pedagÓgiai program - sulinet · célunk egy szilárd értékrend és erkölcsi igényesség...

Tatabányai Szakképzési Centrum

Bánki Donát Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

KISBÉR

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A nevelőtestület elfogadta:

Kisbér, 2018. augusztus 31.

Tatabányai Szakképzési Centrum Bánki Donát Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Pedagógiai programja

2

Tartalomjegyzék

„PREAMBULUM” ..................................................................................................................................... 4

1 Iskolánk rövid története .................................................................................................................. 6

2 Nevelési program ............................................................................................................................ 7

2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

eszközei, eljárásai. ............................................................................................................................... 7

2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. ................................................ 9

2.3 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok. .................................................... 11

2.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. 16

2.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök

feladatai. ............................................................................................................................................ 18

2.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .. 20

2.7 A gyermekvédelemmel összefüggő feladataink .................................................................... 22

2.8 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

23

2.9 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái. ...... 23

2.10 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga

követelményei. .................................................................................................................................. 27

2.11 A felvétel és az átvétel helyi szabályai. .................................................................................. 27

2.12 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv. ..................... 27

2.13 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink ........................................................ 28

2.14 A fenntarthatóságra nevelés alapelvei .................................................................................. 28

3 Helyi tanterv .................................................................................................................................. 31

3.1 A választott kerettanterv. ...................................................................................................... 31

3.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai

foglalkozások. .................................................................................................................................... 33

3.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei. ........................................................................................................................ 33

3.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának

szabályai. ........................................................................................................................................... 35

3.5 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja...................................... 36

3.6 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás

szabályai. ........................................................................................................................................... 36

3.7 Érettségi ................................................................................................................................. 36

3.8 Idegennyelv-oktatás ............................................................................................................... 37



3

3.9 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és

értékelési módja, formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei. ..................... 37

3.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei. ..................................... 46

3.11 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek. ........................................... 47

3.12 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek. ................................................................ 48

3.13 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések. ......................................... 49

3.14 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez,

minősítéséhez kapcsolódó elvek. ...................................................................................................... 50

3.15 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek. ................................................... 51

4 Szakmai program ........................................................................................................................... 52

4.1 Szakközépiskolai képzés: ASZTALOS ...................................................................................... 52

4.2 Szakközépiskolai képzés: ASZTALOS (esti) ............................................................................. 58

4.3 Szakközépiskolai képzés: ELADÓ ............................................................................................ 66

4.4 Szakközépiskolai képzés: ELADÓ (esti) ................................................................................... 72

4.5 Szakközépiskolai képzés: GÉPI FORGÁCSOLÓ ........................................................................ 77

4.6 Szakközépiskolai képzés: GÉPI FORGÁCSOLÓ (esti) ............................................................... 83

4.7 Szakközépiskolai képzés: NŐI SZABÓ ..................................................................................... 88

4.8 Szakközépiskolai képzés: NŐI SZABÓ (esti) ............................................................................ 95

4.9 Szakközépiskolai képzés: SZERSZÁMKÉSZÍTŐ ...................................................................... 100

4.10 Szakközépiskolai képzés: SZERSZÁMKÉSZÍTŐ (esti) ............................................................. 107

4.11 Szakközépiskolai képzés: CNC GÉPKEZELŐ (esti) ................................................................. 112

4.12 Szakgimnáziumi képzés: LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ ........................ 114

4.13 Szakgimnáziumi képzés: LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ (esti) ............... 130

4.14 Szakgimnáziumi képzés: GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS ................................... 135

4.15 A mellékszakképesítés és az ágazati szakmai kompetenciák erősítése ............................... 149

4.16 A tanuló előzetes képesítésének beszámítása ..................................................................... 150

4.17 A gyakorlati képzést önhibáján kívül nem teljesítő tanuló elbírálása .................................. 150

4.18 Hiányzás az összefüggő szakmai gyakorlati képzésről ......................................................... 151

4.19 Osztályozó vizsga ................................................................................................................. 151



4

„PREAMBULUM”

KÜLDETÉSNYILAZKOZAT

Hisszük, hogy a Tatabányai Szakképzési Centrum olyan iskolaközösség, ahol tanár és diák jól

érzi magát, mert megértő, de sikerorientált, következetes elvárásokat támasztó, de

szeretetteljes légkör veszi körül. Olyan támogató légkör, amely a választott hivatáshoz,

szakmához való kötődés kialakításával éri el, hogy a tanárok és a tanulók minél tovább és

nagyobb számban maradnak az intézményekben.

Ennek érdekében az iskolában folyó pedagógiai munka elsődleges jellemzője a magas szintű

szakmai igényesség, amelyben megtalálhatók a jövőképüknek legjobban megfelelő

törekvések, kompetenciák és eszközök.

Hiszünk abban, hogy szilárd erkölcsi normák megalapozásával diákjaink alkalmassá válnak a

családi és közösségi életre, korszerű szakmai ismeretek, szervezeti - és munkakultúra

átadásával pedig a munkahelyi beilleszkedésre.

Biztosak vagyunk abban is, hogy következetes munkával, töretlen akarattal kialakítható olyan

innovatív munkakörnyezet, ahol minden dolgozó és vezető fontosnak érzi magát, ahol

alkotói szabadsága kibontakozhat, ahol a pályakezdő gyakornok pedagógusok sem érzik

elveszettnek magukat és a nyugdíjba vonulókról sem feledkeznek meg.

Célunk, hogy az élethosszig tartó tanulás jegyében felnőttoktatással és - képzésekkel álljunk

rendelkezésére azoknak is, akik a munkaerőpiacon új szakma megszerzésével szeretnének

elhelyezkedni. Ennek feltétele, hogy jó kapcsolatokat építsünk ki a térség vállalkozóival.

Valós munkaerőigényeknek megfelelő képzések szervezésével garantáljuk az elhelyezkedési

lehetőséget, ezzel együtt a befektetett tanulás megtérülését is a képzésekbe bekapcsolódók

számára.

Küldetésünk, hogy jelmondatunk betartott ígéret legyen:

A Te szakmád, a Te jövőd!

ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ



5

A TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM TAGINTÉZMÉNYEINEK

PEDAGÓGIAI PROGRAMJAIHOZ

Ennek a pedagógiai programnak az a feladata, hogy megtöltse a társadalom elvárásainak és a helyi igényeknek megfelelő cél-orientált tartalommal, illetve konkretizálja azokat a jogszabályi kereteket, tartalmi előírásokat, amelyekkel a jogalkotó szabályozza a nevelési-oktatási folyamatokat valamint a szakképzést.

Minden szakképző intézménynek hármas elvárásnak kell megfelelnie:

Először is, rugalmasan kell alakítania képzési szerkezetét, folyamatosan kell bővítenie szakmai tudásbázisát, hogy ki tudja elégíteni a munkaerő-piac igényeit és követni tudja a technológiai fejlődést.

Másodszor, felelős tanulói jövőjéért, ezért piacképes szakképesítéssel és hasznosítható szakmai kompetenciákkal, illetve a szakmai mobilitás vagy a későbbi felsőfokú tanulmányok érdekében, a közismereti képzésben megszerezhető megalapozott tudással kell elbocsátania a végzett diákokat.

Harmadszor, a szakképző iskolának, mint nevelő-oktató intézménynek feladata a tanulók erkölcsi-szellemi-testi fejlődésének biztosítása és szocializációs készségeik megfelelő szintre emelése.

A szakképző iskolákban folyó munkának ez a három alappillére nem különíthető el egymástól, hanem feltételezik egymás sikerét. A Tatabányai Szakképzési Centrum 14 eltérő hagyományokkal rendelkező, eltérő értékvilágú, tanári és tanulói összetételű, szakmai feladatkörű, eltérő környezetben működő tagintézmény összevonásával jött létre, egy központi szervezet irányítása alatt. Ez a sokféleség azonban erőt jelenthet, ha a tagintézmények megismerik egymás pedagógiai tapasztalatait, munkakultúráját, jó gyakorlatait, szakami és szervezési megoldásait és segítik egymást a közös célok megvalósítása érdekében, akár a hétköznapi feladatok teljesítése során is. Az együttműködés eredményeként közös módszertani, szakmai tudástár jön létre. A Tatabányai Szakképzési Centrumnak az irányítási jogok kézbentartása mellett, tisztelnie kell a tagintézmények követendő hagyományait és meg kell hagyni az intézményvezetők és a nevelőtestületek döntési szabadságát minden olyan kérdésben, ahol a felelősség is tagintézményi szinten van. A szakképzési centrum központi munkaszervezetének feladata, hogy összehangolja, segítse a tagintézmények munkáját és közvetítse feléjük a fenntartó, a gazdasági élet szereplői és a társadalom elvárásait.



6

1 Iskolánk rövid története

Az 1884-es ipartörvény elrendelte az ipari tanulók (tanoncok, inasok) kötelező szakmai oktatását.

Kötelezte a községeket arra, hogy legalább 50 tanonc esetén iparostanonc iskolákat szervezzenek,

ahova a tanonc addig köteles járni, amíg a tanulóideje tart.

E törvény kiadását követően határozta el Kisbér község elöljárósága, hogy ipartanonc iskolát alapít.

Kisbér szakoktatásának története 1888-ban kezdődött. Kisbér község határozata alapján, a minisztérium

hozzájárulásával megindult Kisbéren az ipartanonc képzés, mely 1945-ig községi iskolaként működött,

államsegéllyel. Ezt követően a kisbéri szakmunkásképző kihelyezett iskolaként működött – a tatabányai

314-es Ipari Szakmunkásképző Intézet fiókiskolájaként.

Több mint 20 éven keresztül főleg a helybeli és a környékbeli kisiparosok, szövetkezetek tanulóit

oktatták. A helyi igényeknek megfelelően mintegy 12 szakmában folyt a képzés.

Döntő változást jelentett, amikor az intézmény már nem csupán a helyi ipari szövetkezetek, hanem a

környező ipari, mezőgazdasági nagyüzemek számára is képzett szakembereket. Legtöbb szakemberre

a Gamma Művek Kisbéri Gyáregységének volt szüksége.

1974-ben a szakmunkástanulók 95%-a a Gamma gyáregységbe járt szakmai gyakorlatra, ahol már

modern tanműhely biztosította a szakmai képzés feltételeit. 1974. januárban felépült a kisbéri

szakmunkásképző iskola épülete, a Gamma Művek és a Munkaügyi Minisztérium anyagi

támogatásával. Az épületben új felszerelés, berendezés, a szemléltető eszközök egész sora biztosította

a hatékony munka feltételeit. Elkészült egy bitumenes sportpálya is, és parkosították az épület

környékét. Az új iskolaépülettel, tanműhellyel, a főhivatású tanári és oktatói karral megteremtődtek a

korszerű szakmunkásképzés feltételei Kisbéren.

A Gamma Művek megszűnésével az iskolának kellett gondoskodnia a tanműhely vezetéséről, a

munkalehetőségek, anyagok megszervezéséről illetve értékesítéséről, az egész gyakorlati oktatás

megszervezéséről. 1992-ben a Gamma Művek Kisbéri Gyáregységében lévő tanműhelyt privatizáció

során az önkormányzat megvásárolta, és iskolai tanműhelyként üzemeltette tovább. Az 1993/94-es

tanévet már az átalakított, újjávarázsolt, teljesen berendezett tanműhelyekben kezdhették meg a

varró- és asztalos tanulók.

Testvériskolánk lett a szlovákiai Hidaskürtön működő Magán Szakközépiskola, illetve az erdélyi,

csíkszeredai Venczel József Faipari Iskolaközpont. Több alkalommal látogattak el hozzánk

diákcsoportok mindkét iskolából.

Vendégeinknek igyekeztünk minél többet megmutatni az anyaországból.



7

2 Nevelési program Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai

alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.

A nevelőtestület pedagógiai filozófiáját meghatározóan jellemzi a szélsőségektől mentes nyitottság az értékek, a kultúrák különbözősége iránt, a demokrácia, a szolidaritás és a tolerancia igenlése, amely jelentős mértékben hozzájárul a tanulókban rejlő adottságok maximális kibontakoztatásához. Az emberségben való egyenlőség szellemében az emberi méltóság tiszteletére nevel.

A nevelőtestület felvállalja, hogy: biztosítja az Emberi jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint a Nemzetközi Egyezmény a Gyermekek jogairól szóló deklaráció előírásait:

A személyiség teljes körű kibontakozásának segítését

Fokozott gyermek- és ifjúságvédelmi funkciót

Kialakítja és fejleszti a közvetlen társadalmi környezet igényei által meghatározott funkciókat, hogy a fiatalok érett, autonóm személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére, birtokában legyenek azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikusan társas lényekké válhassanak, képesek legyenek megfelelni a kor aktuális követelményeinek.

A tankötelezettség teljesítésének biztosítását

Esélyegyenlőség biztosítását minden tanulónk részére Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei:

- Etikai és esztétikai érzékenység, igényesség - A tudás, a permanens tanulás az önművelés fontossága - A közösségi értékek jelentősége (családi, társadalmi): humánum, tolerancia - A természeti, társadalmi, kulturális környezet védelme - Anyanyelvi kultúra, kommunikációs készségek fejlesztése - Hazafiasság, európaiság - Pozitív életszem

A nevelési célok:

- Ismeretek nyújtása révén a tanulók felkészítése a munkahelyválasztásra, elhelyezkedésre, az önálló szakmai továbbfejlődés igényére, a rendezett családi életre, a kulturált életvitelre.

- A "tanulóközpontú" iskolai-tanműhelyi tevékenység minden eleme a sokoldalú személyiségfejlesztést szolgálja. Ennek fontos összetevői: az alapvető készségek biztos kialakítása, a képességek fejlesztése, a tehetséggondozás, a szociális hátrányok, tanulási nehézségek enyhítését segítő foglalkozások, felkészítés az önálló ismeretszerzésre.

- A tanulók munkakultúrájának alakítása fejlesztése (rend, gondosság, pontosság, felelősség), az ónálló munkavégzésre, kulturált viselkedésre és toleranciára, alkalmazkodásra nevelés.

- Lényeges a tárgyilagos viszonyulás az emberi és természeti környezettel, a hazával, a hagyományokkal és az állammal szemben. Az igényes, harmonikus és egészséges felnőtt életvitelre nevelés.

- A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása, annak érdekében, hogy a feltörekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének



8

megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntartható fejlődését

- A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen a tanulók életvitelét meghatározó alapelv, az egyéni és a közösségi cselekvés szintjein egyaránt. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá

- Kreatív, problémamegoldó gondolkodás, ugyanakkor rendszerlátó szemléletmód kialakítása a tanulókban

- A tanulói személyiség harmonikus fejlesztése, amely tanórai nevelés valamennyi tantárgyán feladatokat ró. A szakmai oktatás lehetőséget teremt a munkára nevelés, a szellemi és a fizikai tevékenységek harmonizálására

Oktatási célok:

- Általános műveltség alapjainak elsajátítása. A választott szakma elméleti-gyakorlati ismeretinek alkalmazóképes megszerzése

- differenciált oktatás. - felkészítés a szakmai vizsgákra - Felkészítés a helyi és országos tanulmányi versenyekre

Az iskolában közvetítendő értékek:

Célunk egy szilárd értékrend és erkölcsi igényesség közvetítése. Ennek eléréséhez kívánatos, hogy

diákjainkban kialakuljanak, belsővé, sajáttá váljanak az alábbi értékek

- egyetemes emberi értékek (humanizmus, becsület, hazaszeretet stb.) - helyes önismeret, önértékelés, önfegyelem - jó kommunikációs képesség - felelősségtudat önmagáért, társadalmi és természeti környezetéért - folyamatos önművelés, önképzés igénye - fejlett érdekérvényesítő képesség - munkához fűződő pozitív viszony

Célokból adódó feladatok:

- hiteles, kreatív tanárszemélyiséggé válás, akik személyes példamutatással nyújtanak megfelelő motivációt

- diákok tehetségjegyeinek kibontakoztatása - egészséges életre nevelés - megfelelő viselkedéskultúra kialakítása - tanulás tanítása (tanulási technikák elsajátítása) - demokrácia iránti igény kialakítása, demokrácia korlátainak megismertetése - hagyományok ápolása - állampolgári szerepre való felkészítés

Célok megvalósításához felhasználható eszközök és eljárások:



9

- a tanulók egyéni tanulási módszereinek megalapozása - kreativitás fejlesztése - tanulók egészséges terhelése - személyre szóló fejlesztő értékelés - elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása

Megvalósítás záloga a minőségi nevelő-oktató munka. Ennek színtere a tanítási óra és a tanításon

kívüli tevékenységek. A különféle közismereti tantárgyi és szakmai versenyeken való részvétel

motiváló tényező a jobb képességű diákok számára. Az iskolai és városi ünnepségeken való szereplés

kibontakozási, tovább fejlődési lehetőséget nyújt a tehetséges diákok számára. A különböző iskolai,

tanórán kívüli programok, tanulmányi kirándulások erősítik a kapcsolatokat, nyitottabbá teszik a

tanulókat, alakítják a világról alkotott képüket. A nevelő munka hatékony végzésének egyik

legfontosabb szereplője az osztályfőnök. Az értékek közvetítése, a tanulók tehetségének

kibontakoztatása, fejlesztése a nevelőtestület tagjaitól folyamatos önképzést, továbbképzést

igényel.

A tantárgyakban rejlő kulturális tartalmak egyben a nevelés eszközei is. A pedagógus

személyiségének közvetítésével az egyes tantárgyak tartalmának változatos, sokoldalú

bemutatásával értelmi nevelést, pályaorientációt, erkölcsi, esztétikai, érzelmi, közösségi nevelést

végzünk. Kibontakozik - többek között - a hon- és népismeret, a testi-lelki egészség, a környezet

védelmének fontossága tanulni tanulás szerepe az oktatási folyamatban és a szociális érzékenység

szerepének hangsúlyozása. Számonkéréseink a tanulásra nevelést segítik.

2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.

Egyre növekvő érdeklődés tapasztalható a szociális képességek fejlődését elősegítő módszerek

megismerése iránt, mivel nagyon sok gyermek és felnőtt küzd szociális és viselkedési problémákkal.

Gyakran fordulnak elő kötődési nehézségek, nem alakult ki a tolerancia, empátia.

A NAT kiemelt fejlesztési feladatai közvetve támogatják a szociális kompetencia fejlesztését. Nagy

hangsúlyt helyez az eredményes tanulástechnikák megtanítására, a testi és lelki egészséggel

kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítására, a felnőtt lét szerepeire való felkészülésre, amely alatt a

diákok szociális kompetenciáinak a fejlesztése értendő

Az iskola szerepe nyilvánvaló a szociális kompetenciák fejlesztésében. Segíti a szociális készségek

készletének a gyarapodását és azt, hogy a gyerekek megismerjék erősségeiket és gyengeségeiket,

képesek legyenek erősségeikre építve a gyengeségeiket javítani

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez elengedhetetlenül szükséges a szociális

kompetenciák tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Mivel a diákok nagyon sokféle szociális

környezetből, nagyon eltérő értékrendű családokból érkeznek, olyan egységes követelményrendszert

kell a pedagógusoknak kidolgozni, amelyet mindenki össze tud egyeztetni a saját lelkiismeretével,

valamint a különböző nevelési szituációkban egységesen tud érvényesíteni. A pedagógus mintát ad,

értéket közvetít és ezáltal fejlesztően hat a diákok személyiségére.



10

Elsődleges feladatnak tekintjük tehát az alábbi kompetenciák fejlesztését.

- toleranciára való nevelés. Annak megértése, hogy minden személyiség egyformán értékes és

fontos

- önszabályozás (önkontroll, megbízhatóság, alkalmazkodás)

- társas készségek (kommunikáció, konfliktuskezelés, csapatszellem)

- empátia (mások megértése, érzelmi feszültségek érzékelése

Céljaink elérése érdekében fontos szerepe van az egészségnevelésnek, továbbá az érzelmi- értelmi és

a munkára való nevelésnek.

Egészségnevelés

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a megelőzés módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok felkészítik a tanulókat arra, hogy önálló életükben, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki Tantestületünk arra törekszik, hogy a magatartászavarral, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek

számára megtalálja a személyre szabott bánásmódot, az önbizalmat, örömet adó tevékenységet.

Érzelmi nevelés

Nagy jelentőséggel bír az érzelmi nevelés, a szülőhelyhez, családhoz, hazához kapcsolódó pozitív

érzelmek kialakítása, erősítése. A múlt emlékeinek tiszteletben tartása, hagyományok őrzése.

Értelmi nevelés

Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére

irányuló törekvés igényének kialakítása. A tanulás és a tudás megszerettetése egyénre szabott,

differenciált órai munkával.

Munkára nevelés

A munka fontosságának tudatosítása. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség

megalapozása és fejlesztése.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a tanórán

- tehetséggondozás differenciált feladatok adásával (a sikerélmény a személyiség fejlődésének

alapvető összetevője)

- önálló tanulás módszerének elsajátítása

- alapkészségek (írás, olvasás, számolás, logikus gondolkodás) fejlesztése

- gyengék felzárkóztatása

- szakmai igényesség felébresztése (szakképzésben korszerű ismeretek nyújtása, szakmai

versenyeken való részvétel, szakmai kiállítások látogatása)



11

A személyiségfejlesztés szinterei

osztályfőnöki óra

testnevelés

kommunikáció – magyar nyelv és irodalom

természetismeret

társadalom ismeret

idegen nyelv

matematika

szakmai órák

szakmai gyakorlat

sportfoglalkozások

osztálykirándulások

iskolai ünnepek

tanulmányi versenyek

kulturális rendezvények

Drogprevenció

Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a fiatalok időben felismerjék a kábítószer-

fogyasztásban rejlő veszélyeket.

Osztályfőnöki órán is foglalkozunk ezzel a témakörrel beszélgetés, dokumentumfilm vetítés

formájában, valamint tanévenként egy-egy alkalommal külső előadókat hívunk meg, akik kábítószer

fogyasztás következményeiről, és a bűnmegelőzésről tájékoztatják tanulóinkat.

2.3 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok.

Legfontosabb célkitűzéseink:

- Alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt.

- Tanulóink ismerjék meg - életkoruknak megfelelően - saját egészségi állapotukat.

- Ismerjék meg az egészséget károsító tényezőket és azok veszélyeit.

- Legyenek képesek elutasítani a számukra károsat, az egészség képviseljen értéket.

- Alakítsunk ki igényt az egészséges és tiszta környezet iránt.

- Alakítsuk ki az egészséges táplálkozás iránti igényt.

- Tudatosítsuk a testmozgás fontosságát.

Kiemelt kompetenciafejlesztési területek:



12

Természettudományos kompetencia:

Az ember és a rajta kívüli természet között lejátszódó kapcsolatok megértése, előrejelzése

Szociális kompetencia:

A saját egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése

Testi, lelki egészség egészségünk védelme, ennek szerepe a társadalomban

Egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladataink:

Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének.

Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket.

Mutassunk be sokoldalú egészségvédő lehetőségeket, nyújtsunk az egészség megvédésére,

visszaszerzésére vonatkozó közérthető ismereteket.

Tudatosítsuk, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ajánljunk ezek megóvására

magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és példamutatással. Alakítsunk ki

egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos gyakoroltatásával és

ellenőrzésével.

Ösztönözzük tanulóinkat – közös véleményformálással, tanácsadással – az egészségvédő

magatartás szabályainak megtartására. (anyanyelvi kommunikáció)

Nyújtsunk segítséget az egészségvédő öntevékenységben és az egészséges életmód

kialakításában.

Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai:

Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása. (napi ötszöri étkezés)

A kulturált étkezési szokások, az étkezések rendjének kialakítása, és az ízléses terítés iránti

igény felkeltése.

Az étrend összeállítási szempontok megismertetése.

El kell érnünk, hogy tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék előtérbe

az egészséges élelmiszereket.

Személyi higiéné kialakításának feladatai:

Helyes tisztálkodási és fogápolási igények kialakítása, technikák elsajátítása.

Az időjárásnak, évszaknak megfelelő öltözködési szokások kialakítása.



13

Gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozása módjainak tanulása,

ismerete, betartása.

Káros élvezeti szerek veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismerése.

Egészségügyi szolgáltatások rendszeres biztosítása, szükség szerint igénybevétele.

(iskolaorvos, védőnő)

Mentálhigiéné feladatai:

Biztonságos, nyugodt, bizalommal teli, elfogadó, szeretetteljes légkör biztosítása tanulóink,

dolgozóink számára.

Ésszerűen tervezett oktató és nevelőmunka, mely biztosítja tanulóinknak az egyenletes

terhelést.

A veszélyeztetett és halmozottan veszélyeztetett tanulók körének felmérése és folyamatos

segítése. A lelkileg egészséges tanulók mentális épségének megőrzése.

Lehetőségek biztosítása, és személyes példamutatás a szabadidő helyes, egészséges

eltöltésére.

Családi életre nevelés feladatai:

Tegyük képessé tanulóinkat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok

kialakítására és fenntartására. Tudatosítsuk, hogy a család életünk alapvető, legfontosabb

közössége. Törekedjünk a kívánatos családmodell iránti igény felkeltésére és kialakítására.

A családi életre nevelés fontos területe a szexuális nevelés. Feladatunk, hogy megismerjék és

megérthessék testük működését,a nemiségnek az emberi életben betöltött szerepét.

Tájékoztatnunk kell a gyerekeket a nemi úton terjedő betegségekről, ezek következményeiről,

és megelőzési lehetőségeiről. Ismereteket kell nyújtanunk a fogamzásgátló módszerekről, a

tudatos családtervezésről.

Az egészségnevelési program segítői:

Iskolaorvos

Rendszeresen elvégzi a gyermekek egészségügyi szűrését. A szűrővizsgálatok alapján

szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket. Folyamatosan kapcsolatot tart az iskola

vezetőségével, jelzi az egészségügyi problémákat.

Védőnő



14

Rendszeresen segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, kezeli

a tanulók egészségügyi törzslapját, amelyet a gyermek iskolából való távozása után a

következő iskolába továbbít.

Előadásokat tart az iskola vezetőségével egyeztetett témákban.

Gyermekjóléti szolgálat munkatársa

A rászoruló családok számára nyújt segítséget. Kapcsolattartó a gyermekvédelmi felelős.

Gyermekvédelmi felelős

Ő ismeri leginkább a hátrányos és problémákkal küzdő családok helyzetét. Szoros kapcsolatot

tart az osztályfőnökökkel.

Családi háttér:

A családok nagyobb része egyre kevésbé rendezett, de elfogadható anyagi körülmények

között él. Sok a csonka családban, és egyre elfoglaltabb szülők által nevelt gyerekek száma.

Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve neveljük,

fejlesszük a gyermekeket. A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben, hiszen munkánk

nem lehet eredményes a családi megerősítés nélkül. Iskolánk nevelői nyitottak a szülők

igényeinek megfelelő figyelembevételére.

Mindezek eléréséhez lehetőséget biztosítunk az ismeretek átadásával és programok

szervezésével.



15

Tevékenységi területek:

Tanórákon:

Az életjelenségek megismerése

Egészséges életmód (helyes napirend, táplálkozás, rendszeres mozgás, tisztálkodás, fogápolás)

Táplálkozás, fejlődés (táplálékcsoportok, helyes napi étrend, étkezési kultúra, a táplálkozás

hatása fejlődésünkre, életjelenségeinkre)

Az egészség megóvása (a betegségek megelőzése, a betegségek és leggyakoribb tüneteik,

leggyakoribb fertőző betegségek)

Az elsősegélynyújtás fontossága, szerepe.

Szabadidőben a mozgás és levegőzés biztosítása:

Tanulóink napjuk nagy részét az iskolában, vagy gyakorlaton töltik, ezért gondoskodnunk kell arról,

hogy a napi tanulás mellett módjuk nyíljék pihenésre, kikapcsolódásra. Arra törekszünk, hogy

nyíljon lehetőség arra, hogy a gyerekek minél több fajta foglalatosságot próbáljanak ki, melyek

fejlesztik képességeiket, kreativitásukat, mozgáskultúrájukat.

Iskolánk szabadidős tevékenységei, amelyek az egészségnevelést szolgálják:

Szervezett játékos sportfoglalkozások

Többnapos osztálykirándulások

Természetismereti vetélkedők

Témanapok – egészségnap, sportnap

Sportversenyek

Az iskola és tanműhely folyamatos természetbaráttá, ízlésessé, otthonossá tétele

Hétvégi kirándulások, túrák szervezése, kerékpártúrák

Sportköri foglalkozások

Kapcsolat a szülőkkel

Törekszünk arra, hogy a szülők minél jobban megismerhessék egészségnevelési alapelveinket. Ehhez

szükség van a folyamatos kapcsolattartásra.

- szülői értekezletek

- fogadó órák

- személyes beszélgetések



16

- szülők bevonása programjainkba

Az egészségnevelés prevenciós programjai:

Az osztályfőnökök folyamatosan foglalkoznak az egészséges életmód kérdéseivel

Előadókat hívunk a következő témakörökben:

Káros szenvedélyek, drogok.

2.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével

kapcsolatos feladatok.

„A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze.” (Hankiss Elemér) Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: - a család

- az iskola

- az iskolán kívüli közösségek A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők

és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói

közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése:

A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének

tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett

nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységbe

bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

A közösségfejlesztés színterei:

A közösségfejlesztésre az intézményen belül sor kerülhet:

- a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra)

- a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozásokon

- a tanórán kívül diákok által szervezett foglalkozásokon



17

- a szabadidős tevékenységek keretében

- Diákönkormányzat (Bánki-nap)

Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai,

abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:

- az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,

- véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,

- a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),

- a másság elfogadásához,

- az együtt érző magatartás kialakulásához,

- a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan,

egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen egymást

erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve ki-emelten fontos, hogy

megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az

iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során.

Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk,

hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek

vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az

intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt.

Tanulmányi kirándulás: az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő-oktató

munka elősegítése céljából a szakmacsoportok számára évente egy alkalommal tanulmányi

kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel kötelező.

Osztálykirándulások: közösségépítő tanórán kívüli program, az osztályfőnök és a tanulók közös

szervezésével.



18

2.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka

tartalma, az osztályfőnök feladatai.

„A pedagógus feladata rendkívül bonyolultnak tekinthető, ami a szerepének a sokszínűségéből is

adódik. A pedagógus személyében ugyanis a szerep és személye közötti ellentétek erőteljesebben

jelennek meg, ugyanis nem elég csupán a szakképzettség a munkája elvégzéséhez, hanem az egész

lényét bele kell adnia. Ezek alapján különböző típusú pedagógusokat lehet megkülönböztetni, akik más

és más módszerrel nevelnek, illetve oktatnak. A különböző szerepek azt is eredményezik, hogy

másfajta viszony alakul ki a pedagógus és diákjai között. A pedagógusok sokszínűségét sokan

támogatják, köztük Alain, Mihály Ottó, André de Peretti. Úgy gondolják, hogy egy demokratikus

társadalomban elengedhetetlen a pedagógusszerepek sokszínűsége. Természetesen nyilván vannak

ezen a szerepen belül olyan momentumok, amelyek nem működőképesek és nem várható el egy

pedagógus feladatától, de ennek a szelektálását a szakmai közvélemény megvalósítja és végül csak a

legideálisabb szerepek maradnak meg. Ezzel kapcsolatosan érdemes megemlíteni pár elméletet, hogy

milyen pedagógus típusokat különböztethetünk meg. Caselman feladatcentrikus vagy gyerekcentrikus

tanárt különböztet meg elméletében. A feladatcentrikus elsősorban tantárgyára koncentrálja a

diákokat, míg a gyerekcentrikus többet foglalkozik a diákok lelki világával és a nevelésnek is nagyobb

jelentőséget tulajdonít. Kuzmina mester, majdnem mester és nem mester pedagógust különböztet

meg. Elsősorban a szakképzettségük minősége alapján tesz különbséget közöttük. Anderson uralkodó,

együttműködő pedagógustípus. Ez megegyezik a tekintélyelvű, illetve a demokratikus pedagógusi

nevelési stílusokkal. Általában a demokratikust szokták sokan pártolni, mert így a diáknak több joga

van, illetve aktívabban is részt tud venni az órákon, de ennek ellenére sokszor elkerülhetetlen az

autoriter stílus, aminél a pedagógus irányítja teljes egészében az óra menetét. ATausch házaspár

távolságtartó, felelőtlen, unalmas pedagógusszerepet említ. Elsősorban negatív oldaláról vannak

megközelítve ezek a szerepek, teljes képet nem kaphatunk mindegyik pedagógusszerepről. Ungárné

Komoly Judit agresszív, restriktív, kooperatív, inerciás, indifferens szerepeket különböztet meg.

Mindegyik szerepnél fontos megemlíteni, hogy elsősorban az olyan demokratikus pedagógusszerepet

tartják ideálisnak, amely jó és közvetlen kapcsolatban van a diákokkal és szülőkkel egyaránt.

Igyekeznek az oktatásban olyan módszert alkalmazni, amely lehetővé teszi a diák számára az

interaktivitást, ami sok esetben abban nyilvánul meg, hogy a tanár és diák egyfajta beszélgetőpartnerré

alakul. Ugyan a tekintélyelvű oktatásnál is van interaktivitás, de ott elsősorban a pedagógus a kérdező

és a diák vagy tudja a helyes választ vagy nem, ennél a nevelési módszernél nincs lehetőség arra, hogy

a különféle kooperatív tevékenységeket kipróbálhassák. A pedagógusnál fontos, hogy bizonyos szintű

pszichológiai ismeretek birtokában is legyen, ugyanis ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyermekek

lelkivilágát megértsék, illetve ennek segítségével motiválják a diákokat a tanulásra, illetve a tanulás

szeretetére. Ezekből adódóan egyre inkább előtérbe kerül az az elmélet, amely az oktatást alárendeli

a nevelésnek, aminél fontos, hogy a pedagógus értékközvetítés útján közösségi tapasztalatszerzésre

ösztönözze a diákokat, illetve az is a nevelés része, hogy a diákot megszerettetik a tanulással és

rávilágítják a képességeikre.”



19

Az osztályfőnök feladatai:

1. A tanulmányi munka figyelemmel kísérése a) Beszámolót készít a félévi és az év végi osztályozó értekezletre a következő szempontok alapján:

- minden évfolyamon beszámol a hiányzások mértékéről - minden évfolyamon beszámol az osztály tanulmányi munkájáról és magatartásáról - minden évfolyamon beszámol a kimagaslóan, illetve a gyengén teljesítő tanulókról

b) Év közben – szükség esetén – él a dicséretek, illetve az elmarasztalások lehetőségével. c) Legkésőbb félév, illetve év vége előtt 30 nappal az ellenőrző útján értesíti az elégtelen osztályzatra álló tanulók szüleit.

2. A diákönkormányzat segítése Minden év elején tevékenyen segíti az osztály diákönkormányzati képviselőinek megválasztását, ismerteti a DÖK működési szabályzatát.

3. Felmérések Az iskolavezetés által jóváhagyott felmérések osztályszintű lebonyolítását, összesítését elvégzi, elvégezteti.

4. Az osztály magatartásának, szorgalmának, az osztály közösségi életének figyelemmel kísérése a) Az osztállyal és az osztályban tanító tanárokkal történő megbeszélés után félévkor és évvégén értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. b) Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra. Folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak betartására, különösen a késésekre és a hiányzásokra. c) igazolatlan hiányzás esetén a törvénynek megfelelően hivatalos levélben értesíti a tanuló szüleit és felhívja figyelmüket a további hiányzások következményeire, valamint értesíti a hivatalos szerveket d.) Folyamatosan figyeli az osztályterem berendezésének állagát, azonnal jelzi az iskolavezetésnek a hiányosságokat, rongálásokat, illetve intézkedik azok megjavításáról, megjavíttatásáról.

5. Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység a) Osztálynapló kitöltése, vezetésének ellenőrzése; az osztályozó naplóból még hónap végén is hiányzó érdemjegyekre felhívja a szaktanár és az igazgatóhelyettes figyelmét. b) Ellenőrzők figyelemmel kísérése. c) A hiányzások havonkénti, félév végi, illetve év végi összesítése. d) Félévi értesítők, év végi bizonyítványok kitöltése, kiadása. e) A pótvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztráció elvégzése. f) Anyakönyvek kitöltése és vezetése. g) Szakmunkásvizsgával és szintvizsgával kapcsolatos adminisztráció elvégzése. h) Tájékoztatja a tanulókat és szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumai (pedagógiai program, házirend, az éves munkaterv, a DÖK szabályzata) hol hozzáférhetőek számukra.

6. Az osztályfőnöki órák tervezésével, megtartásával kapcsolatos teendők a) Az osztályfőnöki tanterv alapján összeállítja és elkészíti az osztályfőnöki órák tervezett tematikáját. b) A tervezett témákról beszélgetést folytat, illetve vitát vezet az osztályfőnöki órákon. c) Elvégzi a szükséges adminisztrációs tevékenységet.



20

7. Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek a) Minden év elején az első osztályfőnöki órán ismerteti az iskola hagyományrendszerét, éves munkatervét. b) A hagyományos rendezvényeken (tanévnyitó, szalagavató, osztálykarácsony, ünnepségek, ballagás, tanévzáró) felügyeli saját osztályát.

8. Megtervezi és megszervezi, valamint felelősséggel vezeti az osztálykirándulásokat. 9. Szülőkkel való kapcsolattartás

a) Egy évben legalább két szülői értekezletet tart. b) Szükség esetén családlátogatást végez.

10. Kapcsolatot tart az iskolaorvossal, illetve a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel.

2.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység helyi rendje

Az iskola egyenlő esélyeket kíván teremteni minden tanulónak egyéni képességük, tehetségük

kibontakoztatásához, csökkenteni igyekszik a diákok különböző motivációjából, eltérő képzettségi

szintjéből, különböző szociális adottságából eredő lemaradását

1. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenység.

Iskolánk nevelőtestülete az intézményben folyó oktató-nevelő munkát azzal a szemlélettel végzi, hogy a tanulók bármely területen meglévő tehetségét felismerve azt igyekszik minél jobban kibontakoztatni, s a gyermeket abba az irányba terelni, amely lehetőséget adhat a majdani minőségi életvitelre.

Tevékenységünk célja:

Kreatív emberek nevelése tehetségük területének erősítésével

Feladata:

Olyan egyéni fejlesztési formák (tehetséggondozás) versenyek pályázatok biztosítása, amelyek teret adnak a tehetség érvényesítésének. A tehetség, képesség kibontakoztatását változatos tevékenységek során érjük el, ide tartozik:

- Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

- A tehetséggondozó foglalkozás - Versenyek, vetélkedők, bemutatók - Szabadidős foglalkozások - Iskolai ünnepségeken való szereplés



21

A tantárgyak esetében a tanítási órák alatti munka során hamar felismerhető az a gyerek, aki az adott területen az átlagosnál nagyobb affinitással rendelkezik. Velük a szaktanár, az osztályfőnök egyénileg foglalkozik. A tehetséggondozás tevékenységének sikeréről akkor beszélhetünk, ha a tanuló örömét leli abban, amit csinál, öntevékenyen, saját kezdeményezésre olvas, kutat, versenyeken vesz részt, pályázatokon indul, szerepel az iskola műsoraiban.

2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk feladata a tanulók esélyegyenlőségének, felzárkóztatásának biztosítása. A felzárkóztatás tartalma a tanulást segítő képességek (olvasás, írás, matematikai alapműveletek, szaktárgyi alapkövetelmények) A beilleszkedési és magatartási nehézségek enyhítését segíti elő a Nevelési Tanácsadóval és a Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központtal kialakított szoros együttműködés. A szülők és családok nevelési gondjainak segítése az osztályfőnökök szülőkkel ápolt szoros kapcsolata révén valósul meg.

3. Beilleszkedési- magatartási zavarral küzdők segítése Iskolánk az alábbi megoldásokkal törekszik arra, hogy a problémás tanulók mielőbb be tudjanak illeszkedni új környezetükbe:

Nélkülözhetetlen a diákok pszicho-szociális és biológiai környezetének pontos ismerete.

Igen fontos feladat az érzelmi egyensúly helyreállítása a diák és környezete között. Pozitív érzelmi kapcsolatot teremtünk. A szociális sikerek mellett biztosítani kell a teljesítménybeli sikereket is.

Nélkülözhetetlen az egyéni bánásmód.

Igyekszünk olyan pedagógiai légkört kialakítani, amely biztosítja a diákok személyiségének egészséges fejlődését, s eleve megelőzi a magatartási rendellenességek kialakulását

Egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat.

Felzárkóztató, pótló foglalkoztatások szervezésével szükség esetén tanulás módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítjuk az előrehaladásban elmaradt tanulók felzárkózását.

Speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő tréningeken fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket.

Szülői tájékoztatást tartunk a nevelési problémákról, a devianciák veszélyeiről.

A 9. évfolyamon, az év elején tantárgyi felmérésekkel megvizsgáljuk a tanulók felkészültségét, s feltérképezzük, hogy milyen szintű felzárkóztató foglalkozásokkal tudjuk segíteni az arra rászorulókat.

A 9. és a 10. évfolyamon, a bukott tanulók számára korrepetálásokat tartunk a felzárkózásuk érdekében.

A pályatévesztett és a tanulmányi nehézség miatt iskola-változtató szándékú tanulókat segítjük a befogadó intézmény megtalálásába



22

4. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése- oktatása, gyógypedagógiai megsegítése

A sajátos nevelési igény fokának megfelelően vesszük figyelembe, kezeljük, az oktatását integráltan

oldjuk meg. Gyógypedagógust biztosítani a tankerületen keresztül tudunk.

2.7 A gyermekvédelemmel összefüggő feladataink A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és közösségi hatások, az érték és normaválság miatt

növekszik a feszültség és csökken a tűrőképesség: ennek hatását tapasztaljuk a tanulók viselkedésén.

A szülők, családok kilátástalan helyzete nagy hatást gyakorol a gyermekek sorsának alakulására is.

Az egyén életpályájának alakulására nagy hatással van már általános iskolában is, de koncentráltan és

halmozottan jelentkezik a középiskolába lépéssel. A káros hatások a tanulók teljesítmény-,

viselkedés-, és kapcsolatzavarainak formájában jelennek meg.

A rászorulók érdekében intézményünk kapcsolatot tart az illetékes polgármesteri hivatalok szociális

irodájával, a gyámhatósággal, a szülői házzal, a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a

vöröskereszt városi és megyei szervezetével és szükség esetén más, a gyermekvédelmi rendszerhez

tartozó intézménnyel és hatósággal. Az együttműködést az ifjúságvédelmi felelős koordinálja.

A megelőzés feladatai:

A megelőzés gyermekvédelmi és egyben pedagógiai tevékenységet is jelent, hiszen célja az, hogy

megelőzze, elhárítsa, vagy enyhítse azokat a tanulókra ható károsodásokat, amelyek egészséges

személyiségfejlődését megzavarják, vagy gátolják. Másrészt segíteni kell azoknak a pozitív

hatásoknak az érvényre jutását, amelyek hozzájárulnak a fiatalok társadalmilag is értékes

képességeinek kibontakoztatásához, kifejlesztéséhez.

A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység megelőző céljait szolgáló pedagógiai feladatok:

Minden tanuló számára egyenlő esélyeket biztosítunk a fejlődéshez, tanuláshoz, továbbtanuláshoz.

Kizárjuk annak lehetőségét, hogy a tanulót hátrányos megkülönböztetés érje családi, etnikai, vallási hovatartozási, egészségügyi, vagy bármilyen más ok miatt.

Minden tanuló számára biztosítjuk a fejlődéséhez szükséges feladatokat, segítjük a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását.

Rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a családokkal.

Az oktatás- nevelés folyamatában mindig figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit.

Gondoskodunk a lemaradó tanulók felzárkóztatásáról.

Segítjük a diákönkormányzat létrejöttét és működését.

Biztosítjuk, hogy a tanulók megismerkedjenek a jogaikkal, kötelezettségeikkel, és hogy véleményt nyilváníthassanak az őket is érintő kérdésekben.

A tanulók személyiségi jogait tiszteletben tartjuk.

Alapvető feladatunk a tankötelezettségi törvény érvényesítése. Eleget teszünk tájékoztatási kötelezettségünknek a családok, a területileg illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti



23

Szolgálatok és a területileg illetékes jegyző értesítésével tanköteles korú tanuló igazolatlan mulasztása esetén.

Együttműködünk a gyermekvédelmi szervezetekkel annak érdekében, hogy a tanuló veszélyeztetettsége megszűnjön.

2.8 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai

gyakorlásának rendje

A tanulók a diákönkormányzaton és a tanulói szakszervezeten keresztül gyakorolják kollektív jogaikat

az intézmény döntési folyamataiban (osztályonként és szakmánként egy fő). E jogok gyakorlását

patronáló tanár segíti.

- Véleményezési joguk van, minden, az iskola életét, a diákokat érintő szóbeli és írásban

rögzített döntésekben (pl.: pedagógiai program)

- Egyetértési joguk van az iskolai házirend elfogadásában, módosításában.

- Döntési joguk van saját működésükről, a rendelkezésükre álló pénzek felhasználásáról, saját

tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről, a diákvezetők megbízásáról, a

biztosított jogok gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról (Bánki nap)

- Segíti a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységét, részt vesz a diákokat érintő iskolai

hagyományok ápolásában (Mikulás-nap, szakmunkásavató).

- Képviseltetik magukat (1 diák, 1 patronáló tanár) a fegyelmi bizottságban.

2.9 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei

kapcsolattartásának formái.

Az iskola hatékony kapcsolatot alakított ki az eredményesebb oktató–nevelő munka, a

gazdaságosabb intézményi működtetés, az elméleti és gyakorlati tárgyi feltételek hathatósabb

fejlesztése érdekében a belső és külső szervezetekkel egyaránt.

Az iskolában működő közösségek

Tanulói közösségek:

- osztályok

- szakmacsoportok

- diákönkormányzat

- tanulói szakszervezet



24

Tanári közösségek: - Közismereti és osztályfőnöki munkaközösség:

tagjai a közismereti tanárok és osztályfőnökök.

- Szakmai munkaközösség:

tagjai a szakmai képzésben részt vevő tanárok és oktatók.

- Közalkalmazotti tanács:

ellátja a törvények által biztosított feladatait. Jelenleg nem működik.

Érdekképviseleti szervek:

tagjainak száma nem éri el a dolgozók összlétszámának harmadát.

Az intézmény vezetője a közösségvezetőkkel közvetlenül tartja a kapcsolatot, a közösségek

ülésein általában részt vesz.

Külső kapcsolatok

Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az iskola:

- a Tankerülettel

- a Bánki Alapítvány kuratóriumával

- a beiskolázási körzet általános iskoláival

- a Kamarával.

