásaAlternatívák értékelése

Kockázat elemzés

Megvalósítás, tesztelésÉrtékelés, új ciklus indítása

Strukturált programozásStrukturált programozás áttekinthető programszerkezet, tervezés rétegenként, moduláris programozás, hordozhatóság

Procedure A

Procedure B

Procedure D

Procedure C

Az objektum-orientált programozás Az objektum-orientált programozás kialakulása kialakulása

Az objektum bármi lehet, ami pontosan körülhatárolható, valós vagy absztrakt, azonosítható és egyedi, a vizsgált környezet jól meghatározott része, kölcsönhatásban van más objektumokkal, jellemzők rá a benne értelmezett műveletek és a vele

végzett műveletek hatására keletkezett állapotok.

Az objektum-orientált programozás Az objektum-orientált programozás kialakulása kialakulása

Az objektum egy rendszer azonosítható része, amely a külvilág felé mutatott viselkedésével, belső struktúrájával és állapotával jellemezhető.Az objektum tulajdonságaira csak viselkedéséből lehet következtetni, nem látható szerkezeti felépítése, belső működése.

Az objektumAz objektumMinden objektumnak maradéktalanul teljesítenie kell feladatát.

A lokális felelősség elve: minden objektum felelős önmagáért.

Az objektumAz objektumEgy nyomtatónak a programja:void print(file){ switch kind_of (file){case ascii: print_ascii(file;break;case msword20: print_msword20(file;break;

case tiff: print_tiff(file);break; case …}

}

Az objektumAz objektumA nyomtatni kívánt állománynak mint objektumnak tartalmaznia kell saját szerkezeti jellemzőit.A nyomtatónak mint objektumnak a felelőssége a definiált interfész és az emuláció pontos végrehajtása.

Az objektumAz objektumAz objektum viselkedése:

aktív: folyamatosan működik, aktivizál más objektumokat,

paszív: csak környezete hatására jön működésbe.

Az objektumAz objektumÜzenetek az objektumok között:

adatcsere: kommunikáció az objektum és környezete között,

vezérlés: lehetőség a passzív objektumok aktivizálására.

Az üzenet felépítése: név: az objektum azonosítója, paraméterek: az objektum működését

meghatározó adatok (újabb objektum is lehet).

Az objektumAz objektumAz események az objektumok kölcsönhatását modellezik.

Az eseményeket az objektumok okozzák. Van-e az eseménynek címzettje? Reagálhat-e egy objektum az eseményre? Egyszerre hány objektum reagálhat az eseményre?

Az objektumAz objektumEgy objektum az üzenet hatására az üzenet azonosítója, neve által meghatározott metódus végrehajtásával reagál.

Üzenet: mit kell csinálnia a megcímzettobjektumnak,

Metódus: hogyan kell végrehajtani a feladatot.

Az objektumAz objektumAz objektum jellemzője az üzenet hatására végrehajtott művelet után felvett állapota.

Az objektum állapotát az attribútum tartalmazza, amely a struktúrát adott pillanatban kitöltő értékek halmaza.

Az objektumAz objektumA megegyező struktúrájú és viselkedésű objektumok csoportját osztálynak nevezzük.

Az objektum az osztály egy példánya.

tanuló(tanuló)Jancsika

(tanuló)Juliska

(tanuló)Piroska

objektumok (példányok)osztály

Az objektumAz objektumAz osztálynak és objektumainak ábrázolása attribútumokkal együtt:

tanulónév: textkor: integer

(tanuló)Jancsika

7

(tanuló)Juliska

6

(tanuló)Piroska

6

Az objektumAz objektumDemeter-törvényAz objektumok és környezetük közötti csatolást gyengíteni kell.A csatolás akkor a leggyengébb, ha egy objektum metódusain belül csak a metódus paramétereire és eredményére, a metódust tartalmazó osztály attribútumaira, a program globális változóira, a metódusban definiált lokális változókratörténik hivatkozás.

