pénzügyi kontrolling 2 előadás nappali
DESCRIPTION
KontrollingTRANSCRIPT
A pénzügyi kontrolling számviteli
információs alapjai
2014. szeptember 15.
2014/2015. tanév I. félév
PÉNZÜGYI KONTROLLING
©Borda M. 2/3
Tananyag 1. Előadás anyaga
2. Anthony, R. N. – Govindarajan, V. (2009):
Menedzsmentkontroll-rendszerek, Panem
Könykiadó Kft. pp. 137-155;
3. Bordáné Rabóczki Mária: A vezetői
teljesítmények értékelése: Controlling és a
belső elszámolási, beszámolási rendszerek.
In: Számvitel és Könyvvizsgálat, 1993. 35.
évf. 7-8. sz. p. 324-330.
©Borda M. 2/4
Előadás célja
• A pénzügyi kontrolling számviteli információs alapjainak bemutatása
• Közzétett pénzügyi beszámoló elemeinek tárgyalása kontrolling aspektusból
• A mérleg, eredménykimutatás és a cash flow kimutatás összefüggéseinek bemutatása, mérési koncepciók
• A pénzügyi kimutatások elemzésének főbb lépései
• Belső beszámolási rendszerek, a felelősségi számvitel központok rendszere
• Az ellenőrizhetőség koncepciója
©Borda M. 2/5
Közzétett pénzügyi beszámoló
részei
• Mérleg
• Eredménykimutatás
• Cash Flow kimutatás
• Kiegészítő melléklet
• Könyvvizsgálatra kötelezett társaságok
esetén a könyvvizsgálói vélemény
©Borda M. 2/6
Mérleg
•Mit mutat?
Eszközök = Források
Befektetések = Finanszírozások
•Alapvető mérlegegyezőség:
Tulajdonosi tőkeérdekeltség =
= Eszközök – Kötelezettségek
Tulajdonosi tőkeérdekeltség: Számviteli mérése a
tulajdonosok igényeinek a kötelezettségekkel
csökkentett eszközök iránt
Vállalkozás könyv szerinti értéke?
©Borda M. 2/7
Eredménykimutatás Mit mutat?
• A tulajdonosi tőkeérdekeltség azon változását, amely a teljes üzleti tevékenység hatására keletkezik a beszámolási időszakban:
Teljesítmények – Ráfordítások =
= Eredmény
• A teljesítmények és a ráfordítások struktúráját
• Az eredmény összetevőit
©Borda M. 2/8
Cash Flow kimutatás Mit mutat? A pénzeszközök generálását és felhasználását adott időszakra
Összetevők:
Működésből származó pénzeszköz változás
+ Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz
változás
+ Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz
változás =
= Pénzeszközök nettó változása
Penman,S. (2007): Financial Statement Analysis and Security Valuation
©Borda M. 2/9
A pénzügyi kimutatások összefüggése
Nyitó állomány Változások Záró állomány
Cash Flow kimutatás
Pénzeszközök
Működésből
Befektetésből
Pénzügyi műveletekből
Nettó pénzeszköz vált. Nyitó mérleg
Pénzeszközök
+ Egyéb eszközök
Eszközök összesen
-Kötelezettségek
Tulajdonosi
érdekeltség
Tulajdonosi érdekeltség
kimutatása
A tulajdonosok új befektetései,
ill. tőkekivonásai
Tartalékok változásai
Mérleg szerinti eredmény
Tulajdonosi érdekeltség
nettó változása
Eredménykimutatás
Árbevételek
Ráfordítások
Mérleg szerinti eredmény
Záró mérleg
Pénzeszközök
+Egyéb eszközök
Eszközök összesen
-Kötelezettségek
Tulajdonosi
érdekeltség
©Borda M. 2/10
Az összefüggések bemutatása a Richter Gedeon
Nyrt. 2008. évi Éves beszámoló alapján
Közönséges részvény könyvszerinti értéke
330 369
18 617/1000
Közöns. részv. névértéke: 1 000 Ft Árfolyam:2008/09 ≈ 26 800 Ft/közöns.részv.
2012/09 ≈ 39 000 Ft
2014/09 ≈ 41 450 Ft (2013.07.11-től a névérték tizedelése miatt az árfolyam 4145)
P/B: 26 800/17 746 =1,51
Piaci prémium: 498 936MFt-330 369MFt
= 17 746 Ft/közöns. részv.
©Borda M. 2/11
Richter Gedeon Nyrt
2008. évi Éves beszámolója
Pénzeszközök, MFt-ban
NyM 42 285
ΔP 1 941
ZM 44 226
Tulajdonosi tőkeérdekeltség (Saját tőke) MFt-ban
NyM 297 533
Δ Saját tőke 32 836
ZM 330 369
©Borda M. 2/12
Mérési koncepciók a pénzügyi beszámolás
koncepcionális kerete értelmében
• Mérleg
Általánosan alkalmazott mérés alapjai:
- Korrigált beszerzési költség
koncepció és
- Valós érték koncepció
Kombinált értékelési bázis
Valós érték kiszélesedése (IFRS)
©Borda M. 2/13
Mérési koncepciók a pénzügyi beszámolás
koncepcionális kerete értelmében
• Eredménykimutatás
- Bevételek és ráfordítások elismerése
1. Teljesítményelvű számvitel
(Accrual Based Accounting)
2. Pénzforgalmi szemléletű
számvitel (Cash Based Accounting)
©Borda M. 2/14
A pénzügyi kimutatások elemzése,
illetve az üzleti értékelés főbb lépései
1. Az üzletág alapos megismerése
2. A pénzügyi és nem pénzügyi beszámolók információinak elemzése
3. A Pro Forma kimutatások kialakítása, mérési bázisok
4. Az előrejelzések üzleti értékké történő konvertálása
5. Az üzleti értékről szóló infomációk felhasználása a) külső befektetők b) belső felhasználók
©Borda M. 2/15
Felelősségi számvitel
Számviteli rendszert rászabják a vállalat
szervezeti felépítésére
Fogalma: Olyan számviteli elszámolási és
beszámolási rendszer, amely a tervezett és
tényleges adatok koordinált mérése alapján
biztosítja a vállalat szervezeti egységenkénti
tényleges és tervezett eredményeinek mérését
és értékelését.
