SZERENCSI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MŰSZAKI ÉS SZOLGÁLTATÁSI SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA 3900 Szerencs, Ondi út 8.

OM azonosító: 203055

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Kovács Julianna

igazgató

Pedagógiai program 2 A Pedagógiai program módosításának elfogadása

A PEDAGÓGIAI PROGRAM módosítását a nevelőtestület 2018. szeptember 14-én elfogadta.

Az elfogadást a nevelőtestület képviselői aláírásukkal tanúsítják.

Szerencs, 2018. szeptember 14.

PH

…………………………………… ……………………………………….

Dér Bernadett Jászay Zoltán igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL kapcsolatban a Szülői szervezet – a jogszabályban meghatározottak

szerint – egyetértési jogot gyakorolt.

Szerencs, 2018. szeptember 13.

…………………………………. ……………………………………….

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL a Diákönkormányzat – a jogszabályban meghatározottak szerint –

egyetértési jogot gyakorolt.

Szerencs, 2018. szeptember 13.

…………………………………. ………………………………………

Az Nkt. 26.§(1) alapján a PEDAGÓGIAI PROGRAMOT az igazgató jóváhagyta.

Szerencs, 2018. szeptember 14.

…………………………………. Kovács Julianna igazgató

Pedagógiai program 3

Tartalom

1. Nevelési program

1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei,

eljárásai.

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.3. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

feladatok

1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az

osztályfőnök feladatai

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.6.1. Magatartási problémák

1.6.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

1.6.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

1.6.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

1.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának

rendje

1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

1.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi

vizsga követelményei

1.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai, valamint a szakképzési törvény

felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései

1.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Pedagógiai program 4

2. Helyi tanterv 2.1. Választott kerettantervek megnevezése

2.2. Szakgimnázium 9-12. évfolyam

2.2.1. Óratervek

2.2.1.1. Informatika

2.2.1.2. Szépészet

2.3. Szakgimnázium - szakképzés

2.3.1. Óratervek

2.3.1.1. Informatikai rendszergazda / 2019. június 30-ig /

2.3.1.2. Informatikai rendszerüzemeltető / 2019. szeptember 1-től /

2.3.1.3. Fodrász

2.4. Szakközépiskola

2.4.1. Szakközépiskola 9-11. évfolyam / 3 éves képzés/

2.4.1.1. Közismereti képzés

2.4.1.1.1. Óratervek

2.4.1.2. Szakmai képzés

2.4.1.2.1. Óratervek

2.4.1.2.1.1. Női szabó

2.4.1.2.1.2. Asztalos

2.4.1.2.1.3. Villanyszerelő

2.4.1.2.1.4. Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő

2.4.2. Szakközépiskola 12-13. évfolyam / érettségire felkészítés /

2.4.2.1. Óratervek

2.4.2.1.1. Nappali, esti, levelező képzés

2.4.3. Szakközépiskola / 2 éves képzés /

2.4.3.1. Óratervek

2.4.3.1.1. Női szabó

2.4.3.1.2. Asztalos

2.4.3.1.3. Villanyszerelő

2.4.3.1.4. Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő

2.5.3 Szakközépiskola - felnőttoktatás

2.5.3.1 Óratervek

2.5.3.1.1 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője

2.5.3.1.2 Szociális gondozó és ápoló

Pedagógiai program 5

2.5. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei

2.6. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósításának szabályai

2.7. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja

2.8. A választható tantárgyak , foglalkozások szabályai

2.9. A választható érettségi tárgyak megnevezése, amelyekből az iskola vállalja a tanulók

felkészítését

2.10. Az érettségi vizsgatárgyak középszintű érettségi vizsga témakörei

2.11. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő

ellenőrzési és értékelési módja, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei

2.12. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei

2.13. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség

kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

2.14. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

2.15. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek

2.16. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

2.17. A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának

értékeléséhez kacsolódó elvek

Pedagógiai program 6

1. NEVELÉSI PROGRAM

1.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI,

FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Iskolánk célja, hogy

- a társadalom számára hasznos felnőtteket neveljen tanítványaiból, akik

szakmai tudásukat a maguk és az ország javára kamatoztatják és képesek

eligazodni a munkaerőpiacon is

- érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra

alapértékeit, amelyben a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a

lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család,

nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének

kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek

egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei érvényesülnek.

- testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes embereket,

demokratikus elveket közvetítő állampolgárokat neveljen.

- a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés egységében,

figyelembe véve a tanulók adottságait, fejlettségét, valamint továbbtanulási

lehetőségeit, amely az esélyegyenlőség megvalósulását segíti.

A nevelő - oktató munka feladatai:

- az új ismeretek átadása mellett felvállaljuk az általános iskolai ismeretek

rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a

továbbtanuláshoz szükséges szintre.

- új, hatékonyabb és motiváló tanulási módszerek alkalmazását szorgalmazzuk az

oktatásban, nevelésben.

- pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakítunk ki, ahol minden

tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. A tanulást, képzést

Pedagógiai program 7 támogató környezetet teremtünk például a tanterem, gyakorlati terem

elrendezésével, a taneszközök, gyakorlati eszközök használatával, a diákok

döntéshozatalba való bevonásával.

- tanítványaiban igyekszünk kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét.

Ösztönözzük a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás

folyamatában.

- minden pedagógus önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott

adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni,

szükség estén gyakorlatát módosítani.

- értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíteni

- rendszeres, fejlesztő hatású visszajelzést ad a tanórákon a tanulóknak.

- fejlődjék a tanulók fogalmi gondolkodása, problémamegoldó képessége,

anyanyelvi és idegen nyelvi, valamint informatikai tudása.

- teret kell biztosítani a színes sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a

munkának, amely fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket,

akaratukat.

Az iskolai pedagógia munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész

személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere

nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

Alapvető értékként kezeli az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az

elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Ennek érdekében alapvető

céljának tekinti a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú

kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a

hatékonyság egyik feltételeként pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati

tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá

válását segítő szabályozást.

A kulcskompetenciák:

1. Anyanyelvi kommunikáció

2. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

3. Idegen nyelvi kommunikáció

4. Matematikai kompetencia

5. Természettudományos kompetencia

6. Digitális kompetencia

7. A hatékony, önálló tanulás

8. Szociális és állampolgári kompetencia

Pedagógiai program 8 9. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

10. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei:

- a tudatosság elve

- a tervszerűség elve

- az aktivitás elve

- a gyermeki személyiség figyelembevételének elve

- a nevelő irányító szerepeinek elve

- a nevelő hatások egységének elve

A tudatosság elve: a nevelő kritikával szemléli a végzett munkát, folyamatosan elemzi, értékeli

az elért eredményeket, keresi az új módszereket, eszközöket.

A tanuló tudatosan sajátítsa el az erkölcsi szabályokat, legyen képes önálló ítéletre, helyes

magatartásra.

A tervszerűség elve: a nevelés tervezésének mozzanatai: helyzetfelismerés, a neveltségi szint

megállapítása, feladatok meghatározása, módszerek, eszközök megállapítása, a nevelési

tényezők egybehangolása. Rendszeresség, következetesség, fokozatosság és folyamatosság a

nevelési terv összeállításában.

Az aktivitás elve: a magatartás szabályait, az erkölcsi elveket ne csak magyarázzuk, hanem

gyakoroltassuk is. Egymás segítése a tanulásban, a munkában, a jó tanulmányi és fegyelmi rend

kialakítása, a tanuló bevonása az új ismeretek megszerzésébe, önálló problémamegoldásra

neveléssel.

A gyermeki személyiség figyelembevételének elve:

Figyelembe kell venni a gyermek életkori sajátosságait, egyéni fejlettségi szintjét, de az

egyéniség tiszteletét is. Nem szabad a gyermek képességeit, erejét túlbecsülni, sem lebecsülni,

abban kell segítenünk, amire egyéni sajátosságai képessé teszik.

Legyünk bizalommal a tanulók iránt és kerüljük a gyermek önérzetét sértő bánásmódot

(durva hangnem, testi fenyítés, gúnyolódás, tapintat hiánya). Mindig kutassuk az értékeket, a

pozitív megközelítés lehetőségét, de vegyük és vetessük észre a hibákat is. Adott esetben

ismerjük be tévedésünket, ha ez nem árt a nevelő tekintélyének, sokat használhat a nevelés

ügyeinek

A nevelő vezető szerepének elve:

A nevelő vezető szerepét tekintélye biztosítja, ami nem zárja ki a nevelt önállóságát, sőt

annak kialakítására törekszik.

A nevelői tekintély fokozatosan alakul ki, melynek forrása műveltsége, értékes emberi

tulajdonságai (határozottság, nyíltság, őszinteség, tárgyilagosság, igényesség, tapintat, jó

modor, belső fegyelmezettség, külső rendezettség, ápoltság) a gyermek alapos ismerete és

szeretete, valamint az a képessége, hogy a gyermekkel bánni tud.

Pedagógiai program 9 A nevelő hatások egységének elve:

Az egységes nevelés előfeltétele és alapja, hogy a tantestület az egységes nevelési

elveket kövesse, közösséget alkotva. A nevelő tevékenységben az alapelvek szorosan

összefüggenek, pedagógiai munkánk során a leghatékonyabb elveket koordinálni és

érvényesíteni tudjuk.

Pedagógiai munkánk nevelési tevékenységünk konkrét céljait és feladatait az of.

munkaközösség munkaterve is tartalmazza.

A nevelés hatékonyságának eszközei és eljárásai lehetnek: a megfigyelés, beszélgetés,

kérdőívek kitöltése, statisztikai adatok tanulmányozása.

Módszereink: a követelés, a meggyőzés és a gyakorlás.

A követelmények megfogalmazása legyen határozott, érthető és teljesíthető,

következetes és gyermekközpontú, a helyes magatartásra és cselekvésre irányuló. Ne csak

elmarasztalás, hanem bíztatás, elismerés, jutalmazás is történjen.

A meggyőzés sokféle eszköze közül a legfontosabbak az oktatás, példa, bírálat,

önkritika, beszélgetés.

Az oktatás nemcsak a tantárgyakra vonatkozhat, hanem a magatartás szabályaira is. A

példa eredetét tekintve lehet tervszerű és önkénytelen, hatását tekintve pozitív és negatív is.

A negatív példának nem szabad vonzónak lennie, ezzel óvatosan bánjunk. A bírálat

erkölcsi értékelés, abból a célból, hogy egy adott cselekedet helyes vagy helytelen, a tanuló

illetve a közösség szempontjából.

Az önkritika a bírálat legfejlettebb foka, amit maga a tanuló kell, hogy végezzen, aki a

hibát elkövette. Őszinteségre, megbánásra kell, hogy épüljön, belső szükségletből kell fakadnia,

különben képmutatáshoz vezethet.

A beszélgetés lehet egyéni és közös, a nevelő dönti el melyik lesz hasznosabb. Az

osztályfőnökök tanmenetbe ágyazva döntik el, hogy mikor milyen témában történjen az

osztályfőnöki órán.

A gyakorlás módszerében az a lényeg, hogy a követelések megvalósulását szolgálja. Az

ismétlődő cselekvés folyamatában alakítjuk a tanuló pozitív erkölcsi vonásait, készségeit,

szokásait és küzdünk a már kialakult negatív vonások és szokások ellen.

Az oktatás terén először az ismeret szintjén áll a tanuló, majd következik a jártasság és

végül a készség kialakítása.

A módszerek megválasztása, alkalmazása esetén meghatározó a tanuló életkora,

fejlettsége, egyénisége, helyzete és pillanatnyi állapota.

Az iskolában igénybe vehető szolgáltatások

♦ a tanórai foglalkozások

♦ a szakképzésben az első és második szakképesítés megszerzése

♦ az évfolyamismétlés

Pedagógiai program 10 ♦ tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel (tanulmányi- és szakmai

versenyek, diáknapok, énekkar, sportkör…)

♦ különböző vizsgákhoz való jogosultság (osztályozó-, javító-,

különbözeti-, szakmai-, érettségi-pályaalkalmassági vizsga…)

♦ az iskolai létesítményekés eszközeik használata (könyvtár, sportpálya,

számítógépterem )

A tankötelezettség, az iskolai felvétel szabályai

♦ A tankötelezettségét nem teljesítő tanulókkal kapcsolatos eljárás: a

kétszeri eredménytelen szülői értesítés után az iskola igazgatója a

lakóhely illetékes jegyzőjéhez/ gyámhatóságához/ gyermekvédelmi

szolgálatához fordul.

♦ A tankötelezettség magántanulóként is teljesíthető.

♦ Tanulóviszony kérdéseiben az intézmény igazgatója jogosult dönteni.

♦ Tanulói jogviszony nappali képzésben a 25. életév betöltéséig létesíthető.

1.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI

FELADATOK

Az iskolában folyó oktató – nevelőmunka végső célja, hogy a tanulók az iskolaévek alatt

mielőbb érett személyiséggé fejlődjenek. Azaz rendelkezzenek (azonosuljanak értékekkel)

úgymint: - önálló problémamegoldó aktivitással,

- eredményes alkalmazkodást biztosító szilárd szokásokkal, viselkedésmintákkal

- valóságérzékkel

- önismerettel

- identitás érzékkel

- önelfogadással

- belső szabadsággal

- megfelelő szociális kapcsolatokkal és szociális érzelmekkel

- demokratikus jellemstruktúrával mely mögött etikai biztonság, belsővé vált

közösségi normák húzódnak meg

Képesek legyenek:

- jelent – múltat – jövőt összefüggésbe állítva – élni

- konvencióktól viszonylag függetlenné válni

- ösztönimpulzusok örömteljes, szorongásmentes kiélése

- kapcsolataikban az intimitás szintjére jutni

Pedagógiai program 11 Az integrált személyiség- folyamat eredményeképpen a mindenkori szociális

környezettel való erőteljes kölcsönhatásban jön létre. A nevelőtestület tagjainak, különösen a

tanulók osztályfőnökeinek kiemelt feladata – az iskolába lépés első napjától kezdődően a

tanítási órákon és azon kívüli foglalkozásokon, rendezvényeken az iskola partnereivel

együttműködve – a személyiség formálása.

A 9. évfolyamok indulásakor az osztályfőnöki munka jelentős részét az adja, hogy

elkezdik felmérni tanulóik személyiség vonásait, családi szociális hátterét és kialakítják a

megfelelő egyéni bánásmódot. Ehhez nevelési tanácsadó szakember szükség esetén

segítséget és eszközöket ad. A nevelőmunkában résztvevők – egymással egyeztetve - azonos

személyiségstruktúra modell szerinti fogalmakkal igyekeznek tanulóikat jellemezni.

A személyiségvizsgálat komplex módon történik, azaz tartalmaz megfigyelést,

beszélgetést, kikérdezést és tevékenységek eredményeinek elemzését. Az iskolai

személyiségfejlesztés fontos területe a pályaorientációs tárgyak tanítási órái, melyeken

eredményesen megfigyelhetők és alakíthatók is a tanulói beállítások, érdeklődési körök és

képességek.

A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap az önismeret fejlesztése, a

kezdeményező és vállalkozó készségek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása,

állampolgári szerepre történő felkészítés.

- az anyanyelv igényes használatának kialakítása

- a tanulók erkölcsi tudatának erősítése, érzelmi kultúrájának gazdagítása

- növekedjék a tanulókban a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének

igénye

- a tanulók munkatapasztalataik révén legyenek képesek beilleszkedni a

termelésbe

- fejlődjék a tanulókban az igényesség munkájuk eredményessége, minősége iránt

- alakuljon ki munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet

- ismerjék az alkalmazkodás és a kudarctűrés lehetőségeit

Az osztályfőnökök speciális feladata osztályuk minden tanulójának harmonikus

személyiségfejlesztése. Ehhez ismernünk kell a tanulókat és a tanulóknak is önmagukat,

közösen ráébredni az előforduló jellemhibákra és a kijavítás lehetőségire. Jól együttműködő

közösséget kell kialakítani, ennek érdekében nemcsak az iskolai, hanem a „külső”

lehetőségeket is ki kell használni. Vigyük őket kirándulni, színházba, kiállításra, de mindig

fogjuk össze tartalmilag, hogy miért megyünk, mi a célunk vagy mi a tanulság. Az

együttműködés akkor eredményes, ha mindenki tisztában van a saját és mások feladataival,

és hogy miben kell együttműködni, a saját elképzeléseket is figyelembe véve.

Pedagógiai program 12

1.3 ISKOLAI EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ – EGÉSZSÉGNEVELŐ PROGRAM

Az iskolánkba járó tanulók nagy része hátrányos helyzetben végzi tanulmányait. A

helyzetük a család, a környezetük gazdasági, szociális, kulturáltságbeli feltételeiből fakad. A

diákok egészségével, mentális helyzetével kapcsolatos gondokat is magukkal hozzák. Nagy

iskolai feladat az egészség megőrzése, felügyelete, az ez irányú nevelésük, formálásuk, a

káros szenvedélyek elleni fellépés, a felvilágosító tevékenység.

