openoffice 3 draw - mercator stúdió...

OpenOffice 3 – Draw

2


Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-890-4

© Dr. Pétery Kristóf PhD, 2012 © Mercator Stúdió, 2012

Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u. 17. www.akonyv.hu és www.peterybooks.hu T: 06-26-301-549 06-30-30-59-489

http://www.akonyv.hu/

http://www.peterybooks.hu/

TARTALOM 3


TARTALOM

TARTALOM ...................................................................................... 3

ELŐSZÓ ............................................................................................ 8

KEZDŐ LÉPÉSEK .......................................................................... 12

A program környezete .................................................................. 12

Az OpenOffice.org 3.3 rendszerkövetelményei ......................... 13

Letöltési lehetőségek ................................................................. 15

A program telepítése .................................................................... 16

A program módosítása, eltávolítása .......................................... 18

A billentyűzet ............................................................................. 19

Az egér ...................................................................................... 23

A program indítása ....................................................................... 25

A segítség ..................................................................................... 31

A súgó tartalomjegyzéke ........................................................... 33

A súgó tárgymutatója ................................................................. 34

Keresés a súgóban .................................................................... 34

Könyvjelzők kezelése ................................................................ 36

A segéd ..................................................................................... 37

Tippek ........................................................................................ 37

Részletes tippek ........................................................................ 38

A támogatás .............................................................................. 38

Regisztrálás ............................................................................... 38

Frissítések keresése .................................................................. 39

A névjegy ................................................................................... 39

A program szoftverkörnyezete, ablakai ........................................ 40

Az asztal .................................................................................... 40

4 TARTALOM


Az alkalmazásablak ................................................................... 41

Dokumentumablak ..................................................................... 44

Címsor ....................................................................................... 45

A menüsor ................................................................................. 46

Állapotsor ................................................................................... 46

Az eszköztár .............................................................................. 47

Az eszköztárak megjelenítése ................................................ 50

Párbeszédpanelek és parancsok ............................................... 51

ÁLLOMÁNYKEZELÉS .................................................................... 53

Fájlok megnyitása és mentése ..................................................... 53

Meglévő dokumentum megnyitása ............................................ 56

Fájlok szűrése ........................................................................ 63

Állományok keresése .............................................................. 64

Dokumentumok ismételt betöltése .......................................... 70

Fájltípusok .............................................................................. 70

Állományok lezárása ................................................................. 72

A dokumentum tárolása ............................................................. 72

Változatok kezelése ................................................................... 74

Dokumentum-helyreállítás ......................................................... 75

Állományok törlése .................................................................... 76

Állományok tulajdonságai .......................................................... 77

Állományok postázása, másolása ............................................. 78

A rajz vagy részeinek exportálása ............................................. 79

Mentés weblapként .................................................................... 82

Automatikus mentés .................................................................. 87

Egyéb mentési beállítások ......................................................... 88

A munka befejezése ..................................................................... 89

RAJZOLÁS ..................................................................................... 90

Üres rajz létrehozása .................................................................... 90

A rétegekről .................................................................................. 91

TARTALOM 5


Réteg létrehozása ..................................................................... 94

Réteghasználat .......................................................................... 94

Objektumok mozgatása rétegek között ..................................... 96

Objektumok létrehozása ............................................................... 97

Oldalak létrehozása ................................................................... 97

A Rajz eszköztár ........................................................................ 98

Rácsok és illesztővonalak ........................................................ 101

Beépített rajzelemek alkalmazása ........................................... 105

Egyenesek rajzolása............................................................. 105

Nyíllal végződő vonal rajzolása ............................................ 106

Téglalapok és négyszögek rajzolása .................................... 106

Ellipszisek és körök rajzolása ............................................... 107

Vonalak és nyilak rajzolása .................................................. 108

Egyszerű alakzatok rajzolása ............................................... 109

Szimbolikus alakzatok rajzolása ........................................... 110

Nyilak rajzolása .................................................................... 111

Folyamatábra rajzolása ........................................................ 112

Ábrafelirat rajzolása .............................................................. 114

Csillagok és feliratok rajzolása ............................................. 115

Szabadkézi rajzolás ................................................................. 117

Méretvonalak ........................................................................... 119

Objektumok módosítása ............................................................. 120

Rajzelemek mozgatása ........................................................... 121

Méretezés és nyújtás ............................................................... 122

Forgatás és döntés .................................................................. 122

Tükrözés .................................................................................. 123

Rajzszerkesztés utólag ............................................................ 124

Szövegszerkesztés .................................................................. 129

Tulajdonságok módosítása ......................................................... 136

A Vonal és kitöltés eszköztár ................................................... 136

Egyéni szín beállítása .............................................................. 137

Egyéni színátmenet beállítása ................................................. 140

6 TARTALOM


Egyéni vonalkázás és bitkép beállítása ................................... 142

Stílusok kezelése ..................................................................... 143

Objektumok másolása ............................................................. 146

Objektumok elrendezése ......................................................... 146

Objektumok igazítása .............................................................. 148

Objektumok elosztása ............................................................. 149

Objektumok összekapcsolása ................................................. 150

Objektumok csoportosítása ..................................................... 151

Objektumok összevonása és felosztása .................................. 151

Objektumok törlése .................................................................. 152

Objektumok átúsztatása .......................................................... 153

Alakzatműveletek .................................................................... 154

Térbeli objektumok ..................................................................... 155

Síkbeli objektumok átalakítása térbelivé .................................. 157

Térhatás beállítása .................................................................. 160

Képek beszúrása ........................................................................ 161

Képek beszúrása fájlból .......................................................... 162

Kép beszúrása lapolvasóról ..................................................... 163

Képek áthelyezése és méretezése .......................................... 163

Objektum forgatása ................................................................. 165

Képek elnevezése ................................................................... 165

A beillesztett kép módosítása ..................................................... 165

Kép levágása ........................................................................... 166

Képek tükrözése ...................................................................... 167

Képek vektorizálása ................................................................ 168

Képek térbeli átalakítása ......................................................... 169

Fényképek módosítása ........................................................... 169

A képtár használata ................................................................. 173

Interaktív képek ....................................................................... 175

Diagram beszúrása .................................................................... 177

A címszerkesztő használata ....................................................... 179

Képletek beillesztése .................................................................. 180

TARTALOM 7


Táblázatkezelés .......................................................................... 181

TESTRE SZABÁS ......................................................................... 183

OpenOffice beállítások ............................................................... 183

OpenOffice Draw beállítások ...................................................... 185

Menük testreszabása ................................................................. 188

Billentyűzet testreszabása .......................................................... 189

Eszköztárak testreszabása ......................................................... 190

Események testreszabása .......................................................... 192

Gyorsbillentyűk ........................................................................... 192

OpenOffice funkcióbillentyűk ................................................... 192

OpenOffice gyorsbillentyűk ...................................................... 193

Rajzobjektumok gyorsbillentyűi ............................................... 195

Képtár gyorsbillentyűi (Új téma) ............................................... 196

Képtár gyorsbillentyűi (előnézet) ............................................. 197

Rajzok funkciógombjai ............................................................. 197

Rajzok gyorsbillentyűi .............................................................. 198

IRODALOM ................................................................................... 199

8 ELŐSZÓ


ELŐSZÓ

Tisztelt Olvasó! Gombamód szaporodnak a számítógépek az irodákban és az ottho-nokban egyaránt. Szinte mindegyik személyi számítógépen – az operációs rendszertől függetlenül – megtalálható valamilyen irodai alkalmazáscsomag, például a szinte egyeduralkodó – bár meglehe-tősen drága – Microsoft Office, Wordperfect Office, Ability, MagyarOffice vagy a könyvünk tárgyát jelentő, nyílt forráskódú és ingyenesen letölthető OpenOffice.org.

A minden szokásos irodai tevékenységet felölelő, komplex prog-ramcsomagok piacán a Microsoft 1983-ban jelent meg a Worddel, 1985-ben az Excellel, a PowerPoint 1987-ben keletkezett. A prog-ramcsomag részei már ekkor igen nagymértékben kapcsolódtak egymáshoz. Az egyre újabb fejlesztések tudatosan törekedtek az együttműködés fokozására. A Microsoft ugyanakkor kisebb képes-ségekkel, de igen használható olcsó irodai programcsomagot is ki-bocsátott MS Works néven.

Az e programokban alkalmazott megoldások igen hamar „kvázi” szabvánnyá lettek, más fejlesztők is igyekeztek a kipróbált megol-dásokat alkalmazni. Ennek igen eltérő szerepű programok esetében az lehet az oka, hogy az adott program kezelése sokkal könnyebben elsajátítható, ha a felhasználói környezet, illetve kezelői felület ele-mei már máshonnan ismertnek tekinthetők.

Hamarosan megjelentek és szolgáltatásaikban egyre jobban megközelítették a vetélytársak (többek között a Corel, IBM, Novell, Sun) programjai is a Microsoft vezető irodai programcsomagjának lehetőségeit. Ezek közül kiemelkedett az eredetileg német StarOffi-ce, amelynek különlegessége volt a magas fokú integráltság, az al-kalmazási terület, a platformok széleskörűsége, illetve ingyenes elérhetősége. Ezt a szoftvert korábban – tíz évvel ezelőtt – külön, papíros és elektronikus formában megjelent kötetekben tárgyaltuk.

ELŐSZÓ 9


1999 augusztusában a Sun Microsystems felvásárolta a StarOffi-ce programfejlesztőjét, a hamburgi StarDivision céget, és a program 5.2 verzióját ingyenesen letölthető módon kezdte terjeszteni.

2000 júliusától a Sun nyílttá tette a forráskódot és elindította az OpenOffice.org projektet és fejlesztői közösséget. Közben a zárt forráskódú, kereskedelmi StarOffice csomagot is továbbfejlesztették.

Az OpenOffice új fejlesztéseinek jelentős állomása volt az Unico-de támogatás beépítése, mely használhatóvá tette nemcsak az ere-deti nyolc nyugati nyelven, hanem a legtöbb latin betűs, ázsiai és egyéb nyelven is az OpenOffice.org programot.

A 2003. elején kezdődött 2. verzió fejlesztésekor a Microsoft Offi-ce kompatibilitás és a teljesítmény fokozására helyezték a hang-súlyt. A 2. verzió 2005-ben jelent meg.

A 3. verzió, melynek fő újdonságai az Office Open XML formátu-mú fájlok importálása, a VBA makró és az új ODF 1.2 formátum tá-mogatása, 2008-ban jelent meg. Később a fejlesztést átvette egy újabb mamutcég, az Oracle.

Háromhavonta jelennek meg a hibajavításokat tartalmazó kisebb kiadások pedig az új verziók között, amelyek félévente új funkciona-litással bővítik a programot.

A komplex irodai alkalmazáscsomag minden, napjainkban, az irodákban előforduló feladat megoldását támogatja.

Szövegszerkesztője a professzionális funkciókkal, jellemzőkkel is rendelkező Writer, gazdasági-műszaki számítások, elemzésekhez használható eszköze a Calc, bemutatások, előadások látványos és hatásos segítője az Impress, adatbázis-kezelője az Adabas alapo-kon készített Base, vektoros rajzoló programja a Draw. A Microsoft Office Equation Editorához hasonló matematikai egyenletszerkesztő a Math alkalmazás. Ezek többségéről külön kötetet is írunk, de egy összefoglaló „Biblia” jellegű kiadványt is megjelenítünk.

