pedagógiai program · web viewa szakképző iskolák osztályaiban egy idegen nyelv tanulása...
TRANSCRIPT
Pedagógiai program
1
2016
Pécsi Szakképzési Centrum Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma
Pécsi Szakképzési Centrum
Pollack MihálySzakgimnázium, Szakközépiskola és
Kollégium
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2016.
2
Tartalomjegyzék
Az intézmény legfontosabb adatai.......................................................................5I.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei..................6I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok..................9I.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv.................................................................................................................14I.5. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok....................................................................................15I.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai.................................................................17I.7...................................................................................................................18. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje....................................................................................................18I.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje.....................................................................................19I.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái............................................................................21I.10. Tanulmányok alatti vizsgák és alkalmassági vizsga szabályai. Szóbeli felvételi vizsga követelményei........................................................................22I.11. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései.................................................................25
II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE.....................................................................27II.1. A választott kerettanterv megnevezése..................................................27II.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások.....................................................................................28II.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, segédletek és kiválasztásának elvei...............................................................................................................32II.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógia feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai...........................................................36II.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja.......37II.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógus választás szabályai.....................................................................38A szakképző iskolák osztályaiban egy idegen nyelv tanulása kötelező. A 9. évfolyamra beiratkozáskor kell a tanulónak a szülővel egyetértésben nyilatkoznia, hogy az angol, vagy a német nyelvet választja, melyet középfokú tanulmányai során, a helyi tantervben meghatározott ideig tanulja. Szakközépiskolában, szakgimnáziumban - mivel az idegen nyelv, kötelező érettségi vizsgatárgy – ajánlott az általános iskolában már tanult idegen nyelv folytatása.......................................................................................................38
3
II.7. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése................................38II.8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei.......................................................................................................40II.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei.................62II.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei...........71II.11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag...........................73II.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek..........74II.13. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek...................................75II.14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések.........79II.16. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek.....................84
III. SZAKMAI PROGRAM..................................................................................87III.1. Az iskola szakképzési rendszerének ismertetése:.................................87III.2. Az iskolánkban végezhető szakképesítések a 2016 szeptemberében induló képzések alapján:...............................................................................90III.3. A szakképzések szakmai tantárgyainak óratervei a 2016 szeptemberében induló képzések alapján:....................................................92III.4. A tanulók értékelésére és továbbhaladására vonatkozó előírások:.....104III.5. Összevont tantárgy osztályzatok, évfolyamonként..............................107
4
Az intézmény legfontosabb adatai
A köznevelési intézmény1. Hivatalos neve: Pécsi Szakképzési Centrum Pollack Mihály
Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma2. Feladatellátási helye: 7622 Pécs, Batthyány utca 1-3.
2.1. Székhelye: 7622 Pécs, Batthyány utca 1-3. (HRSZ:19108)2.1.1. telephelye(i): 7621 Pécs, Jókai utca 8. (Kollégium és konyha,
HRSZ:185772.1.2. 7621 Pécs, Dischka Győző utca HRSZ: 18603(Sportpálya és
öltöző)3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: Nemzetgazdasági Minisztérium
Budapest4. Típusa: szakgimnázium, szakközépiskola, kollégium5. OM azonosító: 2030496. Honlap: www.pollack.hu
Az intézmény tevékenységére vonatkozó, a fenntartó által meghatározott további adatokat az alapító okirat tartalmazza.
A pedagógiai program előkészítésének törvényi háttere
2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2013. évi LXXVII törvény a felnőttképzésről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről – módosítva 2012.
évi CXXV. törvény szerint 23/2004 (VIII. 27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola
tankönyvellátási rendjéről + 17/2004. (III.12.) EMMI rendelet a tankkönyvé, a pedagógus kézikönyvé nyilvánítás, tankönyv támogatás, iskolai tankönyvellátás rendje
20/2012 (VIII. 31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatához
1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről – és a 2011. évi XLI. törvény
26/1997. (IX. 03.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 150/2012. (VII. 06.) Kormányrendelet az OKJ-ről és az OKJ
módosításának eljárás rendjéről Hatályos kormányrendeletek a szakképesítések szakmai és
vizsgakövetelményeiről minisztériumonként: BM, EMMI, EÜM, FVM, GKM, HM, IRM, KVVM, MEHVM, NEFMI, NGM, OKM, ÖM, ÖTM, PM, SZMM, VM
23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet módosításáról A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012.
(XII. 21.) módosított EMMI rendelet
5
4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról
100/1997 (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
315/2013 (VIII. 28.) Kormányrendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól
243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról
6
I.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei
Általános pedagógiai alapelveinkIskolánk és kollégiumunk valamennyi alkalmazottja a mindennapi nevelő-oktató
munkáját a következő alapelvek szerint végzi:
nevelő-oktató munkánk középpontjában a tanuló áll,
a pedagógiai tevékenységünkben a nevelés a meghatározó, mely
alapvetően áthatja az oktatási folyamatot,
intézményünk nyitott a társadalom, a pedagógia, a gazdaság, a
tudomány, a technika, az intézményrendszer változásaira, fejlődésére,
ahhoz – hagyományaival összhangban – tudatosan alkalmazkodik,
megbízható, hiteles,
tanárai pozitív gondolkodásúak, innovatív készséggel rendelkeznek,
amelyet érvényre juttatnak pedagógiai gyakorlatukban,
hagyományait, kultúráját, referenciáit ápolja, fejleszti,
a teljesítményért kölcsönös felelősséget vállaló tanárok és diákok
közössége.
A nevelő-oktató munka céljai
a közoktatás területén magas színvonalú pedagógiai munka, az
érettségi tárgyakból eredményes felkészítés, minél sikeresebb
érettségi vizsga közép és emelt szinten,
a szakmai tantárgyak tudásterületeinek kompetencia alapú oktatása,
eredményes felkészítés a szakmai vizsgákra,
olyan közismereti és szakmai alapképzés biztosítása, mely alapján
tanulóink sikeresen folytathatják tanulmányaikat a felsőfokú
oktatásban,
hatékony nyelvoktatás biztosítása az építőipari, vegyész,
környezetvédelmi, földmérési és térinformatikai szaknyelvek területén
is,
az általános informatikai alapoktatás színvonalának folyamatos
emelése, a szakmai informatikai képzés területén pedig olyan
kompetenciák kialakítása, melyek a jól konvertálhatóak a
munkaerőpiacon,
7
szakképzési profilunknak megfelelően természeti és épített
környezet, megismertetése, környezettudatos magatartás kialakítása,
a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő, szociális
hátránnyal induló, tanulási kudarcoknak kitett tanulók
esélyegyenlőségének biztosítása,
a tehetség és képesség felismerése és tudatos fejlesztése,
a testi és lelki egészség védelme, az egészséges és kulturált életmód
igényének kialakítása,
A nevelő-oktató munka feladatai a ránk bízott fiatalokban segítsük kialakulni a helyes értékrendet:
tanulják meg tisztelni a másikat, becsüljék meg a munkát, kapjon rangot
a tudás, a tanulás, a szorgalom, a kulturált viselkedés, az egészséges
életmód. Az egyéni érdekeken túl legyen érték az iskoláért, a tágabb
közösségért végzett munka.
Az iskolán belül a magatartási problémák enyhítése együttműködve a
szülői közösséggel és a diákönkormányzattal.
Olyan korszerű szakmai kompetenciák elsajátítását biztosítjuk,
melyekkel a munkaerőpiacon sikeresen jelenhetnek meg.
Folyamatosan fejlesztjük pályázatok segítségével nemzetközi
kapcsolatainkat, melyeknek keretén belül kölcsönös szakmai
gyakorlatokat szervezünk, és így tanulóink lehetőséget kapnak szakmai
ismereteik kipróbálására, bővítésére.
A nevelő–oktató munka eszközei, eljárásaiIntézményünk nevelő-oktató munkájának céljait és a célok elérése érdekében
megfogalmazott feladatokat csak tudatosan alkalmazott eljárásmódokkal és
ennek megfelelően megválasztott eszközökkel érhetjük el, valósítjuk meg.
Az alkalmazott pedagógiai eszközöknek, eljárásoknak arra kell
összpontosulniuk, hogy elősegítsék, biztosítsák a tanuló önálló tanulását és ezt
a tevékenységet segítő szaktanári munkát. Az önálló tanulás legfontosabb
eszközei:
a pozitív motivációk túlsúlyának megjelenése,
8
a kooperatív tanulási módszerek alkalmazása,
a tanulói teljesítmény értékelések különböző formáinak használata,
a jutalmazások erkölcsi és anyagi eszközeinek széleskörűvé tétele
a tanulmányi versenyeken, humán és műszaki hónapok
rendezvényein, pályázatain
asszertív kommunikáció
értelmezési nehézségeket feloldó stratégiák alkalmazása,
a kognitív, nyelvi, szociális és szakmai kompetenciák komplexitásának
biztosítása.
I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Iskolánk profiljából adódóan különböző feladatok hárulnak ránk az oktatás és a
nevelés területén egyaránt A különböző szociokulturális háttérrel rendelkező
tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az
esélyegyenlőség biztosítására törekszünk.
A célkitűzésekben, alapelvekben megfogalmazottak alapján a következő
személyiségjegyek fejlesztését emeljük ki: önismeret, önbecsülés; mások megbecsülése; alkalmazkodóképesség; felelősségérzet; siker és kudarctűrés; együttműködés; kreativitás; empátia; tolerancia; beszédkészség; nyitottság.
Az iskolában folyó személyiségfejlesztés nevelési színtereit, szervezeti kereteit
a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények, a szakmai hónapok
programjai, a sportversenyek, a kulturális programok és a diákönkormányzat
szervezései adják.
A Nemzeti alaptanterv és kerettanterv alapján készült helyi tanterv nagyrészt
meghatározza azokat az eszközöket és eljárásokat, melyek nevelési céljaink
elérését - a komplex személyiségfejlesztést - segítik a tanórákon.
A kilencedikes tanulóink számára a tanév első tantárgyi óráin
beilleszkedést segítő, a „pollackos” életet bemutató foglalkozásokat
tartunk. Ezek az órák sűrítve tartalmazzák azokat a módszereket,
melyek a tanév során a személyre szabott fejlesztés és a közösségek
kialakulásának alapjául szolgálnak.
9
Új módszerek bevezetésével lehetőséget adunk az órákon az önálló és
a csoportos munkára. Előtérbe helyezzük az olyan tanítási-tanulási
formákat – kooperatív tanulás -, melyek a diákjaink aktív részvételét
igénylik, így színesebbé teszik a tanulás folyamatát.
Differenciált fejlesztéssel segítjük az egyén előrehaladását, motiválni
kívánjuk a diákokat az önfejlesztésre. A fejlesztő értékelés célja, hogy
ne rombolja a gyengébb képességű tanulók önbecsülését sem és
személyre szóló legyen.
Ösztönözzük diákjainkat a véleménynyilvánításra – ez kitűnő
lehetőség arra is, hogy megtanulják tolerálni egymás véleményét,
szabadon elmondhassák érzéseiket, gondolataikat.
Megköveteljük tanítványainktól a kulturált beszédet és viselkedést. Az
agresszivitás minden megnyilvánulását közösen utasítjuk el. Az iskola
nevelői tevékenységében törekszik a családi szocializációban
mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas
viselkedési normák elsajátítására, a viselkedési készlet gyarapítására,
a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére,
az illemszabályok betartására.
Törekszünk az értékmegőrző magatartás kialakítására, igényesség
önmagukkal és környezetükkel szemben. Az iskola széles
tevékenységkínálatával, változatos pedagógiai módszereivel,
személyiségfejlesztő oktatásával az élményszerzés örömét szeretné
megvalósítani.
Az oktató-nevelőtevékenységgel szeretnénk kialakítani a konstruktív
szokások (olvasás, munka, kulturált szórakozás, stb.) rendszerét, s azt
tudatosítani, hogy az egyik legfontosabb emberi érték a konstruktív életvezetés. Jól ellátott könyvtár áll a tanulók rendelkezésére.
Feladatunknak tartjuk a munka becsületében való hit kialakítását, a
munka fontosságának tudatosítását. A munkavégzés az ember egész
személyiségét fejlesztő folyamat. Ennek az elfogadtatása és
megerősítése az egyik legfontosabb pedagógiai célunk. Feladatunk a
környezettudatos magatartás kialakítása. Az iskolánk kiterjedt
nemzetközi kapcsolatai révén tanulóinknak módja van
tapasztalatszerzésre, ismereteinek kipróbálására.
10
Változó világunkban fontos a problémaérzékenység kialakítása a
társadalmi jelenségek és problémák iránt. Így elengedhetetlen az
alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek
megismertetése.
A szabadidős tevékenységek és a tanórán kívüli elfoglaltságok teret
adnak az egyéni képességek kibontakoztatásra, illetve a szabadidő
kulturált eltöltésére.
Kiemelt kom petenc iafejlesztési ter üle tek: anyanyelvi kompetencia idegen nyelvi kommunikáció matematikai kompetenciákhatékony, önálló tanulás. szociális és állampolgári kompetencia kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia esztétikai-művészeti tudatosság
A személyiségfejle sztés terüle tei: erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására.
nemzeti öntudat, hazafias nevelés
állampolgárságra, demokráciára nevelés önismeret és társas kultúra családi életre nevelés a testi és lelki egészségre nevelés felelősségvállalás másokért, önkéntesség fenntarthatóság, környezettudatosság
pályaorientáció gazdasági és pénzügyi nevelés médiatudatosságra nevelés
a tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban.
Mind a közösségfejlesztés, mind a személyiségfejlesztés, mind az oktatás sike- rének alapja a pedagógustestület műveltsége, intelligenciája, fegyelmezett cél- tudatossága, meleg-megengedő igényessége, humorérzéke, következetessége.E tulajdonságok biztosítják hitelességét.
11
I.3. Egészségneveléssel összefüggő elvek, célok és feladatokDiákjaink többsége vidéki tanuló, a környező településekről és az ország
egyéb részeiről is járnak iskolánkba. Egy részük kiegyensúlyozott,rendezett
családi háttérrel rendelkezik, de sok a hátrányos helyzetű, nehéz anyagi
körülmények között élő gyermek is, főképp a szakiskolások között. Sok a
csonka családban élő gyermek. A hátrányok sok esetben halmozódnak.
A tanulók nagyon eltérő családi környezetből érkeznek az iskolánkba.Több-
ségben tiszta, rendes, tájékozott gyermek, de egyre többször jelentkeznek a
magatartásban megnyilvánuló problémák, amelyek sokszor a családi háttérre
vezethetők vissza. A munkanélküli és a létminimum alatt élő családok száma
is magas.
Az egészségfejlesztési programok megvalósításának felelősei: Iskolavezetés Ifjúságvédelmi felelős Ifjúsági védőnő Ifjúsági orvos Testnevelők Osztályfőnökök
Segítő kapcsolatokIntézményen kívüli segítők
Gyermekjóléti Szolgálat, Pécs Nevelési Tanácsadó, Pécs Gyermek Ideggondozó, Pécs Gyermekklinika, Pécs Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények Baranya Megyei Kórház Drogambulancia, Pécs Kortárs Oktatók Pécsi Egyesülete ÁNTSZ Pécsi Regionális Int. Egészségfejlesztési Osztálya Baranya megyei Vöröskereszt B.M. Rendőrfőkapitányság, Bűnmegelőzési Osztálya
Intézményen belüli segítők ifjúsági orvos ifjúsági védőnő ifjúságvédelmi felelős iskolarendőr
A prevenciós tevékenység belső segítői:
12
Minden pedagógus
A z isk o la e g és z s é gn evelés i é s e g és z sé g f ejles z t és i p r o g r a mja
Alapelv
Az iskolai egészségnevelésnek hozzá kell járulnia, hogy a tanulók kellő
ösztönzést és tudást szerezhessenek az egészséges életvitelhez.
Célok
A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, ennek érdekében kísérjék figyelemmel:
viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását az egészségkárosító magatartásformák elkerülését a betegségeket a korai szűrésen való részvétellel megelőzni tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük
megelőzése érdekében erősítsék a társas- kommunikációs készségeik, és konfliktus kezelési
magatartásformák fejlesztését
Ezen tudás birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására.
Az egészséges életmód, életvitel kialakítása,megtartása szempontjából
lényeges területek, az iskolánk pedagógiai rendszerében, az összes
tevékenységünkbe beépül.
Fontos annak tudatosítása a tanulókban, hogy a testedzés, fontos eszköze a személyiség fejlesztésének és a lelki egészség megőrzésének. Ezért fontos a rendszeres testmozgásra való igény kialakítása.
Az új köznevelési törvény kiemelt figyelmet szentel a rendszeres testmozgásnak. Az iskola megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből heti két órát a tanuló az iskolai sportkör keretein belül való szervezett sportfoglalkozással vagy külső sportegyesületben történő edzésekkel teljesít.Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről.Testnevelési csoportbesorolás:
- Testnevelés óra alól teljesen felmentett- Részlegesen felmentett- Gyógytestnevelésre jár
13
A tanulók fizikai állapotának méréséből adódó tapasztalatok értékelése alapján minden tanévben gyakorlati mozgásprogram készüljön.
Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől.
Hosszútávú célunk, jövőképünk, hogy fizikailag aktív és egészségtudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink.
Olyan egészségfejlesztő program kidolgozása, amelynek eredményeként csökkennek az ártó tényezők és erősödnek a személyiségfejlesztő hatások, melyet a diákok az iskola befejezése után a saját életükben alkalmazni tudnak.
I.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
Biológia és egészségtan tantárgy keretében. Munka-és balesetvédelmi oktatás a szakmai gyakorlatok megkezdése
előtt. Munka és balesetvédelem tantárgy keretében a szakképző
évfolyamokon. Minden tanév első tanítási napján a diákoknak, a pedagógusoknak és a
pedagógiai munkát segítő dolgozóknak munka- és balesetvédelmi oktatást tartunk.
A védőnő elsősegélynyújtó tanfolyamot tart tanórán kívüli foglalkozás keretében a diákoknak.
Az éves munkaterv ütemezése szerint a tanévenként megrendezésre kerülő egészségnap keretében elsősegélynyújtó bemutatókon vesznek részt a diákok.
14
I.5. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
A közösség fejlesztéseA legfontosabb a tanulószemélyiség egészének fejlesztése, melynek
középpontjában az iskola, a tanulás, a közösség elfogadása áll. Az
együttműködési készség, a tolerancia, az önismeret fejlesztése
nélkülözhetetlen az iskolai és az iskolán kívüli életben való aktív, és elfogadható
részvételhez. Az eredményes kommunikációs folyamat nehezen ugyan, de
tanítható ebben a korosztályban is. Egymás igényeinek és szükségleteinek
elfogadása csökkentheti az iskolai konfliktusok számát és az agresszivitás
mértékét.
