ÁLTALÁNOS, SZERVETLEN ÉS SZERVES

KÉMIA A kémiai anyag fogalma:A természet jelenségeivel, törvényeinek feltárásával a természet-

tudományok foglalkoznak. A természettudományoknak a műszaki

tudományok szempontjából egyik alapvető ága a kémia.

A kémia feladata: az, hogy az anyagi rendszerekben lezajló minőségi

változásokat minél pontosabban, mennyiségileg is megfogalmazott

törvények segítségével leírja.

Az anyag fogalma: A nyugalmi tömeggel rendelkező testek. A

közönségesen anyagi testeknek nevezett tárgyak kémiai elemekből, illetve

ezek vegyületeiből állnak.

A kémiai anyagok csoportosítása

Az anyag általános tulajdonságaiAz anyagot jellemző két legfontosabb sajátság a tömeg és az energia,

valamint azok megmaradási törvényei.

A tömeg: a test tehetetlenségének mértéke.

Jele: m, SI-alapegysége a kilogramm (kg).

A tömegmegmaradás törvénye ( Lomonoszov 1756, Lavoisier 1773)

Zárt rendszerben a rendszer tömege a testek bármilyen átalakulása

folyamán is állandó marad: ∑ mi = állandó

Az energia: az anyagok azon sajátságának, illetve tulajdonságának

mértéke, amely megfelelő kölcsönhatások esetén, munkavégzés útján más

anyagok állapotában változást idéz elő.

Jele: E, mértékegysége a joule (J).

Az energiamegmaradás törvénye (Helmholz 1847) Egy elszigetelt

rendszerben, ha valamilyen energiafajta adott mennyisége eltűnik, akkor

egy másik energiafajta egyenértékű mennyisége keletkezik: ∑ Ei = állandó

Az anyag általános tulajdonságai

Tömeg – energia ekvivalencia elv (Einstein 1905): ∆ E = ∆ m · c2

ahol c = a fény terjedési sebessége vákuumban (m/s)

Tömegenergia (tömeg + energia) megmaradásának elve: mindenkörülmények között érvényes.

A kémiai változás szempontjából legfontosabb energiafajták: a kémiaienergia, a termikus energia és a hő.

A kémiai energia: a kémiai kötések energiájának összege makroszkópikusmennyiségre vonatkoztatva. A kémiai energia hővé, munkává, másenergiafajtává csakis kémiai változás (kémiai reakció) révén alakulhat át.

A termikus energia és a hő: a testek részecskéinek rendezetlenmozgásával (ún. termikus mozgás) kapcsolatos.

Energiaminimumra való törekvés elve: az önként végbemenő folyamatok mindig olyan irányban mennek végbe, melyek által a rendszerenergiaszegényebb, azaz stabilabb állapotba kerül.

Az anyag szerkezete

Alapfogalmak:• Atom: Kémiai értelemben a legegyszerűbb részecske. Megfelelő számú

proton és neutron együttesét jelentő atommagból és az atommag körül a protonokkal megegyező számú elektronokból épül fel.

• Molekula: Atomokból felépülő összetett anyagi részecske.• Ion: Elektromos töltésű részecske, ami atomokból, esetleg molekulákból

elektronleadással vagy felvétellel keletkezik. Ennek megfelelően kationokat (pozitív töltésű) és anionokat (negatív töltésű) különböztetünk meg.

Relatív atomtömeg (Ar): az atom tömegével arányos viszonyszám, mely megadja, hogy az atom tömege hányszor nagyobb a 12-es tömegszámú szén izotópatom tömegének 1/12-ed részénél.

Relatív molekulatömeg (Mr): a molekula tömegével arányos viszonyszám, mely megadja, hogy a molekula tömege hányszor nagyobb a 12-es tömegszámú szén izotópatom tömegének 1/12-ed részénél.

Moláris tömeg (M): az anyag grammban megadott relatív molekulatömege.

Bármely anyag moláris tömege (1 mólja) 6,023 x 1023 db atomot ill. molekulát tartalmaz. Ez az Avogadro-Loschmidt szám.

A fény kettős természete A fény elektromágneses sugárzás, melynek komponensei hullámhosszbankülönböznek egymástól.

c = λ · ν (m/s)ahol c = a fény sebessége (m/s)

λ = a fény hullámhossza (m) ν = a fény rezgésszáma (s-1)

A spektroszkópiában használják a hullámszámot (ν٭) is:ν٭ = λ-1= ν · c -1 (m -1)

A fénynek hullámtermészete (interferencia, polarizáció stb.) mellettkorpuszkuláris természete is van, ha anyagi részecskékkel találkozik.

Kvantumelmélet (Planck 1900): A fény (elektromágneses sugárzás) elnyeléseés kibocsátása nem folyamatos hanem kvantált, azaz a rendszer energiájánakcsak egy meghatározott legkisebb elemi részét (energiakvantumot), vagyennek egész számú többszörösét sugározhatja ki vagy nyelheti el. Az energiakvantum energiája:

E = h · ν (J)ahol h = 6,6256 · 10-34 (J ·s) Planck-féle hatáskvantum

Színképek fajtáiSzínkép: az elektromágneses sugárzást spektroszkóppal alkotórészeirebontjuk, melyeket a látható tartományban színeknek nevezzük.

Színképek fajtái létrehozásuk szerint:• Emissziós színkép: a vizsgálandó anyag sugároz• Abszorpciós színkép: a vizsgálandó anyagot átvilágítjuk

Színképek fajtái hullámhossztartományuk szerint:• Ultraibolya• Látható• Infravörös

Színképek fajtái megjelenésük szerint:• Vonalas• Sávos• Folytonos

A színképek vizsgálata az anyagok belső szerkezetének feltárását segíti.

