oktatÁsi programoktatÁsi program - aok.pte.huaok.pte.hu/docs/th/prfuz/prfuz_gysz_ii_0607.pdf ·...

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI SZAKGYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI SZAKGYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI SZAKGYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI SZAK

II. ÉVFOLYAMII. ÉVFOLYAMII. ÉVFOLYAMII. ÉVFOLYAM 3333----4. szemeszter4. szemeszter4. szemeszter4. szemeszter

OKTATÁSI PROGRAMOKTATÁSI PROGRAMOKTATÁSI PROGRAMOKTATÁSI PROGRAM

2006/2007

PÉCS

Tartalomjegyzék

Bevezető ................................................................................................................................................. 1

A kreditrendszer néhány alapelve .......................................................................................................... 2

A 2006/2007. tanév időbeosztása ........................................................................................................... 3

A 3-4. szemeszter ajánlott tanterve ....................................................................................................... 4

Órarendek................................................................................................................................................ 6

3. szemeszter

Analitikai kémia 2. (OGAAK1) ............................................................................................................ 8

Anatómia 2. (OGAHA2) ...................................................................................................................... 11

Fizikai kémia 2. (OGAFK2) ................................................................................................................. 13

Kolloidika 1. (OGAKD1) ..................................................................................................................... 16

Szerves kémia 1. (OGASK1) .............................................................................................................. 19

Biokémia 1. (OGOBK1) ...................................................................................................................... 21

4. szemeszter

Farmakobotanika (OGAGNT) ............................................................................................................. 25

Kolloidika 2. (OGAKD2) ..................................................................................................................... 28

Műszeres analitika (OGAMUA) .......................................................................................................... 30

Szerves kémia 2. (OGASK2) ............................................................................................................... 33

Biokémia 2. (OGOBK2) ....................................................................................................................... 34

Gyógyszerügyi ismeretek 1. (OGGGI1) .............................................................................................. 42

Szakmai gyakorlat 1. (OGRSG1).......................................................................................................... 44

Angol/német szaknyelvi záróvizsga ..................................................................................................... 46

Testnevelés (OGRTE3-4) ..................................................................................................................... 48

1

Általános információk Az oktatási programfüzetek az adott tanév Tanrend című kiadványának – az

egyes évfolyamokra vonatkozó – kiegészítő részei. Tartalmazzák a tanév

időbeosztását, a tanterv és az órarend mellett mindkét szemeszterre az

évfolyamon oktatott kötelező tárgyak speciális tanulmányi követelményeit, az

előadások és gyakorlatok időrendbe szedett tematikáját és a vizsgakérdéseket,

az érvényes tanterv szerinti sorrendben. Utóbbiakról esetleg szükséges további

információk az egyes tanszékeken kérhetők.

A tanszékek címjegyzéke, az oktatók névsora, a nyelvoktatás tudnivalói, az

intézetek és klinikák által TDK munkálkodásra, kidolgozásra felkínált

tudományos témák valamint a szakok tantervei és órarendjei az évi Tanrend

kiadványban találhatók meg.

Dr. Wittmann István

oktatási dékánhelyettes

2

A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE: A Gyógyszerész szakon minimum 300 kreditpontot kell összesen összegyűjteni, ezt a mennyiséget 10%-kal túl lehet lépni költségtérítés fizetése nélkül (államilag finanszírozott képzésben). A felsőoktatási törvény (85. §. (4)) alapján a 300 kreditpontból - 80% a kötelező tárgyakból gyűlik össze, - legalább 5%-ot kell fakultatív tárgyakból teljesíteni (15 kreditpont), - így kb. 15%-ot kell az elektív tárgyakból teljesíteni (45 kreditpont – ebből 10 kreditpont a diplomamunka értéke), A tárgyak egy része kritérium követelmény, amelyek aláírással (tehát vizsga nélkül) zárulnak, értük kreditpont nem adható, viszont teljesítésük az abszolutórium megszerzésének feltétele. Az Általános Orvostudományi Karon a tárgyak/kurzusok nem ismételhetőek, vagyis ha valaki már egy félévben felvette és kreditpontot szerzett az adott tárgyból, újból nem veheti már fel. A hallgató a tárgyakat / kurzusokat a tárgyfelvételi időszakban veszi fel, az adott félévre meghirdetett listából, figyelembe véve az előtanulmányi rendet és az esetleges létszámkorlátokat. Érdemjegy és kreditpont csak az ETR-ben a tárgyfelvételi időszakban felvett tárgyakra szerezhető. Az ajánlott tantervek egy félévre 30 ± 3 kreditpont összegyűjtését célozzák. Az Alapozó, a „Biológiai és orvosi elméleti ismeretek”, a „szaktudományi ismeretek” és a Szigorló

modulban felsorakoztatott tárgyak kötelezően elvégzendőek, a kritérium követelmény tárgyak külön modulban szerepelnek, akárcsak az elektív és fakultatív modulban elhelyezett tárgyak. A tárgyakat jelző kódok felépítése a következő

2006. előtt megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aomane02): 1. karakter O = orvoskar 2. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 3. karakter (modul) A = alapozó, O = biológiai és orvosi elméleti ismeretek,

G = gyógyszerészi szaktudományi ismeretek, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív

4-6. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés pl. OGAHA1 = gyógyszerész (OG) szakon alapozó (A) modulban (kötelező) Anatómia 1 c. tárgy

2006-ban megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aokalt06): 1. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 2. karakter (képzés nyelve) M = magyar nyelvű képzés 3-4. karakter (tanterv kelte) 06, vagyis a 2006/07. tanévtől elfogadott tanterv szerint 5. karakter (modul) A = alapozó, O = biológiai és orvosi elméleti ismeretek,

G = gyógyszerészi szaktudományi ismeretek, R = kritérium követelmény,

E = elektív, F = fakultatív 6-8. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés, rendszerint azonos az aomane02

jelzésű képzésnél használt 3 betűs rövidítéssel. Pl. GM06AHA1 = gyógyszerész szakon (G) magyar nyelven (M) a 2006. tanévtől elfogadott tanterv adatai szerint induló (06) kötelező tárgy az alapozó modulban (A), név szerint az Anatómia 1 (HA1).

3

A 2006/2007. TANÉV IDŐBEOSZTÁSA

Gyógyszerész szak

Szorgalmi időszak:

I. félév I-IV. évfolyam 2006. szeptember 04. – 2006. szeptember 08. (iratkozási hét) 2006. szeptember 11. – 2006. december 15. (14 hét szorgalmi időszak) II. félév I - IV. évfolyam 2007. február 05. – 2007. május 18. (14 hét szorgalmi időszak)

Vizsgaidőszak:

I. félév I–IV. évfolyam 2006. december 18. – 2007. február 02. (7 hét) II. félév I-III. évfolyam 2007. május 21. – 2007. június 29. és 2007. augusztus 21. – 2007. augusztus 31. (8 hét)

Nyári szakmai gyakorlatok mindhárom szakon:

GYSZ I-III. évf. 2007. júl. 02. – 2007. júl. 27. ill. 2006. júl. 30. – 2007. aug. 24. Tavaszi szünet: 2007. április 02 – 06. (Húsvét előtti hét)

1. félév

2006. szeptember 04. – 08. iratkozási hét 1. hét 2006. szept. 11. – 15. 2. hét 2006. szept. 18. – 22. 3. hét 2006. szept. 25. – 29. 4. hét 2006. okt. 02. – 06. 5. hét 2006. okt. 09. – 13. 6. hét 2006. okt. 16. – 20. 7. hét 2006. okt. 23. – 27. 8. hét 2006. okt. 30. – nov. 03. 9. hét 2006. nov. 06. – 10. 10. hét 2006. nov. 13. – 17. 11. hét 2006. nov. 20. – 24. 12. hét 2006. nov. 27. – dec. 01. 13. hét 2006. dec. 04. – 08. 14. hét 2006. dec. 11. – 15.

2. félév 2007. április 02. - 06. tavaszi szünet

1. hét 2007. febr. 05. – 09. 2. hét 2007. febr. 12. – 16. 3. hét 2007. febr. 19. – 23. 4. hét 2007. febr. 26. – márc. 02. 5. hét 2007. márc. 05. – 09. 6. hét 2007. márc. 12. – 16. 7. hét 2007. márc. 19. – 23. 8. hét 2007. márc. 26. – 30. 9. hét 2007. ápr. 09. – 13. 10. hét 2007. ápr. 16. – 20. 11. hét 2007. ápr. 23. – 27. 12. hét 2007. ápr. 30. – máj. 04. 13. hét 2007. máj. 07. – 11. 14. hét 2007. máj. 14. – 18.

4

Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre

Gyógyszerész szak – 3. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak

félévi órazám kód cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3

ea gyak szem Σ vizsga kredit

ALAPOZÓ MODUL

OGAAK2 Analitikai kémia 2. Dr. Ohmacht Róbert Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

OGAAK1 OGAAS2 28 70 0 98 szig 7

OGAHA2 Anatómia 2. Dr. Rékási Zoltán Anatómiai Intézet OGAHA1 28 28 0 56 fgyj 4

OGAFK2 Fizikai kémia 2. Dr. Nagy Géza TTK Általános és Fizikai Kémiai Tanszék

OGAFK1 0 56 0 56 fgyj 4

OGAKD1 Kolloidika 1. Dr. Kovács Barna TTK Általános és Fizikai Kémiai Tanszék

OGAAS2 OGAFK1 28 0 0 28 koll 2

OGASK1 Szerves kémia 1. Dr. Hideg Kálmán Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet

OGAAK1 OGAAS2 56 42 0 98 koll 7

BIOLÓGIAI ÉS ORVOSI ELMÉLETI ISMERETEK MODUL

OGOBK1 Biokémia 1. ifj. Dr. Gallyas Ferenc Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

OGAAK1 OGAMB2 42 14 14 70 koll 5

KRITÉRIUM KÖVETELMÉNYEK

OGRTE3 Testnevelés 3. Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet OGRTE2 0 28 0 28 aláírás 0

29

5

Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre

Gyógyszerész szak – 4. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak

félévi órazám kód cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3

ea gyak szem Σ vizsga kredit

ALAPOZÓ MODUL

OGAGNT Farmakobotanika Dr. Molnár Péter Farmakognóziai Intézet OGALAT OGAMB2 42 42 0 84 koll 6

OGAKD2 Kolloidika 2. Dr. Kovács Barna TTK Általános és Fizikai Kémiai Tanszék

OGAKD1 0 28 0 28 fgyj 2

OGAMUA Műszeres analitika Dr. Kilár Ferenc Bioanalitikai Intézet OGAAK2 OGAFB2 28 56 0 84 koll 6

OGASK2 Szerves kémia 2. Dr. Hideg Kálmán Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet

OGASK1 42 42 0 84 szig 6

BIOLÓGIAI ÉS ORVOSI ELMÉLETI ISMERETEK MODUL

OGOBK2 Biokémia 2. ifj. Dr. Gallyas Ferenc

Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

OGOBK1 42 14 14 70 szig 5

SZAKTUDOMÁNYI ISMERETEK MODUL

OGGGI1 Gyógyszerügyi ismeretek 1.

Dr. Botz Lajos Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár

OGALAT 28 0 0 28 fgyj 2

KRITÉRIUM KÖVETELMÉNYEK

OGRSG1 Szakmai gyakorlat 1. Dr. Mayer Klára Gyógyszertechnológiai Intézet

nincs 0 160 0 160 aláírás 0

OGRAZV Angol/német szaknyelvi záróvizsga

Dr. Rébék-Nagy Gábor

Egészségügyi Nyelvi Kommunikációs Intézet

nincs 0 0 0 0 aláírás 0

OGRTE4 Testnevelés 4. Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet OGRTE3 0 28 0 28 aláírás 0

27

8

Analitikai kémia 2. Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet - Dr. Ohmacht Róbert egyetemi tanár

A tematika rövid leírása: a Mennyiségi kémiai analízis tantárgy a gyógyszrészhallgatók számára a kvantitatív analitikai kémiát a gyakorlat oldaláról közelíti meg. A hozzátartozó elméletet - elsősorban az egyensúlyi kémia eredményeit - tárgyalja gyakorlati számpéldákon keresztül. Cél, hogy a gyakorlatban könnyen (és viszonylag olcsón) megvalósítható kísérletek és azok magyarázata segítse a gyógyszerész hallgatókat az összefüggések megértésében, a mérési eljárások értelmezésében. Foglalkozik a tömegmérésre visszavezetett (precipitációs) gravimetriával, a mai napig legpontosabb analitikai eljárárással, és a térfogatos analízis módszereivel A gyakorlatok során a hallgató - az előadások elméleti anyagára támaszkodva - sajátítsa el a térfogatos analízis alapjait, az ionasszociációs és redox egyensúlyokon alapuló térfogatos meghatározások legfontosabb típusait, a sav-bázis-, csapadékos-, kelatometriás- redox- térfogatos analízis eljárásait. A hallgató ismerje meg a gravimetria alapvető műveleteit. Fontos a gondos, pontos és kvantitatív analitikai munka begyakorlása. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a mennyiségi kémiai analízis alapjainak elsajátítása, a gyógyszertudományok szempontjai szerint.

Főbb jellemzők

típus: kötelező előadás heti 2 modul: alapozó félévi 28 ECTS kredit: 7 gyakorlat heti 5 félévi 70 teljesítés-forma: szóbeli szigorlat szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli

félévi Σ óraszám 98

ÁOSZ FOSZ GYSZ ETR-kód: OGAAK2 javasolt helye: 3. szemeszter meghirdetve: csak őszi félévben előfeltétele(i)

OGAAK1, OGAAS2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája:

Barcza L.: A mennyiségi kémiai analízis gyakorlati kézikönyve, Medicina, 2005 Ajánlott könyvek:

D. A. Skoog, D. M. West, F. J. Holler, S. R. Crouch: Analytical Chemistry, an Introduction, Saunders College Publishing, 2000

E. Ehlers: Analytik II. (Mennyiségi analízis), Deutscher Apotheker Verlag, Stuttgart, 1999 Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. hét A mennyiségi kémia analízis előkészítő műveletei: mintavétel, az analitikai módszer helyes

megválasztása, a minta oldása, feltárás, szerves anyagok mineralizálása, elválasztó módszerek, álcázás. A mérés: tömegmérés, térfogatmérés

2. hét A kémiai analízis eredményeinek feldolgozása: a mérési eredmények megadása, véletlen és rendszeres hibák. Térfogatos analízis: a térfogatos analízis reakciói (asszoc. disszoc. egyensúlyok, redox egyensúlyok)

3. hét A térfogatos analízis mérőoldatai, faktorozásuk, végpontjelzés. A titrálás 4. hét A neutralizációs analízis: az oldószer, pH számítás, a titrálási görbe, a neutralizációs analízis

indikátorai. A nautralizációs analízis módszerei: mérőoldatok és faktorozásuk, kémhatás változást eredményező reakciók alkalmazása, titrálások nemvizes közegben

5. hét Komplexképződésen alapuló analitikai eljárások. A komplexonátkomplexek stabilitása, a titrálási görbe, végpontjelzési módszerek. A komplexometria módszerei: közvetlen és visszaméréses, közvetett módszerek. Komplexometriás módszerek szelektivitása

9

6. hét Csapadékképződésen alapuló analitikai eljárások: az argentometria titrálási görbéi, végpontjelzési módszerek, nem argentometriás csapadékos titrálások

7. hét Redoxreakciókon alapulómaghatározások I.: Oxidimetria: a redoxipotenciált befolyásoló tényezők, oxidimetriás titrálási görbék, redoxiindikátorok, az oxidimetria segédoldatai, indukált reakciók. Permanganometria: a mérőoldat faktorának beállítása, permanganometriásan megoldható analitikai feladatok

8. hét Redoxreakciókon alapulómaghatározások II.: Egyéb oxidimetriás eljárások: kromatometria, cerimetria, bromatometria

9. hét Redoxreakciókon alapulómaghatározások III.: Jodometria: bevezetés: mérőoldatok, végpontjelzési módszerek, az eljárás pH függése. Jodometriás meghatározások: redukáló anyagok meghatározása, oxidáló anyagok meghatározása, közvetett módszerek, sokszorozó módszerek, vízmeghatározás Karl Fischer szerint

10. hét Redoxreakciókon alapulómaghatározások IV.:Reduktometria: a reduktometria elve, titanometria, aszkorbinometria, egyéb reduktometriás eljárások

11. hét Tömeg szerinti analízis (gravimetria) I.: A gravimetria elméleti alapjai: a csapadékok oldhatóságát meghatározó tényezők, a csapadékképződés mechanizmusa. A csapadékok öregedése, csapadékok szennyeződése

12. hét Tömeg szerinti analízis (gravimetria) II.: A gravimetria gyakorlata: csapadékleválasztási módszerek, a szűrés, a csapadék mosása, a csapadék mérése, a gravimetriás elemzés eredményeinek kiszámítása

13. hét Tömeg szerinti analízis (gravimetria) III.: Kationok gravimetriás meghatározása (meghatározás oxidok, halogenidek, szulfátok, foszfátok, oxalátok, kromátok formájában). Anionok gravimetriás meghatározása

14. hét Szerves reagensek a gravimetriában. Termikus analízis, kinetikus analízis 14*5 óra gyakorlat 1-2. hét Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása

(1.1.5.). Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat) (egyéni ism.); Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni ism.). A kvalitatív analitika ismétlése

3-4.hét Bórax és bórsavtartalom meghatározása (2.6.7. és Gyógyszerkönyv szerint, külön leirat)(egyéni ism.); Nátrium-tioszulfát közvetett meghatározása (2.6.8.); Papaverin meghatározása nemvizes közegben (2.7.4.) (egyéni ism.). Tejsav mono- és disav tartalmának meghatározása (külön leirat) (egyéni ism.); A kvalitatív analitika ismétlése. Zárthelyi

5-6.hét Kelatometriás mérések (egyéni feladatok): Nikkel meghatározása murexid mellett (3.4.1.); Ólom mérése eriokróm felete T mellett (3.4.2.) ; Vizek változó és teljes keménységének meghatározása (külön leirat); Higany és cink mérése egymás mellett (porkeverékben v. kenőcsben) (3.5.3.); Burow-oldat alumínium tartalmának meghatározása (3.5.1.)