Helyzetkép:

♦ Az iskolába érkező diákok testi fejlettsége koruknak megfelelő. Jól

tápláltak, magasságuk, súlyuk, egészségi állapotuk a tizenéves korosztály

átlagának felel meg.

♦ A tanulók többsége osztályfőnöki, iskola védőnői tapasztalatok szerint

keveset mozog, nem sportolnak rendszeresen, keveset kirándulnak, kevés időt

töltenek a szabadban, a szülők egy része a fizikai munkától is megkíméli

gyermekét.

♦ Az egészségükkel kapcsolatos kérdésekben kevéssé tájékozottak,

ismereteik felületesek.

♦ Gyakori a családokban az apa italozó életmódja, a dohányzás. Ezeket a

mintákat tanulóink is átveszik.

Mindezek az iskolának, az iskola egészségügyi szolgálatnak sok feladatot adnak.

Programunk:

1.) Testnevelési órák keretében:

- A tanórai testnevelés élettani terhelésének és pozitív emocionális hatásainak

összehangolása. Jó hangulatú órák biztosítása.

- A keringési és légzési rendszer fejlesztése érdekében tartós, folyamatos közepes iramú

futás alkalmazása minden órán.

- Speciális tartásjavító gyakorlatok alkalmazása.

- A tanulók optimális testsúly – testmagasság arányának megállapítása hazai standard

értékek alapján.

- A reggeli torna gyakorlatainak megtanítása és rendszeres alkalmazásának

szorgalmazása. – Alapgimnasztikai gyakorlatok –

Pedagógiai program 13 - Motoros próbák, felmérések elvégzése ősszel és tavasszal.

A próbák beépítése a testnevelési órák anyagába.

- Elsősorban az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérje a

motoros

próba:

- kardió – respiratorikus állóképességet

- erőt

- az izomerő állóképességet

- testösszetételt

A felmérések legyenek egyszerűen végrehajthatóak, minimális eszközt igényeljenek.

- A tanulók fizikai állapotának mérése – évente kétszer, novemberben és áprilisban.

- A testnevelési órák higiéniájának biztosítása, a lehetőségeknek megfelelően

Tiszta, olcsó, lehetőleg egységes tornafelszerelés lehetőség szerinti megvalósítása.

- A testnevelési órákhoz öltözőrend kialakítása – feltételektől függően –

- A testnevelési órák utáni tisztálkodási feltételek biztosítása.

- Az egyéni higiéné, elsősorban a tisztaság figyelemmel kísérése, a szükséges korrekciók

tapintatos elvégeztetése, higiénés szokások kialakítása.

- Egészségügyileg hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának elősegítése –

könnyített testnevelés –

2.) A tanórákhoz kapcsolódó nevelés keretében:

- Az időjárásnak megfelelő öltözködés kialakítása.

- A tanulók étkezési szokásainak és rendszerességének felmérése.

- Az étkezés előtti kézmosásnak, mint egészségvédő hatásnak a megértetése és szokássá

alakítása.

- Törekedés az egészséges, főleg vitamin tartalmú táplálkozásra.

A napi egy alma program lehetőség szerinti bevezetése.

- A fogmosási szokások felmérése.

- Alvási, pihenési szokások felmérése.

- A reggeli tisztálkodás, a néhány perces torna kialakítása.

- A dohányzás és alkoholos italok fogyasztási szokásainak regisztrálása.

Pedagógiai program 14 (- évfolyamonként -). Csökkentésükre irányuló nevelői hatás alkalmazása.

- Az iskolai testnevelés és sport környezetének (tornaterem, öltöző, sportpályák, WC)

higiénés állapotának javítása, korszerűsítése.

3.) A tanórán kívüli szabadidő keretében:

- A tanórán kívüli sportfoglalkozások szorgalmazása, szervezése

- házi versenyek, bajnokságok

- ISK keretében edzések (szakosztályi)

- Diákolimpia versenyek, bajnokságok

- A tartós futásnak, mint a legkönnyebben végrehajtható sporttevékenység feltételeinek

megteremtése. Szokássá válásának elősegítése.

- Egészségfejlesztő céllal meghirdetett gyalog- és kerékpártúrák szervezése.

(Olimpiai ötpróba keretében is.)

- Az életmódsportok népszerűsítése, kialakítása a tanulók körében.

- Iskolai sportnapok szervezése, megrendezése minden tanévben.

(szülők, családtagok bevonásával is).

Az egészséget támogató környezet kialakítása

A biztonságos iskolai környezet kialakítása:

- Balesetveszély források feltárása, intézkedés azok haladéktalan megszüntetésére.

- Tűz- és bombariadó terv elkészítése, végrehajtásának gyakoroltatása.

- Megelőző balesetvédelmi oktatás.

Az egészséges környezet kialakítása:

Az iskolánkban tanuló és dolgozó fiatalok és felnőttek érdekében az iskola keretein belül

és az iskola környezetében törekszünk az egészséges környezet kialakítására, annak

megőrzésére.

Az iskolai felszerelések, berendezés vásárlásánál kiemelt szempontként kezeljük ennek a

célnak az elérését.

Figyelembe vesszük és számítsunk az iskola partnereinek véleményére, tapasztalataira.

Pedagógiai program 15

Hátrányos helyzetű csoportok egészségi egyenlőségeinek kezelése:

Cél: Az ebbe a csoportba tartozó tanulók életkörülményeinek és

egészségi állapotának

javítása.

Érintettek: - munkanélküli szülők gyermekei

- rokkantnyugdíjas szülők gyermekei

- veszélyeztetett családban élők

- roma tanulók

Különböző betegségek megelőzése, csökkentése:

Cél: egészséges környezet kialakítása, a környezeti tényezők

egészségkárosító hatásainak csökkentése.

A helyes és jó munkakörnyezet biztosításával számos betegség megelőzésében szerepe

van az iskolának.

Jó tanulópadok, székek, világítás (gerincbetegségek, rossz testtartási problémák

megelőzése, javítása).

- gyógytestnevelés

b.) Orvosi és védőnői szobák kialakítása, felszerelése, takarítása, karbantartása.

1. Az egészségmegtartó és betegségmegelőző képesség alakítása

A jövőkép szempontjából lényeges elemek:

Pedagógiai program 16 - a természetvédelem

- környezetvédelem

Színterei:

- Tanítási órákon: biológia, kémia, földrajz, fizika és a többi órákon is.

Célja, hogy folyamatosan felhívjuk a figyelmet az egészséges környezet védelmére.

- Kiránduláson, túrákon

Törekvés a természet: az erdő, a víz szeretetére, megbecsülése és megóvására.

- Táborokban : gyakorolni és elmélyíteni az órákon szerzett ismereteket a

környezetvédelem, a természetismeret területén.

Az egészséges életmód programja, a kockázati tényezők csökkentése

a.) dohányzás visszaszorítása

- DADA Program kiterjesztése lehetőleg minden tanulócsoportra.

A dohányzás megelőzésében fontos a példamutatás.

Ennek érdekében felkérjük a pedagógusokat a dohányzástól való tartózkodásra,

különösen a tanulók előtt.

- a hangsúly a dohányzás szokásának megelőzésén van

- fel kell hívni figyelmüket a káros hatásokra és az őket fenyegető veszélyre:

- a dohányzás egészségkárosító következményeinek tudatosítására

- nemet mondani a dohányzásnak

- az egészséges életmódra nevelés

- egészséges étkezés

- a sport szeretete

- kortárs oktatók bevonása

- iskolaorvos, osztályfőnök és a szaktanárok előadása

- fokozott figyelem a nevelők részéről

- plakátok sokszorosítása

b.) Drogprevenció

A drogprevenciós munka nem korlátozódhat egyetlen tantárgyra, és nem kötődhet csak egyetlen személyhez. El kell érni, hogy az egész iskola komplex nevelési

Pedagógiai program 17 hatásrendszerébe épüljön be a szerfogyasztással kapcsolatos egységes pedagógiai

állásfoglalás és gyakorlat. A személyiségfejlesztő munka részeként kell a tanulók

életvezetési stílusát úgy alakítani, hogy képessé váljanak az antihumánus szenvedélyek

tudatos elutasítására. Minden nevelési helyzetben biztosítani kell, hogy a segítségre

szorulók és támogatást igénylők megkapják a szükséges odafordulást és törődést.

Az egészségfejlesztés kialakításának az ismeret átadása valamint döntést, viselkedést és életmódot befolyásoló módszerekre kell épülnie.

Fontos a kortárssegítők közreműködésének biztosítása

A drogprevenciós feladatok nem csak az iskola területéhez kötöttek. A Nemzeti stratégia

is különválasztja az órai munkára tervezett és ahhoz kötött módszereket az egyéb

hatásrendszerektől, így az iskolához kötött programok további két csoportra oszthatók:

Iskolai programok

Tanórai foglalkozások:

- szaktárgyi órák témafeldolgozása

(Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az

egészségfejlesztéshez, és így a drog-prevencióhoz. Külső előadókkal

lehet színesíteni az ismeretátadó órákat).

- osztályfőnöki órák

(Az iskola jellegétől, a drogfertőzöttségtől függő konkrét témakörök

feldolgozása mint ismeretátadási és interaktív gyakorlatok, valamint

az esetelemzések tartoznak ide).

Tanórán kívüli foglalkozások:

- délutáni szabadidős foglalkozások

(sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők,

Pedagógiai program 18 egyéb játékos programok)

- egészségnap vagy drogprevenciós nap

(az iskola egészét átfogó előre tervezett programok komoly

szervezést, felkészülést igényelnek).

- hétvégi iskolai programok a megelőzés jegyében

(sportrendezvények, kulturális programok, és az antidrog diszkó, ez

utóbbi csak kiváló szervezéssel és garantált szermentes voltával

biztosítja a deklarált célt)

- szakmai tanácskozások, tréningek

(Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését célozza meg, de

a DÖK képviselőket is meg kell hívni, amikor csak engedi a

program, illetve a téma)

Iskolán kívüli rendezvények:

- kortárs – segítő képzés – más kiképző intézményben

- kirándulások, túrák, sportprogramok

(regionális rendezvények, amelyeket jeles sportolók, popsztárok

tesznek népszerűvé. Elindítója lehet helyi rendezvénysorozatnak).

2. Egészséges táplálkozás

- Tanulók étkezési szokásainak felmérése

- Osztályfőnöki órák keretében az egészséges étkezésről, életmódról beszélgetni

- Iskolai büfében kapható áruk megváltoztatása, az egészséges táplálkozást elősegítő

termékek szélesebb körének megjelenése

- Iskolaorvos bevonása, tanórákon történő előadás tartása

3. Szociális egészségnevelés

A serdülőkor időszakában a fiatalok mélyreható testi és lelki fejlődésen mennek keresztül,

amelyek során meg kell, hogy tanuljanak életre szóló döntéseket hozni, felelősséggel

viseltetni önmaguk és mások iránt. Ugyanakkor a társadalom gyors változásai, a

Pedagógiai program 19 hagyományos értékek elveszítése, a családon belüli kapcsolatok meggyengülése, hamis

értékek előtérbe kerülése sokakat veszélyes szexuális viselkedési formák (prostitúció,

nagyszámú szexuális partner) veszélyeit, és ki kell fejlesztenünk bennük azt a készséget,

hogy képesek legyenek ezen veszélyeket elkerülni.

a, Anatómiai ismeretek feltérképezése

b, Mit jelent a szeretet, szerelem ebben a korban, mi a deviáns magatartás?

c, Kísértések leküzdése, „nemet mondani tudás”

d, Álszemérem

AIDS betegségről, terjedéséről, lefolyásáról, megelőzéséről felvilágosító előadások védőnő

segítéségével.

1.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és társadalom közötti kapcsolatot

kialakítja.

Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei:

- tantárgyi órák

- osztályfőnöki órák (kortársoktatás)

- osztálykirándulások

- szakkörök

- vetélkedők

- ünnepi megemlékezések

- diák önkormányzati munkák,

melyeknek tanulóink nem csak résztvevői, hanem azoknak szervezői, részfeladatokat

megoldó aktív közreműködői.

Mindegyik terület hozzájárul:

- az egyén közösségi magatartásának kialakításához

- véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,

- közösségi szokások, normák elfogadásához

- a másság elfogadásához, az eredményes konfliktuskezelés megtanulásához

- az együttérző magatartás kialakulásához

- a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez

- népünk kulturális örökségének, értékeinek megismeréséhez

Pedagógiai program 20 - olyan ismeretek elsajátításához, egyéni és közösségi tevékenységek

gyakorlásához, amelyek az otthon, a lakóhely a szakmai közösségek a szülőföld,

a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való

azonosuláshoz vezetnek

- bátorító, vonzó jövőkép kialakulásához, amely elősegíti a szükséges életvitel,

szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi kapcsolatok erősödését

- ahhoz, hogy a tanulók érzékenyek legyenek környezetük állapota iránt

- hogy anyanyelvükön szabatosan tudjanak kommunikálni

Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. Tanítványait egymás elfogadására,

tiszteletére neveli. Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő

kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságait. A tanulók közötti kommunikációt,

véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját. Értékközvetítő tevékenysége

tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák

elfogadása jellemzi.

A tanórákon, a szakmai gyakorlatokon, a tanórán kívüli tevékenységek során kooperatív

módszerek alkalmazásával fejleszti a tanulók együttműködési készségét. A digitális eszközök

példamutató használata. Közösségformálás céljából szabadidős tevékenységeket szervez.

A szabályok közös megbeszélésével és elfogadtatásával a konfliktusok megelőzésére törekszik

illetve hatékony konfliktuskezelési stratégiákat alkalmaz. Értékelésében következetes és

kiszámítható.

Fenti értékek közvetítéséhez a nevelőtestület és az iskola valamennyi dolgozója

személyes példamutatással (megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas

kapcsolataival) hozzájárul.

1.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA

TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

Pedagógiai program 21 • a tanítási órákra való felkészülés, • a tanulók dolgozatainak javítása, • a tanulók munkájának rendszeres értékelése, • a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, • érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, • kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, • a tanulmányi versenyek lebonyolítása, • tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, • felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, • iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, • osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, • az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, • részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, • a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, • tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, • iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, • részvétel a munkaközösségi értekezleteken, • tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, • iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, • osztálytermek rendben tartása.

Az osztályfőnök feladatkörébe a nevelési feladatok mellett a következő tevékenységek

tartoznak:

- Tevékenyen részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.

- Rendszeresen ellenőrzi a tanulók iskolai és az iskolai rendezvényeken tanúsított

magatartását, szorgalmát.

- Folyamatos kapcsolatot tart tanítványai szüleivel.

- Nyomon követi a tanulók ellenőrző könyvébe történt bejegyzéseket.

- Osztálya tanulói számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhet.

- Minden osztályfőnök az iskolai rendezvényeken felügyel az osztályára.

- A ballagással kapcsolatos feladatait ellátja (évfolyamomként elosztva).

- A kilencedikes osztályfőnök részt vesz a tanulók beiratkozási folyamatában.

- A tizenegyedik és a tizenkettedik osztályban közreműködik a szalagavató és a ballagás

megszervezésében, lebonyolításában.

- A tizenkettedik osztályban kiemelt feladata a pályairányítás, az érettségire, történő

jelentkezések lebonyolítása, és a továbbtanulás nyomon követése.

Pedagógiai program 22 - A szakképző évfolyam vizsgáira történő jelentkezések lebonyolítása, és a

továbbtanulás nyomon követése.

- Kiemelt adminisztrációs feladata az osztálynapló, a törzslapok, a bizonyítványok

vezetése.

- A tanulók ellenőrzőjének kitöltetése (személyi adatok; tanárok neve, fogadóórája;

tantárgyak, órarend).

- A tanulókkal ismertetni az éves munkaterv rájuk vonatkozó részét (tanítási szünetek,

érettségi….).

- Egyéb szervezési feladatok elvégzése, segítése.

- Időre elkészíti az osztálya bizonyítványát, anyakönyvét, statisztikai adatlapját.

- Osztályáról írásos jelentést készít, a félévi értékelésekhez igazodva.

- Közvetítő szerepet vállal osztálya és a tagintézmény nevelőtestülete között

(információáramlás).

Az osztálynapló vezetésével kapcsolatos kiemelt feladatai:

- Az osztályban tanító tanárok nevének pontos, olvasható bejegyzése.

- Órarend beírása, az aktuális változások átvezetése.

- Az osztály csoportbontásainak beírása.

- A haladási részben a tanítási hetek és napok számozása, a dátumozás, a napi órarend

és hetesek nevének beírása.

- Tanítványai napi hiányzását ellenőrzi - legkésőbb 8 munkanapon belül, indokolt

esetben a tárgyhó végéig - igazoltatja, az adott havi hiányzásokat a naplóban a

következő hónap 15. napjáig összesíti.

- A szaktanári órabeírást (tananyag, sorszám) és a tanulói hiányzások vezetését hetente,

de legkésőbb havonta ellenőrzi, kollégáival a hiányokat pótoltatja (szükség esetén

sikertelen próbálkozásai után jelzi gondjait az iskolavezetésnek.