Az osztályközösség a szociális kompetenciák fejlesztésének és gyakorlásának
fő színtere. Itt gyakorolhatja a tanuló az alapvető társadalmi érintkezési
formákat, például az alá- fölé rendeltségi viszony elfogadását, a felelősség
vállalását, a szolidaritást, az önkéntesség elvének elfogadását. A kellő
önismeret és a társas kompetenciák erősítése segíti a tanulással kapcsolatos
ismeretek elsajátítását is.
Az iskolán belül a magatartási problémák enyhítése, illetve kiküszöbölése
érdekében szorosan együttműködünk a szülői munkaközösséggel, a
diákönkormányzattal.
Kiemelt feladatnak tekintjük az érzelmi intelligencia körébe tartozó képességek
(önismeret, konfliktuskezelés, tolerancia, döntési képesség, szolidaritás)
kialakítását és fejlesztését.
Ennek a személyiség –és közösségfejlesztésnek a nevelési színtereit,
szervezeti kereteit a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények, a
szakmai hónapok programjai, a sportversenyek, a kulturális programok és a
diákönkormányzat szervezései adják.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokNapjainkban az iskola és a társadalom kapcsolatrendszere új és összetett
feladatokat állít a tanár-diák közösség elé. Az iskolánk legfontosabb feladata,
15
hogy felkészítse tanulóit az iskolán kívüli boldogulásra. Ugyanakkor nem
fogadhatjuk tétlenül azokat a negatív irányú értékrendbeli változásokat, melyek
eluralják a mindennapokat és megjelennek az iskola életében is. Számukra a
közösség olyan elsődleges társadalmi csoport, amelyet a tagok közötti tartós
kötődések, az összetartozás tudata, a közös megvalósításában megvalósuló
együttműködés vezet.
A közösségfejlesztés fő területei az iskolában: a tanórák (szaktárgyi órák és
osztályfőnöki órák), a tanórán kívüli foglalkozások (osztály és tanulmányi
kirándulások, szakkörök), diákönkormányzati munka, szabadidős
tevékenységek. Mind a négy terület tevékenyen hozzájárul tanuló közösségi
magatartásának kialakításához, a véleményalkotó, a véleménynyilvánító
képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához, a
másság elfogadásához, az együttérző magatartás kialakulásához.
Iskolai ünnepségeink, osztályszinten kialakult hagyományaink Tanévnyitó
Október 23-i ünnepély
Szecskaavató
Szalagavató
Március 15-ei ünnepély
Ballagás
Tanévzárás
Tanulmányi kirándulásokŐszi 1-2 napos kirándulások a 12. és 13. évfolyam számára: osztályonként
meghatározott időben – tanítási napokon – az osztályfőnökök vezetésével 1-2
napos kirándulások szervezhetők.
1-2 napos tanulmányi kirándulások a 9-11. évfolyam számára: az éves
munkatervben kijelölt időpontokban az osztályfőnökök szervezésében,
osztályonként önálló programmal. A kirándulások célja, hogy szorosabbá
kovácsolódjon az osztályközösség.
16
KarácsonyvárásAz osztályok az osztályfőnökök segítségével feldíszítik a tantermüket,
faliújságot; osztályon belül, tanórai keretek között bensőséges ünnepségeket
tartanak.
I.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
Az osztályfőnöki nevelő munka feladataiLegfontosabb nevelési feladatunk, hogy a különböző szociokulturális háttérrel
rendelkező tanulóink közötti hátrányok feltárásával és kompenzálásával az
esélyegyenlőség biztosítására törekedjünk.
A ránk bízott fiatalokban segítsük kialakulni a helyes értékrendet: tanulják meg
tisztelni a másikat, becsüljék meg a munkát, kapjon rangot a tudás, a tanulás, a
szorgalom, a kulturált viselkedés, az egészséges életmód. Az egyéni érdekeken
túl legyen érték az iskoláért, a tágabb közösségért végzett munka.
Megköveteljük tanítványainktól a kulturált beszédet és viselkedést. Az
agresszivitás minden megnyilvánulását közösen utasítjuk el. Az iskola nevelői
tevékenységében törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok
pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására, a
segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az
illemszabályok betartására.
A cél alapvetően az, hogy az osztályba járó tanulók idővel valódi közösséget
alkossanak, mert ez nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók
iskolával és tanulással kapcsolatos kedvezőtlen attitűdjei megváltozzanak.
Az osztályfőnök feladata, hogy szervezze/biztosítsa az osztályban tanító
tanárok közötti együttműködést – a tanulói személyiség komplex fejlesztése
csak együttes munkával valósítható meg.
17
I.7
. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
Cél:
A hátrányos helyzetből, a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézségekből és a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok
csökkentése.
Kiemelt fontosságú a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy
felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket,
hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és
alkotó egyénekké váljanak.
Feladatok:
A hátrányos helyzetű tanulóknak a vonatkozó törvények értelmében ingyen
tankönyvet biztosítunk.
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatása, nevelése, felzárkóztatása
az iskola Alapító Okiratában megfogalmazott feladatoknak megfelelően történik.
Minden esetben kapcsolattartásra törekszünk a szülőkkel és a segítő
feladatokat ellátó szakmai szervezetekkel.
Tanulási nehézségek esetén rendszeres fejlesztő foglalkozásokat tartunk,
amelyekhez fejlesztési programot készítünk. A foglalkozást erre szakmailag
felkészített szaktanár tartja. A fejlesztés egyénileg vagy kiscsoportban – max. 8
fővel – történik.
A magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulóknak tanórán kívüli
foglalkozásokat tartunk. Fokozottan ügyelünk a szülőkkel és a
szakszolgálattokkal való kapcsolattartásra.
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az integrált oktatás mellett
utazó gyógypedagógus látja el a további fejlesztő tevékenységet.
18
A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek:Minden pedagógus hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy
megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről.
Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek
fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel.
A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban:
Emelt szintű tantárgyak tanítása
Differenciált tanórai munka
Tehetséggondozó szakkörök
Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre
Felkészítés középiskolai, ill. felsőfokú tanulmányokra
Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak
megkeresése
Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik
megfelelő fejlesztésükről.
I.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje
A diákönkormányzatA diákönkormányzat (DÖK) az iskola tagjainak alulról építkező közössége,
amely a diákság iskolai életének minden területével foglalkozik. Legfontosabb
feladatai: az iskolai közösségi élet szervezése, a diákok érdekképviselete. A
diákönkormányzat a közoktatási törvényben, a nemzeti köznevelésről szóló
2011. évi CXC. törvényben, és a 20/2012-es EMMI rendeletben leírtak szerint,
saját szervezeti és működési szabályzata alapján működik; döntési-,
egyetértési-, véleménynyilvánítási jogkörével élve fontos szerepet játszik saját
közösségi életük megszervezésében, alakításában.
A diákönkormányzat jogai: a DÖK képviseletére nagykorú személyt, segítőt (diákmunkát segítő
pedagógust: DMSP) felkérni,
19
évi rendes közgyűlést összehívni, az éves munkatervben
meghatározott időpontban,
térítésmentesen használni az iskola termeit és berendezéseit, ha ezzel
a tanítást-oktatás nem zavarja,
jogai gyakorlásához információt kapjon, (pl.: igazgatótól, fenntartó
önkormányzattól, megyei pedagógiai-szakmai szolgáltatótól),
szövetséget létesíteni és szövetséghez csatlakozni maga a szövetség
az iskolában nem járhat el a DÖK helyett).
A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:
saját működéséről (DÖK szervezeti és működési szabályzat, amit a
választó tanulóközösség fogad el és a nevelőtestület hagy jóvá),
tisztségviselői, képviselői megválasztásáról,
hatáskörei gyakorlásáról (jogokkal való élés, képviselet,…)
anyagi eszközök felhasználásáról,
egy tanítás nélküli munkanap programjáról (Pollack-nap)
iskolaújság, diákrádió működtetéséről.
A diákönkormányzatnak véleményezési joga van:a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek
elfogadása előtt,
b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
d) a házirend elfogadása előtt.
e) a tanulók nagyobb közösségeit érintő ügyekben,
f) a tanulói pályázatok, versenyek, meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
g) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,
Diákönkormányzat feladatai:A tanórán kívüli diákélet szervezése (a diákközgyűlés, a diák-önkormányzati
hétvége,a szecskaavató, a Pollack-nap megszervezése, valamint az országos
és helyi diákfórumokon való részvétel).
20
I.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái
A szülői közösség és az iskola, a pedagógusok kapcsolattartásának rendjeAz iskolában folyó pedagógiai munka eredményessége nagymértékben függ
attól, hogy az intézmény dolgozói milyen kontaktust tudnak kialakítani a rábízott
gyermekekkel és azok szüleivel.
A Szülői Választmány jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve
azokban az ügyekben, melyeket az SZMSZ és a Házirend megjelöl. A
Választmány összehívását a szülők és az iskola egyaránt kezdeményezhetik, a
kapcsolattartást a szülői szervezet összekötő tanára segíti.
A szülőkkel való kapcsolattartás formái Iskolánknak folyamatosan karbantartott weblapja van, ahol az
érdeklődők tájékozódhatnak az iskola szervezetéről, programjairól, illetve
elérhetik a működésünket szabályozó legfontosabb dokumentumokat.
Az elektronikus napló bevezetése a szülőkkel való egyéni
kapcsolattartás és a naprakész információáramlás leghatékonyabb
eszköze. Ettől függetlenül a papír alapú ellenőrzőt is használjuk.
Az év eleji munkaszervezés után a tanárok egyéni fogadóórájának
időpontja felkerül a weblapunkra.
Az osztályfőnökök évente két alkalommal szülői értekezletet tartanak,
melynek időpontját az iskola éves munkaterve rögzíti. Rendkívüli
esetben több szülői értekezletet is összehívhatnak.
Fogadóórákat évente két alkalommal tartunk. A fogadóórán minden
tantestületi tag kötelezően jelen van.
A félévi és év végi értékelés előtt legalább egy hónappal értesítjük a
szülőket, ha gyermekük valamely tantárgyból elégtelenre áll.
Az osztályfőnök levélben tájékoztatja a szülőt akkor: ha a tanuló
hiányzását nem jelentik be, az első igazolatlan óráról, illetve ha a 10.
órát is eléri a diák, a fegyelmi eljárás időpontjáról.
Gyakorlati képzőhelyekkel való kapcsolattartás formái:
21
Iskolánk tanulói külső gyakorlati képzőhelyekkel is kapcsolatba kerülnek a gyakorlati képzésük miatt.
A képzőhelyeken megvalósuló oktatás a következő keretek között történhet:
együttműködési megállapodással, tanulószerződéssel.
Együttműködési megállapodás keretében megvalósuló gyakorlati képzés:
szakgimnáziumi tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlata, felnőttoktatás esti tagozatán tanulók.
Tanulószerződés keretében megvalósuló gyakorlati képzés:
szakközépiskola 10 – 11. évfolyamán tanulók, felnőttoktatás nappali és esti tagozatán tanulók.
Minden esetben szükséges a kamarákkal történő szoros együttműködés, egyrészt a kamara a szakképzés szakmai felügyeleti szerve, másrészt a megállapodások, szerződések megkötése kamarai regisztrációt, ellenjegyzést követel.
Iskolánk minden gyakorlati képzőhelyet tájékoztat a következőkről:
az iskola éves ütemterve, az iskola képzési rendje, gyakorlati képzések napjai, a gyakorlati képzés szakmai tartalmáról a helyi tanterv gyakorlatra
vonatkozó kivonatolt változatának segítségével, az adott szakmára vonatkozó Szakmai és vizsgakövetelményről, mivel a
szakmai gyakorlati vizsgára történő felkészítés a gyakorlati képzőhely feladata,
a tanulók értékelésének, mulasztásainak rögzítéséről, az SNI, vagy BTMN határozattal rendelkező tanulókról és kezelésük
formáiról,
I.10. Tanulmányok alatti vizsgák és alkalmassági vizsga szabályai. Szóbeli felvételi vizsga követelményei.
A tanulmányok alatti vizsgák intézményünkben a következők lehetnek:
Osztályozó vizsga A tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzatának megállapításához
osztályozó vizsgát kell tennie, ha
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
tanulmányait magántanulóként folytatja,
22
engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi
követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt
tegyen eleget,
250 tanóránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján
osztályozó vizsgát tehet,
az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő
szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékánál többet
mulasztott,
egy adott tantárgyból az éves tanítási órák harminc százalékánál többet
mulasztott.
Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre
vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is.
Időpontja:a félévi és az év végi osztályozó értekezleteket megelőző tíz tanítási
nap.
Különbözeti vizsgaKülönbözeti vizsgát tesz a tanuló, ha iskolánkon belül szakma, vagy szakmacsoport-váltást szeretne, vagy iskolánkba nem kilencedik évfolyamra lépne be, és a helyi tantervünkben szereplő tantárgyat nem tanulta.
Abból a tantárgyból kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.
A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig
egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló
ügyében.
Ideje: évente két alkalommal: augusztus hónap utolsó tíz munkanapja, a
javítóvizsgák idejében, vagy október 31-ig ha a tanuló az előírt vizsga letételére
a nevelőtestülettől halasztást kapott. Az engedélyezett határidő lejártáig
tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.
23
Javító vizsgaJavítóvizsgát tehet a tanuló, ha
a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot
kapott,
az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik,
távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik.
Ideje: augusztus hónap utolsó tíz munkanapja.
Pótló vizsgaPótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik,
távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a
válaszadást befejezné. A pótló vizsgát lehetőleg ugyanabban a
vizsgaidőszakban kell letenni. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott
vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető
legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei
megteremthetők.
SzintvizsgaSzintvizsgát tesznek a szakiskolai képzésben résztvevő tanulók a hatályos
szakmai és vizsgakövetelmények szerint.
A szintvizsga megszervezése, lebonyolítása a Pécs-Baranyai kereskedelmi és
Iparkamara hatásköre. A szintvizsga megszervezésére általában a képzési idő
első éve után kerül sor.
A vizsgák követelményei, részei, az értékelés rendjeA vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre
vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv
alapján a munkaközösségek határozzák meg.
24
A tanulmányok alatti vizsgák szervezésére, lebonyolítására a Nemzeti köznevelésről szóló (2011. évi CXC trv.) és a Nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet kell alkalmazni.
I.11. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései
Az intézménybe való felvétel módja :Az iskola a felvételi követelményeket (pályaalkalmassági és a szakmai alkalmassági követelményeket) a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben nyilvánosságra hozza.
A 9. évfolyamra az a tanuló vehető fel, aki a középiskolai rendes felvételi eljárásban részt vett, és a választott szakmára, szakmacsoportra a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerinti egészségügyi követelményeknek is megfelel.
A szakgimnázium és szakközépiskola 9. osztályába jelentkezőket az általános iskolai tanulmányi eredményük alapján rangsoroljuk. Szakgimnáziumi osztályokban a magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és idegen nyelv eredményét figyelembe véve, valamint az ágazatoknak megfelelően az építészeknél a rajz, vegyészeknél kémia, földmérőknél földrajz, egészségügyi ágazatban biológia. A szakközépiskolában a magyar nyelv és irodalom, ill. a matematika alapján.
A tanulói jogviszony az iskola 9. évfolyamára való beiratkozáskor jön létre. A beiratkozás időpontját a tanév rendje ismeretében, az iskola éves munkaterve rögzíti. A beiratkozással kapcsolatos tájékoztatót a felvételről szóló értesítővel együtt postázzuk.
OKJ szerinti iskolai rendszerű szakképzésre az iskola által készített jelentkezési
lapon (formanyomtatványon) lehet jelentkezni a felvételi tájékoztatóban, vagy
az iskola honlapján megadottak szerint. (jelentkezési lap letölthető az iskola
weblapjáról. A jelentkezési lap melléklete az adott szakmára vonatkozó
előképzettséget igazoló dokumentum fénymásolata.)
A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésbe bekapcsolódhat a
középiskola befejező évfolyamának elvégzése után, feltételesen akkor is, ha az
25
érettségi bizonyítványát még nem szerezte meg. Az érettségi végzettséget
igazoló dokumentumot legkésőbb az első szakképzési (13. ill. 14.) évfolyam
első félévének utolsó tanítási napjáig be kell mutatnia. Megszűnik a tanulói
jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi
meg.
Átvétel iskolán belül vagy más iskolából:Az iskola igazgatójának benyújtott írásos kérelemmel kezdeményezheti a diák
és gondviselője.
Iskolán belül:
az egyes szakmák, szakmacsoportok közötti átvételre indokolt
esetben, a 9. évfolyamon kerüljön sor, az I. félév, vagy a tanév
végén. Egyedi elbírálással, a tanulmányi eredmények, valamint a
szakmai elmélet és gyakorlat, szükség esetén a közismereti
tantárgyakból előírt különbözeti vizsga teljesítése alapján,
amennyiben a jogszabályokban előírt egészségügyi
követelményeknek is megfelel a diák.
A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló kérésére, a kötelező
érettségi tantárgyak és a korábbi tanulmányok figyelembe vételével
bizonyos szakmai tárgyak 9. évfolyamra előírt követelményeiből tett
sikeres különbözeti vizsga után a szakközépiskola 10. osztályában
folytathatja tanulmányait.
Más iskolából történő átjelentkezés, illetve magasabb évfolyamon a fent
leírtakon túl, meg kell vizsgálni a korábbi tanulmányok beszámíthatóságát is.
Az átvételről az igazgató dönt az igazgató helyettesek, osztályfőnökök, munka
közösség vezetők véleményének figyelembe vételével.
26
II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE
II.1. A választott kerettanterv megnevezése
A kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012. (XII:21.) EMMI rendelet
mellékleteiben szereplő iskolatípusokra vonatkozó, valamint az ezt módosító
22/2016.(VIII. 25) EMMI rendelet kerettantervei közül az alábbiak alapján
készült az iskola helyi tanterve:
6. sz. melléklet: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára, (a szakközépiskolai szakmacsoportos képzésben);
8. sz. melléklet: Kerettanterv a szakiskolák számára, (a szakiskolai 9-
11. évfolyamain);
9. sz. melléklet 9.1. Híd I. program kerettanterve (a szakképzés 9.
évfolyamára fel nem vett tanulók számára).
xy melléklet: Kerettanterv a szakgimnáziumok számára
A szakközépiskolai kerettantervben megadott kötelező tantárgyak közül a
szabadon tervezhető órakeret terhére, az egyes szakmacsoportokban a diákok
továbbtanulási irányultsága, illetve a szakmai tantárgyak sikeresebb
megalapozása céljából, a törvényi kereteken belül, néhány tantárgyból az emelt
óraszámú változatot építettük be a helyi tantervbe.
informatikából minden szakmacsoportban az emelt óraszámú
kerettantervet alkalmazzuk (heti 1,2,2,0 óra);
fizikából az 1 órával magasabb B változatot építészet
szakmacsoportban és a földmérő és térinformatika szakterületen, (heti
2,2,2,1);
kémiából az 1 órával magasabb B változatot a vegyész
szakmacsoportban (heti 2,2,0,0 órában).