Az objektumAz objektumAz objektum típusa

A típus egy objektum-halmaz viselkedését specifikálja, az osztály pedig a típus által meghatározott viselkedést imlementálja.

A kompatibilitás

Két típus akkor kompatíbilis, ha az egyik típusú objektum bármikor és bárhol alkalmazható, ahol a másik típusú objektum használata megengedett.

Az objektumAz objektumTípus ábrázolás

madár emlős

kutya

Vízi_állat

cet

állat

pontyvarjú

veréb

Az objektumAz objektumAz objektum-változó olyan szerkezet, amely objektum-példányt tartalmaz.

Az objektum-változó értékeket vehet fel, vagy meghatározott üzeneteket kaphat.

A változónak küldött üzenetet a változóban éppen jelen lévő objektum kapja meg.

Modellezés objektumokkalModellezés objektumokkal1. Az objektummodell leírja a rendszerben lévő objektumok struktúráit, attribútumait és metódusait.2. A dinamikus modell a rendszer időbeli viselkedését írja le.3. A funkcionális modell a rendszer által végrehajtott adatátalakításokat jeleníti meg.

Az objektummodellAz objektummodellAttribútumok: az objektum tulajdonságait és állapotát meghatározó objektumban tárolt adatok, melyek lehetnek

egyszerű, összetett, közvetlen adatok, referenciák.

Az objektummodellAz objektummodell Relációk és a láncolás:

a reláció az objektumok illetve osztályok közötti kapcsolat, amelyek lehetnek

bináris relációk, többes relációk;

a láncolás az objektum példányok közötti logikai vagy fizikai kapcsolat, amely lehet

asszociáció, szerepek.

Az objektummodellAz objektummodell Normalizálás:

Egy objektum attribútumait úgy célszerű megválasztani, hogy azok az objektum egészére legyenek jellemzőek.

Szükség esetén az adatbázis-kezelés normalizálási szabályait használjuk fel az objektumok attribútumai között fenálló relációk vizsgálatára.

Az objektummodellAz objektummodell Az öröklés olyan implementációs és modellezési

eszköz, amely lehetővé teszi, hogy egy osztályból olyan újabb osztályokat származtassunk, amelyek az eredeti osztályban már definiált szerkezettel, tulajdonságokkal és viselkedéssel rendelkeznek. Alapfogalmak

alaposztály, amelyből örököltünk, származtatott osztály, amely örökölt.

Az objektummodellAz objektummodellTöbbszörös öröklés

Ha egy új osztályt definiálunk, amely két vagy több létező osztályra épül, akkor többszörös öröklésről beszélünk.Hátránya, hogy az implementáció nehezebb, és a fogalmi tisztaság csökkenhet.

1. osztály 2. osztály 3. osztály

A_metódusB_metódus

C_metódusD_metódusE_metódus

B_metódusE_metódusF_metódus

Az objektummodellAz objektummodell Komponens-reláció

A komponens- vagy tartalmazás reláció az asszociáció speciális esete.A komponens-reláció struktúrája:

rögzített - a komponens objektumok száma és típusa előre definiált,

változó - a szintek száma és az objektumok típusa meghatározott, a komponens-objektumok száma pedig változó,

rekurzív - az objektum közvetve vagy közvetlenül tartalmazza önmagát, a lehetséges szintek száma végtelen.

Az objektummodellAz objektummodell Metaosztály

Az objektumot leíró osztály egyben maga is objektum, és lennie kell egy olyan osztálynak, amelynek maga is példánya: ez a metaosztály.

Dinamikus modellekDinamikus modellek Események és állapotok

Az esemény egyedi, és eseményosztályba sorolható struktúrája és szemantikája alapján.

Minden esemény egyirányú kapcsolatot jelöl a küldő és a cél objektum között.

Az esemény bekövetkezésének időpontja az esemény implicit attribútuma.