- Figyelemmel kíséri az osztályozó napló érdemjegyeit, tekintettel a folyamatos

értékelés követelményére, kollégáival a hiányokat pótoltatja.

- A tanulók személyi adatait kitölti, az aktuális változásokat átvezeti.

- A statisztika év eleji, félévi és év végi összesítését teljesíti, időre elvégzi.

1.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

Pedagógiai program 23 1.6.1 Magatartási problémák

Minden iskolai osztályban – így nálunk is – egyre többször találkoznak a pedagógusok

olyan gyermekekkel, akiknek a figyelmét nehéz a tanórán lekötni, akikkel nehéz bánni, akiknek

komoly nehézségei vannak a tanulásban. Ezek azok a tanulók, akik több tantárgyból buknak

évvégén, rossz magatartásról kapnak értékelést.

Évismétlővé válnak és túlkorosak. Az esetek többségében nem fejezik be szakiskolai

tanulmányaikat.

A probléma nem új keletű, de először csak az 1993-as közoktatási törvényben jelent

meg a beilleszkedési zavar, a tanulási nehézség, a magatartási rendellenesség, illetve a „más

fogyatékos” kifejezés.

A törvény meghatározta az érintettek körét, megfogalmazta a velük kapcsolatos elvi

álláspontokat, lefektette jogaikat, szabályozta ellátásuk mikéntjét.

Ez a törvény igen nagy előrelépés volt, hiszen végre a közoktatás terén is hivatalosan

elismerték ezeknek a gyerekeknek speciális szükségleteik figyelembevételéhez való jogát.

A közoktatási törvény többszöri módosítása nem csökkentette ezeket a jogokat és feladatokat,

sőt inkább bővítette a lehetőségeket.

Szakértői vélemény alapján Nktv. (56.§.1. bek.) az ilyen tanulók a gyakorlati képzés

kivételével egyes tantárgyakból mentesíthetők az értékelés alól. Az alapműveltségi – és az

érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett – a vizsgaszabályzatban megjelölt módon –

másik tantárgyat választhatnak. Számukra hosszabb felkészülési időt kell biztosítani, az írásbeli

vizsgán – ha szükséges – lehetővé kell tenni a számítógép használatát.

Az egyes tantárgyakból az értékelés, minősítés alóli felmentés esetén egyéni

foglalkozás keretében (1-3 fővel) egyéni fejlesztési terv alapján kell segíteni a tanuló

felzárkóztatását a többiekhez.

A törvény lehetőséget ad magántanulói jogviszony létesítésére is. Ezeknek a

tanulóknak a segítése érdekében fontos feladat számunkra a jó szakmai kapcsolatok

kialakítása és ápolása a nevelési tanácsadóval, a gyámhatósággal, a gyermekjóléti szolgálattal,

önkormányzati ügyosztályokkal, más oktatási intézményekkel.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink esetében pedagógusaink:

- differenciáltan oktatnak, nevelnek

Pedagógiai program 24 - semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részükről a

tanulókat

- az értékelésnél figyelembe veszik a tanulók eltérő képességeit

- a közösségeket a képességek különbözőségének tolerálására nevelik

Az osztályfőnökök:

- a szülőkkel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkednek, foglalkoznak

- az osztályukba járó tanulók problémáit megértetik a szaktanárokkal

- szükség esetén a fent említett jó szakmai kapcsolat keretén belül nevelési

tanácsadó, pszichológus segítségét kérik a tanuló ügyében

- figyelemmel kísérik a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét

- szükség esetén írásos véleményt adnak a tanuló iskolai magatartásáról,

teljesítményéről

- legfőbb ismerője és képviselője a tanulóknak az iskolán belül, egyik tagja a

fegyelmi bizottságnak a fegyelmi tárgyaláson a gyermek képviseletében.

1.6.2 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

Az iskolánkba kerülő szakközépiskolai és szakiskolai tanulók közt tapasztalataink

alapján sok olyan tanuló is van, akik egyes területeken az átlagnál jobb képességekkel

rendelkeznek, tehetségesek valamiben. A beérkező diákok (9. osztály) esetében ezek

felismerése, észrevétele sem gondmentes. Az általános iskolák általában nem jelzik, a

napvilágra kerülése esetleges. A felismerés, az azt követő segítés osztályfőnöki pedagógiai

feladat.

A feltárás, a tehetségkutatás módszerei:

a.) szerencsés esetben információ az előző iskolából

b.) osztályfőnöki tájékozódás szóban, írásban a diákok önértékelése alapján.

Fontos a jó tanár – diákviszony

c.) osztály, iskolai vagy más rendezvényeken, versenyeken történő felismerés

(műsorok, szavalóverseny, vetélkedő, diákpályázatok, tanulmányi – szakmai

versenyek, a sportversenyek…)

A felismert tehetség segítésének lehetőségei, keretei:

Iskolai lehetőségek:

Pedagógiai program 25 - Kiemelkedő tantárgyi, szakmai tehetség esetén az iskola rendszerében:

szakkörök, érdeklődési körök, tehetségekkel való külön foglalkozás lehetősége,

szakmai gyakorlaton, tanműhelyben történő egyéni fejlesztés, szaktanári

felkészítés

- Egyéni bánásmód a fiatalokkal: plusz feladatokkal történő megbízások, azok

segítése, értékelése.

- Lehetőség biztosítása, továbbtanulásra, nyelvvizsgára történő felkészülés

segítése. A középiskola a tanulói részére az angol nyelv elsajátításához szükséges

felkészülés lehetőségét biztosíthatja tanórai foglalkozás megszervezésével,

tanórán kívüli foglalkozás megszervezésével

Az erre fordítható órakeretek részletesen az óratervekben találhatók.

Iskolán kívül:

- Főleg a sport, az előadókészség, a zene, informatika stb. terén kiemelkedő

tanulók helyi vagy tágabb körben történő segítése (beajánlás, figyelemfelkeltés,

szereplési lehetőségek megteremtése…)

- Az iskola kapcsolatainak felhasználása (egyesületek, cégek, alapítványok

támogatásának megszerzése, közművelődési intézmények…)

- A Szülői Közösség és a kapcsolatok felhasználása

A tehetséges diákok segítésében kulcsszerepe van az osztályfőnöknek, mivel ő ismeri

legjobban neveltjeit.

A gondozó – segítő tevékenységben fontos az egyes szaktanárok közreműködése is a

konkrét tehetséggondozási feladatok végrehajtásába

1.6.3. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Az oktatási intézményeknek gondoskodniuk kell a tanulók testi épségének a

megóvásáról, erkölcsi védelméről.

A fiatalok védelme iskolánkban két irányt követ:

1. A megelőzés, a felvilágosítás

2. A bekövetkezett esetek után a segítés

Pedagógiai program 26 A szakképző iskolákba jövő fiatalok az átlagnál is veszélyeztetebbek.

Helyi felmérés szerint Szerencsen is jelentős azon tanulók száma, akik szervezetre

káros élvezeti cikkeket fogyasztanak (alkohol, cigaretta, drog, gyógyszer…)

A megelőzés része a felvilágosító tevékenység az iskolában.

Ez egészséges életmódra nevelés, amely nem korlátozódik tantárgyra, személyre.

Iskolánkban folyó tevékenység:

- Tanórán, osztályfőnöki órán tananyagba beépítve

(pl. biológia órán, osztályfőnöki témaként)

- Iskolaorvosi, védőnői, ÁNTSZ támogatással folyó felvilágosító előadás sorozat

(egészséges táplálkozás személyes higiénia, szexuális nőgyógyászati

felvilágosítás…)

- Szakorvosok, pszichológusok előadása

- „Szülők Akadémiája” előadások összevont szülői értekezleteken

- Kortársoktatók foglalkozásai

- Drog ellenes program

- Osztály- és iskolai rendezvények, pályázatok a káros szenvedélyek ellen (pl.

rajzverseny, egészségügyi napok…)

- Bűnmegelőzési rendőrségi előadások

Ösztönözni kell diákjainkat szabad idejük hasznos eltöltésére:

- Mozogjanak, sportoljanak, kevesebbet TV-zenek, videózzanak

- Vegyenek részt iskolai sportrendezvényeken, bajnokságokon, lakóhelyi

egyesületekben sportoljanak (pl. labdarúgás, asztalitenisz, túrázás, kerékpározás)

- Tartózkodjanak többet a szabadban. (túrázás, horgászat, kerti munkák…)

- Segítsenek odahaza szüleiknek a mezőgazdasági munkákban, a ház körüli

tevékenységekben.

A diákjaink egy része az erőfeszítések ellenére is vét a szabályok ellen.

A tudomásunkra jutó esetekben az ifjúságvédelmi felelős vagy az igazgató jár el:

- Jó a kapcsolatunk a Szerencsi Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi és

bűnmegelőzési osztályával

- Kapcsolatban állunk és igénybe vesszük a Gyermekvédelmi- és Családsegítő

Szolgálat segítéségét.

Pedagógiai program 27 - Vidéken lakó diákok esetében az önkormányzatok gyámügyi, pénzügyi

előadóival keresünk megoldási lehetőségeket a felmerülő problémákra.

Pénzbeli segélyektől, a felügyelet alá helyezésig, gondozásba vételig terjednek a

segítő lépések.

A különböző deviáns esetek egyénenkénti elbírálást igényelnek, nem nélkülözhetik a

tantestület segítségét sem. Tapintattal, a tanulók érdekeinek körültekintő figyelembe vételével

jó útra terelhetők a problémás diákok.

Iskolánk környezetéből adódóan tanévenként növekszik a kisebbségi ( roma ) tanulók

létszáma. Kiemelten fontos feladatnak tekintjük a tanulók nevelésének-oktatásának

támogatását. A felzárkóztató, a hátrányos tanulókat segítő programok, módszerek az előbbre

jutásukat segítik.

A hátrányos megkülönböztetés tilalmának megvalósítása az intézményben

♦ Tiszteletben kell tartani a kisebbségi tanulók másságát, eltérő kultúrájukat,

viselkedési formájukat.

♦ Nem szabad különbséget tenni a kisebbségi és nem kisebbségi diákok közt,

integrált formában történjék az oktatásuk, nevelésük.

♦ A tanulókat nem szabad iskolai szolgáltatásokban korlátozni, zaklatni,

elkülöníteni.

♦ Tiszteletben kell tartani a szülők, a tanulók vallási, világnézeti

meggyőződését.

♦ Az iskola lehetőségeinek megfelelő segítséget kell adni a képességek, a

tehetség kibontakoztatására, a személyiség fejlesztésére, ismereteik

folyamatos korszerűsítésére.

♦ Ha a tanulót mégis hátrányos megkülönböztetés éri, azt orvosolni

kell a

♦ Az ügyek intézése jogi, diákjogi, rendészeti ismereteket is

igényel, melyekről jó, ha a tantestületben az ifjúságvédelmi felelősön túl

mások is rendelkeznek.

Feladatok a közeljövőben:

♦ Szükséges az ismeretek bővítése, frissítése.

♦ A tanulók helyzete indokolná főállású szakember foglalkoztatását.

Alkalmazása eredményesebbé tehetné az ilyen irányú munkát.

1.6.4. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ

PROGRAM

Pedagógiai program 28 A nemzeti köznevelési törvény módosította a szakiskolai képzést. Ennek

megfelelően a szakiskolának három a közismereti képzést és a szakmai elméleti és

gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A hátrányos helyzetű

tanulók többsége ebben az iskolatípusban tudja csak megszerezni a szakképesítést. Az

ezekbe az osztályokba járó tanulók egyharmada megbukik, folyamatosan kudarcok érik

őket.

Ezek a tanulási kudarcjelenségek nem új keletűek. A korábbi 2+2-es rendszerű

szakmunkásképzésben is voltak a közismereti tantárgyak tanulásával gondok.

A szakiskolai oktatás – nevelés a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatásának egyik

legfontosabb színtere. A tanulási kudarcok csökkentése Európai Uniós csatlakozásunk

szempontjából is elsőrendű fontosságú. Mivel okai összetettek, a probléma kezelése is több

terület összehangolt intézkedését igényli.

Mit tehetünk mi?

1. Iskolánkban az eddig tanított tradicionális szakmák (nőiruha-készítő, villanyszerelő,

asztalos, központifűtés- és gázhálózat- rendszerszerelő…) - melyek elvégzéséhez 8

osztály, míg a fodrászhoz érettségi szükséges.

2. A szakmai orientációnak, előkészítésének és alapozásnak gyakorlatorientáltnak kell

lennie. Nem felel meg a célnak, ha szakmai elméleti tartalmakkal zsúfolják tele a

rendelkezésre álló órakeretet.

3. Az általános műveltség megszerzését célzó tananyag megtervezésénél elsődlegesen kell

figyelembe vennünk a szakmatanuláshoz, szakmai érvényesüléshez, az életkori

sajátosságokhoz és előképzettséghez igazított tananyagot.

4. Növelni, változatosabbá kell tenni az iskolánkban dolgozó pedagógusok módszertani

kultúráját, hogy ennek segítségével jobban motiválják a hátrányos helyzetű, szülői

házból keveset hozó, alulmotivált diákokat.

A feladat megoldására pedagógusaink továbbképzéseken, külföldi és hazai

tapasztalatcseréken való részvételét támogatjuk. Kölcsönös tapasztalatszerzés céljából

testvériskolát keresünk, felvesszük a kapcsolatot a megye hasonló jellegű iskoláival.

5. A tanulási kudarccal küzdő gyermekek esetében megnyugtató megoldás, ha minél

kevesebben járnak egy-egy osztályba, csoportba. Ezt szolgálja az idegen nyelvek, az

informatika csoportbontással történő oktatása.

6. Személyre szabott fejlesztő tevékenység, korrepetálások, differenciálás az órákon és a

házi feladatokban, akár egész napos foglalkoztatás, (igény esetén délutáni tanulószoba)

is enyhíti diákjaink tanulási kudarcait.

Pedagógiai program 29 7. Minden gyermek számára igyekszünk megtalálni azt a tevékenységet (tanórán kívüli

foglalkozások, szakkörök, stúdió, vetélkedők stb.) amelyben sikerrel bontakoztathatják

ki képességeiket.

Az itt elért sikerek pozitív irányba mozdítják el tanulóink tanuláshoz való viszonyát,

javulnak tanulmányi eredményeik.

Az iskola óraterveibe tantestületi döntéssel is beillesztette a felzárkóztatást segítő

programját nem kötelező tanórai foglalkozások keretében.

1.6.5. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

Ehhez a pedagógiai munkához szükséges a szociális hátrányokkal küzdő tanulók

feltérképezése, a problémák megismerése. Tanulólétszámunk növekedésével és a társadalmi,

gazdasági élet nehézségeivel párhuzamosan nő a számuk. Mivel régiónkban az országban a

második legnagyobb a munkanélküliség, ennek hátrányos következményei szociális, anyagi és

érzelmi területen jelentkeznek az iskolánkba járó gyerekeknél is.

A problémák elsődleges megismerésére először az osztályfőnöknek nyílik alkalma.

A 9. osztályba került tanulókról csak idővel vagy egy-egy váratlan – általában negatív –

esemény kapcsán kapunk bővebb ismeretet. Az új iskolába kerüléskor célszerű kitölteni a

tanulókkal egy a tantestület által gondosan összeállított kérdőívet, amelynek többirányú

kérdéssoraira adott válaszaiból (család, életmód, érdeklődési kör, baráti kör stb.) közelebbi

képet kapunk új tanulóinkról.

- Segíteni kell az új környezetbe való beilleszkedésüket

- Ismertetni kell velük az új tanítási és házirendet, az új követelményeket

- Segíteni kell eligazodásukat az iskolaépületben (igazgatói, adminisztrációs,

gazdasági iroda)

- A kollégistáknak a legrövidebb és legbiztonságosabb közlekedési útvonalat kell

megmutatni.

- A felsőbb évfolyamosok által való segítségnyújtás nagyon fontos és bizalomkeltő.

- Később is minden alkalmat meg kell ragadni – elsősorban a tanórán, de azon kívül

is, hogy jobban megismerjük tanítványainkat. Ehhez közös programok kellenek,

ezen alkalmakkor nyílnak meg igazán, ismerhetjük meg őket közelebbről, s derül

fény valós szociális, családi, egészségügyi állapotukra, később pedig ezek az

Pedagógiai program 30 alkalmak válnak hatásossá a hátrányok okozta lelki problémák fel- vagy

megoldódására.

Így pl. – iskolánk és épületeinek, tanműhelyeinek bemutatása (közösen!) - városunk nevezetességeinek bemutatása (séta) - mozi-, színházlátogatás szervezése (későbbi évfolyamon célszerű színházbérletet vásárolni) - üzem- és gyárlátogatások - szalonnasütés pl. az Árpád –hegyen vagy a patakparton - egynapos kirándulások - biciklitúra a Zemplénben

- több napos tanulmányi kirándulás (a későbbi évfolyamokon javasolt)

Mivel a tanterem falain kívül lehet őket igazán megismerni, ezért keresni kell az olyan

általunk kedvelt alkalmakat, melyek oldottabb formában való szórakozást tesznek lehetővé,

mégis az iskola keretei között töltenék.