7.hét Argentometria. Klorid meghatározása Volhardt szerint (5.5.3.) (egyéni ism.) Jodid meghatározása Schulek és Pungor szerint (5.5.5.) ; Dibrómantracén brómtartalmának meghatározása (bemutatás, külön leirat)

8-9.hét Oxidimetria: Permanganátoldat faktorozása (4.4.1.1.); Mohr-só Fe(II) tartalmának meghatározása (4.4.1.2.) (egyéni ism.); Összes vastartalom meghatározása Zimmermann-Reinhardt szerint (4.4.1.3.). Amidazofén cerimetriás meghatározása (4.4.3.1.) (egyéni ism.); C-vitamin tabletta aszkorbinsav tartalmának bromatometriás mérése (4.4.4.2.)

10-11. hét Jodometria. Tioszulfátoldat faktorozása (4.5.1.1.). Hidrogénperoxid meghatározása (külön leirat); Rodanidionok mérése Schulek szerint (4.5.1.7.) (egyéni ism.); Kismennyiségű jodid meghatározása, pl. konyhasóban (4.5.1.6.) (egyéni ism.); Jódtinktura (Solutio iodi alcoholica) analízise (külön leirat). Zárthelyi

12-13. hét Gravimetria. Szulfáttartalom meghatározása BaSO4 formájában izzítással (5.3.3.); Vastartalom meghatározása Fe2O3 alakban (5.3.4.). Foszfátion meghatározása MgNH4PO4.6H2O formájában (5.3.2.). Zárthelyi

14. hét Szerves oldószer víztartalmának meghatározása Karl Fischer szerint (bemutatás, külön leirat). Asztalátadás

A félév elfogadásának kritériumai: az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. 1 hét igazolatlan, 3 hét összes hiányzás még megengedhető. Ennél több hiányzás esetén a félévet nem fogadjuk el. Nem fogadható el annak a hallgatónak a féléve sem, aki az egyéni ismeretlenek közül legalább 1 acidi-alkalimetriás, 1 redoximetriás,1 kelatometriás és 1 gravimetriás analízist sikeresen nem végzett el. A félév során a hallgatók 3 zárthelyit írnak. Ezek eredményei (max. 15 pont), valamint a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján

10

adott pontok (max. 5 pont) alapján a szorgalmi időszakban szerezhető pontszám összesen 20 pont. A szigorlati jegy a szigorlaton húzott 2 tételre kapott jegyből, és a félévközi eredmény alapán adott jegyből kerül megállapításra (a TVSZ által meghatározott arányban). Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: pótlásra nincs lehetőség Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Mennyiségi analízis 1. A térfogatos analízis alapjai I. (a térfogatos analízis reakciói, asszociációs, disszociációs egyensúlyok,

redox egyensúlyok) 2. A térfogatos analízis alapjai II. (tömegmérés, mérőoldatok, faktorozás, végpontjelzés) 3. Neutralizációs analízis I. (sav-bázis egyensúlyok, oldószer szerepe, titrálási görbe, indikátorok,

működésük, indikátorhiba) 4. Neutralizációs analízis II. (mérőoldatok és faktorozásuk, kémhatás-változást eredményező reakciók

alkalmazása) 5. Neutralizációs analízis III. (titrálások nemvizes közegben, egy, a gyakorlaton végzett sav-bázis titrálás

ismertetése) 6. Komlexometria (stabilitási egyensúlyok, titrálási görbe, végpontjelzés, komplexometria módszerei, egy, a

gyakorlaton végzett titrálás ismertetése) 7. Csapadékos titrálás (oldhatósági egyensúlyok, titrálási görbe, végpontjelzés, egy, a gyakorlaton végzett

titrálás ismertetése) 8. Redox titrálások I. (redoxpotenciált befolyásoló tényezők, titrálási görbék, redox titrálások végpontjelzése,

oxidimetria segédoldatai, indukált reakciók) 9. Redox titrálások II. (permanganometria, kromatometria, cerimetria, bromatometria, egy, a gyakorlaton

végzett titrálás ismertetése) 10. Redox titrálások III. (reduktometria) 11. Jodometria (alapegyenlete, mérőoldatai, végpontjelzés, az eljárás pH függése, redukáló anyagok mérése

(aldehid-biszulfit), oxidáló anyagok mérése, közvetett eljárások, vízben oldott oxigén meghatározása, sokszorozó eljárások)

12. Tömeg szerinti analízis I. (elméleti alapok, csapadékok oldhatósága, csapadékképződés, csapadékok öregedése, csapadékok szennyeződése)

13. Tömeg szerinti analízis II. Gravimetria gyakorlata (leválasztási módszerek, csapadék mosása, súlyállandóságra hozás, eredmények számítása)

14. A kromatográfia alapjai (a kromatográfiás elválasztási folyamat, mechanizmusok, két-és háromdimenziós lehetőségek, a retenció (tR, , , Rs), az elválasztás hatékonysága (N, H, van Deemter egyenlet)

15. A folyadékkromatográfia alapjai (készülék felépítése, állófázisok, eluensek, a HPLC alkalmazása, mennyiségi értékelés)

16. Termikus analízis

11

Anatómia 2. Anatómiai Intézet - Dr. Rékási Zoltán egyetemi docens

A tematika rövid leírása: makroszkópos anatómiai és szövettani ismeretek gyógyszerész hallgatók számára - 2. rész: az endokrin rendszer, nemi szervek, neuroanatómia. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az emberi test makroszkópos, mikroszkópos és ultrastruktúrális szerkezetének, fejlődésének és alapvető funkcionális aspektusaiknak megismertetése a Gyógyszerész Szak hallgatói számára szükséges szinten. A két féléves tantárgycsoport második része.

Főbb jellemzők

típus: kötelező előadás heti 2 modul: alapozó félévi 28 ECTS kredit: 4 gyakorlat heti 2 félévi 28 teljesítés-forma: gyakorlati jegy szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli


ÁOSZ FOSZ GYSZ ETR-kód: OGAHA2 javasolt helye: 3. szemeszter meghirdetve: csak őszi félévben előfeltétele(i)

OGAHA1 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Sétáló György, Rékási Zoltán, Tóth Pál: Humán anatómia, szövet- és fejlődéstan gyógyszerész hallgatók

számára, Pécs, 2004 Donáth Tibor: Anatómiai atlasz (ajánlott a makroszkópos anatómia elsajátításának képi segédleteként) Internetes segédanyag gyógyszerész hallgatók számára (szövettani ábrák, előadások kivonatai és illusztrációi;

ajánlott főként a szövet- és fejlődéstan elsajátításának képi és szöveges segédleteként - fejlesztés alatt) Foglalkozások témája és oktatója: 14 * 2 óra előadás 1. A biológia szabályozás módjai. Az endocrin szabályozás, hypothalamikus magvak - Dr. Rékási Zoltán A belső elválasztású mirigyek I. Hypophysis. A hypophysis portális keringése. Epiphysis cerebri - Dr.

Rékási Zoltán 2. A belsőelválasztású mirigyek II. Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese és diffúz endokrin rendszer -

Dr. Rékási Zoltán Női nemi szervek I. Petefészek, méhkürt, méh. Ovuláció és menstruációs ciklus - Dr. Rékási Zoltán 3. Női nemi szervek II. Hüvely és a külső nemi szervek. A női nemi szervek fejlődése és ezek

rendellenességei - Dr. Rékási Zoltán Férfi nemi szervek I. Here, mellékhere, ondózsinór. A prostata és az ondóhólyag - Dr. Rékási Zoltán 4. Férfi nemi szervek II. Penis, herezacskó, az erekció mechanizmusa. A férfi nemi szervek fejlődése és ezek

rendellenességei - Dr. Rékási Zoltán Az idegszövet. Idegsejtek és idegvégződések - Dr. Tóth Pál 5. A gliaszövet. Az idegrendszer felépítése, fő részei - Dr. Tóth Pál A központi idegrendszer fejlődésvázlata - Dr. Tóth Pál 6. A gerincvelő szerkezete, pályái, burkai és vérellátása. Liquorterek - Dr. Tóth Pál A nyúltvelő, híd, középagy és kisagy - Dr. Tóth Pál 7. A nagyagy. Az agyvelő felszínei. Agyburkok, agyidegek, az agyvelő vérellátása - Dr. Tóth Pál Thalamus és hypothalamus - Dr. Tóth Pál 8. Törzsdúcok, capsula interna. Hippocampus - Dr. Tóth Pál Az agyvelő kamrarendszere. A liquor ter-melése, keringése és elvezetése. Vér-agy és vér-liquor gát.

Liquor-agy határfelület - Dr. Tóth Pál

12

9. Az érző rendszerek - Dr. Reglődi Dóra A motoros rendszerek - Dr. Reglődi Dóra 10. A kisagy szerkezete és összeköttetései - Dr. Reglődi Dóra A nagyagykéreg szerkezete - Dr. Reglődi Dóra 11. A limbikus rendszer - Dr. Reglődi Dóra A bőr szöveti szerkezete - Dr. Mess Béla 12. Az autonóm idegrendszer - Dr. Lubics Andrea A központi idegrendszer monoaminerg és peptiderg rendszerei - Dr. Lubics Andrea 13. A szemgolyó, burkai és fénytörő közegei. A külső szemizmok - Dr. Mess Béla A szemüreg kötőszövetes burkai. A szem védőberendezése, könnykészülék. A látópálya, a cornea- és

pupillareflex - Dr. Mess Béla 14. A külső-, közép- és belsőfül - Dr. Mess Béla Hártyás labyrinthus. A halló- és egyensúlyérző rendszer pályái - Dr. Mess Béla 14*2 óra gyakorlat (bonctermi és szövettani hetenként felváltva) 1. A vese és a húgyutak anatómiája. Rekesz-izom. A retroperitoneum tanulmányozása 2. A női nemi szervek szövettana (ovarium, méhkürt, méh) 3. A kismedence. A női és férfi belső nemiszervek tanulmányozása 4. A férfi nemi szervek szövettana (here, prostata, ondóhólyag, penis) 5. A gát, a női és férfi külső nemi szervek tanulmányozása. A gerincvelő 6. Az endokrin szervek szövettana - 1. (agyalapi- és tobozmirigy) 7. Az agyburkok és dura-sinusok. Az agyvelő felszínének tanulmányozása. Agyidegek. Az agy vérellátása 8. Az endokrin szervek szövettana – 2. (pajzsmirigy, mellék-pajzsmirigy, mellékvese) Idegsejtek, perifériás

ideg, ideg-végkészülékek, glia 9. Az agykamrák, törzsdúcok, capsula interna. Commissurális pályák 10. A gerincvelő és kisagy szöveti szerkezete 11. Az agytörzs tanulmányozása 12. Az agykéreg szöveti szerkezete. A bőr szövettana 13. A látó- és hallószerv tanulmányozása 14. Szem és a belsőfül tanulmányozása A félév elfogadásának kritériumai: Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: hiányzás (bármely okból) legfeljebb a foglalkozások 15 %-áról (9 tanóra), kihagyott gyakorlatok anyagának pótlása egyénileg, a csoport többi gyakorlatán. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: részletes információk az intézet honlapján (http://an-server.pote.hu)

13

Fizikai kémia 2. TTK Általános és Fizikai Kémiai Tanszék - Dr. Nagy Géza egyetemi tanár

A tematika rövid leírása: a korábbiakban hallgatott fizikai kémia alapkollégium különböző területeihez kapcsolódó laboratóriumi gyakorlatok elvégzésére kerül sor a félév során. A hallgatók egyéni feladatok megoldása során megismerkednek a különböző laboratóriumi eszközök, készülékek, kisműszerek használatával. Jártasságot szereznek a mérési eredmények gyűjtésének, feldolgozásának korszerű módszereiben. Megtanulják a gondos, körültekintő laboratóriumi jegyzőkönyv készítés technikáját. A munka során elmélyítik fizikai kémiai ismereteiket, megtanulják alkalmazni a számítógépes adatgyűjtés, adatkezelés kiértékelés előző stúdiumaik során elsajátított módszereit. A laboratóriumi gyakorlatokhoz kapcsolódó elméleti anyagrészek átismétlése megkönnyíti a korábbi kollokviumra elsajátított anyag rögzítését. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a Fizikai Kémiai alapmérések elvégzésére szolgáló módszerek, eszközök ismerete, a mérési jegyzőkönyvvezetés helyes technikájának tudása a gyógyszerészi ismeretek fontos részét képezik. A gyakorlati munka során megtanulják a hallgatók a mérési eredmények értékelésének korszerű módszereit. A gyakorlati munka a fizikai kémia elméleti ismereteit elmélyíti, közel hozza.

Főbb jellemzők

típus: kötelező előadás heti 0 modul: alapozó félévi 0 ECTS kredit: 4 gyakorlat heti 4 félévi 56 teljesítés-forma: gyakorlati jegy szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli és szóbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli


ÁOSZ FOSZ GYSZ ETR-kód: OGAFK2 javasolt helye: 3. szemeszter meghirdetve: csak őszi félévben előfeltétele(i)

OGAFK1 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: tankönyvek:

P.W. Atkins: Fizikai kémia I- III, Tankönyvkiadó, Budapest, 1992 P.W. Atkins: Fizikai kémia I- III, újabb javított kiadás: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002, ISBN

9631933164 Szabó Kálmán: Fizikai kémia, SOTE gyógyszerész jegyzet, 1995 Tőkés Béla: Fizikai kémia gyógyszerészeknek, orvosoknak és biológusoknak I-II, Mentor Kiadó

Marosvásárhely, 2001 David Freifelder: Physical Chemistry for Students of Biology, Science Books Iterrnat, ISBN 0-86720-002-2,

(egyes fejezetek) gyakorlati praktikum:

Kovács Barna, Kunsági Máté Sándor: Fizikai kémiai gyakorlatok, JPTE Kiadó, 1997 Tanszéki munkaközösség: Megoldandó feladatok leírása, tanszék honlapja, letölthető:

http://www.ttk.pte.hu/fizkem/gyogy-gyak.htm

14

Foglalkozások témája és oktatója: 14*4 óra gyakorlat Gyakorlatvezetők: dr. Kovács Barna egyetemi docens, dr. Nagy Lívia tudományos munkatárs 1. gyakorlat: Oldhatóság meghatározása, differenciális oldáshő kiszámítása 2. gyakorlat: Háromkomponensű rendszer viselkedése, oldhatósági háromszög diagram készítése 3. gyakorlat: Reakcióhő mérése adiabatikus kaloriméterrel 4. gyakorlat: Hidrolízis kinetikájának tanulmányozása (tercier-butil-klorid v. metil-acetát) konduktometriás

úton 5. gyakorlat: Gyógyszer bomlási kinetikájának vizsgálata 6. gyakorlat: Homogén katalízis vizsgálata (aszkorbinsav oxidáció) 7. gyakorlat: Hatóanyag kioldódási kinetika tanulmányozása tabletták esetében spektrofotometriás méréssel 8. gyakorlat: Potenciometriás mérések tanulmányozása, pH mérés, ion szelektív elektródok szelektivitási

koefficiensének tanulmányozása, Redoxpotenciál mérés 9. gyakorlat: Vezetőképesség mérés elektrolit oldatokban 10. gyakorlat: Elektród folyamatok kinetikájának tanulmányozása, ciklikus voltammogram. Áram-feszültség

görbék tanulmányozása, Cottrell függvény, Tafel egyenlet 11. gyakorlat: Oldékonysági szorzat meghatározása potenciometriás úton 12. gyakorlat: Indikátor disszociáció állandójának meghatározása spektrofotometriás úton 13. gyakorlat: Kémiai reakciók számítógépes modellezése 14. gyakorlat: Diffúziós állandó mérése A félév elfogadásának kritériumai: A gyakorlaton a hallgatók egyénileg megoldandó feladatot kapnak. A munka megkezdése előtt a gyakorlatvezető ellenőrzi, hogy a hallgatók rendelkeznek a feladat megoldásához szükséges elméleti ismeretekkel. A hallgató a gyakorlaton saját köpenyben dolgozik, kalkulátorral rendelkezik. A hallgató köteles a kémiai laboratóriumokban szokásosan, fegyelmezetten viselkedni. A laboratóriumba kabátot, élelmiszert bevinni nem szabad. A hallgató köteles a szükséges védőeszközöket (szemüveg, pipettor, kesztyű) megfelelően használni, a balesetmegelőzési utasításoknak megfelelően dolgozni. A gyakorlaton a mérési adatokat a hallgató az utasításoknak megfelelő formájú jegyzőkönyvben rögzíti. (Külön papírszeletekre írás nem megengedett). Amennyiben a mérések értékelésére a gyakorlat ideje alatt nem sikerül sort keríteni, ez esetben, ha a hallgató az adatokat a gyakorlatvezetővel aláíratja, akkor az értékelést később is elvégezheti. Azonban a jegyzőkönyvet a kiértékelt mérési adatokkal a gyakorlat ideje után legkésőbb két nappal köteles leadni. A mért adatokból szerkesztett, vagy azok felhasználásával számított adatokból készített ábrák megfelelő számítógépes technikával készülnek. A nyomtatott ábrák, táblázatok a jegyzőkönyvbe ragasztva kerülnek beadásra. A félév elfogadásának feltétele a gyakorlati feladatok sikeres megoldása, az évközi zárthelyi dolgozatok sikeres megírása. (Legalább elégséges osztályzat.) A gyakorlatokon a részvétel kötelező. A hallgató egy gyakorlatról hiányozhat igazoltan. A gyakorlat megkezdése előtt megfelelő időben a hallgató tájékozódik az elvégzendő feladatról. Felkészül a gyakorlat anyagából és a hozzá kapcsolódó elméletből. Az elvégzendő gyakorlatok anyagából a hallgató a gyakorlat megkezdése előtt röviden beszámol. A gyakorlatra készületlenül jelentkező hallgató nem végezhet gyakorlati munkát. Sikertelen, vagy elmaradt gyakorlati munka megismétlésére indokolt esetben a hallgató lehetőséget kaphat. A gyakorlati jegyzőkönyv értékelése során, az egyes feladatok elvégzésére kapott osztályzatokból és a félév során írt zárthelyi dolgozatok osztályzatából képzett ötfokozatú gyakorlati jegy kerül a hallgatói leckekönyvbe (indexbe). Elégtelen jegy a féléves teljes gyakorlati munka megismétlését vonja magával. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Az előző félévben hallgatott, és a korábbi kollokviumon számon kért előadások tematikája 1. hét: A fizikai kémia tárgya, módszerei, helye. A termodinamika alapfogalmai, folyamatok, állapotjelzők,