Dinamikus modellekDinamikus modellek A rendszer működése jól definiált események

sorozatával, a forgatókönyvvel jellemezhető. Az események sorrendje oksági rendet tükröz. Minden esemény egy üzenet egyik objektumtól a

másikhoz való küldését jelenti. Az esemény sorrend és az üzenetváltásban résztvevő

objektumok kommunikációs diagramban ábrázolhatók.

Dinamikus modellekDinamikus modellek Egy kommunikációs diagram:

Ügyfél Címzett Bank Szállító

megrendel

utalványoz

szállít

átvesz

számláz

értesítértesít

Dinamikus modellekDinamikus modellek Az állapotdiagram

események és állapotok sorozatát: az állapotgép működését tartalmazza,

mindig egy egész osztály viselkedését írja le.Egy általános szolgáltatás állapotmodellje:

szállításra vár

teljesít pénzt vár könyvel

megrendel

határidőátvesz értesít selejtez

Dinamikus modellekDinamikus modellek Az állapotgép működése:

1.állapot-ba történő belépésnél A akció, majd az aktivitás végrehajtása, ha esemy esemény bekövetkeztekor a feltétel fennáll,

akkor aktivitás végrehajtása megszakad, B akció és D akció után átlépés 2.állapotba.

Ha 1.állapot-ban esemx megszakította az aktivitás végrehajtását, végrehajtotta C akció-t és visszatér 1.állapot-ba.

Dinamikus modellekDinamikus modellekAz állapotgép működése:

2. állapot1. állapotdo:aktivitásentry/A akcióexit/B akcióesemx/C akció

esemy(attribútum)/[feltétel]/D akció

Dinamikus modellekDinamikus modellek Beágyazott állapotmodellek

Egy adott állapotban előírt aktivitás beágyazott állapotdiagrammal specifikálható.A beágyazott modell (almodell) akkor működik, ha a befoglaló modell (főmodell) állapotához tartozó aktivitás végrehajtása megkezdődik. Az almodell állapotai megfelelnek a főmodell állapota

finomításának. A főmodellre vonatkozó események az almodell valamennyi

állapotában egyformán értelmezett közös események.

A funkcionális modellA funkcionális modellA funkcionális modell leírja, hogy

mi történik a rendszerben, miként lehet a bemeneti adatokból a kimenet

értékeit meghatározni.Specifikálja

a modellben szreplő metódusokat, a dinsmikus modell akcióit és tevékenységét.

A funkcionális modellA funkcionális modell Adatfolyam-ábra

A funkcionális modell adatfolyam-ábrák halmaza, amelyek a műveleteket és korlátozásokat specifikálják.Az adatfolyam-ábra egy gráf, amelynek élei az adatutak, csomópontjai pedig

adattranszformáló folyamatok, adattárak, adatforrások és adatnyelők.

A funkcionális modellA funkcionális modell Adatszótár

Összetett az egyszerűbb adatok kompozíciójaként létrehozott adat.Komozíciós elvek: szekvencia: az egyes adatelemek sorrendje, szelekció: a felsorolt adatok közül kizárólagosan

egynek a kiválasztása, iteráció: az azonos adatelemek ismétlődése.

A funkcionális modellA funkcionális modell Folyamat-specifikáció

szöveges leírás, pszeudo-kód, folyamatábra, döntési tábla, döntési fa.

A funkcionális modellA funkcionális modell Modell kapcsolatok

A funkcionális modell folyamatai megfeleltethetők az objektummodell műveleteinek.A célobjektum a paraméterként kapott objektumok kliense, mivel a célobjektum használni fogja azokat a metódus végrehajtása során.A felhasznált objektumok a kiszolgálók (szerverek).A kliens-szerver viszony implementációs függőséget definiál az osztályokon.

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszereAnalízis A feladatdefiníció:

a feladat körvonalainak, korlátainak vizsgálata, az igények és elvárások vizsgálata, az alkalmazási környezet vizsgálata, a teljesítmény, a megbízhatóság és a prioritások

vizsgálata, a fejlesztési előírások tanulmányozása.

