A 2013 utáni időszak európai energiapolitikájának stratégiai irányai,

valamint energetikai célra rendelkezésre álló források

Olajos Péter2013. Május 14 kedd

MaTáSzSz konferencia, Balatonfüred

2014–2020 EU Költségvetés előrehaladása2011. június 29-én mutatta be a Európai Bizottság Kommunikációját „A budget for Europe 2020” címmel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. (Kötelezettségek: 1025 Mrd € / EU GNI 1,05%) (HU 150 Mrd €)

2011. július-2013. február között a nehéz gazdasági helyzet miatt 7 tagország (Ausztria, Csehország, Finnország, Németország, Hollandia, Svédország, Egyesült Királyság) 2012. március 26-ig (General Affairs Council meeting) kardoskodott a mellett, hogy a következő 7 éves pénzügyi keret (MFF) 100 milliárd €-val csökkentjen, sőt Svédország €100 milliárdnál is többet akart csökkenteni.

2013. február 8-án, Európai Unió vezetői megállapodtak abban , hogy a költségvetést megvágják 3.3%-kal (33.4 Mrd €); ezt terjesztették a Európai Parlament elé, egy esetleges EP jóváhagyást követően még minden tagország Parlamentjének is ratifikálnia kell; Ha ez így történne, ez lenne az első csökkentés az EU költségvetés 56 éves történetében. (2007-14 Költségvetés: 993 Mrd €)

2013. április 24.-én - Az Európai Parlament döntött arról, hogy elhalasztja a tárgyalások megkezdését a tanáccsal és a Bizottsággal az új MFF-et illetően.

Lewandowski az MFF tárgyalások vezetője: "We are running out of time!"

Pénzügyi Programozásért és a Költségvetésért felelős EU Biztos Janusz Lewandowski: „Aggódok, hogy kifutunk az időből hogy Európának egy stabil, biztonságos pénzügyi keretet adjunk az elkövetkezendő 7 évre.Vállalkozásaink, tudósaink, NGO-ink és városaink nagyon nagy szükségük van az EU forrásokra, párhuzamosan azzal, hogy a tagországok csökkentik a beruházásokat, a bankok pedig a kölcsönzésüket.Ezért az Európai Bizottság nem kímélve semmilyen energiát hogy tárgyalóasztalhoz hozza a feleket a lehető legrövidebb időn belül. Megteszünk mindent az intézményközi patthelyzet feloldására, félmilliárd európai érdekében.”

2013/I. 2013/II.

Az EU költségvetések belső szerkezetei

Energiapolitikai célok

Az energiapolitika fontossága jól tükröződik a több éves pénzügyi keretben (2014-2020) A prioritás ezen időszakban a következő lesz:

1. infrastruktúra, 2. technológia és innováció, 3. energiahatékonyság, 4. megújulók, 5. nukleáris biztonság és –leszerelés, ártalmatlanítás

1. Energia Infrastruktúra

Az EU célja, hogy biztosítsa hogy a stratégiai energia termelési, szállítási hálózat és a szükséges tároló kapacitások elkészülhessenek 2020-ig. Egy modern energia infrastruktúra elengedhetetlen feltétele az integrált energia piacnak, és az energia és klíma célkitűzések megvalósításának. Európa kénytelen modernizálni és kiszélesíteni energia hálózatát hogy integrálhassa a megújuló energiákat és növelhesse az energia ellátásbiztonságát. Szintén szükséges az okosmérők és –hálózatok kiterjesztése, hogy energiát spórolhassunk és jobb legyen az energia menedzsmentje a hálózatnak. A Bizottság identifikált 12 „priority corridors and areas” a villamos áram, földgáz, olaj, CO2 szállítási hálózatokra, amelyeket fejleszteni és megvalósítani szándékszik.

2. Technológia és Innováció

• Az EU-nak ahhoz, hogy elérje 2020-as és 2050-es CO2 csökkentési céljait szüksége van arra, hogy kifejlesszen és alkalmazzon nagy hatásfokú „low-carbon” technológiákat.

• EU ezért ezen a területen felállított egy un. „Strategic energy technologies plan” (SET-Plan), amely tartalmazza a szükséges számokat, terveket, megvalósítási elképzeléseket, forrásokat valamint a nemzetközi együttműködési lehetőségeket.