- a tanulókat foglalkoztató gyakorlóhelyekkel

- az iskolát támogató intézményekkel, kisiparosokkal és vállalkozásokkal

- a vonzáskörzet vállalkozói által létrehozott Profit – klubbal.

- Wass Albert Művelődési Ház és Könyvtárral

- Gyermekjóléti szolgálattal

- Vasas Szakszervezettel

- Vöröskereszttel

- Kormányhivatallal

- Kisbér Város Önkormányzatával

- a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal

- a Máltai Szeretetszolgálattal



25

A belső kommunikáció csatornái

- egyéni beszélgetések - e-mail - az iskola honlapja - munkaértekezletek - faliújság, transzparensek, plakátok - körlevél

A külső kommunikáció csatornái

- ellenőrző könyv - szülői értekezletek - postai levelek - e-mail - az iskola honlapja - helyi, megyei média (Kisbéri Újság, 24 Óra)

A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Az együttműködés általános formái: Az intézményi tájékoztatás rendszeres és konkrét

időpontjait a munkaterv tartalmazza. A helyszínt az intézmény biztosítja.

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola

igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnök tájékoztatja:

- a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, illetve határidős feladatok esetében, a tanórák közötti szünetben az osztálybizalmikon keresztül,

- az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan

(szóban, illetve az ellenőrzőn keresztül írásban) tájékoztatják.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója évente egyszer összevont szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: - szülői munkaközösség - szülői értekezlet - fogadóórák - családlátogatások - nyílt órák, nyílt napok - levél, e-mail - telefon



26

A kapcsolattartás formái

Első félévi szülői értekezlet témái:

- A tanulók személyi adatainak egyeztetése, a szülő, gondviselő elérhetősége, munkahelyi telefon, mobiltelefon, egyedi kérések rögzítése

- a Szülői Munkaközösség tagjainak megválasztása - Az osztályban tanító tanárok és fogadóórák ismertetése - A tanév rendje (a helyi munkatervi kiegészítésekkel, hagyományos programok, ünnepek,

megemlékezések, szünetek, stb.) - Végzős osztályokban a szalagavató előkészítése - A Házirend ismertetése - A tanulói hiányzások igazolásának módjai (különös tekintettel a Házirend szabályaira) - A tankönyvvásárlás lehetősége, anyagi segítségnyújtás fajtái, lehetősége - Osztálykirándulás tervezése - Egyebek -

A tanév során a második szülői értekezletet a félévi értékelés, bizonyítványosztás után tartjuk.

Második félévi szülői értekezlet kiemelt témái:

- A szülők tájékoztatása az osztály, illetve a hallgatók magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről, tantárgyi átlagok ismertetése,

- A második félév részletes programjának ismertetése, - A végzős osztályok kiemelt feladatai: ballagás, felkészítő korrepetálások, záróvizsgák

(érettségi, OKJ-s vizsga) - tájékoztatás a tanév közben felmerült problémákról, az esetleges megoldási módokról,

továbbhaladási lehetőségekről - Az esetleges korrepetálások megszervezése.

Fogadóórák

Nevelőtestületünk tagjai a tanévkezdés, illetve az órarend kihirdetése után meghatározzák

azokat az időpontokat, amelyekben a szülők felkereshetik telefonon vagy személyesen bármilyen

neveléssel, oktatással kapcsolatos ügyben. Az osztályfőnökök feladata, hogy az ellenőrző

könyvben és a az osztályban tanító tanárok fogadóórájának időpontját rögzítsék a tanulók.

Amennyiben a szülő, gondviselő fogadóórán kívüli időpontban szeretne találkozni gyermeke

pedagógusával, telefonon vagy írásban kell egyeztetnie az érintett pedagógussal.

Családlátogatások

Az osztályfőnök szükség esetén felveszi a kapcsolatot a családdal.



27

2.10 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a

szóbeli felvételi vizsga követelményei.

A szakmai képzéseken való részvétel feltétele az egészségügyi alkalmasság, melyet az iskolaorvos és a

védőnő folyamatosan figyelemmel kísér.

- Félévi és év végi ellenőrző munka

A gyakorlati ismeretek meglétének monitorozását szolgálja, a szakmai munkaközösség döntése

alapján kerül ütemezésre, igazodik a szakmák központi programjának, és vizsgakövetelményeinek

elvárásaihoz.

- Szintvizsga

A Kamara által delegált vizsgabizottság előtt tett vizsga, melynek időpontját a gyakorlati képzés

szervezője a szakmák központi programja figyelembevételével, a törvényi előírásoknak megfelelően a

Kamarával egyezteti.

- Szóbeli felvételi vizsga

Iskolánkban nincs.

2.11 A felvétel és az átvétel helyi szabályai.

A fenntartó által meghatározott osztályszerkezetnek és csoportlétszámoknak megfelelően, a törvényi

előírások figyelembevételével az intézmény vezetője dönt, a nevelőtestület véleményét kikérve.

2.12 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos

iskolai terv.

A tanulók elméleti ismerteket szereznek a következő eljárásokról:

- eszméletvesztés tünetei, ellátása - stabil és egyéb oldalfekvések - Hirtelen halálra utaló jelek felismerése - A sebek fogalma, fajtái, - A vérzések fajtái ellátásuk - Törések tünetei ellátásuk

- szituációs gyakorlatok információszerzés



28

A tanulók gyakorlati ismerteket szereznek a következő eljárásokról:

- betegvizsgálat, légzés-keringés megfigyelése

- komplex újraélesztés kivitelezése - sebellátás, alapkötések formái - stabil oldalfekvések kialakítása

2.13 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink

- a tankönyvcsomag vásárlása helyett tankönyvhasználati díj megfizetése ellenében iskolai

tankönyvraktárból biztosítjuk a tankönyvet igény szerint,

- a nevelési feladatok maradéktalan ellátása érdekében a Bánki-alapítvány támogatását kérjük,

amelyet még kiegészít a tanulói szakszervezet lehetőségeihez mérten,

- együttműködünk a Vöröskereszt helyi szervezetével,

- együttműködünk a Máltai Szeretetszolgálat helyi szervezetével.

2.14 A fenntarthatóságra nevelés alapelvei

Alapvető célkitűzések:

Szemléletformálás, környezettudatosságra nevelés, a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése a napi gyakorlatban.

A szülők bevonása az intézmény környezetvédelmi, valamint fenntarthatóságra nevelés tevékenységébe.

A környezetkímélő magatartás legyen meghatározó erkölcsi alapelv egyéni és közösségi szinten egyaránt.

Legyen szempont az újrahasznosítás. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe,

gyarapításába. A környezetvédelmi tevékenység folyamatos továbbfejlesztése, a tervezett feladatok

esetében a megjelölt határidők betartásával. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére

való törekvés váljék meghatározóvá. A fenntarthatóság pedagógiájában a környezettudatos gondolkodás, életmód

kialakítása, elmélyítése, együttműködve a szülői házzal, társadalmi szervezetekkel.



29

A fenntarthatóság pedagógiáját szolgáló kiemelt tevékenységeink

Minden ősszel Egészségmegőrző napot tartunk. Kiemelt hangsúlyt fektetünk arra, hogy a tanulók ismerjék meg, és legyenek büszkék

városunk természeti és kulturális értékeire. Tanulóink minden évben aktívan és eredményesen vesznek részt, a Kisbér Város

Helytörténeti versenyén. Az újra hasznosítható hulladékok közül évente egy alkalommal papírt gyűjtünk.

Folyamatosan zajlik a használt elemek gyűjtése is. A szelektív hulladékgyűjtés programunk, a kupakgyűjtési versenyünk, a műanyag PET

palack és a környezetvédelmi programunk már sok éve eredményesen működik. Tavasszal részt veszünk a helyi civilszervezetek által szervezett várostakarítási

akcióban. Az iskola és a tanműhely környékének (sportpályák) tisztán tartása, takarítási akció

szervezése. DÖK kirándulás (Tisza-tavi Ökocentrum).

Tanítási órák:

a tanítási órákon minden szakma használja fel a környezettudatosság kialakításához kapcsolható oktatási tartalmakat

a tanítás során a diákok egyenrangú partnerként vegyenek részt az órák menetében a módszerekben a kooperatív tanulásszervezés, a projekt módszer, a témahetek

kerüljenek hangsúlyossá az órák levezetése az osztálytermeken kívül is történjen – élményközpontú oktatás a változatos módszerek alkalmazása az egész oktatási-nevelési rendszert jellemezze különböző anyagok újra hasznosítása a gyakorlati foglalkozásokon

Tanórán kívüli tevékenységek, programok:

Ezeken a rendezvényeken a szülők, tanulók, pedagógusok együttes munkája jelenik meg.

Legfontosabb céljaink, feladataink:

A. Tanulóink környezettudatosságának fejlesztése:

alapvető elméleti és gyakorlati ismeretek átadása a környezetvédelemmel kapcsolatban,

környezettudatos magatartás terjesztésére való igény kialakítása, alkalmazása a hétköznapokban, a tanulói aktivitás növelése,

a Diákönkormányzat segítségével is népszerűsítjük ZÖLD programjainkat, a pedagógusok és a technikai személyzet példamutató magatartása.

B. Iskolánk környezettudatos tevékenységeinek folyamatossá tétele:

szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása, alkalmazása az iskolán belüli és iskola körüli zöld területek ápolása az iskola környezetének tisztán tartása



30

madáretetés víz- és energiatakarékosságra való törekvés általános takarékossági elvek működtetése környezetünk védelme érdekében környezetbarát közlekedés tárgyi feltételeinek használata

C. Környezettudatos szemléletet népszerűsítő iskolai programok szervezése, pályázatok és versenyek keresése:

pályázatok, projektek versenyek projektnapok: civil szervezetekkel való kapcsolat kialakítása, ápolása

D. Az egész tanév során megvalósuló tevékenységek

Szelektív hulladékgyűjtési program Használt elemek visszagyűjtése a fölszinti aulában elhelyezett tárolóban Madáretetés az iskolaudvaron, madáretetők készítése Az ültetett növények gondozása osztályszinten Tantermek, folyosók dekorációja, folyamatos gondozása a tanulókkal közösen A mellékhelyiségek kulturált használata, a higiéniás alapkövetelmények ismeretének

elmélyítése és betartása A zöld sarkok gondozása (növények, fák) Kerékpártároló rendszeres használata

E. Környezet-, természet- és egészségvédelemmel kapcsolatos iskolai programok

Konténeres papírgyűjtő verseny Takarékossági világnap Állatok világnapja Karácsonyi kézműves foglakozás természetes alapanyagokból (Betlehemkészítő

verseny) Egészségmegőrző projektnap (Az egészséges táplálkozási szokások, egészséges

életmód népszerűsítése) Víz világnapja A Föld világnapja Madarak és fák napja Családi sport délután (osztálykeretben) Gyümölcs, almaprogram



31

3 Helyi tanterv

3.1 A választott kerettanterv.

A közismereti tantárgyakat az alábbi kerettantervek szabályozzák:

- Kerettanterv szakiskolák számára melléklet az 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelethez

- Magyar Duális Szakképzés kerettanterve OFI

- Kerettanterv a szakiskolák számára 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 8. melléklet az 51/2012.

(XII. 21.) EMMI rendelethez

A szakmai képzések alapjául az alábbi rendelkezések szolgálnak:

Szakképzés Évfolyam Rendelet száma

Asztalos

1/9. 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet



Eladó




Eladó (esti)

1/13 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet


Gépi forgácsoló




Gépi forgácsoló (esti)



Női szabó



3/11. 14/2013 (IV.05) NGM rendelet (kifutó 2019-ben)

30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet

Női szabó (esti) 1/13 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet



32


Szerszámkészítő




Szerszámkészítő (esti)



CNC gépkezelő (esti) 1/13 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet

Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (Pénzügyi üi)

1/9. 5/2018. (VII.9.) ITM rendelet





Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (esti)



Gépgyártástechnológiai technikus






https://www.nive.hu/Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2018/DL.php?f=110_54_841_11_Logisztikai_es_szallitmanyozasi_ugyintezo_(Penzugyi_ui).docx



33

3.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező

tanórai foglalkozások.

A szabad sávok terhére a nevelőtestületi döntés értelmében informatika, gépészeti szakrajz és

matematika tantárgyak beiktatását, az óraszámok emelését terveztük a szakmai programban

rögzítettek szerint.

Az ösztöndíjas tanulók felzárkóztató képzése során, ha több csoport is szerveződik az adott

szakmacsoporton belül, a tanulónak lehetősége van az intézményvezető által kijelölt tanárok közül a

választásra, amennyiben ezzel a tanár is egyet ért.

3.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és

taneszközök kiválasztásának elvei.

A tanév során használható tankönyvekről és taneszközökről a munkaközösségek döntenek az alábbi

szempontok alapján:

- feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak - legyen összhangban, legyen kompatibilis a kerettantervvel, a vizsgakövetelmények által kijelölt

tananyaggal - kapcsolódjon – amennyiben kapható – munkafüzetekhez, példatárakhoz - legyen jól tagolt, a lényeg kiemelése aláhúzással, vagy más betűtípussal jelenjen meg, - a témák lezárásaként összefoglalások és ellenőrző kérdések szerepeljenek, - legyen alkalmas a tankönyv az önálló ismeretszerzésre, képességfejlesztésre, - - tartalmazzon a szemléltetéshez szükséges ábrákat, rajzokat, grafikonokat, szemelvényeket,

forrásanyagokat, - legyen tartós és ehhez képest olcsó, - a tankönyv legyen esztétikus, nyelvhelyességi szempontból kifogástalan. - az egyes tantárgyaknál a tankönyveken kívül a tananyag elsajátítását segítő kiadványok,

szöveggyűjtemények, feladatgyűjtemények is álljanak rendelkezésre - tankönyvváltásra csak alapos indokkal kerüljön sor. - valamennyi tanuló idejében hozzájusson a tananyag elsajátításához szükséges

tankönyvekhez. - a taneszközök feleljenek meg a munka- és balesetvédelmi előírásoknak

Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök beszerzésére

vonatkozó döntés nem változtatható meg.



34

Az iskolai tankönyvfelelős feladata:

Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az

igazgató jelöli ki a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt, aki részt vesz a tankönyv-

terjesztéssel kapcsolatos feladatokban.

A tankönyvfelelős minden év február 15-ig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény

igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült

létszámát is figyelembe kell venni.

A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy - a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az

iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutást.

Alapvető szempont, hogy az iskola a tartós, a több éven át is használható tankönyveket az iskolai

könyvtárból kölcsönzéssel bocsássa a tanulók rendelkezésére, ezért minden évben a normatív

támogatást ilyen módon tervezi felhasználni.

Az iskola elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét.

Tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettsége

A tankönyvfelelős az osztályfőnökön keresztül felméri az ingyen tankönyvre jogosultak körét

Az ingyen tankönyvre jogosultak körében a költségvetési törvényben meghatározott feltételeknek

megfelelő tanulók számára külön normatív támogatás adható. Az iskolai tankönyvrendelésben

biztosítani kell a normatív kedvezményben részesülők ingyenes tankönyvellátását. A szülők a normatív

kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylőlapon jelezhetik. Ennek

benyújtásával együtt be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.

a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;

(a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti

számlakivonatot, a postai igazolószelvényt)

b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt

- tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás,

- egyedülálló szülő esetén a szülő nyilatkozata;

d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat.

Az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért aláírásával büntetőjogi felelősséget vállal.

A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói

tankönyvtámogatás nem adható.



35

3.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósításának szabályai.

A szakképző iskola 9–12. évfolyamának helyi feladatai:

Az iskola 9–12. évfolyamán folytatott nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és

megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a

munkavállalói szerephez, a szakképző iskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések

megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek

tananyagával valósítjuk meg,

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának

alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az

együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a

csoportban;

a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók

egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák

megismertetésével és gyakoroltatásával;

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a

mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási

technikákat és a tanulásszervezési módokat.

Projektoktatás

A korábban jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák alapján a

pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is alkalmazunk. A

projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a

tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül. Ilyen projektoktatás

keretében valósul meg a női szabó szakmában a szalagavatói táncruhák és a ballagási ruhák

megvarrása.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek

vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között

élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve

megszüntetését.



36

E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg:

Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok

messzemenő figyelembevételével.

A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének

formái:

- ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon,

- tankönyvvásárlási támogatás biztosítása,

- tanulmányi kirándulások anyagi támogatása,

- javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására,

- mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának

igénybevétele,

- a tanulók jogainak fokozott védelme,

- az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a

szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás),

- törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres

kábítószer-ellenes program megvalósításához,

- rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel,

- a veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése.

3.5 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja.

A Nkt. 27.§(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg, ami a tornaterem hiányában

a testnevelőktől folyamatos, időjárást is figyelembe vevő egyeztetést igényel.

3.6 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a

pedagógusválasztás szabályai.

A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy

minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor

tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra

tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-

tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség.

Iskolánkban nincsenek választható tantárgyak.

3.7 Érettségi

A szakközépiskolai tanulók számára választható érettségi tantárgy a fizika, kémia, biológia, földrajz,

testnevelés, informatika, melyeket hatodik érettségi tárgyként vehetnek fel a diákok.



37

A választható tantárgyból érettségi vizsgára akkor bocsátható a tanuló, ha abból középszintű

érettségi esetén legalább 138, emelt szintű érettségi esetén legalább 276 tanórás képzésben

részesült, a tantárgyi követelményeket az érettségi vizsga megkezdéséig legalább megfelelt szinten

teljesítette, s ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja.

A tanuló az évfolyamon előírt aktuális helyi tanterv teljesítése után bocsátható érettségi vizsgára.

Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele –az eredményes vizsgán túl –hogy a tanuló

középiskolai tanulmányi ideje alatt legalább 50 óra közösségi szolgálatot végezzen a köznevelésről

szóló CXC. törvény 133.§ szerint.

3.8 Idegennyelv-oktatás

A kerettanterv alapján egy idegen nyelv oktatására nyílik lehetőség, mely iskolánkban az angol nyelv.

3.9 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban

történő ellenőrzési és értékelési módja, formái, valamint a magatartás

és szorgalom minősítésének elvei.

Az iskolai nevelés és oktatás hatékonysága érdekében folyamatosan és rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell:

- a tanulók tudásának, képességeinek fejlődését, a közösségben végzett munkáját, magatartásának, szorgalmának alakulását,

- a tanulóközösség munkáját, - a pedagógusok nevelő-oktató tevékenységét, - az értékelési rendszer működésének feltételeit és hatékonyságát.

Pedagógiai alapelveinknek megfelelően az ellenőrzés, értékelés és minősítés rendszere is a segítő, alkotó légkört erősíti. Ezért törekszünk arra, hogy a minden formája:

- személyre szóló, - tárgyszerű, - ösztönző hatású, - nyilvános, folyamatos és kiszámítható, - az önállóságot, önértékelést és a társakkal való együttműködést erősítő legyen

A tanulói teljesítmények mérésének, értékelésének általános elvei

- Értékelésünk elsődleges szempontja, hogy ne egy adott helyzetet értékeljünk, hanem folyamatban lássuk tanulóink fejlődését.

- Az értékelésben tekintettel kell lennünk az egyes tanulók képességeire, mert a képességek különbözősége rendkívül nagy szerepet játszik az eredményekben.

- A személyiség fejlődése, a döntésre képes ember nevelése érdekében döntő fontosságú



38

A tanuló értékelésének területei

- a gyermek képességei, kompetenciái és ezek fejlődése,

- feladattudata,

- tanulási motivációja,

- a tanuló tantárgyi fejlődése,

- együttműködése a tanárral és az osztálytársakkal,

- fegyelme, emlékezete, koncentráló képessége, gondolkodása,

- személyiségének (pszichikus funkcióinak) fejlődése

- miben a legjobb a gyermek (ismeretkör, képesség),

- miben vannak nehézségei,

- hogyan lehet segíteni,

- mi kell ahhoz, hogy tovább tudjon lépni



39

Számonkérés fajtái:

- szóbeli felelet,

- házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése,

- írásbeli felelet (egy anyagrészből),

- kiselőadás,

- portfolió, projekt

- önálló vagy csoportos kutatómunka.

- beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése (hosszabb időhatárral),

- röpdolgozat (bejelentés nélkül, az előző óra anyagából),

- dolgozat (előző órán bejelentett, 2-3 óra tananyagából),

- témazáró dolgozat (összefoglalással előkészített, egy vagy több teljes témakört felölelő,

melynek eredménye döntően befolyásolja a félévi vagy év végi tantárgyi jegyet),

- szakmai vizsgát megelőző vizsgaremek és annak dokumentációja amely készülhet a gyakorlati

képzőhelyen, vagy az iskola tanműhelyi telephelyén,

- a tanuló produktumának (pl.: szakrajz, testneveléssel összefüggő mozgásforma bemutatása)

ellenőrzése.

Értékelés szempontjai:

A félévi illetve az év végi osztályzatokat a tanév során szerzett érdemjegyek átlagából kell

meghatározni úgy, hogy a témazáró dolgozatok súlyozottan vehetők figyelembe.

Az órai munka érdemjeggyel értékelhető.

A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógiai autonómia körébe

tartozik. A képesség és készségfejlesztés követelménye az új vizsgarendszerben az írásbeli

számonkérési formákat részesíti előnyben: ezen belül is a tesztvizsgát, amely a magyar oktatási

rendszerben korábban nem volt szokásos. A tanulók szóbeli megnyilatkozásainak fejlesztését –

kifejezőkészségbeli hiányosságaik miatt – az iskolának felelősséggel végzett felkészítő munkájában

szorgalmaznia kell.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek stb. értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását az alábbi arányok alapján végzik a pedagógusok:

- 0-34% elégtelen - 35-50% elégséges - 51-75% közepes - 76-90% jó - 91-100 % jeles



40

Valamennyi tantárgyat osztályozni kell. Az évközben szerzett érdemjegyek, félévi osztályzatok az osztálynaplóba, és a tanuló ellenőrzőjébe kerülnek, az év végi osztályzatokat a törzslapon és a tanuló bizonyítványában kell rögzíteni Félévente legalább 3 érdemjegyet szerezzen a tanuló.

A tanulmányi munka, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése a diáknak, szaktanárnak és a szülőknek szól elsősorban, de tájékoztatást ad az osztályfőnökök, a többi szaktanár, és az iskolavezetés számára is. A tanuló értékelése elsősorban a tanulmányi munkára, ezen belül a tantervekben foglalt követelmények teljesítésének a mértékére irányul, de rendszeresen kiterjed magatartására és szorgalmára is

A beszámoltatás elvei:

- a témazáró dolgozat megíratását egy héttel korábban be kell jelenteni a diákoknak.

- egy napon nem íratunk kettőnél több tantárgyból témazáró dolgozatot.

- a félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született

érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség

fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát tehetnek.

- a bizonyítottan részképesség-hiányos (pl. diszlexiás, stb.), illetve írásképtelenséggel élő

diákot az írásbeli számonkérés minden formája alól fölmentjük.

- az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértendő az is, hogy megtanítjuk a diákokat az

információhordozók használatára, (pl. szövegszerkesztés, az Internet használata levelezésre,

forrásgyűjtésre, prezentáció készítése demonstrációs eszközökkel, stb.).

- a diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját két héten belül értékelni,

javítani kell, ellenkező esetben jelezni kell a késedelem okát.

