pedagÓgiai program · hunyadi mátyás Általános isk o l a 2030 Érd, túr utca 5-7. tel.:/fax:...

H u n y a d i M á t y á s Á l t a l á n o s I s k o l a 2030 Érd , Túr ut ca 5 -7 .

Te l . : /Fax: 06 23 375 230 E -mai l : h unyad i .e rd@h awk .hu

PEDAGÓGIAI PROGRAM



A

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA

OM AZONOSÍTÓ: 037324

MÓDOSÍTOTT

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

KORREKCIÓVAL KIEGÉSZÍTVE

A SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY ALAPJÁN

2008/2009. TANÉV

ÉRD, 2009. MÁJUS 18. VARGÁNÉ BALOGH ERIKA

IGAZGATÓ



3

„ NEVELÉS TESZI AZ EMBERT,

ÉS AZ EMBER A HAZÁT!”

(BRUNSZVIK TERÉZ)

ELŐZMÉNYEK

Szakértői javaslat alapján történt kiegészítés és korrekció a 2008/2009. tanévben

2009

A pedagógiai program kiegészített módosítása a 2008/2009. tanévben

2008

Felülvizsgálva 2007/2008. tanévben

A pedagógiai program módosítása a 2007/2008. tanévben

Érvényessége kiterjesztve a 2011/2012. tanévig

2007

Pedagógiai program

2004

„NEM ELEGENDŐ MINDEN EGYES

EMBER AKARATA.

SZÜKSÉGES, HOGY MINDANNYIAN

ÖSSZESSÉGÜKBEN AKARJANAK.”

(KARET)



TARTALOMJEGYZÉK

I. Az iskola jogi státusza 5. oldal

II. Iskolánk múltja és jelene (helyzetelemzés) 7. oldal

III. Nevelési program 11. oldal

III.1. Pedagógiai alapelvek 11. oldal

III.2/1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai,

feladatai, eszközei, eljárása 14. oldal

III.2/2. Az intézmény kiemelt célkitűzései 16.oldal

III.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 21. oldal

III.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 23. oldal

III.5. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel

összefüggő pedagógiai tevékenységek 28. oldal

III.6. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek 29. oldal

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei

III.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 30. oldal

III.8. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását

segítő programok 31. oldal

III.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 32. oldal

III.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-

oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 33. oldal

III.11. A szülő, tanuló iskolai pedagógus együttműködésének

formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 43. oldal

IV. Egészségnevelési program 46. oldal

V. Környezeti nevelési program 60. oldal

VI. Fogyasztóvédelem 72. oldal

MELLÉKLET: Módosított taneszközjegyzék 80. oldal



5

I. AZ ISKOLA JOGI STÁTUSZA

1. Az intézmény neve: Hunyadi Mátyás Általános Iskola

OM: 037324

Székhelye: 2030. Érd, Túr u. 5.-7.

2. Az intézmény fenntartója: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata

2030 Érd, Alsó u. 1-3.

Felügyeleti szerve: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat

Képviselő - testülete

3. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy

4. Az intézmény gazdálkodási

jogköre: Teljes jogkörrel rendelkező részben önállóan

gazdálkodó költségvetési szerv.

5. Az intézmény alapító okiratának

száma: 216/2008.(VI.26.) KGY. határozat

kelte: 2008. június 26.

5. Az intézmény alapításának éve: 1983.

6. Az intézményben folyó

képzés: 1-8. évfolyamig

7. Az intézmény alaptevékenysége:

Az iskola feladata biztosítani, hogy a tanuló érdeklődésének, képességének és

tehetségének megfelelően felkészüljön középiskolai, illetve szakiskolai

továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre.

Az intézmény az elfogadott és érvényben levő Pedagógiai Program alapján végzi

oktató-nevelő munkáját, ezen belül:

- informatika, idegen nyelv (angol), matematika tantárgy oktatása emelt

óraszámban, felmenő rendszerben.

Az intézmény az alábbi állami feladatként ellátandó tevékenységeket végzi:

Alapfokú oktatás

- Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás



6

- A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nappali rendszerű, általános

iskolai nevelése, oktatása, és azon sajátos nevelési igényű tanulók általános

iskolai nevelése, oktatása, akik a megismerő funkció vagy a viselkedés

fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető, tartós és súlyos

rendellenességével küzdenek és/vagy organikus hátterű integrálható

beszédfogyatékosak

- Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)

- Gyógytestnevelés

- Diáksport (sport, szabadidőképzés)

- Saját ingatlan hasznosítása(saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, üzemeltetése)

- Iskolai intézményi közétkeztetés

- Munkahelyi vendéglátás

- Iskolai könyvtár működtetése



7

ISKOLÁNKRÓL

II. ISKOLÁNK MÚLTJA ÉS JELENE

Iskolánk 1983. szept. 1-től működik, mint Érd város kilencedik alapfokú intézménye.

Az épület felépítése két ütemben történt. Az elsőben 8 tanterem, vizesblokkok, szertárak,

irodák és az ebédlő, valamint a tálalókonyha készült el. A másodikban a tornaterem, még 4

tanterem és két csoportszoba került átadásra 1992 szeptemberére. A tornateremhez szertár és

tanári szoba is tartozik.

Kezdetben komoly gondot okozott a széntüzelésű kazánok üzemeltetése, melyek sem az

épület megfelelő fűtését, sem a szükséges melegvizet nem biztosították. Problémánk 1992

januárjában a gázkazánok szállításával oldódott meg.

Az oktatás tárgyi feltételei közül csak a bútorzat állt rendelkezésünkre, a legszükségesebb

szemléltető és audiovizuális eszközök beszerzése folyamatosan történt meg az évek során.

A tantermek számához viszonyítva magas volt az idejáró tanulók létszáma, így csak az

1991/92-es tanévben tudtuk megoldani az egyműszakos tanítást, addig teljes, illetve részleges

váltásban dolgoztunk. (Még így is használnunk kellett a régi épületet a napközis csoportok

számára).

Nevelőtestületünk 25 fővel kezdte meg munkáját. Az évek során néhányan nyugdíjba

mentek, elköltöztek, vagy más városi iskolához pályáztak, de még ma is 11-en tanítanak itt

az alapító tagok közül.

A nevelői létszám alakulása:

1983/84 1984/85 1987/88 1992/93 1997/98 2000/01 2001/02

25 fő 29 fő 29 fő 28 fő 27 fő 27 fő 27 fő

2002/03 2003/04 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08 2008/09

27 fő 27 fő 32,5 fő 32,5fő 32,5 fő 25,5 fő 24 fő

Induláskor elsődleges feladat volt a nevelőtestület számára a gyermekek, családok, a

környezet megismerése, a gyermekközösségek alakítása, formálása, szokások, hagyományok

kialakítása, megteremtése. Ezzel párhuzamosan saját közösségének formálása, a közös

követelmények, elvárások, szemlélet, szülőkkel, gyermekekkel való kapcsolat kialakítása.

El kellett fogadtatni magukat szűkebb környezetükkel, szülőkkel, gyerekekkel és a város

többi- már jelentős hagyományokkal rendelkező – iskolájával is.

A nevelőtestület szokásos összetétele kezdettől jó, alkalmanként sok fiatal kolléganő révén, a

szülési szabadság, gyes, gyed időszakában átmeneti változások ugyan történtek, de a szakmai

munka eredményessége ekkor is fontos szempont volt.



8

A nevelői közösség célja, kezdettől a gyermekek személyiségének, alakításának, tudásának

megalapozása, képességeinek, készségeinek fejlesztése, a jó tanár-diák viszony kialakítása, a

szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás volt, és maradt napjainkban is. Azaz a legfontosabb

a gyermek volt és marad is.

Az iskolai élet zavartalan működését gazdasági ügyintéző, az iskolatitkár, négy fő technikai

dolgozó - takarítónők segítik.

A tanulói létszám az első években magasabb volt, most már évek óta 300 körül mozog:

1983/84 1984/85 1987/88 1992/93 1997/98 1999/00 2000/01

472 fő 489 fő 502 fő 349 fő 318 fő 321 fő 299 fő

2001/02 2002/03 2003/04 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08 2008/09

294 fő 288 fő 291 fő 310 fő 325fő 346fő 353fő 314 fő

Az iskolai beiskolázási körzetében a lakosság heterogén összetételű. Iskolai végzettség,

szociális helyzet tekintetében egyaránt nagyok az eltérések. /A környező üzemek, vállalatok

megszűnésével a családok anyagi helyzete sok esetben még bizonytalanabbá vált./

Így a mindennapi munkában különösen nagy hangsúlyt kapott a tanulókkal való egyéni

foglalkozás, bánásmód kialakítása, a differenciált képességfejlesztés, hátrányokkal induló és

lemaradók felzárkóztatása, valamint a tehetséggondozás

Kiemelten foglalkozunk a részképesség zavarral küszködő kisiskolások hiányosságainak

pótlásával, felzárkóztatásával és fejlesztésével.

A szülők kérésére és az általuk biztosított anyagi feltételekkel rendezett erdei iskolai program

keretében nagy hangsúlyt fektetünk a környezeti nevelésre, egészségnevelésre és a

természetvédelemre. Ehhez a tevékenységhez egyre több osztály csatlakozik. Több napos

tanulmányi kirándulások alkalmával igyekszünk tanulóinkkal megismertetni Magyarország

nevezetes tájegységeit és nemzeti, kulturális értékeinket.

A nyári szünidőben lehetőség szerint tábort szervezünk az ország különböző vidékeire

diákjaink számára. Az erdei iskolák és a nyári táborok önköltségesek, a szülők vállalják,

fedezik a felmerülő költségeket.

Felkészültünk az angol nyelv és az informatika oktatásának bevezetésére, 2004-től az emelt

óraszámú oktatásra.

Európa tanterem megnyitása az Európai Unióhoz csatlakozás jegyében.

Tanórán kívüli programok szervezése.

A napközis – és tanulószobai foglalkozások, valamint szakkörök, szabadidős programok

szervezése, a tanulók összetételének és a szülők igényeinek, valamint a mindenkori

lehetőségeknek a figyelembevételével a gyermekek tudásának, ismeretének bővítésére,

manuális tevékenységük, viselkedési – és kommunikációs képességük, készségük

fejlesztésére, formálására szerveződtek, ennek érdekében működnek.

A tantárgyi rendszeren és a kötelező szolgáltatáson túl jelentős szülői igény van

számítógépes oktatásra,

alapfokú nyelvvizsgára való felkészítésre,

úszásoktatásra.



9

A gyermekekkel való folyamatos, következetes, rendszeres foglalkozás olyan munka

eredményeként könyvelhető el, hogy a nyolcadik osztályos tanulók beiskolázása a középfokú

intézményekbe szinte 100%-os. Általában 60-70 % szakiskolában, 30-40 % gimnáziumban,

illetve szakközépiskolában folytatja tanulmányait.

Az igazán jó tanulók kiváló eredménnyel végeznek az ország számos középiskolájában, és

sokan tanulnak tovább főiskolákon és egyetemeken. A szülők ezt el is várják, és sokan el is

ismerik.

A tanulók elvárásai

Az osztályfőnökök, a diákönkormányzat jelzései alapján tudjuk, hogy a tanulók többsége jól

érzi magát az iskolánkban. Tanulási problémáikat a tanárokkal, kisebb korban a szülőkkel

beszélik meg. Az egyéni problémáikra döntően a szülőktől szeretnének segítséget kapni.

Nagyrészük szerint, ha rendszeresen ellenőrzik felkészültségüket. Elfogadják a jelenleg

kialakult ellenőrzési módszereket, de a szóbeli feleléstől szoronganak. Jó jegynek nevelő

hatást tulajdonítanak, és szeretik, ha lehetőség nyílik a dolgok megbeszélésére. Jelentős

érdeklődést mutatnak a számítógépes oktatás és az idegen nyelvek iránt. Szabadidejükben

szívesen sportolnak, kirándulnak.

Az eredményességhez természetesen szükség van a szülőkkel való rendszeres

kapcsolattartásra is. Ennek formái iskolánkban: szülői értekezletek, fogadóórák, szükség

szerint családlátogatások, nyílt napok, valamint az alapítványi - szülők - nevelők bálja,

különböző iskolai rendezvények, fórumok, közös színházlátogatások, programok.

Sajnos a szülők egy részével még így sem tudtunk közvetlen kapcsolatot kialakítani, velük

együttműködni. Ez természetesen egyes esetekben hátrányosan befolyásolja mindennapi

munkánkat, a gyermek fejlődésének lehetőségeit. Folyamatosan keressük az újabb

lehetőségeket, kapcsolattartási formákat.

Az intézményt még nem veszi körül több évtizedes, esetleg évszázados hagyomány patinája.

A tekintélyt egyelőre döntően a gyerekközpontúság és az eddig elért eredmények adják. Ez a

két évtized arra volt elég, hogy létrejöjjenek annak a műhelymunkának a feltételei, amelyek

majd a hagyományok tartalmának megerősítésével még több belsőértéket teremtenek.

Az iskolában évente 3-4 főiskolás teljesíti a szakmai gyakorlatot. Ez is elismerése a

pedagógiai munkának.

1–4 évfolyamon legfontosabb feladatunk, hogy a tanulók valóban készségszinten sajátítsák el

az olvasás, az írás és a számolás alapjait. Elsősorban az értő olvasás készsége a cél. Az első

osztályt indító nevelők a szótagoló olvasás tanítás módszerét és taneszközét használják. Ez

eddig feszültséget akkor sem okozott, ha tanulónak osztályt, iskolát kellett váltani.

Az alsó tagozatos évfolyamokon rendszeres felmérésekkel ellenőrizzük a bemenetet, a

kimenetet, ezek ismeretében határozzuk meg a tennivalókat. Jelentős feladatot vállaltunk a

különböző hátrányokkal érkező elsősök korrekciós gondozásával. Igyekszünk meggyőzni a

fenntartót, a szülőket ennek a munkának a szükségéről.

Felső tagozaton gyakorlat, hogy a módszert, a taneszközt a szaktanár maga választja meg. A

humán, a reál, és a készségtárgyak oktatásának egészséges egyensúlyát igyekszünk

megvalósítani.



10

Csoportbontásban oktatjuk az idegen nyelvet /angol/ és az informatikát az 1-4. évfolyam

emelt óraszámú képzésben részesülő osztályaiban.

Az 5-8. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatást, a kompetenciafejlesztést, felzárkóztatást,

valamint a tehetséggondozást is csoportbontással segítjük a lehetőségek függvényében.

Nívószintes csoportokat alakítunk ki matematikából, orientációs órák keretében.

Nevelési feladataink közül talán legfontosabb a közösség, mint érték kialakítása és

elfogadtatása. Ez a mai társadalmi környezetben nagyon nehéz. Ha kisiskolás korban a tanuló

nem jut el odáig, hogy tisztelje az iskolatársát, hogy elfogadja annak másságát, hogy becsülje

azt a munkát, amit közösségének tagjai végeznek, akkor szinte biztos, hogy önző, magának

való felnőtt lesz belőle. Hasonlóképpen fontos a kisgyermekkori agresszivitás okainak

feltárása a szülővel közösen, és az ennek visszaszorítására teendő intézkedések meghozatala.

A felső tagozatosok között itt – ott előfordulnak a felnőttkori kilengések csírái. Ezek ellen

igyekszünk határozottan fellépni.

Nevelőmunkánkban nagy jelentőségű a szabadidő hasznos eltöltésének szervezése,

irányítása. Tanulóink részére sokrétű tanórán kívüli tevékenységi formát ajánlunk, amit

szívesen vesznek igénybe: szakkörök, énekkar, kulturális, sport és művészeti versenyek,

könyvtári szolgálat. Sokszínű a kínálat, melyből tanulóink választhatnak az iskolán belül, de

támogatjuk azok törekvését is, akik iskolán kívül keresnek maguknak hasznos elfoglaltságot

/gyermekkönyvtár, zeneiskola, művelődési központ, sportegyesületek, stb./

Hagyomány az iskolában az alsó tagozatos „Mátyás Király Lovagja” általános tanulmányi

verseny, szaktárgyi versenysorozat a tanulóink részére és részvételével szervezett kiállítások

és rendszeres házi sportversenyek. Fogadjuk az óvodásokat az iskolai beiratkozás előtt

iskolakóstolgató - előkészítő programokkal.

Tanévnyitó – és záró ünnepély, Mikulás, iskolai karácsony, farsang, tanulmányi – és sport

versenyek, játékos vetélkedők „Hunyadi Napok„ Anyák napja, Szülők – Nevelők bálja,

ballagás, diákönkormányzati nap, nyílt napok, órák. Ide kell sorolnunk az erdei iskola

szervezését is, amely sikeres volt az elmúlt években.

A hagyományok ápolásában is szeretnénk a gyermekek iskolához, közösséghez való

kötődésüket erősíteni, egyben személyiségüket, viselkedési kultúrájukat viszonylag kötetlen

körülmények között formálni, ismereteiket bővíteni.



11

III. NEVELÉSI PROGRAM

ISKOLÁNK NEVELŐTESTÜLETÉNEK PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA

„ az iskola és a társadalom követeléseinek, értékítéleteinek

gyermekközpontúsága lehet a kívánt összhang záloga. Ezen kell hát

munkálkodnunk.”

III. 1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK

A Hunyadi Mátyás Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és

oktatómunkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

Ennek keretében:

a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk,

a gyermeket bevonjuk saját iskolai életünk megszervezésébe,

a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így

tudhatják, mit várunk el tőlük

minden gyerek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi

munkájában és életének egyéb problémáiban,

az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

tanuló és tanuló

tanuló és nevelő

szülő és nevelő

nevelő és nevelő között

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű

ismereteinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat.

Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk

bízott gyermekekből.

Ennek érdekében:

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra

korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a

tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a

tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat

szűkebb és tágas környezetükben,

az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széles körű

fejlesztésében látjuk,

fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,

szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának

becsülete legyen,



12

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, a másság

elfogadására

segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni felismerni a rosszat

szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk

eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek

megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván

venni lakóhelyünk életében.

Ennek érdekében:

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről,

eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk

érdeklődő polgárai

ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és

közművelődési intézményekkel

nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven –

továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók

számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában

maga is részt vegyen.

4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredménye

képen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat

Humánus.

Erkölcsös.

Fegyelmezett.

Művelt.

Kötelességtudó.

Érdeklődő, nyitott.

Kreatív, alkotó.

Becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát.

Képes a problémák érzékelésére és megoldására.

Gyakorlatias.

Képes eligazodni szűkebb, tágabb környezetében.

Jó eredmények elérésére törekszik / játékban, munkában, tanulásban /.

Van elképzelése a jövőjét illetően.

Becsüli a tudást.

Öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban.

Ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit.

Képes tudását továbbfejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni.

Tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti.

Képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni

szóban és írásban.

A mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik.



13

Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

Nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket.

A természet, a környezet értékeit.

Más népek értékeit, hagyományait.

Az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit.

A társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti

környezetben.

Ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat.

Ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését

biztosító szabályokat.

Ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott

formáit és módszereit.

Viselkedése udvarias.

Beszéde kultúrált.

Társaival együttműködik.

Szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli.

Képes szeretetet adni és kapni.

Szereti hazáját.

Megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, a másságot.

Szellemileg és testileg egészséges, edzett.

Egészségesen él.

Szeret sportolni, mozogni.

Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

5. Iskolánkban szerepet kap az Európai Unió által preferált kulcskompetencia alapú oktatás.

Tanulóinkat olyan EU állampolgárokká kívánjuk nevelni, akik képesek az EU által biztosított

lehetőségeikkel, jogaikkal élni.

A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós

egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és

fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A

kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A

későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a

kompetenciák képezik.

Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése

Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése

Matematikai kompetenciák fejlesztése

Természettudományi és technológiai kompetenciák fejlesztése

Digitális kompetencia fejlesztése

Személyközi és állampolgári kompetenciák fejlesztése

Vállalkozói kompetencia fejlesztése

Kulturális kompetencia fejlesztése

A tanulás tanulása kompetencia fejlesztése



14

III. 2./1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI,

FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi, nemzeti, európai és

egyetemes értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Céljaink: olyan gyermekközpontú iskola megteremtése, ahol a gyermek

kiegyensúlyozott,

egészségesen fejlődő,

megalapozott tudású,

új ismeretek szerzésére képes,

az általános emberi értékeket elfogadja és gyakorolja.

Pedagógiai munkánkban arra törekszünk, hogy a gyerekek mindenek feletti érdekei

érvényesüljenek.

Feladataink:

Pedagógiai munkánk alapvető feladata kiemelni, hogy a gyermeki nyitottságra,

fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjaiból

kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük

meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények

védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az

egészséges és kultúrált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás

képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezetrendben

tartása).Az egészségvédelem ( az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a

balestek megelőzése ).

