patanjali jóga szútrái - fórizs

1

Patañjali: A jóga vezérfonala

2

Ez az oldal szándékosan lett üresen hagyva.

3

PATAÑJALI:

A JÓGA VEZÉRFONALA

Szanszkrit nyelvből fordította,jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátta:

FÓRIZS LÁSZLÓ

Második, javított, bővített kiadás

4

A fordítás és a kutatómunka támogatója:Országos Tudományos Kutatási Alap (T 21224)

Az eredeti mű címe: Pàta¤jalayogasåtram

© Hungarian translation Dr. Fórizs László

A szöveg rekonstruálásához használt források:IASS/CSX 8-bit encoded transcription of the Yogasutras as distributed by Ashok Aklujkar (based on his Pata¤jali-viracitaü yoga-såtram, Department of Asian Studies, University of British Columbia, Vancouver, B.C., Canada, 1985), http://www.ucl.ac.uk/~ucgadkw/indology.html;Pàta¤jala-yogasåtram, Manuscript, 16ff, 8 lines, Welcome Institute, available at INDOLOGY: Internet Resources for Indological Scholarship founded by Dominik Wujastyk,http://www.ucl.ac.uk/~ucgadkw/patanjali-yogasutra.html;J. R. Ballantyne and Govind Sastri Deva: Yoga-sutra of Patañjali (together with the Sanskrit text and Bhojaraja's Commentary), Delhi, 1971, (first edition 1882);The Yoga-såtram by Maharùi Pata¤jali with the Yoga-pradipikà Commentary by Pandit Baladewa Mi÷ra. Kashi Sanskrit Series, Haridas Sanskrit Granthamàlà, no. 85, 1931;Pàta¤jala-Yogasåtra-bhàùya-vivaraõam of øaïkara-bhagavat-pàda, Critically edited with intro-duction by Polakam Sri Rama Sastri and S. R. Krishnamurthi Sastri, Madras, Government Oriental Manuscripts Library, 1952;J. W. Hauer, Der Yoga, Stuttgart, 1958

ISBN 963 202 274 2

Kiadja a Gaia Multimédia StúdióKészült a pécsi Bornus NyomdábanTerjedelem 7 (A5) ív

5

TARTALOM

Előszó . . . . . . . . . . . . . . . 9

A JÓGA VEZÉRFONALA

Prathamaþ samàdhi-pàdaþ . . . . . . . . 12

ELSŐ RÉSZ: SZAMÁDHI . . . . . . . . 13

Dvitãyaþ sàdhana-pàdaþ . . . . . . . . . 22

MÁSODIK RÉSZ: GYAKORLÁS . . . . . . 23

Tçtãyaþ vibhåti-pàdaþ . . . . . . . . . 32

HARMADIK RÉSZ: KÉPESSÉGEK . . . . . 33

Caturthaþ kaivalya-pàdaþ . . . . . . . . 42

NEGYEDIK RÉSZ: MEGSZABADULÁS . . . 43

p:at:Wj:l:y::ðg:s:Ü*:m: Î . . . . . . . . . . 49

KÉZIRAT . . . . . . . . . . . . . 67

Szanszkrit–magyar szójegyzék . . . . . . . 99

Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . 110

Végjegyzetek . . . . . . . . . . . . 111

6


7

Megteremtvén a teremtményeket, végigfutván a versenyt, Pradzsápati darabokra hullott. ... Miután így széthullott, kiment bensejéből az éltető lehelet. Amikor az eltávozott belőle, az istenek elhagyták őt. (12)

...A darabokra hullott Pradzsápati szólt az istenekhez: „Teremtsetek vissza engem!” Az istenek szóltak Agninak: „Tebenned fogjuk visszateremteni őt, Atyánkat, a Teremtés Urát. (21)”

(Satapatha-bráhamana, VI.1.2.12. & 21.)

8


9

ELŐSZÓ

Nagy örömömre szolgál, hogy átnyújthatom az olvasóknak az 1994-ben – a Dhammapada függelékeként – megjelent Jógaszútra második, javított, bővített kiadását. Az azóta eltelt időben a rendelkezésemre álló szövegkiadások száma jelentősen megnőtt, köszönhetően többek között az internetnek, illetve az ered-ményeiket a hálón is hozzáférhetővé tevő kutatóknak.

Gyakran eltűnődöm azon az ellentéten, ami a régiek gyakorlata (a tudás közvetlen, személyes átadása) és az információ e modern (szinte teljesen személytelen) elektronikus transzfere között feszül. A személyes kontroll hiánya félelemmel vegyes csodálattal tölt el bennünket. Ráadásul a hálóval – közönséges halandók számára szinte elképzelhetetlen módon – vissza is lehet élni.

Vajon a személyes átadás közvetlensége nélkül helyes-e bármit is közzétenni? Tudom, ha ezt a kérdést komolyan vesszük, talán könyvek sem születtek volna. Ahogyan Indiában hosszú-hosszú ideig nem is születtek. Csupán szájról-szájra, apáról-fiúra, mesterről-tanítványra áthagyományozódó – tudást közvetítő – szövegek. Akárcsak a jógaszútra.

Mindez nem más, mint eszköz, lehetőség. Rajtunk áll, hogy hogyan élünk vele.

10


11

Prathamaþ samàdhi-pàdaþ

ELSŐ RÉSZ: SZAMÁDHI

12

prathamaþ samàdhi-pàdaþ

atha yogànu÷àsanam ||1|| yoga÷ citta-vçtti-nirodhaþ ||2|| tadà draùñuþ svaråpe 'vasthànam ||3|| vçtti-sàråpyam itaratra ||4|| vçttayaþ pa¤catayyaþ kliùñà akliùñàþ ||5|| pramàõa-viparyaya-vikalpa-nidrà-smçtayaþ ||6|| pratyakùànumànàgamàþ pramàõàni ||7|| viparyayo mithyà-j¤ànam atad-råpa-pratiùñham ||8|| ÷abda-j¤ànànupàtã vastu-÷ånyo vikalpàþ ||9|| abhàva-pratyayàlambanà vçttir nidrà ||10|| anubhåta-viùayàsaüpramoùaþ smçtiþ ||11|| abhyàsa-vairàgyàbhyàü tan-nirodhaþ ||12|| tatra sthitau yatno 'bhyàsaþ ||13|| sa tu dãrgha-kàla-nairantarya-satkàràsevito dçóha-bhåmiþ ||14|| dçùñànu÷ravika-viùaya-vitçùõasya va÷ãkàra-saüj¤à vairàgyam ||15||

13

ELSŐ RÉSZ: SZAMÁDHI1

Következzék tehát az elme leigázásának kifejtése. (1.1.) Az elme leigázása a tudatfolyamatoki kioltása. (1.2.) Ekkor a Látó2 önformájában nyugszik (1.3.), máskor a tudatfolyamatok alakjában [rejlik]. (1.4.) E – szenvedésteli vagy szenvedésmentes – folyamatok ötfélék (1.5.): érvényes ismeret szerzése, hamis ismeret szerzése, fogalomalkotás, mélyalvás3 és emlékezés. (1.6.)

Érvényes ismeret szerzése: tapasztalás, következtetés és hiteles szóbeli közlés. (1.7.) Hamis ismeret szerzése: valamiről nem valóságosat megtudni. (1.8.) Fogalomalkotás: nem tárgyi entitások szavakba öntésének tudománya. (1.9.) Mélyalvás: olyan tudatműködés, melyet a[z öntudat] fel nem merülés[ének] tudati tükröződése jellemez. (1.10.) Emlékezés: valamely ko-rábbi tapasztalás elvesztésének megakadályozása. (1.11.) Megfelelő gyakorlat és vágytalanság révén ezek kiolthatók. (1.12.)

A gyakorlat a [kioltódás] stabilizálására tett hősies erőfeszítés. (1.13.) E gyakorlat csak akkor vezet szilárd eredményre, ha hosszú időn keresztül, meg-szakítás nélkül és teljes figyelemöszpontosítással végezzük. (1.14.) A vágy-talanság az a magasztos tudatállapot, amely nem szomjazik sem a „látott” (megtapasztalt), sem a „hallott” (áthagyományozott) dolgokra. (1.15.)

1 A samàdhi szószerinti jelentése összetétel, összeillesztés. (Összeillesztése annak, ami szétesett, eggyéforrasztása annak, ami darabokra hullott).2 Purusa. (A Jógaszútra a Purusa és a Prakriti jelölésére e neveken kívül a Látó és a Meglátandó, illetve a Birtokos és a Birtok kifejezéspárt használja, vagy a megfelelő névmásokkal él.)3 Álomtalan alvás.

14

tat-paraü puruùa-khyàter guõa-vaitçùõyam ||16|| vitarka-vicàrànandàsmità-råpànugamàt saüpraj¤àtaþ ||17|| viràma-pratyayàbhyàsa-pårvaþ saüskàra-÷eùo 'nyaþ ||18|| bhava-pratyayo videha-prakçti-layànàm ||19|| ÷raddhà-vãrya-smçti-samàdhi-praj¤à-pårvaka itareùàm ||20|| tãvra-saüvegànàm àsannaþ ||21|| mçdu-madhyàdhimàtratvàt tato 'pi vi÷eùaþ ||22|| ã÷vara-praõidhànàd và ||23|| kle÷a-karma-vipàkà÷ayair aparàmçùñaþ puruùa-vi÷eùa ã÷varaþ ||24|| tatra nirati÷ayaü sarvaj¤a-bãjam ||25|| pårveùàm api guruþ kàlenàna-vacchedàt ||26|| tasya vàcakaþ praõavaþ ||27|| taj-japas tadartha-bhàvanam ||28|| tataþ pratyak-cetanàdhigamo 'py antaràyàbhàva÷ ca ||29||

15

A vágytalanság legmagasztosabb formája az, amikor a Személy pillantása következtében a világban-való-megnyilvánulás szomja4 megszűnik. (1.16.)

Gondolkodással, szemlélődéssel, boldogsággal és „(én) vagyok”-kal átitatott a szampradzsnyáta (szamádhi). (1.17.) A másikat (az aszampradzsnyáta szamádhit) a megszűnés megjelenő tudati képének stabilizálódása előzi meg, végül csak a létesüléselemek maradnak hátra. (1.18.) A [ragaszkodás a] létesülés megjelenő tudati képé[hez] a testüket elhagyóké, a Prakritibe merülőké. (1.19.) Másoké a hit, a hősiesség, az összeszedettség, a szamádhi és az igaz megismerés elsőbbsége. (1.20.)

Közel van azokhoz, akiknek szívében odaadás izzik. (1.21.) De közöttük is lehetnek sajátos eltérések: vannak lassúak, közepesek és gyorsan előrejutók. (1.22.) Akik alávetik magukat az Úr-istennek, elérik a célt. (1.23.)

Az Úr-isten (ä÷vara) sajátos személy, akit nem érint semmilyen tett és semmilyen következmény, semmilyen szenvedést kiváltó tényező, semmiféle létbe kényszerítő hatás. (1.24.) Benne a mindentudás magja eléri legvégső határát. (1.25.) Ő az ősök tanítómestere, mert az idő nem korlátozza Őt. (1.26.) Őróla szól a legszentebb szótag.5 (1.27.) Szakadatlan ismételgetése [hozzá-segíthet a szent név] jelentésének megélésé[hez]. (1.28.) Ekkor a befelé forduló [elme] számára eltűnnek az akadályok. (1.29.)