Szorgalmazzuk az ún. testvérosztályok közös rendezvényeit „osztálybulikat” és a

diákönkormányzat által szervezett iskolai rendezvényeket. Valentin napi, Mikulásnapi vagy

Gyermeknapi disco.

Felzárkóztatás és tehetséggondozás:

Az oktatómunka beindulásával – már az év eleji felmérők megírása után képet kapunk

tanulóink képességeinek nagy részéről. Néhány hónap kell, amíg tisztul ez a kép, de ideális

lenne mielőbb (szeptember végén, október elején) beindítani a kétirányú iskolai oktató

programot egyrészt a felzárkóztatásra, másrészt a tehetséggondozásra.

Mivel a mi iskolánkba érkező tanulók többsége gyenge képességekkel és készségekkel

jön hozzánk, nálunk a fő szerep a felzárkóztatásé. Főleg a 9. osztályokban magyarból és

matematikából elengedhetetlen. E felzárkóztatás célja az alapkészségek (írás, olvasás,

matematika alapműveleteket) megszilárdítása sok gyakorlással (hogy megszüntessük a rejtett

analfabétizmust) A programba való konkrét segítséget (tantestületi döntés) a 2.7. pont

tartalmazza.

A tehetséges tanulók – mivel igen kevesen vannak – rögtön szembetünnek. Ha nem

figyelünk rájuk, eléggé hamar visszasüllyednek a többiek színvonalára.

A tehetséggondozásban

Cél : A tehetséges tanulókat pluszmunkával, feladatokkal : kutatómunkával, kiselőadásokkal

ellátni, megbízni, és ami még fontosabb : ellenőrizni, számon kérni, és jutalmazni.

Pedagógiai program 31 Ez kettős haszonnal jár : nemcsak az ő tudásuk fog bővülni, hanem általuk több

ismerethez jutnak az osztály többi tanulói. Így válhatnak példaképekké, az osztály

húzóerejévé.

A szakközépiskolában és a szakiskolában a felzárkóztatásra, a tehetséggondozásra fordítható

órakereteket az óratervek tartalmazzák (lásd később)

11- 12 évfolyamon a fejlesztés –egyéni foglalkozás főként szakmai irányú,

felhasználható tehetséges diákok szakmai fejlesztésére, versenyekre történő felkészülésre.

Drog – és bűnmegelőzés:

E területen munkánk elsődlegesen a megelőzés. Első lépésként minden pedagógusnak

pontos ismereteket kel szerezni a drogfogyasztás kialakulásáról, a szerfogyasztás szociológiai

és pszichikai okairól és következményeiről, nem utolsó sorban annak jogi és rendészeti

vonatkozásairól. A 2002. évi „Drogprevenciós” pályázat lehetővé tette 10. osztály

osztályfőnökének felkészítését a feladatokra.

Szükséges, hogy minél több kolléga elvégezze az Oktatási Minisztérium által szervezett

a témával kapcsolatos tanfolyamot. Az iskola ifjúságvédelmi felelőse részletesen ismertesse a

nevelési értekezleten. „Az iskolai drogstratégia kialakítása és módszertana „ c. nagyon

hasznos kiadványt. Ezt kiegészítve ismerkedjenek meg a tanárok is a témát jól illusztráló videó

filmmel, amit minden osztályban megtekintésre ajánlunk, a vele járó tesztek kitöltésével

együtt. (egyiket a megtekintés előtt, a másikat utána)

A téma megismerése mellett fontos a kapcsolattartás a Szerencsi Rendőrkapitányság

ifjúságvédelmi és bűnmegelőzési osztályának előadójával, akit összevont szülői értekezletre is

meg lehet hívni előadónak.

A nem szerencsi tanulók esetében az önkormányzatok gyámügyi előadóival vesszük fel

a kapcsolatot, ha szükség van rá, a helyi tanulók esetében pedig a szerencsi Gyermekvédelmi

és Családsegítő Szolgálat munkatársaival. Sokszor tőlük kapunk hiteles információt a hozzánk

került új tanulókról, hiszen ők már általános iskolás koruktól ismerhették a tanulók családi és

szociális körülményeit.

A pénzbeli segélykéréstől a felügyelet alá vételen át az állami gondozásba való

elhelyezésig tudnak nekünk segíteni az ott dolgozó, általában pedagógus végzettségű

munkatársak.

A felvilágosító munka, mint a prevenció része, nemcsak a drogfogyasztásra terjed ki.

Nevelőmunkánk sarkalatos pontja az egészséges életmódra nevelés, amely nem

Pedagógiai program 32 korlátozódhat egyetlen tantárgyra, és nem kötődhet csak egyetlen személyhez (pl.

osztályfőnök v. ifjúságvédelmi felelős).

E téren számítunk az iskolaorvos, az iskolai védőnő és az ÁNTSZ – dolgozóinak

széleskörű és változatos munkájára. A serdülőkorúak nemi felvilágosításában, a személyes

higiéné kialakításában, az AIDS és drogellenes munkában ők segíthetnek a legtöbbet.

A felvilágosító ismeretátadás lehetséges formái a prevenciós munkában :

- a tanórán, a tananyagba beépítve példaorientált biológiaórán

- az osztályfőnöki órák keretein belül

- iskolaorvos előadása: szülőknek is, és tanulóknak is

- védőnő által tartott osztályfőnöki órákon (szexuális felvilágosítás, nőgyógyászati

előadás pl. a terhesség megszakításról, személyes higiénia

- idegen szakorvos meghívása (összevontan pl. csak lányoknak, vagy

évfolyamonként külön – külön) pl. addiktológus vagy pszichiáter

- kortársoktatók előadásai

- iskolai és osztályrendezvények: pl. rajzverseny a káros szenvedélyek ellen, vagy

ún. „Egészség nap” megrendezése vagy a „Zöldség nap”

A deviáns esetek egyénenkénti humánus elbírálást, de közös tantestületi kezelést

kívánnak, nagy tapintattal és körültekintéssel, melynek minden mozzanata a tanuló érdekét

kell, hogy szolgálja. Ehhez pontos ismeretekkel kell rendelkezniük jogi, rendészeti és diákjogi

vonalon egyaránt.

Mivel a szakképző iskolában a dohányzás és az alkoholfogyasztás aránya magasabb,

ezért e két területre fokozottan oda kell figyelnünk.

A káros szenvedélyek elleni nevelés terén tudatosítanunk kell az egészséges életmód

és az egészséges táplálkozás előnyeit. A káros hatások kiküszöbölése mellett ösztönözni kell

őket személyiségük harmonikus fejlesztésére, szabad idejük jól megtervezett hasznosítására,

lelki, testi kondíciójuk fejlesztésére. Mivel diákjaink sokszor ellenérzésekkel viszonyulnak a

felnőttek felvilágosításával szemben, a közülük kiválasztott, kortársképzésben részesült

értelmes diákok hatékonysága jobb. Az általuk tartott kortárs előadások sikeresebbek.

Ösztönözzük őket :

- Sportoljanak, mozogjanak többet (ne csak a tévé előtt üljenek!)

- Iskolai sportrendezvényeken vegyenek részt: futball, asztalitenisz, futás,

kerékpározás

Pedagógiai program 33 - Keressék a természetben való tartózkodást (horgászat, kinti munkák pl. a

kiskertben

- Segítsenek, dolgozzanak otthon!

- Vegyék ki részüket az osztály szépítésében, az iskola és a tanműhely körüli

munkákban

- Osztályok közötti „terem – szépségverseny” beindítása

(Ehhez készítsenek dekorációkat, faliújságokat, tablókat, órarendeket,

csengetései rendet stb.)

- Legyenek igényesek önmagukra és környezetükre és tanulják meg azt

megbecsülni

A szülőkkel való kapcsolattartás

Az évente kétszer: év elején és a 2. félévben tartott

- kétszeri szülői értekezletre az idő haladtával egyre kevesebb szülő jön el, ezért

- fogadóórák tartására van szükség év elejétől az ellenőrző könyvben jelzett

időpontokban és helyeken

- rendszeres telefonkapcsolat

- levélbeli értesítés (általában súlyosabb esetekben, hiányzásokról, fegyelmi

tárgyalásokról)

- ellenőrző könyv: a legalapvetőbb tájékoztató és kapcsolattartó eszköz az iskola

és a szülői (gondozói) ház között

- családlátogatások : szükség esetén az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős

együtt, esetleg a gyámügyi előadóval együtt

- A Szülői Munkaközösségek megalakítása

Az SZM- aktívák bevonása az oktató –nevelő munka segítésére (segítségükkel

kapcsolattartás civil szervezetekkel pl. Karitasz, Vöröskereszt).

- SZM- bálok szervezésével közelebb kerül egymáshoz az iskola és a család,

bevételéből bővülhet „A Szerencsi Szakképzésért Alapítvány”, nagyobb lehetőség

nyílik a hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére, a tehetséges és a kiemelkedő

tanulók jutalmazására.

- Tanműhelyeinkben folyó szolgáltatások ajánlása a hozzánk járó tanuló szüleinek,

családtagjainak. Ezzel is közelebb kerülhetnek a családok, mert nagyobb

ismeretet szerezhetnek a nálunk folyó munkáról, s egyben hozzájárulnak a

termelőmunka kialakulásához is.

Pedagógiai program 34 - A forgalom megnövekedése az anyagi hasznon túl a munkafolyamatok

begyakorlását, intézményünk még nagyobb megismertségét fogja

eredményezni.

Kollégiumi elhelyezés

Törekedni kell a már beiratkozott tanulók megtartására (főleg a 9. osztályosok iratkoznak ki az

első hetek után).

Jó a kapcsolat a két intézmény (a kollégium és az iskola) között. Egyéni – arra rászorult

gyerekek – kéréseit év közben is teljesítik.

Az osztályfőnökök feladata főleg a bekerülés segítése (vagy a kiiratkozás felülbírálása a tanuló

érdekében) !)

Tanulószobai foglalkozások nincsenek, de a könyvtári órákat az utolsó 6-7 órákban tartjuk,

hogy – főleg a téli időszakban – a vonatra, buszra várakozó bejáróink kulturált környezetben

tölthessék el idejüket.

A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók meghatározott feltételek esetén térítésmentesen

kaphatnak tankönyvet.

Szakkörök:

A tehetségfejlesztés fő színterei:

- Irodalmi (színjátszó, ünnepélyek, műsorok szereplői)

- Énekkar

- Informatikai

- Sport területen

Ösztöndíjak:

Tanulólétszámunk emelkedésével nő a roma származásúak száma. Kapcsolattartás a

kisebbségei önkormányzatokkal. Az eddigi gyakorlat a tőlük jövő kezdeményezésre való

felterjesztés valamely ösztöndíjra vagy pályázat elnyerésére mellett az iskola is keresni fogja a

kisebbségi önkormányzatokat: kéréssel és javaslattal egyaránt.

- az iskolai alapítvány összegének bővítése a felajánlott 1 %-kal.

- az egyszeri jutalmak: iskolai ösztöndíj alapítása a Szülői Munkaközösség

segítségével.

- a szaksajtó figyelése ezen lehetőségekről is folyamatosan

-

Pályázatok:

A pedagógusnak folyamatos önképzésben kell részesülnie. (maga és tanítványai érdekében)

Fontos: - a napi sajtó (kül - és belpolitika) ismerete

- a szaksajtó pl. (Köznevelés, Szakoktatás, szakterületek információs kiadványai

– Elektronika, Villanyszerelők lapja, Épületgépészet, Szépészet…) olvasása

- a Magyar- és az Oktatási Közlöny pontos ismerete egyes esetekben

Pedagógiai program 35 - a diákjogok ismerete

- regionális kiadványok, a szakmai továbbképzésekről, rendezvényekről

- továbbtanulási lehetőségek ismerete

- pályázatok, ösztöndíjszerzései lehetőségek

- a pályázatokon való részvétel

Főleg ez utóbbi az iskolavezetés dolga, de minden oktató – nevelőmunkában részt vevő

kollégának érdeke a szakmai dolgokban való naprakész tájékozódás és a tájékozottság.

Az egyéni önképzés, majd a közös át- és megbeszélés (esetleg 1-1 faliújságra kitűzött cikk

közös elemzése) által gyarapodhatnak mindennapos ismereteink, mert jól működő tanári

közösség nélkül nincs iskolai közösség sem.

1.7 A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉS FOLYAMATÁBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI

GYAKORLÁSÁNAK RENDJE

Az intézmény tanulói a törvény adta lehetőségekhez mérten részt vesznek az iskola döntéseinek folyamatában. Ezt a diákkörök és a diákönkormányzat keretei között tehetik meg. Az intézményben diákkörök és diákönkormányzat működhet. Diákkör létrehozását minimum 15 fő tanuló kezdeményezheti. Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók. Intézményünkben minden osztály maximum 2-2 tagot delegálhat az iskolai Diákönkormányzatba. Ezek a tagok képviselik az osztályok érdekeit, tájékoztatják társaikat az őket érintő fontos kérdésekről, társaik véleményének kikérése után gyakorolják a véleményezési jogot és vezetőt választanak maguk közül, aki kapcsolatot tart iskolavezetéssel. A Diákönkormányzat évenkénti döntése alapján részt vesz az iskolai programok szervezésében, tervezésében, önálló programokat szervezhet. A Diákönkormányzat tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt, melyről a nevelőtestület az éves program elfogadásakor nyilvánít véleményt. A Diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt felsőfokú végzettséggel rendelkező és pedagógus szakképesítéssel rendelkező személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az igazgató bíz meg öt éves időtartamra. Az iskolai döntéshozatali folyamatban a Diákönkormányzat véleményét minden esetben ki kell kérni:

• az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, • tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, • ifjúsági célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, • házirend elfogadása előtt.

A tanulók nagyobb közössége – a tanulói létszám minimum 25% - a – véleményt formálhat az őket érintő kérdésben. Amennyiben egy adott ügy minimum ezt a tanulólétszámot érinti, ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét a döntés előtt.

Pedagógiai program 36 A véleményeket, észrevételeket minden estben a Diákönkormányzat juttatja el az iskolavezetésnek, írott formában a Diákönkormányzat vezetőjének aláírásával.

Az iskolai diákönkormányzat

Iskolánkban egy iskolai szintű diákönkormányzat (DÖK) működik.

Munkáját a tanulók által felkért tanár segíti. A DÖK-höz való csatlakozás az osztályok kollektív döntésétől függ. A DÖK összefogja a tanulók kezdeményezéseit, összegyűjti az őket foglalkoztató kérdéseket, problémákat, szervezi a tanórán kívüli programokat.

• a DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, • a DÖK – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt: • saját működéséről, • a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, • hatáskörei gyakorlásáról, 1 tanítás nélküli munkanap programjáról, • a tájékoztatási rendszer tanulói vezetőjének, munkatársainak megbízásáról. • a DÖK véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével, és • a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésében, • a DÖK véleményezési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő

kérdésekben:

• jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai SZMSZ elfogadásakor, • módosításakor, • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,53 • az iskolai házirend elfogadásakor, módosításakor.

A feladatok, a célok megvalósítás érdekében a DÖK szorgalmazza az együttműködést a tantestülettel, az iskolavezetéssel, a szülői közösséggel, a városi és a megyei diákszövetségekkel.

1.8 A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI

KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI

Az iskola, mint oktató – nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a

tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a

Pedagógiai program 37 gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői

ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése.

Ezen együttműködés alapja:

• a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség.

• megvalósulási formái : - a kölcsönös támogatás és a

• koordinált pedagógiai tevékenység- feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás,

• eredménye :a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően

fejlődő gyermeki személyiség.

Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi

két témakör köré rendeztük:

1. A szülő részéről: - a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:

- aktív részvételt az iskolai rendezvényeken - ötletnyújtást az előadások témáihoz - őszinte véleménynyilvánítást - együttműködő magatartást - nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását - a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését - érdeklődő – segítő hozzáállást - alapítványi segítséget (1 %)

2. Iskolánk (a pedagógusok) a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat

kínálja : - rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról - változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes

viselkedési módokat - előre tervezett szülői értekezletek - rendkívüli szülői értekezletek - fogadóórák

- előadások szervezése - rendőrségi előadó - nevelési tanácsadó - pszichológus - egészségügyi szakember (orvos, védőnő) - munkaügyi előadó meghívásával,

- pályaválasztási tanácsadás, - közös kirándulások

3. A tanuló: - segíti a szülők és tanárok megfelelő kapcsolattartását

- őszintén beszámol szüleinek az iskolában történtekről

- jegyeit az ellenőrző könyvben rendszeresen beírja és aláíratja

- a viselkedésével jobbítás céljából foglalkozó felnőtt véleményét

meghallgatja, tanácsait megszívleli

Ezekre a szülő vagy (és) a pedagógus neveli, hívja fel a helyes magatartásra a

figyelmet.

