oroszország szerepe a világgazdaságban

Oroszország szerepe a világgazdaságban

• a korábbi bipoláris világrend egyik alappillérének számí-tó Szovjetunió legjelentősebb utódállama és jogi érte-lemben vett utóda

• a gyorsan fejlődő BRIC-országok egyike: a kétezres években 7%-ot meghaladó gazdasági növekedés, de a szerkezeti változások továbbra is váratnak magukra

• energetikai nagyhatalom

• a világ jelentősebb gazdaságai közül az egyetlen WTO-n kívüli ország

Néhány adat

• a világ legnagyobb területű állama (17 075 400 km²) - majdnem 2x USA vagy Kanada, 180x Magyarország- 9 időzóna- a legtávolabbi pontok távolsága: 8000 km

• a világ 9. legnagyobb népességű állama (138 millió fő, 2012), népessége folyamatosan csökken

• a világ 6. legnagyobb GDP-vel rendelkező gazdasága (PPP-alapon, 2012) - megelőzi Nagy-Britanniát és Franciaországot- a világ összes GDP-jének 3%-át adja (2011)

http://fr.wikipedia.org/wiki/Image:Flag_of_Russia.svg

Az orosz GDP alakulása, Oroszország részesedése a világ GDP-jéből (PPP alapon)

Mrd USD PPP-benMrd USDPPP-ben

Mrd USDhiv. árf.-on

Mrd RUB

HelyezésRészesedés

(%)állandó áron folyó áron

1992 5. 4,183 1171,966 85,592 30144,914 19,010

1993 6. 3,751 1093,645 183,816 27522,306 171,500

1994 8. 3,176 974,871 276,902 24026,973 610,700

1995 10. 2,953 954,376 313,451 23041,867 1428,500

1996 10. 2,746 937,464 391,775 22210,571 2007,800

1997 10. 2,679 967,190 404,946 22517,331 2342,500

1998 10. 2,473 925,838 271,038 21313,810 2629,600

1999 10. 2,542 999,125 195,907 22667,472 4823,200

2000 10. 2,668 1123,298 259,702 24944,568 7305,600

2001 10. 2,743 1207,157 306,583 26214,526 8943,600

2002 10. 2,794 1284,894 345,486 27458,086 10830,500

2003 9. 2,896 1407,759 431,429 29449,649 13243,200

2004 9. 2,952 1548,717 591,902 31555,696 17048,100

2005 8. 3,007 1697,957 764,256 33571,347 21625,400

2006 8. 3,085 1887,841 989,428 36148,211 26903,500

2007 7. 3,175 2098,432 1294,050 39062,083 33102,900

2008 6. 3,259 2263,633 1660,009 41256,000 41256,000

2009 7. 3,049 2109,551 1229,227 37996,776 39016,100

A Szovjetuniótól Oroszország létrejöttéig

A szocialista örökség

• a tervutasításos gazdasági irányítási modell kialakítója és exportőre Közép-Kelet-Európában

• a piac szabályozó szerepének teljes mellőzése (ötéves tervek)

• a rubel mesterséges árfolyama

• állami tulajdonban lévő vállalatok

• hatóságilag rögzített árak

• tartós jelenség az áruhiány, mellékhatásként korrupció, feketepiac

A szocialista örökség

• a gazdasági döntésekben a költséghatékonysági szem-pontok helyett politikai motivációk domináltak

• a mennyiségi szemlélet háttérbe szorította a minőségi jellemzőket

• kapun belüli munkanélküliség, alacsony munkamorál

• az állam külkereskedelmi monopóliuma (külkereske-delmi ill. termelő vállalatok)

• Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST): a szocialista országok közötti kereskedelem mesterséges árakon zajlott

A szovjet tagköztársaságok: Örményország, Azerbajdzsán, Belorusszia, Észtország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lettország, Litvánia, Moldávia, Oroszország, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán

A piacgazdasági átalakulás folyamata

• 1991. december: a Szovjetunió szétesése

• demokratikus politikai átalakulás (de: nincsenek hagyo-mányai a régióban) → „irányított” demokrácia

• a gazdaság működésének piaci alapokra helyezése (de: lassú folyamat, pl: a korrupció elterjedtsége miatt)

• jelentős életszínvonalesés → kriminalizálódás

A piacgazdasági átalakulás folyamata

• privatizáció

• árliberalizáció

• a területi integritás megőrzése → régió-központ kapcso-latrendszer kialakítása (a központi állam megerősítése)

• külgazdasági nyitás, a külkapcsolatok átorientálódása →

a traumák mérséklése érdekében az utódállamok 1991. decemberében létrehozták a Független Államok Közös-ségét (FÁK)

FÁK-tagállamok: Örményország, Azerbajdzsán, Belorusszia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldávia, Üzbegisztán, Oroszország, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna (1991), Grúzia (1993)

a tagországok politikai és gazdasági érdekeinek különbözősége miatt alacsony hatékonyságú integrációs jellegű tömörülés

• az orosz hegemónia megtörését célzó ellenintegrációs törekvés a FÁK-on belül

• 1997-ben jött létre Grúzia, Ukrajna, Üzbegisztán ( rövid ideig tag), Azerbajdzsán és Moldávia részvételével

• de: a politikai instablitás, a tagok földrajzi távolsága és eltérő gazdasági és stratégiai érdekei miatt ez sem iga-zán sikeres

Oroszország helye a világgazdaságban

• a szovjet utódállamok közül népességét, gazdasági és katonai potenciálját tekintve a legjelentősebb

• több lábon álló külgazdaságpolitika → egyidejű kap-csolatépítés valamennyi fontos partnerrel:

- Európa szerves részének tekinti magát → orosz-EU stratégiai partnerség, de: számos konfliktus

- a fontosabb ázsiai, csendes-óceáni regionális szerve-zeteknek is tagja (Sanghaji Együttműködési Szervezet, APEC)

Oroszország helye a világgazdaságban

- bilaterális kapcsolatok Kínával, Indiával

- kiemelt jelentőségű az USA-val való viszonya

• Oroszország megszűnt gazdasági nagyhatalom lenni, de igyekszik magát nagyhatalomként feltüntetni

(ld.: csatlakozás a G7-hez, OECD-tagság iránti kérelem)

• legfeljebb regionális nagyhatalomként definiálható: be-folyási övezete a FÁK

Oroszország és a nemzetközi intézmények

• ENSZ – megörökölt szerep• IMF, Világbank• Európa Tanács tagja• G7- G8 - G20• OECD-tagság iránti kérelem• APEC (Ázsiai Csendes –óceáni Gazdasági Együttműkö-

dési Szervezet)• Sanghaji Együttműködés Szervezete• BRIC • FÁK-on belüli szervezetek

Az egyes államok részesedése a világ GDP-jéből vásárlóerő-

paritáson számolva 2009-ben (%)

USA 20,455

Kína 12,524

Japán 6,003

India 5,059

Németo. 4,025

Egy. Kir. 3,102

Oroszo. 3,049

Franciao. 3,029

Brazília 2,871

Olaszo. 2,510

Mexikó 2,092

Spanyolo. 1,955

Korea 1,939

Kanada 1,847

Indonézia 1,378

Töröko. 1,246

Irán 1,190

Ausztrália 1,172

Tajvan 0,994

Forrás: Saját szerkesztés az IMF WEO alapján.