Színképek fajtáiA hidrogén vonalas színképe a látható tartományban:

Balmer formula (1885) a hidrogén színképvonalai ν٭ - nak kiszámítására:

ahol R = Rydberg állandó nk = 3,4,5…n

Balmer- féle szériatörvény más anyagokra:

ahol nv = 1,2,3…n és nk > nv

Ha nv = 1 a színkép az ultraibolya tartományba, ha nv = 2 a színkép alátható tartományba, ha nv = 3,4,5 a színkép az infravörös tartományba esik,

)11

(22kv nn

R

)1

2

1(

22kn

R

Az atom szerkezeteAnyaghullámok (de Broglie): minden m tömegű v sebességgel mozgó

részecskéhez rendelhető egy ún. de Broglie-féle anyaghullám, melyre:

Az atommag szerkezete: fő elemi részecskéi a protonok és neutronok

Az atom rendszáma (Z): az atommagban a protonok száma

Az atom tömegszáma (A): a protonok és neutronok számának összege

A = Z+ N

Izotóp atomok: neutronok számában térnek el (Z azonos, A nem)

pl. prócium: deutérium(D): trícium(T): H-4:

Relatív atomtömeg (Ar): az izótóp atomok tömegszámának előfordulási

aránnyal súlyozott átlaga

Elemi részecske Jele Tömege Töltése

proton p 1 atomegység +

neutron n 1 atomegység nincs

)(mvm

h

H11 H21 H31 H41

Az atomok elektronhéjának felépítéseRutherford atommodell (1911): az elektronok az atommag körülKörpályán keringenek és pályájukon a centripetális és az elektrosztatikusvonzóerő egyensúlya tartja őket. Ellentmondások: • köráram keletkezne és energiakisugárzás miatt 10-11 s alatt az elektron a

magba zuhanna• az atomok színképe vonalas lenne

Bohr atommodell (1913):• az elektron adott sugarú pályákon sugárzásmentesen kering• ezen pályák sugarai: 12 : 22 : 32 : … n2

• energiafelvételkor az elektron egy belső pályáról (Eb) külsőre (Ek) ugrik, • energialeadáskor fordítva• az elnyelt vagy kisugárzott energia: Ek – Eb = h · ν (J) (Planck), a pályákat

n főkvantumszámmal megadva és h · c –vel megszorozva a Balmer-formulához jutunk.

Az atommodell csak a H atomra alkalmazható.

Sommerfeld atommodell (1918): az elektronok pályái ellipszis alakúak islehetnek, melyeket három kvantumszámmal adott meg.Ez sem ad magyarázatot a H atom gömb alakjára.

Az atomok elektronhéjának felépítése

Schrödinger atommodell (1920): hullám - vagy kvantummechanikai modell

A mozgó elemi részecskékhez hullám rendelhető, hullámtermészetüket a

hullámfüggvény írja le, melynek alakja egy hullámot jellemző mennyiség (a)

periodikus változására szinuszos:

a = φ (x,y,z) sin 2 π ν t ahol: φ (x,y,z) az amplitudófüggvény

ν a rezgés frekvenciája

t az idő

Φ függvény fizikai jelentése: |φ|2 arányos az elektron tartózkodási

valószínűségével (vagy sűrűségével) egy x,y,z koordinátákkal megadott helyen

Az elektronok állapotát tehát egy valószínűségeloszlással adhatjuk meg,

energiaállapotuk azonban csak meghatározott lehet, melyet a tér 3 szabadsági

foka szerint 3 egész számmal, az ún. kvantumszámokkal adhatunk meg.

Így olyan valószínűségi eloszlásokat kapunk a térben, melyeket méreteik és

csomósíkjaik (ezeken a tartózkodási valószínűség nulla) jellemeznek.

Az atomok elektronhéjának felépítése

Atompálya: olyan burkolófelület az atomban, melyen belül 90 %-osvalószínűséggel megtalálható az elektron. Jellemzői: • főkvantumszám (n): 1(K), 2(L), 3(M), 4(N), 5(O),…n pálya mérete• mellékkvantumszám (l): 0(s), 1(p), 2(d), 3(f), … n-1 pálya alakja• mágneses kvantumszám (m): -l…..0…..l pálya térbeli

orientációja A pálya energiája csak n-től és l-től függ! E = f(n, l)• spinkvantumszám: az elektron saját impulzusnyomatékára vonatkozik, ± ½

Elektronszerkezet kiépülésének szabályai:• kvantumszámok• Pauli-elv • Hund-szabály (maximális multiplicitás elve)

n főkvantumszámhoz tartozó elektronok maximális száma:e = ∑ 2(2l+1) = 2n2

Az atomok elektronhéjának felépítéseAtompályák alakja: • s pályák gömbszimmetrikusak

(maximum 2 elektron)

• p pályák egy csomósíkkal rendelkeznek

(maximum 6 elektron)

• d pályák két csomósíkkal rendelkeznek

(maximum 10 elektron)

Az elektronhéj elektronjainak megadása: n sx py …ahol x és y az azonos energiájú elektronok száma

Az atomok elektronhéjának felépítése

Az atomok elektronhéjának felépítéseKülső elektronhéj elektronszerkezete dönti el a kémiai kötések számát és

módját → vegyértékhéj

Nemesgáz-konfiguráció: ns2 ill. ns2p6 a legstabilabb elektronszerkezet,

melynek elérése után új héj kezd feltöltődni, tehát az elektronhéjak kiépülése

periodikus.

Figyelem! n = 3-tól a d pályák, n = 4-től az f pályák E értékei magasabbak az

utánuk következő s ill. p-pályákénál

Az atomok periódusos rendszere

Mengyelejev (1871): az elemeket relatív atomtömegük növekvő sorrendjében

felírva egy táblázatot készített, amelyben egymás alatt a hasonló fizikai és

kémiai tulajdonságú elemek kerültek → periódusos rendszer

Molekulák szerkezeteAtomok kölcsönhatásakor az energiaszintek felhasadnak és az atompályákbólmolekulapályák jönnek létre, melyek policentrikusak az atommagokra nézve.Hullámok interferenciája: azonos fázis → erősítik egymást φ= φ1+ φ2

ellentétes fázis → gyengítik egymást φ٭= φ1 - φ2

Molekulapálya: olyan burkolófelület a molekulában, melyen belül 90 %-osvalószínűséggel megtalálható az elektron. Kötő pálya: φ= φ1+ φ2 alacsonyabb,lazító pálya: φ٭= φ1 - φ2 magasabb energiájú, mint az atomi szintek

Kétatomos molekulapályák σ – pálya:• töltésfelhő eloszlása hengerszimmetrikus• kapcsolódó atomok szabad rotációja biztosított• erős kötés

π – pálya:• töltésfelhő eloszlása merőleges a kötéstengelyre• kapcsolódó atomok szabad rotációja nem biztosított• gyenge kötés

Lokalizálható molekulaszintekAtompályák kapcsolódásánál a vegyértékhéj pályái a másik atom polarizáló

hatása miatt alakváltozást (hibridizációt) szenvednek.