A programok mindegyike többé-kevésbé írja-olvassa az általáno-san elterjedt Microsoft Office 2000-es változatától és más konkurens szoftvertermékekben készített állományokat. A többé-kevésbé azért kell említenünk, mert ha nem használunk az MS Office-ban különle-ges szolgáltatásokat, extra függvényeket, mezőkódokat, egyes VBA kódokat, bár a StarOffice kereskedelmi verziójában is csak egyes

10 ELŐSZÓ


licenckonstrukciókban érhetők el a Microsoft Office-ról való migrálást elősegítő eszközök (például makrókonverter).

Ha kudarcot vallanánk, akkor az importálandó (más Office válto-zattal előállított, de az OpenOfficeba beolvasandó) állományokból távolítsuk el a hibák okát. A Word 2010 egyébként már kezeli az OpenDocument formátumot is. Az abban mentett anyagok beolva-sása már több reménnyel kecsegtet.

A programcsomag saját grafikus felhasználói felülettel rendelke-zik, amelyet a máshoz szokott felhasználó nehezen tud megszokni, de lassan meg lehet barátkozni vele. Ugyanis van néhány kimondot-tan kellemes szolgáltatása is (például az Explorer, a megtekintő, a tündérek vagy a segéd).

Külön érdeme az OpenOffice programcsomagnak, hogy egyaránt fut az elterjedt Microsoft Windows és a LINUX, Sun Solaris, BSD, OpenVMS, OS/2, IRIX, Mac OS operációs rendszerek alatt.

Az OpenOffice csomag Draw alkalmazásával egyszerű és össze-tett rajzokat készíthetünk. A vektoros rajzokba táblázatokat, diagra-mokat, képleteket, betűbűvész és más OpenOffice-elemeket építhe-tünk be. A kész vektoros rajzokat számos elterjedt képformátumba exportálhatjuk.

A könyv szerkezete segít az OpenOffice 3.3 titkainak mind mé-lyebb megismerésében (a könyv megírásakor ez volt a legfrissebb verzió). Az első fejezetben írtuk le a program telepítésével, futtatá-sával, illetve a különleges, magas fokon integrált felhasználói felület-tel kapcsolatos általános tudnivalókat. A következő fejezetek fokoza-tosan vezetnek be a programok használatába. Ezek már feltételez-nek bizonyos – a korábbi fejezetekben ismertetett vagy a gyakorlat-ban megszerzett – ismereteket, ezért a kezdők számára minden-képpen javasoljuk a könyv olvasását az első fejezetnél kezdeni.

Minden további fejezet épít a korábbi részekben taglalt részletek-re, fogalmakra, amelyeket az adott, általában az első előfordulási helyen magyarázunk meg.

A leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítás-technikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a Windows XP, illet-ve 7 operációs rendszerek vagy későbbi változataik alapfokú isme-rete, de reméljük, haszonnal forgathatják a programcsomagot vala-milyen UNIX változaton futtató felhasználók is. Mivel mi a progra-

ELŐSZÓ 11


mot a legjobban elterjedt Windows 7 operációs rendszer alatt futta-tunk, ezt tükrözi szóhasználatunk, a Windowsos szakkifejezések alkalmazása is. Azonban némi asszociativitással ezek szintén al-kalmazhatók a többi operációs rendszerekre is.

A könyvet ajánljuk azoknak, akik kényelmesen, gyorsan, tetsze-tős formában szeretnék elkészíteni dokumentumaikat, amihez ezú-ton is sok sikert kívánunk. Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondossággal igyekeztünk eljárni, ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektől. Kérem, fogadják megértéssel hibái-mat.

Szentendre, 2012. február

Köszönettel a szerző.

12 KEZDŐ LÉPÉSEK


KEZDŐ LÉPÉSEK

Ebben a fejezetben az OpenOffice 3.3 változatának általános ismer-tetésére törekszünk. Bemutatjuk a program telepítését, kezelői felü-letének elemeit, a beviteli perifériák kezelését és az általános, állo-mányokkal kapcsolatos műveleteket (a speciális vonatkozásokra később térünk ki). Az itt bemutatott alapszolgáltatások ismerete fel-tétlenül szükséges a program működtetéséhez. Itt ismertetjük a se-gítő és oktató rendszer alkalmazását is.

Az ismertetés további részében dokumentumnak nevezzük az OpenOffice programmal előállított, lemezen tárolt állományt. Ezek az állományok tartalmazhatnak bitképeket, címszerkesztővel készí-tett grafikus szövegeket, képleteket, normál, szöveges bekezdése-ket, alakzatokat, alakzatátmeneteket, hatásokat, szimbólumokat, kitöltéseket, táblázatokat, bemutatókat stb. A dokumentum formá-zása a „végtermék” megjelenésének alakítását jelenti (lapméretek és irányítottság, hasábok, igazítások, szegélyezés, karakterformák, a szöveg különféle kiemelése, hatások alkalmazása, bemutatók esetében az időzítés, diakép-váltás stb. beállítása).

A leírásban a leütendő billentyűket keretezve jelöljük, például:

Enter. Az egyszerre leütendő billentyűket (a billentyűkombinációkat)

a következőképpen jelöljük, például: Ctrl+B, a funkcióbillentyűk jele:

F1…F12. Az egyes menük parancsaira menü/parancsnévvel hivat-

kozunk, például: Fájl/Bezárás. Ha egy almenüre hivatkozunk, akkor az almenüt megjelenítő parancsot a következő módon írjuk le, pél-

dául: Új. A parancsokat vastag betűvel írtuk. Ugyanígy vastag betűvel jelöljük a párbeszédpaneleken előforduló nyomógombokat

is, például: Megnyitás, vagy Mégse.

A program környezete

Környezeten mindazon eszközök összességét értjük, amelyek egy program használatát lehetővé teszik. Ezek alapvetően két részre

KEZDŐ LÉPÉSEK 13


oszthatók: a hardverre (mint a futtató gép és a perifériák együttese) és a szoftverre. E két csoport egyes részei már nem is választhatók szét. Mindenesetre a „vasat”, azaz a számítógépet a szoftver, va-gyis a programok üzemeltetik, vezérlik és szabályozzák működését. Ebben a részben a hardverkörnyezetet ismertetjük, a szoftver-környezetre és a kezelői felületre később, a program telepítésének leírása után térünk ki. Akkor már ugyanis a leírtakat követhetjük a számítógép képernyőjén, a program futtatása közben.

Az OpenOffice.org 3.3

rendszerkövetelményei

A Windows 2000 és az ez utáni változatai, a különféle UNIX változa-tok, amelyek az OpenOffice futtatásának alapkövetelményei, 350 MHz-es Pentiumnál régebbi típusú processzort használó számítógé-peken nem futnak, tehát az ilyen operációs rendszereket, környeze-teket megkövetelő alkalmazásokhoz legalább ilyen gép kell. A szá-mítógép típusát, összetételét alapvetően az operációs rendszer igé-nye szabja meg. Az alábbiakban ismertetjük az OpenOffice működ-tetéséhez éppen elégséges, illetve célszerűen megfelelő PC-összetételeket.

Microsoft Windows

Windows 2000 (Service Pack 2 vagy újabb), Windows XP, Windows 2003, Windows Vista, Windows 7

256 MB RAM (512 MB RAM ajánlott)

Legalább 650 MB szabad lemezterület a letöltéshez és a te-lepítéshez (JRE-vel). A telepítés és az ideiglenes fájlok törlé-se után az OpenOffice.org kb. 440 MB helyet foglal.

1024 × 768 vagy magasabb felbontás 256 színnel

Solaris: SPARC platform edition

Solaris 10 OS vagy újabb

256 MB RAM

450 MB szabad lemezterület

14 KEZDŐ LÉPÉSEK


X-szerver 1024 × 768 vagy magasabb felbontással és lega-lább 256 színnel

Solaris: x86 platform edition

Solaris 10 OS vagy újabb

256 MB RAM



Linux

Linux kernel 2.4 vagy újabb, glibc2 2.3.2 vagy újabb

256 MB RAM (512 MB RAM ajánlott)



Mac OS X

Mac OS X 10.4 (Tiger) vagy újabb

Intel processzor

512 MB RAM


1024 × 768 vagy magasabb felbontás 16,7 millió színnel

Java Az OpenOffice.org Javát igénylő funkcióinak használatához mi-

nimum 1.5-ös JDK-ra vagy JRE-ra van szükség.

Kisegítő lehetőségekhez: Minden platformra: Java futtatókörnyezet 1.4.0_02 / 1.4.1_01 vagy újabb Java Access Bridge – a Java Access Bridge letölthető a

http://java.sun.com/products/accessbridge címről Linux és Solaris: A GNOME 2.6 telepítése.

Az elkészített dokumentumokat végső soron ki akarjuk nyomtatni, így az OpenOffice konfigurációjából nem hiányozhat a nyomtató sem. Az

http://java.sun.com/products/accessbridge

KEZDŐ LÉPÉSEK 15


íráskép minősége szempontjából a tintasugaras nyomtató a lézeressel közel egyenértékű, sőt egyes esetekben az olcsóbb lézernyomtatókét felül is múlják, azonban az előbbiek stabilitása és sebessége nem felel meg a professzionális alkalmazás igényének. Ha színesben akarunk nyomtatni, akkor azonban – egyelőre legalábbis – nem látszik jobb (olcsóbb) megoldás a tintasugaras nyomtatóknál.

Az igen elterjedt mátrixnyomtatók általában akkor alkalmazandók, ha az ütéses elven működő nyomtatás előnyét ki tudjuk használni. Ez mindmáig az átütő leporellópapírt használó többpéldányos nyom-tatás területe. A leporellópapírokat erre a célra gyártják előrenyom-tatott űrlapként is (például számla vagy egyéb bizonylat). A mátrix-nyomtatók egyéb előnyökkel is rendelkeznek, mint az olcsóság, az alacsony fajlagos nyomtatási költség, megbízhatóság, némely tí-pusnál a megerőltető hálózati igénybevételre alkalmasság. Ezzel szemben általában zajosak és az írásminőségük sem felel meg minden célra.

A nyomtató többletköltségét csökkenthetjük, ha irodánkban több szövegszerkesztő és egyéb, a nyomtatót használó rendszer műkö-dik, ugyanis célszerű, ha egy nyomtató több számítógépet szolgál ki. A professzionális konfigurációhoz lézernyomtató szükséges, ez alapszinten ma már olcsónak tekinthető eszköz (a megfelelő minő-ségű és teljes oldalra kiterjedő grafikák nyomtatásához ezek memó-riáját is bővíteni kell). Drágább változataik alkalmasak a PostScript, színes, kétoldalas, esetleg A3 méretű nyomtatásra is. Különleges kiállításúak a többfunkciós eszközök, amelyek a nyomtatási minő-ségben kisebb (korábban nagyobb) engedményei mellett biztosítják a nyomtató fénymásolóként, faxként, lapolvasóként való használatát is.

Letöltési lehetőségek

Az OpenOffice.org 3.3 programcsomag legújabb változatában telje-sen ingyenesen letölthető a http://www.openoffice.org/hu/about-downloads.html webhelyről, vagy például a Windows változat a http://szoftverbazis.hu/ szoftver/openoffice3.html webcímről.

http://www.openoffice.org/hu/about-downloads.html

http://www.openoffice.org/hu/about-downloads.html

16 KEZDŐ LÉPÉSEK


A Java futtató környezet telepítőjét (legújabb verziószáma Version 6 Update 30) például a http://www.java.com/en/download/index.jsp címről tölthetjük le.