3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés,

önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás,

szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum

befogadására és létrehozására.

4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés,

tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

5. A család tisztelete a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség,

mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem.

Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok

kezelésére, készség a megegyezésre.

7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és

önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra

ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak,

jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és

hazaszeretet.

9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A

hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk,

hagyományaik tiszteletben tartása.



15

10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek

egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása.

Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt.

Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre.

Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek, elsajátítását

elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra

kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez

kapcsolódó folyamatos értékelés.

Nevelési céljaink és feladataink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott

személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók:

1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül,

személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói

kötődésen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását célzó,

beidegző módszerek

- Követelés

- Gyakoroltatás

- Segítségadás

- Ellenőrzés

- Ösztönzés

- a tanulói közösség

tevékenységének

megszervezése

- közös (közelebbi vagy

távolabbi) célok kitűzése,

elfogadtatása

- hagyományok kialakítása

- követelés

- ellenőrzés

- ösztönzés

2. Magatartási modellek

bemutatása közvetítése

- elbeszélés

- tények és jelenségek

bemutatása

- műalkotások bemutatása

- a nevelő személyes

példamutatása

- a nevelő részvétele a tanulói

közösség tevékenységében

- a követendő egyéni és

csoportos minták kiemelése

a közösségi életből

3. Tudatosítás (meggyőződés

kialakítása)

- magyarázat, beszélgetés

- a tanulók önálló elemző

munkája

- felvilágosítás a betartandó

magatartási normákról

- vita

Sikerkritériumok:

Nevelési céljaink és feladataink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató

munkánkat eredményesnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a

nyolcadik évfolyam végén:



16

Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés – oktatás kerettanterveiben

meghatározott továbbhaladás feltételeinek, vagy a tantestület a gyermek tanulásban való

akadályoztatása miatt másképp nem határoz.

Elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka – a

továbbhaladási követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható

legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott

követelményeknek.

Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és

jártasságokkal, amelyek képessé teszi őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a

későbbiekben megfeleljen.

Ismeri a kulturált viselkedéshez az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a

közösségben éléshez szükséges viselkedés – és magatartásformákat,

Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

A sikerkritériumok mérésének módszereit az intézmény minőségirányítási programja

tartalmazza (pl. elégedettségi mérés, klímateszt, stb.)

III.2/2 AZ INTÉZMÉNY KIEMELT CÉLKITŰZÉSEI:

Az intézmény nevelés területén a nemzeti alaptanterv módosítása értelmében kiemelt

fejlesztési feladatok jelennek meg. Az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják.

Tantárgyközi kapcsolatok elősegítését szolgálják.

Énkép, önismeret

Motiváló tanulási környezet, a tanulók kompetensnek érezzék saját nevelésük, életük

alakításában. A tanuló ember szempontjai kerüljenek előtérbe az oktatásszervezés

során

Módszerek a cél elérése érdekében:

- Pozitív jellemvonások erősítése

- Negatív vonások felismertetése, tompítása

- A gyerek értékrendjének alakítása

- A felnőtt példamutatása

- Önálló életre való nevelés

- Csapat és csoportmunkák

- Versenyeken való részvétel

- Tisztségek, felelősök választása

- Közös játékok, szereplési lehetőségek teremtése

- Társak megbecsülése

- Helyes viselkedési szabályok

- Osztályközösség szorosabbá tétele, baráti kapcsolatok elmélyítése

- A saját teljesítmény értékelése szóbeli és írásbeli feladatok után

- Személyes kompetencia (motívum és képességrendszerek) életvezetési attitűdök,

- Kognitív kompetencia (kommunikációs képességek) helyes ejtés, beszédkészség

- Szociális kompetencia (együttműködési motívumok, szokások, készségek

- Tolerancia fejlettsége, elmélyítése



17

Hon-és népismeret

Népünk kulturális örökségének megismerése, történelmi személyiségek, tudósok,

feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók, megismerő tevékenységek gyakorlása,

harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és a társadalmi környezettel, nemzeti

önismeret, hazaszeretet, más népek értékeinek ismerete, megbecsülése, történelmi,

kulturális és vallási emlékek, hagyományok feltárása, ápolása


- Erdei iskolák, kirándulások

- Szűkebb, lakókörnyezet megismerése

- Élménybeszámolók

- Népszokások gyűjtése, eljátszása

- Régmúlt kultúrák felkutatása

- Témanapok

- Múzeumlátogatások, kiállítások

- Néptánc oktatás-tanulás

- Népdalok, versek, népmesék, balladák tanulása

- Országunk jelképeinek ismertetése

- Városunk hagyományai, nevezetességei

- Iskolánk hagyományai (Szüreti vígasságok, Advent, Mátyás király lovagja, Húsvéti

project nap, farsang)

- Nemzeti ünnepeink

- Neves történelmi személyekről megemlékezés

- Kisebbség, kisebbségi, nemzeti, nemzetiségi szokások

- Iskolai jelképek, egyenruha

Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra

Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká, legyenek nyitottak,

elfogadok a nem európai kultúrák iránt is, egyetemes emberi civilizáció

eredményeinek megismerése, az emberiség globális problémáinak megismerése,

nemzetközi kapcsolatok ápolása


- A kontinens országainak ismertetése

- A különböző kultúrák összehasonlítása

- Az EU országainak története

- EU kialakulása. Lényege

- UNIÓS jogok, kötelezettségek ismerete

- EU-s iskolákkal kapcsolattartás

- EU-s vetélkedők, játékok

- Diákcsere program

- Nemzetközi kirándulások

- Megemlékezés a zene világnapja és a Költészet napja alakmából

- Különböző korok és művészetek ismerete

- Szerepjátékok

- UNIÓ fogalma, eszmerendszere

- Különbségek sokszínűsége (kultúra, művészet, szokások)

- A „másság” elfogadása

- Levelezőtársak keresése



18

Környezeti nevelés

Környezettudatos magatartás, a környezet megismerése, érzékenység, felelősség

vállalás, jelenlegi problémák megismerése, tevékeny bekapcsolódás környezetünk

értékeinek megőrzésébe


- Veszélyes hulladékok megismertetése, kezelése

- Környezetünk megóvása

- Újrahasznosítható anyagok szelektív gyűjtése

- Élő környezetünk megismerése, óvása, szépítése

- A természetben lévő anyagok felhasználásának módjai (szél, nap, stb.)

- Iskola dekorálása

- Faliújság készítése (környezetbarát és tisztálkodó szerek használata)

- Környezetbarát anyagok használata a háztartásban

- Kitűntetett napok (Föld napja, a Víz világnapja, Madarak és fák napja)

- Kutatómunka, plakátok készítése

- Udvarrendezés, virágültetés, teremdekoráció

- Gyűjtési akciók (papírgyűjtés, elemgyűjtés)

- Tisztasági verseny

- Tájvédelmi körzetek, védett növényeink, állataink Érd környékén

- Játékos természettudományi vetélkedő

- Takarékosság az energiával

Tanulás

Érdeklődés felkeltése, a tanulás tanulása, önállóság fejlesztése, technikák elsajátítása,

gyakorlása, könyvhasználat, informatikai eszközök használata, a gondolkodási

képességek fejlesztése, rendszerezés, kombináció, problémamegoldás


- A szöveg, vers tanulásának technikája

- Önállóságra nevelés

- Könyvtárhasználat

- Informatikai eszközök használata

- Problémamegoldó technikák

- A rendszeres tanulásra szoktatás

- A tanulás sorrendje

- Csoportos tanulás

- Problémamegoldás

- Vázlatkészítés

- Információ gyűjtése (informatika használata)

- Az állandó ismeretszerzés fontossága

- Módszertani segédletek

- Rendszeresség, fokozatosság elve

- Akaraterő!

- A napközi, tanulószoba hatékonysága

- Megfelelő önképzés

- Logopédus, fejlesztő pl. hatékonyság munkája

- Megfelelő motiváció

- Megfelelő szövegértés, memória, figyelem

- Megfelelő háttéranyag biztosítása

- Nyugodt környezet



19

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az iskola mindennapi életében olyan demokratikus elemek beépítése, amely segíti a

tanulókat abban, hogy megismerjék az önkormányzatok, és a kormányzat felépítését,

feladatukat. Tudatosuljon bennük azok a jogok és kötelezettségek, melyekkel

kapcsolódni tudnak, vagy érdekeiket képviselni tudják ebben a rendszerben.


- Címer, zászló, himnusz ismerete

- Állampolgári jogok, kötelezettségek ismerete

- Egymás iránti tiszteletadás

- Kisebbségek elfogadása, segítése

- Egymás tulajdonának elfogadása

- Véleményalkotás gyakorlása (önkritika)

- Ön-, és egymás értékelése

- Honismeret

- Választás (DÖK - tagok, tisztségviselők, érvek – érvelések - kultúrált vita)

- Beleszólási jog

- Példaképek

- Feladatvállalás

- A demokrácia fogalma, Magyarország államformája.

- UNIÓS állam előnyei

- Közösségi döntés, együttműködés

- Iskolák közötti versenyek

- Fórumok szervezése

Gazdasági nevelés

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi

életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes

legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására.


- A tanulás befektetése a jövőben

- Az egyes ismeretek gazdasági haszna

- Alapvető mezőgazdasági ismeretek tanítása

- Anyagtakarékosság

- A felszerelések megbecsülése

- Erőhöz mért vállalás

- Vásárlási szokások kialakítása

- Hazai termék népszerűsítése

- Magyarország iparának, mezőgazdaságának ismerete

- Fogyasztóvédelem

- Gazdaságosság (kereset-beosztás)

- Szükséges és szükségtelen termékek kiválasztása

- Újrafeldolgozás, gazdaságosság fontossága

- Zsebpénz beosztása, fizetési mód: pl. bankkártya

- A pénz értéke

- Osztályzatok súlya

- Tankönyvválasztás, tk. használat, tk. megőrzés

- Erdei iskola (önálló gazdálkodás)

- Kulturális programokkal való költségek (színház, múzeum, mozi, stb.)

- Osztálypénz

- Papírgyűjtés (újrahasznosítás)



20

Testi és lelki egészség

Pozitív beállítódások, magatartások, szokások kialakítása, az egészség értékének

tudatosítása, a betegekkel szembeni segítőkész magatartás, a közlekedéssel

kapcsolatos alapvető ismeretek, a szexualitással kapcsolatos kérdések, problémák, a

család életre, a párkapcsolatra való felkészítés


- rendszeres sportolás

- egészséges táplálkozás városi verseny

- Egészségkárosító szerek veszélyeinek megismertetése

- Testi –lelki harmónia kialakítása

- Egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel

- Felvilágosítás, megelőzés-drog, alkohol, stb.

- Sportversenyek (kidobó, zsinórlabda, játékos sorversenyek, labdajátékok)

- Prevenciós programok

- Prevenciós előadások (drog, ital, dohányzás, kiállítások látogatása)

- Hagyományőrzés (karácsony, ajándékozás, ballagás)

- Közlekedési vetélkedők (gyalogos, kerékpáros vetélkedők)

- Iskolai fegyelem erősítése

- Betegségek megelőzése

- Szülők, családok vetélkedője

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Pályaorientáció, vágyak és realitások összehangolása, önismeret, a rugalmasság az

együttműködés, a bizonytalanság kezelésének képessége, szociális és társadalmi

kompetenciák tudatos fejlesztése, társadalmi-állampolgári kompetenciák fejlesztése,

cselekvési kompetenciák fejlesztése


- Diák-csoportok létrehozása az iskolai élet különböző területein (rendezők,

tisztségviselők, felelősök)

- Felvilágosító órák

- Vetélkedők (szerepjátékok)

- Döntéshozási képesség erősítése

- A megtanult készségek és képességek tudatos használata

- Fordított napokon (a feladatok komolyságának felvállalása)

- Testvérosztályok (közös programok, ahol az idősebbek szervezik az adott eseményt)

- Osztályprogramok szervezése, lebonyolítása

- Továbbtanulás, pályaválasztási fórumok (továbbtanulási kiállítások, ötletbörzék,

iskolák látogatása)

- A családban elfoglalt hely

- Közösségtudat-felelősségtudat kialakítása

- Helyes családmodell

- Háztartási ismeretek

- Szexuális felvilágosítás

- Kötelességtudat kialakítása

- Baráti csoportok értékrendjének helyes választása



21

III. 3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI

FELADATOK

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a

különféle iskola tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási – tanulási

folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskolánk nevelői a tanítási- tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak

tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és differenciálását.

Lényegesnek tekintjük azt, hogy közös alapra sokféle tevékenység épüljön. Jelenjen meg

gyakorlatában a hagyományos tantárgyak integrációja, vagy interdiszciplináris megjelenése,

ne csak a kötelezően érvényes tantárgyi rendszerben.

A. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük a tanulási kedvet és ezt a tanulás

végéig fenn is tartsuk. Ösztönözzön az életen át tartó tanulásra.

B. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a

módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó

aktivitását biztosítják.

C. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az,

hogy a pedagógusok nevelő - oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb

mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes

tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi

tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:

Az első évfolyam megkezdése előtt a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési,

magatartási, tanulási problémákkal küzdő tanulókat megpróbáljuk kiszűrni. Ennek

érdekében szoros munkakapcsolatot tartunk fent az óvodákkal, nevelési tanácsadóval,

szülőkkel. A beiskolázás folyamatában próbáljuk megismerni leendő tanulóinkat.

Foglalkozásokat szervezünk a kölcsönös megismerés, ismerkedés érdekében.

Igyekszünk a gyermekek számára biztosítani a leghatékonyabb oktatási formákat

tanulmányaik megkezdéséhez. Lehetőségeink szerint három első osztályt indítunk:

két általános tantervű osztályt, amely kisebb létszámmal biztosítja az integrációt, és

egy emelt óraszámban angol nyelvet és informatikát tanuló osztályt.

Az első évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási,

tanulmányi problémákkal küzdő tanulókat tovább szűrjük. Velük kiemelten, speciális

módszerekkel, szakemberek segítségével is foglalkozunk.

A tanítók az egyes tantárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni

képességekhez igazodó munkaformákat. Így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a

tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak, valamint alkalmazzák a

kooperatív technikákat, tanulásirányítást.

Az 1-8. évfolyamon a szülői és tanulói igények kielégítése érdekében az első évfolyamtól

felmenő rendszerben az egyik osztályban emelt óraszámban és lehetőség szerint

csoportbontással tanítunk angol nyelvet és informatikát.

Az 5-8. évfolyamon – amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetővé teszi – matematika

tantárgyból orientációs órák keretében megvalósítjuk a nívócsoportos oktatást. A csoportokba

a tanulók választása és az egyes szaktárgyakból elért teljesítményük alapján kerülnek

beosztásra. A csoportok mobilok, az átjárhatóságot a félévenkénti felmérések biztosítják.



22

Az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás készség- és képességfejlesztését, a 7-8.

évfolyamon a tehetséggondozást hivatott támogatni.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy keretén belül szintén választható foglalkozás az 5-6.

évfolyamon a nem szakrendszerű oktatást támogató felzárkóztatás, a 7-8. évfolyamon pedig a

középiskolára való felkészítést segítő előkészítő.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé

alakítása.

2. A tanulók értelmi nevelése.

Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek

kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

3. A tanulók közösségi ( társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése

Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok

fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kultúrált magatartás és

kommunikáció elsajátítása.

4. A tanulók érzelmi ( emocionális) nevelése

Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra

irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

5. A tanulók akarati nevelése

Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény

felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

6. A tanulók nemzeti nevelése

Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti

hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelet, ápolása,

megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

7. A tanulók állampolgári nevelése

Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés

felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi

tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

8. A tanulók munkára nevelése

Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására

és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

9. A tanulók testi nevelése

Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése.

Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem

fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az arra

rászorulóknak könnyített és gyógytestnevelés foglalkozás szervezése.



23

III. 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A tanulóink közösségben illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása

diákönkormányzattal együttműködve, nevelő – oktató munkánk alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelési irányítása.

Feladat:

Az iskolai élet egyes területeihez, (tanórákhoz: az osztály- és csoport közösségek, illetve

tanórán kívüli tevékenységekhez: szakkör, sportkör és érdeklődési körök) kapcsolódó

tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői

fejlesztése.

2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladat:

Nevelőmunkánk során alkalmazkodnunk kell az életkorral változó közösségi

magatartáshoz, azaz: a kisgyermek heteronóm (a felnőttek elvárásainak megfelelni

akaró) személyiségének átalakulásától az autonóm személyiséggé válásig.

Az előbbi feladatokból eredően ösztönzést, útmutatást adni az egyéni érdeklődés,

képesség, tehetség kibontakozására, az önfejlesztés belső erőforrásainak ( pl.

akaraterő, ambíció, igényesség ) kiépítése.

Megérteni, elfogadtatni az egyes háttérben szoruló, de nélkülözhetetlen humán értéket,

mint: egymás megbecsülése, tisztelete, az empátia és tolerancia érzése egymás iránt,

illetve a konfliktusok vállalása, ezek feldolgozása.

A devianciához vezető szocializációs problémák észrevetetése,

potenciálisveszélyeinek tudatosítása, az ezekkel kapcsolatos felelősség felébresztése

önmagunk és társaink iránt.

3. Az önkormányzási képességek kialakítása

Feladat:

A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy a

nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni és ennek elérése

érdekében összehangoltan tevékenykedjenek, a elvégzett munkát értékelni tudják.

A fentiek érdekében fejlesztenünk szükséges:

Diákjaink vitakészségének, kapcsolt és kommunikációs képességeinek kibontakozását

Bátorítani a kezdeményezési szándékot és képességeket

Az iskolai programok színterein kínálkozó kreativitás képességét és önállóságot.

A döntési tudás, illetve bonyolult helyzetekben a döntés delelősségének felvállalását.

4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése

Feladat:

Az irányító pedagógus legfontosabb feladata a közösség tevékenységének tudatos

tervezése és folyamatos megszervezése. (ehhez egyik alapvető szintér az

osztályfőnöki munka, illetve osztályfőnöki órák, mintegy szocializáló műhelyének

tekinthető),

Ennek érdekében irányítani kell az egyéni közösségi érdek lehetőségekhez képest

történő összehangolását.

Egyenlő hangsúlyt kell helyeznünk a gyermekek társas lénnyé fejlesztésére, illetve az

egyén belső stabilitását segítő, személyiségét kibontakoztató nevelői munkára.



24

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítására

Feladat:

A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák,

formai keretek és tevékenységek rendezetté válásának kialakítása, ápolása.

Hangsúlyt helyezni az iskolai- iskolán kívüli feszültségek, konfliktusok elemzésére,

tapasztalatainak általánosítására.

Cáfolni és elutasítani (elutasíttatni) a gyakran előtérbe kerülő, negatív tartalmú egyéni

ambíciókat, mint pl.: a gátlástalanság, önzés, önközpontúság, visszaélés a közösség

bizalmával.

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli

tevékenységek segítik:

5.1 Hagyományőrző tevékenységek

Tanévnyitó ünnepély, első osztályosok köszöntése.

Programsorozat a leendő elsősök számára.

Őszi akadályverseny.

Október 6-ára emlékezés iskolai szinten.

Október 23-a megünneplése.

A felső tagozat ajándékot készít, „Mikulás”-ra az alsó tagozatos gyerekeknek.

Iskolai karácsony megrendezése, közös készülődés és ajándékozás az ünnepre.

„Hunyadi Napok”-at szervezünk, nyitása alapítványi bál, zárása farsangi bál.

Március 15-ei iskolai ünnepség és virágelhelyezés a 48-as emlékműnél.

Tanulmányi kirándulást szervezünk a szorgalmi időben.

Rendszeresen megszervezzük az erdei iskolát már a felső tagozat részére is.

Gyermeknap megszervezése.

Nyolcadik osztályosok ballagása, búcsúzunk a volt diákoktól.

Tanévzáró ünnepély.

Tanulmányi, kulturális és sportversenyeket szervezünk iskolai és városi szinten.

EU-hét (az európai nemzetek megismertetése projekt módszer segítségével).

5.2 Diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli,

szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az

iskolai diákönkormányzat munkáját a 3-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló

diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola

igazgatója által megbízott pedagógus segíti.

5.3 Napköziotthon, tanulószoba

A közoktatási törvény előírásainak megfelelően - ha a szülők igénylik –, az iskolában

tanítási napokon a délutáni időszakban az 1–4. évfolyamon napköziotthon, az 5-8.

évfolyamon tanulószoba működik. Lehetőség szerint szakkorrepetálással foglalkozunk a

tanulókkal. A „Tanulás tanítása” módszer lehetőségeivel tanulóink tanulási kultúráját

segítve tartjuk a foglalkozásokat. A tanítási szünetekben, a munkanapokon összevont

napközis csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik.