Az s, p és d–pályák 5 legfontosabb hibridtípusa:

Kémiai kötésekElsődleges kémiai kötések: energiaszegényebb állapot elérése a cél.Elektronegativitás : megadja, hogy egy atom a többihez képest milyenmértékben képes az elektronfelhőt maga köré sűríteni (0,6 – 4,00).

• Ionos kötés (ionviszony): ionok között elektrosztatikus vonzás

• Kovalens kötés: közös elektronpár révén megvalósuló elsőrendű kötéskolligációval: ha mindkét atom (egy-egy ellentétes spínű)

elektronjából jön létre a kötés.

H. + H. H - Hdatív módon: ha a kötést létesítő egyik atomtól (donor) származik

mindkét elektron (a másik atom az akceptor).

H: + H+ H - HA kötés és a molekula lehet poláros vagy apoláros:

Kémiai kötések• Fémes kötés: fémkationok és közöttük könnyen mozgó elektrongáz,

policentrikus, n részecske esetén n-szeres felhasadás (sávok). Az

elektronok szabadon elmozdulhatnak és nem lehet megállapítani, hogy

melyik fémionhoz tartoznak. A vegyértékelektronok tehát a fémes kötés

esetén az összes ion között vannak megosztva.

Másodlagos kötések:• Van der Waals - kötés:

orientációs effektus (dipólusok kölcsönhatása)

indukciós effektus (indukált dipólus kölcsönhatás)

diszperziós effektus (nem dipólusok kölcsönhatása)

• Hidrogén – kötés: H és nagy elektronegativitású atom (O, N, F) közötti elektrosztatikus vonzás

Halmazok, homogén és heterogén rendszerekA kémiai rendszer fogalma: az anyagoknak, anyagi testeknek azt a részét,amelyet a külvilágtól elhatárolunk rendszernek nevezzük.

A kémiai rendszer lehet:• Homogén: nincsenek benne makroszkópos határfelülettel elválasztható

részek.• Heterogén: Ha a rendszer olyan részekre különül, amelyek makroszkópos

határfelülettel el vannak választva egymástól és ezeken a határfelületeken gondolatban áthaladva az anyagi tulajdonságokban ugrásszerű változások tapasztalhatók. A heterogén rendszereket összetevő egyes homogén részeket fázisoknak nevezzük. Az egyes fázisok lehetnek egy- vagy többkomponensűek (két-vagy több alkotórészből állnak).

Az anyagi rendszer állapotának leírása állapothatározók segítségével történik.Ezek a következők:• Nyomás (p): A test felületegységére egyenletesen elosztva ható nyomóerő.

Mértékegysége: Pa=N/m2. A standard légköri nyomás: 101325 Pa = 1 bar 0,1 MPa.

• Térfogat (V): Mértékegysége a m3. Gyakrabban használatos ennek az ezredrésze: 1 dm3 = 1 liter.

• Hőmérséklet (T): A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége a Kelvin. Ez a víz hármaspontja termodinamikai hőmérsékletének 1/273,16 része. A Kelvin-féle és a Celsius-féle skálák viszonya: T(K) = 273 + t(°C)

Halmazok, homogén és heterogén rendszerek

Állapotegyenletek: Az állapothatározók közötti összefüggéseket azállapotegyenletek írják le.

Gáz halmazállapot jellemzői:

• Tökéletes gázok állapotegyenletei:Boyle-Mariotte-féle törvény: Állandó hőmérsékleten a gázok nyomásának éstérfogatának szorzata állandó: pV = állandó.

Gay-Lussac-törvények: A nyomás és a térfogat hőmérséklet szerintiváltozását egyenes írja le. állandó nyomáson: V = Vo(1+βt) β=1/273,16állandó térfogaton: p = po(1+βt)

Egyesített gáztörvényBármely anyagi minőségű tökéletes gáz egyesített gáztörvénye akövetkezőképpen írható fel: pV = nRT ahol: n = m/MAz egyetemes gázállandó: R = 8,314 J/Kmol

pV = nRT ahol: n = m/M,

• Reális gázok állapotegyenlete (van der Waals) :(p+a / V2)(V-b) = nRT ahol: a,b anyagi állandók

Halmazok, homogén és heterogén rendszerekFolyadék halmazállapot jellemzői: A belső surlódási erő (F) együtthatója a viszkozitás (μ) :

F = μ A v / y /N/

Felületi feszültség: γ /mPas/Az adott térfogathoz tartozó legkisebb felületet veszik fel, ez okozza a cseppekgömb alakját.

Mólfelületi energia (Eötvös): az a munka, mellyel a felületi feszültségellenében a folyadék szabad felületetét 1 m2 –rel megnöveljük:

γ F = γ V2/3 = k Т1 ahol k = 2,1

Т1 = T-Tk

A folyadékok állapotegyenlete (van der Waals) : megegyezik a reális gázokéval

(p+a / V2)(V-b) = nRT ahol: a,b anyagi állandók

Halmazok, homogén és heterogén rendszerekSzilárd halmazállapot jellemzői: amorf vagy kristályos szerkezet

Halmazok, homogén és heterogén rendszerekAtomrács: rácspontokban atomok, közöttük kovalens kötés

Ionrács: rácspontokban ionok, közöttük elektrosztatikus vonzás

Molekularács: rácspontokban molekulák, közöttük van der Waals kötés

Fémrács: rácspontokban fémionok, közöttük elektrongáz

Halmazállapot változásokSzilárd ↔ Folyadék Olvadás ↔ Fagyás Szilárd ↔ Gáz Szublimáció ↔ KondenzációFolyadék ↔ Gáz Párolgás ↔ Kondenzáció

Dinamikus egyensúlyok: a kétirányú változás sebessége egyenlő

Hármaspont diagram:

Elegyek, oldatokElegy: két vagy többféle anyag homogén keveréke, ha az egyik komponens

nagyobb mennyiségben van, oldatnak nevezzük.

Ideális elegy: elegyítéskor nincs hőfejlődés, V = ∑ Vi

Reális elegy: elegyítéskor van hőfejlődés (elegyítési hő, oldáshő) V ≠ ∑ Vi

Elegy összetétele: koncentrációval adható meg

Elegyek tulajdonságai:• Kétkomponensű ideális elegyek: R = R1· x1 + R2· x2 = R1· x + R2· (1-x)

• Gázelegyek: Dalton: p = ∑ pi pi = parciális nyomás

• Folyadékelegyek: Raoult: p = p1 + p2 = p10 x1+ p2

0 x2 = p10 x+ p2

0(1-x)

Elegyek, oldatokAzeotrópos elegyek:

Desztilláció:

Szilárd elegyek, eutektikumokSzilárd anyagok oldódása folyadékban mindig korlátozott.