Külkereskedelem

• a külkereskedelmi áruforgalom kezdeti visszaesése után 1992-től a kivitel látványos növekedésnek indult

okai: a hazai fizetőképes kereslet hiánya

magasabb külpiaci árak

valutaéhség

• az import növekedése kezdetben nem érte el az ex-portét → külkereskedelmi többlet

de: ez hátráltatja az ország modernizációját

(2004-től az import is dinamikusan bővül, de a moderni-zációt elősegítő szerkezeti változásokra nem kerül sor)

Az orosz külkereskedelem alakulása (milliárd USD)

0

100

200

300

400

500

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Export Import Egyenleg

• részesedése a világkereskedelemből csekély (a világ-exportból 2,9%, a világimportból 1,8% - 2008)

• néhány gazdasági ágazatban azonban világgazdasá-gi szinten is jelentős súllyal rendelkezik (ld.: köv. dia)

• a világkereskedelembe elsősorban az energiahordozó-kivitelen keresztül kapcsolódik be (a teljes kivitel 60%-a földgáz-, nyersolaj-, és olajtermékexport)

(a világ földgázkincsének kb. 1/3-ával rendelkezik, olaj-készleteinek súlya csekélyebb, de 2009-ben a legna-gyobb olajkitermelő)

• a fegyverek világpiacán is 20% feletti a részesedése

Oroszország előkelő helyezései egyes ipari és mezőgazdasági termékek világszintű

termeléséből (2007)

1. Földgáz, kőolaj

2. Burgonya

3. Barnaszén, nyersvas, műtrágya, cukorrépa, búza

4. Villamos energia, kész vasöntet, acél, gabona

5. Vasérc, cement, tej

6. Kőszén, fakitermelés, fűrészáru, szarvasmarha, baromfi

7. Cellulóz, vaj

8. Hal és egyéb tengeri állatok

9. Cipő, gyapjúszövet

10. Személyautó (összeszerelés is), papír és karton

A nyersolaj, az olajtermékek és a gáz szerepe az orosz áruexportban

’92 ’93 ’94 ’ 95 96’ 97’ 98 ’99 ’00’ 01 ’02’ ‘03 ’04 ’05’ 06 ’07’ 08 ’09

%

Nyerso. 19,8 17,5 15,5 16,2 17,7 17,0 13,8 18,7 24,1 24,5 27,1 29,2 32,2 34,2 33,7 34,3 34,2 33,2

Olajt. 9,7 7,0 6,1 6,1 8,4 8,3 5,7 7,2 10,4 9,2 10,5 10,3 10,5 13,9 14,7 14,7 16,9 15,9

Földgáz 16,9 16,4 15,7 14,7 1,4 18,9 18,0 15,0 15,8 17,4 14,8 14,7 11,9 13,0 14,4 12,7 14,7 13,8

Együtt 46,4 40,9 37,4 37,0 42,5 44,3 37,5 41,0 50,3 51,2 52,4 54,2 54,7 61,1 62,8 61,7 65,8 62,9

Forrás: Bank Rosszii

Orosz-EU kapcsolatok

• a 90-es évek eleje óta legfontosabb kereskedelmi part-nere az EU (kölcsönös energetikai függőség), súlya a ke-leti bővülés után tovább nőtt

• a kapcsolatok alapja az 1997-ben életbe lépett Partnersé-gi és Együttműködési Megállapodás, ami 2007-ben lejárt (ideiglenesen hosszabbítják, új megállapodás nincs)

• 4 közös térség létrehozása (gazdaság; bel- és igazság-ügy; kül- és biztonságpolitika; kultúra, oktatás, kutatás)

• de: számos konfliktus (egymással versengő gázvezeté-kek, az európai FÁK-országok orientációja, az „európai értékek” kérdése)