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszere Objektum modellezés:

az objektumok és osztályok azonosítása redundáns osztályok, irreleváns osztályok, határozatlan osztályok, attribútumok, műveletek, szerepek, implementációs fogalmak és eszközök.

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszere az osztályok azonosítása CRC-kártyákkal:

osztály Class, felelősség Responsibility, együttműködők Collaborators.

(alkalmazott módszer a „brain-storming”)

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszere az asszociációk azonosítása:

fizikai elhelyezkedés, cselekvések, kommunikáció, birtoklás, megfelelés előírt feltételeknek.

Cég Alkalmazott

Eszköz

alkalmaz

birtokol

Személyeshasználatban

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszere az attribútumok azonosítása:

az objektum tulajdonságát fejezi ki, csak az alkalmazás szempontjából fontos attribútumokat

kell meghatározni, kerülni kell az attribútumok közötti funkioális függőséget.

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszere az öröklési hierarchia létrehozása:

alaposztályok keresése (alulról felfelé) attribútumok és metódusok összehasonlítása alapján,

származtatott osztályok képzése (fentről lefelé) új attribútumok és metódusok alapján.

Az attribútumokat és az asszociációkat mindig a legáltalánosabb osztályhoz kell rendelni.

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszere az objektum modellezés termékei:

objektum modell: egy osztálydiagramból és objektumdiagramokból áll,

osztályleírás: név, felelősségek, példányok, alaposztályok, komponensek, változók, relációk.

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszere Dinamikus modellezés

a forgatókönyv a rendszer vezérlési és sorrendi kérdéseit tartalmazza,

forgatókönyvek összeállítása: események

keletkezés helye, észlelése,

eseménylisták.

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszere kommunikációs diagramok felvétele

kommunikációs modell: az objektum-objektum kapcsolatok időbeli alakulásának leírása,

kommunikációs diagramok, üzenetek, aktiváló események.

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszere állapotmodellek készítése

az állapotmodell egy objektum események hatására kialakuló belső állapotait és az események hatására küldött üzeneteit írja le,

az állapotmodell felépítése a kommunikációs diagramok alapján történik,

finomítás.

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszere eseményfolyam-diagram készítése

az eseményfolyam-diagram az osztályok viselkedését, kapcsolódási felületét pntosítja,

a dinamikus modell finomítása az analízis eredményei alapján:

név, szolgáltatások, konkurencia, perzisztencia, teljesítmény.

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszere Funkcionális modellezés

funkciólista összeállítása, bemeneti és kimeneti adatok összegyűjtése, kontextus-diagram készítése, fizikai adatfolyam-ábra készjtése, logikai adatfolyam-ábra készjtése, rendszerhatár kijelölés.

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszereObjektumorientált tervezés

1. Architektúrális tervezés.

2. Külső illesztés tervezése a környezettel való

kapcsolattartáshoz.

3. Objektumtervezés az osztályok és objektumok specifikálásával.

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszere Architektúrális tervezés

alrendszerek és modulok kialakítása a logikailag összetartozó definíciók egyetlen

implementációs egységbe tartoznak, az illesztések definícióját a modul- és

alrendszerinterfész fájlokban kell megadni, a könyvtárak és modulok az architektúra

kialakításában megváltoztathatatlan peremfeltételek.

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszere Többprocesszoros és multiprogramozott rendszerek

a program egy vagy több processzoron is futtatható, multiprogramozott rendszer esetében több párhuzamos

folyamat (task) alkotja a programot, alrendszerek processzorokhoz rendelése esetén

hardver- és szoftverkomponensek, teljesítmény igény, fizikai kapcsolatok.

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszere A vezérlési és ütemezési szerkezet felépítése

a vezérlést a dinamikus modell határozza meg, ütemezési stratégiák az erőforrások megosztására:

nem preemptív stratégia: erőforrás átadás időzítéssel,

preemptív stratégia: erőforrások védelme „szemaforokkal”.