27
II.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások
Szakiskolai óraterv a szabadsávok felhasználásával
Szakiskola9 évfolyam 10 évfolyam 11 évfolyam
ssz tantárgy heti óra bontott heti óra két heti óra bontott heti óra két heti óra bontott1 Osztályfőnöki 1 1 2 1 2 2 Magyar- Kommunikáció 2 2 1 2 2 0 0 3 Idegen nyelv 2 2 2 4 4 2 4 44 Matematika 2 2 1 2 2 0 0 5 Társadalomismeret 2 1 2 1 2 6 Természetismeret 4 0 0 0 0 7 Testnevelés 5 5 10 5 10 8 Szakmai elmélet 6 11 20 20 8,5 17 179 Szakmai gyakorlat 11 11 14 28 17,5 35 35 36 70 35 70 35 17 36 28 35 21 52 64 56
egy hetes rendszerben iskolai gyakorlatonkét hetes rendszerben külső
gyakorlatonkét hetes rendszerben külső
gyakorlaton 6 nap elmélet, 4 nap gyakorlat 5 nap elmélet, 5 nap gyakorlat
28
Szakközépiskolai óratervek a szabadsávok felhasználásával
Szakközépiskolai építész osztályok9 évfolyam 10 évfolyam 11 évfolyam 12 évfolyam
ssz tantárgyheti óra
szabadsáv bontott
heti óra
szabadsáv bontott
heti óra
szabadsáv bontott
heti óra
szabadsáv bontott
1 Magyar nyelv és irodalom 4 2 4 4 4 2 Idegen nyelv 3 1 4 3 3 3 3 3 33 Matematika 3 3 3 3 3 3 3 34 Etika 0 0 1 0
5Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3
6 Fizika 2 2 1 1 0 1 7 Kémia 2 1 0 0 8 Biológia- egészségtan 0 2 2 1 9 Földrajz 2 1 0 0
10Művészetek (vizuális kultúra) 0 1 0 0
11 Informatika 1 1 2 0 2 2 0 2 2 0 12 Testnevelés és sport 5 1,5 5 1,5 5 1,5 5 1,513 Szakmai elmélet 2 1 4 1 5 8 1 14 Szakmai gyakorlat 4 1 10 3 1 8 3 1 4 3 2 515 Osztályfőnöki 1 1 1 1 31 4 32 4 31 4 31 4 35 22,5 36 17,5 35 13,5 35 12,5 57,5 53,5 48,5 47,5
Szakközépiskolai földmérő osztályok
29
9 évfolyam 10 évfolyam 11 évfolyam 12 évfolyam
ssz tantárgyheti óra
szabadsáv bontott
heti óra
szabadsáv bontott
heti óra
szabadsáv bontott
heti óra
szabadsáv bontott
1 Magyar nyelv és irodalom 4 2 4 4 4 2 Idegen nyelv 3 1 4 3 3 3 3 3 43 Matematika 3 3 3 3 3 3 3 34 Etika 0 0 1 0
5Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3
6 Fizika 2 2 1 1 0 1 7 Kémia 2 1 0 0 8 Biológia- egészségtan 0 2 2 1 9 Földrajz 2 1 0 0
10Művészetek (rajz és vizuális kultúra) 0 1 0 0
11 Informatika 1 1 2 0 2 2 0 2 2 0 12 Testnevelés és sport 5 1,5 5 1,5 5 1,5 5 1,513 Szakmai elmélet 4 1 5 1 5 8 2 14 Szakmai gyakorlat 2 1 6 2 1 6 3 1 4 3 1 415 Osztályfőnöki 1 1 1 1 31 4 32 4 31 4 31 4 35 18,5 36 15,5 35 13,5 35 12,5 53,5 51,5 48,5 47,5
Szakközépiskolai vegyész osztályok9 évfolyam 10 évfolyam 11 évfolyam 12 évfolyam
ssz tantárgyheti óra
szabadsáv bontott
heti óra
szabadsáv bontott
heti óra
szabadsáv bontott
heti óra
szabadsáv bontott
30
1 Magyar nyelv és irodalom 4 2 4 4 4 2 Idegen nyelv 3 1 4 3 3 3 3 3 43 Matematika 3 3 3 3 3 3 3 34 Etika 0 0 1 0
5Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3
6 Fizika 2 2 1 0 7 Kémia 2 1 0 0 8 Biológia- egészségtan 0 2 2 1 9 Földrajz 2 1 0 0
10Művészetek (rajz és vizuális kultúra) 0 1 0 0
11 Informatika 1 1 2 0 2 2 0 2 2 0 12 Testnevelés és sport 5 1,5 5 1,5 5 1,5 5 1,513 Szakmai elmélet 4 4 1 5 1 6 3 14 Szakmai gyakorlat 2 2 8 3 1 8 3 1 4 5 1 515 Osztályfőnöki 1 1 1 1 31 4 32 4 31 4 31 4 35 20,5 36 17,5 35 13,5 35 13,5 55,5 53,5 48,5 47,5
31
II.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, segédletek és kiválasztásának elvei
Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és az
igazgatóhelyettesek felelősek.
A munkaközösségek minden év január 31-ig a következő tanévben használt
tankönyvek listáját kötelesek leadni az iskola igazgatójának. A
tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a szakmai
munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.
Az iskola igazgatója a kapott listák alapján egyeztet a Szülői Munkaközössége,
és megbízza az iskolai tankönyvfelelőst a listák alapján a tankönyvek
megrendelésével.
A tankönyvválasztás elvei: a tankönyvek feleljenek meg a nemzeti kerettantervnek,
a munkaközösség azonos típusú osztályban azonos tankönyvet
használjon, ez megkönnyíti a helyettesítést és az osztályok közötti
átmenetet,
a választott tankönyv feleljen meg a vizsgakövetelményeknek, az adott
korosztálynak, nyelvi szintnek és a képzési típusnak,
érthetőek, jól szerkeszthetők legyenek,
figyelembe kell venni, hogy beszerezhetőségük elérhető legyen,
anyagilag ne terhelje túl a szülőket,
a segédeszközök száma, színvonala járuljon hozzá az oktatási célok
megvalósításához, de ne legyenek verseny, divat tárgyai,
folyamatosan figyeljük az új kínálatot.
A tankönyvellátás rendje:Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a
nevét, aki az adott tanévben:
- elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,
- részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.
32
A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai
dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak
tartalmaznia kell:
a felelős dolgozók feladatait,
a szükséges határidőket,
a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,
a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.
Az iskola igazgatója iskolán kívül vállalkozóval is megállapodást köthet a
tankönyvterjesztés lebonyolítására.
A normatív támogatásból biztosított tankönyvellátás Általános elvek:
A tanulók tankönyvellátásának támogatása a hatályos jogszabályok alapján
történik.
A tanulónak joga van arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja
anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy – amennyiben lehetőség
van rá – kedvezményes tankönyvellátásban részesüljön.
Az Intézmény a fennálló rendelkezések szerint további kedvezményeket
állapíthat meg a szociális helyzete miatt rászoruló, az ingyenességre azonban
nem jogosult tanuló számára az osztályfőnök támogatásával. A technikusi
képzésben résztvevők számára mérlegelés nélkül biztosítjuk a szakmai
könyveket.
Intézményünk igyekszik –erejéhez mérten– a családok válláról levenni a
tankönyvszükséglettel együtt járó anyagi terheket. Ezért a „fizetős” tanulók
számára is biztosítunk - korlátozott számban- könyvtári kölcsönzés révén
közismereti és szakmai tankönyveket.
A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület minden év december 15-éig
dönt.
Az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos teendőket az Intézmény
dolgozója /dolgozói (a továbbiakban az ingyenes tankönyvek kezelője/kezelői)
végzi(k) az Iskola igazgatójának megbízása alapján.
33
Az ingyenes tankönyvellátást Intézményünkben a jogosultaknak új vagy jó
állapotú tankönyvek kölcsönzésével valósul meg. Az ingyenes tankönyvek az
iskola tulajdonát képezik.
A tankönyvet addig az időpontig biztosítjuk a tanuló részére, ameddig az adott
tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés, ill. a vizsgáztatás folyik a
tanulói jogviszony fennállása alatt.
A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből,
megrongálásából származó kárt az iskolának részlegesen megtéríteni.
Az ingyenes tankönyvellátás rendje:A normatív jogosultság formai követelménye a szabályosan kitöltött igénylő lap
leadása, ill. a jogosultságot igazoló dokumentum ésszerű időpontban történő
bemutatása.
Az ingyenes tankönyvek kezelője összeállítja, kezeli, őrzi a dokumentumokat.
Az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos teendők:
a szülők és a tanulók tájékoztatása,
igényfelmérés,
összegzés, adatközlés,
tankönyvrendeléssel kapcsolatos teendők,
a tankönyvek kiosztása,
a tankönyvek összeszedése,
nyilvántartása,
a könyvek tárolása,
selejtezése,
kapcsolattartás a kiadókkal, ill. a terjesztővel.
Az ingyenes tankönyvek kezelője minden év április 15-ig köteles felmérni, hány
tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni. Az
ingyenes tankönyvek kezelője a felmérés, azaz végső soron a benyújtott
igénylő lapok alapján megállapítja, hány tanuló igényelt ingyenes tankönyvet.
Az adatokat április végéig ismerteti az Intézmény vezetőjével.
34
A felmérés során az osztályfőnökök a megfelelő fórumokon szintén
tájékoztatják az érdekelteket. (szülői értekezlet, osztályfőnöki óra).
Az iskola interneten elhelyezett hirdetményben teszi közzé az ingyenes
tankönyvellátás feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját. A
szükséges formanyomtatványokat az iskola honlapjáról is le lehet tölteni.
(igénylő lap, orvosi igazolás).
Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás
napjáig kell elvégezni. A tankönyvkedvezményekkel kapcsolatos
igénybejelentés időpontja a beiratkozás napja. A megfelelően kitöltött igénylő
lapot – lehetőség szerint a jogosultságot igazoló irattal együtt - a beiratkozás
napján kell leadni.
35
II.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógia feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai
Az iskola hagyományai, a hagyományrendszer továbbfejlesztése
RendezvénysorozatokHUMÁN HÓNAP november-december
Célja műszaki beállítottságú diákjaink érdeklődésének felkeltése az irodalom, a
történelem és a művészetek iránt.
Az iskolai vetélkedőkkel (pl.: versmondó verseny, nyelvhelyességi, irodalmi
vetélkedők, vers- és prózaíró pályázat ) a humán műveltségre fogékony
diákoknak kínálunk tanórán kívüli színes, emlékezetes programot.
Figyelemmel kísérjük a városban zajló kulturális eseményeket, ezekhez is
igazítva iskolai versenyeink tematikáját.
A Humán munkaközösség támogatja, segíti a tanulóknak a tantárgyaihoz
kapcsolódó városi és országos versenyeken való részvételét.
A versenyeken aktívan szereplő, helyezést elérő diákokat az iskola
kirándulással, színházlátogatással jutalmazza.
A csoportokban folyó munka segíti a diákokat egymás megismerésében,
összeköti a hasonló érdeklődésű tanulókat, hozzájárul az iskolai közösség
formálódásához.
MŰSZAKI HÓNAP március-április
A szakmai munkaközösségek által szervezett előadások, versenyek alkalmat
adnak az adott szakmához kapcsolódó, de a tanórán részletesen nem tárgyalt
problémákra való kitekintésre.
A műszaki versenyek, pályázatok célja a szakmai tudás bővítése a kreativitás
felébresztésével.
A műszaki feladatok kiírásakor figyelembe vesszük a város, a régió kínálta
lehetőségeket ill. problématerületeket.
A szakmai munkaközösségek felkészítik a tehetséges diákokat az országos
szakmai versenyekre.
36
II.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja
Cél: a tanulók minél szélesebb körű mozgásformákkal való megismertetése, a tanulók heti két délutáni órában való foglalkoztatása a tanórai testnevelésen kívül. A tanulók belső igényének kialakítása a mindennapos testmozgásra és az egészséges életmódra.
A megvalósítás formái, lehetőségei: a tanórán kívüli testnevelés lehetőségeit az
adott évszakra jellemző időjárási viszonyok figyelembe vételével alakítjuk ki.
szeptember illetve május-június – szabadban űzhető sportok,
vizisportok, szabadidősportok
október illetve április – labdajátékok, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás,
röplabda
november-március – labdás ügyesség fejlesztése, sportjátékok (2
csoport), általános fizikai állapot fejlesztése, konditerem (3 csoport),
teremben űzhető szabadidősportok pl. íjászat, minigolf (1 csoport),
asztalitenisz (1 csoport), természetjárás, turisztika (1 csoport),
A tehetséges tanulók versenyeztetése:
1990 óta részt veszünk az Intercisa Kupa kézilabda tornán.
1983 óta minden évben megrendezzük a Csokonay Kupa kézilabda tornát
Részt veszünk az Országos Szakképző Bajnokságon kézilabda, labdarúgás és
röplabda sportágakban
Részt veszünk az MDSZ által kiírt diákolimpiai versenyeken
Részt veszünk más iskolák által hagyományosan évről évre megrendezett
versenyeken (pl. György Adrienn Kézilabda Emléktorna Mohács, Kővári Tamás
Kézilabda Emléktorna Dombóvár, Radnóti Kupa Röplabda és Kézilabda Torna
Pécs, Széchenyi Kupa Labdarúgó Torna Pécs)
37
II.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógus választás szabályai
A szakképző iskolák osztályaiban egy idegen nyelv tanulása kötelező. A 9. évfolyamra beiratkozáskor kell a tanulónak a szülővel egyetértésben nyilatkoznia, hogy az angol, vagy a német nyelvet választja, melyet középfokú tanulmányai során, a helyi tantervben meghatározott ideig tanulja. Szakközépiskolában, szakgimnáziumban - mivel az idegen nyelv, kötelező érettségi vizsgatárgy – ajánlott az általános iskolában már tanult idegen nyelv folytatása.
A Házirendben szabályozott módon jelentkezhetnek a diákok az emelt szintű
érettségi vizsgára felkészítésre a 11. és 12. évfolyamon. A jelentkezések száma
alapján határozza meg az igazgató, hogy mely tantárgyakból, hány csoport
indulhat a következő tanévben. Amennyiben valamely tantárgyból a jelentkezők
száma nem éri el a nyolc főt, akkor más iskolákkal együttműködve biztosítjuk az
emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést.
II.7. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése
A szakközépiskolában, szakgimnáziumban minden szakmacsoportban
felkészítjük diákjainkat a középszintű és (az adott tanév igényeit figyelembe
véve) emelt szintű érettségi vizsgára a kötelező érettségi vizsgatárgyakból,
valamint a elő, kötelezően választandó szakmai érettségi vizsgatárgyból.
A szabadon választható érettségi vizsgatárgyak közül informatika, fizika,
földrajz és testnevelés tantárgyakból, továbbá kémia tantárgyból is vállalja az
iskola a diákok felkészítését a középszintű érettségi vizsgára. A szabadon
választható érettségi vizsgatárgyak közül emelt szintű érettségi vizsgára
felkészítést informatikából, fizikából és kémiából biztosítunk.
A középszintű érettségi vizsgára való felkészítést a kötelező tanórai keretekben,
a helyi tantervben megfogalmazottak szerint végezzük. Az emelt szintű
érettségi vizsgára felkészítés a diákok választása szerint a 11. és 12.
évfolyamon, a kötelező tanórákon felül, tantárgyanként az alapóraszámon felül
heti 2-2 óra időtartamban történik.
38
Magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgatárgyból akkor tehet vizsgát a diák, ha
irodalom és magyar nyelv tantárgyakból is teljesítette a helyi tanterv
követelményeit.
A szakmai előkészítő tárgyból akkor tehet érettségi vizsgát a jelentkező, ha a
helyi tantervben szereplő, a szakmacsoportnak megfelelő minden tantárgyból
teljesítette a követelményeket.
39
II.8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei
A 40/2002. (V.24) OM rendelet tartalmazza az egyes vizsgatárgyak részletes
vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve az emelt
szintű érettségi vizsga témaköreit.
A középszintű érettségi vizsga témakörei azokból a tantárgyakból,
melyekből felkészítjük iskolánk tanulóit az érettségi vizsgára:
Magyar nyelv és irodalomTémakörök/Képességek Követelmények
SzövegértésInformációk feldolgozása és megítéléseSzépirodalmi, szakirodalmi és nem irodalmi szövegek értése, értelmezése
Nyomtatott és elektronikus közlések információinak célirányos és kritikus használata.A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmai, tudományos, publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek értelmezésével, összehasonlításával.Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása.A szövegértés, szövegértelmezés bizonyítása különféle megnyilatkozásokkal.
SzövegalkotásÍrásbeli kifejezőképesség
Olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása különböző elvárások szerint.Különböző típusú, műfajú és célú szövegek alkotása adott témában. Kiemelten fontos: érvek felsorakoztatása, vélemény, reflektálás megfogalmazása, valamint műalkotások bemutatása, értelmezése.Gyakorlati írásművek normáinak alkalmazása.A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép, az önellenőrzés képességével.
Beszéd, szóbeli szövegalkotás
A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú és nyelvhasználatú, világosan kifejtett közlés.A közszereplés adott célú, műfajú megnyilvánulásainak megfelelő szóbeli előadás, memoriter.
Fogalmi műveltség Fogalomismeret, fogalomhasználat
Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelő, helyénvaló alkalmazása.Fogalmak összefüggései, változó jelentésük, értelmezésük.
KÖZÉPSZINT
40
Témakörök Követelmények1. Magyar nyelv
1.1. Kommunikáció
A nyelv mint kommunikáció. Pragmatika.Nyelvi és vizuális kommunikáció. A kommunikáció működése. Személyközi kommunikáció.A tömegkommunikáció.
1.2. A magyar nyelv története
A nyelv mint történeti képződmény. A magyar nyelv rokonsága. Nyelvtörténeti korszakok.A magyar nyelv szókészletének alakulása.Nyelvművelés.
1.3. Ember és nyelvhasználat
Ember és nyelv.A jel, a jelrendszer. Általános nyelvészet. Nyelvváltozatok.Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűség. Nyelv és társadalom.
1.4. A nyelvi szintek
Hangtan.A helyesírás. Alaktan és szótan.A mondat szintagmatikus szerkezete. Mondattan.
1.5. A szöveg
A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szóban és írásban.A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés.Az intertextualitás.A szövegtípusok.Az elektronikus írásbeliség és a világháló hatása a szövegre, szövegek a médiában.
1.6. A retorika alapjaiA nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita.A szövegszerkesztés eljárásai.
1.7. Stílus és jelentés
Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat.
2. Irodalom2.1. Szerzők, művek
2.1.1. Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők
Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.Művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései, összefüggések a művek, az életmű és a korszak között.Memoriterek.
2.1.2. Művek a magyar irodalomból
Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Illyés Gyula, Jókai Mór, Karinthy Frigyes,
41
II. Választható szerzők
Kassák Lajos, Kertész Imre, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zrínyi Miklós (és még legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerző).Művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései, összefüggések a művek, az életmű és a korszak között.Memoriterek.