A program telepítése

A programtelepítés lépései:

1. A programcsomag letöltése után keressük meg a telepítő prog-ramot (OOo_3.3.0_Win_x86_install_hu.exe), majd kettős kattin-

tással, vagy helyi menüje Futtatás rendszergazdaként paran-csával indítsuk el. Ha nem rendszergazdaként használjuk a gé-pet, akkor a következő párbeszédpanelen engedélyezzük a rendszergazdai használatot! Ez a használat így csak a telepítés idejére érvényes.

2. Az OpenOffice.org 3.3 telepítésének előkészítése párbe-

szédpanelen kattintsunk a Tovább gombra!

1-1. ábra. Megadjuk az ideiglenes mappát

3. A következő párbeszédpanelen a Célmappa mezőben, vagy a

Tallózás gombra kattintva adjuk meg a telepítő fájlok kicsoma-

http://www.java.com/en/download/index.jsp

KEZDŐ LÉPÉSEK 17


golásának helyét (lásd az 1-1. ábrát). Ez a mappa a telepítés után törölhető.

4. A mappa megadása után kattintsunk a Kicsomagolás gombra!

5. A következő tájékoztató párbeszédpanelen kattintsunk a To-

vább gombra!

6. A következő párbeszédpanelen adjuk meg felhasználói nevün-ket és a szervezetet, vállalatot, amelynek keretén belül dolgo-zunk. A választókapcsolókkal állítsuk be, hogy csak magunk-nak, vagy a gépet használó bármely felhasználónak engedé-

lyezzük a program használatát. Utána kattintsunk a Tovább gombra!

7. A Telepítés típusa párbeszédpanelen választhatunk a Szoká-

sos vagy az Egyéni telepítési mód közül. Az előbbi a legtöbb felhasználó számára megfelelő, általános beállításokkal telepíti a programot, míg a második esetben a telepítés helyét és a te-lepítendő komponenseket is beállíthatjuk. Utána kattintsunk a

Tovább gombra!

8. Ha a 7. lépésben az Egyéni telepítési módot választottuk, akkor

az Egyéni telepítés párbeszédpanelen állítsuk be a telepítés helyét (lásd az 1-2. ábrát)! Olyan mappát adjunk meg, amelyen legalább 650 MB szabad terület van. Ha a rendszermeghajtón (a Windowst tartalmazó meghajtón) ennél kevéssel (értsd egy-két gigabájttal) van több, akkor mindenképpen válasszunk má-sik meghajtót, mert a Windows számára előbb-vagy utóbb ke-vés lesz a hely… A párbeszédpanel jobb oldalán találunk egy ismertetést a telepítésre kijelölt és a választható funkciókról. A bal oldali listapanelben fehér színű gombokkal jelennek meg azok a funkciók, komponensek, amelyek teljes egészében a számítógépre települnek. Szürkén jelennek meg azok a gom-bok, amelyekhez kapcsolt funkciók csak részben települnek. A többi jelzés és a telepítési lehetőségek közötti választás akkor jelenik meg, ha egy ilyen gombra kattintunk. Választhatjuk a he-lyi merevlemezre, vagy hálózati meghajtóra telepítését az aktu-ális ágnak, valamint az ágból kiinduló összes többi ágnak, alfunkciónak, vagy a telepítés kizárását.

18 KEZDŐ LÉPÉSEK


1-2. ábra. Megadjuk a telepítendő komponenseket

9. A Fájltípus párbeszédpanelen jelölőnégyzetekkel adjuk meg, ha a Microsoft Word, Excel, PowerPoint fájljainak alap-értelmezett kezelőjéül az OpenOffice programot választjuk. Ha a Microsoft programokat továbbra is használjuk, akkor inkább hagyjuk üresen ezeket a jelölőnégyzeteket!

10. Az utolsó beállító párbeszédpanelen jelölőnégyzet kiválasztá-sával kérhetjük az indító parancsikon elhelyezését az asztalon (ezt, és a Tálcán, vagy a Start menüben megjelenő parancs-ikont később is beállíthatjuk). A telepítés indításához kattintsunk

a Telepítés gombra!

11. A program ezt követően telepíti a programot a megadott meg-

hajtóra, mappába. Végül kattintsunk a Befejezés gombra!

A program módosítása, eltávolítása

A program módosításához ismét a telepítőt kell elindítanunk. Ekkor azonban a fenti 6. lépésben megjelent párbeszédpanel helyett a

Program karbantartása párbeszédpanel jelenik meg, amelyen vá-laszthatunk, hogy módosítunk a telepített összetevőkön, kijavítjuk a telepítési hibákat vagy töröljük a programot a számítógépről. Az el-

KEZDŐ LÉPÉSEK 19


távolításhoz használhatjuk a Windows Vezérlőpultjának Program

eltávolítása funkcióját is.

A billentyűzet

Az írógéphez hasonlatos billen-tyűzetrész a szöveg begépelésé-re, adatok bevitelére szolgál. A többi billentyűt a parancsok kia-dására, illetve a kurzor1 (fénymu-tató) mozgatására, a táblázat cel-lái között és a cellatartalmon belül való közlekedésre használjuk. A parancsok kiadására két módszert alkalmazhatunk: a menüsorból a billentyűzettel vagy az egérkurzor-

ral kiválasztjuk, majd az Enter, illetve az egér bal gombjának le-

nyomásával kezdeményezzük a parancs végrehajtását. Csak a billentyűzetet alkalmazva a képernyő második sorában ál-

ló menüsorba az Alt billentyűt lenyomva jutunk. Ezt követően a me-

nüsor kiemelt (aláhúzott) karaktereinek egyikét lenyomva, vagy a

kijelölőmezőt2 a vagy kurzormozgató billentyűkkel mozgatva

egy újabb menüt gördíthetünk le, ahonnan a megfelelő parancs ki-választása az eddig leírtakhoz hasonló módon történhet. A főmenü

kiválasztásához a , billentyűket, az almenük legördítéséhez és

a menütételek kiválasztásához a , billentyűket használjuk. A

kijelölt parancs végrehajtását az Enter gomb lenyomásával indítjuk.

Ha a legördült menüben valamely parancs nincs kiemelve (halvány színnel jelenik meg), akkor az az adott helyzetben nem alkalmazha-tó (értelmetlen lenne például a vágás a táblázatban, amíg nincs kije-lölve a kivágandó részlet). Ha nem akarjuk a kiválasztott parancsot

1 kurzor: grafikus karakter – általában vízszintes vagy függőleges villogó vonalka – amellyel a program jelzi a dokumentumban az ak-tuális pozíciót, a következő bebillentyűzendő karakter helyét. 2 kijelölőmező: a kurzormozgató billentyűkkel mozgatható inverz sáv, amellyel listákban, menükben megjelöljük azt a tételt, melyet az

Enter billentyű lenyomásával választunk ki.

20 KEZDŐ LÉPÉSEK


indítani, akkor az Esc billentyűt kell lenyomni. Ezzel visszatérünk a

dokumentum szerkesztéséhez. A legördülő menü3 parancsai mellett egyes helyeken billentyűzet-

kódok figyelhetők meg (gyorsbillentyűk). Szövegszerkesztés közben ezeket a gombokat (billentyűkombinációkat) lenyomva az adott pa-rancs azonnal végrehajtásra kerül.

A billentyűzettel a Windows alatt is vezérelhetjük a programokat, bár sokszor kényelmetlenebbül, mint a parancsok egeres megfelelő-ivel. Néha előfordul, hogy egyes műveletek elvégzése könnyebb lesz egyetlen billentyűkombináció (több billentyű egyszerre történő) leütésével, mintha az egeret használnánk. Néhány parancsot az egér és a billentyűzet együttes használatával tudunk kiadni. A billen-tyűkombinációkat a felsorolt billentyűk együttes megnyomásával

vihetjük be. Például a Ctrl és az B billentyű együttes megnyomása-

kor a programban félkövérre vált az adott betűtípus. Az ilyen, együt-tes billentyűlenyomásokat, azaz billentyűkombinációkat a könyvben

együttes keretben jelöljük, például: Ctrl+B.

A szöveg bevitele csak a billentyűzet segítségével oldható meg. A betűk bevitelére szolgál a billentyűzet központi része, az úgyneve-zett írógép-billentyűzet. E billentyűzetrésznek színe általában vilá-gosabb. A magyar írógéphez szokott felhasználóknak ügyelni kell arra, hogy az angol klaviatúrán nemcsak az ékezetes betűk vannak más helyen, hanem az Y és a Z betű is fel van cserélve. A kezdők-nek, illetve írógéphez szokott felhasználóknak nehéz megszokni esetleg azt is, hogy a számítógépen nem szabad l (l) betűt írni a 2-es szám helyett, sem pedig O betűt (o) a 0 (nulla) helyett.

A különböző nemzeti jellegzetességeket tartalmazó karakterekhez speciális billen-

tyűzet-beállítás tartozik. A Windows Start

menüjének Beállítások/ (vagy Sajátgép/)

Vezérlőpult/Billentyűzet programjával ál-líthatjuk be az elsődleges (például a magyar) és a másodlagos (pél-

3 legördülő menü: olyan, a parancsok listáját tartalmazó menü, amely a menü nevére kattintás vagy kurzormozgató billentyűs kivá-lasztás után gördül le, azaz megjeleníti a menü többi részét.

KEZDŐ LÉPÉSEK 21


dául az amerikai) billentyűzet-elrendezést, valamint a köztük átkap-csolást lehetővé tevő billentyűkombinációt. Az írógép-billentyűzeten is bevihetünk számokat. Erre a célra azonban (különösen, ha sok számot kell bevinnünk) célszerűbb a billentyűzet jobb oldalán talál-ható, számológép-kiosztású billentyűcsoportot, a numerikus billen-

tyűket használni. Ha a Num Lock rögzülő váltóbillentyű nincs be-

nyomva, akkor a numerikus billentyűzet a kurzor mozgatására használható, a rajtuk olvasható nyilak és feliratok szerint. Ellenkező

esetben, a Num Lock lenyomott állapotában vihetjük be a szá-

mokat. A billentyűzet még nem említett részei vezérlőfunkciókat töl-tenek be. A numerikus billentyűzettel különleges karaktereket is be-vihetünk (lásd alább).