25

5.4 Diákétkeztetés

A napközibe, iskolaotthonos osztályba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai,

ebéd, uzsonna) részesülnek. A tanulószobás és a tanítás után hazajáró tanulók számára –

igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által

megállapított étkezési térítési díjakat csekken vagy átutalással lehet befizetni.

5.5.1 Tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását,

valamint a gyengék fejlesztését, korrepetálását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó

tanórán kívüli tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások segítik.

Az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás támogatására,

A 7-8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére

képességfejlesztő foglalkozásokat szervezünk magyar és matematika tantárgyakból.

További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő

igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az

iskola nevelőtestülete dönt.

5.5.2 Sajátos nevelési igényű és tanulási hátránnyal küzdő tanulókkal való foglalkozás

A Híd projekt módosítása a korábbi évek tapasztalatai alapján

Több szakaszból álló integrációs program, amely felöleli, segíti, végigkíséri a problémával

küzdő tanulókat általános iskolai továbbhaladásuk folyamán.

Integráció alappillérei

Ráció Pedagógiai, gyógypedagógiai kompetenciáknak találkozni kell

Emóció Szülő, gyerek, tanulótárs, pedagógus, speciális képesítésű szakember

Empátia Érzelmileg kötődni kell

Projekt szakaszai:

1. A tudakozódás, felmérés szakasza

Partner intézményekkel való együttműködés, amelyben felmérjük a várható

problémával küzdő tanulók számát.

Tájékoztatást adunk lehetőségeinkről.

/Képességvizsgáló, Nevelési Tanácsadó, óvodák./

2. A bemutatkozás és helyzetelemzés szakasza

Beszélgetések, iskola előkészítő foglalkozások, melyeken a szülők, tanulók

megismerik az intézményt és pedagógusait.

Az iskola tájékozódik a szülői és tanulói elvárásokról.

3. Integráció bevezetése Nem indul külön integrációt előkészítő, azaz fejlesztő osztály, hanem a gyerekek az

első osztályba lépve azonnal integrált oktatásban vesznek részt. Magas

osztálylétszám esetén lehetőség szerint csoportbontásban tanulják a magyar nyelv

és irodalmat és a matematikát esetleg speciális képesítéssel rendelkező

pedagógusok vezetésével.



26

4. Első értékelés

A szülők, a pedagógusok és szakemberek közösen kialakítják a továbbhaladás

stratégiáját:

- Az első év iskola előkészítőnek minősül - ezt az első félév zárása után jelezni

kell a nevelési tanácsadónak, a nevelőtestület pedig határozatot hoz.

- Első évfolyamon integrálva folytatja tanulmányait.

- Második évfolyamon integrálva folytatja tanulmányait.

- Speciális ellátást biztosító intézménybe javasoljuk.

5. Integráció folyamata Integrált oktatás megvalósítása, az inkluzív oktatás folyamata.

6. Második értékelés Felső évfolyamba lépés, értékelési és tanulási módszerek változások okán.

7. Beavatkozás szakasza

Abban az esetben, ha az integrációs folyamatban elakadás történik, a passzív, de

figyelő speciális képesítésű szakemberek beavatkoznak.

8. Nyomon követés szakasza

Más intézménybe távozók.

9. Harmadik értékelés

Hetedik évfolyam első féléve.

10. Elbocsátás, pályaválasztás előkészítésének szakasza Elképzelések és lehetőségek tisztázása a partnerekkel.

Középiskolákkal való kapcsolat.

Lehetőségek feltárása a szülők és a tanulók számára.

Speciális felkészítés.

11. Záró értékelés

Általános iskolai tanulmányok befejezésekor, az együttműködés értékelése.

12. Középiskolák elégedettségének mérése

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv

tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot.

5.6 Szakkörök

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A

szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de

szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök

indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével –

minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

Az iskola helyet biztosíthat bérleti díj fejében olyan szakköri és sporttevékenységek

számára, amelyek a tanulók fejlődését elősegítik és vezetője nem az intézmény dolgozója.



27

5.7 Szabadidős foglalkozások

Az osztályfőnökök havonta szabadidős foglalkozást szerveznek osztálykeretben, melynek

célja a gyermekek közös élményhez juttatása, illetve a szabadidő hasznos eltöltése.

5.8 Versenyek, vetélkedők, bemutatók

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti)

versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A

legtehetségesebb tanulókat az iskolánk kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.

A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle

versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei és/vagy a szaktanárok végzik.

5.9 Tanulmányi kirándulások

Az iskola pedagógusai az oktató - nevelő munka hatékonyságának növelése, elősegítése

érdekében az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást

szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel a tantervi követelmények

teljesítésének nem feltétele. A részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell

fedezniük.

5.10 Erdei iskola Az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai programok,

foglalkozások az ismeretek bővítését, tapasztalatszerzést, az oktató és nevelő munka

hatékonyságának növelését segítik. Az erdei iskolában való részvétel a tantervi

követelmények teljesítésének nem feltétele. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel

önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük a pályázati lehetőségek kihasználása

mellett.

5.11 Múzeum, kiállítás, könyvtári és művészeti előadás

A különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos

látogatások lehetőséget biztosítanak a megszerzett ismeretek, tudás rendszerezésére,

koncentrációjára, valamint támogatják a különböző nevelési területeken kitűzött célok

megvalósítását. A részvétel a tantervi követelmények teljesítésének nem feltétele. A

költségekkel járó látogatásokon, foglalkozásokon való részvétel önkéntes. A felmerülő

költségeket a szülőknek kell fedezniük.

5.12 Szabadidős foglalkozások

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal

felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva

különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és

mozilátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A részvétel a tantervi

követelmények teljesítésének nem feltétele. A szabadidős rendezvényeken való részvétel

önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

5.13 Iskolai könyvtár

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár

segíti.

5.14 Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola

létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, stb.) a tanulók tanári

felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.



28

III. 5. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ

PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK

A gyermekek beilleszkedési nehézségeit az óvoda és az iskola folyamatos együttműködésével

próbáljuk megkönnyíteni. Ennek érdekében a nagycsoport óvodások több alkalommal

ellátogatnak az iskolába. Részt vesznek iskolai rendezvényeken, tanórákon, biztosítjuk

számukra a tornaterem használatát is.

Gondot elsősorban azoknak a gyermekeknek a beilleszkedése jelent, akik – a körzetünkbe

tartoztak ugyan már elsős korukban is - de tanulmányaikat, iskolaválasztási lehetőséggel élve

máshol kezdték meg. Amikor halmozódnak a problémák, kudarcok sorát megélve kerülnek

hozzánk. Nehéz velük kapcsolatot teremteni, agresszívak, durvák. Az egyéni bánásmód

mellett a Nevelési Tanácsadó, pszichológus, és szükség esetén a szülőkkel együttműködve

orvosi segítséget is igénybe veszünk. Sajnos eddigi tapasztalataink alapján kevés sikerrel. Ők

azok, akik kimondottan egyéni foglalkozást igényelnek. Foglalkoztatásukat a Hídprojekt

segíti.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

Szoros kapcsolat tartása a helyi óvodákkal, nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti

szolgálattal

Első osztálytól fejlesztő csoportot szervezünk

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

Felzárkóztató foglalkozások

Iskolaotthon

Napközi

Tanulószoba

Nevelők és tanulók személyes kapcsolatai

Családlátogatások

Szülők és családok nevelési gondjainak segítése

Esélyegyenlőségi program



29

III. 6. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ

TEVÉKENYSÉGEK

A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységeket évek óta kiemelt

feladatunknak tekintjük. Ennek érdekében fontosnak tartjuk a tanulók egyéni képességeinek,

adottságainak lehető legkorábbi felismerését, feltárását és azok rendszeres, folyamatos

fejlesztésé. E folyamatban is nélkülözhetetlen nevelőtestületünk összehangolt, egymásra

épülő tevékenysége. A fentiek megvalósítására részben a tanórákon, részben a tanórán kívüli

tevékenységek során van lehetőségünk.

Területei:

Differenciált tanórai munkával, kooperatív tanulásirányítási technikák alkalmazásával

biztosítjuk a tehetséges gyermekek fejlesztését.

Iskolai könyvtár egyéni és csoportos használata.

Versenyeztetés.

Első évfolyamtól felmenő rendszerben emelt óraszámú angol nyelv és informatika oktatása.

Az ötödik évfolyamtól élünk a matematika tantárgy nívócsoportos oktatásának lehetőségével.

Továbbtanulás segítése.

Lehetőséget biztosítunk szakkörökben való tevékenységre:

idegen nyelvi (második idegen nyelv tanulásának lehetősége: orosz, francia, japán)

informatika

természetjáró

kézműves

szorobán

egyéb: igények, új lehetőségek függvényében - pl. csillagsakk

Sportban, mozgásban tehetséges gyermekek részére a sportfoglalkozásokon való részvétel

lehetőségét biztosítjuk.

Gyógytestnevelést is biztosítunk felmérés alapján.

A versenyekre, vetélkedőkre való felkészítés során a tanuló képességeinek egyéni fejlesztése:

- szaktárgyi vetélkedők

- kulturális jellegű versenyek (vers-, mese-, prózamondó, szépkiejtési, ének-

zene, stb.)

- sportversenyek

- különböző levelező versenyeken való részvétel alkalmával.

Pályázatokon való részvétel szorgalmazása, segítése.



30

III. 7. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Iskolánkban is nagyon fontos feladat, hogy pontosan ismerjük gyermekeink családi körülményeit.

Ennek alapján tudjuk meghatározni azokat a tényezőket, amelyek megmutatják, hogy a tanuló

hátrányos, halmozottan hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben van.

Ezek a tanulók rendszeres foglalkozást, odafigyelést igényelnek elsősorban az osztályfőnöktől.

Szükséges a pontos nyilvántartásuk a szociális ellátás minél jobb megoldása érdekében.

Ezeknek a tanulóknak jelentős része érzelmileg sivár környezetből érkezik, hiányosan motivált,

koncentráló, toleráló képességük alacsony színvonalú, és ezt az oktatás folyamatában folyamatosan

szem előtt kell tartani.

a. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja

a gyermek – és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden

pedagógus közreműködik a gyermek - és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók

fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

b. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére az osztályfőnökök aktív

részvételére van szükség. Ezen belül:

A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,

intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.

Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében.

A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.

Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét.

A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás

megállapítását kezdeményezi.

Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

c. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését

veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi

problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti

szolgálat és a családsegítő központ segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni,

megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.

Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit.

Meg kell keresni a problémák okait.

Jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakemberének.

d. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk

együttműködik a területileg illetékes:

Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal

Családsegítő Központtal

Polgármesteri Hivatallal

Gyermekorvossal, védőnővel

Továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal,

alapítványokkal



31

e. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a

gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

A felzárkóztató foglalkozások

A tehetséggondozó foglalkozások

Az indulási hátrányok csökkentése

A differenciált oktatás és képességfejlesztés

A pályaválasztás segítsége

A személyes, egyéni tanácsadás tanulónak, szülőnek

Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése

A családi életre történő nevelés

A napközis és a tanulószobai foglalkozások

Az iskolai étkezési lehetőségek

Az egészségügyi szűrővizsgálatok

A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, szünidei programok)

A tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás)

A szülőkkel való együttműködés

Tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

Esélyegyenlőségi program /Lásd:melléklet/

III. 8. TANULÁSI KUDARCNAK, KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT

SEGÍTŐ PROGRAMOK

Az elmúlt évek során tapasztaltuk, hogy növekszik az iskolába lépő tanulók között a

beszédhibás, diszlexiás, diszgrafiás tanulók száma.

A tanórán kívüli differenciált képességfejlesztést szintén arra használjuk fel, hogy a tanulási

gondokkal küzdő, menetközben lemaradó gyermekeket segítsük:

1-2. évfolyamon olvasás, írás tárgyakból

3-4. évfolyamon olvasás, írás, nyelvtan és matematika tárgyakból

5-6. évfolyamon magyar nyelv- és irodalom, matematika, idegen nyelv

7-8. évfolyamon a kilencedik évfolyamba lépést segítő tantárgyakból

Folyamatosan segítsük őket – életkoruknak megfelelően - a különböző tanulási technikák

elsajátításában.

A logopédus szükség szerint egyénileg vagy kisebb csoportokban folyamatosan foglalkozik a

gyermekekkel, akiknek erre szüksége van. Tanácsaival ellátja a gyermekeket tanító nevelőket

és a szülőket annak érdekében, hogy minél kisebb és kevesebb kudarc érje őket a

közösségben.

A sajátos nevelést igénylő és egyéb részképességbeli problémákkal küzdő gyerekek részére

iskolánk kidolgozta, majd átdolgozta a HÍD projektet. Ezen kívül fejlesztőpedagógus dolgozik

és végzi a fejlesztő munkát iskolánkban. Szükség esetén pszichológus segítségét is kérhetjük a

szakszolgálattól.



32

A napközis és tanulószobai foglalkozásokon – az osztályt tanítókkal illetve a szaktanárokkal

történő folyamatos kapcsolattartás alapján – külön figyelmet fordítunk azokra a tanulókra,

akiknél lemaradást, megtorpanást tapasztalunk, hogy átsegíthessük őket a nehézségeken.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segíti:


A differenciálás, a kooperatív módszerek, eszközök és eljárásmódok alkalmazása

A nívócsoportos oktatás

A napköziotthon

A tanulószoba

Az egyéni fejlesztő foglalkozások

A felzárkóztató foglalkozások

A korrepetálások

Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata

A továbbtanulás irányítása, segítése

III. 9. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

Az iskola tanulóinak heterogén összetételéből adódóan különösen nagy gondot kell

fordítanunk azokra a gyermekekre, akik szociálisan hátrányos helyzetben vannak, vagy

átmenetileg abba kerültek. Erről az osztálytanítók és az osztályfőnökök helyzetelemzéseikben

konkrétumokkal rendelkeznek. A hátrányos és a halmozottan hátrányos tanulók

feltérképezése elősegíti a megsegítés tervezését, szervezését.


Emelt óraszámú oktatás

Nem szakrendszerű oktatás

Iskolaotthon

Napközi

Tanulószoba

Diákétkeztetés

Felzárkóztató foglalkozások

Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata

A nevelők és tanulók segítő, személyes kapcsolatai

A szülők, a családok nevelési életvezetési gondjainak segítése

A családlátogatások

Továbbtanulás irányítása, segítése

Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége

A tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatások

Az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek

Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak

érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben

részesüljenek

Esélyegyenlőségi program



33

III. 10.. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES

NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK

JEGYZÉKE:

Az iskola nevelő- oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az

osztálytermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják ( tantermeként egy-egy ):

írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videó lejátszó, kazettás magnetofon, CD

lejátszó.

Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Képek, betűkártyák, szótagkártyák (3 db)

Hívóképek (3)

Írott és nyomtatott ABC (falikép) (3db)

Kis és nagybetűs nyomtatott ABC (falikép) (3

db)

Betű sin (3 db)

Írott kis és ABC (3 db)

Bábok (30 db)

Fali tablók: (12 db)

- Hangtani ismeretek

- Szavak alakja, jelentés.

- A szó

- A mondat

Gyereklexikon (12 db)

Szólások, közmondások könyve (4db)

Nemzeti jelképek (fali tabló9 12 db

Fali táblák

- Igék

- Az igenevek

- A teljes hasonulás

- Mondat

- Az állítmány fajtái

- A jelzők rendszere

- Ok és célhatározó

Történelmi arcképsorozat (6db)

Helyesírási szabályzat és szótár (12db)

Alsós tanári kincsestár (RAABE)

Hangkazetta (versek, megzenésített változata)

(10dbí)

Irodalomtörténet képekben) 2db

Életrajzi lexikon 2 db

Mágnes 30db/osztály 12 db

Applikációs ragasztó/osztály 12db

Eseményképek 6 db

Értelmező szótár 6 db

Szinonima szótár 6 db

Történelmi eszményképsor 3 db

Író(+költői) arcképsorozat 3db

Időszalag 12 db

Alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként)

Űrmérték (cl, dl, l).

Demonstrációs óra (6db)

Táblai vonalzók (6db)

Táblai körző (6db)

Számkártya (1-1000-ig)(3db)

Helyi értéktáblázat (12db)

Kéttányéros mérleg és súlysorozat (2db)

Hőmérő (12 db)

- Kinti

- Benti

Méterrúd 12 db

Logikai készlet 225 db

Szöges tábla 12 db

Téglatest 12 db

Kocka 12 db

Diasorozat 6 db

Színes rúd 300db

Dienes készlet (2-es 52 db

Dienes készlet (3-as) 64

Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Az idő (oktatótábla) 2 db

Iskolai iránytű 45 db

Magyarország domborzati térképe4db

Magyarország közigazgatási térképe a

megyecímerekkel 4 db

Hőmérő 50db

Borszeszégő 4 db

Domborított földgömb

Távcső

Zseblámpa

Ablakhőmérő

Üvegpohár 30db

Vízhőmérő 4 db

Rúd mágnes 10db



34

Kémcső + fogó 30db

-Applikációs ragasztó/osztály 12db

Eseményképek 6 db

Értelmező szótár 6 db

Szinonima szótár 6 db

Applikációs képsorozat 1-4.oszt. 4 db

Videokazetták:

- Életközösségek I.

- Életközösségek II.

- Életközösségek III

- Életközösségek IV.

- Vadon nőtt gyógynövényeink

Dunántúli középhegység

Dunántúli dombvidék

Alpokalja

Ismeretterjesztő filmek (Reflektor, Videó,

9494 Kópháza, purisics 26.)

- Kis növényismeret

- Erdő mélyén

- Vadvirágos réten

- Vizek mentén

- Hazánk nagy tájai

Homokasztal + terepasztal figurák

Tanulói kísérleti dobozok (15 db)

Ásványok

Magyar nemzet jelképei (fali tabló)

Élő természet (dia pozitívok.)

Testünk (videofilm)

Közlekedés szabályai (videofilm)

Nagyító

Szűrőpapír

Személymérleg

Jelzőtáblák (appl. falitábla)

Állathangok - kazetta

Képek érzékszervekről

Lázmérő

Elsősegélydoboz

Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob

Magnó

Hangoszlop kocka

dallamkirakó

övvonalas tábla (mágneses)

Falitábla a zenei anyaghoz kapcsolódva

hangvilla

ritmuskirakó

Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy

CD-n;

- Magyar népzenei anyag

- Gyermekdalok

- Himnusz

- Szózat

- Magyar és rokon népek dalai

- Cselekményes zenék - nőikar, férfikar,

- vegyes kar - Iskolai ünnepek újabb dalai

- Európai népdalok

- Egyházi énekek

- Jeles napok, ünnepkörök dalai

- Kórusművek, műzenei szemelvények

Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Dia pozitívek:

Steindl Imre: Országház

Kispaládi parasztház

Thököly vár Késmárk

Medgyessy Ferenc: Anyaság

Kolozsvári testvérek; Szt. György szobra

Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű

Szőnyi István: Este

Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja

Pablo Picasso: Mária arcképe Ferenczy Noémi:

Noé bárkája gobelin

Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék

Hollókői ház

Füstös konyha

Eugéne Delocroix: Villámtól megriadt ló

Matyó tisztaszoba

Mai lakóház külső és belső képe

Árva vára

Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum

Schaár Erzsébet: Kirakat

Albrecht Dürer: Nyúl, Önarcképe - ezüstvessző

rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvéből

Paul Cézanne: Csendélet

Ferenczy Károly: Festőnő

Fényes Adolf: Testvérek

Vaszilij Kandinszkij: Festmény három

folttal

Bálint Endre: Vándorlegény útra kél



35

Ember alakú buttela

Kerített ház - Pityerszer

Botpaládi ház

Faragott, festett, oromzatos ház

Hegyhátszentpéter

Hősök tere

Vajdahunyad vára

Makovecz Imre: Sárospataki

Művelődési Ház

Ferenczy Béni: Bem érem

Götz János: Szarvas

Liget Miklós: Anonymus

Cseh László: Táncolók

Michelangelo: Ádám teremtése

Ferenczy Károly: Október

Fényes Adolf: Babfejtők

Koszta József: Tányértörölgetők

Glatz Oszkár: Birkózók

Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes

tojás, mézeskalács báb

aratókorsó, tálak, miskakancsó

Magyar koronázási jelvények

Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Olló, kés, vonalzó (40db)

Mintázó eszközök (20 db)

Szerelőkészlet

Építőkészlet Építőkocka (fa)

Szövőkeret (30db)

A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Térkép (irodalomtörténeti (2 db)

Írói arcképsorozat ( 1 db)

Magyar értelmező szótár (5 db)

Szinonima szótár (5 db)

Helyesírási tanácsadó szótár (10 db)

Életrajzi lexikon (5 db)

Helyesírási szabályzati és szótár (25 db)

Hanganyag (hangkazetta, CD): (1-1 db)

Népdalok, népmesék

János vitéz

Mitológiai és bibliai történetek

Versek (Petőfi, Arany)

A kis herceg

Görög regék és mondák

Rege a csodaszarvasról

Népballadák

Arany János: A walesi bárdok

Toldi

Egri csillagok (részletek)

Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi

Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei

Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi

Sándor, Arany János, Jókai Mór művei

Halotti beszéd és könyörgés

Ómagyar Mária - Siralom

Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy Jó

mindhalálig (rádiójáték)

Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső,

József Attila, Radnóti Miklós versek

Megzenésített versek

Videofilmek:

Magyar népmesék

János vitéz(rajz film)

A Pál utcai fiúk (film)

Rab ember fiai (film)

Magyar mondák:

Álmos vezér

A fehér ló mondája

A szentgallani kaland

Botond

Lehel kürtje

István megkoronázása

Arany: A walesi bárdok

Ludas Matyi (rajzfilm)

Egri csillagok (film) Janus Pannonius emlékére

Mátyás könyvtára

A Corvinák

Balassi. Csokonai: A felvilágosodás

Mikszáth: Szent Péter esernyője

(film)

Mikszáth prózája

Liliomfi (film)

A reformkor I-II.