Pedagógiai program 38 A szülők Szülői Munkaközösséget alkotnak, amelyben az osztályonként

megválasztott aktívák munkaterv szerint végzik feladataikat, vezetőség irányításával.

A kollégium és az iskola kapcsolata a nevelőtanárokon keresztül érvényesül, akik

megbeszélik az osztályfőnökökkel a tanulók adódó problémáit, figyelemmel kísérik tanulmányi

eredményeiket, korrepetálásokkal segítik őket. Az iskolaközösség: (pedagógusok, szülők, tanulók

együttese) kialakulása akkor kezdődik, amikor a követelmények minden tanuló előtt világosak és

érthetőek, akik egyre növekvő önállósággal és aktivitással vesznek részt a közösség sokrétű

kibontakozó tevékenységben, s vallják az intézmény sorsát, terveit magukénak.

1.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI, A

SZÓBELI FELVÉTLI KÖVETELMÉNYEI

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

• osztályozó vizsgákra, • különbözeti vizsgákra, • javítóvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

• aki osztályozó vizsgára jelentkezik, • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

• akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat

megállapításához, ha

a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

Pedagógiai program 39 b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben

vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

c)l ha a tanítási évben igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a 250 órát, vagy

szakképzésben a tanítási órák 20%ánál többet mulasztott,vagy egy adott tárgyból mulasztása

a tanítási órák 30%-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem

volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, feltéve, ha a

nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet.

A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan

mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és

az iskola eleget tett a jogszabályban meghatározott értesítési kötelezettségének.

Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait

évfolyamismétléssel folytathatja.

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,

vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A

vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény,

körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy

gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a

vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló

vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga

megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol

marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

Pedagógiai program 40 (8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az

augusztus 15- étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor

lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

Ha a javítóvizsgán bukott meg, akkor a tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével

folytathatja. Nem léphet magasabb évfolyamra a tanuló akkor sem, ha hiányzásai meghaladják

a jogszabályban rögzített mértéket, vagy fegyelmi határozatban eltiltották a tanév

folytatásától.

Aki előrehozott érettségi vizsgát tett az adott tantárgy tanulmányi követelményeit

teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulása alól

felmenthető.

A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

1.10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI, VALAMINT A SZAKKÉPZÉSRŐL SZÓLÓ

TÖRVÉNY FELVÉTELRE, ÁTVÉTELRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEI

Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába az általános vagy a rendkívüli felvételi

eljárás keretében vehető fel. A felvételi kérelmekről a középiskola az általános iskolai tanulmányi

eredmények alapján dönt. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése,

minősítése nem számítható be.

EMMI r. 40. § (3) bekezdése szerint a rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő

tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt

a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének,

telephelyének településén található.

A bejutás feltételei

A képzés szakaszaiba történő bejutást és az egyes szakaszok befejezését az iskola az alábbiakban

szabályozza: Tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A tanulói jogviszony a beíratás

napján jön létre. A felvettek osztályba való beosztásáról az igazgató dönt. Felvételnél, átvételnél,

illetőleg a továbbhaladásnál az adott területre vonatkozó egészségügyi és pályaalkalmassági

előírásokat kell figyelembe venni.

Átvételkor:

A szakközépiskolai osztályokba, ha a szükséges szakmai előkészítő, illetve az alapozó tárgyakból is

érvényes bizonyítványa van, vagy különbözeti vizsgát tesz, a felvételről, átvételről az iskola

fogadóképességét és a tanulmányi eredményeket figyelembe véve az igazgató dönt a

jogszabályoknak megfelelően.

1.11 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

- ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

- a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb

alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében

- az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági

Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

- tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli

vetélkedőkbe.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő

tevékenységformák szolgálják:

- a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés - magasból esés Az elsősegély nyújtásával kapcsolatos ismeretek tantárgyankénti és évfolyamonkénti

megjelenését a pedagógiai program mellékletét képező tantervek tartalmazzák.

- osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési

baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők

hívásának helyes

módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének

igénybe vétele félévente egy alkalommal egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-

nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

- szakkörök

- minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a

tanulóknak a védőnő bevonásával;

- évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással

foglalkozó projektnap szervezése.

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

HELYI TANTERV Szerencsi Szakképzési Centrum

Műszaki és Szolgáltatási Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

DÉR BERNADETT JÁSZAY ZOLTÁN IGAZGATÓHELYETTES IGAZGATÓHELYETTES

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

3. Helyi tanterv 3.1. Választott kerettantervek megnevezése

3.2. Szakgimnázium 9-12. évfolyam

3.2.1. Óratervek

3.2.1.1. Informatika

3.2.1.1.1. Szabad sáv - iskolai program

3.2.1.2. Informatika /2018. szeptember 1-től /

3.2.1.2.1. Szabad sáv - iskolai program

3.2.1.3. Szépészet

3.2.1.3.1. Szabad sáv – iskolai program

3.2.1.4. Szépészet / 2018. szeptember 1-től /

3.2.1.4.1. Szabad sáv – iskolai program

3.3. Szakgimnázium - szakképzés

3.3.1. Óratervek

3.3.1.1. Informatikai rendszergazda / 2019. június 30-ig /

3.3.1.2. Informatikai rendszerüzemeltető / 2019. szeptember 1-től /

3.3.1.3. Fodrász

3.3.1.4. Fodrász / 2019. szeptember 1-től /

3.4. Szakközépiskola

3.4.1. Szakközépiskola 9-11. évfolyam / 3 éves képzés/

3.4.1.1. Közismereti képzés

3.4.1.1.1. Óratervek

3.4.1.2. Szakmai képzés

3.4.1.2.1. Óratervek

3.4.1.2.1.1. Női szabó

3.4.1.2.1.2. Asztalos

3.4.1.2.1.3. Villanyszerelő

3.4.1.2.1.4. Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő

3.4.2. Szakközépiskola 12-13. évfolyam / érettségire felkészítés /

3.4.2.1. Óratervek

3.4.2.1.1. Nappali, esti, levelező képzés

3.4.3. Szakközépiskola / 2 éves képzés /

3.4.3.1. Óratervek

3.4.3.1.1. Női szabó

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

3.4.3.1.2. Asztalos

3.4.3.1.3. Villanyszerelő

3.4.3.1.4. Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő

2.5.4 Szakközépiskola - felnőttoktatás

2.5.4.1 Óratervek

2.5.4.1.1 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője

2.5.4.1.2 Szociális gondozó és ápoló

2.5.4.1.3 Villanyszerelő

2.5.4.1.4 Tehergépkocsi-vezető

2.6 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei

2.7 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai

2.8 A mindennapos testnevelés megvalósításának módja

2.9 A választható tantárgyak , foglalkozások szabályai

2.10 A választható érettségi tárgyak megnevezése, amelyekből az iskola vállalja a tanulók felkészítését

2.11 Az érettségi vizsgatárgyak középszintű érettségi vizsga témakörei

2.12 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és

értékelési módja, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei

2.13 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei

2.14 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának

megismerését szolgáló tananyag

2.15 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

2.16 Egészségnevelési és környezetnevelési elvek

2.17 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

2.18 A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez

kacsolódó elvek

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

2.1 A választott kerettantervek megnevezése

Szakgimnázium 9-12. évfolyam:

Közismereti:

22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról. 26/2018. (VIII.7.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról.

Szakmai:

30/2016. (VIII.31.) NGM rendelet

5/2018. (VII.9.) ITM rendelet / 2018. szeptember 1-től /

Szakgimnázium 13. évfolyam - szakképzés

30/2016. (VIII.31.) NGM rendelet

5/2018. (VII.9.) ITM rendelet / 2018. szeptember 1-től /

Szakközépiskola 9-11. évfolyam:

Közismereti:

22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról.

Szakmai:

30/2016. (VIII.31.) NGM rendelet

Szakközépiskola 12-13. évfolyam - érettségire felkészítés:

22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról.

Szakközépiskola - felnőttoktatás

30/2016. (VIII.31.) NGM rendelet

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

ÓRATERV

Szakgimnázium 9-12. évfolyam - 2016.

Ágazat: Informatika XIII

Tantárgyak

Óraszám

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves

Magyar nyelv és irodalom 4 144 4 144 4 144 4 124

Angol nyelv / Német nyelv 4 144 4 144 4 144 4 124

Matematika 3 108 3 108 5 180 5 155

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 72 2 72 3 108 3 93

Etika 1 31

Informatika 2 72 2 72

Művészetek 1 36

Testnevelés és sport 5 180 5 180 5 180 5 155

Osztályfőnöki 1 36 1 36 1 36 1 31

Természettudomány 3 108

Fizika 2 72 2 72 2 62

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1 36

Szakmai tárgyak 11 396 12 432 10 360 10 310

Összesen 35 1260 36 1296 35 1260 35 1085

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Ágazat:

e. gy. e. gy. e. gy. e. gy.

Információtechnológiai alapok

1 1

Információtechnológiai gyakorlat

2 1

Hálózatok I. 1 1 1

Hálózatok I. gyakorlat 2 3 2

Programozás 1 1 1 1

Programozás gyakorlat 2 2 2 2

11999-16 Informatikai szakmai angol nyelv

IT szakmai angol nyelv 2 2

Linux alapok 1

Linux alapok gyakorlat 2

Irodai szoftverek 1

Irodai szoftverek gyakorlat 3

IT szakorientáció 1 1

IT szakorentáció gyakorlat 2 1

Összesen 5 6 6 6 3 7 3 7

Összesen

Informatika XIII

ÓRATERV

Szakgimnázium 9-12. évfolyam

11. évf.

Információtechnológiai alapok

10

11996-16

11997-16

12. évf.

Heti óraszám

TantárgyakSzakmai

követelménymodulok 9. évf. 10. évf.

Hálózati ismeretek I.

11925-16Programozás és adatbázis-

kezelés

11 12 10

12010-16Nyílt forráskódú rendszerek

kezelése

12008-16Irodai szoftverek haladó

szintű használata

12009-16Informatikai szakmai

orientáció

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Témakör Éves óraszám

Programozás, programozói környezet elemei 6

JAVA nyelvi elemek 6

Adattípusok 8

Adatok bevitele és kiiratása 4

JAVA operátorok,kifejezések 4

Vezérlési szerkezetek 8

Összesen 36

Témakör Éves óraszám

JAVA adattípusok, kifejezések operátorok 10

Szekvencia, szelekció, iteráció 10

Hibakezelés, tesztelés alapjai 5

Alprogramok(eljárás, függvény) 15

Objektum, orientált programozás 25

Fáljkezelés 7

Összesen 36

Ágazat : Informatika

Tantárgy: JAVA

Évfolyam 11. évfolyam

Ágazat : Informatika

Tantárgy: JAVA-2

Évfolyam 12. évfolyam

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Témakör Éves óraszám

It t UL-5 36

CSS 36

Összesen 72

Témakör Éves óraszám

Weboldalak létrehozása projekt 18

Java script alapismeretek 18

Összesen 36

Ágazat : Informatika

Tantárgy: Webfejlesztés

Évfolyam 11. évfolyam

Ágazat : Informatika

Tantárgy: Webfejlesztés-2

Évfolyam 12. évfolyam

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

ÓRATERV

Szakgimnázium 9-12. évfolyam - 2018.

Ágazat: Informatika XIII

Tantárgyak

Óraszám

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves

Magyar nyelv és irodalom 4 144 4 144 4 144 4 124

Angol nyelv / Német nyelv 4 144 4 144 4 144 4 124

Matematika 3 108 3 108 5 180 5 155

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 72 2 72 3 108 3 93

Etika 1 31

Informatika 2 72 2 72

Művészetek 1 36

Testnevelés és sport 5 180 5 180 5 180 5 155

Osztályfőnöki 1 36 1 36 1 36 1 31

Természettudomány 3 108

Fizika 2 72 2 72 2 72

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1 36

Szakmai tárgyak 8 288 12 432 11 396 12 372

Összesen 35 1260 36 1296 35 1260 35 1085

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Ágazat:

e. gy. e. gy. e. gy. e. gy.

IT alapok fő szakképesítés

1 1

IT alapok gyakorlat fő szakképesítés

2 1

Hálózatok I. fő szakképesítés

2 1

Hálózatok I. gyakorlat fő szakképesítés

2 2 2

Programozás fő szakképesítés

1 1 1 1

Programozás gyakorlat fő szakképesítés

2 3 2 2

11999-16Informatikai

szakmai angol nyelv

IT szakmai angol nyelv fő szakképesítés

2 1

Linux alapok Irodai informatikus

1

Linux alapok gyakorlat Irodai informatikus

2

Irodai szoftverek Irodai informatikus

1

Irodai szoftverek gyakorlat Irodai informatikus

4

Szabad sáv 1 2 2

Összesen 4 4 6 6 5 6 4 8

Összesen 8 12 11

ÓRATERV

11997-16

11925-16Programozás és

adatbázis-kezelés

12010-16Nyílt forráskódú

rendszerek kezelése

12008-16Irodai szoftverek

haladó szintű használata

Hálózati ismeretek I.

12

Informatika XIII

Szakgimnázium 9-12. évfolyam

11. évf.

Információtechnológiai alapok

A tantárgy kapcsolódása

Szakmai követelménymodulok

11996-16

Heti óraszám

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 12. évf.

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

e. gy. e. gy. e. gy. e. gy.

11. évf.A tantárgy

kapcsolódásaSzakmai

követelménymodulok

Heti óraszám

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 12. évf.

JAVA

Hardver, szoftver ismeretek

JAVA-2

JAVA-3

JAVA SCRIPT

Webfejlesztés

Webfejlesztés-2

Elektrotechnika

1

1 5

1

2

2

2

2

1

7

2

Iskolai program (választható)

Iskolai program (választható)

Iskolai program (választható)

Iskolai program (választható)

Összesen

Iskolai program (választható)

Iskolai program (választható)

Iskolai program (választható)

Iskolai program (választható)

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Témakör Éves óraszám

Programozás, programozó környezet elemei 6

JAVA nyelvi elemek 6

Adattípusok 8

Adatok bevitele és kiiratása 4

JAVA operátorok, kifejezések 4

Vezérlési szerkezetek 8

Összesen 36

Témakör Éves óraszám

Számítógép részegységeinek ismertetése 6

Számítógép szétszerelése lenegységeinek megszerelése 6

Számítógép összeszerelése 8

Operációs rendszer telepítése 8

Alkalmazások telepítése 4

Vírusirtó használata 4

Összesen 36

Szabadsáv felhasználása

Ágazat : informatika

Tantárgy: JAVA

Évfolyam 10. évfolyam

Ágazat : Informatika

Tantárgy: Hardver és szoftver ismeretek

Évfolyam 11. évfolyam

2018.

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Témakör Éves óraszám

JAVA adattípusok, kifejezések operátorok 10

Szekvencia, szelekció, iteráció 15

Hibakezelés, tesztelés alapjai 5

Alprogramok (eljárás, függvény) 15

Objektum orientált programozás 27

Összesen 72

Témakör Éves óraszám

Objektum orientált programozás 10

Kivitel kezelés, fáljkezelés 20

GUI alkalmazások 30

Adatbázis elemzés 12

Összesen 72

Tantárgy: JAVA-2

Ágazat : Informatika

Évfolyam 11. évfolyam

Ágazat : Informatika

Tantárgy: Java-3

Évfolyam 12. évfolyam

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Témakör Éves óraszám

Webes programozási nyelvek tulajdonságai 6

JAVA SCRIPT nyelvi elemei, utasításai 20

It t luL BOM alapjai 4

Interaktív esemény vezérelt weboldalak készítése 30

Dinamikus weboldalak készítése 12

Összesen 72

Témakör Éves óraszám

Webfejlesztés adatai 6

HTML alapelemei 20

CSS alapjai 30

Csoportos projekt feladatok 16

Összesen 72

Tantárgy: JAVA SCRIPT

Évfolyam 12. évfolyam

Ágazat : Informatika

Tantárgy: Webfejlesztés

Évfolyam 11. évfolyam

Ágazat : Informatika

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Témakör Éves óraszám

CSS újabb elemei ( CSS3) 20

Weboldalak tervezése, kódolása 30

Egyéni projekt feladatok 22

Összesen 72

Témakör Éves óraszám

Villamossági alapismeretek 18

Elektrotechnikai alkatrészek 12

Mérő műveletek használata 6

Összesen 36

Ágazat : Informatika

Évfolyam 12. évfolyam

Ágazat : Informatika

Tantárgy: Elektrotechnika

Évfolyam 12. évfolyam

Tantárgy: Webfejlesztés-2

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Ágazat:

Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves

Magyar nyelv és irodalom 4 144 4 144 4 144 4 124

Angol nyelv / Német nyelv 4 144 4 144 4 144 4 124

Matematika 3 108 3 108 5 180 5 155

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 72 2 72 3 108 3 93

Etika 1 31

Informatika 2 72 2 72

Művészetek 1 36

Testnevelés és sport 5 180 5 180 5 180 5 155

Osztályfőnöki 1 36 1 36 1 36 1 31

Természettudomány 3 108

Biológia 2 72 2 72 2 62

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1 36

Szakmai tárgyak 11 396 12 432 10 360 10 310

Összesen 35 1260 36 1296 35 1260 35 1085

Óraszám

Tantárgyak

ÓRATERV

Szakgimnázium 9-12. évfolyam

Szépészet XXX

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Szépészet XXX

e. gy. e. gy. e. gy. e. gy.