2.1.3. Művek a magyar irodalomból III.Kortárs szerzők
Legalább egy szerző ismertetése a legutóbbi 30 év irodalmából. Művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései.Memoriterek.
2.1.4. Művek a világirodalomból
Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.A romantika, a realizmus, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig), a 20. század.Jellemző művek, műrészletek adott szempontú bemutatása, kérdésfelvetései.
2.1.5. Színház és dráma
1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Molière, Katona József: Bánk bán, egy 19. századi dráma (pl. Ibsen, Csehov egy alkotása), Madách Imre: Az ember tragédiája, Örkény István egy drámája, egy 20. századi magyar dráma.A mű, műrészlet adott szempontú értelmezése, bemutatása.Színház és dráma az adott mű korában.
2.1.6. Az irodalom határterületei
Egy jelenség vagy szerző, vagy műfaj, vagy műalkotás elemzése vagy bemutatása a lehetséges témák egyikéből.Népköltészet, irodalom és film, gyermek- és ifjúsági irodalom, szórakoztató irodalom.A korunk kultúráját jellemző jelenségek.
2.1.7. Regionális kultúra és határon túli irodalom
Egy szerző vagy műalkotás, vagy jelenség, vagy intézmény bemutatása vagy elemzése a lehetséges témák egyikéből.A régió, a tájegység, a település kultúrája, irodalma.A határon túli magyar irodalom.
2.2. Értelmezési szintek, megközelítések
2.2.1. Témák, motívumok
Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése.
2.2.2. Műfajok, Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.
42
poétika2.2.3. Korszakok, stílustörténet
A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól napjainkig.
Matematika
KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfokHalmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak.
Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).
Logika Logikai műveletek Fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában
A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása.A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása.Egyszerű matematikai szövegek értelmezése.A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.
Kombinatorika Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.
Gráfelméleti alapfogalmak.2. Számelmélet, algebraSzámfogalom A valós számkör.
A valós számok különböző alakjai.Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben.Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.
Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma.A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok.
Algebrai kifejezések, műveletek
Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása.
Hatvány, gyök, logaritmus
Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok).A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.
Egyenletek, egyenlőtlenségek
Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek.A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya.
43
Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.
3. Függvények, az analízis elemeiFüggvények függvények grafikonjai, függvény-transzformációk
A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik:f(x) + c, f(x + c), c · f (x).
Függvények jellemzése
Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás.
Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat. Kamatos kamat számítása.
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometriaAlapfogalmak, ponthalmazok
Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok.
Geometriai transzformációk
Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. Középpontos hasonlóság, hasonlóság.Hasonló alakzatok tulajdonságai.Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.
Síkgeometriai alakzatokHáromszögek NégyszögekSokszögekKör
Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra – alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Alaptulajdonságok.Szabályos sokszögek.A kör és részei.Kör és egyenes kölcsönös helyzete.
Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás
Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Testek felszínének és térfogatának számítása.Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya.
Vektorok A vektor fogalma.Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik.Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása.
Trigonometria Szögfüggvények fogalma.Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel.
Koordinátageometria Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.5. Valószínűség-számítás, statisztikaLeíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai
(kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság.Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz).
44
Szórás.Valószínűség-számítás Valószínűség fogalma.
A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.
Történelem
KÖZÉPSZINT
A) Kompetenciák
1. Ismeretszerzés, források használata
Releváns információk gyűjtése, történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) következtetések megfogalmazása, a források értelmezése.Tanult ismeretek felidézése, azonosítása forrás alapján.Különböző forrásokból származó információk összevetése.Forráskritika alkalmazása.Folyamatok és történelmi jelenségek, történelmi személyiségek bemutatása/értelmezése, értékelése források alapján.
2. Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása
Fontosabb történelmi fogalmak felismerése, azonosítása, meghatározása forrás alapján, történelmi fogalmak helyes használata.Az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmak kiválasztása, rendszerezése, fogalmak jelentésváltozásainak ismerete.Szövegalkotás megadott témában (szóban és írásban).
3. Tájékozódás térben és időben Események, folyamatok, jelenségek, személyek elhelyezése térben és időben.A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek felismerése és bemutatása.A földrajzi környezet szerepének felismerése és bemutatása az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken és a történelmi tér változásainak ismerete.Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között.Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása.
4. Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás
Ok-okozati összefüggések, események, folyamatok, cselekedetek mozgatórugóinak rendszerezése, feltárása, bemutatása.A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon.
45
Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése.Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése, bemutatása egy történelmi esemény alakulásában.Történelmi jelenségek problémaközpontú, forrásokon alapuló rendszerezése, bemutatása.Általános szabályok alkalmazása konkrét esetekre.A történelmi kulcsfogalmak használata történelmi jelenségek bemutatásakor.
B) Témakörök
1. Az ókor és kultúrája Poliszok az ókori Hellászban.Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában.Az európai kultúra alapjai.
2. A középkor Nyugat-Európa a kora középkorban.A középkori egyház.Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában.Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom.A középkor kultúrája.
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
A magyar nép története az államalapításig.Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora.Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora.A Hunyadiak.
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789)
A földrajzi felfedezések és következményei.Reformáció és katolikus megújulás.Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században.A felvilágosodás kora.
5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)
Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése.Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban.
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora(1789-1914)
A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk.A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában.Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért.Az ipari forradalom hullámai és hatásai.
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914)
A reformkor.Forradalom és szabadságharc.A kiegyezés és a dualizmus.Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában.
8. A világháborúk kora (1914-1945)
Az első világháború és következményei.A fasizmus és a nemzetiszocializmus.A kommunista diktatúra.A második világháború.
46
9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)
Az első világháború és következményei Magyarországon.A Horthy-korszak.Művelődési viszonyok és társadalom.Magyarország a második világháborúban.
10. A jelenkor (1945-től napjainkig)
A kétpólusú világ kialakulása.A kétpólusú világrend megszűnése.Az európai integráció.A globális világ sajátosságai.
11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak.Az 1956-os forradalom és szabadságharc.A Kádár-korszak.A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés.Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság.
12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek
A társadalom tagozódása és a társadalmi felelősségvállalás.Az aktív és felelős állampolgárság – ismérvek, fogalmak, eszközök.Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, a tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elvei, folyamata, a munkavállalói jogok és kötelességek.
Angol nyelv és német nyelv
KÖZÉPSZINT
Témakörök/Kompetenciák
Követelmények
1. Kommunikatív készségekBeszédértés (hallott szöveg értése)
A vizsgázó megérti a világos köznyelvi beszéd főbb pontjait ismerős témákban, a tényszerű információ lényegét számára ismerős témákban.Megérti a standard dialektusú hangfelvételeket érdeklődéséhez közelálló témákban, érti a tartalmat, azonosítja a beszélő viszonyát a témához.
Beszédkészség A vizsgázó meglehetősen folyékonyan el tudja mondani egy elbeszélés vagy leírás lényegét, érzései és reakciói bemutatásával.El tudja mondani egy könyv vagy film cselekményét, és le tudja írni reakcióit. El tud mondani egy történetet. Felkészületlenül is részt tud venni ismerős témákról szóló társalgásban, ki tudja fejezni véleményét.
Szövegértés (olvasott szöveg értése)
A vizsgázó megkeres és megért lényeges információt mindennapi anyagokban pl. levelekben, rövid hivatalos dokumentumokban. Átfésül hosszabb szöveget, megtalálja benne a keresett információt.
Íráskészség A vizsgázó a számára érdekes témákról rövid, egyszerű esszét tud írni, számára ismerős dolgokkal kapcsolatban a tényszerű információt szintén magabiztosan képes összefoglalni, beszámolót tud írni róla, és ki tudja fejezni a témával kapcsolatos véleményét.
Egyéb készségek
A vizsgázó a feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségeket mozgósítja, és a megfelelő technikákat alkalmazza.
47
(stratégiák)2. Nyelvi kompetencia
A vizsgázó felismeri a tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai elemeket, nyelvi szerkezeteket, ezeket a lexikai elemeket, nyelvi szerkezeteket nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó módon használja.Alkalmazza a kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközöket szóban és írásban.
3. TémákSzemélyes vonatkozások, család
Például: a vizsgázó személye, családi élet.
Ember és társadalom
Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás.
Környezetünk Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás.Az iskola Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás.A munka világa
Például: diákmunka, pályaválasztás.
Életmód Például: napirend, kedvenc ételek.Szabadidő, művelődés, szórakozás
Például: színház, mozi, kedvenc sport.
Utazás, turizmus
Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek.
Tudomány és technika
Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.
Gazdaság, pénz
Például: nyaralás költségeinek megtervezése, adott áru kiválasztása az ár-érték arány figyelembevételével.
Informatika
KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Információs társadalomInformációkezelés Az információkezeléssel kapcsolatos alapfogalmak ismerete.Jogi és etikai ismeretek Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások ismerete.Információs rendszerek, információs társadalom
Információs rendszerek alkalmazása.Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazási lehetőségeinek ismerete.
Elektronikus szolgáltatások Az elektronikus szolgáltatások jellemzőinek ismerete.2. Informatikai alapismeretek – hardverInformatikai környezet Az informatikai környezet jellemzőinek ismerete.A számítógép és a perifériák A számítógép és a kapcsolódó perifériák típusai, főbb
jellemzői és feladataik.
48
3. Informatikai alapismeretek – szoftverAz operációs rendszer Az operációs rendszer funkciói és műveletei.Állománykezelés Állományokkal kapcsolatos műveletek ismerete,
alkalmazása.Hálózatok működése Hálózatok működésének alapelvei.
Hozzáférési jogok, adatvédelem.4. SzövegszerkesztésSzövegszerkesztő program használata
Dokumentum készítése. Dokumentum mentése, nyomtatása.
Szövegszerkesztő program műveletei
Szöveg beillesztése és formázása. Objektumok beillesztése és formázása.
5. TáblázatkezelésTáblázatkezelő program használata
Táblázat készítése.Táblázat mentése, nyomtatása.
Táblázatkezelő program műveletei
Adatok beillesztése, formázása. Megfelelő adattípusok alkalmazása. Cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése.
Diagramok szerkesztése Megfelelő diagramtípus kiválasztása. Diagram szerkesztése.
Problémamegoldás táblázatkezelővel
Tantárgyi feladatok megoldása.
6. Adatbázis-kezelésAz adatbázis-kezelés alapfogalmai
Az adatbázis-kezeléssel kapcsolatos fogalmak ismerete.
Adatbázis-kezelő program használata
Adattábla készítése.Adatok bevitele, megfelelő adattípusok kiválasztása, adatok módosítása, törlése, megjelenítése. Adatbázisok létrehozása, karbantartása.
Adatbázis-kezelő műveletek Lekérdezések, függvények használata.Keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés.
7. Információs hálózati szolgáltatásokKommunikáció az interneten Keresőrendszerek alkalmazása.
Infokommunikációs eszközök alkalmazása.Az elektronikus publikálás módszereinek ismerete.
Weblapkészítés Hálózati dokumentumok szerkezetének ismerete. Honlapok készítése.
8. Prezentáció és grafikaPrezentációkészítő program használata
Prezentáció készítése.Prezentáció mentése, nyomtatása.
Prezentációkészítő program műveletei
Szöveg beillesztése, formázása. Objektumok beillesztése, formázása.
Grafika A grafikai eszközök használata.Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése.
9. KönyvtárhasználatKönyvtárak A könyvtárak funkciói.
Könyvtártípusok.
49
Elektronikus könyvtárak. Dokumentumtípusok.
Információkeresés Katalógusok, számítógépes információkeresés. Hivatkozások alkalmazása.
Fizika
KÖZÉPSZINT
Témakörök Követelmények
1. MechanikaA dinamika törvényei A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők
összegzése.Newton törvényeinek értelmezése.Erőtörvények (súrlódási erők, rugalmas erő, gravitációs erő).Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra.Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben.Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében.Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése. Egyszerű gépek működésének leírása.
Mozgások A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása.Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. A szabadesés és a függőleges hajítás leírása.Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői.E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra.A súrlódás jelensége, csillapodás.A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az időmérés kapcsolata.A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása.A longitudinális és transzverzális hullám leírása. A hullámjelenségek felismerése és leírása.A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel. Állóhullámok felismerése.
Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia.Az emelési munka, a helyzeti energia.A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia.A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.
Folyadékok és gázok mechanikája
A légnyomás kimutatása és mérése. Hidrosztatikai nyomás.Pascal törvénye.
50
Felhajtóerő. Felületi feszültség. Közegellenállás.Kontinuitási törvény. Bernoulli-törvény.
2. Hőtan, termodinamikaÁllapotjelzők, termodinamikai egyensúly
Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk. Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála. Avogadro-törvény, anyagmennyiség.A termikus egyensúly értelmezése.
Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának leírása.A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége.
Összefüggés a gázok állapotjelzői között
Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. p-V-diagramok értelmezése.Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban.Az állapotegyenlet ismerete.
A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése.Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.
Termikus és mechanikai kölcsönhatások
A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.A belső energia értelmezése.A térfogati munka értelmezése.A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások.Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése.A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése.
Halmazállapot-változások
A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. Olvadás és fagyás.Párolgás és lecsapódás. Forrás.E folyamatok energetikai vizsgálata.A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében.A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége. A levegő páratartalma.A légkört érő káros behatások és következményeik.
A termodinamika II. főtétele
A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon. Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok fogalma. A hőerőgépek hatásfokának korlátai.
A hőterjedés formái A hővezetés, hőáramlás és hősugárzás jelensége.3. ElektromágnességElektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.
A töltésmegmaradás törvénye.A Coulomb-törvény ismerete.Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség.Többlettöltés fémen, alkalmazások.A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete.
Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.
51
Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben.Az egyenáram munkája és teljesítménye.Az energiafogyasztással kapcsolatos fogalmak. Az egyenáram hatásai, alkalmazások.A galvánelem és az akkumulátor.Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.
Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mezője
A Föld mágnessége, az iránytű használata.A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus.Az egyenes tekercs és az egyenes vezető mágneses mezejének jellege.Az elektromágnes; gyakorlati alkalmazások. A Lorentz-erő.
Az elektromágneses indukció
A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye.Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.
A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és az áramerősség.A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében.Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor).
Elektromágneses hullámok
A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása.Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia).Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete.Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.
4. OptikaA fény Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége.
A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége.Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek. A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció).Képalkotás, valódi és látszólagos kép; a nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása.A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, a dioptria fogalma.Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei.
5. Atomfizika, magfizikaAz anyag szerkezete Az atom, a molekula, az ion, az elem fogalma.
Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel.Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis
alapján.Az elektron töltése és tömege.Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.
A kvantumfizika elemei
Az energia kvantáltsága, Planck-formula.A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős
52
természete.A vonalas színképek keletkezésének ismerete.Összefüggés a színképvonalak hullámhossza és az atomi elektronok energiája között.Az elektron kettős természete.A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége.Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe.
Az atommagban lejátszódó jelenségek
Az atommag összetétele.Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában.A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás.Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal.Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.
Sugárvédelem A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.
6. Gravitáció, csillagászatGravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége.
A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.A mesterséges égitestek mozgása.Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése. A gravitációs gyorsulás mérése.Potenciális energia homogén gravitációs mezőben.
A csillagászat elemeiből
A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése. A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer; a galaxisok.Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.
7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretekSzemélyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt,
Ohm, Joule, Ampčre, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete.
Elméletek, felfedezések, találmányok
A geo- és a heliocentrikus világkép összehasonlítása.Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentősége: „az égi és földi mechanika egyesítése”, a newtoni fizika hatása.A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, a belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk – összekapcsolás a megfelelő nevekkel.Néhány új energiatermelő és átalakító technika, és azok hatása az adott kor gazdasági és társadalmi folyamataira.A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések
53
a klasszikus fizika és a kvantummechanika között. Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.A modern technika, a távközlés, a számítástechnika vívmányai és ezen eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatása.
Kémia
KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Általános kémiaAtomok és a belőlük származtatható ionok
Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében.Az elektronburok héjas szerkezete, nemesgáz-elektronszerkezet.Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján.A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák.A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához.
Molekulák és összetett ionok Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammónium- és az oxóniumion szerkezete.A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete.
Halmazok Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján.Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint.Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai.
A kémiai reakciók Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése. Egyszerű kísérletek megtervezése, a tapasztalatok értelmezése.
A kémiai reakciók jelölése Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendezése.
Termokémia A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben.
Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének feltételei.A reakciósebességet befolyásoló tényezők.
Kémiai egyensúly A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra.Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat.Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése.
54
Reakciótípusok A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint.A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.).A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.).
Protonátmenettel járó reakciók A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis).
Elektronátmenettel járó reakciók A redoxireakciók értelmezése (elektronátmenet).A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása
A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella működése).A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés.Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására.A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok).Korróziós jelenségek, korrózióvédelem.Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező termékek ismeretében.
Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brřnsted, Avogadro).
2. Szervetlen kémiaAz elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmaz- szerkezet kapcsolata)
A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján.
Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése
Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára.
Az elemek és vegyületek kémiai sajátosságai
Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján.Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján, és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása.A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése.Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata.Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján.A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemzése.A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása.
Az elemek és vegyületek A megismert elemek előfordulásának formái.
55
előfordulásaAz elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása
Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai.
Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai
Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használni a környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket.
Az elemek és vegyületek jelentősége
Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása.A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai.Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai.A környezetszennyezés okai, környezetvédelem.
Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).
3. Szerves kémiaA szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk
A szerves anyag fogalma.A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint.A funkciós csoport fogalma.A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint.A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása.A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve.A főbb vegyületcsoportok általános képlete.A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció.Szerkezeti képlet írása.Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása.A konstitúciós izomerek felismerése.
A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai
Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti értelmezése.
A szerves vegyületek kémiai sajátosságai
A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján.A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján.Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, illetve megtervezése, ezek eredményének értelmezése.
A szerves vegyületek előfordulása A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei.A szerves vegyületek jelentősége A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása,
élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok).Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások.
A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása
Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai.
Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti
56
vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, A. Nobel).
4. Kémiai számításokÁltalános követelmények Az SI-mértékegységek használata.
A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz.A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése.
Az anyagmennyiség A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közötti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk.
Az Avogadro-törvény Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb feladatokban.
Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.)
Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása egyszerűbb feladatokban.
A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások
A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat, és annak alkalmazása.A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása.
Termokémia A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és annak alkalmazása, a reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban.
Kémiai egyensúly, pH-számítás Az egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása.
Elektrokémia A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása.
Földrajz
KÖZÉPSZINT
Témakör Követelmények
1. Térképi ismeretekA földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai. A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása.Tájékozódás a térképen és a térképpel. Távérzékelés és térinformatika.
2. Kozmikus környezetünkA csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem. A Nap és kísérői.A Föld mint égitest. (Tengely körüli forgás, Nap körüli keringés.)Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében.