Az ábrán két anyag, mindkettő olvadáspontjánál (Op) magasabb hőmérsékleten

képződött folyadékelegye és szilárd fázisa látható.

Az Op- összetétel diagramon a két görbe az eutektikus pontban (E) metszi

egymást. Felette telített és telítetlen oldatok, alatta szilárd fázisok vannak.

Híg oldatok törvényeiTenziócsökkenés törvénye (Raoult 1886): híg oldat tenziója alacsonyabb,

mint a tiszta oldószeré és a tenziócsökkenés arányos az oldott anyag relatív

mennyiségével.

Forráspontemelkedés és Fagyáspontcsökkenés törvénye: A híg oldat

forráspontja magasabb, fagyáspontja alacsonyabb, mint a tiszta oldószeré és a

forráspontemelkedés és fagyáspontcsökkenés mértéke szintén arányos az

oldott anyag relatív mennyiségével.

Ozmózis jelensége: Féligáteresztő hártyának azon az oldalán ahol töményebb

az oldat megnő a nyomás (ozmózisnyomás) melynek mértéke

koncentrációfüggő.

SztöchiometriaA kémiának a kémiai reakciók tömegviszonyaival foglalkozó ága.A kémiai elem: az azonos rendszámú atomokból felépülő anyag. Az elemekszabad vagy kémiailag kötött atomokból illetve molekulákból állnak.Vegyület: két vagy több különböző atomból felépülő molekulák vagy ionokhalmaza.Vegyjel és képlet fogalma: A vegyjel az elem jele. A vegyületet képletteljelöljük (molekulaképlet, sztöchiometriai képlet, ionképlet, szerkezeti képlet). Reakcióegyenletek: bal oldal = kiindulási anyagok, jobb oldal =

termékek.

pl.: HCl + NaOH = NaCl + H2OA kémiai reakciók alaptípusai• Egyesülés: két vagy több kiinduló elemből egyetlen új vegyület

keletkezik.• Bomlás: pl. a disszociáció: ha a disszociációt előidéző okokat

megszüntetjük, a bomlástermékek visszaalakulnak a kiindulási anyaggá.• Helyettesítés: Egy elem vagy vegyület kiűz a vegyületből egy másik

elemet és a helyére lépve helyettesíti azt.• Cserebomlás: A reakcióban részt vevő vegyületek ionjai változatlan

formában új vegyületbe mennek át.

SztöchiometriaOsztályozás a kémiai reakcióban átlépő részecskék alapján• Protonleadással ill. protonfelvétellel járó sav-bázis reakciók• Elektronfelvétellel ill. elektronleadással járó redukciós-oxidációs folyamatok

Oxidációs szám: megadja, hogy egy adott vegyületben az atom hány elektrontadott le (oxidáció, előjele pozitív) vagy hány elektront vett fel (redukció, előjelenegatív).

A kémiai reakciók szimbolizálása: reakcióegyenletekkel történik, melyek a• a minőségi változásokat• a mennyiségi viszonyokat és a • térfogatviszonyokat fejezik ki a reakcióban.

Általános felírása:

αA + βB + γC…= λL + μM + νN… ahol A, B, C… a kiindulási anyagok képletei

L, M, N… a termékek képletei α, β, γ, λ, μ és ν a mólszámok

ReakciókinetikaReakciósebesség (v): időegység alatt térfogategységben átalakult

anyagmennyiség.

Wilhelmy szerint az: αA + βB + γC…= λL + μM + νN… reakcióra

v = k [A]α [B]β [C]γ … ahol k = a reakciósebességi állandó

Reakciórend: megadja, hogy a sebesség a koncentráció hányadik

hatványával arányos. • Elsőrendű reakció: A = B + C + D … v = k [A]• Másodrendű reakció: A + B = C + D … v = k [A] [B]

2 A = B + C… v = k [A]2

• Harmadrendű reakció: A + B + C = D + E… v = k [A] [B] [C]

3 A = B + C… v = k [A]32 A + B = C + D… v = k [A]2 [B] stb…

Molekularitás: megadja, hogy hány molekulának kell a reakció létrejöttéhez

ütköznie. Általában megegyezik a rendűséggel.

KatalízisA reakciók létrejöttének szükséges feltétele a részecskék ütközése, de

ez nem elegendő feltétel. Akkor megy végbe a reakció, ha az ütköző

atomok vagy molekulák rendelkeznek egy energiatöbblettel, az ún.

aktiválási energiával (E٭).

Katalízis: katalizátorok segítségével az aktiválási energia kisebb

egységekre bontható. A katalízátor olyan anyag, amely vagy a reakció

sebességét változtatja meg, vagy a termodinamikailag lehetséges de

kinetikailag gátolt reakciót lehetővé teszi.

Kémiai egyensúlyokA kémiai reakciók reakcióidő szempontjából lehetnek:• pillanatreakciók• időreakciók

Az időreakciók lehetnek.• egyirányú • egyensúlyi reakciók

Egyensúlyi reakció: αA + βB + γC… ↔ λL + μM + νN…

v1 = k [A]α [B]β [C]γ v2 = k [L]λ [M]μ [N]ν

Egyensúlyban: v1 = v2 azaz k [A]α [B]β [C]γ = k [L]λ [M]μ [N]ν

Tömeghatás törvénye: K = v1/ v1 = egyensúlyi állandó

Disszociációs egyensúlyokHomolitikus bomlás: AB ↔ A + B atomok, gyökök stb…(termikus disszociáció)

Heterolitikus bomlás: AB ↔ A+ + B- ionok (elektrolitos disszociáció)

Elektrolitos disszociáció: oldatban vagy olvadékban ionokra bomlás

pH fogalma: -lg [H] pOH fogalma: -lg [OH]

SZERVETLEN KÉMIA

Az elemek fizikai tulajdonságai

Az elemek legtöbb fizikai sajátsága periodikusan változik, pl. a sűrűség, melyaz egyes periódusok közepe táján maximális értéket vesz fel, egy oszloponbelül pedig általában felülről lefelé nő. Az elemek sűrűsége szilárdhalmazállapotban a rácstípus, a relatív atomtömeg és az atommért függvényeés tág határozok között változik.