Az Alt , Ctrl, Shift billentyűk önmagukban (saját) funkció nélküli

váltóbillentyűk, amelyekből 2-2 darab áll rendelkezésre, ezeket min-

dig valamely más billentyűvel együtt kell használni. Például a Shift

billentyű és valamely kurzormozgató billentyű együttes lenyomása az adott irányban kijelöli a szöveget, táblázatot vagy objektumot. A

Shift billentyű lenyomásával válthatunk az írógép-billentyűzeten

található betűk kis (kurrens) és nagy (verzál) változata között. Ha a

Caps Lock4 rögzülő váltóbillentyű – más szóval állapotbillentyű –

nincs lenyomva, akkor a betűbillentyűt magában lenyomva kisbetűt

kapunk, a Shift billentyű lenyomásával együtt, nagyot. Tehát e te-

kintetben a Shift billentyű szerepe megfelel az írógép betűváltójá-

nak. Az Alt billentyű menüparancs-kiválasztó szerepét korábban

ismertettük. Másik feladata a különleges karakterek beillesztésének

segítése. Ilyen (például ékezetes stb.) karakterek beviteléhez az Alt

billentyűt lenyomva kell tartanunk, miközben a numerikus billentyű-zeten beütjük egy karakter kódját (a kódtáblázatok megtalálhatók például a nyomtatók kézikönyvében). Ezzel a módszerrel olyan be-tűket szúrhatunk a szövegbe, melyek a billentyűzeten nem szere-

pelnek. Egyes karakterek bevihetők a jobb oldali Alt billentyű nyom-

va tartása mellett az írógép-billentyűzetről is (például magyar billen-

tyűzetkiosztásra kapcsolva az Alt+á billentyűkombinációval a ß be-

4 CapsLock: Az írógépen a váltórögzítőnek van hasonló szerepe.

22 KEZDŐ LÉPÉSEK


tűt, az Alt+q billentyűkombinációval a \ jelet adhatjuk meg – ami az

elérési utak megadásánál játszik fontos szerepet). A kurzor mozgatásának egeres módszeréről már tettünk említést,

később részletezzük. A Windows és az OpenOffice – meglehetősen kényelmetlenül – egér nélkül is működtethetők, ekkor a billentyűzet-tel kell mozgatnunk a kurzort. A kurzormozgató billentyűk a billen-

tyűzet , , , , valamint Home, End , PgUp, PgDn billentyűi,

illetve ezeknek a Ctrl billentyűvel együtt lenyomott kombinációi.

Az OpenOffice állapotsorában megjelenő BESZÚR/ÁTÍR feliratra

kattintva vagy az Insert billentyűvel váltogathatunk a beszúrásos és

a felülírásos szövegbevitel között. A beszúrásos szövegbevitelkor a begépelt szöveget követő szövegrészek jobbra mozdulnak, az új szöveg nem törli őket. A felülírásos szövegbevitel esetén az előző-

leg begépelt, a kurzor helyén álló szöveget felülírjuk. A Delete bil-

lentyű a kurzor után álló betűt vagy a kijelölt dokumentumrészletet

törli. A Backspace billentyű az írógép-billentyűzet jobb felső sarká-

ban található, felirata rendszerint . Ez a billentyű a kurzor előtt álló betűk vagy kijelölt szövegrészek törlésére szolgál.

Az Esc billentyű a menük, párbeszédpanelek parancsainak vég-

rehajtása elől „menekülő” (Escape) gomb. Bárhol is vagyunk az

adott programban, az Esc billentyű egyszeri vagy többszöri meg-

nyomásával visszatérhetünk az utoljára elmentett munkaképernyő-

höz. Funkciója megfelel a párbeszédpaneleken alkalmazott Mégse nyomógombnak.

A Caps Lock és a Num Lock állapotbillentyűk, vagy kapcsolók.

A Caps Lock lenyomását követően begépelt szöveg nagybetűs

lesz. Kisbetűt ekkor a Shift billentyű lenyomásával, kombinációként

kell bevinni. A Caps Lock újbóli megnyomásával az eredeti állapo-

tot állítjuk vissza.

Az Enter billentyű a számítógép és programok kezelésében nél-

külözhetetlen. Ez a legnagyobb billentyű. Felirata több billentyűze-

ten: . Megtalálható a numerikus billentyűzetrész jobb alsó sarkán is. Szövegbevitel során megfelel az írógépek „kocsivissza-soremelés” billentyűjének, emellett a parancsok végrehajtásának

engedélyezésére szolgál (hasonlóan a párbeszédpanelek OK nyo-

KEZDŐ LÉPÉSEK 23


mógombjához vagy az egeres kattintáshoz). Az F1... F12 funkció-

billentyűkhöz rendelt parancsokat az adott helyen ismertetjük.

Az egér

Az egér egy grafikus pontkijelölő eszköz, amellyel könnyen mozog-hatunk a dokumentum tartalma és a parancsok (menütételek) kö-zött. A szöveges (azaz szerkesztő-) kurzor pozicionálása az egér (egérkurzor) mozgatásával, majd az egér bal gombjának lenyomá-sával történik, ezt a továbbiakban kattintásnak nevezzük. Az egérrel kiválasztott parancsok így is indíthatók.

Mint korábban említettük, egér helyett alkalmazhatunk más grafi-kus pozícionáló eszközt, például fényceruzát, pozicionáló gömböt (trackballt – úgynevezett „hanyattegeret”), digitalizáló tábla szálke-resztjét. Ez utóbbi eszközöket általában lehet egérként installálni. A továbbiakban az egér használatát tételezzük fel. Említettük már a kettős kattintást, azaz a bal egérgomb kétszeri, gyors egymásután-ban történő lenyomását. Ezzel a kijelölt objektumot vagy funkciót általában nemcsak kiválasztjuk, hanem el is indítjuk az objektumot – például rajzot – létrehozó programot, illetve a parancs végrehajtását. Ikonokhoz rendelt parancsok végrehajtásának indításához elegendő az egyszeres kattintás is, egyébként az egyszeri gombnyomás kije-löli a feladatot, a kettős kattintás pedig végrehajtja azt. Ha a kivá-lasztott parancsot mégsem akarjuk indítani, akkor kattintsunk az egérrel a menün kívüli területre. Bizonyos ikonokhoz menüket ren-deltek, ezeket az ikon hosszabb megnyomásával jeleníthetjük meg. Az almenüket tartalmazó ikonokon kis zöld háromszög jelenik meg.

Az egérrel ikonokat, esetleg kijelölt szövegrészeket és objektu-mokat tudunk mozgatni az egyik helyről a másikra. Az ikonokat tar-talmazó eszköztárat úgy mozgathatjuk például az egérrel, hogy az eszköztár ikonokat nem tartalmazó részére mutatunk, lenyomjuk a bal egérgombot (ezzel „megragadjuk” az objektumot), majd az egér mozgatásával kiválasztjuk új helyét. A mozgatás közben folyamato-san nyomva tartott bal egérgomb felengedésével szüntetjük meg a vonszolást. Ekkor rögzül az eszköztár az új helyen.

Az egérkurzor munkánk során a tevékenységnek megfelelő mó-don, jellegzetesen változtatja alakját. Ezzel jelzi a végrehajtható

24 KEZDŐ LÉPÉSEK


funkciót is. A homokóra alakú egérkurzor a várakozást jelenti, ekkor a program hosszabb folyamaton dolgozik, várnunk kell a további parancsok kiadásával. A Windows alá is fejlesztettek sok egyéb (például animált) kurzortípust, ezek más-más módon jelzik a vára-kozó állapotot. A Windows szokásos kurzortípusai:

Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása)

Normál kijelölés: ez jelenik meg a menü és ikonparancsok, listaelemek kiválasztásakor, gördítő sáv alkalmazásakor.

Munka a háttérben: várakozás. Ha ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más parancsot (például az állományok keresése közben).

Foglalt: a program egy hosszabban tartó műveleten dolgo-zik. Amíg ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más paran-csot.

Szövegkijelölés: a munkaablak szerkesztőterületén, illetve az táblázatkezelő szerkesztőlécén vagy más programok szövegbeviteli mezőiben ilyen az egérkurzor alakja. Ezt (és a bal egérgombos kattintást) használva jelöljük ki a szöve-ges kurzor új helyét.

Nem érhető el: ez akkor jelenik meg, ha az adott helyzetben valamely parancs nem érhető el (inkább a Windows 95-re jellemző).

Függőleges átméretezés: a kijelölt objektum vízszintes szé-lein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (át-méretezésekor) jelenik meg.

Vízszintes átméretezés: a kijelölt objektum függőleges szé-lein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (át-méretezésekor) jelenik meg.

Átlós átméretezés 1: a kijelölt objektum sarkain elhelyezke-dő fogópontok áthelyezésekor (az objektum átméretezése-kor) jelenik meg. Ezzel egyszerre módosítjuk az objektum függőleges és vízszintes méretét.

KEZDŐ LÉPÉSEK 25


Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása)

Átlós átméretezés 2: szintén az objektum átméretezésekor jelenik meg. Így egyszerre módosítjuk az objektum függőle-ges és vízszintes méretét

Áthelyezés: a kijelölt objektum belsejébe mutatva jelenik meg. Ha megjelent, akkor lenyomhatjuk a bal egérgombot, amelyet folyamatosan nyomva tartva az objektumot (például képet) új helyre mozgathatjuk.

Az egér (kattintások, sebesség) és az egérkurzor (forma) beállításá-nak változtatására is lehetőségünk van a Windows alatt. A beállítá-

sokat a magyar nyelvű Windows esetében a Start menü vagy a Sa-

játgép programcsoport Beállítások/ Vezérlőpult/Egérkezelés programjával végezzük el.

A program indítása

A program indítása megegyezik az Office korábbi változataiból meg-ismert módokkal. Ezek közül tetszés szerint választhatunk, majd-nem mindegyik indítási mód mellett érveket lehet felsorakoztatni, melyeket az alábbiakban foglalunk össze.

A programot indíthatjuk a Windows , vagy nyomó-

gombjára kattintás után a Programok (Minden program,

Programs) csoportból, a Futtatás (Run) ablakból, vagy ha külön parancsikont készítettünk, akár a Windows munkaasztaláról, il-

letve a Tálca gyorsindítás sávjáról is. Ide a Start/ Progra-

mokmenüből a bal egérgomb nyomva tartása közben húzhat-juk leggyakrabban használt programjainkat. Az ikonok itt a Win-dows minden indítása után azonnal megjelennek, így ez gyors programindítást biztosít, mivel egyetlen kattintás elegendő a

művelethez, szemben a Start menüből történő indítással, amely legalább két kattintást igényel.

1-3. ábra. OpenOffice ikonok a Windows tálcáján

26 KEZDŐ LÉPÉSEK


A parancsikont a Windows tálcájára helyezhetjük a Start menü-

ben megjelenített program helyi menüjének Rögzítés a tálcán

parancsával is (lásd az ábrát). A rögzítés a helyi menü Rögzítés

feloldása a tálcán parancsával szüntethető meg. Ez természe-tesen nem jelenti azt, hogy a futó programok ikonjai ne jelenné-nek meg a tálcán, csak az indításhoz használt ikon tűnik el.

1-4. ábra. Program felvétele menüből a tálcára

A Start menüből indítás négy kattintást igényel, ha a menü meg-

jelenítése után, a Minden program, majd az OpenOffice.org

3.3, végül az OpenOffice Draw sorokra kattintunk. Ez a műve-

letsor is lerövidíthető, ha kiadjuk a helyi menü Rögzítés a Start

menüben parancsát (lásd a fenti ábrát).

A Start/Beállítások/Tálca... parancs, illetve Windows 7 alatt a

Start gomb helyi menüjének Tulajdonságok parancsa segítsé-

gével vagy az Intézőben is beállíthatjuk a Start és a többi menü

tartalmát (a Ctrl billentyű nyomva tartása közben húzzuk a

Draw alkalmazást a Start menübe). Ha gyakran használjuk rajzprogramunkat, akkor ez a legprakti-kusabb megoldás. Az így átalakított, legfelső szintű menüben az

KEZDŐ LÉPÉSEK 27


OpenOffice Draw (.exe) sorra kattintva indíthatjuk a leggyor-sabban a programot. Bár a Windows XP alatt a tálca módosítá-sára ritkán van szükség, hiszen a leggyakrabban használt prog-

ramjaink automatikusan megjelennek a Windows nyo-mógombjára kattintás után, ha a fenti átalakítást elvégezzük, akkor a megadott programok mindig, azaz a programindítások számától függetlenül megjelennek a Start menüben. Az állandó-an megjelenő (testre szabással ide helyezett) programok egy vízszintes vonal felett, a gyakori indítás miatt „kiérdemelt helyze-tű” programok a vonal alatt jelennek meg.