Petőfi

Egy magyar nábob (film)

Kárpáti Zoltán (film)

A kőszívű ember fiai (film)

Halotti beszéd

Légy jó mindhalálig (film)

Móricz és a Légy jó mindhalálig

Móricz élete

Nyugat

A fiatal József Attila

Erőltetett menet (film)



36

Könyv:

Népmesegyűjtemények (10 db)

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és

közmondások (10 db)

Gabnai Katalin: Drámajátékok (5 db)

Kaposi László: Dráma foglalkozások(5 db) Montágh Imre: Mondjam, vagy mutassam (5 db)

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (30 db) Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30 db) Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (30 db) Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (30db) Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db)

Fali tablók:

Hangtan

A teljes hasonulás

Jelentéstan

Szótan

A szófajok

Jelentés

Szerkezet

Mondattan

Magyar nyelvemlékek

Nyelvcsaládok

Az angol nyelvtanítást segítő felszerelések és taneszközök:

Videokazetták Methodology Mix (videó)

Muzzy in Godoland Window on

Britain Project I-II.

Top Songs Szópek 1-3. oszt.

"Nyelvi táblázatok:

The Tenses British Isles

Sentense- Building

English for Beginners

Irregular Verbs

Time and Seasons

Angol ABC

Angol nyelv garnitúra (10db 50 x 70 cm)

Shine hangkazetták (I-III.) (24 db)

Shinc tankönyv (I-III.) (12 db)

Shin munkafüzet (I-III.)(12db)

Shine tesztkönyv (I-III.)(3db)

- Angol - Magyar szótár (15 db)

Magyar- Angol szótár (15 db)

Angol Tanári Kincsestár /Raabe /

A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Matricaszótár

Kártyajáték

Német feladatlapok

Társasjáték

A francia nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Nyelvi oktatótáblák Regles de Syntaxe Conjugaisons Requlieres Német nyelvtani matricaszótár Német

Magyar szótár (10 db) Magyar - Német szótár (10 db)

Német Tanári Kincsestár (RAABE)

Place de Pronous

Francia - Magyar szótár (] 0 db)

Magyar - Francia szótár (10 db

Idegen nyelv tanítása –

Nyelvi labor Képek társalgási témákhoz (42 db)



37

A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök

Táblai körző fa (6 db)

Táblai vonalzó 45"-os fából (6 db)


Táblai szögmérő fából (6 db)

Méter rúdfából (5 db)

Összerakható m² (5 db)

Alaphálók, alapábrák (2 db)

Nagy matematikusok arcképei (5 db)

Sík és térmértani modellezőkészlet (6 db)

Kocka- téglatest (testek) (10 db)

Űrmérték sorozat (10 db)

Szétszedhető dm3 (3 db)

Műanyag henger (5 db).

Műanyag kúp (5 db)

Műanyag hatszög alapú hasáb (5 db)

Két karos mérleg és súlysorozat (5 db)

Matematika Tanári Kincsestár (RAABE) 1 db

Műanyag ötszög alapú hasáb (5 db)

Testek felszíne, térfogat (falikép) (2 db)

Algoritmus folyamatábra (falikép) 2 db

Zsebszámológépek (15 db)

Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Pentium típusú számítógép (Í5 db szükséges) 8

db van

Monitor SVGA (15db) 14van

Billentyűzet (15db)

Egér (15 db)

CD meghajtó (15dh)

Hangkártya + hangfal (15 db)

Tintasugaras nyomtató (1 db) szükséges

Fali tablók:

A számítógép belső felépítése (IBM-02.)

Az input-output eszközök

Csatlakoztatása 0 A billentyűzet o

Billentyűzetoktató tábla

Alapvető programok:

Windows 98 szükséges

Microsori0ff! ce2000

Szoftver az Internet hálózatban való

Működtetéshez

Táblaíró kit 4 színű közép vastag

Biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Biológiai egységcsomag (6 db)

Bonctű (15db)

Csiráztató (15 db)

Dia pozitívek az 5-8. osztályos biológia

tanításához

Kézi nagyító (I5 db)

Metszettároló

Mikroszkópizáló

Mikroszkóp (15 db)

Szilvafa virága (modell)

Burgonya virága (modell)

Rovarok (oktatótábla)

Lepkék (oktatótábla) Sertés koponya Juh koponya Madár csontváz

Emlős csontváz

Fogtípusok

Lábtípusok

Szarvasmarha (oktatótábla)

Házityúk (oktatótábla)

Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatólába)

Fenyő (oktatótábla)

Erdei pajzsika (oktatótábla)

Kocsányos tölgy virága (oktatótábla)

Ehető és mérgező gombák (oktatótábla) |

Keresztes pók (oktatótábla)

Mókus (oktatótábla)

Sün (oktatótábla)

Szarka (oktatótábla)

Róka (oktatótábla)

Szarvas vagy őzagancs

Hazai füves [területek legjellemzőbb élőlényei

(oktatótábla) |

Görény (oktatótábla)

Sáska (oktatótábla)

Ürge (oktatótábla)

Varjú (oktatótábla)

Folyok, tavak legjellemzőbb élőlényei

(oktatótábla)

Hal (csontváz)

Béka (csontváz)

Rák testfelépítése (oktatótábla)

Fürge gyík (csontváz)

Nemzeti parkjaink (falitérkép)



38

Fali tablók: A sejtmagnélküli egysejtűek

Szivacsok

Gyűrűsférgek

Puhatestűek

Ízeltlábúak

Gerincesek

Moszatok, zuzmók, mohák, Harasztok

Nyitvatermők

Zárvatermők

A lomblevél működése

A virág és a virágzat

Termések, terméstípusok

Fásszár keresztmetszete

Egyszikű szár keresztmetszete

Az emberi bőr (bőrmetszet)

Emberi csontváz

Csípőcsont

Csöves csont

Koponya

Emberi torzó

Lapos és csöves csont metszete

Emberi nyelv fogakkal (modell)

Légzés (oktatótábla).

Szív-modell

Vese (metszet)

Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla)

Szem (modell (2 db)

1-fallás és egyensúly szerv (modell).

Emberi fejmetszet

Fül (modell)

Emberi agy

Védett madaraink (tabló)

Emberi fog

Rák tagolt váza

Madár szárnya és tolla

Macska csontváz

Macska koponya

Házinyúl belső szervei (tabló)

Házigalamb belső szervei (tabló)

Pete Barázdálódása

Háziállatok hangja (hangkazetta)

Almafa virág

Növényprés

Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök

Videofilmek

Az élelem

Alapvető élelmi-szerek

Az izmok és a mozgás

A dohányzás és az egészség

Vigyázz a gyógyszerekkel

Járvány, avagy a gyermek kábítószer- alkohol e

Ép testben ép lélek ®

Az emberi szervezet reprodukciós rendszere

A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Falitérkép

Az ókori Kelet Az ókori Görögország

A Római Birodalom

Bibliai országok - Pál apostol utazásai

Magyarország X-XI. sz.

A magyar népvándorlás és a honfoglalás

Európa Nagy Károly korában

Magyarország a korai feudalizmus idején

A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől

a XV. sz. elejéig

A tatárjárás Magyarországon 1241-42

A Föld népei a XIV-XV. században

Magyarország 1526-1606

Európa a XIV-XV. században

A feudális Magyarország a XV. században

Magyarország a XVII. században

Európa a XVII. század közepén

Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás

XV-XVII. század

Magyarország Bethlen Gábor korában (1629)

Magyarország népei a XVIII. század végén

Európa a XVIII. század végén

A Föld népei a XVI-XVIII. században

Az 1848/49-es szabadságharc

Európa a XIX. század második felében

Európa a XIX. században

Európa 1815-1849

Európa az I. világháború idején

A gyarmati rendszer 1830-1914



39

Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben

A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975)

A Tanácsköztársaság honvédő harcai

Európa a II. világháború idején

Hazánk felszabadulása

Videokazetta(1-l db)

Az ókori Egyiptom

Egyiptomi hétköznapok

Egyiptom. a Nílus ajándéka

Egyéb:

Írásvetítő transzparens:

Transzparens sorozat az általános iskolai

történelem tanításához (5-

8. évfolyam)

Diapozitív sorozat az általános

iskolai történelem tanításához (5-

8. évfolyam)

A magyar államcímer története (falikép)

A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Terepasztal

5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz

tanításához (2 db) 5-8. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a

környezetismeret és a földrajz tanításához (2

db)

Kőzetgyűjtemény

5-8. osztályos táblai vaktérkép sorozat (2 db)

Hőmérő (15 db)

Iránytű (15 db)

Térképjelek. alapkészlet (2 db)

Magyarország térképe (falitérkép)

A Föld éghajlata ( fali térkép)

A Föld természetes növényzete (falikép)

A Föld domborzata (falitérkép)

Földgömb05db)

Tellurium

A Föld felszíne (dombortérkép)

A Fö1d morfológiai térképe a hengerfenék

domborzatával (falitérkép)

A Föld forgása és keringése (falikép)

Ausztrália ós Új-Zéland domborzata

(falitérkép)

Észak-és Dél-Amerika domborzata

Ázsia domborzata és vizei (falitérkép)

Hegyképződés oktatótábla

Naprendszerünk falikép

Budapesti térkép

Magyarország természetvédelmi térkép

Európa Domborzata és vizei (falitérkép)

Európa országai (falitérkép)

Észak-Európa (falitérkép)

Kelet-Európa (falitérkép)

Közép Európa (falitérkép)

A Kárpát-medence domborzata és vizei

(falitérkép)

Ásványgyűjtemény

Tároló (20db)

Domborzati modellek (20 db)

Az idő falitábla

Észak-Amerika

Dél-Amerika

Az USA gazdasága

Közép és Dél-Amerika gazdasága

Hellman féle csapadékmérő henger

Természettudományok

Tanári Kincsestár RAABE Kiadó

A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök

Írásvetítő fólia-sorozat (fizika 6-8. osztály)

fényből áram (videokazetta)

Részecskemodell (videokazetta)

Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat)

Mágneses készlet (komplett)

Rugós erőmérő (30 db)

Kétkarú emelő (5 db)

Karos mérleg, súlysorozattal (5 db)

hőtani készlet (l db)

Generátor minta (1 db)

Elektro motor és generátor (4 db)

Elektro varia (tanári bemutató eszközkészlet)

(1db)

Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök

létrehozására (30 db)

Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (30 db) Prizmatartó (1 db)

Demonstrációs alapkészlet 6-8. (1 db)

Tanulói karos mérleg emelőtartozék (6 db)

Fizikai mértékegység-táblázat (4 db)

Fénytani tanulókísérleti eszköz (1 db)



40

Metronóm

Levélmérleg (2 db)

Erőmérő (12 db)

Hőmérő (-40"C +50°C) raktárban (2 db)

Bimetál szalagminta

Ebonitrúd (2 db)

Gravesande készülék

Tanulók kísérleti hőmérő 100 °C-ig (10db)

Hőtani tanulókísérleti készélet (10 db)

Mechanikai tan. kis. Eszköz (10 db)

Voltax 2. (25 db)

Elektromos generátorminta (10 db)

Elektromos csengő (10 db)

Csengő reduktor (8 db)

Optikai pad (készlet) (1 db)

Mikola cső (10db-os)

Lejtő

Közlekedő edény

Kétütemű robbanómotor

Négyütemű robbanómotor

Írószerkezetű kiskocsi

Fajsúlytest sorozat

Barométer

Elektroszkóp

Pirométer

Súlysorozat

Demonstrációs erőmérő (2 db)

lndukciós tekercspár

Fizikusok arcképcsarnoka (2 db)

Mágnespatkó

Asztalra szerelhető csiga

A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Vegyszerszekrény (1 db)

üvegkád (5 db)

vegyszeres kanál (10 db)

Kémcső (50 db)

Főzőpohár (25 db)

Óraüveg (10 db)

Borszeszégő (10 db)

Kémcsőfogó (10 db)

Vasháromláb (10 db)

Azbesztháló (10db)

Vízbontó készülék (1 db)

Hajlított üvegcső (15 db)

U alakú üvegcső

Mérőhenger (20 db)

Küvetta (15 db)

Bunsenégő (10 db)

Kémcsőtartó állvány

Bunsen állvány

Erlenmayer lombik (10 db)

Oldalágas gömblombik (5 db)

Oldalágas kémcső (10 db)

Üveglap (20 db)

Szűrőkarika (10 db)

Lombikállvány (2db)

Porcelán tégely (5 db)

1 literes mérőedény

Konyhasókristály modell (1 db)

Cukorgyártás doboz

Vas- és acélgyártás doboz (1 db)

Gömblombik (5db)

Precíziós mérleg + súlysorozat (l db)

Égetőkanál (10 db)

Liebig hűtő (1 db)

Méregszekrény (1 db)

Kalotta molekulamodell (1 garnitúra)

Pálcika modell (l garnitúra)

Mágneses atommodell (1 garnitúra)

Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) (1-1 db)

Fali tablók: - Atomok elektronvonzó képessége

- Fémek jellemerősségi sora

- Periódusos rendszer

- Elektronhéjak kiépülése

- Oktatótáblák:

- Fémek reakciói vízzel

- Fémek reakciói savval

- Sav-bázis reakció

- Közömbösítés

- Redukció a redukáló sorban

- Peptid kötés

Videokazetták

- A fémek általános jellemzése

- Az élet elemei Levegő, tenger, kőzet

- Atom és molekula

- Tűzijátéktól a házépítésig

- A magyar ezüst, az alumínium.

- Lidércfény és nitrátos vizek

- Kénsava a felhőből és a gyárból

- Szabadon kötve

Írásvetítő transzparens sorozat a 7. 8. osztályos

kémiatanításához (l-l db)



41

Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Pianínó A kerettantervben szereplő zenehallgatási

anyag hangkazettán vagy CD lemezen

Videofilmek:

- Tánctípusok

- Jeles napok népszokásai

Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek,

eszközök

- Ritmusbot (10 pár)

- Csörgődob (1 db)

- Triangulum (2 db)

- Furulya 11 db) 333 olvasógyakorlat (27 db)

33 könnyű kórus (9 db)

Hangoszlop kocka (1 db)

Cintányér (l db) Ritmus és kottás olvasókészlet (1 db) Mozgó hangostábla (tanulói) (5 db)

Mozgó hangostábla (tanári) (1 db)

Hordozható hangjegytábla (3 db)

Metronóm (1 db)

CD tartó 50 CD tárolásához

Kulcsa a muzsikához CD sorozat

Kulcs a muzsikához fali tablók sorozat

Zeneszerzői arcképsorozat

A felső tagozat rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Műanyag, állátszó hengerek, gúlák

Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz

Táblai körző (fém hegyű)

60"-os táblai vonalzó


100 cm-es táblai vonalzó

Táblai szögmérő

Műanyag, állátszó kocka, tégla

Demonstrációs testek (fa)

Dia pozitívek: a kerettantervben a

megismertetése, elemzésre ajánlott

műalkotásokról (l-l db)

Videofilmek:

Képzőművészet a honfoglalás

idején

A román stílus

A gótika

Reneszánsz

XIX. század művészete XX. század művészete

Pásztorkodás a Hortobágyon

Testbeszéd, gesztus

Falitáblák 1 sorozat

Rajztábla(30db)

Dia: Magyar Népművészet

Olló (30 db)

Rajzállvány (4 db)

A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Fareszelő lapos 25x200 (20 db)

Fareszelő gömbölyű 10x200 (20 db)

Fareszelő fél gömbölyű 25x200 (20 db)

Vasreszelő lapos 25x200 (20 db)

Vasreszelő gömbölyű 10x200 (20 db)

Vasreszelő fél gömbölyű 25x200 (20 db)

Laposfogó (20 db)

Kalapács 15-20dkg

Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (20-20 db)

Fafűrész (illesztő), vasfűrész (20-20 db)

Lyukfűrész (10 db)

Kézi fúró (amerikáner (4 db)

Lemezvágó olló (20 db)

Faliképek a fa megmunkálásához (5 db)

Szerelő készlet, gépelemek tanításához (4 db)

Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db)

Asztali fúrógép (állványos) (1 db)

Asztali körfűrész (1 db)

A gépek (fali tabló) (3 db)

Kerékpár (1 db)

KRESZ-táblák(oktatótáblák)(l-l db)

LEGO-DACTA építőkészlet (4 db)

Táska varrógép (5 db)

Black and Decker (1 db)

Kézi menetfúró (20db)

Miniplex (10db)

Asztali köszörű (20 db)

Satu (30 db)

Mini fúrókészlet (3 db)

Trafó (1 db)

Fémkörző (30 db)

Slöft kés (30 db)



42

Csavarhúzó (30 db)

Bőrlyukasztó (30 db)

Tolómérő (20db)

Olló (30 db)

Menetmetszőkeret (20 db)

Hosszabbító (16 db)

Rajztábla (30db)

Műanyagprés (8 db)

Szabóolló (5db)

Vasaló (2 db)

Hátsótengely differenciált műve (1 db)

Sebességváltó (1 db)

Kormánymű csigával (1 db)

Tárcsás tengelykapcsoló (1 db)

Véső (2 db)

Pontozó (5 db)

Talpas derékszög (10db)

Mérőléc(15 db)

Forrasztópáka (20 db)

A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Dobbantó (3 db)

Torna számoly (15 db)

Medicinlabdák (60db)

Ugráló kötél (60 db)

Kézi súlyzók (60 db)

Mászókötél (16 db)

Kosárlabda (30 db)

Kézilabda (30db)

Futball-labda (15db)

Ugródomb (l db)

Magasugrómérce fém (1 pár)

Magasugróléc (2 db)

Kislabda (60 db)

Súlygo1yó 3 kg (3db)

Súlygolyó 4 kg (6 db)

Húzókötél (4db)

Rajttámasz (4 db)

Tornaszőnyeg 200x 100x6 cm (2 db)

Tornapad (12 db)

Váltóbot (30 db)

Gumi kötél (30 db)

Tornabot (30 db)

Torna karika (30 db)

Filcszőnyeg 12x2mx2cm (1 db)

Tornaszőnyeg 2mx 140x 10cm (25 db)

Gumilabda (60 db)

Gerenda (kicsi) (1 db)

Testmagasságmérő (1 db)

sport védőháló (1 db)

Kézilabda kapuháló (2 db)

Gördeszka (10 db)

Görkorcsolya (20 pár)

Sportfúvó kompresszor (1 db)

Súlypontemelkedés mérő (1 db)

Kosárháló (4 db)

Tollaslabdaháló (2db)

Tollsütő (15 pár)

Bója(15db)

Kapa(l db)

Gereblye (1 db)

Ásó (1 db)

Mérőszalag (5 db)

Műanyag kosár (2 db)

Labdatartó rács (2 db)

Gólyaláb kicsi (40 db)

Gólyaláb nagy (40 db)

Úszódeszka (20 db)

Szobamérleg (l db)

Vízilabda (5 db)

Terraband gumikötél

Röplabda (15db)

Stopperóra (6 db)

Mászórúd (10 db)

Szerhordó kocsi (2 db)

Pingpongasztal (5 db)

Mini focikapu (4 db)

Mini focikapu háló (4 db)

Pingpongháló tartóval (5 db)

Kengurulabda (30 db)

Pingponglabda (1 tanévre) (500 db)

Tollaslabda (1 tanévre) (500 db)

Jelzőtrikó (30db)

Pulzusszámláló karstopper (2 db)

Eredményjelző (1 db)

Szeleptű (12 db-os készlet) (1 db)

Floor-ball 12 db-os készlet 3 labdával (2 db)

Tornaszekrény (3 db)

Gyűrű (1db)

Gerenda



43

Médiaismeret eszközigénye:

Műsoros videokazetták kb. 20 db Üres videokazetták kb. 20 db

Videó filmfelvevő (kamera)

Fényképezőgépek (5 db olcsóbb kivitel)

Diakeretek, papíranyagok, ragasztók

Szükséges eszközök a tánc tanításához

Népzenei CD-k, kazetták

Tükör (előtte elhúzható függönnyel)

Segédlet a néptánc tanításához (Dél-Alföld, Sárköz, Palócföld, Dunántúl, stb.)

