Basic Education for Roma Adults

Oktatói segédanyag roma felnőttek alapfokú

oktatásának megvalósításához

Impressum:

BERA – Basic Education for Roma Adults

Caritas für Menschen in Not

Baumbachstraße 3

4020 Linz

Publication: August 2018

Funded by the Erasmus+ programme of the European Union

The European Commission support for the production of this publication does not constitute an endorsement of the contents which reflects the views only of the authors, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein.

Special thanks to all project partners:

Chiara Lucchin, Sabrina Ignazi, Marta Servili (Fondazione Caritas Ambrosiana, Italy)

Gabor Ric (Caritas Subotica, Serbia)

Orsolya Korodi, Áron Székely (Caritas Alba Iulia, Romania)

Ivona Vidačković (Caritas Bosne i Hercegovine)

Antonio Ramalho (Cáritas Diocesana de Viseu, Portugal)

Michaela Haunold, Katharina Schmid, Andreas Kepplinger (Caritas für Menschen in Not, Austria)

Dr.Sc. Sandra Bjelan-Guska

Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................................ 1

Jogi helyzet a résztvevő országokban ..................................................................................................... 3

A felnőttoktatási rendszer Ausztriában ............................................................................................... 3

A felnőttoktatási rendszer Bosznia-Hercegovinában .......................................................................... 5

A felnőttoktatási rendszer Olaszországban ......................................................................................... 6

A felnőttoktatási rendszer Portugáliában ........................................................................................... 7

A felnőttoktatási rendszer Romániában.............................................................................................. 9

A felnőttoktatási rendszer Szerbiában .............................................................................................. 11

A felnőttoktatással foglalkozó szakértők valamint a roma felnőttekkel készített interjúk összefoglalója

............................................................................................................................................................... 14

Szakértői interjúk összefoglalója: Alapfokú oktatás roma felnőttek számára .................................. 14

Hozzáférés az oktatási rendszerhez .............................................................................................. 14

Roma felnőttek alapszintű oktatásának feltételei......................................................................... 16

A megkérdezett szakértők tanácsa ............................................................................................... 19

A roma felnőttekkel elvégzett interjúk összefoglalói ........................................................................ 21

A megkérdezettekre vonatkozó általános információk ................................................................ 21

Oktatási tapasztalatok ................................................................................................................... 22

A tanegységek szerkezete ............................................................................................................. 24

Az interjúk során levont következtetések összefoglalása ................................................................. 26

Oktatási elmélet .................................................................................................................................... 29

Az andragógia alapjai ........................................................................................................................ 29

Mi az andragógia? ......................................................................................................................... 29

A pedagógia és az andragógia közötti különbségek ...................................................................... 30

Nyelvi készségek elsajátítása ............................................................................................................. 30

A nyelvi felvásárlás formái ........................................................................................................... 30

Nyelvelsajátítási elméletek ................................................................................................................ 31

Alkalmazhatósága a felnőttoktatásban ............................................................................................. 33

Az elemi matematika didaktikája ...................................................................................................... 34

Az E-I-S leképezés alapelvei (J.S. Bruner) ...................................................................................... 35

A műveleti elv ................................................................................................................................ 35

Konkrét felhasználási lehetőség felnőttoktatásban (jó gyakorlati modell) ................................... 36

A tanulási eredmények fontos szempontjai ...................................................................................... 36

Általános javaslatok a képzés megvalósításához .................................................................................. 39

A tanórák menete .............................................................................................................................. 43

Megfigyelési ívek kitöltése ................................................................................................................ 45

Első tanegység – Olvasás és írás ............................................................................................................ 49

Bevezetés....................................................................................................................................... 49

Célok és tanulási eredmények ....................................................................................................... 50

A képzés külső feltételei, keretei .................................................................................................. 51

Felmérés ........................................................................................................................................ 53

Tartalom ........................................................................................................................................ 55

Átvihetőség .................................................................................................................................... 57

Kritikus pontok .............................................................................................................................. 57

2. tanegység – Matematikai kompetenciák ...................................................................................... 59

Bevezetés....................................................................................................................................... 59

Célok és tanulási eredmények ....................................................................................................... 61

A képzés külső feltételei, keretei .................................................................................................. 62

Felmérés ........................................................................................................................................ 64

Tartalom ........................................................................................................................................ 68

Átvihetőség .................................................................................................................................... 70

Kritikus pontok .............................................................................................................................. 71

3. tanegység – Digitális kompetenciák .............................................................................................. 73

Bevezetés....................................................................................................................................... 73

Célok és tanulási eredmények ....................................................................................................... 74

A képzés külső feltételei, keretei .................................................................................................. 76

Felmérés ........................................................................................................................................ 77

Tartalmak ....................................................................................................................................... 79

Átvihetőség .................................................................................................................................... 82

Kritikus pontok .............................................................................................................................. 83

Kiegészítő fejezetek ............................................................................................................................... 85

A felnőttoktatás fontos szempontjai ................................................................................................. 85

Az oktató képzése .............................................................................................................................. 91

Roma mediátorok szerepe ................................................................................................................ 93

Gyermekfelügyelet ............................................................................................................................ 95

Mobilitás ............................................................................................................................................ 97

Útmutatás az első tanórához .......................................................................................................... 100

Felmérés – háttér információk ........................................................................................................ 105

Jövőbeli célok ...................................................................................................................................... 107

Függelék .............................................................................................................................................. 108

Írás és olvasás – Első szint ................................................................................................................... 109

A T betű megtanulása ...................................................................................................................... 111

Ismétlés, középpontban a t betű elmélyítése ................................................................................. 113

A Cs betű megtanulása .................................................................................................................... 115

Ismerkedés az ábécé használatával ................................................................................................. 117

Írás és olvasás – Második szint ............................................................................................................ 119

Rövid szótagok olvasásának gyakorlása .......................................................................................... 119

Mindennapi tevékenységekhez szükséges szavak olvasásának és írásának gyakorlása ................. 121

Mindennapi tevékenységek során használt mondatok olvasásának és írásának gyakorlása ......... 123

Nyomtatványok kitöltése ................................................................................................................ 124

Egyszerű szövegek megértése ......................................................................................................... 126

Matematikai kompetenciák – Első szint .............................................................................................. 127

Számfogalom kialakítása (0 – 5 közötti természetes számok) ........................................................ 127

Közötti természetes számok olvasása és írása ................................................................................ 129

Természetes számok összehasonlítása (0-99 között) ...................................................................... 131

Összeadás legtöbb kétjegyű számokkal .......................................................................................... 133

Összeadás és kivonás legtöbb háromjegyű számokkal ................................................................... 135

Matematikai kompetenciák – Második szint ...................................................................................... 137

Háromjegyű természetes számok ................................................................................................... 137

Tizedes számok ................................................................................................................................ 139

Szorzás többjegyű számokkal .......................................................................................................... 141

Mérés mérőszalaggal és vonalzóval ................................................................................................ 143

Mérés konyhamérleggel és szobamérleggel ................................................................................... 145

Digitális kompetenciák – Első szint...................................................................................................... 147

Mit nevezünk internetnek? ............................................................................................................. 147

Online keresés ................................................................................................................................. 149

Kommunikáció és üzenetküldési eszközök ...................................................................................... 151

Ingyenes alkalmazások .................................................................................................................... 153

Hogyan használjuk a bankautomatát (ATM)? ................................................................................. 155

Mit jelent a fájl fogalma? ................................................................................................................ 157

Digitális kompetenciák – Második szint .............................................................................................. 159

Hogyan használjuk a google.docs-ot? ............................................................................................. 159

CV (Önéletrajz - curriculum vitae) megírása ................................................................................... 161

Hogyan használjuk az elektronikus postát? .................................................................................... 163

Tartsd be a törvényt! – illegális tartalmak az interneten ................................................................ 165

1

Bevezetés

Az alapfokú oktatás elengedhetetlenül fontos a mai társadalomban való aktív részvétel érdekében. Az

olvasás és írás, az alapvető matematikai műveletek elvégzésének ismerete vagy a digitális eszközök

kezelése nélkül a mindennapi életben csaknem lehetetlen eligazodni.

Ezek az ismeretek nemcsak az álláskeresésnek az előfeltételei lehetnének a roma felnőttek számára,

hanem olyan egyszerű és mindennapi cselekvések esetében is fontosak lennének, mint a

tömegközlekedés használata vagy az iskolában illetve más állami intézményekben folytatott

ügyintézés.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének egy 2012-ben végzett tanulmányából kiderül, hogy a roma

közösség tagjai még mindig nagymértékben érintettek, ha diszkriminációról vagy kirekesztésről

beszélünk. Emellett a tanulmányból az is kiderül, hogy a roma felnőttek mintegy 20%-a írástudatlannak

tekinti magát és a roma gyermekek mintegy 14%-a egyáltalán nem is jár iskolába. Az oktatáshoz való

hozzáférés hiánya számos olyan negatív vonatkozással jár együtt, mint a szegénység növekvő

kockázata, munkanélküliséggel, stb.

Roma felnőttekkel folytatott munkánk során mi is tanúi lehettünk azoknak a különféle nehézségeknek,

amelyekkel nap, mint nap meg kell küzdeniük, és azóta azon dolgozunk, hogy segítsük őket, javítsunk

esélyeiken.

A BERA projektünk, amely a „Roma felnőttek alapfokú oktatása” (Basic education for Roma adults) cím

rövidítése, annak érdekében íródott, hogy lehetőséget biztosítsunk a roma felnőtteknek az alapfokú

oktatáshoz való hozzáféréshez. A projekt keretén belül összesen 3 szellemi terméket hoztunk létre:

egy kézikönyvet a roma felnőttek alapfokú oktatásának megvalósításához, egy eszköztárat a felnőttek

alapfokú oktatásához a család keretén belül, valamint jó gyakorlati modellek gyűjteményét. Ez a

kézikönyv a roma felnőttek alapfokú oktatására összpontosít.