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszere a fizikai adatszerkezet implementációja

az objektum belső állapotát attribútumainak pillanatnyi értéke határozza meg,

perzisztens objektumok tárolása, objektum eléréséhez keresési eljárások, reláiós és objektumorientált adatbázisok objektumok

tárolására.

Az objektumorientált adatbázisok az objektumorientált elvek közvetlen alkalmazásai.

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszere határállapotok megvalósítása

a program lehetséges határállapotai: inicializálás, leállítás, katasztrófális hibaállapot,

applikációs objektum a határállapotok tárolására.

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszere Külső illesztés tervezése

Programvezérelt illesztés könnyen implementálható, passzív külső adatforrások, a vezérlés a programon belül marad,

Eseményvezérelt illesztés a vezérlést eg aktív elosztó objektum látja el, az eseményekhez kapcsolódó metódusok az

eseménykezelők vagy triggerek.

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszere Megjelenési modell

képernyő felületek megjelenése, beavatkozó szervek formája és jelentése,

a sémákban egyszerre látható, bevihető adatok és a köztük lévő relációk leírása,

a képernyősémák közötti navigációs lehetőségek leírása,

sémákon belüli állapottér-modell a felhasználói beavatkozás értelmezésére.

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszere Objektumtervezés

1. Az objektum valamint a dinamikus és funkcionális modellek kombinációja:

osztályok deklarációja, attribútumok és metódusok deklarációja.

2. Az üzenet algoritmusok valamint az implementációs adatstruktúrák kiválasztása.

3. Az asszociációk tervezése.4. A láthatóság biztosítása:

más objektumokra való hivatkozás, objektumok közötti üzenetváltás.

A fejlesztés módszereA fejlesztés módszere5. Illesztés nem objektum-orientált környezethez.6. Az ütemezési szerkezet kialakítása

párhuzamosság feloldása egy processzor esetén, objektumok processzorhoz rendelése több

processzoros rendszer esetén.7. Optimalizálás.

Az objektumtervezés eredménye az osztálydefiníciókat

tartalmazó program vázlat.

Objektumok valósidejű rendszerekbenObjektumok valósidejű rendszerekbenA valósidejű rendszerek jellemzői

időbeni viselkedés, válaszidő, megbízhatóság, biztonság, robusztusság, folyamatos, felügyelet nélküli működés, konkurens működés, méret, dinamika, kooperációskészség

a program alrendszerekre bontható, az objektumok statikussá tehetők, az objektumok és taszkok kooperatívak.

Objektumok valósidejű rendszerekbenObjektumok valósidejű rendszerekbenAz időkövetelmények Az időkövetelmények megadása

a rendszer és környezete közötti üzenetváltásra vonatkoznak,

a rendszer és környezete kapcsolatának leírására vonatkoznak.

Objektumok valósidejű rendszerekbenObjektumok valósidejű rendszerekben Az időkövetelmények típusai

periodikus feladatok periódusidő

T tényleges periódusidő,Tp névleges periódusidő,t1 … ti a feladat végrehajtásának időpontja,t a megengedett eltérés.

T = Tp ± t

ti+1 = ti + Tp ± t

Objektumok valósidejű rendszerekbenObjektumok valósidejű rendszerekben Határidős feladatok eseményvezérelt

külső esemény bekövetkezésétől számított időtartammal megadott időpont,

a feladatot az esemény bekövetkezése után, de a határidő lejárta előtt kell végrehajtani,

a külső esemény lehet periodikus vagy nem periodikus (sporadikus).

Objektumok valósidejű rendszerekbenObjektumok valósidejű rendszerekben Időzített feladatok idővezérelt

a feladat végrehajtása időponthoz kötött, a végrehajtás az adott időpontban késedelem nélkül

elindítható végrehajtás

adatfüggő időt igénylő rész végrehajtása, kiszámítható végrehajtási időt igénylő rész

indítása,

Objektumok valósidejű rendszerekbenObjektumok valósidejű rendszerekben Időkorlátos várakozás időkorlátos eseményvezérelt

ha az esemény meghatározott időn belül nem következik be,

akkor a rendszer más műveletek végrehajtásával folytatja a működést,

a várt külső esemény a rendszer által küldött üzenetre érkező válasz.