Az elemek olvadáspontja és forráspontja a rácstípuson kívül annak akötésnek az erősségétől függ, amely a rácspontokban elhelyezkedőrészecskéket tartja össze. A molekularácsokat gyenge van der Waals erőktartják össze, ezért az ilyen elemek olvadás- és forráspontja alacsony.Az atomrácsot alkotó elemek esetén az összetartó erők tulajdonképpenvegyértékerők, így olvadáskor kémiai bomlás játszódik le, melyhez nagyobbenergia szükséges. Ezért ezek az anyagok igen magas hőmérsékletenolvadnak és forrnak, legtöbbjük szublimálható.

A fémrácsos elemek a szoros illeszkedés és a delokalizált elektronfelhő

kialakulása miatt általában szilárdak és magas olvadáspontúak.

Az elemek fizikai tulajdonságaiEgy anyag színe attól függ, hogy hogyan viselkedik a ráeső fehér fénnyel

szemben. Ha a test a látható hullámhossz-tartományban minden fénysugarat

egyforma mértékben visszaver vagy átbocsát, akkor a test fehér színű vagy

színtelen. Ha a ráeső fehér fényből egyes hullámhosszakat elnyel, akkor a test

színes. A fényelnyelés akkor következik be, ha a kérdéses test egyes

elektronjainak gerjesztési energiája egyenlő az elnyelt fénykvantumok

energiájával. Ha egy anyag minden ráeső fénysugarat elnyel, fekete színű (az

elektronok lazán kötöttek). Azok az atomok, amelyeknek az elektronjait a

látható fény nem képes gerjeszteni, színtelenek (nemesgázok).

Az oldódáshoz az oldószer és az oldandó anyag közötti megfelelő

kölcsönhatás szükséges, ezért általános szabályként kimondható, hogy az

apoláros anyagot az apoláros oldószer, poláros anyagot poláros oldószer

old (a poláros víz jól oldja az ionos sókat és poláros molekulavegyületeket, de

a foszfor vagy kén apoláros molekuláinak oldására nem képes. Ezeket

apoláros oldószerben pl. széntetrakloridban lehet feloldani).

Az elemek fizikai tulajdonságaiA szilárd és cseppfolyós anyagok legtöbb fizikai tulajdonságát a sávelmélet

segítségével magyarázhatjuk, mely a szilárd és cseppfolyós halmazállapotú

anyagok elektronjainak lehetséges energianívóira vonatkozó elmélet.

Általánosságban fennáll az a törvényszerűség, hogy N db azonos atomból

álló rendszer kölcsönhatása az egyes szintek N-szeres felhasadását idézi

elő és a felhasadás mértéke N növekedésével nő.

Az elektronok a legalacsonyabb energiájú sávokat foglalják el. A

legmagasabb, még betöltött sáv, az úgynevezett vegyértéksáv.

A Pauli-elv értelmében egy sávon belül maximálisan 2N elektron fordul elő.

A magasabb energiaszintű sávok alapállapotban nincsenek betöltve.

Az elemek fizikai tulajdonságaiA legalacsonyabb be nem töltött sáv, az úgynevezett vezetési sáv. Ezek közöttolyan energiatartományok vannak, amelyekben nincs elektron (tiltott sávok).

A vegyértéksávon belül először a legmélyebb szintek töltődnek fel. Ha alegkülső vegyértéksáv csak részlegesen telített az energiasávban szabadszintek maradtak, melyek csak alig nagyobb energiájúak, mint a betöltött nívók.Ilyenkor az elektronok már kis energia hatására át tudnak menni magasabbszintekre, vagy elektromos tér hatására könnyenelmozdulnak. Az ilyen anyagok jó elektronvezetők.

Ha az alapsáv teljesen betöltött, az elektromos tér hatására az elektronok csakmagasabb energiaszintű sávba mehetnek át. Ha a következő sáv messze van,az elmozdulás nagy energiát igényel, a kristály szigetelő.

Ha azonban a következő sáv nagyon közel van, vagy a vegyértéksáv és avezetési sáv átfedi egymást, akkor az elektronok átmenete kevés energiátigényel, a kristály szintén jó vezető.

Vannak olyan nemfémes kristályok, amelyek alacsony hőmérsékletenszigetelők, a hőfok emelésével viszont fokozatosan elektronvezetőkké válnak.Az ilyen kristályokban a betöltött és betöltetlen sáv közel van egymáshoz,ezek a hőmérsékleti félvezetők.

Az elemek fizikai tulajdonságaiIlyen tipikus félvezető elemek a Si és a Ge, mert ezeknél magasabbhőmérsékleten az elektronok egy része a vezetési sávba kerül, és így vezetővéválnak. Minél magasabb a hőmérséklet, annál több elektronnak lesz olyan nagyenergiája, hogy a tiltott sávon „átugorhat”. A hőmérséklet félvezetésnél avezetési sávban lévő elektronok és a vegyértéksávban visszamaradó pozitívlyukak egyaránt vezetnek.

A szennyezéses félvezetésnél n-típusú félvezetőknek nevezzük azokat,amelyeknél a szennyező atomok több vegyértékelektront tartalmaznak, mint arácsot alkotó atomok és ilyenkor a szennyező atom energianívója közel esik azüres vezetési sávhoz ( Ge As-nel szennyezve).

A p-típusú félvezetőknél viszont a szennyező atomok kevesebbvegyértékelektront tartalmaznak, mint a rácsot felépítő atomok. Ilyenkor aszennyezés hatására a tiltott sávban a betöltött vegyértéksávhoz közel álló újenergianívó keletkezik Ilyenkor a vegyértéksávból könnyen átléphetnek azelektronok a szennyező atom egy üres energianívójára, és a vegyértéksávbanvisszamaradt elektronhiány mozdulhat el a külső elektromos tér hatására. Ezt avezetést ezért lyukvezetésnek is nevezik. ( Ge In-mal szennyezve).

Az elemek kémiai tulajdonságai• Oxigénnel a halogének és a nemesgázok kivételével valamennyi elem

reagál a megfelelő körülmények között, miközben oxidok keletkeznek.

• Vízzel az elemek egy része nem reagál. A fluor a vízből oxigént szabadít fel, és a többi halogén is képes erre, de lényegesen lassúbb két lépéses reakcióban. A hidrogénnél pozitívabb jellemű elemek a vízből hidrogént szabadítanak fel.

• Savakkal a hidrogénnél pozitívabb fémek hidrogénfejlődés közben reagálnak. Oxidáló hatású savak a hidrogénnél kevésbé pozitív fémekkel is.

A nemfémekkel csak erősen oxidáló hatású savak reagálnak.