4 A minőségtényezők (guõák) szomja.5 Praõavaþ: OM.

16

vyàdhi-styàna-saü÷aya-pramàdàlasyàvirati-bhrànti-dar÷anà-labdha-håmikatvànavasthitatvàni citta-vikùepàs te 'ntaràyàþ ||30|| duþkha-daurmanasyàïgamejayatva-÷vàsa-pra÷vàsà vikùepa-sahabhuvaþ ||31|| tat-pratiùedhàrtham eka-tattvàbhyàsaþ ||32|| maitrã-karuõà-muditopekùaõàü sukha-duþkha-puõyàpuõya-viùayàõàü bhàvanàta÷ citta-prasàdanam ||33|| pracchardana-vidhàraõàbhyàü và pràõasya ||34|| viùayavatã và pravçttir utpannà manasaþ sthiti-nibandhanã ||35|| vi÷okà và jyotiùmatã ||36|| vãta-ràga-viùayaü và cittam ||37|| svapna-nidrà-j¤ànàlambanaü và ||38|| yathàbhimata-dhyànàd và ||39|| paramàõu-parama-mahat-tvànto 'sya va÷ãkàraþ ||40||

17

Az elmét szétszórttá tevő akadályok: betegség, lankadás, kétség, elővigyá-zatlanság, tétlenség, az önmegtagadás hiánya, nem megfelelő tapasztalás, a megfelelő állapot el nem érése és a megfelelő állapot stabilitásának hiánya. (1.30.) A szétszórtság velejárói a szabálytalan légzés, a végtagok remegése, a csüggedés és a fájdalom. (1.31.) Leküzdésükre az egylényegűvé válás gyakor-lata [szolgál]. (1.32.)

Az elme lecsendesülésével szeretet jár együtt a boldogok, részvét a szenvedők, öröm az igazak és béketűrés a bűnösök iránt. (1.33.) Ugyanakkor megszületik a levegő teljes kilégzésének valamint a [légzés] legátlásának a képessége is. (1.34.) Az elme stabillá válása a közvetlen (torzításmentes) tapasztalás megjelenése is. (1.35.) Ez a ragyogóan tiszta állapot minden szomorúság megszűnte is. (1.36.)

A tudat már nem vágyik evilági tárgyra. (1.37.) [Tehát nem vágyik] sem az álmodás, sem a mélyalvás, sem az öntudaton levés [állapotán nyugvó, sem ezen állapotok] támasztékául szolgáló semmilyen tárgyra (1.38.), miként a meditá-cióból elékerült semmilyen tárgyra sem. (1.39.) Így terjed ki győzelme mindenre, a legkisebbtől a legnagyobbig. (1.40.)

18

kùãõa-vçtter, abhijàtasyeva maõer, grahãtç-grahaõa-gràhyeùu tatstha-tada¤janatà-samàpattiþ ||41|| tatra ÷abdàrtha-j¤àna-vikalpaiþ saükãrõà savitarkà samàpattiþ ||42|| smçti-pari÷uddhau sva-råpa-÷ånyevàrtha-màtra-nirbhàsà nirvitarkà ||43|| etayaiva savicàrà nirvicàrà ca såkùma-viùayà vyàkhyàtà ||44|| såkùma-viùayatvaü cà-liïga-paryavasànam ||45|| tà eva sabãjaþ samàdhiþ ||46|| nirvicàra-vai÷àradye 'dhyàtma-prasàdaþ ||47|| rtaübharà tatra praj¤à ||48|| ÷rutànumàna-praj¤àbhyàm anya-viùayà vi÷eùàrthatvàt ||49|| tajjaþ saüskàro 'nya-saüskàra-pratibandhã ||50|| tasyàpi nirodhe sarva-nirodhàn nirbãjaþ samàdhiþ ||51||

[iti pàta¤jala-yoga-såtre prathamaþ samàdhi-pàdaþ samàptaþ]

19

A folyamatok hullámzása elcsendesült. Az elme, mint egy áttetsző drágakő. Egybeesik a megragadó, a megragadott és a megragadás. Ez az egybeesés keni fel a jógit. (1.41.)

Fogalmi keretbe ágyazott, szavakba önthető tudással átszőtt a (durva tartományú) gondolati egybeesés. (1.42.) Amikor az emlékezésii kitisztul – mintha az üresség volna a Prakriti6 ön-formája –, [és] egyedül a másért-valóság-teljessége7 ragyog, az a gondolkodáson túli egybeesés. (1.43.) Ezáltal leírtuk a finom tartományú – szemlélődésen alapuló és szemlélődésen túli – egybeesést is. (1.44.) A finom tartomány a jel nélkülivel ér véget. (1.45.) Pontosan ez[ekre az egybeesésekre épül] a maggal rendelkező szamádhi. (1.46.)

A szemlélődésen túli egybeesés állapotának őszi tisztaságát a Lélek Csendjének8 is nevezik. (1.47.) Ebben az állapotban a megismerés Igazság-hordozó. (1.48.) Ez a megismerés sajátos tartalma révén különbözik mind a logikai úton kikövetkeztetett, mind az áthagyományozott tudástól. (1.49.) A belőle szárba szökkenő létesüléselem legátolja a[z összes] többi létesülésele-met. (1.50.) Ennek kioltásával minden [létesüléselem] kioltódik – ez a magtalan szamádhi. (1.51.)

(Így szólt a Jóga Patandzsali-féle vezérfonalának első része, a szamádhi.)

6 Prakçti>buddhi>citta.7 Artha, cél, tárgy, eszköz, (más)ért(-levés). Artha-màtra, a tárggyá-, eszközzé-válás, a más(ik)ért-valóság teljessége. Lásd a 2.21., 3.35. illetve a 3.44. és a 3.47. szútrákat is!8 Adhi-àtma-prasàda, a belső lény világossága/csendessége.

20


21

Dvitãyaþ sàdhana-pàdaþ

MÁSODIK RÉSZ: GYAKORLÁS

22

dvitãyaþ sàdhana-pàdaþ

tapaþ-svàdhyàye÷vara-praõidhànàni kriyà-yogaþ ||1|| samàdhi-bhàvanàrthaþ kle÷a-tanå-karaõàrtha÷ ca ||2|| avidyàsmità-ràga-dveùàbhinive÷àþ kle÷àþ ||3|| avidyà kùetram uttare-ùàü prasupta-tanu-vicchinnodàràõàm ||4|| anityà÷uci-duþkhànàtmasu nitya-÷uci-sukhàtma-khyàtir avidyà ||5|| dçg-dar÷ana-÷aktyor ekàtmatevàsmità ||6|| sukhànu÷ayã ràgaþ ||7|| duþkhànu÷ayã dveùaþ ||8|| sva-rasa-vàhã viduùo 'pi tathà-råóho 'bhinive÷aþ ||9|| te prati-prasava-heyàþ såkùmàþ ||10|| dhyàna-heyàs tad-vçttayaþ ||11|| kle÷a-målaþ karmà÷ayo dçùñàdçùña-janma-vedanãyaþ ||12|| sati måle tad-vipàko jàtyàyur-bhogàþ ||13|| te hlàda-paritàpa-phalàþ puõyàpuõya-hetutvàt ||14||

23

Második rész: gyakorlás

A jóga gyakorlati útja: [a tisztátalanság] elégetés[e] (aszkézis), [a szent tudás] tanulmányozás[a] és az Úr-istennek szentelődés. (2.1.) Célja a szamádhi megvalósítása és a szenvedés csökkentése. (2.2.) A szenvedést kiváltó tényezők: nem-tudás, „(én) vagyok”-[központú]ság, ragaszkodás, irtózás és élni akarás (életösztön). (2.3.) A nem-tudás szolgál a[z összes] többi tényező táptalajául, függetlenül attól, hogy azok szunnyadnak-e, zsenge hajtások, átmenetileg letépték őket, vagy pedig már teljesen kifejlődtek. (2.4.)

Nem-tudás: állandóságot látni a nem-állandóban, tisztának vélni azt, ami tisztátalan, élvezetet lelni abban, ami szenvedéssel teli, Önmagaként felfogni azt, ami nem-Önmaga. (2.5.) ‚Én vagyok’-[központú]ság: [úgy élni,] mintha a [színről-színre] látás és a [közönséges] tapasztalás egylényegű lenne. (2.6.) Ra-gaszkodás: tapadás a kellemeshez. (2.7.) Irtózás: tapadás a kellemetlenhez. (2.8.) Az élni akarás öntörvényű rendet követ és mélyen gyökerezik még a bölcsekben is. (2.9.)

E tényezők rendkívül szövevényesek és csak létrehozó okuk megszűntével tűnnek el. (2.10.) Az általuk kiváltott folyamatoktól a meditáció segítségével szabadulhatunk meg. (2.11.) Az éppen átélt és az eljövendő tapasztalás a [korábbi jó illetve rossz] cselekedetek nyomainak összességéből nő ki, s a szen-vedést kiváltó tényezőkben gyökerezik. (2.12.) Amíg a gyökér megvan, megér-lelődik a gyümölcs is: a születés, az élet [idejének múlása] és a tapasztalás. (2.13.) A tapasztalás gyümölcsei gyönyörteliek vagy fájdalmasak, aszerint, hogy bűnből vagy erényből származnak-e. (2.14.)

24

pariõàma-tàpa-saüskàra-duþkhair guõa-vçtti-virodhàc ca duþkham eva sarvaü vivekinaþ ||15|| heyaü duþkham anàgatam ||16|| draùñç-dç÷yayoþ saüyogo heya-hetuþ ||17|| prakà÷a-kriyà-sthiti-÷ãlaü bhåtendriyàtmakaü bhogàpavargàrthaü dç÷yam ||18|| vi÷eùàvi÷eùa-liïga-màtra-aliïgàni guõa-parvàõi ||19|| draùñà dç÷i-màtraþ ÷uddho 'pi pratyayànupa÷yaþ ||20|| tadartha eva dç÷yasyàtmà ||21|| kçtàrthaü prati naùñam apy anaùñaü tad, anya-sàdhàraõatvàt ||22|| sva-svàmi-÷aktyoþ sva-råpopalabdhi-hetuþ saüyogaþ ||23|| tasya hetur avidyà ||24|| tadabhàvàt saüyogàbhàvo hànaü. tad dç÷eþ kaivalyam ||25|| viveka-khyàtir aviplavà hànopàyaþ ||26|| tasya saptadhà prànta-bhåmiþ praj¤à ||27|| yogàïgànuùñhànàd a÷uddhi-kùaye j¤àna-dãptir, à viveka-khyàteþ ||28||

25

Mivel a Prakriti [szüntelenül zajló] átalakulásai, a tisztátalanság elégetése, az elemi létesülésaktusok szenvedéssel járnak, valamint a világban-való-megnyil-vánulás folyamatai antagonisztikusak, a különbségtevő számára minden csupa szenvedés. (2.15.) Az eljövendő szenvedéstől meg kell szabadulni. (2.16.) E szenvedés a Látó9 és a Meglátandó10 összekapcsoltságából származik. (2.17.) A Meglátandót a tisztaság, az aktivitás és a tehetetlenség hármassága11 jellemzi. A Meglátandó az alapelemeken és az érzékeken keresztül alapozza meg magát, a tapasztalást és a végső szabadulást szolgálva. (2.18.)

A minőségtényezők szintjei (guõaparvan): [megkülönböztető-]jel-nélküli, jelet-tartalmazó, nem-sajátlagos és sajátlagos. (2.19.) A Látó a látás maga, mégsem érintik a felmerülő tudati képek. (2.20.) A Meglátandó lényege12 a más(ik)ért-valóság.iii (2.21.) Bár a Meglátandó eltűnik azok számára, akik elérik a célt, mégsem szűnik meg: közös marad mindenki más számára. (2.22.)

E két hatalom – a Birtok és a Birtokos13 – önforma-szerzésének alapja saját összekapcsoltságukban rejlik. (2.23.) Az összekapcsoltság oka a nem-tudás. (2.24.) Ha a nem-tudás megszűnik, összekapcsoltság sincs többé. Ez [a kisza-badulás] a Látás Egyedül-Valósága. (2.25.) A szabadulás eljövetele a Kü-lönbség soha nem szűnő megtapasztalása. (2.26.) A Különbség megtapasz-talásával a legmélyebb szintig hatoló, hétszeres belátás14 jár együtt. (2.27.)

