Összegzés

16
Presentation1 A kultúra „hordozóanyaga”: KOMMUNIKÁCIÓ Kommunikáció= tájékoztatás, közlés Információ átvitele - a közlő (beszélő, feladó) - és a hallgató (vevő, címzett) között Kódolás: az üzenetküldő az információt valamilyen jelrendszer segítségével üzenetté alakítja. Az üzenet valamilyen csatornán keresztül jut el a fogadóhoz. A kommunikáció folyamatának jellegzetességei A kommunikáció tisztaságát rontják a csatornában keletkező zajok. A zaj keletkezhet az üzenet küldőjén és fogadóján - belül - kívül (auditív zajok vagy vizuális zajok) Erősebben rontják a kommunikációt a kódolás-dekódolás folyamatába csúszó zavarok, félreértések. Közléseink megfogalmazásakor mindig figyelembe kell venni a hallgatóságot (pl. redundancia). Kontextus: - az adott helyzet ismerete - a kommunikáló felek előtörténete közös ismerethalmaz

Upload: tuende-lorincz

Post on 17-Nov-2015

213 views

Category:

Documents


1 download

DESCRIPTION

kommunikáció

TRANSCRIPT

Presentation1

Presentation1A kultra hordozanyaga:KOMMUNIKCI Kommunikci= tjkoztats, kzls

Informci tvitele

- a kzl (beszl, felad)

- s a hallgat (vev, cmzett) kztt

Kdols:

az zenetkld az informcit valamilyen jelrendszer segtsgvel

zenett alaktja. Az zenet valamilyen csatornn keresztl jut el a

fogadhoz.

A kommunikci folyamatnak jellegzetessgeiA kommunikci tisztasgt rontjk a csatornban keletkez zajok.

A zaj keletkezhet az zenet kldjn s fogadjn

- bell

- kvl (auditv zajok vagy vizulis zajok)

Ersebben rontjk a kommunikcit a kdols-dekdols folyamatba

cssz zavarok, flrertsek.

Kzlseink megfogalmazsakor mindig figyelembe kell venni a

hallgatsgot (pl. redundancia).

Kontextus:

- az adott helyzet ismerete

- a kommunikl felek eltrtnete

kzs ismerethalmaz A kommunikci funkcii

1. referencilis funkci: tjkoztats, gondolatok, tnyek, vlemnyek kzlse

2. expresszv funkci: rzelmeink kifejezse

3. konatv funkci: msok cselekvsre sztnzse

4. fatikus funkci: magnak a kommunikcis kapcsolatnak a ltrehozsa, fenntartsa

5. potikai funkci: eszttikai hats ltrehozsa

6. metanyelvi funkci: a kommunikci szlhat magrl a kommunikcirl

A kommunikci tpusai1. a rsztvevk szma szerint

- interperszonlis csoportkommunikci - tmegkommunikci

2. a rsztvevk kzelsge szerint

- kzvetlen - kzvetett

3. a kzl szndka szerint:

- szndkos - nem szndkos

4. a klcsnssg szerint

- egyirny - klcsns

5. a rsztvevk viszonya, pozcija szerint

- egyenrang - nem egyenrang

6. az alkalmazott kdrendszer szerint

- verblis - nonverblis

Verblis kommunikci: Az emberi nyelv

A verblis csatorna

- az ember legspecifikusabb kommunikcis mdja

- nmagban csaknem teljesen alkalmas mindenfle emberi

kommunikci hordozsra

- a legbonyolultabb kddal rendelkezik.

A nyelv s a beszd

- kulturlis termk

- az ember fejldstrtnete sorn alakult ki

Valamennyi ma ismert nyelv

krlbell azonos vagy nagyon hasonl fejlettsgi szint)

Az emberi nyelv egyedlllsgaAz llatok jelhasznlata

- reflexes, az inger jelenlthez kttt

- a fajra jellemz mennyisg, vges szm zenet

- mindig az aktulis ingerkrnyezetre vonatkozan

hordoznak informcit

Az emberi nyelvhasznlat

- a beszl szndkai irnytjk

- nagymrtkben rugalmas

- produktv s kreatv

- kijelentseink tartalmt nem korltozza tr, id s tnyszersg.