Mind a hat résztvevő Caritas szervezet Ausztriából, Bosznia-Hercegovinából, Olaszországból,

Portugáliából, Romániából és Szerbiából különböző projektek keretén belül foglalkozik a roma

közösség tagjaival. Mindannyiunk számára egyértelmű, hogy az oktatás az alapja annak, hogy a roma

felnőttek munkához juthassanak, ugyanakkor az oktatás segít abban, hogy újabb lehetőségek váljanak

számukra elérhetővé.

A projekt európaszintű projektként lett kidolgozva, mivel véleményünk szerint a téma számos országot

érint, és emiatt a megoldásukat is európai szinten kell kidolgozni.

A projekt céljai a figyelemfelkeltés (főleg politikai, pedagógiai és társadalomtudományi területen), a

roma népcsoport öntudatának növelése, valamint egy könnyen alkalmazható segédanyag kidolgozása

pedagógusok számára. Az hosszú távú céljaink pedig a roma népcsoport jövőbeli esélyei javítása, az

oktatáshoz való könnyebb hozzáférés által, valamint a roma közösség tudatosságának növelése, az

2

oktatás fontosságát illetően. Azt reméljük, hogy számos szervezet, pedagógus és szociális munkás fogja

használni és alkalmazni szellemi termékeinket.

A segédanyag első fejezete a résztvevő országok oktatással kapcsolatos jogi helyzetét vázolja fel. A

következő fejezet röviden összefoglalja a szakértőkkel és roma felnőttekkel készített interjúinkat,

amelynek témája az alapszintű oktatás. A harmadik fejezetben oktatáselméletekről olvashatunk. Ezen

három bevezető fejezet után található meg a tanári segédanyag legfontosabb részét: a tanegységeket

valamint az ehhez tartozó tanórák leírását. Ez a fejezet a képzés általános leírásából áll, majd

részletesebben kitér a tanegységek (olvasás és írás, matematikai kompetenciák, digitális

kompetenciák) megvalósításának leírására.

A hatodik fejezet néhány kiegészítő információt tartalmaz, amelyeket a kézikönyvek kidolgozásakor

hasznosnak találtunk, például a felnőttoktatás fontos vonatkozásai, egy útmutató az első tanóra

megvalósításához és egy alfejezet a mobilitásról. Ezt követően, a függelékben 30 kidolgozott óraterv

található.

3

Jogi helyzet a résztvevő országokban

A következő fejezet áttekintést nyújt a felnőttoktatás jogi helyzetéről a résztvevő országokban. Minden

alfejezet általános információkat tartalmaz a jogi keretről, ugyanakkor felsorolja azokat a létező

intézményeket, amelyek felnőttoktatást biztosítanak, és tájékoztat a felnőttoktatás lehetséges

költségeiről is.

A felnőttoktatási rendszer Ausztriában

Jogi keret

A felnőttoktatást nyújtó egységeknek engedéllyel kell rendelkezniük, hogy a résztvevőknek érvényes

tanúsítványt állíthassanak ki. A leggyakoribb az Ö-cert, amely olyan különböző követelményeknek kell

megfeleljen, mint a szervezeti alapvető/filozófiai követelmények, (pl. ha a szervezet fő célja a

felnőttoktatás, akkor szükségszerű a nyújtott programok átláthatósága), a tanfolyamokkal kapcsolatos

követelmények (pl. a tanfolyamok mindenki vagy csak bizonyos célcsoportok számára elérhetőek),

etikai és demokratikus követelmények (pl. az emberi jogok elismerése, a diszkrimináció kizárása) és

különböző minőségügyi szabványoknak is meg kell felelnie.

Intézmények

Különböző osztrák tartományokban, különböző felnőttoktatási programok működnek. A

felnőttoktatást olyan magánszövetségek, nem kormányzati szervezetek és vállalatok biztosítják,

amelyek államilag finanszírozottak és helyileg vagy regionálisan működnek. Kivételt képeznek a

Volkshochschule, a BFI és a WiFi, amelyek országosan működnek. A tanfolyam elkezdése előtt a

legtöbb esetben kötelező és ingyenes a konzultáció, valamint a belépési teszt.

Tanfolyamkínálat (példák)

• Írás és olvasás oktatása, nyelvkurzusok

• Nyelvkurzusok bizonyos célcsoportoknak

• Kötelező tanulmányi oklevél = “Pflichtschulabschluss”

• Alapfokú oktatás nem német anyanyelvűeknek

• integrációs tanfolyamok

Pénzügyi szempontok

2010 óta működik a „felnőttoktatási kezdeményezés”, mint az egyes szövetségi államok és az osztrák

nemzet közös kezdeményezése, amely a felnőttek és fiatalok alapfokú oktatási tanfolyamait

finanszírozza a formális oktatás befejezése után. A kezdeményezés alapfokú oktatási tanfolyamokat és

kötelező tanulmányi oklevelek megszerzéséért végzendő tanfolyamokat finanszíroz. A fent említett

összes intézmény, amely ilyen tanfolyamokat kínál, alkalmazhatja a kezdeményezést, hogy

engedélyeztesse tanfolyamait és finanszírozáshoz jusson. A felnőttoktatási kezdeményezés által

4

finanszírozott minden tanfolyam ingyenes a résztvevői számára. A tanfolyam anyagai, a könyvek stb.

szintén ingyenesek.

Ennél fogva Ausztriában ingyenes a részvétel az alapfokú oktatási tanfolyamokon minden olyan felnőtt

számára, aki, származásától függetlenül, Ausztriában él és alapfokú oktatásra van szüksége.

Ugyanakkor a felnőttoktatási kezdeményezés által nem akkreditált tanfolyamok is vannak, amelyek díj

ellenében végezhetők.

5

A felnőttoktatási rendszer Bosznia-Hercegovinában

Jogi keret

Állami szinten nincs egyetlen felnőttoktatásnak szentelt ügynökség, intézet vagy hasonló intézmény

sem. Bosznia-Hercegovina Minisztertanácsa 2014-ben elfogadott egy dokumentumot, amelynek címe

A felnőttoktatás elvei és normái Bosznia-Hercegovinában (Bosznia-Hercegovina Hivatalos Közlönye,

39/14 sz.). Egy másik, állami szinten elfogadott dokumentum „A felnőttoktatás stratégiai platformja az

egész életen át tartó tanulás keretében Bosznia-Hercegovinában 2014-2020 között” (Bosznia-

Hercegovina Hivatalos Közlönye, 96/14. sz.), amely a felnőttoktatást illetően meghatározza a felelős

testületek, intézmények, szervezetek és személyek együttműködésének és tevékenységének

törvényes keretét és alapjait az államigazgatás minden szintjén Bosznia-Hercegovinában.

Tekintve, hogy a Boszniai-hercegovinai Föderációban az oktatásért a kantonok felelnek, minden

kantoni minisztérium adminisztratív és szakértői feladatokat végez, ahogyan azt alkotmány, a

jogszabályok és rendelkezések előírják, tekintettel az egyes kantonok hatáskörére és felelősségére az

oktatás területén. Ennek a területnek a szabályozását az egyes kantonoknak külön-külön kell

elfogadniuk, ami tovább bonyolítja és akadályozza a fejlődést. Eddig hét kanton fogadott el

felnőttoktatási jogszabályokat (Una-Sana, Zenica-Doboj, Boszniai Drina-mente, Nyugat-Hercegovina,

Tuzla, Szarajevó és Közép-Bosznia).

Intézmények

A felnőttoktatást nyújtó intézmények általában a résztvevők által finanszírozott magánintézmények (a

banja lukai Radnički Egyetem kivételével), amelyek gazdasági és profitorientáltak. Néhány

nemkormányzati szervezet is nyújt képzéseket, de ezek nem hivatalosak, és ezért a tanúsítványt más

szervezetek nem fogadják el.

Tanfolyamkínálat (példák)

A tanfolyamkínálat változatos, a rövid és nem hivatalos képzésektől az államilag elismert képzésekig.

A legnépszerűbbek a nyelvtanfolyamok, számítástechnikai tanfolyamok és szakmai képzések (például

CNC-vezérlésű szerszámgépkezelő, betegápolók stb.).

Pénzügyi szempontok

Mivel a legtöbb felnőttoktatási egység magánintézmény, a résztvevőknek díjat kell fizetniük a

tanfolyamon való részvételért. A nemkormányzati szervezetek tanfolyamai nagyobbrészt ingyenesek.

6

A felnőttoktatási rendszer Olaszországban

A felnőttoktatási rendszer Olaszországban:

Az olasz alkotmány 23. cikke két alapelvet fektet le: az Állam köteles minden fiatal számára

hozzáférhető állami rendszert biztosítani; szervezeteknek és magánszemélyeknek jogukban áll

iskolákat és főiskolákat létrehozni állami költség nélkül. Ezenkívül a közpénzen támogatott iskolák

(scuoleparitarie) tanúsítványokat bocsáthatnak ki, amelyeknek ugyanolyan jogi értéke van, mint az

ugyanolyan típusú és szintű állami iskolák képesítéseinek. Ezek az iskolák szabadon megválaszthatják

saját kulturális orientációjukat és képzési megközelítésüket. A nonprofit szervezetek által működtetett

iskolák különleges adómentességet élveznek.

A 2012. október 29-i 263. számú köztársasági elnöki rendelet meghatározza a szabályokat a tartományi

felnőttoktatási központok (CPIA) struktúrájának és az ott folyó tanításnak az újraszervezésére, az esti

tanfolyamokat is beleértve. A 2013-2014-es tanévben országszerte támogatott projekteket indítottak.

Ezek a projektek 9 régióra terjednek ki, és céljuk az új szervezeti struktúra kipróbálása.