Szintén egykattintásos indítást biztosít, ha parancsikont helye-zünk el a Windows munkaasztalán.

1-5. ábra. Parancsikont helyezünk el a munkaasztalon

Ehhez kattintsunk a jobb egérgombbal a munkaasztalra,

majd kattintással adjuk ki a megjelent helyi menü Parancs-

ikon parancsát! A Parancsikon létrehozása párbeszéd-panelen adjuk meg a parancsikon célját, vagyis a Draw

program elérési útját. amelyet megkereshetünk a Tallózás

gombra kattintva is (lásd a fenti ábrát). A Tovább gombra kattin-tás után nevezzük el a parancsikont, majd zárjuk be a párbe-szédpanelt! A parancsikon ekkor megjelenik a munkaasztalon (lásd a mellékelt ábrát) és azonnal használható a program indí-tására. A parancsikon egyúttal megjelenik az Asztal rendszer-mappában is. Ez azt is jelenti, hogy asztali parancsikont létre-

28 KEZDŐ LÉPÉSEK


hozhatunk úgy is, hogy a Ctrl gomb nyomva tartása közben egy

máshol létrehozott parancsikont ebbe a mappába húzunk (lásd a következő ábrát).

1-6. ábra. Az Asztal mappa tartalma

Ha a parancsikon rövidítést nem helyeztük el a munkaasztalon, akkor választhatjuk a munkaasztalon a jobb egérgombos kattin-

tással vagy a Shift+F10 billentyűkombinációval megjelenített

helyi menü ÚjOpenDocument-rajz parancsát. Ugyanezt a

parancsot megtaláljuk a Windows Intéző (fájlkezelő) Fájl/Új almenüjében is.

A korábban szerkesztett, illetve más Windows alkalmazással

létrehozott anyagok a Start/Dokumentumok listából is kivá-laszthatók (lásd az 1-7. ábrát).

1-7. ábra. Programindítás korábban szerkesztett fájl betöltésével

KEZDŐ LÉPÉSEK 29


Ha egy ilyen OpenDocument-rajz kattintunk, akkor betöltődik a Draw, majd abba a dokumentum, melynek szerkesztését foly-tathatjuk. (Ha már fut a Draw, akkor így egy új szerkesztőabla-kot nyitunk, és abba töltődik a kiválasztott dokumentum). A Win-

dows XP operációs rendszerben a Start/Legutóbbi dokumen-

tumok menüt használjuk.

A Start menü Futtatás... parancsának kiadása után – azaz rá-

kattintva előbb a nyomógombra, majd a Futtatás...

sorra – beírással megadhatjuk vagy a Tallózás... nyomógombra kattintás után a könyvtárszerkezetben kiválaszthatjuk (lásd a

Futtatás párbeszédpanelt) a program elérési útját. E kényelmet-len indításban az a hasznos, hogy az indító parancssorban megadhatunk indítási kapcsolókat is (lásd később). Ilyen indítási kapcsolókat egyébként megadhatunk a parancsikonokhoz is.

1-8. ábra. Programindítás a Futtatás párbeszédpanelről

A vizsgált meghajtót, illetve könyvtárat a Hely listában választjuk

ki. A párbeszédpanel ikonjával a könyvtárszerkezetben egy szinttel feljebb, az ún. „szülő” könyvtárba léphetünk. A könyvtá-rakat a mappák, az aktuális könyvtárat a megnyitott map-

pa jelöli. A Megnyitás nyomógombra kattintás után a Futtatás

párbeszédpanelbe töltődik az elérési út. Ott kattintsunk az OK

nyomógombra vagy válasszuk ki az OK nyomógombot és nyom-

juk meg az Enter billentyűt.

Hasonló módon, a Start/Programok OpenOffice Draw (a

Windows XP alatt a Start/Minden program OpenOffice

30 KEZDŐ LÉPÉSEK


Draw) menüsorra kattintva is elindíthatjuk a programot, de ekkor e menüsor eléréséhez több műveletet kell végeznünk, így valamivel hosszadalmasabb.

1-9. ábra. OpenOffice parancsikonok a munkaasztalon

Mint korábban bemutattuk, a gyakran használt programokhoz érdemes parancsikont létrehozni a munkaasztalon. Ha gyak-ran dolgozunk egy meghatározott dokumentumon, akkor an-nak ikonját is érdemes a Windows ablak állandó részévé ten-ni, azaz az Asztal (Desktop) könyvtárba másolni. Ekkor a do-kumentum szerkesztése – a Draw program betöltésével együtt – az ikonra mért dupla kattintással indítható. A doku-mentum későbbi saját felhasználói könyvtárunkba helyezése után (ikonját az asztallapról a könyvtárunkba húzzuk), ha a

Windows Dokumentumok listájából ezt a dokumentumot vá-lasztjuk, a Windows megkeresi az állomány új helyét.

A dokumentumot többféleképpen helyezhetjük az asztallapra: 1. Az egér jobb gombjával a Windows hátterére, azaz az

„asztallapra” kattintunk. Az ekkor megjelenő helyi

menü ÚjOpenDocument-rajz parancsával új, üres dokumentum ikonját helyezhetjük el az asztallapon. Később használhatjuk ezt az ikont is a Word betölté-sére, illetve üres dokumentum szerkesztőablakának megnyitására.

2. A dokumentumot megfogjuk a Windows Programok/

Windows Intéző listáján és a lenyomott bal egér-gomb nyomva tartása mellett a Windows képernyő hátterére vontatjuk. Ezután felengedjük az egérgom-bot. Ekkor a dokumentum megjelenik az Asztal (Desktop) könyvtárban, ikonja az asztallapon.

3. Parancsikont a legegyszerűbben úgy hozhatunk létre, hogy az egér jobb gombjával a Windows hátterére, azaz az „asztallapra”

kattintunk. A helyi menü Új/ Parancsikon parancsával megjelení-

KEZDŐ LÉPÉSEK 31


tett Parancsikon létrehozása párbeszédpanelen mezőbeírással

adjuk meg vagy Tallózás nyomógombra kattintás után keressük

ki az Program Files könyvtár OpenOffice Draw programját. A program első indításakor egy tündér (mely a Microsoft programja-inál megismert varázslók itteni megfelelője) vezet végig a regisztrá-ció lépésein. Megadjuk adatainkat, beállíthatjuk a frissítések auto-matikus keresését, magát a regisztrációt nem kötelező végrehajtani.

A segítség

Az OpenOffice súgója régebben jelentősen eltért más programok hasonló szolgáltatásaitól, most viszont a súgó a Microsoft korábbi (például az Office 2000) programjaihoz hasonló megoldást alkal-maznak. Használata könnyen elsajátítható, és minden egyes rész

alkalmazásában egyformán működik. A Súgó menü Open-

Office.org parancsával, vagy az F1 gyorsbillentyűvel, illetve a

Standard eszköztár Súgó ikonjával jelenítjük meg a súgó fő tarta-lomjegyzékét, amelyben változatos módon navigálhatunk.

A súgó ekkor egy saját ablakban jelenik meg, amelyet akár a munka közben, a munkaablak mellé húzva használhatunk (lásd az 1-10. ábrát). A szerkesztőablak és a súgó ablaka között válthatunk

többek közt az Alt+Tab, Alt+Shift+Tab billentyűkombinációkkal, a

Windows tálcán megjelenő gombokkal. Ha befejeztük a súgó használatát, a szokásos módon (a bal felső

sarok ikonjából legördíthető ablakvezérlő menü Bezárás parancsá-

val, vagy az Alt+F4 billentyűkombinációval, illetve az ablakbezáró

ikonnal) zárjuk be a súgó ablakát! Ugyanez a súgóablak jelenik meg, ha az OpenOffice.org többi

programjából indítjuk a súgót. Ezt bizonyítja az is, hogy a program-csomag más programjainak súgóját kiválaszthatjuk az ablak bal fel-ső sarkában megjelenő listából is.

Az ablak bal oldalán látjuk a navigációs ablaktáblát, amelyben a könyvjelzők, tartalomjegyzék, tárgymutató és keresés funkciók se-gítségével navigálhatunk. Az itt választott súgólapok jelennek meg a

jobb oldali tartalmi részben. A navigációs ablaktábla elrejthető a

32 KEZDŐ LÉPÉSEK


Navigációs tábla elrejtése és megjeleníthető a Navigációs tábla mutatása ikonnal.

1-10. ábra. A program súgójának ablaka

A súgóablak felső részén található listából kiválasztva az egyes al-kalmazások, vagy a keretrendszer súgóját tartalmazó állományokat tölthetjük be. A súgóállományokon belül az egyes főbb témaköröket, esetleg kapcsolódó oldalakat aláhúzással jelölik. Ezekre az egér bal gombjával kattintva a megfelelő, hivatkozott oldalra lépünk (ugyani-de eljuthatunk egyes esetekben a súgólap görgetésével is). A súgó főbb fejezeteit bejárhatjuk a súgóablak alján látható lapfülekre kat-tintva is.

A menüsor Előző oldal ikonjával a korábban megtekintett ol-

dalra léphetünk, a Következő oldal ikonjával visszaléphetünk a

sorban következő oldalra. Az Első oldal ikon a kezdő súgóoldalt tölti be ismét.

A megjelenített oldalt teljes egészében kinyomtatja a jobb egér-

gombos kattintással megjelenített helyi menü Nyomtatás parancsa,

vagy az eszköztár Nyomtatás ikonja. A nyomtatás a dokumen-tumok nyomtatásánál ismertetett párbeszédpanel kitöltésével indul.

KEZDŐ LÉPÉSEK 33


Itt adhatjuk meg a nyomtatás paramétereit (példányszám, sorba rendezés stb.). A többi eszköztárbeli ikonnak megfelelő parancs is elérhető a helyi menüben.

Kisebb hiba, hogy a dokumentumablakban jól használható navi-gációs eszközök, melyeket az ablak jobb alsó sarkánál találunk, itt is megjelennek, azonban a súgólapokon semmilyen funkcióval nem rendelkeznek…

Az egyes oldalakhoz tartozó további magyarázatokat az adott ol-

dal Kapcsolódó témakörök csoportjának hivatkozására kattintva tölthetjük be. Ilyen kapcsolódó hivatkozásokat találunk a súgólapo-kon is.

A bal egérgomb folyamatos nyomva tartása közben, húzással ki-jelölt szövegrész a szövegrészbe jobb egérgombbal kattintva megje-

lenített helyi menü Másolás parancsával (vagy a Ctrl+C billentyű-

kombinációval) a vágólapra másolható, ahonnan tetszőleges alkal-

mazásba, szövegrészbe illeszthető az adott alkalmazás Szerkesz-

tés/Beillesztés (Edit/Paste) parancsával, vagy a Ctrl+V, illetve a

Shift+Ins billentyűkombinációval.

A súgóoldalakon alkalmazott szimbólumok:

A tárgyhoz tartozó megjegyzéseket jelöli. Az így jelölt részek-ben olyan információk szerepelnek, amelyek a parancs vég-rehajtását módosítják, illetve kiegészítő ismeretek.

