az egri eszterházy károly főiskola közéleti lapja xvi. évfolyam 4. (125.) szám • 2010. április

PalettaLíceumi

Zsúfolásig megtelt (az utóbbi időben ez kivételes alkalomnak számít) a Hallgatói Klub a Leány-ka úton március 31-én, hiszen újra főiskola szépét választottak. Az utcai ruhában, fürdőruhában és az elegáns öltözetben felvonuló 7-7 versenyző igazi forró hangulatot varázsolt a HK-ba.

Mindig is nagy érdeklődés kísérte az eddig még külün-külön megren-dezett Miss & Mr. EKF szépségver-senyeket. Persze mindenki kíván-csi, hogy milyen szépek a lányok és vagányok a fiúk (már ha szépek és vagányok). A TTK, a TKTK HÖK és az andragógia szakos hallgatók által rendezett versenyen 7 lány és

7 fiú indult. A fiúknál a tesisek do-mináltak, ami nem csoda, hiszen a btk-s felsőtesteket ritkán szokta dí-jazni a zsűri. A lányoknál már ve-gyesebb volt a mezőny.

A fiúknál Sűtő Gergely egyetemi testnevelés szakos hallgató lett a zsűri és egyben a közönség ked-vence – vagyis a Szívkirály –, má-sodik helyen Kecskés István végzett és Újhelyi Tamás lett a harmadik.

A hölgyek mezőnyében Kiss Mó-nika idegenforgalmi menedzser, Cselényi Nikolett andragógia és Dancs Petra földrajz szakos hallga-tók végeztek az első három helyen. A Szívkirálynő Dancs Petra lett.

Magyar Krisztián

Szépek voltunk együtt

„Én régebben sosem akartam tanulni. Aztán rájöttem, hogy ez nem is rossz dolog”

Interjú Herczeg FlórávalHerczeg Flórát a Társulat Rékájaként és a Veszelka Kommandó énekesnőjeként ismerhetik az egriek és persze az egész ország. A népzenei vonalat követő Flóra az elmúlt hónapokban egy könnyedebb zenei stílus felé is kitekintett. Flórát a Társulatról, az egri kulturális életben betöltött szerepéről és karrierjéről is kérdeztük.

– Befutott a Veszelka Kommandó, előtte a Társulatban láthattunk. Pihenhetsz egy kicsit, így, hogy ennyi mindent elértél?

– Pihenni? Nem igazán. Nagyon örülök azoknak a sikereknek, amelyeket elértem, de igazából nem is akarok többes számban beszélni, mert nem hiszem, hogy olyan sok nagy sikert értem volna el. Réka szerepét én is annak konstatálom, de nem tudok pihen-ni. Tudom, hogy annyi feladat van, és ez egy nagy fejmunka, hogy folyton agyal az em-ber rajta. Folyton dalokat keres, szövegeket keres, zenéket hallgat. Most, az utóbbi egy évben elkalandoztam a népzenétől, sőt, az utóbbi három hónapban egy zongoristával dolgozom, és ez egészen új távlatokat nyi-tott számomra. Nagyon élvezem. Szakmai-lag is nagyon jó visszajelzéseket kaptam eb-

ben az új stílusban. Most nagyon élvezem a munkát. Lehet, hogy tudnék pihenni, de magamtól nem vagyok rá képes. Mintha folyton generálnám magam. Mindig kitalá-lok valami újat, amitől nem tudok.

– Jön a nyár, még inkább be fognak indulni a koncertek és a fesztiválok.

– Igen, ez biztos. István a király is lesz hál’ Istennek. Eger óta, tehát ősz óta nem volt. Úgyhogy ezt már nagyon várjuk, hiányzik a csapat, meg nagyon jó a társulat, én nagyon szeretem őket.

– Hiányzik a színház világa?– Nagyon hiányzik, viszont úgy néz ki,

hogy májustól visszaköltözöm a színház-ba, mert Kecskeméten a Nyomorultak című musicalben fogok szerepelni.

Folytatás a 4. oldalon

fotó: Kormos Ádám

2009. december közepén jelent meg az Oktatásért Közalapítvány felsőoktatási te-hetséggondozó műhelyek számára kiírt pályázata. Az Eszterházy Károly Főisko-la TDK-műhelyei karonként összesített te-hetségfejlesztő programokat készítettek, a munkába a kari elnökök mellett a tanszéki TDK-vezetők is bekapcsolódtak.

A kiírásnak megfelelően a TDK-köröket új alapokra helyeztük, ún. tehetségműhe-lyekbe rendeztük, amelyek gyakran több tanszék tehetségfejlesztő munkáját is ösz-szekapcsolják. A Modern Filológia műhely a magyar és idegen nyelvi nyelvészek közös programja.

15 program készült el, amelyek közül ki-lenc műhely összesen 6 990 000 forint össz-értékben részesült támogatásban. A támo-gatott tehetségműhelyek a következők:Bölcsészettudományi KarModern Filológia TDK Műhely: 1 000 000 FtTörténelemtudományi TDK Műhely: 600 000 FtGazdaság- és Társadalomtudományi Kar:Gazdaságtudományi TDK Műhely: 600 000 FtKommunikáció- és Médiatudományi TDK Mű-hely: 600 000 Ft

Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar:„Somos Lajos” Tudományos Diákkör Tehetség-gondozó Műhely: 1 090 000 FtSzociálpedagógiai – Társadalomlélektani Tu-dományos Diákkör Tehetséggondozó Műhely: 500 000 Ft„Egri fiatal filmkészítők stúdiója – Illés György emlékére” Tudományos Diákköri Alkotó Film-műhely: 500 000 FtTermészettudományi Kar:„Földtudományi” Tehetséggondozó Műhely: 1 000 000 Ft„Tájkutatások – Természetvédelem” Tehetség-gondozó Műhely: 1 100 000 Ft

A Közalapítvány a magyar felsőoktatás-ban 25 intézmény összesen 134 műhelyét tá-mogatta.

A Szegedi Tudományegyetem szerepelt a legjobban 21 műhellyel, a Debreceni Egye-tem 14, az ELTE 10, az Eszterházy Károly Főiskola, a Miskolci Egyetem és a Pécsi Tu-dományegyetem pedig 9-9 támogatott prog-rammal a lista első felében található.

dr. Pap József

TDK siker

Líceumi Paletta2 • líceumi élet •

HírsávA Gazdaságtudományi Kar Ismeretterjesztő

Szimpóziumot tart április 13-án, kedden. A „B” épület 120-as termében 15:30-tól a kar TDK-ra készülő hallgatói mutatják be addigi kutatá-si eredményeiket. Az előadásokat követően a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék és a Gazdaságtudományi Intézet vitaestet ren-dez 17 órától, szintén a 120-as teremben, a tan-székhez és az intézethez tartozó hallgatók elő-adásaiban elhangzott témákban.

A rendezvényekre minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők!

▪Az Idén Budafokon és Villányban rendez-

ték meg harminc iskola két-két fős csapatának részvételével a 5. Europea Wine Championship versenyt. Főiskolánkat Hajdu Mariann és Orbán Mihály II. évfolyamos bortechnológus hallgatók képviselték. Az összesített versenyben legjobb magyarként Orbán Mihály 5., Hajdu Mariann 6. helyezést ért el. Továbbá Orbán Mihály a Sző-lőtermesztés elmélete és gyakorlata című tárgy-ban, Hajdu Mariann pedig a Borismeret elméle-te és gyakorlata című tárgyban bronzérmes lett.