Az orosz export legfontosabb irányai, %-os részarány

1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2008 2009

Európai Unió 33,6 32,9 34,0 36,4 35,1 52,3 55,7 56,7 53,3

USA 5,5 5,3 6,5 4,2 3,1 2,6 2,4 2,9 3,1

Kína 4,2 4,7 4,8 5,6 6,2 5,4 4,5 4,5 5,5

Törökország 2,1 2,3 2,2 3,2 3,6 4,5 5,3 5,9 5,4

Nem FÁK-országok együtt

81,5 80,5 85,3 85,4 86,1 86,5 85,0 85,1 84,5

FÁK-országok együtt

18,5 19,5 14,7 14,6 15,3 13,5 15,0 14,9 15,5

Az orosz import legfontosabb forrásországai, %-os részarány

1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2008 2009

Európai Unió 38,3 36,7 36,8 36,5 38,5 44,1 43,7 43,7 45,0

USA 5,6 7,6 7,9 7,7 5,2 4,6 2,7 2,9 5,5

Kína 1,8 2,4 2,9 3,8 5,7 7,4 6,9 7,4 13,6

Törökország 1,2 1,5 1,0 1,2 1,6 1,8 1,2 1,3 1,9

Nem FÁK-országok együtt

70,9 73,2 72,3 73,3 76,3 80,8 85,0 86,3 87,0

FÁK-országok együtt

29,1 26,7 27,7 26,7 23,7 19,2 15,0 13,7 13,0

Az orosz export legfontosabb uniós partnerei (%)

Hungary; 2,5

Germany; 11,9

Italy; 13,0

Latvia; 2,7

Netherland; 25,6Poland; 7,1

United Kingdom; 5,4

Finland; 5,8

France; 5,9

Czech Republic; 2,6

Other EU members; 17,5

Az orosz import legfontosabb uniós partnerei, 2010 (%)

Belgium; 3,4

Hungary; 3,3

Germany; 27,9

Italy; 10,5

Spain; 3,2

Finland; 4,8

France; 10,6

Other EU members; 20,8

United Kingdom; 4,8

Netherland; 4,6

Poland; 6,1

Az orosz nyersolajexport fontosabb célországai

sorrend

2007

országszállított mennyiség

részarány a teljes orosz kőolaj

kivitelből

ezer tonna %

1. Hollandia 50257 22,1

2. Olaszország 30388 13,4

3. Németország 23637 10,4

4. Lengyelország 18559 8,2

5. Kína 11747 5,2

6. Ukrajna 10305 4,5

7. Finnország 9578 4,2

8. Koreai Közt. 7375 3,2

9. Kazahsztán 6872 3,0

10. Magyarország 6509 2,9

fentiek együtt 175227 77,0

összesen 238542 104,8

Az orosz földgázexport legfontosabb célországai

sorrend

2006 2007

ország

szállított mennyiség

részarány a teljes orosz gázkivitelből ország

szállított mennyiség

részarány a teljes orosz

gázkivitelből

millió m3 % millió m3 %

1. Németország 33689 18,5 Németország 33015 19,3

2. Olaszország 21401 11,8 Törökország 23428 13,7

3. Törökország 19896 10,9 Olaszország 20844 12,2

4. Nagy-Britannia 10640 5,8 Franciaország 9808 5,7

5. Ukrajna 10066 5,5 Kazahsztán 7355 4,3

6. Franciaország 10040 5,5 Lengyelország 6976 4,1

7. Magyarország 7719 4,2 Csehország 6962 4,1

8. Lengyelország 7660 4,2 Szlovákia 6244 3,6

9. Csehország 7290 4,0 Nagy-Britannia 6078 3,5

10. Ausztria 6602 3,6 Ausztria 5406 3,2

11. Szlovákia 6136 3,4 Magyarország 5255 3,1

12. Románia 5067 2,8 Finnország 4667 2,7

13. Finnország 4857 2,7 Hollandia 4415 2,6

14. Hollandia 4310 2,4 Ukrajna 4154 2,4

15. Azerbajdzsán 3748 2,1 Románia 3935 2,3

fentiek együtt 159121 87,4 fentiek együtt 148542 86,7

összesen 182055 100,0 összesen 171267 100,0

Oroszország és a posztszovjet térség

• csökkenő jelentőség a statisztikák tükrében, újabban kismértékű erősödés

• megnőtt jelentőség az orosz nagyhatalmi törekvések fényében:Oroszország vonzásközponttal a multipoláris vg. egyik centruma?