- az értékelésre beadott tanulói munkák (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) a

tanulók „szellemi termékei”, azokat vissza kell adni a készítőiknek, illetve azok másolatai csak

a tanuló hozzájárulásával kerülhetnek az iskola tulajdonába.

- a tanulókat tájékoztatni kell arról, hogy tantárgyi füzetüket, jegyzetüket a tanév során a tanár

ellenőrzés céljából elkérheti, beszedheti.

- a témazáró dolgozatokat a szaktanár a tanév végéig megőrzi.

- szóbeli felelet után az érdemjegyet indokolja a szaktanár,

- az osztály valamennyi tanulóját az osztályfőnök félévkor és év végén a bizonyítvány osztáskor

értékeli



41

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai

A házi feladat célja:

- újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat;

- készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat;

- önálló alkotó- és kutatómunkát végezni valamely témában;

- biztosítja a diák számára az önellenőrzést;

- elősegíti a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó

munkáról.

A házi feladat kijelölésének szempontjai:

A házi feladatok elsődleges célja a sokoldalú képességfejlesztés szolgálata differenciált

módon. Ezek a feladatok illeszkedjenek a tanulók egyéni képességeihez, tehetségéhez,

fejlődésük üteméhez, segítse a tanult ismeretek elmélyítését, valamint a felzárkóztatásra

szoruló tanulók fejlődését. A feladatok segítsék az egyéni törekvések megvalósulását.

Törekedni kell az egyes szaktantárgyak közötti arányos elosztásra.

A házi feladatok szolgálják az általános és szakmai műveltséget megszilárdító folyamatnak

megfelelően az ismeretek elmélyítését, megszilárdítását. A feladatok legyenek sokrétűek,

fejlesszék a tanulók logikai gondolkodását, kreativitását, késztesse őket az ismeretszerző

források megismerésére, azok mindennapos használatára. Segítse elő az ismeretek

rendszerezését, az egyes anyagrészek, tantárgyak közötti összefüggések mind gyakoribb

felfedezését. Az egyes tantárgyak jellegét figyelembe véve törekedni kell a gyakorlatias

feladatokra, a tudásanyag beépítésére a mindennapi életbe, gyakorlatba. Alkalmanként

projekt-feladatok kijelölése javasolt, ahol a tanulók megtanulnak csapatban, közösen, a

feladatokat felosztva dolgozni.

A házi feladatok adásának fontos szempontja az egyéni irányultság, az egyéni törekvések

megszilárdítása. A feladatok fokozottan legyenek egyénre szabottak, segítsék elő a diákok

választásának megfelelő tudásanyag elmélyülését, rendszerezését.

A házi feladat mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak

naponta 4-8 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó

feladatot, ezért az otthoni felkészülésre fordítandó idő tantárgyanként 30 percet vehet

igénybe. Amennyiben a házi feladat elkészítéséhez szükséges idő meghaladja az előbb

említettet, akkor hosszabb határidőt kell adni rá.

Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló

képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak

mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére, elkészítésére és megtanulására mindenki

képes.)



42

A hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. (Érdemjegyet

csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi feladat

elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel

lehet és kell pótoltatni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat

formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése, stb.)

Meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét.

Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok

elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.

Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok feleltetés és beszámoltatás formájában

kérhetők számon.

Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a

másikra szokásos.

A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy Internetes

kutatómunka, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az

elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell

megállapítani.

A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat

(pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve

az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

A tanulók magatartásának értékelése

A tanulók magatartását és szorgalmát félévente értékeljük. Az értékelést az osztály tagjainak

véleményét figyelembe véve az osztályban tanító pedagógusok végzik az osztályfőnökök

koordinálásával. Vitás esetekben a nevelőtestület egésze dönt.

A magatartás értékelésekor az életkori sajátosságokat és az adott közösség fejlettségi szintjét

figyelembe véve a tanulók viselkedését, a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyát minősítjük.

Példás (5) az a tanuló, aki:

- a házirendet betartja és tanulótársait is erre ösztönzi,

- a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,

- kötelességtudó, feladatait teljesíti,

- önként vállal feladatokat,

- tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkészen

viselkedik,

- az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,

- óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,



43

- nincs írásbeli figyelmeztetése, intője, vagy megrovása,

- nincs igazolatlan mulasztása.

Jó (4) az a tanuló, aki:

- a házirendet betartja,

- a tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,

- feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,

- feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,

- az osztály vagy iskola közösségi munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,

- nincs írásbeli intője, vagy megrovása,

- nincs igazolatlan mulasztása

Változó (3) az a tanuló, aki:

- az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,

- a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül,

- feladatait nem teljesíti minden esetben,

- előfordul, hogy társaival durva, a felnőttekkel szemben udvariatlan,

- a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,

- igazolatlanul mulasztott,

- osztályfőnöki intője van,

Rossz (2) az a tanuló, aki:

- a házirend előírásait sorozatosan megsérti,

- feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,

- magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,

- társaival durva, a felnőttekkel szemben udvariatlanul viselkedik,

- viselkedése iskolai munkát zavarja,

- több alkalommal igazolatlanul mulaszt,

- több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van igazgatói megrovása vagy ennél magasabb

fokú büntetése.



44

A szorgalom értékelésének követelményei

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

- tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,

- a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is,

- munkavégzése pontos, megbízható,

- a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,

- taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

- rendesen, megbízhatóan dolgozik,

- a tanórákon többnyire aktív,

- többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként

nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,

- taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) az a tanuló, akinek:

- tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől,

- tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,

- felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,

- osztályzatait több tárgyból is lerontja,

- önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel

dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki:

- tanulmányi munkában megbízhatatlan, figyelmetlen,

- feladatait folyamatosan nem végzi el, felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,

- a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,

- félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.



45

Az értékelés rendszeressége és formái

- az értékelés havonta legalább egyszer történjen, érdemjegy adásával

- a gyakorlati foglalkozáson az érdemjegy mellett fontos a szóbeli értékelés is.

A félévi és év végi osztályzatok megállapításának szempontjai:

A nappali tagozatos tanulók teljesítményét félévkor és év végén a szorgalmi idő alatt

folyamatosan szerzett érdemjegyek alapján értékeljük és minősítjük a jogszabályi előírások

szerint.

A osztályozó, javító vizsgán nyújtott teljesítményük alapján a vizsgabizottság állapítja meg a

tantárgyi osztályzatát a tanulóknak.

A félévi értesítőben és a bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok összefoglaló képet

adnak a tanuló adott tanévben nyújtott összteljesítményéről, tehát minősítik a tanuló munkáját.

A tanév végi osztályzat azt tanúsítja, hogy a tanuló

az adott évfolyam tantervi fejlesztési követelményeit milyen mértékben teljesítette,

ismeretei elegendőek-e, hogy a következő évfolyamba lépjen, illetve, hogy

záróvizsgára lehessen bocsátani.

A félévi és év végi teljesítmény (két félév érdemjegyei) minősítése az ötfokú osztályozási skála

alapján történik.

A szakmacsoportos tantárgyak osztályzatának megállapítása a következőben tér el a közismereti

tantárgyakétól:

- először a szaktanárok megállapítják az egyes tantárgyak osztályzatait,

- a részosztályzatokból – a szakmai programban előírt százalékszámítás szerint – a

szaktanár határozza meg a végső, összesített osztályzatot.

Mivel a tanulók teljesítményét – értelemszerűen – a szaktanár tudja megítélni (ez az Nkt.-ban

biztosított joga is egyben), és az év közben szerzett érdemjegyek nem azonos súlyúak, általános

szabályt a félévi és az év végi osztályzatok megállapítására nem alakítunk ki, de irányadónak

tekintjük a következő szempontokat:

A tanulók szaktanár által megállapított félévi és év végi osztályzatait a nevelőtestület az

osztályozó konferencián áttekinti, és a tanév végén dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről

is. Ha a szaktanár bizonytalan az osztályzat megállapításában, kérheti, hogy a nevelőtestület

szavazással döntsön.

Ha a szaktanár által javasolt év végi osztályzat – a tanuló hátrányára – lényegesen eltér a tanítási

év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri a pedagógust, hogy adjon

tájékoztatást döntésének okairól, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus

nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi

osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára módosítja.

A tanuló vagy a szülő – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – írásban kérhet jogorvoslatot az

osztályzattal kapcsolatosan.



46

1) A tanuló munkáját a tanítási év közben rendszeresen, időarányosan értékelni kell. Az időarányos azt

jelenti, hogy a tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel értékelni kell.

a) Ha az adott tantárgyat heti egy órában tanulja a tanuló, akkor munkáját

félévente minimum három érdemjeggyel kell értékelni.

b) Ha az adott tantárgyat heti két órában tanulja a tanuló, akkor munkáját

félévente minimum négy érdemjeggyel kell értékelni.

c) Ha az adott tantárgyat heti három, vagy több órában tanulja a tanuló, akkor munkáját

félévente minimum hat érdemjeggyel kell értékelni.

2) A tanulók munkájának értékelésénél a pedagógiai változatosságra kell törekedni. Ajánlott az

értékelésnél írásbeli, szóbeli, szorgalmi … stb. munkák alapján érdemjegyeket adni.

3) A tanmenetben meghatározottak szerint, az egyes témakörök végén témazáró dolgozatot kell íratni,

amit érdemjeggyel kell értékelni, piros színnel kell jelölni az osztályozó naplóban.

4) Érdemjegyet az osztályozó naplóban a szaktanár javíthat. A hibásan beírt jegyet áthúzza, és

szignójával a javítást hitelesíti. Szigorúan tilos érdemjegyet hibajavítóval javítani, radírozni vagy átírni.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei

A szakképzési kerettantervek szakmai követelménymoduljainak előírásai szerinti képességek szintjei

határozzák meg, melyeket a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja

szerinti értékeléssel bírálunk el.

3.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei.

Az eddigi tapasztalatok alapján az eredményes oktatás szempontjából szükség van a csoportbontásra.

A pedagógus feladata is könnyebb és hatékonyabb azáltal, hogy kisebb létszámú csoportokkal

dolgozhat.

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az informatikát, német nyelvet. Lehetőség szerint szeretnénk

a matematikát is. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a személyre szabott

magyarázatra, a tanulók tudásának megalapozására.

Iskolánk a csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésekor a következő elveket

tartja fontosnak:

egy csoportba lehetőség szerint a közel azonos képességű és tanulási szemléletű diákok kerüljenek,

megteremtve a folyamatos tanítási és tanulási lehetőségeket a csoport minden tanulója számára,

a csoportbontás járuljon hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez.



47

3.11 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek.

Évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről.

Az általános fizikai teherbíró képességek mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén

mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul

szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez,

lehetőséget biztosítson az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai

teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására.

Iskolánk több évtizede méri tanulóink fizikai állapotát. A felmérési adatok befolyásolják a testnevelési

órai munka anyagát, a tanmenet részévé vált. Ezek a felmérési anyagok többször központilag kiadott

felmérések. Ilyen volt a ’70-es évek hétpróba felmérései illetve a 1998/99. és 2002/2003-as tanévek

között a Hungarofit tesztek.

Más években iskolánk saját maga által összeállított, az iskola képzési sajátosságainak legjobban

megfelelő és felhasználható felmérési teszteket használt. Jelenleg és a következő tanévekben az

iskolánk ezeket, a saját maga által összeállított felméréseket végzi.

- 60 m-es futás (gyorsaság mérése)

- térdelő rajttal indítással időre futás, térdelő rajttal

- Cooper teszt futás (futó állóképesség mérése)

- 12 perc futás

- Karhajlítás fekvőtámaszban (állóképességi erő mérése)

- folyamatos végrehajtással karhajlítás.

- Helyből távolugrás (ruganyosság, gyorsasági lábizomerő mérése)

- álló helyzetből (kis terpeszből) távolugrás

- Medicinlabda dobása hátra (fiúknak 3 kg, lányoknak 2 kg)

- terpesz-állásból két kézzel fogott medicinlabda eldobása a fej fölött hátra.

- Slalom labdavezetés (kosárlabda) (ügyesség és gyorsaság mérése)

- 18 m futás labdavezetéssel, öt darab három méterenként elhelyezett medicinlabda

megkerülésével, időre



48

3.12 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek.

Egészségnevelés

Az egészség az ember legdrágább kincse, amely a szervezet és a környezet közti dinamikus egyensúly

állapotát fejezi ki.

A mindenkori felnövekvő nemzedék egészség-magatartásának formálása, a jövő egészséges felnőtt

társadalmának nevelése stratégiai fontosságú feladat. Az egészséges életmód és magatartásformák (a

dohányzás mérséklése, az egészséges táplálkozás, a kulturált ivási szokások elterjedése, a drogprogram

megvalósítása, a stressz tudatos feldolgozása, a szabadidősport feltételeinek biztosítása) kialakítását

az oktatás valamennyi szintjén érvényesíteni kell.

Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi

állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatásait, elkerülésük módját. Olyan

értékrendet kell kialakítanunk, amellyel a diákjaink az őket érintő kérdésekben felelősen tudnak

dönteni. Olyan egészség- és környezeti nevelési programot szeretnénk létrehozni, amely elősegíti,

hogy az iskola a tanulás,a munka, az élet egészséges színtere legyen.

Az egészségnevelési program segítségével a tanulók megtanulhatják, hogy miként:

- állítsanak fel kötelező értékrendszert az egészség iránti elkötelezettségnek

- ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait

- legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával

- tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészségét befolyásoló

hatását

- legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni

- ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását

Környezeti nevelés

A környezeti nevelés célja a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére,

alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, a negatív hatások ellen való

tudatos fellépésre Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul.

Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, területeken is. Kiemelten

fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és

természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk.

Ennek érdekében a diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt;

- a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és

életvitelt



49

Az egészség- és környezeti nevelés színtere lehet:

- természetismeret óra - osztályfőnöki óra - osztálykirándulás - testnevelés óra - sportkör

3.13 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések.

Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók, és fenntartóknak is, kiemelt

feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása

nem összemosható, egymást nem helyettesíthető fogalmak, hanem egymás kiegészítői. Az

esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az

adott védett csoport számára is. Előmozdítása aktív cselekedet, eredménye, hogy a védett csoport

tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak

akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül: az adott védett csoport tényleges résztvevővé

válik.

A fenntartónak és intézményeinek fenn kell tartani a

megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot,

az emberi méltóság tiszteletben tartását,

a társadalmi szolidaritás kialakítását,

amely alapját az iskolánk esélyegyenlőségi tevékenységét szervezi.

Közoktatási esélyegyenlőség

Az esélyegyenlőség érvényesítése, valamennyi hátrányos helyzetű csoport részére, a közoktatásban is

kiemelt feladat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek esélyegyenlősége

előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató

lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják

iskolai sikerességüket.

Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi

alapfeltételnek mind a településen működő azonos típusú intézmények, mind azok tagiskolái, feladat-

ellátási helyei között, mind az intézményeken belül, az azonos évfolyamok tanulócsoportjai között

érvényesülnie kell.

Az iskola feladatai

1. Pedagógusainak továbbképzése

2. Az esélyegyenlőtlenségre utaló jelekkel rendelkező gyerekek kiszűrése

3. Tanórákon kiemelt figyelem



50

4. Fejlesztések szaktanár, illetve a szakszolgálat munkatársa segítségével.

5. Szabadidős tevékenységek lehetőség szerinti szervezése.

6. Támogatások: tankönyv, pályázatok, alapítványi.

7. Partnerekkel történő együttműködés

3.14 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának,

szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek.

A tanulókat kiemelkedő magatartásukért, szorgalmukért, tanulmányi munkájukért, tanórán kívüli

tevékenységükért, valamint szellemi és sportversenyeken való részvételért dicséretben részesítjük,

jutalmazzuk.

A tanulónak adott dicséreteket írásban a szülő tudomására hozzuk az ellenőrző könyv útján.

Az intézményvezetői elismerést, illetve a nevelőtestületi dicséretet az iskola tanulóifjúságának

tudomására hozzuk.

Jutalmazások - dicséretek

- Szaktárgyi dicséret

A szaktanárok a kiemelkedő tanulmányi munkát szaktanári dicsérettel jutalmazzák.

Ellenőrzővel a szülők tudomására hozzuk.

- Osztályfőnöki dicséret

Osztályfőnökök a kiemelkedő közösségi munkát osztályfőnöki dicsérettel jutalmazzák.

Ellenőrzővel a szülők tudomására hozzuk.

- Igazgatói szóbeli dicséret

Kiemelkedő teljesítmény elérése után, valamint versenyen történő eredményes részvételért igazgatói

szóbeli dicséretet kapnak a tanulók.

Ellenőrző útján a szülők tudomására hozzuk.

- Igazgatói írásbeli dicséret

Többször kiemelkedő teljesítmény elérése után, valamint versenyen történő eredményes

részvételért igazgatói írásbeli dicséretben részesülnek a tanulók.

Ellenőrző útján a szülők tudomására hozzuk.

- Nevelőtestületi dicséret



51

A tanulók legmagasabb elismerése.

A nevelőtestület az osztályozó értekezleten dönt, hogy melyik tanuló részesül egész évben nyújtott

kiemelkedő munkájáért nevelőtestületi dicséretben.

A dicséret a tanuló bizonyítványába kerül bevezetésre.

3.15 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek.

Nevelőtestületünk továbbra is fontosnak tartja diákságunkban fejleszteni:

- a tiszteletet,

- a toleranciát,

- a másképpen gondolkodás elfogadását.



52

4 Szakmai program

4.1 Szakközépiskolai képzés: ASZTALOS

A szakképesítés azonosító száma: 34 543 02

A szakképesítés megnevezése: Asztalos

A szakmacsoport száma és megnevezése: 11. Faipar

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Faipar

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3

Elméleti képzési idő aránya: 30 %

Gyakorlati képzési idő aránya: 70 %

Évfolyamok között tananyagot nem helyezünk át.

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra



53

1/9. szakképzési évfolyam: Szabad sáv felhasználása a szakmai képzésben: 2,5 óra

Munkahelyi egészség és biztonság +0,5 óra

Faipari szakmai és gépismeret +1 óra

Faipari szakrajz +1 óra

Szabad sáv felhasználása a közismereti képzésben: 2 óra

Matematika 1 óra

Informatika 1 óra

Szakmai követelmény-

modulok Tantárgyak

Témakör Elmélet Gyakorlat

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkavédelmi alapismeretek 8

Munkahelyek kialakítása 8

Munkavégzés személyi feltételei 4

Munkaeszközök biztonsága 4

Munkakörnyezeti hatások 4

Munkavédelmi jogi ismeretek 8

11371-12

Biztonságos

munkavégzés

Biztonságos

munkavégzés

gyakorlata

Faipari szerszámok, eszközök

biztonságtechnikája 12

Faipari alapgépek biztonságtechnikája 18

Munkabiztonság 6

10224-12

Alapvető tömörfa

megmunkálás

Faipari szakmai és

gépismeret

Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel

36

Fűrészelés és keresztmetszet-

megmunkálás gépei és

szerszámai

36

Alkatrészek felületi

előkészítése, ellenőrzése 9

Alapszerkezetek kialakításának jellemző

típusai és gyártástechnológiái 27

Faipari szakmai

gyakorlat

Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel

56



szerszámai

50


előkészítése, ellenőrzése 20

Alapszerkezetek

kialakításának jellemző

típusai és gyártástechnológiái

126



54

10225-12

Asztalosipari szerelés

Asztalosipari

szerelési ismeretek

Szerelési dokumentáció

használata, alkatrészek

előszerelése

12

Alapszerkezetek és asztalosipari

szerkezetek szerelése 14

Helyszíni szerelési feladatok 10

Asztalosipari

szerelési gyakorlat



előszerelése

72

10229-12

Gyártás előkészítési

feladatok Faipari szakrajz

Alapfogalmak, síkmértani szerkesztések 12

Ábrázolási módok, rajzok fajtái 12

Fakötések ábrázolása 48

Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom 72

Idegen nyelv 72

Matematika 108

Társadalomismeret 72

Természetismeret 108

Testnevelés 144

Osztályközösség- építő-program. 36

Informatika 36

Összesen: 900 360

Óra/hét: 25 10



55

2/10. szakképzési évfolyam:

Szabad sáv felhasználása a szakmai képzésben: 2 óra

Gyártás előkészítési ismeretek +2 óra


Matematika 2 óra


modulok Tantárgyak


11371-12

Biztonságos munkavégzés

Biztonságos

munkavégzés alapjai

Munka- és tűzvédelem 20

Környezetvédelmi- és

technológiai szabályok

10

Faipari alapgépek,

szerszámok, eszközök

biztonságtechnikája

6

10225-12


Asztalosipari szerelési

gyakorlat

Alapszerkezetek és

asztalosipari szerkezetek

szerelése

72

10226-12

Asztalosipari termékek

gyártása

Szerkezettan-szakrajz és

technológia

Bútorasztalos termékek

típusai, szerkezete

72


készítésének technológiája

30

Lapszerkezetű termékek

gyártása

22

Ragasztás, felületkezelés

technológiája

20

Asztalosipari szakmai

gyakorlat


típusai, készítése

135


gyártása

105


technológiája

84

10228-12

Gépkezelés Gépkezelési ismeretek

Faipari megmunkálás

gépei, szerszámai

36

Gépkezelési

gyakorlat


gépei, szerszámai

144

10229-12 Gyártás előkészítési

ismeretek

Anyagismeret 72

Műszaki dokumentáció 12



56


feladatok Vállalkozásműködtetés 36

Számítástechnika a

faiparban

24


Idegen nyelv 72

Matematika 108


Testnevelés 108


Összesen: 756 540

Óra/hét: 21 15


Foglalkoztatás II. +0,5 óra

Szerkezettan-szakrajz és technológia +1,5 óra

Asztalosipari szakmai gyakorlat +0,5 óra

Szabad sáv felhasználása a közismereti képzésben: 3,5 óra

Matematika 1,5 óra

Számítástechnika 1 óra

Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom 1 óra


modulok Tantárgyak


11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.

Munkajogi alapismeretek 8

Munkaviszony létesítése 8

Álláskeresés 8

Munkanélküliség 7

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.

Nyelvtani rendszerzés 1 10

Nyelvtani rendszerezés 2 10

Nyelvi készségfejlesztés 24

Munkavállalói szókincs 18

10225-12

Asztalosipari szerelés Asztalosipari szerelési

gyakorlat Helyszíni szerelési

feladatok

62

Szerkezettan-szakrajz és

technológia



31



57

10226-12


gyártása

Épületasztalos termékek


62



31


gyártása

31


technológiája

15,5


gyakorlat



171


gyártása

62


technológiája

46

10228-12

Gépkezelés

Gépkezelési ismeretek


gépei, szerszámai

12

Lapanyagok

megmunkálása

10

Felületkezelés gépei,

berendezései

9

Gépkezelési

gyakorlat


gépei, szerszámai

50

Lapanyagok

megmunkálása

48


berendezései

26

10229-12


feladatok


ismeretek

Anyagismeret 16



Idegen nyelv 62

Matematika 46,5

Testnevelés 93

Számítástechnika 31


Összesen: 620 465

Óra/hét: 20 15



58

4.2 Szakközépiskolai képzés: ASZTALOS (esti)

A szakképesítés alapadatai:


A szakképesítés megnevezése: Asztalos

A szakmacsoport száma és megnevezése: 11. Faipar

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Faipar

Iskolai rendszerű, esti felnőtt oktatásban, közismereti tananyag nélkül

a szakképzési évfolyamok száma: 2




2 évfolyamos esti felnőtt oktatás esetén az első szakképzési évfolyamot követően 100 óra

Két évfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül 1. évfolyamot követően 100 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek

keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül,

a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök

10224-12

Alapvető tömörfa megmunkálás

Faipari szakmai gyakorlat tantárgy

Alapszerkezetek kialakításának jellemző


10225-12


Asztalosipari szerelési gyakorlat tantárgy

Szerelési dokumentáció használata,

alkatrészek előszerelése

10226-12

Asztalosipari termékek gyártása

Asztalosipari szakmai gyakorlat tantárgy

Asztalosipari termékek típusai, készítése

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás

Faipari szakmai gyakorlat tantárgy

Témakörök

Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái

Faipari szélesbítő és hosszabbító toldások készítése kézi szerszámokkal, kisgépekkel.