Intézmények

• Állandó területi központok (CentriTerritorialiPermanenti - CTP-k) Az állandó területi

központokat (CTP-ket) 1997-ben hozták létre a felnőttoktatás és képzés számára. Ezeket

szélesebb oktatási és képzési kínálat biztosítása érdekében alapították, hogy országos szinten

jobban kielégíthessék a különböző társadalmi igényeket. Céljuk egy: biztosítani egy „integrált

képzési kínálatot egyetemek, iskolák és szakképzési ügynökségek között”. A CTP-k ingyenesek.

• Esti tanfolyamok a középiskola felső osztályaiban

• Más oktatási ügynökségek által tartott magántanfolyamokért fizetni kell.

Tanfolyamkínálat (példák)

A 2014-2015-ös tanévtől kezdődően a felnőttoktatási és képzési tanfolyamokat, köztük azokat

amelyeket börtönökben és fogvatartási központokban tartanak, a következő módon szervezik meg:

tartományi felnőttképző központok (CPIA) által tartott alapfokú oktatási tanfolyamok, írni és olvasni

tudást oktató tanfolyamok és olasz nyelvtanfolyamok; iskolák által tartott középfokú oktatási

tanfolyamok, amelyek műszaki, szakmai és művészeti tanfolyamokat kínálnak.

Pénzügyi szempontok

Az alapfokú oktatás ingyenes a fiataloknak (tizenhat éves korig). Az étkeztetést és könyveket a

családoknak kell fizetniük.

A CTP-ken részt vevő személyeknek díjat kell fizetniük a könyvekért és a biztosításért.

7

A felnőttoktatási rendszer Portugáliában

Jogi keret

A felnőttképzés (EA) az az oktatási módozat, amely az ország minden alapvető oktatási szintjére

kiterjed. Ezt a módozatot olyan felnőtteknek szánták, akik nem folytatták tanulmányaikat, és azoknak,

akiknek a megfelelő életkorban nem volt hozzáférésük az alapfokú és/vagy középfokú oktatáshoz. Az

oktatás irányvonalairól és alapjairól szóló törvény (LDB 9394/96) 37. cikke kimondja: Az oktatási

rendszerek tanfolyamok és vizsgák révén biztosítják az ingyenes oktatási lehetőségeket olyan felnőttek

számára, akik a megfelelő életkorban nem tudnak tanulmányokat végezni, figyelembe véve a tanuló

jellegzetességeit, érdeklődési körét, élet- és munkafeltételeit. Ily módon, a felnőttoktatás az állami

hatáskörré válik. A kormány létrehozza az országos felnőttoktatási és képzési ügynökséget (ANEFA),

amely az országos képesítési ügynökséggel együtt felel a felnőttoktatási programokért.

Intézmények

A portugáliai új lehetőségek központjai (CNO): A CNO az egyik az országos képesítési rendszer (a 2007.

december 31-i 396. számú törvényrendelet) működetői közül, amelyeket a jelenlegi oktatási és képzési

rendszerben fejtenek ki és egészítenek ki, felnőttoktatási és képzési tanfolyamok (EFA tanfolyamok),

képzési modulok és az alapvető oktatást kiegészítő egyéb lehetőségek állami és magánszférájú

fejlesztésével. A felnőttoktatás egyéb lehetőségei:

• Iskolák

• Állami és szakmai képzési központok

Tanfolyamkínálat (példák)

Az írni és olvasni nem tudó személyek alapfokú oktatásban vehetnek részt olyan tanulási rendszereken

keresztül, amelyek magukban foglalják az olvasáshoz és íráshoz szükséges alapvető készségek

oktatását - nyelv és kommunikáció, matematika az életben, információ és kommunikáció technológia.

A kompetenciák elismerése, jóváhagyása és oklevéllel való tanúsítása (RVCC): célja a felnőtt lakosság

tanulmányi képesítési (RVCC iskolák) és szakképzettségi (RVCC szakiskola) szintjének emelése az

oktatási- vagy szakmai képzési rendszeren kívül történő tanítás fejlesztésén keresztül.

Oktatási és képzési tanfolyamok felnőtteknek (EFA): a felnőtt portugál lakosság tanulmányi képesítési

és szakképzettségi szintjének emelésére törekszik integrált oktatási és képzési kínálat révén,

alkalmazási feltételeik gyarapítására és az életcikluson keresztül szerzett képességek biztosítása.

Szaktechnológiai tanfolyamok: nem felsőfokú középfokú oktatás utáni tanfolyamok, amelyeken

szakképesítés szerezhető, és amelyek célja a vállalkozásokban azonosított szükségletek kielégítése

középvezetői szinten. Ezeket a tanfolyamokat középfokú vagy azzal egyenértékű tanulmányokkal

rendelkező személyeknek szánják.

8

Pénzügyi szempontok

A különböző felnőttoktatási programokat a portugál állam és az Európai Unió alapjaiból finanszírozzák.

A tanulók, társadalmi-szakmai státuszukon keresztül, ha munkanélküliek, ha a leghátrányosabb

helyzetű csoportokba tartoznak, képzési ösztöndíjat kapnak, amelynek összege a fent említett mutatók

szerint változik, plusz ebédtámogatásban és otthonról a felnőttoktatási létesítménybe való és onnan

hazafelé történő szállítás (közszállítás) költségeinek kifizetésében részesülnek.

9

A felnőttoktatási rendszer Romániában

Jogi keret

Az 1990-es évek eleje óta jelentős reformokat hoztak a romániai oktatási rendszerben. Az oktatási

törvény megváltozott, ami kedvező hatással volt a román oktatási rendszer eredményeire és

hatékonyságára. Az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium támogatja a „Második esély”

típusú oktatási programok szervezését. Ezt a programot a helyi önkormányzatokkal partnerségben

szervezik a tanfelügyelőségeken keresztül. A „Második esély” programok célja azon személyek alap-,

valamint a középfokú oktatásának kiegészítése, akik négy évvel túllépték a megfelelő életkort, és/vagy

olyan személyek számára, akik különböző okok miatt 14 éves korukig nem szerezték meg az iskolai

végzettséget, korán elhagyták az iskolarendszert vagy el sem kezdték azt.

Intézmények

• Romániában az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium támogatja a „Második esély”

típusú oktatási programok szervezését. A program célja az alapszintű oktatás megvalósítása,

és a korai iskolaelhagyás arányának csökkentése olyan gyermekek, fiatalok és felnőttek

körében, akik a kötelező tanulmányok befejezése előtt elhagyták az iskolát. A programban való

részvétel az egyetlen mód arra, hogy az iskolát elhagyó fiatalok/felnőttek országosan

elfogadott tanúsítványhoz jussanak.

• A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal - ANOFM is kínál szakképzéseket felnőttek számára. A

legtöbb ilyen tanfolyamhoz alapfokú írni-olvasni tudás és alapfokú matematikai kompetencia

szükséges, valamint egy tanúsítvány, ami igazolja, hogy a résztvevők jártak iskolába és már

birtokolják ezeket a képességeket.

• A különböző civil szervezetek is kínálnak programokat felnőttek számára, ahol olvasást, írást

és matematikai kompetenciákat tanítanak. A legtöbb esetben, azokat a tanúsítványokat,

amelyeket a tanulók ezeken a tanfolyamokon szereznek a többi állami intézmény nem ismeri

el.

• Különböző civil szerveztek szerveznek szakmai képzéseket is felnőttek számára. Ezek a

projektek csak bizonyos városokban vagy községekben állnak a célcsoport rendelkezésére,

ezért csak azon felnőttek számára érhetők el, akik ezeken a településeken laknak.

Tanfolyamkínálat (példák)

A „Második esély” program tanulói egy meghatározott tantervet követve haladnak, a tartalma

nagyrészt megegyezik a gyermekek számára kialakított tantervvel. Ezen tananyagok elsajátítása után

vizsgákra is sor kerül. A tanulási folyamat megkönnyítése érdekében egyszerre akár két iskolai

év/fokozat végezhető el.

Az ANOFM által, felnőttek számára szervezett szakképzések lehetnek: hegesztési, autószerelői,

villanyszerelői, szabó, ács, fodrász, stb.

10

Pénzügyi szempontok

A Nemzeti Oktatási Törvény szerint a kötelező állami alapoktatás minden román állampolgár számára

(minden megkülönböztetés nélkül) ingyenes. A román állampolgárok ingyenesen vehetnek részt a

Második esély programban, valamint a fennebb említett ANOFM által szervezett szakképzéseken is. Az

ingyenes oktatási lehetőségek mellett természetesen számos más szakmai vagy elméleti képzés

létezik, amelyek díjkötelesek.

11

A felnőttoktatási rendszer Szerbiában

Jogi keret

A Szerb Köztársaságnak van felnőttoktatási törvénye, amelyet a Szerb Köztársaság 55/2014-es számú

hivatalos közlönyében tettek közzé. A törvény 2014.01.01 óta hatályos. A felnőttoktatási törvény a

rendszerrel kapcsolatos összes kérdést szabályozza. Szabályozza, hogy ki vehet részt a

felnőttoktatásban, ki szervezheti meg az oktatást és az oktatás után milyen típusú oklevél vagy

tanúsítvány adható annak, aki elvégzi azt.

Intézmények

Felnőttoktatási tanfolyamokat szakosodott vállalatok szerveznek. Az ezekben alkalmazott oktatási

módszer a duális oktatás. A felnőtt személy több időt tölt el azon a munkahelyen, amelyet tanul. Az

elméleti részt abban a vállalatban tanulják meg, amely az oktatást szervezi. Ez az oktatás rövid ideig

tart, néhány hónaptól fél évig. Az oktatást elvégző felnőttek tanúsítványt kapnak, de ez a tanúsítvány

nem vezethető be munkakönyvükbe. Az oktatást elvégzők jogilag alapfokú tanulmányokkal rendelkező

személyek maradnak. Az ilyen típusú oktatásban részt vevő felnőttek az illető oktatás teljes piaci árát

fizetik.