A jóga nyolctagú útján végighaladva elpusztul a tisztátalanság, felragyog a tudás világossága, és eljutunk a Különbség megtapasztalásához. (2.28.)

9 Purusa.10 Prakriti.11 A három minőségtényező (guõa): sattva, rajas és tamas.12 Átmanja. 13 Prakriti és Purusa.14 Praj¤à.

26

yama-niyamàsana-pràõàyàma-pratyàhàra-dhàraõà-dhyàna-samàdhayo 'ùñàv aïgàni ||29|| ahiüsà-satyàste-ya-brahmacaryà-parigrahà yamàþ ||30|| jàti-de÷a-kàla-samayànavacchinnàþ sàrvabhaumà mahà-vratam ||31|| ÷auca-saütoùa-tapaþ-svàdhyàye÷vara-praõidhànàni niyamàþ ||32|| vitarka-bàdhane pratipakùa-bhàvanam ||33|| vitarkà hiüsàdayaþ kçta-kàritànumodità lobha-krodha-moha-pårvakà mçdu-madhyàdhimàtrà duþkhàj¤ànànanta-phalà iti pratipakùa-bhàvanam ||34|| ahiüsà-pratiùñhàyàü tat-saünidhau vaira-tyàgaþ ||35|| satya-pratiùñhàyàü kriyà-phalà÷rayatvam ||36|| asteya-pratiùñhàyàü sarva-ratnopasthànam ||37|| brahmacarya-pratiùñhàyàü vãrya-làbhaþ ||38|| aparigraha-sthairye janma-kathaütà-saübodhaþ ||39||

27

A nyolc tag: önmegtartóztatás, erénygyűjtés, [megfelelő] testhelyzet, a légzés felfüggesztődése, az érzékek visszahúzódása, összpontosítás, elmélyülés (meditáció) és szamádhi. (2.29.)

Az öt önmegtartóztatás: nem-ártás, tartózkodás a hazugságtól (hűség az igazsághoz), tartózkodás a lopástól, tartózkodás a nemi élettől (szüzesség) és tartózkodás a szerzéstől (önként vállalt szegénység). (2.30.) Amikor az öt önmegtartóztatást származástól, helytől, időtől, vagy bármiféle más körülmény-től függetlenül, korlátozás nélkül megtartjuk, nagy fogadalomról beszélünk. (2.31.)

Az öt erény: tisztaság, elégedettség, aszkézis, imádság és az Úr-istennek szentelődés. (2.32.) Amikor [bizonytalan, zavaró és káros] érzelmi indíttatások támadnak, az ellentétüket kell létrehozni. (2.33.) Az [ilyen] – elkövetett, mással véghezvitetett, vagy csupán engedélyezett – ártásból származó érzelmi indítta-tások, sőt valójában az összes vágyból, dühből és káprázatból származó érzelmi indíttatás – legyen az gyenge, közepes vagy erős – vég nélküli szenvedést szül. [Legyőzésükhöz] az ellentétüket kell produkálni. (2.34.)

Aki a nem-ártásban megszilárdul, annak a környezetében is megszűnik a gyűlölködés. (2.35.) Aki az igazsághoz való hűségben megszilárdul, annak szavai beteljesülnek.iv (2.36.) Aki a nem-lopásban megszilárdul, annak igazi kincsek tárulnak fel. (2.37.) Aki a szüzesség gyakorlásában megszilárdul, hősies erőre tesz szert. (2.38.) Aki a szegénység gyakorlásában szilárdan megalapo-zódik, az megérti, hogy mivégre született erre a világra. (2.39.)

28

÷aucàt svàïga-jugupsà parair asaüsargaþ ||40|| sattva-÷uddhi-saumanasyaikàgryendriya15-jayàtma-dar÷ana-yogyatvàni ca ||41|| saütoùàd anuttamaþ sukha-làbhaþ ||42|| kàyendriya-siddhir a÷uddhi-kùayàt tapasaþ ||43|| svàdhyàyàd iùña-devatà-saüprayogaþ ||44|| samàdhi-siddhir ã÷vara-praõidhànàt ||45|| sthira-sukham àsanam ||46|| prayatna-÷aithilyànanta16-samàpattibhyàm ||47|| tato dvandvànabhighàtaþ ||48|| tasmin sati ÷vàsa-pra÷vàsayor gati-vicchedaþ pràõàyàmaþ ||49|| bàhyà-bhyantara-stambha-vçttir de÷a-kàla-saükhyàbhiþ paridçùño dãrgha-såkùmaþ ||50|| bàhyà-bhyantara-viùayàkùepã caturthaþ ||51|| tataþ kùãyate prakà÷àvaraõam ||52|| dhàraõàsu ca yogyatà manasaþ ||53|| sva-viùayàsaüprayoge cittasya sva-råpànukàra ivendriyàõàü pratyàhàraþ ||54|| tataþ paramà va÷yatendriyàõàm ||55||

[iti pàta¤jala-yogasåtre dvitãyaþ sàdhana-pàdaþ]

15 Aklujkar, YSm: ekàgrya-; KSS, Fórizs (1994): ekàgratà- (mint a 3.11–12-ben).16 Aklujkar, YSm: -ananta; KSS, Fórizs (1994): -anantya. E változtatások a jelentést gyakorlati-lag nem befolyásolják.

29

A tisztaság révén elfordul saját teste hívságaitól, és másokkal sem érintkezik [testileg]. (2.40.) [Ezzel együtt jár] a szattva-attribútum megtisztulása, az öröm, az egyhegyűség, az érzékek legyőzése, és alkalmassá válunk a lélek17-tapasztalásra. (2.41.)

A megelégedésből felülmúlhatatlan boldogság származik. (2.42.) A vezeklésből, a tisztátalanság elpusztításából a test és az érzékek tökéletesedése (2.43.). Az imádság a megszólított istenséggel való találkozáshoz vezet. (2.44.) Az Úr-istennek szentelődés pedig a szamádhi megvalósulásához. (2.45.)

[A megfelelő] testhelyzet: stabil és kényelmes. (2.46.) A stabilitás és kényelem az erőlködés alábbhagyásából és az egybeesések sorozatából [származik].18 (2.47.) Ezután az ellentétek19 már nem jelentenek akadályt. (2.48.) Ekkor felfüggesztődik a légzés [szokásos formája], [azaz] a be és kilégzés folyamata [gyakorlatilag] megszakad – ez a pránájáma. (2.49.) A külső és belső folyamat, valamint a[z együttes] legátlás folyamata – hely, idő és szám szerint tekintve – [rendkívül] meghosszabbodik és szinte észrevehetetlen finomságúvá válik.v (2.50.)

A negyedik folyamat túllép a külső és belső szférán. (2.51.) Ezután semmivé foszlik a belső fényt takaró burok. (2.52.) Az elme alkalmassá válik az össz-pontosításra. (2.53.) Az érzékek visszahúzódása a tudat önformájához hason-latos állapot, amelyben [az érzékek] saját [érzékelési] tartománnyukkal nem érintkeznek. (2.54.) Ez az érzékek teljes meghódításával jár. (2.55.)

(Így szólt a Jóga Patandzsali-féle vezérfonalának második része, a gya-korlás.)

17 Ātman.18 Az egybeesésekkel kapcsolatban lásd az 1.41., 1.42., 1.43., 1.44., 1.46. és az 1.47. szútrákat is!19 Hideg–meleg, stb.

30


31

Tçtãyaþ vibhåti-pàdaþ

HARMADIK RÉSZ: KÉPESSÉGEK

32

tçtãyaþ vibhåti-pàdaþ

de÷a-bandha÷ cittasya dhàraõà ||1|| tatra pratyayaika-tànatà dhyànam ||2|| tad evàrtha-màtra-nirbhàsaü sva-råpa-÷ånyam iva samàdhiþ ||3|| trayam ekatra saüyamaþ ||4|| taj-jayàt praj¤àlokaþ ||5|| tasya bhåmiùu viniyogaþ ||6|| trayam antaraïgaü pårvebhyaþ ||7|| tad api bahiraïgaü nirbãjasya ||8|| vyutthàna-nirodha-saüskàrayor abhibhava-pràdurbhàvau nirodha-kùaõa-cittànvayo nirodha-pariõàmaþ ||9|| tasya pra÷ànta-vàhità saüskàràt ||10|| sarvàrthataikàgratayoþ kùayodayau cittasya samàdhi-pariõàmaþ ||11|| tataþ punaþ20 ÷àntoditau tulya-pratyayau cittasyaikàgratà-pariõàmaþ ||12|| etena bhåtendriyeùu dharma-lakùaõàvasthà-pariõàmà vyàkhyàtàþ ||13||

20 Aklujkar, YSm: tataþ punaþ; Sastri and Sastri (1952): tataþ helyett tatra; Ballantyne and Sastri Deva (1971) valamint KSS: mindkét első szó (tataþ punaþ) hiányzik; Hauer (1958) illetve Fórizs (1994): az első két szót zárójelben közli.

33

HARMADIK RÉSZ: KÉPESSÉGEK

Összpontosítás: az elme [egyetlen] ponthoz rögzülése. (3.1.) Meditáció: a felmerülő tudati képek egységbe olvadása. (3.2.) Ez akkor szamádhi, ha egyedül a másért-valóság-teljessége ragyog, mintha az üresség volna a Prakriti ön-formája.vi (3.3.)

Hármójuk együtt alkotja az [elme] igába fogás[á]t (szamjama). (3.4.) Ebből a győzelemből születik meg a színről-színre-való-megismerés. (3.5.) Az igába fo-gással szigorúan lépésről-lépésre szabad csak haladni. (3.6.) Ez a három az elő-zőeknél belsőbb tagok [az elme leigázásának útján]. (3.7.) De még ez a három is csupán külső tagja a magtalan szamádhinak. (3.8.)

A felmerülés létesüléselemének elfojtódása, illetve a kioltódás létesülésele-mének felszínre törése, [pontosabban] a kioltódás elemi időtartamának elmebeli vonzata a kioltódási átalakulás. (3.9.) Az átalakulás csendes lefolyása a[z alap-jául szolgáló] létesüléselemnek köszönhető. (3.10.) Amikor a[z elme] mindenre-irányulás[a] eltűnik, miközben helyét átveszi az egyhegyűség, az az elme sza-mádhi-átalakulása. (3.11.) Amikor a kialvó tudati kép helyébe hozzá hasonló tudati kép kerül, az az elme egyhegyűségi átalakulása. (3.12.) Ezáltal kifejtet-tük az alapelemeken és az érzékeken keresztül lezajló minőség-21, jelleg-22 és állapot-átalakulást23 is. (3.13.)

21 Dharmapariõàma, minőség-átalakulás. Ide tartozik – többek között – egy test (fatál, agyag-korsó, aranykarika) alakjának megváltozása.22 Lakùaõapariõàma, [időbeli-]jelleg-átalakulás. Az időbeli jelleg lehet bekövetkezett, éppen ta-pasztalt és még el nem jött. Például valami még el nem jött jellegűből éppen tapasztalt jellegűvé alakul át. 23 Avasthàpariõàma, állapot-átalakulás: a Prakritiben minden pillanatban szünet nélkül zajló – közönségesen általában nem észlelhető – (elemi) átalakulások (elmebeli vonzata).