Objektum-orientált programozás Objektum-orientált programozás Borland PascalBorland Pascal nyelven nyelven

A Pascal nyelv jellemzői: objektum típus, metódus, konstruktor és destruktor, öröklődés, sokalakúság.


Objektum deklarációja:

type obj_név=object<adatok>

<metódusok>

end;


Metódusok az objektumban:type obj_név=object

<adatok>

public:procedure obj_név. met_1 (paraméterek);function met_m: típus;

function met_n: típus;

end;


A metódus deklarálása:procedure obj_név.met_m (paraméterek);

begin<műveletek>

end;

function obj_név.met_n: típus;begin

<műveletek>end;


Konstruktor és destruktor az objektumban:

type obj_név=object<változók>

constructor Init (size:integer);

destructor Done;

function obj_név1 (index:integer):típus;

procedure obj_név2 (index:integer); paraméter : típus;

end;


Konstruktor és destruktor deklarálása:constructor obj_név.Init (size:integer);

begin<műveletek>end;

destructor obj_név.Done;begin<műveletek>end;

Megjegyzés: a destruktornak nincs sem típusa, sem argumentuma.


Az öröklődés:type

obj_név1=object<változók_1>: <típus>;end;obj_név2=object (obj_név1)<változók_2>: <típus>;end;obj_név3=object (obj_név2)<változók_3>: <típus>;end;

(következő kép)


(folytatás)var

k : obj_név3;begin

k.<változók_11> := <adat_11>;

k.<változók_1n> := <adat_1n>;k.<változók_2> := <adat_2>;k.<változók_3> := <adat_3>;

end;

Objektum-orientált programozás Objektum-orientált programozás CC++++ nyelven nyelven

A C++nyelv jellemzői: osztályok, struktúrák, metódusok vagy tagfüggvények, konstruktor és dekonstruktor, öröklődés, generikus adatszerkezet.


Az osztály mint objektum:

class osztály{

<adatok>

<metódusok, konstruktorok, destruktorok>

};


Metódus vagy tagfüggvény az osztályban:class osztály

{<adatok>;

publik:void met_1 (paraméter lista){argumentum};

// belső definíció

void met_n (paraméter lista);// osztályon

kívüli definíció};


A struktúra mint objektum:

struct obj_név {

<adatok>

<metódusok>

};


A metódus vagy tagfüggvény a struktúrában:

struct obj_név{

<adatok>

void met_1 (paraméter lista);

void met_n (paraméter lista);

};


A konstruktor és a destruktor az osztályban:

class oszt_név{<adatok>public:

oszt_név (típusok) {argumentum} // konstruktor

~oszt_név ( ) { } // destruktor

};

Megjegyzés: a destruktornak nincs sem típusa, sem argumentuma.


Öröklődés: objektumtípusok között fennálló kapcsolat.

Élőlénynév, kor

Ember+nemzetiség Állat

+élőhely

Növény+élőhely

az egyaz egy az egy

általánosítspecializál


Az öröklödés fajtái:

egyszerű öröklődés, virtuális öröklődés, nem virtuális öröklődés, többszörös öröklődés.


Öröklődés - alaposztályok létrehozása:

class oszt_név{

protected:

<változók> ;

public:

oszt_név (változók) {argumentum}

void metódus (változók) {argumentum}

};


Öröklődés - származtatott osztályok létrehozása:

class szárm_oszt : public oszt_név{<változók> ;public:

szárm_oszt (változók): oszt_név (változók) {argumentum}

void met_1 ( ) ;

void met_n ( ) ;};


Származtatott osztály - metódusok:void oszt_név : : met_1 ( ) {

_művelet_1( );

_művelet_i( );}

void oszt_név : : met_n ( ) {_művelet_1( );

_művelet_j( );}


Valósidejű programozás: párhuzamos folyamatok programozása

egyprocesszoros számítógépen: P metódus az erőforrások lefoglalásához, V metódus az erőforrások felszabadításához,

időzítés programozása: Timer osztály deklarálása.