▪Az Egri Kulturális és Művészeti Központ és

az Eszterházy Károly Főiskola közös szervezé-sében működő Vadeper Filmklub áprilistól is-mét új helyszínen várja a filmkedvelő közön-séget. A korábban a Művész Moziban, majd az Uránia Moziban működő Vadeper most ismét költözik. 2010. áprilistól az Agria Parkban üze-melő Agria Mozi (3300 Eger, Törvényház u. 4.) ad majd otthont a vetítéseknek.

▪Megváltozott a főiskola Karrierirodájának ta-

nácsadási rendje. Pályaorientációs, pályaterve-zési tanácsadás: hétfő, 9–12 óra. Önéletrajz, ál-láskeresési tanácsadás: kedd, 9–12 óra. Az átla-gosan 45–60 percet igénybe vevő tanácsadási al-kalmakra a megelőző hét csütörtökéig várják a jelentkezéseket személyesen a „B” épület Hall-gatói Centrumában működő Karrierirodában.

▪A Mundus Kiadó gondozásában megjelent az

Unger Ödön világhírű gyűjteményét bemutató Iszlám Művészet című művészeti album, amely-nek szöveges részét Martin József írta és állította össze. A gazdagon illusztrált kötetet, a gyűjte-mény válogatott darabjait felvonultató kiállítás hivatalos megnyitójával egy időben, március 17-én Berlinben, a Pergamon Múzeum könyvesbolt-jában átvették árusításra. Az Unger-gyűjtemény (nemzetközileg ismert nevén: Keir Collection) a világ egyik legkiemelkedőbb és legismertebb isz-lám művészeti magánkollek ciója.

▪A kommunikáció és oktatása című konferen-

ciasorozatának következő szakmai tanácskozá-sát rendezte meg a főiskola Alkalmazott Kom-munikációtudományi Tanszéke.

A kommunikációoktatás tartalmi kérdéseit az ország több pontjáról érkezett, elismert szak-emberek tárgyalták előadásaik során. Az egész napos rendezvényen főiskolánk oktatói is kép-viselték az intézményt, de érkeztek gyakorlatia-sabb nézőpontot képviselő, a közoktatásban ta-nító pedagógusok is. A rendezvényen sor került a Kommunikációtanárok Országos Egyesületé-nek alakuló ülésére is, amely célként a kommu-nikációoktatás módszertanának egyeztetését, vizsgálatát tűzte ki. A részvevők kézbe vehették A kommunikáció tanítása című módszertani so-rozat első kötetét is.

A játékban az a hallgató vehetett részt, aki az elmúlt három hónapban minimum 100 fény má-so ló egységet töltött diákigazolványára, és a ka-pott bizonylatot nevével és elérhetőségével el-látva bedobta az arra kijelölt dobozokba az „A”, „B” vagy a „C” épületben – mondta el Kérészy László, az ISC csoportvezetője.

A szerencsés nyertes Dávid Katalin, elsőéves magyar szakos BA-s hallgató, akit a sorsolás után Kérészy László értesített telefonon, s ké-sőbb nyereményét is tőle vehette át.

– Nagyon örülök, hogy sikerült megnyer-nem a készüléket. Szerintem ez a nyereményjá-ték nagyon hasznos abból a szempontból, hogy inspirálja a diákokat arra, hogy minél többször vegyék igénybe az ISC szolgáltatásait – hangsú-lyozta az átadón a nyertes.

Kérészy László elmondta, hogy a Delta Services Kft. négy darab telefonkészüléket aján-lott fel, amelyekből egy már gazdára talált. A másik három mobiltelefon kisorsolása minden negyedév első munkanapján történik majd, dél-előtt 10 órakor.

Tóvaji Tímea

Ez nem áprilisi tréfa voltEgy Samsung Omnia II-es mobiltelefon talált boldog gazdára 2010. április 1-jén, amikor is az Informatikai Szolgáltató Centrum kisorsolta az első negyedév nyertesét.

Állásbörze áprilisbanNyelvtudás nélkül jóval kisebb az esély

Az EKF „B” épületében működő Karrieriroda idén negyedik alkalommal rendezi meg az állásbörzét, ahol a hallgatók (sokszor első alkalommal) találkozhatnak olyan személyekkel és cégekkel, akiknél esetleg majd a későbbiekben dolgozhatnak is. Far-kas Attilánál, a Karrieriroda vezetőjénél érdeklődtünk a rendezvényről és a munka-adók egyik legfontosabb elvárásáról: a nyelvismeretről.

Diák Menedzsment Bajnokság

A Diák Menedzsment Bajnokság miskolci selejtező-jén a 19 induló csapatból a főiskola EKFaces nevű csa-pata (egyetlen egri indulóként) a második helyen zárta a versenyt március 23-án. A szoros és izgalmas meg-mérettetésen egy virtuális hipermarketet kellett irá-nyítani, stratégiai menedzsment döntésekkel (árazás, marketing, pénzügyek, HR stb). A cél a legmagasabb profit elérése volt a szimulált piaci környezetben. A to-vábbjutást követően a középdöntő online keretek kö-zött lesz megrendezve. A csapat tagjai: Farkas Katalin, Berényi Ákos és Vasas Ádám. Vasas Ádám

Az állásbörze április 20-án lesz. Különböző cégek különböző lehető-ségekkel jönnek a főiskolára, és egy kiállítás során adnak lehetőséget a diákoknak a tájékozódásra. Reggel 9 órától délután 2-ig a „B” épületben te-kintheti meg mindenki a különböző standokon a cégek munka- és gyakor-lati lehetőségeit, tevékenységi köreit.

Ezt egy felkészítő tevékenység elő-zi meg hétfői és keddi napokon (ápri-lis 19–20.). Ezeken a napokon a hall-gatók részt vehetnek egy hatórás ál-láskeresési tréningen, valamint volt kommunikáció és gazdász szakos EKF-esek mondják el élményeiket a munkakeresés területén szerzett ta-pasztalataikról és az azóta elért ered-ményeikről. Az ÁFSZ (Állami Foglal-koztatási Szolgálat) is tartani fog elő-adást különböző szolgáltatásairól, az európai uniós munkavállalásról, pá-lyakezdők támogatásáról és segítésé-ről, illetve egyéb olyan tréningekről, képzésekről, amelyeket ők nyújtanak számunkra. A börzén bemutatkozik majd a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is, amely az Eger és környékén lévő cégeket fogja össze. A Karrierirodának is lesz kint standja, amellyel főként a tanár szakos hall-gatókat szeretnék segíteni, ugyanis iskolák sajnos nem állítanak ki.

Gyakorlati példák sokasága tá-masztja alá azt, hogy a nyelvtudás mennyire fontos. Farkas Attila el-mondta, hogy többször keresik meg úgy cégek, hogy teljesen mindegy, mi a hallgató végzettsége, csak tudjon nyelveket. Ilyen esetben olyan mun-

kakörről van szó, amelyhez a szük-séges ismeretek néhány hét vagy hó-nap alatt elsajátíthatóak, de egy nyelv megtanulásához több idő kell. A kép-zések során persze lépésről-lépésre van lehetőség a fejlődésre, de a beke-rüléshez sokszor egy jó nyelvtudás is elegendő. Több száz hallgató az országban ugyanolyan diplomával a kezében végez, így már azzal is ki le-het tűnni, ha az ember egy jó nyelv-tudással rendelkezik, hiszen renge-teg olyan munkahely van, ahol elvár-ják az ott dolgozóktól, hogy kommu-nikáljanak a külföldi ügyféllel.