A civil szervezetek különféle képzéseket szervezhetnek felnőttek számára. De a tanúsítvány, amelyet a

résztvevőknek adnak, nem vezethető be a munkakönyvbe. Ezek a képzések általában ingyenesek a

felnőttek számára, mert a civil szervezetek különböző projektekkel szerzik meg a szükséges

finanszírozást.

Tanfolyamkínálat (példák)

A legtöbb városban van olyan iskola vagy intézmény (úgynevezett szabadegyetemek vagy

munkásegyetemek), ahol a 15 évnél idősebbek és a felnőttek befejezhetik hiányzó elemi iskolai

osztályaikat. A felnőttek általában azért vesznek részt tanfolyamokon, hogy idegen nyelveket vagy

szakmát tanuljanak. Jelenleg a legnépszerűbbek az angol, német, skandináv és magyar

nyelvtanfolyamok. Nagyon népszerű szaktanfolyamok a különböző számítógépes tanfolyamok,

szakács, pék, autószerelő vagy szépségipari szakmai tanfolyamok. A nemzeti foglalkoztatási hivatal

néha szervez tanfolyamokat meghatározott szakmákban, általában akkor, ha néhány vállalatnak

nagyszámú munkásra van szüksége ugyanabban a szakmában. Ezeket a tanfolyamokat a nemzeti

foglalkoztatási hivatal munkanélküli felnőtteknek szervezi meg, és ezek a tanfolyamok ingyenesek

számukra.

Pénzügyi szempontok

A szabadegyetemeken vagy munkásegyetemeken az oktatás ingyenes az alapfokú oktatást illetően

(elemi iskola befejezése). Néhány tanfolyam (például a nyelvtanfolyamok) nem ingyenesek, a

résztvevőnek kis összegű díjat kell fizetnie. Ha valaki a hivatalos állami oktatási rendszeren kívül akar

szakmát tanulni vagy tanfolyamokat végezni különböző magánvállalatoknál megteheti, de ezekért a

12

tanfolyamokért fizetni kell.

13

Az elkészített felnőttoktatásban jártas szakértők valamint a roma felnőttekkel elkészített interjúk

összefoglalói

14

A felnőttoktatással foglalkozó szakértők valamint a roma felnőttekkel

készített interjúk összefoglalója

Ez a fejezet annak a 120 interjúnak a legfontosabb eredményeit összegzi, amelyet a hat résztvevő

országban készítettek a felnőttoktatással foglalkozó szakértőkkel valamint roma felnőttekkel. Az első

részben a szakértők interjúinak összefoglalói találhatók, míg a második a roma felnőttekkel készített

interjúk összefoglalóját tartalmazza.

A tanári segédanyag kidolgozása szempontjából rendkívül fontosnak tartottuk ezeket az adatokat. Arra

voltunk kíváncsiak, hogy a felnőttoktatással foglalkozó szakemberek, miként javítanának az oktatás

minősségén, milyennek képzelik el az optimális feltételeket, amelyekben a roma felnőttoktatás

megvalósulhat. A roma felnőttekkel végzett interjúk során arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen

feltételek között járnának szívesen képzésre? Milyennek képzelik el az alapszintű oktatást?

A felstrukturált interjúk során nyert adatokat használtuk fel arra, hogy egy olyan segédanyagot –

képzési tervet írjunk, ami valóban megfelel a kedvezményezettek számára.

Szakértői interjúk összefoglalója: Alapfokú oktatás roma felnőttek számára

Ebben a fejezetben összesen 30, országonként 5 felnőttoktatási szakértővel, szociális munkással,

romaszakértővel stb. készítettek interjút a roma felnőttek alapszintű oktatásáról.

Az első tematikus blokkban a roma csoportoknak az oktatási rendszerhez való hozzáféréséről

kérdezték őket, a nehézségek társadalmi, kulturális és gazdasági tényezőiről, a hátrányos

megkülönböztetésről, a roma csoportok mobilitásáról és a motivációról. A második tematikus

blokkban arról kérdezték őket, hogy milyennek kellene lennie a roma felnőttek alapfokú oktatásának,

tekintettel a külső feltételekre és az oktatási tartalmakra, valamint arról, hogy milyen pedagógiai

módszereket lehetne használni, valamint, hogy a célcsoport sajátos szükségleteit hogyan kellene

figyelembe venni.

Hozzáférés az oktatási rendszerhez

Társadalmi, kulturális, gazdasági tényezők

A szakértők elmondása szerint, a roma népcsoportot évtizedekig kizárták az oktatási rendszerből és

ezáltal mondhatni, hogy a társadalomból is. Emiatt a roma közösségekben az oktatást nem is

tekintették fontosnak. Több ország esetében is gyakori, hogy a roma lakosság tagjai nagyon fiatalon

elkezdenek dolgozni, hogy családjukat támogassák, emiatt korán elhagyják az iskolát vagy egyáltalán

nem is járnak iskolába.

A szakértők szerint fontos, hogy a roma közösségeket társadalmi beilleszkedését az oktatás által

segítsék, értékelve kulturális örökségüket, ösztönözve részvételüket, küzdve a sztereotípiák ellen és

támogatva az önbecsülést és a kölcsönös tiszteletet.

Ami a nőket és a lányokat illeti, nagy különbségek vannak a különböző országokban. Néhány országban

szinte nem is érzékelhető a különbség, sőt, néhol a lányok sokkal jobban teljesítenek az iskolában, mint

15

a fiúk, míg más országokban még mindig tetten érhető a nemi megkülönböztetés hatása, különösen a

roma közösségekben. Portugáliában például sokkal több írástudatlan nő van, mint férfi.

Az oktatási rendszerhez való hozzáférést több tényező is befolyásolhatja, ahogy az a következő

áttekintésből is kitűnik:

Az iskola hozzáállása (megbélyegzés, kirekesztés, diszkrimináció, előítélet)

Új keletű bevándorlás és nyelvi akadályok

Az iskolával vagy egyéb hivatalos intézményekkel szembeni bizalmatlanság

Szegregáció

Rossz életkörülmények (víz, villany, tiszta ruha hiánya) vagy hajléktalanság és az ehhez

kapcsolódó olyan problémák, mint a szegényes étrend és a fáradtság

Negatív iskolai tapasztalatok (saját vagy a családtagokéi) és az ezzel együtt járó szégyenérzet

Hiányzó iratok (születési bizonyítvány, oltási papírok, stb.)

Pénzügyi problémák és/vagy hosszú távú munkanélküliség

Egészségi problémák, egészségügyi biztosítás hiánya

Az oktatással szembeni negatív attitűd

Mélyszegénység

Diszkrimináció

A megkérdezett szakértők egyetértenek abban, hogy a diszkriminációnak minden bizonnyal szerepe

van a korai iskolaelhagyásban. Ugyan az oktatáshoz való hozzáférést nem korlátozhatja a roma

származás, de a diszkriminációtól való félelem valamint a negatív tapasztalatok hozzájárulhatnak

ahhoz, hogy a tanuló többet ne akarjon részt venni az oktatásban.

Az iskola olyan hely, ahol a tanulók számíthatnak diszkriminatív megnyilvánulásokra úgy a tanulók,

mint a tanárok részéről is. Vannak olyan pedagógusok, akiknek negatív előítéleteik vannak a roma

közösséggel szemben és ezt ki is nyilvánítják az osztálytermekben. Az is gyakori, hogy kevesebbet

várnak el a roma diákoktól, vagy csak akkor hangsúlyozzák, hogy ők roma gyerekek, ha valamilyen

problémát okoznak.

A legtöbb országban az oktatási rendszer nincs felkészülve a roma népcsoport oktatására. A tanárok

nem rendelkeznek elég ismerettel, hogy roma származású gyerekeket oktassanak.

A roma közösséggel szembeni hátrányos megkülönböztetés társadalmi és politikai szinten is fennáll,

még akkor is ha a legtöbb országban generációkon át ennek a csökkenése volt megfigyelhető.

A társadalom legtöbb tagjában még mindig élnek a romákkal szembeni sztereotípiák és előítéletek.

Gyakran még mindig bűnözőknek és koldusoknak tekintik őket.

Másrészről a roma népcsoport tagjai nem rendelkeznek ugyanazokkal a lehetőségekkel, hogy

érvényesítsék és megvédjék jogaikat, a kommunikációs akadályok és a hivatalos intézményekkel

szembeni bizalmatlanság miatt.

A roma népcsoport sajátosságai és mobilitása

A megkérdezett szakértők rávilágítottak arra, hogy fontos különbséget tenni az őshonos roma közösség

(az adott állam állampolgárai), valamint a más országokból bevándorolt roma közösség között. A két

16

csoportnak eltérő lehetőségeik lehetnek a szociális támogatás valamint az oktatás terén is. Ráadásul a

nyelvi akadályokat és a társadalomba való beilleszkedést illetően is különbség van.

Például Ausztriában az őshonos roma közösségről el lehet mondani, hogy egy társadalmilag integrált

csoport, aki iskolába vagy felnőttoktatási tanfolyamokra jár. Ezzel szemben a bevándorló roma

csoportoknak nyelvi akadályaik vannak, emiatt nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon,

gyermekeik nem járnak iskolába, stb.

A különböző országokból származó szakértők mind egyetértenek abban, hogy az oktatás nehéz kérdés

a roma közösségekben. Miközben egyes szakértők úgy gondolják, hogy a roma közösség tudatában van

a kérdés fontosságának, de egyszerűen nincsenek erőforrásaik, mások úgy vélik, hogy a roma közösség

számos tagja nem látja át az oktatásnak az életükre gyakorolt hatását.

Elmondásuk szerint a roma közösség nem föltétlenül tartja az oktatást egy jobb jövő garanciájának.

Gyakori az a vélekedés körükben, hogy az oktatás időt vesz el a pénzkeresés elől. Sok roma felnőtt úgy

gondolja, hogyha ők oktatás nélkül is tudnak élni és dolgozni, akkor gyermekeik is megtehetik ugyanazt.