• számos orosz kezdeményezésű integrációs forma• 2003: EGT4 majd EGT3• 2010: hármak vámuniója (Oroszo., Kazahsztán, Belorusszia)

• kulcsállam: Ukrajna

Oroszország és Kína

• egyre erősödő gazdasági partnerség – kínai fölény kialakulásaorosz hiány 2007-tőlromló orosz, javuló kínai exportszerkezetorosz áruforgalomból részarány (2010): 9.5%!

• energetikai láb megerősödése itt is!egyelőre olajkérdőjelek a földgáz körül

• nincs különös intézményi háttér

• közös érdek: multipoláris világ – G20

Oroszország és a WTO

• már 1993-ban benyújtotta csatlakozási kérelmét a GATT-hoz, de még nem tagja a WTO-nak

A tagság pozitív hatásai Oroszország számára

• jelentős előrelépés lenne az ország világgazdasági in-tegrációjában

• lehetősége nyílna a nk-i kereskedelem szabályainak alakítására

• Oroszo. számára az előnyök hosszabb távon jelentkez-hetnek (pl.: FDI-áramlás nő, az orosz exportőrök könnyebb piacra jutása)


• ugyanakkor a tagság veszélyekkel is jár (erősebb ver-seny a hazai piacon, a hazai energiaárak növekedése)

• Oroszország ezért nem akar mindenáron tag lenni, csak számára elfogadható feltételekkel csatlakozik

A tagság pozitív hatásai a WTO-tagok számára

• garanciát jelentene az orosz szabályozási gyakorlat nk-i normákhoz való igazítására → átláthatóbb üzleti körny.

• az ipari termékek könnyebb piacra jutása


A csatlakozási tárgyalások problémás területei

• az orosz agrártámogatás szintje• a magasnak ítélt orosz vámvállalások• a külső és belső energiaárak kérdése• az exportvámok kérdése• a szellemi tulajdonjogok védelme• a szolgáltatási piac megnyitása

Oroszo. 2008-ra valamennyi kétoldalú megállapodását meg-

kötötte már (pl.: Kínával, USA-val, az EU-val), a multilaterális

kérdések lezárása maradt

Tőkeáramlás

Közvetlen külföldi tőkeberuházások Oroszországban

• a külgazdasági nyitás részeként fokozatosan engedik be a külföldi tőkét

• az ország elméletileg mindennel rendelkezik, ami a külföldi tőkét vonzhatja (természeti kincsek, olcsó, kép-zett munkaerő, óriási piac)

• 2003-ig azonban nem jelentős az országba beáramló FDI mennyisége, a befektetésekben a könnyen kivon-ható, gyorsabban megtérülő formák dominálnak)

a befektetők szemében magas kockázatú térség (a pol-i, gazd-i instabilitás, a jogi szabályozás hiányosságai, a korrupció, a kriminalzáltság magas foka miatt)

Közvetlen külföldi tőkeberuházások Oroszországban

• 2003-2007: Putyin reformjainak köszönhetően egyre nagyobb mennyiségű FDI áramlik az országba → ma a világ 6. legjelentősebb célországa

• az FDI legjelentősebb forrásországai: Egyesült Király-ság, Hollandia, Németo., Franciao., Írország, Kína, Japán

(Ciprus, Luxemburg és Brit Virgin-szigetek: round tripping FDI)

• ágazati súlypontok: a 90-es években az élelmiszeripar, a kereskedelem és a szolgáltatások, 2003 után az ener-getikai szektor (olajkitermelés)

Külföldi tőkebeáramlás Oroszországba (2005-2009)

13,1 13,7

27,8 27,115,9

53,6 55,1

120,9

103,7

81,9

0

20

40

60

80

100

120

140

2005 2006 2007 2008 2009

Éves FDI beáramlás(milliárd USD)

Éves külfölditőkebeáramlás (miliárdUSD)