A nyelvtanulásra nagyon jó le-hetőség a külföldi munkavégzés. Ehhez egy hallgatónak nem kell megvárnia a képzés végét, hiszen erre remek lehetőséget biztosít az Erasmus-program, amely a Karri-eriroda vezetője szerint nem elég-gé kihasznált. De persze vannak az országban és a környéken is remek nyelviskolák, ahol egyre inkább a használható nyelvtudás átadását he-lyezik előtérbe az ottani oktatók. A rendezvényen lesz európai munka-vállalással kapcsolatos előadás is, az EuroPass helyi képviselője mondja majd el az elvárásokat és lehetősé-geket az érdeklődőknek.

Az állásbörze egy olyan lehetőség a hallgatók számára, amelyet sem-miképpen sem szabad kihagyni. Aki teheti, látogasson el a rendezvényre, és vegyen részt az ahhoz kapcsolódó programokon is. Saját jövője érdeké-ben.

Kovács Adrienn

Március 25-én rendezték azt a kerekasztal-beszélgetés, ame-lyet a Kepes György Szakkollégium és a Filozófiai Tanszék szer-vezett Michel Foucault halálának 25. évfordulója alkalmából.

A rendezvényen Lőrinczné dr. Thiel Katalin megnyitó-ja után a résztvevők Michel Fouault munkáihoz kapcso-lódóan négy témában cseréltek eszmét: Sutyák Tibor és Berkovits Balázs embertudományi módszertani kérdése-ket, Vajda Mihály és Klaniczay Gábor történetfilozófia és történettudomány viszonyát, Szűcs Zoltán Gábor a poli-tikai diskurzusok természetét, Rácz József drogpolitikai kérdéseket, Takács Ádám pedig az alkalmazott filozófia lehetőséget vetette fel vitaindítójában. A folyton cseré-lődő közönség tartalmas és érdekfeszítő beszélgetések-nek lehetett részese.

Michel Foucault Magyarországon

Líceumi Paletta 3• líceumi élet •

Sárga lap a kiállításnak, majdnem kettő!

Magyar KrisztiánE szerény írás nem oknyomozó riport, s nem is tudó-

sítás, csupán egy szimpla vélemény. Vélemény, amely közléséért kizárólag a cikk íróját terheli a felelősség. Írom ezt azért, hogy – mint már azt szerkesztőségünk többször megkapta, mostanában is – kizárólag a mű-faj megválasztása miatt ne lehessen a szakmaiatlan-ság gyatra álarca mögé bújtatott kritikákkal illetni a tartalmat és egyben a szerzőt, szerkesztőt.

Főiskolánk Vizuális Művészeti Tanszékén országos viszonylatban is elismert, vitathatatlanul magas színvonalú képzés folyik. Díjazott, ismert oktatókkal, és több fórumon is bizonyító hallgatókkal. Mi sem természetesebb, hogy a hallgatók munkáiból is rendszeresen nyílnak kiállítások. Egyéni és csoportos tárlatok is. Ilyen csoportos kiállítás nyílt a Líceum Kápolnájában március 24-én, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni, de néhány esetben szó nélkül a képek előtt állni sem. Már ha a kép a megnyitó másnapján ott van még az ideiglenes kiállítási felületként használt paravánon. Mivel ahelyett, hogy szakszerűen, de mondhatjuk így is: a minimális igényességgel, üveglap mögé helyezték volna a képeket – amely a cikk írója szerint a kiállíthatóság egyik alapkövetelménye –, kétoldalú ragasztó segítségével rögzítették a munkákat. De legalább ezt is tette volna az ezért felelős kellő odafigyeléssel, ugyanis a megnyitó másnapján már voltak az ürességtől kiáltó paravánok, amelyekről időközben leestek a képek.

Tán nem tévedek, ha azt merem mondani, hogy jobb kiállításanyagot is ki lehetne válogatni a hallgatók munkáiból, de ettől függetlenül is egy művészt, ha az még csak egy hallgató is, kötelező megtisztelni azzal, hogy az általa fel-ajánlott munkához a kellő tisztelettel nyúlnak. Ha ez megtörtént volna, akkor Kárpáthegyi István képe alatt nem az szerepelt volna, hogy Kerékgyártó István, és két kép tulajdonosa pedig nem a megnyitó előtt pár perccel jött volna rá arra, hogy felcserélték egymás munkáit, és rossz névtáblát ragasztottak azok alá.

És tán az sem mellékes, hogy az Oratorium Artium Pyrkerianum nem mindig a legideálisabb ilyen típusú kiállítótérnek. Hiszen az amúgy becses és csillogó épület ingergazdag környezetében kicsit elveszhetnek ezek a képek. A fénylő aranyszegélyek, a színes, impulzív freskók elvonják a képekről a figyelmet. A jó kiállítótér semleges, háttérbe húzódó, szolgálatkész. És ez a Kápolnáról nem mondható el, hiszen az inkább szépelgő, csillogó és nagyon domináns. Esetleg más elrendezésben és hangsúlyokkal jobban élnének a képek itt is.

Ezek után feltételezem, hogy a kiállítás gondozója, felelőse nem bánná, ha nevét összecserélnénk valamely más, hasonló státusban lévő személyével. Felcserélni nem fogjuk, s kiírni sem, hiszen nem ez a cél. De kérjük, legköze-lebb a minimális tiszteletet adják meg a műalkotásnak és gazdájának, legyen az egy jó kép vagy csupán egy közepes alkotás.

Sokakat érhetett meglepetésként az, amikor az éppen aktuális laptop-ellenőrzésnél eltérően mentek a dol-gok, mint a legutóbbinál. A szeren-csésebbek csak azzal szembesültek, hogy birtokba vett számítógépüktől meg kell válniuk egy teljes napra. Akiknek szervizben kötött ki a gé-pük, ennél sokkal rosszabbul jártak.

Másképp zajlott tehát az ellen-őrzés, mint tavaly, amikor csak le-fényképezték a laptopokat, hogy nem rongálódtak-e meg, illetve be-kapcsolták őket, hogy működnek-e. Most azonban sokkal tüzetesebb el-lenőrzést tapasztalhattunk. Sőt, még valamit, ami eddig nem volt: szerviz-költséget. Egy fedlap cseréje, amely a gyárilag nehézkesen mozgó zsané-rok miatt repedt meg, 7-8 ezer fo-rint plusz ÁFA-ba kerül. Ha alaplap-cseréről van szó, a hallgató fülét 100 ezer forintos összeg is megütheti.

Hogy választ kapjunk arra, jo-gos-e mindez, természetesen először mindannyiunk a szerződéshez for-dul. Abban bizonyára rögtön feltű-nik – hiszen talán még emlékszünk is, ha annak idején átolvastuk – mi csupán birtoklói vagyunk e számító-gépeknek a diplomaosztóig, és bár-mi történik vele, terhelhetőkké vá-lunk. Ám a legutolsó, 9-es pont vilá-gosan kimondja, hogy az első félév-ben, az átvételkor kifizetett 30 000 Ft-os kauciónk azt a célt szolgálja, hogy

1) le lehessen belőle vonni az esetle-ges szervizelés költségét 2) ez legyen a számítógép vételára, ha mégsem kerül felhasználásra. Amikor utána érdeklődtem saját esetemnek, csak a munkadíj visszaigényléséről volt szó, s mikor a kauciót említettem, először azt a választ kaptam, hogy „az nem úgy működik, sajnos”, míg másfél héttel később a Regio nális In-formatikai Központ egy másik mun-katársától pedig azt, hogy, ha a szer-ződésben ez áll, akkor biztos úgy is van.