3. A geoszférák földrajza
57
A kőzetburok Földtörténet.A Föld gömbhéjas szerkezetének jellemzői.A kőzetlemezek és mozgásaik következményei. A hegységképződés.A kőzetburok (litoszféra) építőkövei, ásványkincsek. A Föld nagyszerkezeti egységei (ősmasszívumok, röghegységek, gyűrthegységek, süllyedékterületek, síkságok).A földfelszín formálódása.A talaj.
A levegőburok
A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete. A levegő felmelegedése.A levegő mozgása.Felhő és csapadékképződés. Az időjárás és az éghajlat.A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége. A légszennyezés következményei.
A vízburok A vízburok kialakulása és tagolódása, tulajdonságai és mozgásai.A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk. (A tavak és a folyóvizek.) A felszín alatti vizek.A víz és a jég felszínformáló munkája. A karsztosodás.A vízburok mint gazdasági erőforrás.
A geoszférák kölcsönhatásai
A geoszférák kölcsönhatásaihoz kapcsolódó folyamatábrák és szemelvények elemzése.
4. A földrajzi övezetességA szoláris és a valódi éghajlati övezetesség. A vízszintes földrajzi övezetesség.Az egyes övezetek egyedi jellemzői.A forró övezet. (Egyenlítői öv, Átmeneti öv, Térítői öv, Monszun vidék.) Az egyes övezetek egyedi jellemzői.Mérsékelt övezet. (Meleg-mérsékelt öv, Valódi mérsékelt öv, Hideg-mérsékelt öv.)Az egyes övezetek egyedi jellemzői. A hideg övezet. (Sarkköri öv, Sarkvidéki öv.)A függőleges földrajzi övezetesség.
5. Társadalmi folyamatok a 21. század elejénA népesség földrajzi jellemzői. (Demográfiai folyamatok, A népesség összetétele.) Településtípusok, urbanizáció.
6. A világgazdaság jellemző folyamataiNemzetgazdaságok és a világgazdaság. Integrációs folyamatok.A globalizáció.A monetáris világ.
7. Magyarország – Helyünk a Kárpát-medencében és EurópábanA Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai.Magyarország természetföldrajzi adottságai. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői.
58
A társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői.Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe.A magyarországi régiók földrajzi jellemzői.Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme. Magyarország környezeti állapota.Az országhatárokon átívelő kapcsolatok.
8. Európa földrajza – A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei EurópábanEurópa általános természetföldrajzi képe. Európa általános társadalom-földrajzi képe. Az Európai Unió.A területi fejlettség különbségei Európában.Az Európai Unió magterületei (Egyesült Királyság, Franciaország, Benelux államok, Németország).Fejlett gazdaságú országok Európa közepén (Ausztria, Svájc).A gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái (Olaszország, Spanyolország, Görögország).Kelet-Közép- és Délkelet-Európa rendszerváltó országai (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Jugoszlávia utódállamai [Délszláv államok], Szlovénia, Horvátország, Szerbia).Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna).
9. Az Európán kívüli földrészek földrajzaA kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe.Ázsia általános földrajzi jellemzői. Ázsia regionális földrajza (Kína, Japán, India, Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai, Délnyugat-Ázsia).Ausztrália és Óceánia.A sarkvidék földrajza.Afrika általános földrajzi jellemzői. Afrika regionális földrajza.Amerika földrajza.Amerika országai, regionális földrajza (Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Latin-Amerika, Mexikó, Brazília, „Banánköztársaságok”, adóparadicsomok).
Az építészeti és építési alapismeretek1. Építőanyagok1.1. Anyagismeret1.2. Építőanyagok.1.3. Építőanyagok vizsgálata2. A műszaki ábrázolás alapjai2.1. A műszaki ábrázolás alapjai2.2. Ábrázoló geometria.2.3. Építészeti műszaki rajz alapjai.3. Építési ismeretek3.1. Az épületszerkezetek.3.2. Alépítményi munkák.3.3. Segédszerkezetek.
59
Magasépítési szakképesítési csoportban3.4. Felépítményi munkák.Mély- és vízépítési szakképesítési csoportban3.4. Talajmechanika.4. Építésszervezési ismeretek4.1. Organizációs tervek.4.2. Anyagmennyiség meghatározása. 4.3. Anyagrendelés.4.4. Segédüzemek működtetése. 5. Munkavédelem5.1. A munkavédelem feladata. 5.2. A balesetek megelőzése. 5.3. Foglalkozás egészségügy. 5.4. A munkavégzés tárgyi és személyi feltételei. 5.5. Első segélynyújtás. 6. Statika6.1. Alapfogalmak.6.2. Erők, erőrendszerek. 6.3. Tartók vizsgálata.6.4. Tartók terhei.
60
Vegyipari alapismeretek
Az elméleti feladatok témaköreiElemek és szervetlen vegyületekSzerves vegyületekÉlettanilag fontos vegyületekAlkalmazott kémiai ismeretekHomogén egykomponensű rendszerekHomogén többkomponensű rendszerekHeterogén rendszerekHalmazállapot-változásokHíg oldatokReakciókinetikaKémiai egyensúlyokHeterogén egyensúlyokElektrolit egyensúlyokElektrokémiaTermokémiaKolloid rendszerekKorrózió
A számítási feladatok témaköreiAnyagmennyiséggel kapcsolatos számításokSztöchiometriai számításokA tökéletes gázok állapotváltozásaiA tökéletes gázok állapotegyenleteElegyek, oldatok összetétele, koncentrációik kiszámításaHíg oldatokkal kapcsolatos számításokGázelegyekkel kapcsolatos számításokTermokémiai számításokKémiai egyensúlyok, konverziószámításErős és gyenge savak és bázisok pH-jaOldhatósággal kapcsolatos számításokReakciókinetikai számításokHidrolizáló sók pH-jának számításaPufferek pH-jának számításaGalvánelemek elektromotoros erejének meghatározása, elektródpotenciál
számításAz elektrolízis mennyiségi törvényeinek alkalmazása
Gyakorlati feladatok témaköreiFizikai jellemzők méréseOldás, oldatkészítésMintavételMinőségi elemzésSzervetlen preparátumok készítéseSzerves anyagok előállításaGravimetriaTitrimetria
61
Műszeres mérések: fotometria, pH, törésmutató
II.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei
A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a
pedagógus törvényben rögzített joga és kötelessége. Az értékelés szaktárgyi és
pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok,
funkciók tekintetében egyetértésnek / konszenzusnak kell lennie a
nevelőtestületen belül.
A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelveiAz értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Intézményünk értékelési
normája, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva
elfogulatlan és konkrét legyen, a minősítés (az érdemjegy/osztályzat) hitelesen
tükrözze a tanulói teljesítményt. Értékelésünk objektív, a hagyományos ötfokú
skála szerint történik.
A tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen
értékeljük, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítjük. A tanuló
magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök
(az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével) végzi.
Az adott teljesítmény értékelését nem befolyásolhatják a tanuló korábbi
érdemjegyei vagy a magatartása.
Csak azt a tudást kérjük számon, amit megtanítottunk.
Iskolánkban a mérés – értékelés összhangban van a tantárgyi
követelményekkel és megbízhatóan tükrözi a tanuló tudását.
Fontosnak tartjuk, hogy a feladat, illetve a kérdés valóban azt fejezze ki, amit
mérni akarunk.
A sokoldalú és változatos formák, módszerek alkalmazására törekszünk, hogy
a tanulók minél többféle számonkérési formában kipróbálhassák magukat,
illetve hogy az egyik területen gyengébb készségeiket egy másikkal
kompenzálhassák.
62
Intézményünkben az értékelés nem korlátozódik csupán a tartalomtudás
(ismeretek) mérésére, hanem az eszköztudás (készségek, képességek)
vizsgálatára is kiterjed.
A számonkérés – értékelés iskolánkban nem lehet a tanuló vagy az osztály
fegyelmezésének eszköze.
Az értékelés fontos szerepet tölt be a tanulók személyiségének fejlesztésében,
ezért arra törekszünk, hogy a tanulók saját maguk is értékeljék teljesítményüket
- ezzel elősegítjük önismeretük és objektív ítélőképességük fejlődését.
A kiemelkedő teljesítményeket az osztály, a tantestület vagy az iskolai
közösség előtt ismerjük el.
A mérés – ellenőrzés célja, hogy informálódjunk a tanuló tananyagban való
előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adjon a
tanuló számára a követelmény – teljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb
célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása.
Az értékelés formái1.) Diagnosztikus értékelés
- előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása érdekében
- kiinduló, kezdő szint megállapítása, egy – egy tanítási ciklus megkezdésekor
- fajtái: tanév eleji szintfelmérés illetve egy új tantervi téma kezdetén- az értékelés nem fejeződik ki érdemjegyekben
2.) Formatív értékelés
- mint leggyakrabban alkalmazott értékelési eljárás, visszajelzést ad a tanulónak az aktuális tudásáról, megerősíti, illetve korrekcióra készteti
- célja az eredményes tanulás elősegítése, a tanítási – tanulási folyamat optimalizálása
- fajtái: szóbeli vagy írásbeli felelet, rajz, házi dolgozat, esszé, fordítás…3.) Szummatív értékelés
- a pedagógiai folyamat nevezetes szakaszainak lezárásakor alkalmazzuk, amikor globális képet akarunk kapni arról, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el a követelményeket
- fajtái: témazáró, évfolyamszintű dolgozat, szintvizsga szakképző évfolyamon, érettségi és szakmai vizsga
63
A szóbeli számonkérés formáiFelelet:
- azoknál a tantárgyaknál, amelyeknél a záróvizsgákon a tanuló szóban ad
számot felkészültségéről, törekszünk a rendszeres tanórai szóbeli
számonkérésre is
- a számonkérés nem korlátozódik a napi tananyagra, hanem a szaktanár
ismétlő kérdésekkel győződhet meg arról, hogy a tanuló rendszeresen
készül-e az órákra
Kiselőadás:
- legtöbbször önként vállalt feladat, ezért az értékelés során inkább a
pozitív megerősítés motiváló eszközeivel élünk
Év végi vizsga idegen nyelvből a 11. évfolyamon
Év végi vizsga közismereti tantárgyakból / szintvizsga:
- célja az adott képzési szakasz eredményességének mérése,
visszajelzése, a záró vizsgára való felkészülés segítése, a szintetizáló
képesség növelése, a szükséges szakmai kompetenciák fejlődésének
értékelése
Az írásbeli számonkérés formáiÍrásbeli felelet:
- kiterjedhet az egész osztályra vagy csak néhány tanulóra
- a kérdések/feladatok kidolgozására annyi időt biztosítunk, hogy azokat a
tanulók az elvárt minőségben tudják megoldani
Röpdolgozat: kisebb vagy egy speciális anyagrészből íratjuk
Témazáró dolgozat:
- egy nagyobb tananyagegység lezárásaként íratjuk kellő gyakorlás, illetve
rendszerező ismétlés után
- a szaktanár a dolgozat témáját pontosan körülhatárolja, a hangsúlyos
területeket kiemeli és szempontokat ad meg a felkészüléshez
Írásbeli év végi vizsga:
- az érettségi tantárgyakból íratjuk évfolyamszinten
9.. évfolyamon magyar nyelvből
64
A 10. évfolyamon történelemből, ill ágazattól függően kémiából vagy
fizikábó és ltörténelem tantárgyból.
11. évfolyamon matematikából és idegen nyelvből
- célja az egységes követelmény- és értékelési rendszer kialakítása,
fenntartása és a tanulás minőségének fejlesztése
- törekszünk arra, hogy a feladatok/kérdések az érettségi írásbeli vizsga
szisztémáját, metodikáját kövessék
Házi dolgozat:
- témájában és formájában tantárgyanként különböző lehet, de mindig
gondosan előkészítjük, és megírásához szempontokat jelölünk ki
Projektmunka:
- egy nagyobb – esetleg a tananyaghoz lazán kötődő – téma egyéni vagy
csoportos feldolgozása
- a tanulók szociális kompetenciájának fejlesztése érdekében ösztönözzük
a csoportmunkát, ebben az esetben a csoporttagok érdemjegyét a
pedagógus és a csoport közösen állapítja meg előre megbeszélt
szempontok alapján
Az írásbeli beszámoltatás korlátaiA dolgozatírásról a tanulókat előzetesen mindig tájékoztatjuk, kivéve, ha az a
napi tananyag írásbeli számonkérésére vagy az alapkészségek mérésére épül.
A témazáró dolgozatok időpontját legalább egy héttel korábban közöljük a
tanulókkal.
Az évközi teljesítmény értékelésének és minősítésének formáiA tanulók teljesítményének értékelésében és minősítésében minden tantárgynál
a hagyományos ötfokú osztályozási skálát alkalmazzuk, kivéve a szakképző
évfolyamon a társadalomismeret tantárgy esetében: megfelelt illetve nem felelt
meg.
Az évközi teljesítmény értékelésének és minősítésének rendjeA szaktanárok a teljesítmény minősítését kifejező érdemjegyeket az
elektronikus naplóban rögzítik.
65
Kis óraszámú tantárgyaknál a tanulók kéthavonta kapnak érdemjegyet.
Az érdemjegyek száma félévenként, tantárgyanként legalább kettő (a heti
egyórás tantárgyaknál is), a heti három óránál magasabb óraszámban tanított
tantárgyaknál legalább öt.
A számonkérési forma szerint az egyes osztályzatok eltérő súlyúak
lehetnek/nem egyenértékűek – ezt a naplóban is egyértelműen jelöljük.
Az osztályfőnök legalább egy hónappal a félévi és év végi osztályozás előtt
írásban értesíti azoknak a tanulóknak a szüleit, akik valamilyen tantárgyból
elégtelenre állnak.
A félévi és év végi osztályzatok megállapításának rendje és formáiA nappali tagozatos tanulók teljesítményét félévkor és év végén a szorgalmi idő
alatt folyamatosan szerzett érdemjegyek alapján értékeljük és minősítjük a
jogszabályi előírások szerint.
Az osztályozó vizsgán nyújtott teljesítményük alapján a vizsgabizottság állapítja
meg azoknak a tanulóknak, akiknek az igazgatóság előzetesen engedélyt adott
vagy erre kötelezett.
Osztályozó vizsgát kell tennie félévkor és év végén a magántanulóknak,
valamint előrehozott érettségi vizsga esetén, illetve mulasztásaik miatt nem
osztályozható tanulóknak.
Az év végi osztályzatot az egész éves teljesítmény alapján állapítjuk meg, de
figyelembe vesszük a teljesítmény változásának tendenciáit (rontás esetén
azok okait), valamint a tanuló képességeit, szorgalmát és órai munkáját.
Az osztályfőnök az év végi osztályzatokat az osztályozó konferencia előtt
áttekinti, és ha a szaktanár által javasolt év végi osztályzat – a tanuló
hátrányára – lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától,
a nevelőtestület felkéri a pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének
okairól illetve indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem
változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet,
az év végi osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára
módosítja.
66
A jogszabályi előírások szerint megtartott évközi vizsgán megállapított
osztályzatot a tantestület nem változtathatja meg.
A tanuló vagy a szülő – a törvényi előírásoknak megfelelően – írásban
kérelmezheti az osztályzat felülbírálatát, ebben az esetben a tanuló független
vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról.
67
Szakmai tárgyak értékelése a szakiskolábanA 32/2011 (VIII. 25.) NGM rendeletben kiadott központi program alapján indított
képzéseknél amennyiben egy tantárgy szakmai elméletet és szakmai
gyakorlatot is tartalmaz, a végső osztályzat az elméletre és a gyakorlatra külön
kapott érdemjegyek súlyozott átlaga, a tantárgy elméleti és gyakorlati óráinak
százalékos arányában.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott központi program és az 51/2012.
(XII. 21.) EMMI rendelethez kiadott szakképzési kerettantervek alapján indított
képzéseknél a tantárgyak csak külön szakmai elméletet vagy csak szakmai
gyakorlatot tartalmaznak, ezért az értékelés tantárgyanként történik.
Természetismeret tantárgy értékeléseA tantárgy tanítása megbontásra került, így a tantárgy értékelése
részegységenként kerül megállapításra. A félévi és év végi értékelésen
egyesített érdemjegyként kerül a bizonyítványba. A tantárgy teljesítéséhez
minden részjegy minimum elégséges osztályzata szükséges. Elégtelen
részjegy esetén az összesített eredmény is elégtelen. A részjegy eredményes
javítóvizsga megléte esetén válik teljesítetté.
Az emelt szintű érettségire felkészítő órákon részt vevő tanulók teljesítményét
év közben rendszeresen érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal
értékeljük. Amennyiben a tanuló ilyen órákon is részt vesz, egyetlen osztályzat
kerül az osztályozónaplóba/ bizonyítványba – az óraszámok súlyozott
átlagának megfelelően.
68
A magatartás és szorgalom jegyek megállapításaA tanuló magatartásaPéldás (5)
aktív a tanítási órákon, és a gyakorlaton, rendszerető a közösségért felelős, megbízást önként vállal, segítőkész, önzetlen tisztelettudó nevelőivel, tanulótársaival a Házirendet megtartja, mások fegyelemsértését bírálja szorgalma legalább jó nincs semmiféle elmarasztalása és a félév során, nincs igazolatlan
órája sem példamutató magaviseletű
Jó (4) a közösségi munkában nem kezdeményező, de a rábízott munkát
ellátja általában tisztelettudó, csak ritkán feledkezik meg a kulturált
viselkedésről- rendszeretete ellen súlyosabb kifogás nem merült fel igazolatlan mulasztása az adott félévben legfeljebb 1, az adott
tanévben legfeljebb 3 óraVáltozó (3)
passzív, nem érez felelősséget a közösség sorsáért gyakran fegyelmezetlen, tanáraival és az intézet dolgozóival szemben
többször tiszteletlen szándékosan vét a Házirend szabályai ellen igazolatlan mulasztása az adott félévben legfeljebb 6, az adott
tanévben legfeljebb 12 óra a tanítási órákat és foglalkozásokat zavarja tanítási órákon és foglalkozásokon nem képességeihez mérten teljesít
Rossz (2) összeférhetetlen, kötekedik, szándékos rendbontó trágár kifejezéseket használ, tiszteletlen, erőszakoskodó, goromba a Házirendet gyakran és tudatosan megszegi, súlyos fegyelmi vétséget
követ el igazgatói vagy tantestületi büntetésben részesült és magatartásában
nincs pozitív változás igazolatlan mulasztása az adott félévben meghaladja a 7, az adott
tanévben a 12 órát a tanítási órákat és foglalkozásokat fegyelmező eljárást igénylően
zavarja
69
A tanuló szorgalmaPéldás (5)
munkavégzése rendszeres, kötelességtudó, külön feladatokat is vállal képességeinek megfelelő teljesítményt mutat tantestületi vagy igazgatói dicsérete van, és ez összefügg tanulmányi
munkájávalJó (4)
teljesítménye jó, kötelességtudó, de nem minden tantárgyban kifogástalan
nem tartja az előző év(ek) eredményeit esetenként figyelmetlen, néha érdektelenség figyelhető meg nála ha valamilyen tanulmányi jellegű tevékenységért szaktanári dicséretet
kapott, és szorgalma általában egyenletesVáltozó (3)
kötelességmulasztása gyakori az otthoni és az iskolai feladatteljesítésben
a tanítási órákon a munka elvégzésére gyakran figyelmeztetni kell képességeihez mérten alacsonyabb teljesítményt nyújt, ellenőrzésre
szorul osztályzatai egyenetlenek, több tárgyból rontott elégtelen félévi/év végi osztályzat esetén változónál jobb jegyet nem
kaphatHanyag (2)
tanulmányi kötelezettségét rendszeresen elhanyagolja a tanulás nem érdekli, segítséget nem vesz igénybe, tanulmányi
munkáján figyelmeztetés ellenére sem változtat rendszeres ellenőrzésre szorul, lusta, feladatait nem teljesíti képességénél jóval gyengébb teljesítményt nyújt kettő vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott
A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése az osztályfőnök feladata.