• Lúgoldatokkal a hidrogénnél pozitívabb fémek hidrogénfejlődés közben reagálnak, de a reakció csak az alkálifémek és a bárium (Ba) esetében játszódik le teljesen, mivel ezeknek a fémeknek a hidroxidjai oldhatók vízben. A többi fém felületén összefüggő hidroxidréteg keletkezik, mely a reakciót a továbbiakban meggátolja. Néhány fém hidroxidja azonban lúgokban komplex képződés közben oldódik /ún. amfoter hidroxidok, pl. Al(OH)3/, így ezek a fémek hideg vízből nem, de lúg oldatokból hidrogént képesek fejleszteni. Számos nemfémes elem is reagál lúgokkal.

A nemfémes elemek általános tulajdonságaiA nemfémes elemek a periódusos rendszer főcsoportjaiban a III-VIII.oszlopban találhatók. A harmadik oszlopból csak a bór (B), a negyedikbőlpedig a szén (C), szilicium (Si) és a germánium (Ge) tartozik a nemfémekközé.

Külső héjuk általános elektronkonfigurációja: ns2npx (x = 1, 2, 3, 4, 5, 6).

A nemfémek elektronleadással csak kivételesen tudnak ionná alakulni. A VI. és

VIII. oszlop nemfémes elemei 1, illetve 2 elektron felvételével anionokká

alakulnak. A nemfémek tipikus ionvegyületeket alkotnak az I. és II. oszlop

fémeivel. Egymással kovalens kötéseket létesítenek, így molekularácsos és

ritkábban atomrácsos vegyületeket hoznak létre (pl. SiC, BN stb.).

Gázállapotban a nemesgázok kivételével többatomos molekulákat alkotnak,

melyek magas hőmérsékleten atomjaikra disszociálnak. Fajsúlyuk általában

nem túl nagy és az egyes csoportokban atomtömeg növekedésével nő.

Hasonló szabályszerűséget mutat általában az olvadáspont és a forráspontmenete is, színük a relatív atomtömeg növekedésével fokozatosan mélyül.

A fémes elemek általános tulajdonságaiA periódos rendszer elemeinek mintegy háromnegyed része fém. A fémek aperiódusos rendszer I-IV. oszlopának főcsoportjaiban foglalnak helyett, a III.és IV. csoport kisrendszámú elemei nemfémek, illetve félfémek.

Külső héjuk általános elektronkonfigurációja: ns2npx (x = 1, 2).

Az egyes fémek fizikai tulajdonságai között általában jóval kisebb akülönbség, mint az egyes nemfémek között. Ez, részben a fémes kötésrejellemző elektron sávrendszerrel magyarázható.

A fémek sűrűsége széles határok között változik, a legkisebb azalkálifémeké, a legnagyobb az ozmiumé és az iridiumé. A fémeket sűrűségükszerint két nagy csoportra osztjuk: az 5 g/cm3-nél kisebb sűrűségű fémeketkönnyű-, az annál nagyobb sűrűségűeket pedig nehézfémeknek nevezzük.

A fémek szobahőmérsékleten a higany kivételével szilárd halmazállapotúak

Képlékenyek, alakíthatók és nagy a szakítószilárdságuk, tehát anélkülnyújthatók, hogy rácsszerkezetük összetörne. Minél tisztább egy fém, annáljobbak a mechanikai tulajdonságai. Ezek a sajátosságok szintén a fémesszerkezettel vannak kapcsolatban.

A vegyületek általános tulajdonságaiKét atom között létrejövő kötés jellegét az atomok elektronegativitásának

összege és különbsége határozza meg.

Különbség/Összeg

0,5 0,5 – 1,0 1,0 – 1,5 2,0

5-8 kovalens

apoláros

kovalens

gyengén poláros

kovalens

erősen poláros

ionos

3-5 kovalens – fémes

átmeneti

kovalens

gyengén poláros

kovalens

erősen poláros

ionos

2-3 fémes kovalens vagy fémes

kovalens

erősen poláros

-

A vegyületek általános tulajdonságaiA vegyületek oldhatósága elsősorban a kötés jellegétől függ. A fémoxidok maguk sohasem oldódnak vízben, csak ha hidroxidokkáalakulnak. A hidroxidok közül csak az alkálifémek és báriumhidroxidjaioldódnak jól, kevéssé oldódik még a stroncium (Sr) és a kalcium (Ca), forróvízben pedig a magnézium (Mg) hidroxidja.

A kémiai gyakorlatban gyakran előforduló sók vízben való oldhatósága:• a nitrátok mind oldhatók (-NO3)• a klorátok mind oldhatók (-Cl03)• a perklorátok mind oldhatók (-Cl04), kivéve • a kálium-perklorátot (KCl04)• a karbonátok és a foszfátok mind oldhatatlanok, kivéve az alkálifémek és az

ammónium karbonátjait és foszfátjait ( CO3, PO4). Több fém (pl. Ca, Mg, Pb) hidrogénkarbonátja vízoldható (-HCO3),

• fluoridok oldhatók, kivéve a Ca, Sr, Ba és Al fluoridjait (-F), a kloridok és bromidok, jodidok általában oldhatók

• a szulfidok közül csak az alkáli- és alkáliföldfémek szulfidjai oldódnak (-S).• a szulfátok közül nem oldható a Ba2+ Sr2+, és Pb2+ szulfátja, és rosszul

oldódik az Ag+ és Hg2+ szulfát (-SO4)• a szulfit és tioszulfát ionoknak csak az alkálifémekkel alkotott sói oldhatók

(-SO3, -S2O3).

SZERVES KÉMIA

C N COOH + 4 H2O = + 2 NH3

C N COOH

Wöhler (1800-1882) német tudós 1824-ben oxálsavat, 1828-ban karbamidot állított elő szintézissel:

Az oxálsav előállítása:

Az „életerő elmélet”-et 1815-ben Berzelius (1779-1848) írta le:

„Minden ismeretünk ellenére az állati testben végbemenő jelenségek zömének oka oly mélyen van rejtve tekintetünk elől, hogy bizonyára sohasem fogjuk felfedezni.”

Az „életerő elmélet” megdöntése:

Kekulé (1829-1896) mondta ki, hogy a szerves vegyületekben a szénatomok egymással kapcsolódnak össze és a szerves kémia tulajdonképpen a szénvegyületek kémiája.