/Bordáné Rabóczki Mária (1986): Nyereségtervezés
és –elemzés – vállalatvezetés p. 33./
©Borda M. 2/16
Felelősségi számvitel
Angolszász eredet:
Responsibility Accounting
John A. Higgins (1952):
„A rendszer eredményeként a vezetés minden egyes
szintje számára készített számviteli jelentések
kialakítását elsősorban annak a célnak rendelik alá,
hogy azok a végrehajtók számára eszközként
hatékonyan felhasználhatók legyenek
tevékenységük és azok költségei ellenőrzésében...”
A vállalat költségeit a szervezeten belüli felelősségi
szintek szerint gyűjtik és számolnak be róla
©Borda M. 2/17
Decentralizáció – Felelősségi
számvitel
Decentralizáció
Funkcionális vezetési területek a szervezeti egységek szintjén
• Marketing
• Termelés
• Műszaki fejlesztés
• Kontrolling
Felelősség, hatás- és döntési jogkör megosztása, termék, vevők, földrajzi egységek szerint
©Borda M. 2/18
Felelősségi központok
• A vállalat egyes szervezeti egységei,
amelynek működéséért a kinevezett
vezetője a felelős
• Önelszámolási egység
• Összvállalati célokkal való egyeztetés
• Vezetői erőfeszítés; Motiváció
©Borda M. 2/19
A felelősségi központok fajtái
• Költség Központok:
– Normaköltség
– Diszkrecionális költség
• Árbevételi Központ
• Nyereség Központ
• Beruházási Központ Bordáné Rabóczki Mária: A vezetői teljesítmények
értékelése: Controlling és a belső elszámolási, beszámolási
rendszerek. In: Számvitel és Könyvvizsgálat, 1993. 35. évf.
7-8. sz. p. 324-330.
©Borda M. 2/20
o Árbevételi központ
o Nyereség központ
A felelősségi központok pénzügyi
teljesítményeinek mérése
INPUT A felelősségi központokban
végbemenő folyamatok OUTPUT
o Költség központ Csak INPUT mérés értékben
Csak OUTPUT mérés értékben
INPUT és OUTPUT mérés értékben
o Beruházási központ A beruházott eszközökhöz
viszonyított INPUT és OUTPUT
mérés értékben
©Borda M. 2/21
A belső beszámolási rendszerek
• Terv-tény adatok összehasonlítása a központok pénzügyi teljesítményének értékeléséhez
• Túllépések, megtakarítások okainak értékelése
©Borda M. 2/22
Ellenőrizhetőség elve
• Az ellenőrizhetőség elve alapján a
felelősségi központ vezetője azokért a
költségekért, árbevételekért,
nyereségért és beruházásokért tehető
felelőssé, amelyeket személyes
döntéseivel befolyásolhat, ellenőrizhet.
©Borda M. 2/23
Ellenőrizhetőség elve
• Problémák
- A költségek felmerülése vagy a bevételek
realizálása több szervezeti egységet érint
- Az egyéni teljesítmények értékelése
sokoldalú közelítést igényel
- A teljesítménymérés választott fajtája
befolyásolhatja a döntéshozási magatartást
©Borda M. 2/24
Költség Központ Beszámoló
eFt
Megnevezés Költségvetés Tényadat Túlköltés Magtakarítás
Adminisztráció 19 500 19 700 200
„A” üzem 467 475 470 330 2 855
„B” üzem 395 225 394 300 925
Összesen 882 200 884 330 3 055 925
©Borda M. 2/25
Költség Központ Beszámoló
„A” üzem eFt
Megnevezés Költségvetés Tényadat Túlköltés Magtakarítás
Adminisztráció 17 500 17 350 150
1. Osztály 109 725 111 280 1 555
2. Osztály 190 500 192 600 2 100
3. osztály 149 750 149 100 650
Összesen 467 475 470 330 3 655 800
©Borda M. 2/26
Költség Központ Beszámoló
1. Osztály eFt
Megnevezés Költségvetés Tényadat Túlköltés Magtakarítás
Bérköltség 58 100 58 000 100
Anyagköltség 32 500 34 225 1 725
Osztályvezető
fizetése
6 400 6 400
Energiaköltség 5 750 5 690 60
Amortizáció 4 000 4 000
Felújítás 2 000 1 990 10
Biztosítás, adók 975 975
Összesen 109 725 111 280 1 725 170
©Borda M. 2/27
Köszönöm a figyelmet!