Az egyik szakértő a „hídszervezetek”, mint például a Caritas, fontosságát emelte ki, amelyek segítik

őket a roma közösséggel való kommunikációban.

A roma közösség mobilitása nem minden országban jelent ekkora problémát. Míg Portugáliában

nagyon ritkák a vándor életmódot folytató roma közösségek, Ausztriában az alapszintű oktatás

célcsoportjának nagy része bevándorló, vándorló életmódot folytatató roma közösség. Más

országokban mindkét csoport létezik, a letelepedett és a vándorló közösség is.

Az oktatási folyamatban való bevonás esetében mindenképpen figyelembe kell venni az egyének

tartózkodási idejét. Emellett a szakértők kiemelték a tanácsadói szolgáltatások fontosságát is, hiszen

ezek segíthetnek abban, hogy közös megoldást találjunk a különféle egyéni esetekre.

Roma felnőttek alapszintű oktatásának feltételei

A képzés alapvető feltételei:

A képzés helyszíne: A szakértők egyetértenek abban, hogy fontos egy olyan tanulási légkör kialakítása

a létesítményekben, ahol minden résztvevő elfogadottnak érzi magát. Az osztrák szakértők elmondása

szerint a negatív iskolai tapasztalatok miatt fontos, hogy a tanfolyamokra ne az iskola épületében

kerüljön sor, más országbeli szakértők pedig az iskolai létesítményeket is ajánlottak a felnőttképzések

helyszíneként.

Fontos, hogy a tantermek a résztvevők lakhelyéhez közel legyenek, és hogy a diákok ismerjék az

épületet és környéket.

A szakértők szerint a legszegényebb roma települések esetében indokolt lehet egy, a lakóterületükön

szervezett „mozgó oktatási központ”, mivel sok esetben a családoknak nincs anyagi keretük arra, hogy

egy távolabbi helyszínre utazzanak.

A tantermet megfelelően kell felszerelni. Fontos, hogy a tanterem mellett higiénés helyiségek is

legyenek biztosítva a résztvevők számára.

17

A képzés időtartama: A képzés időtartamát a célcsoport igényeihez kell igazítani. Fontos, hogy az

oktató tudatosítsa diákjaiban, hogy csakis az aktív és rendszeres részvétellel tehetnek szert tudásra.

A szakértők hangsúlyozták, hogy sok esetben a célcsoportunk nincs hozzászokva a rendszerességhez,

valamint ahhoz, hogy egy órát vagy több órát tanuljon egyhuzamban.

Emiatt fontos, hogy az oktató minél több rövid szünetet iktasson be, valamint, hogy olyan módon

tervezze meg a napi aktivitásokat, hogy azok dinamikusan zajlódjanak és változatosak legyenek.

A szakértők szerint, a roma felnőtteket nehéz hosszú távú tanfolyamba bevonni. Véleményük szerint a

tanfolyamoknak legtöbb egy évig kell tartaniuk; a tanóráknak is rövidebbnek kell lenniük (naponta

legtöbb 1-3 órás képzést tudnának elképzelni a roma célcsoport számára).

Az oktató: Fontosnak tartották, hogy az oktató jól képzett, felnőtt oktató legyen. Előnyös, ha az oktató

a roma közösség tagja, és/vagy az oktató beszéli a kedvezményezettek anyanyelvét. Amennyiben ez

nem lehetséges, a szakértők tanársegéd/roma közvetítő bevonását javasolják a kommunikáció

megkönnyítése érdekében.

A szakértők szerint, fontos, hogy lehetőleg olyan oktatók oktassák a résztvevőket, akik ismerik a roma

közösség kultúráját és sajátosságait.

Fontos, hogy az oktató olyan hiteles kapcsolatot alakítson ki a résztvevőkkel a tanfolyam során, ami

bizalmon és kölcsönös elfogadáson alapszik. Ez a kapcsolat minőssége fontos motivációs tényezőként

szolgálhat a képzés ideje alatt.

Gyermekgondozó: Annak érdekében, hogy a szülők részt tudjanak venni és a tanulásra tudjanak

összpontosítani, hasznos lenne olyan gyermekgondozó bevonása, aki beszél a gyermekek anyanyelvén,

valamint lefoglalja a legkisebbeket az oktatás ideje alatt.

Ösztönzés: A szakértők egyetértettek abban, hogy egyaránt fontos a külső valamint a belső motivációs

eszközök alkalmazása is. Ez lehet például kávé vagy harapnivaló, meleg ebéd, tanszerek a felnőtteknek

vagy a gyermekeknek, ruházati cikkek, kellemes környezet biztosítása, segítség a háztartásban és

gyerekekkel, közös tanulmányi látogatás vagy példaképek a közösség számára.

Motiváció: A résztvevők motivációja nagyon egyénfüggő lehet. Egyes felnőttek akkor jelentkeznek

felnőttoktatási tanfolyamokra, amikor gyermekeik iskoláskorúak lesznek. Sok szülő ilyenkor kezd el

felnőttoktatási lehetőségek után keresni, mivel ilyenkor szembesül azzal, hogy nem tud aktívan részt

venni gyermekeik iskoláztatásában, nehézséget jelent számukra, hogy segítséget nyújtsanak nekik a

házi feladataikban.

Mások számára a munkakeresés alkalmával válik egyértelművé, hogy az írástudatlanságuk hátrányt

jelenthet számukra a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben.

Egy csoporthoz való tartozás is motivációt jelenthet egyes résztvevők számára, valamint az oktatóval

kialakított bizalmi kapcsolat is segítheti a motiváció fenntartását.

Tananyag:

18

A megkérdezett szakértők azt állítják, hogy az olvasás, az írás és a matematikai kompetenciák

fejlesztése kulcsfontosságú lehet a roma felnőttek körében. A különféle szakképzések fontosságát is

említik, amely növelheti esélyeiket a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben.

A szakértők kiemelték annak a fontosságát is, hogy az oktatók még a képzés elején bemutassák

tananyagot a csoportnak, majd a csoport kiválaszthassa magának, azokat a témákat, amiket fontosnak

tart, ezáltal létrehozva a saját tantervüket.

Az általunk tervezett témák (írás és olvasás, matematika és digitális kompetenciák) mellett a szakértők

még az alábbi témákat is javasolták:

• Tanulási stratégiák elsajátítása (hogy hogyan kell tanulni?)

• Önértékelés és önbizalom fejlesztése

• Hogyan alkalmazzuk a tanultakat a mindennapi életben?

• Költségvetés megtervezése

• Idegen nyelv

• Társadalmi ismeretek

• Politikai rendszer

• Technológia

A képzésen alkalmazható módszerek

Az alkalmazott oktatási módszereket illetően a szakértők egyetértenek abban, hogy egy kis újítással és

a kreativitással hatékonyabbá lehetne tenni ezeket a képzéseket.

Az olvasás, az írás és a matematikai kompetenciák elsajátításához használt klasszikus módszerek nem

mondhatóak hatékonynak a roma felnőttek esetében. Az andragógiában alkalmazott módszerek

mellett az alternatív pedagógiai módszereket, vagy olyan specifikus módszereket javasoltak, amiket a

diszlexia vagy a figyelemzavar kezelésében is alkalmaznak.

Fontos, hogy a tananyagot, az oktatási módszereket és a feladatlapokat a résztvevők érdeklődésére és

szükségleteire alapozzuk.

A tananyagnak változatosnak és gyakorlatiasnak kell lennie, amelyet a résztvevők a tanóra után

azonnal is felhasználhatnak. Az oktató kreativitása alapvető fontosságú az ilyen típusú képzések során.

Az előadásnak általában kevés elméletből és sok gyakorlatból kell állnia. A szakértők többek között az

alábbi példákat javasolták:

• Felnőttek számára íródott ábécéskönyvek (amennyiben ez létezik az adott országban)

• A mindennapi életben alkalmazható „tananyag” (hivatalos dokumentumok kitöltésének

gyakorlása, fizetési utalvány elolvasása, orvosi vizsgálatok eredményeinek elolvasása, stb.)

• Kreatív módszerek és művészetterápiás módszerek/tevékenységek alkalmazása az oktatásban

(festés, táncolás, éneklés, zenélés)

• Tapintható anyagok/eszközök alkalmazása az oktatásban (taktilis érzékelés)

• Hangos könyvek alkalmazása

• Tanulmányi látogatások (jegyárusító automaták, közkönyvtárak, bankautomata, stb.)

• Paolo Freire koncepciója az írni-olvasni tanulásra

• Tanítás zenén keresztül (dalok, hangszerek, stb.)

• Esettanulmányok, szerepjátékok és csoportos beszélgetések

• A résztvevő ismereteinek felmérése a képzés elején

19

Továbbá kerülendő az olyan módszerek/tartalmak alkalmazása, amely korlátozó, diszkrimináló vagy

megalázó lehet a résztvevők számára.

A szakértők kiemelték, hogy a folyamatos ösztönzés, a motiváció fenntartása kulcsfontosságú tényező

a roma felnőttekkel való együttműködésben.

A roma felnőttoktatás sajátosságai

A szakértők mind egyetértettek abban, hogy a roma közösség tagjainak lehetőségei minden területen

jelentősen korlátozva vannak. Ez nincsen másként az oktatás területén sem, legyen szó a gyerekeknek

szánt kötelező oktatásról vagy akár a felnőttoktatásról.

A roma felnőttoktatásban az oktató személye és felkészültsége kulcsfontosságú szerepet játszik. A

szakértők egyetértenek abban is, hogy a tanfolyamok sikerében a legfontosabb szerepet a jól képzett

felnőtt oktatók játsszák. Feladatuk, hogy az oktatás fontosságát kell hitelesen közvetíteniük a

kedvezményezettek felé.