Mindebbl kvetkezen: Nyelvi szocializciA nyelv kdjeleibl a trsadalom klnbz csoportjai

klnbz mennyisget:

- ismernek,

- hasznlnak

- preferlnak

A klnbz trsadalmi rtegek nyelvhasznlata eltr

egymstl, azaz eltr szocializcis felttelek kztt

alakul ki szemlyisgk (szubkulturjuk, stb)

Bernstein elmlete:

Minl magasabb a rteghelyzet:

- annl tbb szt ismernek s hasznlnak

- annl jobban kpesek elvont kifejezsekben verbalizlni

- annl nagyobb a nyelvi kulturltsg

Az als rtegek beszde

- konkretisztikus

- redundns, sok sztereotip elemet hasznl

- elvontsgot ignyl nyelvi helyzetekben rosszabbak

- nehezebb az rott absztrakcik felismerse

- korltozott nyelvi kd.

Az elsdleges szocializci sorn kapott alacsonyabb nyelvi kulturltsg

jelents tnyez abban, hogy az egyn megmarad rteghelyzetben.

A beszd a nonverblis kommunikcis csatornk jeleivel egytt hat; az als

rtegek a nonverblis kommunikatv viselkeds hinyossgaival is

jellemezhetek.

Verblis kommunikci: szavakkal

A nyelv:

- kzvetlenl jelen nem lev dolgokra kpes utalni

- j jelentseket kpes alkotni, kommuniklni,

- vges szm szavakbl, szimblumokkal kpes vgtelen szm zenetet ltrehozni.

Fontos: a nyelv nem csak szemlykzi kommunikciban fontos, hanem az egyn gondolkodsban.

Esetleges nehzsgek a verblis kommunikciban:

- eltr nyelvi kd (pl. korltozott nyelvi kdot ismer, alacsony SES csaldbl szrmaz gyermek a kidolgozott nyelvi kdod hasznl tanrokkal az iskolban)

- hierarchia klnbsg

- nehezebb a vtel, mint az ads

A nonverblis kommunikci jellegzetessgei A nem verblis jelzsek altmasztjk, mdostjk, vagy teljesen

felvltjk a verblis zenetet.

A kommunikci kb.: 75%-a non-verblis ton zajlik

A nonverblis zenetek kldsnek s vtelnek kpessge lnyeges a

sikeres interakci szempontjbl. Ez a kpessg tanuls tjn alakul ki.

A nonverblis kommunikci funkciiA kt modalits (verblis s nonverblis) ltalban sszehangoltan,

egymst tmogatva mkdik.

A nonverblis jelzseknek t fbb funkcija van:

a trsas helyzet kezelse

nmegjelents

az rzelmi llapotok kzlse

az attitdk kommunikcija

csatorna-ellenrzs

A verblis s nonverblis kommunikci sszehasonltsa A nonverblis zenetek dekdolsa s a rjuk adott reakci sokkal kzvetlenebb s automatikusabb

A nem verblis zenetek ltalban sokkal hatkonyabbak az attitdkrl s rzelmekrl szl zenetek tovbbtsban

A nem verblis jelzseket a kulturlis tanuls kvetkezmnyeknt a valdi zenet kifejezinek tekintjk

A klnbsgek kvetkezmnye:

- a nyelv elssorban a kls vilgra vonatkoz informcik tovbbtsra alkalmas

- a nonverblis zenetek fontos szerepet jtszanak az rtkek, attitdk, vonzalmak kommuniklsban

Szocializacio, kommunikacio

A kultra hordozanyaga:KOMMUNIKCI Kommunikci= tjkoztats, kzls

Informci tvitele

- a kzl (beszl, felad)

- s a hallgat (vev, cmzett) kztt

Kdols:

az zenetkld az informcit valamilyen jelrendszer segtsgvel

zenett alaktja. Az zenet valamilyen csatornn keresztl jut el a

fogadhoz.

