AIzeneIhaso nlatosIaInyelvhez.IINemImetaforákIazIolyanIkifejezések,ImintIzeneiIidióma,IzeneiIhanglej-tés.IIAIzeneImindazonáltalInemInyelv.IIHasonlatosságaIaInyelvhezIútjelző:IvalamiIbelsőIfeléIirányít,Iám IolyasmiIfeléIis,IamiIködbeIvész.IIAkiIszóIszerintInyelvnekItekintiIaIzenét,ItévútonIjár.IIIII

T h e o d o r W . A d o r n o T Ö R E D É K A Z E N É R Ő L É S A N Y E L V R Ő L

O l v A s ó N A p l óMemének ��� ////////// ����

ZO

ltA

i D

éN

es

fO

rD

í tá

sA

• h

olm

i •

20

07�

08

AIzeneIhasonlatosIaInyelvhez.IINemImetaforákIazIolyanIkifejezések,ImintIzeneiIidióma,IzeneiIhanglej-tés.IIAIzeneImindazonáltalInemInyelv.IIHasonlatosságaIaInyelvhezIútjelző:IvalamiIbelsőIfeléIirányít,Iám IolyasmiIfeléIis,IamiIködbeIvész.IIAkiIszóIszerintInyelvnekItekintiIaIzenét,ItévútonIjár.IIIII

NyelvhezIhasonlatosIaIzene,ImertItöbb,ImintIpusztaIhangokIsora:IaIzenIartiku-láltIhangokIidőbeliIegymásutánja.IIezekIaIhangokImondanakIvalamit,IgyakranIvalamiIemberit.IIAnnálI nagyobbInyomatékkalIteszikIezt,IminélInagyobbIformátumúIaIzene.IIAIhangokIegymásutánjaIrokonság-banIvanIaIlogikávaIlehetIhelyes,IlehetIhamis.IIámIaz,IamitIaIhangokIsoraIkimond,In emIválaszthatóI leIaIzenéről.IIAIzeneInemIjelrendszer.IIIII

AInyelvhezIvalóIhasonlatosságIazIegésztől,IaIjelentésselIbíróIhangokImegszervezettIössze-füg-gésétőlIegészenIazIegyesIhangig,IaIpusztaIlétezésIküszöbéig,IaItisztaIkifejezésIhordozóigIterjed.II DeIaIbeszéddelIanalógIaIzeneInemcsakImintIhangokImegszervezettIösszefüggése,IhanemIazIaImagaI konkrétIfelépítésénekImódjábanIis.IIAIhagyományosIformatanItételről,Iperiódusról,Ifélperióduról,Iírásjelek IfelrakásárólIbeszél;IaIzenébenIlépten-nyomonIkérdések,Ifelkiáltások,Iközbevetések,ImelléktémákI bukkannakIfel,IszólamokItorlódnakIegymásraIvagyIsüllyednekIalá.IIAIzeneIgesztusaImindeztIaIbeszéd-hangoktólIkölcsönzi.IIHaIBeethovenIazIop.I33.IegyikIbagatelljénekIelőadásátólIaztIkívánja,IhogyI „bizonyosfajtaIbeszédesIkifejezéssel”IszólaljonImeg,IakkorItűnődveIcsakIaIzenébőlIsohasemIhiányzó ImozzanatotIemeliIki.IIIII

ZeneIésInyelvIkülönbségétIabbanIszoktákIkeresni,IhogyIaIzeneInemIismerIfogal-makat.IIámIegyIésImásIaIzenébenIigenIközelIjárIahhoz,IamitIazIismeretelméletIprimitívIfogalmaknak Itekint.IIAIzeneIvissza-visszatérőIsziglákat,IrövidítéseketIhasznál.IezeketIaItonalitásIalakítottaIki.IIAI tonalitásIhaInemIisIfogalmakat,IdeIvokabulumnakInevezhetőIfordulatokatIhívottIéletre;Imindenekelőtt ImindigIazonosIfunkcióbanI megjelenőIakkordokat,Iolyan,IazIidőkIsoránIkicsiszolódottIhangkapcsolato- kat,ImintIamilyenIaIkadenciafokoké;IgyakranImégIsajátosIdallamfordulatokatIis,IamelyekIklisészerűenIkö-rüljárjákIaIharmóniát.IIAzIilyenIáltalánosIsziglákIegykorIfelolvadtakIaImindenkoriIkülönösIösszefüggés-ben.IteretInyújtottakIaIzeneiIsajátosságokIkifejtéséhez,IahogyanIaIfogalomIteretInyújtIazIegyesIdolog

A zenehasonlatos a nyelvhez.