Háztartástan eszközigénye:

Konyhamérleg (2 db)

Fémszűrő (2 db)

Konyhai reszelő (3 db)

Műanyag tányér (30 db)

Műanyag tál (8 db)

Kenyérkosár (4 db)

Mosogatótál (2 db)

Kompótos tálka (30 db)

Műanyag vödör (2 db)

Tartó edények (12 db)

Tepsi (4 db)

Húsdaráló db)

Robotgép (3 db) Teáskanna (3 db)

Műanyag pohár (30 db)

Műanyag bögre (30 db)

Fakanál (8 db) Műanyagkancsó (4 db)

Tölcsér (3 db)

Lábas alátét (6 db)

Palacsintasütő (6 db)

Szűrőkanál (1 db)

Merőkanál (4 db)

Meggymagozó (1 db)

Krumplinyomó (2 db)

Szedőkanál (4db)

Habverő (2 db)

Fedő (7 db)

Keverőtál (2 db)

Fazék (3 db)

Lábas (4 db)

Nyújtófa (2 db)

Nyújtódeszka (2 db)

Konzervbontó (2 db)

Fémtálca (6 db)

Kés készlet (10 db)

Evőeszközök (90 db)

Citromfacsaró (2 db)

Galuskaszaggató (l db)

Vágódeszka (5 db)

III. 11. A SZÜLŐ, TANULÓ, PARTNER, ISKOLAI PEDAGÓGUS

EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK

LEHETŐSÉGEI

Szülőkkel való kapcsolatunk:

A gyermekek érdekében ezt kiemelt fontosságúnak tartjuk, hiszen csak a szülőkkel

együttműködve tudjuk személyiségüket, képességeiket alakítani, formálni.

Folyamatos, rendszeres és közvetlen kapcsolattartásra törekedtünk eddig is és a továbbiakban

is erre törekszünk.

Sajnos nem minden esetben sikerül megfelelő kontaktust kialakítanunk, vannak, akik mereven

elzárkóznak megkeresésükkor.

Tapasztalatunk, hogy általában problémás gyermekek esetében /magatartási vagy tanulási/

kerülünk ilyen helyzetekbe, bár számunkra fontosabb lenne az együttműködés.

A szülők nagytöbbsége azonban szívesen dolgozik együtt velünk.

H u n y a d i M á t y á s Á l t a l á n o s I s k o l a 2030 Érd , Túr ut ca 5 -7 . Te l . : /Fax: 06 23 375 230 E-ma i l :hunyad i . e rd @hawk .hu

44

Részt vesznek az iskola rendezvényein, aktívan bekapcsolódnak azok előkészítésébe,

lebonyolításába.

A kapcsolattartás formái:

szülői értekezletek /osztály és iskolai/

fogadóórák

nyílt napok /évente két alkalommal, amikor a tanórai munkát is megismerhetik/

családlátogatás - a gyermek környezetének megismerése érdekében

/ 1. és 5. évfolyam, vagy osztályfőnök változása esetén/

alapítványi - szülők - nevelők bálja – kötetlen találkozás, beszélgetés

Hunyadi-napok rendezvényei

Egyéb iskolai rendezvények, ünnepélyek

Hídprojekt megbeszélései

Bármikor nyitva áll a szülők előtt az iskolánk

A minőségfejlesztési rendszer kiépítésével komoly kapcsolatbővítés történt a szülőkkel:

Szülői elégedettségi, elvárási, elégedetlenségi kérdőívek küldése, annak összegzése

konkrét véleményeket fogalmaz meg számunkra.

Kérdőíves felmérést végeztünk, melyre a szülők többsége válaszolt. Ezek és az osztályfőnök-

szülő kapcsolatok alapján tudjuk, hogy a szülők többsége elégedett az iskola oktató - nevelő

munkájával, megjelenésével, felszereltségével. Megfelelőnek, arányosnak tartják a tanulók

szellemi és fizikai megterhelését. Elvárják, hogy az oktatás-nevelés megfelelő összhangban

legyen. Esetenként azt is, hogy kényes helyzetekben /serdülőkor problémái, szexuális

felvilágosítás, drogkérdés, agresszivitás, stb./ az iskola a családi feladatokat is vállalja át.

A szülők kétharmada a reáltárgyak oktatását tartja fontosabbnak. Nagyrészük ebben segíteni

nem tud, azt szeretné, ha a tanuló az órán mindent elsajátítana. Természetesen ezt az iskola

teljességgel nem vállalhatja fel.

A szülők számára az elkövetkezendő időben előadásokat, beszélgetéseket, szakmai fórumot

szervezünk a gyermekek nevelésével és tanulásával kapcsolatos kérdésekről.

Partneri együttműködésünk alapja az iskolai MIP.

Intézményünk partneri igényfelmérésen alapuló minőségfejlesztési rendszer kiépítését kezdte meg

2004. novemberében, amelyhez az OKKER által ajánlott ún. OKAIM-modellt választottuk.

Választásunkban a következő szempontok játszottak szerepet:

Az OKAIM

- TQM alapú minőségbiztosítási rendszer

- Adaptálható

- Igazodik a helyi feltételekhez

- Önellenőrzésre, önértékelésre, sikerkritérium megjelölésére épít

- Kitüntetetten kezeli a „hozzáadott érték” kategóriáját.

A 2005 júniusában elnyert OKAIM-védjegy erkölcsi és szakmai megbecsülés jele: tanúsítja az

intézmény minőségét.

A védjegy visszavonásig, újraértékelés nélkül 3 évig érvényes. A munka nem ér véget, hiszen újabb és

újabb területek fejlesztését kell megvalósítanunk, az elért eredményeket pedig igyekeznünk kell

szinten tartani.


45

A 2006-2007. tanévben a „Minősített nevelési-oktatási intézmény” címmel is elismert munkát

tovább folytatva újabb célokat és feladatokat fogalmaztunk meg, és az OKAIM-védjegy közelgő

megvédésére is igen nagy hangsúlyt fektettünk munkánk során.

Iskolánk vezetői, minden pedagógusa és segítő alkalmazottai közös összefogással arra törekedtek,

hogy az intézmény partnerközpontú szemléletét erősítsék korrekt, kiszámítható együttműködést

kialakítva partnereivel, minden érdekelt féllel.

2007-ben a tantestület, az iskolavezetés és a minőségirányítási csoport elkészítette a pedagógusok

teljesítményékelő rendszerét. Célja a teljesítmény méltányolása, a pedagógiai munka minőségének

javítása, a fejlődés elősegítése. Szolgálja a pedagógiai programcélok megvalósítását, az igények és

erősségek feltárását.

A 2007-2008. tanévben kipróbálásra került a teljesítményértékelési rendszer, melyben két-két kolléga

vett részt.

Célunk, hogy a közösen megalkotott rendszer megfeleljen az előre meghatározott céloknak és

alapelveknek:

Méltányolja a teljesítményt Konszenzus elve

Fejleszti a pedagógiai munka minőségét Pedagógiai megalapozottság

Méltányolja a fejlődést Kivitelezhetőség elve

Fejleszti a programcélok megvalósítását Mérhetőség elve

Segíti az egyéni igények és erősségek feltárását

Az értékelésben a következő arányok érvényesülnek:

Oktató-nevelő munka: 45%

Tanórán kívüli tevékenységek: 15%

Személyes tulajdonságok: 15%

Intézményi működést segítő tevékenység: 15%

Munkafegyelem: 15%

Az értékelést az igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető, MIP-vezető és az önértékelésben

résztvevő pedagógus végzi.

A teljesítményértékelési rendszert az intézményi MIP tartalmazza.

A 3 év leteltével az OKAIM-védjegy megvédésére anyagi fedezet hiányában nem került sor.


46

IV. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM


47

Tartalomjegyzék

VÁZLAT 48. oldal

IV.I. Törvényi háttér, szabályok 50. oldal

IV.II. Helyzetelemzés 51. oldal

IV.III. Erőforrások 54. oldal

IV.IV. Alapelvek 55. oldal

IV.V. Segítő kapcsolatok 59. oldal


48

V Á Z L A T

I. Törvényi háttér, szabályzók

II. Helyzetelemzés:

1. Környezeti tényezők

a. Az épületek, tárgyi feltételek.

b. Étkeztetés

c. Iskolai büfé

2. Állapotleírás

a. Az egészségügyi hálózat véleménye a tanulók egészségi állapotáról.

b. A gyermekjóléti szolgálat értékelése.

c. A tanulói kérdőívek értékelése.

d. A nevelők, szülők, egészségügyi hálózat kérdőíveinek értékelése.

3. Az iskola működése egészségnevelési szempontból

Az egészségnevelés színterei iskolánkban, hagyományaink.

a. Tanórán

b. Tanítási idő alatt – nem tanórán.

c. Tanórán kívüli egészségnevelési programok

III. Erőforrások

1. Személyi jellegű erőforrások

a. Iskolán belüli

b. Külső erőforrások

2. Tárgyi ill. anyagi jellegű erőforrások

IV. Alapelvek

1. Alapelvek

2. Hosszú távú célok

3. Feladatok

4. Rövidtávú célok, feladatok

5. A mindennapos testnevelés megvalósítása

6. Humánerőforrás jellemzői

Melléklet: Egészségügyi szolgálat véleménye


49

Mottó:

„Az egészséget az ember teremti és éli meg mindennapi élete díszletei

között, ahol tanul, dolgozik, él”.

Az egészségvédelem és az egészségnevelés kapcsolata

Egyén

Magatartás

Egészség Betegség

Feltételek

Társadalom

„Nem mindig lehet megtenni, amit kell,

De mindig meg kell tenni, amit lehet”.

Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi-lelki-jólét állapota”.

(WHO 1949)

Az egészség modern értelmezése

Egészség

Pszichés Szociális

Szomatikus

(jólét, alkalmazkodóképesség állapota)


50

IV.I Törvényi, jogszabályi háttér:

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a jogszabályokat, amelyek az iskola és az

egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá

különböző feladatokat szabnak az oktatási, és az egészségügyi ágazat számára.

1. a 2003. évi LXI tv.-nyel módosított 1993. évi LXXIX.tv. a Közoktatásról 48.§

(3) bek.

2. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló

243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet

3. a 96/2000. (XII.11.). országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a

kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”

4. A 1036/2003. (IV.12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy.hat. rövid és középtávú

céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról

5. a 46/2003.sz. (IV.16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan

Béla Nemzeti Programjáról

6. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,

forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény

7. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38.§ (1) és (2) bek.

8. az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3.sz.

melléklete

9. a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek

megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a

szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) NM rendelet

10. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv.

Az egészségnevelés iskolai területei

Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és

tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a

lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség,

hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos

beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben realizálódjanak.


51

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az

iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az

alábbiak:

Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete.

Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága.

Az értékek ismerete.

Az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe.

A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat.

A szenvedélybetegségek elkerülése.

A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

Az idővel való gazdálkodás szerepe.

A rizikóvállalás és határai.

A barátság, párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésében.

Személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete.

IV.II. Helyzetelemzés 11. Környezeti tényezők

a. Az épületek, tárgyi feltételek /lásd pedagógiai program/

b. Étkeztetés. Közétkeztetés

Választható étkezés: ebéd, tízórai - ebéd, tízórai – ebéd – uzsonna /

Az ételek minősége: A vezetőség, a konyha dolgozóinak és

élelmezésvezetőjének célja az egészséges és változatos ételek

elkészítése, összeállítása. A leves, főzelék, gyümölcs egész héten

megtalálhatók az étrendben.

A tízórai: egészség szempontjából főként – tejtermék

- pékáru

- gyümölcs

Céljuk, hogy a gyerekekkel megkedveltessék a barnakenyeret,

gyümölcsöket, zöldségféléket, rostos italokat.

Tanulóink 50 %-a veszi igénybe a napközbeni konyhai étkezést.

c. Az iskolai büfé a fenntartó és az ÁNTSZ jóváhagyásával, a földszinti

porta átalakításával a 2008-2009. tanévtől egészséges büfé címen

üzemel. Többek között gyümölcslevek, szendvicsek, gyümölcsök,

műzli szeletek jelentik a kínálatot.

12. Állapotleírás

A tanulók körében előforduló leggyakoribb elváltozások, egészségügyi

problémák / tartási rendellenességek, táplálkozási szokásokból adódó elhízás/,

stb.


52

a. Az egészségügyi hálózat véleménye a tanulók egészségügyi állapotáról

/Iskolaorvos, védőnők véleménye/.

b. A gyermekjóléti szolgálat értékelése.

c. A tanulók kérdőívének kiértékelése / kérdőív összeállítása a táplálkozási

szokásokról . Életmód: véleményük a dohányzásról, alkoholról, drogról.

/Drogprevenciós program - Lásd a helyi tantervben./

Kulcsproblémák

1. Iskolai környezet: az iskola tisztaságának minősítése, javítások, feladatok.

Mosdóhelyiségek állapota, felszereltsége, WC papír, folyékony szappan, kefe, stb.

2. Az otthon és az iskola kapcsolata. /A szülők bevonása a sport és egészségfejlesztő

programokba/.

3. Az iskola működése egészségnevelési szempontból.

Iskolánkban a tantestület túlnyomó része foglalkozik valamilyen szinten egészségnevelési

kérdésekkel a tanórákon és ezen kívül. Az egészségnevelés nem más, mint az egészség

megvédésével, megedzésével kapcsolatos tervszerű, szervezett, célirányos

személyiségfejlesztés.

Nincs a nevelésnek olyan területe, melyből az élet és egészség védelme kimaradna. Az

egészségnek az egyedik fejlődés minden szakaszában, a nevelési folyamat minden

mozzanatában alapozó szerepe van. Az egészségnevelés a pedagógiai munkánk

gyakorlatában integrálódik valamennyi nevelési feladathoz, integráns része minden

nevelési-oktatási területnek, valamennyi tantárgynak, azaz funkcionális egységet képez

minden nevelői tevékenységünkkel.

Az egészségnevelés színterei iskolánkban, hagyományaink

a. Tanórán

Az önálló Egészségtan modul bevezetése mellett sem nélkülözhető az egyes tantárgyak

szakmai anyagához kapcsolódó egészségnevelés. Van a szaktárgyi oktatásnak több olyan

szakasza vagy eleme, melyben a tudatos egészségvédelem, az egészségesebb megoldás,

választására való rávezetés lehetősége nagyobb. /pl. technika, osztályfőnöki órák,

biológia, természetismeret, kémia).

Az oktatás során megvalósuló egészségvédelmi munkánk két összetevőből áll:

1.) A nevelő mindennapos és folyamatos egészségnevelői tennivalói.

Ezek: - a tanulók egészségi állapotának megfigyelése, problémakezelés /kapcsolattartás,

szülő, iskolaorvos, védőnők)

- egészséges környezet biztosítása,

- az óravezetés félelemmentesség megvalósítása,

- lankadó figyelem esetén testmozgás, tevékenységváltás

- helyes ülésrend kialakítása /időszakos cserék)

- helyes testtartásra figyelmeztetés

- szellőztetés.


53

2.) A nevelő szaktárgyában megvalósítandó egészségvédő

- ismeretközlésből,

- magatartásirányításból,

- normamagyarázatból stb. álló tennivalók.

Az osztályfőnöki órák tananyagában minden évfolyamon kiemelten foglalkozunk az

egészségvédelemmel.

Pedagógusaink legfőbb segítői egészségvédelmi kérdésekben az egészségügy dolgozói: az

iskolaorvos és a védőnők, iskola-fogorvos.

Már hagyománynak számít intézményünkben az osztályfőnöki órákon védőnők által

tartott előadássorozat, melynek témáit az osztályfőnök a tanulói igények egyeztetése után

döntik el.

b. Tanítási idő alatt – nem tanórán

Az iskolai élet során több olyan alkalom adódik, amelyben a nevelőnek ill. iskolánk

dolgozóinak, tanulóinak sajátos, „intézkedési” faladata adódik.

Ilyenek: óraközi felügyelet a folyóson,

- a WC-k körzetének tisztaságára történő felügyelet,

- udvari szabad foglalkozás, játékrendjének biztosítása.

A nevelés egész folyamatában jelenlevő célfeladatunk: - a szemetelés megakadályozása,

- a lépcsők, folyosók, tantermek tisztasága,

- étkezés kulturáltsága,

- az iskolai dohányzás megelőzése /intézkedési rend/

- tanfelszerelés esztétikájának ellenőrzése,

- munkarend,

- valamennyi tanár feladata: - pl. udvariasságra, figyelmességre

nevelés, közlekedési szabályok betartása, stb.

c. Tanórán kívüli egészségnevelési programok

Sport: - szakkörök

- házi bajnokságok

- városi rendezvények

- kerékpártúrák,

- kirándulások, túrák

Figyelemfelkeltés, szervezés: agitálás véradásra,

kiállítások,

rajzverseny

pályázatok (egészséges táplálkozás)

faliújság: cikkek, képanyag gyűjtése


54

Tevékenységek: takarítás, Föld napja, tisztasági verseny, zöld környezet, közös

parkosítás, fa- és növényültetés.

Előadássorozatok: pl. drog, táplálkozás, mozgás, szexuális felvilágosítás témakörökben.

VI.III. Erőforrások

Elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, külső intézményekkel, a

szülői házzal jó kapcsolatot alakítson ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés

egyben egészségnevelési munkánk erőforrása is. Ápoljuk ezeket a kapcsolatokat.

13. Személyi jellegű erőforrások

a. Iskolán belüli

Iskolavezetőség: támogatja az egészségnevelési programokat. A minőségi

munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat

teremt. Aktívan rész vesz ilyen programokon.

Tanárok

Az iskola minden tanárának feladata, hogy egészségvédő magatartása

példaértékű legyen a tanulók számára. Kiemelt feladata van a nevelési, a

testnevelési, természettudományi illetve a technika, rajz

munkaközösségeknek a tanulók egészségvédő-megőrző magatartásának

A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

- Az iskola adminisztratív dolgozói: támogatják a tanári munkát a

programok hátterének biztosításával.

- Technikai dolgozók: a programok tárgyi feltételeit biztosítják.

Karbantartják a vizesblokkot, világítási hálózatot, tiszta környezetről

gondoskodnak, stb.

- Tanárok, szülők: fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben

az egészségmegőrző magatartást, amit az iskola közvetíteni kíván. A

programokon való aktív részvétel és a pozitív személyes példa

kiemelkedő jelentőségű.


Egészségügyi szolgálat: szakmai segítő szerepet tud biztosítani a

programok megvalósításában.

1. Iskolaorvos: beadja a szükséges oltásokat, elvégzik a tanulók

életkorához kötött vizsgálatokat, adott esetben elsősegélyben

részesíti a tanulókat.

2. Védőnői szolgálat: tisztasági vizsgálatot tartanak. A problémás

esetek /pl. fejtetvesség/ kiszűrését végzik, szükség esetén

lekezelik. Közreműködnek a tanulók életkorához kötött

vizsgálatoknál ill. a védőoltások beadásakor. Az osztályfőnökök

kérésének megfelelően előadásokat tartanak a

gyermekcsoportoknak.

14. Iskolafogászat: ellenőrzik a tanulók fogainak állapotát, probléma esetén

beavatkozásokat végeznek.


55

- Gyermekjóléti szolgálat /véleménye /

- Rendvédelmi szervek: /ifjúságvédelem, rendőrség, polgárőrség /

- Hivatalos szervek: egyik feladatuk, hogy ellenőrizzék környezeti és egészségügyi

szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni

kívánunk az iskolai környezet kialakítása során.

2. Tárgyi ill. anyagi jellegű erőforrások:

a. Iskolán belüli

Anyagi jellegű - „tervezett egészségnevelési normatíva”

- költségvetés: az iskolai költségvetésből minden évben olyan

felújításokat kell végezni, melyek a környezetbarát, kulturált,

egészséges környezet megteremtését szolgálják.

Az iskola az éves közoktatási normatívából fordít a kisebb eszköz- és

szakkönyvvásárlásra, versenyek lebonyolítására, jutalmazására.

Tárgyi jellegű

- szakirodalom

- szemléltető anyagok, eszközök


Fenntartó: mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és

költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén

belül – az egészségnevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola

igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb

helyzet megteremtését érje el.

Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is támogassa az iskolai egészségnevelési

programot.