állapotfüggvények. A termodinamika első főtétele. Hőkapacitás, belső energia, entalpia. Termokémia alapjai, átalakulási hő, átalakulási entalpia, Hess tétel, Kirchhoff tétel

2. hét: A termodinamika második és harmadik főtétele, entrópia, hatásfok, hűtő gépek, hőpumpák működése szabadenergia, szabadentalpia Az entrópia statisztikus termodinamikai értelmezése

3. hét: Egykomponensű rendszerek fizikai kémiai jellemzése, a gázállapot sajátságai, a kinetikus gázelmélet, a folyadék halmazállapot, felületi feszültség, gőznyomás, kritikus jellemzők, a szilárd halmazállapot, kristályos, amorf anyagok, folyadék kristályok

15

4. hét: Parciális moláris mennyiségek, elegyek, oldatok termodinamikai sajátságai, kolligatív sajátságok, fázistörvény, megoszlás, fázisdiagramok, elegyek elválasztása. Kémiai egyensúlyok, kémiai folyamatok iránya

5. hét: Reakciókinetikai alapfogalmak, kinetikai egyenletek, első, másodrendű reakciók kinetikai egyenletei, a reakció rendűség meghatározása. Összetett reakciók

6. hét: Konszekutív reakciók, szimultán reakciók, megfordítható reakciók, tömeghatás törvény, katalízis, sav bázis katalízis. Enzim katalízis. Michaelis Menten kinetika. Autokatalitikus folyamatok, oszcillációs reakciók kinetikája. Heterogén reakciók. Heterogén katalízis

7. hét: Oldószerhatás, láncreakciók, fotokémiai, sugárkémiai reakciók. A hőmérséklet hatása a reakció sebességre, a reakció sebességi állandó számítása, ütközési elmélet. Átmeneti állapot elmélete

8. hét: Az elektrokémia tárgya, fogalmai. Elektrolit oldatok sajátságai, elektromos vezetés elektrolit oldatokban, átviteli szám. Elektród folyamatok termodinamikája, elektród potenciál, elektródok fajtái, működésük, koncentrációs elemek, ion szelektív elektródok, galváncellák, tüzelőanyag cellák

9. hét: Elektród folyamatok kinetikája, az elektrolízis törvényei, túlfeszültség. Volmer-Butler egyenlet, átlépési faktor. Diffúzió. Cottrell egyenlet. Az elektrolízis alkalmazásai

10. hét: Az anyagszerkezet alapjai, alap kísérletek, modellek. Schrödinger egyenlet. Kvantum elmélet, atomszerkezet és atomi spektrumok, hidrogénszerű atomok szerkezete, atomi pályák, spekrális átmenetek

11. hét: A kémiai kötés, molekulák szerkezete, a VB és a MO módszer, molekula pályák kialakulása, kötő, lazító pályák, hibridizáció, delokalizált rendszerek, szilárd testek sávelmélete

12. hét: Molekula szinképek létrejötte. Forgási, rezgési, elektron szinképek. Raman effektus 13. hét: Magmágneses rezonancia spektroszkópia. Elektron spin-rezonancia, diffrakciós anyagvizsgálati

módszerek, dielektromos sajátságok, dielektromos polarizáció, refrakció 14. hét: Statisztikus termodinamika, fogalmai, alkalmazásai Ajánlott irodalom: P. W. Atkins: Fizikai kémia I-III., Tankönykiadó, 1992, ISBN 963 18 4322 X David Freifelder: Physical Chemistry for Students of Biology Science Books Iterrnat, ISBN 0-86720-002-2,

(egyes fejezetek) Szabó Kálmán: Fizikai kémia, SOTE gyógyszerész jegyzet, 1995

16

Kolloidika 1. TTK Általános és Fizikai Kémiai Tanszék - Dr. Kovács Barna egyetemi docens

A tematika rövid leírása: a kolloidkémia előadásokon a hallgatók megismerkednek a kolloidok felosztásával, és típusaikkal. A fizikai kémiai ismereteikre alapozva megtanulják a határfelületi jelenségeket, ezek hatását a kolloidok stabilitására. Megismerik a kolloidok létrehozásának és megszüntetésének módszereit, ezek jelentőségét az élelmiszer és gyógyszeriparban, a monomolekulás hártyák, tenzidek és liposzómák sajátosságait, ezek biológiai, kozmetikai és gyógyszeripari jelentősségét. A tantárgy keretében mélyebb ismereteket szereznek a hallgatók a kolloid rendszerek adszorpciós sajátságait és a kolloid rendszerekben fellépő elektrokinetikus jelenségeket. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a kolloid rendszerek fajtáival, szerkezetével, stabilitásával, kémiai és fizikai-kémiai tulajdonságával és kölcsönhatásával kapcsolatos általános törvények, mennyiségi összefüggések megismerése.

Főbb jellemzők

típus: kötelező előadás heti 2 modul: alapozó félévi 28 ECTS kredit: 2 gyakorlat heti 0 félévi 0 teljesítés-forma: írásbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli félévi 0 javítóvizsga: írásbeli


ÁOSZ FOSZ GYSZ ETR-kód: OGAKD1 javasolt helye: 3. szemeszter meghirdetve: csak őszi félévben előfeltétele(i)

OGAFK1, OGAAS2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Tankönyv:

Szántó F.: A kolloidkémia alapjai, a Szegedi Tudományegyetem jegyzete Ajánlott irodalom:

Buzágh A.: Kolloidika I, II/1, II/2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1952 Kremmer T., Boross L.: Gélkromatográfia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974 Inczédy J.: Ioncserélők és alkalmazásuk, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980 Kerese I.: Fehérjevizsgálati módszerek, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975

Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. hét: A kolloid állapot (történeti áttekintés, alapfogalmak, definíciók, kolloid rendszerek áttekintése) 2. hét: Fluid határfelületek (határfelület fogalma, felületi feszültség, monomolekulás hártyák, folyadék-

folyadék határfelület) 3. hét: Gázok és gőzök adszorpciója szilárd testek felületén (fizikai és kémiai adszorpció, adszorpciós

egyensúly, adszorpciós hő, adszorpciós izotermák) 4. hét: Szilárd-folyadék határfelület (nedvesedés, nedvesedést befolyásoló tényezők, adszorpció

nemelektrolit-oldatokból, adszorpció elektrolit-oldatokból) 5. hét: Elektromos kettősréteg és elektrokinetikai jelenségek, ioncsere-adszorpció 6. hét: I. zárthelyi dolgozat írása. A diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai

(diszperzitásfok, részecskemorfológia) 7. hét: A kolloid rendszerek állandósága (belső és külső állapotváltozások) 8. hét: Aeroszolok, habok, emulziók (előállításuk, állandóságuk, megszüntetésük) 9. hét: Szolok, szuszpenziók (előállításuk, állandóságuk, koagulálás)

17

10. hét: Makromolekulás oldatok és termodinamikai tulajdonságaik, molekulatömeg meghatározási módszerek

11. hét: Asszociációs kolloidok (csoportosításuk, fizikai-kémiai tulajdonságuk, micellaképződés, szolubilizáció)

12. hét: Gélek és más koherens rendszerek (csoportosításuk, a gélek állapotjelzői, állandóságuk, reológiai tulajdonságaik)

13. hét: Gélkromatográfia, ioncserés kromatográfia, nagy hatékonyságú folyadék-kromatográfia (HPLC) 14. hét: II. zárthelyi dolgozat írása, kérdések megbeszélése A félév elfogadásának kritériumai: TVSz szerint. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk:

Az alábbi, heti bontásban részletezett tananyag kellő mélységű ismerete. Az előadások félévét kollokvium zárja. Az előadáson elhangzó, de a tankönyvben nem szereplő téma is a beszámoló/vizsga anyagát képezi. Ezekről az előadó vázlatot biztosít. 1. A kolloid állapot (kolloid típusok történeti áttekintése, koherens és inkoherens rendszerek) 2. A kolloid állapot (kolloid típusok és jellemzőik) A diszperz rendszerek csoportosítása Határfelületi jelenségek (határfelület, tiszta folyadékok felületi feszültsége) 3. Oldatok felületi feszültsége Monomolekulás hártyák folyadékfelületen 4. Folyadék-folyadék határfelület Folyadékok szétterülése folyadékok felszínén Felületi feszültséggel kapcsolatos jelenségek 5. Gázok és gőzök adszorpciója szilárd testek felületén I. Fizikai és kémiai adszorpció Az adszorbeált mennyiség meghatározása Adszorpciós hő 6. Gázok és gőzök adszorpciója szilárd testek felületén II. Az adszorpció állapotegyenletei, izoterma típusok A Langmuir-izoterma egyenletei Adszorpciós hiszterézis és a kapilláris kondenzáció 7. Szilárd-folyadék határfelület I. Folyadékok szétterülése szilárd testek felszínén Tenzid altípusok A mosás mechanizmusa 8. Szilárd-folyadék határfelület II. Részecskék nedvesedése Flotálás A nedvesedést befolyásoló tényezők, tenzidek adszorpciója 9. Szilárd-folyadék határfelület III. Adszorpció nem-elektrolit oldatokból és elegyekből 10. Szilárd-folyadék határfelület IV. Adszorpció elektrolit oldatokból (ionadszorpció) Ioncsere adszorpció Elektrokinetikai potenciál vizsgálati módszerei 11. Szilárd-folyadék határfelület V. Elektromos kettősréteg Elektrokinetikai jelenségek Elektrokinetikai potenciál 12. A diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai I. A diszperz rendszerek állapotjelzői A diszperzitásfok jellemzése A részecskealak jellemzése

18

13. A diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai II. A diszperz rendszerek térbeli eloszlása A kolloid rendszerek állapotváltozásai (általánosságban)

1. A diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai III. 2. A kolloid rendszerek állandósága (diszperzitásfok állandósága, eloszlás állandósága)

15. A diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai IV. A kolloid rendszerek belső állapotváltozásai A kolloid rendszerek külső állapotváltozásai A kolloid rendszerek előállítása (diszpergálás, kondenzálás) 16. Aerodiszperz rendszerek Aerodiszperz rendszerek előállítása Aeorodiszperz rendszerek állandósága és megszüntetése 17. Gázdiszperziók és habok Gázdiszperziók és habok előállítása Gázdiszperziók és habok állandósága, megszüntetése A habok és emulziók gyakorlati alkalmazása 18. Emulziók Emulziók előállítása Emulgeátorok, az emulziók jellege és átcsapása Emulziók állandósága és megszüntetése 19. Szolok és szuszpenziók I. Szolok és szuszpenziók előállítása diszpergálással (peptizáció) Szolok és szuszpenziók előállítása kondenzálással (Weimarn-szabály) Szolok tisztítása 20. Szolok és szuszpenziók II. A szuszpenziók állandósága (adhézió) 21. Szolok és szuszpenziók III. A szuszpenziók ülepedése Szolok és szuszpenziók optikai sajátságai 22. Szolok és szuszpenziók IV. Reológiai alapfogalmak Szolok és szuszpenziók reológiai sajátságai Vizsgálati módszerek 23. Makromolekulás oldatok Makromolekula (polimer) fogalma A lineáris makromolekula mérete, alakja Molekulatömeg meghatározás gélkromatográfiával (gyakorlat) 24. Asszociációs kolloidok I. Asszociációs kolloidok csoportosítása Asszociációs kolloidok vizes oldatainak fizikai-kémiai tulajdonságai A kritikus micellaképződési koncentrációt befolyásoló tényezők 25. Asszociációs kolloidok II. A hőmérséklet hatása (oldhatóság, micellaképződés) Asszociáció jelensége, micellák szerkezete és mérete Szolubilizáció

19

Szerves kémia 1. Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet - Dr. Hideg Kálmán egyetemi tanár

A tematika rövid leírása: az előadások a telített, telítetlen, aromás szénhidrogénektől kiindulva a halogént, oxigént, nitrogént, kénatomot (organogén elemeket) is tartalmazó származékok legfontosabb fizikai, kémiai sajátságait és az egyes vegyületcsoportok biológiai jelentőségét mutatják be. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az előadások és a gyakorlatok célja, hogy az élettudományi tárgyakhoz megfelelő molekuláris alapot nyújtson, rámutasson a kémiai szerkezet-biológiai hatás összefüggéseire.

Főbb jellemzők

típus: kötelező előadás heti 4 modul: alapozó félévi 56 ECTS kredit: 7 gyakorlat heti 3 félévi 42 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: szóbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli


ÁOSZ FOSZ GYSZ ETR-kód: OGASK1 javasolt helye: 3. szemeszter meghirdetve: csak őszi félévben előfeltétele(i)

OGAAK1, OGAAS2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Ajánlott irodalom

Antus Sándor, Mátyus Péter: Szerves kémia I-III., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005 Gergely Pál, Penke Botond, Tóth Gyula: Szerves és bioorganikus kémia, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2000 Novák Lajos, Nyitrai József, Hazai László: Biomolekulák kémiája, MKE, Budapest, 2001 Bruckner Győző: Szerves kémia I-1, I-2; II-1, II-2; III-1, III-2; Tankönyvkiadó, Budapest, 1964-1981 Szántay Csaba: Elméleti szerves kémia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984 T. W. Graham Solomons: Organic Chemistry, 7th edition, Wiley and Sons, New York, 2000 William H. Brown: Organic Chemistry, Saunders College Publishing, Fort Worth, 1995

Ajánlott irodalom - gyakorlat Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum I., Pécs, PTE ÁOK, 2001. Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum II., Pécs, PTE ÁOK, 2004.

Foglalkozások témája és oktatója: 14*4 óra előadás 1. hét Bevezetés. A szerves vegyületek csoportosítása. A funkciós csoport fogalma 2. hét Telített szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp3- hibridizáció, nevezéktan, fizikai és kémiai

tulajdonságok, konformáció fogalma 3. hét Olefin szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2-hibridizáció jellemzői, alkének

reakciókészsége 4. hét Acetilén szénhidrogének, sp-hibridizáció jellemzői, alkinek reakciókészsége 5. hét Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége – polimerizáció, izoprénvázas

vegyületek, szteroidok, karotinoidok 6. hét Aromás szénhidrogének, aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók,

irányítási szabályok 7. hét Halogénvegyületek. A halogén-szén kötés jellemzése, szintézisük, reakciókészségük, fontosabb

halogénezett szénhidrogének 8. hét Fémorganikus (Mg-, Li-, Cu-, Zn-, Si-, Cd-organikus) vegyületek

20

9. hét Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik kötésrendszere. Fizikai és kémiai tulajdonságaik - elektronszerkezetük, reakcióik. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok

10. hét Optikai aktivitás, konfiguráció fogalma, mérése, biológiai jelentősége 11. hét Szerves kénvegyületek – elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük biológiai

folyamatokban – kéntartalmú aminosavak, fehérjék, biológiai metilezés, Ac-koenzim-A, gyógyszerek 12. hét Alifás és aromás nitrovegyületek. Elektronszerkezetük, előállításuk, kémiai tulajdonságaik,

jelentőségük 13. hét Aminok - elektronszerkezetük, reakciókészségük, előállításuk, bázicitás fogalma 14. hét Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, nitrogén tartalmú hormonok 14*3 óra laboratóriumi gyakorlat 1. hét Tűz- és balesetvédelmi ismeretek, laboratóriumi eszközök bemutatása, alkánok, alkének

kémcsőkísérletei (6.1.1.-6.1.9.) 2. hét Laboratóriumi alapműveletek I. (melegítés, hűtés, kevertetés, szűrés, o.p. meghatározás), acetanilid

előállítása, alkinek kémcsőkísérletei (6.1.10-6.1.14) 3. hét Laboratóriumi alapműveletek II. (színezékek oszlopkromatográfiás vizsgálata), aromás

szénhidrogének kémcsőkísérletei (6.2.1.-6.2.11.), 1. ismeretlen meghatározása 4. hét Laboratóriumi alapműveletek III. (extrakció, desztilláció, szárítás, f.p. meghatározás), t-butil-klorid

előállítása, halogénezett szénhidrogének kémcsőkísérletei (6.3.1.-6.3.4.) 5. hét I. zárthelyi dolgozat, p-bróm-acetanilid előállítása, p-nitro-acetanilid előállítása 6. hét Alkoholok, fenolok, éterek kémcsőkísérletei (6.4.1.-6.5.2.), 4-amino-benzolszulfonamid előállítása 7. hét Fluorenol előállítása redukcióval, fluorenon előállítása oxidációval, 2. ismeretlen meghatározása 8-9. hét Laboratóriumi alapműveletek IV. (folyamatos extrakció, vékonyréteg kromatográfia, forgatóképesség

mérés, IR készülék használata), koleszterin kinyerése epekőből, piperin izolálása borsból 10. hét Nitrobenzol szintézise 11. hét II. zárthelyi, aminovegyületek kémcsőkísérletei (6.6.1.-6.6.6.) 12. hét Antranilsav szintézise, 3. ismeretlen azonosítása 13. hét 2-Jód-benzoesav szintézise 14. hét Laborzárás, értékelés A félév elfogadásának kritériumai: az előadáson és a gyakorlaton elhangzott, a fenti tematikák által meghatározott tananyag ismerete. A félév elismerésének feltételei azonosak a „Tanulmányi és vizsgaszabályzat” általános feltételeivel, a gyakorlatokon való részvétel kötelező, igazolással is csak két hiányzást fogadunk el. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: a gyakorlaton 2 hiányzást fogadunk el, ennek pótlására a félév végén van mód. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Az előadás anyagából a félév során 2 zárthelyi dolgozat kerül megírásra. 1. Telített szénhidrogének, kötésrendszer jellemzése, sp3-hibridizáció, nevezéktan, fizikai és kémiai

tulajdonságok 2. Alkil-, aril-halogénvegyületek, a Hlg-C kötés jellemzése, előállítási módszerek, kémiai reakciók, fontosabb

halogénezett szénhidrogének 3. Telítetlen szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2- és sp-hibridizáció jellemzői, nevezéktanuk,

előállításuk, reakciókészségük 4. Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége (polimerizáció, izoprénvázas vegyületek,

szteroidok, karotinoidok) 5. Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók 6. Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik. Kötésrendszerük, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Reakciók,

előállítási módszerek. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok 7. Fémorganikus vegyületek. Elektronszerkezet, reakciókészség, reakciók (Mg-, Na-, Li-, Zn-, Si-, Cu-, Cd-

vegyületek) 8. Szerves kénvegyületek. Elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban

(biológiai metilezés, Ac-KoenzimA), gyógyszerekben (szulfonamidok, antibiotikumok) 9. Alifás, aromás nitrovegyületek. Azo- és diazovegyületek. Elektronszerkezet, előállításuk, tulajdonságaik,

jelentőségük 10. Aminok. Elektronszerkezet, reakciókészség, előállítás, bázicitás 11. Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, hormonok 12. Sztereokémiai fogalmak. Az optikai aktivitás fogalma, mérése, biológiai jelentősége

21

Biokémia 1. Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet - ifj. Dr. Gallyas Ferenc egyetemi docens

A tematika rövid leírása: a tárgy az élő szervezetben zajló biokémiai folyamatok pontos leírásával foglalkozik. A két féléves biokémia 1. szemesztere ezen belül az alapvető anyagcsere-folyamatok megismertetésével, az ezekben résztvevő enzimek, transzporterek és egyéb fehérjék szerkezetével, működésével és szabályozásával. Feltárja az anyagcsere-folyamatok alapjául szolgáló fizikai, kémiai, termodinamikai és reakciókinetikai fogalmakat és szabályszerűségeket, valamint megismerteti és számonkéri a folyamatokban résztvevő kismolekulák szerkezeti sajátosságait. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tantárgy megalapozza a Biokémia 2, Gyógyszertan és Klinikai kémia tárgyakat.

Főbb jellemzők

típus: kötelező előadás heti 3 modul: Biológiai és orvosi

elméleti ismeretek félévi 42

ECTS kredit: 5 gyakorlat heti 1 félévi 14 teljesítés-forma: írásbeli kollokvium szeminárium heti 1 félévközi: írásbeli félévi 14 javítóvizsga: írásbeli


ÁOSZ FOSZ GYSZ ETR-kód: OGOBK1 javasolt helye: 3. szemeszter meghirdetve: csak őszi félévben előfeltétele(i)

OGAAK1, OGAMB1 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek:

Albert L. Lehninger - David L. Nelson - Michael M.Cox: Principles of Biochemistry, Worth Publichers, Inc., 1993

Ádám Veronika által szerkesztett: Orvosi biokémia, Semmelweis Kiadó, 2001 Sümegi Balázs által szerkesztett: Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Lubert Stryer: Biochemistry, 4th edition, E.H.Freeman & Company, New York, 1995 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry: With Clinical Correlations, 2ndedition, John Wiley & Sons,

New York Foglalkozások témája és oktatója: Az előadásokat Dr. Sümegi Balázs, Dr. Sándor Attila, ifj. Dr. Gallyas Ferenc, Dr. Berente Zoltán, Dr. Sipos Katalin, Dr. Debreceni Balázs, Farkas Viktória, Dr. Kovács Krisztina, Dr. Bognár Zita, Dr. Veres Balázs, Tapodi Antal és Radnai Balázs tartják. 14*3 óra előadás (Az előadások pontos menetrendje a munkaszüneti napoktól függően változhat.) 1. hét

1. Bioelemek, biomolekulák, aminosavak 2. Peptid kötés, a fehérjék elsődleges szerkezete 3. A fehérjék másodlagos szerkezete

2. hét 1. A fehérjék harmadlagos és negyedleges szerkezete 2. Folding, a "chaperon"-ok szerepe 3. Enzimek működésének alapjai, koenzimek, prosztetikus csoportok

22

3. hét 1. Enzim kinetika 2. Enzimek szabályozása, izozimek 3. Energetika

4. hét 1. Glikolízis I. 2. Glikolízis II. 3. A glikolízishez kapcsolódó anyagcsereutak

5. hét 1. Lipidek csoportosítása, biológiai membránok, a transzport alapelvei 2. Zsírsav oxidáció I. 3. Zsírsav oxidáció II.

6. hét 1. Piruvát dehidrogenáz complex (PDC) 2. A citrátkör reakciói 3. A citrátkör szabályozása

7. hét 1. A légzési lánc, és gátlásai 2. ATP szintézis 3. Mitochondriális transzportfolyamatok, ingák

8. hét 1. Enzimek szupramolekuláris szerveződése 2. Reaktív oxigén származékok (ROS) 3. Fotoszintézis, fényreakció

9. hét 1. Glukoneogenezis a növényi sejtben CO2-ból (sötétreakció) és ecetsavból 2. Glukoneogenezis az állati sejtben 3. Pentózfoszfát ciklus

10. hét 1. Monoszaharidok, diszaharidok, UDP mechanizmusok 2. Glikogén szintézis és glikogén lebontás 3. Glikogén szintézis és glikogén lebontás összehangolt szabályozása

11. hét 1. Zsírsav (palmitinsav) szintézis 2. Zsírsavak elongációja, deszaturációja, aktív vegyületek képződése 3. Komplex lipidek szintézise

12. hét 1. Koleszterin és ketontestek szintézise 2. Lipid anyagcsere szabályozása és zavarai 3. Szénhidrát anyagcsere szabályozása és zavarai

13. hét 1. Transzaminálás, glutamát dehidrogenáz, glutamin szintetáz, glutamináz 2. A karbamid ciklus 3. Aminosavak lebontása, glukoplasztikus és ketoplaszitus aminosavak

14. hét 1. Nem esszenciális aminosavak szintézise 2. Az aminosav anyagcsere enzimopatiái 3. Biológiailag aktív molekulák szintézise aminosavakból

Az előadásokat Dr. Sümegi Balázs, Dr. Sándor Attila, ifj. Dr. Gallyas Ferenc, Dr. Berente Zoltán és Dr. Sipos Katalin tartják. A gyakorlatokat és a szemináriumokat a gyakorlatvezetők tartják 7*2 óra gyakorlat 1. Fehérjék koncentrációjának meghatározása 2. Enzimhatás, szubsztrátkoncentráció hatása, enzimgátlások 3. SH enzimek, Warburg-féle optikai teszt 4. Pufferoldatok készítése 5. PAGE, Western-blotting 6. Fermentáció anorganikus foszfát szükséglete 7. Vércukor meghatározása

23

7*2 óra szeminárium 1. Fehérjék tulajdonságai 2. Optikai, fluoreszcenciás, stb. mérési módszerek alkalmazása a biokémiai gyakorlatban 3. Mikroszkópia elve 4. Szívperfúziós vizsgálatok 5. Sejtkultúrás módszerek 6. Mitokondriális respiráció mérése Clark elektróddal 7. Konzultáció A félév elfogadásának kritériumai: Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: max. 3 gyakorlatról hiányzás. Pótlás: a gyakorlatvezetővel megbeszélt időpontban konzultáció Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Fontosabb tématerületek, szempontok a vizsgára való felkészüléshez: I. Aminosavak, fehérjék. Aminosavak elektrokémiai jellemzése Peptidek és fehérjék A fibrózus fehérjék szerkezete, fajtái Myoglobin és hemoglobin szerkezete, funkciója Fehérjék elválasztásának módszerei Homológ fehérjék összehasonlítása funkcionális és filogenetikai aspektusból II. Általános enzimológia. Az enzimműködés alapjai, koenzimek, prosztetikus csoportok Értelmezze a Michaelis-Menten elméletet! Mi az értelme a metszéspontoknak a dupla reciprok (1/v szemben 1/s) ábrázolásban. Milyen típusú enzimgátlásokat ismer? A kompetitív gátlás (laboratóriumi példákkal) Mi az alloszterikus szabályozás? Mutassa be néhány példán. Az enzimek kovalens modifikációja III.Glikolízis Bioenergetika: reverzibilis és irreverzibilis reakciók A glikolízis és fermentáció fogalma, fajtái, energiamérlege Hasonlítsa össze az alkoholos és tejsavas fermentációt! A piroszőlősav oxidatív és nem-oxidatív dekarboxilezése A glikolízis lépései 3 szénatomos termékek kialakulásáig A glikolízis 3 szénatomos termékeinek továbbalakulása Gyümölcscukor hasznosulása emlősben Anorganikus foszfát beépülés szerves vegyületbe a glikolízis során IV. Citrátkör Ismertesse a citrátkör CO2-t termelő lépéseit! Ismertesse a citrátkör redukált koenzimeket termelő lépéseit! Az acetyl-CoA molekula lebomlása a citrátkörben hány ATP keletkezésére ad lehetőséget? [2-14C]acetát égetése esetén a citrátkörben a radioaktív C mikor jelenik meg 14CO2 formájában? A glukóz teljes elégése esetén hány ATP képződik? A glukóz teljes elégetése esetén hány ATP képződik szubsztrát szinten? A citrátkör gátlásának lehetőségei V. Légzési lánc Az oxidatív foszforiláció és szétkapcsolása A mitochondrialis membránok struktúrája Redoxpotenciál változások a légzési láncban Respirációs komplexek és inhibitoraik Hol lépnek be egyes szubsztrátok a légzési láncba? A légzéssel kapcsolatos mitochondrialis transzport folyamatok

24

VI. Átfogó metabolizmus Soroljon fel néhány enzimet, amelyek a NADPH redukciós ekvivalenseit hasznosítják! Hogyan történik a citrátkör utántöltése? Egyes glikolitikus enzimeknek az energiatermelésen kívül milyen más szerep jut? A NAD-NADH átalakulás meghatározása és ennek alkalmazásai A tejsav oxidációjának útja emlősben és élesztőben Hogyan termelődik emlősökben a NADPH? Hogyan képződik a citoszolban NADH és hogyan tud elégni a légzési láncban? A CO2 fixálása állati sejtekben és a fotoszintézis során Mi a biológiai oxidáció általános jellemzője, és miben különbözik a kémiai égéstől? VII. Pentóz-foszfát ciklus A pentóz-foszfát ciklusban keletkezett egyes intermedierek felhasználása más anyagcsere-folyamatban A pentóz-foszfát ciklus jelentősége VIII. Fotoszintézis, Glioxalát ciklus, Glukogenezis Melyek a fotoszintézis fénytől független eseményei? A laktát glukózzá alakulásának jelentősége, egyes lépései A piroszőlősavból való glukóz képződés energia mérlege Glikukóz és zsír egymásba alakulása állati sejtben. Az acetátban lévő radioaktivitás sorsa Glikukóz és zsír egymásba alakulása növényi sejtben A galaktóz és glükóz egymásba történő átalakulása? Glikogén szintézise és szabályozása A glikogén lebontása és ennek szabályozása. Glikogén tárolási betegségek. IX. Lipidek Lipidek osztályzása, természetben található zsírsavak jellemzői A trigliceridek lebontása, részeinek további sorsa A zsírsavak oxidációjának lépései Telítetlen és páratlan számú zsírsavak lebontása A palmitinsav szintéziséhez szükséges prekurzorok előállítása a sejtben A palmitinsav-szintézisének lépései A zsírsav szintetáz enzim szupramolekuláris szerkezete Hogyan képzeli el az olajsav szintézisét emberben? Mevalonsav és ketontestek képződése Hogyan lesz mevalonsavból koleszterin? Komplex lipidek szintézise, és szerepe Lipidekből képződő biológiailag aktív anyagok A zsírsavak aktivációja és belépése a mitochondriumba Egy palmitinsav molekula teljes elégésének energiamérlege A ketontestek szintézise és felhasználásuk X. Aminosavak intermedier anyagcseréje Transzaminálási reakciók Esszenciális és nem esszenciális aminosavak Glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak A glutaminsav dehidrogenáz reakció és jelentősége Mit tud a szerin és cisztein bioszintéziséről? A cisztein és metionin lebontása Az aminocsoport eltávolításának lehetőségei az aminosavakból A fenilalanin lebontása emberben. Kapcsolatos enzimopáthiák Hogyan zajlik a leucin oxidációja? A valin és izoleucin lebontása. Enzimopáthiák A glutamin képződése és jelentősége Mit tud a hem endogén képződéséről? A karbamid ciklus és jelentősége Kreatin képződése és szerepe Adrenalin, acetilkolin és szerotonin szintézise Az elágazóláncú aminosavak lebontásával kapcsolatos betegségek

25

Farmakobotanika Farmakognóziai Intézet - Dr. Molnár Péter egyetemi docens

A tematika rövid leírása: a farmakobotanika a teljes növénytan gyógyszerészeti vonatkozásait összegezi. Témája kiterjed a növényi sejttanra, szövettanra, a morfológiai alapfogalmak ismertetésére, a növények rendszerezésére. A szisztematikán belül ismerni kell a gyógynövények földrajzi származását, termeszthetőségét, a természetvédelem szempontjait. Különösen bőséges ismeretek elsajátítására kerül sor a kemotaxonómia területén, hiszen a hatás igen gyakran összerugg a gyógynövény rendszertani helyével, ill. az ehhez tartozó kémiai jellemzőkkel. A gyakorlat során a fő hangsúly a gyógynövények felismerésén van, vagyis alapfeltétel a növényhatározó könyvek biztonságos használata. A szövettani alapismeretek teszik lehetővé a helyes anatómiai fogalmak használatát, végül is a fajok (taxonok) pontos azonosítását. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a hallgatónak el kell sajátítania azokat az általános és speciális növénytani alapismereteket, amelyek szükségesek a farmakognózia (gyógynövény- és drogismeret) megértéséhez. Ismernie kell a külső és belső növénymorfológiai és szövettani fogalmakat és a kemotaxonómia alapvető törvényszerűségeit.

Főbb jellemzők

típus: kötelező előadás heti 3 modul: alapozó félévi 42 ECTS kredit: 6 gyakorlat heti 3 félévi 42 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli és szóbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli


ÁOSZ FOSZ GYSZ ETR-kód: OGAGNT javasolt helye: 4. szemeszter meghirdetve: csak tavaszi félévben előfeltétele(i)

OGALAT, OGAMB2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Dános Béla: Farmakobotanika – kemotaxonómia, Argumentum, Budapest, 1997 Mihalik Erzsébet és mtsai: Növényanatómiai praktikum, JATEPress, Szeged, 1999 az előadáson vagy gyakorlaton kiosztott, sokszorosítható kiegészítések Foglalkozások témája és oktatója: 14*3 óra előadás 1. A növényi sejt felépítése. Színtestek, zárványok. A sejtfal szerkezete 2. Növényi szövetek I. Merisztémák. Epidermisz – gázcserenyílások, trichómák, másodlagos bőrszövet 3. Növényi szövetek II. Szállítószövetek – nyalábtípusok. Alapszövetek: valódi, szilárdító, kiválasztó és

váladéktartó alapszövetek 4. Gyökérmorfológia. Módosult gyökerek. A gyökér szövettana. Hajtásmorfológia. A hajtás szöveti szerkezete.

Hajtástípusok. Levélmorfológia. Levélállás. Levélerezet. A levél szövettana 5. Virágmorfológia. Virágzattípusok. Megtermékenyítés, embriogenezis, magkezdemény és mag.