34

÷àntoditàvyapade÷ya-dharmànupàtã dharmã ||14|| kramànyatvaü pariõàmànyatve hetuþ ||15|| pariõàma-traya-saüyamàd atãtànàgata-j¤ànam ||16|| ÷abdàrtha-pratyayànàm itaretaràdhyàsàt saükaraþ. tat-pravibhàga-saüyamàt sarva-bhåta-ruta-j¤ànam ||17|| saüskàra-sàkùat-karaõàt pårva-jàti-j¤ànam ||18|| pratyayasya para-citta-j¤ànam ||19|| na ca tat sàlambanaü, tasyàviùayãbhåtatvàt ||20|| kàya-råpa-saüyamàt tad-gràhya-÷akti-stambhe cakùuþ-prakà÷à-saüprayoge 'ntar-dhànam ||21|| sopakramaü nirupakramaü ca karma tat-saüyamàd aparànta-j¤ànam, ariùñebhyo và ||22|| maitryàdiùu balàni ||23|| baleùu hasti-balàdãni ||24|| pravçttyàloka-nyàsàt såkùma-vyavahita-viprakçùña-j¤ànam ||25|| bhuvana-j¤ànaü sårye saüyamàt ||26|| candre tàrà-vyåha-j¤ànam ||27|| dhruve tad-gati-j¤ànam ||28||

35

Ami végigköveti a kialudt, az éppen felmerülő és a még-rá-nem-mutatható (tény)minőség (dharma) útját, azt minősülőnek (dharmin) nevezzük.vii (3.14.) Az átalakulás különbözősége az idősor különbözőségén alapul. (3.15.) A három átalakulás igába fogása a már bekövetkezett és a még-el-nem-jött ismeretéhez vezet. (3.16.) A szó, a jelentés és a tárgy felmerülő tudati képe [gyakran] összekeveredik, mert általában azonosítjuk őket egymással. Hármójukra alkal-mazva a szamjamát minden élőlény beszédét megértjük. (3.17.) A létesülés-elemek közvetlen észlelésén alapul a korábbi létesülési állapotok ismerete. (3.18.) Egy másik elmében felmerülő tudati képek igába fogása a másik elméről való ismerethez vezet (3.19.); ez azonban nem jelenti a felmerülő tudati képek támasztékául szolgáló tárgyak ismeretét is egyben, hiszen azokra nem is vonat-kozott az igába fogás. (3.20.) A test-formára alkalmazott szamjama (annak) eltű-néséhez vezet, észlelhetőségének legátlásával, [úgy, hogy a test kívül kerül] a szem észlelés-tartományán. (3.21.) A tett gyümölcseinek beérése (karma) lehet gyors vagy lassú. A karma, illetve az előjelek, igába fogása a halál (idejének) ismeretéhez vezet. (3.22.) A szeretet (és a többiek24) igába fogásából (lelki) erő származik. (3.23.) Az erő igába fogásával (akár) elefántok, vagy egyéb vad-állatok, erejére (is) szert tehetünk. (3.24.) A kisugárzás igába fogása25 a finom, az eltakart és a távoli dolgok ismeretéhez vezet. (3.25.) A Napra irányuló szam-jama a mindenség ismeretéhez vezet. (3.26.) A Holdra irányuló szamjama a csillagok állásának ismeretére vezet. (3.27.) A sarkcsillagra irányuló szamjama a csillagok mozgásának ismeretére vezet.(3.28.)

24 Részvét, öröm, béketűrés.25 Nyàsa, rögzítése.

36

nàbhi-cakre kàya-vyåha-j¤ànam ||29|| kaõñha-kåpe kùut-pipàsà-nivçttiþ ||30|| kårma-nàóyàü sthairyam ||31|| mårdha-jyotiùi siddha-dar÷anam ||32|| pràtibhàd và sarvam ||33|| hçdaye citta-saüvit ||34|| sattva-puruùayor atyantàsaükãrõayoþ pratyayàvi÷eùo bhogaþ paràrthàt26 svàrtha-saüyamàt puruùa-j¤ànam ||35|| tataþ pràtibha-÷ràvaõa-vedanàdar÷àsvàda-vàrtà jàyante ||36|| te samàdhàv upasargà. vyutthàne siddhayaþ ||37|| bandha-kàraõa-÷aithilyàt pracàra-saüvedanàc ca cittasya para-÷arãràve÷aþ ||38|| udàna-jayàj jala-païka-kaõñakàdiùv asaïga utkrànti÷ ca ||39|| samàna-jayàt prajvalanam27 ||40|| ÷rotràkà÷ayoþ saübandha-saüyamàd divyaü ÷rotram ||41||

26 Aklujkar: paràrthatvàt; Sastri and Sastri (1952), YSm: paràrthàt; KSS, Hauer (1958) és Fórizs (1994): paràrthànya. 27 Aklujkar: jayàj-jvalanam, YSm: jayà(!)-jvalanam; KSS, Hauer (1958) és Fórizs (1994): jayàt prajvalanam.

37

A köldök-központra (nàbhi-cakra) alkalmazott szamjama a test szerveződé-sének ismeretére vezet. (3.29.) A torokra irányuló szamjama az éhség és a szomjúság megszűnéséhez vezet. (3.30.) A teknősbéka-járatra (kårmanàóã) al-kalmazott szamjama (mozdíthatatlan) nyugalomhoz vezet. (3.31.) A koronális fényre irányuló szamjama a sziddhák28 látásához vezet. (3.32.) A[z intuíció] felvillanás[ának] igába fogása [a tudás] kiteljesedés[é]hez vezet. (3.33.) A szívre alkalmazott szamjama az elme megismeréséhez vezet. (3.34.)

A tapasztalás tudati képek felmerülése, (ami) a sattva és a – (Prakritivel) soha29 össze nem keveredő30 – Purusa meg-nem-különböztetésével függ össze. A Prakriti Má(sik)ért-valóságára, és a Purusa önmagáért-valóságára alkalmazott szamjama a Purusa megismeréséhez vezet. (3.35.) Ebből a hallás, a tapintás, a látás, az ízlelés és a szaglás felragyogása31 (származik). (3.36.) Ezek [a csodálatos képességek] a szamádhi során [akadályt jelentő] járulékok, [míg] a felmerülés állapotában vívmányoknak tűnnek. (3.37.)

A megkötöttség okainak gyengülésével, illetve a tudat színre lépésének meg-értésével, az elme belép[het] egy másik testbe. (3.38.) A felső életáram (udàna) uralásával a víz, a sár, a tövisek (stb.) nem jelentenek akadályt;32 és felemel-ked[het]ünk33. (3.39.) A középső életáram (samàna) uralása a belső tűz fellán-golásához34 vezet. (3.40.) A hallóerő és az éter35 kölcsönviszonyára alkalmazott szamjama mennyei halláshoz vezet. (3.41.)

28 Tökéletessé lettek (siddha).29 Atyanta, vég nélkül megmaradó (/örökké tartó /abszolút) módon.30 Asaükãrõa.31 Nem-közönséges intenzitású felerősödése.32 Nem nehezedünk beléjük.33 A mély víz vagy sár felszínére emelkedhetünk. Más értelmezés szerint elválhatunk a testünktől.34 Ragyogáshoz.35 Ākà÷a, éter, űr.

38

kàyàkà÷ayoþ saübandha-saüyamàl laghu-tåla-samàpatte÷ càkà÷a-gamanam ||42|| bahir akalpità vçttir mahà-videhà. tataþ prakà÷àvaraõa-kùayaþ ||43|| sthåla-sva-råpa-såkùmànva-yàrthavattva-saüyamàd bhåta-jayaþ ||44|| tato 'õimàdi-pràdurbhàvaþ kàya-saüpat tad-dharmànabhighàta÷ ca ||45|| råpa-làvaõya-bala-vajra-saühananatvàni kàya-saüpat ||46|| grahaõa-sva-råpàsmitànvayàrthavattva-saüyamàd indriya-jayaþ ||47|| tato mano-javitvaü vikaraõa-bhàvaþ pradhàna-jaya÷ ca ||48|| sattva-puruùànyatà-khyàti-màtrasya sarva-bhàvà-dhiùñhàtçtvaü sarva-j¤àtçtvaü ca ||49|| tad-vairàgyàd api doùa-bãja-kùaye kaivalyam ||50|| sthànyupanimantraõe saïga-smayàkaraõaü punar aniùña-prasaïgàt ||51|| kùaõa-tat-kramayoþ saüyamàd vivekajaü j¤ànam ||52|| jàti-lakùaõa-de÷air anyatànavacchedàt tulyayos tataþ pratipattiþ ||53|| tàrakaü sarva-viùayaü sarvathà-viùayam akramaü ceti vivekajaü j¤ànam ||54|| sattva-puruùayoþ ÷uddhi-sàmye kaivalyam iti36 ||55||

[iti (pàta¤jala-yogasåtre) vibhåti-pàdas tçtãyaþ]

36 Aklujkar, YSm: iti-vel zárul a szútra; Ballantyne and Sastri Deva (1971), KSS, Hauer (1958) és Fórizs (1994): nem szerepel iti a szútra végén.

39

A test és az éter kölcsönviszonyára alkalmazott szamjama, s a vatta könnyű-ségével való egybeesés, az éter átszeléséhez vezet. (3.42.)

[Amikor] valóságos[an bekövetkezik] a külsődleges tudati folyamatok nagy-test-elhagyása, [akkor] a belső fényt takaró burok semmivé foszlik. (3.43.) A testesség, az önforma, a légiesség, az összefüggőség és a másért-valóság igába fogása az elemek legyőzéséhez vezet. (3.44.) Ebből az atomi jelleg és ve-lejáróinak megmutatkozása, a test kiteljesedése, illetve minőségeinek elpusztít-hatatlansága származik. (3.45.) A test kiteljesedése: szépség, kellem, erő és gyémántkeménység. (3.46.) A megragadás, az önforma, az ,(én) vagyok’-ság, az összefüggőség és a másért-valóság igába fogása az érzékek legyőzéséhez vezet. (3.47.) Ebből az elme sebes szárnyalása, az érzéki tapasztaláson való túlemel-kedés és az Ősalap legyőzése származik. (3.48.) Aki megtapasztalja a különb-séget Prakriti legmagasztosabb formája és Purusa között, az minden létesülési állapot fölött uralmat szerez és mindentudóvá válik. (3.49.) Amikor pedig a vágytalanság révén még ettől is megszabadul, akkor a bűn magjának a megsemmisülése nyomán megvalósul az Egyedül-Valóság. (3.50.)

Midőn mennyei lények hívják, ne hagyja, hogy ragaszkodás vagy büszkeség zavarja meg, mivel ez újra nemkívánatos következményeket vonhat maga után.

Az elemi időtartam, illetve az ilyen időtartamokból felépülő átváltozási idősorok igába fogása vezet a különbségtételből fakadó tudáshoz. (3.52.) Ezáltal olyan – hasonlók közötti – különbségekről is tudomást szerzünk, amelyek fajtájuk, (időbeli) jellegük, és (térbeli) pozíciójuk alapján egyébként megkülön-böztethetetlenek. (3.53.) Szabadító, minden tárgyat felölelő, minden időt magába foglaló, sorrendiségen túli – íme ilyen a különbségtételből fakadó tudás. (3.54.)3.55.[Amikor] Prakriti legmagasztosabb formájának tisztasága megegyezik Purusa tisztaságával – [íme az] Egyedül-Valóság.

(Így szólt a Jóga Patandzsali-féle vezérfonalának harmadik része, a képes-ségek.)

40


41

Caturthaþ kaivalya-pàdaþ

NEGYEDIK RÉSZ: MEGSZABADULÁS

42

caturthaþ kaivalya-pàdaþ

janmauùadhi-mantra-tapaþ-samàdhijàþ siddhayaþ ||1|| jàtyantara-pariõàmaþ prakçtyàpåràt ||2|| nimittam aprayojakaü prakçtãnàü. varaõa-bhedas tu tataþ kùetrikavat ||3|| nirmà-õa-cittàny asmità-màtràt ||4|| pravçtti-bhede prayojakaü cittam ekam anekeùàm ||5|| tatra dhyànajam anà÷ayam ||6|| karmà÷uklàkçùõaü yoginas. trividham itareùàm ||7|| tatas tad-vipàkànuguõànàm evàbhivyaktir vàsanànàm ||8|| jàti-de÷a-kàla-vyavahitànàm apy ànan-taryaü, smçti-saüskàrayor eka-råpatvàt ||9|| tàsàm anàditvaü cà÷iùo nityatvàt ||10|| hetu-phalà÷rayàlambanaiþ saügçhãtatvàd eùàm abhàve tadabhàvaþ ||11|| atãtànàgataü sva-råpato 'sty adhva-bhedàd dharmàõàm ||12||

43

NEGYEDIK RÉSZ: MEGSZABADULÁS37

A(z imént tárgyalt) képességek vagy veleszületettek, vagy különleges hatású növények,38 mantrák, aszkézis illetve szamádhi szüli őket.