Párhuzamos folyamatok Semaphore objektummal:class Semaphore {

Bool free;public:

Semaphore ( ) { V( ); }void P( ) {

for (BOOL success = FALSE; !success; ) {

asm cli;if (free) { free=FALSE; success=TRUE; }asm sti;}

}void V( ) { free=TRUE; }

};


Valósidejű óra deklaráiója:class Timer

{long time;

public:Timer( ) { time=0; }

void operator ( ) ( ) { time++; } long Get( ) { return time; }

};


Generikus adatszerkezetek: olyan osztályok, melyeknek adattagjai és tagfüggvény típusai a fordítás alatt tetszőlegesen állíthatók be.Előállítás: előfordítóval - a C előfordító név összekapcsoló

makrójával (##), sablonnal - a generikus osztály leírásával:

template <class A, class B> class oszt_név { oszt_def}

… … és még egy lehetőség:és még egy lehetőség:

Objektum-orientált programozásObjektum-orientált programozás

makro-assembly makro-assembly nyelvennyelven

Objektum-orientált programozás Objektum-orientált programozás macro-assemblymacro-assembly nyelven nyelven

Az assembly nyelv rendszerelemei: utasítások, direktívák.

Az assembly program strukturális elemei: programok, szubrutinok, makrók.


A macro-assembly nyelv obektumai: a makrók.

A makró jellemzői: lokális felelősség, kapcsolat más makrókkal, polimorfizmus, feltételes viselkedés

adatfüggő viselkedés, eseményfüggő viselkedés, időfüggő viselkedés.


A macro szerkezeti felépítése:

azonosító MACRO <paraméter lista>{típus deklaráció}

{funkciók}

ENDM

makró törzs


Hivatkozás egy makróra:

azonosító <p1, p2,…, pn,>

A makró mindig ugyanazt a feladatot végzi, de a paraméterektől függően más lehet a viselkedése.


A makró mint objektum :obj_név MACRO <paraméter lista>

<változók definiálása>

met_1met_2

met_n

ENDM

metódusok

(makrók, eljárások, direktívák)


A makró mint metódus:met_név MACRO

<változók>

{funkció}

ENDM


Az eljárás mint metódus:

elj_név PROCEDURE

{funkció}

RET

elj_név ENDP


A direktíva mint metódus:obj_név MACRO <paraméterek>

<változók>

direktíva_1

direktíva_n

ENDM

metódusok


Az objektum példányai: egy objektumra más paraméterekkel történő hivatkozás révén állíthatók elő.

obj_1 p11, p12, … , p1n

obj_2 p21, p22, … , p2n

obj_m pm1, pm2, … , pmn,

ahol obj_1…obj_m az objektumként használt makró azonosítója, pmn pedig az m-dik paraméter lista n-dik eleme.


Az öröklődés:obj_1 MACRO <paraméterek>

{makró törzs}ENDM

obj_2 MACRO <paraméterek>

obj_1 <paraméterek>

ENDM

makró törzs


Feltételes működés: paraméter átadáshoz kötött, eseményvezérelt

működés adatfüggés, megszakítás,

idő pillanathoz kötött, valósidejű működés valósidejű óra, valósidejű operációs rendszer,

feltételes fordítás.


...és mert valamennyi magas szintű programozási nyelvet Assembly nyelven írtak, minden megvalósítható vele, ami akár PASCAL-ban vagy a C++-ban, akár bármely más, magas szintű programozási nyelvben létezik.

A sebesség nagyobb, a program pedig rövidebb, és a számítógép csak azt fogja csinálni, amit a programozó megír.


Az Assembly hatékony alkalmazásához alapos rendszertechnikai ismeretek szükségesek.

objektum-orientált programozás

Documents