Szakmai ismeretek 1. 0,5 0,5 0,5 0,5

Anyagismeret 1. 0,5 0,5

Borbély szakmai gyakorlat 2 3,5 1,5 1

Munkavédelem és marketing

Munkavédelem és marketing 0,5

Szakmai ismeretek 2. 0,5

Alkalmazott biológia 1

Alkalmazott kémia 1 1

Művészeti ismeretek 1. 0,5

Fodrász szakmai gyakorlat 1. 2 1

Szakmai ismeretek 3. 0,5

Művészeti ismeretek 2. 0,5 0,5 0,5

Fodrász szakmai gyakorlat 2. 1 4,5

Szakmai ismeretek 4. 1 1

Anyagismeret 2. 1 1

Fodrász szakmai gyakorlat 3. 2 5 6

Összesen 4 7 3 9 3,5 6,5 3 7

Összesen 11 12 10 10

Fodrász manuális alapműveletek

Borbély

Férfi frizurakészítés

Fodrász vegyszeres műveletek

12. évf.

Heti óraszám

Tantárgyak

ÓRATERV

Szakmai követelménymodulok

9. évf. 10. évf. 11. évf.

Szakgimnázium 9-12. évfolyam

Ágazat:

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Témakör Éves óraszám

A bőr és függelékeinek anatómiája, élettana 12

A bőr életműködése 8

Diagnosztizálási alapok 6

A haj élettana 10

Összesen 36

Témakör Éves óraszám

Anatómiai ismeretek: váz- és izomrendszer 17

Keringés és nyirokrendszer 11

Neuroendokrin rendszer 8

Összesen 36

Ágazat : Szépészet

Tantárgy: Szakmai biológia

Évfolyam 12. évfolyam

Szabadsáv felhasználása2016.

Ágazat : Szépészet

Tantárgy: Szakmai biológia

Évfolyam 11. évfolyam

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Témakör Éves óraszám

Kémiai alapismeretek 4

Kémiai számítások 16

Fodrászipari Készítmények és alapanyagai 10

Rendszerezés, Számonkérés 6

Összesen 36

Témakör Éves óraszám

Régi kor meghatározó stílusjegyei 6

Napjainkban megjelenő stílusjegyek 6

Stílus típusok 6

Szépérzék jellemzői 6

Stílus kialakítása 6

Szabadsáv 6

Összesen 36

Ágazat : Szépészet

Tantárgy: Szakmai kémia

Évfolyam 12. évfolyam

Ágazat : Szépészet

Tantárgy: Stílustan

Évfolyam 11. évfolyam

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Témakör Éves óraszám

Kémiai alapismeretek 4

A hidrogén és oxigén fodrászatban használatos vegyülete 6

A fertőtlenítőszerek alkalmazása 8

Az arc- és hajápolás anyagai 18

Összesen 36

Témakör Éves óraszám

Gyógyhatású anyagok 8

Illatosító és konzerválószerek 6

Színelmélet 4

Színezőanyagok 4

Hajfestékek 4

Tartós formaváltoztatás anyagi 6

Színtelenítők 4

Összesen 36

Évfolyam 12. évfolyam

Ágazat : Szépészet

Tantárgy: Fodrászipari anyagok felhasználása I.

Évfolyam 11. évfolyam

Ágazat : Szépészet

Tantárgy: Fodrászipari anyagok felhasználása II.

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

ÓRATERV

Szakgimnázium 9-12. évfolyam

Ágazat: Szépészet XXX

Tantárgyak

Óraszám

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves

Magyar nyelv és irodalom 4 144 4 144 4 144 4 124

Angol nyelv / Német nyelv 4 144 4 144 4 144 4 124

Matematika 3 108 3 108 5 180 5 155

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 72 2 72 3 108 3 93

Etika 1 31

Informatika 2 72 2 72

Művészetek 1 36

Testnevelés és sport 5 180 5 180 5 180 5 155

Osztályfőnöki 1 36 1 36 1 36 1 31

Természettudomány 3 108

Biológia 2 72 2 72 2 72

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1 36

Szakmai tárgyak 8 288 12 432 11 396 12 372

Összesen 35 1260 36 1296 35 1260 35 1085

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Szépészet XXX

e. gy. e. gy. e. gy. e. gy.

Szakmai ismeretek 2.fő

szakképesítés0,5

Alkalmazott biológiafő

szakképesítés1

Alkalmazott kémiafő

szakképesítés1 0,5

Művészeti ismeretek 1.fő

szakképesítés0,5

Fodrász szakmai gyakorlat 1.fő

szakképesítés3 1

Szakmai ismeretek 3.fő

szakképesítés0,5

Anyagismeret 1.fő

szakképesítés0,5

Művészeti ismeretek 2.fő

szakképesítés1

Fodrász szakmai gyakorlat 2.fő

szakképesítés1 5 1

Szakmai ismeretek 4.fő

szakképesítés1 1 1,5

Anyagismeret 2.fő

szakképesítés0,5 1 1,5

Fodrász szakmai gyakorlat 3.fő

szakképesítés1 2 4

11706-16Férfi

frizurakészítésMűvészeti ismeretek 2.

Férfi fodrász-borbély

1

11708-16Fodrász

vegyszeres műveletek

Fodrász szakmai gyakorlat 3.Férfi fodrász-

borbély2,5

Borbély szakmai ismeretekFérfi fodrász-

borbély1 0,5

Borbély szakmai gyakorlatFérfi fodrász-

borbély3 3

Borbély anyagismeretFérfi fodrász-

borbély1 0,5

11728-16Munkavédelem

és marketingMunkavédelem és marketing

Férfi fodrász-borbély

0,5

Összesen 3 5 4 8 5,5 5,5 4 8

Összesen

11707-16

8 12

11812-16 Borbély

11706-16

11708-16

11 12

Fodrász manuális

alapműveletek

Férfi frizurakészítés

Fodrász vegyszeres műveletek

12. évf.

Heti óraszám

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf.

Szakgimnázium 9-12. évfolyam

Ágazat:

A tantárgy kapcsolódása

Szakmai követelménymodulok

ÓRATERV

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

e. gy. e. gy. e. gy. e. gy.

12. évf.

Heti óraszám

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf.A tantárgy

kapcsolódásaSzakmai

követelménymodulok

Szakmai biológia

Szakmai kémia

Divattörténet, stílustan

Vállalati kultúra

Viselkedéskultúra

Személyiségfejlesztés -konfliktuskezelés

Modern divatirányzatok

Munka- és környezetvédelem

Összesen

Iskola program (választott)

Iskola program (választott)

Iskola program (választott)

Iskola program (választott)

Iskola program (választott)

Iskola program (választott)

40 90

1

1

1

1

1

2

2

1

2

Iskola program (választott)

Iskola program (választott) 1

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Témakör Éves óraszám

(11évf). -Sejttan 9

Szövettan 21

Szervrendszerek 42

Összesen 72

Témakör Éves óraszám

A bőr élettana, életműködése 15

Bőr diagnosztika 6

A haj felépítése, élettana 8

Haj diagnosztika 2

Összesen 31

Szabadsáv felhasználása

Ágazat : Szépészet

Tantárgy: Szakmai biológia

Évfolyam 11. évfolyam

Ágazat : Szépészet

Tantárgy: Szakmai biológia

Évfolyam 12. évfolyam

2018.

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Témakör Éves óraszám

Kémiai alapismeretek 8

Kémiai számnítások 8

Fodrászipari eszközök anyagai 6

Vérzéscsillapítók, fertőtlenítők 6

Alkoholok és alkoholtartalmú készítmények 6

Fodrászipari készítmények és alapanyagai 28

Rendszerezés, számonkérés 10

Összesen 72

Témakör Éves óraszám

Kémiai alapismeretek 3

Kémiai számítások 5

Fodrászipari készítmények és alapanyagai 17

Rendszerezés, számonkérés 6

Összesen 31

Évfolyam 11. évfolyam

Ágazat : Szépészet

Tantárgy: Szakmai kémia

Évfolyam 12. évfolyam

Tantárgy: Szakmai kémia

Ágazat : Szépészet

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Témakör Éves óraszám

Ókor, írásbeliség megjelenése 7

Régészet, Rézkor 4

Bronzkor, Vaskor 4

Ókori Görögország 7

Ókori Róma 7

Középkor, Római birodalom bukása 7

Korai középkor, Kereszténység (5-10 sz.) 7

Érett középkor (11-14 sz.) 11

Késő középkor (14-15 sz.) 11

Szabadsáv 7

Összesen 72

Témakör Éves óraszám

Személyiség- léletani ismeretek 6

A személyiség- alakulás folyamata 6

Énkép és teljseítmény 8

Konfliktusok a kapcsolatokban 4

Kommunikáció és problémamegoldás 4

Viselkedési stílusok 8

Összesen 36

Ágazat : Szépészet

Tantárgy: Divattörténet, stílustan

Évfolyam 11. évfolyam

Ágazat : Szépészet

Tantárgy: Személyiségfejlesztés-konfliktuskezelés

Évfolyam 11. évfolyam

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Témakör Éves óraszám

Szolgáltatás etika 18

Kommunikáció a szolgáltatásban 18

Összesen 36

Témakör Éves óraszám

Vállalkozási alapismeretek a szépségiparban 18

Munkajogi alapismeretek 9

A válalkozás üzemeltetésének gyakorlata 9

Összesen 36

Évfolyam 11. évfolyam

Ágazat : Szépészet

Tantárgy: Vállalati kultúra

Évfolyam 11. évfolyam

Tantárgy: Viselkedéskultúra

Ágazat : Szépészet

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Témakör Éves óraszám

Újkor, Amerika felfedezése 3

Modern kor 3

Első világháború, gazdasági világválság 3

Második világháború 3

40-50 évek divatja 3

60-70 évek divatja 3

80-90 évek divatja 3

2000 - napjainkig 8

Szabadsáv 2

Összesen 31

Témakör Éves óraszám

Munkavédelem fogalma, célja, alapkérdései 10

Munkabiztonság 5

Munkaegészségügy 7

Kockázatelemzés, kockázatértékelés 1

Tűzvédelem 3

Környezetvédelem 5

Összesen 31

Évfolyam 12. évfolyam

Ágazat : Szépészet

Tantárgy: Munka- és környzetvédelm

Évfolyam 12. évfolyam

Ágazat : Szépészet

Tantárgy: Modern divatirányzatok

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

e. gy. e. gy.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

1

Információtechnológiai alapok

5

Információtechnológiai gyakorlat

4

Munkaszervezési ismeretek

2

Munkaszervezés gyakorlat 4

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

10

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

18

Hálózati ismeretek I. 10

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

16

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás 1

11498-12 Foglalkoztatás I.Elhelyezkedést- munkavállalást segítő idegen nyelv

7

Hálózati operációs rendszerek

11

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat

16

Hálózati ismeretek II. 12

Hálózati ismeretek II. gyakorlat

14

IT hálózat biztonság 4

IT hálózat biztonság gyakorlat

5

Összesen 28 42 35 35

Összesen 70 70

10815-12

10826-12

10817-12

10827-12Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

Ciklus óraszám

TantárgyakSzakmai

követelménymodulok

1/13 5/13 és 2/14

Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

13/B

Informatikai rendszergazda

ÓRATERV

Szakközépiskola 13-14. évfolyam

Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

10828-12

Információtechnológiai alapok

Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

54 481 04

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

e. gy. e. gy. e. gy.

Idegen nyelv Szakmai idegen nyelv 8 8 8

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1 1

11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 4 4

IT alapok 4

IT alapok gyakorlat 6

Hálózatok I. 6

Hálózatok I. gyakorlat 12

Programozás 8

Programozás gyakorlat 20

11999-16 Informatikai szakmai angol nyelv

IT szakmai angol nyelv 6

Linux alapok

Linux alapok gyakorlat

Irodai szoftverek

Irodai szoftverek gyakorlat

Hálózatok II. 8 8

Hálózatok II. gyakorlat 16 16

IT hálózat biztonság 3 3

IT hálózat biztonság gyakorlat 6 6

Szerverek és felhőszolgáltatások

6 6

Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat

18 18

Összesen 32 38 30 40 30 40

Összesen 7070 70

1/13 2/14

Informatikai rendszerüzemeltető

Szakmai követelménymodulok

12010-16Nyílt forráskódú

rendszerek kezelése

Ciklus óraszám

5/13Tantárgyak

ÓRATERV

12008-16Irodai szoftverek haladó

szintű használata

12013-16Hálózati operációs

rendszerek és felhőszolgáltatások

Szakgimnázium 13-14. évfolyam

Hálózati ismeretek II.12003-16

Információtechnológiai alapok

54 481 06

10815-16

11997-16

Programozás és adatbázis-kezelés

Ciklus óraszám

11625-16

Hálózati ismeretek I.

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Fodrász

e. gy. e. gy. e. gy.

Idegen nyelv Szakmai idegen nyelv 8 8 8

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1 1

11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 4 4

Szakmai ismeretek 1

Alkalmazott biológia 2

Alkalmazott kémia 4

Művészeti ismeretek 1

Fodrász szakmai gyakorlat 1. 6

Szakmai ismeretek 1

Művészeti ismeretek 3

Fodrász szakmai gyakorlat 2. 10

Szakmai ismeretek 4

Anyagismeret 4

Fodrász szakmai gyakorlat 3. 26

Szakmai ismeretek 5 5

Anyagismeret 5 5

Művészeti ismeretek 3 3

Fodrász szakmai gyakorlat 4. 42 42

Szépségszalon üzemeltetése Munkavédelem és marketing 2 2

Összesen 28 42 28 42 28 42

Összesen

ÓRATERV

70

Ciklus óraszám

Tantárgyak

70 70

Fodrász manuális alapműveletek

Férfi frizurakészítés

Fodrász vegyszeres műveletek

Női frizurakészítés

Szakmai követelménymodulok 5/13. 2/14.

Szakgimnázium - szakképzés

54 815 01

1/13.

2 éves képzés1 éves képzés

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Fodrász

e. gy. e. gy. e. gy.

Idegen nyelv Szakmai idegen nyelv 8 8 8

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1 1

11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 4 4

Szakmai ismeretek 2. 2

Alkalmazott biológia 2

Alkalmazott kémia 3

Művészeti ismeretek 1. 1

Fodrász szakmai gyakorlat 1. 7

Szakmai ismeretek 3. 2

Anyagismeret 1. 2

Művészeti ismeretek 2. 2

Fodrász szakmai gyakorlat 2. 14

Szakmai ismeretek 4. 7

Anyagismeret 2. 6

Fodrász szakmai gyakorlat 3. 6 14 6

Szakmai ismeretek 5. 5 5

Anyagismeret 3. 5 5

Művészeti ismeretek 3. 3 3

Fodrász szakmai gyakorlat 4. 36 36

11709-16Szépségszalon üzemeltetése Munkavédelem és marketing 2 2

Összesen 28 42 35 35 28 42

Összesen

Szakgimnázium - szakképzés

54 815 01

1/13.

2 éves képzés1 éves képzés

ÓRATERV

70

Ciklus óraszám

Tantárgyak

70 70

Fodrász manuális alapműveletek

Férfi frizurakészítés

Fodrász vegyszeres műveletek

Női frizurakészítés

11707-16

új

5/13. 2/14.

11706-16

11708-16

11705-16

Szakmai követelménymodulok

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Szakközépiskola 9-11. évfolyam

Közismereti képzés

Tantárgy

Óraszám / ciklus

9. 10. 11.

évfolyam évfolyam évfolyam

Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom 4 4 2

Idegen nyelv (angol/német) 4 4 6

Matematika 6 3 3

Társadalomismeret 4 3

Természetismeret 8

Testnevelés és sport 6 6 6

Informatika 2

Osztályközösség-építés 2 2 2

Közismereti összesen 36 22 19

Összesen 70 70 70

Összefüggő gyakorlat 140 140

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Női szabó - új

elm. gyak. elm. gyak. elm. gyak.