Egy másik létesülési állapotba történő átalakulás a Prakriti túláradásából [következik]. (4.2.) Ennélfogva a [szükségképpen] (formatív) ok39 a[z egyes] prakritiknek40 nem létrehozója, csupán a [lehetőségek megvalósulásának útjában álló] gátat szakítja át, mint a földműves[, amikor utat nyit a víznek]. (4.3.) Az egyes megformálódó elmék az ‚(én) vagyok’ [egyetemes egységének] teljes-ségén alapulnak. (4.4.) A sok megjelenő áttörésében Egy Elme az irányadó. (4.5.) Emiatt [válik] az összes létesüléselem elmélyülés-szülte maradéktalan kioltódása [lehetségessé]. (4.6.)

Aki az elmét leigázta, annak tettei se nem fehérek, se nem feketék; mások cselekedetei viszont háromfélék. (4.7.) A[z ilyen] tetteket (mindig) követi e tettek gyümölcseinek beérése. Ennek során a létesülés kezdeményei megérlelik a bennük rejlő gyümölcsöt. (4.8.) Bár [a tett és gyümölcse] a létesülés állapota, valamint tér és idő szerint [általában] el vannak választva egymástól, szaka-datlan az oksági lánc, mely a létesüléselemek és az (össz)emlékezésviii [sajátos] megfelelésén41 alapul. (4.9.)

A létesülés-kezdemények kezdet nélkülisége a vágy örök jelenvalóságából következik. (4.10.) Mivel az ok és a következmény összekapcsoltsága tartja össze őket, az előbbi megszűntével az utóbbiak is megszűnnek. (4.11.) A már bekövetkezett [múlt] és a még-el-nem-jött [jövő] önformájuk szerint [a jelen-ben] vannak a dharmák út-áttörése folytán. (4.12.)

37 Kaivalya: Egy-ség, Egyedül-Valóság, Teljesség.38 Oùadhi.39 Nimitta: formatív ok, upàdàna: anyagi ok. 40 Prakritik: a létesülés megformálódó stabil állapotai (illetve a nekik megfelelő átalakulási folyamatok).41 Konformitásán (eka-råpatvàt).

44

te vyakta-såkùmà guõàtmànaþ ||13|| pariõàmaikatvàd vastu-tattvam ||14|| vastu-sàmye citta-bhedàt tayor vibhaktaþ panthàþ ||15|| na caika-citta-tantraü vastu tad apramàõakaü tadà kiü syàt ||16|| taduparàgàpekùitvàt42 cittasya vastu j¤àtàj¤àtam ||17|| sadà j¤àtà÷ citta-vçttayas, tat-prabhoþ puruùasyàpariõàmitvàt ||18|| na tat svàbhàsaü, dç÷yatvàt ||19|| eka-samaye cobhayànavadhàraõam ||20|| cittàntara-dç÷ye buddhi-buddher atiprasaïgaþ smçti-saükara÷ ca ||21|| citer apratisaükramàyàs tadàkàràpattau sva-buddhi-saüvedanam ||22||

42 KSS, Hauer (1958), Fórizs (1994), YSm: apekùitvàt; Ballantyne and Sastri Deva (1971): apekùitatvàt; Aklujkar: -apekùatvàt.

45

Ezek (a prakritik) – akár megnyilvánultak, akár (észrevehetetlenül) finomak – a minőségtényezőkből építik fel önmagukat. (4.13.) A dolgok43 az átalakulás egységéből merítik valódiságukat. (4.14.) Abból, hogy az elme áttöréskor beavatkozik a dolgok egyensúlyába, következik, hogy azok eltérő utakat jár-[hat]nak be. (4.15.) De a dolgok nem [kizárólag] egyetlen elmétől függnek[, hiszen]: mi történik akkor, ha az [az elme] nem szerez róluk tudomást? (4.16.) Mivel a tudomásszerzés előfeltétele az (elme) felkavarodása, ezért bármely dolog44 egyszerre tudás és nem-tudás.ix (4.17.) Az egyes tudatfolyamatok [során felmerülő képek] azért válhatnak minden pillanatban [közösen] ismertté, mert a Prakriti [szüntelenül zajló átalakulásai közepette, annak] ura, Purusa, megmarad [örökre] nemátalakuló.x (4.18.)

Mivel maga is meglátandó, a Prakriti nem önfényben-ragyogó (4.19.), [hi-szen] mindkettő egyidejűleg nem nyerhet megerősítést. (4.20.) Ha a (Prakritihez tartozó) Elmét megvilágító fény csupán egy másik Elme volna, akkor ez szük-ségképpen az [egyetlen] Értelem (buddhi) helyett buddhik egymásutánjának végeláthatatlan láncolatával járna; ráadásul az emlék[ezés] is kibogozhatatlanul összekuszálódna. (4.21.)

A Prakriti alakot öltése, önnön Értelmének felismerése [azért valósulhat meg], mert az Önfényben Ragyogó (Purusa) időbe nem merülő. (4.22.)

43 Szó szerint lakosok (vastu). Minden dolog szükségképpen valahol lakozik. Ez a valahol: Prakçti>buddhi>citta.44 Cittasya vastu, az elme lakosa.

46

draùñç-dç÷yoparaktaü cittaü sarvàrtham ||23|| tad asaükhyeya-vàsanàbhi÷-citram45 api paràrthaü, saühatya-kàritvàt ||24|| vi÷eùa-dar÷ina àtma-bhàva-bhàvanà-vinivçttiþ46 ||25|| tadà viveka-nimnaü kaivalya-pràg-bhàraü cittam ||26|| tac-chidreùu pratyayàntaràõi saüskàrebhyaþ ||27|| hànam eùàü kle÷avad uktam ||28|| prasaükhyàne 'py akusãdasya sarvathà-viveka-khyàter dharma-meghaþ samàdhiþ ||29|| tataþ kle÷a-karma-nivçttiþ ||30|| tadà sarvàvaraõa-malàpetasya j¤ànasyànantyàj j¤eyam alpam ||31|| tataþ kçtàrthànàü pariõàma-krama-samàptir47 guõànàm ||32|| kùaõa-pratiyogã pariõàmàparànta-nirgràhyaþ kramaþ ||33|| puruùàrtha-÷ånyànàü guõànàü pratiprasavaþ kaivalyaü, sva-råpa-pratiùñhà và citi-÷aktir48 iti |34||

[iti ÷rã pàta¤jala yogasåtre kaivalya pàda÷ caturthaþ samàptaþ]

45 Aklujkar: -vàsanà citram; Ballantyne and Sastri Deva (1971), KSS, Hauer (1958), Fórizs (1994):-vàsanàbhi÷-citram; YSm: -vàsanàbhi÷-cittam (!)46 KSS, Sastri and Sastri (1952), Hauer (1958), Fórizs (1994): -bhàvanà-nivçttiþ; Ballantyne and Sastri Deva (1971), Aklujkar, YSm: -bhàvanà-vinivçttiþ.47 Aklujkar: -krama-parisamàptir; Ballantyne and Sastri Deva (1971), KSS, Hauer (1958), Fórizs (1994), YSm: -krama-samàptir.48 KSS: -÷akter.

47

A Látó és a Meglátandó által is felkavart elme mindenre irányuló. (4.23.) [Ugyanakkor] annak ellenére, hogy számtalan létesüléskezdemény zavarja fel, Az49 – a megvalósítandó közös feladat miatt – a Másik50 felé irányul. (4.24.) Amikor a különbséget megtapasztalja, önmaga [folyamatos] létesülésének létre-hozása megszakad. (4.25.) Ahogy mélyül a különbségtevés, úgy vonzza maga felé az Egyedül-Valóság az elmét. (4.26.) Amíg a különbségtevés meg-megsza-kad, a hátramaradt létesüléselemekből különféle értelmi folyamatok merülnek fel. (4.27.) Ezek kiküszöbölésével kapcsolatban [lásd] a szenvedést kiváltó té-nyezőkkel foglalkozó részben mondottakat. (4.28.)

Midőn meditációja mélyén [feltárulnak a Világ hatalmai, s ő] számbavéve [a Mindenséget] mindenről lemond, akkor eljő hozzá a Különbség átéléséből szár-mazó Igazság[-hatalmának]-felhője-szamádhi. (4.29.) Ezzel a tettek és szenve-dést-kiváltó-tényezők visszahúzó lánca elszakad. (4.30.) Ekkor a tisztátalanság minden hordalékától megszabadult Tudás végtelenné; míg a tudnivalók köre jelentéktelenné válik. (4.31.) Ezzel a céljukat betöltött gunák átalakulásának [idő]sora véget ér. (4.32.) Az átalakulás [idő]sora az elemi időtartammal szem-ben a változás lezajlásának észleléséig tart[ó elemi időtartamok sora]. (4.33.) [A céljukat betöltött gunák] a Purusáért-valóság üressé válásával visszamerülnek [a Prakriti meg nem nyilvánuló mélységeibe]. [Megmarad] az önformájában-nyugvó Egyedül-Valóság, az önmagát-megvilágító-tudás hatalma. (4.34.)

(Így szólt a Jóga Patandzsali-féle vezérfonalának negyedik része, a megsza-badulás.)

49 Prakçti>buddhi>citta.50 Purusa.

48


49

p:at:Wj:l:y::ðg:s:Ü*:m:Î

50


51

)T:m:H s:m:aeD:p:adH .

AT: y::ðg:an:ØS:as:n:m:Î .. 1..y::ðg:eÁ:¶:v:àe¶:en:r:ðD:H .. 2..

t:da dÓÄÙH sv:-p:ð|v:sT:an:m:Î .. 3..v:àe¶:s:a-py:m:Î Et:r*: .. 4..

v:à¶:y:H p:Wc:t:yy:H eVl:Äa AeVl:ÄaH .. 5..)m:aN:ev:p:y:üy:ev:klp:en:dÓasm:àt:y:H .. 6..)ty:x:an:Øm:an:ag:m:aH )m:aN:aen: .. 7..

ev:p:y:üy::ð em:Ty:awan:m:Î At:dÓÞp:)et:Åm:Î .. 8..S:bdwan:an:Øp:at:i v:st:ØS:Üny::ð ev:klp:H .. 9..

AB:av:)ty:y:al:mb:n:a v:àe¶:en:üdÓa .. 10..An:ØB:Üt:ev:\:y:as:ö)m::ð\:H sm:àet:H .. 11..ABy:as:v:òragy:aBy:aö t:eÀr:ðD:H .. 12..

t:*: esT:t::ò y:tn::ð|By:as:H .. 13..s: t:Ø diG:ükal:n:òrnt:y:üs:tkaras:ðev:t::ð dáZB:Üem:H .. 14..

dáÄan:ØÂ:ev:kev:\:y:ev:t:à\N:sy: v:S:ikars:öwa v:òragy:m:Î .. 15..

52

t:tp:rö p:Ø,\:Ky:at:ðg:ØüN:v:òt:à\Ny:m:Î .. 16..ev:t:kýev:c:aran:ndaesm:t:a-p:an:Øg:m:at:Î s:ö)wat:H .. 17..

ev:ram:)ty:y:aBy:as:p:Üv:üH s:öskarS:ð\::ð|ny:H .. 18..B:v:)ty:y::ð ev:dðh)káet:l:y:an:am:Î .. 19..