Persze, mint birtokosoknak (és nem tulajdonosoknak), nekünk is meg kell felelnünk bizonyos elvá-rásoknak, amelyekkel elsősorban a szerződés 4-es pontja, és az EKF Informatikai Szabályzatának né-hány pontja foglalkozik (feltűntetve emellé a RIK weboldalát). Tegyük a szívünkre a kezünket: vajon betar-tottuk-e maradéktalanul az összes velünk szembeni elvárást? A másik oldalról viszont megvalósult-e a ne-gyedévente történő ellenőrzés, aho-gyan az szintén le van írva? Talán sok hiba megelőzhető lett volna vele, viszont másfél év alatt ez még csak a második volt.

Érdekesség még, hogy többek-nek javíttatniuk kellett már gépüket, s még ha az alaplap és/vagy a win-chester cseréjéről is volt szó, akkor is díjmentesen történt – mondván,

garanciális. Mi történt tavaly óta, amiről nem tudunk? Többekben fel-merült, hogy hallották, megszűnt a NEC magyarországi szervizhálóza-ta, és talán a külföldi munka kerül ennyibe. Mint megtudtam a RIK-nél, a szerviz Miskolcon van, így az előbb említett veszély nem áll fenn.

Amit szintén érdemes még meg-említeni, az azoknak az esete, akik egy nap múlva visszakapták gépü-ket. A zsanérok hibája például náluk is problémát okozott, amit az ellen-őrzés során megolajoztak. Előfor-dult, hogy túl jó munkát végeztek, és a fedlap visszahajlik, ha 90°-nál ki-sebb szögben nyitjuk fel. Illetve talál-koztunk olyannal is, hogy a szétsze-dés és összerakás nyomokat hagyott a gépen két kis repedés formájában.

Mindent összevetve tehát egy meglehetősen különös esettel ál-lunk szemben, ahol a szerződő fe-lek ugyan önkényesen dolgozták fel a nekik előírtakat, viszont attól még kérdéses, hogy igazságos-e a tulajdo-nos jelen lépese a birtokossal szem-ben. Mint ahogy az is kérdőjeleket hagyhat maga után, hogy mi állhat ennek a hátterében?

E kérdésekre természetesen mi is keressük a választ. Remélhetőleg a következő számban a Regionális In-formatikai Központ munkatársainak véleményét is közölhetjük.

Böszörményi Sándor

NEC-es ellenőrzés

A szó ereje

Aczél Petra egri könyvbemutatója„A retorika ebben az értelemben tehát maga is ajándék: kreatív, bensőséges és felszabadító. Megnyílás valaki előtt, játékosság, vendégszeretet az iránt, aki megérkezik.” Fuvolaszó, könyvek és a tavasz illata. Nőalakok a vetítővásznon, „vendégszeretet az iránt, aki megérkezik”. Bemutatták Aczél Petra új könyvét.

Dr. Aczél Petra Új reto-rika – Közélet, kommu-nikáció, kampány című könyvének egri könyvbe-mutatója megtöltötte ér-deklődőkkel a Bibliotheca Eszterhazyana termét.

Március 19-én délután H. Varga Gyula tanszék-vezető főiskolai tanár a könyvbemutató házigaz-dájaként köszöntötte a hallgatóságot és a szerzőt, majd felkérte prof. Bencze Lóránt egyetemi tanárt, Aczél Petra egykori tanárát, mutassa be a megjelent művet.

Bencze Lóránt szerint Aczél Petrára nem érvényes a mondás, miszerint: „Aki tudja, csinálja, aki nem tudja, oktatja.” Ő tettekkel oktat és tudva tanít. Tapasztalata-it, tudását, kutatásait felhasználva a modern társada-lom retorikáját írja le. Átviszi az elméletet a gyakorlat-ba, bevezeti az olvasót az új retorika világába. Aczél Petra „tudós nő és a retorika asszonya”. Nem véletlen, hogy az érdeklődők a méltató szavak közben nőalako-kat, a retorika allegorikus ábrázolásait szemlélhették a vetítővásznon.

Ezt követően a szerző és Vihari Balázs hallgató be-szélgetése során Aczél Petra rávilágított arra, mennyi-re fontos (lenne) ma a kritikai gondolkodás elsajátítá-sa, hogy minél jobban megértsük a minket körülvevő társadalom folyamatait, jelentéseit, és így többet köve-telhessünk például egy kampánytól.

A retorika „elszabadult tudás”, a retorika „meghívás a jóra”, nemcsak hasznosságra, de erkölcsi jóra való tö-rekvés is. A beszélgetés közben három díjnyertes szó-noklat hangzott el, hogy a hallgatók megbizonyosodja-nak róla, milyen is egy jó retorikai beszéd. Aczél Petra tanítványa, Bokor Ágnes hallgató megosztotta a közön-séggel az örök élet titkát, bebizonyította, hogy „szeret-teink nem tűnnek el, csak nem látszanak”.

A bemutatót fuvolaszó és zongorajáték foglalta ke-retbe Varga Dóra és Bali Ádám közreműködésével.

A meghívón szervezőként az Eszterházy Károly Fő-iskola Alkalmazott Kommunikációtudományi Tanszé-ke és a Miskolci Akadémiai Bizottság kommunikáció-tudományi munkabizottsága szerepelt, de a házigazda többször említette, a találkozót elsősorban hallgatók szervezték.

Aczél Petra retorikája ajándék, könyve tudás. Éljünk a tanulás lehetőségével! Tóth Krisztina

fotó: Csehi Dorina

Líceumi Paletta4 • líceumi élet •

Folytatás az 1. oldalrólNagyon örülök neki, mert na-

gyon szeretem ezt a darabot, és bár a főszerep nem jött össze, nem bánom. Vagyis bánom egy kicsit, mert jó lett volna. De ilyen szem-pontból realistább vagyok, mert attól, hogy kaptam egy főszerepet, mert ezt hozta az élet, attól a rang-létrát ugyanúgy végig kell járnom a színházban. Mintha nulláról kez-deném. De mindenképpen hiány-zik a színház világa. Nagyon meg-szerettem, ezért jó lesz Kecskemé-ten.

– Olvastam, hogy terveztek úgyne-vezett „tüzes boros estéket” 2010-ben. Ez megvalósult? Mit takar ez?

– Igen, bár én már csak egy hó-napig csinálom, aztán kiszállok be-lőle, de a beindításban én is benne voltam. Kéthetente kedden, illetve hetente kedden – mikor hogy csi-náljuk – a Tűzpróba nevezetű kul-turális és vendéglátóipari egység, vagy valami hasonló, gyakorlati-lag egy kocsma, ami bevállalta azt, Egerben elsőként, hogy mint egy ilyen szórakozóhely, egri borásza-toknak a borait kiteszi. Nyilván nem egy borozóról van szó, mint ami itt van mellettünk, nem egy ét-teremről, ahol ülünk, hanem egy szórakozóhelyről, ahova az embe-rek elmehetnek meginni egy pohár bort, és nem kell hozzá kólát ön-teni meg vizet, mert ezek a borok úgy finomak, ahogy vannak. Már egy egész szép sorunk van. Min-dig mindegyik borászat, amelyik bemutatót tart, megpróbálja úgy alakítani, hogy egy bora minimum

bent maradjon a pultban. Ebből ha-gyományt is szeretnének csinálni. A közönségnél is úgy tűnik, hogy nagyon hiánypótló, ugyanis feb-ruár elején már április 20-ig elfo-gyott minden jegyünk. Rengetegen nem fértek be, épp ezért csomó es-tét megduplázunk. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon szép siker, de nem a mi sikerünk. Egyszerűen csak annyira hiánypótló, hogy az embereknek nagy szükségük van rá. Ennek nagyon örülök. Remé-lem, hogy sokaknak a szemét ki-nyitja, hogy ez mennyire lényeges dolog.