Keret- és kávakötések kézi szerszámokkal, kézi és faipari gépekkel.

Kávakötések kézi szerszámokkal és gépekkel.

Hevederek és csap készítése kézi szerszámokkal és gépekkel.



59

Egyenes fogazás, nyílt, félig takart fecskefarkú fogazás kézi szerszámokkal, gépekkel.

Köldökcsaphely-fúrás, fúrógépek szerszámai, felépítésük, működésük.

Idegen csap helyének marása, laposcsap/lamelló helyének marása.

Egyszerű munkadarabok készítése.

Alapszerkezetek gyakorlása kézi szerszámokkal és gépekkel.

10225-12 Asztalosipari szerelés

Asztalosipari szerelési gyakorlat tantárgy

Témakörök

Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése

Szerelési dokumentációk, rajzok értelmezése.

Alkatrészek méret- és minőségellenőrzése, dokumentálása.

Szereléshez szükséges megmunkálások pozícionálása, jelölése, beállítása (fiókcsúszók

korpuszban, vasalat-hely, idegencsap helye, fakötések előkészítése).

10226-12 Asztalosipari termékek gyártása

Asztalosipari szakmai gyakorlat tantárgy

Témakörök

Asztalosipari termékek típusai, készítése

Keretszerkezetű szekrények.

Kávaszerkezetű szekrények.

Állvány- és vegyes szerkezetű szekrények.

Asztalok, ülő- és fekvőbútorok gyártási feladatai.

Tároló és kiegészítő bútorok kis- és nagyüzemi gyártása.

Irodai bútorok, belső terek burkolatai, berendezései.

Épületasztalos-ipari szerkezetek készítése.

Ajtólapok készítése gépekkel.

Ablakok gyártása gépekkel.

Beépített bútorok gyártása.

Falburkolatok, álmennyezetek készítése.



60


Felnőtt esti oktatás szabadsáv terhére:

Munkahelyi egészség és biztonság 0,25 óra/hét

Faipari szakmai gyakorlat 1,5 óra/hét

Összesen: 17,5 óra/hét

Szakmai

követelmény-modulok Tantárgyak Témakör Elmélet Gyakorlat

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság







11371-12

Biztonságos

munkavégzés

Biztonságos

munkavégzés

alapjai

Munka- és tűzvédelem

Környezetvédelmi- és technológiai

szabályok

Faipari alapgépek, szerszámok,

eszközök biztonságtechnikája

Biztonságos

munkavégzés

gyakorlata

Faipari szerszámok, eszközök


6

Faipari alapgépek


9

Munkabiztonság 3

10224-12

Alapvető tömörfa

megmunkálás

Faipari szakmai és

gépismeret

Tömörfa megmunkálás kézi

szerszámokkal, kisgépekkel

12



szerszámai

12


előkészítése, ellenőrzése

3

Alapszerkezetek kialakításának

jellemző típusai és

gyártástechnológiái

9



61

Faipari szakmai

gyakorlat

Tömörfa megmunkálás kézi

szerszámokkal, kisgépekkel

36



szerszámai

72


előkészítése, ellenőrzése

18

Alapszerkezetek

kialakításának jellemző


72

10225-12


Asztalosipari

szerelési ismeretek



előszerelése

6


szerkezetek szerelése

7

Helyszíni szerelési feladatok 5

Asztalosipari

szerelési gyakorlat



előszerelése

36


szerkezetek szerelése

36

Helyszíni szerelési feladatok

10226-12


gyártása

Szerkezettan-

szakrajz és

technológia



36

Épületasztalos termékek




15


gyártása

11

Ragasztás, felületkezelés 10



62

technológiája

Asztalosipari

szakmai gyakorlat



54


gyártása

45


technológiája

45

10228-12

Gépkezelés

Gépkezelési

ismeretek


gépei, szerszámai

Lapanyagok

megmunkálása


berendezései

Gépkezelési

gyakorlat


gépei, szerszámai

Lapanyagok

megmunkálása


berendezései

10229-12

Gyártás-előkészítési

feladatok

Faipari szakrajz

Alapfogalmak, síkmértani

szerkesztések

3

Ábrázolási módok, rajzok fajtái 3

Fakötések ábrázolása 12


ismeretek

Anyagismeret 18


Vállalkozásműködtetés 9

Számítástechnika a faiparban 6

Összesen: 198 432

Óra/hét: 5.5 12



63



Foglalkoztatás II.: 0.25 óra/hét

Asztalosipari szakmai gyakorlat: 1.5 óra/hét

Gyártás-előkészítési ismeretek 0.5 óra/hét

Összesen: 18 óra/hét


modulok Tantárgyak Témakör Elmélet Gyakorlat

11499-12




Álláskeresés 4


11497-12

Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.





11371-12

Biztonságos

munkavégzés

Biztonságos

munkavégzés alapjai

Munka- és tűzvédelem 9

Környezetvédelmi- és

technológiai szabályok

5

Faipari alapgépek,

szerszámok, eszközök


2

Biztonságos

munkavégzés gyakorlata

Faipari szerszámok,

eszközök


Faipari alapgépek


Munkabiztonság

10225-12


Asztalosipari szerelési

gyakorlat Helyszíni szerelési

feladatok

31

10226-12 Szerkezettan-szakrajz és

technológia



15



64


gyártása Épületasztalos termékek


31



8


gyártása

5


technológiája

3


gyakorlat



140


gyártása

46


technológiája

31

10228-12

Gépkezelés

Gépkezelési ismeretek


gépei, szerszámai

15

Lapanyagok

megmunkálása

8


berendezései

8

Gépkezelési

gyakorlat


gépei, szerszámai

77

Lapanyagok

megmunkálása

31


berendezései

16

10229-12


feladatok

Faipari szakrajz

Alapfogalmak, síkmértani

szerkesztések

Ábrázolási módok, rajzok

fajtái



65

Fakötések ábrázolása


ismeretek

Anyagismeret 16


Vállalkozásműködtetés

Számítástechnika a

faiparban

Összesen: 186 372

Óra/hét: 6 12



66

4.3 Szakközépiskolai képzés: ELADÓ


Szakképesítés megnevezése: Eladó

A szakmacsoport száma és megnevezése: 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVI. Kereskedelem

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%


3 évfolyamos képzés esetén: a 9. évfolyamot követően 140 óra,

10. évfolyamot követően 140 óra;



67

1/9. szakképzési évfolyam: Szabad sáv felhasználása a szakmai képzésben:2,5 óra

Kereskedelmi ismeretek 1,5 óra

Élelmiszer- és vegyi áruismeret 1 óra


Informatika 1 óra

Matematika 1 óra


modulok Tantárgyak


11992-16

Kereskedelmi ismeretek

Kereskedelmi

ismeretek

Áruforgalom 54

Jogszabályok alkalmazása 81

Pénztár- és pénzkezelés,

bizonylatkitöltés

27

Kereskedelmi

gyakorlat

Áruforgalom gyakorlata 72

Jogszabályok alkalmazásának

gyakorlata

36

Pénztár- és pénzkezelés

gyakorlata

36

Bizonylatkitöltés gyakorlata 72

10027-16

A ruházati cikkek és a

vegyes iparcikkek

forgalmazás

Ruházati és vegyes

iparcikk áruismeret

Ruházati áruismeret I. 12

Ruházati áruismeret II. 35

Vegyes iparcikkek áruismerete 25

10028-16

Az élelmiszerek és vegyi

áruk forgalmazás

Élelmiszer- és

vegyi áruismeret Élelmiszer áruismeret I.

72

11691-16

Eladástan

Eladástan Eladási ismeretek 18

Eladási gyakorlat

Az eladó személyisége 36

Az eladási folyamat gyakorlása 36


Idegen nyelv 72

Matematika 108



Testnevelés 144



68


Informatika 36

Összesen: 972 288

Óra/hét: 27 8



69


Szabad sáv felhasználása a szakmai képzésben: 2 óra

Műszaki cikk áruismeret 2 óra


Matematika 2 óra


modulok Tantárgyak


11992-16


Kereskedelmi ismeretek Áruforgalom 72

Kereskedelmi gyakorlat


Jogszabályok

alkalmazásának

gyakorlata

108

Bizonylatkitöltés

gyakorlata

72

10028-16


áruk forgalmazá

Élelmiszer- és vegyi

áruismeret Élelmiszer áruismeret II.

72

10029-16

A műszaki cikkek

forgalmazása Műszaki cikk áruismeret

Műszaki alapismeretek,

ipari tömegcikkek

66

Elektromos háztartási

készülékek

96

11691-16

Eladástan Eladástan Eladási ismeretek 18

Eladási gyakorlat Az eladási folyamat

gyakorlása

36


Idegen nyelv 72

Matematika 108


Testnevelés 108


Összesen: 720 576

Óra/hét: 20 16



70


Foglalkoztatás II. 0,5 óra

Élelmiszer- és vegyi áruismeret. 0,5 óra

Műszaki cikk áruismeret 1 óra

Kereskedelmi gyakorlat 0,5 óra


Matematika 1,5 óra Számítástechnika 1 óra



modulok Tantárgyak


11499-12




Álláskeresés 8


11497-12

Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.





11992-16



Áruforgalom 15


bizonylatkitöltés

16



Jogszabályok

alkalmazásának gyakorlata

30


gyakorlata

78

Bizonylatkitöltés

gyakorlata

62

10028-16


áruk forgalmazása


áruismeret Vegyi áruk ismerete

62

10029-16

A műszaki cikkek


Műszaki alapismeretek,

ipari tömegcikkek

15


készülékek

15



71

Híradástechnika 47,5

11691-16

Eladástan

Eladástan Eladás idegen nyelven 31

Eladási gyakorlat


Az eladási folyamat

gyakorlása

38


Idegen nyelv 62

Matematika 46,5

Testnevelés 93



Összesen: 589 496

Óra/hét: 19 16



72

4.4 Szakközépiskolai képzés: ELADÓ (esti)


Szakképesítés megnevezése: Eladó


Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVI. Kereskedelem








Két évfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül

1. évfolyamot követően 100 óra

Az 1. évfolyamot követő szakmai gyakorlat szakmai tartalma:

Munka-, baleset-, és tűzvédelem sajátosságai a gyakorlati képzőhelyen.

Kereskedelmi gyakorlat:

Az áruforgalmi folyamat (beszerzés, készletezés, értékesítés.) elemeinek és a hozzá

kapcsolódó bizonylatok megismerése a gyakorlatban.

A beszerzendő áruk mennyiségének, minőségének, összetételének meghatározása. A

megrendelés módjai, dokumentumai a gyakorlati képzőhelyen.

Áruátvételhez szükséges eszközök, valamint a visszáru és a visszaszállítandó

göngyölegek előkészítése.

Az áruk mennyiségi és minőségi átvételét megismeri, a kapcsolódó bizonylatokat

ellenőrzi. Az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok meglétét,

szabályszerűségét ellenőrzi.

Az árukat szakszerűen elhelyezi a raktárban illetve az eladótérben.

Árumozgató gépeket, eszközöket szabályszerűen használja.

Leltározásban való részvétel, a hozzá kapcsolódó bizonylatok megismerése

(leltárfelvételi ív, leltárösszesítő, jegyzőkönyv).

Az áruk kicsomagolása és előcsomagolása, a vevők tájékoztatását szolgáló

információk meglétének ellenőrzése.

Az áru szakmai és a kereskedelmi egység boltképéhez igazodó kihelyezése.

Áruvédelmi címkék elhelyezkedése a termékeken.

A fogyasztói ár szabályszerű feltüntetése.

Árjelző táblák, vonalkódok készítése.

A vevők fogadása, a vásárlói igények megismerése, az áruk bemutatása, ajánlása.

Hulladékkezelési szabályok megismerése, betartása.

Áruforgalom bizonylatainak szabályszerű kitöltése és kezelése: szállítólevél,

árucsere utalvány, készpénzfizetési számla, nyugta, számla (tartalma, bizonylat

kitöltése, kézzel és/vagy géppel).

Eladási gyakorlat:



73

Az eladó magatartása a gyakorlatban. (illemszabályok).

Beszédstílus (szókincs, hangnem, hangerő) helyes alkalmazása.

Alkalmazza a helyes testbeszédet.

A vevőtípusok felismerése (határozott, határozatlan vevő stb.).

Az egyes vevőtípusokkal szembeni helyes viselkedés.

Az eladási folyamat gyakorlása:

A vásárlót udvariasan köszönti.

Megszólítja a vevőt, vásárlási szándéka felől érdeklődik.

Felismeri a visszatérő vevőket, törzsvásárlókat és kiemelt figyelmet fordít rájuk.

Megjelenéstől függetlenül minden vásárlónak megadja a tiszteletet és udvarias

kiszolgálásban részesíti.

Felkelti a vásárló érdeklődését.

Alkalmazza a meggyőzésen alapuló eladói magatartás szemléletét, és módszereit.

Ösztönzi a vásárlást, a vásárló érdeklődésének megfelelően árut ajánl. Felhívja a

figyelmet a kiemelt ajánlatokra, akciókra, szezonális termékekre.

Tájékoztatja a vásárlót az áruhoz kapcsolódó szolgáltatásokról, az igénybevétel

feltételeiről.

Kiszolgálás közben kapcsolódó áruféleségeket ajánl.

Felhívja a figyelmet a kiemelt ajánlatokra, akciókra, szezonális termékekre.

Meggyőző érveléstechnikával segíti a vásárlót a döntésben.

Készlethiány esetén helyettesítő terméket ajánl, vagy közbenjár az áruutánpótlás

érdekében.

Befejezi a kiszolgálást, udvariasan elköszön a vásárlótól.

Konfliktushelyzet megoldása.

Jogszabályok alkalmazása:

Csomagolásra vonatkozó előírások.

Gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló előírások.

Szavatosság, szavatossági idők, kellékszavatosság.

Jótállás, kiterjesztett jótállás, jótállási jegy.

Fogyasztói panaszok kezelése, ügyfélszolgálat.

Vásárlók könyve vezetése.

Hulladékkezelési szabályok: csomagolóeszközök összegyűjtése, környezetvédelem.

Pénztár- és pénzkezelés gyakorlata:

A pénztáros feladatai, pénzkezelésre, pénzelszámolásra vonatkozó szabályok.

A pénztárgépek használatának szabályai.

Bizonylatkitöltés:

Szállítólevél (tartalma, bizonylat kitöltése, kézzel és/vagy géppel).

Visszáru jóváírás bizonylat, visszáru számla (tartalma, kitöltése).

Jótállási jegy kitöltése.

Árucsere utalvány.

Készpénzfizetési számla (tartalma, bizonylat kitöltése, kézzel és/vagy géppel).

Számla (tartalma, bizonylat kitöltése, kézzel és/vagy géppel).

Nyugta (tartalma, kitöltése).

Pénztárjelentés, Pénztárelszámolás.

Jegyzőkönyvek (szállítói, vásárlói minőségi kifogás.



74

1/13. szakképzési évfolyam: Szabad sáv felhasználása:


Kereskedelmi ismeretek 0,25 óra

Eladási gyakorlat 0,75 óra

Kereskedelmi gyakorlat 1 óra


modulok Tantárgyak


11499-12




Álláskeresés 6


11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.





11992-16


Kereskedelmi

ismeretek

Áruforgalom 18

Jogszabályok alkalmazása 36


bizonylatkitöltés 18

Kereskedelmi

gyakorlat


Jogszabályok alkalmazásának

gyakorlata 48


gyakorlata 48

Bizonylatkitöltés gyakorlata 48

10028-16


áruk forgalmazás

Élelmiszer- és

vegyi áruismeret

Élelmiszer áruismeret I. 17

Élelmiszer áruismeret II. 19

10029-16

A műszaki cikkek

forgalmazása

Műszaki cikk

áruismeret

Műszaki alapismeretek, ipari

tömegcikkek 15


készülékek 21

Eladástan Eladási ismeretek 18



75

11691-16

Eladástan Eladási gyakorlat


Az eladási folyamat gyakorlása 54

Összesen: 216 414

Óra/hét: 6 11,5



76


Kereskedelmi gyakorlat 1,25 óra

Eladástan 0,5 óra

Eladási gyakorlat 0,5 óra


modulok Tantárgyak


11992-16



Áruforgalom 38,5


bizonylatkitöltés 8



Jogszabályok

alkalmazásának gyakorlata

31


gyakorlata

31

Bizonylatkitöltés

gyakorlata

31

10027-16

A ruházati cikkek és a

vegyes iparcikkek

forgalmazása

Ruházati és vegyes

iparcikk áruismeret

Ruházati áruismeret I. 5

Ruházati áruismeret II. 16

Vegyes iparcikkek

áruismerete 10

10028-16


áruk forgalmazása


áruismeret

Élelmiszer áruismeret II. 15,5

Vegyi áruk ismerete 31

10029-16

A műszaki cikkek



készülékek 15

Híradástechnika 16

11691-16

Eladástan

Eladástan Eladás idegen nyelven 31

Eladási gyakorlat


Az eladási folyamat

gyakorlása 31

Összesen: 186 372

Óra/hét: 6 12



77

4.5 Szakközépiskolai képzés: GÉPI FORGÁCSOLÓ


A szakképesítés megnevezése: Gépi forgácsoló

A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet

Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év.





9. évfolyamot követően 140 óra; a 10. évfolyamot követően 140 óra.



78



Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat +2 óra


Informatika 1 óra

Matematika 1 óra


modulok Tantárgyak


11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság Munkahelyi egészség és

biztonság

Munkavédelmi

alapismeretek 8


Munkavégzés személyi

feltételei 4

Munkaeszközök

biztonsága 4


Munkavédelmi jogi

ismeretek 8

10163-12 Gépészeti

munkabiztonság és

környezet-védelem

Munkavédelem

Munkabiztonság 12

Tűzvédelem 12

Környezetvédelem 12

Elsősegélynyújtás

gyakorlata

Az elsősegélynyújtás

alapjai 12

Munka- és

környezetvédelem a

gyakorlatban

12

Sérülések ellátása 12


alapozó feladatok

Gépészeti alapozó

feladatok

Műszaki dokumentációk 18

Gépészeti alapmérések 18

Anyagismeret,

anyagvizsgálat 18

Fémek alakítása 18


feladatok gyakorlata



Anyagismeret,

anyagvizsgálat 36



79

Gépészeti alapismeretek 36

10173-12

Anyagvizsgálatok és

geometriai mérések

Szakmai anyagismeret és

anyagvizsgálat

Szakmai anyagismeret 36

Roncsolásos és roncsolás-

mentes anyagvizsgálatok 36

Mérőeszközök,

mérőberendezések 36

Anyagvizsgálat és

gépészeti mérések

gyakorlata

Roncsolásos

anyagvizsgálatok 60

Roncsolás-mentes


Mérőeszközök használata 60


Idegen nyelv 72

Matematika 108



Testnevelés 144


Informatika 36

Összesen: 900 360

Óra/hét: 25 10

2/10. szakképzési évfolyam: Szabad sáv felhasználása a szakmai képzésben: 2 óra

Esztergálás +2 óra


Matematika 2 óra


modulok Tantárgyak


10173-12




anyagvizsgálat


Roncsolásos és roncsolás-

mentes anyagvizsgálatok

24

Mérőeszközök,

mérőberendezések

24

10174-12 Esztergálás Az esztergálás eszközei 36



80

Esztergályos feladatok Az esztergálás

technológiája

48

CNC programozás 60

Esztergálás gyakorlata

Az eszközök használata 42

Az esztergálás gyakorlata 120

CNC esztergálás 90

10176-12

Marós feladatok

Marás

A marás eszközei 36

A marás technológiája 36

CNC programozás 36

Marás gyakorlata


A marás gyakorlata 96

CNC marás technológiája 60

10175-12

Köszörűs feladatok

Köszörülés

Köszörülés eszközei 18

Köszörülési technológiák 24

CNC programozás 30

Köszörülés gyakorlata

Eszközök használata 18

Köszörülési technológiák

alkalmazása

24

CNC köszörülés 30


Idegen nyelv 72

Matematika 108


Testnevelés 108


Összesen: 792 504

Óra/hét: 22 14



81

3/11 szakképzési évfolyam: Szabad sáv felhasználása a szakmai képzésben: 2,5 óra


Gépipari szakrajz 2 óra


Matematika 1,5 óra




modulok Tantárgyak


11499-12




Álláskeresés 8


11497-12

Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.





10174-12

Esztergályos feladatok

Esztergálás

Az esztergálás eszközei 31

Az esztergálás

technológiája

31

CNC programozás 31





10176-12

Marós feladatok Marás gyakorlata




10175-12


Köszörülés



CNC programozás 33,5

Köszörülés gyakorlata Eszközök használata 60



82


alkalmazása

62



Idegen nyelv 62

Matematika 46,5

Testnevelés 93


Gépipari szakrajz 62


Összesen: 620 465

Óra/hét: 20 15



83

4.6 Szakközépiskolai képzés: GÉPI FORGÁCSOLÓ (esti)

A szakképesítés alapadatai


A szakképesítés megnevezése: Gépi forgácsoló







Az összefüggő szakmai gyakorlat:

Két évfolyamos esti oktatás közismereti képzés nélkül az első évfolyamot követően 100 óra.

Az összefüggő szakmai gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében

az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni

kompetenciafejlesztése érdekében.


10173-12

Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

Anyagvizsgálat gyakorlata

Roncsolásos anyagvizsgálatok

Roncsolásmentes anyagvizsgálatok

Mérőeszközök használata

10174-12



Az esztergálás gyakorlata

CNC esztergálás

10175-12



Köszörülési technológiák alkalmazása

CNC köszörülés



84




Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata 0,5 óra/hét

Esztergálás gyakorlata 1,5 óra/hét



modulok Tantárgyak


11500-12 Munkahelyi


biztonság








munkabiztonság és

környezet-védelem

Munkavédelem

Munkabiztonság 6

Tűzvédelem 6



gyakorlata

Az elsősegélynyújtás alapjai 6

Munka- és környezetvédelem a

gyakorlatban 6



alapozó feladatok


feladatok



Anyagismeret, anyagvizsgálat 9








10173-12




anyagvizsgálat


Roncsolásos és roncsolásmentes


Mérőeszközök,




85

Anyagvizsgálat és


gyakorlata

Roncsolásos anyagvizsgálatok 36

Roncsolásmentes



10174-12


Esztergálás


Az esztergálás technológiája 18

CNC programozás 18





10175-12

Köszörűs feladatok Köszörülés



CNC programozás 18

Összesen: 234 414

Óra/hét: 6,5 11,5



86



Foglalkoztatás II.: 0,25 óra/hét

Marás: 0,5 óra/hét

Marás gyakorlata 1,0 óra/hét

Köszörülés: 0,5 óra/hét



modulok Tantárgyak


11499-12




Álláskeresés 4


11497-12

Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.