105500-16Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

1

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 4

Ruhaipari anyag- és áruismeret 2 1 1

Anyagvizsgálatok gyakorlat 1 1

Ruhaipari gyártáselőkészítés 1 1 1

Szakrajz 2 2

Szakrajz gyakorlat 1 3

Számítógépes ruhaipari gyártáselőkészítés gyakorlat

1 1 1

Textiltermékek szabásminta készítése

2

Ruhaipari gépek üzemeltetése 1 1

Textiltermékek gyártástechnológiája

2 1

Textiltermékek készítése gyakorlat

8

Lakástextíliák gyártástechnológiája

2

Lakástextíliák készítése, javítása gyakorlat

6

Női ruhák szerkesztése, modellezése

2 4

Női ruhakészítés gyártástechnológiája

4 4

Női ruhák értékesítése 1 1

Női ruhák szerkesztése, modellezése gyakorlat

4 8

Női ruhák készítése gyakorlat 26 25

13 21 13 35 16 3551

10120-12Női ruhák készítése és értékesítése

Szakmai összesen 34 48

10115-16Textiltermékek összeállítása

10118-16 Lakástextíliák készítése

10114-16Ruhaipari

gyártmánytervezés

Ruhaipari anyagvizsgálatok

10113-16

TantárgyakKövetelménymodulok

Szakképzés - 9-11. évfolyamÓRATERV

Óraszám / ciklus

9. 10. 11.Modul szám évfolyam évfolyam évfolyam

34 542 06

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Asztalos

elm. gyak. elm. gyak. elm. gyak.

11500-12Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

1

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 4

Biztonságos munkavégzés alapjai 2

Biztonságos munkavégzés gyakorlata

2

Faipari szakmai és gépismeret 4

Faipari szakmai gyakorlat 14

Asztalosipari szerelési ismeretek 2

Asztalosipari szerelési gyakorlatok

5 6 7

Szerkezettan-szakrajz és technológia

3 6 7

Asztalosipari szakmai gyakorlat 21 20

Gépkezelési ismeretek 2 2

Gépkezelési gyakorlat 8 8

Faipari szakrajz 2

Gyártáselőkészítési ismeretek 1 3 2

13 21 13 35 16 35

TantárgyakKövetelménymodulok

Szakképzés - 9-11. évfolyamÓRATERV

Óraszám / ciklus

9. 10. 11.Modul szám évfolyam évfolyam évfolyam

34 543 02

10227-12Biztonságos munkavégzés

Alapvető tömörfa megmunkálás

10225-12 Asztalosipari szerelés

10226-12Asztalosipari termékek gyártása

10224-12

10228-12 Gépkezelés

10229-12Gyártáselőkészítés feladatok

Szakmai összesen 34 48 51

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Villanyszerelő

elm. gyak. elm. gyak. elm. gyak.

11500-12Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

1

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 4

Műszaki informatika 4

Műszaki ismeretek 5

Műszaki gyakorlatok 6

Szakmai alapismeretek

Épületvillamossági szerelés 3 6

Épületvillamossági szerelés gyakorlata

9 31

Épületvillamossági mérések gyakorlat

2 4

Vállalkozási ismeretek 1 1

Ipari elektronika 2

Elektrotechnikai számítások 3 2

Villamosipari anyagismeret 1 2

Villamos gépek és berendezések 6

Villamos műszaki ábrázolás 2 2

Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének

35

13 21 13 35 16 35

34

10007-12

Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése

10024-12

TantárgyakKövetelménymodulokModul szám

Épületvillamossági szerelés

10023-12

Szakképzés - 9-11. évfolyamÓRATERV

Óraszám / ciklus

9. 10. 11.

34 522 04

évfolyam évfolyam évfolyam

Informatikai és műszaki alapok

48 51Szakmai összesen

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő

elm. gyak. elm. gyak. elm. gyak.

11500-12Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

1

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 4

Épületgépészeti csővezetékek 4

Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata

10

Épületgépészeti rendszerek 6

Épületgépészeti rendszerek gyakorlata

9 5

Munkavédelem 2

Elsősegélynyújtás gyakorlata 2

Fűtési rendszerek 8 6

Fűtési rendszerek gyakorlata 15 18

Gázvezeték rendszerek 5 5

Gázvezeték rendszerek gyakorlata

15 17

13 21 13 35 16 35

Szakképzés - 9-11. évfolyamÓRATERV

Óraszám / ciklus

9. 10. 11.Modul szám évfolyam évfolyam évfolyam

TantárgyakKövetelménymodulok

34 582 09

10211-12Épületgépészeti rendszerismeret

10214-12

Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelem feladatok

10209-12Épületgépészeti csővezeték-szerelés

10215-12Fűtésrendszer-szerelő feladatok

10216-12Gázvezeték- és rendszerszerelő feladatok

Szakmai összesen 34 48 51

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves

Magyar nyelv és irodalom 6 216 6 186 4 144 4 128 2 72 2 128

Angol nyelv / Német nyelv 6 216 6 186 4 144 4 128 2 72 2 128

Matematika 6 216 6 186 4 144 4 128 2 72 2 128

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 4 144 5 155 3 108 3 96 2 72 2 96

Természetismeret 2 72 1 36 1 36

Informatika 5 180 3 93 2 72 3 96 0 2 96

Földrajz 3 93

Testnevelés 5 180 5 155

Osztályfőnöki 1 36 1 31

Összesen 35 1260 35 1120 18 648 18 576 9 324 10 320

ÓRATERV

Levelező

Óraszám

12. évf. 13. évf.

Esti

12. évf. 13. évf.

Szakközépiskola 12-13. évfolyam /érettségire felkészítés /

Óraszám Óraszám

Nappali

Tantárgyak12. évf. 13. évf.

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Szakközépiskola / 2 éves képzés /

Villanyszerelő

elm. gyak. elm. gyak.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

2

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 4

Műszaki informatika 4

Műszaki ismeretek 5

Műszaki gyakorlatok 6

Épületvil lamossági szerelés 6 5

Épületvil lamossági szerelés gyakorlata

30 8

Épületvil lamossági mérések gyakorlat

6 4

Vállalkozási ismeretek 2

Ipari elektronika 2

Elektrotechnikai számítások 4 4

Villamosipari anyagismeret 3 2

Villamos gépek és berendezések 8

Villamos műszaki ábrázolás 2 2

Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata

30

28 42 28 42

Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése

10024-12

Épületvil lamossági szerelés10023-12

70Szakmai összesen

70

Informatikai és műszaki alapok10007-12

Szakképzés - 1-2. évfolyamÓRATERV

Óraszám / ciklus

1. 2.

34 522 04

TantárgyakKövetelménymodulokModul szám évfolyam évfolyam

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Szakközépiskola - felnőttoktatás

Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I.

elm. gyak. elm. gyak.

11871-16 Idegen nyelv és üzleti szaknyelv

Idegen nyelv 10 310

Informatikai alapismeretek 31

Irodai progracsomag használata 93

Internetes kommunikáció 31

11868-16 A vállalkozások működtetése

Vezetői ismeretek 2 62

12 5 372 155

Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II.

elm. gyak. elm. gyak.

11873-16 Idegen nyelv és üzleti szaknyelv II.

Idegen nyelv 10 310

Informatikai alapismeretek 31

Irodai progracsomag használata 93

Internetes kommunikáció 31

1187216 A vállalkozások vezetése Vezetői ismeretek 2 62

12 5 372 155

Szakképzés - 1. évfolyam

Heti óraszám

1.

35 345 01

TantárgyakKövetelménymodulokModul szám évfolyam

ÓRATERV

Éves óraszám

1.

évfolyam

esti

Informatika vállalatvezetőknek I.11870-16 5

ÓRATERV

527Szakmai összesen

17

55 345 01 esti

Modul szám

Követelménymodulok Tantárgyak

Heti óraszám

Éves óraszám

1. 1.

évfolyam évfolyam

527

12059-16Informatika vállalatvezetőknek II. 5

Szakmai összesen

17

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Szociális gondozó és ápoló

elm. gyak. elm. gyak. elm. gyak. elm. gyak.

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság 1 16

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1 16

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 32

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

4 3 56 38

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

3 3 51 48

Monitorozó gyakorlat 3 42

Pszichológiai alapismeretek 4 66

Egészségügyi alapismeretek 6 1 90 16

Ápolási, gondozási alapismeretek 3 51

Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat

4 56

Társadalomismeret 2 16

Klinikai ismeretek 1 4 17 64

Ápolási gyakorlat 2 28

Gondozási ismeretek 3 51

A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

1 14

Szociális munka elmélete 4 48

Szociális munka gyakorlata 1 12

Szociális gondozás 5 64

Szociális gondozás gyakorlata 3 38

Mentálhigiéné 2 32

Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton 2 24

10572-12 Gondozási-ápolási adminisztráció

A szociális adminisztráció 2 32

21 14 26 9 342 196 368 112

évfolyam

Sajátos gondozási feladatok10571-12

A szükségletek felmérése10570-12

Szakképzés - 1-2. évfolyam

Óraszám / ciklus

1. 2.

34 762 01

TantárgyakKövetelménymodulokModul szám évfolyam évfolyam

ÓRATERVFelnőttoktatás - esti

Éves óraszám

1. 2.évfolyam

160

Gondozási-ápolási alapfeladatok10569-12

Összefüggő szakmai gyakorlat538 48035

Szakmai összesen 35

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Villanyszerelő

elm. gyak. elm. gyak. elm. gyak. elm. gyak.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

1 18

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1 16

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 32

Műszaki informatika 2 36

Műszaki ismeretek 3 54

Műszaki gyakorlatok 3 54

Épületvil lamossági szerelés 3 2 54 32

Épületvil lamossági szerelés gyakorlata

17 4 306 64

Épületvil lamossági mérések gyakorlat

2 1 36 16

Vállalkozási ismeretek 1 0

Ipari elektronika 1 16

Elektrotechnikai számítások 1 1 18 16

Villamosipari anyagismeret 1 1 18 16

Villamos gépek és berendezések

3 48

Villamos műszaki ábrázolás 1 1 18 16

Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata

17 272

10 24 13 22 180 432 192 352

612 544

Óraszám / év

1. 2.

évfolyam évfolyam

Felnőttoktatás - esti

Vil lamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése

10024-12

Épületvil lamossági szerelés10023-12

35Szakmai összesen

34

Informatikai és műszaki alapok10007-12

Szakközépiskola - szakképzés - 1-2. évfolyam

ÓRATERV

Óraszám / ciklus

1. 2.

34 522 04

TantárgyakKövetelménymodulokModul szám évfolyam évfolyam

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Tehergépkocsi-vezető

Elm. Gyak. Elm. Gyak.

Alapelvek a közlekedésben 1 8

Infokommunikáció 1 8

Közlekedés-földrajz 1 8

Gépjárművek szerkezettana 5 40

Gépjárművek szerkezettana gyakorlat 2 16

Rakományok rögzítése a közúti szállításban 4 32

Rakodás és rakományrögzítés a közúti szállításban gyakorlat

1 8

Munkavédelmi és tűzvédelmi ismeretek 1 8

Tehergépjárművek karbantartásának és javításának speciális esetei, a nagytestű járművek mozgatásának veszélyei

1 8

Tehergépjárművek karbantartásának és javításának speciális esetei, a nagytestű járművek mozgatásának veszélyei, gyakorlat

1 8

Gépjárművezetők szociális szabályai, tachográf ismeret

2 16

Felelősségi körök az árufuvarozásban 1 8

Az angol vagy német nyelv alapjai 2 16

Tehergépkocsivezetők munkavégzési körülményeinek szakmai nyelvi ismeretei

2 16

Emberi tényezők, Elsősegélynyújtási feladatok, egészségmegőrzés

1 8

Veszélyhelyzetek a közúti forgalomban gyakorlat 1 8

Alapoktatás 1 8

Vezetés forgalomban 3 24

Módszerátadó gyakorlat 3 24

22 12 176 96

ÓRATERV

Felnőttoktatás - esti

Szakképzés - 0,5. évfolyam

TantárgyakKövetelménymoduloModul szám

35 841 02

34

Éves óraszám

1. évfolyam

272

Előírások alkalmazása

12063-16

Szakmai idegennyelvi

ismeretek (válsztható)

Óraszám / ciklus

Összesen

12062-16

12064-16

11976-16

12066-16

1. évfolyam

12065-16

Közlekedési ismeretek

Szerkezeti, üzemeltetési

ismeretek

Rakodás és rakományrögzítés

11747-16 Egészség-, munka -

és tűzvédelem

Tehergépkocsi vezetése

Veszélyhelyzetek12065-16

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

2.6 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, e fejezet rendelkezéseinek betartásával, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak.

Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

A tankönyvrendelés elkészítését iskolánk két pedagógusa a munkaközösségekkel együtt

koordinálja. A tankönyvrendelés összeállításánál az alábbi elveket érvényesítjük:

- pedagógusaink a tankönyvválasztásnál előnyben részesítik az Oktatási Államtitkárság

által kiadott tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket;

- azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben

az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet a tankönyvrendelésbe felvenni;

-a tankönyvrendelésbe a pedagógus csak olyan tankönyv felvételét javasolhatja, amely megfelel az alkalmazott tantervnek, és amelyet a tantárgy tanulása során a tanulók rendszeresen használnak;

-a pedagógiai munka egysége és az iskolán belüli átjárhatóság biztosítása érdekében azon tanulók számára, akik az adott tantárgyat az adott évfolyamon azonos tanterv szerint tanulják, egységesen ugyanazt a tankönyvet kell megrendelni.

A következő tanévben szükséges taneszközökről a májusi szülői értekezleten szóban, az iskola aulájában elhelyezett listán írásban tájékoztatjuk a szülőket. Tájékoztató található a kölcsönözhető tankönyvekről is illetve arról, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak támogatást (ingyenes hozzájutást) a tanulók a tankönyvek megvásárlásához.

Szülők tájékoztatása a tankönyvekről

Az iskola a tanév végén írásban tájékoztatja a szülőket a következő tanévben beszerzésre kerülő tankönyvekről, segédletekről, áraikról.

2.7. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósulásának részletes szabályai

• Tanulási módszerek kialakítása • Kötelességérzet kialakítása • Motiváció megteremtése • Iskolai fegyelem • tanulásszervezés, teljesítmények növelése • Kulcskompetenciák megalapozása • Az együttműködési készség fejlesztése • Az önismeret alakítása • Tanulási stratégiák megválasztása

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

• A kreativitás fejlesztése • A helye magatartásformák megismertetése, gyakoroltatása

2.8. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját az Nkt. 27.§(11) bekezdésben meghatározottak szerint szervezzük.

2.9. Választható tantárgyak, foglalkozások szabályai

Szakgimnáziumban a 12. évfolyam számára a kötelező érettségi tárgyakból /magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol nyelv – német nyelv, szakmai tantárgy/ heti 2 órás, szabadon választható érettségi felkészülési foglalkozást szervezünk.

A szakközépiskola végzős évfolyamán minden szakmában heti 2 órás, szabadon választható szakmai vizsgára való felkészülési foglalkozást szervezünk.

A szakközépiskola és szakiskola nem végzős évfolyamain szabadon választható korrepetálásokat szervezünk magyar nyelv és irodalomból, matematikából, angol nyelvből, német nyelvből, történelemből és a szakmai tárgyakból.

2.10. A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből az iskola vállalja az érettségire való felkészítést

Kémia, biológia, informatika, testnevelés, szakmai orientációs tárgyak

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

2.11. Az érettségi vizsgatárgyak középszintű érettségi vizsga témakörei

Magyar nyelv

1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. A nyelvi szintek 6. A szöveg 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés

Irodalom

1. Petőfi Sándor életműve 2. Arany János életműve 3. Ady Endre életműve 4. Babits Mihály életműve 5. Kosztolányi Dezső életműve 6. József Attila életműve 7. Balassi Bálint művészi portréja 8. Csokonai Vitéz Mihály művészi portréja 9. Berzsenyi Dániel művészi portréja 10. Kölcsey Ferenc művészi portréja 11. Vörösmarty Mihály művészi portréja 12. Jókai Mór művészi portréja 13. Mikszáth Kálmán művészi portréja 14. Móricz Zsigmond művészi portréja 15. Szabó Lőrinc művészi portréja 16. Radnóti Miklós művészi portréja 17. Weörws Sándor művészi portréja 18. Ottlik Géza művészi portréja 19. Márai Sándor művészi portréja 20. Pilinszky János művészi portréja 21. Zrínyi Miklós művészi látásmódja 22. Jókai Mór művészi látásmódja 23. Krúdy Gyula művészi látásmódja 24. Karinthy Frigyes művészi látásmódja 25. Kassák Lajos művészi látásmódja 26. Illyés Gyula művészi látásmódja 27. Radnóti Miklós művészi látásmódja 28. Szabó Lőrinc művészi látásmódja 29. Németh László művészi látásmódja 30. Örkény István művészi látásmódja 31. Nagy László művészi látásmódja 32. Nemes Nagy Ágnes művészi látásmódja 33. Szilágyi Domokos művészi látásmódja 34. A kortárs irodalomból legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése 1980-tól

napjainking tartó időszakból.