– Meddig fog tartani még idén ez a „vállalkozás”?

– Még májusban is lesz, aztán úgy néz ki, hogy szeptembertől folytatják. Ahogy megint, az ősszel az emberek beszorulnak. Zenés borkóstolókat csináltunk a zon-goristával, akiről már beszéltem, Gonda Lacival. De voltak meghívott vendégek is. Úgyhogy így működ-tünk, illetve működünk.

– Mesélj egy kicsit a zongoristával való munkádról.

– Ez teljesen új és nagyon inspi-ráló, mert egy kicsit elkalandozva a jazz – nem tudom, műfaji meg-határozásba szörnyű vagyok –, de az a lényeg, hogy majdnem másfél éve járok egy énektanárhoz, aki 86 éves, Ida néni – ezt mindenhol el-mondom, mert egy csoda emberké-ről van szó és ráadásul hihetetlenül nagy nevek, akik a világban szer-teszéjjel operaénekesek, mind az ő tanítványai voltak. 60 év tapaszta-lat a szakmában nem egy elhanya-

golandó kérdés. Hozzá járok más-fél éve, hogy tanuljak. Én régebben sosem akartam tanulni. Aztán rá-jöttem, hogy ez nem is rossz dolog. És ő hihetetlenül szerény. Én nem vagyok egy olyan túl nagy önérté-kelésű ember, de az, amit elért ve-lem ez idő alatt, az csoda. Szerin-tem ezt ő is így gondolja. Ha szak-mabeliek is meghallgatnak, nekik is ez a véleményük. Én is hallom magamon. Ez annyira lelkesíti az embert. Most elkezdtem a zongo-ristával dolgozni. Egy könnyedebb műfaj felé mozdultam el. Egy szál zongora énekkel. Nagyon élvezem, mert eddig mindig ilyen nyolcta-gú zenekar tagjaként szerepeltem, ahol az ének örül, ha hallja magát. Itt pedig olyan nagy tere van, iga-zán lehet játszani a hanggal, min-den kis rezdülést hallok, amit éne-kelek. Ilyen szempontból nagyon jó a kontroll. Most vele lépegetek fel, és remélem, hogy ez a jövőben is folytatódik.

– Mi a helyzet az iskolával? Hiszen te még az EKF tanulójaként benn ülsz az iskolapadba.

– Erről csak azt szeretném elme-sélni, hogy február végén volt az egri borok gálája az Akadémián, és összefutottam a rektor úrral és a rektorhelyettes úrral. A büfében hátrafordult Hauser úr, és megkér-dezte, hogy Flóra, maga idén már végez, ugye? És így álltam és vála-szoltam, hogy igen, mindenképp. Továbbtanulásra is beadtam a je-lentkezésemet. Érdekel a kulturális örökség szakirányon a borkultúra, erre szeretnék szakosodni, szóval

Interjú Herczeg Flórával

úgy néz ki, hogy maradok, de a francia szakot befejezem végre.

– Szabadidődben mit csinálsz? – A szabadidő az azért nehéz,

mert az éneklés nem egy olyan do-log, amit az ember letesz négykor vagy ötkor. Így nagyon összefolyik a kettő. Ha szabadidőm van, akkor vagy olvasok, vagy kimegyek a ter-mészetbe. Igazából ennyi, unatkoz-ni nem szoktam.

– Hallottam, hogy szeretsz lovagolni.– Igen, bár egy kicsit most ha-

nyagoltam. De most itt a jóidő. Amúgy olyan utálatos, mert a hob-bilovasokra mondják, hogy persze, majd a jóidőben jönnek, hidegben

meg otthon ülnek. Most én is ilyen lettem, annyira szégyellem, de ez van. De télen nekem elég könnyen megfázik a hangszálam. Egyszer el akartam menni futni, mert volt egy szabad negyven percem és annyira mozoghatnékom volt. Elindultam, és körülbelül száz méterig jutot-tam. Onnan visszasétáltam a há-zunkhoz, mert éreztem, hogy hiába az orromon veszem a levegőt, hat a hangszálaimra. Éreztem, hogy fáz-nak. Így kicsit félek is kint ilyen ak-tív mozgásokat végezni hidegben. Remélem, hogy a tavasszal a jó kis lovas túrák ideje visszatér.

Kovács Adrienn

Az MTI külpolitikai szerkesztője elmesélte pálya-futásának kezdetét és külpolitikai tudósítóként vég-zett tevékenységeit. Elmondta, hogy ez a munkakör, amely egy hatalmas lehetőség ma is, sajnos az utób-bi időben egyre inkább elvész. 15-20 évvel korábban egy olyan presztízst jelentett a társadalomban ez az állás, amelyet ma már nem lehet annyira érzékelni.

Kifejtette a két külföldi tudósítóként töltött időszak közti különbséget is. Persze gondolhatnánk, hogy a tudósítás mindenhol ugyanolyan. Ez persze nem ki-zárt, de a tudósítás megírásának módja akár teljesen más is lehet.

Ezután S. Tóth László azt is megosztotta a hallga-tókkal, hogy az MTI tudósítói tevékenysége sok min-denben különbözik másokétól. Kiemelte azt az uni-verzális látásmódot, amellyel az újságírónak rendel-keznie kell. A rendkívüli gyorsaságot, a pontosságot és a precizitást, és nem utolsó sorban a nyelvtudás fontosságát. Egy MTI-s újságírónak legalább kettő,

de inkább három nyelv használatára, és jó verbális kommunikációs készségre is szüksége van.

A bemutatót a moderátorok és a hallgatók kérdé-sei követték. Ezekből megtudtuk, hogy tudósítóként nem csak a tény, hanem a minél exkluzívabb informá-ciók megszerzése is nagyon fontos. Betekinthettünk az MTI éjszakai ügyeletének munkakörébe. Megtud-hattuk, hogy az MTI-nek van angol nyelvű külföldi adása az olyan külföldön dolgozó, illetve szomszé-dos országokban élő magyaroknak, akik innen tud-nak tájékozódni a magyar eseményekről.

Különösen szimpatikus volt az a meglátás, hogy a Magyar Távirati Iroda munkatársai nem a hírnevet te-kintik elsődleges célnak ebben a munkában, hanem azt az ambíciót, amivel az embereket tájékoztatják a lehe-tő legpontosabban. Persze tévedések előfordulhatnak, de ezek emberi mivoltunkból fakadnak, és nem abból a szándékból, hogy az olvasottságot növeljék.

Kovács Adrienn

Egy délutáni tudósítás a külföldi tudósítói munkáról

Kommunikációs Klub dr. S. Tóth LászlóvalA Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék és a Kepes György Szakkollégium vendége volt március 24-én dr. S. Tóth László. Tudósító voltam Párizsban és Brüsszelben című előadásában beszélt külföldi tudósítói élményeiről és a Magyar Távirati Irodánál végzett munkájáról is. A moderátorok Csehi Dorina és Magyar Krisztián, kommuni-káció és médiatudomány szakos hallgatók voltak.

24 óra interaktív líra Képzeld el, hogy 24 órára az IH második emeleti klubszobája az otthonod!