A legnagyobb külföldi tőkebefektetők Oroszországban 2009 márciusában,

FDI-állományadatok alapján

Hollandia36%

Ciprus24%

Luxemburg1%

Németország6%

Írország0%

USA3%

Brit Virgin szigetek4%

Japán1%

egyéb19%

Nagy-Britannia4%

Franciaország2%

Kiáramló orosz tőkebefektetések• az orosz gazdaságból sok tőke áramlott külföldre a 90-es

években a belső gazdasági feltételrendszerrel szembeni bizalmatlanság miatt

(napjainkban ez a korábban kimenekített orosz tőke áramlik vissza pl.: ciprusi tőke álruhájában)

• a kétezres években kiáramló orosz tőkék már a vállala-tok tényleges nemzetköziesedését jelzik

• kedvelt célországok: az EU fejlett államai, Svájc, USA, Kanada ill. a FÁK-országok (Belorusszia, Kazahsztán, Örményország, Ukrajna)

• legjellemzőbb ágazatok: energetika, vas- és fémipar

Gazdasági válságok Oroszországban

Az orosz gazdaság fejlődését az elmúlt két évtizedben há-rom gazdasági válság árnyékolta be:

1.) A 90-es évek elhúzódó, mély recesszióval járó átalaku-lási válsága

2.) Az orosz belső gazdasági folyamatokkal magyarázható 1998. augusztusi pénzügyi válság

3.) A 2008. nyarán-őszén Oroszországba betört világgaz-dasági válság

Az 1998-as és a 2008-as válság közötti időszak: gazdasá-gi sikertörténetnek számít.

Az 1998. évi válság és tanulságai

A válság okai

• az átalakulási folyamat során felgyülemlett és nem meg-oldott gazdasági problémák

(elsősorban a belső adósság magas szintje, az országon belüli adósságláncok kialakulása, a reál- és a pénzügyi szféra éles szétválása, a szerkezetváltás elmaradása)

• ezeket felerősítette a folyamatos politikai válság (egymást követő kormányok)

• túlértékelt rubel


A válság közvetlen előzményei

Az 1998. augusztusi intézkedéscsomag

• a rubel nagymértékű leértékelése (34%)

• az orosz kormány 90 napos moratóriumot hirdet a kül-földi bankok által nyújtott hitelek törlesztésére


A válság hatásai

• az orosz tőzsdeindex meredek zuhanása

• külföldi és belföldi tőkekiáramlás (rövid idő alatt dollármil-liárdok hagyták el az országot) → a bizalom megrendül

• az egész orosz bankrendszer összeomlott

• a rubel drasztikus leértékelődése

• kétszámjegyű infláció (az emelkedő importárak és a lakosság vásárlási láza következtében)


A pénzügyek összeomlása nem hagyta érintetlenül a reál-folyamatokat sem:

• a GDP és az ipari termelés csökkent (a kitermelőipar 1990-hez képest 1/3-ával, a feldolgozóipar 50%-kal zsu-gorodott)

• a vállalatok fizetésképtelenné váltak

• az import drasztikus visszaesése

• a gazdaságot az energiaszektor és a nyersanyag-kiterme-lési ágazatok bevételei tartják életben, de: az olaj és a színesfémek árai is tartósan esnek a világpiacon

Az 1998. évi válság és tanulságai• újabb problémák: a rubel árfolyamának drasztikus zuha-

nása a dollárban jegyzett külső adósság emelkedését hozta magával → nem lehet újabb hiteleket felvenni

A válság következményei

• a válság mérlege paradox módon mégis pozitív (1999-ben már 6%-kal bővül az orosz gazdaság)

• a rubel leértékelése→ javuló export-versenyképesség→ a megdrágult import helyettesítése olcsóbb, hazai ter-mékekkel mindezek eredményeként egyes iparágak felfutása (élel-miszeripar, nyersanyagkitermelés, gépgyártás)

A két válság közti gazdasági sikertörténet (1999-2008)