Ezzel a szimbólummal jelölik a program hatékonyabb fel-használását eredményező ötleteket.

A súgó tartalomjegyzéke

A navigációs ablaktábla Tartalom lapján találjuk a fő súgótémákat, melyeket a témakör nevére kattintva bonthatunk ki, vagy zárhatunk be (lásd az 1-11. ábrát). A kibontott kötet gyakran további kötetekre,

fejezetekre bontható, végül a súgólapokat a ikonok jelzik.

34 KEZDŐ LÉPÉSEK


1-11. ábra. A súgótémák, kategóriák kibonthatók

A súgó tárgymutatója

A súgóablak navigációs táblájának Tárgymutató lapján a segítő-rendszer tematikus és alfabetikus sorba rendezett kifejezéseit néz-hetjük végig. Az egyes betűknek megfelelő billentyűkkel az adott betűvel kezdődő indexrészre ugrunk. A kulcsszavak listája görge-téssel is mozgatható. Innen kattintással tölthetjük be a megfelelő kifejezés magyarázatát (lásd az 1-12. ábrát).

1-12. ábra. A tárgymutató kezelése

Keresés a súgóban

Már a tárgymutatóban is kereshetünk, ha a keresendő kulcsszót a

Keresett kifejezés mezőbe kezdjük begépelni. A keresés itt dinami-kusan a begépeléssel folyamatos kapcsolatban történik, a találatok listája azonnal követi a leütött billentyűket.

Az eszköztár Keresés ezen az oldalon ikonjával, vagy a helyi

menü megfelelő parancsával jelenítjük meg a Keresés ezen az ol-

dalon párbeszédpanelt, amelyen az 1. mezőben megadott kulcsszó

alapján kereshetünk (lásd a 1-13. ábrát). A Keresés gombra kattint-

va a program megkeresi a Keresett szöveg mezőben megadott

KEZDŐ LÉPÉSEK 35


karakterek előfordulását az éppen nézett súgóoldalon és a találatot

kiemelten jelzi. A Keresés gombra ismét kattintva a következő elő-fordulást kereshetjük meg. A korábbi keresett karakterek elővehetők

a Keresett szöveg mező listájából akkor is, ha közben súgólapot váltottunk. Így a keresés gyorsabban folytatható.

1-13. ábra. Keresés az aktuális súgóoldalon belül

A párbeszédpanel jelölőnégyzeteivel módosíthatunk a keresés mű-ködésén, irányán.

A teljes szövegben a navigációs ablak Keresés lapja segítségé-vel kereshetünk. Ezzel a módszerrel megkereshetjük azokat a sú-

góoldalakat, amelyek tartalmazzák a Keresési kifejezés szöveg-mezőbe írt kifejezés bármely kombinációját. A keresett kulcsszavak kombinációját szóközzel elválasztva írjuk be!

A Keresési kifejezés mező is tárolja az utoljára beírt szavakat, így a korábbi keresés megismételhető, ha a ikonra kattintunk, majd kiválasztjuk a kifejezést a listából.

A keresés nem tesz különbséget a kis- és nagybetűk között. A

Keresés csak a címsorokban jelölőnégyzettel korlátozhatjuk a ke-resést a dokumentum címsoraira. A jelölőnégyzet törlésével viszont a súgólapok tartalmában is kereshetünk.

A Csak egész szavak jelölőnégyzet segítségével pontosan ke-reshetünk, azaz ha bejelöltük ezt a jelölőnégyzetet, akkor a program a szótöredékeket nem veszi a találatok közé. A jelölőnégyzet törölt állapotában viszont a megadott keresési kifejezést, alapszót egy hosszabb, összetett vagy ragozott szó részeként is megkereshetjük.

A Keresés gombra kattintva indított keresés végrehajtását köve-tően az eredmények dokumentumfejléce ábécé sorba rendezett lis-

36 KEZDŐ LÉPÉSEK


tában jelenik meg (lásd az 1-14. ábrát). Innen a megfelelő súgódo-kumentum kettősen egy bejegyzésre kattintva tölthető be. Erre

használható egy bejegyzés kiválasztása után a Megjelenítés gomb-ra kattintás is.

1-14. ábra. A keresési eredmények listája

Könyvjelzők kezelése

A súgóablak Hozzáadás a könyvjelzőkhöz ikonjával könyvjelző-ket helyezhetünk el. Az így felvett könyvjelzők megjelennek a

Könyvjelzők lapfülön és segítik a megjelölt helyek ismételt felkere-sését.

1-15. ábra. Könyvjelző beszúrása

KEZDŐ LÉPÉSEK 37


A Könyvjelzők lapfül könyvjelző listájában megjelent elemekhez tartozó oldalakra a megfelelő listaelemre kettősen kattintva, vagy

helyi menüje Megjelenítés parancsával jutunk el. A könyvjelzők át-nevezése és törlése is a helyi menüből oldható meg (lásd az 1-16. ábrát).

1-16. ábra. A könyvjelző helyi menüs parancsai

A segéd

A program kezelését segíti a segéd, amely egyes fela-datok végrehajtása közben automatikusan elindul. A segéd a feladat végrehajtását a dokumentum sarkában megjelenő kis ablakban segíti, amelybe kattintva megjeleníthetjük a

feladat súgóját. A segédet az Eszközök/Beállítások párbeszédpa-

nel Általános lapján kapcsolhatjuk be vagy ki. A segéd ablaka rövid idő után automatikusan bezárul. Ha három alkalommal nem vesszük igénybe a segéd segítségét egy adott feladathoz, vagy bezárjuk az ablakát, akkor a segéd többet nem jelentkezik annál a feladatnál,

kivéve, ha az Általános párbeszédpanel-lapon nem állítjuk a segé-det alaphelyzetbe.

Tippek

A tippek egy-egy eszköztárgomb nevét jelenítik meg, ha a kurzort a gomb fölé mozgatjuk (lásd az 1-17. ábrát).

1-17. ábra. Egy tipp megjelenése

38 KEZDŐ LÉPÉSEK


Hasonló segítséget kapunk egyes dokumentumelemekhez is. A tip-

pek is letilthatók az Általános párbeszédpanel-lapon.

Részletes tippek

A részletes tippek a tippekhez hasonlóan jelennek meg, azonban a gomb neve helyett a hozzárendelt funkció rövid leírását adják (lásd

az 1-18. ábrát). A részletes tippek is letilthatók az Általános párbe-szédpanel-lapon. Alapállapotban ez a funkció kikapcsolt, tehát jelöl-

jük be a Részletes tippek jelölőnégyzetet!

1-18. ábra. Egy részletes tipp megjelenése

Hasonló rövid magyarázatot kapunk az egyes képernyőelemekről,

ha a Súgó menü Mi ez? parancsát adjuk ki és utána a kurzort egy gomb fölé mozgatjuk.

A támogatás

A Súgó menü Támogatás parancsával a súgó ablakában jelentet-hetjük meg a programcsomag támogatási szolgáltatásával kapcsola-tos információkat. Sokra ne számítsunk (bár ez a fizetős programok esetében is gyakran fennáll). Mindenesetre további hivatkozásokat kapunk az angol nyelvű támogató oldalakhoz.

Regisztrálás

Ha a program első indításakor elutasítottuk a regisztrációt, akkor itt,

a Súgó/Regisztráció paranccsal pótolhatjuk. Mivel a program egyébként teljesen ingyenes, jogosultan telepítettük, támogatás ne-migen van, ezért a regisztráció is feleslegesnek tűnik. Ráadásul várható, hogy a program Oracle általi támogatása teljesen megszű-

KEZDŐ LÉPÉSEK 39


nik, mivel a fejlesztők ismét önálló útra léptek és a programcsoma-got LibreOffice néven fejlesztik tovább. Ezt a programcsomagot más könyvekben tervezzük részletesen tárgyalni.

Frissítések keresése

A Súgó/Frissítések keresése parancs a program továbbfejleszté-seit, hibajavításait tette volna elérhetővé. Talán a fentebb jelzett szétválásnak köszönhetően a kiszolgáló nem érhető el.

A névjegy

A Súgó menü Az OpenOffice.org névjegye parancsa a licenc-információkon túl a rendszer tájékoztat a programfejlesztőkről. Az

alkotók listája akkor kerül elő, ha a Ctrl billentyű nyomva tartása

közben begépeljük az SDT karaktereket. A futó lista az Esc billen-

tyűvel állítható le.

1-19. ábra. A fejlesztők listája fut a párbeszédpanelen

40 KEZDŐ LÉPÉSEK


A program szoftverkörnyezete,

ablakai

Az OpenOffice ikonorientált környezetben, operációs rendszerekben működik, maga is ikonokat alkalmaz az egyes funkciók kiváltására. Az ikonok a parancsok képi megfelelői, apró, szemléletes ábrák, amelyekkel könnyebb tájékozódni, és amelyek segítségével a meg-felelő parancsok indíthatók.

Az asztal

A StarOffice Desktop, az OpenOffice programcsomagban már nem érhető el. Ha az OpenOffice programot indítjuk, akkor a program-csomag elemeinek indítására szolgáló keretrendszer töltődik be (lásd az 1-20. ábrát). Az ablakból indíthatjuk a programcsomag önál-ló dokumentum-feldolgozó alkalmazásait, makrókat futtathatunk, de az alul látható, kiszolgáló-kapcsolatot igénylő parancsok nem futnak.

1-20. ábra. Az indító keretrendszer

KEZDŐ LÉPÉSEK 41


Az alkalmazásablak

Az operációs rendszer minden egyes alkalmazása, programja külön alkalmazási „ablak”-ban fut. Az itt bemutatott képernyőkép a Draw ablaka. A szerkesztett állományok a dokumentumablakokba kerül-nek. A legfelső sor az alkalmazási ablak fejléce, amely a szerkesz-

tett dokumentum neve mellett bal oldalt a rendszerablak vezérlő ikont, jobb oldalt a méretváltoztató és ablakzáró ikonokat tartalmazza. A rendszerablak ikonra az egérrel rákattintva a környe-zethez (Windows-hoz) kapcsoló rendszerablak menüt gördíthetjük le. Itt kicsinyítjük, nagyítjuk a rendszerablakot vagy akár befejezzük a Draw futtatását, kilépünk a szövegszerkesztőből. Ha kétszer gyor-san kattintunk a rendszerablak ikonra, akkor bezárjuk a rendszerab-lakot, azaz befejezzük a szövegszerkesztést. Ennek felel meg a

rendszerablak menü Bezárás parancsa vagy az Alt+F4 billentyű-

kombináció is.

1-21. ábra. A Draw alkalmazásablaka

42 KEZDŐ LÉPÉSEK


A rendszerablak ikonnal legördíthető menü Előző méret parancsa vagy a címsor ikonjára kattintás állítja helyre az eltorzított méretű

rendszerablakot. A menü Áthelyezés parancsa segítségével moz-gatjuk a Draw rendszerablakát, amennyiben annak mérete kisebb a lehetséges maximális méretnél. Ha az ablak maximális méretű, ak-kor ez a parancs nem adható ki. Ezt a menüsor szürke – ki nem vá-lasztható – jelölése is mutatja. A nem maximális méretű ablakot mozgathatjuk egérrel úgy is, hogy rámutatunk a címsorra, majd le-nyomjuk az egér bal gombját és annak folyamatos nyomva tartása mellett az ablakot az új helyére vonszoljuk. Ha felengedjük a bal egérgombot, akkor az ablak az új helyén rögzül.