10174-12


Esztergálás


Az esztergálás

technológiája

11

CNC programozás 12





10176-12

Marós feladatok

Marás

A marás eszközei 16

A marás technológiája 22

CNC programozás 24

Marás gyakorlata




10175-12

Köszörűs feladatok Köszörülés





87

CNC programozás 12


Eszközök használata 35


alkalmazása

40


Összesen: 170 387

Óra/hét: 5,5 12,5



88

4.7 Szakközépiskolai képzés: NŐI SZABÓ


Szakképesítés megnevezése: Női szabó

A szakmacsoport száma és megnevezése: 10. Könnyűipar

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVII. Könnyűipar





3 évfolyamos képzés esetén: a 9. évfolyamot követően 140 óra,

10. évfolyamot követően 140 óra;



89


Ruhaipari gyártás-előkészítés 0,5 óra

Ruhaipari gépek üzemeltetése 0,5 óra

Szakrajz gyakorlat 0,5 óra

Számítógépes ruhaipari gyártás-előkészítés gyakorlat 0,5 óra

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 óra


Informatika 1 óra

Matematika 1 óra


modulok Tantárgyak


10113-16

Ruhaipari

anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag- és

áruismeret

Textilipari nyersanyagok 36

10114-16

Ruhaipari

gyártmánytervezés

Ruhaipari gyártás-

előkészítés Gyártás-előkészítés

36

Szakrajz Szakrajzi alapismeretek 36

Szakrajz gyakorlat Alapszerkesztések 36

Számítógépes

ruhaipari gyártás-

előkészítés gyakorlat

Gyártmányrajz készítés

36

10115-16

Textiltermékek

összeállítása

Textiltermékek

szabásminta készítése Szabásminta készítés

36

Ruhaipari gépek

üzemeltetése

Ruhaipari gépek 18

Ruhaipari gépek üzemeltetése 18

Textiltermékek

gyártástechnológiája

Varrás- és alkatrész

technológia

36

Textiltermékek

készítése gyakorlat

Textiltermékek készítése I. 60

Textiltermékek készítése II. 84

10118-16

Lakástextíliák készítése

Lakástextíliák


Lakástextíliák


36

Lakástextíliák

készítése, javítása

gyakorlat

Lakástextíliák készítése 90

Lakástextil javító szolgáltatás 18

10500-16 Munkahelyi egészség

és biztonság





90

Munkahelyi egészség és

biztonság Munkavégzés személyi

feltételei

6





Idegen nyelv 72

Matematika 108



Testnevelés 144


Informatika 36

Összesen: 936 324

Óra/hét: 26 9



91

2/10. szakképzési évfolyam: Szabad sáv felhasználása a szakmai képzésben: 2 óra

Ruhaipari anyag- és áruismeret 0,5 óra

Szakrajz +1 óra

Női ruhakészítés gyártás-technológiája 0,5 óra


Matematika 2 óra


modulok Tantárgyak


10113-16

Ruhaipari

anyagvizsgálatok


áruismeret Textíliák, kelmék I

36

Anyagvizsgálatok

gyakorlat


Textíliák kelmék 8

10114-16 Ruhaipari



előkészítés Gyártás-előkészítés

18

Szakrajz Alapszerkesztések,

modellezések

72

Szakrajz gyakorlat Szabásminta készítés 54

Számítógépes ruhaipari

gyártás-előkészítés

gyakorlat Programfeladatok

18

10115-16

Textiltermékek

összeállítása

Ruhaipari gépek

üzemeltetése

Ruhaipari gépek 9

Ruhaipari gépek

üzemeltetése

9

10120-16

Női ruhák készítése és

értékesítése

Női ruhák szerkesztése,

modellezése

Női ruhák modellezése I. 18

Női ruhák modellezése II. 18

Női ruhakészítés

gyártás-technológiája Női ruhakészítés

gyártástechnológiája I.

49


gyártástechnológiája II.

41

Női ruhák értékesítése Vállalkozási ismeretek 12

Kereskedelmi ismeretek 6


modellezése gyakorlat Női ruhák modellezése I.

54

Női ruhák készítése

gyakorlat

Női ruhák készítése I. 84

Női ruhák készítése II. 120



92

Női ruhák készítése III. 144

Női ruhák készítése IV. 120


Idegen nyelv 72

Matematika 108


Testnevelés 108


Összesen: 684 612

Óra/hét: 19 17



93



Ruhaipari anyag- és áruismeret +1,5 óra

Női ruhák szerkesztése, modellezése 0,5 óra


Matematika 1,5 óra




modulok Tantárgyak


11499-12




Álláskeresés 8


11497-12

Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.





10113-16

Ruhaipari

anyagvizsgálatok


áruismeret Textíliák, kelmék II. 62

Anyagvizsgálatok

gyakorlat

Áruismeret 8

Anyagvizsgálatok 7,5

10114-16

Ruhaipari



előkészítés Gyártás-előkészítés 31



gyakorlat Programfeladatok 15,5

10120-16


értékesítése


modellezése

Női ruhák modellezése III. 23

Női ruhák modellezése IV. 23,5

Női ruhakészítés gyártás-

technológiája


gyártástechnológiája III. 50


gyártástechnológiája IV. 12

Női ruhák értékesítése Kereskedelmi ismeretek 11,5



94

Fogyasztóvédelmi

ismeretek 4


modellezése gyakorlat Női ruhák modellezése II. 62


modellezése gyakorlat

Női ruhák készítése V. 90

Női ruhák készítése VI. 87,5

Női ruhák készítése VII. 100

Női ruhák készítése VIII. 110


Idegen nyelv 62

Matematika 46,5

Testnevelés 93



Összesen: 604,5 480,5

Óra/hét: 19,5 15,5



95

4.8 Szakközépiskolai képzés: NŐI SZABÓ (esti)


Szakképesítés megnevezése: Női szabó

A szakmacsoport száma és megnevezése: 10. Könnyűipar

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVII. Könnyűipar





Két évfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül

1. évfolyamot követően 100 óra






10115-16

Textiltermékek összeállítása

Textiltermékek készítése gyakorlat

Szabásminta használat

Textiltermék készítése

10118-16


Lakástextíliák készítése gyakorlat


Lakástextil javítószolgáltatás

10120-16

Női ruhák készítése és értékesítése

Női ruhák készítése gyakorlat

Női ruhák modellezése

Női ruha készítés gyártástechnológiája




96



Számítógépes ruhaipari gyártás-előkészítés gyakorlat 0,25 óra

Textiltermékek készítése gyakorlat 0,25 óra

Szakrajz gyakorlat 0,5 óra

Női ruhák szerkesztése, modellezése gyakorlat 1 óra


modulok Tantárgyak


11499-12




Álláskeresés 6


11497-12

Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.





10113-16

Ruhaipari

anyagvizsgálatok


áruismeret Textilipari nyersanyagok 9

Anyagvizsgálatok

gyakorlat



10114-16

Ruhaipari



előkészítés Gyártás-előkészítés 18

Szakrajz Szakrajzi alapismeretek 18

Szakrajz gyakorlat

Alapszerkesztések 18

Szabásminta készítés 18



gyakorlat

Gyártmányrajz készítés 18

10115-16

Textiltermékek

összeállítása

Textiltermékek

szabásminta készítése Szabásminta készítés 18

Ruhaipari gépek

üzemeltetése

Ruhaipari gépek 4

Ruhaipari gépek üzemeltetése 5

Textiltermékek

gyártástechnológiája Varrás- és alkatrész technológia 18



97

Textiltermékek

készítése gyakorlat

Textiltermékek készítése I. 42

Textiltermékek készítése II. 30

10118-16


Lakástextíliák


Lakástextíliák

gyártástechnológiája 18

Lakástextíliák készítése,

javítása gyakorlat

Lakástextíliák készítése 27

Lakástextil javító szolgáltatás 18

10120-16


értékesítése


modellezése

Női ruhák modellezése I. 9

Női ruhák modellezése II. 9


gyártás-technológiája


gyártástechnológiája I. 18


gyártástechnológiája II. 18

Női ruhák értékesítése

Vállalkozási ismeretek 6

Kereskedelmi ismeretek 3


modellezése gyakorlat Női ruhák modellezése I. 72


gyakorlat

Női ruhák készítése I. 35

Női ruhák készítése II. 46

Női ruhák készítése III. 46

Női ruhák készítése IV. 35

10500-16


biztonság


biztonság







Összesen: 234 414

Óra/hét: 6,5 11,5

2/14. szakképzési évfolyam: Szabad sáv felhasználása

Ruhaipari anyag- és áruismeret 0,5 óra

Anyagvizsgálatok gyakorlat 0,5 óra

Ruhaipari gépek üzemeltetése 0,25 óra



98

Női ruhák értékesítése 0,25 óra

Női ruhakészítés gyártás-technológiája 0,25


modulok Tantárgyak


10113-16

Ruhaipari

anyagvizsgálatok


áruismeret

Textíliák, kelmék I. 15

Textíliák, kelmék II. 16

Anyagvizsgálatok

gyakorlat


Áruismeret 19

Anyagvizsgálatok 6

10114-16

Ruhaipari



előkészítés Gyártás-előkészítés 15,5

Szakrajz Alapszerkesztések,

modellezések 15,5

Szakrajz gyakorlat Szabásminta készítés 15,5



gyakorlat Programfeladatok 15,5

10115-16

Textiltermékek

összeállítása

Ruhaipari gépek

üzemeltetése

Ruhaipari gépek 7,5

Ruhaipari gépek

üzemeltetése 8

10120-16


értékesítése


modellezése

Női ruhák modellezése III. 15,5

Női ruhák modellezése IV. 15,5

Női ruhakészítés gyártás-

technológiája


gyártástechnológiája I. 7,5


gyártástechnológiája II. 8


gyártástechnológiája III. 20


gyártástechnológiája IV. 11

Női ruhák értékesítése

Kereskedelmi ismeretek 7,5

Fogyasztóvédelmi

ismeretek 8



99


modellezése gyakorlat Női ruhák modellezése II. 31


gyakorlat

Női ruhák készítése V. 70

Női ruhák készítése VI. 70

Női ruhák készítése VII. 70

Női ruhák készítése VIII. 69

Összesen: 170,5 372

Óra/hét: 5,5 12



100

4.9 Szakközépiskolai képzés: SZERSZÁMKÉSZÍTŐ


A szakképesítés megnevezése: Szerszámkészítő



Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év.





9. évfolyamot követően 140 óra; a 10. évfolyamot követően 140 óra.



101



Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata +1 óra

Szerszám- és készülékgyártás +1 óra


Informatika 1 óra Matematika 1 óra


modulok Tantárgyak


11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság Munkahelyi egészség

és biztonság

Munkavédelmi

alapismeretek

8


Munkavégzés személyi

feltételei

4



Munkavédelmi jogi

ismeretek

8


munkabiztonság és

környezet-védelem

Munkavédelem

Munkabiztonság 12

Tűzvédelem 12



gyakorlata


Munka- és

környezetvédelem a

gyakorlatban

12



alapozó feladatok


feladatok



Anyagismeret,

anyagvizsgálat

18






Anyagismeret,

anyagvizsgálat

45




102

10192-12

Szerszám- és

készülékgyártás

Szerszám- és


Szerszámkészítés,

hőkezelési eljárások alapjai

18

Készülékelemek 18

Szikraforgácsolás alapjai 18

Irányítás és vezérléstechnika

elmélete

18

Szerszám- és


gyakorlata

Szerszámok gyártása,

szikraforgácsolás, hőkezelés,

szerelés

72

Készülékelemek gyártása,

összeállítása

54

Irányítás és vezérléstechnika 54


Idegen nyelv 72

Matematika 108



Testnevelés 144


Informatika 36

Összesen: 864 396

Óra/hét: 24 11

2/10. szakképzési évfolyam. Szabad sáv felhasználása a szakmai képzésben: 2 óra



Matematika 2 óra


modulok Tantárgyak


10173-12




anyagvizsgálat


Roncsolásos és

roncsolásmentes

anyagvizsgálatok

36



103

Mérőeszközök,

mérőberendezések

36

Anyagvizsgálat és


gyakorlata

Roncsolásos

anyagvizsgálatok

36

Roncsolásmentes

anyagvizsgálatok

36


10192-12

Szerszám- és


Szerszám- és



hőkezelési eljárások

alapjai

36



Irányítás és

vezérléstechnika elmélete

36

Szerszám- és


gyakorlata


szikraforgácsolás,

hőkezelés, szerelés

136


összeállítása

144

Irányítás és

vezérléstechnika

116

10193-12

Szerszámok és

készülékek üzemeltetése,

karbantartása

Üzemeltetés és

karbantartás

Szerszámok és készülékek

gépeinek működtetése

24

Karbantartás 24

Általános üzemeltetés és

karbantartás

24


Idegen nyelv 72

Matematika 108


Testnevelés 108



Összesen: 792 504



104

Óra/hét: 22 14



105

3/11. szakképzési évfolyam. Szabad sáv felhasználása a szakmai képzésben: 2,5 óra




Matematika 1,5 óra




modulok Tantárgyak


11499-12




Álláskeresés 8


11497-12

Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.





10192-12

Szerszám- és


Szerszám- és




alapjai

35,5



Irányítás és

vezérléstechnika elmélete

30

Szerszám- és


gyakorlata




93


összeállítása

62

Irányítás és

vezérléstechnika

62

10193-12 Üzemeltetés és

karbantartás


gépeinek működtetése

22

Karbantartás 20



106

Szerszámok és


karbantartása


karbantartás

20

Üzemeltetés és

karbantartás gyakorlata


gépeinek használata

140

Karbantartási műveletek 54



54


Idegen nyelv 62

Matematika 46,5

Testnevelés 93




Összesen: 620 465

Óra/hét: 20 15



107

4.10 Szakközépiskolai képzés: SZERSZÁMKÉSZÍTŐ (esti)



A szakképesítés megnevezése: Szerszámkészítő



Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2év




Két évfolyamos esti oktatás közismereti képzés nélkül 1. évfolyamot követően 100 óra





10162-12

Gépészeti alapozó feladatok

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

Anyagismeret, anyagvizsgálat

Gépészeti alapismeretek

10192-12

Szerszám- és készülékgyártás

Szerszám- és készülékgyártás gyakorlata

Szerszámok gyártása, szikraforgácsolás,


Készülékelemek gyártása, összeállítása


10193-12

Szerszámok és készülékek üzemeltetése,

karbantartása

Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata

Karbantartási műveletek



108

1/13. szakképzési évfolyam: Felnőtt esti oktatás szabadsáv terhére:


Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata 0,5 óra/hét

Szerszám- és készülékgyártás gyakorlata 0,5 óra


modulok Tantárgyak


11500-12 Munkahelyi


biztonság








munkabiztonság és

környezet-védelem

Munkavédelem

Munkabiztonság 6

Tűzvédelem 6



gyakorlata


Munka- és környezetvédelem a

gyakorlatban 6



alapozó feladatok


feladatok











10173-12




anyagvizsgálat


Roncsolásos és roncsolás mentes


Mérőeszközök,




109

Anyagvizsgálat és


gyakorlata

Roncsolásos anyagvizsgálatok 12

Roncsolás mentes



10192-12

Szerszám- és

készülékgyártás Szerszám- és


Szerszámkészítés, hőkezelési

eljárások alapjai 18




elmélete 18

Szerszám- és


gyakorlata


szikraforgácsolás, hőkezelés,

szerelés

90


összeállítása 90

Irányítás és vezérléstechnika 90

10193-12

Szerszámok és


karbantartása

Üzemeltetés és

karbantartás


gépeinek működtetése 16

Karbantartás 10


karbantartás 10

Összesen: 234 414

Óra/hét: 6,5 11,5



110

2/14. szakképzési évfolyam: Felnőtt esti oktatás szabadsáv terhére:

Foglalkoztatás II.: 0,25 óra/hét

Szerszám- és készülékgyártás 0,5 óra

Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata 0,5 óra


modulok Tantárgyak


11499-12




Álláskeresés 4

Munkanélküliség 3,5

11497-12

Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.





10173-12




anyagvizsgálat


Roncsolásos és roncsolás

mentes anyagvizsgálatok 5,5

Mérőeszközök,


Anyagvizsgálat és


gyakorlata

Roncsolásos


Roncsolás mentes



10192-12

Szerszám- és


Szerszám- és




alapjai

15



Irányítás és

vezérléstechnika elmélete 16



111

Szerszám- és


gyakorlata




62


összeállítása 62

Irányítás és

vezérléstechnika 62

10193-12

Szerszámok és


karbantartása

Üzemeltetés és

karbantartás


gépeinek működtetése 16

Karbantartás 15


karbantartás 15,5

Üzemeltetés és



gépeinek használata 62

Karbantartási műveletek 31


karbantartás gyakorlata 31


Óra/hét: 5,5 12



112

4.11 Szakközépiskolai képzés: CNC GÉPKEZELŐ (esti)

A szakképesítés-ráépülés alapadatai

A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 35 521 01

A szakképesítés-ráépülés megnevezése: CNC gépkezelő



Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1



1/13 évfolyam


CNC szerszámgépek 0,5 óra/hét

CNC programozási gyakorlat 1,5 óra/hét

CNC forgácsolási gyakorlat 0,25 óra/hét



modulok Tantárgyak


11399-12

CNC-forgácsolás

Gyártás előkészítés Technológiai alapok 15

Gyártási folyamatok 16

CNC programozás

Koordináta rendszerek,

nullpontok

8

Programnyelv szerkezet 15

Programutasítások 15

Rögzített esztergálási

ciklusok

8

Rögzített fúrási,

köszörülési ciklusok

8

Rögzített marási ciklusok 8

CNC programozási

gyakorlat

Gyártási folyamattervezés 31

CNC programozás 93

CNC szerszámgépek

Forgástest jellegű

alkatrészek megmunkáló

gépei

19

Szekrényes alkatrészek

megmunkáló gépei

19



113

CNC vezérlések 19

Jellegzetes szerkezeti

elemek, részegységek

18

Gyártóeszközök 18

CNC forgácsolási

gyakorlat


CNC marás 77


Gépkarbantartások 31

Összesen: 186 372

Óra/hét: 6 12



114

4.12 Szakgimnáziumi képzés: LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI

ÜGYINTÉZŐ XL. közlekedés, szállítmányozás és logisztika ágazathoz tartozó

54 841 11 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ szakképesítéshez

(az 51 344 11 vállalkozási ügyintéző mellék-szakképesítéssel)

1. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozó:

Összesen A tantárgy

kapcsolódása

8 0 7 4

140

2 2

140

2 4 20,5 10,5 19 10

160

20,5 10,5

Összesen 8 11 4 6 31 29 31

11499-12


fő

szakképesítés 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I.

(érettségire épülő

képzések esetén)

Foglalkoztatás I. fő

szakképesítés 2 2

11504-16 Gazdálkodási

alaptevékenység

ellátása

Gazdasági és jogi

alapismeretek

51 344 11

Vállalkozási

ügyintéző

1

Ügyviteli gyakorlatok

51 344 11

Vállalkozási

ügyintéző

0,5

Általános statisztika

51 344 11

Vállalkozási

ügyintéző

0,5

Pénzügyi alapismeretek

51 344 11

Vállalkozási

ügyintéző

1

Adózási alapismeretek

51 344 11

Vállalkozási

ügyintéző

0,5

Számviteli

alapismeretek

51 344 11

Vállalkozási

ügyintéző

1

11506-16

Vállalkozásfinanszírozási

és adózási feladatok

Vállalkozásfinanszírozás

51 344 11

Vállalkozási

ügyintéző

1

Vállalkozásfinanszírozás

gyakorlat

51 344 11

Vállalkozási

ügyintéző

0,5

Adózás

51 344 11

Vállalkozási

ügyintéző

1



115

Elektronikus

adóbevallás gyakorlata

51 344 11

Vállalkozási

ügyintéző

1

10152-16 Kis- és

középvállalkozások

gazdálkodási feladatai

Kis- és

középvállalkozások

gazdálkodása

51 344 11

Vállalkozási

ügyintéző

0,5

Üzleti terv készítése

51 344 11

Vállalkozási

ügyintéző

1

10153-16 Könyvvezetési

feladatok

Könyvvezetés

51 344 11

Vállalkozási

ügyintéző

0,5

Pénzforgalmi

könyvvitel gyakorlat

51 344 11

Vállalkozási

ügyintéző

1

10154-16 Munkaerő-

gazdálkodás

Munkaerő-gazdálkodás

51 344 11

Vállalkozási

ügyintéző

1

Bérszámfejtési

gyakorlat

51 344 11

Vállalkozási

ügyintéző

1

10496-16 Közlekedés-

szállítási alapok

Közlekedési

alapfogalmak

fő


Közlekedés technikája fő

szakképesítés 3 1 4

Közlekedés üzemvitel fő


Közlekedés üzemvitel

gyakorlat

fő


10036-16 A raktáros

feladatai

Raktározási folyamatok fő


Raktározás gyakorlat fő


11786-16 Raktárvezető

feladatai

A raktározás szerepe és

mutatószámai

fő


Raktárvezetés

gyakorlat

fő


10070-12 Munkahelyi

kommunikáció

Kommunikáció alapjai fő


Üzleti kommunikáció

gyakorlat

fő


10651-12 Vezetési, jogi,

gazdasági és marketing

ismeretek

Vezetési, jogi, gazdasági

és marketing elméleti

ismeretek

fő


Marketing, vezetés,

szervezés gyakorlat

fő


10501-16

Szállítmányozási

ügyintézői feladatok

Általános

szállítmányozási

ismeretek

fő


Ágazati


ismeretek

fő




116


ismeretek gyakorlat

fő


10034-16 Logisztikai

ügyintéző feladatai

Logisztika fő


Logisztikai tervezés

gyakorlat

fő

szakképesítés 5,5 5,5

Osztályfőnöki óra 0,5

Szakmai nyelv 2,5

Szakmai nyelv 2. 1

A kerettanterv szakmai tartalma – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5)

bekezdésének megfelelően – a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező

szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.

Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai

programjában kell rendelkezni.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a

teljes képzési idő során kell teljesülnie.


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

9. 10. 11. 12.

Szak

gim

náz

ium

i kép

zés

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akké

pes

ítés

re

ford

ítan

dó

óra

kere

t Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fősz

akké

pes

ítés

9-1

3. o

. öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e g

y e gy

ö

g

y

e g

y

ö

g

y

e gy e gy e gy

ö

g

y

e gy

A f

ő s

zakk

épe-

síté

sre

von

atko

zó:

Összesen

A t

antá

rgy

kap

cso

lód

ása

2

8

8

0

2

5

2

1

4

4

1

4

0

7

2

7

2 1

4

0

6

2

1

2

4

1453 439 1014

6

3

5

3

2

6

1975

6

8

4

3

6

0

1

6

0

6

3

5

3

2

6

200

5

Összesen 288 396 144 186 961 1044 961

Elméleti

óraszámok

(arány ögy-

vel)

öt évfolyamos képzés egészében: 1309

óra (58%)

1319 óra (60,9%)

Gyakorlati

óraszámok

(arány ögy-

vel)

öt évfolyamos képzés egészében: 666

óra (42%) 686 óra (39,1%)

11

49

9-1

2

Fogl

alko

ztat

ás II

. Foglalkozta

tás II.

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1

5 0 15 0 0

1

5 0 15

Munkajogi

alapismere

tek

0 4 4 0 0 4 0 4



117

Munkaviszo

ny

létesítése

0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresé

s 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkanélk

üliség 0 3 3 0 0 3 0 3

11

49

8-1

2

Fogl

alko

ztat

ás I.

(é

rett

ségi

re é

pü

lő k

ép

zése

k es

etén

) Foglalkozta

tás I.