IV. IV. Alapelvek, célok, feladatok

IV.1. Alapelvek

Az iskola felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi fejlődéséért. Ennek

érdekében:

- a gyermekek, tanuló személyiségének fejlesztésében együttműködik a

szülővel,

- felkészíti a tanulót a családi életre,

- a gyermek minden segítséget megkapjon személyisége fejlesztéséhez

ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez,

- a tanárok – szülők – diákok javaslatait figyelembe veszi,

- a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a

tanulók elsajátíthassák az

- egészségfejlesztéssel,

- fogyasztásvédelemmel,

- környezetvédelemmel,

- közlekedésre neveléssel

kapcsolatos ismeretek gyakorlati alkalmazását is.


56

IV.2. Hosszútávú célok

A tanulók széleskörű tájékoztatása a testi és lelki életvitellel kapcsolatosan

eredményezze, hogy a tudás birtokában, életmódjukban, viselkedésükben az

egészség értékként tükröződjék.

A tanulók életmódjának, szokásainak az értékekkel történő azonosulásának

fokozatos kialakítása, meggyökereztetése.

Testileg, lelkileg, szellemileg életmódjukat tekintve egészségesebb ifjak

nevelése.

A tanulók sokoldalúbb, érdeklődőbb kreatívabb, motiváltabb, rugalmasabb

személyiséggé fejlesztése.

Az aktív testmozgás elterjesztése.

Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása, elterjesztése.

Minden gyermek azonos feltételek mellett részesüljön, azonos színvonalú

ellátásban.

Egészséget támogató környezet kialakítása.

IV.3. Feladatok

A tanulók képesek legyenek objektíven felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az

egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészségért tegyenek

valamit, alkalmazzák a tanultakat!

Ezt legjobban akkor tudják elsajátítani, ha:

- a tanórákon alkalmazzuk az alternatív módszereket,

- a szülő, pedagógus példát mutat életvitelével,

- a környezet is egészséget támogató,

- tanórán kívüli programokon is lehetőségeket kínálunk egészsége

megőrzésére,

- minden nevelő egészségtudatos magatartásával, nevelői

tevékenységével formálja a tanulókat.


57

IV.4. Rövid távú célok

Rövid távú célok Feladatok Sikerkritériumok

A tantestület tagjainak meg- Osztályfőnökök és szak- Többen és inten-

nyerése az egészségnevelé- tanárok segítsék az aktu- zívebben kapcso-

si munkához. ális programok végrehaj- lódnak be.

tását. Aktivizálás.

Erősítjük a tantárgyak közötti Projektek kidolgozása. A széttagolt isme-

kapcsolatokat, hogy a tanulók retek rendszer-

egységben lássák az egy témá- szemlélettel össze-

hoz kapcsolódó ismereteket. kapcsolódnak.

/oszt.főn. biológia, testnevelés, Tantárgyak közötti

egészségtan/ integráció hatéko-

nyabbá tétele.

A pedagógusok, felnőtt dolgozók Szülői értekezleteken az A felnőttek rendel-

szülők személyes példájukkal le- aktuális feladatokról, kezzenek mind-

gyenek az egészségvédő élet- problémákról tájékozta- azon ismeretekkel,

vitel hiteles terjesztői. tás. Továbbképzés. személyiségvoná-

sokkal, mely mintá-

ul szolgálhat.

Az iskola tisztaságának javítása. Tisztasági őrjárat. DÖK Javuljon az iskola

tisztaságának szín-

vonala.

Egészséges napirend, életrend A szervezet bioritmusának Pihentebbek a tanu-

kialakítása. megfelelő napirend, heti- lók, javul a teljesí-

rend. tőképességük.

Családi életre nevelés. – szexuális felvilágosítás Tanulóink jobban

- családi munkamegosztás megállják helyüket

- kiegyensúlyozott embe- az életben. Felelős-

ri kapcsolatok kialakítása. ségteljesebben gon-

dolkoznak, cselek-

szenek.

Egészséges táplálkozás - életkornak és a korszerű Egyre több család

kialakítása. táplálkozásnak megfelelő alkalmazza a min-

étrend összeállítása dennapi élet során.

helyes táplálkozási szo-

kások kialakítása

A mindennapi testedzés meg- megszervezése, lebonyo- Javul a tanulók

valósítása. Lítása. Edzettsége, állóké-

pessége, egészségi

állapota.


58

IV.5. A mindennapos iskolai testedzés programja

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja: a tanulók egészséges testi-lelki

fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és

az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a

mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen

előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport kereti

között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal

történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető.

Az egészségfejlesztő testmozgás jellemzői:

Minden tanuló, minden nap részt vesz a testmozgás-programban.

Minden testnevelési órán teljesül a keringési- és légző rendszer megfelelő terhelése.

Minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás

kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyaggal. Légző torna.

A testnevelési órákon a gerinc és izületvédelem szabályainak betartása megvalósul.

Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt nyújt,

még az eltérő adottságú tanulóknak is.

A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-

programban.

A testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (pl. kézi-

kosár-, röplabda, labdarúgás, asztalitenisz, úszás), amelyeket egész életen át lehet

folytatni az életminőség javítása érdekében.

A tanév során az 1-4 osztályban 3, a 5-8. osztályban pedig 2,5 óra/hét kötelező

testnevelési óraszámot biztosítjuk éves szinten.

Az iskola tanulói számára a mindennapos testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:

Az első-negyedik évfolyamban

A heti három kötelező testnevelés óra,

A többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.

Úszásoktatás

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon

Heti két és fél kötelező testnevelés óra,

Rendszeresen szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók

akár egy-egy alkalommal is bekapcsolódhatnak.

A napközi-, iskolaotthonban és a tanulószobán

Játékos egészségfejlesztő testmozgás

Úszás

Gyógytestnevelés

IV.6. A humán erőforrás jellemzői

Az iskolában tanító pedagógusok folyamatosan figyelemmel kísérik a médiában megjelenő

egészségneveléssel, az egészséges életmóddal és drog prevencióval kapcsolatos

információkat. Rendszeresen részt vesznek a témához illő tanfolyamokon, továbbképzéseken.

Az egészségnevelési témakörök feldolgozásakor különféle módszereket alkalmazunk. A

témától függően rendezünk kerekasztal-vitát, tartunk magyarázó jellegű előadást, elbeszélést.


59

Az iskolavezetés elkötelezettje a program végrehajtásának, ennek alárendelve alakítja ki

sokrétű kapcsolatait mind az intézményesült, mind a nem intézményesült társadalmi

régiókban non-profit célra szervezetei bevonásával.

A munkaközösségek fontos feladatuknak tartják, hogy a célok eléréséhez megjelölt

feladatokat mind az oktatás, mind a nevelés területén kerüljenek megvalósításra.

Folyamatosan segítséget nyújt a logopédus, az osztályfőnök, csoportvezetők.

IV.V. Segítő kapcsolatok

Intézményen kívüli segítők

Munkánkat folyamatos feladatok, valamint prevenciós formájában segítik:

Szervezet

neve

Címe Kapcsolattartó

neve

Milyen témában segíthet?

Gyermekjóléti

Központ

Érd, Emma u. 7.

366-104

Bereiné Petrik

Mária

Jelzések, információk oda-vissza

áramoltatása

Egységes

Pedagógiai

Szakszolgálat

Érd, Fő u. 42.

365-049

Nagy Éva T.M.B. vizsgálat, esetmegbeszélések

Családsegítő

Szolgálat

Érd, Emma u. 9.

366-105

Récsei Krisztina Jelzett eseteknél felveszi a kapcsolatot a

családdal

Gyámhivatal Érd,

Polgármesteri

Hivatal

Irodavezető +

mindenkori

körzetileg

illetékes előadó

Jelzett ügyekben koordinálás

Családok

Átmeneti

Otthona

Érd, Nyírfa u.

11.

373-890

Grátzer

Mihályné

Gyermekek elhelyezése, ellátása

Gyermekek

Átmeneti

Otthona

„Lámpás”

Érd, Borszéki u.

20.

390-423

Előd Zoltán Gyermekek elhelyezése, folyamatos

kapcsolattartás

Menhely

Alapítvány

06-1-338-4186 Az átmeneti, azonnal elhelyezés igénylő

esetek

Érd Város

Önkormányzat

Képviselő

Testület

Hivatal –

Gyámügy

Érd, Alsó u. 1-3.

365-132

Vezetője:

Körmöczi

Józsefné

Gyermekvédelem – család és

gyermekvédelmi törvény

Rendelkezési – jogi segítség, problémás

esetek segítése

Megoldási kapcsolatok keresése

Érd Városi

Rendőr-

kapitányság

Érd, Budai út 4.

365-721

Vezetője:

Tolnai Ildikó

Alsó tagozaton baleset megelőzési

program, felső tagozaton drog prevenció

(D.A.D.A. program)

Fészek

Egyesület

Érd, Karolina u.

3.

375-843

Vezetője:

Báló Ottilia

Gyermekelhelyezés


60

Hajléktalan

Szálló

Érd, Fehérvári

út 89-91.

363-767

Vezetője:

Grátzer

Mihályné

Gyermekek elhelyezése, jelzés

Információ adása

Református

Egyház

Érd, Duna u. 77.

375-256

Dragon

Heart Bt.

Érd, Bajcsy

Zs. u. 121.

379-360

Vezetője: Dr.

Si-Fu Pavlisz

László ü.ig.

Egészséges életmódra nevelés, minták,

előadások, természetgyógyász

tanácsadás, prospektusok, ismertetők,

személyes konzultáció, gerincszűrés

Fiú

Nevelőintézet

Érd, Nyárád u. 4.

523-450

Vezetője:

Lipkáné Vakola

Mária

Gyermekek elhelyezése, kapcsolattartás

Nevelő szülői

hálózat

Érd területén

366-150

Vezetője:

Kappel

Zsuzsanna

Gyermekek elhelyezése

Anya-Gyerek

szálló Teréz

anya nővérei

Érd, Nyírfa u.

10.

372-055

Gyermekek elhelyezése

Civil

Szervezetek

Alkalmanként és

főleg

pályázatokban

segítenek

Melléklet: egészségügyi szolgálat véleménye


61

V. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM


62

Tartalomjegyzék

V.1. A környezeti nevelés fogalma 63. oldal

V.2. Helyzetelemzés, helyzetkép 63. oldal

V.3. A környezeti nevelés célja 63. oldal

V.3.1. Hosszútávú célok az alsó évfolyamokon 64. oldal

V.3.2. Hosszútávú célok a felső évfolyamokon 65. oldal

V.3.3. Rövidtávú célok az alsó évfolyamokon 65. oldal

V.3.4. Rövidtávú célok a felső évfolyamokon 66. oldal

V.4. Alkalmazott munkaformák, tevékenységek 66. oldal

V.5. A környezeti nevelés színterei iskolánkban 67. oldal

V.6. A környezeti nevelésekkel kapcsolatos követelmények 70. oldal

V.7. Értékelés, ellenőrzés, visszacsatolás 71. oldal

V.8. Felelősök 72. oldal

V.9. Partnereink program megvalósításában 72. oldal


63

V. 1. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

A környezeti nevelés fogalma

Az iskolai környezetei nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekek képessé

válnak a környezeti jelenségek értelmezésére, a természetes és épített környezet

megismerésére és a tapasztalt problémák okainak felismerésére, illetve a megoldások

megkeresésére. Eközben aktív szereplőjévé válnak saját környezetüknek, közvetlen lakó- és

élőhelyüknek. A folyamat során kialakul a természet iránt érzett felelős gondolkodás és

döntéshozás képessége.

A környezeti nevelés kiemelten fontos része a fenntartható fejlődés fogalmának megértése. A

fenntarthatóság az emberi napi szükségletek kielégítése mellett a természeti, környezeti

előfordulások ésszerű, a következő generációk számára történő megőrzését is jelenti,

miközben a lakókörnyezet, a nemzeti kulturális örökség és a társadalmi- gazdasági

kapcsolatrendszerek megóvását is kifejezi.

Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere

A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, amelyeket a

környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe kell venni.

V. 2. HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP

Az iskola helye és épülete

Az iskola Érd peremrészén épült 1983-ban. Az épület tehát adott, de mindig van néhány

teendő azért, hogy megfeleljen az új feladatok megvalósításához és, hogy kellemesebb,

otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Az iskola helye befolyásolja a környezeti

nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. (A MÁV egy vasútvonala az iskolánk közelében

halad el. A vasút mentén igen sok a tennivaló.)

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

Az iskolában jelenleg a tantestület néhány tagja foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel a

tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s

vannak akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az

a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A

további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák

együttműködésére.

V. 3. A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLJA

A környezeti nevelés céljainak harmonizálniuk kell az intézmény Pedagógiai Programjával,

mivel csak így lehet megvalósítani a benne megfogalmazott feladatok, célok teljesítését.


64

A környezet tudatos szemlélet kialakításához sok esetben elegendő az egyszerű elvek és

ökológiai információk megfogalmazása, mégis a valós, mindennapi környezeti ügyek

összetettsége megkíván más tevékenységeket, más célokat, attitűdöket is.

Az ilyen tevékenységeknek más életkorban, más szervezettségi keretben – szaktantárgyi és

szabadidős szinteken kell megvalósulniuk. Ezért tartjuk fontosnak, hogy tanulóink minden

évfolyamon találkozzanak a környezeti témájú tan- és ismeretanyagokkal, hogy az iskolai

képzés teljes folyamatában legyen lehetőségük a megismerésre, a tapasztalat szerzésre, – akár

közvetett, akár közvetlen terepi formában is – a „rácsodálkozás” fejlesztő élményére.

Iskolánk programjának megfogalmazásakor fontosnak tartottuk, hogy a megvalósíthatóságot

szem előtt tartva külön fogalmazzunk meg intézményünk számára hosszú távú és rövid távú

célokat.

Feladatunk mindkét esetben az, hogy olyan célokat tűzzünk tanulóink, tanáraink elé, melyek a

legjobban megfelelnek a gyerekek életkori fejlettségi szintjének, ugyanakkor a közösségi

tevékenységeket is erősítik a környezeti kérdések megoldása, megismerése közben.

A célok megfogalmazásakor az egészséges életmód alapelveit, illetve iskolánk környezetét,

természeti adottságait is figyelembe vettük. Az iskolánk közelében elhaladó vasút mentén

lévő terület lehetőségeinkre, a választható tevékenységformák számára pozitívan hat. Itt

megtapasztalhatják a gyerekek, hogy milyen hatással vannak a szemét és a mérgező anyagok

az egész környezetre (élő és élettelen dolgokra egyaránt). A negatív példák láttán kialakul a

gyerekekben a vágy, hogy ők maguk tegyenek valamit az itt fennálló állapotok

megszüntetésére.

A környezeti nevelés csak az iskolai oktatással egységben, attól el nem különítve

értelmezhető, mivel a tanulók teljes személyiségére hat. A motiváció kialakítása, megőrzése

és fejlesztése minden életkori szakaszt átívelő célunk, mely egyben biztosítja is a

folyamatosságot a környezeti nevelés során. A célok meghatározásánál figyelembe vettük a

pedagógusok véleményét is, kiemelt hangsúlyt adva a gyakorlatnak, mivel fontosnak tartjuk,

hogy elérhető, teljesíthető célokat tűzzünk ki magunk elé.

V. 3.1. HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK AZ ALSÓ ÉVFOLYAMOKON

Bevezető szakasz (első és második évfolyamon)

- továbbfejleszteni a tanulók környezete iránti megismerési vágyát, nyitottságát

- játékos átmenettel felkészíteni a tanulási tevékenységre

- elemi ismereteket közvetíteni a tanuló felé, kielégíteni kíváncsiságát

- érzelmi kötöttséget kialakítani a gyermekben a természettel

- a gyermekek igényét a szabadban történő játékokra, a pihenésre kielégíteni

- az esztétikus, rendezett környezet iránti igény kialakítása

Kezdő szakasz (harmadik és negyedik évfolyam):

- fejleszteni a tanuló környezete iránti megértési vágyát

- tudatosítani a környezetből megismerhető értékeket

- mintákat adni a természet megismeréséhez


65

- kialakítani a csoportos és az egyéni megismerés képességét

- az esztétikai nevelés részeként a közvetlen környezet rendezettségének igényét kialakítani

a tanulókban

- kialakítani egy természet- és embertisztelő szokásrendszert

V. 3.2. HOSSZÚTÁVÚ CÉLOK A FELSŐ ÉVFOLYAMOKON

Alapozó szakasz (ötödik és hatodik évfolyam):

- képi megismerési formákkal tovább fejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötődés,

viselkedési szokásokat

- gyakorlati tapasztalatok szerzésére lehetőséget biztosítani (szakórán vagy az intézmény

közelében lévő réten a patak partján tartott foglalkozáson)

- megalapozni a környezet tudatos érdeklődő kulcskompetenciáit

- a környezeti tapasztalatszerzés készségét és képességét tovább erősíteni

- kialakítani az empátia képességét és természeti jelenségekkel, történésekkel kapcsolatosan

Fejlesztő szakasz (hetedik és nyolcadik évfolyam):

- elvont megismerési formákat is felhasználva tovább fejleszteni a természettel kialakult

érzelmi kötődést

- felkészíteni a társadalomba való beilleszkedést – a természetes és épített környezet iránti

felelős magatartás kialakításával

- fejleszteni a tanuló önismeretét és együttműködési képességét a környezeti problémák

iránt érzett felelőssége kapcsán

- kialakítani a gyermekben az emberiség közös problémái megértésének képességét

- a környezet kímélő életmód fontosságának megértetése a tanulókkal

- a természet közeliség igényének, a pozitív jövőképnek a kialakítása

V. 3.3. RÖVIDTÁVÚ CÉLOK AZ ALSÓ ÉVFOLYAMOKON

Bevezető szakasz (első és második évfolyam):

- az életkornak megfelelően mesék, történetek által közvetített elemi környezeti ismeretek

iránti érdeklődés felkeltése

- a népi, a természettel kapcsolatos játékok, szokások megismertetése a tanulókkal

- kialakítani a tanulókban a képességet egyszerűbb környezeti jelenségek, a természeti

környezet szereplőinek ismertetésére, bemutatására játékos formában

- osztályprogramok szervezése a természetben

- a tanulás és a sportolás munkaformáinak megválasztásával, a gyermekek időbeosztásának

kialakításával biztosítani az egészséges életmódhoz elengedhetetlen szabadban történő

tevékenységekre szükséges időt és módot

Kezdő szakasz (harmadik és negyedik évfolyam):

- biztosítani a tanulók számára a közvetlen mindennapi kapcsolatot a természettel

- kialakítani a tanulói megismerés közvetlen lehetőségeit

- irányított megfigyelések, játékok tartása


66

- a közösségfejlesztő osztályprogramok természetben is történő megtartása

- felkelteni az igényt a természetről szóló információ hordozók használatára (videó,

könyvek, előadások, múzeumok)

V. 3.4. RÖVIDTÁVÚ CÉLOK A FELSŐ ÉVFOLYAMOKON

Alapozó szakasz (ötödik és hatodik évfolyam)

- képi és szöveges információ hordozók használatának, az ismeretek értelmezésének

képességét kialakítani

- az iskola környezetével való törődés, a rendezett és tiszta épület iránt érzett igény

kialakítása a tanulókban

- önálló kutató munkák, kísérletek, kiselőadások megtartására való képesség és igény

kialakítása, fejlesztése

- az iskolai, környezettel kapcsolatos rendezvényeken való aktív részvétel igényének és

gyakorlatának kialakítása

- közösségi programok szervezése a természetben

Fejlesztő szakasz (hetedik és nyolcadik évfolyam):

- kialakítani az igényt a tanulókban önálló „zöld” iskolai programok szervezésére

(virágosítási nap, kihívás napja, papírgyűjtés, stb…)

- a környezetvédelem fontosságának hangsúlyozása a tanítás és a szabadidős tevékenységek

témájának megválasztása során

- az emberiség jövőjét érintő környezeti jelenségek, történések bemutatására lehetőséget

biztosítani a tanulóknak a tanórán, az épületben kiállítások formájában

- a higiéniai szokások visszafejlődésének megállítása

- drogprevenciós és életmóddal kapcsolatos előadások, foglalkozások tartása, biztosítása

V. 4. ALKALMAZOTT MUNKAFORMÁK, TEVÉKENYSÉGEK

Iskolánk környezeti nevelési stratégiájának megalkotásakor a pedagógusok, a szülők és

diákjainak véleményét is figyelembe vettük. Az alkalmazott módszerekről, tevékenységekről

nevelőtestületi értekezleten döntöttek iskolánk pedagógusai. Ezt fontosnak tartottuk, mivel

csak közösen lehetünk képesek egy egységes rendszer kiépítésére. Így olyan

tevékenységformák kaptak hangsúlyt, melyek

- segítik a kritikus és kreatív gondolkodás kialakítását,

- fejlesztik a társas együttműködés képességét,

- biztosítják tanulóinknak a szóbeli, írásos és grafikai kommunikáció lehetőségét

- elősegítik a döntéshozatal és problémamegoldás képességének kialakulását

- segítik az információs- kommunikációs, audiovizuális eszközök használatának

elsajátítását.