A kommunikci folyamatnak jellegzetessgeiA kommunikci tisztasgt rontjk a csatornban keletkez zajok.

A zaj keletkezhet az zenet kldjn s fogadjn

- bell

- kvl (auditv zajok vagy vizulis zajok)

Ersebben rontjk a kommunikcit a kdols-dekdols folyamatba

cssz zavarok, flrertsek.

Kzlseink megfogalmazsakor mindig figyelembe kell venni a

hallgatsgot (pl. redundancia).

Kontextus:

- az adott helyzet ismerete

- a kommunikl felek eltrtnete

kzs ismerethalmaz

A kommunikci funkcii1. referencilis funkci: tjkoztats, gondolatok, tnyek, vlemnyek kzlse

2. expresszv funkci: rzelmeink kifejezse

3. konatv funkci: msok cselekvsre sztnzse

4. fatikus funkci: magnak a kommunikcis kapcsolatnak a ltrehozsa, fenntartsa

5. potikai funkci: eszttikai hats ltrehozsa

6. metanyelvi funkci: a kommunikci szlhat magrl a kommunikcirl

A kommunikci tpusai1. a rsztvevk szma szerint

- interperszonlis csoportkommunikci - tmegkommunikci

2. a rsztvevk kzelsge szerint

- kzvetlen - kzvetett

3. a kzl szndka szerint:

- szndkos - nem szndkos

4. a klcsnssg szerint

- egyirny - klcsns

5. a rsztvevk viszonya, pozcija szerint

- egyenrang - nem egyenrang

6. az alkalmazott kdrendszer szerint

- verblis - nonverblis

Verblis kommunikci: Az emberi nyelvA verblis csatorna

- az ember legspecifikusabb kommunikcis mdja

- nmagban csaknem teljesen alkalmas mindenfle emberi

kommunikci hordozsra

- a legbonyolultabb kddal rendelkezik.

A nyelv s a beszd

- kulturlis termk

- az ember fejldstrtnete sorn alakult ki

Valamennyi ma ismert nyelv

krlbell azonos vagy nagyon hasonl fejlettsgi szint)

Az emberi nyelv egyedlllsgaAz llatok jelhasznlata

- reflexes, az inger jelenlthez kttt

- a fajra jellemz mennyisg, vges szm zenet

- mindig az aktulis ingerkrnyezetre vonatkozan

hordoznak informcit

Az emberi nyelvhasznlat

- a beszl szndkai irnytjk

- nagymrtkben rugalmas

- produktv s kreatv

- kijelentseink tartalmt nem korltozza tr, id s tnyszersg.

A nyelvi relativits elmlete(Sapir s Whorf) A nyelv s a gondolkods kztti klcsns fggs

A klnbz nyelveken beszl emberek a vilgot is klnbzkppen ltjk.

Az elmlet legkilezettebb formja: a nyelv meghatrozza a gondolkodst.

A nyelv nem trgyilagosan tkrzi a valsgot, hanem azt a valsgot brzolja, amelyet az adott trsadalom, kultra szlel.

Az elmlet enyhe formja: a nyelvi klnbsgek hajlamoss tehetik az embereket, hogy klnbzkppen lssk a vilgot.

Mindebbl kvetkezen: Nyelvi szocializciA nyelv kdjeleibl a trsadalom klnbz csoportjai

klnbz mennyisget:

- ismernek,

- hasznlnak

- preferlnak

A klnbz trsadalmi rtegek nyelvhasznlata eltr

egymstl, azaz eltr szocializcis felttelek kztt

alakul ki szemlyisgk (szubkulturjuk, stb)

Bernstein elmlete:

Minl magasabb a rteghelyzet:

- annl tbb szt ismernek s hasznlnak

- annl jobban kpesek elvont kifejezsekben verbalizlni

- annl nagyobb a nyelvi kulturltsg

Az als rtegek beszde

- konkretisztikus

- redundns, sok sztereotip elemet hasznl

- elvontsgot ignyl nyelvi helyzetekben rosszabbak

- nehezebb az rott absztrakcik felismerse

- korltozott nyelvi kd.