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6

2 0 62 0 0

6

2 0 62

Nyelvtani

rendszerez

és 1

0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvtani

rendszerez

és 2

0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvi

készségfejl

esztés

0 2

3 23 0 0

2

3 0 23

Munkaválla

lói szókincs 0

2

3 23 0 0

2

3 0 23

11

50

4-1

6 G

azd

álko

dás

i ala

pte

véke

nys

ég e

llátá

sa

Gazdasági

és jogi

alapismere

tek

51

34

4 1

1

Vál

lalk

ozá

si ü

gyin

téző

0 0 0 0 3

6 0 0 0 36

36 0

0 0 36 0 0 0 0 0

Mikrogazda

sági alapok 2 2 2 0 0 0 0 0

A

fogyasztói

magatartás

és a

kereslet

3 3 3 0 0 0 0 0

A vállalat

termelői

magatartás

a és a

kínálat

3 3 3 0 0 0 0 0

A

vállalkozás

ok

alapítása,

működése

4 4 4 0 0 0 0 0

A gazdasági

élet

szereplői,

az állam

feladatai

4 4 4 0 0 0 0 0

A

nemzetgaz

daság

ágazati

rendszere

4 4 4 0 0 0 0 0



118

Marketing

és áru-

kódrendsze

r

8 8 8 0 0 0 0 0

Jogi

alapismere

tek

2 2 2 0 0 0 0 0

Tulajdonjog 3 3 3 0 0 0 0 0

A kötelmi

jog 3 3 3 0 0 0 0 0

Ügyviteli

gyakorlato

k

51

34

4 1

1

Vál

lalk

ozá

si ü

gyin

téző

0 0 0 0 0 1

8 0 0 18

18 0

0 0 18 0 0 0 0 0

Munkavéde

lmi

alapismere

tek

1 1 1 0 0 0 0 0

Levelezés

és

iratkezelés

2 2 2 0 0 0 0 0

Tízujjas

vakírás

1

0 10 10 0 0 0 0 0

Szövegform

ázás 2 2 2 0 0 0 0 0

Üzleti

kommuniká

ció

2 2 2 0 0 0 0 0

Információ-

kommuniká

ció

technológia

1 1 1 0 0 0 0 0

Általános

statisztika

51

34

4 1

1

Vál

lalk

ozá

si ü

gyin

téző

0 0 0 0 0 0 1

6 0 16

16 0 0 0 16 0 0 0 0 0

A statisztika

fogalma és

alapfogalm

ai

2 2 2 0 0 0 0 0

Az

információs

űrítés

legjellemző

bb

módszerei,

eszközei

5 5 5 0 0 0 0 0

Főátlagok,

összetett

intenzitási

viszonyszá

mok

összehason

lítása

4 4 4 0 0 0 0 0



119

Az érték-,

ár- és

volumenin

dex

4 4 4 0 0 0 0 0

A grafikus

ábrázolás 1 1 1 0 0 0 0 0

Pénzügyi

alapismere

tek

51

34

4 1

1

Vál

lalk

ozá

si ü

gyin

téző

0 0 0 0 3

6 0 0 0 36

36 0

0 0 36 0 0 0 0 0

Pénzügyi

szektor

alapvetései

2 2 2 0 0 0 0 0

Pénzügyi

intézményr

endszer

4 4 4 0 0 0 0 0

A

pénzforgal

om

6 6 6 0 0 0 0 0

A pénz

időértéke 4 4 4 0 0 0 0 0

A valuta, a

deviza, és

az árfolyam

2 2 2 0 0 0 0 0

A pénzügyi

piac és

termékei

1

0 10 10 0 0 0 0 0

Értékpapíro

k

értékelése

6 6 6 0 0 0 0 0

Biztosítási

alapismere

tek

2 2 2 0 0 0 0 0

Adózási

alapismere

tek

51

34

4 1

1

Vál

lalk

ozá

si ü

gyin

téző

0 0 0 0 1

8 0 0 0 18

18 0

0 0 18 0 0 0 0 0

Az

államháztar

tás

rendszere

2 2 2 0 0 0 0 0

Adózási

alapfogalm

ak

2 2 2 0 0 0 0 0

Kiemelt

adónemek

1

4 14 14 0 0 0 0 0

Számviteli

alapismere

tek

51

34

4 1

1

Vál

lalk

ozá

si ü

gyin

téző

0 0 0 0 0 0 3

1 0 31

31 0

0 0 31 0 0 0 0 0

A számviteli

törvény 2 2 2 0 0 0 0 0



120

A

vállalkozás

vagyona

3 3 3 0 0 0 0 0

A

könyvelési

tételek

szerkesztés

e, a

számlakere

t

4 4 4 0 0 0 0 0

Tárgyi

eszközök

elszámolás

a

4 4 4 0 0 0 0 0

A vásárolt

készletek

elszámolás

a

5 5 5 0 0 0 0 0

A

jövedelem

elszámolás

4 4 4 0 0 0 0 0

A saját

termelésű

készletek

elszámolás

a

4 4 4 0 0 0 0 0

Termékérté

kesítés

elszámolás

a, az

eredmény

megállapítá

sa

5 5 5 0 0 0 0 0



121

11

50

6-1

6 V

álla

lko

zásf

inan

szír

ozá

si é

s ad

ózá

si f

ela

dat

ok

Vállalkozásfinan

szírozás 5

1 3

44

11

Vál

lalk

ozá

si ü

gyin

téző

0 0 0 0 36 0 0 0 36

36 0 0 0 36 0 0 0 0 0

A vállalkozás

pénzügyi

döntései

1 1 1 0 0 0 0 0

A beruházások

értékelése 12 12 12 0 0 0 0 0

A forgóeszköz-

ellátás 12 12 12 0 0 0 0 0

A finanszírozás

gyakorlata 8 8 8 0 0 0 0 0

A vállalkozások

pénzügyi

teljesítményének

mérése

3 3 3 0 0 0 0 0

Vállalkozásfinan

szírozás

gyakorlat

51

34

4 1

1

Vál

lalk

ozá

si ü

gyin

téző

0 0 0 0 0 18 0 0 18

18 0

0 0 18 0 0 0 0 0

Beruházások

pénzügyi

döntései

6 6 6 0 0 0 0 0

Forgóeszköz-

szükséglet

megállapítása

6 6 6 0 0 0 0 0

A finanszírozás

gyakorlata 3 3 3 0 0 0 0 0

Pénzügyi

teljesítmény

mérése

3 3 3 0 0 0 0 0

Adózás

51

34

4 1

1

Vál

lalk

ozá

si ü

gyin

téző

0 0 0 0 0 0 31 0 31 31 0 0 0 31 0 0 0 0 0

Az adózás rendje 2 2 2 0 0 0 0 0

Személyi

jövedelemadózá

s és bért terhelő

járulékok

8 8 8 0 0 0 0 0

Egyéni vállalkozó

jövedelemadózá

si formái

6 6 6 0 0 0 0 0

Társaságok

jövedelemadózá

sa

4 4 4 0 0 0 0 0

Általános

forgalmi adó 6 6 6 0 0 0 0 0

Helyi adók 3 3 3 0 0 0 0 0

Gépjárműadó és

cégautóadó 2 2 2 0 0 0 0 0



122

Elektronikus

adóbevallás

gyakorlata 5

1 3

44

11

Vál

lalk

ozá

si ü

gyin

téző

0 0 0 0 0 0 0 31 31

31 0

0 0 31 0 0 0 0 0

Gyakorlati

előkészítés 2 2 2 0 0 0 0 0

Elektronikus

bevallás

gyakorlata

27 27 27 0 0 0 0 0

A bevallások

ellenőrzése 2 2 2 0 0 0 0 0

10

15

2-1

6 K

is-

és k

özé

pvá

llalk

ozá

sok

gazd

álko

dás

i fel

adat

ai

Kis- és

középvállalkozás

ok gazdálkodása

51

34

4 1

1

Vál

lalk

ozá

si ü

gyin

téző

0 0 0 0 18 0 0 0 18

18 0

0 0 18 0 0 0 0 0

A vállalkozások

működése és

megszűnése

4 4 4 0 0 0 0 0

A vállalkozási

stratégia és a

marketing

vállalati

működése

4 4 4 0 0 0 0 0

Az üzleti terv

fejezetei 10 10 10 0 0 0 0 0

Üzleti terv

készítése

51

34

4 1

1

Vál

lalk

ozá

si ü

gyin

téző

0 0 0 0 36 0 0 0 36 36 0

0 0 36 0 0 0 0 0

Az üzleti terv

felépítése és

elkészítése

6 6 6 0 0 0 0 0

Az üzleti terv

fejezetek

kidolgozása

30 30 30 0 0 0 0 0

10

15

3-1

6 K

ön

yvve

zeté

si f

ela

dat

ok

Könyvvezetés

51

34

4 1

1

Vál

lalk

ozá

si ü

gyin

téző

0 0 0 0 0 0 16 0 16 16 0 0 0 16 0 0 0 0 0

Pénzforgalmi

könyvviteli

alapok

2 2 2 0 0 0 0 0

Kettős

könyvviteli

alapok,

bérelszámolás

2 2 2 0 0 0 0 0

Befektetett

eszközök 3 3 3 0 0 0 0 0

Vásárolt

készletek 3 3 3 0 0 0 0 0

Saját termelésű

készlek 3 3 3 0 0 0 0 0

Pénzügyi és

hitelműveletek,

költségvetési

kapcsolatok

2 2 2 0 0 0 0 0



123

Zárás,

beszámolókészít

és

1 1 1 0 0 0 0 0

Pénzforgalmi

könyvvitel

gyakorlat

51

34

4 1

1

Vál

lalk

ozá

si ü

gyin

téző

0 0 0 0 0 0 0 31 31

31 0

0 0 31 0 0 0 0 0

Könyvelés

naplófőkönyvbe

n

16 16 16 0 0 0 0 0

Könyvelés

pénztárkönyvbe

n

8 8 8 0 0 0 0 0

Bevételi

nyilvántartások 3 3 3 0 0 0 0 0

Részletező

nyilvántartások 4 4 4 0 0 0 0 0

10

15

4-1

6 M

un

kaer

ő-g

azd

álko

dás

Munkaerő-

gazdálkodás

51

34

4 1

1

Vál

lalk

ozá

si ü

gyin

téző

0 0 0 0 36 0 0 0 36 36 0

0 0 36 0 0 0 0 0

Munkajog és

munkaügyi

alapok

16 16 16 0 0 0 0 0

A munka díjazása 8 8 8 0 0 0 0 0

Társadalombizto

sítás fedezete 12 12 12 0 0 0 0 0

Bérszámfejtési

gyakorlat

51

34

4 1

1

Vál

lalk

ozá

si ü

gyin

téző

0 0 0 0 0 0 0 31 31 31 0

0 0 31 0 0 0 0 0

Bérszámfejtés

előkészítése 2 2 2 0 0 0 0 0

Bérszámfejtés 28 28 28 0 0 0 0 0

Egyéb feladatok 1 1 1 0 0 0 0 0

10

49

6-1

6 K

özl

eked

és-s

zállí

tási

ala

po

k

Közlekedési

alapfogalmak

fő s

zakk

épes

ítés

1

0

8

0 0 0 0 0 0 0 108

0 108

0 0 108 108 0 0 0 108

Közlekedéstörté

net

1

8 18 18 18 0 0 0 18

Közlekedési

alapfogalmak

3

6 36 36 36 0 0 0 36

Közlekedési

földrajz

3

6 36 36 36 0 0 0 36

Egységrakomány

-képzés,

kombinált

szállítás

1

8 18 18 18 0 0 0 18

Közlekedés

technikája fő

szak

kép

e

síté

s 0 0 108 0 36 0 0 0 144 0 144

0 0 144 144 0 0 0 144



124

A vasúti

közlekedés

technikája

36 36 36 36 0 0 0 36

A közúti, városi

közlekedés

technikája

36 36 36 36 0 0 0 36

A vízi közlekedés

technikája 36 36 36 36 0 0 0 36

A légi közlekedés

technikája 9 9 9 9 0 0 0 9

A csővezetékes

szállítás 9 9 9 9 0 0 0 9

Járművekre ható

menetellenálláso

k

14 14 14 14 0 0 0 14

Járművek

menetdinamikáj

a

4 4 4 4 0 0 0 4

Közlekedés

üzemvitel

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 0 0 36 0 0 0 36 0 36

0 0 36 36 0 0 0 36

Díjszabáselmélet 12 12 12 12 0 0 0 12

A közúti, vasúti,

vízi és légi

személyszállítás

12 12 12 12 0 0 0 12

A közúti, vasúti,

vízi és légi

árufuvarozás

12 12 12 12 0 0 0 12

Közlekedés

üzemvitel

gyakorlat

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 62 62

0 62

0 0 62 0 72 0 0 72

A vasúti

közlekedés

üzemvitele

gyakorlat

24 24 24 0 28 0 0 28

A közúti és városi

közlekedés

üzemvitele

gyakorlat

24 24 24 0 28 0 0 28

A vízi közlekedés

üzemvitele

gyakorlat

14 14 14 0 16 0 0 16

10

03

6-1

6 A

rak

táro

s

fela

dat

ai

Raktározási

folyamatok

fő s

zakk

épes

ítés

7

2 0 72 0 0 0 0 0 144

0 144 0 0 144 144 0 0 0 144

A folyamat

modul rendszere

3

6 36 36 36 0 0 0 36

A raktározás

eszközrendszere

3

6 36 36 36 0 0 0 36



125

A raktárirányítási

rendszer 18 18 18 18 0 0 0 18

Raktári

bizonylatolás 18 18 18 18 0 0 0 18

Veszélyes áruk

raktározása 18 18 18 18 0 0 0 18

Élelmiszerek

raktározása 18 18 18 18 0 0 0 18

Raktározás

gyakorlat

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 0 36 0 72 0 0 108 0 108

0 0 108 0 108 0 0 108

Raktározási

folyamatok és

eszközeik

36 36 36 0 36 0 0 36

Raktárirányítási

gyakorlat 36 36 36 0 36 0 0 36

Komissiózás a

gyakorlatban 36 36 36 0 36 0 0 36

11

78

6-1

6 R

aktá

rvez

ető

fel

adat

ai

A raktározás

szerepe és

mutatószámai

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 72 0 0 0 0 0 72

0 72

0 0 72 72 0 0 0 72

Az ellátási lánc

jellemzői és a

raktározás helye

18 18 18 18 0 0 0 18

A raktározás

technológiája és

összetevői

18 18 18 18 0 0 0 18

Üzemtani

mutatók 18 18 18 18 0 0 0 18

Minőségi

mutatók 18 18 18 18 0 0 0 18

Raktárvezetés

gyakorlat

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 0 72 0 0 0 0 72 0 72

0 0 72 0 108 0 0 10

8

Raktározási

folyamatok

gyakorlata

54 54 54 0 90 0 0 90

A raktárirányítás

gyakorlata 18 18 18 0 18 0 0 18

10

07

0-1

2 M

un

kah

elyi

kom

mu

nik

áció

Kommunikáció

alapjai

fő s

zakk

épes

ítés

10

8 0 0 0 0 0 0 0 108

0 108 0 0 108 108 0 0 0

10

8

Kommunikáció

folyamata, fajtái,

etikett és

protokoll

szabályok

54 54 54 54 0 0 0 54



126

Nyelvhelyesség

szóbeli és írásbeli

elemei,

nyelvhasználati

szabályok,

konfliktuskezelés

54 54 54 54 0 0 0 54

Üzleti

kommunikáció

gyakorlat

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 0 36 0 0 0 0 36

0 36

0 0 36 0 72 0 0 72

Üzleti nyelvi

kultúra gyakorlat 9 9 9 0 45 0 0 45

Üzleti

magatartás,

társalgási

protokollgyakorla

t

18 18 18 0 18 0 0 18

A

viselkedéskultúra

szabályai

gyakorlat

9 9 9 0 9 0 0 9

10

65

1-1

2 V

ezet

ési,

jogi

, gaz

das

ági é

s m

arke

tin

g is

mer

etek

Vezetési, jogi,

gazdasági és

marketing

elméleti

ismeretek

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 0 0 0 0 62 0 62

0 62

0 0 62 72 0 0 0 72

Vezetési ismertek 20 20 20 23 0 0 0 23

Jogi ismeretek 11 11 11 13 0 0 0 13

Gazdasági

ismeretek 11 11 11 13 0 0 0 13

Marketing

ismeretek 20 20 20 23 0 0 0 23

Marketing,

vezetés,

szervezés

gyakorlat

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 62 62

0 62

0 0 62 0 72 0 0 72

Marketing

stratégia,

piackutatás

gyakorlat

16 16 16 0 19 0 0 19

Reklám és PR

gyakorlat 15 15 15 0 17 0 0 17

Vezetési

feladatok

gyakorlat

16 16 16 0 19 0 0 19

Szervezési

feladatok

gyakorlat

15 15 15 0 17 0 0 17

10

50

1-1

6

Szál

lítm

ány

ozá

si

ügy

inté

zői

fela

dat

ok Általános


ismeretek

fő

szak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

124 0 124 0 0 124 0 12

4



127


alapismeretek 0 62 62 0 0 62 0 62

Külkereskedelmi-

és vámismeretek 0 44 44 0 0 44 0 44


földrajz 0 18 18 0 0 18 0 18

Ágazati


ismeretek

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

217 0 217 0 0 217 0 21

7

Vasúti és közúti


ismeretek

0 124 124 0 0 124 0 12

4

Vízi, légi és

speciális


ismeretek

0 93 93 0 0 93 0 93


ismeretek

gyakorlat

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 155 155 0 0 0

1

5

5

15

5

Vasúti


gyakorlatok

0 31 31 0 0 0 3

1 31

Közúti


feladatok

0 31 31 0 0 0 3

1 31

Vízi


feladatok

0 31 31 0 0 0 3

1 31

Légi


feladatok

0 31 31 0 0 0 3

1 31

Kombinált


feladatok

0 31 31 0 0 0 3

1 31

10

03

4-1

6 L

ogi

szti

kai ü

gyin

téző

fel

adat

ai

Logisztika

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

217 0 217 0 0 217 0 21

7

A logisztikai

rendszer 0 62 62 0 0 62 0 62

Vevő-szállító

kapcsolatok 0 62 62 0 0 62 0 62

Speciális kezelést

igénylő termékek

a logisztikában

0 31 31 0 0 31 0 31

Logisztikai

kontrolling 0 62 62 0 0 62 0 62

Logisztikai

tervezés

gyakorlat

fő

szak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 171 171 0 0 0

1

7

1

17

1



128

Készletgazdálkod

ás gyakorlat 0 62 62 0 0 0

6

2 62

Termeléstervezés

gyakorlat 0 62 62 0 0 0

6

2 62

Lean,

minőségmenedzs

ment gyakorlat

0 47 47 0 0 0 4

7 47


A nem a főszakképesítéshez kapcsolódó óraszámok megoszlása:

51 344 11

Vállalkozási ügyintéző 439 óra

Amennyiben a diák nem választja a mellékszakképesítést :

Tantárgyak óraszáma évfolyamonként

Tantárgy 11. évfolyam éves óraszáma 12. évfolyam éves óraszáma

Emelt szintű idegen nyelv

(angol vagy német) 108 93

Logisztikai-kompetencia

fejlesztés 144 93

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban

a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati

óraszám legalább 90%-a felosztásra került.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a

teljes képzési idő során kell teljesülnie.

A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig

ajánlás.

Emelt szintű idegen nyelv (angol vagy német)

B2 szintű olvasott és hallot szöveg értése, B2 szintű levelek írása Témakörök:

A család szerepe az egyén és a társadalom életében

Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése

Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság)

Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése

Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése

Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében

Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése

A fogyasztói társadalom, reklámok

Társadalmi viselkedésformák



129

A lakóhely és környéke fejlődésének problémái

A természet és az ember harmóniája

A környezetvédelem lehetőségei és problémái

Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban

Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban

A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák

A kulturált étkezés feltételei, fontossága

A szenvedélybetegségek

Az étkezési szokások hazánkban és más országokban

Ételspecialitások hazánkban és más országokban

A gyógyítás egyéb módjai

A szabadidő jelentősége az ember életében

A művészet szerepe a mindennapokban

Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok

A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai

Az idegenforgalom jelentősége

A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre

Üzleti világ, fogyasztás, reklámok

Pénzkezelés a célnyelvi országokban

Konfliktuskezelési technikák

A konfliktus meghatározása és típusai

A konfliktus kialakulása

Konfliktusmegoldó stratégiák

Konfliktuskezlés

Logisztikai-kompetencia fejlesztés

A szakmai fogalmak helyes használata: A szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon

történő alkalmazása. A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése.

Kommunikáció szakmai nyelven: A téma pontos, szabatos, lényegre törő kifejtése.

A marketing fogalomköre: Legyen képes bemutatni a marketing kialakulását, fejlődési

szakaszait, alkalmazási területeit, a marketingstratégiák típusait és megvalósításuk elemeit, a

marketing sajátosságait a kereskedelemben és a szolgáltatásban. Legyen képes ismertetni a

vállalat mikro- és makrokörnyezetének elemeit.



130

4.13 Szakgimnáziumi képzés: LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI

ÜGYINTÉZŐ (esti)


Szakképesítés megnevezése: Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző


Ágazati besorolás száma és megnevezése: XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika





2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 100 óra.


Szabad sáv felhasználása

Közlekedés technikája 0,5 óra

Közlekedés üzemvitel gyakorlat 1 óra

A raktározás szerepe és mutatószámai 0,5 óra

Raktározás gyakorlat 0,5 óra


modulok Tantárgyak


10496-16

Közlekedés-szállítási

alapok

Közlekedési

alapfogalmak

Közlekedéstörténet 9

Közlekedési alapfogalmak 18

Közlekedési földrajz 18

Egységrakomány-képzés,

kombinált szállítás 9

Közlekedés

technikája

A vasúti közlekedés technikája 18

A közúti, városi közlekedés

technikája 18

A vízi közlekedés technikája 18

A légi közlekedés technikája 9

A csővezetékes szállítás 9

Járművekre ható

menetellenállások 14

Járművek menetdinamikája 4

Díjszabáselmélet 6



131

Közlekedés

üzemvitel

A közúti, vasúti, vízi és légi

személyszállítás 6

A közúti, vasúti, vízi és légi

árufuvarozás 6

Közlekedés

üzemvitel gyakorlat

A vasúti közlekedés üzemvitele

gyakorlat 24

A közúti és városi közlekedés

üzemvitele gyakorlat 24

A vízi közlekedés üzemvitele

gyakorlat 24

10036-16

A raktáros feladatai

Raktározási

folyamatok

A folyamat modul rendszere 18

A raktározás eszközrendszere 18

A raktár irányítási rendszer 9

Raktári bizonylatolás 9

Veszélyes áruk raktározása 9

Élelmiszerek raktározása 9

Raktározás

gyakorlat

Raktározási folyamatok és

eszközeik 27

Raktár irányítási gyakorlat 28

Komissiózás a gyakorlatban 18

11786-16

Raktárvezető feladatai

A raktározás

szerepe és

mutatószámai

Az ellátási lánc jellemzői és a

raktározás helye 18

A raktározás technológiája és

összetevői 18

Üzemtani mutatók 9

Minőségi mutatók 9

Raktárvezetés

gyakorlat

Raktározási folyamatok

gyakorlata 27

A raktárirányítás gyakorlata 9

10070-12

Munkahelyi

kommunikáció

Kommunikáció

alapjai

Kommunikáció folyamata,

fajtái, etikett és protokoll

szabályok

27

Nyelvhelyesség szóbeli és

írásbeli elemei, nyelvhasználati

szabályok, konfliktuskezelés

27



132

Üzleti

kommunikáció

gyakorlat

Üzleti nyelvi kultúra gyakorlat 4

Üzleti magatartás, társalgási

protokollgyakorlat 9

A viselkedéskultúra szabályai

gyakorlat 5

10651-12

Vezetési, jogi, gazdasági

és marketing ismeretek

Vezetési, jogi,

gazdasági és

marketing elméleti

ismeretek

Vezetési ismertek 13

Jogi ismeretek 5

Gazdasági ismeretek 5

Marketing ismeretek 13

Marketing, vezetés,

szervezés gyakorlat

Marketing stratégia, piackutatás

gyakorlat 9

Reklám és PR gyakorlat 9

Vezetési feladatok gyakorlat 9

Szervezési feladatok gyakorlat 9

Összesen: 396 216

Óra/hét: 11,0 6



133

2/14. szakképzési évfolyam: Szabad sáv felhasználása


Szállítmányozási ismeretek gyakorlat 1,5 óra

Logisztikai tervezés gyakorlat 0,5 óra


modulok Tantárgyak


11499-12




Álláskeresés 4

Munkanélküliség 3,5

11498-12

Foglalkoztatás I.