Terméstípusok 6. Rendszertani kategóriák, kemotaxonómiai összefüggések, a nevezéktan szabályai 7. Algae (Phaeophyceae, Rhodophyceae), Fungi, Lichenes, Pteridophyta, Coniferophytina, Cycadophytina 8. Magnoliidae, Caryophyllidae, Hamamelididae 9. Rosidae 10. Dilleniidae 11. Cornidae, Lamiidae 12. Asteridae 13. Alismatidae, Liliidae 14. Zingiberidae, Commelinidae, Arecidae

26

14*3 óra gyakorlat 1. Mikroszkópos technikák, preparátum-készítés (levélderítés, mikroszkopizálás), növényhatározó használati

útmutatója 2. Pteridophyta. Lycopodium clavatum és Equisetum arvense spórái, spóratartó képletei; Dryopteris filix-mas

rizómája Spermatophyta: Coniferophytina. Pinus sylvestris reproduktív hajtásai, tűlevele 3. Angiospermatophytina. Dicotyledonopsida: Aristolochiaceae, Berberidaceae, Ranunculaceae,

Papaveraceae, Fumariaceae, Caryophyllaceae. Papaver sp. termője, termése 4. Polygonaceae, Fagaceae, Betulaceae, Rosaceae. Rosa canina áltermése, Rosaceae terméstípusok 5. Fabaceae, Apiaceae. Carum carvi és Foeniculum vulgare termése; Fabaceae keményítőszemek 6. Rutaceae, Anacardiaceae, Geraniaceae, Rhamnaceae, Cucurbitaceae. Hesperidium termés (Citrus sp.);

Pelargonium sp. fedő- és mirigyszőrök; Bryonia alba szára bikollaterális nyalábokkal 7. Brassicaceae, Tiliaceae, Malvaceae, Cannabaceae, Urticaceae, Euphorbiaceae. Althaea officinalis

másodlagosan vastagodott gyökere; Humulus lupulus horgas kapaszkodószőr és mirigypikkely; Urtica dioica csípőszőr; Euphorbia sp. tejcsövei

8. Primulaceae, Valerianaceae, Rubiaceae, Apocynaceae. Valeriana officinalis gyökere; Nerium oleander levele

9. Solanaceae, Boraginaceae, Scrophulariaceae. Boraginaceae fedőszőrök, Verbascum phlomoides fedőszőr. 10. Lamiaceae. Lamiaceae típusú mirigyszőr 11. Asteraceae. Calendula officinalis alaktani jellemzése, Taraxacum officinale rizómája, Helianthus annuus

másodlagosan vastagodott szára 12. Monocotyledonopsida: Convallariaceae, Alliaceae, Poaceae. Convallaria majalis rizómája; Allium sp.

gyökércsúcsa és levele 13. Hisztokémiai reakciók; növényhatározó használatának gyakorlása 14. Gyakorlati beszámoló A félév elfogadásának kritériumai: a félévi előadásokon ajánlatos résztvenni. A félév zárása indexaláírással történik, melynek feltétele a félév végén egy zárthelyi dolgozat elfogadható szintű teljesítése. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: egyéni megítélés alapján Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Az előadásokon és gyakorlatokon elhangzó, az ajánlott könyvekben nem szereplő témák is a vizsgaanyag részét képezik. Ezekről indokolt esetben külön vázlatot vagy alkalmi előadásjegyzetet biztosítunk. Az előadások anyaga az intraneten is hozzáférhető. A 6. oktatási héten az első 5 előadás anyagának elsajátításáról zárthelyi dolgozat formájában kell számot adni. Kollokviumi kérdések I. Növényfelismerés (5 faj), a felismert növények morfológiai, rendszertani jellemzése

II. Tételek: családokba tartozó gyógynövényfajok fő morfológiai és kemotaxonómiai jellemzése (a „Növényhatározó” használata megengedett)

1. Algae, Fungi, Lichenes, Lycopodiaceae, Equisetaceae, Aspidiaceae, Polypodiaceae 2. Ginkgoaceae, Abietaceae, Cupressaceae, Taxaceae, Ephedraceae 3. Myristicaceae, Illiciaceae, Lauraceae, Piperaceae, Aristolochiaceae 4. Berberidaceae, Ranunculaceae 5. Papaveraceae, Fumariaceae 6. Chenopodiaceae, Caryophyllaceae, Polygonaceae 7. Fagaceae, Betulaceae, Juglandaceae 8. Rosaceae 9. Caesalpiniaceae, Fabaceae 10. Myrtaceae, Onagraceae 11. Rutaceae, Anacardiaceae 12. Hippocastanaceae, Geraniaceae, Linaceae, Erythroxylaceae 13. Rhamnaceae, Vitaceae, Loranthaceae 14. Araliaceae, Apiaceae 15. Violaceae, Cucurbitaceae 16. Brassicaceae, Salicaceae 17. Tiliaceae, Sterculiaceae 18. Malvaceae, Moraceae, Cannabaceae

27

19. Urticaceae, Euphorbiaceae 20. Elaeagnaceae, Theaceae, Hypericaceae, Primulaceae 21. Caprifoliaceae, Valerianaceae, Ericaceae 22. Loganiaceae, Rubiaceae 23. Apocynaceae, Asclepiadaceae, Gentianaceae, Menyanthaceae 24. Solanaceae, Convolvulaceae 25. Boraginaceae, Scrophulariaceae 26. Plantaginaceae, Lamiaceae 27. Lobeliaceae, Asteraceae, Cichoriaceae 28. Dioscoreaceae, Convallariaceae, Asparagaceae, Agavaceae 29. Asphodelaceae, Hyacinthaceae, Alliaceae 30. Amaryllidaceae, Melanthaceae, Liliaceae 31. Colchicaceae, Iridaceae, Orchidaceae 32. Zingiberaceae, Poaceae, Arecaceae

28

Kolloidika 2. TTK Általános és Fizikai Kémiai Tanszék - Dr. Kovács Barna egyetemi docens

A tematika rövid leírása: a korábbiakban hallgatott kolloidkémia kollégium különböző területeihez kapcsolódó laboratóriumi gyakorlatok elvégzésére kerül sor a félév során. A hallgatók egyéni feladatok megoldása során megismerkednek a különböző laboratóriumi eszközök, készülékek, kisműszerek használatával. A munka során elmélyítik kolloidkémiai ismereteiket, megtanulják a kolloidkémiai alapvizsgálatok módszereit. A laboratóriumi gyakorlatokhoz kapcsolódó elméleti részek átismétlése megkönnyíti a korábbi kollokviumra elsajátított anyag rögzítését. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a kolloidkémiai alapmérések elvégzésére szolgáló módszerek, eszközök ismerete, a mérési jegyzőkönyvvezetés helyes technikájának tudása a gyógyszerészi ismeretek fontos részét képezik. A gyakorlati munka a kolloidkémiai jelenségek felismerését és ezek alkalmazását segíti elő, továbbá alapismereteket biztosít a gyógyszertechnológiai tantárgyaik elsajátításához.

Főbb jellemzők

típus: kötelező előadás heti 0 modul: alapozó félévi 0 ECTS kredit: 2 gyakorlat heti 2 félévi 28 teljesítés-forma: gyakorlati jegy szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli félévi 0 javítóvizsga: írásbeli


ÁOSZ FOSZ GYSZ ETR-kód: OGAKD2 javasolt helye: 4. szemeszter meghirdetve: csak tavaszi félévben előfeltétele(i)

OGAKD1 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Tankönyv:

Balázs J., Gilde F., Patzkó Á., Várkonyi B.: Kolloidkémiai laboratóriumi gyakorlatok, a Szegedi Tudományegyetem jegyzete

Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra laboratóriumi gyakorlat 3. 125I izotóppal jelzett peptidhormon tisztítása gélszűréses módszerrel 4. Monomolekulás filmek előállítása és vizsgálata Pockels-módszerrel 5. Anyagkeverékek méret szerinti szétválasztása és az őrlési folyamat hatékonyságának vizsgálata standard

szitasor segítségével 6. 125I izotóppal jelzett peptidhormon elúciós profiljának felvétele nagy hatékonyságú folyadék-

kromatográfia (HPLC) alkalmazásával 7. Metilénkék adszorpciója cellulózon 8. Alkohol-víz elegyek felületi feszültségének koncentrációfüggése 9. Izolabilis fehérje izoelektromos pontjának meghatározása pH-méréssel 10. Folydékok viszkozitásának meghatározása Ostwald-féle viszkoziméterrel 11. Egymással nem elegyedő folyadékok közötti határfelületi feszültség meghatározása 12. Plazma CGRP koncentráció meghatározása radioimmunoassay (RIA) módszerrel 13. Viszkozitásmérés Höppler-típusú viszkoziméterrel 14. Polielektrolit jellegű xerogélek duzzadási sebességének meghatározása tömegméréssel. Sav és lúg hatása a

zselatin duzzadási sebességére.

29

A félév elfogadásának kritériumai: a laboratóriumi gyakorlatokat a hallgatók párosával, forgószínpad-szerűen végzik. A mérésekről jegyzőkönyvet készítenek, melyek értékelését a gyakorlatvezetők végzik. Két gyakorlat pótlására van lehetőség. Az egyes gyakorlatokat a gyakorlatvezető érdemjeggyel értékeli. A félév végén ezek átlaga adja a leckekönyvbe bekerülő gyakorlati jegyet. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: 1. A kolloid állapot (kolloid típusok történeti áttekintése, koherens és inkoherens rendszerek) 2. A kolloid állapot (kolloid típusok és jellemzőik) A diszperz rendszerek csoportosítása Határfelületi jelenségek (határfelület, tiszta folyadékok felületi feszültsége) 3. Oldatok felületi feszültsége Monomolekulás hártyák folyadékfelületen 4. Folyadék-folyadék határfelület Folyadékok szétterülése folyadékok felszínén Felületi feszültséggel kapcsolatos jelenségek 5. Gázok és gőzök adszorpciója szilárd testek felületén I. Fizikai és kémiai adszorpció Az adszorbeált mennyiség meghatározása Adszorpciós hő 6. Gázok és gőzök adszorpciója szilárd testek felületén II. Az adszorpció állapotegyenletei, izoterma típusok A Langmuir-izoterma egyenletei Adszorpciós hiszterézis és a kapilláris kondenzáció 7. Szilárd-folyadék határfelület I. Folyadékok szétterülése szilárd testek felszínén Tenzid altípusok A mosás mechanizmusa 8. Szilárd-folyadék határfelület II. Részecskék nedvesedése Flotálás A nedvesedést befolyásoló tényezők, tenzidek adszorpciója 9. Szilárd-folyadék határfelület III. Adszorpció nem-elektrolit oldatokból és elegyekből 10. Szilárd-folyadék határfelület IV. Adszorpció elektrolit oldatokból (ionadszorpció) Ioncsere adszorpció Elektrokinetikai potenciál vizsgálati módszerei 11. Szilárd-folyadék határfelület V. Elektromos kettősréteg Elektrokinetikai jelenségek Elektrokinetikai potenciál 12. A diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai I. A diszperz rendszerek állapotjelzői A diszperzitásfok jellemzése A részecskealak jellemzése 13. A diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai II. A diszperz rendszerek térbeli eloszlása A kolloid rendszerek állapotváltozásai (általánosságban) 15. A diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai III. 16. A kolloid rendszerek állandósága (diszperzitásfok állandósága, eloszlás állandósága) 15. A diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai IV. A kolloid rendszerek belső állapotváltozásai A kolloid rendszerek külső állapotváltozásai A kolloid rendszerek előállítása (diszpergálás, kondenzálás) 16. Aerodiszperz rendszerek Aerodiszperz rendszerek előállítása Aeorodiszperz rendszerek állandósága és megszüntetése

30

17. Gázdiszperziók és habok Gázdiszperziók és habok előállítása Gázdiszperziók és habok állandósága, megszüntetése A habok és emulziók gyakorlati alkalmazása 18. Emulziók Emulziók előállítása Emulgeátorok, az emulziók jellege és átcsapása Emulziók állandósága és megszüntetése 19. Szolok és szuszpenziók I. Szolok és szuszpenziók előállítása diszpergálással (peptizáció) Szolok és szuszpenziók előállítása kondenzálással (Weimarn-szabály) Szolok tisztítása 20. Szolok és szuszpenziók II. A szuszpenziók állandósága (adhézió) 21. Szolok és szuszpenziók III. A szuszpenziók ülepedése Szolok és szuszpenziók optikai sajátságai 22. Szolok és szuszpenziók IV. Reológiai alapfogalmak Szolok és szuszpenziók reológiai sajátságai Vizsgálati módszerek 23. Makromolekulás oldatok Makromolekula (polimer) fogalma A lineáris makromolekula mérete, alakja Molekulatömeg meghatározás gélkromatográfiával (gyakorlat) 24. Asszociációs kolloidok I. Asszociációs kolloidok csoportosítása Asszociációs kolloidok vizes oldatainak fizikai-kémiai tulajdonságai A kritikus micellaképződési koncentrációt befolyásoló tényezők 25. Asszociációs kolloidok II. A hőmérséklet hatása (oldhatóság, micellaképződés) Asszociáció jelensége, micellák szerkezete és mérete Szolubilizáció

31

Műszeres analitika Bioanalitikai Intézet - Dr. Kilár Ferenc egyetemi tanár

A tematika rövid leírása: a műszeres analízis elméletének és gyakorlatának részletes tárgyalása. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a hallgatók ismerkedjenek meg a legfontosabb műszeres analitikai vizsgáló-módszerekkel. Gyakorlatban tanulják meg a műszerek kezelésének alapvető problémáit.

Főbb jellemzők

típus: kötelező előadás heti 2 modul: alapozó félévi 28 ECTS kredit: 6 gyakorlat heti 4 félévi 56 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli


ÁOSZ FOSZ GYSZ ETR-kód: OGAMUA javasolt helye: 4. szemeszter meghirdetve: csak tavaszi félévben előfeltétele(i)

OGAFB2, OGAAK2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája:

Kötelező irodalom:

Kékedy László – Kékedy Nagy László: Műszeres analitikai kémia és az előadás interneten közzétett ábragyűjteménye (jelszó az internet elérésére az előadáson kerül

ismertetésre) Ajánlott irodalom:

Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai. Kémiai és műszeres elemzés D.A. Skoog, D.M. West, F.J. Holler, S.R. Crouch: Analytival Chemistry, an Introduction Saunders

College Publishing, 2000 Gáspár Atilla: Kapilláris zónaelektroforázis

Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 előadás 1. Műszeres jelképzés. Mérési hiba, adatgyűjtés. Kemometriai alapfogalmak 2. Elektroanalitikai módszerek (potenciometria, konduktometria, voltammetria) 3. Spektrofotometria. Molekulaspektroszkópia (IR, fluoreszcencia) 4. Elválasztási módszerek. Folyadék-kromatográfia 5. Gázkromatográfia 6. Elektrokinetikus módszerek, kapilláris elektroforézis 7. Atomspektroszkópia 8. Mágneses módszerek - elektronspinrezonancia-spektroszkópia (ESR) 9. Mágneses magrezonancia-spektroszkópia (NMR) 10. Tömegspektrometria 11. Ultracentrifugálás 12. Optikai forgatóképesség és cirkuláris dikroizmus 13. Termoanalitika 14. Mössbauer spektroszkópia, radioanalitikai módszerek

32

14*4 gyakorlat 1. Bevezetés. A kémiai analízis eredményeinek feldolgozása 2-5. Potenciometria, konduktometria, spektrofotometria, polarimetria 5-13. Műszeres analitikai forgószínpad: atomabszorpció, gázkromatográfia, NMR spektroszkópia, EPR

spektroszkópia, folyadék-kromatográfia, kapilláris elektroforézis, tömegspektrometriával kapcsolt módszerek

14. Pótlás A félév elfogadásának kritériumai: TVSZ szerint. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: pótlás csak kivételesen, és bizonyos gyakorlatok esetén lehetséges. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: 1. A jelképzés fizikai-kémiai alapjai. Az analitikai mérőkészülékek részei. Az analitikai mérési folyamat. 2. Kalibrációs módszerek. A mérések jósága. Hiba megadása. A mérési zaj. Jel/zaj viszony. 3. Potenciometriás mérések. Potenciometriás elektródok. A potenciometria gyakorlata. 4. Vezetőképességmérésen alapuló módszerek. A konduktometria gyakorlata és felhasználásának ismert

területei. 5. Spektrokémiai eljárások. A főbb módszerek elvi alapjai. Az (elektrongerjesztésű) spektrofotometria elvi

alapjai. Spektrális tartományok. 6. A molekulaspektroszkópiai módszerek elvi alapjai. Az infravörös spektroszkópia gyakorlata. Az

infravörös spektrumok felhasználása. 7. Koncentrációmérés spektrofotometriás mérésekkel. A Lambert-Beer törvény. A koncentrációmeghatározás

hibái, határai, mérési pontossága. 8. A spektrofotometria gyakorlata. Az egysugaras és kétsugaras spektrofotométer működési elvének részletes

tárgyalása. Monokromátorok. Küvetták, Fotomultiplikátor cső. 9. Fluoreszcencián alapuló analitikai módszerek. A fluoreszcencia gyakorlata. Fluorométer és

spektrofluorométer. Flureszcenciás gerjesztési és emissziós spektrum. A fluoreszcencia, mint detektálási technika.

10. Mágneses módszerek a minőségi, mennyiségi és szerkezetanalízisben. A módszerek áttekintése. A mágneses magrezonancia-spektroszkópia gyakorlati alkalmazásának főbb elvi kérdései. Az etanol spektrumának részletes tárgyalása. Kémiai eltolódás. Spin-spin csatolás. Csatolási állandó.

11. Az elektronspinrezonancia-spektroszkópia gyakorlati alkalmazásának főbb elvi kérdései. A nitroxil szabad gyökök spektruma.

12. Tömegspektrometria. A módszer elvi alapjai. Tömegspektrométer fajták. Ionforrások, MS-analizátorok, detektorok.

13. A tömegspektrometriás elemzés gyakorlati megvalósítása. A tömegspektrometria, mint detektáló módszer (GC-MS, LC-MS, CE-MS). A n-bután tömegspektrumának áttekintése.

14. A Mössbauer spektroszkópia elve. A Mössbauer spektrométer felépítése. A Mössbauer spektrum finomszerkezete.

15. A kromatográfiás elválasztás elvi alapjai. A kromatográfiás elválasztások fajtáinak áttekintése. Papírkromatográfia, vékonyréteg-kromatográfia, oszlopkromatográfia.

16. A kromatogramok kiértékelésének gyakorlati kérdései. Minőségi és mennyiségi kiértékelés. 17. A folyadékkromatográfia gyakorlata. Injektálás. Detektálási módszerek. A HPLC gyakorlata. 18. A gázkromatográfia elméleti és gyakorlati kérdései. 19. Az elektroforetikus elválasztás elvi alapjai. Az elektroendozmózis és ennek előnyei és hátrányai.

Zónaelektroforézis gélben és háttérelektrolitban. 20. A lapgél-elektroforézis és alkalmazásának feltételei. A kapilláris elektroforézis előnyei a lapgél-

elektroforézissel szemben. 2D elektroforézis. 21. Izoelektromos fókuszálás. Izotachoforézis. 22. Micelláris elektrokinetikus kromatográfia. Kapilláris elektrokromatográfia. 23. A kromatográfia és az elektroforézis alkalmazásainak speciális módjai. Királis vegyületek elválasztása.