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

35. Világirodalom 36. Színház és dráma 37. Az irodalom határterületei (népköltészet, műköltészet, folklór). 38. Regionális kultúra (interkulturalitás) 39. Szépirodalmi alkotások gondolatai, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek

összevetése. 40. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése 41. Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. 42. A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

Történelem

1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháború összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A mai magyar társadalom és életmód

Matematika

1. Halmazelmélet 2. Logika 3. Logikai műveletek 4. Fogalmak, tételek, Bizonyítások a matematikában 5. Kombinatórika 6. Gráfok 7. Számfogalom 8. Számelmélet 9. Algebrai kifejezések, műveletek 10. Hatvány, gyök, logaritmus 11. Egyenletek, egyenlőtlenségek 12. Függvények függvények grafikonjai, függvény transzformációk 13. Függvények jellemzése 14. Sorozatok 15. Alapfogalmak, ponthalmazok 16. Geometriai transzformációk 17. Síkgeometriai alakzatok 18. Háromszögek 19. Négyszögek 20. Sokszögek 21. Kör 22. Térbeli alakzatok 23. Kerület-, terület-, felszín és térfogatszámítás 24. Vektorok

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

25. Trigonometria 26. Koordináta-geometria 27. Leíró statisztika 28. Valószínűség-számítás

Idegen nyelv

1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika

1. A kvantumfizika elemei 2. Az atommagban lejátszódó jelenségek 3. Sugárvédelem 4. Gravitáció 5. A csillagászat elemeiből 6. Személyiségek 7. Elméletek, felfedezések, találmányok

Kémia

1. Atomok és ionok 2. Molekulák és összetett ionok 3. Mennyiségi alapismeretek 4. Anyagi halmazok 5. Kémiai reakciók általános jellemzői és csoportosításuk 6. Sav-bázis- és redoxireakciók 7. Elektrokémia 8. Szénhidrogének és halogénezett származékai 9. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 10. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 11. Makromolekulák és építőkövei 12. Fémek 13. Hidrogének, nemesgázok, halogénelemek és vegyületeik 14. Oxigén, kén és vegyületeik 15. Nitrogén, foszfor és vegyületeik 16. Széncsoport elemei és vegyületeik

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Biológia

1. Az élőlények csoportosítása 2. Az állatvilág fejlődésének áttekintése 3. A növényvilág fejlődésének áttekintése 4. Biokémia 5. Sejttan, szövettan 6. Az ember szervrendszerei 7. Genetika 8. Evolúció 9. Ökológia 10. Etológia

Informatika

1. A kommunikáció 2. Információ és társadalom 3. Jelátalakítás és kódolás 4. A számítógép felépítése 5. Az operációs rendszer és főbb feladatai 6. A szövegszerkesztő használata 7. Szövegszerkesztési alapok 8. Szövegjavítási funkciók 9. Táblázatok, grafikák a szövegben 10. A táblázatkezelő használata 11. A táblázatok felépítése 12. Adatok a táblázatokban 13. Táblázatformázás 14. Táblázatok, szövegek, diagramok 15. Problémamegoldás táblázatkezelővel 16. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 17. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 18. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 19. Képernyő és nyomtatási formátumok 20. Kommunikáció az Interneten 21. Weblap készítés 22. Prezentáció (bemutató) 23. Grafika 24. Könyvtárak 25. Dokumentumok 26. Tájékoztató eszközök 27. Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák 28. Elemi algoritmusok típusfeladatokra 29. Rekurzió 30. A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat 31. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban 32. Algoritmusleíró eszközök 33. Programozási nyelv 34. Programfejlesztői környezet

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Testnevelés

Elméleti ismeretek

1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési- és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok

Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika 2. Atlétika

Futások Ugrások Dobások

3. Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát

4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési- és sportjátékok

Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda

2.12. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei

Az iskolában tanultak rendszeres számonkérése, a diákok beszámoltatása alapvető pedagógiai feladat.

Minden pedagógus jól ismeri a szaktárgy tantervi, szakmai és vizsgakövetelményeit, és képes saját

követelményeit ezek figyelembe vételével és a saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni,

következetesen alkalmazni.

A tanulók tudása tantárgyi, gyakorlati teljesítményeikben realizálódik. Iskolánkban a számonkérés formái:

• Szóbeli feleletek

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

• Írásbeli kis- és nagydolgozatok • Feladatlapok • Tematikus tesztek • Óraközi munka értékelése • Kiviteli rajzok • Gyakorlati oktatásban munkaműveletek, munkadarabok, félévi és év végi ellenőrző munkák

minősége alapján. Írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai

- feladatlap, előre nyomtatott kérdések, feladatok, kiegészítések többnyire egy témakörben (bármely időben szóbeli felelet kiváltásaként)

- felmérő dolgozat, a tananyag pillanatnyi feldolgozási, megértési állapotának mérésére (ezután lehet még a gyenge pontokon gyakoroltatni, felelet értékű)

- témazáró dolgozat összefoglalás, gyakorlás és előzetes időpont egyeztetés után. Pirossal lehet beírni, döntőnek számít jegyek átlagának számításánál, a kerekítésnél.

Egy tanítási napon háromnál több un. nagydolgozattal ne terheljük a tanulókat. Erre az előzetes bejelentéskor fény derülhet, s a következő órára tehetjük át.

A feladatok sorrendjében növekvő nehézségi fokot érdemes tartani.

Az értékelés, pontozás mikéntjét közöljük a tanulókkal, hogy tudják milyen érdemjegyre számíthatnak.

A dolgozatok kijavítására lehetőleg egy héten belül sort kell keríteni, és megfelelő szöveges értékeléssel, dicsérettel, elmarasztalással és tanulságok levonásával kiosztani.

Egy dolgozatra csak egy érdemjegyet adjunk. (kivétel lehet a magyar órán írt fogalmazás)

Havonta legalább egy alkalommal értékeljük a tanulók munkáját vagy dolgozatírás, vagy szóbeli feleltetés formájában.

Egy félévben legalább egyszer minden tanulóra kerüljön sor a szóbeli feleltetéseknél.

Nagyon fontos, hogy a tanuló érdemjegye ne legyen fegyelmezési eszköz!

A félévi és az év végi osztályzatot a szerzett érdemjegyek alapján kell meghatározni.

A szakközépiskola 10. évfolyamán a szaktanár „kisérettségit” tarthat. A tanulók és szüleik ilyen irányú tájékoztatására már a tanév elején, illetve az első szülői értekezleten kerüljön sor.

A tanuló részvétele ezeken kötelező. Az itt szerzett érdemjegy súlyozottan (kétszeresen) kerüljön a jegyek

átlagába.

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei, korlátai.

A felkészülést segíti a tanulóknak adott házi feladat. Ezek minőségét és mennyiségét a szaktanárok

állapítják meg, tantárgyuk jellegzetességének függvényében.

Javasolt viszont, hogy ne adjunk túl sok házi feladatot, mert a tanuló elveszíti a kedvét a gyakorláshoz. A házi feladatok értékelése, szerepe a tanulók minősítésében:

♦ a feladott házi feladatok t elkészítését a szaktanár ellenőrzi. ♦ ha a tanuló a gyakorlásra szánt házi feladatait többször nem készíti el, úgy a szülőket

ellenőrző könyvön keresztül, levélben tájékoztatni kell. A feladatok rendszeres elvégzése vagy el nem végzése a tanuló szorgalmának értékelését, félévi és tanév végi tantárgyi jegyét is befolyásolja pozitív/negatív irányban

A magatartás iskolai minősítése:

Példás a tanuló magatartása:

♦ pozitív hatást gyakorol a közösségére ♦ vállalja az iskola követelményeit, társaival is igyekszik betartatni ♦ kezdeményező, közösségi feladatokat vállal, azt jól látja el. ♦ segítőkész, társait buzdítja, szükség esetén segíti. ♦ felnőttekkel, diáktársaival tisztelettudó, udvarias. ♦ nincs igazolatlan mulasztása.

Jó:

♦ az osztályközösség életében részt vesz, de nem alakítja. ♦ a házirend szabályait megtartja. ♦ viselkedésére nincs panasz. ♦ nem kezdeményez, a jó ötleteket támogatja. ♦ együtt érző, de nem segítőkész. ♦ a viselkedési szabályokat betartja, de közömbös.

Változó:

♦ nem árt a közösségnek, de nem lehet rá számítani ♦ a követelményeket többé-kevésbé teljesíti. ♦ hajlamos az iskolai fegyelem megsértésére. ♦ sodródik a közösség mellett. ♦ társaival, felnőttekkel néha udvariatlan, durva.

Rossz:

♦ a közösség követelményeit nem fogadja el. ♦ az iskolai fegyelmet megsérti, bomlasztja. ♦ a közösségi célokkal szemben áll. ♦ önző, másokkal nem törődik. ♦ társaival, felnőttekkel a hangvétele meggondolatlan, durva.

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

A magatartás minősítését a tanév közben kapott jutalmazások, büntetések is befolyásolják. Tantestületi állásfoglalás szerint :

o a nevelőtestületi, az igazgatói dicséret a minősítést pozitív irányban befolyásolja. o a tanulók diák-önkormányzati szerepvállalása, iskolai rendezvényeken való aktív

közreműködés, kiemelkedő sport-és versenyeredmények a magatartás minősítését szintén pozitív irányban befolyásolják.

o fegyelmi büntetés után a tanuló magatartásának minősítése: rossz. o Ha a tanuló igazolatlan mulasztása meghaladja a 10 órát, a magatartásának

minősítése : nem lehet változónál jobb.

A szorgalom fő minősítési szempontjai:

Példás a tanuló szorgalma:

• munkája pontos, rendszeres, megbízható. • minden tárgyban igyekszik jól végezni feladatait, az őt érdeklő területeken többet vállal. • kötelességtudata magas fokú, készül, érdeklődő. • képességeinek megfelelően a maximumot nyújtja.

Jó:

• feladatait általában becsületesen elvégzi. • az őt nem érdeklő területeken gyengébben teljesít. • képességeit nem teljesen használja ki, néha hajlamos a lazításra. • érdeklődése megmarad az iskolai keretek közt.

Változó:

• munkája ingadozó, megbízhatatlan, időszakonként aktív. • önállótlan, bíztatást, ellenőrzést igényel feladatainak elvégzésében. • esetenként figyelmetlen, pontatlan. • munkája változékony, szétszórt.

Hanyag:

• figyelmetlenül dolgozik, hanyag, megbízhatatlan. • munkavégzésre csak erős ráhatással hajlandó. • kötelességérzet csekély. • érdektelen, közönyös .

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

2.13. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Iskolánk csoportbontást alkalmaz az idegen nyelvi képzés esetében, ahol a két oktatott nyelv angol, illetve német nyelv. Ennek meghatározása az általános iskolában tanult idegen nyelv alapján történik, illetve bizonyos szakmák esetén adott a tanult idegen nyelv. Csoportbontás lép még föl az informatika tantárgy esetében a tanulói létszám alapján, illetve a gyakorlati szakmai orientációs tantárgyak esetében.

2.14. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

A településünkön élő nemzetiségek kultúrájával kapcsolatos tananyag elsajátításának

célja, hogy a tanulók

- megismerkedve a kisebbségek történetével, kultúrájával, esetleg nyelvével, könnyebben

szoknak majd hozzá, könnyebben adaptálódnak Európa nyelvi és kulturális színességéhez,

- megismerve a szomszédságban élő többi népcsoport kulturális értékeit személyiségformáló élmény, érdeklődővé és nyitottá tesz az ismerttől valamely tekintetben eltérő kultúrák iránt.

A településen élő nemzetiségek kultúrájának elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

- a tanulók ismereteket szerezzenek a településen élő nemzetiségek kultúrájáról;

- az iskola kapcsolatot építsen ki a helyi kisebbségi önkormányzatokkal.

A nemzetiségi kultúra elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

- a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY

történelem

- nemzetiségek Magyarországon

A kapcsolódó ismeretek tantárgyankénti és évfolyamonkénti

megjelenését a pedagógiai program mellékletét képező tantervek tartalmazzák.

- osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott nemzetiségi ismeretek:

A nemzetiségek kultúrájával kapcsolatos egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

- iskolánk részt vesz a helyi kisebbségi önkormányzatok kulturális programjain, ünnepségein.

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

2.15. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Elsősorban az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérje:

• kardió – respiratorikus állóképességet • erőt • izomerő állóképességet • testösszetételt

A tanulók felmérése minden osztályban évente kétszer (november, április) történik.

2.16. Az egészségnevelési és környezetnevelési elvek

Egészségnevelési elvek:

Az iskolánkba járó tanulók nagy része hátrányos helyzetben végzi tanulmányait. A helyzetük a család, a környezetük gazdasági, szociális, kulturáltságbeli feltételeiből fakad. A diákok egészségével, mentális helyzetével kapcsolatos gondokat is magukkal hozzák. Nagy iskolai feladat az egészség megőrzése, felügyelete, az ez irányú nevelésük, formálásuk, a káros szenvedélyek elleni fellépés, a felvilágosító tevékenység.

Tesztek Teszteredmény

Ülésben előrenyúlás / hajlékonyság /

Helyből távolugrás / exploziv erő /

Felülések / törzserő /

Függés hajlított karral / funkcionális erő /

Ingafutás / futási gyorsaság, fürgeség /

Ingafutás / kardio-respiratorikus állóképesség /

Eredménylap

Korcsoport: …………... Nem: ……………... Szül. év: ………………….

Testmagasság: ……….. Testsúly: …………….

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Környezetnevelési elvek:

Hosszú távú célunk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

- a környezettudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és

életvitelt;

- a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát

- a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését,

- a rendszerszemléletet;

- tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;

- az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszerek.

2.17. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az iskola indítása óta folyik a hátrányos és veszélyeztetett tanulókat segítő ifjúságvédelmi tevékenység. Ezt a munkát a mindenkori ifjúságvédelmi felelős fogja össze, irányítja.

A feladat szerteágazó, az egész iskolára kiterjedő. Megkívánja a tanulók alapos ismeretét. Észre kell venni a tanulók személyiségének alakulása során jelentkező zavarokat, egészségügyi problémákat, a családban jelentkező gondokat.

A veszélyezettség lehetséges okai

• családi háttér • környezeti okok ( baráti kör) • egészségügyi okok (szenvedélybetegségek: alkohol, drog, illetve mentális betegségek).

Az ifjúságvédelmi felelős kapocs a helyi önkormányzat és az iskola között, közvetít az önkormányzat és a szülő között. A különböző fórumokon részt vesz, az ott szerzett ismereteket továbbítja a tantestületnek, a szülői testületnek. Esetenként eljár kollégiumi elhelyezési ügyekben. Az érintett tanulóval, szülővel igyekszik kellő tapintattal eljárva,

személyiségi jogaikat tiszteletben tartva a legőszintébb légkört megteremteni.

Feladatainkat az 1997-ben elfogadott Ifjúságvédelmi Törvény valamint a tanulóink összetétele határozza meg.

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján

a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,

b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,

c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le.

(5) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére

harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.

Ha a tanuló – a szülő kérelme alapján – a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak ez hátrányos, akkor az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon

teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét.

2.18. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek

A dicséretek elve: A kimagasló teljesítményt értékeljük, elismerjük és ezzel motiválunk.

Célja az értékek elismerése, a tanulói személyiség pozitív megerősítése, példaként állítása iskolai közösségünk elé.

Azokat a tanulókat, akik a tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítik, az iskola jó hírét – tanulmányi, sport, kulturális, diákmozgalmi tevékenységükkel – növelik, jutalomban részesítjük.

A jutalmazás formái:

• szaktanári szóbeli dicséret • szaktanári írásbeli dicséret • osztályfőnöki szóbeli dicséret • osztályfőnöki írásbeli dicséret • igazgatói szóbeli dicséret • igazgatói írásbeli dicséret • nevelőtestületi dicséret a tanulóifjúság előtt

A tanulói teljesítmény elismerése mellé a diákok – a mindenkori anyagi lehetőségek figyelembevételével – oklevelet, tárgyjutalmat, pénzjutalmat stb. kaphatnak.

A jutalmazásokat az ellenőrzőn kívül az osztálynapló megjegyzési rovatában is rögzíteni kell.

A tanuló kiemelkedő tantárgyi, tanulmányi teljesítményét a félév és tanév végi értékeléskor nevelőtestületi dicsérettel lehet elismerni. Az egész tanévre vonatkozó fenti dicséretet a bizonyítvány és a törzslap jegyzet rovatában rögzíteni kell.

A fegyelmi büntetések

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV

Aki az oktatási törvényben, az iskola pedagógiai programjában, a házirendben megfogalmazott kötelességeit megszegi, az esemény súlyának megfelelő büntetést kap.

Fegyelmi intézkedések

• szaktanári figyelmeztetés szóban • szaktanári figyelmeztetés írásban • osztályfőnöki figyelmeztetés szóban • osztályfőnöki figyelmeztetés írásban • osztályfőnöki intés szóban • osztályfőnöki intés írásban • osztályfőnöki megrovás szóban • osztályfőnöki megrovás írásban • igazgatói figyelmeztetés írásban • igazgatói intés írásban

Fegyelmi büntetések (a tantestület adja)

• megrovás • szigorú megrovás • áthelyezés párhuzamos osztályba • áthelyezés más iskolába • kizárás az iskolából (tanköteles tanulók esetén nem alkalmazható)

A fegyelmező intézkedésekről és a büntetésről a tanuló gondviselőjét írásban értesíteni kell.

A fegyelmi büntetések meghozatala előtt a jogszabályban rögzített módon fegyelmi eljárást kell folytatni.