Minden órában egy új előadó jön, hogy lírai témáról tartson elő-adást. Művészlélek, irodalomked-velő embereket ismerhetsz meg a szünetekben, miközben a szer-vezők ellátnak megfelelő meny-nyiségű energiaitallal és étellel. Nagypéntek van, és átbeszélitek a keresztény vallást, Lázár feltáma-dását, a mitológiát a csillagképek-ben, a versek szerepét az életben, a meséket, szakránt és a profánt.

Hallhatsz kortársat, versbemuta-tót, Illyést, Dsidát, és József Attilát.

És ez csak néhány azok közül, amelyeket hallgatók – javarészt szakkollégisták –, főiskolánk taná-rai, és olyan meghívott vendégelő-adók tartottak, mint prof. dr. Kabdebó Lóránt.

Olyan volt mindebben részt venni, mintha egy rekordkísérlet része-se lenne az ember, amit az irodalom szolgálatáért tesz. Harmadik éve szervezte meg a költészet szeretetéért a Kepes György Szakkollégium, a HÖK, a K.O. Műhely és a Spanyolnátha folyóirat támogatásával.

Ezt az élményt nem lehet leírni, át kell élni. Mindennek meg volt a he-lye, az egész 24 óra jó hangulatban telt. A szervezők jövőre is várják az érdeklődőket. Farkas Anett

Líceumi Paletta 5• kultúra •

A Requiem Mozart legtitokzatosabb műve. Számos legenda veszi körül a zenemű megszületését. Nem csak az, hogy ki a megrendelő, hanem az is, hogy nem tudjuk, mennyiben Mozart munkája, ugyanis nem tudta befejezni a komponálást. Requiem: gyászmise, és ebben az esetben mégsem. Utolsó előt-ti pillanat, hogy mindenki ráeszmél-jen, hol is tartunk. Talán van még visz-szaút, talán nem is pusztul a Föld. Ta-lán nem is mi vagyunk a hibásak. De ez mind csak ámításnak tűnik. Erre esz-mélünk rá, vagy csak gondolkodunk róla, amikor látjuk az egri tánctagozat új előadását Barta Dóra koreografálásá-ban. Táncolják: Csere Zoltán, Feledi János, Horváth Zita, Valenia James, Kiss Róbert, Kulcsár Noémi, Lázár Eszter, Májer Gá-bor, Nagy Eszter Kata, Sárai Rachel, Túri Lajos, Zombori Dorottya és Barta Dóra. A klímakonferenciák egymást követik, miközben nem teszünk semmit tényle-gesen a jobbért. Erről szól a tánc, össze-függő történet nélkül. Ez kissé zavaró lehet. Az ember várna valamiféle törté-neti rendet. De kiderül, hogy épp ez a

hatás fokozása, hogy nincs. Képek egy-másutánjait látjuk, az apokalipszis moz-zanatait a Jelenések könyvéből. A dísz-let is erre utal. Jégtömbbe fagyasztott játékbaba („Ekkor a sárkány odaállt a szülő asszony elé, hogy mihelyt meg-szül, elnyelje gyermekét.”), a jégoszlo-pokba fagyasztott bábuk, ugyanolyan ruhába, mint a táncművészek. Olajos hordókat látunk mindenfelé. Sokko-ló képet kap a néző egy kivetített ka-meraképen, amely az egyik hordó al-jába szerelt kamerából jön. Más né-zőpontból szemlélhetjük a valóságot, egy torzabb, szokatlan szemszögből. Több olyan félelmetes képet is kap a kö-zönség, amely számomra kifejezetten ijesztően hat első ránézésre. Csak fokoz-za ezt a zenének nem mondható, eltor-zított beszéden alapuló zaj, amely a je-lenettel és a táncosok maszkjaival (szem nélküli, hátrafelé fordított fej, több fül, kiálló bőrdarabok) vegyülve sokkoló. A mozgásuk is görcsös és feszes. Min-den a természetellenire utal. Ilyenekké válunk? Vagy már ilyenek vagyunk? A mű utolsó percei a megolvadt jégtáb-

lákat ábrázolják. Látványban gazdag vi-zes jelenetek. Egyre jobban előjön a mű csúcspontja. Bár személy szerint mind-egyik táncost féltettem egy kicsit. Egy vizes, csúszós talajon nagyon nehéz jól és pontosan táncolni. (Ezt a tapsnál le-hetett észrevenni a legjobban, amikor a Barta Dóra felé induló táncos meg-csúszott, bár itt már semmilyen látvá-nyi elem rovására nem ment a dolog.) A legszemléletesebb képek voltak: a sze-méteső, az ivóvíz kétségbeesett keresése az olajjal szennyezett vízben, és az, ahogy a jegesmedve megölése után a táncosok sorba álltak véres kézzel. Látványosan megkomponált az egész mű. A mozdula-tok tökéletesek. De kicsit hiányérzetünk van. Túl sokat bíznak ránk. Mi döntünk. Szerintem a mű két végletben hat az emberekre, és csak kivételeket képezve maradhat a néző az arany középúton. Az egyik véglet a teljes elutasítás képé-ben jelenik meg („Közben kétszer ön-gyilkos lettem.” – hallottam egy férfitől kifelé jövet), a másik pedig a ráeszmélés: „Brutális, de való… Nekem is tennem kell valamit.” Kovács Adrienn

„Légy önzőbb ember!”Mozartra táncol az egri Gárdonyi Géza Színház Tánctagozata

Ezt olvasd el!Dr. House és a filozófia – Mindenki hazudik

A közelmúlt egyik legsi-keresebb és legegyedibb so-rozata vitathatatlanul a Dr. House, amelynek minden epizódját 19 millió néző kí-séri figyelemmel szerte a vi-lágon. Nem csoda, hogy a Hajnal Kiadó publikálásra érdemesnek találta a soro-zatot filozófiai szempontból elemző könyvet Dr. House és a filozófia – Mindenki ha-zudik címmel.

A Dr. House-szal foglalko-zó kötet az Emmy-díjas or-vosi történet szereplőit és témáit vonja filozófiai vizsgálat alá. A kötet szórakoztatóan árnyalja azokat az elgondolkodtató eti-kai és filozófiai kérdéseket, amelyek bennünk, nézőkben is fel-merülnek kedvenc doktorunk brilliánsan felháborító jelleme és hihetetlen históriái kapcsán.

De hát van, aki ne tudná, ki Dr. Gregory House?,,Ez a zseniális pirulafaló pasas, bizonyos dr. Gregory House

bicegve rója a Princeton-Plainsboro Oktató Kórház folyosóit, és botja egyetlen mozdulatával félresöpri az orvosi etikát. Közli velünk, hogy mindenki hazudik, az emberiség túl van értékel-ve, és az orvosi hivatás lényegéből fakad, hogy valamit mindig elcseszünk. És még valami: kevesebb olvasás, több tévézés!”

Mindenki hazudik? Nos, igen, ez érdekes kérdés. De hát le-gyünk őszinték, ha tudunk egyáltalán! Néha nem olyan, mint-ha tényleg így volna? Egy amerikai kutatás felmérése szerint egy nap kétszázszor hazudunk. Félredumálunk, kifogásokat keresünk, csúsztatunk. Intellektusunk segítségével palléroz-gatjuk félelmünkben fogant illúzióinkat, és etetjük meg ma-gunkkal és másokkal is.