Az érdemjegyek megállapításakor mindig támaszkodnia kell a tanuló önértékelésére, és figyelembe kell vennie az osztálytársak és az osztályban tanító pedagógusok véleményét is.
70
II.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
Közismereti tantárgyak csoportbontásaA közismereti tantárgyak csoportbontásával célunk, a 9-10. évfolyamon az
általános iskolából hozott eltérő tantárgyi tudásszintű tanulók közül a hiányos
ismeretekkel rendelkezők felzárkóztatása. A 11-12. évfolyamon, célunk a
megszerzett ismereteket elmélyítése, az érettségi vizsgára történő hatékonyabb
felkészítés, a kommunikációs készségek fejlesztésére több idő fordítása.
Iskolánkban a közismereti tantárgyak csoportbontását az alábbiak szerint
szervezzük:
Szakközépiskola:
Sor-
számTantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam
1. Magyar nyelv X
2. Angol nyelv X X X X
3. Német nyelv X X X X
4. Matematika X X X X
5. Informatika X X X
Szakiskola:
Sor-szám Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam
1. Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom
X
2. Angol nyelv X X X3. Német nyelv X X X4. Matematika X X
71
Szakmai tantárgyak csoportbontásaA szakmai tárgyak esetén csak a gyakorlati tantárgyaknál végezzük a
szakképzést csoportbontásban. A szakmai tantárgyakat csoportbontását a
következők szerint szervezzük:
Szakközépiskola:
Sor-szám Tantárgy
9. évfolya
m
10. évfolya
m
11. évfolya
m
12. évfolya
m
1/13. évfolya
m
5/13. és 1/14.
évfolyam
Magasépítő technikus képzés
1. Építési gyakorlat X X X X
2.Műszaki ábrázolás gyakorlat
X X X
3.CAD alapismeretek gyakorlat
X X X
4.Építés-szervezés gyakorlat
X
5. Magasépítés gyakorlat X
6.Műszaki informatika gyakorlat
X
Vegyésztechnikus képzés
1. Laboratóriumi gyakorlat X X X X X
2.Műszeres analitikai gyakorlat
X
3. Laboránsi gyakorlat X
Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus
1. Geodézia gyakorlat X X X X X
2.Digitális térkép gyakorlat
X
3.Ingatlan- nyilvántartási gyakorlat
X
2.TérinformatikaGyakorlat
X
3. Mérési gyakorlat X
72
A szakiskolai tantárgyak csoportbontását csak a szakmai gyakorlati tantárgyak
körében a szakképzési törvény előírásai szerint szervezzük.
A szabadon szervezhető órakeretet a kötelező közismereti és szakmai
tantárgyak óraszámainak növelésére használjuk fel.
Az emeltszintű érettségire történő felkészítést iskolán belül angol és német
nyelv, matematika, fizika, kémia, informatika, és a három szakmai alapismeret
tantárgyaknál, legalább nyolc tanuló jelentkezése esetén szervezünk.
Választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul
veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés
tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A
szakközépiskolai szakképző évfolyamok tanulóinak lehetőséget biztosítunk az
emeltszintű érettségire felkészítő tanórákon való szervezett részvételre.
Iskolánkban elsősorban a 9. évfolyamon és szükség szerint felsőbb évfolyamokon is indokolt esetben, minden közismereti illetve szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyból szervezünk korrepetálást.
II.11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag
Hon- és népismeretCélunk: Tanulóinkban az egészséges identitás kialakítása, a hagyományok és a
kulturális értékek megőrzésére, gazdagítására való nevelés. Segítséget adunk
az egyéni identitás kialakításához, annak kulturált ápolásához.
Módszereink: tanórai keretben leginkább a magyar nyelv és irodalom,
történelem, társadalomismeret, hon- és népismeret, etika, művészettörténet,
építészettörténet, kommunikáció tantárgyak esetében, de osztályfőnöki órák
keretében is a tananyaghoz kapcsolva a helyi kultúra értékeinek szemléltetése,
megtanítása, azokba való bekapcsolódás helyi rendezvényeken keresztül.
Városismereti sétákat tartunk, történelmi emlékhelyekre visszük kirándulni
tanulóinkat, megtanítjuk a hagyományok őrzésének, ápolásának
tevékenységeit.
Eszközeink
Múzeumokkal való együttműködés: múzeumlátogatás, múzeumi órák;
73
Civil szervezetekkel való együttműködés: a programunkhoz tartalmilag
kapcsolódó, oktatást segítő, politikamentes egyesületek, alapítványok
rendezvényein részt veszünk tanítványainkkal, bekapcsolódunk
munkájukba, módszertani segédleteiket használjuk.
A nemzetiségi kultúra helyi értékeinek megismerése: a régiónkban élő
valamennyi nemzetiség, etnikum kulturális hagyományait,
rendezvényeit megismertetjük tanulóinkkal.
Önkormányzatok nemzetiségi vagy hazaszeretettel, honismerettel
kapcsolatos rendezvényein való részvétel.
Iskolai rendezvények alkalmával is teret biztosítunk a kulturális
hagyományoknak.
II.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
A tanulók fizikai állapotának mérése a testnevelés alapköve, „módszertani
segédeszköz” a pillanatnyi fizikai állapotnak megfelelő egyénre szabott
képesség szerinti differenciált terhelés kialakításához. A tanuló a mérések – az
elért teljesítmény közös kiértékelése – folyamán a méréseket elvégző
pedagógustól közvetlenül elsajátíthatja, az egyénre szabott edzésterv
elkészítéséhez szükséges egészség- és test-kulturális alapismereteket.
A mérések befejeztével az egyén azonnal visszajelzést kap a fizikai állapotának minősítéséről és annak értelmezéséről. Az adatok – különféle szempontok szerinti – országos szintű feldolgozása konkrét és megbízható információt ad a testnevelés egészségfejlesztő, egészségmegőrző hatásának tudatos, célirányos fejlesztéséhez.
A tanulók fizikai állapotának rendszeres mérése megbízható és objektív adatokat jelent a testnevelés tantárgyban való előmenetel érdemjegyben történő megállapításához, valamint - a tehetséggondozás egyik formájaként - nagyobb merítési lehetőséget biztosít az élsport számára. A kiváló és extra minősítésű, vagy bármely motorikus próbában kiváló teljesítményt nyújtó, a sporthoz affinitást mutató fiatalt mielőbb az élsport rendszerébe lehessen integrálni.
A fizikai állapot mérésekor nyert adatok ismeretében az egészségügyiek is felvilágosítást kaphatnak a tanulók funkcionális állapotáról. Az iskolaorvossal együttműködve, hatékony elsődleges
74
prevenció, mert a tanulók egészségi állapotát a fizikai állapotuk függvényében értelmezhetjük.
A tanulók fizikai állapotának mérését a „Hungarofit” módszerrel mérjük
tanévenként két alkalommal.
Aerob, vagy alap-állóképesség mérése síkfutás teljesítésével
(1500m/2000m/Cooper-teszt).
A kar, törzs és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése helyből
távolugrással, 30m-es síkfutással, kétkezes tömöttlabda-hajítással fej
fölött hátra.
A karizmok, a hátizmok és hasizmok erő-állóképességének mérése
fekvőtámasz (fekvenyomás), törzsemelés és felülés gyakorlatokkal.
A tanulók fizikai (szomatikus) állapotának mérése nem öncélú, ezért a mérésre
olyan módszert kell alkalmazni, amely műszerek nélkül is megbízhatóan és
objektíven méri az edzettség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorokat
(aerob állóképesség, izomerő, erő-állóképesség).
II.13. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek
A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók
környezettudományos magatartásának, életvitelének kialakulását annak
érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság
elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet
fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.
A környezet és az egészség nem választhatók el egymástól. Egészséges
emberi életről nem beszélhetünk a természet óvása, védelme nélkül. Az ember
által okozott környezeti károk károsan hatnak vissza a szervezet működésére.
Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és
programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet és egészségtudatos
magatartását kívánjuk fejleszteni.
A település környezeti sajátosságaiPécs város és környéke az ország egyik legváltozatosabb, ugyanakkor számos,
csak erre a területre jellemző adottsággal bíró körzet. Területén mind a
síkvidékek (Pécsi-síkság), mind pedig középhegységi felszínformák (Mecsek-
hegység) fellelhetők, e kettősség nagyban hozzájárul unikális jellegéhez. Duna-
75
Dráva Nemzeti Park területei, természetvédelmi területek (Kelet és Nyugat-
Mecsek), természeti értékek (Tettyei mésztufa barlang stb.) sokasága található
meg itt.
Az urbanizáció következményei: bányászat (urán-, szén-, kőbánya), természeti
sebek, rekultiváció, szennyvíztisztítás, ivóvíz bázis védelem, hulladéklerakó
telepek radioaktív tárolók, hőerőmű stb. Pécs város környezetvédelmi feladatai
közé tartoznak.
Általános célok, értékek a környezeti nevelésben
az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létező, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt.
a biológiai diverzitás megóvása testi, lelki egészség megőrzése a természet erőforrásainak kíméletét, a természet törvényeivel harmonizáló magatartást a környezetért felelős életvitelt, s ennek megfelelően az anyagi javak
tekintetében a mértékletességet, takarékosságot az épület és légköre megfeleljen a kiegyensúlyozott, nyugodt,
színvonalas munka környezeti követelményeinek.Fenntarthatóság, környezettudatosság
A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag
változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az
erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási
képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet
ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság
mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az
intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári
kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók
megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek
változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen
és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének meg- őrzésébe,
gyarapításába.
Kulcskompetenciák: természettudományos és technikai kompetencia kritikus
és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és
76
megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és
eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a
biztonságot és a fenntarthatóságot.
Tanulásszervezési és tartalmi keretekTanórai keretek
hagyományos tanóra 45 perc
komplex foglalkozás ( projektmódszer- terepgyakorlat stb. )
A NAT és a Kerettanterv lehetőséget kínál a környezeti nevelési és
egészségnevelési tananyag meghatározására, a tantárgyi programokból
kiindulva. Minden tantárgyba próbáljuk beépíteni a környezeti nevelés és
egészségnevelés célkitűzéseit. A programokban jelenjenek meg az egyes
tantárgyak elvárásai, céljai környezeti nevelési és egészségnevelési
szempontból.
9-12. évfolyam 7. Környezet és fenntarthatóság
Globális környezeti rendszerek
A kapcsolatok általánosítása. A fontosabb biogeokémiai körforgalmak (szén,
oxigén, nitrogén) elemzése egy szabályozott rendszer részeként Egyes
környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas eső, „ózonlyuk”)
hatásainak és okainak megértése.
Élő és élettelen környezeti tényezők: az ezeket jellemző adatok
összefüggéseinek elemzése. Hidro- és aerodinamikai jelenségek értelmezése
egyszerű modellek segítségével. A levegő-, a víz- és a talajszennyezés
forrásainak, a szennyező anyagok típusainak és konkrét példáinak
megismerése, vizsgálata. A talaj termőképességét befolyásoló tényezők
elemzése. A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák
okainak elemzése, elkerülésük lehetőségei.
A környezeti rendszerek állapota, védelme, a fenntarthatóság
Az ember természeti folyamatokban játszott szerepének kritikus vizsgálata. A
fogyasztási szokásokkal kapcsolatos ésszerű és felelős szemlélet erősítésével
törekvés a tudatos állampolgárrá nevelésre. Helyi környezeti probléma
felismerése, információk gyűjtése, egyéni vélemények megfogalmazása.
77
Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet
minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. A
lakókörnyezet közelében lévő életközösségek állapotának megfigyelése, a
védelemre való felhívás és cselekvés megalapozása. Természeti értékek és
károk, környezeti károk felismerése, indoklása, a cselekvési lehetőségek
felmérése. az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia
érdekében a háztartásokban és kisközösségekben. A földi életkörülmények
egyedisége mellett szóló érvek ismerete. Evolúciós, környezet- és
természetvédelmi szempontok összekapcsolása. A Kárpát-medence természeti
és kulturális értékeinek, egyediségének felfedezése, megismerése. A környezet
szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki
egészsége közti összefüggések megjelenítése.
Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások:
tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a
különböző intézmények meglátogatása. A civil szervezetek szakmai
ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat.
1. Terepi:
terepgyakorlatok tanulmányi kirándulás akadályversenyek városismereti játékok nyári környezetvédelmi tábor Múzeum, állatkert (terrárium), botanikus kert, szeméttelep, hulladékégető,
szennyvíztisztító, papírgyár látogatások Nemzeti Park igazgatóságok szakmai programjain való aktív részvétel
2. Környezeti akciók, gyűjtési és takarítási akciók.
Szárazelem papír műanyag kupak tanórákon keletkező (gyakorlatok) veszélyes hulladékok szakszerű
gyűjtése és elszállítása3. Vetélkedők, rendezvények
Föld világnapja vetélkedő április 22.
78
Víz világnapja rendezvény március 22. pályázatok, előadások (diák és meghívott előadó), újságkészítés, kiállítások rendezése
4. Játékok: érzékelést fejlesztő, szituációs, drámajáték
5. Az iskolai környezet
A példamutató iskola környezet tényezői:
Termek, folyosó, mellékhelyiségek, az udvar tisztasága és esztétikus kialakítása.
Növények, élősarok, cserepes, élő növények az osztálytermekben, folyosókon.
Anyag, energiatakarékos és környezetbarát iskolaműködtetés Gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése Hulladékkezelés Laboratóriumi veszélyes anyagok, szárazelemek gyűjtése Környezetbarát, újrahasznosítható anyagok használata Takarékosság, takarékos megoldások alkalmazása (pl.
energiatakarékos izzók, víztakarékos berendezések és eljárások, hőszigetelt nyílászárók stb.)
Felnőtt dolgozók, pedagógusok példamutatása6. Egyéb
iskolarádió működtetése faültetés kutatómunka szakkörök: BISEL szakkör Diák Önkormányzati Nap Projekt feladatok
II.14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Az új gazdasági – társadalmi viszonyok közepette a szülők egy része nehéz
helyzetbe került (munkanélküliség, kényszer-nyugdíjazás, anyagi gondok),
ezért gyermekének testi-lelki fejlődését, tanulását nem tudja megfelelően
biztosítani. A szociális hátrányok számos megnyilvánulását tapasztaljuk:
egykeresős családok, leszázalékolt szülők, a motivációra való képtelenség,
tartós szegénység, stb.
79
Az iskola társadalmi feladatai között az egyik legfontosabb az esélyek
kiegyenlítése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenség
hatásainak enyhítése.
Alapvetően osztályfőnöki feladat a szociális nehézségekkel küzdő gyerekek
felderítése. A tanév elejének felmérései, a szociális állapotokat vizsgáló
kérdőívek tartalma, a beadott kérvények vizsgálatával oldjuk meg a körültekintő
tájékozódást.
Az esélyegyenlőség biztosításának módja: részletes és alapos tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségeiről,
a természetbeni ellátások: kedvezményes étkeztetés, ingyenes
tankönyvbiztosítás, szociális segély, kirándulási támogatás, stb.
rendszeres kapcsolat a családokat segítő intézményekkel,
a pályázatok figyelése, a pályázatok kezdeményezése,
ösztönzés különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére,
a kollégiumi elhelyezés és ellátás biztosítása,
a problémamegoldó képesség erősítése egyéni beszélgetésekkel,
fokozott figyelemmel.
II.15. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvekA tanulóközösségek vagy egyes tanulók a tanulmányi és közösségi
tevékenységében elért kiemelkedő eredményeiért jutalmazhatók.
A jutalmazás elvei: jutalmat kaphat az a tanuló vagy tanulóközösség, aki/amely:
tartósan kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújt kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el valamely tantárgyban; tanulmányi versenyen jó teljesítményt nyújt; az iskola hírnevét öregbítő módon szerepel valamely vetélkedőn,
versenyen, pályázaton; folyamatosan kiemelkedő a szorgalma; kimagasló sporteredményt ér el, és tanulmányi munkája ellen sincs
kifogás; az iskolai vagy osztály közösségért munkát vállal, és azt példásan
teljesíti;
A jutalmazás formái:
80
Dicséret osztályfőnöktől, szaktanártól, igazgatótól az ellenőrzőbe, elektronikus naplóba;
Nevelőtestületi dicséret, írásos formában közvetítve; Oklevél, könyvjutalom az iskola egésze előtt kiadva; „A Pollack kiváló spotrolója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva; „Az évfolyam első tanulója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva; „Az év építész tanulója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva; „Az év vegyész tanulója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva; „Az év földmérő tanulója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva; „Az év szakiskolai tanulója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva; „Az év legjobb szakközépiskolai osztálya” cím az iskola egésze előtt
átadva; „Az év legjobb szakiskolai osztálya” cím az iskola egésze előtt átadva;
Jutalmazást kezdeményezhet: a nevelőtestület bármely tagja; a nevelőtestület; a diákönkormányzat; helyi vagy külső szervek.