Szérum-elektroforézis 24. Analitikai ultracentrifugálás. Szedimentációs sebességi mérés. Szedimentációs egyensúlyi mérés. Diffúziós

állandó meghatározása. 25. Termoanalitikai módszerek. Termogravimetria. Differenciális termikus analízis. Differenciális pásztázó

kalorimetria. 26. Atomspektroszkópia. Mérési módszerek. Abszorpciós, emissziós technikák

33

Szerves kémia 2. Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet - Dr. Hideg Kálmán egyetemi tanár

A tematika rövid leírása: az előadások a telített, telítetlen, aromás szénhidrogénektől kiindulva a halogént, oxigént, nitrogént, kénatomot (organogén elemeket) is tartalmazó származékok legfontosabb fizikai, kémiai sajátságait és az egyes vegyületcsoportok biológiai jelentőségét mutatják be. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az előadás és a gyakorlatok célja, hogy az élettudományi tárgyakhoz megfelelő molekuláris alapot nyújtson, rámutasson a kémiai szerkezet-biológiai hatás összefüggéseire.

Főbb jellemzők

típus: kötelező előadás heti 3 modul: alapozó félévi 42 ECTS kredit: 6 gyakorlat heti 3 félévi 42 teljesítés-forma: szóbeli szigorlat szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli és szóbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli


ÁOSZ FOSZ GYSZ ETR-kód: OGASK2 javasolt helye: 4. szemeszter meghirdetve: csak tavaszi félévben előfeltétele(i)

OGASK1 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Ajánlott irodalom - elmélet

Antus Sándor, Mátyus Péter: Szerves kémia I-III., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005 Gergely Pál, Penke Botond, Tóth Gyula: Szerves és bioorganikus kémia, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2000 Novák Lajos, Nyitrai József, Hazai László: Biomolekulák kémiája, MKE, Budapest, 2001 Bruckner Győző: Szerves kémia I-1, I-2; II-1, II-2; III-1, III-2; Tankönyvkiadó, Budapest, 1964-1981 Szántay Csaba: Elméleti szerves kémia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984 T. W. Graham Solomons: Organic Chemistry, 7th edition, Wiley and Sons, New York, 2000 William H. Brown: Organic Chemistry, Saunders College Publishing, Fort Worth, 1995

Ajánlott irodalom - gyakorlat Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum I., Pécs, PTE ÁOK, 2001 Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum II., Pécs, PTE ÁOK, 2004

Foglalkozások témája és oktatója: 14*3 óra előadás 1. hét Oxovegyületek, a C=O kötés elektronszerkezeti értelmezése, enol-oxo tautoméria, fontosabb

reakcióik, származékaik, biológiai jelentőségük 2. hét Karbonsavak – fizikai és kémiai tulajdonságok jellemzése az elektronszerkezet alapján. Biológiai

jelentőségük, fontosabb képviselőik 3. hét α-Helyzetben helyettesített karbonsavak, di- és polikarbonsavak 4. hét Karbonsav származékok, reakciókészségük, előállítási reakcióik. Biológiai jelentőségük – zsírok,

foszfolipidek 5. hét Szénsav származékok, előállítási módszerek, reakcióik. Biológiai jelentőségük 6. hét Szervetlen savakkal képzett észterek – gyakorlati jelentőségük 7. hét α-Aminosavak, peptidek, fehérjék 8. hét Egyszerű szénhidrátok, aldózok, ketózok, di- és oligoszacharidok 9. hét Összetett szénhidrátok, tartalék tápanyag és váz szénhidrátok

34

10. hét Heterociklusok: egy és két heteroatomos, 5-tagú heterociklusos vegyületek. 5-Tagú heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag fontos származékok

11. hét Heterociklusok: egy és két heteroatomos, 6-tagú heterociklusos vegyületek. 6-Tagú heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag fontos származékok

12. hét Nukleotidok, nukleozidok, nukleinsavak 13. hét Vitaminok 14. hét Szerkezetazonosítási módszerek a szerves kémiában 14*3 óra laboratóriumi gyakorlat 1. hét Munkavédelmi, tűzvédelmi ismeretek, felszerelések átvétele, benzaldehid tisztítása, benzoin

előállítása 2. hét 2,6-dibenzilidén-ciklohexanon szintézise, oxovegyületek kémcsőkísérletei (6.7.1.-6.7.7.) 3. hét Benzil előállítása, 4. ismeretlen azonosítása 4. hét Szénhidrátok kémcsőkísérletei (6.8.1.-6.8.12.), oxálsav előállítása, citromsav, pektin izolálása. 5. hét Glükóz acetilezése, 5. ismeretlen azonosítása 6. hét III. Zárthelyi dolgozat (oxovegyületek, szénhidrátok), karbonsavak kémcsőkísérletei (6.9.1.-6.9.5.),

aszpirin előállítása 7-8. hét Lidocain szintézise, karbonsavszármazékok kémcsőkísérletei (6.9.6.-6.9.11.). 9. hét Heterociklusok előállítása I., kémcsőkísérletek (6.10.1.-6.10.3), benzimidazol, 4,5-difenil-imidazol

előállítása 10. hét Heterociklusok előállítása II., Dilantin, 4-metil-7-hidroxi-kumarin előállítása 11-12. hét IV. Zárthelyi dolgozat (karbonsavak, karbonsav származékok, heterociklusok), koffein, mirisztinsav,

kvercetin izolálása 13. hét Aminosavak és fehérjék kémcsőkísérletei (6.12.1.-6.12.5.) 14. hét Laborzárás, pótlások, értékelés A félév elfogadásának kritériumai: az előadáson és a gyakorlaton elhangzott, az alábbi tematikák által meghatározott tananyag ismerete. A félév elismerésének feltételei azonosak a „Tanulmányi és vizsgaszabályzat” általános feltételeivel, a gyakorlatokon való részvétel kötelező, igazolással is csak két hiányzást fogadunk el. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: a gyakorlaton 2 hiányzást fogadunk el, ennek pótlására a félév végén van mód. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: az előadás a mindkét félév tananyagát felölelő szigorlattal zárul a megadott tételsor kérdései alapján. Az előadás anyagából a félév során 2 zárthelyi dolgozat kerül megírásra. Szerves kémia szigorlati tételek 1. Telített szénhidrogének, kötésrendszer jellemzése, sp3-hibridizáció, nevezéktan, fizikai és kémiai

tulajdonságok 2. Alkil-, aril-halogénvegyületek, a Hlg-C kötés jellemzése, előállítási módszerek, kémiai reakciók, fontosabb

halogénezett szénhidrogének 3. Telítetlen szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2- és sp-hibridizáció jellemzői, nevezéktanuk,

előállításuk, reakciókészségük 4. Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége (polimerizáció, izoprénvázas vegyületek,

szteroidok, karotinoidok) 5. Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók 6. Egy és két heteroatomos, 5-tagú heterociklusos vegyületek, heteroaromás vegyületek elektronszerkezete,

kémiai tulajdonságai, biológiailag jelentős képviselőik 7. Egy és két heteroatomos, 6-tagú heterociklusos vegyületek, heteroaromás vegyületek elektronszerkezete,

kémiai tulajdonságai, biológiailag fontos származékok 8. Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik. Kötésrendszerük, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Reakciók,

előállítási módszerek. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok 9. Oxovegyületek, a C=O kötés elektronszerkezeti értelmezése, enol-oxo tautoméria, fontosabb reakciók,

származékok, biológiai jelentőségük 10. Karbonsavak, fizikai és kémiai tulajdonságok jellemzése az elektronszerkezet alapján. Biológiai

jelentőségük, fontosabb képviselőik 11. α-Helyzetben helyettesített karbonsavak, di- és polikarbonsavak 12. Karbonsav származékok, előállítási reakcióik. Biológiai jelentőségük (zsírok, foszfolipidek)

35

13. Szénsav származékok, előállítási módszerek, reakcióik. Biológiai jelentőségük 14. α-Aminosavak, peptidek, peptidszintézis, fehérjék. Biológiai jelentőségük 15. Szervetlen savakkal képzett észterek. Gyakorlati jelentőségük 16. Fémorganikus vegyületek. Elektronszerkezet, reakciókészség, reakciók (Mg-, Na-, Li-, Zn-, Si-, Cu-, Cd-

vegyületek) 17. Szerves kénvegyületek. Elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban

(biológiai metilezés, Ac-KoenzimA), gyógyszerekben (szulfonamidok, antibiotikumok) 18. Alifás, aromás nitrovegyületek. Azo- és diazovegyületek. Elektronszerkezet, előállításuk, tulajdonságaik,

jelentőségük 19. Aminok. Elektronszerkezet, reakciókészség, előállítás, bázicitás 20. Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, hormonok 21. Egyszerű szénhidrátok, cukrok, glikozidok. Monoszacharidok reakciói 22. Összetett szénhidrátok, tartalék tápanyag és váz szénhidrátok 23. Heterociklusok a nukleinbázisokban. Nukleinsavak 24. Sztereokémiai fogalmak. Az optikai aktivitás fogalma, mérése, biológiai jelentősége

36

Biokémia 2. Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet - ifj. Dr. Gallyas Ferenc egyetemi docens

A tematika rövid leírása: a tantárgy az élő szervezetben zajló biokémiai folyamatok pontos leírásával foglalkozik. A két féléves Biokémia 2. szemesztere az első félévben tanultakon alapulva a genetikai információ tárolásában és továbbításában résztvevő kis- és makromolekulák szerkezetével, működésével és szabályozásával, valamint a molekuláris biológiai technikákkal foglalkozik. Tárgyalja továbbá az anyagcsere-folyamatok szerv- és szervezet-szintű szabályozásának, a sejten belüli és a szervezeten belüli információ továbbításának mechanizmusait, valamint az egyes szervekre és szervrendszerekre vonatkozó speciális biokémiai ismereteket. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tantárgy megalapozza a Patobiokémia, Gyógyszertan, Kórélettan, Belgyógyászat, Klinikai kémia és Neurológia tárgyakat.

Főbb jellemzők

típus: kötelező előadás heti 3 modul: Biológiai és orvosi

elméleti ismeretek félévi 42

ECTS kredit: 5 gyakorlat heti 1 félévi 14 teljesítés-forma: írásbeli szigorlat szeminárium heti 1 félévközi: írásbeli félévi 14 javítóvizsga: írásbeli


ÁOSZ FOSZ GYSZ ETR-kód: OGOBK2 javasolt helye: 4. szemeszter meghirdetve: csak tavaszi félévben előfeltétele(i)

OGOBK1 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak:

Albert L. Lehninger - David L. Nelson - Michael M.Cox: Principles of Biochemistry, Worth Publichers, Inc., 1993 Ádám Veronika által szerkesztett: Orvosi biokémia, Semmelweis Kiadó, 2001 Sümegi Balázs által szerkesztett: Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Lubert Stryer: Biochemistry, 4th edition, E.H.Freeman & Company, New York, 1995 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry: With Clinical Correlations, 2nd edition, John Wiley & Sons,

New York Foglalkozások témája és oktatója: Az előadásokat Dr. Sümegi Balázs, Dr. Sándor Attila, ifj. Dr. Gallyas Ferenc, Dr. Berente Zoltán, Dr. Sipos Katalin, Dr. Debreceni Balázs, Farkas Viktória, Dr. Kovács Krisztina, Dr. Bognár Zita, Dr. Veres Balázs, Tapodi Antal és Radnai Balázs tartják. 14*3 óra előadás (Az előadások pontos menetrendje a munkaszüneti napoktól függően változhat) 1. hét

1. Purin, pirimidin bázisok és nukleotidok szintézise 2. Purin, pirimidin bázisok és nukleotidok lebontása 3. Vízoldható vitaminok I.

2 hét 1. Vízoldható vitaminok II. 2. Gének és kromoszómák 3. DNS replikáció

37

3. hét 1. DNS hibák javítása 2. RNS metabolizmus I. 3. RNS metabolizmus II.

4. hét 1. Protein szintézis I. 2. Protein szintézis II. 3. Posztranszlációs fehérje módosítások

5. hét 1. Gének expressziójának szabályozása I. 2. Gének expressziójának szabályozása II. 3. Rekombináns DNS technológiák I.

6. hét 1. Rekombináns DNS technológiák II. 2. Mitochondriális fehérjeszintézis és a genom betegségei 3. Mitochondriális és nukleáris és fehérje transzport

7. hét 1. Vezikuláris fehérje transzport 2. Hormonok I. 3. Hormonok II.

8. hét 1. Hormonok III. 2. Jelátviteli rendszerek, a CO és NO mint szignálok, transzkripciós faktorok 3. A sejtciklus és szabályozása

9. hét 1. Onkogének, onkogenezis 2. Apoptózis 3. A vázizom és szívizom

10. hét 1. Az extracelluláris mátrix szerkezete 2. Oxigén szállítás és a vörösvértest anyagcseréje 3. A hemoglobin kóros genetikai változásai

11. hét 1. A máj funkciói 2. Szérum lipoproteidek 3. A táplált és éhező állapotot kísérő változások

12. hét 1. Zsíroldható vitaminok 2. Az emésztés biokémiája 3. Idegrendszer I.

13. hét 1. Idegrendszer II. (neurodegeneratív megbetegedések) 2. MRI alkalmazása az agy és egyéb szervek vizsgálatára 3. Az ember és környezetének kölcsönhatása

14. hét 1. Vírusok 2. Elképzelések az élet keletkezéséről és az evolucióról 3. Jelen esélyeink a gén terápiára és tumor terápiára

7*2 óra gyakorlat 1. Enzimek szöveti megoszlása 2. Vizelet szabad- és össz-karnitin tartalmának meghatározása 3. Apoptózis kimutatása 4. Vér-koleszterin meghatározása 5. Génexpresszió vizsgálata élesztőn 6. Géndeléció kimutatása PCR-ral 7. Kolinészteráz vizsgálata

38

7*2 óra szeminárium 1. NMR spektroszkópia 2. Mitokondriális permeabilitás tranzíció nekrózisban és apoptózisban 3. Molekuláris biológiai módszerek a biokémai gyakorlatban 4. Bioinformatika 5. DNS-array 6. NMR Imaging 7. Konzultáció A félév elfogadásának kritériumai: Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: max. 3 gyakorlatról hiányzás. Pótlás: a gyakorlatvezetővel megbeszélt időpontban konzultáció. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Fontosabb tématerületek, szempontok a vizsgára való felkészüléshez I. Aminosavak, fehérjék Aminosavak elektrokémiai jellemzése Peptidek és fehérjék A fibrózus fehérjék szerkezete, fajtái Myoglobin és hemoglobin szerkezete, funkciója Fehérjék elválasztásának módszerei Homológ fehérjék összehasonlítása funkcionális és filogenetikai aspektusból II. Általános enzimológia. Az enzimműködés alapjai, koenzimek, prosztetikus csoportok Értelmezze a Michaelis-Menten elméletet Mi az értelme a metszéspontoknak a dupla reciprok (1/v szemben 1/s) ábrázolásban. Milyen típusú enzimgátlásokat ismer? A kompetitív gátlás (laboratóriumi példákkal) Mi az alloszterikus szabályozás? Mutassa be néhány példán Az enzimek kovalens modifikációja III.Glikolízis Bioenergetika: reverzibilis és irreverzibilis reakciók A glikolízis és fermentáció fogalma, fajtái, energiamérlege Hasonlítsa össze az alkoholos és tejsavas fermentációt A piroszőlősav oxidatív és nem-oxidatív dekarboxilezése A glikolízis lépései 3 szénatomos termékek kialakulásáig A glikolízis 3 szénatomos termékeinek továbbalakulása Gyümölcscukor hasznosulása emlősben Anorganikus foszfát beépülés szerves vegyületbe a glikolízis során IV. Citrátkör Ismertesse a citrátkör CO2-t termelő lépéseit Ismertesse a citrátkör redukált koenzimeket termelő lépéseit Az acetyl-CoA molekula lebomlása a citrátkörben hány ATP keletkezésére ad lehetőséget? [2-14C]acetát égetése esetén a citrátkörben a radioaktív C mikor jelenik meg 14CO2 formájában? A glukóz teljes elégése esetén hány ATP képződik? A glukóz teljes elégetése esetén hány ATP képződik szubsztrát szinten? A citrátkör gátlásának lehetőségei V. Légzési lánc. Az oxidatív foszforiláció és szétkapcsolása A mitochondrialis membránok struktúrája Redoxpotenciál változások a légzési láncban Respirációs komplexek és inhibitoraik Hol lépnek be egyes szubsztrátok a légzési láncba? A légzéssel kapcsolatos mitochondrialis transzport folyamatok