Â:¹av:iy:üsm:àet:s:m:aeD:)wap:Üv:ük Et:rð\:am:Î .. 20..t:iv:Òs:öv:ðg:an:am:Î A:s:ÀH .. 21..

m:àdÙm:Dy:aeD:m:a*:tv:at:Î t:t::ð|ep: ev:S:ð\:H .. 22..IÃ:r)eN:D:an:adÏ v:a .. 23..

Vl:ðS:km:üev:p:akaS:y:òrp:ram:àÄH p:Ø,\:ev:S:ð\: IÃ:rH .. 24..t:*: en:ret:S:y:ö s:v:üwÎtv:b:ij:m:Î .. 25..

s: p:Üv:ðü\:am:Î Aep: g:Ø,H kal:ðn:an:v:cCðdat:Î .. 26..t:sy: v:ac:kH )N:v:H .. 27..t:jj:p:st:dT:üB:av:n:m:Î .. 28..

t:t:H )ty:Vc:ðt:n:aeD:g:m::ð|py:nt:ray:aB:av:Á: .. 29..

53

vy:aeD:sty:an:s:öS:y:)m:adal:sy:aev:ret:B:Òaent:dS:ün:al:bD:B:Ü-em:ktv:an:v:esT:t:tv:aen: ec:¶:ev:x:ðp:ast:ð|nt:ray:aH .. 30..dÙHK:d:òm:ün:sy:a¤m:ðj:y:tv:Ã:as:)Ã:as:a ev:x:ðp:s:hB:Øv:H .. 31..

t:t)et:\:ðD:aT:üm:Î Okt:¶v:aBy:as:H .. 32..m:ò*:ik,N:am:Øedt::ðp:ðx:N:aö

s:ØK:dÙHK:p:ØNy:ap:ØNy:ev:\:y:aN:aö B:av:n:at:eÁ:¶:)s:adn:m:Î .. 33..)cCdün:ev:D:arN:aBy:aö v:a )aN:sy: .. 34..

ev:\:y:v:t:i v:a )v:àe¶:,tp:Àa m:n:s:H esT:et:en:b:enD:n:i .. 35..ev:S::ðka v:a jy::ðet:\m:t:i .. 36..v:it:rag:ev:\:y:ö v:a ec:¶:m:Î .. 37..sv:pn:en:dÓawan:al:mb:n:ö v:a .. 38..y:T:aeB:m:t:Dy:an:adÏ v:a .. 39..

p:rm:aN:Ø p:rm:m:h¶v:ant::ð|sy: v:S:ikarH .. 40..

54

x:iN:v:à¶:ðreB:j:at:sy:ðv: m:N:ðg:Òühit:àg:ÒhN:g:ÒaÊð\:Øt:tsT:t:dWj:n:t:as:m:ap:e¶:H .. 41..

t:*: S:bdaT:üwan:ev:klp:òH s:ökiN:aü s:ev:t:kaý s:m:ap:e¶:H .. 42..sm:àet:p:erS:Ø¹:ò sv:-p:S:Üny:ðv:aT:üm:a*:en:B:aüs:a en:ev:üt:kaý .. 43..

Ot:y:òv: s:ev:c:ara en:ev:üc:ara c: s:Üxm:ev:\:y:a vy:aKy:at:a .. 44..

s:Üxm:ev:\:y:tv:ö c:ael:¤p:y:üv:s:an:m:Î .. 45..t:a Ov: s:b:ij:H s:m:aeD:H .. 46..

en:ev:üc:arv:òS:ar½ð|Dy:atm:)s:adH .. 47..t:üöB:ra t:*: )wa .. 48..

Â:Øt:an:Øm:an:)waBy:am:Î Any:ev:\:y:a ev:S:ð\:aT:ütv:at:Î .. 49..t:jj:H s:öskar:ð ny:s:öskar)et:b:nD:i .. 50..

t:sy:aep: en:r:ðD:ð s:v:üen:r:ðD:an:Î en:b:iüj:H s:m:aeD:H .. 51..

Eet: p:at:Wj:l:y::ðg:s:Ü*:ð )T:m:H s:m:aeD:p:adH s:m:aptaH.

55

e¾t:iy:H s:aD:n:p:adH .

t:p:Hsv:aDy:ay:ðÃ:r)eN:D:an:aen: e#y:ay::ðg:H .. 1..s:m:aeD:B:av:n:aT:üH Vl:ðS:t:n:ÜkrN:aT:üÁ: .. 2..

Aev:½aesm:t:arag:¾ð\:aeB:en:v:ðS:aH Vl:ðS:aH .. 3..Aev:½a x:ð*:m:Î u¶:rð\:aö )s:Øpt:t:n:Øev:ecCÀ:ðdaraN:am:Î .. 4..

Aen:ty:aS:Øec:dÙHK:an:atm:s:Ø en:ty:S:Øec:s:ØK:atm:Ky:aet:rev:½a .. 5..dágdS:ün:S:Vty::ðrðkatm:t:ðv:aesm:t:a .. 6..

s:ØK:an:ØS:y:i rag:H .. 7..dÙHK:an:ØS:y:i ¾ð\:H .. 8..

sv:rs:v:ahi ev:dÙ\::ð|ep: t:T:a-Z:ð eB:en:v:ðS:H .. 9..t:ð )et:)s:v:hðy:aH s:Üxm:aH .. 10..

Dy:an:hðy:ast:¾â¶:y:H .. 11..Vl:ðS:m:Ül:H km:aüS:y::ð dáÄadáÄj:nm:v:ðdn:iy:H .. 12..

s:et: m:Ül:ð t:e¾p:ak:ð j:aty:ay:ØB::ðüg:aH .. 13..t:ð Ìadp:ert:ap:Pl:aH p:ØNy:ap:ØNy:hðt:Øtv:at:Î .. 14..

56

p:erN:am:t:ap:s:öskardÙHK:òg:ØüN:v:àe¶:ev:r:ðD:ac:Î c: dÙHK:m:ÎOv: s:v:üö ev:v:ðekn:H .. 15..

hðy:ö dÙHK:m:Î An:ag:t:m:Î .. 16..dÓÄádáSy:y::ðH s:öy::ðg::ð hðy:hðt:ØH .. 17..

)kaS:e#y:aesT:et:S:il:ö B:Üt:ðendÓy:atm:kö B::ðg:ap:v:g:aüT:üödáSy:m:Î .. 18..

ev:S:ð\:aev:S:ð\:el:¤m:a*:ael:¤aen: g:ØN:p:v:aüeN: .. 19..dÓÄa dáeS:m:a*:H S:Ø¹:ð|ep: )ty:y:an:Øp:Sy:H .. 20..

t:dT:ü Ov: dáSy:sy:atm:a .. 21..kát:aT:üö )et: n:Äm:Î Apy:n:Äö t:dny:s:aD:arN:tv:at:Î .. 22..sv:sv:aem:S:Vty::ðH sv:-p::ðp:l:ebD:hðt:ØH s:öy::ðg:H .. 23..

t:sy: hðt:Ørev:½a .. 24..t:dB:av:at:Î s:öy::ðg:aB:av::ð han:ö . t:dÏdáS:ðH kóv:ly:m:Î .. 25..

ev:v:ðkKy:aet:rev:pl:v:a han::ðp:ay:H .. 26..t:sy: s:pt:D:a )ant:B:Üem:H )wa .. 27..y::ðg:a¤an:ØÅan:adÏ AS:Øe¹x:y:ð wan:diept:ra

ev:v:ðkKy:at:ðH .. 28..

57

y:m:en:y:m:as:n:)aN:ay:am:)ty:aharD:arN:aDy:an:s:m:aD:y::ð|Äav:A¤aen: .. 29..

Aehös:as:ty:ast:ðy:b:ÒÉc:y:aüp:erg:Òha y:m:aH .. 30..j:aet:dðS:kal:s:m:y:an:v:ecCÀaH s:av:üB::òm:a m:hav:Òt:m:Î .. 31..S::òc:s:öt::ð\:t:p:Hsv:aDy:ay:ðÃ:r)eN:D:an:aen: en:y:m:aH .. 32..

ev:t:kýb:aD:n:ð )et:p:x:B:av:n:m:Î .. 33..ev:t:kaý ehös:ady:H kát:kaert:an:Øm::ðedt:a l::ðB:#:ðD:m::ðhp:Üv:üka

m:àdÙm:Dy:aeD:m:a*:a dÙHK:awan:an:nt:Pl:a Eet:)et:p:x:B:av:n:m:Î .. 34..

Aehös:a)et:Åay:aö t:ts:eÀD::ò v:òrty:ag:H .. 35..s:ty:)et:Åay:aö e#y:aPl:aÂ:y:tv:m:Î .. 36..Ast:ðy:)et:Åay:aö s:v:ürtn::ðp:sT:an:m:Î .. 37..

b:ÒÉc:y:ü)et:Åay:aö v:iy:ül:aB:H .. 38..Ap:erg:ÒhsT:òy:ðü j:nm:kT:öt:as:öb::ðD:H .. 39..

58

S::òc:at:Î sv:a¤j:Øg:Øps:a p:ròrs:ös:g:üH .. 40..s:¶v:S:Øe¹s::òm:n:sy:òkag:ÒÎy:ðendÓy:j:y:atm:dS:ün:y::ðgy:tv:aen: c: .. 41..

s:öt::ð\:adÏ An:Ø¶:m:H s:ØK:l:aB:H .. 42..kay:ðendÓy:es:e¹rS:Øe¹x:y:at:Î t:p:s:H .. 43..sv:aDy:ay:adÏ EÄdðv:t:as:ö)y::ðg:H .. 44..s:m:aeD:es:e¹riÃ:r)eN:D:an:at:Î .. 45..

esT:rs:ØK:m:Î A:s:n:m:Î .. 46..)y:tn:S:òeT:ly:an:nt:s:m:ap:e¶:By:am:Î .. 47..

t:t::ð ¾n¾an:eB:G:at:H .. 48..t:esm:n:Î s:et: Ã:as:)Ã:as:y::ðg:üet:ev:cCðdH )aN:ay:am:H .. 49..

b:aÊaBy:nt:rst:mB:v:àe¶:H dðS:kal:s:öKy:aeB:Hp:erdáÄ:ð diG:üs:Üxm:H .. 50..

b:aÊaBy:nt:rev:\:y:ax:ðp:i c:t:ØT:üH .. 51..t:t:H x:iy:t:ð )kaS:av:rN:m:Î .. 52..D:arN:as:Ø c: y::ðgy:t:a m:n:s:H .. 53..

sv:sv:ev:\:y:as:ö)y::ðg:ð ec:¶:sy: sv:-p:an:Økar Ev:ðendÓy:aN:aö)ty:aharH .. 54..

t:t:H p:rm:a v:Sy:t:ðendÓy:aN:am:Î .. 55..

Eet: p:at:Wj:l:y::ðg:s:Ü*:ðð e¾t:iy:H s:aD:n:p:adH s:m:aptaH.

59

t:àt:iy:H ev:B:Üet:p:adH .

dðS:b:nD:eÁ:¶:sy: D:arN:a .. 1..t:*: )ty:y:òkt:an:t:a Dy:an:m:Î .. 2..

t:dÏ Ov:aT:üm:a*:en:B:aüs:ö sv:-p:S:Üny:m:Î Ev: s:m:aeD:H .. 3..*:y:m:Î Ok*: s:öy:m:H .. 4..

t:jj:y:at:Î )wa||l::ðkH .. 5..t:sy: B:Üem:\:Ø ev:en:y::ðg:H .. 6..*:y:m:Î Ant:r¤ö p:Üv:ðüBy:H .. 7..

t:dÏ Aep: b:ehr¤ö en:b:iüj:sy: .. 8..vy:ØtT:an:en:r:ðD:s:öskary::ðreB:B:v:)adÙB:aüv::ò

en:r:ðD:x:N:ec:¶:anv:y::ð en:r:ðD:p:erN:am:H .. 9..t:sy: )S:ant:v:aeht:a s:öskarat:Î .. 10..

s:v:aüT:üt:òkag:Òt:y::ðH x:y::ðdy::ò ec:¶:sy: s:m:aeD:p:erN:am:H .. 11..t:t:H p:Øn:H S:ant::ðedt::ò t:Øly:)ty:y::òec:¶:sy:òkag:Òt:ap:erN:am:H .. 12..