A zene mindazonáltal nem nyelv.

A z e n e m i n d A z o n á l T A l n e m n y e l v .

Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az összefüggésIrévénImegszűntIelvontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit jelöltek. IIIII

invariánsIvoltukImintegyImásodikItermészettéIülepedett.IIezértIolyInehézIaItudatnakIbúcsútI venniIaItonalitástól.IIAzIújIzeneIazonbanIellenszegülIazIilyesfajtaImásodikItermészetIlátszatának,Ifellá-zadIellene.IIAImegkövesedettIformákatIésIfunkciójukatImechanikusnakIérzi,IésIfélretolja.IIDeInemI aInyelvhezIvalóIhasonlatosságotIáltalában,IhanemIcsakIeIhasonlóságIeldologiasodottIformáját,Iamely IazIegyediIelemeketIcsakImintegyIzsetonként,InemIkevésbéImerevIszubjektívIjelentésekIminőségüktőlI megfosztottIjelzésekéntIhasználja.IIIII

sZuBjektiviZmus és elDOlOgiAsODás ZeNei vONAtkOZásBAN is kiegé-sZíti egymást. ám kOrreláCiójuk Nem örök iDőkre sZólóAN írjA le A ZeNéNek A NyelvHeZ vAló HAsONlAtOsságát. Nyelv és ZeNe visZONyA márA kritikussá vált.

AIgondolatokatIközlő,IdiszkurzívInyelvvelIszembenIaIzeneIteljesenImásItípusúI megnyilatkozás.IIebbenIrejlikIteológiaiIaspektusa.IIAmitImond,IazImegjelenőkéntImeghatározott,Iugyan-akkorIelrejtettIis.IIeszméjeIazIistennévIalakja.IIAIzeneIdemitologizált,IaIráhatásImágiájátóImentesIima; IszüntelenülImeg-megújuló,IdeIvégülIkudarcotIvallóIemberiIkísérletImagánakIaINévnekIaIkimondására,I nemIpedigIilyen-olyanIjelentésekIközlésére.IIIII

AIzeneIegyIintencióInélküliInyelvetIszeretneIhasználni.IIDeInincsIfeltétlenIhatárvonallalIel-választvaIaIdiszkurzívInyelvtől,ImikéntIazIegyikIbirodalomIaImásiktól.IIegyfajtaIdialektikaIműködikIitt:IaIzenétImindenIpontjánIintenciókIszövikIát,IméghozzáInemIcsupánIaIstileIrappresentativoIóta,IamelyI aIzeneIracionalitásátIarraIhasználta,IhogyIkiaknázzaIaIzenénekIaInyelvhezIvalóIhasonlatosságábanIrej-lőIlehetőségeket.IIAImindenIgondolattólIeleveImentesIzene,IaIhangzatokIpusztánIjelenségszintűIössze-függéseIakusztikailagIaIkaleidoszkópraIhasonlítana.IIAbszolútIgondolatkéntIviszontImegszűnneIzeneI lenni,IésIelhibázottImódonIátcsúsznaIaIbeszédnyelvbeIIAzIintenciókIaIzeneIszámáraIlényegesek,Ide IcsakImintIintermittens,IkihagyásosIintenciókIIAIzeneIazIigaziInyelvreIvágyik,IarraIaInyelvre,IamelyIbel-

ső tartalmat nyilváníthat ki, jóllehetIazonIaz áron,IhogyInemIegyértelmű; azIegyértelműségIvégülIaI diszkurzívInyelvIkiváltságaIlett.IIésImintha aIzenének,Ivalamennyi nyelvIközöttIaIlegbeszédesebbnek, IjószerivelIkárpótlásul atöbbértelműségIátkáért, az őImitikusIosztályrészéért,IvigaszIjárnaIintenciókkalI-telítődik.IIfolyton-folyvástIutal arra,IamitIgondol,IésImegIis határozza azt.IICsakhogyIezIazIintencióI mindigIelrejtett.IINéhányIemlékezetes szövegébenIkafka nemIok nélkülIállította aIzenétIkitüntetettI helyre, ahováőelőtte még egyetlen költemény alkotója sem állította.IIIII