39

VI. Átfogó metabolizmus Soroljon fel néhány enzimet, amelyek a NADPH redukciós ekvivalenseit hasznosítják Hogyan történik a citrátkör utántöltése? Egyes glikolitikus enzimeknek az energiatermelésen kívül milyen más szerep jut? A NAD-NADH átalakulás meghatározása és ennek alkalmazásai A tejsav oxidációjának útja emlősben és élesztőben Hogyan termelődik emlősökben a NADPH? Hogyan képződik a citoszolban NADH és hogyan tud elégni a légzési láncban? A CO2 fixálása állati sejtekben és a fotoszintézis során. Mi a biológiai oxidáció általános jellemzője, és miben különbözik a kémiai égéstől? VII. Pentóz-foszfát ciklus A pentóz-foszfát ciklusban keletkezett egyes intermedierek felhasználása más anyagcsere-folyamatban. A pentóz-foszfát ciklus jelentősége VIII. Fotoszintézis, Glioxalát ciklus, Glukogenezis Melyek a fotoszintézis fénytől független eseményei? A laktát glukózzá alakulásának jelentősége, egyes lépései A piroszőlősavból való glukóz képződés energia mérlege Glikukóz és zsír egymásba alakulása állati sejtben. Az acetátban lévő radioaktivitás sorsa Glikukóz és zsír egymásba alakulása növényi sejtben A galaktóz és glükóz egymásba történő átalakulása? Glikogén szintézise és szabályozása A glikogén lebontása és ennek szabályozása. Glikogén tárolási betegségek IX. Lipidek Lipidek osztályzása, természetben található zsírsavak jellemzői A trigliceridek lebontása, részeinek további sorsa A zsírsavak oxidációjának lépései Telítetlen és páratlan számú zsírsavak lebontása A palmitinsav szintéziséhez szükséges prekurzorok előállítása a sejtben A palmitinsav-szintézisének lépései A zsírsav szintetáz enzim szupramolekuláris szerkezete Hogyan képzeli el az olajsav szintézisét emberben? Mevalonsav és ketontestek képződése Hogyan lesz mevalonsavból koleszterin? Komplex lipidek szintézise, és szerepe Lipidekből képződő biológiailag aktív anyagok A zsírsavak aktivációja és belépése a mitochondriumba Egy palmitinsav molekula teljes elégésének energiamérlege A ketontestek szintézise és felhasználásuk X. Aminosavak intermedier anyagcseréje Transzaminálási reakciók Esszenciális és nem esszenciális aminosavak Glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak A glutaminsav dehidrogenáz reakció és jelentősége Mit tud a szerin és cisztein bioszintéziséről? A cisztein és metionin lebontása Az aminocsoport eltávolításának lehetőségei az aminosavakból A fenilalanin lebontása emberben. Kapcsolatos enzimopáthiák Hogyan zajlik a leucin oxidációja A valin és izoleucin lebontása. Enzimopáthiák A glutamin képződése és jelentősége Mit tud a hem endogén képződéséről? A karbamid ciklus és jelentősége Kreatin képződése és szerepe Adrenalin, acetilkolin és szerotonin szintézise Az elágazóláncú aminosavak lebontásával kapcsolatos betegségek

40

XI. Nukleotidok Nukleobázisok, nukleozidok, nukleotidok, a DNS és RNS összetétele A purin nukleotid szintézise és a szintézis regulációja A pirimidin nukleotid szintézise és a szintézis regulációja Purin és pirimidin nukleotidok lebontása emberben Hogyan képződnek a dezoxi-ribonukleotidok? XII. DNS metabolizmus A DNS szerkezete és tulajdonságai. Denaturációja Az eukariota kromoszóma általános felépítése, a DNS becsomagolása az eukariota sejtmagban A bakteriális DNS replikáció ismertetése A bakteriális DNS-polimerázok összehasonlító ismertetése Eukarióta DNS replikáció DNS-repair mechanizmusok ismertetése XIII. RNS metabolizmus Bakteriális RNS-polimeráz bemutatása Eukariota és prokariota RNS-polimerázok összehasonlítása A bakteriális transzkripció általános ismertetése Prokariota génexpressziók regulációja, operon Eukariota génexpresszió szabályozása A különböző típusú intronok kivágása, az mRNS mérése Ribozimek RNS vírusok felépítése, és tulajdonságaik A genetikai kód, kódolási lehetőségek A tRNS-ek felépítése és aminosavak aktiválása XIV. Fehérjeszintézis A riboszómák felépítése, fehérje szintézis Fehérje medialt "folding" és fehérjék poszt-transzlácionális módosításai Fehérje transzport az endoplazmatikus retikulumokban XV. Molekuláris biológiai technikák A gének klónozásának stratégiája Mutációk és deléciók detektálásának módszerei Irányított mutagenezis Antiszensz-RNS technikák eukariotákban Specifikus génmegszakítási eljárások A mitochondrialis genom speciális felépítése és tulajdonságai A mitochondrialis genom hibái által okozott betegségek A sejtosztódás ellenőrzési pontjai XVI. Vitaminok Az egyes vízoldható vitaminokból milyen koenzimek képződnek? C vitamin és szerepei A zsírolható vitaminok: az A vitamin szerepe a látásban, a K vitamin szerepe a véralvadásban, hormon képződés a D vitaminból és ennek funkciója a Ca anyagcerében XVII. Hormonok hatása, általános biokémia Az inzulin mint molekula, hormon, hatásai és jelátvívő rendszere (PIP3, PKB, GSK-3 szerepe) A glukagon mint molekula, hormon, hatásai és jelátvívő rendszere (cAMP, PKA) A (nor)adrenalin molekula, hormon és jelátvívő rendszere (cAMP, PKA) Az IP3 és a DAG keletkezése, szerepe Mit tud a szteroid hormonokról általában, és ezek célszervekben való hatásmechanizmusáról? A Na+/ K+ pumpáról. A Na+ gradiens szerepe más anyagok transzportjában? Mit tud a H+ gradiens általános szerepéről?

41

XVIII. Szervek biokémiája Szénhidrátok, lipidek és fehérjék emésztése emberben Az A vitamin és a vizuális események Változások éhezés és táplálkozás során A máj speciális biokémiai funkciói. Oxigenázok A szérum enzimek meghatározásának gyakorlati jelentősége Az O2 és CO2 transzportja. A vvt. anyagcseréje Szérum fehérjék áttekintése Idegrendszer biokémiája, hosszú és rövidtávú memoria, neurodegeneratív betegségek XIX Sejtbiológia, jelátvitel Az inzulin, a glukagon, a (nor)adrenalin jeleátvívő komponensei (lásd fent) További jelátvívő rendszerek (MAPK, CO, NO stb) Sejtciklus és szabályozása

42

Gyógyszerügyi ismeretek 1. Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár - Dr. Botz Lajos egyetemi docens

A tematika rövid leírása: a gyógyszerészet felépítésének áttekintése, a gyógyszerekre vonatkozó alapvető ismeretek megismertetése: gyógyszerek fogalma és csoportosítása, a gyógyszerré válás folyamatának áttekintése, a gyógyszerkönyvek kialakulása és szerepe, kis- közép és nagyüzemi gyógyszerkészítés helye és célja. A gyógyszerellátás és a közforgalmú és intézeti gyógyszertárak helyének és szerepének a megismertetése. Az előadások és a megadott témakörök kellő mélységű ismerete képezi a tanulmányi követelmények alapját. Az előadásokon elhangzó, de a jegyzetben nem szereplő témák is a dolgozat anyagát jelentik. A leadott anyag ábráinak másolatait a hallgatóság megkapja. Általános alapozó elméleti tárgyak ismerete előnyös. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tantárgy alapvető feladata a hallgatók gyógyszerészeti szakismeretek iránti érdeklődésének felkeltése, illetve ilyen irányú ismereteik megalapozása. A cél, hogy a megszerzett alapvető gyógyszerészeti ismereteik segítségével egy „bevezető” szakmai szemléletre tegyenek szert, mely a nyári szakmai gyakorlatokat is megalapozza. A tantárgy célja a hallgatók érdeklődésének felkeltése a gyógyszerészet gyakorlati alkalmazását jelentő szaktárgyak és szakterületek iránt is.

Főbb jellemzők

típus: kötelező előadás heti 2 modul: szaktudományi

ismeretek félévi 28

ECTS kredit: 2 gyakorlat heti 0 félévi 0 teljesítés-forma: gyakorlati jegy szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli


ÁOSZ FOSZ GYSZ ETR-kód: OGGGI1 javasolt helye: 4. szemeszter meghirdetve: csak tavaszi előfeltétele(i)

OGALAT A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája:

Regdon Géza: Gyógyszerészet története és gyógyszerészeti alapismeretek, egyetemi jegyzet, Szeged, 1992 Ajánlott irodalom:

Benke József: Az orvostudomány története, egyetemi jegyzet, Pécs, 1994 Az előadásokon elhangzott anyagokról fénymásolatot kapnak, illetve az intraneten is megtalálhatóak a

http://dynamic.aok.pte.hu/intranet/tananyagok.lasso?gr=INT weboldalon. Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás Oktatók: Dr. Botz Lajos, Dr. Molnár Béla, Szabóné Dr. Schirm Szilvia, Mayer Anna 1. hét: Bevezetés a gyógyszerészeti alapismeretekbe. Egészségügyi ellátás területei. Gyógyítás, öngyógyítás.

A gyógyszer fogalma 2. hét: A gyógyítás és gyógyszerészet történe I. 3. hét: A gyógyítás és gyógyszerészet történe II. 4. hét: A gyógyítás és gyógyszerészet történe III. 5. hét: A gyógyszerkönyvek kialakulása és szerepük a gyógyszerészetben 6. hét: Gyógyszerkönyvünk felépítése és tartalma. Alapvető adagszámítási ismeretek 7. hét: A gyógyszerhatóanyagok kémiai, szakmai, gyári és nemzetközi elnevezései, terápiás szempontú

csoportosításuk alapjai. Gyógyszertözskönyvezés kialakulása és lényege

43

8. hét: Törzskönyvezés lényege, a törzskönyvezett gyógyszerek és „egyéb“ szerek csoportosítása 9. hét: Gyógyszerek előállítása: magisztrális- középüzemi és ipari gyógyszerkészítés, ill. gyártás 10. hét: A gyógyszerrendelés és az orvosi vény alapvető ismeretei. A szabványos vényminták célja és szerepe. 11. hét: Egészségügyi ellátás és gyógyszerellátás alapvető szabályozása és kapcsolódása 12. hét: Gyógyszerellátási rendszerek. Gyógyszerfelhasználást jellemző alapvető paraméterek 13. hét: Gyógyszertárak feladatai, helyük és szerepük az egészségügyi ellátásban 14. hét: Megbeszélés. Dolgozat értékelése, aláírás A félév elfogadásának kritériumai: részvétel az órák legalább 70 %-án, sikeres írásbeli félévközi számonkérés. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: pótlásra egyéni megbeszélés, egyeztetés alapján van lehetőség. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Vizsgakérdések: a félév során kiadott témakörökből 1. Egészségügy ellátási területei, gyógyszerhatás bizonyításának alapvető menete 2. Az ősidők gyógyításának és egyiptomi orvoslásnak főbb jellemzői 3. A keleti orvoslás főbb jellemzői 4. A görög orvostudomány jellemzése 5. A római orvostudomány jellemzése 6. A skolasztikus és bizánci (araborvostudomány jellemzése) 7. A reneszánsz kori orvostudomány jellemzése 8. Az orvostudományi XIX. századi fejlődése 9. A kémiai tudományok, szintetikus gyógyszerek, farmakológiai kutatások, gyógyszeripar megjelenése 10. Gyógyszerek felosztása és csoportosítása, gyógyszerekkel foglalkozó tudományok 11. Gyógyszerkönyvek kialakulás, a hazai gyógyszerkönyvek felépítése, alapvető tartalmi és fogalmi

ismerete 12. Törzskönyvezett gyógyszerkészítmények, gyógyszerkönyvi gyógyszeralapanyagok, törzskönyvezett

OTC készítmények, gyógyhatású gyógytermékek, homeopátiás készítmények, gyógyhatású élelmiszer „készítmények“ alapvető fogalmi ismerete

13. Gyógyszerek alapvető szabadalmi típusai, gyógyszerek biohasznosulása, terápiás egyenértékűsége, generikus gyógyszerkészítmény fogalma

14. Gyógyszerkészítő helyek alapvető ismerete: gyógyszertár, galenusi laboratórium, gyógyszergyár 15. Gyógyszerkönyvi alapanyag és készítmény, galenusi készítmény, gyógyszertörzskönyv, gyógytermék

alapfogalmai 16. Gyógyszerutilizáció és ATC csoportosítás alapismerete, helyes fogalmi használata 17. Gyógyszertörzsönyvezési eljárás lényegének ismerete 18. Gyógyszerekkel szemben támasztott követelmények alapértelmezése, fogalmai 19. Gyógyszerhatóanyagok és készítmények elnevezéseinek alapfogalmai 20. Gyógyszerellátás hazai rendszerének alapjai 21. Gyógyszerbiztonság értelmezése a gyógyszerellátás vonatkozásában 22. Egészségügyi- és gyógyszerellátás feladatának levezetése 23. Az ún. „gyógyszertörvény“ alapvető fogalmi meghatározásai 24. A hazai gyógyszerellátás alapvető törvényi kategóriái 25. Gyógyszerek adagjai, adagellenőrzés 26. Az orvosi vény alapvető ismerete, vényírás szabályai 27. Magisztrális vény gyógyszerészi ismerete.

44

Szakmai gyakorlat 1. Gyógyszertechnológiai Intézet - Dr. Mayer Klára egyetemi adjunktus

A tematika rövid leírása: 1. A gyógyszertárban dolgozó szakemberek feladatkörének megismerése 2. A gyógyszertár helyiségeinek, felszerelésének megismerése 3. Tárolással, raktározással kapcsolatos ismeretek: helyes eltartása, hatáserősség szerinti felosztása 4. A gyógyszertári munkaeszközök, gyógyszertári kisgépek, mérlegek.kezelése 5. A már tanult kémiai anyagok ill. drogok tanulmányozása 6. Szabályszerű expediálás 7. Technológiai alapműveletek gyakorlása 8. Munkafolyamatok és munkavédelmi előírások megismerése A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a gyakorlat célja: a gyógyszertárnak – mint egészségügyi egységnek a megismerése.

Főbb jellemzők

típus: kritérium követelmény előadás heti 0 modul: kritérium követelmény félévi 0 ECTS kredit: 0 gyakorlat heti 40 félévi 160 teljesítés-forma: aláírás szeminárium heti 0 félévközi: félévi 0 javítóvizsga:


ÁOSZ FOSZ GYSZ ETR-kód: OGRSG1 javasolt helye: 4. szemeszter meghirdetve: csak tavaszi félév előfeltétele(i)

OGGGI1 felvétele A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Fehér köpeny, védőcipő Foglalkozások témája és oktatója: 4 hét, heti 40 óra/5 nap, napi 8 óra gyakorlat Az oktató gyógyszerész ill. helyettesei mellett és felügyeletével dolgozhat a hallgató A gyakorlat kezdetén a tematikát leadja az oktató gyógyszerészének A gyakorlatról rövid – napi feljegyzéseket készít, melyet a Gyógyszertechnológia 1. kurzus gyakorlatán bemutat Elvégzendő feladatok, illetőleg megismerendő szempontok: 1./ A gyógyszertárban dolgozó szakemberek feladatkörének megismerése 2./ A gyógyszertár helyiségeinek, felszerelésének megismerése 3./ Tárolással kapcsolatos ismeretek: a különböző helyen és módon tárolt gyógyszerek helyes eltartása,

gyógyszerek hatáserősség szerinti felosztása és tárolása 4./ A gyógyszertári munkaeszközök, gyógyszertári kisgépek ismerete, használatuk módja, – elsősorban a

gyógyszertári mérlegeken a mérés gyakorlása 5./ Az I-II. évben már tanult kémiai készítmények és drogok tanulmányozása anyagismereti szempontból

(organoleptikus-, esetleg fizikai-kémiai módszerekkel) 6. Az impleálásban való részvétel, felügyelettel, dokumentációval 7./ Néhány gyógyszertechnológiai alapművelet gyakorlása: mérés, papír-kapszulázás, szitálás, porítás,

szűrés, porkeverékek és kenőcsök homogenizálás, stb. A munkafolyamatok során a szükséges eszközök, méretarányok, munkahely helyes megválasztása

8./ A magisztrális készítmények szabályszerű expedíciójának megismerése, lezárása (folyadéküveg, tubus, tégely) szignálás, kiszerelési munkálatok gyakorlása

45

9./ A gyógyszertári munka során előforduló egyes balesetveszélyes munkafolyamatok és munkavédelmi előírások megismerése (Megjegyzés: az általános baleset- és munkavédelmi ismertetésen túlmenően az egyes műveleteknél, pl. tűz- és robbanásveszélyes anyagokkal, savakkal, lúgokkal, szálló porokkal való munkavégzés veszélyeinek megismerése stb.)

A félév elfogadásának kritériumai: a hallgató a gyakorlatát elvégezheti közforgalmú valamint intézeti / kórházi gyógyszertárban. Lehetősége van a 4 gyakorlati hetet mindkét helyen elvégezni, 2 - 2 hetes bontásban. A gyakorlatot felvenni a 4. félévre lehet, párhuzamosan a Gyógyszerügyi ismeretek 1. tárgyfelvételével. A gyakorlatot az kezdheti el, akinek aláírt /elismert féléve van a Gyógyszerügyi ismeretek 1. kurzusból. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: a 4 hét gyakorlati idő – egészségügyi okokból – két részletben is elvégezhető. Hiányzást kizárólag egészségügyi okokból fogadunk el, és pótolandó. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: az oktató gyógyszertárban egyidőben 1, legfeljebb 2 fő végezheti el a gyakorlatát.

46

Angol/német szaknyelvi záróvizsga Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet - Dr. Rébék-Nagy Gábor egyetemi docens

A tematika rövid leírása: a Kari Szaknyelvi Vizsga középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B”) részekből áll. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán legalább 51%-os eredményt ér el. Emellett a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell teljesíteni. Sikeres vizsgáról a Nyelvi Intézet bizonyítványt állít ki. Sikertelen vizsga nem kerül dokumentálásra. A vizsga a 4. szemesztertől kezdődően bármelyik vizsgaidőszakban letehető. Az írásbeli vizsga mindhárom feladatának megoldásához nyomtatott szótár használható. A szóbeli vizsgán segédeszköz sem a beszédértés, sem a beszédkészség mérése során nem használható. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a kreditrendszerű oktatásban az Általános Orvostudományi Kar gyógyszerész szakán a kari, középfokú, írásbeli és szóbeli („C” típusú) angol vagy német Szaknyelvi Vizsga letétele szükséges a tanulmányok lezárásához. A Kari Szaknyelvi Vizsga letételének ajánlott időpontja a 4. félév vége. A vizsgát legkésőbb a 7. félév megkezdése előtt le kell tenni. Nyelvvizsgázási lehetőség tanévenként kettő alkalommal, a kari HÖK-kel egyeztetett időpontokban van.