Az emberiség túl van értékelve? ,,Önző új állatfaj mód-jára nyüzsgünk a Földön. De mert agyunk van, néha szeret-nénk kevésbé gonoszak lenni.” E mondat Dr. House-tól szár-mazik. Szembe merünk nézni e gondolatokkal? Vajon tény-leg csak antropocentrikus pátoszunk máza fedi el az egyál-talán nem hízelgő igazságot? Hogy az ember sok tekintetben nemcsak az egyik legesendőbb, de sok szempontból az egyik legdegeneratívabb állatfajta is egyben (lásd: környezetszeny-nyezés stb.).

Az orvosi hivatás lényege, hogy valaki mindig elcseszheti?! Tehát az orvosok nemcsak hogy nem istenek, de esendő, oly-kor hibázó hús-vér emberek.

House leggyakrabban hangoztatott kijelentéseinek egyi-ke még az; ,,X vagy Y idióta”. Ezen ítélet az epizódok előrehaladtával szépen lassan, mindenkire rázúdul, beleértve House-t is.

Nem épp hízelgő vagy bíztató. De mit is vallott a jó öreg, bosszantó Szókratész? ,,Számot vetettem magammal, s úgy ta-láltam, hogy ennél az embernél bizony bölcsebb vagyok. Mert valószínű ugyan, hogy egyikünk sem tud semmi szépet és jót, csakhogy ő azt véli, hogy tud, noha nem tud, én viszont mint ahogy nem tudok, nem is vélem, hogy tudok.”

Dr. Gregory House a televíziózás történetének vitathatatla-nul az egyik legbonyolultabb és legprovokatívabb antihőse, így aztán a figurát elemző könyv önmagában is érdekesnek ígérkezne. Azonban a kötet minden fejezete a sorozat egy-egy aspektusát vizsgálja meg, Arisztotelésztől, Nietzsche-én át egész a zen filozófiáig bezárólag kutatva House és a filozófia viszonyát.

Az átlagolvasónak esetleg ijesztőnek tűnő filozófiai megkö-zelítés ellenére jól megírt, világos, könnyen érthető és letisztá-zott, olykor kissé egyszerűsítő szöveget olvashatunk.

De vajon House mit szólna ehhez a firkálmányhoz? ,,Keve-sebb olvasás, több tévézés!” Igen, ezt is House mondja. De ta-lán nem erről a könyvről beszélt. Meg egy keveset azért napja-inkban is érdemes olvasni. Ezt a könyvet biztos.

Császár Mátyás

Az Aranycsapat legendás hátvédje, Buzánszky Jenő volt már-cius 24-én a Keresztény Ifjúsági Klub vendége az Érsekudvar-ban. A legendás futballistát Eger polgármestere, Habis László köszöntötte, aki hangsúlyozta, hogy számára mennyire so-kat jelent Jenő bácsi. Életszeretet, hazaszeretetet, kiegyensú-lyozottságot, megbecsülést adott, amely miatt csodáljuk őt, és az Aranycsapat tagjait. A híres focista beszámolt sportkarrier-je kezdetéről, a sikerekről. Labdarúgó pályafutását 1938-ban, 13 évesen kezdte a Dombóvári Vasutasban. A Dombóvártól 21 évesen került az ifjú hátvéd a Pécsi Vasutas Sport Klubhoz, ahonnan a tavaszi idényben már el is igazolt a Dorogi Tárná-hoz. Később, 1951-ben érkezett a Dorogi Bányászhoz, ahon-nan egyetlen vidékiként bekerült az akkor felfutó, legendás Aranycsapatba. Tagja volt az 1952-es Helsinkiben olimpiai aranyérmet szerző válogatottnak. Játszott a Wembley-ben az 1953. november 25-i angolok elleni találkozón, az „Évszázad mérkőzésén”, amelyet válogatottunk 6:3-ra megnyert. Szintén tagja volt az 1954-es, vb-ezüstérmes csapatnak.

Kiemelte, hogy az akkori labdarúgóknak nagyon fontos volt a hazaszeretet, amikor magukra öltötték a nemzeti vá-logatott mezt. A lelkivilágukra nagy hatással volt a himnusz, és a nemzeti zászló lobogott a szemük előtt, amely igazán

Egerben járt az Aranycsapat leggyorsabbja

erőt adott a csapatnak, és mindez együtt segítette őket a győ-zelmek felé. Negyvennyolc alkalommal ölthette magára a címeres mezt. Első osztályú labdarúgóként 1947-től 1960-ig összesen 274 bajnoki mérkőzésen futott ki a pályára.

A világ pedig mai napig erre az Aranycsapatra emlék-szik, amely Buzánszkyval a soraiban megmutatta, hogy kis ország is tud nagy tetteket végrehajtani. Ligler E.

Tudományos Napot rendeztek már-cius 24-én 15 órakor a Bölcsészettudo-mányi Karon, melynek célja a TDK nép-szerűsítése volt. Az Oratorium Artium Pykerianumban olyan előadásokat hall-gathattunk meg, amelyek már szere-peltek korábbi megmérettetéseken, de bemutathatták prezentációjukat azok a hallgatók is, akik az április 20-i TDK-n indulnak tudományos munkájukkal.

A rendezvényt dr. Kozári József, főisko-lai docens bevezetője után dr. Pap József, főiskolai docens nyitotta meg, aki a Fő-

iskolai Tudományos Diákköri Bizottság (FTDB) elnöke. Elmondta, hogy a Kari Tudományos Nappal nagyobb publici-tást szeretne adni a TDK-nak. Őt követte Juhász Péter – aki 2007-ben A XX. század első felének magyar lírája kategóriában második helyezett lett az országos ver-senyen, az OTDK-n –, a tudományos di-ákköri munkáról tartott egy rövid kedv-csináló ismertetőt.

Ezután hallgathattuk meg a tudo-mányos előadásokat. Asztalos Anikó, Csanálosi Roland, Helmajer Anett, Hérincs

Dániel, Juhász Péter és mu-tatták be kutatásaikat, közülük többen is részt vesznek az április 20-i TDK-n. A színes kínálatban szerepeltek irodalmi, nyelvészeti, angol nyelvi, zenei illetve történelmi témák is.

A program második felében a Vizuá-lis Művészeti Tanszék hallgatóinak kiál-lítását nyitotta meg ugyanitt Borgó tanár úr (dr. György István Csaba), Munkácsy-díjas festőművész. A képek április 6-ig tekinthetők meg.

Csehi Dorina

BTK Kari Tudományos Nap

fotó: Marcsek Gábor

• hátsódal • Líceumi Paletta6

líceumi paletta – az egri főiskola közéleti lapja. Főszerkesztő: barna béla • Főszerkesztő-helyettes: magyar krisztián • Tervezőszerkesztő: tömösközi péter • Munkatár-sak: barna enikő, birkás boglárka, böszörményi sándor, csehi dorina, farkas anett, ferencz norbert, gerstmayer anita, hevesi norbert, kiss adrienn, kovács adrienn, kovács dávid, kovács dóra, kömlői dóra, leskó mátyás andrás, ligler erika, pálóczy ádám, szarvas adrienn, szilágyi edina, tóth krisztina, tóvaji tímea. Kiadja az Eszterházy Károly Főiskola • Felelős kiadó: Líceum Kiadó • A szerkesztőség címe: Eszterházy Károly Főiskola, Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék, 3300 Eger, Egészségház u. 4. Tel.: (+36 36) 520–438 E-mail: belabarna@gmail.com • Nyomdai munkák: B. V. B. Nyomda és Kiadó Kft., Eger, ügyvezető: budavári sándor, tel.: (+36 36) 518–413 • Megjelent 2500 példányban • ISSN 1589–0147.