I I kafka úgy bánt a diszkurzív beszédnyelv jelentéseivel, mintha a zene jelentéseiről lenne

szó: félbehagyott, megtört példázatokról; éles ellentétben swinburne vagy rilke „muzikális”, zenei hatásokat

imitáló, de a zene hanglejtésétől idegen nyelvével. Zeneinek lenni annyit tesz, mint a felvillanó intenciókat in-

nerválni, bennük nem elveszni, őket megszelídíteni. így képződik a zene mint struktúra. I ily módon a zené-

nek interpretációra van szüksége. A zene és a nyelv egyként megköveteli, hogy interpretálják, de mindegyik a

maga módján követeli meg, s ebben már különböznek egymástól. I Nyelvet interpretálni annyit tesz, mint

egy nyelvet megérteni; zenét interpretálni annyit, mint egy zenét létrehozni, zenélni. I A zenei interpretáció:

beteljesítés, előállítás, foganatosítás (vollzug), amely szintézis voltában a nyelvhez hasonlatos marad, miköz-

ben megszüntet minden nyelvhez hasonló, egyedi mozzanatot. ezért az interpretáció eszméje a zene lénye-

géhez tartozik, a zene számára nem járulékos. Helyesen zenélni azonban elsősorban annyit tesz, mint a

zene nyelvén helyesen beszélni. ■■■ ■■■

ellentétben a filozófia és a tudományok megismerő jellegével, a művészetben általában nem kapcsolódnak ítéletté a megismerés céljá-ból összegyűjtött elemek.

Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az összefüggésIrévénImegszűntIelvontsá-guk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit jelöl-tek. IIIII Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az összefüggésIrévénImegszűntIel-vontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Ia-mit jelöltek. IIIII Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az összefüggésIrévénImegszűntIel-vontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbe Iszámára;Iugyanakkor – ebbe-nIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az összefüggésIrévénImegszűntIelvontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalma-kIazonosságaIsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit jelöltek. IIIII nIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit jelöltek. IIIII Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az összefüggésIrévénImegszűntIel-vontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Ia-mit jelöltek. IIIII Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az összefüggésIrévénImegszűntIel-vontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonossága Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhason-latosan – az összefüggésIrévénImegszűntIelvontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátI-természetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit jelöltek. IIIII IsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Ia Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezI-hasonlatosan – az összefüggésIrévénImegszűntIelvontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaI-sajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit jelöltek. IIIII mit jelöltek. IIIII Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az összefüggésIrévénImegszűntIel-vontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Ia-mit jelöltek. IIIII

Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az összefüggésIrévénImegszűntIelvontsá-guk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit jelöl-tek. IIIII Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az összefüggésIrévénImegszűntIel-vontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Ia-mit jelöltek. IIIII Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az összefüggésIrévénImegszűntIel-vontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbe Iszámára;Iugyanakkor – ebbe-nIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az összefüggésIrévénImegszűntIelvontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalma-kIazonosságaIsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit jelöltek. IIIII nIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit jelöltek. IIIII Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az összefüggésIrévénImegszűntIel-vontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Ia-mit jelöltek. IIIII Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az összefüggésIrévénImegszűntIel-vontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonossága Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhason-latosan – az összefüggésIrévénImegszűntIelvontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátI-természetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit jelöltek. IIIII IsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Ia Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezI-hasonlatosan – az összefüggésIrévénImegszűntIelvontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaI-sajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit jelöltek. IIIII mit jelöltek. IIIII Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az összefüggésIrévénImegszűntIel-vontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Ia-mit jelöltek. IIIII

■■■ ez a zenétől utánzást, nem pedig desifrírozást kíván. ■■■ A zene csakis a mimetikus gyakorlatban tárul fel, és ez a mimetikus gyakorlat persze akár egyfajta néma képzele-tig, néma olvasásig menően belső is lehet; ám soha nem tárulkozhat fel olyan szemlélet-mód előtt, amely foganatosításától függetlenül szeretné a zenét értelmezni. ■■■ Ha a disz-kurzív nyelvekben akarnánk a zenei ténykedéssel egy aktust párhuzamba állítani, akkor ez inkább a szöveg leírása, semmint szignifikatív megértése lenne. ■■■ ellentétben a filozó-fia és a tudományok megismerő jellegével, a művészetben általában nem kapcsolódnak íté-letté a megismerés céljából összegyűjtött elemek. ■■■ De hát valóban ítélet nélküli nyelv a zene? ■■■ intenciói közül, úgy tűnik, a legnyomatékosabb az „ez így van”, az ítéletet mon-dó, sőt irányt mutató megerősítése valaminek, ami mégsem egyértelműen kimondott. ■■■