Nagyon fontos a személyes kapcsolat az oktatók és a célcsoport között. Előnyt jelentene, ha az oktató

beszélné a célcsoport nyelvét, vagy ha ő maga is roma származású lenne. Amennyiben ez a feltétel

nem adott, hasznos lehet, hogy a képzés szervezésébe egy roma közvetítőt (mediátort) is bevonjunk.

A roma településeken fontos lenne olyan kampányokat szervezni, amely az oktatás fontosságra hívja

fel mind a gyerekek mind pedig a felnőttek figyelmét.

Minden szakértő egyetért abban, hogy a roma felnőtteket nehéz bevonni egy hosszú ideig tartó

oktatási folyamatba. Véleményük szerint a tanfolyamoknak legtöbb egy évig kell tartaniuk, a tanórának

is rövidnek kell lennie, hogy az összpontosításuk maximális legyen.

Mobilitás

A szakértők úgy gondolják, hogy a célcsoport mobilitása nagymértékben megnehezíti az oktatás

megvalósulását, legyen szó akár gyermekek, akár a felnőttek oktatásáról. Manapság egyre

nyitottabbak a különböző oktatási intézmények/szervezetek arra, hogy megengedjék a tanulók

mobilitását, elfogadjanak egy másik intézmény által kiadott tanulmányi értékelőt.

A szakértők fontosnak látnák, hogy a roma felnőtteknek szánt képzések is mind megengedjék ezt a

fajta mobilitási lehetőséget. Ehhez egy egységesen kidolgozott kiértékelő ívre lenne szükség, amiben

megjelenne a résztvevő személyes adatai mellet a résztvevő tudásszintje is (megszerzett

kompetenciákra alapozva). Ezt a bizonylatot a résztvevők magukkal vihetnék és átadhatnák a

következő intézetben, a következő oktatónak.

Továbbá fontos lenne kapcsolatban maradni és/vagy kapcsolatba lépni a többi alapszintű oktatást

nyújtó szervezettel, amelyek ott működnek, ahová a roma felnőttek költöznek. Ez a kapcsolattartás

segítséget nyújthatna nekik abban, hogy a következő városban/településen is találjanak egy

felnőttoktatással foglalkozó szervezetet/intézményt és ott folytathassák tanulmányaikat.

A megkérdezett szakértők tanácsa

A szakértők számos tanáccsal láttak el, amit szem előtt kell tartani egy hasonló képzés

megszervezésében:

• A roma közösség tagjainak az oktatáshoz való viszonyulását egyénileg kell megítélni. Vannak

20

olyan szülők, akik nem akarják, hogy gyermekeik iskolába járjanak, de vannak olyanok is, akik

akarják, és bátorítják őket, hogy iskolába járjanak. Ugyanígy, vannak olyan roma felnőttek, akik

számára fontos az oktatás és a fejlődés és vannak, akik nem nyitottak arra, hogy egy képzésen

vegyenek részt.

Környezettől függetlenül (iskolai környezet/iskolán kívüli környezet), a roma felnőtteknek

gyakran küzdenek szégyenérzetükkel, amiatt, hogy tanfolyamra kell járniuk. A résztvevők

érzékenysége miatt fontos, hogy az oktatási folyamat, a bevezetés csak kis lépésekben

történjen meg, helyet adva az ismerkedésnek, bizalmi légkör kialakításának.

• A roma felnőttek motiválását segítheti vallásos intézmények, helyi közösség bevonása.

• A bizalmi kapcsolatok kialakítása érdekében fontos a folyamatos terepmunka, a

családlátogatások.

• A projekt/a tanfolyam hivatalos akkreditációja és együttműködés az osztrák oktatási

intézményekkel.

• Egy bizonyos kor fölött lehet, hogy a roma felnőttek nem látják értelmét a képzésnek, fontos

ez esetben a bátorítás.

• A német nyelv ismerete fontos az Ausztriában való tartózkodáshoz.

• Az írni és olvasni tudás nem jelent garanciát a munkahelyre. Fontos, hogy az oktató ne ígérjen

olyant, ami nem biztos, hogy teljesül majd.

• A roma közösség számára fontos lenne, ha a roma/cigány kultúra sajátosságairól, értékeiről

tanulnának az iskolában vagy akár a felnőttoktatási (több kulturálisan megfelelő anyag és

eklektikus tanítási módszerek)

• A szóbeli kultúra: A szóbeliség az „erkölcsi tanításhoz” kapcsolódik, tényleges események és

anekdoták elbeszélésén keresztül. Kincset ér, ha valaki ismeri és elmondja gyökereinek

történetét.

• Egyes roma felnőttek állítják, hogy nincs szükség az oktatásra, például azt mondják, hogy csak

a nevüket kell tudniuk leírni, és olvasni kell tudniuk.

• Az önbecsülés kulcsa elsősorban az oktatásban található. Az oktatás az egyetlen, ami reményt

adhat a haladásra.

• Érdeklődésük felkeltésének egy módja politikai viták szervezése lehet.

• Mindig szem előtt kell tartania a családokon belüli viszonyokat, különösen a férj viszonyulását

a feleséghez valamint a lányaihoz.

21

A roma felnőttekkel elvégzett interjúk összefoglalói Minden országban 15 interjúra került sor roma felnőttekkel. Ez a fejezet az interjúk eredményeit

foglalja össze. Míg néhány eredményt külön-külön ismertetünk az egyes országok esetén, más témákat

egy általános összefoglaló keretén belül mutatunk be.

A megkérdezettekre vonatkozó általános információk

Korosztály

Ausztriában a roma megkérdezettek életkora 21 és 50 év között volt; legtöbbjük 30 és 50 év között.

Bosznia-Hercegovinában a roma megkérdezettek a 18 és 55 év közötti korosztályba tartoznak.

Olaszországban a megkérdezettek életkora 16 és 45 év között volt. 8 közülük 20 év alatti volt, míg 5

életkora 20 és 30 év között volt.

Portugáliában a roma megkérdezettek a 27 és 57 év közötti korosztályba tartoztak. A legtöbb roma

megkérdezettek életkora 30 és 50 év közötti volt, de 5 roma 50 évesnél idősebb volt.

Romániában a roma megkérdezettek életkora 22 és 64 év között volt, többségük 35 év alatti volt.

Szerbiában a roma megkérdezettek életkora 19 és 65 év között volt, a női interjúalanyok fiatalabbak

voltak, mint a férfiak.

Nemek szerinti megoszlás

Ausztriában 5 nőt és 10 férfit kérdeztek meg.

Bosznia-Hercegovinában 8 férfi és 8 nő vett részt az interjúkban.

Olaszországban 9 nőt és 6 férfit kérdeztek meg.

Portugáliában 10 roma nőt és 5 roma férfit kérdeztek meg.

Romániában a megkérdezettek között 11 nő és 4 férfi volt.

Szerbiában 5 férfit és 11 nőt interjúvoltak meg.

Összesen 92 interjúra került sor, 54 nővel és 38 férfival.

Származási ország

Ausztriában a roma megkérdezettek Szlovákiából (6), Magyarországról (4) és Romániából (5)

származtak.

Bosznia-Hercegovinában a roma megkérdezettek többségének származási országa Bosznia-

Hercegovina volt, míg egyiküknek Németország

Olaszországban a roma megkérdezettek Romániából (7), Koszovóból (5) és Macedóniából (3)

származtak.

Portugáliában a roma megkérdezettek mindegyikének Portugália volt a származási országa, míg a

Romániában megkérdezetteknek Románia.

Szerbiában a roma megkérdezettek származási országa vagy Szerbia (13), Koszovó (3) volt.

Összesítve, a roma megkérdezettek Romániából, Szlovákiából, Magyarországról, Bosznia-

Hercegovinából, Németországból, Portugáliából, Szerbiából és Koszovóból származnak.

22

Családi kötelékek

A roma megkérdezettek családjának nagysága változó volt. Voltak felnőttek, akiknek még nem voltak

gyermekei, voltak, akiknek már 5 gyermekük volt. A roma megkérdezettek minden partnerországban

azt állították, hogy kis családjuk van. Volt olyan megkérdezett is, aki öt gyermekével, hét testvérével,

azok élettársaival és gyermekeivel él egy háztartásban.

Az Ausztriában élő roma megkérdezettek közül néhányan ideiglenesen egyedül élnek és csak telefonon

keresztül tartják a kapcsolatot gyermekeikkel, akik a származási országokban élnek.

Az egy helyen való tartózkodás időtartama

Az Ausztriában megkérdezettek bevallása szerint 75-100%-ban Ausztriában tartózkodnak, de a

beszélgetésből az is kiderült, hogy közülük csak négyen laktak rendezett lakáskörülmények között.

Elmondásuk szerint ők Ausztriában élnek, de évente többször hazalátogatnak származási országukba.

A megkérdezettek közül ketten több időt töltenek származási országukban, és csak addig tartózkodnak

Ausztriában, ameddig az a megélhetésükhöz szükséges.

A Bosznia-Hercegovinában megkérdezett személyek többsége egy stabil lakhelyen él. Közülük csupán

hárman beszéltek arról, hogy időnként más településeken vállalnak munkát.

Az Olaszországban megkérdezettek több mint fele lakik stabil lakhelyen, közölök többen is már több

éve városba költöztek. Két személy rendszeresen látogatja származási országát.

A portugál interjúalanyok szociális lakásokban élnek, amelyet a városi önkormányzat biztosít több mint

12 éve.

A Romániában megkérdezettek mindegyikének van állandó lakhelye, de a férfiak időnként külföldön

vállalnak munkát vagy kereskedéssel foglalkoznak.

A szerbiai interjúalanyok hosszabb ideje ugyanabban a városban élnek. A 3 koszovói roma felnőtt a

háború miatt költözött Szerbiába, és azóta ott tartózkodnak.

Oktatási tapasztalatok

A megkérdezettek iskolai végzettsége

Az Ausztriában meginterjúvoltak közül 3 nem járt iskolába, 4 nem fejezte be a kötelező oktatást,

nyolcan viszont sikeresen befejezték az iskolát, és egyikük szociálpedagógiából szerzett oklevelet.