Az elsdleges szocializci sorn kapott alacsonyabb nyelvi kulturltsg

jelents tnyez abban, hogy az egyn megmarad rteghelyzetben.

A beszd a nonverblis kommunikcis csatornk jeleivel egytt hat; az als

rtegek a nonverblis kommunikatv viselkeds hinyossgaival is

jellemezhetek.

A nonverblis kommunikci jellegzetessgei A nem verblis jelzsek altmasztjk, mdostjk, vagy teljesen

felvltjk a verblis zenetet.

A kommunikci kb.: 75%-a non-verblis ton zajlik

A nonverblis zenetek kldsnek s vtelnek kpessge lnyeges a

sikeres interakci szempontjbl. Ez a kpessg tanuls tjn alakul ki.

A nonverblis kommunikci funkciiA kt modalits (verblis s nonverblis) ltalban sszehangoltan,

egymst tmogatva mkdik.

A nonverblis jelzseknek t fbb funkcija van:

a trsas helyzet kezelse

nmegjelents

az rzelmi llapotok kzlse

az attitdk kommunikcija

csatorna-ellenrzs

A verblis s nonverblis kommunikci sszehasonltsa A nonverblis zenetek dekdolsa s a rjuk adott reakci sokkal kzvetlenebb s automatikusabb

A nem verblis zenetek ltalban sokkal hatkonyabbak az attitdkrl s rzelmekrl szl zenetek tovbbtsban

A nem verblis jelzseket a kulturlis tanuls kvetkezmnyeknt a valdi zenet kifejezinek tekintjk

A klnbsgek kvetkezmnye:

- a nyelv elssorban a kls vilgra vonatkoz informcik tovbbtsra alkalmas

- a nonverblis zenetek fontos szerepet jtszanak az rtkek, attitdk, vonzalmak kommuniklsban

Kommunikci Informcicsere, fontos a kzs jelrendszer, ennek megrtse, ismerete s ebben val egyetrts

A kommunikcis folyamat

Az ember trsadalmiasulsnak fontos rsze

A kulturlis rksg birtoklsval lehetsges

A rsztvev egynek eltrtnete, tapasztalatai ennek fontos elzmnyei Kommunikciban: (communico=kzss tesz)

Forrs (ad)

Aki jel segtsgvel kdolja az zenetet kzlemnny

A vevhz, aki dekdolja az zenetet (kicsomagolja, rtelmezi).

Az eredmny: izomorfia (ugyanazt rtik az ad s a vev)

Nem egy statikus, egyirny folyamat!

Verblis s nonverblis kommunikci

Nonverblis kommunikci (hogyan kzvettnk zenetet szavak hasznlata nlkl)

Proxemika (tvolsg az emberek kztt)

Testbeszd

Szemkontaktus

Arckifejezsek

Paralingvisztikai jelek (hanghordozs stb.) Nonverblis kommunikci:

Trsas helyzet kezelse (pl. rdeklds kifejezse, vagy az interakci megszaktsnak szndka)

nmegjelents

rzelmi llapotok kzlse

Attitdk kommunikcija

Metakommunikci: a trgyszint informcikzls mellett ltezik egy viszonyszint is: viszonyt fejez ki

A partnerhez

A tartalomhoz

A szitucihoz

Kzls a kzlsrl, megjelenhet verblisan s nonverblisan is.

Megerstheti a kommunikcit (kongruens), vagy ellenmond a kzlsnek (inkongruens).

Az emberi kommunikci csatorniVERBLIS (fogalmak)

Beszd

rott szveg

Adatbzisok

Tervrajz

SMS, MMS

Email

Levelezsi listk

Chat

Nonverblis (rzelmek)

Tekintet

Mimika,

Gesztusok

Testtarts

Proxemika

Voklis intonci

Emblmk

Testi rints