3. Megújulók

Az EU célja az energia 20%-nak megújuló forrásokból történő előállítása 2020-ig. Megújulók: Biomassza, nap, szél, víz (áramlási és hullám is), földhő. Több megújuló energia, nagyobb ÜHG csökkenés, kisebb függés az energiaimporttól.A megújuló energia ipar, elősegíti a technológiai innovációt és a foglalkoztatást.

3.a. RES és a távhőtermelés tüzelőanyagai

Forrás: EU Energy in Figures – Statistical Pocketbook 2012, Stróbl Antal

PJ

EU-27

3.b Bruttó távhőtermelés az EU-27-ben (2010)

PJ

2008-tól minden évben több mint a fele az új erőműveknek RES!3.c Új erőműi kapacitások

4. EnergiahatékonyságAz EU célja 20%-kal csökkenteni Európa éves primer energia fogyasztását 2020-ra.

A Bizottság számos intézkedést javasolt az energiahatékonyság növelésére a lánc minden eleménél: előállítás, átalakítás, elosztás, szállítás, és a végső fogyasztás, felhasználás.

Az itt indítandó programok a tömegközlekedésre és az épületállományra koncentrálnak, ahol a legnagyobbak a megtakarítási lehetőségek. Egyéb programok pl: az okos mérés valamint egyértelműbb és szavatosabb termék és berendezés címkézés.Jövőkép/kérdések: Új Panel program?

5. Nukleáris biztonság és leszerelés

Az Euratom Szerződés alapján az EU célja, hogy gondoskodjon a nukleáris energia a biztonságos és fenntartható használatáról az által hogy fejleszti és átülteti a közös EU jogi keretekbe a legmagasabb biztonsági előírásokat.

Segít azokat az országoknak (EU-n kívül is) amelyek a korábbi nukleáris működésből származó veszélyeket el kívánják hárítani.

ITER – Cadarche – Tokamak Mágneses Fúzió

Energiapolitika Finanszírozása

Kohéziós Politika és a Regionális Alapoknagyobb koordinációja: CSF

A következő 7 éves EU költségvetés (2014-2020), már tartalmazz egy új un.: Common Strategic Framework (CSF) nevű rendszert. Ez a rendszer az EU, a nemzeti, a regionális, és a helyi hatóságok között szándékszik működni, annak érdekében, hogy koordinálják a különböző pénzügyi Alapokat, melyek a múltban sok hasonló típusú projektet támogattak egymástól függetlenül.

2014-2020 között a CSF-ben harmonizálásra kerül az - Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), - Kohéziós Alap (CF), - Agrár és Vidékfejlesztési Alapon (EAFRD)

így a zöldgazdaság minden részeleme.Felgyorsítva a törvényhozást és annak implementálását is.

Új Regionális Fejlesztési AlapA költségvetési javaslat szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak (ERDF) energiahatékonyságra és megújuló energiára kell költeni - a fejlett és átmeneti régiókban a támogatás 20%-kát, - a kevésbé fejlett régiókban pedig 6%-kát!

Ez körülbelül 17 Milliárd euró, azaz közel kétszer annyi mint eddig volt.

Kohéziós Politikagazdasági, szociális és területi kohézió: 376 Mrd€

• Koncentráltabb finanszírozás, kevesebb prioritás!• Nagyobb figyelem a tagországi előrehaladás monitorizálásában.

A Költségvetés jelen állása szerinti felosztása:• Régiók konvergenciája 163 Milliárd € • Átmeneti régiók 39 Milliárd € • Versenyképes Régiók 53 Milliárd €• Területi együttműködés 12 Milliárd € • Kohéziós Alap 68 Milliárd €• Legtávolabbi és legkevésbé lakott régióknak: 0.926 Mrd € • Új Alap! Connecting Europe Facility (CEF) 40 Mrd €

ERDF + SF

Új Infrastruktúra Alap: CEF (Connecting Europe Facility): 40Mrd€

Európa gazdaságának jövője egy okos, fenntartható és teljes mértékben összekötött közlekedési-, energia-, és digitális hálózatot követel meg. Ez az európai egységes piac végső formájának és az Európa 2020-as célok teljesítésének is a záloga.

A CEF leginkább határon átnyúló projekteket támogat.