A gazdaság növekedési pályára állt, az ország pénzügyei

stabilizálódtak:

• kézben tartott infláció• pozitív költségvetési egyenleg• rekord fizetési mérlegtöbblet• stabil rubelárfolyam• növekvő devizabevételek → a külső adósság törlesztése• a valutatartalékok megsokszorozódtak (2008: 600 Mrd

USD)


A háttérben meghúzódó okok

• vezetőváltás (Jelcin helyett Putyin kerül a kormány élére)

de: az eredmények jó része nem ehhez köthető

• a válság spontán pozitív utóhatásai (ld.: növekvő export-versenyképesség)

• tartósan kedvező külpiaci konjunktúra (magas olajárak)

Az olajárak alakulása 1990 és 2008 között, Brent

(USD/hordó)

Nomináláron 2008-as áron

1990 23,73 39,26

1991 20,00 31,73

1992 19,32 29,74

1993 16,97 25,45

1994 15,82 23,23

1995 17,02 24,29

1996 20,67 28,59

1997 19,09 25,91

1998 12,72 17,32

1999 17,97 23,60

2000 28,50 36,24

2001 24,44 30,14

2002 25,02 30,16

2003 28,83 33,75

2004 38,27 43,61

2005 54,52 60,10

2006 65,14 69,58

2007 72,39 75,14

2008 97,26 97,26

2009 62,19

Forrás: BP Statistical Review of World Energy June 2009.

Oroszország külső adóssága

• az oroszországi gazdasági átalakulás során a 90-es évek végéig az IMF szerepe mindvégig kitüntetett volt

(hitelek, tanácsadás)

• az 1998-as válság után Oroszország kezdetben nem kap újabb hiteleket, később pedig már nem is szorul rá azokra

• a növekvő világpiaci olajáraknak köszönhetően felgyü-lemlett hatalmas devizatartalékaiból törlesztette külfölddel szembeni adósságállománya jelentős részét

Az orosz GDP alakulása – válságtól válságig

A reál GDP éves növekedési üteme (%)

-4,1 -3,6

1,4

-5,3

6,4

10,0

5,1 4,7

7,3 7,26,4

7,4 8,1

5,6

-7,9

4,0

-9

-6

-3

0

3

6

9

12

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010


A válságok közötti időszak gazdasági fejlődését 3 szakasz-ra oszthatjuk:

1.) 1999-2001 → a fejlődés motorja a rubel leértékelődésé-hez, a belső piac ellátását célzó importhelyettesítő ter-melés megindulásához kötődik

2.) 2001-2004 → a gazdasági növekedés az energiaszek-torral, azon belül is az olajtermelés felfutásával és exportjával kapcsolható össze

3.) 2004-2008 → a gazdaság bővülésének a belső fogyasz-tás (feldolgozóipar, építőipar, szolgáltatások) a hajtóereje: a ktségvetési bevételek egy részét a kormány visszafor-gatja a lakossághoz


Az orosz gazdaság és társadalom problémái

• mind a magas olajárak vezérelte exportoffenzívának, mind a jelentős reálbér-emelkedésen alapuló gazdasági növekedésnek korlátai vannak

• a termelőkapacitások jelentős része elavult, hiányos infrastruktúra

• demográfiai válság

• korrupció


A problémák megoldására irányuló politikai erőfeszítések

• Medvegyev négy I-je: Oroszországnak innovációra, in-vesztícióra (beruházásokra), infrastrukturális fejleszté-sekre és megfelelő intézményekre van szüksége

• adóreform (a vállalati nyereségadó és a személyi jöve-delemadó csökkentése)

• nagy nemzeti projektek a mezőgazdaságban, az egészségügyben, az oktatásban és a lakásépítés terén

Oroszország 2020-ig szóló társadalmi és gazdaságfejlesztési koncepciójának néhány

elérendő célja (2008)