Nagy zenék leghatalmasabb – és persze ugyanakkor legerőszakosabb – pillanataiban, mint például a kilencedik szimfónia első tételében, a repríz elején, az összefüggés puszta erejénél fogva ez az intenció egyértelműen beszédessé válik, míg kisebb formátumú zenedarabok-ban parodizált formában visszhangzik. ■■■ A zenei forma, az a totalitás, amelyben egy ze-nei összefüggés autentikus jellegre tesz szert, aligha választható el attól a kísérlettől, hogy az ítélet nélküli közeget az ítélet gesztusával ruházzák fel. ■■■ Olykor annyira jól sikerül ez a művelet, hogy a művészet küszöbe alacsonynak bizonyul: már nem tud ellenállni a logikai hatalomvágy ostromának. ■■■ ezért aztán a zene és a nyelv megkülönböztetésekor nem a zene egyedi vonásain múlik a dolog, hanem csakis összetétele egészén. ■■■

vagyIinkább:Iirányán,I„tendenciáján”I–IaIzeneiItéloszIlegemfatikusabbIértelmébenIvéveIeztIaIszót.I AIdiszkurzívInyelvIazIabszolútatIszeretnéIközvetveImegragadniIésIkimondani,IdeIazImindenIegyediIin- tencióbanIújraIésIújraIkisiklikIaIkezéből,ImindenIegyediI–IvégesI–IintenciótImagaImögöttIhagy.IIAIze-neIazIabszolútatIközvetlenülImegragadja,IdeIazIabszolútIaImegragadásIpillanatábanImárisIújraIelho-mályosulIelőtte,IúgyIvalahogy,IahogyanIaItúlságosanIerősIfényIolyannyiraIelvakítjaIaIszemet,IhogyImár azIegészenIjólIláthatótIsemIképesImeglátni.I I I I INyelvhezIhasonlatosnakImutatkozikIvégülIaIzeneI mégIabbanIis,IhogyIzátonyraIfutva,IkudarcotIvallvaIaIdiszkurzívInyelvhezIhasonlatosanIbolyongásra, IaIvégtelenIközvetítésIútjáraIkényszerül,IhogyIelérjeIaIlehetetlent.ImindazonáltalIaIzeneiIközvetítésI másItörvénytIkövetveIbontakozikIki,ImintIaIgondolatokatIközlőInyelvi:InemIegymásraIutaltIjelentések-ben,IhanemIaIjelentéseknekIazIösszefüggésIáltalImegvalósulóIabszorbeálásában;IazIösszefüggésI ígyImegmentiIaztIaIjelentést,IamelyetImindenIegyesImozdulatávalIeltaszítImagától.IAIzeneImegtöriIa magaIszétszórtIintencióiIerejét,IésIezeketIaIszétszórtIintenciókatIaINévIkonfigurációjáváIegyesíti.I I I I I AIzenét,IhogyImegkülönböztessékIazIérzékiIingerekIpusztaIegymásutánjátólIértelem-IvagyIstruk- túra-összefüggésnekI(sinn-IoderIstrukturzusammenhang)Inevezték.IeIszóhasználatInemIkifogásolha-tó, IamennyibenvIaIzenébenIsemmiInemIelszigetelt,ImindenIaIhozzáIlegközelebbIállóvalItesti,IaItőleItá-volivalIszellemiIkapcsolatbanIvan,IsIazIemlékezésIésIvárakozásIrévénIleszIaz,Iami.IámIezIazIértelem-összefüggésImásféle,ImintIamilyetIaIdiszkurzívInyelvIlétrehoz.IAzIegészIazIintenciókIellenébenIvalósul meg,ImindenIegyes,IfixálhatatlanIintencióItagadásánIátIintegrálvaIőketIAIzeneImintIegészIbefogadjaIaz Iintenciókat,IdeInemIúgy,IhogyIegyIabsztraktabb,ImagasabbIintencióváIhígítjaIőket,Ihanemvúgy,IhogyI összefogásukIpillanatábanInekikezdIazIintencióInélkülinekIaImegidézéséhez.IígyIaztánIaIzeneIazIérte-lem-összefüggésnekIcsaknemIellentéte,ImégIott is,IaholIaIközvetlenülIérzékelhetővelIszembenIvalóban ilyesmitIsejtet.IezIaztánIarraIcsábítja,IhogyIsajátIhatalmánálIfogvaIkivonjaImagátIbármiféleIértelemI hatályaIalól,IsIúgyItegyen,IminthaIvalóbanIőIvolnaIközvetlenülIaINév. I I I I IHeinrichIschenkervketté-vágtaIaIrégiIvitaIgordiusziIcsomóját,IsIellenvéleménytInyilvánítottImindIaIkifejezésesztétikával,ImindIa formaesztétikávalIszemben.IezekIhelyettI–IegyébkéntIaIcsúnyánIfélreértett-félreismertIschönberghez