A Bosznia-Hercegovinában meginterjúvoltak többsége nem járt iskolába. Közülük csak 3 járt iskolába

2-5 évig. A roma megkérdezettek közül 4 vesz részt nem hivatalos oktatásban (Írást és olvasást

tanulnak).

Az Olaszországban megkérdezettek iskolai végzettsége az iskolázatlan, egyetlen osztályt sem végzettek

személyektől a 12 osztályt végzettekig terjed. Ketten jártak középiskolába.

A Portugáliában a megkérdezett felnőttek mindegyike azt állította, hogy jártak iskolába. Míg 10

személyelmondása szerint, befejezte a kötelező oktatást, 5 kevesebb mint 4 osztályt járt.

Romániában a roma megkérdezettek közül 8 írástudatlan volt, míg a többi 7 megkérdezett személy 4

évig járt iskolába. Közülük 3 felnőtt vett részt az alapszintű felnőttoktatásban.

A szerb interjúalanyok csaknem fele írástudatlan, és sohasem járt iskolába. A többi meginterjúvolt

személy iskolai tapasztalata a befejezetlen elemi iskolától a befejezett középiskoláig terjed, többségük

befejezte az elemi iskolát.

23

A hat országban a roma megkérdezettek közül összesen 30 soha nem járt iskolába, és csaknem

ugyanannyian nem végezték el a kötelező osztályokat.

Néhányan szakképzettséget tudtak szerezni, például mint kőműves, ács vagy bányász, de a legtöbb

megkérdezett személy csak szakképzetlen munkásként tudott tapasztalatot szerezni építkezéseken,

mezőgazdaságban és takarításban.

Az oktatás fontossága a mindennapi életben

A megkérdezettek az oktatást igencsak fontosságnak értékelik, főleg a munkapiachoz való hozzáférés

miatt. Elmondásuk szerint, fontosnak tartják, hogy az olvasást és írást megtanulva megértsék a

különféle dokumentumokat, hogy szakképzésen vegyenek rész stb.

A roma megkérdezettek körülbelül egyharmada úgy gondolja, hogy iskolázottsági szintjük elegendő

ahhoz, hogy megbirkózzanak a mindennapi élet kihívásaival, de ahhoz viszont már nem elégséges, hogy

egy megfelelő és jövedelmező állást találjanak.

Néhányan a férfiak közül megjegyezték, hogy számukra az a fontos, hogy minél előbb dolgozni

kezdjenek és pénzt keressenek. Elmondásuk szerint az oktatás nem mindig számít, ugyanis olyan

munkanélküliek is vannak, akik tanultak korábban.

Annak ellenére, hogy az oktatást minden válaszadó nagyon fontosnak tekinti, csak kevesen mondták

el magukról, hogy ismernek vagy érdeklődnek új lehetőségek, tanfolyamok iránt.

Nehézségek a mindennapokban

A legtöbb megkérdezett beszámolt arról, hogy nap, mint nap találkozik olyan nehézséggel, amit csak

amiatt nem tud megoldani, mert nem rendelkezik a megfelelő kompetenciákkal, például mert nem

tudtak írni vagy olvasni. Néhányan a megkérdezettek közülük azt is elismerték, hogy sok esetben

igencsak kínosan érzik magukat, amikor valakit meg kell kérniük, hogy segítsen nekik.

A következő esetekről/mindennapi helyzetekről számoltak be, amikor úgy érezték, hogy nem

rendelkeznek a megfelelő kompetenciákkal:

Olvasás és írás (fontos információkhoz való hozzáférés)

• Dokumentumok megértése és aláírása

• Különböző űrlapok kitöltése

• Számlák kifizetése

• Orvosi eredmények vagy küldő papírok elolvasása

• Állásra való jelentkezés (állással kapcsolatos kérdések megválaszolása)

• Német nyelv ismerete az álláskereséshez stb. (az Ausztriába érkezők számára)

• Angol, mint második nyelv

• Műszaki készségek és számítógépes ismeretek hiánya (például bankautomata használata)

Jövőbeli tervek

A megkérdezettek elmondták, hogy tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy az oktatás

megváltoztathatja jövőjüket. Az iskolázottságot elsősorban a munkával/munkalehetőségekkel

kapcsolják össze, de az oktatással megszerezhető önállóság előnyével is tisztában vannak.

Az interjúk során arról is beszélgettünk, hogy a megkérdezettek mit szeretnének elérni a közeljövőben?

Szeretnének részt venni egy képzésen?

24

Jövőbeli terveik:

• Stabilitás és hivatalos tartózkodási engedély megszerzése

• Szakma tanulása, szakképzésen való részvétel (A következő szakmákat említették: autószerelő,

eladó, szakács, kertész, fodrász, kőműves, varrónő, szobafestő, stb.)

• Állás keresése, munkahelyváltás

• Német nyelvtudás fejlesztése; idegen nyelvek tanulása

• Iskola elvégzése - Kevesebb kínos pillanat

• Mások segítése

• Az emberek roma közösség tagjaival szembeni előítéletének és elképzeléseinek

megváltoztatása

• Saját nevük leírásának megtanulása, hogy többé ne kelljen ujjlenyomatot használni az

aláíráshoz

A tanegységek szerkezete

A képzés feltételei

Az összes felkínált lehetőség közül a legtöbben azt választanák, hogy kiscsoportokban és iskolai

körülmények között (iskolai tanteremben) tudnák elképzelni az oktatást.

Néhányan megemlítették, hogy inkább ismert környezetben szeretnének tanulni, mint például a

Caritas egy épületében. A válaszadók azt is elmondták, hogy sokkal előnyösebb lenne, ha a

tanfolyamokat lakóhelyükhöz közel tartanák; de a többség azt is megjegyezte, hogy számukra nem

jelentene problémát az sem ha távolabbra, akár a legközelebbi városba kellene elmenni.

Míg Olaszországban vagy Portugáliában egyesek inkább vegyes tanfolyamokra szeretnének járni nem

roma felnőttekkel, a többi országban a megkérdezettek legnagyobb százaléka jobban szeretne csak a

roma közösség tagjainak szervezett tanfolyamokra járni.

Többségük azt is elmondta, hogy nincs senkijük, akire gyermeküket a tanfolyamok ideje alatt

rábízhatnák, emiatt nehézséget jelentene számukra, hogy részt vegyenek egy tanfolyamon.

Ami a légkört és az oktatót illeti, azt nyilatkozták, hogy a tanuláshoz nagyon fontos az olyan környezet,

ahol szívesen látják őket. Ez legyen csendes és békés, ahol könnyen összpontosíthatnak a tananyagra.

Anyanyelvüket beszélő, jó oktatókra van szükségük, és arra, hogy jó kapcsolatuk legyen vele, ami

ösztönözheti a tanulást és a kitartást. Emellett fontos, hogy elfogadják, és ne szégyenítsék meg őket

társaik előtt.

Néhányan azt is megjegyezték, hogy inkább saját generációjuk tagjai között szeretnének tanulni.

A képzés időtartama és rendszeressége

Munkahelyük mellett, a legtöbben 1-2 órát tanulnának a tanulásra szentelni délutánonként vagy

esetleg esténként. A munkanélküli felnőttek azt is el tudják képzelni, hogy naponta akár több órát és

hetente akár több napon át tanuljanak.

A legtöbb roma megkérdezett szerint egy ideális képzés teljes időtartamának nem kellene hosszabbnak

lennie, mint 3 - 4 hónap. Néhányan csak 1 vagy két hónapot tudnának elképzelni, és vannak olyanok

is, akik el tudnák képzelni, hogy egy éves vagy akár hosszabb tanfolyamokon is részt vegyenek.

25

Legtöbbjük azt is megjegyezte, hogy előnyös lenne számukra, ha tanulási erőfeszítéseikért cserébe

anyagi juttatásokat is kapnának.

Tananyag

Amit tanulni szeretnének:

• Olvasás és írás megtanulása (nevük leírása, egyszerű szöveget olvasása és leírása,

dokumentumok kitöltése, stb.)

• Matematikai alapfogalmak

• Számítógépes ismeretek megszerzése; az internet használatának megtanulása

• Idegen nyelv, például német vagy angol

• Hajtási engedély megszerzése

• Szakma tanulása, például kertészkedés, fodrászat, szakácskodás, kőművesség, autószerelés,

szabás és varrás, kézművesség, erdészet, szobafestés, stb.

Motiváció

A roma megkérdezettek többsége úgy véli, hogy az oktatással olyan tudást szerezhet, amely segít nekik

abban, hogy jobb lehetőségekhez jusson, jobb állást találjon, hosszútávon pedig segít nekik javítani

életkörülményeiken.

A tananyagnak és a gyakorlatoknak, hasznosnak és célszerűnek kell lenniük mindennapi életükben.

Néhány válaszadó ugyanakkor úgy gondolja, hogy gyermekeik támogatása a legfontosabb, ők

szeretnék, ha segíteni tudnának gyermekeiknek a házi feladataik megoldásában.

A megkérdezettek közül többen is említettek, hogy számukra fontos lenne, hogy az oktatók

megbízhatók és barátságosak legyenek. Szeretnék, ha tisztelettel kezelnék, és nem szégyenítenék meg

őket.

A megkérdezettek egy része elmondta, hogy őket csupán az anyagi juttatások tudnák ösztönözni, hogy

egy hasonló képzésen részt vegyenek.

26

Az interjúk során levont következtetések összefoglalása

Ez a rövid fejezet összefoglalja az interjúk eredményét, lényeges információkat tartalmaz a tanfolyam

és a tanegységek létrehozásához.

A roma közösség sajátosságai és mobilitása

A szakértőkkel és roma felnőttekkel készített interjúk során egyértelművé vált, hogy a célcsoport

igényei igen változók lehetnek. Fontos különbséget tenni vándorló életmódot folytató és a stabil

lakhellyel rendelkező roma közösségek között.