A jutalmazás és a magatartás, illetve szorgalom minősítések közötti kapcsolat
szaktanári dicséret : adható az adott tantárgyban elért kiemelkedő tanulmányi teljesítményért, szakköri munkáért, a törzsanyagon túlmutató kiselőadás tartásáért, melyet a szaktanár a tantárgyi érdemjegy megállapításakor számít be, az osztályfőnök a többi tantárgyi jeggyel együtt veszi figyelembe a szorgalom minősítés megállapításakor;
osztályfőnöki dicséret : - adható az iskolai, illetve osztályközösségért végzett kimagasló közösségi munkáért, sporttevékenységért, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésének megállapításakor vesz figyelembe;
- adható intézményi versenyeken elért 1. helyezésért, melyet az osztályfőnök a szorgalom minősítésekor vesz figyelembe;
igazgatói dicséret : - adható az osztályban, az intézményben végzett kiemelkedően példamutató közösségi munkáért, megyei és területi szintű sport és kulturális versenyeken elért 1-6. helyezésért, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésébe számít be;
- adható megyei és területi szakmai és tantárgyi versenyeken elért 1-6. helyezésért, melyet az osztályfőnök a szorgalom minősítésébe számol be;
nevelőtestületi dicséret : - adható több éves kimagasló kulturális és sporttevékenységért, országos sport-, kulturális versenyen elért 1-10. helyezésért, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésének megállapításakor vesz figyelembe;
- adható több éves kimagasló tanulmányi munkáért, országos szakmai és tanulmányi versenyen elért 1-10. helyezésért, melyet az osztályfőnök a szorgalom minősítésének megállapításakor vesz figyelembe;
oklevél, könyvjutalom : - adható az osztályfőnök, illetve az osztályban tanító szaktanárok javaslatára a nevelőtestület egyetértésével év végén
81
kimagasló tanulmányi, sport, kulturális vagy közösségi tevékenységért; példás magatartás és szorgalom minősítést feltételez;
„A Pollack kiváló sportolója” : - adható a tanulmányok befejezésekor, ha a tanuló sikeresen szerepelt különböző sportágakban, legalább egyszer az intézmény képviseletében országos 1-3. helyezést ért el egyéni vagy csapat sportágban; példás magatartás és szorgalom minősítést feltételez;
„ Az évfolyam első tanulója : - adható év végén évfolyamonként a legjobb tanulmányi eredményt elérő tanulónak, ha tanulmányi eredménye legalább 4,5 átlagú; példás magatartás és szorgalom minősítést feltételez;
„Az év…tanulója” : - adható év végén a végzős hallgatók közül annak, aki legalább 4,5 tanulmányi átlagú és az országos tantárgyi vagy szakmai versenyen legalább 1-10. helyezést ért el; példás magatartás és szorgalom minősítést feltételez;
A kötelességüket és a rendet megszegő tanulók fegyelmi intézkedésben részesíthetők.A fegyelmező intézkedések során figyelni kell a jogszerűségre, a személyre szabott büntetésre, a fokozatosságra és arra, hogy egy vétségért csak egy büntetés adható.
A fegyelmezés elvei: fegyelmi büntetést kaphat az a tanuló , aki: az iskolai Házirend előírásait megszegi; igazolatlanul mulaszt; az iskola területén engedély nélkül dohányzik; az iskolában drogot vagy alkoholt birtokol és fogyaszt; az iskolában fegyvernek minősülő tárgyat tart; másokat zsarol, megaláz; visszaél testi erejével, és azzal mást fenyeget; a tanárait és társait sértő magatartást tanúsít; az iskola berendezési tárgyait megrongálja; a hetesi vagy egyéb feladatait nem teljesíti; bármilyen módon árt az iskola jó hírnevének;
A fegyelmezés és a fegyelmi intézkedés formái: szaktanári figyelmeztetés szóban, írásban; osztályfőnöki figyelmeztetés szóban, írásban; osztályfőnöki intés írásban; igazgatói figyelmeztetés írásban; igazgatói intés írásban;
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja.
A fegyelmi büntetés lehet:igazgatói hatáskörben:
megrovás; szigorú megrovás;
82
nevelőtestületi hatáskörben: meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; kizárás az iskolából;
Fegyelmezést kezdeményezhet: a nevelőtestület bármely tagja; a nevelőtestület; a diákönkormányzat; helyi vagy külső szervek.
A fegyelmezés és a magatartás, illetve szorgalom minősítések közötti kapcsolat
szaktanári figyelmeztetés : - adható a szaktárgy tanóráin tanúsított fegyelmezetlen magatartásért, amit az osztályfőnök a magatartás minősítés megállapításakor vesz figyelembe;
- adható a szaktárgyi tanulmányok elhanyagolásáért, amit az osztályfőnök a szorgalom minősítésének megállapításakor vesz figyelembe;
osztályfőnöki figyelmeztetés : - adható a Házirend kisebb súlyú normáinak egyszeri/néhányszori megszegése (késések, fegyelmezetlenség kisebb rongálások); az együttélés íratlan szabályainak be nem tartása (durva hangnem stb.); 1-2 igazolatlan óra után; három szaktanári figyelmeztetés után, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítés megállapításakor vesz figyelembe úgy, hogy a magatartás legfeljebb jó(4) minősítésű lehet;
osztályfőnöki intés : - adható a Házirend kisebb súlyú normáinak többszöri megszegése; 3-10 igazolatlan mulasztás; a második osztályfőnöki figyelmeztetés után, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésekor vesz figyelembe úgy, hogy a magatartás legfeljebb jó(4) minősítésű lehet;
igazgatói figyelmeztetés : - adható a Házirend kisebb súlyú normáinak sűrűn ismétlődő megszegése; a Házirend nagyobb súlyú normáinak megszegése; 11-15 óra igazolatlan mulasztás; a második osztályfőnöki intés után; dohányzás esetén; alkoholos állapot miatt, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésekor vesz figyelembe úgy, hogy a magatartás minősítése legfeljebb változó(3) lehet;
igazgatói intés : - adható az igazgatói figyelmeztetést követően történő Házirend megsértésért; halmozott fegyelemsértésért; szándékos károkozásért, rongálásért; 16-20 óra igazolatlan mulasztásért, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésekor vesz figyelembe úgy, hogy a minősítés legfeljebb változó(3) lehet;
igazgatói megrovás : - adható az igazgatói intés után bekövetkező fegyelemsértésért; kisebb súlyú erkölcsi vétségért; szándékos károkozásért, rongálásért; 21-25 óra igazolatlan mulasztásért, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésekor vesz figyelembe úgy, hogy a minősítés csak rossz(2) lehet;
igazgatói szigorú megrovás : - adható az igazgatói megrovást követően történő fegyelmi vétség esetén; nagyobb súlyú erkölcsi vétség esetén; 26 órát meghaladó igazolatlan mulasztásért, melyet az osztályfőnök a
83
magatartás minősítésekor vesz figyelembe úgy, hogy a minősítés csak rossz(2) lehet.
A Nevelőtestületi fegyelmi büntetések fegyelmi eljárás útján hozhatók, mely lefolytatására a Nevelőtestület Fegyelmi Bizottságot hoz létre. A Fegyelmi Tárgyalásról és a Fegyelmi Bizottság döntéséről jegyzőkönyv készül. A Fegyelmi Bizottság javaslata alapján a Nevelőtestület határozatot hoz a fegyelmi büntetésről.
II.16. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek
A közösségi szolgálat:Egy egészséges társadalomban nem hagyják magukra a bajba jutottakat,
azonban a segítségnyújtást, csakúgy, mint az együttélés más szabályait, tanulni
kell. Az iskolai oktatás célja nem csak az ismeretek átadása, hanem a nevelés
is. Tudatosítani kell a gyermekekben, fiatalokban, hogy nem önálló szigetekként
élünk a világban, hanem egy közösség tagjai vagyunk, ezáltal felelősséggel
tartozunk egymásért, a közösségért.
Az iskolai közösségi szolgálat célja, hogy a felnövekvő nemzedékekben
szemléletváltás következzék be a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a
rászorulókhoz és a közjóhoz fűződő viszonyukban. Ezzel a fiatalok lehetőséget
kapnak az aktív állampolgári létre való felkészülésre. Saját élményű tanuláson
keresztül fejleszthetik szociális érzékenységüket és számos olyan
kompetenciájukat (együttműködés, problémamegoldás, projektmenedzsment,
felelős döntéshozatal, vezetői készségek stb.), amelyek megszerzése
elengedhetetlen a tudatos, felelősségteljes állampolgári léthez.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény az írásbeli érettségi
vizsga megkezdésének feltételéül szabja ötven óra közösségi szolgálat
elvégzését, az elvégzett tevékenységet igazolni is kell. (2016. január 1-je után
megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.)
A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi
közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi
érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai
feldolgozása”(2011. évi CXC. törvény). Igazolása a projekt megvalósulásának
leírását tartalmazó, az egyén szerepét tükröző dokumentumban történik.
A tevékenység megszervezése az iskolában
84
Az igazgató kijelöli a program megvalósulásáért felelős pedagógust, aki
koordinálja a programot.
Az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok elvégzésében az iskolai
koordinátor munkáját pedagógiai asszisztens, továbbá az intézményvezető által
felkért és bevont pedagógusok segítik.
A közösségi szolgálat megszervezésében, a helyszínek feltérképezésében, a
diákok és szülők tájékoztatásában, motiválásában, a tevékenység
lebonyolításában támaszkodunk az iskolai Szülői Szervezet hatékony
közreműködésére.
A tanévre vonatkozóan az iskola az éves munkatervben határozza meg
tanévenként a feladatokat.
A tanuló osztályfőnöke a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban
(osztálynapló, törzskönyv, bizonyítvány) az iratkezelési szabályzatban
rögzítettek szerint dokumentálja a közösségi szolgálat teljesítését.
Az iskola az 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez a tanuló számára 9-11.
évfolyamon egyenletesen elosztva biztosít lehetőséget.
Előrehozott érettségi vizsga:
Ha a diák valamilyen tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, magasabb
évfolyamon vagy évismétléskor az adott tantárgyat nem köteles tanulni.
Kérelmére, igazgatói engedéllyel látogathatja az adott tantárgy tanítási óráit, de
teljesítményét osztályzattal már nem értékeljük.
85
III. SZAKMAI PROGRAM
A szakképzés dokumentumai A szakképzési törvény A szakmai és vizsgakövetelmények A szakképzési kerettantervek Az Országos Képzési Jegyzék
III.1. Az iskola szakképzési rendszerének ismertetése:
Iskolánk öt ágazatban, korábban szakmacsoportban folytat képzéseket Vegyipar (8 számú szakmacsoport, XV. vegyész ágazat) Építészet (9 számú szakmacsoport, XVI. építőipar ágazat)
szakközépiskolaszakgimnázium
Mezőgazdaság (20 számú szakmacsoport, XXXV. földmérés ágazat) Egészségügy I. ágazat XXII. Közlekedésgépész ágazat, 13. közlekedés szakmacsoport
Szakgimnáziumi képzésA 10-12. évfolyamban tanulók képzési rendszere (iskolánkban
érettségiző tanulók):
A 2013/2014-es tanév előtt elkezdett képzések esetében (kifutó képzési formák):
A magasépítő, általános laboratóriumi és földmérő és térinformatikai technikus képzés (a 9. évfolyam kezdetén kell a szakirányt kiválasztani) 4+1 éves moduláris képzési rendszerben. A 4+1 éves képzési rendszerben a két éves szakképzés (1/13. és 1/14. évfolyam) első évének tananyaga (1/13. évfolyam) előrehozott formában a 9-12. (nyelvi osztálynál 9-13.) évfolyamon kerül oktatásra. Így az iskolában érettségiző tanulók, az érettségit követően a 2/14. évfolyamon folytathatják a tanulmányaikat, tehát számukra 1 éves a technikus képzés. Megszerezhető végzettségek: magasépítő, általános laboratóriumi és földmérő és térinformatikai technikus.
A 2013/2014-es tanévtől kezdődő képzések esetében (új képzési formák):
A magasépítő, mélyépítő, laboratóriumi és földmérő, földügyi és térinformatikai technikus képzés 4+1 éves, moduláris képzési rendszerben. A 4+1 éves képzési rendszerben a két éves szakképzés (1/13. és 2/14. évfolyam) első évének tananyaga
86
(1/13. évfolyam) előrehozott formában a 9-12. évfolyamon kerül oktatásra. A 9-12. évfolyamon ágazati szakképzés folyik, melyen a magasépítő és mélyépítő szak nem különül el, mert a képzés ezen szakaszában a szakmák közös tananyaga kerül oktatásra. Így az iskolában érettségiző tanulók az érettségit követően választhatnak szakirányt (magasépítő vagy mélyépítő) és az érettségi után az 5/13. évfolyamon folytatják a tanulmányaikat, tehát számukra 1 éves a technikus képzés. Megszerezhető végzettség: Magasépítő, vagy mélyépítő technikus. A végzett magasépítő technikusok a választható, 1 éves, ingyenes ráépülő képzéssel (3/15. évfolyam) műemlékfenntartó technikus végzettséget, míg a laboratóriumi technikusok a választható, 1 éves, ingyenes ráépülő képzéssel (3/15. évfolyam) drog és toxikológiai technikus végzettséget és a végzett földmérő földügyi és térinformatikai technikusok a választható, 1 éves, ingyenes ráépülő képzéssel (3/15. évfolyam) térképész szaktechnikus végzettséget szerezhetnek.
Az érettségi után belépő tanulók képzési rendszere (más iskolában
érettségizett tanulók):
A 2016/2017-es tanévtől kezdődő képzések esetében (új képzési formák):
A magasépítő és mélyépítő technikus képzés a más iskolában érettségizett tanulók számára 2 éves, moduláris rendszerben folyik iskolánkban, tehát számukra 2 éves (1/13. és 2/14. évfolyam) a technikus képzés. Az 1/13. évfolyamon ágazati szakképzés folyik, melyen a magasépítő és mélyépítő szak nem különül el, mert a képzésben a szakmák közös tananyaga kerül oktatásra. A szakirányt az 1/13. évfolyam végén kell megválasztani. A 2/14. évfolyamon magasépítő, vagy mélyépítő szakon tanulnak a tanulók. Megszerezhető végzettség: Magasépítő, vagy mélyépítő technikus. A végzett magasépítő technikusok a választható, 1 éves, ingyenes ráépülő képzéssel
15. évfolyam) műemlékfenntartó technikus végzettséget, míg a laboratóriumi technikusok a választható, 1 éves, ingyenes ráépülő képzéssel (3/15. évfolyam) drog és toxikológiai technikus végzettséget és a végzett földmérő földügyi és térinformatikai technikusok a választható, 1 éves, ingyenes ráépülő képzéssel (3/15. évfolyam) térképész szaktechnikus végzettséget szerezhetnek.
87
Képzéseink SZVK-i és központi programjai
SZVK és KP rendelet számai
2013/14-es tanévÉvfolyam SZVK Kerettanterv, központi
program9. szakmánként 1 osztály
27/2012 (VIII. 27.) NGM rend.
14/2013. (IV. 5.) NGM rend.
10. ács (34 582 01) festő (34 582 04)
27/2012 (VIII. 27.) NGM rend.
BKI Oktatási Nonprofit Kft. kerettantervi ajánlása
10. burkoló, kőműves 32/2011. (VIII.25) NGM rendeletKözismeret: 20/2010. (V. 11.) OKM rend.
2011. 9. 30. NGM közlemény
11. 32/2011. (VIII.25) NGM rendelet
2011. 9. 30. NGM közlemény
12. 32/2011. (VIII.25) NGM rendelet
2011. 9. 30. NGM közlemény
2014/15-ös tanévÉvfolyam SZVK Kerettanterv9. szakmánként 1 osztály
27/2012 (VIII. 27.) NGM rend.
14/2013. (IV. 5.) NGM rend.
10. szakmánként 1 osztály
27/2012 (VIII. 27.) NGM rend.
14/2013. (IV. 5.) NGM rend.
11. ács (34 582 01) festő (34 582 04)
27/2012 (VIII. 27.) NGM rend.
BKI Oktatási Nonprofit Kft. kerettantervi ajánlása
11. burkoló, kőműves 32/2011. (VIII.25) NGM rendeletKözismeret: 20/2010. (V. 11.) OKM rend.
2011. 9. 30. NGM közlemény
2015/16-os tanévÉvfolyam SZVK Kerettanterv9. szakmánként 1 osztály
27/2012 (VIII. 27.) NGM rend.
14/2013. (IV. 5.) NGM rend.
10. szakmánként 1 osztály
27/2012 (VIII. 27.) NGM rend.
14/2013. (IV. 5.) NGM rend.
11. szakmánként 1 osztály
27/2012 (VIII. 27.) NGM rend.
14/2013. (IV. 5.) NGM rend.
88
2016/17-es tanév
OKJ szám Megnevezés Osztály SZVK rendelet54 582 03 1000 00 00
Magasépítő technikus 2/14 A 32/2011. (VIII.25.) NGM
54 581 01 0010 54 01
Földmérő és térinformatikai technikus
2/14 D 85/2009. (VII.15.)FVM
54 524 01 0010 54 01
Általános vegyipari laboratóriumi technikus
2/14 C 15/2008. (VIII.13.) SZMM
54 582 03 Magasépítő technikus 13 B, 13 C
29/2016. (VIII. 26.) NGM
54 582 03 Magasépítő technikus 14 E 4/2015. (II.19.) NGM
54 581 01 Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus
13 D 56/2016. (VIII.19.) FM
54 524 03 Vegyész technikus 13 A, 13 H
29/2016. (VIII. 26.) NGM
54 724 01 Fogtechnikus gyakornok 13 G 27/2016. (IX.16.) EMMI
52 723 01 Gyakorló ápoló 13M, 13 V
41/2015. (VIII.31.) EMMI
54 723 02 Gyakorló ápoló 13E 27/2016. (IX.16.) EMMI
54 720 01 Egészségügyi asszisztens
13F 37/2013. (V. 28.) EMMI
54 726 04 Gyógymasszőr 13 I 27/2016. (IX.16.) EMMI
55 582 02 Műemlékfenntartó technikus
15 A 29/2016. (VIII. 26.) NGM
55 723 01 Ápoló 15 B 27/2016.
89
OKJ szám Megnevezés Osztály SZVK rendelet34 582 01 Ács 9G 29/2016. (VIII.
26.) NGM34 582 01 Ács 10F, 12G 12/2013.
(III.28.) NGM34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó 9F 29/2016. (VIII.
26.) NGM34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó 10F, 11E 12/2013.
(III.28.) NGM34 582 08 Kőműves és
hidegburkoló9E, 10E, 11E
12/2013. (III.28.) NGM
34 525 03 Járműfényező 9F 35/2016. (VIII.31.) NFM
35 582 06 Rekonstrukciós és műemléki festő, mázoló
12E, 12G 29/2016. (VIII. 26.) NGM
(IX.16.) EMMI
III.2. Az iskolánkban végezhető szakképesítések a 2016 szeptemberében induló képzések alapján:
Szakközépiskolai szakképesítésekA szakképesítés megnevezése A szakképesítés azonosító
száma Ács 34 582 01 Bádogos 34 582 02 Festő, mázoló tapétázó 34 582 04 Kályhás 34 582 06 Kőfaragó, műköves és épületszobrász 34 582 07 Kőműves és hidegburkoló 34 582 08 Szárazépítő 34 582 10 Járműfényező 34 525 03
Szakgimnáziumi szakképesítések
A szakképesítés megnevezése A szakképesítés azonosító száma
Magasépítő technikus 54 582 01 Laboratóriumi technikus 54 524 01 Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus 54 581 01 Gyakorló ápoló 54 723 02
Szakképesítés-ráépülések
A szakképesítés megnevezése A szakképesítés azonosító száma
Drog és toxikológiai technikus 55 524 01 Műemlékfenntartó technikus 55 582 02 Műemléki helyreállító 35 582 05 Rekonstrukciós és műemléki festő, mázoló 35 582 06 Térképész szaktechnikus 55 581 03 Ápoló 55 723 01
90
III.3. A szakképzések szakmai tantárgyainak óratervei a 2013 szeptemberében induló képzések esetén:
Szakgimnáziumi képzések óratervei a szabadsávok felhasználásávalMagasépítő technikus 54 582 01
Szakmai követelménymodul
okTantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítés-specifikus utolsó évf.
