„Elek Űr-ős első térésekor a kárpáti magyar fajt hozta, űrhajója Erdélyben, Gyulafehérvár térségében ért földet…”

Őshaza itt-ott, őshaza mindenütt

Mint a rokonság:

1. nyelvi

2. kulturális

3. genetikai

Őshazák

1. magyar

2. ugor

3. finnugor

4. uráli

5. urálaltaji

6. uráli indoeurópai

7. urálialtajiindoeurópai

Nyelvi őshazák

WiedemannCastrén: urálaltaji őshaza Ázsia szívében (1830-as, 40-es évek)

urálifinnugor nyelvi őshazák/1.

Köppen: finnugorindoeurópai őshaza a Volga és a Káma találkozásánál

(nyelvészeti paleontológia, 1880-as évek)

urálifinnugor nyelvi őshazák/2.

A nyelvészeti paleontológia a rokon nyelvek közös eredetű növény- és állatneveit használja fel az őshaza területének meghatározására.

A gondolatmenet röviden:

Ha az uráli nyelvcsalád nyelveiben ugyanannak az állatnak vagy növénynek az elnevezése közös eredetű (az uráli alapnyelvre visszavezethető), akkor feltételezhető, hogy az ősnépesség azon a területen élt, ahol az az állat vagy növény őshonos.

Na és az éghajlatváltozások?

Nyelvészeti paleontológia

László Gyula: finnugor őshaza a Baltikumtól az Oka folyóig

(nyelvészeti paleontológia+pollenanalízis, 1960-as évek)

urálifinnugor nyelvi őshazák/3.

A palynológia a spórákkal és virágporokkal foglalkozó tudományág.

Pollen= virágpor

Minden növény virágpora egyedi jellegű. Mocsári üledékekből megállapítható, hogyan változott egy terület éghajlata: az egymásra rakódott üledékrétegekben más-más növények virágporai találhatók meg.

Pollenanalízis palynológia

Hajdú Péter: Urálnyugat-szibériai őshaza(nyelvészeti paleontológia+pollenanalízis, 1960-as évek)

urálifinnugor nyelvi őshazák/3.

A történeti nyelvészet a rokon nyelvekből következtet az ősi alapnyelvre.

Nyelvészeti adatokból nem lehet megállapítani, hogy az alapnyelv egyes nyelvi jelenségei mikor keletkeztek: az alapnyelv fennállásának elején, közepén vagy végén. Annyi azonban bizonyos, hogy a rekonstruált nyelvi jelenségek az alapnyelv felbomlásának idején léteztek.

A nyelvészeti paleontológia alkalmazásával rekonstruált őshaza tehát bizonyosan csak az alapnyelv felbomlásának idején létezhetett. Korábbi időkről a nylevi adatok nem tájékoztatnak.

Nyelvi őshaza: mikor?

Őstörténet-kutatás régészeti-antropológiai alapon.A finnugorok és szamojédok által lakott területek

benépesülése a jégkorszak után