Ot:ðn: B:Üt:ðendÓy:ð\:Ø D:m:ül:x:N:av:sT:ap:erN:am:a vy:aKy:at:aH .. 13..

60

S:ant::ðedt:avy:p:dðSy:D:m:aün:Øp:at:i D:m:iü .. 14..#m:any:tv:ö p:erN:am:any:tv:ð hðt:ØH .. 15..

p:erN:am:*:y:s:öy:m:adÏ At:it:an:ag:t:wan:m:Î .. 16..S:bdaT:ü)ty:y:an:am:Î Et:rðt:raDy:as:at:Î s:ökrH.t:t)ev:B:ag:s:öy:m:at:Î s:v:üB:Üt:,t:wan:m:Î .. 17..s:öskars:ax:tkrN:at:Î p:Üv:üj:aet:wan:m:Î .. 18..

)ty:y:sy: p:rec:¶:wan:m:Î .. 19..n: c: t:t:Î s:al:mb:n:ö,t:sy:aev:\:y:iB:Üt:tv:at:Î .. 20..

kay:-p:s:öy:m:at:Î t:dÏg:ÒaÊS:eVt:st:mB:ðc:x:ØH)kaS:as:ö)y::ðg:ð|nt:D:aün:m:Î .. 21..

Ot:ðn: S:bda½nt:D:aün:m:ØVt:m:Îs::ðp:#m:ö en:,p:#m:ö c: km:ü . t:ts:öy:m:adÏ Ap:rant:wan:m:Î,

AerÄðBy::ð v:a .. 22..m:ò*y:aed\:Ø b:l:aen: .. 23..

b:l:ð\:Ø hest:b:l:adien: .. 24..)v:à¶y:al::ðkny:as:at:Î s:Üxm:vy:v:eht:ev:)káÄwan:m:Î .. 25..

B:Øv:n:wan:ö s:Üy:ðü s:öy:m:at:Î .. 26..c:ndÓð t:aravy:Ühwan:m:Î .. 27..

D:ÒØv:ð t:·et:wan:m:Î .. 28..

61

n:aeB:c:#ñ kay:vy:Ühwan:m:Î .. 29..kNYkÝp:ð x:Øetp:p:as:aen:v:àe¶:H .. 30..

kÝm:ün:a´aö sT:òy:üm:Î .. 31..m:ÜD:üjy::ðet:e\: es:¹dS:ün:m:Î .. 32..

)aet:B:adÏ v:a s:v:üm:Î .. 33..Ædy:ð ec:¶:s:öev:t:Î .. 34..

s:¶v:p:Ø,\:y::ðrty:nt:as:ökiN:üy::ðH )ty:y:aev:S:ð\::ð B::ðg:Hp:raT:üat:Î sv:aT:üs:öy:m:at:Î p:Ø,\:wan:m:Î .. 35..

t:t:H )aet:B:Â:av:N:v:ðdn:adS:aüsv:adv:at:aü j:ay:nt:ð .. 36..t:ð s:m:aD:av:Î up:s:g:aü . vy:ØtT:an:ð es:¹y:H .. 37..b:nD:karN:S:òeT:ly:at:Î )c:ars:öv:ðdn:ac:Î c: ec:¶:sy:

p:rS:rirav:ðS:H .. 38..udan:j:y:ajj:l:p:¢kNXkaed\v:s:¤ ut#aent:Á: .. 39..

s:m:an:j:y:at:Î )jv:l:n:m:Î .. 40..Â::ð*:akaS:y::ðH s:öb:nD:s:öy:m:adÏ edvy:ö Â::ð*:m:Î .. 41..

62

kay:akaS:y::ðH s:öb:nD:s:öy:m:al:Î l:G:Øt:Ül:s:m:ap:¶:ðÁ:akaS:g:m:n:m:Î .. 42..

b:ehrkelp:t:a v:àe¶:m:ühaev:dðha . t:t:H )kaS:av:rN:x:y:H .. 43..sT:Ül:sv:-p:s:Üxm:anv:y:aT:üv:¶v:s:öy:m:adÏB:Üt:j:y:H .. 44..

t:t::ð|eN:m:aed)adÙB:aüv:H kay:s:öp:t:Î t:¹m:aün:eB:G:at:Á: .. 45..-p:l:av:Ny:b:l:v:$s:öhn:n:tv:aen: kay:s:öp:t:Î .. 46..

g:ÒhN:sv:-p:aesm:t:anv:y:aT:üv:¶v:s:öy:m:adÏ EendÓy:j:y:H .. 47..t:t::ð m:n::ðj:ev:tv:ö ev:krN:B:av:H )D:an:j:y:Á: .. 48..s:¶v:p:Ø,\:any:t:aKy:aet:m:a*:sy: s:v:üB:av:aeD:Åat:àtv:ö

s:v:üwat:àtv:ö c: .. 49..t:¾òragy:adep: d:ð\:b:ij:x:y:ð kóv:ly:m:Î .. 50..

sT:any:Øp:en:m:n*:N:ð s:¤sm:y:akrN:ö p:Øn:HAen:Ä)s:¤at:Î .. 51..

x:N:t:t#m:y::ðH s:öy:m:adev:v:ðkj:ö wan:m:Î .. 52..j:aet:l:x:N:dðS:òrny:t:a|n:v:cCðdat:Î t:Øly:y::ðst:t:H )et:p:e¶:H .. 53..

t:arkö s:v:üev:\:y:ö s:v:üT:aev:\:y:m:Î A#m:ö c:ðet: ev:v:ðkj:öwan:m:Î .. 54..

s:¶v:p:Ø,\:y::ðH S:Øe¹s:amy:ð kóv:ly:m:Î Eet: .. 55..

Eet: p:at:Wj:l:y::ðg:s:Ü*:ð t:àt:iy::ð ev:B:Üet:p:adH s:m:aptaH.

63

c:t:ØT:üH kóv:ly:p:adH .

j:nm::ò\:eD:m:n*:t:p:Hs:m:aeD:j:aH es:¹y:H .. 1..j:aty:nt:rp:erN:am:H )káty:ap:Ürat:Î .. 2..

en:em:¶:m:Î A)y::ðj:kö )kát:in:aö . v:rN:B:ðdst:Ø t:t:H x:ðe*:kv:t:Î .. 3..en:m:aüN:ec:¶:any:esm:t:am:a*:at:Î .. 4..

)v:àe¶:B:ðdð )y::ðj:kö ec:¶:m:Î Okm:Î An:ðkñ\:am:Î .. 5..t:*: Dy:an:j:m:Î An:aS:y:m:Î .. 6..

km:aüS:ØVl:aká\N:ö y::ðeg:n:H e*:ev:D:m:Î Et:rð\:am:Î .. 7..t:t:st:e¾p:akan:Øg:ØN:an:am:Î Ov:aeB:vy:eVt:v:aüs:n:an:am:Î .. 8..

j:aet:dðS:kal:vy:v:eht:an:am:Î Apy:an:nt:y:üö,sm:àet:s:öskary::ðH Ok-p:tv:at:Î .. 9..

t:as:am:Î An:aedtv:ö c:aeS:\::ð en:ty:tv:at:Î .. 10..hðt:ØPl:aÂ:y:al:mb:n:òH s:ög:àhit:tv:adÏ O\:am:Î AB:av:ð t:dB:av:H .. 11..

At:it:an:ag:t:ö sv:-p:t::ð|sty:Dv:B:ðdadÏ D:m:aüN:am:Î .. 12..

64

t:ð vy:Vt:s:Üxm:a g:ØN:atm:an:H .. 13..p:erN:am:òktv:adÏ v:st:Øt:¶v:m:Î .. 14..

v:st:Øs:amy:ð ec:¶:B:ðdat:Î t:y::ðev:üB:Vt:H p:nT:aH .. 15..n: c:òkec:¶:t:n*:ö v:st:Ø t:dÏ A)m:aN:kö t:da ekö sy:at:Î .. 16..

t:dÙp:rag:ap:ðex:tv:at:Î ec:¶:sy: v:st:Ø wat:awat:m:Î .. 17..s:da wat:aeÁ:¶:v:à¶:y:st:t)B::ðH p:Ø,\:sy:ap:erN:aem:tv:at:Î .. 18..

n: t:t:Î sv:aB:as:ödáSy:tv:at:Î .. 19..Oks:m:y:ð c::ðB:y:an:v:D:arN:m:Î .. 20..

ec:¶:ant:rdáSy:ð b:Øe¹b:Ø¹ðret:)s:¤H sm:àet:s:ökrÁ: .. 21..ec:t:ðr)et:s:ö#m:ay:ast:dakarap:¶::ò sv:b:Øe¹s:öv:ðdn:m:Î .. 22..

65

dÓÄádáSy::ðp:rVt:ö ec:¶:ö s:v:aüT:üm:Î .. 23..t:ds:öKy:ðy:v:as:n:aeB:eSc:*:m:Î Aep: p:raT:üö s:öhty:kaertv:at:Î .. 24..

ev:S:ð\:deS:ün: A:tm:B:av:B:av:n:aev:en:v:àe¶:H .. 25..t:da ev:v:ðken:mn:ö kóv:ly:)agB:arö ec:¶:m:Î .. 26..t:ecCdÓð\:Ø )ty:y:ant:raeN: s:öskarðBy:H .. 27..

han:m:Î O\:aö Vl:ðS:v:dÙVt:m:Î .. 28..)s:öKy:an:ð|py:kÙs:idsy: s:v:üT:aev:v:ðkKy:at:ðD:üm:üm:ðG:H

s:m:aeD:H .. 29..t:t:H Vl:ðS:km:üen:v:àe¶:H .. 30..

t:da s:v:aüv:rN:m:l:ap:ðt:sy: wan:sy:a|n:nty:ajwðy:m:Î Alp:m:Î .. 31..t:t:H kát:aT:aün:aö p:erN:am:#m:s:m:aept:g:ØüN:an:am:Î .. 32..x:N:)et:y::ðg:i p:erN:am:ap:rant:en:g:ÒaüÊH #m:H .. 33..

p:Ø,\:aT:üS:Üny:an:aö g:ØN:an:aö )et:)s:v:H kóv:ly:ö,sv:-p:)et:Åa v:a ec:et:S:eVt:rðet: .. 34..

Eet: p:at:Wj:l:y::ðg:s:Ü*:ð c:t:ØT:üH kóv:ly:p:adH s:m:aptaH.

.. Eet: p:at:Wj:l:y::ðg:s:Ü*:m:Î..