Körkérdés: Szerinted mennyire lényeges a nyelvvizsga és a nyelvtudás ma a munkaerőpiacon?

Lukács Kinga, földrajz szak, I. évfolyam – A nyelvvizsga fontos, de fonto-sabb a nyelvtudás. A nyelvvizsga nem jelenti azt, hogy valaki tud-ja is a nyelvet. Sokkal inkább a nyelvtudást kellene nézni, nem azt, hogy van-e valakinek nyelv-vizsgája, vagy nincs.

Dronca Bernadett, biológia szak, III. év-folyam– A nyelvvizsga fontos, de nem minden esetben. Túlzásnak tar-tom, hogy mindenkinek legyen nyelvvizsgája. Nyelvet tanuljon mindenki, mert az kell a mai vi-lágban, de a nyelvvizsga feles-

leges. Az legyen csak annak, akinek elengedhetetlenül fontos a munkájához.

Balogh Ádám, idegenforgalmi szakmene-dzser, I. évfolyam– A nyelvvizsga nem számít, sokkal inkább a nyelvtudás. Az, aki külföldön szeretne dolgozni, vagy külföldi cégnél, annak álta-lában kell, hogy legyen legalább egy középszintű nyelvvizsgája,

bár én inkább felmérném a munkára jelentkező nyelv-tudását.

Bíró Balázs, gazdálkodás és menedzsment szak, II. évfolyam– A diploma megszerzésének feltétele a nyelvvizsga, amivel nem igazán értek egyet. Nyelv-vizsga csak kelljen annak, akinek tényleg nagyon szükséges a pon-tos nyelvtudás, a többieknek ele-

gendő lenne társalgási szinten ismerniük a nyelvet. A munkáltatónak pedig nem csak a papírokra kellene tá-maszkodnia, hanem egy gyors teszttel felmérni, hogy a munkára jelentkező valóban tudja-e a nyelvet.

EuroexamAz egri vizsgahely, a Bótalingua Nyelvi Központ vezetőjét, Taylerné Tóth Katalint kérdeztük

az Euro nyelvvizsga előnyeiről

– Olyan sok nyelvvizsga van a piacon manapság. Miért népszerű az Euro nyelvvizsga a fiatalok köré-ben?

– Változatos, érdekes a vizsga, hiszen a valódi, hétköz-napi helyzetekben használható nyelvtudást méri, és értel-mes nyelvtanulási célokat fogalmaz meg. Ezen kívül itt, az egri vizsgahelyen sok időt szánunk az előzetes szintfelmé-résre és személyre szabott tanácsadásra, amely egyébként díjtalan is, és ezért hálásak is a hozzánk fordulók.

– Milyen szinteken és nyelvekből tehetünk Euro nyelvvizsgát?

– Alap-, közép-és felsőfokon tehető le a vizsga angol és német nyelvből.

– Kik indulnak legjobb eséllyel az Euro nyelvvizs-gára?

– Leginkább azok, akiknek a szókincsük széles, és ha hi-bákkal is, de elboldogulnak anyanyelvi környezetben is. Ez a vizsga elsősorban nem a nyelvtanra fókuszál, hanem azt méri, hogy mennyire rendelkezik a vizsgázó hasznos nyelvtudással. Azaz, a vizsgára készülés célja – a vizsga letételén kívül – a mindennapokban szükséges nyelvtudás megszerzése.

– Hol lehet még információt találni a vizsgákról?– A vizsga honlapján: www.euroexam.org honla-

pon valamint a vizsgahelyeken. Itt Heves megyében a Bótalingua Nyelvi Központban (Bóta Irodaház Kft, Eger, Szálloda u. 5.). (x)

Van egy méhkas a fősulin, tizen-négy méhecskével. Nincs köztük ki-rálynő, mindenki egyenrangú, min-denki szorgosan dolgozik. De vala-miben mind különbözik a többitől, ezért másféle virágból gyűjtöget. Munkájuk gyümölcse minden évben új ízű méz, mert minden évben vál-toznak a méhecskék, változik a raj. Hétfőn és szerdán este a Líceumba rajzanak, a 313 környékén hallhatják döngicsélésüket. Szuszogó Színház a nevük.

2006 szeptemberében a Gárdonyi Géza Színház dramaturgja, Jónás Pé-ter kezdte építgetni a kast, keresgél-te a játszani szerető méhecskéket. Idén negyedik évadját éli a Szuszo-gó. Darabjaikat közösen írják, saját történeteket mesélnek, önmagukból dolgoznak, mindig őszintén, bízva egymásban és a közönségben. Első

előadásuk a születésről, a szülőkről szólt, egy évvel később kérdésekkel vetkőztették játszótársaikat, tavaly a szerelem, a méhek románcai kerültek terítékre.

Ez az őszinte színház másféle pró-bafolyamatot igényel, mint egy előre megírt darab színpadra varázsolása. A próbák kemények, és akkor mond-hatóak sikeresnek, ha mindenki krea-tívan, testben és lélekben részt vesz a közös munkában. Együtt játsza-ni, együtt tűrni, ha fáj a szív, együtt boldognak lenni, ordítani, táncolni, visítani, fetrengeni, vitatkozni, két-ségbe esni a premier előtt, együtt lekolbászolni egy kisfröccsre egy hosszú próba után – csupán ennyi a dolguk. Tiszta szívvel együtt lenni.

2010. április 14-én új darabot mu-tatnak be a szuszogók. Napra forgás, víztükör, táncolva buszra várás, ál-

mok, vágyak, minden, ami lennénk, ha lehetnénk. Újra őszintén játsza-nak, újra szívből mesélnek. Nyitott, kíváncsi szemeket várnak az előadá-saikra.

Az Eszterházy Károly Főiskola Szuszogó Színháza bemutatja Sie-tünk sehová című új darabját. Elő-adások: április 14., 20., 18 óra, A 313.

Szuszogó méhekFősulink színjátszói

Tizedik Global Cooking NightAz Eszterházy Károly Főiskola im-

már 10. alkalommal rendezte meg március 24-én a Global Cooking Night-ot. A sikeres nemzetközi főzőest már 5 éve hozza egy kicsit közelebb hozzánk a főiskolánkon tanuló külföldieket a Kepes György Szakkollégiumnak, a HÖK-nek és a főiskola Nemzetközi Kapcsolatok Központjának is köszön-hetően.

A rendezvény 19 órakor egy tánc-bemutatóval kezdődött: Fülep Péter és Kalmár Patrícia a rumba, a salsa és a cha-cha-cha lépéseivel varázsolt lati-nos hangulatot a Hallgatói Klubba.

Ezt követően az Erasmus-ösztöndíjasok váltak ténylegesen az est fénypontjaivá. A jelenlévők megte-kinthették a cserediákok prezentációit

és kisfilmjeit (amelyekben ki-ki a saját országának jellegzetességeit mutatta be), valamint megkóstolhatták nem-zeti ételeiket. A török hallgatók voltak az elsők, akik olyan ételkülönleges-ségeket mutattak be, mint például a tzatziki. Őket követték a csokoládéról (is) híres belgák, akik az étel mellett ze-nei különlegességeiket is megosztották a vendégekkel. Nem maradhattak ki a litvánok, a lengyelek és a spanyolok sem. Természetesen mi, magyarok sem akartunk lemaradni, így kísérőnek a Demeter pincészet és a Barna család minőségi borait is felszolgálták.

Az est további részében lehető-ség nyílt kötetlen beszélgetésre az erasmusos diákokkal.

Szarvas Adrienn