a zenei közvetítés más törvénytkövetve bontakozik ki, mint a gondolatokat közlő nyelvi

:||

hasonlóan – a zenei tartalom fogalmát állította a középpontba. ■■■ A kifejezésesztétika a többértelmű s így a kézből kisikló egyedi intenciókat összetéveszti az egész intenció nélküli belső tartalmával; Wagner elmélete rövidre zárt, mivel a zene belső tartalmát egy-egy zenei pillanatnak a végtelenbe tágított kifejezéseké képze-li el, holott az egész kimondása minőségileg más, mint az egyedi gondolat. ■■■ A következetes kifejezésesz-tétika a csábító önkényeskedésben ér véget: arra, amit efemer módon és véletlenszerűen megértett, ráfogja, hogy magának a dolognak az objektivitása. Az ellentétel szerint a zene tartalma nem egyéb, mint hangoz-va mozgó formák. ■■■ ez viszont ahhoz a feltételezéshez vezet, hogy a zene üres inger vagy a felhangzónak a puszta létezése. ■■■ A formula így nélkülözi az esztétikai alak vonatkozását arra, ami nem ő, és ami ré-vén esztétikai alakká lesz. ■■■ A diszkurzív nyelv egyszerű és ezért közkedvelt kritikájáért a formaesztétiká-nak nagy árat kell fizetnie: ez az ár a művészi jelleg. ■■■ Ahogyan a zene nem merül ki az intenciókban, úgy fordítva nincs olyan zene, amelyben ne fordulnának elő expresszív elemek: a zenében még a kifejezésnélküli-ség is kifejező lesz. ■■■ „Hangzó” és „mozgó” a zenében csaknem ugyanaz, a „forma” pedig semmit nem árul el az elrejtettről, hanem pusztán továbbhárítja az arra irányuló kérdést, hogy mi rejlik a hangozva mozgó ösz-szefüggés mélyén, hogy mi az, ami több, mint puszta forma. ■■■ A forma csupán valami megformáltnak a formája. A „foganatosítás” sajátos szükségessége, immanens logikája kisiklik: puszta játék lesz, amelyben minden szó szerint másképpen is lehetne. ■■■ valójában a zene tartalmát a zenei grammatikának és szin-taxisnak alárendelt elemek összessége adja. ■■■ minden zenei fenomén – annak révén, amire figyelmeztet, amit megszakít, amivel várakozást kelt – túlmutat önmagán. ■■■ A zeneileg egyedi ilyesfajta transzcenden-ciájának egésze: ez a „tartalom”: mindaz, ami a zenében történik. ■■■ Ha viszont a zenei forma és struktúra több egyfajta didaktikus sémánál, akkor nem külsőlegesen veszi körül, fogja át a tartalmat, akkor a tartalom-nak – a szellemi tartalomnak – a saját meghatározása. ■■■ Annál inkább nevezhető egy zene értelemmel te-linek, minél inkább értelmes módon határozza meg magát korántsem akkor, ha egyedi mozzanatai szimboli-kusan fejeznek ki ezt vagy azt. ■■ Hasonlósága a nyelvhez akkor teljesedik be, amikor eltávolodik a nyelvtől.■

A zene és a nyelv

eg yként megköveteli ,

hog y interpretálják ,

de mindeg yik

a maga módján

követeli meg , s ebben

már különböznek

eg ymástól.

A zene és a nyelv

egyként megköveteli,

hogy interpretálják,

de mindegyik

a maga módján

követeli meg, s ebben

már különböznek

egymástól.

Z e N e s Z e m e i D N e k • D e s i g N e D B y n á d a i f e r e n c • 2 0 1 1