2012-ben 2020-ban

2007-hez képest

2012-höz képest

Születéskor várható élettartam növelése 2,5 évvel 2 évvel

GDP növekedése 37–38%-kal 64–66%-kal

Munkatermelékenység növekedése 40–41%-kal 71–78%-kal

GDP-re vetített energiaigényesség csökkentése 81–83%-ára 70–75%-ára

A lakosság rendelkezésre álló reáljövedelmének növekedése 53–54%-kal 64–72%-kal

Állóeszköz-felhalmozás növekedése 80–85%-kal 115–123%-kal

GDP-hez mérten (%)

K+F-kiadások (magán és állami kiadások) 1,4–1,6 3

Oktatási kiadások (magán és állami kiadások) 5,5–5,7 6,5–7

Egészségügyi kiadások (magán és állami kiadások) 5,2–5,4 6,7–7

A 2008-2009-es világgazdasági válság jelentkezése Oroszországban

A válság szakaszai

• 1.) 2008 május-szeptember 12. → az orosz tőzseindex esése, az olajárak zuhanása 2008. júliustól

• 2.) 2008. szeptember 15-19. → a likviditási és bizalmi válság kiteljesedése, az orosz bankközi piac befagyása

• 3.) 2008. szeptember második fele → válságkezelő intézkedések meghirdetése


• a globális hitelpiacok beszűkülése (2008 nyara)

• az olajárak drámai zuhanása (130 USD-ről 40 USD-re), keresleti szűkülés a nk-i gázpiacon

• 2008 végére a tőzsdeindex a májusi érték ötödére esett

• a rubel árfolyama és a nk-i valutatartalékok nagysága drasztikusan csökkent

• a bruttó hazai termék 8%-os zuhanást mutatott


• különösen a feldolgozóipar és az építőipar visszaesése nagymértékű

• veszélybe került a bankrendszer stabilitása

Válságkezelő intézkedések

• a költségvetést a tartalékalapból (ld.: olajból származó bevételek) kellett kiegészíteni

• az intézkedések a bankrendszer megmentését és a vál-ság szociális következményeinek mérséklését célozták

Kiadások a válságkezelő intézkedésekre 2009-ben (Mrd RUB)

Terv Tény

Összesen 2 244,0 2 412,0

Ágazati intézkedések 1 625,8 1 734,9

Bankrendszer támogatása 280,0 280,0

Lakosság támogatása 593,7 652,6

Az Eurázsiai Gazdasági Közösség krízisellenes alapjához való hozzájárulás

24,5 24,5

Forrás: Mau, V.: Ekonomicseszkaja polityika 2009 goda: mezsdu kriziszom i modernizacijej. Voproszi Ekonomiki, 2010/2. sz., p. 9.

Oroszország helye a világgazdaságban a gazdasági válság után

• a gazdasági válság rávilágított az orosz gazdaság tartós szerkezeti problémáira, sebezhetőségére

• a két válság közti időszak eredményei alapján a világ-gazdaság sikergazdaságai közé sorolták (BRIC), de a válság rávilágított, hogy kilóg ebből a csoportból

(gazasági dinamizmusa kisebb és kevésbé stabil, mint a másik három államé)

• a válságból ugyanakkor önerőből (felhalmozott tartalé-kainak köszönhetően lábalt ki) → nem kellett külföldi hitelt felvennie

Oroszország helye a világgazdaságban a gazdasági válság után

• pozitívum, hogy az orosz vállalatok külföldi tőkekihelye-zései 2009-ben számottevően nőttek

• ugyanakkor a válság szülte kényszerhelyzetet nem ra-gadta meg lényegi strukturális átalakítások megkezdé-sére

• Oroszország a világgazaság befolyásos szereplője kíván maradni (energetikai nagyhatalmisága révén)

• azonban jelentős tartalékai vannak egyéb területeken is (pl.: nagy szaktudáson alapuló humán kapacitás, tudástőke)

Köszönöm a figyelmet!

oroszország szerepe a világgazdaságban

Documents