A Méret paranccsal a rendszerablak méretein változtathatunk. Ez egérrel úgy oldható meg, hogy az ablak határoló vonalaira mutatunk az egérkurzorral. Ekkor az a kiválasztott oldaltól (ablakrésztől) függő

formát vesz fel, s jelzi a mozgatás irányát: , , . A rendszer-

ablak menü Kis méret menüpontjának felel meg a bal oldali mé-retváltoztató ikon, amellyel az egész Draw környezetet ikon méretű-vé zsugorítjuk (erre akkor lehet szükség, ha más Windows alkalma-zásra vagyunk kíváncsiak). A nem maximális méretű ablakban kiad-

ható Teljes méret menüpont vagy az ikon a lehetséges legna-gyobb rendszerablakot állítja be.

A Bezárás menüpontra (vagy közvetlenül a szerkesztésből ki-

adott Alt+F4 billentyűkombináció), illetve a címsor alkalmazásbe-

záró ikonjára kattintással fejezzük be a munkát. Ha a szerkesztett dokumentum változásait még nem mentettük el, akkor a program megkérdezi, mentjük-e a dokumentum módosítását?

1-22. ábra. Figyelmeztetés a dokumentum bezárásakor

Mentést válaszolva elmentjük a dokumentumot, Elvetést válaszolva

a változtatások elvesznek, a Mégse nyomógombra kattintással vagy

KEZDŐ LÉPÉSEK 43


az ezzel egyenértékű Esc billentyű lenyomásával visszatérhetünk a

szerkesztéshez (lásd az 1-22. ábrát). A rendszerablak második sora a menüsor, melynek almenüit vagy

a fentiek szerint egérrel, vagy a billentyűzet segítségével, az Alt

billentyű és az aláhúzással jelölt betű billentyűjének együttes lenyo-

másával gördítjük le. A menüsor alatt levő sorokban a Né-

zet/Eszköztárak... almenü parancsaival ki- vagy bekapcsolható ikonmenük, más néven úgynevezett szerszámosládák találhatók, amelyeket később részletesen ismertetünk. A többi elem szintén ki- és bekapcsolható.

1-23. ábra. A Draw megnyitható eszköztárai

Közepes (az ikon és a teljes méret közötti köztes) méretű ablakot alakíthatunk ki, ha a menüsor jobb szélén álló ikonra kattintunk. Ekkor megváltozik a képernyő formája, a kialakuló külön ablak saját menülegördítő, méretező ikonokkal rendelkezik. Ezek az ikonok tel-jes méretű dokumentumablak esetén a menüsor jobb oldalán jelen-nek még és a szerkesztett dokumentum ablakára vonatkoznak.

44 KEZDŐ LÉPÉSEK


Dokumentumablak

Egyidejűleg több rajzot, dokumentumot is szerkeszthetünk. Az Ab-

lak menü Új ablak parancsa segítségével új ablakot nyithatunk, amelynek tartalma – a megnyitáskor – a szerkesztett dokumentum-mal egyezik meg, azaz két egyforma ablakunk lesz. Új ablak nyílik

akkor is, ha a Fájl/Új almenü egy parancsával (vagy a megfelelő ikonokkal) új dokumentum szerkesztését kezdeményezzük, illetve a

Fájl/Megnyitás... paranccsal (a Ctrl+O billentyűkombinációval vagy

a Megnyitás ikonra kattintással) meglévő dokumentumot töltünk be. Ugyanakkor minden dokumentum maga is tartalmazhat több oldalt és réteget, amelyeken külön rajzokat helyezhetünk el.

A megnyitott dokumentumok ablakai az asztalra kerülnek, egyút-tal megjelenik egy, a dokumentumot jelölő ikon is a Windows tálcán. A dokumentumablak lehet teljes méretű, vagy lebegő – a képernyőn mozgatható, átméretezhető – ablak. A tálcán megtalálható doku-mentumot jelölő ikonnal lekicsinyíthetjük vagy aktiválhatjuk a doku-mentumablakot. Több dokumentum megnyitása esetén a tálca ikon-jaival jelölhetjük ki közülük az aktívat, amelyen dolgozni szeretnénk. Az ikonra mért ismételt kattintás ikonméretűre zsugorítja az ablakot.

1-24. ábra. OpenOffice dokumentumok a Windows tálcán

A dokumentumablak bal felső szélén jelennek meg a dokumentum-mal való munkához szükséges eszköztárak. Ennek elemeit a szer-kesztett dokumentum jellege szabja meg.

Ha az aktív (szerkesztett) dokumentum ablaka nem maximális méretű, azaz lebegő, akkor a többi ablak is láthatóvá válhat. Ez elő-nyös akkor, ha az egyik dokumentumból a másikba akarunk része-ket másolni vagy átmozgatni, amely történhet akár egérrel húzva is. A dokumentumablakok közül ilyenkor rákattintással, vagy a hagyo-

KEZDŐ LÉPÉSEK 45


mányos módon, a tálcán vagy az Ablak menüben választjuk ki azt (aktivizáljuk), amelyikben dolgozni szeretnénk. Az aktív dokumen-tumablakot az kiemelt címsor is jelzi (lásd az 1-25. ábrát, ahol a kö-zépső ablak az aktív). Az ábrán az is látszik, hogy az első két ablak-részben ugyanaz a dokumentum, egyetlen címsorral szerepel.

Az aktív dokumentumablak kiválasztható az Ablak menü alján látható listából is, ekkor az ugyanahhoz a dokumentumhoz tartozó ablakok nevei sorszámozással jelennek meg (lásd az 1-25. ábrát).

1-25. ábra. Három dokumentumablak egymás mellett

Címsor

A címsor az OpenOffice rendszerablak legelső sora. Itt jelenik meg az aktuális szerkesztett dokumentum címe, a jobb oldalon pedig a rendszerablak méretező ikonok. Az egyes dokumentumoknak külön címsoruk van.

Az ablak lezárására szolgál a címsor jobb szélén álló ikon és a

Ctrl+W billentyűkombináció is. E parancsokkal tehát nem lépünk ki

az adott alkalmazásból, például a szövegszerkesztőből, csupán az aktív dokumentum szerkesztését fejezzük be. Ha az ablakban szer-

46 KEZDŐ LÉPÉSEK


kesztett állományon már módosítottunk, akkor a program a lezárás

előtt figyelmeztet, hogy mentsük el a változást (Mentés), ha szük-séges (lásd az 1-22. ábrát). Amennyiben nem mentjük el a változta-

tást (Elvetés), akkor az elvész. Mentés esetén a korábbi (eredeti) állomány neve .BAK kiterjesztést kap (ha ezt korábban kértük az

Eszközök/Beállítások parancs Megnyitás és mentés/Általános pár-

beszédpanel-lapjának Mindig készítsen biztonsági másolatot je-lölőnégyzetének kiválasztásával). Itt állíthatjuk be az automatikus mentés gyakoriságát is. Ezeket az információkat használja a doku-mentum-helyreállítás, ha valami miatt a program futása megszakad.

A kis méret ikon a közepes (minimális és teljes közötti) méretű dokumentumablak címsorának jobb oldali szélén található. Ezzel az aktuális ablak kicsinyíthető a lehetséges legkisebb méretére. Az ablaknagyítás ikon a nem teljes méretű dokumentumablak címsorá-nak jobb oldali szélén található. Ezzel az aktuális ablak nagyítható a lehetséges legnagyobb méretére. A teljes méretű dokumentumab-lakban e helyett az ikon helyett az előző méret ikon jelenik meg.

A menüsor

A címsor alatt látható a menüsor. A menükben alapvető funkciók szerint elrendezett parancsokat találunk. E parancsokat egérrel kat-

tintva, vagy az Alt billentyű és a menü aláhúzva jelölt betűjének

megfelelő gomb együttes lenyomásával legördített menüből, a kur-

zormozgató billentyűkkel történő kiválasztás után, az Enter billen-

tyűvel adjuk ki. A menük környezet érzékeny módon a megnyitott dokumentum

típusától függő műveleteket kínálnak fel.

Állapotsor

Az OpenOffice munkaablakok legalsó – állapotsornak is nevezett – sorában jelennek meg a program üzenetei és állapotkapcsolói.

KEZDŐ LÉPÉSEK 47


Az eszköztár

Az eszköztárak a parancsok gyors, egylépéses kiadására szolgáló ikonokat funkció szerint foglalják össze. Ikonokat készítettek minden gyakran használt eszközhöz. Az eszköztárikonokkal elvégezhető műveletek általában a menükből is elérhetők. Az alapértelmezett – beépített, a program telepítésével gépünkre kerülő – eszköztárak száma programonként eltérő.

A menüsor alatt húzódik a legfontosabb parancsok és funkciók ikonjait tartalmazó Standard eszköztár (lásd az 1-25. ábrát).

A Standard eszköztár ikonjai, amelyek között kapcsoló jellegűeket is találunk (ezeknek két állapota – lenyomott [bekapcsolt] és felen-gedett [kikapcsolt] – van):

URL betöltése: Az eszköztár bal oldalán látható URL5-mező

mutatja az aktív doku-mentum elérési útvonalát. Ebben a mezőben a lista legördítése után választhatunk korábban használt, de begépelhetünk új dokumentu-mokra hivatkozó címeket is.

Új: Új OpenOffice dokumentumot hoz létre. A dokumentum típu-sát a gombra kattintva megjelenő gombmenüből választjuk ki.

Új dokumentum sablonból: Új OpenOffice dokumentumot hoz

létre dokumentumminta alapján. Megfelel a Fájl menü Új parancsá-

nak. A Ctrl+N billentyűkombináció is új szöveges dokumentumot

hoz létre.

Megnyitás: Megnyit egy OpenOffice vagy Microsoft Office do-

kumentumot. Megfelel a Fájl menü Megnyitás parancsának vagy a

Ctrl+O billentyűkombinációnak.

Mentés: Elmenti az aktuális, szerkesztett dokumentumot, ekkor

megfelel a Fájl menü Mentés parancsának vagy a Ctrl+S billentyű-

5 URL (Uniform Resource Locator): Egy dokumentum elérési útvo-nala saját file-rendszerünkben. Az Internetes elérési útvonalakhoz megadhatjuk a protokoll rövidítését is, de a legáltalánosabb esetben a program böngészője automatikus kiegészítéssel él.

48 KEZDŐ LÉPÉSEK


kombinációnak. Ha az állománynak még nincs neve, akkor a prog-

ram nevet kér, ilyenkor az ikonra kattintás a Fájl menü Mentés

másként parancsának felel meg.

Mentés másként: A dokumentumot új néven, illetve más helyre

menti. Megfelel a Fájl menü Mentés másként parancsának.

Dokumentum e-mailként: Új elektronikus levelet küld, melynek melléklete a szerkesztett dokumentum. A melléklet formátuma az éppen használt lesz.

Fájl szerkesztése: Vált az írás védett és a szerkeszthető doku-mentum megnyitás között. Ez együtt járhat a szerkesztett dokumen-tum mentésével. Lenyomva az aktív dokumentum módosítható, fel-engedett állapotában csak olvasható. Ha módosítás után kapcso-lunk át csak olvasható módba, akkor a program lehetőséget biztosít,

hogy elmentsük az utolsó mentés óta végzett módosításokat (Men-

tés), vagy mentés nélkül térjünk vissza az utolsó mentett változat-

hoz (Elvetés). Ekkor a program újra betölti az előző mentést. A csak olvasható dokumentum módosításának megkísérlésekor figyelmez-tetést kapunk.