Főbb jellemzők



ÁOSZ FOSZ GYSZ ETR-kód: OORAZV javasolt helye: 4-7. szemeszter meghirdetve: őszi és tavaszi félévben is előfeltétele(i):

nincs A Kari Szaknyelvi Írásbeli Vizsga Feladattípus A feladat rövid leírása Elérhető

pontszám Minimum pontszám

Rendelkezésre álló idő

írott szövegértés 450-500 szó terjedelmű szakszöveg értő olvasása feleletválasztó, kiegészítendő, információ átviteli és összegző feladatok segítségével

20 pont 8 pont

hivatalos levél írása

180-200 szó terjedelmű - álláspályázat - támogató levél - kongresszusi jelentkezés - kérő levél - köszönő levél 5 irányítási szempont alapján

15 pont 6 pont

szakfordítás célnyelvre

150-170 szó terjedelmű tankönyv- vagy tudományos közlemény részlet fordítása célnyelvre

15 pont 6 pont

3 óra egyéni beosztással

összesen: 50 pont - 3 óra Sikeres vizsga: 26 ponttól - -

47

A Kari Szaknyelvi Szóbeli Vizsga Feladattípus A feladat rövid leírása Elérhető

pontszám Minimum pontszám

Rendelkezésre álló idő

beszédértés normál beszédtempójú monológ hangzó szöveg értése 3-szori meghallgatás után feleletválasztó, kiegészítendő, információ átviteli és összegző feladatok segítségével

20 pont 8 pont 20 perc

anamnézis felvétel orvos-beteg szerepjáték a vizsgáztatóval (általános belgyógyászati anamnézis felvétel)


ábraelemzés a szaknyelvi kreditkurzusok témaköreivel kapcsolatos diagrammok, grafikonok, folyamatábrák ill. rendszerleírások szóbeli elemzése


összesen: 50 pont - - Sikeres vizsga: 26 ponttól - - A Nyelvi Intézetben 2000-től kezdődően rendelkezésére áll a PROFEX államilag elismert orvosi szaknyelvi vizsga. Ez a nyelvvizsga mind a diploma megszerzéséhez szükséges képesítési követelményt mind az egyetemi tanulmányok lezárásához szükséges nyelvi követelményt kielégíti. A vizsgáról részletes tájékoztatás: a PROFEX Nyelvvizsgaközpontban ill. a http://www.aok.pte.hu/profex internetes címen.

48

Testnevelés 3-4. Mozgástani Intézet - Dr. Kiss Sándor testnevelő tanár

A tematika rövid leírása: a foglalkozások programját, azok lebonyolításának módszertanát a javasolt oktatási segédanyagban részletesen közreadjuk. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az egyetemi testnevelés elsődleges célja a hallgatók egészségfejlesztése. A sportmozgások és más mozgáskészletek bemutatásán és gyakoroltatásán keresztül a korszerű edzésmódszerek alkalmazásával fejleszteni a hallgatók erőnlétét, kiemelten motorikus tulajdonságaikat. Ezzel egyenértékűen segíteni a rendszeres fizikai aktivitás beépülését életmódjukba, elősegítve ezzel a hivatás gyakorlására való kedvezőbb felkészülést. A tantárgy típusa D = kritérium követelmény: ez azt jelenti, hogy az általános orvosképzés során a 10., a fogorvos és gyógyszerész képzés alatt a 8. félév lezártáig négy féléven keresztül szemeszterenként 28 óra időtartamban heti rendszerességgel testnevelési foglalkozásokon kell részt venni a hallgatóknak, melyet az ÁOK Mozgástani Intézete szervez, irányít és ellenőriz. A követelmény teljesítésének hiányában a hallgató nem bocsátható további (fogorvosok, gyógyszerészek esetében 9. illetve az általános orvosképzésnél 11.) félévre. A foglalkozásokon a jelenlétet rögzítjük.

Főbb jellemzők



ÁOSZ FOSZ GYSZ ETR-kód: OGRTE3 javasolt helye: 3. szemeszter meghirdetve: őszi és tavaszi félévben is előfeltétele(i)

OGRTE2

ÁOSZ FOSZ GYSZ ETR-kód: OGRTE4 javasolt helye: 4. szemeszter meghirdetve: őszi és tavaszi félévben is előfeltétele(i)

OGRTE3 Tantárgy javasolt helye a képzésben: a követelmény teljesítésének legkedvezőbb időszaka az első, második, harmadik és negyedik szemeszter. Az egyetemi képzés további időszakában az oktatás jellegéből, időbeosztásától és leterheléséből adódóan a választási lehetőségek korlátozottabbak lesznek, tehát a követelmény félévi teljesítése kedvezőtlenebbé válik. Előzetes feltétel: az oktatási programfüzetben, a szervezeti egység honlapján illetve az ETR-en meghirdetett programok közül a hallgató az ETR-en a tantárgyelemre (időpont, sportág, oktató) jelentkezik. A választás után a foglalkozások ezen feltételek közötti teljesítésének kötelezettsége fél évre szól. Egészségi okok miatt kényszerű sportágcsere csak a tantárgyfelelős engedélyével lehetséges. A feltételek bármelyik hiánya esetén a félévi kurzus teljesítése nem ismerhető el. A testnevelés teljesítésének specifikumai: a kritériumtárgy követelményét elsősorban a Mozgástani Intézet által közétett testnevelési foglalkozásokon, másodsorban az orvoskar diáksportkörének és sportegyesületének foglalkozásain, harmadsorban az egyetem bázisán működő Pécsi Egyetemi Atlétikai Club (PEAC) edzésein teljesíthető. Indokolt esetben– egyéni elbírálás alapján – mód van arra is, hogy a megfelelő minősítéssel

49

rendelkező sportolók, vagy azok a hallgatók, akiknek edzése az orvoskaron nem biztosítható, kontroll mellett más pécsi egyesületben teljesítsék kötelezettségüket. A minőségi szinten sportolók bármely sportágban választhatják a külső sportegyesületet. Csapatjátékban el kell érni az NB I.B-s vagy a fölötti szintet, egyéni sportágban első vagy másodosztályú minősítéssel kell rendelkeznie, illetve ha ranglistás sportról van szó az országos minőségi ranglista első 100 versenyzője között kell elhelyezkednie. A testnevelés tantárgy követelményeit a PEAC-ban vagy külső sportegyesületben teljesítőknek a félév elején előzetes írásbeli kérvényt kell beadniuk, melyet az elbírálás után az intézet engedélyez. A félév 13. oktatási hetében edzéslátogatási igazolást kell benyújtani a félév teljesítésének elfogadásához. Egy féléves testnevelés kötelezettsége teljesíthető abban az esetben is ha valaki egy hetes (5 munkanap) oktatással (kezdő, haladó) egybekötött téli sí vagy snowboard, vagy nyári vízi táborban vesz részt tanulmányai során 1-1 alkalommal. A testnevelés elfogadása az aktuális szemeszterre, vízi tábor esetében a következő félévre szól. A vállalkozásként meghirdetett, de csak a Mozgástani Intézet által elfogadott táborokban teljesíthetők a tantárgyi követelmények amennyiben az alább felsorolt feltételeknek megfelelnek. A táborban a Mozgástani Intézet testnevelő tanára oktassa a hallgatót, a követelmény teljesítéséről elfogadható értékelést adjon, a hallgató tartsa be a táborrendet. A résztvevőnek kell vállalni a felmerülő s rá eső összköltséget. A kurzuson való részvétel más tárgy oktatási kötelezettsége alól nem ad felmentést. A Medikus Sportkörben, a Medikus Sportegyesületben, a PEAC-ban, a külső sportegyesületekben és a táborokban teljesítőknek is az ETR-en önálló tantárgyelemként jelölnie kell a választást (MSK, MSE, PEAC, külső sportegyesület, táborok). A félév során választható testnevelési foglalkozások rendje

Helye Időpontja Foglalkozások típusa Oktató

testnevelő tanár

A jelentkezés elfogadásának

min-max létszáma

Mozgástani Intézet Tornacsarnok

Hétfő: 12 - 13.30 13.30 - 15 13.30 -15 15 - 16.30 Kedd : 12 – 13.30 Szerda: 12 – 13.30 13.30 – 15 13.30 - 15 15 – 16.30 Csütörtök: 12 –13.30

kosárlabda aerobic kosárlabda labdarúgás labdarúgás kosárlabda aerobic kosárlabda labdarúgás labdarúgás

Téczely Tamás Csatáryné Tolnai Klára Téczely Tamás Dr. Rugási Endre Dr. Rugási Endre Téczely Tamás Csatáryné Tolnai Klára Téczely Tamás Dr. Rugási Endre Dr. Rugási Endre

4 – 20 8 – 50 4 – 20 8 – 15 6 - 15 4 - 20 8 – 50 4 - 20 8 – 15 8 – 15

Uszoda

Hétfő: 12 - 13.30 13.30 – 15 15 – 16.30 Kedd: 12 - 13.30 13.30 – 15 13.30 – 15 Szerda: 13.30 – 15 15 – 16.30 Csütörtök: 12 – 13.30 13.30 – 15 Péntek: 12 – 13.30 13.30 - 15

Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás

Dr. Rugási Endre Dr. Kiss Sándor Dr. Kiss Sándor Farkas György Dr. Kiss Sándor Dr. Kiss Sándor Dr. Kiss Sándor Dr. Kiss Sándor Dr. Kiss Sándor Dr. Kiss Sándor Csatáryné Tolnai Klára Dr. Rugási Endre

3 – 15 3 – 15 3 – 15 3 – 15 3 – 15 3 - 15 3 – 15 3 - 15 3 – 15 3 - 15 3 – 15 3 - 15

50

Helye Időpontja Foglalkozások típusa Oktató

testnevelő tanár

A jelentkezés elfogadásának

min-max létszáma

Teniszpálya

Hétfő: 12 - 13.30 13.30 – 15 15 – 16.30 Kedd: 12 - 13.30 13.30 –15 15 – 16.30 Szerda: 12 - 13.30 13.30 – 15 15 – 16.30 Csütörtök: 12 - 13.30 13.30 –15 15 – 16.30 Péntek: 12.30 - 15

Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz Tenisz Tenisz Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz Tenisz Tenisz Tenisz

Farkas György Farkas György Farkas György Dr. Rugási Endréné Dr. Rugási Endréné Dr. Rugási Endréné Farkas György Farkas György Farkas György Dr. Rugási Endréné Dr. Rugási Endréné Dr. Rugási Endréné Dr. Rugási Endréné

4 – 16 4 - 16 4 - 16 4 – 16 4 - 16 4 – 16 4 - 16 4 – 16 4 – 16 4 - 16 4 – 16 4 – 16 4 - 16

Edzőterem

Kedd: 12 –13.30 12.30 – 15 15 – 16.30 Csütörtök: 12 – 13.30 13.30 – 15 15 - 16.30

Asztalitenisz Asztalitenisz Asztalitenisz Asztalitenisz Asztalitenisz Asztalitenisz

Pálfai András Pálfai András Pálfai András Téczely Tamás Csatáryné Tolnai Klára Csatáryné Tolnai Klára

6 – 20 6 - 20 6 – 20 6 – 20 6 – 20 6 - 20

„ Professor Gym” Konditerem Jakabhegyi Kollégium Pécs, Jakabhegyi út 8.

Hétfő: 13.30 – 15 Kedd: 13.30 – 15 Szerda: 13.30 – 15 Csütörtök: 13.30 – 15

Kondicionálás* Kondicionálás* Kondicionálás* Kondicionálás*

Dr. Rugási Endréné Farkas György Dr. Rugási Endre Pálfai András

1 – 30 1 – 30 1 –30 1 -30

*Kondicionálás: erő- és erőállóképesség illetve cardiorespiratorikus állóképesség fejlesztése súlyzókkal, kondigépekkel, szobakerékpárral, futószalaggal.

51

A testnevelés követelményeinek teljesítéséhez választható Medikus Sportköri (MSK) és Medikus Sportegyesületi (MSE) edzések

Sportág Helyszín Időpont Oktató, Foglalkozásvezető

Felügyelő Testnevelő tanár

A jelentkezés elfogadásának min.-max létsz

Aerobic (MSK)

Tornacsarnok Csütörtök 18 – 19.00 Ferencz Tímea Farkas György 1 - 50

Férfi kézilabda (MSK)

Tornacsarnok Szerda 19.30 - 22 Pálfai András 1 - 10

Női kézilabda (MSK)

Tornacsarnok Hétfő: 19 – 20.30 Dr. Rugási Endréné

1 - 10

Férfi kosárlabda (MSE)

Tornacsarnok Hétfő: 20.30 – 22 Szerda: 18 – 19.30

Petőfi Áron Téczely Tamás

Téczely Tamás 1 - 15

Női Kosárlabda (MSK)

Tornacsarnok Csütörtök: 19 – 20.30 Kilián Balázs Farkas György 1 - 15

Karate (MSK)

Edzőterem Kedd: 20 – 22 Csütörtök 20 - 22

Pukler András Farkas György 1 - 10

Kispályás Labdarúgás (MSK)

Tornacsarnok Kedd: 19.30 – 22.30 Dr. Rugási Endre 1 - 15

Férfi röplabda (MSK)

Tornacsarnok Kedd: 16.30 - 18 Mánfai Balázs Téczely Tamás 1 - 15

Női röplabda (MSK)

Tornacsarnok Szerda: 16.30 - 18 Mánfai Balázs Téczely Tamás 1 - 15

Tollaslabda (MSK)

Tornacsarnok Kedd: 18 – 19.30 csütörtök: 20.30 – 22.00

Dr. Palkovics Tamás Dr. Palkovics Tamás

Farkas György Farkas György

1 –10 1 - 10

Triatlon (MSK)

Uszoda Hétfő: 20– 21.30 Csütörtök: 20 - 21.30

Menyhárt Csilla Dr. Kiss Sándor 1 - 10

Baseball (MSK)

Sörgyár-pálya Kovácstelep

Kedd: 16 - 17.30 Csütörtök: 16 – 17.30

Hegedűs András Farkas György 1 - 15

Önvédelem (MSK) Edzőterem Kedd: 18.30 – 20 Péntek: 17 - 20

Kovács Szabolcs Farkas György 1 - 10

Természetjárás* (MSK)

Mecsek Farkas György 1 - 20

* A természetjárás keretén belül egy félévi testnevelési kötelezettség adott félévben 5 alkalmú, alkalmanként 5 óra időtartamú túra lebonyolításával teljesíthető. A PEAC működő szakosztályai: sportaerobic, férfi kosárlabda, női kosárlabda, férfi röplabda, labdarúgás, asztalitenisz, férfi kézilabda, női kézilabda, vívás. A foglalkozások formai követelményei, azok óraszámai: a tematikai célkitűzésekkel szorosan összefüggő gyakorlati foglalkozás. Követelménye az edzéseken való aktív részvétel, a baleset és egészségvédelmi rendszabályok betartása. Óraszámai: A félév szorgalmi időszakának heteiben a választott sportág jellegének megfelelően 2 x 45 perces, vagy 1 x 90 perces foglalkozáson való részvétel. A félév végén a kritérium követelmény elismerése, a felügyelő testnevelő tanárok írásos javaslatára, a tantárgy felelős által index aláírással történik. Hiánya esetén a félév testnevelés vonatkozásában passzív. Hiányzás mértéke és következménye: a félév során a kétheti összidejű (4 x 45 perc) hiányzás megengedett. Ezen túl egy heti foglalkozási idő a tantárgyfelvételre és sportági választásra biztosított, míg szintén egy heti hiányzás elfogadása, igazolása a foglalkozásvezető mérlegelési hatáskörébe tartozik. Tízheti gyakorlati foglalkozáson való részvétel a félév elfogadásának minimum követelménye. Megjegyezzük, hogy a testnevelés célkitűzésének optimális megvalósítása a legalább heti három alkalommal történő testedzéssel teljesíthető.

52

Hiányzás pótlása: lehetőséget biztosítunk a hallgatóknak bizonyos számú hiányzásuk pótlására. Ez szemeszterenként három hét összidőtartamú testedzés. Ezt a foglalkozásvezetővel kell egyeztetni s lebonyolítani, melyet, ha szükséges, a felügyelettel aktuálisan megbízott testnevelő tanár irányít. Ezen túlmenően az oktatás tizedik hete után központi pótlási lehetőséget is biztosítunk. A vizsgaidőszak első hetében a szervezeti egység által meghatározott időben és helyen nem kötelező jelleggel, két hiányzást pótolhatnak az érintettek. Amennyiben valamilyen betegség kizáró oka a testnevelés kritériumkövetelmény teljesítésének, ez alól a Megyei Sportorvosi Intézet, (PÉCS, Papnevelde u. 4.) igazolása alapján a tantárgyfelelős értesítése mellett (igazolás bemutatása) az oktatási dékánhelyettes, vagy az általa megbízott személy ad mentséget. Az a hallgató, aki tanulmányait más egyetemen kezdte meg és ott érvényes testnevelési félévet (féléveket) zárt le eddigi teljesítését elfogadtathatja, miután a szervezeti egységnek az indexéről fénymásolattal ellátott kérelmet nyújt be. Hallgatói információ: A testneveléssel, sporttal kapcsolatos további információkat kaphatnak a hallgatók a szervezeti egység honlapján, a kar testnevelőitől, a tárgy oktatási felelősétől és olvashatnak tájékoztatót az intézeti hirdetőn. A foglalkozások programját azok lebonyolításának módszerét, a fizikai képességek fejlesztését, a kedvező aktív életmód kialakításának lehetőségét a félév első óráiban az oktatók ismertetik.

oktatÁsi programoktatÁsi program - aok.pte.huaok.pte.hu/docs/th/prfuz/prfuz_gysz_ii_0607.pdf ·...

Documents