A szénvegyületek szerkezetének alapelveiA szénatom a szerves vegyületekben mindig négy kovalens kötésű.• A négyligandumos szénatom körül a ligandumok tetraéderesen

helyezkednek el. Tetraéderes szerkezetű valamennyi telített szénhidrogén:

• A háromligandumos szénatom körül a ligandumok síkháromszög csúcsainak az irányában helyezkednek el, a kötésszög kb. 120o. Háromligandumosak például a kettős kötéssel kapcsolódó szénatomok vagy a delokalizált kovalens kötést tartalmazó szénhidrogének:

• A kétligandumos szénatomhoz kapcsolódó atomcsoportok 180o-os szöget zárnak be egymással. Kétligandumosak például a hármas kötéssel kapcsolódó szénatomok:

A szerves vegyületek csoportosítása szénváz szerint Szénhidrogének

Nyílt láncú vagy alifás Zárt láncú vagy gyűrűsalkánok

alkének

alkinek izociklusos heterociklusos

aliciklusos aromás cikloalkánok monociklusos (benzol)

cikloalkének stb. policiklusos

kondenzált izolált

A szerves vegyületek fő csoportjai a

kapcsolódó funkciós csoportok szerint Funkciós csoport Vegyülettípus

Halogén atomok (-F; -Cl; -Br; -I) Halogén-származékok

Hidroxilcsoport (-OH) Alkoholok

Fenolok

Karbonilcsoport ( -CO )

Oxovegyületek

(aldehidek, ketonok)

Aminocsoport (-NH2) Aminok

Nitrozocsoport (-NO) Nitrozovegyületek

Nitrocsoport (-NO2 ) Nitrovegyületek

Karboxilcsoport (-COOH ) Karbonsavak

Szulfocsoport ( -SO3 H ) Szulfonsavak

Nyílt láncú szénhidrogének

Telített szénhidrogének

• Alkánok (paraffinok): általános képletük CnH2n+2

A C-atomok sp3 (tetraéderesszerkezetűek), a vegyületekhomológ sort alkotnak, melyek

egymástól egy -CH2- (metilén)csoportban különböznek.

Térszerkezet: a tetraéderekcsúcsaikkal érintkeznek

Név Összeg-

képlet

Izomerek

száma

metán CH4 1

etán C2H6 1

propán C3H8 1

bután C4H10 2

pentán C5H12 3

hexán C6H14 5

heptán C7H16 9

oktán C8H18 18

nonán C9H20 35

dekán C10H22 75

Alkének (olefinek)

Telítetlen szénhidrogének

•Alkének (olefinek): általános képletük CnH2n

A C-atomok sp2-trigonális szerkezetűek, ahol a 3 atom egy síkban helyezkedik el és a vegyértékszög 120o.

A két p-elektron nem marad meg az eredeti atompályákon, hanem stabilisabb állapotot képviselő közös elektronfelhőt létesítve, közös π pályát alkot.

Név Képlet

etén H2C=CH2

propén H3C-CH=CH2

but-1-én H3C-CH2-CH=CH2

pent-1-én H3C-(CH2)2-CH=CH2

hex-1-én H3C-(CH2)3-CH=CH2

hept-1-én H3C-(CH2)4-CH=CH2

okt-1-én H3C-(CH2)5-CH=CH2

non-1-én H3C-(CH2)6-CH=CH2

dec-1-én H3C-(CH2)7-CH=CH2

Alkinek (hármas kötésű szénhidrogének)

Telítetlen szénhidrogének

•Alkinek (hármas kötésű szénhidrogének): általános képletük CnH2n-2

A C-atomok sp – lineáris szerkezetűek, ahol a 2 atom egy egyenesben helyezkedik el, a vegyértékszög 180o.

A másik két p-elektron (py és pz) a C-atomok kötésirányára és egymásra merőlegesen orientálódik 2 db -kötést hozva létre

Név Képlet

etin (acetilén) HCCH

propin H3C-CCH

but-1-in H3C-CH2-CCH

pent-1-in H3C-(CH2)2-CCH

hex-1-in H3C-(CH2)3-CCH

hept-1-in H3C-(CH2)4-CCH

okt-1-in H3C-(CH2)5-CCH

non-1-in H3C-(CH2)6-CCH

dec-1-in H3C-(CH2)7-CCH

Zárt láncú szénhidrogének

Telített szénhidrogének• Cikloalkánok

(cikloparaffinok)

általános képletük: CnH2n

A C-atomok gyűrűvé zárulnak, avegyértékszög a tetraéder

szöghöz képest megváltozik,

melynek eredményeképpen a 3,

4 és 5 tagú gyűrűkben

feszültség jön létre. A 6 tagú

gyűrűk szék és kád

konformációs izomerek

kialakulásával stabilizálódnak.

ciklopropán C3H6

CH2

CH2 CH2

ciklobután C4H8

CH2 CH2

CH2 CH2

ciklopentán C5H10

CH2

CH2 CH2

CH2 CH2

ciklohexán C6H12

CH2

CH2 CH2

CH2 CH2

CH2

Monociklusos aromás szénhidrogének

Az alifás vegyületekhez képest kevés hidrogént tartalmazó, mégsemtelítetlen jellegű vegyületek, melyeknek különleges, úgynevezett aromássajátságaik vannak, és a benzol helyettesített származékainaktekinthetők.A benzol (C6H6) szerkezete: CH

CH CH CH CH CH

A bezolgyűrűben az aromás -szextettet körrel jelöljök. Ez a delokalizáltmolekulapálya a C-atomok pz atompályáiból jön létre.

Policiklusos aromás szénhidrogének• Izolált policiklusos aromás szénhidrogének: nem

tartalmaznak közös, két gyűrűhöz tartozó szénatomokat.

Legfontosabbak a difenil, difenil-metán és trifenil-metán.

• Kondenzált policiklusos szénhidrogének: A kondenzált gyűrűs aromás vegyületekben közös, orto-helyzetű szénatompár van. Legfontosabb ilyen típusú vegyületek a naftalin:

Halogéntartalmú szerves vegyületek Csoportosítás:• A molekulában levő halogén-atomok száma szerint egy-, két-, illetve

többértékű halogén származékok lehetnek.• Több halogénatom jelenléte esetén ezek viszonylagos helyzete

geminális (gem.), vicinális (vic.) és diszjunkt polihalogén származékokhoz vezet

• A szénváz szerint nyílt-vagy zárt láncú, telített vagy telítetlen halogénezett származékokról beszélünk.