9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5 0,5
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I. 2
10107-12 Építész technikusi közös tevékenység
Statika 1 2 3
Építési ismeretek 1 1+1 2+2 3+2 7
Építésszervezési alapismeretek 1 1
Kitűzési ismeretek 1 1
Kitűzési gyakorlat 1 105 1 120Építési gyakorlat 2 70 2 105 7
10108-12 Építőanyagok gyártása
Építőanyagok gyakorlat 2 2
91
10109-12 Építőipari műszaki alapismeretek
Építőanyagok 1 1
Ábrázoló geometria 1 2 1 3
Műszaki ábrázolás gyakorlat
1+2 1+1 +2 +2 2
CAD alapismeretek gyakorlat
1 35 1 2 40
Munka- és környezet-védelem
0,5 0,5
10106-12 Építési technológiák és kivitelezésük
Vasbeton-szerkezetek 3
Magasépítési gyakorlat 4
Építésszervezés 4
Építésszervezés gyakorlat 1
10110-12 Magasépítési ismeretek
Szilárdságtan 3
Magasépítéstan 8
Építészettörténet és műemlékvédelem
1,5
Műszaki informatika gyakorlat
3
Szakmai idegen nyelv 1
összes óra 2+1 3+270
3+1 3+1105
5+2 2+2140
7+2 3+2 17 14160
23 8összes óra 5+3 6+2 7+4 10+4 31 31
92
Laboratóriumi technikus 54 524 01
Szakmai követelménymodul
okTantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítés-specifikus utolsó évf.
9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.
heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám ögyheti
óraszámheti
óraszám ögy heti óraszáme gy e gy e gy e gy e gy e gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5 0,5
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2
10097-12Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok
Vegyipari biztonság 3
10098-12Vegyipari műszaki alapfeladatok
Laboratóriumi alapgyakorlat 2+2 70 3 40
Szervetlen laboratóriumi gyakorlat
3+1 105 3 40
Analitikai gyakorlat 3+2 140 4 40
93
Laboratóriumi gyakorlat 4+1 4+1 40
Vegyipari ismeretek 1,5 2 1 4,5
Szakmai kémia 1+1 1+1 1+1 2 6
Fizikai kémia 2+2 2+2 4
Műszaki ismeretek 2+2 2
11509-12Laboratóriumi technikus analitikai feladatok
Műszeres analitika 4Műszeres analitika gyakorlat 3+1
Laboratóriumok minőségbiztosítása
2
10096-12Laboratóriumi technikus preparatív feladatok
Preparatív gyakorlat 2
Laboratóriumi elmélet 4
Félüzemi feladatok 3
Anyagismeret 2
Alkalmazott kémia 3,5
11452-12Általános laboráns feladatok
Laboránsi gyakorlatok 2
összes óra 3+1 2+270
3+1 3+1105
4+3 3+2140
6+4 4+1 17 14160
24 7+1
összes óra 5+3 6+2 7+5 10+5 31+1 31+1
Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus 54 581 01
94
Szakmai követelménymodul
okTantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítés-specifikus utolsó évf.
9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5 0,5
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I. 2
10986-12Geodéziai alapismeretek
Geodézia 1+1 2+2 2 3+2 8
Térképismeret 1,5+1 1 2,5
Topográfia 1 1
Geodézia gyakorlat 2+1 70 2+1 105 3+1 140 3+1 13 160
10987-12Digitális térképkezelés
Digitális térképkezelés 1+1 1 3
Digitális térkép gyakorlat 5+1
10988-12Fotogrammetria feladatai
Fotogrammetria 1 1
Távérzékelés 2
10989-12Az ingatlan-nyilvántartási
Jogi és ingatlan- nyilvántartási ismeretek
1 1 2 2
95
ügyintézés feladataiIngatlan- nyilvántartási gyakorlat
1
10990-12A térinformatika feladatai
Térinformatika 1 1 2
TérinformatikaGyakorlat 2+2
10991-12Mérnökgeodézia feladatai
Mérnökgeodézia 2
10992-12Geodéziai menedzsment ismeretek
Földmérési adatgyűjtés 2,5
Mérési gyakorlat 7+1
10993-12CAD-ismeretek CAD - ismeretek 1+1 1
összes óra 3+2 2+1 70 4+2 2+1 105 4+1 3+1 140 7+3 3+1 18 13 160 16 15+4összes óra 5+3 6+3 7+2 10+4 31 31+4
96
Szakközépiskolai képzések óratervei a szabadsávok felhasználásávalÁcs 34 582 01
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelmény-
modulokTantárgyak
1/9. évfolyamÖsszefügg
ő nyári gyakorlat
2/10. évfolyamÖsszefüggő
nyári gyakorlat
3/11. évfolyam
elméleti heti
óraszám
gyakorlatiheti
óraszám
elméletiheti
óraszámgyakorlati
heti óraszámelméleti
heti óraszám
gyakorlati
heti óraszám
10101-12Építőipari közös tevékenység
Munka- és balesetvédelem 1
Építőipari alapismeretek elmélet
2 2Építőipari alapismeretek gyakorlat
1
Munkajogi és vállalkozási ismeretek
1
10102-12 Hagyományos zsaluzat és állványzata
Hagyományos zsaluzatok elmélet 1
Hagyományos zsaluzatok gyakorlat 3 36
10318-12Rendszerzsaluzatok és állványok
Zsalu és állványrendszerek kialakítása
2
Rendszerzsaluzatok alkalmazása 2 30
10100-12Állványzatok
Hagyományos állványzatok elmélet 1
Hagyományos állványzatok gyakorlat
2 30
97
10319-12Fémszerkezetű állványok
Fémállványok szereléstechnológiája 1,5Fémállványok alkalmazása, szerelése
3,5
10099-12Ácsszerkezetek
Ácsszerkezetek elmélet 2 4 6
Ácsszerkezetek építése gyakorlat 10 104 10 100 14
Összes óra 6 14 140 9 14 160 8,5 17,5 Összes óra 20 140 23 160 26
ELMÉLET KÖZISMERET 15 129
ÖSSZESEN: 35 3535
Vastagbetűvel kiemelve, ahol eltérés van az ajánláshoz képest.
98
Kőműves és hidegburkoló 34 582 08
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelmény-
modulokTantárgyak
1/9. évfolyamÖsszefügg
ő nyári gyakorlat
2/10. évfolyamÖsszefüggő
nyári gyakorlat
3/11. évfolyam
elméleti heti
óraszám
gyakorlatiheti
óraszám
elméletiheti
óraszámgyakorlati
heti óraszámelméleti
heti óraszám
gyakorlati
heti óraszám
10101-12Építőipari közös tevékenység
Munka- és balesetvédelem 1
Építőipari alapismeretek elmélet
2 2Építőipari alapismeretek gyakorlat
1
Munkajogi és vállalkozási ismeretek
1
10102-12 Hagyományos zsaluzat és állványzata
Hagyományos zsaluzatok elmélet 1
Hagyományos zsaluzatok gyakorlat 3 36
10318-12Rendszerzsaluzatok és állványok
Zsalu és állványrendszerek kialakítása
2
Rendszerzsaluzatok alkalmazása 2 30
10100-12Állványzatok
Hagyományos állványzatok elmélet 1
Hagyományos állványzatok gyakorlat
2 30
99
10319-12Fémszerkezetű állványok
Fémállványok szereléstechnológiája 1,5Fémállványok alkalmazása, szerelése
3,5
10099-12Ácsszerkezetek
Ácsszerkezetek elmélet 2 4 6
Ácsszerkezetek építése gyakorlat 10 104 10 100 14
Összes óra 6 14 140 9 14 160 8,5 17,5 Összes óra 20 140 23 160 26
ELMÉLET KÖZISMERET 15 129
ÖSSZESEN: 35 3535
Vastagbetűvel kiemelve, ahol eltérés van az ajánláshoz képest.
100
Festő, mázoló és tapétázó 34 582 04
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelmény-
modulokTantárgyak
1/9. évfolyamÖsszefügg
ő nyári gyakorlat
2/10. évfolyamÖsszefüggő
nyári gyakorlat
3/11. évfolyam
elméleti heti
óraszám
gyakorlatiheti
óraszám
elméletiheti
óraszámgyakorlati
heti óraszámelméleti
heti óraszám
gyakorlati
heti óraszám
10101-12Építőipari közös tevékenység
Munka- és balesetvédelem 1
Építőipari alapismeretek elmélet
2 2Építőipari alapismeretek gyakorlat
1
Munkajogi és vállalkozási ismeretek
1
10102-12 Hagyományos zsaluzat és állványzata
Hagyományos zsaluzatok elmélet 1
Hagyományos zsaluzatok gyakorlat 3 36
10318-12Rendszerzsaluzatok és állványok
Zsalu és állványrendszerek kialakítása
2
Rendszerzsaluzatok alkalmazása 2 30
10100-12Állványzatok
Hagyományos állványzatok elmélet 1
Hagyományos állványzatok gyakorlat
2 30
101
10319-12Fémszerkezetű állványok
Fémállványok szereléstechnológiája 1,5Fémállványok alkalmazása, szerelése
3,5
10099-12Ácsszerkezetek
Ácsszerkezetek elmélet 2 4 6
Ácsszerkezetek építése gyakorlat 10 104 10 100 14
Összes óra 6 14 140 9 14 160 8,5 17,5 Összes óra 20 140 23 160 26
ELMÉLET KÖZISMERET 15 129
ÖSSZESEN: 35 3535
Vastagbetűvel kiemelve, ahol eltérés van az ajánláshoz képest.
102
III.4. A tanulók értékelésére és továbbhaladására vonatkozó előírások:
A pedagógiai program általános részében leírtak érvényesek a szakmai tantárgyak esetében is, az itt leírt előírások, csak a szakmai tantárgyakra vonatkozó kiegészítések.
Értékelésre vonatkozó kiegészítések:- A tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli, rajzi, szóbeli és gyakorlati
teljesítményeit rendszeresen érdemjegyekkel minősíti.- A szakközépiskolai (9-12. évfolyamon) szakmai előkészítő, alapozó
résztantárgyak ismereteinek tanítása különböző óraszámban, több tanár közreműködésével folyik, de a tanulók egy osztályzatot kapnak a következők szerint: A kerettanterv szerint tanuló évfolyamoknál a fenti minősítés a résztantárgyak minősítésének súlyozott (óraszámok szerint) átlagából adódik, a matematika kerekítési szabálya szerint. A különböző iskolai dokumentumokban (ellenőrző, törzslap, bizonyítvány) fel kell tüntetni az előkészítő, alapozó ismeretek résztantárgyait, azok szakmai programban meghatározott évi óraszámait és osztályzatait. Amennyiben a tanuló valamelyik résztantárgyból elégtelen osztályzatot kap a szakmai alapozó tantárgy osztályzata félévkor és évvégén is elégtelen. Az év végi elégtelen osztályzat javítása a sikertelen résztantárgyból (résztantárgyakból) történő sikeres javítóvizsga letételével érhető el. Ebben az esetben a javítóvizsgán a résztantárgyból kapott érdemjegy és a többi résztantárgy év végi jegyeinek átlagából kell a fentiek alapján számolni az összevont jegyet.
- Azokból a tantárgyakból, melyekből kötelezően beadandó rajzfeladat van, ha a tanuló határidőre nem adja le a rajzot, akkor minden olyan tanítási napon, amelyen az adott órák előfordulnak, elégtelen osztályzatot kap, amíg a feladatát nem pótolja. Ha a leadott feladatára elégtelen érdemjegyet kap a tanuló, akkor a rajzot a tanár által megszabott határidőre pótolnia kell és az új beadásnál az előzőekben ismertetett, beadással kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni. A beadás végső határideje a tanév utolsó szorgalmi napját megelőző egy hét. Ha a tanuló a hiányzó rajzfeladatot nem pótolja az előzőekben megadott határidőig, akkor a tárgyból elégtelen osztályzatot kell adni számára. A javítóvizsgára a hiányzó rajzfeladatot pótolnia kell, ellenkező esetben a javítóvizsga osztályzata is elégtelen.
- Az egyes tantárgyak, illetve a tantárgy részei alól felmentést kérhetnek azok a szakmacsoporton belüli szakmunkás-bizonyítvánnyal
rendelkező, illetve azon diákjaink, akiknek szakirányú felsőoktatási intézményben szerzett legalább egy félévre vonatkozó érvényes bizonyítványuk van. A döntést a szakmai munkaközösség véleménye alapján az igazgató hozza meg.
- Gyakorlati órán, az előírt munkaruházat hiányában, a tanuló nem vehet részt az órai munkában. Számára az adott órát, igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni.
Továbbhaladásra vonatkozó kiegészítések:- Alapvető feltétel, hogy a tanuló teljesítse minden tárgyból, a
továbbhaladáshoz szükséges követelményeket és a hatályos, vonatkozó jogszabályokban rögzített mulasztási határokon belül maradjon.
- A nem tanköteles tanuló jogviszonyát az iskola egyoldalúan felmondja, ha már másodízben nem teljesítette a továbbhaladás feltételeit az adott évfolyamon.
- A következő évfolyamot az tanuló kezdheti meg, aki az évfolyamra előírt, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítését igazolja.
- A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.
Az egyéni tanrendű tanulókra vonatkozó rendelkezések:
- Egész évre szóló egyéni tanrendre vonatkozó kérelmet, a tanév elején (legkésőbb szeptember 10-ig) kell benyújtani, ill. évente meg kell újítani. Év közben felmerült indok esetén, év közben is kérelmezhető az egyéni tanrend, a tanév fennmaradó részére vonatkozóan.
- Az írásban benyújtott, egyéni tanrendre vonatkozó tanulói kérelemhez csatolni kell azokat a hivatalos dokumentumokat, igazolásokat, amelyek az egyéni tanrendet indokolttá teszik.
- A kérelmet a szülő írja alá, de 18 év feletti diák esetében a diák is aláírja a kérelmet.
- Az egyéni tanrendet az iskola igazgatója engedélyezi, az engedélyt határozatba foglalja, mely tartalmazza az egyéni tanrend részleteit.
- Az egyéni tanrendű tanuló a határozatban foglaltak szerint, félévenként osztályozó vizsgát tesz.
- Amennyiben a szorgalmi időszakban, az egyéni tanrendű tanuló megfelelő számú osztályzatot szerzett egy tantárgyból, akkor
104
mentesíthető az adott tantárgyra vonatkozó osztályozó vizsga letétele alól.
- Az egyes tantárgyak, illetve a tantárgy részeinek tanulása alól felmentést kérhetnek azok a szakmacsoporton belüli szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező, illetve azon diákjaink, akiknek szakirányú felsőoktatási intézményben szerzett legalább egy félévre vonatkozó érvényes bizonyítványuk van. A döntést a szakmai munkaközösség véleménye alapján az igazgató hozza meg.
III.5. Összevont tantárgy osztályzatok, évfolyamonként.
- 54 582 03 1000 00 00 Magasépítő technikus szak (Kifutó képzési forma, az utolsó osztály a 2016/2017 –es tanév végén tesz technikus vizsgát.)
A 9-12. évfolyamon a szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra nevű tantárgy jegye, az évfolyamon feltüntetett tantárgyak jegyének számtani átlagából képződik, a bizonyítványba ez a jegy kerül beírásra. A résztantárgyak jegyeit a bizonyítvány mellékletében kell feltüntetni. Külön meg kell határozni az elméleti és a gyakorlati tantárgyakra vonatkozó jegyet is.
Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra
9. évfolyam A szakgimnáziumi kerettanterv szerint
10. évfolyam - Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra - elmélet- Építőanyagok és vizsgálataik
- Épületszerkezetek és rajz- Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra - gyakorlat
- Építőanyagok és vizsgálataik- Épületszerkezetek és rajz
- Épületszerkezetek építése
11. évfolyam - Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra - elmélet
- Munka és környezetvédelem
105
- Statika
- Épületszerkezetek és rajz
- Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra - gyakorlat
- Műszaki ábrázolás és szabadkézi rajz
- Műszaki informatika - CAD
12. évfolyam - Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra - elmélet
- Geodézia
- Építőipari beruházási folyamat
- Szilárdságtan
- Épületszerkezetek és rajz
- Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra - gyakorlat
- Geodézia
- Építőipari beruházási folyamat
- Épületszerkezetek építése
106
III.6. Felnőttoktatás
Szakképzés esti tagozaton
Felnőttoktatás keretében az iskolarendszerű, esti tagozaton folytatott képzéseink érettségire épülő két éves emeltszintű képzések és alapfokú végzettségre épülő középszintű képzések.
Az esti tagozatos osztályokat megfelelő számú jelentkező esetén szeptemberi és keresztféléves februári kezdéssel is indítjuk, az alapító okiratban foglalt képzések alapján.
Jelentkezés folyamatosan a tanuló nyilvántartóban!
A felnőttoktatás iskolarendszerű oktatás, köznevelési alapfeladat (nem összetévesztendő a felnőttképzési önköltséges tanfolyami oktatással).
A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához igazodva a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén tizenhetedik, gimnázium és szakképző iskola elvégzése után huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.
A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje továbbá esti munkarend szerint. Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet.
Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát el kell érnie, a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka.
A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás köthető, ami többek között pénzbeli juttatást jelent a tanulónak. Tanulószerződés köthető a saját munkáltatóval is, a munkaviszony és a tanulószerződéses jogviszony nem zárja ki egymást.
Előzetes tanulmányok (szakmacsoportos alapozás, egyetemi tanulmányok) részleges vagy teljes beszámításának kérése jelentkezéskor történhet az iskola igazgatójának benyújtott kérelme alapján, az igazoló dokumentumok fénymásolatának bemutatásával.
107
Képzés időbeosztása
Heti két alkalom hétköznap 14:15-20:00-ig, amely a konzultációs időpontokat is magába foglalja.
Számonkérés, értékelés
Az iskolai munkát házi feladat és projekt munka egészíti ki. A képzés során év közben legalább két alkalommal írásbeli számonkérés van, amelyet félévi és év végi írásbeli vagy szóbeli számonkérés egészít ki. A tanuló az eredményeiről bizonyítványt kap, amely feltétele a szakmai vizsgára történő jelentkezésnek.
Szakmai vizsga
A képzés szakmai vizsgával (technikusi vizsga) zárul. A szakmai vizsga valamint a szakképesítés megszerzését igazoló oklevél megegyezik a nappali képzésben részt vevőkével.
Költségek
Az első és második szakképesítés megszerzése esti képzésben ingyenes, de minden jelentkező helyzetét vizsgálni kell (végzettség, kor, stb)
Harmadik szakképesítés tandíjas (kivéve, ha azonos ágazati képzés)
108