66


67

KÉZIRAT

68


70


72


74


76


78


80


82


84


86


88


90


92


94


96


98


99

SZANSZKRIT-MAGYAR SZÓJEGYZÉK

100


101

Prakriti (prakçti)Ősalap

(minden létesülés előmozdítója és kútforrása)

Mahat (mahat)Értelem, Buddhi (“Nagy”)

Ahamkára (ahaükàra)Énkészítő

manasz (manas)észlelőerő (elme)

indriják (indriya) bhúták (bhåta) érzékelőerők alapelemek

Purusa (puruùa)Személy

102

Prakriti (prakçti) – Ősforrás

guna-parvanok (guõaparvan) – minőségtényezők szerveződési szintjei

alinga (aliïga) – különbség-nélküli, differenciálatlan

lingamátra (liïga-màtra) – különbséget-tartalmazó, differenciálódott

avisésa (a-vi÷eùa) – nem sajátlagos, nem-partikularizálódott

visésa (vi÷eùa) – sajátlagos, partikularizálódott

hármas természete:

prakása (prakà÷a) – tisztaság

krijá (kriyà) – aktivitás

szthiti (sthiti) – tehetetlenség

átalakulásai (pariõàma):

dharma-parináma (dharma-pariõàma) – minőség-átalakulás

laksana-parináma (lakùaõa-pariõàma) – jelleg-átalakulás

avasthá-parináma (avasthà-pariõàma) – állapot-átalakulás

103

csitta (citta) –elme (tudat)

vrittik (vçtti) – (tudat-)folyamatok

pramána (pramàõa) – érvényes ismeret szerzése

viparjaja (viparyaya) – téves ismeret szerzése

vikalpa (vikalpa) – fogalomalkotás

nidrá (nidrà) – mélyalvás

szmriti (smçti) – emlékezés

[Buddhi (buddhi) – Értelem]

pratjaják (pratyaya) – értelem-folyamatok

vitarka (vitarka) – (kitárult) gondolati

nirvitarka (nirvitarka) – gondolkodáson túli

vicsára (vicàra) – szemlélődésen alapuló

nirvicsára (nirvicàra) – szemlélődésen túli

[Prakriti (prakçti) – Ősforrás]

szamszkárák (saüskàra) – létesüléselemek

104

niródha (nirodha) – kioltódás

vritti-niródha (vçtti-nirodha) – tudat-folyamatok kioltódása

pratjaja-niródha (pratyaya-nirodha) – értelem-folyamatok kioltódása

szamszkára-niródha (saüskàra-nirodha) – [elemi] létesülés-aktusok kioltódása

A niródhához vezető kettős út:

abhjásza (abhyàsa) – rögzítés, stabilizálás

váirágja (vairàgya) – lecsendesítés, vágytalanság révén történő kioltás

pradzsnyá (praj¤à) – (misztikus, színről-színre való) megismerés

105

klésák (kle÷a) – szenvedést kiváltó tényezők

avidjá (avidyà) – nem-tudás

aszmitá (asmità) – ‚(én) vagyok’[-központú]ság

rága (ràga) – ragaszkodás, kötődés, vonzalom

dvésa (dveùa) – idegenkedés, irtózás, utálat

abhinivésa (abhinive÷a) – élni-akarás, életösztön

106

astanga (aùñaïga) – a jóga nyolc tagja

jama (yama) – tartózkodás [a bűntől]

ahimszá (ahiüsà) – nem-ártás (tartózkodás az élet megsértésétől)

szatja (satya) – hűség az igazsághoz (tartózkodás a hazugságtól)

asztéja (asteya) – tartózkodás a lopástól

brahmacsarja (brahmacarya) – szüzesség (tartózkodás a nemi élettől)

aparigraha (aparigraha) – önként vállalt szegénység (tartózkodás a szerzéstől)

nijama (niyama) – [erények] gyűjtés[e]

saucsa (÷auca) – tisztaság

szantósa (saütoùa) – elégedettség

tapasz (tapaþ) – vezeklés

szvádhjája (svàdhyàya) – [a szent tudás] tanulmányozása[a]

Isvara-pranidhána (ã÷vara-praõidhàna) – Az Úristennek szentelődés

ászana (àsana) – testhelyzet sthira-sukha (sthira-sukha) – stabilitás-kényelem

107

pránájáma (pràõàyàma) – a légzés felfüggesztődése gati-viccshéda (gati-viccheda) – a [légzési] folyamat megszakadása

pratjáhára (pratyàhàra) – az érzékek visszahúzódása visaja asamprajóga (viùayàsaüprayoga) – nem-érintkezés a(z érzékelési) tartománnyal

dháraná (dhàraõà) – összpontosítás ékagratá (eka-gratà) – egyhegyűség

dhjána (dhyàna) – elmélyülés, meditációba merülés ékatánatá (eka-tànatà) – a tudat[i képek] egységesülés[e]

szamádhi (samàdhi)

szampradnyáta szamádhi (sampraj¤àta-samàdhi)

szamápatti (samàpatti) – egybeesés vitarka (vitarka) – gondolati nirvitarka (nirvitarka) – gondolkodáson túli vicsára (vicàra) – szemlélődésen alapuló nirvicsára (nirvicàra) – szemlélődésen túli

aszampradnyáta szamádhi (asampraj¤àta-samàdhi)

108

Isvara (ã÷vara) – Úr-isten

109

Káivalja (kaivalya) Egyedül-Valóság

110

FELHASZNÁLT IRODALOM

Aklujkar: IASS/CSX 8-bit encoded transcription of the Yogasutras as distributed by Ashok Aklujkar on Indology, based on his Pata¤jali-viracitaü yoga-såtram, an edition prepared by Ashok Aklujkar, Department of Asian Studies, University of British Columbia, Vancouver, B.C., Canada, 1985; A honlap internetcíme (URL): http://www.ucl.ac.uk/~ucgadkw/indology.html;

KSS: The Yoga-såtram by Maharùi Pata¤jali with the Yoga-pradipikà Commentary by Pandit Baladewa Mi÷ra. Kashi Sanskrit Series Haridas Sanskrit Granthamàlà) no. 85, 1931;

Ballantyne and Sastri Deva (1971): J. R. Ballantyne and Govind Sastri Deva: Yogasutra of Patañjali (together with the Sanskrit text and Bhojaraja's Commentary), Delhi, 1971, (first edition 1882);

Hauer (1958): J. W. Hauer, Der Yoga, Stuttgart, 1958;

Sastri and Sastri (1952):Pàta¤jala-Yogasåtra-bhàùya-vivaraõam of øaïkara-bhagavat-pàda,Critically edited with introduction by Polakam Sri Rama Sastri and S. R. Krishnamurthi Sastri, Madras, Government Oriental Manuscripts Library, 1952;

YSm (a kötetünkbe felvett kézirat): Pàta¤jala-yogasåtram, Manuscript, 16ff, 8 lines each, Wellcome Trust Centre for the History of Medicine at University College London (former Welcome Institute), available at INDOLOGY: Internet Resources for Indological Scholarship founded by Dominik Wujastyk, URL:http://www.ucl.ac.uk/~ucgadkw/patanjali-yogasutra.html

111

VÉGJEGYZETEK

112


113

i Vçttayaþ cittasya pariõàma-vi÷eùaþ „A vrittik az elme sajátos átalakulásai.” RM. 1.5.ii A smçti nemcsak az egyes elmékben lejátszódó emlékezési folyamatra, de a Prakritiben zajló (össz)emlékezésre is utalhat. (V.ö. 4.9. szútra.)iii Ez az átman-meghatározás, melyhez Patandzsali a pariõàma-váàda és a satkàrya-vàdááa sajátos alkalmazásával jutott, a jóga-bölcselet erejét, illetve az egész rendszer gondolati szépségét tükrözi.

A szútra jelentőségét az ind filozófia buddhista és bráhmanikus ágai között zajló évszázados átman–anátman vita kontextusában érthetjük meg igazán. Patandzsali átman-felfogása (és vélemé-nyem szerint – tűnjék bármilyen furcsának is első hallásra – a mérvadó korai buddhista szövegeké is) valójában a védikus felfogáshoz áll közel. Ugyanis a régiek az àtmanra nem eleve adott, független létezőként tekintettek, sokkal inkább mint megvalósításra váró lehetőségre: „Kezdetben ez a világ csupán brahman volt; brahman, az egyetlen egy. Mivel egyetlen egy volt, nem volt egész, még nem vált teljessé.” (BU. 1.4.11.) „Az embernek egyszerűen úgy kell a brahmanra tekintenie, mint önmagára (àtman), akiben a [mindenség] teljessé válhat.” (BU. 1.4.7.) „Ez a brahman önmagát felülmúló teremtése (saiùà brahmano ’tisçùñiþ). Ez önmagát felülmúló teremtés, mert a brahman … még-nem-létező (a-sat) létére létezőt (sat) hozott létre. Bárki, aki ráébred erre, maga is részese lesz a brahman önmagát felülmúló teremtésének.” (BU. 1.4.6.) iv Szavaiban tett és gyümölcs összekapcsolódnak: Szava életre hívó szó.v YB.: „1. A külső folyamat az, amikor a kilégzés után megszűnik a mozgás (vagyis nem következik belégzés); 2. A belső folyamat az, amikor a belégzés után megszűnik a mozgás (nem következik kilégzés); 3. Ahogyan az izzó kőre ejtett vízcsepp is minden irányból egyszerre zsugorodik össze, éppúgy az együttes legátlás is mindkét mozgás, tehát mind a külső mind a belső egyidejű megszűnéséből áll.”vi A hagyományosabb értelmezés így szól: dhyànameva dhyeya-àkàra-nirbhàsaü pratyaya-àtmakena sva-råpeõa ÷ånyam-iva yadà bhavati dhyeya-sva-bhàva-àvesàt-tadà samàdhir-ity-ucyate „Amikor a meditációba olvadó a tárgy formájában ragyog, mintha hiányozna a saját formája, és a felmerülő tudati képben testesülne meg, a [meditáció] tárgy[ának] önformájával egyesülve, szamádhinak nevezzük.” (YB. 3.3.)vii A dharma-dharmin fogalompárral Patandzsali jóga rendszere – a benne rejlő következmény tanából (satkàrya-vàdááa) kiindulva – azt próbálja megragadni, hogy milyen értelemben rejlik benne a szobor a kőben, a korsó az agyagdarabban vagy az ékszer az aranyrögben.viii A tettek és a tettek gyümölcseinek beérése (karma) kapcsán mind a jóga-, mind a szánkhja-, mind a buddhista filozófia magától értetődőnek veszi, hogy tetteink az összes tettet, illetve azok leendő gyümölcseit is tartalmazó ‚emlékezés’ részévé válnak. Ez az ‚emlékezés’ természetesen többet takar, mint a mi kissé passzív emlékezet fogalmunk (v. ö. „nyomot hagy az emlékezet-ben”). A kapcsolódó saüskàra kifejezés is sokkal aktívabb jelentést hordoz, mint az európai nyelvekben adott megfelelői: voltaképpen maga is egy (elemi) létesülési aktus, egy létesülés-elem, amiből ez az ‚emlékezés’ jórészt, vagy – a buddhisták szerint – teljes egészében – létrejön.

A három rendszer közötti leglényegesebb különbség talán abban van, hogy a buddhizmus – radikális nem-szubsztancialista filozófiai fordulat után – a létesülést létesülő nélkül ragadja meg, azaz elveti a szánkhja-iskola satkàryavàdááa-tanát, s vele együtt természetesen magát a Prakritit is, sőt minden eleve adott, független szubsztanciát. Ugyanakkor azonban az átalakulás tanára tovább-ra is támaszkodnia kell, igaz megfelelően módosítva (immár Prakriti nélkül). Ehhez nyújt nélkü-lözhetetlen támaszt a függő keletkezés (más szóval relácionális létrejövetel) tana.

Az olvasóra bízom annak eldöntését, vajon az iménti rendszerek közül melyik igazodik leginkább a Brihadáranyaka-upanisad messzehangzó igéje révén elénk táruló új perspektívához, amelyhez azóta is minden valamire való filozófiának alkalmazkodnia kell. ix Emiatt a függőség miatt az elmével nem szerezhető abszolút tudás!x V.ö. Dírghatamasz (RV. 1.164.13.):

„Rajta e forduló ötküllős Keréken Valamennyi világ s minden teremtmény,Mégse lesz forró e súlytól a tengely,Nem törik el soha ez a Kerékagy.”

A költői képben a kezdet és a vég problémája átlényegül. A keletkezés és az elmúlás örök; de a szüntelenül változó világ rendjét az biztosítja, hogy a világ Középpontja sohasem változik. Az örök körforgás közepette a Kerékagy mozdulatlanul áll.

patanjali jóga szútrái - fórizs

Documents