• Telítetlen szénhidrogének esetén a kettős- vagy hármas kötés és a halogénatomok egymáshoz viszonyított helyzete alapján , , … stb. telítetlen halogén származékokat különböztetünk meg:

Nevezéktan: • Elnevezethetők a megfelelő szénhidrogén helyettesített

származékaként: pl.: H3C – CH – CH2 – CH3 H2C = C – CH2 – CH2 – Br Cl Br 2 – klórbután 2,4-dibróm-but-1-én

Alkoholok Csoportosítás:

• A hidroxil-csoportok száma szerint lehetnek egyértékű, kétértékű alkoholok (glikolok vagy diolok), illetve többértékű alkoholok.

• A szénlánc telítettsége szerint alkanolokról, alkenolokról és alkinolokról beszélünk.

• Az alkoholok rendűségét az OH-csoportot viselő C-atom rendűsége szabja meg:I. rendű (primer alkohol:

R – CH2 – OH pl. H3C – OH H3C – CH2 – OH metanol etanol II. rendű (szekunder) alkohol: R – CH – R’ pl. H3C – CH – CH3

OH OH

propán-2-olIII. rendű (tercier) alkohol:

R’ CH3

R – C – R’’ pl. H3C – C – CH3

OH OH

2-metilbután-2-ol

FenolokEgyértékű: a fenol

Színtelen, kristályos, levegőn állva vörösre színeződik.

Kellemetlen szagú, mérgező, maró vegyület.

Vízben kismértékben oldódik, vizes oldata gyengén savas kémhatású.

Fémnátriummal hidrogént fejleszt, lúgokkal sót képez, sói a fenoxidok.

• Kétértékűek: a difenolok ( o-, m - és p – difenol) ill. a legújabb szabály szerint benzol-1,2-diol, benzol-1,3-diol, benzol-1,4-diol.

• Háromértékűek: trifenolok, benzol-1,2,3-triol, benzol-1,2,4-triol és benzol-1,3,5-triol.

OH

OH

OHOH

OH

OH

OH

ÉterekÁltalános képletük: R – O – R’, V-alakú molekulák

Nevezéktanuk: az oxigénhez kapcsolódó két szénhidrogéncsoport neveután az éter szót tesszük: pl. CH3-O-CH2-CH3 metil-etil-éter CH3-O-CH =CH2 metil-vinil-éter

A dietiléter, CH3-CH2-O-CH2-CH3 (éter), amelyről azegész csoport a nevét kapta, erősen párolgó, jellegzetes szagú folyadék.

Tulajdonságaik:• apoláris szénvegyületek. • rendkívül tűz –és robbanásveszélyesek• nincs hidrogénkötés, ezért forráspontjuk körülbelül megegyezik a

megfelelő molekulatömegű apoláris szénhidrogén forráspontjával. • általában nem reakcióképesek: savakkal, lúgokkal, alkálifémekkel nem lépnek reakcióba.

Felhasználásuk:• zsíroldószerek• altatók

Oxovegyületek

Jellemző csoportjuk a karbonilcsoport( C = O), melyhez

vagy egy hidrogén és egy szénhidrogéncsoport kapcsolódik (aldehid) vagy

mindkét vegyértékéhez szénhidrogéncsoport kötődik (keton).

Speciális oxovegyület a ketén: H2C = C = O

Az aldehidek karbonilcsoportját a hozzá kapcsolódó hidrogénnel együtt

formilcsoportnak, a karbonilcsportot pedig az aldehidekben és a ketonokban

egyaránt oxocsoportnak is nevezik.

Csoportosítás:• a karbonilcsoportok száma szerint monooxo, dioxo, illetve polioxo• a monooxo vegyületek a kapcsolódó csoportok szerint lehetnek aldehidek

és ketonok• dioxo vegyületek esetében a karbonilcsoportok viszonylagos helyzete

szerint: (, , stb. dioxo vegyületek)• a szénváz minősége szerint nyílt láncú és gyűrűs, illetve telített és telítetlen

aldehidek, illetve ketonok lehetnek.

Karbonsavak Jellemző csoportjuk a karboxilcsoport, mely karbonilcsoportból (C = O)

és hidroxilcsoportból (-OH) tevődik össze: -COOH

Csoportosítás:• a karboxilcsoportok száma szerint mono, di, illetve polikarbonsavak• a szénváz minősége szerint nyílt láncú és gyűrűs, illetve telített és telítetlen

karbonsavak lehetnek.

Nevezéktan:Képlet Karbonsav-

nomenklatúraSav-

nomenklatúraTriviális név

H – COOH - metánsav hangyasav

H3C – COOH metán- karbonsav etánsav ecetsav

H3C – CH2 – COOH etán- karbonsav propánsav propionsav

H2C = CH – COOH etén- karbonsav prop-2-énsav akrilsav

C6H5 – COOH benzol- karbonsav - benzoesav

HOOC – COOH - etándisav oxálsav

Nitrovegyületek

A nitrovegyületek jellemző csoportja a nitrocsoport: – NO2

A nitrovegyületek a nitro-csoportok száma szerint lehetnek egy éstöbbértékűek:pl: H3C – CH3 – NO2 R – CH – CH – R’ NO2 NO2

nitroetán ( egyértékű) vic. dinitroparaffin (kétértékű)

A nitrovegyületek nevét a megfelelő szénhidrogén nevéből képezzük anitro szócskával.

Fizikai tulajdonságok: A nitrovegyületek a természetben ritkán előfordulófolyadékok vagy kristályos vegyületek. A többértékűek sárga színűek.

Kémiai tulajdonságok: A nitrovegyületek kémiai tulajdonságait egyrészta nitrocsoport redukálhatósága, másrészt a szomszédos H -atomokra gyakoroltaktiváló hatása határozza meg. Redukcióval a nitroparaffinok aminokkáalakíthatók:

Aminok

Az aminok jellemző csoportja az aminocsoport: – NH2

Csoportosítás és nevezéktan:• A szénlánc szerint lehetnek alifás ill. aromás aminok. • Az aminok rendűségét a N atomhoz kapcsolódó szénhidrogén

csoportok száma határozza meg.

R – NH2 R - NH – R R - N – R +NR4

R I. r. amin II. r. amin III. r. amin IV. r. ammónium ion• Az aminocsoportok száma szerint lehetnek egyértékű, kétértékű, ill.

többértékű aminok

pl. H3C – NH2 H2N – CH2 – CH2 – NH2

egyértékű amin kétértékű amin metil-amin 1,2-diaminoetán

H3C – CH – CH2 – CH3

NH2

2-aminobután