(érettségire épülő képzések

esetén)

Foglalkoztatás I.





10501-16


ügyintézői feladatok

Ágazati szállítmányozási

ismeretek


alapismeretek

31

Külkereskedelmi- és

vámismeretek

22

Szállítmányozási földrajz 9

Ágazati szállítmányozási

ismeretek

Vasúti és közúti

szállítmányozási ismeretek

62

Vízi, légi és speciális

szállítmányozási ismeretek

46,5


ismeretek gyakorlat

Vasúti szállítmányozási

gyakorlatok

16

Közúti szállítmányozási

feladatok

31

Vízi szállítmányozási

feladatok

16

Légi szállítmányozási

feladatok

15

Kombinált

szállítmányozási feladatok

15

10034-16 Logisztika A logisztikai rendszer 31



134

Logisztikai ügyintéző

feladatai

Vevő-szállító kapcsolatok 31

Speciális kezelést igénylő

termékek a logisztikában

15,5

Logisztikai kontrolling 31

Logisztikai tervezés

gyakorlat

Készletgazdálkodás

gyakorlat

31

Termeléstervezés

gyakorlat

31

Lean,

minőségmenedzsment

gyakorlat

31


Óra/hét: 11,5 6



135

4.14 Szakgimnáziumi képzés: GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS

X. Gépészet ágazat

A szakmai program a

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint

– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet és

– a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

– a szakképzési kerettantervekről szóló 5/2018. (VII.9.) ITM rendelet alapján készült.



Szakképesítés megnevezése: Gépgyártástechnológiai technikus

Mellékszakképesítés azonosító száma: 31 521 10

Mellékszakképesítés megnevezése: Gyártósori gépész







– 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra;

– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra nappali tagozaton 96 óra.

Belépési feltételek:

Iskolai előképzettség: érettségi végzettség

Bemeneti kompetenciák: —



136

Szakmai előképzettség: —

Előírt gyakorlat: —

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek

Személyi és tárgyi feltételek

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a

szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező

pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés

szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza.

Az óraterv készítésének elvei

A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai

tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni

évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés

első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma, tantárgyi rendszere,

összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati

szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Óraszámok megoszlása az évfolyamokon

A heti és éves óraszámok a közismereti és a szakmai kerettantervekben lefektetett elvek és

iránymutatások alapján kerültek meghatározásra.

Két éves, érettségire épülő képzés esetén közismereti tartalom nélkül kerül oktatásra a

szakképesítés, nappali és esti tagozatra meghatározva az óraszámokat.

Közismereti óraszámok

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 9-12.

óraszám összesen

13. évf. 13. évf. óraszám összesen

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 - -

Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124



137

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 9-12.

óraszám összesen

13. évf. 13. évf. óraszám összesen

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -

Informatika 2 2 - - 144 - -

Művészetek - - 1 - 36 - -

Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

Kötelező komplex természettudományos

tantárgy 3 - - - 108 - -

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika

- 2 2 2 206 - -

Kötelezően választható tantárgy: gépészeti

ismeretek - - 2 2 134 - -

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

- 1 - - 36 - -

Érettségire épülő (fő) szakképesítés

8 8 7 7

(1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés

3 4 3 3 - -

Rendelkezésre álló órakeret/hét

35 36 35 35 35

Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31

Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085

A szakmai óraszámok a következő képpen alakulnak 4+1 éves képzés esetén:

évfolyam heti óraszám éves óraszám

9. évfolyam 8 óra/hét 288 óra/év




138

Ögy. 140 óra


Ögy. 140 óra


5/13. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év

Összesen: 2729 óra

2 éves, érettségire épülő képzés esetén:

évfolyam heti óraszám éves óraszám

Nappali munkarend

szerint


Összevont szakmai gyakorlat 160 óra



Esti munkarend szerint


Összevont szakmai gyakorlat 96 óra



A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

(Két évfolyamos képzés esetén zárójelben az esti munkarend óraszámai láthatók)

9. 10. 11. 12.

Szak

gim

náz

ium

i kép

zés

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a N

em a

fő

szak

kép

esít

ésre

ford

ítan

dó

óra

kere

t Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fősz

akké

pes

ítés

9-1

3. o

. öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ö

gy e gy

ö

gy e gy e gy e gy

ö

gy e gy

A f

ő s

zakk

épe-

síté

sre

von

atko

zó:

Összese

n

A t

antá

rgy

kap

cso

lód

ása

1

0

8

1

8

0

2

7

0

1

6

2 1

4

0

7

2

7

2 1

4

0

9

3

7

8

148

8

45

3

103

5

5

2

7

4

3

4

199

6

558 504 1

6

0

527 43

4

2023

(120

6)

Összese

n 288 432 144 171 961 1062 961

Elméleti

óraszá

mok

(arány

ögy-vel)

öt évfolyamos képzés egészében: 1070 óra

(47%)

1085 óra (49,7%)

Gyakorl

ati

óraszá

mok

(arány

ögy-vel)

öt évfolyamos képzés egészében: 926 óra

(53%) 938 óra (50,3%)

11

49

9-1

2

Fogl

alko

ztat

ás II

.

Foglalk

oztatás

II.

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 1

5 0 15 0 0

15(

15) 0

15(1

5)

Munkaj

ogi

alapism

eretek

0 4 4 0 0 4 0 4

Munkav

iszony

létesítés

e

0 4 4 0 0 4 0 4

Állásker

esés 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkan

élkülisé

g

0 3 3 0 0 3 0 3

11

49

8-1

2

Fogl

alko

ztat

á

s I.

(ére

ttsé

gire

épü

lő

kép

zése

k

eset

én)

Foglalk

oztatás

I.

fő

szak

kép

esít

é

s

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 6

2 0 62 0 0

62(

31) 0

62(3

1)



140

Nyelvta

ni

rendsze

rezés 1

0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvta

ni

rendsze

rezés 2

0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvi

készségf

ejleszté

s

0 2

3 23 0 0 23 0 23

Munkav

állalói

szókincs

0 2

3 23 0 0 23 0 23

10

16

3-1

2 G

épés

zeti

mu

nka

biz

ton

ság

és k

örn

yeze

tvéd

elem

Munkav

édelem

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 1

8 0 0 0 0 0 18

0 18 0 0 18

18(

18) 0 0 0

18(1

8)

Munkab

iztonság 9 9 9 9 0 0 0 9

Tűzvéde

lem 4 4 4 4 0 0 0 4

Környez

etvédel

em

5 5 5 5 0 0 0 5

Elsőseg

élynyújt

ás

gyakorl

at

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 0 1

8 0 0 0 0 18

0 18

0 0 18 0 18(

18) 0 0

18(1

8)

Az

elsőseg

élynyújt

ás

alapjai

6 6 6 0 6 0 0 6

Munka-

és

környez

etvédel

em a

gyakorl

atban

6 6 6 0 6 0 0 6

Sérülés

ek

ellátása

6 6 6 0 6 0 0 6

10

16

3-1

2

Gép

észe

ti

mu

nka

biz

ton

ság

és

körn

yeze

t

véd

elem

Munkav

édelem

31

52

1 1

0

Gyá

rtó

sor

i gép

ész

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0



141

Munkab

iztonság 0 0 0 0 0 0 0 0

Tűzvéde

lem 0 0 0 0 0 0 0 0

Környez

etvédel

em

0 0 0 0 0 0 0 0

Elsőseg

élynyújt

ás

gyakorl

at

31

52

1 1

0

Gyá

rtó

sori

gép

ész

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Az

elsőseg

élynyújt

ás

alapjai

0 0 0 0 0 0 0 0

Munka-

és

környez

etvédel

em a

gyakorl

atban

0 0 0 0 0 0 0 0

Sérülés

ek

ellátása

0 0 0 0 0 0 0 0

11

57

2-1

6 M

ech

atro

nik

ai a

lap

ozó

fe

lad

ato

k

Vezérlé

stechni

kai

alapism

eretek

31

52

1 1

0

Gyá

rtó

sori

gép

ész

0 0 0 0

1

0

8

0 0 0 108

10

8

0

0 0 108 0 0 0 0 0

Vezérlé

stechnik

ai

alapfog

almak

6 6 6 0 0 0 0 0

Elektrot

echnikai

alapfog

almak

2

4 24 24 0 0 0 0 0

Fluidtec

hnikai

alapism

eretek

3

6 36 36 0 0 0 0 0

Villamo

s

vezérlés

technik

2

4 24 24 0 0 0 0 0



142

ai

alapism

eretek

Műszaki

informa

tikai

alapism

eretek

1

8 18 18 0 0 0 0 0

Gépegy

ségek

szerelés

e és

karbant

artása

31

52

1 1

0

Gyá

rtó

sori

gép

ész

0 0 0 0 0

1

4

4

0 0 144

14

4

0

0 0 144 0 0 0 0 0

Hajtáste

chnikai

elemek

szerelés

e

4

8 48 48 0 0 0 0 0

Munkad

arab

befogó,

adagoló

,

továbbí

tó

szerkez

etek

1

2 12 12 0 0 0 0 0

Szerszá

mbefog

ó

egysége

k

szerelés

e

1

2 12 12 0 0 0 0 0

Szerszá

mok

szerelés

e,

beállítás

a

3

6 36 36 0 0 0 0 0

Lineáris

hajtáso

k

szerelés

e és

beállítás

a

3

6 36 36 0 0 0 0 0

Pneum

atikus

és

hidrauli 31

52

1 1

0

Gyá

rtó

sori

gép

ész

0 0 0 0 0 0 0 7

7 77

77 0

0 0 77 0 0 0 0 0



143

kus

szerelés

i

gyakorl

at

Pneuma

tikus

kapcsol

ások

3

1 31 31 0 0 0 0 0

Hidrauli

kus

kapcsol

ások

1

5 15 15 0 0 0 0 0

Hidropn

eumatik

us

berend

ezések

szerelés

e

1

5 15 15 0 0 0 0 0

Elektrop

neumati

ka,

elektro

hidrauli

ka

1

6 16 16 0 0 0 0 0

10

16

4-1

2 G

épgy

ártó

sori

gép

keze

lői,

gép

szer

elő

i fel

adat

ok

A

gyártás

szervez

és

alapjai

31

52

1 1

0

Gyá

rtó

sori

gép

ész

0 0 0 0 0 0 6

2 0 62

62 0

0 0 62 0 0 0 0 0

Alapfog

almak

1

0 10 10 0 0 0 0 0

Gyártó-

és

szerelős

orok

3

6 36 36 0 0 0 0 0

Gyártós

orok

minősé

girányít

ási,

logisztik

ai

feladata

i

1

6 16 16 0 0 0 0 0

Beállítá

si,

szerelés

i és

karbant

31

52

1 1

0

Gyá

rtó

sori

gép

ész

0 0 0 0 0 0 0 6

2 62

62 0

0 0 62 0 0 0 0 0



144

artási

gyakorl

at

Gépsor

ok

átállítás

a,

működt

etése

tervszer

ű

karbant

artása

2

8 28 28 0 0 0 0 0

Kenéste

chnika

1

0 10 10 0 0 0 0 0

Módsze

res

hibaker

esés,

hibaelh

árítás

2

4 24 24 0 0 0 0 0

10

16

2-1

2 G

épés

zeti

ala

po

zó f

ela

dat

ok

Gépész

eti

alapozó

feladat

ok

fő s

zakk

épes

ítés

1

0

8

0

2

5

2

0 7

2 0

3

1 0 463

0 463

0 0 463 468 0 0 0 468(

108)

Műszaki

ábrázol

ás

7

2 72 72

72(

36) 0 0 0

72(3

6)

Gépész

eti

anyagok

3

6

5

4 90 90

90(

64) 0 0 0

90(6

4)

Műszaki

mechan

ika

9

0 90 90 90 0 0 0 90

Gépész

eti

technol

ógiák

1

0

8

108 108

108

(64

)

0 0 0 108(

64)

Gépele

mek

7

2

3

1 103 103

108

(64

)

0 0 0 108(

64)

Gépész

eti

alapozó

feladat

ok

gyakorl

ata

fő s

zakk

épes

ítés

0

1

8

0

0

1

4

4

0 7

2 0 0 396

0 396

0 0 396 0

396

(21

6)

0 0 396(

216)



145

Műszaki

ábrázol

ás

gyakorl

at

7

2 72 72 0

72(

36) 0 0

72(3

6)

Kézi

forgács

olási

gyakorl

at

1

0

8

108 108 0 108

(36) 0 0

108(

36)

Gépi

forgács

olási

gyakorl

at

1

0

8

108 108 0 108

(72) 0 0

108(

72)

Szerelés

i

gyakorl

at

3

6 36 36 0

36(

36) 0 0

36(3

6))

Hegeszt

ési

gyakorl

at

7

2 72 72 0

72(

36) 0 0

72(3

6)

10

17

2-1

2 M

érő

term

i fel

adat

ok

Műszak

i mérés

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 0 0 0 0 6

2 0 62

0 62 0 0 62

72(

72) 0 0 0

72(7

2)

Geomet

riai

mérése

k

1

6 16 16 19 0 0 0 19

Anyagvi

zsgálato

k

1

6 16 16 19 0 0 0 19

Villamo

s

mérése

k

1

5 15 15 17 0 0 0 17

Összete

tt

mechan

ikai-,

technol

ógiai

vizsgála

tok

1

5 15 15 17 0 0 0 17

Műszak

i mérés

gyakorl

at

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 7

8 78

0 78

0 0 78 0 90(

72) 0 0

90(7

2)



146

Geomet

riai

mérése

k

3

1 31 31 0 36 0 0 36

Anyagvi

zsgálato

k

1

6 16 16 0 19 0 0 19

Villamo

s

mérése

k

8 8 8 0 9 0 0 9

Nagypo

ntosság

ú

mérése

k

8 8 8 0 9 0 0 9

Szerszá

mgépek

pontoss

ági

vizsgála

ta

1

5 15 15 0 17 0 0 17

10

16

9-1

2 F

org

ácso

ló t

ech

no

lógi

a h

agyo

mán

yos

és C

NC

sze

rszá

mgé

pek

en

Forgács

olási

ismeret

ek

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 1

5

5

0 155 0 0 155

(93) 0

155(

93)

Forgács

olási

ismeret

ek

0 9

3 93 0 0

93(

62) 0

93(6

2)

CNC

alapism

eretek

0 6

2 62 0 0

62(

31) 0

62(3

1)

Forgács

olás

gyakorl

at

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0

2

1

7

217 0 0 0 21

7 217

Forgács

olás

hagyom

ányos

szerszá

mgépek

en

0 6

2 62 0 0 0 62 62

CNC

progra

mozás

0 6

2 62 0 0 0 62 62



147

CNC

gyártás 0

9

3 93 0 0 0 93 93

10

17

0-1

6 G

yárt

áste

rvez

és é

s gy

ártá

sirá

nyí

tás

Gyártás

tervezé

s és

gyártási

rányítás

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

2

0

2

0 202 0 0

202

(14

0)

0 202(

140)

Alkatrés

zgyártás

tervezé

se

0 9

3 93 0 0

93(

62) 0

93(6

2)

Szerelés

technol

ógiai

tervezé

se

0 3

1 31 0 0

31(

31) 0

31(3

1)

Gyártór

endszer

ek

0 6

2 62 0 0

62(

31) 0

62(3

1)

Gyártási

rányítás 0

1

6 16 0 0

16(

16) 0

16(1

6)

Gyártás

tervezé

s

gyakorl

at

fő s

zakk

épes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 9

3 93 0 0 0

93

(6

2)

93(6

2)

Gyártás

tervezé

s

0 3

1 31 0 0 0

31

(3

1)

31(3

1)

CAD-

CAM

gyakorl

at

0 6

2 62 0 0 0

62

(3

1)

62(3

1)



148

Az összefüggő szakmai gyakorlat:

Két évfolyamos felnőtt esti oktatás közismereti képzés nélkül az első évfolyamot követően 80 óra


A szakmai gyakorlaton a raktározási folyamatok és irányításuk tanulmányozása, valamint a

folyamatokban való felügyelettel történő részvétel valósul meg.. A hallgatóknak meg kell ismerni a

raktári gépek és eszközök használatának jellegzetességeit, felhasználásuk szabályait. Részt vesznek az

áruátvétel tevékenységeiben megismerve az áruazonosítás fajtáit, a dokumentációk kezelését.

Szintén felügyelettel vesznek részt a megrendelések teljesítésének folyamatában a külső rendelési

dokumentációk feldolgozásától a komissiózás lebonyolításában, valamint az árukiszállítás raktári

előkészítésében. Fontos feladat a gyakorlati helyen alkalmazott raktárirányítási rendszer

működésének megismerése és gyakorlása mind az irányítási, mind a végrehajtási szinten. A gyakorlati

helytől függően tanulmányozzák a speciális áruk (veszélyes áruk, élelmiszerek) raktári folyamatait,

kezelési módjukat.

A szakmai gyakorlat részét képezi a szervezés gyakorlati feladatai közül a Kaizen tevékenység adott

vállalkozáson belüli szervezési javaslatának elkészítése, illetve már működő Kaizen tevékenységben

való részvétel és a tapasztalatok értékelése.



149

4.15 A mellékszakképesítés és az ágazati szakmai kompetenciák erősítése

A szakképzési törvény 2018. január 1-én hatályba lépett módosításai alapján két alternatív tanulási

lehetőséget kínálunk fel tanulóinknak. A tanulók dönthetnek arról, hogy a tanult főszakképesítéshez

kapcsolódó mellék-szakképesítést szeretnék-e tanulni képzésük során a 11-12. évfolyamán.

Amennyiben a tanuló a mellék-szakképesítést nem választja, akkor az iskola által ajánlott, a tanuló

szakmai kompetenciáit erősítő szakmai tartalmak tanulására kötelező.

2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény szerint:

Mellék-szakképesítés: a szakgimnázium középiskolai évfolyamai tananyagának keretében a tanuló

választása alapján tanulható és megszerezhető, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, az

adott szakgimnáziumi ágazathoz és az érettségit követő szakképzési évfolyamon megszerezhető

szakképesítéshez kapcsolódó szakképesítés vagy részszakképesítés, amelynek tananyagát a

szakképzési kerettanterv tartalmazza.

A tanuló a szakgimnázium 10. évfolyamán legkésőbb április 30-ig írásbeli nyilatkozatban választ a 11-

12. évfolyamok kerettantervi irányáról a szakgimnázium által biztosított lehetőségek közül. A

szakgimnáziumi tanuló a szakgimnázium pedagógiai programjában meghatározottak szerint -

legkésőbb a tizenkettedik évfolyam első félévét követő, a tanév rendjéről szóló rendeletben

meghatározott február-márciusi vizsgaidőszakra - jelentkezhet a mellék-szakképesítés megszerzésére

irányuló komplex szakmai vizsgára, ha a mellék-szakképesítés szakképzési kerettantervben

meghatározott tanulmányi követelményeinek eleget tett.

Nkt 12. § (2) A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott ágazatokban –

figyelembe véve az ágazaton belüli specializációt is – tehető szakmai érettségi vizsga, továbbá a tanuló

választásától függően a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerinti mellék-szakképesítés,

valamint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó

szakképesítés szerezhető.

A mellékszakképesítésre irányuló képzést csak abban az esetben indítja iskolánk, amennyiben az

adott mellékszakképesítésre jelentkező tanulók létszáma eléri a mellékszakképesítéshez tartozó

főszakképesítésen tanuló diákok létszámának 50%-át.

A mellékszakképesítés megszerzését célzó vizsgák iskolánkban:

A mellékszakképesítés megszerzését célzó vizsgák a 12. évfolyamon a februári vizsgaidőszakban

kerülnek megszervezésre. A vizsgára a tanulóknak december 1-ig kell leadniuk írásos jelentkezésüket

a nevelési-igazgatóhelyettesnek.



150

4.16 A tanuló előzetes képesítésének beszámítása

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény teszi lehetővé a megszerzett ismeretek

beszámíthatóságát a szakma tanulása során.

“A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőfokú oktatási intézményben folytatott

tanulmányokat, a szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt - megegyező tartalmú - szakmai

követelmények teljesítésébe be kell számítani.”

A beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani, az elbíráláshoz szükséges

dokumentumokkal együtt (melyek a megszerzett képesítést, gyakorlatot igazolják).

Az iskola igazgatója a központi szakképzési programok, a kerettantervi előírások és konkrét szakmai és

közismereti tartalmak, illetve kötelező óraszámok megléte alapján dönt, a tanuló korábbi

tanulmányainak beszámíthatóságáról.

A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani.

A beszámítás formái:

óralátogatás alóli felmentés,

egyéni tanrend,

egyénre szabottan is differenciált tanrend,

eltérő időtartamú képzés,

vizsgarész alóli felmentés,

vizsga alóli felmentés,

gyakorlati munka alóli felmentés.

4.17 A gyakorlati képzést önhibáján kívül nem teljesítő tanuló elbírálása

A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező.

Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan

mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő

(óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a

gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam

megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges.

Ha a tanuló mulasztása az előző bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása

nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja

és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének

kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola

nevelőtestülete dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a



151

gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. A döntés előkészítése során az osztályfőnök és a

gyakorlati képzővel kapcsolatot tartó pedagógus tesz javaslatot a nevelőtestület számára.

4.18 Hiányzás az összefüggő szakmai gyakorlati képzésről

Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és

igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz

százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet).

Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám)

öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.

4.19 Osztályozó vizsga

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet

mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti

vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.

Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére

vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell

megszervezni.

A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a

kétszázötven tanítási órát,

az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés

megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év

végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan

mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési

kötelezettségének.

http://www.opten.hu/optijus/lawtext/175803/tvalid/2015.4.22./tsid/43008

http://www.opten.hu/optijus/lawtext/175803#sid44800

http://www.opten.hu/optijus/lawtext/175803/tvalid/2015.4.22./tsid/45312



152

Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel

folytathatja.

Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és

emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

A félévi osztályozó vizsgákat a félévi osztályozó értekezlet időpontjáig, az év végi osztályozó vizsgákat

legkésőbb a pótló és javítóvizsgák időpontjáig meg kell szervezni és értékelni.

pedagÓgiai program - sulinet · célunk egy szilárd értékrend és erkölcsi igényesség...

Documents