Noha a tanári segédanyag célja, hogy egy olyan képzési tervet mutasson be, amelyben elsősorban a

vándor életmódot folytató roma közösségek tagjai vehetnek majd részt, a stabil lakhellyel rendelkező,

letelepedett roma közösségek tagjait sem zárja ki.

Az alapfokú oktatási tanfolyamokat esetében fontos, hogy figyelembe vegyék a tanfolyamokon részt

vevő személyek igényeit.

Az interjúk azt mutatják, hogy míg Ausztriában számos vándorló életmódot folytató roma közösség

van, Portugáliában szinte kizárólag csak letelepedve élnek. Olaszországban, Szerbiában, Bosznia-

Hercegovinában és Romániában mindkét csoport megtalálható.

Ami azokat az okokat illeti, hogy interjúalanyaink miért nem jártak iskolába, a válaszok nagyon

különbözőek, ez részben szintén a megkérdezett csoportjaink sokféleségének volt tulajdonítható,

különböző országból származtak, különböző volt az életkoruk, nemük és családi állapotuk, valamint

különböző ideig tartózkodnak egy adott országban.

A szakértők kiemelték az érdekeltek számára nyújtandó egyéni tanácsadás fontosságát, hogy meg

lehessen találni számukra a legjobb tanfolyamot és időpontot. Továbbá megemlítették a

hídszervezetek, mint a Caritas vagy a roma közösségekkel foglalkozó más civil szervezetek fontosságát,

amelyek elősegítik a roma populáció tagjainak hozzáférését a hivatalos oktatási intézményekhez.

A résztvevők tudásszintjére vonatkozó információk egyik oktatási központtól a másikhoz történő

továbbítása érdekében a szakértők rámutattak arra, hogy ez csak a résztvevő beleegyezésével

történhet. A Mobilitás című kiegészítő fejezetben pontosította és elmagyarázta ezt a témát, példát is

adva a mobilitási eszközre.

A tanfolyam időtartama és gyakorisága

A roma felnőttek, valamint a szakértők nagyon különböző válaszokat adtak ebben a témakörben. A

felnőttoktatásban tapasztalattal rendelkező szakértők véleménye szerint, a tanfolyam időtartamát

valamint a csoportfoglalkozások időpontjait a célcsoport igényeihez kell hozzáigazítani. A

csoporttagokkal közösen kell megbeszélni a programot, annak érdekében, hogy mindenki részt tudjon

venni a foglalkozásokon.

A szakértők és roma felnőttek többsége is kérdésünkre azt válaszolták, hogy heti 3 alkalom és napi 1-

3 óra lenne megfelelő számukra. Továbbá, a legtöbb roma megkérdezettek szerint a képzésnek,

egyetlen tanulási szakasznak nem szabad 3-4 hónaposnál hosszabbnak lennie.

27

A célcsoport résztvevőinek egyéni szükségleteit figyelembe véve a projektcsapat úgy döntött, hogy a

képzés 45 perces tanórákat magában foglaló egységekre osztja fel, amelybe nincs beleszámítva a

tanfolyam előtti és utáni ismerkedési idő.

A csoportnak közösen kell eldöntenie, hogy naponta egy vagy két tanórát szeretnének megtartani,

valamint azt, hogy hetente hányszor találkozzanak. Értelemszerűen, minél nyitottabban arra a

résztvevők, hogy gyakrabban találkozzanak (legtöbb heti három alkalom ajánlott), annál hamarabb

befejezik majd a képzést.

Az „Útmutató az első tanórához” című kiegészítő fejezetben részletesen leírtuk, hogy milyen fontos

témákat kell megbeszélni az első tanóra alatt valamint, hogy hogyan lehet közösen megállapodni a

tanfolyam időtartamát és gyakoriságát illetően.

A tanfolyam külső feltételei

A megkérdezettek válaszai szerint, jobban szeretnének kiscsoportokban tanulni, ahol az oktató

mindenkire egyformán tud figyelni.

A tanfolyam helyszínét illetően a megkérdezettek elmondták, hogy az iskola épületében is szívesen

tanulnának, amennyiben nincsen más lehetőség. Néhányan említették azt is, hogy inkább egy iskolán

kívüli, számukra ismert környezetben szeretnének tanulni, például a Caritas egy épületében.

Előnyös lenne, ha a tanfolyamokat a lakóhelyük közelében tartanák, hogy ne kelljen sokat utazniuk,

buszjegyre költeniük vagy sokat távol lenniük otthonról.

A szakértők is egyetértenek azzal, hogy fontos, hogy a tanfolyam helyszíne a résztvevők otthonának

közelében legyen, és hogy a résztvevők ismerjék az épületet és a környéket.

Míg egyes szakértők úgy vélik, hogy a negatív iskolai tapasztalatok miatt a tanfolyamokat nem az

iskolákban kellene tartani, addig más szakértők iskolai tantermeket javasolnak erre a célra, ami azért

is lehetne előnyös, mert a felnőttek és gyermekek ugyanazon időben és helyen tanulhatnának.

A tanfolyam számára legmegfelelőbb helyszínt megtalálása érdekében figyelembe kell venni az egyes

szervezetek lehetőségeit és a résztvevők igényeit, szükségleteit.

A megkérdezettek egyetértenek abban, hogy a tanterem légkörének kellemesnek kell lennie, hogy a

tanulásra lehessen összpontosítani.

A roma felnőttek azt is elmondták, hogy a tanfolyam alatti gyermekfoglalkozás és gyermekfelügyelet

hozzájárulna ahhoz, hogy részt tudjanak venni és a tanulásra tudjanak figyelni.

(A „Gyermekfelügyelet” című kiegészítő fejezetben szereplő munkaköri leírás mintaként szolgál a

tanfolyamokat szervezői számára)

Tartalom és anyag

A szakértők és a roma felnőttek is egyaránt egyetértenek abban, hogy az olvasás és írás, a matematikai

kompetenciák és a számítógépes ismeretek tananyagai fontos alapismeretek.

A megkérdezett roma felnőttek azt is elmondták, hogy a fentebb említett ismeretek mellett számukra

fontos lenne az idegen nyelvek, különböző szakmák tanulása és a hajtási engedély megszerzéséhez

szükséges ismeretek elsajátítása.

A megkérdezett felnőttoktató szakértők is úgy vélik, hogy a tananyag mellett fontos lenne idegen

nyelveket-, társadalomtudományt-, technológiát is oktatni. Ezek a témák nem kerültek be ebbe a tanári

segédanyagba.

28

A tananyag valamint az óratervek kidolgozásakor fontos, hogy az oktatók figyelembe vegyék

résztvevők szükségleteit, érdeklődési körét valamint a kedvenc szabadidős tevékenységeiket is.

Az olvasást és írást, matematikai kompetenciákat és számítógépes ismereteket oktatásába

becsempészhetünk olyan gyakorlatokat is, amelyekkel egyben valamilyen szakmáról is tanulnak

(Például matematika oktatása főzésen/sütésen keresztül – főként, ha a csoportban inkább nők vesznek

részt).

A tanóráknak érdekesnek, kézzelfoghatónak, gyakorlatiasnak és kreatívnak kell lennie, ehhez pedig az

oktatónak minél változatosabb módszereket kell használnia: vizuális eszközök, képeket, zene,

kiscsoportos beszélgetések, esettanulmányokat, gyakorlati megtapasztalás, stb. Ehhez természetesen

nélkülözhetetlen, hogy az oktató ne ismerje jól a résztvevőket.

A függelékekben tanegységenként 10 tanórát dolgoztunk ki, amik példaként szolgálnak a további

tanórák kidolgozásához.

Az oktató

Mind a megkérdezett roma felnőttek mind pedig a felnőttoktató szakértők egyetértettek abban, hogy

fontos lenne, ha az oktatók beszélnék a résztvevők anyanyelvét.

A roma megkérdezettek úgy gondolják, hogy az oktatóval való jó kapcsolat fontos motivációs tényező

lehetne számukra: „ha ügyesen tanít, akkor elmennénk.”

A felnőttoktatással foglalkozó szakértők szerint, egy jó oktatónak képesnek kell lennie a résztvevők

igényeinek, szükségleteinek felmérésére valamint arra, hogy a tananyagokat ehhez igazítsák. („Az

oktató képzése” című kiegészítő fejezetben megtalálható egy rövid leírás az oktató szükséges

kompetenciáiról és a célcsoporttal való foglalkozáshoz szükséges kiegészítő elméletekről.)

Az oktató mellett hasznos lenne egy roma közvetítő bevonása is, aki folyamatos kapcsolatot tud tartani

a résztvevőkkel, el tudja kísérni az oktatót a családlátogatások alkalmával vagy akár roma nyelven is

tud értekezni a közösség tagjaival.

A résztvevők motivációja

A felnőttoktatással foglalkozó szakértők szerint a résztvevők motiválása rendkívül fontos szerepet

játszik egy sikeres képzés megvalósításában. Ez megvalósulhat a belső motiváció növelésével, mint a

személyes kapcsolat kialakítása, közös célok kitűzése, sikertörténetek bemutatása vagy külső

motivációs eszközökkel, mint a különböző anyagi javak biztosítása a résztvevők számára.

A roma interjúalanyok elmondása szerint, számukra mindkét ösztönzési forma fontos lenne.

29

Oktatási elmélet

„Mondd el és elfelejtem, taníts engem és tudni fogom, vonj be és megjegyzem.” - Benjamin Franklin A következő fejezet az andragógia elméleti áttekintését, a nyelvelsajátítási elméleteket, valamint az

alapszintű matematika didaktikai vonatkozásait tartalmazza.

Az andragógia alapjai

Mi az andragógia?

Az ókori görög kifejezés szó szerinti fordítása azt jelenti, hogy „felnőtt férfit vezetni”. Magát a kifejezést egy Alexander Kapp nevű német oktató alkotta m