Elsősorban a helyi, közvetlen környezet, az iskola területe és környéke megismerésének,

megóvásának, ápolásának biztosítása határozta meg választott tevékenységformáinkat,

módszereinket. Fontosnak tartjuk, hogy a környezettel kapcsolatos fejlesztő, nevelő

tevékenységek egyéni és csoportos foglalkozásokat is kínáljanak. Így válik megvalósíthatóvá,

hogy tanulóink a nyolc év alatt többféle módon, megközelítésben sajátítsák el a

problémamegoldó és konfliktuskezelő technikákat. A módszerek kiválasztásánál fontos

szempont volt, hogy kialakítsunk olyan „helyi hagyományokat”, melyek erősítik tanulóink


67

érzelmi kötődését környezetünkhöz, mivel napjainkban a céltalanság, a gyökerek,

hagyományos semmibevételével, a tradíciók elhalása komoly gondot jelent. A munkaformák

meghatározásakor az életkori sajátosságokat figyelembe véve külön fogalmaztuk meg a

tanórai és tanórán kívüli, illetve az alsó és felső évfolyamokra vonatkozó tevékenységeket.

V. 5. A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI ISKOLÁNKBAN

Hagyományos tanórai oktatás szervezésében

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi

vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel.

Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a

diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket,

de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos,

audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű

tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat

szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a

környezet megóvásáért.

A környezeti neveléssel kapcsolatos tanórai tevékenységek, munkaformák az alsó

évfolyamokban:

Első és

második

évfolyam

(bevezető

szakasz)

Írás Állatok, növények neveinek másolása

Olvasás Állatok, növények nevével mondatok alkotása, természeti

jelenségek körülírása

Matematika Gesztenyék, babszemek, termények számolása, mérések,

anyagok vizsgálata, szöveges feladatban élőlények

csoportosítása

Környezetismeret Az erdő állatai és növényei, (maga a tananyag, lásd a Helyi

Tantervet)

Ének Daltanítás népszokásokról, természeti jelenségekről

Technika

Rajz

Terméskép készítése, tájkép

Népszokások ábrázolása, kellékek készítése,

papírhajtogatás

Testnevelés Szabadtéri tanóra a sportudvaron

Harmadik

és negyedik

évfolyam

(kezdő

szakasz)

Olvasás Beszélgetés védett állatokról, olvasmányok feldolgozása,

„Barangolás hazai tájakon”

Nyelvtan Ismeretterjesztő szöveg másolása, földrajzi nevek

helyesírása

Matematika Szöveges feladatok állatokkal és növényekkel,

mértékváltás, mérések a környezetben

Testnevelés Szabadtéri testnevelés óra, sportversenyek

Ének Évszakokhoz kapcsolódó dalok, tájaink dalai

Környezetismeret Az iskola környékének megismerése, térképismeret, hazai

tájaink, (az egész tananyag, lásd a Helyi Tanterv)

Technika

Rajz

Évszakokhoz kapcsolódó dekorációk készítése, a környezet

tapasztalati megismerése, csendélet, tájkép, levéllenyomat


68

A környezeti neveléssel kapcsolatos tanórai tevékenységek, munkaformák a felső

évfolyamokon:

Ötödik

és

hatodik

évfolyam

(alapozó

szakasz)

Természetismeret Növények és állatok csoportosítása, térképismereti

gyakorlatok, táplálkozási szokásaink, átváltások, mérések a

természetben

Történelem Földhasználat, életmód, középkori gazdálkodás, öntözéses

kultúrák, a föld mint erőforrás, - kiselőadások és

kutatómunkák

Irodalom Népmesék, műelemzések, kiselőadások, kutatómunkák

Nyelvtan Költői eszközök, földrajzi nevek gyakorlása

Rajz Tájképek, ábrázolási módok, önálló témaválasztás,

termésképek, gyűjtőmunkák

Technika

Számítástechnika

Népi játékok készítése és felhasználási módozataik,

energiaforrások, alaprajz készítése, adatok ábrázolása

Matematika Átváltások, szöveges feladatok, adatgyűjtés természeti

fogalmak felhasználásával

Idegen nyelv Környezeti fogalmak, mesék idegen nyelven,

szövegértelmezés, környezettel kapcsolatos olvasmányok

Testnevelés Tanóra a sportudvaron, sportversenyek

Egészségtan Beépülő tananyag más tantárgyba

Ének Természeti jelenséghez, népszokáshoz kapcsolódó dalok,

hangszerkészítés (síp, dob)

Hetedik és

nyolcadik

évfolyam

(fejlesztő

szakasz)

Földrajz Energiahordozók, a víz körforgása – kutatómunka, a bányászat és

a táj kapcsolata – kiselőadások, talajpusztulás, videó vetítés,

terepmunkák, híradások elemzése, hulladékkezelési ötletbörze

Biológia Mérgező anyagok és az élővilág – kiselőadások, kutatómunkák,

népességnövekedés, biológiai sokféleség, élőhelyek változása -

terepmunka, videó vetítés, genetika – híradások elemzése

Kémia A háztartás anyagai, hulladékkezelési ötletbörze, a talaj

jellemzése, szennyező anyagok a környezetben – kiselőadások,

kutatómunkák, erdei terepmunka, kísérletek

Fizika Alternatív energiaforrások, gépek hatásfoka – mérések, elemzések,

anyagok és szerkezetek tulajdonsága – kiselőadások, kísérletek

Matematika Becslések, átváltások, szöveges feladatok természeti témákkal,

adatgyűjtés és elemzés, táblázatok és grafikonok értelmezése a

szűkebb környezetre vonatkoztatva

Irodalom Szövegértelmezés és elemzés, földrajzi témájú anyagok

feldolgozása, híradás készítése, beszámolók – riportok –

kiselőadások

Nyelvtan Földrajzi nevek gyakorlása, mondatelemzés, szólások –

közmondások a tájelemzés az évszakokkal kapcsolatban

Rajz Tájkép, életkép készítése, ábrázolási módok gyakorlása,

természetes anyagok művészeti felhasználása – önálló munka

Ének Népdalok, népszokások – daltanulás, hangszerkészítés és használat

Idegen nyelv Olvasmányok környezeti témában könyvtári kutatómunka, kifejezések

gyakorlása


69

Technika

Számítás-

technika

Adatábrázolás, statisztikai alapok, energiatakarékosság, poszterek –

újságok szerkesztése, háztartási hulladékkezelés, újra feldolgozott

anyagokból kiállítás, közlekedés a városban – kiselőadások, életvitel –

videó vetítés

Történelem A természeti kincsek és a háborúk kapcsolata, életmód,

környezetvédelmi jogok, ENSZ, globális problémák és kezelésük –

kutatómunkák, előadások, videó vetítések, híradások elemzése

Testnevelés Tanóra a sportudvaron, sportversenyek

Mivel a tanórán kívüli foglalkozásokon gyakran több osztály is egyszerre vesz részt, sok a

közös program, nem bontottuk az ilyen tevékenységeket külön bevezető és kezdő, illetve

alapozó és fejlesztő képzési egységekre, csak az alsó és a felső évfolyamok programjait

szervezzük külön. A szabadidős tevékenységek megszervezésében segítséget kapnak

pedagógusaink:

- az osztályfőnököktől

- a napközis nevelőktől

- a diákönkormányzattól

- a fejlesztő pedagógustól

- testnevelő tanárainktól

- és a szabadidő szervezőtől.

Tanórán kívül iskolánk diákjainak biztosítunk egyéni és csoportos munkaformákat igénylő

programokat is, így a közösségfejlesztés mellett a beilleszkedési gondokkal küzdő

gyermekek segítése, felzárkóztatása, szocializációja is megvalósulhat. A csoportos munka

során fejlődik a diákok együttműködési készsége, képesek lesznek a munkamegosztásra, a

társas kapcsolatok segítik nevelési céljaink elérését. Az egyéni munka segíti az individuális

képzést, az egyénre szabott fejlesztést, az adottságok kiteljesítését. Szabadidős

programjainkkal szeretnénk a pihenés, a kikapcsolódás mellett az indirekt tanulást,

tapasztalást is biztosítani tanulóink számára.

A környezeti neveléssel kapcsolatos tanórán kívüli tevékenységek, munkaformák a

bevezető és a kezdő képzési szakaszban, az alsó évfolyamon:

- virágosítás az iskolában (iskolai szinten megvalósítandó)

- szemétszedési hét az iskolában és az udvaron (iskolai szinten megvalósítandó)

- a „Kihívás Napja” megrendezése (iskolai szinten megvalósítandó)

- múzeumlátogatások (osztály szinten megvalósítandó)

- Planetárium látogatás osztály szinten megvalósítandó)

- Állatkerti séták (osztály szinten megvalósítandó)

- használt elemek gyűjtése (iskolai szinten megvalósítandó)

- osztálykirándulások a közeli hegyekbe (osztály szinten megvalósítandó)

- papírgyűjtési hét (iskolai szinten megvalósítandó)

- erdei iskolák tartása május-júniusban (iskolai szinten megvalósítandó)

- séták a közeli erdőben (osztály szinten megvalósítandó)

- zöld sarok létrehozása a tantermekben

- nyári táborozás Balatonakalin (iskolai szinten megvalósítandó)

- környezetvédelmi témájú rajzpályázatok (osztály szinten megvalósítandó)

- kerékpáros bemutató az udvaron (iskolai szinten megvalósítandó)

- közlekedésbiztonsági előadások (a kerületi rendőrkapitányság szakembereinek

közreműködésével, iskolai szinten megvalósítandó)


70

A környezeti neveléssel kapcsolatos tanórán kívüli tevékenységek, munkaformák az

alapozó és a fejlesztő képzési szakaszban, a felső évfolyamon:

- szemétszedési nap az iskolában, az udvaron és szűkebb környékén (iskolai szinten

megvalósítandó)

- a „Kihívás Napja” megrendezése (iskolai szinten megvalósítandó)

- használt elemek gyűjtése (iskolai szinten megvalósítandó)

- osztálykirándulások (osztály szinten megvalósítandó)

- papírgyűjtési napok (iskolai szinten megvalósítandó)

- séták a közeli réten (osztály szinten megvalósítandó)

- nyári táborozás (iskolai szinten megvalósítandó)

- sportversenyek az évfolyamon (iskolai szinten megvalósítandó)

- múzeumlátogatások (osztály szinten megvalósítandó)

- a „Madarak és Fák napja” megtartása (iskolai szinten megtartandó, megvalósítandó)

- a „Föld napja” megtartása (iskolai szinten megvalósítandó)

- kiállítások gyermekmunkákból az aulában (iskolai szinten megvalósítandó)

- szakkörök (iskolai szinten megvalósítandó)

- iskolaújság készítése (iskolai szinten megvalósítandó)

- drogprevenciós előadások tartása (a kerületi rendőrkapitányság szakembereinek

közreműködésével, osztály szinten megvalósítandó)

- Planetárium látogatása (osztály szinten megvalósítandó)

- sítábor (iskolai szinten megvalósítandó)

- hagyományosan megszervezett Városi Komplex Természettudományi verseny

- természetjáró szakkör évek óta működik iskolánkban (iskolai szinten megvalósítandó)

- zöld túrákon való részvétel (iskolai szinten megvalósítandó)

V. 6. A KÖRNYEZETI NEVELÉSSEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

A környezeti neveléssel kapcsolatos követelmények szervesen beépülnek az egyes tantárgyak

évfolyamokra lebontott tananyagába, azoktól el nem választhatók, mivel iskolánkban nem

önálló tantárgyként, hanem a rokon tantárgyak keretében ismerik meg tanulóink a

környezettel kapcsolatos tananyagot. A nevelési folyamat során a tanulónak el kell sajátítania

többféle kommunikációs eszköz használatát, a konfliktuskezelés és értelmezés képességére

szert kell tennie. Legyen képes a környezet védelmével kapcsolatos feladatok felismerésére,

elvégzésére – életkorának megfelelő szinten.

A környezeti nevelés iskolánkban a tanítási órákon az adott tantárgy keretében, illetve a

tanórán kívül – délutáni napközis foglalkozásokon, szabadidős rendezvényeiken, rendhagyó

előadásokon, foglalkozásokon aulánkba, osztályprogramokon -, és a hét végére szervezett

időpontokban valósul meg. Az időpontok megválasztásában az ösztönzés, a motiváció, a

diákok leterheltsége, időbeosztásának figyelembe vétele elsődleges szempont, mivel nem

elégedhetünk meg azzal, hogy diákjaink „jelen vannak”, célunk, hogy aktív résztvevők

legyenek a programokon.


71

V. 7. ÉRTÉKELÉS, ELLENŐRZÉS, VISSZACSATOLÁS

A természettel, a szűkebb és tágabb lakókörnyezettel való megismerkedés, a környezettudatos

nevelés akkor sikeres, ha a tanulókban kialakul a felelősségérzet a természeti értékek iránt. Ha

sikerül a pedagógusoknak elérniük, hogy diákjaink ne a rongálást, a szemetelést, a

lakókörnyezet pusztítását tekintsék saját maguknak elfogadható, sőt követendő viselkedési

példának, hanem legyen bennük belső indíttatás az ápolt, egészséges, ép környezet

megóvására.

A tanulók teljesítményét csak a tantervben előírt követelmények alapján értékelhetjük.

A követelmények teljesítésének értékelése a szaktanárok feladata – az Oktatási törvény 70.§

4. pontjának figyelembe vételével.

A nevelő – oktató munka ellenőrzése, mérése és értékelése az intézményünk Pedagógiai

Programjában foglaltakkal harmonizál.

Az értékelés szempontjai az egyes tanulók esetében:

- az iskolai cél – és értékrendszer megvalósulása

- a szociális képességek alakulása

- a beállítódások és értékorientáció fejlődése

- a csoporthelyzet megismerése

- a konfliktuskezelés módjai.

Az értékelés szempontjai az osztályközösségek esetében:

- a csoportviszonyok alakulása

- a közvélemény, a morális gondolkodás változása

- az informális kapcsolatrendszerek alakulása

- a tevékenységrendszerek alakulása

Az értékelés, a mérés visszajelzés tanulóink és szüleik felé az előrehaladás üteméről, a

fejlődés irányáról.

A környezeti nevelési munkát szóban és írásban is értékelik pedagógusaink. Az írásos

értékelés lehet szöveges és érdemjegyben kifejezett is.

Mivel ez a nevelő-oktató folyamat beépül az egyes tantárgyakba, nem önálló –

érdemjegyben kifejezett – tantárgyként, hanem a szaktantárgyak tananyagába

beintegrálva és ott értékelve kerül sor a tanuló előrehaladásának minősítésére.

A környezeti nevelési program megvalósulásával, a kifejlett munka hatékonyságával a

rendszeresen megtartott minőségbiztosítási értekezleteken is foglalkozunk. Ha javító

intézkedésre van szükség, az iskola minőségbiztosítási munkáját szabályozó folyamatsort

betartva tesszük meg a kellő lépéseket.


72

V. 8. FELELŐSŐK

A környezeti nevelési programban foglaltak megvalósítása, a tanulók értékelése iskolánk

pedagógusainak feladata.

A szaktanárok mellett a szabadidő szervező és a fejlesztő pedagógus is végez a környezeti

neveléssel kapcsolatos munkát, így nekik is feladatuk a programban megfogalmazott célok

megvalósítása.

A szaktanárok, a fejlesztő pedagógus és a szabadidő szervező környezeti neveléssel

összefüggő munkáját a munkaközösség-vezetők, az igazgatóhelyettes és az intézmény

igazgatója felügyeli, minősíti.

V. 9. PARTNEREINK PROGRAMUNK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A munka során az iskola partneri kapcsolat kialakítására törekszik az SZMK–val, a fenntartó

Önkormányzattal.


73

VI. FOGYASZTÓVÉDELEM


74

Tartalomjegyzék

VI.1. Jogi háttér 75. oldal

VI.2. A fogyasztóvédelem célja 76. oldal

VI.3. A fogyasztóvédelmi színterei az oktatásban 78. oldal

VI.4. Módszertani elemek 78. oldal


75

FOGYASZTÓVÉDELEM

VI. 1. JOGI HÁTTÉR

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte,

hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:

- az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog

- a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga

- a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga

- a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga

- a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog

- az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog

- a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga

- a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás

elsajátításához való jog.

Az Országgyűlés 1997.december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi

CLV. törvényt, melynek első része V.fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról.

A tv. írja elő a fogyasztók oktatását a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése

céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az

oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek

együttműködve teljesítenek.

Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány

kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az

élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások

(pénzügyi és biztosítás) területe.

A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs

követelményeknek is eleget téve a 2003.évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási

törvényben (1993.évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása.

A Kormány 243/2003.(XII.17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT)

értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak

sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő

ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a

NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is

jelentős szerepet kap.


76

VI. 2. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS CÉLJA

„A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus

fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT)

A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának

kialakítása, elterjesztése és fenntarthatóságának a mindennapi életünkben fogyasztóként való

képviselete jelenti.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez

elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag

megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van

szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban.

Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat

érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és

társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek,

mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún.

cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT)

Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A

tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú

folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat,

megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói

érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett.

A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a

nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni,

készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért

a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább

jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a

bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés

esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is.

A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az

otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a

nevelési folyamatba.

A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése

és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az

olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra,

erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak

megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták

kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás.

Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a

hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai

kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos

viszony.


77

Fő feladat, az értékek formálásában lényeges:

- a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése

- az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,

- a természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során:

- a tájékozódás képessége,

- a döntési helyzet felismerése és

- a döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá

téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság

szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus

fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános

és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják

az alábbi fogalmakat:

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: olyan viselkedés, melyet a szuggesztív

marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos

mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és

megoldásának képessége és készsége jellemez.

Ökológiai fogyasztóvédelem: az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti

problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő.

Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy

csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul

erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a

környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik

vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környeztük megtartására törekednek.

Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk

erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló

fogyasztás között.

Fenntartható fogyasztás: a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon

történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget

eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok

használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás,

illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei

– és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén

érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.


78

VI. 3. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS SZÍNTEREI AZ OKTATÁSBAN

- Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel

kapcsolatos tartalmak. Például:

- Technika áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései;

- Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások;

- Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);

- Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;

- Magyar – reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái;

- Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül,

táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás;

- Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok,

háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk;

- Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói

veszélyforrások, telefónia;

- Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám

története, stb.;

- Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai;

- Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz)

- Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)

- Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatás)

- Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel,

cégekkel)

- Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel

kapcsolatos foglalkozások.

VI. 4. MÓDSZERTANI ELEMEK

Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a

hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból

préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a

fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és

csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az

egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a

feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit.

A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek

együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a

családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat.

A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb

segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói

döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a

gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési

szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az

információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a

család vásárlói magatartását.


79

A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása

megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független

gondolkodás fejlesztésének.

Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi

és globális problémákon keresztül.

- Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

- Riportkészítés az eladókkal

- Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika

- Egyéni és csoportos döntéshozatal

- Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása

- Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában

- Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

- Szimulációs játék, esettanulmány

- Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci

magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)

- Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)


80

MELLÉKLET


81

MÓDOSÍTOTT ESZKÖZJEGYZÉK

A FENNTARTÓNAK BENYÚJTVA 2009. ÁPRILIS 20-ÁN.

VARGÁNÉ BALOGH ERIKA

IGAZGATÓ


82

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-

OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE:

Az iskola nevelő - oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az

osztálytermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermeként egy-egy):

írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videó lejátszó, kazettás magnetofon, CD

lejátszó.

Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Hívóképek (3 db)

Kis és nagybetűs nyomtatott ABC falikép (3

db)

Betűsín (3 db)

Írott kis és nagybetűs ABC (3 db)

Bábok (30 db)

Fali tablók: (12 db)

Gyereklexikon (5 db)

Szólások, közmondások könyve (1 db)

Nemzeti jelképek (fali tabló) (12 db)

Fali táblák

Történelmi arcképsorozat (6 db)

Hangkazetta (versek megzenésített változata)

(10 db)

Irodalomtörténet képekben (2 db)

Mágnes 30 db/osztály (12 db)

Applikációs ragasztó/osztály (12db)

Eseményképek (6 db)

Történelmi eszményképsor (3 db)

Író (+költői) arcképsorozat (3 db)

Időszalag (12 db)

Alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként):

Demonstrációs óra (6 db)

Táblai körző (6 db)

Számkártya (1-1000-ig) (3 db)

Helyi értéktáblázat (12 db)

Kéttányéros mérleg és súlysorozat (1 db)

Hőmérő (12 db)

- Kinti

- Benti

Méterrúd (12 db)

Logikai készlet (225 db)

Téglatest (12 db)

Kocka (12 db)

Diasorozat (6 db)

Színes rúd (300 db)

Dienes készlet (2-es) (52 db)

Dienes készlet (3-as) (64 db)

Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Az idő (oktatótábla) (2 db)

Iskolai iránytű (45 db)

Magyarország domborzati térképe (4 db)

Magyarország közigazgatási térképe

megyék címereivel (4 db)

Hőmérő (50 db)

Borszeszégő (4 db)

Domborított földgömb

Távcső

Zseblámpa

Ablakhőmérő

Üvegpohár (30 db)

Vízhőmérő (4 db)

Rúd mágnes (10 db)

Kémcső + fogó (30 db)

Applikációs ragasztó/osztály (12db)

Eseményképek (6 db)

Értelmező szótár (6 db)


Applikációs képsorozat 1-4. oszt. (4 db)

Videokazetták:

- Életközösségek I.

- Életközösségek II.

- Életközösségek :III

- Életközösségek IV.

- Vadon nőtt gyógynövényeink

Dunántúli középhegység

Dunántúli dombvidék

Alpokalja

Ismeretterjesztő filmek (Reflektor, Videó,

9494 Kópháza, Purisics 26.)

- Kis növényismeret

- Erdő mélyén


83

- Vadvirágos réten

- Vizek mentén - Hazánk nagy tájai

Homokasztal + terepasztal figurák

Tanulói kísérleti dobozok (15 db)

Ásványok

Magyar nemzet jelképei (fali tabló)

Élő természet (dia pozitívok)

Testünk (videofilm)

Közlekedés szabályai (videofilm)

Nagyító

Szűrőpapír

Személymérleg

Jelzőtáblák (appl. falitábla)

Állathangok - kazetta

Képek érzékszervekről

Lázmérő

Elsősegélydoboz

Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Hangoszlop kocka

Ötvonalas tábla (mágneses)

Falitábla a zenei anyaghoz kapcsolódva

Hangvilla

Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy

CD-n;

- Magyar népzenei anyag

- Gyermekdalok

- Magyar és rokon népek dalai

- Cselekményes zenék - nőikar, férfikar,

vegyes kar - Iskolai ünnepek újabb dalai

- Európai népdalok

- Egyházi énekek

- Jeles napok, ünnepkörök dalai

- Kórusművek, műzenei szemelvények

Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Dia pozitívok:

Steindl Imre: Országház

Kispaládi parasztház

Thököly vár Késmárk

Medgyessy Ferenc: Anyaság

Kolozsvári testvérek; Szt. György szobra

Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű

Szőnyi István: Este

Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja

Pablo Picasso: Mária arcképe Ferenczy Noémi:

Noé bárkája gobelin

Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék

Hollókői ház

Füstös konyha

Eugéne Delocroix: Villámtól megriadt ló

Matyó tisztaszoba

Mai lakóház külső és belső képe

Árva vára

Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum

Schaár Erzsébet: Kirakat

Albrecht Dürer: Nyúl, Önarcképe - ezüstvessző

rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvéből

Paul Cézanne: Csendélet

Ferenczy Károly: Festőnő

Fényes Adolf: Testvérek

Vaszilij Kandinszkij: Festmény három

folttal

Bálint Endre: Vándorlegény útra kél

Ember alakú buttela

Kerített ház - Pityerszer

Botpaládi ház

Faragott, festett, oromzatos ház

Hegyhátszentpéter

Hősök tere

Vajdahunyad vára

Makovecz Imre: Sárospataki

Művelődési Ház

Ferenczy Béni: Bem érem

Götz János: Szarvas

Liget Miklós: Anonymus

Cseh László: Táncolók

Michelangelo: Ádám teremtése

Ferenczy Károly: Október

Fényes Adolf: Babfejtők

Koszta József: Tányértörölgetők

Glatz Oszkár: Birkózók

Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes

tojás, mézeskalács báb

aratókorsó, tálak, miskakancsó

Magyar koronázási jelvények


84

Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Olló, kés, vonalzó (40db)

Mintázó eszközök (20 db)

Szerelőkészlet

Építőkészlet, építőkocka (fa)

Szövőkeret (30db)

A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Térkép (irodalomtörténeti (2 db)

Írói arcképsorozat (1 db)

Magyar értelmező szótár (3 db)


Helyesírási tanácsadó szótár (8 db)

Életrajzi lexikon (4 db)

Helyesírási szabályzati szótár (10 db)

Hanganyag (hangkazetta, CD) (1-1 db):

Népdalok népmesék

János vitéz - dia

Mitológiai és bibliai történetek

Versek (Petőfi, Arany)

A kis herceg

Görög regék és mondák

Rege a csodaszarvasról

Népballadák

Arany János: A walesi bárdok

Toldi

Egri csillagok (részletek)

Halotti beszéd és könyörgés

Ómagyar Mária - Siralom

Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy

Jó mindhalálig (rádiójáték)

Megzenésített versek

Videofilmek:

Rab ember fiai (film)

Magyar népmesék

Magyar mondák:

o Álmos vezér

o A fehér ló mondája

o A szentgallani kaland

o Botond

o Lehel kürtje

o István megkoronázása

Ludas Matyi (rajzfilm)

Janus Pannonius emlékére

Mátyás könyvtára

A Corvinák

Balassi. Csokonai: A felvilágosodás

Mikszáth: Szent Péter esernyője

(film)

Mikszáth prózája

Liliomfi (film)

A reformkor I-II.

Petőfi

Egy magyar nábob (film)

Kárpáti Zoltán (film)

A kőszívű ember fiai (film)

Halotti beszéd

Légy jó mindhalálig (film)

Móricz és a Légy jó mindhalálig

Móricz élete

Nyugat

A fiatal József Attila

Erőltetett menet (film)

Könyv:

Gabnai Katalin: Drámajátékok (4 db)

Kaposi László: Dráma foglalkozások (5 db) Montágh Imre: Mondjam, vagy mutassam (5 db) Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (16 db)

Gárdonyi Géza: Egri csillagok (14 db) Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (17 db) Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (23db) Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db)

Fali tablók:

Jelentéstan

Szótan

A szófajok

Jelentés

Szerkezet

Mondattan

Magyar nyelvemlékek

Nyelvcsaládok


85

Az angol nyelvtanítást segítő felszerelések és taneszközök:

Videokazetták

Methodology Mix (videó)

Muzzy in Godoland

Window on Britain Project I-II.

Top Songs Szópek 1-3. oszt.

Nyelvi táblázatok

British Isles

Sentense- Building

English for Beginners

Time and Seasons

Angol nyelv garnitúra (50 x 70cm) (10db)

Shine hangkazetták (I-III.) (24 db)

Shinc tankönyv (I-III.) (12 db)

Shine munkafüzet (I-III.)(12 db)

Shine tesztkönyv (I-III.)(3 db)

Magyar- Angol szótár (9 db)

Német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Német feladatlapok Német nyelvtani matricaszótár

Német - magyar szótár (2 db)

Magyar - német szótár (6 db)

Idegen nyelv tanítása - nyelvi labor

A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök Táblai körző fa (4 db)



Táblai szögmérő fából (5 db)

Méterrúd fából (4 db)

Összerakható m² (5 db)

Alaphálók, alapábrák (2 db)

Nagy matematikusok arcképei (5 db)

Sík és térmértani modellezőkészlet (6 db)

Kocka- téglatest (testek) (10 db)

Űrmérték sorozat (10 db)

Szétszedhető dm3 (2 db)

Műanyag henger (5 db).

Műanyag kúp (5 db)

Műanyag hatszög alapú hasáb (5 db)

Két karos mérleg és súlysorozat (5 db)

Matematika Tanári Kincsestár (RAABE) (1

db)

Műanyag ötszög alapú hasáb (5 db)

Testek felszíne, térfogat (falikép) (2 db)

Algoritmus folyamatábra (falikép) 2 db

Zsebszámológépek (9 db)

Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Pentium típusú számítógép (3 db)

Monitor SVGA (3 db)

Billentyűzet (3 db)

Egér (3 db)

CD meghajtó (3 db)

Hangkártya + hangfal (15 db)

Fali tablók:

A számítógép belső felépítése (IBM-

02.)

Az input-output eszközök

csatlakoztatása

A billentyűzet

Alapvető programok:

Szoftver és hardver internet hálózatban való

működtetéséhez

Biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Biológiai egységcsomag (6 db)

Bonctű (15 db)

Csiráztató (15 db)

Dia pozitívek az 5-8. osztályos biológia

tanításához

Kézi nagyító (I5 db)


86

Metszettároló

Mikroszkópizáló

Mikroszkóp (6 db)

Szilvafa virága (modell)

Burgonya virága (modell)

Rovarok (oktatótábla)

Lepkék (oktatótábla) Sertés koponya Juh koponya Madár csontváz

Emlős csontváz

Szarvasmarha (oktatótábla)

Házityúk (oktatótábla)

Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatólába)

Fenyő (oktatótábla)

Erdei pajzsika (oktatótábla)

Kocsányos tölgy virága (oktatótábla)

Ehető és mérgező gombák (oktatótábla) |

Keresztes pók (oktatótábla)

Mókus (oktatótábla)

Sün (oktatótábla)

Szarka (oktatótábla)

Róka (oktatótábla)

Szarvas vagy őzagancs

Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei

(oktatótábla)

Görény (oktatótábla)

Sáska (oktatótábla)

Ürge (oktatótábla)

Varjú (oktatótábla)

Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei

(oktatótábla)

Hal (csontváz)

Béka (csontváz)

Rák testfelépítése (oktatótábla)

Fürge gyík (csontváz)

Nemzeti parkjaink (falitérkép)

Fali tablók:

A sejtmagnélküli egysejtűek

Szivacsok

Gyűrűsférgek

Puhatestűek

Ízeltábúak

Gerincesek

Moszatok, zuzmók, mohák

Harasztok

Nyitvatermők

Zárvatermők

A lomblevél működése

A virág és a virágzat

Termések, terméstípusok

Fásszár keresztmetszete

Egyszikű szár keresztmetszete

Csípőcsont

Csöves csont

Koponya

Lapos és csöves csont metszete

Emberi nyelv fogakkal (modell)

Légzés (oktatótábla).

Szív-modell

Vese (metszet)

Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla)

Szem (modell (1 db)

Hallás és egyensúly szerv (modell).

Emberi fejmetszet

Fül (modell)

Emberi agy

Védett madaraink (tabló)

Rák tagolt váza

Madár szárnya és tolla

Macska csontváz

Macska koponya

Házinyúl belső szervei (tabló)

Házigalamb belső szervei (tabló)

Pete barázdálódása

Háziállatok hangja (hangkazetta)

Almafa virág

Növényprés

Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök

Videofilmek

Az élelem

Alapvető élelmiszerek

Az izmok és a mozgás

A dohányzás és az egészség

Vigyázz a gyógyszerekkel

Járvány

Kábítószer - alkohol

Ép testben ép lélek

Az emberi szervezet reprodukciós rendszere


87

A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Falitérképek:

Bibliai országok - Pál apostol utazásai

Magyarország 1526-1606

Magyarország Bethlen Gábor korában (1629)

Magyarország népei a XVIII. század végén

Videokazetta(1-l db): Az ókori Egyiptom

Egyiptomi hétköznapok

Egyiptom a Nílus ajándéka

Egyéb:

Írásvetítő transzparens:

Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához

(5-8. évfolyam)

A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Terepasztal

Hőmérő (15 db)

Iránytű (15 db)

Térképjelek alapkészlet (2 db)

A Föld éghajlata ( fali térkép)

A Föld természetes növényzete (falikép)

A Föld felszíne (dombortérkép)

A Fö1d morfológiai térképe a tengerfenék

domborzatával (falitérkép)

A Föld forgása és keringése (falikép)

Hegyképződés oktatótábla

Naprendszerünk falikép

Magyarország természetvédelmi térkép

Európa országai (falitérkép)

A Kárpát-medence domborzata és vizei

(falitérkép)

Ásványgyűjtemény

Tároló (20 db)

Domborzati modellek (20 db)

Az idő falitábla

Hellman féle csapadékmérő henger

Természettudományok

A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök

Írásvetítő fólia-sorozat (fizika 6-8. osztály)

Fényből áram (videokazetta)

Részecskemodell (videokazetta)

Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat) (2

db)

Mágneses készlet (komplett)

Rugós erőmérő (10 db)

Kétkarú emelő (4 db)

Karos mérleg, súlysorozattal (5 db)

Hőtani készlet (l db)

Elektromotor és generátor (4 db) Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök

létrehozására (30 db)

Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (30 db) Prizmatartó (1 db)

Demonstrációs alapkészlet 6-8. osztály (1 db)

Tanulói karos mérleg emelőtartozék (2 db)

Fizikai mértékegység-táblázat (4 db)

Metronóm

Levélmérleg (2 db)

Erőmérő (12 db)

Ebonitrúd (2 db)

Gravesande készülék

Hőtani tanulókísérleti készélet (5db)

Mechanikai tanulókísérleti eszköz (5 db)

Voltax 2. (21 db)

Elektromos generátorminta (10 db)

Elektromos csengő (10 db)

Csengő reduktor (6 db)

Optikai pad (készlet) (1 db)

Lejtő

Kétütemű robbanómotor

Négyütemű robbanómotor

Írószerkezetű kiskocsi

Fajsúlytest sorozat

Barométer

Pirométer

Demonstrációs erőmérő (2 db)

lndukciós tekercspár


88

A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Üvegkád (5 db)

Vegyszeres kanál (10 db)

Vasháromláb (7 db)

Azbesztháló (9 db)

U alakú üvegcső

Küvetta (15 db)

Oldalágas kémcső (10 db)

Üveglap (20 db)

Lombikállvány (2 db)

Porcelán tégely (5 db)

1 literes mérőedény

Cukorgyártás doboz

Vas- és acélgyártás doboz (1 db)

Precíziós mérleg + súlysorozat (l db)

Égetőkanál (10 db)

Méregszekrény (1 db)

Kalotta molekulamodell (1 garnitúra)

Pálcika modell (l garnitúra)

Mágneses atommodell (1 garnitúra)

Fali tabló: - Elektronhéjak kiépülése

Oktatótábla:

- Redukció a redukáló sorban

Videokazetták:

- A fémek általános jellemzése

- Az élet elemei levegő, tenger, kőzet

- Atom és molekula

- Tűzijátéktól a házépítésig

- A magyar ezüst, az alumínium

- Lidércfény és nitrátos vizek

- Kénsav a felhőből és a gyárból

- Szabadon kötve

Írásvetítő transzparens sorozat a 7. 8. osztályos

kémia tanításához (l-l db)

Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

A kerettantervben szereplő zenehallgatási

anyag hangkazettán vagy CD lemezen

Videofilmek:

- Tánctípusok

- Jeles napok népszokásai

Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek,

eszközök:

- Ritmusbot (8 pár)

- Furulya (7 db)

333 olvasógyakorlat (9 db)

33 könnyű kórus (9 db)

Hangoszlop kocka (1 db) Mozgó hangostábla (tanulói) (5 db)

Mozgó hangostábla (tanári) (1 db)

Hordozható hangjegytábla (3 db)

CD tartó 50 CD tárolásához

Kulcs a muzsikához fali tablók sorozat

Zeneszerzői arcképsorozat

A felső tagozat rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz

Táblai körző (fém hegyű)



100 cm-es táblai vonalzó

Táblai szögmérő

Demonstrációs testek (fa)

Dia pozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokból (l-l db)

Videofilmek:

Képzőművészet a honfoglalás

idején

Pásztorkodás a Hortobágyon

Testbeszéd, gesztus Falitáblák 1 sorozat


89

Rajztábla (30db)

Dia: Magyar népművészet

Olló (30 db)

Rajzállvány (3 db)

A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Vasreszelő gömbölyű 10x200 (20 db)

Laposfogó (20 db)

Kalapács 15-20 dkg

Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (20-20 db)

Faliképek a fa megmunkálásához (5 db)

Asztali körfűrész (1 db)

Kerékpár (1 db)

LEGO-DACTA építőkészlet (4 db)

Táska varrógép (5 db)

Black and Decker (1 db)

Kézi menetfúró (20 db)

Miniplex (10 db)

Asztali köszörű (20 db)

Satu (15db)

Mini fúrókészlet (3 db)

Fémkörző (30 db)

Slöft kés (30 db)

Csavarhúzó (30 db)

Bőrlyukasztó (30 db)

Tolómérő (20 db)

Olló (30 db)

Menetmetszőkeret (20 db)

Hosszabbító (16 db)

Rajztábla (30 db)

Műanyagprés (8 db)

Szabóolló (5 db)

Vasaló (2 db)

Kormánymű csigával (1 db)

Talpas derékszög (10db)

Mérőléc (15 db)

Forrasztópáka (18db)

A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Dobbantó (1 db)

Medicinlabdák (40db)

Ugráló kötél (50 db)

Kézi súlyzók (30 db)

Mászókötél (6 db)

Futball-labda (9 db)

Magasugróléc (1 db)

Kislabda (40 db)

Súlygolyó 4 kg (5 db)

Rajttámasz (4 db)

Tornapad (6 db)

Váltóbot (20 db)

Gumikötél (20 db)

Filcszőnyeg 12x2mx2cm (1 db)

Tornaszőnyeg (200x140x10cm) (19 db)

Gumilabda (50 db)

Gerenda (kicsi) (1 db)

Testmagasságmérő (1 db)

Sport védőháló (1 db)

Gördeszka (10 db)

Görkorcsolya (20 pár)

Tollaslabdaháló (2 db)

Tollasütő (10 pár)

Kapa (l db)

Gereblye (1 db)

Ásó (1 db)

Mérőszalag (4 db)

Műanyag kosár (2 db)

Labdatartó rács (2 db)

Gólyaláb kicsi (40 db)

Gólyaláb nagy (40 db)

Úszódeszka (20 db)

Vízilabda (5 db)

Terraband gumikötél

Stopper óra 5 db

Mászórúd (10 db)

Szerhordó kocsi (2 db)

Pingpongasztal (3 db)

Mini focikapu (2 db)

Mini focikapu háló (4 db)

Pingpongháló tartóval (3 db)

Pingponglabda (1 tanévre) (500 db)

Tollaslabda (1 tanévre) (500 db)

Jelzőtrikó (30 db)

Pulzusszámláló karstopper (2 db)

Eredményjelző (1 db)

Szeleptű (12 db-os készlet) (1 db)


90

Médiaismeret eszközigénye:

Műsoros videokazetták (20 db)

Üres videokazetták (20 db)

Videó filmfelvevő (kamera)

Fényképezőgépek (5 db)

Diakeretek, papíranyagok, ragasztók

Szükséges eszközök a tánc és drámatanításhoz:

Népzenei CD-k, kazetták

Tükör (előtte elhúzható függönnyel)

Segédlet a néptánc tanításához (Dél-Alföld, Sárköz, Palócföld, Dunántúl, stb.)

Háztartástan eszközigénye:

Konyhamérleg (2 db)

Fémszűrő (2 db)

Konyhai reszelő (3 db)

Műanyag tányér (30 db)

Műanyag tál (8 db)

Kenyérkosár (4 db)

Mosogatótál (2 db)

Kompótos tálka (30 db)

Műanyag vödör (2 db)

Tartó edények (12 db)

Tepsi (4 db)

Húsdaráló db)

Robotgép (3 db)

Teáskanna (3 db)

Műanyag pohár (30 db)

Műanyag bögre (30 db)

Fakanál (8 db) Műanyagkancsó (4 db)

Tölcsér (3 db)

Lábas alátét (6 db)

Palacsintasütő (6 db)

Szűrőkanál (1 db)

Merőkanál (4 db)

Meggymagozó (1 db) Krumplinyomó (2 db)

Szedőkanál (4db)

Habverő (2 db)

Fedő (7 db)

Keverőtál (2 db)

Fazék (3 db)

Lábas (4 db)

Nyújtófa (2 db)

Nyújtódeszka (2 db)

Konzervbontó (2 db)

Fémtálca (6 db)

Kés készlet (10 db)

Evőeszközök (90 db)

Citromfacsaró (2 db)

Galuskaszaggató (l db)

Vágódeszka (5 db)

A sajátos nevelési igényű tanulók

SNI /a: beszédfogyatékos

SNI/b: megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem

vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelését-oktatását segítő

taneszközök:

Mozgást, testsémát, percepciót (vizuális, akusztikus, szeriális, kinesztétikus, téri) és verbális

készség és képességfejlesztő játékok, puzzle-k, ritmushangszerek, bábkészlet, feladatlapok és

fejlesztő kiadványok.

pedagÓgiai program · hunyadi mátyás Általános isk o l a 2030 Érd, túr utca 5-7. tel.:/fax:...

Documents