Exportálás közvetlenül PDF-be: A módosítás vagy illetéktelen megnyitás ellen jelszóval védhető, platform független PDF (Portable Document Format) formátumba menti a dokumentumot. Ez a fajta fájltípus még akkor is nehezen szerkeszthető, ha rendelkezésünkre áll az Adobe Acrobat programja (ami meglehetősen drága eszköz). A beállításokhoz nem jelenik meg külön párbeszédpanel.

Fájl közvetlen nyomtatása (Adobe PDF): A teljes dokumentumot vagy a kijelölt részt PDF fájlba nyomtatja. A megfelelő biztonsági beállításokhoz csakúgy, mint a fenti ikonnál az Adobe Acrobat prog-ram szükséges lehet.

Helyesírás-ellenőrzés: Ellenőrzi a helyesírást az előzetesen kije-lölt szövegben vagy a teljes dokumentumban.

Automatikus helyesírás-ellenőrzés: Bekapcsolva már a begépe-lés közben ellenőrzi a program a helyesírást és a hibákat piros hul-lámvonallal aláhúzza. A hibák helyi menüjéből a javítással kapcsola-tos parancsokat adhatjuk ki.

KEZDŐ LÉPÉSEK 49


Kivágás: Kivágja, és a vágólapra helyezi az aktuális dokumen-

tum kijelölt részletét. Megfelel a Szerkesztés menü Kivágás paran-

csának vagy a Ctrl+X billentyűkombinációnak.

Másolás: A vágólapra másolja az aktuális dokumentum kijelölt

részletét. Megfelel a Szerkesztés menü Másolás parancsának vagy

a Ctrl+C billentyűkombinációnak.

Beillesztés: A kurzor pozíciójára beilleszti a vágólap tartalmát.

Megfelel a Szerkesztés menü Beillesztés parancsának vagy a

Ctrl+V billentyűkombinációnak.

Formátumecset: Az előzetesen kijelölt szövegrész vagy objek-tum formázását az ikonra kattintással felvesszük, majd a következő kattintással, illetve húzással megjelölt, befestett szövegrészen, ob-jektumon alkalmazzuk.

Visszavonás: Visszavonja az utolsó parancsot. Megfelel a Szer-

kesztés menü Visszavonás parancsának, vagy a Ctrl+Z billentyű-

kombinációnak. A gomb jobb oldalán látható ikonra kattintva több parancs is visszavonható.

Újra: Helyreállítja az utolsó parancsvisszavonás előtti állapotot.

Megfelel a Szerkesztés menü Ismét parancsának, vagy a Ctrl+Y

billentyűkombinációnak. A gomb jobb oldalán látható ikonra kattintva több visszavont parancs is helyreállítható.

Diagram: Diagramot szúr be a dokumentumba. A gombra kattin-tás után párbeszédpanelen adjuk meg a diagram rajzolásához szükséges adatokat.

Hiperhivatkozás: Hiperhivatkozást illeszt be, illetve biztosítja a korábban beillesztett hiperhivatkozás szerkesztését.

Navigátor: Be- vagy kikapcsolja a Navigátor ablakot, amelyben megjelenő dokumentum objektumok (képek, hivatkozások, OLE ob-jektumok, könyvjelzők stb.) felhasználásával mozoghatunk a szer-kesztett anyagban. Szövegszerkesztés közben hasonló lehetőséget

biztosít a Writer jobb oldali gördítő sávja alján megjelenő ikon is.

Megfelel a Nézet menü Navigátor parancsának vagy az F5 gyors-

billentyű lenyomásának.

50 KEZDŐ LÉPÉSEK


Térhatás: Megnyitja a Térhatás ablakot, amelyben a kijelölt (akár szöveg) objektum térbelivé alakítható, forgatható, megvilágítá-si hatásokkal, anyagjellemzőkkel látható el.

Nagyítás: Beállítja a dokumentum nagyítását a dokumentumab-

lakban. Megfelel a Nézet menü Nagyítás parancsának. Nagyításra használhatók még a munkaablak jobb alsó sarkában látható eszkö-zök is.

OpenOffice Súgó: Megjeleníti az aktuális OpenOffice alkalmazás súgójának első oldalát.

Az eszköztárak megjelenítése Bármely eszköztárbeli ikonra a jobb egérgombbal kattintva helyi menüt jeleníthetünk meg, amelyben az aktuális OpenOffice munka-ablaktól függően testre szabhatjuk az eszköztárak tartalmát (lásd az

1-26. ábrát). Az eszköztárak a Nézet/Eszköztárak almenüjének parancsaival be- vagy kikapcsolhatók.

Az OpenOffice programok egyik hasznos szolgáltatása, hogy az eszköztárak ki- és bekapcsolhatók, illetve testre szabhatók, átala-

kíthatók. A helyi menü Látható gombok almenüjének parancsai-val egyenként kapcsolhatók be vagy ki az eszköztárak ikonjai. A

Nézet menü Eszköztárak Testreszabás parancsával, vagy a

helyi menü Eszköztár testreszabása parancsával párbeszédpanel-lapon állítjuk be a képernyőn található „szerszámosládák” elemeit.

Az ikonok méretét, a megjelenés módját az Eszközök/Beállítások parancs OpenOffice / Nézet párbeszédpanel-lapján határozzuk

meg. Az Ikonméret és ikonstílus listákban állítjuk be a kis vagy nagyméretű ikonokat, és az ikonok stílusát. A megfelelő stílusbeállí-tással sík gombokat, vagy kidomborodó („három dimenziós”) gom-bokat jeleníthetünk meg.

Az OpenOffice környezetének elemei (menüparancsok, környe-zetfüggő menük, eszköztárak, állapotsorok stb.) mindig az aktuális helyzethez alkalmazkodnak, azaz az éppen végzett munkához szükséges eszközöket kínálják fel. Az ikonok környezetfüggő helyi menüje szintén a jobb egérgombbal kattintva ugrik elő.

Az eszköztárak elemei a jobb oldali egérgombbal egy eszköztárra kattintva megjelenített helyi menüben is be- vagy kikapcsolhatók

KEZDŐ LÉPÉSEK 51


(lásd az 1-26. ábrát). A helyi menüben egyesével végezhetjük el ezt a műveletet, ezzel szemben a párbeszédpaneles megoldásnál

(Eszközök/Testreszabás) egyszerre több eszköztár megjelenését befolyásolhatjuk.

1-26. ábra. Az eszköztárak gombjai be- és kikapcsolhatók

Párbeszédpanelek és parancsok

A legördülő menük három pontra végződő parancsaival párbeszéd-panel jeleníthető meg. Ezekkel a kiválasztott parancsok paraméte-rezhetők, vagyis a parancs végrehajtását módosító információkat adhatunk meg. A párbeszédpanelekben az összetartozó információ-csoportok bekeretezve jelennek meg.

A párbeszédpanelek vezérlő elemei, amelyekkel a parancsok műkö-dését befolyásoljuk:

Kapcsoló vagy jelölőnégyzet: a kétállású kis négyzet, amelynek két állapota van ( ki- vagy bekapcsolt, az utóbbit a kis négyzet x-elése, illetve kipipálása

52 KEZDŐ LÉPÉSEK


jelzi). Egy kerettel jelölt csoportban egyszerre több kapcsolót is bekapcsolhatunk.

Kiválasztó- vagy rádiógomb: az egérrel rákattintva megnyomható kör vagy kör alakú ikon. Az ilyen gom-bokat tartalmazó csoportban mindig csak egy gomb lehet benyomva (a körbe írt pont jelzi).

Nyomógomb: A preferált gomb kiemelt kerettel jelenik meg. A ráírt funkció végrehajtását egeres rákattintás-

sal, illetve a kiválasztás után az Enter billentyű lenyo-

másával indítjuk. A Mégse nyomógomb az Esc billen-

tyűnek megfelelő funkciójú, és elveti a parancs végre-hajtását.

Beviteli mező: A módosítandó értéket a mezőbe gé-peljük.

Méretbeállító vagy léptetőmező: a nyilakra mutatva, illetve a kurzormozgató nyilakkal (fel, le) növelhető és csökkenthető a beírt érték. A kurzorral a mezőbe állva az adat pontosan beírható.

Kiválasztólista: A jobb oldali nyílra kattintva, vagy a

mezőre állva és az Alt+ billentyűkombinációt meg-

nyomva a legördülő menü feltárulkozik. A megfelelő elemet a listából választjuk ki vagy a mezőbe írással adjuk meg.

A megfelelő gomb vagy mező kiválasztását – billentyűzettel vezérel-

ve – azokon sorban haladva adjuk meg. A Tab billentyűvel előre-, a

Shift+Tab billentyűvel hátralépünk a kijelölési sorban. A kapcsolás-

ra kijelölt jelölőnégyzetet a Szóköz billentyű vagy az Alt + a megfe-

lelő kapcsoló mellé írt elnevezés aláhúzott betűjének billentyűkom-binációjával, illetve egeres rákattintással kapcsoljuk ki, vagy be.

ÁLLOMÁNYKEZELÉS 53


ÁLLOMÁNYKEZELÉS

A programmal egyszerű vagy összetett, akár vektoros elemeket is tartalmazó, de alapvetően raszteres ábrákat szerkeszthetünk. A program olvassa, írja a leggyakoribb formátumokat (BMP, EMF, GIF, JPEG, PNG, SVG, TIFF, WMF), de menthetünk Macromedia Flash (SWF), vagy OpenDocument XML, illetve ODF-rajz (ODG) formátumba is. A kész képeket a képtárba is menthetjük, ahonnan azokat a többi OpenOffice programban könnyen felhasználhatjuk.

Fájlok megnyitása és mentése

Tetszőleges fájlokat érhetünk el a Windows 7-ben ismét átalakított

Megnyitás és Mentés másként párbeszédpanel segítségével, le-gyenek azok helyi háttértárolónkon vagy a helyi hálózat, illetve az Internet bármely, számunkra hozzáférést biztosító mappájában. A párbeszédpanelek bal oldalán látható Forráshelyek sáv segítségével eljuthatunk a leggyakrabban használt mappákhoz vagy helyekhez. A távoli gépek eléréséhez alkalmazhatjuk a Hálózat elemet is.

A bemutatott párbeszédpanel a Windows 7 operációs rendszer-nek felel meg, ettől jelentősen eltér a többi – akár Microsoftos – ope-

rációs rendszer állomány-megnyitó ablaka, sőt az Eszközök/ Beállí-

tások parancs OpenOffice.org/Általános kategóriájában választhat-

juk az OpenOffice.org-párbeszédablakok használata lehetőséget is (lásd a 2-2. ábrát). Ez azonban a Windows 7-féle ablaknál keve-sebb eszközt biztosít számunkra, ezért a Windows 7 szerinti ablakot mutatjuk be.

Az utoljára használt 20-50 dokumentumot és mappát (illetve a rá-

juk mutató rövidítéseket) láthatjuk, ha a Legutóbbi helyek nyomó-gombra kattintunk. Ehhez hasonlóan jeleníthetjük meg a munkaasz-

talra, illetve a Kedvencek mappába helyezett állományokat is. A Há-

lózat ikonra kattintva az Interneten vagy intranet hálózaton keresztül érhetünk el dokumentumokat.

openoffice 3 draw - mercator stúdió...

Documents