Tervezett költségvetés (2014-2020): 40 Mrd € • Energia –9.1 Mrd €• Transzport –21.7 Mrd€ • ICT/Digital –9.2 Mrd €

EEPR 2009-ben hozták létre, a gazdasági válság és az EU energetikai céljai kezelésére.A majd 4 Mrd Eurót energetikai projektek ko-finanszírozására lehetett felhasználni Célok:- Gazdasági pezsgés- Energiabiztonság növelése- CO2 csökkentés

59 energia infrastruktúra project kapott támogatást: 44 gáz és villamos energia projektek, 9 offshore szél projekt és 6 carbon capture and storage (CCS) projekt.

• 2013 március: megjelent a következő Intelligent Europe Energy III (IEE III) végső riportja. Intelligent Europe Energy az egyike a Competitiveness and Innovation Framework Programme (CIP) három pillérjének. A megelőző 2007 -2013 uniós költségvetésben 730 millió euró volt az IEE II programjaira.

• Az új költségvetésben (2014-2020), az IEE III része lesz Horizon 2020 framework programnak: a költségvetés legnagyobb részét éves programkiírásokon keresztül 3 fő célra irányozták elő:

• nagyobb energiahatékonyság;• több megújuló energia; • jobb közlekedés és szállítás.

Mindezek fenntartható, hatékony és versenyképes energetikai rendszereken keresztül, melyek figyelembe veszik a véges források létét, a növekedő energiaigényeket és a klímaváltozást.

A kutatáspolitikát érintő újdonságok:egységes keret, -célok, -finaszírozás

• Egységes Keret. A kutatás és fejlesztés közös stratégiai keretének (amelyet Horizont 2020-nak hívnak majd) létrehozása azt jelenti, hogy a három meglévő kutatási és innovációs program (FP7, a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet-EIT ) egységes keretet kap.

+ +

• A keret szorosan kapcsolódik majd a fő ágazati szakpolitikai prioritásokhoz, mint például az egészségügy, az élelmezésbiztonság és a biogazdaság, az energiaügy és az éghajlatváltozás.

• Az Európai Technológiai Intézet (EIT) a Horizont 2020 program részét képezi majd, és jelentős szerepet fog játszani a tudásháromszög három oldalának (oktatás, innováció és kutatás) a tudás- és innovációs közösségek révén történő közelítésében.

• A finanszírozási oldalon innovatív pénzügyi eszközök segítik a magántőke bevonását. Egyaránt ösztönözni fogják a köz- és magánszféra közötti partnerséget (PPP), valamint a közszféra szereplői közötti partnerséget. A finanszírozási programokat egységesítik és egyszerűsítik. Hasonlóképpen valamennyi finanszírozási program esetében egységes szabályrendszert alakítanak ki a részvételre, az auditra, a támogatási struktúrákra, az eredmények terjesztésére és a visszatérítési rendszerekre vonatkozóan.

Horizon 2020 A következő EU Kutatási és Innovációs keretprogram

A Horizon 2020 új uniós K+F+I keretprogramja 2014 január 1-től indul.

A keretprogramra vonatkozó javaslat szintén az EP és a Tanács közötti egyeztetés és együttdöntés tárgya.

A Bizottság javaslata szerint 3 fő prioritás lenne benne:1.Excellent Science2.Industrial Leadership3.Societal Challenges

Javasolt költségvetés: 80 Mrd EuroEzt a forrást jelentős, a strukturális alapokból származó támogatás (60 milliárd EUR a 2007-2013 közötti időszakban) egészíti ki.

6,5 B EUR

Európai Beruházási Bank

EIB RE & EE lending in

the EU Region* 2005-2009

Összefoglalás

1) Az energiapolitika és az energetika egyre szervesebb részét képezi az EU közös politikájának és költségvetésének;

2) Uniós támogatásra az innovatív, zöld, energiahatékony és országokat összekötő infrastruktúra projektek számíthatnak;

3) A hazai kiírások (közvetett uniós) források az aktuális hazai kormányzati döntésektől függnek majd, de várhatóan erősebb brüsszeli kontroll és determináció mellett

4) A távhő szektor uniós irányból is változások, kihívások és lehetőségek elé néz: épületenergetikai szigorítások, növekvő megújuló részarány integrálása, új K+F+I megoldások, CO2 kibocsájtási előírások (kvóták), levegő szennyezettségi határértékek (PM10, 2,5),…

5) EU filozófia: Pro-aktivitás, felkészülés a változásokra, projekt-előkészítési támogatások (Széchenyi István vs Pató Pál)

Köszönöm a figyelmet!

peter.olajos@greenplayer.hu